1. Tegyük fel, hogy egy piacon a kereslet és a kínálat az alábbi összefüggésekkel adhatók meg: Q = 60 – p és Q = p/2, ahol p az árat jelöli forintban! A kormány elrendeli, hogy a termelőknek a szóban forgó termék minden egyes eladott darabja után 15 forint adót kell fizetniük. (a) Adja meg a megváltozott helyzetnek megfelelően a keresleti és a kínálati görbe egyenletét! (1 pont) (b) Mekkora lesz a termelés az adó kivetése után és mekkora lesz a termelők által realizált árbevétel darabonként? (1 pont) (c) Mekkora az adóbevétel? (1 pont) 2. Tegyük fel, hogy egy piacon a kereslet és a kínálat az alábbi összefüggésekkel adhatók meg: Q = 50 – p és Q = p, ahol p az árat jelöli! A kormány kihírdeti, hogy az ár nem lehet 15 egységnél magasabb. (a) Mekkora lenne az egyensúlyi ár állami beavatkozás hiányában, illetve hány egységnyi terméket adnának el a piacon egyensúlyi áron? (1 pont) (b) Mondja meg, hogy hiány vagy túltermelés lesz-e és adja meg annak mértékét! (1 pont) (c) Mennyivel nő az egyensúlytalanság nagysága, ha a kereslet a kétszeresére nő az árszabályozás hatására? (1 pont) 3. Betti havi 10000 forintot költ két jószágra, kutyaeledelre és szójára. A kutyaeledel ( x1 ) ára
p1 = 2000
forint, a szója
( x 2 ) egységára pedig p 2 = 400 forint. Ha a kormányzat a kutyaeledelre 50 forintos mennyiségi adót vet ki, miközben az élelmiszerek adómentesek maradnak, akkor Betti költségvetési korlátja: a) b) c)
2000 x1 + 400 x 2 = 10000(1 + 50 ) ; 400 x1 + (2000 + 50 )x 2 = 10000 ; (2000 + 50)x1 + 400 x 2 = 10000 ; (1 + 50)2000 x1 + 400 x 2 = 10000 .
d) 4. Az alábbi ábrán: a) Y hasznos, X káros jószág; b) X eleinte hasznos, majd káros; Y hasznos jószág; c) Y eleinte hasznos, majd káros; X hasznos jószág; d) X hasznos, Y káros jószág.
Y
X
5. Tegyük fel, hogy a heti költőpénzünk 10000 forint, amit vagy a párnánkba rejtünk, vagy kedvenc borunkat veszünk rajta. A bor ára 500 forint/üveg, azonban a 11. üvegtől kezdve 25% engedményt kapunk (csak a 10 üveg feletti mennyiségre). Az üveg borok számát ábrázolva a vízszintes, a maradék költőpénzt a függőleges tengelyen, a) a költségvetési halmaz konvex, b) a költségvetési egyenes meredeksége –400, c) a költségvetési egyenes töréspontjának helye (10; 5000), d) hetente legfeljebb 23 üveg bort fogyaszthatunk. 6. Ha Aranka az összes heti zsebpénzét elköltené, vehetne 8 gyertyát (x) és 8 romantikus regényt (y). Tudjuk viszont azt is, hogy más beisztással 10 gyertyát és 4 romantikus regényt engedhetne meg magának (szintén a teljes zsbpénze elköltésével). A gyertyák ára darabonként 50 forint. Mi Aranka költségvetési egyenesének egyenlete? a) 50 x + 25 y = 600 ; b) c) d)
50 x + 100 y = 600 ; 50 x + 100 y = 1200 ; 50 x + 25 y = 1200 .
7. Egy kólaimádó egyén szereti a Pepsi és a Coca kólát is, azonban nem képes különbséget tenni közöttük; minél több kólát (bármilyet) iszik, annál jobban érzi magát. Ekkor: a) a Pepsi és a Coca kóla tökéletes kiegészítők; b) a preferenciák nem jól viselkedők; c) a preferenciák szigorúan konvexek; d) a Pepsi és a Coca kóla tökéletes helyettesítők. 8. Minden sört egyformán szeretek, így például egy korsó Borsodi ugyanolyan jó nekem, mint egy korsó Guiness. Ekkor a preferenciáim: a) tökéletes helyettesítők; b) konkávak; c) nem racionálisak; d) tökéletes kiegészítők. 9. Az alábbi ábrán: a) Y néha hasznos, X mindig káros jószág; b) X eleinte káros, később hasznos; Y hasznos jószág; c) X hasznos; Y káros jószág; d) X eleinte hasznos, később káros; Y hasznos jószág.
