KONGRESSZUS BUDAPEST 2007 május

KONGRESSZUS ● BUDAPEST ● 2007 május 19–20.

2

www.fidesz.hu


A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökségének beszámolója a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség XXII. Kongresszusa számára

I. A szervezetről Mára vitán felül áll: a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség hazánk legnagyobb és legszervezettebb politikai közössége. A korábbi 250, majd 984 helyi szervezettel szemben ma már 1132 helyi szervezetünk van, vagyis az ország minden harmadik településén jelen van helyi csoportjával a Fidesz, így a polgárok számíthatnak tagjainkra, vezetőinkre, képviselőinkre, munkatársainkra gondjaik megoldásában. A korábbi alig néhány ezer taggal szemben 2005-ben arról számolhattunk be, hogy a Szövetség taglétszáma elérte a 11 000-et, mára viszont a regisztrált tagok száma 38 762-re nőtt. Az önkormányzati választáson aratott történelmi győzelmünk folytán helyi szervezeteink az eddiginél nagyobb felelősséget vállalhatnak a helyi politikai élet irányításában, azonban ez sem jelenti akadályát annak, hogy civil szervezetek mintájára közösségi életet is teremtsenek, így továbbra is százával, ezrével jönnek létre kulturális és közéleti események, civil és karitatív kezdeményezések valamint közösségi programok. Az Elnökség ezúton is köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik bármilyen önkéntes, vagy egyéb munkát vállaltak helyi szervezeteink keretein belül tevékenységünk sikere, a polgári világ megerősítése érdekében. A Fidesz továbbra is számíthat az elmúlt időszakban jelentősen megerősödött szövetségeseire. A Kereszténydemokrata Néppárt az országgyűlés harmadik legnagyobb frakcióját mondhatja magáénak, a Vállalkozók Pártja az egyre nehezebb helyzetbe kerülő kis- és középvállalkozók hangját jeleníti meg a politikában, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége – a Kisgazda Polgári Szövetséggel együttműködve – ellentmondást nem tűrően képviseli a vidéki emberek és gazdálkodók érdekeit, a Fidelitas 11 000 tagjával mára Magyarország legnagyobb és legerősebb politikai ifjúsági szervezetévé vált, a Nemzeti Fórumnak köszönhetően a rendszerváltoztatás szellemisége mindvégig jelen van a Szövetség munkájában, a Lungo Drom tagjai pedig országszerte a cigányság szószólói a kisebbségi önkormányzatokban. A Fidesz és szövetségesei számára a jövő nagy feladata az új többség megerősítése és tartóssá tétele, közös értékeink megőrzése, valamint ezen közös értékekre épülő program kidolgozásában való közreműködés, amely nem egyszerűen a pártpolitikai erőviszonyokban jelent majd gyökeres változást, hanem lezárhatja az elmúlt tizenhét esztendő pártfejlődését, és egy új

www.fidesz.hu

3


szakaszt, új pártstruktúrát, új politikai kultúrát, más erőviszonyrendszert hozhat létre Magyarországon, sőt új fejezetet is nyithat a magyar közéletben.

II. Politikai tevékenységünkről A Fidesz elnöksége a Szövetség 2005. évi kongresszusán kapott kétéves mandátumot. Az első esztendő az országgyűlési választásokra való felkészüléssel, majd a kampánnyal telt. A választási vereség után rendkívüli kongresszuson elemeztük a tapasztalatokat, és megállapítottuk, hogy nem tudtuk kellő eredményességgel felhívni az emberek figyelmét az MSZP hazugságaira és arra, hogy a kormány eltitkolta az ország valós helyzetét, semmibe véve a választókat. A magyar sajtó viselkedése pedig világossá tette, hogy „amit szabad az MSZP-nek, az a demokratikus normák ellen elkövetett súlyos és megbocsáthatatlan vétség a Fidesz részéről”. A kongresszusi küldöttek egyetértettek abban is, hogy „a polgári szavazók feltérképezésében és mozgósításában rejlenek még új lehetőségek, amiket következetes szervezetépítéssel és a Szövetség építésének folytatásával lehet kiaknázni”. 2006 nyarán Tusnádfürdőn indult útjára a – rendszerváltoztatás idején a diktatúra hazugságai ellen küzdő, sokakkal együtt Magyarország függetlenségét és szabadságát kivívó – polgári demokratikus ellenzék hívei által megfogalmazott „Jó reggelt, Magyarország!” címet viselő kiáltvány, melyhez a következő hónapok folyamán egymillióan csatlakoztak aláírásukkal. Ennyien utasították el azt a nyílt és szervezett politikai hazugságot, melynek segítségével 2006-ban hatalmon maradhatott az MSZP és az SZDSZ. A kiáltvány aláírói tiltakozásukat fejezték ki amiatt, hogy Gyurcsány Ferenc és kormánya eltitkolta az ország valós helyzetét, korlátozta az igazság megismeréséhez való jogot, a tájékozódás szabadságát és az emberek demokratikus jogát a döntés szabadságához. Az aláírók elítélték, hogy a hazugságok árát a családokkal és különösképpen a magyar fiatalokkal fizettetik meg, ugyanakkor felszólították a szabadságszerető magyar embereket arra, hogy éljenek alkotmányos jogaikkal, tegyenek a politikai hazugságok és az emberek igazságtalan megsarcolása ellen.

4

www.fidesz.hu


Az országgyűlési választások után eltelt hónapok próbára tették az emberek demokráciába vetett hitét és a rendszerváltoztatás öröksége melletti elkötelezettségét: napról napra lepleződtek le a kormány újabb és újabb hazugságai, és nem telt el úgy hét, hogy ne jelentettek volna be az emberek, családok és vállalkozások vállaira egyre elviselhetetlenebb terheket rakó megszorításokat. Október 1-jén azonban bebizonyosodott, hogy a magyarok nem törődtek bele a hazugságokba, nem vesztették el a demokráciába vetett hitüket. 2006-ban az önkormányzati választás lehetőséget teremtett arra, hogy az emberek egy rendkívüli válsághelyzetben – a helyi közösségeik vezetőinek megválasztásán túl – kinyilváníthassák akaratukat az ország jövőjéről, a Magyarországot kínzó válság megoldásáról is, ezért a voksolás egy nagy, országos politikai akaratnyilvánítás is volt. A szavazás eredménye pedig minden kétséget kizáróan megmutatta, hogy a magyar emberek nem szeretik a hazugságot, és nem akarnak egy olyan országban élni, amely a hazugság hálójában vergődik. A szavazók az igazmondás, az igazság, a békesség és az egyenes beszéd mellett tettek hitet, és ezáltal a szocialista párt és a hazugság politikája történelmi vereséget szenvedtek, az igazság pedig történelmi győzelmet aratott. Az emberek tehát megvonták a bizalmat a kormánykoalíciótól, hiszen világossá tették, hogy az MSZP és az SZDSZ által támogatott kormány vitte politikai, gazdasági és pénzügyi válságba Magyarországot. Narancssárgába borult az ország: a tizenkilenc megyei közgyűlésből tizennyolcat fideszes elnök vezethet, egy helyen pedig döntetlen eredmény született. A megyei jogú városok közül tizenhat – Békéscsaba, Debrecen, Eger, Érd, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Nagykanizsa, Salgótarján, Sopron, Szekszárd, Szolnok, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg – választott polgári városvezetőt, és nyolc fővárosi kerületben is fideszes polgármester kapta meg a helyiek bizalmát. Az MSZP azonban szembeszállt a népakarattal és semmibe vette még a köztársasági elnök világos, egyértelmű és irányadó szavait is. A kormánykoalíció színházi előadássá silányította a parlament ülését, amikor bizalmi szavazáson erősítette meg az emberek által megbuktatott miniszterelnököt és kormányát. Gyurcsány Ferenc ráadásul az országgyűlésben sem nézett szembe saját hazugságaival, azzal, hogy átverte az egész országot és ezzel morális válságba sodorta hazánkat. Egyértelművé vált: Gyurcsány Ferenc nemkívánatos személlyé vált a magyar belpolitikában, hiszen aki esztendőkön keresztül képes volt hazudni az egész országnak saját hatalma megtartása érdekében, majd utána még büszkén ki is állt ezen tette mellett, véglegesen szavahihetetlenné, hiteltelenné vált. A Fidesz és a KDNP ezért minden politikai együttműködést megszakított Gyurcsány Ferenccel, a két frakció képviselői pedig kivonulnak a parlamenti ülésteremből a kormányfő előre bejelentett hozzászólásainak alkalmával. Néhány hónappal később a helyzet tovább romlott, hiszen mára a magyar miniszterelnök neve a hazugság szinonimájává vált Brüsszelben, ugyanis az Európai Unió döntéshozói egymás között csak „szankció

www.fidesz.hu

5


Gyurcsány”-ként emlegetik azt a készülő közösségi jogszabályt, mely szankciókkal sújtaná az Európai Uniót hamis adatokkal átverő országokat. 2006. október 23-án példátlan és sokáig felfoghatatlan események történtek Budapest utcáin: több mint tizenhat esztendővel a rendszerváltoztatás után alkotmányos jogaikkal élő embereket, békés tüntetőket, a nemzeti ünnepről megemlékező időseket és fiatalokat támadtak és vertek meg brutálisan a hatalom rendőrei. Több száz ártatlan sebesült, jogtalanul fogva tartott és megkínzott emberek, brutálisan megvert járókelők – ez volt az október 23-i rendőrattak máig fájó mérlege. A szörnyű események után világossá vált, hogy a rendőri vezetők az akció előtt többször is személyesen egyeztettek a miniszterelnökkel, így nyilvánvalóan az ő tudtával és felhatalmazásával zajlottak a szomorú események, melyek újfent megerősítettek minket abban, hogy egy olyan miniszterelnökkel, aki összevereti saját népét, nekünk semmi közös dolgunk nem lehet. Az áldozatokat szolidaritásunkról biztosítottunk, munkacsoportot állítottunk fel a jogi segítségnyújtás biztosítására, a parlamentben és azon kívül pedig ellentmondást nem tűrően harcoltunk az ártatlanul megvert emberek igazáért, és a számukra juttatandó anyagi, valamint lelki elégtételért. Az önkormányzati választáson aratott történelmi győzelmünk nyomán ugrásszerűen megnőtt polgármestereink, közgyűlési elnökeink, valamint önkormányzati képviselőink száma. Ez szükségessé tette a párt működésének bizonyos módosítását annak érdekében, hogy a helyi közösségek életét felelősséggel irányító politikusaink véleménye, mindennapi tapasztalatai az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kaphassanak a párt politikájának alakításában. A Győrött tartott rendkívüli kongresszuson a küldöttek egyhangúan úgy döntöttek, hogy létrehozzák az Önkormányzati Képviselők Fórumát, melynek feladata a Fidesz egységes önkormányzati politikájának megvalósítása, valamint a Szövetség által jelölt, illetve támogatott polgármesterek, közgyűlési elnökök és önkormányzati képviselők tevékenységének összehangolása. Magyarország történetének egyik legsúlyosabb politikai és morális válságát éli át, hiszen a kormánya illegitim, ugyanis semmifajta társadalmi felhatalmazással nem rendelkezik arra, amit jelenleg tesz. Álláspontunk szerint az embereknek igenis lehetőséget kell adni arra, hogy véleményt mondjanak a jövőjüket alapvetően befolyásoló kérdésekről és kormányzati döntésekről. Ezért népszavazást kezdeményeztünk a vizitdíj, a kórházi napidíj, a tandíj, a gyógyszerárusítás, a kórház-privatizáció és a termőföld kérdésében. A kormány azonban retteg a népszavazástól, ezért mindenfajta nemtelen eszközzel igyekezik gátolni annak megtartását. Miután tavaly tavasszal elvették az emberektől a szabad választás lehetőségét, most az alkotmányos jogokat vonják kétségbe. Az Országos Választási Bizottság most már az emberek jogbiztonságát veszélyezteti azzal, hogy mindenki

6

www.fidesz.hu


által elfogadott, mindenki által kötelezően betartott normákat rúg fel, és ha kell még az Alkotmánybíróság fölé is helyezi saját magát. A jelenleg uralkodó áldatlan és alkotmányellenes helyzet feloldása érdekében törvénymódosítást kezdeményeztünk, mellyel meg lehetne gátolni az emberek alkotmányos jogainak további csorbítását. 2007 tavaszán a kontinens legnagyobb politikai családját alkotó Európai Néppárt Európai Parlamenti frakciójának vezetője kétnapos munkalátogatásra Brüsszelbe invitálta a Fidesz elnökségét. Az Orbán Viktor vezette delegáció megbeszélést folytatott Jacques Barrot-val, az Európai Bizottság alelnökével, Wilfried Martensszel, az Európai Néppárt elnökével, valamint Joseph Daul néppárti frakcióvezetővel. A Fidesz elnöke és a néppárti frakcióvezető közös politikai nyilatkozat formájában szerződést írtak alá: egyetértettek abban, hogy Európa erősítése érdekében stratégiai kérdésekben közös álláspontra kell helyezkedni, így hitet tettek a közös európai bevándorlás-politika, az emberi jogok tiszteletben tartása, a diktatúrák azonos mérce szerinti elítélése, a gazdák és termelők érdekeinek védelme, valamint a közös európai energiapolitika mellett. Országos Elnökség

www.fidesz.hu

7


A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Országos Választmányának beszámolója a Kongresszusnak

A 2005. évi tisztújító Kongresszus óta eltelt időszak az ország életében és a rendszerváltozás óta eltelt több mint másfél évtized demokratikusnak tekintett politikai rendszerében alapvető változásokat hozott. A 2006. évi általános országgyűlési választásokon az MSZP-SZDSZ koalíció elsőként kapott felhatalmazást arra, hogy folytassa a megelőző ciklusban elkezdett kormányzást. Ahogy azonban azt már a választási kampány hajrájában látni lehetett, mindezt olyan eszközök bevetésével érte el, amelyek alapvetően ássák alá a választók demokráciába vetett hitét, demokratikus meggyőződését: közpénzen folytatott milliárdos kormányzati kampánnyal, a közpénzek választási célú számolatlan elherdálásával, megvalósíthatatlan ígéretekkel, s az ország – egyre súlyosbodó – gazdasági-pénzügyi helyzetének eltitkolásával. A szocialista-liberális kormány ezzel teljesítette „küldetését”, melyet Medgyessy Péter úgy fogalmazott meg: „a kormány legfontosabb célja, hogy az MSZP megnyerje a 2006. évi országgyűlési választásokat”. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésével lelepleződőtt gátlástalan cinizmus, a szocialista-liberális koalíció országvesztő kormányzásának eddigi következményei, s egyre világosabban kibontakozó jövőbeni céljai megrázták az ország közvéleményét, mely egyre kevésbé képes elfogadni, hogy az országot mély erkölcsi, politikai, gazdasági és szociális válságba taszító politikusok folytathassák felhatalmazás nélküli politikájukat. E folyamat egyik fontos állomása volt az október 1-jei önkormányzati választásokon a Szövetség által aratott történelmi mértékű győzelem is, melyet csak azért nem sikerült Budapest irányításának elnyerésével teljessé tenni, mert a Magyar Demokrata Fórum – „csendestársként” – gyakorlatilag csatlakozott az MSZP-SZDSZ koalícióhoz. Mindezen alapvetően fontos külső fejlemények a Szövetség belső szervezeti életére kevéssé gyakoroltak hatást: a szervezetépítés folyt tovább a 2002-ben megkezdett úton. A Fidesz jelenlegi, mintegy 40 ezres taglétszámával, a települések egyharmadát érintő szervezeti hálózatával, a szövetségesek tagságával, s az önkéntes segítők százezresre tehető tömegével Magyarország legszervezettebb, legerősebb politikai közössége lett. A Szövetség tagsága ma döntő részben olyanokból áll, akik 2002 után léptek be a Fideszbe. Mindez – a szervezeten belüli konfliktusok számát és intenzitását tekintve – zökkenőmentesen történt, amit az is mutat, hogy az Országos Választmánynak, illetve Elnökségének a korábbiakhoz képest is kevesebb tagkizárási és csoportfeloszlatási ügyet kellett elbírálnia.

