Berlini kongresszus

Berlini kongresszus. Irta: Józan Miklós. II. A k o n g r e s s z u s é r d e m l e g e s tanácskozásait hétfőn (aug. 8 . ) rövid ima é s vallásos e l m é l k e d é s volt birodalmi

képviselő,

reggel^

után, nyitotta m e g Schrader

a kongresszus elnöke. A

Károly,

kongresszus

eddigi

e l n ö k e i e g y h á z i e m b e r e k voltak, theologiai tanárok. O az első a világiak sorából, aki m e g m u t a t t a , feladatra, m e l y e t b ö l c s

h o g y van erre bátorsága. É s rá is termett a belátással é s n e m e s s z e r é n y s é g g e l

ElsŐ k ö t e l e s s é g e —

úgymond — hogy a megelőző

által v é g z e t t m u n k á t , s annak n a g y é r d e m é t

elismerje.

oldott

meg.

kongresszusok Valamennyinek

az volt az a l a p g o n d o l a t a , h o g y a vallások s o k f é l e s é g e között megtalálja az e g y e s í t ő kapcsot, a vallás m a g v á t , annak igazi l é n y e g é t ; s a k ü l ö n b ö z ő konfessziók é s vallási k ö z ö s s é g e k között b e n s ő b é k é t é s k ö l c s ö n ö s jó viszonyt

hozzon

létre.

Ezt

gresszust eleitől fogva m e l e g

sok t e k i n t e t b e n el is érte, mert a konvallásos érzés vezérelte tanácskozásaiban és

a p r o p a g a n d a n e h é z munkájában. A k o n g r e s s z u s n e m áll negatív alapon. SŐt annyira pozitív, h o g y a vallás terén a s z a b a d s á g o t magának a vallásnak ő s z i n t e s é g e és tisztasága é r d e k é b e n követeli. A kongresszus eddigelé olyan

országokban

gyűjtötte

e g y b e híveit, ahol a k o n g r e s s z u s

m é i n e k n é m i l e g k e d v e z t e k az egyházi viszonyok, mint A n g l i á b a n , landiában, S c h w e i z b a n és az E g y e s ű i t Á l l a m o k b a n . Itt, azonban m á s k é n t áll a d o l o g .

Nálunk

esz Hol-

Németországban

m é g mindig a legélesebb

tét uralkodik a k ü l ö n b ö z ő egyházak között, aminek a történelmi

ellen-

fejlődés

m e l l e t t jórészt a politikai helyzet az oka. V a l ó s á g o s kulturharc folyik itt kathoiikusok

és

ptotestánsok

m a g a s hullámokat v e t n e k .

között s az

egyházi és iskolai

kérdések

M a g á b a n az e v a n g e l i k u s egyházban is élénk

tusakodás folyik a konzervatívok é s s z a b a d g o n d o l k o z d k

között.

A g y o r s ipari föllendülés előtérbe tolta az anyagi é r d e k e k e t s innen van az, h o g y a m a g a s a b b társadalmi osztályban n a g y a közöny a vallás

BERLINI

KONGRESSZUS.

181

iránt. S mi t e r m é s e t e s e b b , m i n t h o g y a m u n k á s o s z t á l y is elfordúl a v a l lástól é s e g y h á z t ó l , ményekben Van

m e r t a v a g y o n o s osztály

m e l l e t t e z e k b e n az intéz-

is csak elnyomóját látja. t e h á t e l é g ok és alkalom a torzsalkodásra. É s a kavarodást

m é g az a k ö r ü l m é n y is tetézi, h o g y N é m e t o t s z á g b a n az egyházi é s állami b e r e n d e z k e d é s s z o r o s v i s z o n y b a n áll e g y m á s s a l . M á s u t t s z é p e n

elvégezik

a vitát a harcoló felek e g y m á s között, anélkül, h o g y valaki azzal t ö r ő d nék ; itt azonban m i n d e n b ő l uralmi kérdést csinálnak é s az állam m i n t egy

hivatva érzi m a g á t arra, h o g y a vallás é r d e k e i t a

zókkal s z e m b e n Ezekkel

szabadgondolko-

megvédelmezze. az

theologiánknak

állapotokkal

szemben

milyen

vigasztaló m é g i s a m i

ö n t u d a t o s fejlődése, m e l y ú g y t u d o m á n y o s mint n é p s z e r ű

kiadványaival ébren tartja a n e m z e t b e n az é r d e k l ő d é s t a íilozofiai, t ö r ténelmi é s theologiai d o l g o k Minő

lehet

iránt.