Y
X
10. Egy fogyasztó számára az X és az Y jószágok is egy bizonyos szintig hasznosak, majd károssá válnak. A közömbösségi görbék alakját ekkor így írhatjuk le legjobban: a) körkörösek; b) U-alakúak; c) negatív meredekségűek; d) az origóra konvexek. 11. Adott
( p1 ; p 2 )
árak és m jövedelem mellett a költségvetési halmaz azon
p1 x1 + p 2 x 2 ≤ m , x1 ≥ 0 , x 2 ≥ 0 . Legyen az első esetben pedig ( p1 ; p 2 ; m ) = (6t ;12t ;24t ) (ahol t > 0 ). Ekkor:
melyekre a) b) c) d)
esetben
( x1 ; x2 )
jószágkombinációk halmaza,
( p1 ; p 2 ; m ) = (6;12;24) , a második
a költségvetési halmaz az első esetben bővebb; a költségvetési halmaz az első esetben némely tartománnyal szűkebb, máshol pedig bővebb; a költségvetési halmaz az első esetben szűkebb; a költségvetési halmaz mindkét esetben ugyanaz.
12. Viktor és Anikó heti jövedelme m forint. Jelöljük legyenek
p1
és
p2 .
élelmiszert vásárolhat
x1 -gyel az élelmiszert, x 2 -vel pedig az összes többi jószágot. Az árak
A házaspár élelmiszerjegyeket használhat fel, és ezekkel hetente legfeljebb
p1 (1 − s )
áron. Ha
x
*
b)
c)
d)
mennyiségű
-nál több élelmiszert vesztnek, akkor a további egységekért a teljes
ki kell fizetniük. Tudjuk, hogy a heti jövedelmük több, mint házaspár hetente? a)
x*
p1 (1 − s )x
*
p1
. Legfeljebb mennyi élelmiszert vásárolhat a
m ; (1 − s ) p1 m + sx * ; p1 m + x* ; p1 m . x* + p1
13. Péter preferenciáit az alábbi hasznossági függvény írja le: U = x + y. Döntse el, hogy igazak-e az alábbi állítások! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Az U = 10(x + y) függvény ugyanezeket a preferenciákat írja le. Az U = (-1/(x+y))-5 függvény Péterével ellentétes preferencia-rendszert jellemez. Az U = -(x + y) ugyanazokat a közömbösségi görbéket reprezentálja. Péter preferenciái konvexek. Péter esetében érvényesül a csökkenő határhaszon elve. Péter x és y jószágot rögzített arányban fogyasztja. Péter preferencia-rendezése monoton.
14. Pál preferenciáit az alábbi hasznossági függvény írja le: U = min (x, 2y). Döntse el, hogy igazak-e az alábbi állítások! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Az U = min (10x, 10y) függvény ugyanezeket a preferenciákat írja le. Az U = (-1/min(x+2y))+20 függvény Páléval ellentétes preferencia-rendszert jellemez. Az U = -max (-x, -2y) ugyanazokat a közömbösségi görbéket reprezentálja. Pál preferenciái szigorúan konkávak. Pál esetében nem érvényesül a csökkenő határhaszon elve. Pál x és y jószágot rögzített arányban fogyasztja. Pál preferencia-rendezése tranzitív.
15. Egy fogyasztó hasznossági függvénye: U = X0,4 Y0,6. X termék ára 2 Ft, Y-é 6. 1.
Mennyi lesz a helyettesítési határráta értéke az optimumban? a) Y/X b) 3 c) 1/3 d) Az adatokból nem állapítható meg.
2.
Mi lesz a fogyasztó optimális választása, ha jövedelme 60 Ft? a) X = 6, Y = 12 b) X = 12, Y = 6 c) X = 30, Y = 0 d) X = 7,5 Y = 7,5.