8

www.fidesz.hu


Az Országos Választmány elvégezte a szervezet működésével összefüggő feladatokat: költségvetés, zárszámadás elfogadása, kongresszusok összehívása, az országgyűlési és az önkormányzati választásokra történő felkészülés, jelöltállítás, a Szövetség társszervezeteivel való együttműködés. Mindezeken túl az Országos Választmány fórumot biztosított arra is, hogy az Országos Elnökség tagjai a küldötteken illetve a nyilvánosságon keresztül tájékoztathassák a Szövetség tagjait, illetve a választókat a párt belső helyzetéről, illetve az ország polgárait érintő fontos kérdésekben kialakított álláspontjáról, céljairól. A jelenleg hivatalban lévő Országos Választmány 2005. július 6-án tartotta alakuló ülését, választotta meg elnökségét. 2007. április 20-ig 11 ülést tartott. Határozatképtelenség miatt döntést elnapolni nem kellett, a választmány üléseit 70 % körüli átlagos részvételi arány mellett tarthattuk meg. Az Országos Választmány elnökségére megnövekedett feladatok hárultak, melynek alapvető oka az elmúlt ciklusra eső két választásban keresendő. A választásokat szabályozó törvények által meghatározott határidőknek sok esetben csak úgy tudtunk megfelelni, hogy a választási kampányokban teendőiket végző küldöttek a választmány hatáskörének egy részét – ideiglenesen – az Országos Választmány Elnökségére ruházták. Összességében az Országos Választmány feladatait teljesítve megfelelt az Alapszabályban rögzített elvárásoknak.

Budapest, 2007. május 10.

dr. Kövér László az Országos Választmány elnöke sk.

www.fidesz.hu

9


Az Országos Választmány ülései és az azokon tárgyalt napirendi pontok: 2005. 07. 06. - 2007. 04. 20. Az Országos Választmány 2005. 07. 06. és 2007. 04. 20. között 11 ülést tartott, s azokon 3 alkalommal hallgatott meg napirend előtti aktuális politikai helyzetértékelést és összesen 34 napirendi pontot tárgyalt, melyek keretében a testület eddig 94 határozatot hozott. Az ülések mind határozatképesek voltak, s azokon a napirend, a küldöttek száma és részvételük százalékos aránya az alábbiak szerint alakult: 1.

LXIX. ülés

1.) 2.)

Napirendi pont: Tisztújítás I. (az OV elnökének megválasztása) – előterjesztő: Pokorni Zoltán levezető elnök. Napirendi pont: Tisztújítás II. (az OV alelnökeinek, az Etikai Bizottság tagjainak, valamint a Választási Egyeztető Bizottságba delegált két tagnak a megválasztása) – előterjesztő: Kövér László az OV új elnöke.

2.

LXX. ülés

1.)

Napirendi pont: Az aktuális politikai helyzet értékelése. Előterjesztő: az Országos Elnökség - Varga Mihály alelnök. Napirendi pont: Mandátumigazolás. Előterjesztő: az Ügyrendi Bizottság – dr. Nagy Gábor Tamás elnök. Napirendi pont: Előterjesztés a 2006. évi országgyűlési képviselőválasztásra történő jelöltállítás és a jelöltté válás szempontjainak meghatározására. Előterjesztő: a Választási Egyeztető Bizottság (VEB) – Rogán Antal kampányfőnök. Napirendi pont: Egyebek.

2.) 3.)

4.)

2005. július 06.

2005. szeptember 29.

109 küldött 80 % (4 határozat)

96 küldött

70 % (4 határozat)

Benne: a) Javaslat Nagy Gyula kizárása tárgyában hozott első fokú döntés megváltoztatására. Előterjesztő: OV Elnökség – dr. Kövér László elnök. b) Javaslat az OV tagdíjhatározatának kiegészítésére. Előterjesztő: Tiffán Zsolt a Szövetség Baranya megyei elnöke. c) Javaslat a választmány saját működési szabályzatának (alapszabályának) módosítására. Előterjesztő: dr. Kiss Imre László küldött.

10

www.fidesz.hu


3. LXXI. ülés határozat) 1.) 2.) 3.)

4.)

2005. december 10.

113 küldött 82 % (4

Napirend előtt: Az aktuális politikai helyzet értékelése. Előadó: az Országos Elnökség - Pokorni Zoltán alelnök. 1. Napirendi pont: Mandátumigazolás. Előterjesztő: az Ügyrendi Bizottság – dr. Nagy Gábor Tamás elnök. 2. Napirendi pont: Az Ügyrendi Bizottság 32/2005 (10.17.) számú ÜB határozatának és 33/2005 (12.05.) számú ÜB határozatának megvitatása és jóváhagyása. Előterjesztő: az Ügyrendi Bizottság – dr. Nagy Gábor Tamás elnök. 3. Napirendi pont: Előterjesztés a 2006. évi országgyűlési képviselőválasztás egyéni jelöltjeinek személyére. Előterjesztő: a VEB – Rogán Antal kampányfőnök.

4.

LXXII. ülés 2006. február 11.

1.)

Napirendi pont: Felkészülés a 2006. évi országgyűlési képviselőválasztásra. Előadó: dr. Orbán Viktor, a Szövetség Elnöke. Napirendi pont: Egyebek. Benne: Beszámoló az OV által az OV elnökségére átruházott hatáskörök gyakorlásáról. Előterjesztő: az Országos Választmány Elnöksége – dr. Kövér László elnök.

2.)

98 küldött

72 % (0 határozat)

5.

LXXIII. ülés 2006. március 11.

1.)

Napirendi pont: Társszervezetekkel kötött együttműködési megállapodások jóváhagyása. (Vállalkozók Pártja, Nemzeti Fórum, KDNP-MKDSZ, KDNPMKDSZ-MDF) Előterjesztő: az Országos Választmány Elnöke – dr. Kövér László. Napirendi pont: Mandátumigazolás. Előterjesztő: az Ügyrendi Bizottság Elnöke – dr. Nagy Gábor Tamás. Napirendi pont: Előterjesztés a 2006. évi önkormányzati választásokon, a Szövetség által indítandó polgármester-jelöltek, képviselőjelöltek megválasztásának és a jelöltlisták összeállításának szabályaira. Előterjesztő: a VEB tagja – Rogán Antal. Napirendi pont: Tájékoztató az OV által az OV elnökségére átruházott hatáskörök gyakorlásáról. Előterjesztő: az Országos Választmány Elnöke – dr. Kövér László.

2.) 3.)

4.)


www.fidesz.hu

11


5.)

6.)

Napirendi pont: Előterjesztés a 2006. évi országgyűlési képviselőválasztáson a Szövetség által állított országos listán és a területi listákon indított képviselőjelöltek személyére és azok sorrendjére. Előterjesztő: a VEB Elnöke – dr. Orbán Viktor. Benne: OV felhatalmazás saját elnöksége részére a lista betöltetlen, vagy később megüresedő helyeinek betöltéséről. Előterjesztő: az Országos Választmány Elnöke – dr. Kövér László. Napirendi pont: Az aktuális politikai helyzet értékelése. Előterjesztő: a Szövetség Országos Elnöke - dr. Orbán Viktor.

6.

LXXIV. ülés 2006. május 27.

1.)

2.)

Napirendi pont: A Szövetség 2005. évi zárszámadásának és 2006. évi költségvetésének megvitatása. Előterjesztő: az Országos Elnökség nevében Popovics György a Számvizsgáló Bizottság Elnöke. Napirendi pont: Tájékoztató az önkormányzati választásokra való felkészülés folyamatának jelenlegi állásáról. Benne: Határidők módosítása. Előterjesztő: az Országos Elnökség nevében Kövér László, az OV Elnöke.

7.

LXXV.-1. ülés 2006. június 17.

1.)

Napirendi pont: A 2006. évi önkormányzati képviselőválasztás általános választási stratégiájának megvitatása. Előterjesztők: az Országos Elnökség részéről dr. Orbán Viktor elnök és Varga Mihály alelnök. Napirendi pont: Beszámoló a polgármester-jelölt előválasztásra javasolt városok (Miskolc, Pécs és Szeged) helyi szervezeteivel folytatott egyeztetések eredményéről. Előterjesztő: dr. Orbán Viktor a Szövetség elnöke. Napirendi pont: A 2006. évi önkormányzati képviselőválasztással kapcsolatos személyi döntéseket érintő tájékoztatások. Benne: a) Tájékoztató a megyei közgyűlési jelöltlistákon szereplő személyekkel kapcsolatos döntéshozatal tárgyában. b) Tájékoztató a fővárosi közgyűlési jelöltlistán szereplő személyekről és azok sorrendjéről. c) Tájékoztató a főpolgármester-jelölt személyéről. Előterjesztő: Orbán Viktor, a Szövetség elnöke.

2.)

3.)

12



www.fidesz.hu


8.

LXXV.-2. ülés 2006. június 24.


1.)

Napirendi pont: A 2006. évi önkormányzati képviselőválasztással kapcsolatos személyi döntések folytatólagos tárgyalása. Benne: a) Döntés a főpolgármester-jelölt személyéről. b) Döntés a fővárosi közgyűlési jelöltlistán szereplő személyekről és azok sorrendjéről. a) Határozati javaslatok megvitatása a megyei közgyűlési jelöltlistákon szereplő személyekkel kapcsolatos döntéshozatal tárgyában. Előterjesztő: Orbán Viktor, a Szövetség elnöke.

9.

LXXVI. ülés

1.)

5.)

Napirend előtt: Az aktuális politikai helyzet és az önkormányzati választások eredményének értékelése. Előadó: az Országos Elnökség – Varga Mihály alelnök. Napirendi pont: Mandátumigazolás. Előterjesztő: dr. Nagy Andor, az Ügyrendi Bizottság alelnöke. Napirendi pont: Bejelentés a Szövetség költségvetésének alakulásával kapcsolatban. Előterjesztő: dr. Kövér László, az OV elnöke. Napirendi pont: Előterjesztés rendkívüli kongresszus összehívására. Előterjesztő: dr. Kövér László, az OV elnöke. Napirendi pont: Egyebek.

10.

LXXVII. ülés 2007. február 24.

1.)

Napirendi pont: Mandátumigazolás. Előterjesztő: az Ügyrendi Bizottság – Nagy Andor alelnök. Napirendi pont: Előterjesztés a Szövetség tisztújító kongresszusának összehívására. Előterjesztő: Kövér László, az Országos Választmány elnöke. Napirendi pont: Egyebek. Benne: Javaslat a választmány saját működési szabályzatának (alapszabályának) kiegészítésére. Előterjesztő: Kövér László, az Országos Választmány elnöke.

2.) 3.) 4.)

2.) 3.)

11. 1.) 2.)

2006. október 21.


89 küldött

57 % (2 határozat)

LXXVIII. ülés 2007. április 20. 99 küldött 63 % (3 határozat) Napirend előtt: Az aktuális politikai helyzet értékelése. Előadó: az Országos Elnökség – Navracsics Tibor frakcióvezető. Napirendi pont: Mandátumigazolás. Előterjesztő: dr. Nagy Gábor Tamás, az Ügyrendi Bizottság elnöke.

www.fidesz.hu

13


3.) 4.)

5.)

Napirendi pont: Tájékoztató a tisztújító kongresszus szervezésének állásáról. Előterjesztő: Deutsch Für Tamás. Napirendi pont: Előterjesztés a Szövetség 2006. évi zárszámadásának megvitatására. Előterjesztő: az Országos Elnökség – Orbán Viktor a Szövetség elnöke. Napirendi pont: Előterjesztés a Szövetség 2007. évi költségvetésének megvitatására. Előterjesztő: az Országos Elnökség – Orbán Viktor a Szövetség elnöke.

Az 1 ülésre számított átlag:

14

105 küldött 72 %

www.fidesz.hu


Beszámoló Mandátumvizsgáló, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság munkájáról (2005 − 2007) Tisztelt Kongresszus! A 2005. június 11-én megtartott legutóbbi tisztújító kongresszuson választottuk meg – többek között a Mandátumvizsgáló, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottságot is, amelynek tagjai Bóka István, Erdős Norbert, Nagy Andor, Nagy Gábor Tamás és Répássy Róbert lettek. A Bizottság alakuló ülésén elnökké választotta Nagy Gábor Tamást, alelnökké Nagy Andort. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség két évvel ezelőtti, XVIII. Kongresszusán módosítottuk az Alapszabályt. Az országgyűlési választások előtt 2006 márciusában, majd azt követően májusban tartottunk rendkívüli kongresszust. Az önkormányzati választásokat követő XXI. (győri) Kongresszus ismét változtatott az Alapszabályon, a belső felépítés pontosításával és az önkormányzati egyeztetés rendszerének kialakításával. Az Ügyrendi Bizottság részt vett a két alapszabálymódosítás előkészítésében és a végleges szöveg összeállításában. Az alapszabálymódosításokat követően ellátta az értelmezéssel kapcsolatos feladatokat is. A Mandátumvizsgáló, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság (rövid nevén: Ügyrendi Bizottság) mindannyiszor elvégezte a kongresszusi küldöttek és az Országos Választmány mandátumainak igazolását. Sajnálatos, hogy e két év alatt több OV tag vesztette el mandátumát, akik a testület három egymást követő ülésén nem vettek részt. A Bizottság illetve a Központi Hivatal gyakran hívta fel a tagok figyelmét erre a – a testületi működést biztosító – szabály betartására. Az Ügyrendi Bizottság szükség szerint ellátta az Alapszabály 70.§ c) pontban előírt feladatát, és állást foglal az Alapszabály értelmezésére vonatkozó, hozzá benyújtott megkeresésekkel kapcsolatban. Az elmúlt két évben a Bizottság 14 ülésen közel húsz ilyen érdemi határozatot hozott. Az Alapszabály felhatalmazást ad, hogy amennyiben az Alapszabály rendelkezéseinek végrehajthatósága szempontjából szükségessé válik, az Ügyrendi Bizottság az Országos Választmány egyetértésével, a következő kongresszusig terjedő hatállyal módosíthatja az Alapszabályt. Az elmúlt időszakban egy alkalommal éltünk ezzel a lehetőséggel, amikor a kampányidőszakban szükséges hatékony működés érdekében lehetővé tettük, hogy az Országos Választmány egyes hatáskörök gyakorlását meghatározott időtartamra az Országos Választmány www.fidesz.hu

15


Elnökségére átruházhassa, úgy hogy ezekről a döntésekről az Országos Választmány Elnöksége a választmány következő ülésén köteles beszámolni. Ezt az ideiglenes szabályt a következő alapszabály-módosításkor a kongresszus véglegesítette. A bizottság feladata, hogy megkeresés esetén állást foglaljon összeférhetetlenségi ügyben. Ilyen megkeresés az elmúlt két év alatt nem érkezett. A bizottság, látja el a tagnyilvántartás rendszerének kialakítását és ellenőrzését. Már az előző tisztújító kongresszus előtt megalkottuk a Tagnyilvántartási Szabályzatot, amelyet a Szövetség Központi Hivatala hajt végre. Tájékozatjuk a kongresszust, hogy a Fidesz – Magyar Polgári Szövetségnek jelenleg 1132 helyi szervezete és 38 762 regisztrált tagja van. A pontos tagnyilvántartás nemcsak adminisztratív szempontból lényeges, hanem a tagdíjfizetés nyilvántartásának is feltétele. Ezen e téren örvendetes eredmény, hogy a tagdíj és a tagdíj-kiegészítés fizetési fegyelme jelentősen javult és az elmúlt évben a tervezettnél több bevételt eredményezett. A tisztújító kongresszus küldöttválasztási eljárása mind a központnak, mind a helyi szervezeteknek jó próbatétel a központi nyilvántartás naprakészsége tekintetében.

Budapest, 2007. május 8.