hát a vázolt h e l y z e t b e n a k o n g r e s s z u s

állásfoglalása ?

M i n d e n e s e t r e állást foglal. D e csak a m a g a módja szerint. Mert e g y h á z politikát n e m folytat. Nem

A meglévő

ítéli el azokat. Csak

viszonyokba bele

megállapítja, h o g y

azok

nem

ártja

milyen

magát.

viszonyban

vannak az Ő v e z é r e s z m é i v e l .

..

A k o n g r e s s z u s valóban vallásos tanácskozás, m e l y b e n a k ü l ö n b ö z ő irányok e g y m á s t k i e g y e n l í t i k

és

—

ha lehet

— meggyőzik.

rozatok hozatalába a k o n g r e s s z u s egyáltalán n e m A kongresszusnak hugy a meglevőket minden

nem

célja,

megbolygassa.

De

hatá-

alapítson,

vagy

bocsátkozik.

h o g y új e g y h á z a t

Hiszen, a kongresszusnak

majdnem

tagja valamely e g y h á z k ö t e l é k é b e tartozik, s egyikük se g o n d o '

arra, h o g y elhagyja a m a g a felekezetét. D e azt i g e n i s óhajtják, h o g y a k o n g r e s s z u s alapgondolata minél e l ő b b testet öltsön, újult vallásos e n e r giával töltve b e a k ü l ö n b ö z ő e g y h á z i s z e r v e k e t s ápolva csönös megértés Ebben

evangéliumát

a r e m é n y b e n üdvözli a v i l á g

delegátusokat, s a kongresszusnak Majd

köztük a köl-

Wendte

m i n d e n részéből

teljes sikert

megjelent

kiván.

Károly, a k o n g r e s s z u s állandó főtitkára ( 2 5 B e a c o n

S t r e e t , B o s t o n , U , S . America), vázolta röviden az eddigi k o n g r e s s z u s o k történetét, k ü l ö n ö s e n k i e m e l v e , h o g y milyen általános tetszéssel

találko-

zott az ügy barátai k ö r é b e n az a g o n d o l a t , h o g y ez é v b e n n é m e t

földön

s é p p e n a hatalmas birodalmi fővárosban tartassék m e g a

kongresszus.

Mert amig egyfelől az ü g y a n é m e t t h e o l o g i a és t u d o m á n y n e v e s k é p viselőiben lelkes bajnokokat nyer a m a g a céljainak propagálására, a d d i g másfelől a k o n g r e s s z u s nyílt fóruma é s nemzetközi j e l l e g e kiváló alkalma

A

182

BERLINI

nyújt e z e k n e k

K O N G R E S S Z U S . 182

a megnyilatkozásra. A

a reábizottakat,

központi választmány jól

végezte

a m i k o r teljes e g y e t é r t é s b e n a helyi bizottságokkal

ilyen n a g y a r á n y ú mint tárgyalási

k o n g r e s s z u s t h o z o t t össze, a m e l y n e k ú g y a n y a g a , s azok

az é l e t b e v á g ó

egy

képviselete,

érdekek, melyek

ahhoz

fűződnek, ezt a k o n g r e s s z u s t az e d d i g i e k fölé emelik. Anélkül,

—

mészetesen

amazok

— h o g y k e v e s e l n é k azt az úttörő munkát, a m e l y e t

végeztek. Hivatkozott

azokra az ü n n e p s é g e k r e ,

melyek

ter-

Parker Tivadar

l o o é v e s születési évfordulója alkalmából tartattak Amerikában és e g y e b ü t t ; valamint

arra

a

zarándok-útra,

melyben a kongresszus

m i n t e g y százan fognak résztvenni, naikat az unitá-izmus Parkernek a A

florenci

titkári

4oo-ados

lezajlása

m e g l á t o g a t v a magyarországi ünnepe

alkalmából é s

után

hitroko-

megkoszorúzva

p r o t e s t á n s t e m e t ő b e n l e v ő sírját.