Dr. Nagy Gábor Tamás Sk. az Ügyrendi Bizottság elnöke

16

www.fidesz.hu


XI. A Mandátumvizsgáló, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság 70.§ (1) A Mandátumvizsgáló, Ügyrendi- és Összeférhetetlenségi Bizottság öt tagját és két póttagját a Kongresszus választja, két tisztújító Kongresszus közötti időre. (2) A Mandátumvizsgáló, Ügyrendi- és Összeférhetetlenségi Bizottság tagjai közül maga választja meg elnökét, az Alapszabály keretei között, maga állapítja meg működési rendjét. 71.§ A Mandátumvizsgáló, Ügyrendi- és Összeférhetetlenségi Bizottság: a) ellátja a kongresszusi küldöttek és az Országos Választmány, – illetve megkeresés esetén a Szövetség más testületei tagjai mandátumának ellenőrzését; b) javaslatot tesz a Kongresszusnak, illetve az Országos Választmánynak a vitás mandátumok igazolására vonatkozóan; c) állást foglal az Alapszabály értelmezésére vonatkozó, hozzá benyújtott megkeresésekkel kapcsolatban; d) javaslatot tesz az Országos Elnökségnek az Alapszabály módosítására, illetve módosításának előkészítésére; e) amennyiben jogszabályváltozás vagy az Alapszabály rendelkezéseinek végrehajthatósága szempontjából szükségessé válik, az Országos Választmány egyetértésével, a következő Kongresszusig terjedő hatállyal módosíthatja az Alapszabályt; f) megkeresés esetén állást foglal a helyi szervezetek, a területi választmányok, a tagozatok, illetve az Országos Választmány működési szabályzatainak az Alapszabállyal való összeegyeztethetősége kérdésében; g) megkeresés esetén állást foglal abban a kérdésben, hogy a Szövetség valamely választott megbízatásának betöltése nem ütközik-e törvény vagy az Alapszabály összeférhetetlenséget megállapító rendelkezéseibe; h) a Kongresszus, az Országos Elnökség és az Országos Választmány határozatának kivételével, megkeresés esetén - hatályon kívül helyezi a Szövetség szervezetei és testületei által hozott Alapszabály–ellenes határozatokat; i) megkeresés esetén, kezdeményezi az Országos Elnökség és az Országos Választmány Alapszabály-ellenes határozatainak módosítását; j) megsemmisíti a helyi szervezet feloszlatásával, vagy tag kizárásával kapcsolatos – az Alapszabály eljárási rendelkezéseibe ütköző – döntést; k) felszólítja az Alapszabálytól eltérő módon működő szervezetet, vagy testületet az Alapszabály betartására és erről értesíti az illetékes területi választmányt, illetve az Országos Választmány Elnökségét; l) kialakítja és ellenőrzi a tagnyilvántartás rendszerét. 72.§ A Mandátumvizsgáló, Ügyrendi- és Összeférhetetlenségi Bizottsághoz megkereséssel a Szövetség bármely tagja vagy testülete fordulhat.

www.fidesz.hu

17


A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA A FIDESZ – MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG 2007. ÉVI TISZTÚJÍTÓ KONGRESSZUSÁNAK

Tisztelt Kongresszus! 2005-ben az elnökség személyi kérdésekben tett javaslata alapján a kongresszus a Számvizsgáló Bizottságba (SZB) újraválasztotta a korábbi tagok többségét, Popovics Györgyöt, Bernáth Ildikót, Bánki Eriket és Domonkos Lászlót. Változás csak abban történt, hogy Mészáros György póttagként dolgozott tovább, helyére Bence Gábor került. Az SZB tagjai közül maga választja meg tisztségviselőit, elnökké Popovics Györgyöt, elnökhelyettessé Bence Gábort választottuk. Az SZB az Alapszabály alapján, a belső ellenőrzés rendszerébe illeszkedve, legfontosabb feladatának a párt vagyonkezelésének és pénzügyeinek ellenőrzését tekinti. Lényeges feladatunk ezeken kívül a hitelállomány folyamatos kontrollálása, kampányok pénzügyeinek vizsgálata, a párthoz befolyó támogatások elszámolásának ellenőrzése, a tagdíjfizetés folyamatos áttekintése, valamint a nagyobb rendezvények költségeinek figyelemmel kísérése. Munkánkat az Alapszabállyal összhangban levő ügyrendünk alapján, a vezetői ellenőrzéssel szorosan együttműködve, éves munkatervek alapján végeztük. A vizsgálatok alapjául szolgáló anyagokat, kimutatásokat, szerződéseket és statisztikákat a gazdasági igazgató bocsátotta rendelkezésünkre. Működése során az SZB jó kapcsolatokat ápolt a Fidesz különböző testületeivel, különösen az Országos Választmánnyal (OV), melynek ülésein elnöki vagy alelnöki szinten képviseltettük magunkat. Úgy ítéljük meg, hogy a SZB által végzett ellenőrzési tevékenység hatékonyan segítette a Szövetség vezetőinek és testületeinek munkáját. Az Alapszabály előírása szerint tevékenységünket a kongresszus részére készített beszámolóval zárjuk le.

18

www.fidesz.hu


Költségvetések, zárszámadások A SZB eleget tett legfontosabb kötelezettségének, mely szerint véleményeznie kell a Szövetség költségvetéséről, valamit annak végrehajtásáról szóló beszámolókról – zárszámadás – készült előterjesztéseket. A 2005. évben a beszámoló szerint bevételeink teljes mértékben a költségvetés tervszámai szerint alakultak. Kiadásaink viszont meghaladták bevételeinket, aminek oka elsősorban az előre nem tervezhető országos társadalmi programok támogatása volt. Hitelállományunk jelentősen megnőtt ebben az évben. A 2006. év költségvetésének előterjesztésekor az OV számolt hiánnyal, amit nagyrészt a választásokkal kapcsolatos programok költségei indokoltak. Az SZB a bemutatott anyagok alapján úgy ítélte meg, hogy a Szövetség 2006. évi működésének pénzügyi alapjai korlátozottak a korábban vállalt kötelezettségek miatt. Jelentős takarékossági intézkedésekre volt szükség mind az infrastruktúra, mind a személyi és működési kiadások területén. Csak így volt biztosítható a költségvetés két oldalának egyensúlya. Továbbra is különösen nagy figyelmet kellett szentelni a hitelállománynak, látható volt, hogy a kötelezettségek pontos, hiánytalan teljesítésének kell alárendelni a meglévő erőforrások felhasználását több éven keresztül. E megállapításainkra felhívtuk az OV figyelmét. A 2006. évi beszámoló szerint a Szövetség kiadásai meghaladták a bevételeket, ami egy választási évben nem szokatlan. A hiány és a szállítói tartozások fedezetére hitelfelvételek szolgáltak. A párt végrehajtotta a költségvetés során már említett takarékossági intézkedéseket (létszámleépítés, irodaváltás, működési költségek lefaragása). Ezen intézkedések hatása csak a következő években hoz kimutatható pénzügyi eredményeket. A 2007. évi beszámoló előterjesztésekor elhangzott, hogy a Szövetség rendezte minden korábbi szállítói tartozását, adóssága csak bankok felé áll fenn. A bizottság a bemutatott anyagok alapján úgy ítélte meg, hogy további jelentős megszorításokra nincs már szükség, a tavalyi intézkedések, valamint a 2007. évben megvalósuló szállítói adósságrendezés és a társszervezettől kapott támogatás eredőjeként biztosítható a költségvetés két oldalának egyensúlya. A hitelállomány kezelésének, a kötelezettségek pontos, hiánytalan teljesítésének, a szoros, a költségvetés fő számait figyelembe vevő gazdálkodásnak kell dominálnia ebben az évben. A rendelkezésre álló erőforrások így elegendőek lehetnek meglévő kötelezettségeink visszafizetéséhez, valamint a párt takarékos működtetésére. Új kötelezettségek vállalására csak akkor van lehetőség, ha ehhez pótlólagos források is társulnak!

www.fidesz.hu

19


Tagdíjak, támogatások, kampányok A tagdíjbevételek adják a választókerületek működésének fedezetét. 2005-ben és 2006-ban összesen csaknem 200 M Ft volt az ebből a forrásból származó bevételünk. A taglétszám növekedése mellett az önkormányzati választások sikere nyomán megemelkedő kiegészítő-tagdíj bevételek eredményezik ezt a jelentős növekedést (2003. és 2004. években ez az összeg 121 M Ft volt). A Fidesz erejét mutatja, hogy támogatásokból az elmúlt két évben valamivel több mint 300 M Ft bevétele származott. 2006-ban 43.000 tételt kellett ezen a címen feldolgoznia pénzügyeseinknek. A párt névtelen adományt nem fogadott el. Az időközi választások és a parlamenti választások kampányainak elszámolása rendben megtörtént, azokat az SZB elfogadta. A 2006. évi választási kampány vizsgálatát az Állami Számvevőszék csak idén júniusban fogja lezárni. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata Az ÁSZ 2006. decemberében zárta le jelentését a Fidesz 2004-2005. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről, melyben gazdálkodásunkat megfelelőnek ítélte, kifogást nem emelt, elmarasztaló megállapítást (esetünkben először) nem tett. Összességében törvényesnek ítélte meg működésünket, gazdálkodásunkat. Ez a jelentős eredmény minősíti a gazdasági területen sokszor erőn felül teljesítő kollégáink munkáját.

Tisztelt Küldöttek! A SZB tagjai nevében megköszönöm a kongresszus bizalmát, és a munkánk eredményességéhez hozzájáruló tagok, vezetők, alkalmazottak és testületek segítségét. Budapest, 2007. május 5. Popovics György sk a Számvizsgáló Bizottság elnöke

20

www.fidesz.hu


Az Etikai Bizottság beszámolója a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség XXII. Kongresszusára. Előterjesztő: Dr. Kontrát Károly, az Etikai Bizottság elnöke Az előterjesztést a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Etikai Bizottsága készítette.

Tisztelt Kongresszus! A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Országos Választmánya 2005. július 6-i tisztújító ülésén választotta meg az Etikai Bizottság tagjait: Dr. Kontrát Károlyt, dr. Szabó Erikát, dr. Kupper Andrást, dr. Gógl Árpádot és Németh Szilárdot. A testület alakuló ülésén tagjai sorából Kontrát Károlyt választotta meg elnökének. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Alapszabálya az Etikai Bizottság feladatait az alábbiak szerint határozta meg.

XII. AZ ETIKAI BIZOTTSÁG 75.§ (1)

(2)

Az Etikai Bizottság: a) állást foglal a Szövetség tagjainak, illetve testületeinek a 15.§ (1), illetve (2) bekezdésében foglaltakat sértő magatartásával kapcsolatos megkeresések ügyében, b) véleményezi, a kizárási javaslatról meghozott döntéssel szemben benyújtott fellebbezést, A kizárási eljárásban az Etikai Bizottság által megállapított tényállás nem módosítható.

76.§ (1)

(2)

Az Etikai Bizottsághoz a 75.§ (1) bekezdésében meghatározott hatáskörébe tartozó megkereséssel a Szövetség bármely tagja vagy testülete fordulhat. Az Etikai Bizottság minden hozzá intézett megkeresés nyomán, a beadvány Etikai Bizottság által történő átvételétől számított tizenöt napon belül köteles az eljárást megindítani. Az Etikai Bizottság az érintetteket a vizsgálat megkezdéséről a megkeresés másolatának megküldésével haladéktalanul értesíti. Az eljárást a megindítástól számított harminc napon belül le kell zárni. Az ügy bonyolultságára

www.fidesz.hu

21


(3)

(4)

tekintettel, az Etikai Bizottság az eljárás időtartamát egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbíthatja. A vizsgálat során lehetőséget kell adni arra, hogy mind a vizsgálatot kezdeményezők, mind pedig a vizsgálatban érintettek, kifejthessék véleményüket az Etikai Bizottság előtt. Amennyiben a fellebbezésnek, az érdemi vizsgálat megkezdését kizáró, formai hiányosságai vannak, úgy az Etikai Bizottság, a beadványtevőtől valamint az ügyben érintett testületektől hiánypótlásra bekért dokumentumok beérkezéséig, az eljárás megindítását elhalaszthatja. A hiánypótlást a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül kell megtenni. A hiánypótlás elmaradása vagy határidőn túli teljesítése esetén az Etikai Bizottság az eljárást megszüntetheti.

77.§ Az Etikai Bizottság a vizsgálat eredményéről − indoklással ellátott − írásbeli határozatot hoz, amelyet megküld a vizsgálatot kezdeményezőknek, a vizsgálatban érintetteknek, az Országos Választmánynak és az Országos Elnökségnek. 78.§ (1)

22

Az Etikai Bizottság a hozzá érkezett megkeresések alapján lefolytatott eljárás során, amennyiben a Szövetség bármely tagja vonatkozásában megállapítja az Alapszabály 10.§ (1) bekezdés a) pontjában foglalt magatartás vétkes megvalósítását, úgy a) valamely, erre jogosított testületnek javasolhatja a tag kizárására, vagy a helyi szervezet feloszlatására vonatkozó eljárás kezdeményezését; b) figyelmeztetheti az Alapszabály megszegőit, s egyben felhívhatja az illetékeseket az Alapszabály megsértéséből fakadó következmények elhárítására; c) a kizárást nem indokló súlyú esetben, fegyelmi büntetés kiszabását indítványozhatja az Országos Választmány Elnökségének.

www.fidesz.hu


A tisztújítás óta változatlan személyi összetételű bizottság az eltelt időszakban, azaz csaknem két esztendő alatt eddig összesen 16 ülést tartott, s e tanácskozásokon a testület összesen 33 határozatot hozott. Az ülések végig határozatképesek voltak, s azokon a bizottság tagjainak részvételi aránya az alábbiak szerint alakult: 2005. évben: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

2005/7. 2005/8. 2005/9. 2005/10. 2005/11. 2005/12.

ülés ülés ülés ülés ülés ülés

2005. július 21. 2005. szeptember 6. 2005. szeptember 26. 2005. november 15. 2005. november 28. 2005. december 19.

3 tag 4 tag 3 tag 5 tag 4 tag 4 tag

60% 80 % 60 % 100 % 80 % 80 %

2006. évben: 7. 2006/1. 8. 2006/2. 9. 10. 11. 12. 13.

ülés ülés

2006/3. 2006/4. 2006/5. 2006/6. 2006/7.

2006. február 13. 2006. február 28.

5 tag 5 tag

100 % 100 %

ülés ülés ülés ülés ülés

2006. március 21. 2006. május 29. 2006. július 18. 2006. november 28. 2006. december 20.

3 tag 3 tag 4 tag 4 tag 4 tag

60 % 60 % 80 % 80 % 80 %

ülés ülés ülés ülés

2007. február 6. 2007. március 6. 2007. április 17. 2007. május 8.

4 tag 5 tag 4 tag 4 tag

80 % 100 % 80 % 80 %

2007. évben: 14. 15. 16. 17.

2007/1. 2007/2. 2007/3. 2007/4.

1 ülésre számított átlag: 4 fő

80 %

Valamennyi fentebb felsorolt tanácskozásról hangfelvétel, szó szerinti és rövidített jegyzőkönyv, továbbá aláírással hitelesített jelenléti ív áll rendelkezésre. Dr. Kontrát Károly (100 %), a bizottság elnöke és dr. Gógl Árpád (100 %), bizottsági tag a testület valamennyi ülésén megjelentek. Dr. Szabó Erika (87,5 %) is mindössze két alkalommal mulasztott. Végül a bizottság további két tagja,

www.fidesz.hu

23


dr. Kupper András (56,25 %) és Németh Szilárd (56,25 %) a 16 eddigi ülésről egyaránt 7-7 alkalommal maradt távol. A bizottság titkára, Dunai László egy ülés kivételével (melyen Szentiványiné Bilincsi Irén helyettesítette) valamennyi alkalommal végig jelen volt.

A testület alakuló ülése óta, a bizottsághoz összesen 28 megkeresés érkezett, ebből 5 beadvány helyi szervezetek több tagja által közösen benyújtott jogorvoslati kérelem (Szombathely 18 fő, Hatvan 2 fő, Isaszeg 6 fő, Százhalombatta 5 fő, és Fót 5 fő által jegyzett), 20 pedig helyi szervezetek tagjaitól, vagy volt tagjaitól érkezett. Két esetben a Nemzeti Fórum helyi elnökségi tagjai az önkormányzati szövetségi politika tárgyában fordultak a bizottsághoz, 1 esetben azonban, saját személyes (a Fidesz egy helyi tagját is érintő) problémája ügyében, egy a Szövetséggel szimpatizáló, ám annak helyi alelnökével személyes konfliktusba keveredett, s Fidesz tagsággal nem rendelkező állampolgár is e bizottsághoz fordult segítségért és igazának érvényre juttatásáért. Az Alapszabály hiányos ismerete miatt, a megkeresések egy része még mindig téves megfontolásból került a testület elé, így az összesen 7 esetben volt kénytelen megállapítani saját hatáskörének hiányát, s egy esetben pedig a fellebbezés elkésett, így az ügy érdemi vizsgálatára nem nyílt mód. A legtöbb megkeresés most is Pest megyéből érkezett, szám szerint 14, s ebből is 4 Budakalászról, (melyek közül 3 egy személlyel volt kapcsolatos). Ezen kívül a megye többi települései közül még Isaszegről és Százhalombattáról 2-2 ízben, míg Bugyiból, Fótról, Gödöllőről, Nagykátáról, Nagykőrösről, és Vácról 1-1 alkalommal érkezett a testülethez jogorvoslati kérelem. Ha az 1 db Veresegyházról érkezett, szintén Pest megyei, névtelen bejelentést is figyelembe vesszük, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a Szövetség Pest megyei szervezetei közül etikai vizsgálat iránti kérelmekben összesen 10 település is érintett volt, így a bizottsághoz érkezett beadványok alapján, ilyen szempontból, messze Pest megye mutatkozik a leginkább problémákkal terhelt megyének. Budapestről 4 alkalommal (a II. V. XIV. és XIX. kerületből), Heves megyéből 3 alkalommal (mindhárom Hatvan), Fejér-, és Vas megyéből 2-2 ízben keresték meg a bizottságot, míg Csongrád, és Győr-Moson-Sopron megyéből 1-1 megkeresés érkezett. Itt kell megemlíteni, hogy Budapestről további 8, tagkizárással kapcsolatos beadvány van a bizottság előtt, (és vár a vélhetőleg május 8-i tárgyalásra), ebből 5 a VII. kerületből, és 3 a XIII. kerületből érkezett. Az Etikai Bizottság tehát a 2005-2007-es ciklusban összesen 33 határozatot hozott (2005-ben 11, 2006-ban 12 és 2007-ben eddig 10). A határozatok tematikus megoszlása tekintetében az állapítható meg, hogy a legtöbb határozat (szám szerint 16), tagkizárás ügyében benyújtott fellebbezéseket véleményezett, s ezek együtt, összesen 27 személlyel szemben benyújtott

24

www.fidesz.hu


kizárási indítvány tárgyában, első fokon meghozott határozatokat érintettek. Ebből is Pest megye járt az élen (9 határozat, 20 személy), s azon belül is Isaszeg és Százhalombatta részesedett a legnagyobb mértékben (2-2 határozat és 6-6 személy), míg Nagykőrös esetében 1 határozat 4 személy tagsági jogviszonyát is érintette. Helyi szervezetek, megyei tagozat, vagy önkormányzati frakció működését (7 határozat), továbbá helyi elnök, vk. elnök, vagy önkormányzati frakcióvezető alkalmasságát (3 határozat), kifogásoló beadványok tárgyában összesen 10 (természetesen a legtöbb esetben a hatáskör hiányát megállapító) határozat született. Abban a 3 határozatban ugyancsak saját hatáskörének hiányát állapította meg a testület, melyek közül 2 a Nemzeti Fórummal kapcsolatos helyi szövetségi politikát érintett, 1 pedig a jobboldali szövetségeseket tömörítő önkormányzati frakció és a helyi szervezet együttműködését ill. annak zavarait lett volna kénytelen kivizsgálni. Ezekben, az esetekben az Alapszabály nem ad jogosítványokat az Etikai Bizottságnak. A Szövetség érdeksérelmének vélt, vagy valós megvalósulását (kizárási indítvány és határozat nélkül) 2 határozat véleményezte, amely 5 személyt is érintett, míg 1 határozat a bizottság saját működésével kapcsolatban született (elnökválasztás). Végül meg kell említeni, hogy 2 olyan határozatot is hozott a bizottság, amely összesen 6 tag részére javasolta enyhébb, vagy súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását.

A bizottság az elmúlt csaknem két esztendőben, a hozzá benyújtott fellebbezések kapcsán összesen 44 személyes meghallgatást tartott. Ebben a ciklusban is igen alapos és rendszeres munkavégzésre törekedett, s arra, hogy kellő körültekintéssel hozza meg döntéseit, és az Alapszabályban előírtak messzemenő betartásával, lelkiismeretesen lássa el feladatát. Tisztelt Kongresszus! Kérem a tisztelt kongresszust, hogy az Etikai Bizottság beszámolóját tárgyalja meg és fogadja el!

Budapest, 2007. április 26.

Dr. Kontrát Károly Sk. az Etikai Bizottság elnöke www.fidesz.hu

25


BESZÁMOLÓ A FIDESZ – MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐCSOPORTJÁNAK ELMÚLT EGYÉVES MUNKÁJÁRÓL

A 2006-os országgyűlési választásokat követő időszak példa nélküli a nyugati demokráciák és a rendszerváltozás utáni magyar politika történetében. Senki nem gondolta volna, hogy az ország felelős kormánya megteheti azt az egész nemzettel, amit korábban csak idegen hatalmak tettek meg: becsapják és megsarcolják saját népüket a hatalmuk megőrzése érdekében. Politikai ellenfeleiken az erkölcsi megsemmisítés minden eszközét kipróbálják, saját hazugságaikat az ellenfeleikre fogják. Egyéni érdekeiket a köz érdeke elé helyezik, s már azzal sem törődnek, hogy magasztos eszmékre hivatkozzanak. Azt pedig még a legmerészebb politikai elemzések sem feltételezhették, hogy a hazugság lelepleződése után a kormányfő a helyén maradhat, és a saját maga által előidézett erkölcsi válságot is személyes hatalmi ambícióinak szolgálatába állítja. Magyarország morális válságba került, amely veszélybe sodorta az 1990 óta elért sikereinket, alapjaiban rengeti meg a szabadság intézményeibe vetett közbizalmat, hosszan elhúzódó gazdasági recessziót idéz elő, és ezzel mind anyagi, mind lelkiszellemi értelemben megakadályozza hazánk fejlődését. Ilyen helyzetben a felelősen gondolkodó ellenzék feladata eltér a nyugati demokráciákban megszokottól, hiszen épp azok az elvek és intézmények kerültek veszélybe, amelyek munkánk természetes feltételeit megteremtik, és amelyek érdekében a rendszerváltást végrehajtottuk. Feladatunk tehát nem merülhet ki a kormány javaslatainak szakmai és politikai bírálatában, szakpolitikai alternatívák felrajzolásában, hanem minden jogállami módszerrel meg kell óvnunk a demokratikus intézményrendszer alapjait, és egyfajta morális ellensúlyt kell képeznünk. Ugyanakkor a 2006-os választási vereség óta eltelt időszak azt is egyértelműen megmutatta, hogy nem elegendő rámutatni a szocialista-szabaddemokrata kormány hiteltelenségére: a szocialisták hazug kormányzása az egész politikai elit hitelét, így a Fidesz szavahihetőségét is beárnyékolta, a rossz kormányzati intézkedések bírálata pedig a sajtó gyakran egyoldalú interpretálásában öncélú ellentmondásnak tűnhetett. Éppen ezért, ebben a rendkívüli helyzetben különös jelentősége van annak, hogy szakmai javaslatainkkal bizonyítsuk a választópolgároknak a Fidesz kormányzóképességét, felkészültségét, valamint hogy helyreállítsuk a demokráciába vetett közbizalmat. 26

www.fidesz.hu


A kihívás tehát 2006 májusa óta adott volt: alkotó ellenzéki szerepre készültünk, olyan cselekvésre és olyan kommunikációra, amely képes megmutatni nemcsak a két politikai tábor közötti ideológiai és szemléletbeli különbségeket, de az általunk kínált szakpolitikai alternatívákat is. A jól szervezett szakmai munka alapvetően szükséges a kormányzóképességünkbe vetett választói bizalom erősítéséhez is, de azt a célt is szolgálja, hogy bármelyik pillanatban képesek legyünk átvenni a kormányrudat, ha a lehetőség úgy hozza. A parlamenti munka hatékonyságának növelése érdekében újjászerveztük a frakció szervezetét, ennek két leglátványosabb eleme a Kereszténydemokrata Néppárttal alkotott frakciószövetség, valamint a szakmai kabinetek új struktúrája. A frakciószövetség olyan új politikai képződmény, amely egyesíti a közös és a két különálló képviselőcsoport létrehozásával elérhető előnyöket: összehangoltan és egységesen dolgozunk, ugyanakkor több lehetőségünk van az álláspontunk ismertetésére, parlamenti felszólalásokra és a szakmai alternatívák megjelenítésére. A frakciószövetség lehetőséget ad arra is, hogy a Fidesz és a KDNP célkitűzéseiben meglévő hangsúlybeli eltéréseket hatékonyan megjelenítve a lehető legszélesebb választói bázist érjük el. A frakciószövetség kabinetrendszerének felállításakor figyelembe vettük az Országgyűlés bizottsági struktúráját, ugyanakkor a kevesebb számú kabinettel bizonyítani akartuk az általunk kívánatosnak tartott kormányzati struktúra életképességét is. Ennek megfelelően az országgyűlési választásokat követően hét szakmai kabinet jött létre. Az önkormányzati választásokon aratott nagyarányú győzelmünk után a Fidesz az önkormányzatok pártjává vált, ez indokolttá tette az Önkormányzati és területfejlesztési munkacsoport önálló kabinetté történő átszervezését, így jelenleg nyolc szakmai kabinetünk működik. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportjának tavaly májusi alakuló ülését követően néhány hónapon belül máris látványos sikereket értünk el. Sikerült megértetnünk az emberekkel, hogy a megszorító csomagokra kizárólag a kormány hibás gazdaságpolitikája miatt van szükség, alapjaiban kérdőjeleződött meg az MSZP kormányzóképessége. Ezt még inkább betetőzte az augusztus 20-i tragédia, bebizonyosodott, hogy a kormány még egy tűzijáték szakszerű megszervezésére sem képes. A kormány nemcsak szakmailag, de erkölcsileg is alkalmatlannak bizonyult, hiszen a szomorú eseményekért nem vállalta a politikai felelősséget. Az elmúlt egy év legfontosabb, az egész magyar politikai életet megrengető eseménye a miniszterelnök őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése volt. A

www.fidesz.hu

27


kormányfő legitimitása alapvetően kérdőjeleződött meg, a hitelesség, illetve annak hiánya a magyar belpolitikai élet kulcskérdésévé vált. Mivel a miniszterelnök nem mondott le, sőt a parlamenti többség sem fejezte ki a közakaratot a bizalom megvonásával, szükségszerűen előtérbe kerültek a politikai véleménynyilvánítás parlamenten kívüli eszközei. A kormány nem tűrte a kritikát, többször is erőszakos cselekmények szításával igyekezett megfélemlíteni a békés tüntetőket. Az önkormányzati választás jó alkalmat kínált arra, hogy az emberek végre az ország valós állapotának ismeretében mondhassanak véleményt a kormány politikájáról. A szocialisták történelmi vereséget szenvedtek, a kormány azonban ezt követően sem tette meg a szükséges lépéseket, így a tüntetések tovább folytatódtak, a hatalom cinizmusa pedig a Fidesz október huszonharmadikai békés megemlékezésének rendőri szétverésekor csúcsosodott ki. Ez az újkori magyar demokrácia erkölcsi mélypontját jelentette. Gyurcsány Ferenc már az őszödi beszédben elhangzott kijelentéseivel kiírta magát a demokratikus közéletből, a gyülekezési és a szólásszabadság önkényes korlátozása, illetve a politikai utasításra végrehajtott brutális rendőri fellépések a későbbiekben csak súlyosbították erkölcsi megítélését. A hivatalban lévő miniszterelnökkel tehát semmilyen együttműködést nem tudunk elképzelni, az ország válságos állapota azonban szükségessé teszi az együttműködést valamennyi párttal, így az MSZP-vel is. Az együttműködés reményében az elmúlt időszakban számos ötpárti egyeztetésen vettünk részt, sajnos azonban az esetek többségében azt tapasztaltuk, hogy a szocialisták ezeket nem az ország előtt álló alternatívák valós megvitatására, hanem csupán hitelvesztésük ellensúlyozására, megingott pozícióik stabilizálására igyekeznek felhasználni. A hosszútávú programalkotás keretében idén januárban útjára indítottuk a Jövőnk vitasorozatot, amelyben négy témakört vizsgáltunk: az igazságosságot, az életminőséget, a közszolgáltatásokat és a versenyképességet. A vitába több száz neves értelmiségi kapcsolódott be, amit az érdeklődők a www.jovonk.hu honlapon is figyelemmel kísérhettek. A vitában kikristályosodott véleményekből vitairatot állítottunk össze, amely hozzájárul a későbbi szakmai programok megalapozásához. A közvélemény-kutatások arról tanúskodnak, hogy jó úton haladunk, sikerült kihasználnunk a kormány hitelvesztését, egyre többen támogatnak bennünket a kormánypártok korábbi szavazói közül is. A kormánypártok népszerűségi mutatói a választásokat követően meredeken zuhanni kezdtek, támogatottságuk az őszi erőszakos cselekmények hatására stabilizálódott, majd az év eleji drasztikus áremelések miatt ismét esni kezdett. A Fidesz népszerűsége némi időeltolódással ugyanezt a pályát követi, az MSZP-től elpártolt szavazókat a kiábrándulásuk után néhány hónappal később már van esélyünk megszólítani, de tartós szimpátiájuk megszerzéséért még sokat kell dolgoznunk. Az MSZP a választások óta elvesztette

28

www.fidesz.hu


a szavazótáborának egyharmadát, ma 750 ezerrel kevesebben bíznak bennük, mint egy évvel ezelőtt. Létrejött az Új többség, a Fidesz szavazótábora mintegy 400 ezer fővel gyarapodott, a baloldali pártok erkölcsi válsága miatt új társadalmi csoportok képviseletét is vállalnunk kell. A következő hónapok, évek legfontosabb feladata, hogy eleget tegyünk ennek a kihívásnak, megerősítsük az új szavazóink szimpátiáját és elkötelezettségét. Az elmúlt egy év eredményei önmagukért beszélnek. Elsöprő győzelmet arattunk az önkormányzati választásokon, jelentősen növekedett a párt támogatottsága, javult a vezető politikusaink megítélése. Talán ennél is fontosabb, hogy kezd átformálódni a társadalomban élő Fidesz-kép, hosszú évek után végre kezdik belátni az emberek, hogy nincs alapja a szocialisták által tudatosan felépített rágalmaknak. Jelentősen csökkent a párt elutasítottsága, nőtt a kormányzóképességünkbe és a szakmai felkészültségünkbe vetett bizalom. Jó esélyünk van arra, hogy a kormány politikájával elégedetlen hatmillió választópolgár egyre nagyobb hányadának elnyerjük a bizalmát, azért dolgozunk, hogy a társadalomban már létrejött Új többség minél előbb új parlamenti többséget is szerezzen magának.

Munka a Frakciószövetség keretein belül A Fidesz és szövetségesei – különös tekintettel a Kereszténydemokrata Néppártra – közös országgyűlési képviselőjelöltek és közös listák állításával indult a 2006. évi országgyűlési választásokon. A választások elvesztését követően a két párt vezetése úgy döntött, hogy a minél hatékonyabb ellenzéki munka kifejtése érdekében a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői külön frakciókban látják el hivatásukat. Ugyanakkor a két párt illetve képviselőcsoport szövetségesi kapcsolatát van hivatva kifejezésre juttatni a Fidesz és a KDNP között megkötött Együttműködési Megállapodás, melynek értelmében a két párt országgyűlési képviselőcsoportjai Frakciószövetség keretén belül végzik országgyűlési feladataikat. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja ezért 2006. május 15-i alakuló ülésén az Együttműködési Megállapodásban foglaltakkal összhangban módosította a képviselőcsoport korábbi alapszabályát. A módosítás legjelentősebb eleme, hogy létrejöttek olyan szervei a frakciónak, amelyeket a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja a KDNP képviselőcsoportjával közösen működtet: ezek a Frakcióvezetés, a szakmai Kabinetek, a Munkacsoportok, és a Politikai Csoportok. A választásokra, valamint az önálló KDNP frakció létrejöttére figyelemmel a legutóbbi kongresszushoz képest természetesen jelentős mértékben megváltozott a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportjának személyi összetétele is.

www.fidesz.hu

29


A Frakciószövetség tagjainak létszáma 164 fő. Ebből a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjában a szövetséges szervezetek (Fidelitas, Kisgazda Polgári Egyesület, Lungo Drom, Nemzeti Fórum, Vállalkozók Pártja) képviselőivel együtt 141 fő foglal helyet, ami az összes parlamenti mandátum 37 százalékát jelenti. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportját 23 képviselő alkotja, akik így az Országgyűlésben képviselt 6 százalékos számarányukkal a harmadik legerősebb képviselőcsoportként végzik munkájukat. Alig másfél hónappal az új Országgyűlés alakuló ülését követően, 2006. július 2-án életének 63. életévében elhunyt dr. Horváth Balázs – az Antall-kormány belügyminisztere, későbbiekben tárca nélküli minisztere – akinek megüresedett parlamenti helyét Veszprém megye 6. választókerületében megtartott időközi választás eredményeként dr. Horváth Zsolt foglalhatta el. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja sorai között tudhatja dr. Horváth Jánost, az Országgyűlés korelnökét. dr. Áder János és Lezsák Sándor alelnökökként, dr. Hende Csaba, Szűcs Lajos és V. Németh Zsolt pedig jegyzőkként segítik a Magyar Köztársaság Országgyűlésének munkáját. A 18 állandó parlamenti bizottságban a képviselőcsoport 6 elnöki és 9 alelnöki pozícióval rendelkezik. • a Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság elnöke Varga Mihály; • a Mezőgazdasági bizottság elnöke Font Sándor; • a Külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke Németh Zsolt; • az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke Balog Zoltán; • a Sport- és turisztikai bizottság elnöke Bánki Erik; • a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke Lázár János. A kormány ellenőrzése, mint az ellenzék legfőbb feladata Politikai vitanapok A kormány ellenőrzésének, valamint a kormányprogramban megfogalmazott ígéretek számonkérésének egyik speciális parlamenti eszköze a politikai vita. A vizsgált időszakban a képviselőcsoport összesen négy politikai vitát kezdeményezett, de a vitákra csak az alábbi két témában került sor: A Gyurcsány-csomag megszorító intézkedéseiről – a politikai vita 2006. június 19-én zajlott le; Vidékfejlesztés vagy falurombolás? - a politikai vita 2007. március 27-én zajlott le.