jelentés

szomorú

hálával e m l é k e z e t t m e g

akkorddal

végződött. Kegyelettel

azokról a n a g y t u d o m á n y ú férfiakról, akik

és idő-

k ö z b e n elhunytak. Prof. Pfleiderer (Berlin), Jean Réville (Paris), Edward E v e r e t t H a l e (Boston), Frettwell János, S u b b a Rau (India), Prof. G o l d win S m i t h (Canada),

mind

buzgó

támogatői

voltak a kongresszusnak

eleitől fogva. Irántok, valamint Prof. H o l t z m a n n (Strassburg) iránt, kinek haláláról

épp

e

percben

hozott hírt a távíró, c s e n d b e n

kifejezést a k o n g r e s s z u s igaz

felállva adott

részvétének.

E z e n az ü n n e p é l y e s p o n t o n m e g i n d ú l t a felolvasások díszes s o r o . sata. S tartott három

napon

át. D . e. 9 — 1 2 - i g ,

d. u.

3 — 6-ig,

este

8 — 1 1 - i g , sőt olykor éjfélig is. A k o n g r e s s z u s első thémája ez v o l t : „Mit köszönhetnek a külföldi liberálisok a német vallásos életnek és theologiai tudománynak?" Országaik

képviseletében

e g y m á s után léptek a felolvasó asztalhoz

Dr.

C a r p e n t e r ( A n g l i a ) , Prof. Moore (America), Prof B o n e t - M a u r y (Francia ország),

Prof.

Groenewegen

(Hollandia),

Dr. T u d o r J o n e s

(Australia),

R e v . Per-Minassianz (Armenia), e l i s m e r v e azt a j ó t é k o n y hatást, a német tudomány

vívmányai

g á l ó d á s terjedésére

gyakoroltak.

A A

második

tulajdonképeni

théma a

fő

nemzetük

fiaira,

vizs-

és Egyházi

Élet".

„Német Theologia

théma:

melyet

köztük a szabad

g e r i n c e a kongresszusnak. BŐ alkalmat nyújtott ez a

legkiválóbb íiémet

e g y e t e m i tanároknak ö n é r z e t e s

megnyilat-

kozásra, a hallgató k ö z ö n s é g n e k p e d i g g y ö n y ö r k ö d é s r e és lelki épületre. Prof

Soden

(Berlin):

»Az

újtestamentum

hatása a vallásos életre*. — Prof. ószövetségi

kritika*.

—

Prof.

t h e o l o g i a a X I X . században*.

kritikai

tanúin:ányozásának

Qunkel ( G i e s s e n ) : »Vallástörténet és

Dorner — Prof.

(Königsberg): Titius

»Bölcsészet

(Göttinga);

és

» Fejlődéstan

BERLINI

é s Ethika«

KONGRESSZUS.

183

c. szabad előadásában h e l y e t adott az e v o l u t i o

de egyúttal m e g v o n t a annak határait,

hangsúlyozva

ma)

melyben

mellett

ideális

sohase

nélkülözheti a bűntudat és a k e g y e l e t é r z e t é n e k harmóniáját Prof.