30

www.fidesz.hu


Képviselőcsoportunk támogatta továbbá a Kereszténydemokrata Néppárt tagjai által kezdeményezett politikai vita megtartását „Jövőnk esélye a gyermek” címmel. A vitára 2007. február 20-án került sor. Napirend előtti felszólalások A képviselőcsoport vezetője, illetve helyettesei a Házszabály biztosította valamennyi esetben éltek a napirend előtti felszólalás lehetőségével, így a vizsgált időszakban 51 alkalommal szólaltak meg. Ennek során kiemelt figyelmet kaptak a szocialisták munkavállalókat, családokat, közösségeket, nemzeti érdekeinket, az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét hátrányosan érintő döntései, valamint a jogállami normákat sértő sorozatos megnyilvánulásai. Kérdések, interpellációk, azonnali kérdések A kormány ellenőrzése kiemelkedő jogosítványa az Országgyűlésnek. A parlamenti ciklus 2006. május 16. és 2007. április 30. közötti időszakában a képviselőcsoport tagjai 971 írásbeli kérdést intéztek a szocialista-szabaddemokrata kormány vezetőihez. Emellett a képviselők kezdeményezték 173 szóbeli kérdés, 107 azonnali kérdés és 421 interpelláció elhangzását, melyekből – érdemi szóbeli választ remélve – 105 szóbeli kérdés, 83 azonnali kérdés és 107 interpelláció el is hangzott az Országgyűlésben. A különböző társadalmi csoportok érdekvédelme mellett a képviselők hangsúlyt fektettek arra is, hogy szembesítsék választási ígéreteikkel, valamint a sorozatos korrupciós, illetve visszaélésgyanús ügyletekkel a kormány tagjait. A Fidesz képviselői által a parlamentben felvetett kérdések hatékony eszköznek bizonyultak a kormány propagandagépezete által kreált üres lózungok és a valóság között feszülő, illetve a szocialista szóhasználat és a tényleges kormányzati tettek közötti feloldhatatlan ellentmondások bemutatására. Vizsgáló- és eseti bizottságok Az elmúlt esztendőben képviselőcsoportunk tagjai egy vizsgálóbizottság és egy ún. eseti bizottság felállítását kezdeményezték. A vizsgálóbizottság létrehozásának az a szomorú tény adott aktualitást, hogy a 2006. augusztus 20-i nemzeti ünnepen halálos tömegszerencsétlenség történt. Sajnálatos módon a kormánypárti képviselők nem voltak partnerek abban, hogy az általunk és a joggal felháborodott közvélemény által megfogalmazott kérdésekre egyértelmű, világos válaszokat kapjunk, így a vizsgálóbizottság felállítását megakadályozták. Az eseti bizottság felállításának kiváltó oka az volt, hogy a kormányzati szervezetrendszer átalakítása során új kormányszerv, a Nemzeti Fejlesztési Kabinet

www.fidesz.hu

31


jött létre. Ez a magyar parlamentáris hagyományoktól teljesen idegen intézmény, mely a miniszteriális struktúrán kívül, ám mégis a végrehajtó hatalom részeként jött létre. Az országgyűlési határozattal létrehozni javasolt eseti bizottság létrejöttét a szükséges minimumának tekintettük annak, hogy a törvényhozás ellenőrizze az új kormányzati funkciókat. A kormányzati struktúra és a kormányzati döntések átláthatósága ugyanis megköveteli, hogy Nemzeti Fejlesztési Kabinet és a fejlesztéspolitikai kormánybiztos közvetlenül, egy eseti bizottság létrehozása révén kerüljön folyamatos, szakszerű és hatékony parlamenti ellenőrzés alá. Érveink végül meggyőzték a kormánypárti képviselőcsoportokat és 2006. december 6-án kihirdetésre került az eseti bizottság felállításáról rendelkező országgyűlési határozat. Az alábbiakban csupán felsorolásjelleggel szerepeltetjük a képviselőcsoport által kezdeményezett vizsgálóbizottság és eseti bizottság címeit: • A 2006. augusztus 20-i nemzeti ünnepen történt halálos tömegszerencsétlenség okait és felelőseit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról; • Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság létrehozásáról. Állami számvevőszéki vizsgálatok kezdeményezése A Kormány bejelentése szerint az ún. Kormányzati Negyed kialakítása szorosan illeszkedik az államreform célkitűzéseihez; vagyis az olcsóbb, hatékonyabb, és az állampolgároknak jobb szolgáltatásokat nyújtó állam megvalósítása felé vezet. Nem állt ugyanakkor rendelkezésre semmilyen információ, illetve nem ismert olyan hatástanulmány, amely egy ilyen kormányzati luxusberuházás gazdaságosságát bizonyítaná. Egy ilyen nagyságrendű gazdasági döntés végrehajtását megelőzően ezért indokoltnak tartottuk, hogy az Állami Számvevőszék célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontból is megvizsgálja a beruházás létrejöttével kapcsolatos pénzügyi finanszírozási feltételeket, továbbá az azokból fakadó kötelezettségvállalásokat. Sajnos a kormánypártok ezt a kezdeményezésünket sem támogatták, így a határozati javaslat elfogadására, így az ÁSZ vizsgálatra sem került sor. A Magyar Televízió Zrt. 2007 januárjában hirdetmény közzététele nélkül tárgyalásos közbeszerzési eljárást hirdetett meg a Magyar Televízió székház- és gyártóbázis számára hosszú távon elhelyezést biztosító ingatlan bérletére, amelyre kizárólag egyetlen ajánlattevőt hívott meg. Erre a tényre figyelemmel indokoltnak tartottuk, hogy az Országgyűlés kérje fel az Állami Számvevőszéket, hogy célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontból vizsgálja meg a Magyar Televízió

32

www.fidesz.hu


Zrt. elhelyezését és működését biztosító székház és gyártóbázis hosszú távú bérlete tárgyában kötött szerződéseket és azok létrejöttének körülményeit. Az országgyűlési határozati javaslat benyújtására 2007 májusában kerül sor, így annak parlamenti sorsa a beszámoló készítésének pillanatában még bizonytalan, de az előzetes kormánypárti megnyilvánulások nem sok kétséget hagynak afelől, hogy ez a javaslatunk is az elutasított kezdeményezések számát fogja növelni. • •

A Kormányzati Negyed kialakítására vonatkozó kormánydöntés pénzügyi hatásainak állami számvevőszéki vizsgálatáról; A Magyar Televízió Zrt. elhelyezését és működését biztosító székház és gyártóbázis hosszú távú bérlete tárgyában megkötött szerződések állami számvevőszéki vizsgálatáról. Alkotmányossági kontroll

Egyrészt a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kezdeményező indítványainak, másrészt a frakció tagjainak és egyéb civil kezdeményezéseknek köszönhetően az Alkotmányíróság az utóbbi évben 5 törvényt helyezett részben, vagy egészben hatályon kívül alkotmányellenesség miatt. Ezek közül is kiemelkedik a házipénztáradóról szóló 2006. évi LX. törvény teljes megsemmisítése. A fentieken kívül a köztársasági elnök kettő, az Országgyűlés által már elfogadott törvényt küldött vissza a Parlamentnek azzal, hogy véleménye szerint azok alkotmányellenesek, illetve az Európai Uniós jogba ütköznek. Az Országgyűlés mindkét esetben módosította a törvényeket és azok a módosított tartalommal kerültek kihirdetésre. Jogalkotás A frakció önálló indítványai A képviselőcsoport az elmúlt évben is arra törekedett, hogy a szövetség választási programjában megfogalmazott célkitűzéseket, valamint a polgári kormány által érvényre juttatott társadalompolitikai elveket a szűkre szabott parlamenti ellenzéki eszközök ellenére minél hatékonyabban képviselje. A képviselői önálló indítványok tárgyalásának sorozatos kormánypárti elutasítása következtében gyakran nem maradt más lehetősége a frakciónak, mint módosító indítványok benyújtásával jobbítani, átírni, a polgárok érdekeit szolgáló társadalompolitikai szempontokhoz igazítani a kormány által beterjesztett törvényjavaslatokat. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportja minden olyan kérdésben, amely a polgárok érdekeit szolgálta, konstruktív ellenzéki magatartást tanúsított. Ezt a magatartást igazolják vissza azok a képviselői önálló

www.fidesz.hu

33


indítványok – törvényjavaslatok és határozati javaslatok – is, amelyek az embereket közvetlenül érintő gondokra kínáltak megoldást. Javaslataink meghatározó része az indokolatlan és szakmailag átgondolatlan kormányzati megszorítások okozta lakossági terhek csökkentését valamint az ellátórendszerek előzetes hatástanulmányok nélküli rendkívül intenzív és erőszakos átalakításának káros hatásait kívánta orvosolni. A kormánypárti frakciók ugyanakkor rendre megakadályozták, hogy az Országgyűlés érdemben foglalkozhasson indítványainkkal. Az őszi és a tavaszi ülésszakra a Kormány által az Országgyűlésnek benyújtott jogalkotási tervek többszöri módosítása, illetve a módosított jogalkotási tervek jelentős részének nem teljesítése lehetőséget adott volna arra, hogy a csak formálisan ülésező Parlament valódi munkát is végezzen azáltal, hogy javaslatainkat érdemben megvitatja. Ehelyett az Országgyűlés sokszor szinte dologtalanul ülésezett. Mindez a számok tükrében azt jelenti, hogy a kormány 2006. május 15. és 2007. április 30. között 89 olyan érdemi törvényjavaslat tárgyalását és 7 határozati javaslat elfogadását javasolta az Országgyűlésnek, amelyek különböző ágazatok jogszabályelőkészítési munkájának produktumai. Ezzel szemben, képviselőcsoportunk a 2006-2010-es parlamenti ciklus első évében 31 törvényjavaslatot és 8 határozati javaslatot, azaz összesen 39 képviselői önálló indítványt nyújtott be az Országgyűlés elnökének, melyek közül a kormánytöbbség mindösszesen 2 határozati javaslatot (mindkettő vizsgálóbizottság/eseti bizottság felállítását kezdeményezi) és 5 törvényjavaslatot tartott alkalmasnak a parlamenti vitára. Közjogi csomag A képviselőcsoport jogalkotási munkájában is megkülönböztetett figyelmet érdemel az a 2006. június 16-án benyújtott hat önálló törvényjavaslat, amely egy komplex közjogi reformcsomaggá állt össze. Javaslataink mindegyikének mozgatórugója és egyben kapcsolódási pontja, egy kisebb és hatékonyabb, ugyanakkor átláthatóbb és korrupciómentesebb felső szintű közigazgatás kialakítása, beleértve ebbe az Országgyűlés létszámának jelentős arányú csökkentését is. A javaslatok lényegi elemei az alábbiak szerint foglalható össze:

1. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatunk értelmében nemcsak a legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, hanem minden állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, akit jogszabály illetve társasági szerződés alapján az állami tulajdonosi rész alapján választottak meg. A törvényjavaslatot a

34

www.fidesz.hu


kormány is támogatta, így a törvény szövege 2006. július 25-én kihirdetésre került.

2. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatunk nyilvánossá kívánta tenni mindazt az állami, illetve európai uniós támogatást, amelyet a képviselő (valamint a vele közös háztartásban élő házas- illetve élettársa és gyermeke) kap. Ide tartoznak azok a támogatások, amelyeket a képviselő, mint egyéni vállalkozó, mint ingó vagy ingatlan tulajdonos, bérlő, haszonélvező, vagy más jogcímen ezekhez kapcsolódóan kap. A javaslat nyilvánossá kívánta tenni azokat a támogatásokat is, amelyeket az a gazdasági társaság kap, amelyben a képviselő tisztségviselő, vagy amelyben anyagi érdekeltsége van. A törvényjavaslat szintén elnyerte a kormánypártok támogatását és 2006. július 21-én hatályba lépett.

3. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat egy olyan intézménynek, az ún. Költségvetési Tanácsnak az Alkotmányban történő rögzítésére tett javaslatot, amelynek segítségével a költségvetési politika fegyelmezettsége, megalapozottsága átláthatóvá és ellenőrizhetővé válik a gazdaság szereplői számára. Az intézmény – a gazdasági szereplők támogatása mellett – olyan biztosítékot jelentett volna a költségvetési politikában, ami korlátozhatta, vagy megakadályozhatta volna a felelőtlen kormányzati magatartást. Sajnos a kormány nem volt partner az Alkotmány általunk javasolt módosításában, ezért megakadályozta a törvényjavaslat részletes vitára bocsátását. Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek adóbevallásának nyilvánosságáról szóló törvényjavaslatban arra tettünk indítványt, hogy a közhatalmi és más közfeladatok ellátásában, különösen a közpénzekről való döntéshozatalban felelősséget viselő személyekre olyan, törvényben meghatározott követelményrendszer vonatkozzon, amely biztosítja a közbizalom érvényesülését. Ezért a közhatalmi tevékenység ellátása és a közvagyonnal való gazdálkodás körében a már hatályos összeférhetetlenségi szabályok és vagyonnyilatkozattételi kötelezettség mellett javasoltuk ezen személyek adóbevallása nyilvánosságra hozatalának kötelezettségét is. A javaslat ugyan eljutott a parlamenti végszavazás stádiumáig, de ott a kormánypárti frakciók nem támogatták az érintett törvények módosítását.

4. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról A rendszerváltás óta eltelt évek demokratikus parlamenti működésének elemzése folyamatosan napirendjén tartotta egy hatékonyabb és egyben kisebb létszámú Országgyűlés létrehozását. A jelenlegi képviselői létszám rontja a képviselői munka hatékonyságát, lassítja és drágítja a törvényhozást, továbbá aránytalanul magas más országokhoz képest is. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség évek óta következetesen javasolta a www.fidesz.hu

35


képviselői létszám nagyarányú csökkentését. Ebben a javaslatunkban arra tettünk indítványt, hogy az Alkotmányban kerüljön korlátozásra a képviselők létszáma kettőszáz főben. A parlamenti többség még ahhoz sem járult hozzá, hogy a törvényjavaslat az Országgyűlés napirendjére kerüljön, huszonkét alaklommal szavazták le napirend-kiegészítési javaslatunkat.

5. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról A felelőtlen kormányzati gazdálkodási gyakorlat kedvezőtlenül befolyásolja a gazdasági folyamatokat, magasan tartja az adókat és a járulékokat, rontja az ország versenyképességét. Mindezek a súlyos következmények azt indokolták, hogy a kormány tagjai a költségvetési korlát megsértése miatt anyagi felelősséget is vállaljanak. Ennek a szankciónak a jogrendbe iktatását tartalmazta ez a törvényjavaslatunk, melynek megtárgyalását – hasonlóan az előző pontban említett Alkotmány-módosításéhoz – huszonkét alkalommal utasították el a kormánypártok. Egyéb, kiemelkedő fontosságú törvényjavaslatok A képviselőcsoport tagjai elmúlt évi parlamenti munkájának jellegét és irányát is döntő módon meghatározták az alábbi belpolitikai események: • Gyurcsány Ferenc ún. balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése, • a kormányzatnak a költségvetést éveken keresztül manipuláló lépései miatt kialakult államháztartási válsághelyzet; • az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján Budapesten történt rendőrségi túlkapások és indokolatlan erőszak alkalmazása békés megemlékező állampolgárokkal szemben; • a Fidesz és a KDNP elnöke által az Országos Választási Bizottsághoz benyújtott népszavazási kezdeményezések. Költségvetési manipuláció megakadályozása 2006-ban a kormány rekordhiányt halmozott fel az államháztartásban, melyet ismételt manipuláció, költségvetési „trükközés” kísért. Ennek egyik elemeként 2006ban a kormány –soha nem tapasztalt mértékkel – közel 800 milliárd forinttal túlköltekezett az általa 2005. évi költségvetési törvénybe iktatott összeghez képest. Ez az óriási méretű túlköltekezés költségvetési válságba sodorta az országot, hatalmas államadósságot generált, elszívta a tőkét a gazdaság motorjai, a vállalkozások elől. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség a további költségvetési manipulációk megakadályozása érdekében hét pontból álló törvényjavaslatot nyújtott be 2007 februárjában. Ahhoz ugyanis, hogy a magyar gazdaság leszakadása megálljon, és a régióban újra versenyképes országgá válhasson, a kormánynak költségvetési önfegyelmet kell tanúsítania, szakítania kell eddigi, a problémák 36

www.fidesz.hu


elfedésére és kevésbé azok megoldására irányuló magatartásán. Ehhez nyújtott megfelelő eszközt törvényjavaslatunk, amely: - megtiltja a maradványképzési kötelezettséget, - kötelezi az államot, hogy a befogadott számlákat 30 napon belül fizesse ki, - visszaállítja a kormány maastrichti deficitmutató közlési kötelezettségét, - kötelezővé teszi a havonta történő előrejelzés készítését a főbb makrogazdasági számokról, - előírja, hogy a közszférában havonta, illetve fejezeti részletezésben negyedévente nyilvánosságra kell hozni a lejárt tartozásokat, - javasolja, hogy a költségvetési és a makrogazdasági mutatók manipulálása minősített bűncselekmény legyen, továbbá - javasolja, hogy a közszférából származó bevételek után a vállalkozó csak akkor fizessen általános forgalmi adót, ha a pénzt már meg is kapta. A javaslatot sem a Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság, sem az Országgyűlés plenáris ülése nem vette tárgysorozatba, így annak tárgyalása nem kezdődhetett meg. Április 11-én ismét benyújtottuk a javaslatot, esélyt adva a kormánypártoknak arra, hogy éljenek a lehetőséggel és szakmai vita keretében fejték ki álláspontjukat a kiszámítható költségvetési gazdálkodás helyreállítása érdekében szükséges törvénymódosításokról. Gumilövedék használatának betiltása tömegoszlatás során Budapesten 2006. október 23-án tömeges rendőri brutalitásra került sor, melynek során a rendőrség több esetben gumilövedéket is használt békés, megemlékező állampolgárokkal szemben. A rendőrök részéről alkalmazott technikai kényszerítő eszközök – gumilövedék és könnygáz-gránát – alkalmazása során a rendőrök számtalan esetben szegték meg foglalkozásuk szabályait, nevezetesen mindkét kényszerítő eszközzel gyakorta fejmagasságban és közelről lőttek, ezzel mások életét, testi épségét, egészségét közvetlen veszélynek tették ki, számos esetben maradandó sérülést okozva. A gumilövedéket, mint kényszerítő eszközt tömegoszlatásra az Európai Unióban sehol nem használják, ezért is volt Európaszerte nagy visszhangja a brutális magyar rendőri fellépésnek. Az Európai Unió nemtetszését juttatta kifejezésre Franco Frattini az Európai Unió jogi és igazságügyi biztosa is az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága és Emberi jogi bizottsága február 21-i összevont ülésének plénuma előtt. Frattini a magyar rendőrség által tömegoszlatásra használt gumilövedékekkel kapcsolatosan nyomatékkal adott hangot azon véleményének, hogy a gumilövedékek használatát be kell tiltani és ezen álláspontjáról Petrétei József Igazságügyi és Rendészeti miniszternek is beszámolt. Az általunk benyújtott törvényjavaslat célja a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény olyan tartalmú módosítása, miszerint a tömegoszlatás során a tömeggel szemben alkalmazható eszközök és intézkedések közül törlésre kerüljön a gumilövedék alkalmazásának lehetősége.

www.fidesz.hu

37


A javaslatot sem a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság, sem az Országgyűlés plenáris ülése nem vette tárgysorozatba, így annak tárgyalását az MSZP-SZDSZ koalíció megakadályozta. A népszavazáshoz való jog gyakorlásának legteljesebb mértékű garantálását elősegítő törvénymódosítás A demokratikus alkotmányi berendezkedés magyarországi megteremtésének egyik első és legfontosabb vívmánya volt a népszavazás jogintézményének bevezetése. A jelenlegi gyakorlatban sajnálatos módon rendszeressé vált, hogy a népszavazási kérdések elbírálása, különböző eljárási eszközök alkalmazásával, az eljárás olyan mértékű elhúzódását eredményezi, amelynek következtében már értelmetlenné, okafogyottá válhat a népszavazás megtartása. Ez az állapot arra vezethető vissza, hogy az Országos Választási Bizottság a törvényi szabályok által biztosított eljárási jogosítványait nem rendeltetésszerűen gyakorolja, a népszavazási kezdeményezés hitelesítésére irányuló eljárást nem a jogintézmény eredeti céljának megfelelően folytatja le, így joggal való visszaélést valósít meg. Az általunk benyújtott javaslat célja a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása. Ennek lényege, hogy az OVB számára a népszavazási kérdés teljes körű, valamennyi jogszabályi feltételre kiterjedő vizsgálatát kötelezővé tegye és előírja, hogy a hitelesítés elutasítása esetén ennek valamennyi indokát jelölje meg határozatában. A javaslat másik – szintén a népszavazáshoz való jog gyakorlásának lehető legteljesebb mértékű garantálását elősegítő és az eljárás gyorsítását szolgáló eleme –, hogy az OVB megismételt eljárása eredményeképpen meghozott határozatát az Alkotmánybíróság jogorvoslati kérelem alapján maga is megváltoztathassa, így nincs szükség az OVB újabb eljárására és a hitelesítési eljárás belátható időn belül lezárható lenne. A törvényjavaslat 2007. április 16-án kerül benyújtásra, így parlamenti sorsa jelen beszámoló készítésekor még megjósolhatatlan. Módosító javaslatok Mind a kormány, mind az egyes képviselői önálló indítványok esetében a frakció tagjai minden, a Házszabály kínálta lehetőséget kihasználtak és több mint 1000 db módosító és kapcsolódó módosító javaslatot nyújtottak be törvény-, illetve határozati javaslatokhoz. 2007. május 10. Dr. Navracsics Tibor, sk. a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportjának vezetője

38

www.fidesz.hu


Az Európai Parlament fideszes képviselőcsoportjának beszámolója a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség XXII. kongresszusának 2005. május - 2007. május

TARTALOM 1. A Fidesz és a Magyar Néppárti Képviselőcsoport az Európai Parlamentben 2. Értékrend - prioritások 3. Tisztségek, bizottsági tagságok 4. Európai parlamenti jelentések, egyéb képviselői munka 5. A belpolitika és a külpolitika határainak változása: magyar ügyek képviselete az unióban 6. Képviselői feladatok Magyarországon 7. Szabad Európa Gyakornoki Program 8. Magyar Év Európában 1956-2006 - az ötvenhatos forradalom 50. évfordulójának megünneplése az EU fővárosában A Fidesz XVIII. Kongresszusára készített jelentés a 2004. június - 2005. májusi időszakot ölelte fel. Ez a jelentés a 2005. májusa óta eltelt két évet foglalja össze. 1. A Fidesz és a Magyar Néppárti Képviselőcsoport az Európai Parlamentben A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 2004 júniusában fölényes győzelmet aratott az első magyarországi európai parlamenti választásokon. A 24 képviselői helyből tizenkettőt megszerezve a legnagyobb magyar képviselőcsoportot (brüsszeli szóhasználatban: "delegációt") alakíthatta meg. (A Fidesz listán jutott be Surján László is, aki a KDNP-t képviseli a Fideszen belül.) Az Európai Parlamentben a Magyar Néppárti Képviselőcsoport tagjaként dolgozik még Olajos Péter, az MDF képviselője is, továbbá állandó meghívottként vesz részt a munkában Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja képviselői, illetve Románia 2007-es csatlakozását követően az RMDSZ képviselői is: Kelemen Atilla, KónyaHamar Sándor és Szabó Károly. Ebben az értelemben tehát (a KDNP-vel együtt) ötpárti, tizennyolc fős képviselőcsoportként működik a delegáció, ami a teljes néppárti frakción belül is jelentős erőt képvisel. A Fidesz képviselőcsoportját is, úgy mint az egész pártot mélyen megrázta Pálfi István kollégánk, európai parlamenti képviselő tragikus halála 2006 nyarán. Pálfi István két évig, 2004. júniusa és 2006. júniusa között dolgozott képviselőként, és ezalatt a rövid idő alatt, betegsége ellenére is hatalmas munkát végzett el. Politikai

www.fidesz.hu

39


örökségét, mely elsősorban az egységes kárpát-medencei fejlesztésekről és a vidék megtartásáért való kitartó munkáról szólt, a képviselőcsoport megőrzi és továbbviszi. 2006. július 31-től De Blasio Antonio vette át Pálfi István helyét a képviselőcsoportban. De Blasio részben folytatja Pálfi István bizottsági munkáit, különös tekintettel a régiós, önkormányzati együttműködési projektekre és a költségvetési ellenőrző bizottságban folyó munkára, illetve új portfolióként póttagja lett az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának is. A Pálfi István által létrehozott Héthatár Egyesület elnöki tisztét Pálfi István halála után - végakaratának megfelelően - Becsey Zsolt képviselő tölti be. Az Európai Parlament az unió három fő szerve (Tanács, Bizottság, Parlament) közül az egyedüli közvetlenül választott reprezentatív szervezet. Az unió szabályai alapján a Bizottság által előterjesztett törvényjavaslatokat tárgyalja (jogalkotási hatáskör, a Tanáccsal együtt), és jelentős ellenőrző szerepet is betölt az unió működésének (költségvetési hatáskör) illetve a végrehajtó hatalom (Bizottság) ellenőrzésével kapcsolatban. A Parlament a két másik uniós intézménnyel együttműködésben, folyamatos konzultációkon keresztül működik és hozza meg döntéseit. A Parlament két helyszínen dolgozik: Brüsszelben folynak a bizottsági- és frakció-, Strasbourgban pedig a plenáris ülések. Az Európai Néppárt – Európai Demokraták frakciója (a továbbiakban: néppárti frakció) az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportja, (277 fő 785-ből). Az alábbiakban részletesen ismertetett arányokból világosan látható, hogy a néppárti frakciónak egymagában nincs többsége, így a szavazásoknál szövetségesek keresésére van szükség. Gazdasági kérdésekben elmondható, hogy gyakran alakul ki együttműködés és közös szavazás a liberális ALDE frakcióval, míg ideológiai és társadalompolitikai kérdésekben inkább a nemzeti érzelmű jobboldali frakcióval (UEN) tud együttműködni a Néppárt és a fideszes képviselőcsoport. A 2004-es európai választásokat, illetve az unió 2007-es legutóbbi bővítését (Bulgária és Románia felvétele) követően az Európai Parlament 785 képviselői helye a következő arányok alapján oszlik meg (a frakciónevek angol rövidítésével):

277 EPP-ED (Európai Néppárt - Európai Demokraták képviselőcsoportja) 217 PES (Európai Szocialista Párt képviselőcsoportja) 106 ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport) 44 UEN (Nemzetek Európájáért Unió képviselőcsoportja - nemzeti jobboldal) 42 Zöldek /EFA (Zöldek / Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportja) 41 EUL/NGL (Egységes Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportja - kommunista) 24 IND/DEM (Függetlenség / Demokrácia képviselőcsoport - radikális jobboldal) 21 ITS (Identitás, Hagyomány, Szuverenitás képviselőcsoport - szélsőjobb) 13 független képviselő

Összesen: 785 képviselő

40

www.fidesz.hu


2. Értékrend - prioritások A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség képviselői számára alapvetésként fogalmazható meg, hogy munkájukat az „Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk” programban meghatározott célok és értékrend alapján, a magyar nemzetpolitikai célok szolgálata határozza meg. A magyar néppárti képviselőcsoport képviselői számára a magyar nemzeti érdekek következetes képviselete adott esetben azt is jelentheti, hogy a magyar képviselők álláspontjukat a Néppárt többségi véleményével ellentétes módon is alakíthatják, de legalábbis nem követik minden esetben automatikusan a frakció hivatalos vonalát. A Néppárt teljes, 277 fős képviselőcsoportján belül számos irányzat megtalálható. Fontos vonulatként különíthető el az elsősorban német dominanciájú hagyományos kereszténydemokrata irányzat, illetve az inkább angolszász hagyományokhoz kapcsolható konzervatív-liberális politikai orientáció. Mindezt jól illusztrálta a 2007. januári új frakcióvezető választás is, ahol - a Hans-Gert Pöttering parlamenti elnökké választása miatt megüresedő néppárti frakcióvezetői poszt betöltésekor - mind a kereszténydemokrata vonulat, mind az angolszász irányzat jelölteken keresztül is megmutatkozott. A frakció vezetését végül az elzászi francia, Joseph Daul nyerte el, akit a magyar képviselők is támogattak. Daul, a Nicolas Sarkozy vezette UMP politikusaként inkább a kontinentális, kereszténydemokrata irányzatot képviseli, ami egyben megfelel a Fidesz politikai orientációjának is, mely a szociális piacgazdaságot előtérbe helyező, kereszténydemokrata vonalhoz áll közelebb. Mindezt kiegészíti még a nemzeti és kisebbségi kérdések iránti fokozottabb érzékenység. A Néppárt alapértékeit a magyar képviselők is maradéktalanul felvállalják: a hagyományos, keresztény értékekből táplálkozó, a szabadságra, versenyre és szolidaritásra épülő társadalom érdekeit megjelenítve.

A magyar nemzeti érdekek európai szinten való képviselete természetesen magában foglalja a határon túli magyar közösségek érdekeinek és érdekvédelmének felvállalását is. Ez, az országhatárokon felülemelkedő politika egybeesik az unió egyik első és legalapvetőbb célkitűzésével, amely a határokon átívelő együttműködést és végső soron az országhatárok feloldását tűzi ki célul. Ilyen értelemben is fontos tény, hogy a magyar nemzet határokon átívelő, békés újraegyesítése egybeesik az összeurópai egyesítés történelmi folyamatával. A magyar képviselők egyik legfontosabb feladata e két folyamat párhuzamba állítása, a magyar nemzeti érdek megjelenítése az európai folyamatok részeként. A néppárti képviselőcsoport számára alapelv, hogy csak határozott nemzeti identitás alapján álló országok képesek hatékony érdekérvényesítésre az unión belül. Ezért is fontos, hogy politikánk elutasítson minden rosszul értelmezett, szervilis internacionalizmust, és helyette egy szilárd önazonosságú, a nemzeti létet az európai közösség részeként erősítő hozzáállást képviseljen. Az uniós csatlakozás sikerének másik, elengedhetetlen feltétele, hogy a magyar polgárok sikerként éljék meg Magyarország EU tagságát. A néppárti képviselők erőfeszítései ennek tudatosítására is irányultak az elmúlt években. Megjegyzendő, hogy a képviselői munkánkat gyakran a kormány elhibázott döntései és intézkedései árnyékában kellett végezzük. A magyar gazdaság érdekeinek képviseletét változatlanul kiemelt feladatunknak tekintjük.

www.fidesz.hu

41


3. Tisztségek és bizottsági tagságok A magyar képviselők az Európai Parlament valamennyi bizottságában (összesen 20, illetve 2 albizottság) jelen vannak, és ezzel a Parlament teljes szakmai munkáját lefedik. Szájer József a magyar néppárti képviselőcsoport vezetője, a néppárti képviselőcsoport egyik alelnöke (frakcióvezető-helyettes), a frakcióelnökségben 2004-2006 között ő felelt a politikai stratégia kialakításáért, 2007-től pedig a polgári szabadságjogok, a bel- és igazságügyi terület, az alkotmányos kérdések, továbbá a jogi és petíciós ügyek tartoznak hozzá. Schmitt Pál a képviselőcsoport elnöke, az EU-Horvátország parlamenti vegyes bizottság elnöke, a Parlament Kulturális bizottságának első alelnöke. Gál Kinga az EU-Románia parlamenti vegyes bizottság alelnöke (2004-2006), és 2007. januárja óta a Bel- és igazságügyi bizottság egyik alelnöke. Becsey Zsolt az Európai Parlament Pénzügyi Szolgáltatások Fóruma Irányító Bizottságának tagja. Őry Csaba a néppárti frakció munkástagozatának elnöke, helyettes koordinátor a Foglalkoztatási és szociális bizottságban, illetve társelnöke az Parlament Szakszervezeti koordinációs munkacsoportjának. Általában elmondható, hogy az elmúlt években végzett szakmai munka jelentős elismerést hozott mind egyes képviselőinknek, mind ezen keresztül általában az egész magyar néppárti képviselőcsoportnak. 2006 őszén egy parlamenti képviselők, asszisztensek és civil szervezetek számára rendezett titkos szavazáson (The Parliament Magazine MEP Awards) a képviselőcsoport két tagja is - Járóka Lívia és Őry Csaba - Az év európai parlamenti képviselője címet nyerte el. Járóka Líviát emellett a Világgazdasági Fórum 2006-ban a világ fiatal vezetői közé választotta. A képviselők mellett szakértők, asszisztensek segítik a munkát. A képviselőcsoport munkájának koordinálását Hidvéghi Balázs delegációs titkár végzi. A néppárti frakció sajtótanácsosaként Hölvényi György felel a sajtókapcsolatokért és a rendszeresen megjelenő EU Hírlevél tartalmáért. A 2007-től érvényes bizottsági tagságok összefoglalása Bizottság

Főtag

Póttag

Külügyi bizottság

SCHÖPFLIN

GÁL

Fejlesztési bizottság

-

ŐRY

Külkereskedelmi bizottság

GLATTFELDER

-

Költségvetési bizottság

SURJÁN

OLAJOS

Gazdasági és monetáris bizottság

BECSEY

-

Foglalkoztatási és szociális bizottság Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottság

ŐRY

-

OLAJOS

DE BLASIO

42

www.fidesz.hu


Ipari, kutatási és energiaügyi bizottság

GYÜRK

BARSINÉ PATAKY

Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottság

-

GYÜRK

Közlekedési és idegenforgalmi bizottság

BARSINÉ PATAKY

BECSEY

Regionális fejlesztési bizottság

DE BLASIO

SURJÁN

Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság

-

GLATTFELDER

Kulturális és oktatási bizottság

SCHMITT (alelnök)

JÁRÓKA

Jogi bizottság Állampolgári jogok, bel- és igazságügyi bizottság

GÁL (alelnök) JÁRÓKA

SZÁJER

Alkotmányügyi bizottság

SZÁJER

SCHÖPFLIN

Költségvetési ellenőrző bizottság

DE BLASIO

-

Halászati bizottság

-

GLATTFELDER

Női jogi és esélyegyenlőségi bizottság

JÁRÓKA

-

Petíciós bizottság Biztonság- és védelempolitikai albizottság (külügyi b.) Emberi jogi albizottság (emberi jogi b.)