Weitiel

»Theologiai

dás j o g á t

tanúlmány é s az E g y h á z *

követeli a

nagy tömegében

világfelfogást,

c í m e n a szabad

lelkészek é s t h e o l o g u s o k

is csak

ú g y tudunk

az ethikai

folya-

elem

/Jéna):

az

törvényének,

a történelmi

vizsgáló-

s z á m á r a ; szerinte a n é p

i s m é t igaz é r d e k l ő d é s t

kelteni a

vallásos d o l g o k iránt, ha élő hit által áthatott misszionáriusokat b o c s á t u n k ki a világba,

akik

könyvekből. Prof. országban®.

—

országban"

c

magukból

is annyit, sőt t ö b b e t

merítenek,

mint a

Niebergall ( H e i d e l b e r g ) : »Az e g y h á z i b e s z é d í r á s N é m e t Baumgarten ( K i e l ) : „Vallásos nevelés Német-

Prof.

a n é p n e v e l é s t szabaddá akarja tenni a papi b e f o l y á s alól

és több s z e r e p e t óhajt juttatni

benno

Wobbermiíl

—

psychologia

misszió«-ját i s m e r t e t i .

jelentőségét

és

Prof.

a család é s nemzeti

monikus együttműködésének.

iskola

»Vallás-

—

Bousset

Prof.

( G ö t t i n g a ) : »Jézus s z e m é l y é n e k j e l e n t ő s é g e m^i h i t v i l á g u n k b a n * .

Forster

Pastor

( F r a n k f u r t ) : »A protestáns e g y h á z a l k o t m á n y a N é m e t o r s z á g b a n * .

Schmidt ( B e r l i n ) : >A protestantizmus Prof. Troeltsch ( H e i d e l b e r g ) : » S z a b a d

— Prof. —

har-

(Breslau):

világtörténelmi m i s s z i ó j a * . kereszténység

létjoga*

c.

mindannyian érett m e g f o n t o l á s t e r m é k é t nyújtották, s kivált utóbbi viharos tetszést aratott élénk szabad fejlődés

küszöbén

előadásával

kijelentve, h o g y új vallásos

állunk, jó lesz arra e l e v e b e n s ő készületet

tennünk.

Az európai k ö z m ű v e l ő d é s k e r e s z t é n y b e f o l y á s nélkül állandó n e m l e h e t ; nem

nélkülözheti

azokat

az

alapelveket,

amelyek

a

kereszténységnek

é l t e t ő erejét képezik : t. i. m i n d e n e g y e s léleknek az örök Istenhez való e l e v e n viszonyát, amely

olyan

nemes,

tiszta é s szent, a m i l y e n n e k

len-

nie kell. Azután újból a országokban

mutatkozó

terén. Prof. Bacon

liberális áramlatokat a vallásos é s egyházi

(Yale):

korlati e r e d m é n y e i * . Amerikában*.

külföldiek vették át a szót, íölfejtve a k ü l ö n b ö z ő

—

—

élet gya-

Slicer ( N e w Y o r k ) : »Vallási liberalizmus Maitra (Calcutta): » A z e m b e r v á g y ó d á s a a Vaswani (India) Spinoza s z e l l e m é b e n nyilat-

Rev.

— Principal

Végtelen után*.

» A z újszövetségi kritika theologiai é s

Prof.

kozott a hazájában u r a l k o d ó bölcsészeti kérdésekről. - - Prof. ( L e i d e n ) : >Orthodoxia a X X . s z á z a d b a n * . —

Prof. Boros

» S z a b a d e l v ű vallásos mozgalmak

Magyarországon«

viszonyokat

hűséggel.

közvetlenséggel

és

—

c

Eerdmans (Kolozsvár):

i s m e r t e t t e a hazai

Prof. Bowen

(Meadville)

sok jót r e m é l n e e g y ott felállítandó n é m e t tanári széktől a kivándorlók sorsának javítására é s a szétszórt telepek lelki gondozására. — Dr.