-

GYÜRK

-

SCHÖPFLIN

GÁL

-

-

4. Európai parlamenti jelentések és egyéb képviselői munka A képviselőcsoport tagjai minden bizottságban aktív munkával vívtak ki maguknak elismerést. Számos jelentést, témafelelősi árnyékjelentést, írás- és szóbeli kérdést, állásfoglalási indítványt terjesztettek elő. Mindezek részletesen megtalálhatók a képviselőcsoport honlapján. Az alábbiakban a képviselői jelentéseket foglaljuk össze: Barsiné Pataky Etelka Galileo jelentés Az európai műholdas rádiónavigációs program kiépítési és üzemeltetési szakaszainak megvalósításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

www.fidesz.hu

43


Az első közös európai infrastruktúra, Európa presztízsprojektje, amelynek kiépítése a mobiltelefonhoz hasonlóan jelentős technológiai változást hoz a mindennapi életbe és egy sor befektetési lehetőséget a kis- és középvállalkozások számára. 2005. július 1. Parlamenti határozat a digitális technikára való áttérésről, jelentéstevő: Barsiné Pataky Etelka A határozat a digitális műsorszórásra való áttérés vonatkozásában Magyarország számára kulcsfontosságú. Rögzíti, hogy el kell kerülni a horizontális monopóliumok létrejöttét, a digitális megosztottságot. Felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy külön kezeljék a tartalom és az infrastruktúra szabályait, és így sikerült elérni, hogy ez a követelmény bekerült a magyarországi új digitális stratégiába. 2005. október 12.

Az Európai Unió hétéves (2007-2013) költségvetése közlekedési fejezetének jelentése A jelentés a transz-európai hálózatok finanszírozásával foglalkozott, és a tanácsi egyeztetés során az erre szánt összeget 12%-kal sikerült megemelni (a legnagyobb emelés az összes politikák között). 2005. június 7.

Európai közlekedés-politika - felülvizsgálat jelentés Tartsuk mozgásban Európát! – Az Unió közlekedési Fehér Könyvének félidei felülvizsgálata, 2007 májusában várható a plenáris szavazás a jelentésről. A jelentést a közlekedési bizottság elfogadta, és 2007 júliusában várható a plenáris szavazás. Az európai közlekedéspolitikát az elkövetkező 5 évre meghatározó jelentés, és az első olyan uniós közlekedéspolitika, amelynek kialakításában az új tagországok is részt vettek. A jelentésben különös hangsúlyt kapnak az Európa újraegyesítéséből következő feladatok, mind a szabályozás, mind a finanszírozás oldaláról. A jelentés egyben paradigmaváltás is, kiemeli a logisztikát, ami Magyarország, mint tranzitország számára különös jelentőséggel bír. Becsey Zsolt A hozzáadottértékadó-kötelezettségek egyszerűsítése végett a 77/388/EGK irányelv megváltoztatásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról Cél: A határon átnyúló tevékenységet végző kisvállalkozó számára jelentős könnyebbséget jelent, hogy a határon átnyúló termék/szolgáltatásértékesítés tekintetében egyablakos rendszer keretében kerülhet sor az ÁFA adóbevallásra. 2005. július 6.

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 77/388/EGK irányelvnek a minimális általános adómérték alkalmazásának időtartama vonatkozásában történő módosításáról Cél: A minimális ÁFA-mérték megállapítása jelentős hatással van a fogyasztói kiadásokra és ezáltal az eurózóna gazdasági növekedésére. 2005. november 17.

44

www.fidesz.hu


A nem az adott ország területén, hanem más tagállamban letelepedett adóalanyoknak a 77/388/EGK irányelvben biztosított hozáadottértékadóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról Cél: A VIII. ÁFA irányelv módosítása jelentősen hozzájárul, ahhoz hogy, az ÁFAadóalanyok a harmadik országban adminisztrációs terhektől mentesen igényelhessék vissza az ÁFÁ-t. 2005. november 16.

A rádióműsor és televízióműsor-terjesztési szolgáltatásokra és egyes elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó hozzáadottérték-adóval kapcsolatos rendelkezésekről Cél: A jelentés célja, hogy a rádió- és televízió-szolgáltatást végző ÁFA-alanyok számára könnyebbséget jelent, hogy a rezsim 2008. július 1.-ig meghosszabbításra került. 2006. december 1.

Európai Statisztikai Program 2008-2012 (COD) Meghatározza a következő öt év statisztikai munkájának irányait: benne a számunkra fontos statisztikai adatminőség kérdését különösen a makrogazdasági területeken, de kitér az új politikák - pl. energia, bevándorlás - szükséges statisztikai adatszolgáltatásaira is. A bizottsági szintű elfogadás 2007. május végén várható, míg a plenáris szavazás júliusban lesz. Gál Kinga Az Európai Parlament állásfoglalása Románia felkészültségéről az Európai Unióhoz való csatlakozásra (2005/2205 (INI)) Megismétli, hogy további intézkedésekre van szükség a magyar kisebbség védelmének biztosítása érdekében, a szubszidiaritás és a kulturális autonómia elvének tiszteletben tartásával; felszólítja a román hatóságokat, hogy teljes mértékben tartsák fenn a magyar kisebbség felsőoktatását, biztosítva a szükséges pénzügyi eszközöket; 2005. december 16.

Az Európai Parlament állásfoglalása Románia felkészültségéről az Európai Unióhoz való csatlakozásra (2006/2115 (INI)) 2006. november 27.

Jelentés az alapvető jogok támogatásáról és védelméről: a nemzeti és európai intézmények, köztük az Alapvető Jogok Ügynökségének szerepéről (2005/2007(INI))( A6-0144/2005) Megállapítja, hogy a kibővült EU-ban a nemzeti kisebbségek védelme olyan lényeges kérdés, amelyet nem lehet pusztán az idegengyűlölet és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem révén megvalósítani; rámutat arra, hogy ezt az összetett problémát más oldalról is meg kell közelíteni; a nemzeti kisebbségek védelmének a kérdése az ügynökség egyik meghatározott feladatát kell, hogy képezze.

www.fidesz.hu

45


Glattfelder Béla Rendkívüli pénzügyi segítségnyújtás Moldovának - jelentés Jelentősége: Moldova önállóságának támogatása Oroszországgal szemben, az EU 46 millió eurós pénzügyi segélyt nyújt Moldovának. Kukorica-intervenció megszüntetése - jelentés A Bizottság javaslata 2007/08-as gazdasági évtől megszüntetné a kukoricaintervenciót; Magyarországon ajánlják fel az intervenciós kukorica több mint 90%-át. A jelentés a Bizottság javaslatát teljes egészében elutasítja. A Mezőgazdasági bizottságban támogatást kapott, a plenáris ülés elé még nem került. (Pálfi Istvántól átvett jelentés) Oroszország TACIS programjának végrehajtása - jelentés Az EU által finanszírozott TACIS program utólagos ellenőrzése Oroszországban - az Európai Számvevőszék számos hiányosságot fedezett fel a TACIS pénzek felhasználása körül; a jelentés elmarasztalja az Európai Bizottságot és Oroszországot is. Járóka Lívia A roma nők helyzete az Európai Unióban - jelentés Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unióban élő roma nők helyzetéről P6_TA(2006)0244 A jelentés, mely Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság keretein belül készült a Európai Parlament történetének első roma jogi és első roma nőjogi jelentése. A dokumentum reális és kiegyensúlyozott képet ad az európai roma nők helyzetéről, fókuszba állítja a többszörös diszkrimináció jelenségét, valamint a határozat ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy kiadjon egy zöld könyvet a romákról és kialakítson egy romaügyi stratégiát. A jelentés felszólítja a tagállamokat, hogy javítsák a romák lakhatási körülményeit, egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését és oldják meg a roma nők magas munkanélküliségi arányának kérdését, különösen a munkaerő-felvételi eljárások során tapasztalt közvetlen hátrányos megkülönböztetést. 2006. június 1. Az Európai Néppárt roma politikai stratégiája Az Európai Néppárt első romákkal foglalkozó álláspontja, mely Orbán Viktor néppárti alelnök előterjesztésével került elfogadásra az EPP 2006-os római kongresszusán. Az anyag felállít egy ún. roma szakpolitikai minimumot, különös tekintettel a munkaerőpiachoz való hozzáférésre. 2006. április Őry Csaba A társadalmi beilleszkedésről az új tagállamokban - jelentés 2004/2210 INI Jelentés 2005. április 29.

46

www.fidesz.hu


A munkavállalók fizikai tényezők hatásának való expozíciójára (optikai sugárzás) vonatkozó egészségügyi és biztonsági munkakövetelményekről szóló jelentés Uniós irányelv (19. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása 1992/0449B (COD) Jelentés 2005. július 20.

Az egyeztetőbizottság által jóváhagyott, a fizikai tényezők (mesterséges optikai sugárzás) hatásából fakadó kockázatoknak kitett munkavállalókra érvényes egészségügyi és biztonsági munkakövetelményekről (19. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó közös szövegtervezetről C6-0001/2006 - 1992/0449B (COD) Jelentés 2006. február 6.

Az EU munkaerőpiacán a munkavállalók szabad mozgását korlátozó átmeneti rendszerről (egyszersmind EP állásfoglalás a munkavállalási korlátozások megszüntetésének támogatásáról) A munkavállalási korlátozások megszüntetése 2006.05.01-től Finnországban, Portugáliában, Spanyolországban, majd 2006. júliustól Olaszországban. 2006/2036 (INI) Jelentés 2006. március 22.

Schmitt Pál A sport szerepe az oktatásban Ez a jelentés az iskolai testnevelés helyzetét térképezi fel az EU tagállamaiban, és célja, hogy konkrét javaslatokat fogalmazzon meg a gyermekek aktivitásának növelésére, valamint az egészséges életmód és táplálkozás széleskörű elterjesztésére. A jelentést várhatóan a kulturális bizottság 2007. júliusi ülésén fogadják el, plenáris szavazásra 2007. szeptemberben kerülhet. Schöpflin György

Az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról vélemény (COM(2006)0817 – C6-0055/2007 – 2006/0310(CNS)) Jelentéstevő: a néppárti frakció „európai kormányzatisággal” foglalkozó (3-as számú) ideiglenes munkacsoportjának (2006. I. félév) A néppárti parlamenti csoport „európai értékek és identitás”-sal foglalkozó (1-es számú) munkacsoportjában jelentéstevő: „European identity, national identity” címmel

Szájer József Jelentés az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik részének IV. címe alá tartozó területeken a Bírósággal kapcsolatos rendelkezések kiigazítására irányuló tanácsi határozattervezetről P6_A(2007)0082

www.fidesz.hu

47


A jelentés célja, hogy az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását bevezesse a vízum, menekültügy, bevándorlás, és a személyek szabad mozgására vonatkozó további európai uniós területeken, ezáltal az érintett európai polgárok jogi védelmét teljes körűen biztosítsa. A javaslata elő kívánja segíteni a közösségi jogszabályok egységes értelmezését és alkalmazását, ennél fogva a jogvédelmi rendszer egységesítését. 2007. április Fehér könyv az általános érdekű szolgáltatásokról Anélkül, hogy a Közösséget hatáskörrel ruháznánk fel e területen, a közös európai feltétel-rendszerek, és gyakorlatok tisztázása. A legfontosabb három elv, amely a területen nagyon fontos: szubszidiaritás (helyi hatóságok jogkörének megerősítése), fokozatos szabályozás, és szektorális megközelítés. Fontosnak tartottuk még: nagyobb jogbiztonságot, egyenlő hozzáférést, az új tagországokban pedig a verseny kikényszerítését, a fogyasztóvédelem megerősítését. Közszolgáltatási kötelezettség alá tartoznak a szolgáltatások, mint pl. a víz. gáz, elektromos áram, postai, közlekedési szolgáltatások. Cél kell legyen, hogy a magas minőségű és megfizethető szolgáltatások mindenki számára hozzáférhetőek legyenek, és ennek érdekében a hatósági hatásköröket és a fogyasztóvédelmet meg kell erősíteni. Az új tagországok tapasztalatai, hogy a fennmaradó monopóliumok, és a gyenge fogyasztóvédelem miatt a verseny, illetve a magánosítás pozitív hatásai gyakran nem érvényesülnek. Az alábbiakban további fontos területeket és témákat sorolunk fel az őket elsősorban figyelemmel kísérő képviselők említésével:

48

Kapcsolatépítés és rendszeres konzultáció a Néppárthoz tartozó európai biztosokkal (Szájer József) Fellépés Horvátország európai uniós tagságának elősegítése érdekében (Schmitt Pál) A román csatlakozási folyamat figyelemmel kísérése, fellépés a magyar közösség érdekében (Gál Kinga, Schöpflin György) Romapolitika, cigány érdekképviselet Európában (Járóka Lívia) Érdekképviselet a délvidéki magyarok és a többnemzetiségű Vajdaság érdekében (Becsey Zsolt) A kis- és középvállalkozások támogatása, szakmai kapcsolatépítés, előadások (Barsiné Pataky Etelka, Becsey Zsolt) A Néppárt kis- és középvállalkozás uniója női tagozatának létrehozása mind a 27 tagállamban. Az első hírlevél beindítása. (Barsiné Pataky Etelka, a tagozat elnöke) Fellépés a Rába szennyezése ellen, petíció átadása az osztrák állami és tartományi szerveknek (Schöpflin György, De Blasio Antonio) Finnugor együttműködés és munkacsoport (Schöpflin György és Surján László) A határontúli magyar közösségek segítése (Schöpflin György csángó témájú filmvetítése, Gál Kinga szervezésében Böjte Csaba brüsszeli meghívása, filmvetítés) Szerepvállalás az Európai Alapjogi Ügynökség létrehozásáért (Gál Kinga és Schöpflin György) Rendszeres kapcsolattartás Jan Figel biztossal az Európai Kulturális Főváros 2010-es felkészüléssel kapcsolatban, az Országgyűlés Új Magyarország Fejlesztési Terv Eseti Bizottságában való részvétel; strukturális és kohéziós politika, Brüsszeli Érdekegyeztetői Fórum: a brüsszeli magyar érdekképviselők közös fóruma (De Blasio Antonio)

www.fidesz.hu


CIA vizsgálóbizottság (Schöpflin György) Fellépés a közös európai energiapolitika kialakításáért (Gyürk András) Fellépés a Bolyai Egyetem önállóságának visszaállításáért (Schöpflin György, Gál Kinga) Sajtóreagálások, cikkek írása Magyarországról a nyugati sajtóban (Schöpflin György, Szájer József) Részvétel a néppárti frakció európai értékekkel és identitással foglalkozó munkacsoportjában (a munkacsoportot Szájer József vezeti, tagja Schöpflin György) A Néppárt politikai stratégiájának alakítása 2004-2006 (Szájer József), az Európai Parlament működésének reformja - a Néppárton belül a téma felelőse (Szájer József) Fidesz Szalon szervezése Brüsszelben (Őry Csaba)

5. A belpolitika és a külpolitika határainak változása: magyar ügyek képviselete az unióban Magyarország uniós csatlakozásának egyik legkézzelfoghatóbb politikai következménye, hogy a korábban könnyen és evidensen különválasztható bel- és külpolitikai területek határai megváltoztak. Ez a változás az uniós tagság egyik természetes velejárója, amihez azonban hozzá kell szokni, mind a politika világában, mind a közvélemény, a sajtó, a politikát értelmező és elemző értelmiség kapcsolódó területein. A bel- és külpolitika határainak módosulását nem csak az uniós költségvetési döntések Magyarországot – és minden tagállamot – érintő, vagy a belső piaci szabályozás minden tagállamra vonatkozó rendelkezései jelzik, hanem közvetetten ezeknél első látásra kevésbé nyilvánvaló szempontok változása is. Mindennek jó példáját adta a Magyarországon kirobbant kormányzati bizalmi válság, amely a miniszterelnök őszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követte. A szervezett politikai hazugság, amelynek részét képezte nemcsak a magyar választópolgárok, de az Európai Bizottság tudatos félrevezetése is, illetve a budapesti zavargásokkal kapcsolatos rendőri túlkapások, az Országgyűlés körüli kordon felállítása egyértelműen túlmutatnak a belpolitika határain. A Fidesz európai képviselőinek Brüsszelben és Strasbourgban egyszerre kell védeni az ország becsületét, miközben a Gyurcsány-kormány nyilvánvalóan erkölcstelen hatalomgyakorlását és antidemokratikus lépéseit az európai fórumokon is bírálni kell. Célunk, hogy a magyar politikai fejleményeket megértessük az unió és a tágabb közvélemény képviselőivel, és mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a Magyarország számára káros és felelőtlen kormányzás mielőbb véget érjen. Ezzel kapcsolatban fontos hangsúlyozni azt a munkát, amit a képviselők a Wilfried Martens vezette Európai Néppárt (EPP) és az európai parlamenti néppárti frakció irányában fejtettek és fejtenek ki. Martens elnök úr, Antonio Tajani, néppárti alelnök, Hans-Gert Pöttering, majd Joseph Daul frakcióvezetők, úgy is, mint az Európai Bizottság több biztosa magyarországi látogatásokkal, beszédekkel, nyilatkozatokkal fejezték ki véleményüket és a Fidesz által képviselt elvekkel való szolidaritásukat több alkalommal is. Az Európai Parlamentben Gál Kinga képviselő kezdeményezésére közmeghallgatást tartottak az október 23-i budapesti rendőri brutalitással kapcsolatban. A közmeghallgatáson meghívottként részt vett az alternatív vizsgálóbizottság több vezetője, illetve a rendőri atrocitások számos áldozata is. A budapesti kordonbontásban résztvevő európai parlamenti képviselők

www.fidesz.hu

49


magyarországi társaikhoz hasonlóan lemondtak mentelmi jogukról ezzel is vállalva a hónapokon át jogellenesen fenntartott kordon elbontásának politikai tettét. A képviselőcsoport munkája az Európai Parlament munkarendjéhez igazodik, a tárgyalt jelentések vitájában, vélemények formálásában, a közös döntéshozatal állomásaiban aktívan részt vesznek a képviselők. Fontos azonban kiemelni néhány olyan kapcsolódó, horizontális politikai témát, illetve prioritást, amelyek a brüsszeli és strasbourgi munka sarokköveiként határozhatók meg:

Nemzeti érdekképviselet, a nemzeti kisebbségek érdekeinek felvállalása A cigányság érdekvédelme, hozzájárulás egy európai romapolitika kialakításához. Az új tagállamokat érintő diszkrimináció elleni fellépés, nincsenek régi és új EU tagok, minden tagállam egyenrangú A kommunizmus áldozataira való emlékezés, fellépés az önkényuralmi rendszerek egyenlő megítélésének eléréséért

Az Európai Parlament munkájában általában és a Néppárt politikájában konkrétan is nagy jelentősége van az egyes ügyekben létrejött alkuknak, együttműködéseknek. Ezért is volt és marad fontos feladat, hogy a magyar néppárti képviselőcsoport minél több potenciális szövetségest tudjon maga mögött a parlamenti munkában. Az ilyenfajta kapcsolatépítés különösen fontos a nemzeti kisebbségek érdekeinek védelmében való fellépéskor. A fideszes képviselők az elmúlt három év során kétoldalú találkozókra hívták a néppárti frakció csaknem valamennyi nemzeti delegációját. A nemzeti képviselőcsoportokkal való kapcsolatépítés a továbbiakban is folytatódik. 6. Képviselői feladatok Magyarországon A képviselőcsoport 2005 elején indította el honlapját, amelyet rövidesen követett a havi rendszerességgel megjelenő Hírlevél. A honlap elérhető mind a Szövetség központi internetes oldaláról www.fidesz.hu Æ EP képviselőcsoport, mind önállóan a www.epp.fidesz.hu oldalon. A honlap részletes információkat tartalmaz az egész képviselőcsoport és az egyéni képviselőink munkájáról. A Hírlevél mind nyomtatásban, mind elektronikus formában elérhető. Terjesztése követi a Szövetség és választóink érdekeit, a címzettek körét folyamatosan frissítjük és bővítjük. Mind a honlap, mind a hírlevél politikai felelőse Gyürk András. Az Európai Parlament néppárti képviselőinek feladatai között fontos helyet foglal el a magyarországi politikai munka. Ez több, egymáshoz kapcsolódó tevékenységi körből áll össze, melynek legfontosabb elemei a következők: - Az egész ország területét megyei, illetve régiós vonatkozásban felosztotta a képviselőcsoport, tehát minden képviselőnk egy vagy több hazai megye Európapolitikai felelőse. (A régiós beosztást lásd alul.) - A területi felelősi rendszer része a régiós irodák megnyitása: ez mára minden képviselőnk esetében megvalósult. - Minden képviselő aktívan részt vett a 2006-os parlamenti és önkormányzati választások kampányában.

50

www.fidesz.hu


-

-

-

-

Képviselőink részt vesznek a régiók közéleti eseményeiben. Konferenciákon, szakmai egyeztetéseken, politikai fórumokon szólalnak fel, megjelennek az írott és elektronikus helyi sajtóban. INTERREG konferenciák a határmenti régiók érdekeinek képviseletében, vidékfejlesztési konferenciák. A képviselő-testület Szabad Európa Vitanapok címmel havi rendszerességgel szakmai konferenciát rendez a Képviselői Irodaházban Budapesten, melyre a politikai élet, a diplomácia és az adott szakterület jeles személyiségeit hívjuk meg. (A sorozat eddigi és további tervezett konferenciáit lásd alul.) A Szabad Európa Szalon a kilencvenes évekből ismert Fidesz Szalon hagyományait kívánta újra tartalommal megtölteni. A találkozókon lehetőség nyílik a politikai és szakmai kapcsolatok szélesítésére, az aktuális témákról szóló kötetlen eszmecserére. Látogatócsoportok fogadása az Európai Parlamentben.

Az európai parlamenti képviselők megyei beosztása Képviselő

Megye

Schmitt Pál

Budapest Tolna

Szájer József

Győr-Moson-Sopron Veszprém

Barsiné Pataky Etelka Becsey Zsolt De Blasio Antonio

Budapest (a Bp. csoport vezetője) Pest Bács-Kiskun Csongrád Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Baranya

Gál Kinga

Határon túli magyarok

Glattfelder Béla

Somogy Zala Budapest

Gyürk András

Jász-Nagykun-Szolnok Budapest

Járóka Lívia Őry Csaba

Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Szabolcs-Szatmár-Bereg Fejér Budapest Pest

Schöpflin György

Vas Budapest

Surján László

Nógrád Heves Borsod-Abaúj-Zemplén

www.fidesz.hu

51


A Szabad Európa Vitanapok konferenciasorozat Időpontok 2006. július 7. 2006. szeptember 8. 2006. október 6. 2006. november 3. 2006. december 8. 2007. január 12. 2007. február 9. 2007. március 2. 2007. április 20. 2007. május 25. 2007. július 6. 2007. szeptember 21. 2007. október 5. 2007. november 9. 2007. december 7-8.

52

Képviselő neve és téma BECSEY ZSOLT & SURJÁN LÁSZLÓ (Magyar makrogazdasági helyzet) SZÁJER JÓZSEF (Szolgáltatási Irányelv) BARSINÉ PATAKY ETELKA (Digitális média) SCHMITT PÁL (Horvátország európai integrációja) GYÜRK ANDRÁS (Európai energiastratégia) ŐRY CSABA (Foglalkoztatás: távol Lisszabontól) GÁL KINGA (Kisebbségpolitika Európában) SURJÁN LÁSZLÓ (Demográfia) SCHÖPFLIN GYÖRGY (Európa jövője) GLATTFELDER BÉLA (EU borreform) BECSEY ZSOLT (Adózás) DE BLASIO ANTONIO (A regionális politika és az egészség kapcsolata) BARSINÉ PATAKY ETELKA (GALILEO) OLAJOS PÉTER (MDF) Az EU környezetvédelme: finanszírozás és fejlesztés JÁRÓKA LÍVIA (Az Európai Néppárt romapolitikája együttműködésben a Robert Schuman Intézettel)

www.fidesz.hu


7. Szabad Európa Gyakornoki Program

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportja által indított szakmai gyakorlat célja lehetőséget teremteni fiatal magyar szakemberek és végzős egyetemi hallgatók számára, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatot az Európai Parlament működéséről, valamint betekintést nyerjenek a néppárti frakció és a magyar képviselőcsoport munkájába. A program három szakaszból áll. A felkészülést követően az első szakaszban (4 hét) Magyarországon, az EU munkacsoport mellett dolgoznak a gyakornokok. Ezt követi a brüsszeli és strasbourgi munka az Európai Parlamentben (4 hét). A harmadik szakasz az utókövetés, mely folyamatos kapcsolattartást biztosít a gyakornokok számára a képviselőcsoport tagjaival, munkatársaival és egymással. A gyakornoki munka illeszkedik a Polgári Magyarországért Alapítvány képzési struktúrájába. A program politikai irányítója Gyürk András képviselő.

8. Magyar Év Európában 1956-2006 - az ötvenhatos forradalom 50. évfordulójának megünneplése az EU fővárosában Az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója emlékének és üzenetének méltó megünneplésére a Magyar Néppárti Képviselőcsoport "Magyar Év Európában 1956-2006” címmel, 2006-ban egész éves programsorozatot szervezett az Európai Parlament két székhelyén, Brüsszelben és Strasbourgban. A teljes évet átölelő eseménysorozat célja volt, hogy egyrészről Európa nemzeteinek felhívja a figyelmét az 1956-os forradalom máig meghatározó világpolitikai jelentőségére, és annak az európai történelem alakulására gyakorolt elvitathatatlan hatására. Másrészről pedig, hogy Magyarország, mint az Európai Unió újonnan csatlakozott tagja bemutassa mindazt, amire méltán lehet büszke. Az év minden hónapját kitöltő események között a minél szélesebb érdeklődő közönség és a média érdeklődésének felkeltésére megtalálhatók voltak tudományos, történelmi, kulturális, gasztronómiai rendezvények, szerveztünk komolyzenei estet, kerekasztalbeszélgetéseket, valamint konferenciákat is. A programok célcsoportjai elsősorban az európai döntéshozatal jelentős szereplői, vezető hazai és külföldi politikusok, az európai intézmények, az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács több ezer fős tisztviselői gárdája, a tudományos és politikai közélet jeles képviselői és mindazok a hazai és európai véleményformálók voltak, akik az 1956 után létrejött egyesült Európa történéseit befolyásolják. Visszatekintve elmondható, hogy a Magyar Év Európában programsorozat kifejezetten sikeres, az országról élő képet pozitívan befolyásoló, a magyar nemzet hírnevét öregbítő kezdeményezés volt. A programsorozat politikai felelőse Szájer József és Gyürk András volt.

www.fidesz.hu

53


Január Brüsszel Február 23. Brüsszel Március 22. Brüsszel Április 25. Brüsszel (Magyar Ház) Május

Június 27. Brüsszel

Augusztus 30.

Szeptember Brüsszel

Október 16-20. Brüsszel

54

A „Magyar Év Európában 1956-2006” megnyitása (sajtótájékoztató) Az eseménysorozat programjait ismertető programfüzet bemutatása Forradalom és politikai változás - konferencia a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából neves szakmai előadók, politikai véleményformálók és európai parlamenti képviselők részvételével, Szájer József vezetésével A temetetlen halott - Mészáros Márta filmjének bemutatója az Európai Parlament épületében a rendező jelenlétében, beszédet mondott Szájer József A Nyugati Emigráció estje Pódiumbeszélgetés a belgiumi, angliai, franciaországi, ill. németországi emigráció jeles képviselőivel, Schöpflin György vezetésével "Az én ötvenhatom" - interjúkötet Az Európai Parlament képviselőit 1956 politikai örökségéről megszólaltató kötet munkálatainak elindítása Poznan '56 - közös megemlékezés a lengyel néppárti képviselőkkel az 1956-os poznani megmozdulásokról Ünnepélyes megemlékező műsor, a magyarországi Sturcz kvartett fellépésével, beszédet mondott Schmitt Pál Konferencia az Európai Parlamentben: Struggle for Freedom in Central and Eastern Europe (Roszkowski UEN-es képviselő és Schöpflin György közös szervezésében) A Folyamat Társaság kiállítása az Európai Parlamentben (szept. 11-14.) Őry Csaba szervezésében A Bóbiska székely néptánccsoport fellépése az Európai Parlamentben (szept. 19.) Olajos Péter szervezésében Kiállítás az 1956-os forradalomról, ünnepélyes fogadás az Európai Parlamentben

www.fidesz.hu


Kiállítás az 1956-os forradalomról, ünnepélyes fogadás az Európai Parlamentben (okt. 23-27.) Díszvendég: Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke

Október 23-27. Strasbourg

Az Európai Néppárt Képviselőcsoportjának ünnepélyes ülése - díszvendég és az esemény fő szónoka: Orbán Viktor, volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke (okt. 24.), további felszólalók: Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Hans-Gert Pöttering, a néppárti frakció akkori vezetője "Az én ötvenhatom" című interjúkötet bemutatása (okt. 24.) Európai Parlamenti Határozat elfogadása az 1956-os magyar forradalom történelmi jelentőségéről (okt. 26.) Szent Márton-napi vígasság - emlékezés a Magyarországról származott európai szentre, liba- és borkóstoló (nov. 6.) - Olajos Péter szervezésében

November Brüsszel

December 6.

December 18-21. Brüsszel

A Konrad Adenauer Alapítvány konferenciája (nov. 9.) "Az 1956-os magyar forradalom üzenete és öröksége" Díszvendégek és az esemény szónokai: - Orbán Viktor, volt miniszterelnök, a FIDESZ elnöke - Wilfried Martens, volt belga miniszterelnök, az Európai Néppárt elnöke - Szájer József, a Magyar Néppárti Képviselőcsoport vezetője, az Európai Néppárti Képviselőcsoport alelnöke A kommunista titkosszolgálatok utóélete - konferencia Schöpflin György szervezésében Udvardi Erzsébet kiállítása az Európai Parlamentben „Advent misztériuma” - Beszédet tartott Szájer József, a Magyar Néppárti Képviselőcsoport vezetője, az Európai Néppárti Képviselőcsoport alelnöke és Havas István, a brüsszeli katolikus misszió vezetője

Brüsszel, 2007. május 8. Dr. Schmitt Pál Sk. a képviselőcsoport elnöke

Dr. Szájer József Sk. a képviselőcsoport vezetője

www.fidesz.hu

55


56

www.fidesz.hu

KONGRESSZUS BUDAPEST 2007 május

Recommend Documents