Qiran

184

BERLINI

(Amsterdam): szólással é s

» M o d e r n vallás és haladó k e r e s z t é n y s é g *

feltétlen

érdekeiről. — tőségét

az

K O N G R E S S Z U S . 184

szabadsággal

szólott az emberi

c. nagy

lélek

Hirsch rabbi ( C h i c a g o ) kilejtve a vallás n a g y j e l e n -

Dr.

erkölcsi

életre,

bemutatta a judaismust,

mint

amelyből a

szabadelvű vallásos g o n d o l k o z ó k sokat merítettek. Prof. Merczyng pétervár) a

ékes-

legmélyebb

lengyel

unitárizmusról

(1560—1660)

(Szent-

njújtott

történelmi

áttekintést, mint olyan, akinek a szive e h h e z a k é r d é s h e z oda van forrva. N e m csoda,

ha a k o n g r e s s z u s

végeztével

Wetldte titkár aüával e g y ü t t

arra is vállalkozott, h o g y S o c i n u s n a k L u c t a w i c e ben (Galicia) levő elhan y a g o l t sírját

meglátogassa.

a n g o l , amerikai,

hogy a socinianismus jelöljék

is

látogatták. S bizottságot

alkottak

vezérférfiakbői, akik célúi tűzték ki,

n a g y apostolának n y u g v ó helyét méltó

emlékkel

meg.

Ezután

„Testvéries is

Meg

m a g y a r és orosz

az

intermezzo

után

viszony a különböző

katholikusok

következett

a

harmadik

fő théma :

között". Először és protestánsok között. Mint az elnök, Martin Rade

(Marburg) mondja

keresztény felekezetek

ez a t h é m a tág teret nyit az e s z m é l k e d é s r e ; n é m e t

forrásból n e m is s z á r m a z h a t o t t ; inkább amerikai talajból fakad

minthogy

ott annak gyakorlati kivitele s e m ütközik n a g y o b b n e h é z s é g b e a történelmi h a g y o m á n y é s társadalmi Sabatier

vezette

be,

aki

kongresszus közönségét. ahol

bizony

igen

is

választófalak hiánya

már

megjelenésével

folytán. A

is lebilincselte

thémát

az e g é s z

Visszapillantott ifjúságára, a C e v e n n e s v i d é k é r e , élénk volt

a

vallási

t ü r e l m e t l e n s é g és

gyűlölet

V á z o l t a a m o d e r n i z m u s történetét é s főbb j e l l e m v o n á s a i t Olasz- és Francia országban, rámutatva szemben.

Kölcsönös

el a földön . . .

t e e n d ő i n k r e ezzel a n a g y f o n t o s s á g ú s e g í t s é g és szeretet nélkül Isten

(Azóta, itthagyván az árnyékvilágot,

mozgalommal

országa n e m jön »szemtő!-szembe«

látja Ő is az Atyát, akinek hív és m u n k á s g y e r m e k e volt.) D o n Murri

Romolo

( R ó m a ) n e v e is e l e g e n d ő arra, h o g y m o z g á s b a hozza a s z i v ü n k e t ;

hát m é g ha elkezd beszélni é s ú g y folyik a szó ajakán, mint a

zápor-

eső, m i k ö z b e n s z e m e villámokat szór. E g y é n i s é g é n e k delejes hatása alől az e m b e r n e m tud szabadulni.

N e m is kíván. A kiközösített olasz pap

tagja a rőmai k é p v i s e l ő h á z n a k , szocialista irányzattal

Ebből a szempont-

ból rajzolja hazája vallási és politikai helyzetét, az általános forrongást, mely m i n d e n e k e t

magával ragad. Az új katholicizmus vajúdását, a nem-

zeti és hazafias érzés lázadását

a Vatikán maradi é s

érthetetlen

politi-

kájával s z e m b e n , az e g y h á z é s állam szétválasztására tett e l ő k é s z ü l e t e k e t ; ami mind azt bizonyítja, és a

lelkiismeret

szavára

h o g y az új n e m z e d é k hallgatva,

a magasabb

műveltség

a középkori és elavúlt

dogmákat

BERLINI

185

KONGRESSZUS.

k e r e k e n visszautasítja. A d e m o k r á c i á t is elítéli, az új e v a n g é l i u m n a k

ha csak rombolni

kész;

s z e r v e z ő n e k és é p í t ő n e k kell lennie. A római e g y -

ház mondjon le világuralmi törekvéseiről,

a politikai beavatkozásról,

ne

vindikáljon m a g á n a k tekintélyt és e l s ő s é g e t a polgári ü g y e k b e n , s l e g y e n újból Isten h í v e i n e k g y ü l e k e z e t e , az örök i g a z s á g é s élet A modernizmus

mintegy

fenséges célhoz vezető

gondviselésszerűen

vallási

egység

alapja* c.

igen

ehhez

téren a protestánsokra

váró fontos k ö t e l e s s é g e k e t .

e g y m o d e r n i s t a folyóirat szerkesztője, értekezett,

nagy

a

küzdelmük

(London) : »Modernizmus,

rokonszenvesen

anglikán e g y h á z s z e m p o n t j á b ó l világítva m e g a kérdést

jelen állapotáról

tanítómestere.

nekünk

útat, d e R ó m a n e m e n g e d s emiatt

m é r h e t e t l e n a k a d á l y o k b a ütközik. Rev. Lilley mint a

mutatja

értekezett,

az

és kimutatva

e

Funk

páter (Stettin)

a n é m e t m o d e r n i z m u s céljairól és

bátorsággal

lelkiismeret f e n s ő b b s é g é t a puszta papi

hangsúlyozva

az

ész

és

tekintéllyel s z e m b e n . A m o d e r n

katholikus a hit é s erkölcs igaz forrását a t u d o m á n y é s isteni ihlet által felvilágosult l e l k e k b e n keresi, n e m p e d i g a vatikáni A protestáns egyház való

viszonyát,

érdeklődéssel

több k e v e s e b b

tárgyalták.

rendeletekben.

o r t h o d o x é s liberális irányainak szerencsével

Az e m b e r

felhangzott s z é p s é g e s e l v e k n e k

é s sikerrel,

egymáshoz

szintén

azt várná esek után.

hogy

nagy az

itt

olykor olykor e g y - e g y gyakorlati alkalma-

zásával is találkozzék az é l e t b e n ; de, ú g y látszik, ettől m é g távol állunk, mert az érdek m i n d e n ü t t n a g y o b b é s értés. A h a g y o m á n y Testvéries

e r ő s e b b , mint a k ö l c s ö n ö s

meg-

e r ő s e b b , mint m a g a a szentírás.

viszony

az

zsidók között. Oly kérdés,

idegen

vallásfelekezetek,

amellyel N é m e t o r s z á g b a n

keresztények s

nálunk

és

is csak

okkal-móddal foglalkoznak az e m b e r e k . Itt is csak e l ő k e l ő i d e g e n e k f o g lalkoztak a thémával.

Perkins

Dr

( L y u n ) , univervalista lelkész A.mcri-

kából, ahol a m o d e r n zsidók és a haladd k e r e s z t é n y e k e g y m á s t igen jól megértik. Prof.

Montefiore

( L o n d o n ) szerint e g y történelmi vallás sincs

a teljes igazság birtokában. U g y a k e r e s z t é n y s é g n e k ,

mint a j u d a i s m u s -

nak m e g v a n a m a g a külön hitvilága é s m i s s z i ó j a az e m b e r i s é g számára N e m a mutatkozó

hiányckból és gyarlóságokból

mást, h a n e m a szándék ries viszony ápolására

ítéljük

meg

egyik

a

's a céi iránya é s s z e n t s é g e szerint. A testvén e m e l é g a türelem, a

tisztelet.

Rokonszenv

és

k ö l c s ö n ö s m e g é r t é s nélkül n i n c s e n t e s t v é r i s é g . Anglia e b b e n a tekintet ben is jő példával jár elől;

bárcsak k ö v e t é s r e találna más

i s ! Prof. Coheil

érdekesen

mivel járúlt

(Marburg)

hozzá

törvényeiben

Szabadgondolkozök

és

mutatott rá,

hogy

prófétáiban a vallásos

országokban a

judaizmus haladáshoz.

é s szervezett egyházak. Prof. Schieler

(Freie

186

BERLINI

K O N G R E S S Z U S . 186

G e m e i n d e Dantzig), az egyházi szervezeten kívül álló szabad keresztények céljairól és küzdelmeiről

beszélt.

Őket gyanús szemmel

nézik

m é g az

ú g y n e v e z e t t szabadelvű keresztények is, az o r t h o d o x o k m e g éppen gyűlölik. Pedig nem

másra

haladásra. Ezt el ke'.l

törekesznek a vallásban, mint

fog következni.

az

egyház és állam Csak

cs

ismernie m é g az ellenségnek is. Kívül állanak a

n é m e t nemzeti egyház k e r e t é n ; útat, amelyen az

őszinteségre

így

Ő példájuk

már

előre

mutatja az

szétválasztása Németországban is be

foglalhatja el m e g i l l e t ő helyét

szószékeinken

a szabad szó ; csak így e g y e z t e t h e t ő össze a vallásos öntudat a tudomány igazságaival é s az új társadalmi renddel. A jövő egyháza a szabad e g y ház, mely áldását az e g é s z emberiségre kiterjeszti. Dr. Hartwich berg), Dr.

Lipsius

(Bréma) és az ifjú

nyilatkoztak. H a lehet, m é g Azután

(Kőnigs-

Loyson (Páris) hasonló szellemben

radikálisabban.

sor került a kisebb szekták és vallásos irányzatok

selőire, akiket ha nem is nevezünk

képvi-

m e g névszerint, nem azért tesszük,

mintha keveselnők őket. Baptisták, memnoniták, methodisták, theosophisták és az ú g y n e v e z e t t velegben

az

örök

»Uj T h e o l o g i a *

harmóniát

hivei, akik e b b e n a bábeli

keresték.

Azt

egy-

t. i.. hogy amikor valaki

k e n y e r e t kér tőlünk, ne adjunk neki k ö v e t ; amikor halat kér, ne adjunk kigyót. Szóval, a hegyi beszéd álláspontját

Sión

Bizánc, Kolozsvár és D e b r e c e n álláspontjával A

kongresszus

egyetemes

és Garizim,

voltát mutatja

az

a körülmény,

annak keretében megnyilatkoztak az ázsiai nagy világvallások is. »Izlam és kereszténység* hívő vallás uniójának

Róma

és

szemben. hogy

képviselői

Montét (Genf), a három e g y i s t e n -

c. prof.

buzgó apostola,

tartott

előadást, jelezve, h o g y a

m o h a m e d á n vallásban is találkozunk itt-ott a modernista mozgalom jeleivel. Prof.

Singh

(India) a S i k h - n é p vallásáról értekezetf. Proí.

(Ceylon) »Modern buddhizmus* százados történetében

nincs nyoma annak, h o g y elvei terjesztése

kében e g y e t l e n c s e p p vért ontott volna. Rev. kereszténységről, Az

uto'só

Jayaíilaka

c. rámutatott, h o g y a buddhizmus sok

köztük az unitárius misszióról, ecsetvonást a kongresszus

érde-

Minam'l (Tokio) a japán lelki

emlékezett. képén

Loyson

atya

(Páris) végezte, aki 8 5 é v e s kora mellett is, szónoki erőinek teljes birtokában, e g y óráig

le

uniójáról beszél. N e m

tudta gondol

kötni

hallgatói

szervezeti

figyelmét.

Az

egyházak

e g y s é g r e , mert az lehetetlen.

»Haladjon mindenik a maga útján, szabadon kifejtve a saját gondolatait; de mindenik egyház, a keresztény és a nem keresztény egyaránt, nyújtson testvéri jobbot egymásnak, s e»:től az érzülettől áthatva, közös erővel siettessék az

Isten országának eljövetelét. Ez az igazi lelki e g y s é g .

BERLINI

KONGRESSZUS.

187

E n n é l t ö b b ki n e m vihető. D e n e m is kívánatos. N a g y o n sokféle vallás van a v i l á g o n , d e e g y az Isten mindnyájunk Ebben a szellemben

mondotta

felett*.

el ki-ki a m a g a n y e l v é n a m a g a

Miatyánkját, m é l t ó befejezése g y a n á n t e n n e k a világraszóló k o n g r e s s z u s n a k . A

díszes

zarándok-út

búcsú bankett

végeztével

abban a

és

a

Wittenberg—Weimar—Wartburgi

r e m é n y b e n oszlott szét a k o n g r e s s z u s

k ö z ö n s é g e , h o g y 1 9 1 3 - b a n Párisban, Isten k e g y e l m é b ő l ismét találkozunk. A b b a n a r e m é n y b e n és abban a b i z o n y o s tudatban, h o g y kánk n e m hiábavaló az U r b a n !«

»a mi

mun-

IRODALMI ÉRTESÍTŐ. Az unitárius vallás Dávid Ferenc korában és azután. írták többen. Szerkeszti: Dr. Boros György. Kiadja: A Dávid Ferencegylet. Kolozsvár. Ára 3 korona. Huszonhárom kisebb-nagyobb tanulmányt és értekezést foglal magában a könyv. Az egészből kiemelkedik Fekete Gábornak „Az unitárius vallás szabadságának alkotmányos biztosítékai" című mélyreható tanulmám a, melyben az unitárius egyházra vonatkozó országos törvények történelmi keretbe vannak beállítva. Ezen kívül vannak benne történelmi, dogmatikai, életrajzi, bölcsészeti és geográfiái közlemények. Tarcsafalvi Albertnek egy szép költeménye zárja be az egészet. Amint a szerkesztő előszavában is mondja, a könyv nem tudományos igénnyel lép föl, hanem célja a közönség „érdeklődését" és „tanulási vágyát" fokozni. Bár nem látunk az egészen egy egységes gondolatot végigvonulni és amilyen szétfolyó és határozatlan a könyv címe, olyan az iránya is; de azért a jelzett célnak megfelel. Azt örömmel állapíthatjuk meg, hogy minden egyes dolgozat az unitárius vallás és egyház szeretetéből fakadt. Hisszük, hogy az olvasókban is hasonló érzéseket ébreszt. Az egyes dolgozatok által nyújtott élvezetet zavarja a sok boszantó sajtóhiba. Különben olvasóink figyelmébe ajánljuk. Az „Unitárius Szószék". VI. kötetének 2-ik száma Bölöni Vilmos, Deák Miklós és Ürmösi József szerkesztésében megjelent. Halotti egyh. beszédeket és orációkat tartalmaz. A temetés is egyik lényeges funkciója a lelkésznek. Különösen a hit vigasztalására a koporsóknál van legnagyobb szüksége az embernek. Ezen kívül minden életnek van valamilyen tanulsága, amire rámutatni a lelkész hivatása. Mégis úgy gondolkozunk, hogy a temetéseket minél rövidebben kell végezni. Az igehirdetés „alkalmatlan" idői között is e célra a legalkalmatlanabb éppen a temetés A közönség felizgult lelki állapota a legkevésbé veszi be az ige magvait. Az igazi keservesekre valódi kín a hosszas moralizálás. Egyesek hiúságát pedig nem szolgálhatja a lelkész a koporsónál. A hosszas halotti prédikációk a mult emlékei közé tartoznak. A lelkész használja fel a templomot, az új házasok megáldását, a keresztelést, a konfirmációt, az urvac?ora osztást stb., hol nyugodtabb kedélyhangulatban fogadják tanításait s hol nagyobb foganatja is van munkájának. Jól tudjuk, hogy népünk egy része milyen nagy súlyt helyez a temetésre, a keserves búcsúztatókra, a hosszas