árat
3.
Mennyi lesz a fogyasztó egy Ft-ra jutó határhaszna az optimumban? a) 0,132 b) 7,58 c) 0,792 d) 0,264 16. A következő négy állításról döntse el, hogy igazak-e! 1.Tökéletes helyettesítés esetén az optimális választás nem függ az árarányoktól. 2.Tökéletes kiegészítés esetén az optimumban nem teljesül az MRS-feltétel. 3.Konvex preferenciák esetén mindig belső ponti optimum alakul ki. 4.CD preferenciák esetén a fogyasztó rögzített arányban költi jövedelmét a két jószágra. 5.Kvázilineáris hasznossági függvény esetén a nemlineáris tagból fogyasztott mennyiség független a jövedelemtől.
17. Egy fogyasztó hasznossági függvénye: U = 3X + 2Y. X termék ára 4 Ft, Y-é 6. A fogyasztó jövedelme 120 Ft. 1.
Mi lesz a fogyasztó optimális választása? a) X = 15, Y = 10 b) X = 0, Y = 20 c) X = 30, Y = 0 d) A költségvetési egyenes bármely pontja.
2.
Mennyi lesz az optimumban a helyettesítési határarány értéke? a) 3/2 b) 2/3 c) 0 d) végtelen.
3.
Az alábbi árrendszerek közül melyik esetben lenne végtelen sok optimális pont a fogyasztó számára? a) px = 4, py = 6 b) px = 6, py = 4 c) px = 2, py = 3 d) Mindhárom fenti esetben.
x2 y2 18. Egy fogyasztó hasznossági függvénye: U = + 9 4
. Jövedelme 18 dollár, x termék ára 1, y-é 2 dollár.
1.
Mi lesz a fogyasztó optimális választása x termékből? a) 0 b) 4,5 c) 9 d) 18
2.
Mennyi lesz a helyettesítési határráta értéke az optimumban? a) 0 b) ½ c) 2 d) végtelen
3.
Hogyan alakul a határhaszon x növekedésével? a) növekszik b) állandó c) csökken d) negatív
19. Egy fogyasztó hasznossági függvénye: U = X0,7 Y0,3. 1.
Ekkor az ár-ajánlati görbe a) pozitív meredekségű b) negatív meredekségű c) vízszintes egyenes d) függőleges egyenes
2.
Ekkor az Engel-görbe a) pozitív meredekségű b) negatív meredekségű c) vízszintes egyenes d) függőleges egyenes
3.
A két termék a) egymás helyettesítője b) egymás kiegészítője c) egyaránt Giffen jószág d) egyaránt normál jószág 20. A következő négy állításról döntse el, hogy igazak-e! 1.Ha egy fogyasztó kap 100 ezer Ft ajándékot, akkor egy alsóbbrendű jószágra vonatkozó keresleti görbéje balra mozdul el. 2.Alsóbbrendű jószág esetében a jövedelem-ajánlati görbe – egy bizonyos minimális jövedelemszint felett – negatív meredekségű. 3.Kvázilineáris preferenciák esetén az Engel-görbe függőleges egyenes. 4.Folytonos preferenciák esetén a keresleti görbe is folytonos lesz.
21. Egy fogyasztó hasznossági függvénye: U = 4X + Y. 1.
Ekkor az ár-ajánlati görbe a) nem pozitív meredekségű b) nem negatív meredekségű c) vízszintes egyenes d) függőleges egyenes
2.
X termék ára 4 Ft, Y-é 6. Ekkor Y termék Engel-görbéje a) pozitív meredekségű b) negatív meredekségű c) vízszintes egyenes d) függőleges egyenes
3.
A két termék a) egymás helyettesítője b) egymás kiegészítője c) egyaránt Giffen jószág d) egyaránt alsóbbrendű jószág Egy fogyasztó számára a Pepsi és a Coca Cola helyettesítő termékek. Az alábbi események közül melyik nem eredményezheti a Coca Cola keresletének emelkedését? a) A Pepsi árának növekedése. b) A fogyasztó jövedelemének emelkedése. c) A Coca Cola árának csökkenése. d) Egy új tudományos felfedezés, miszerint a Coca Cola fogyasztása csökkenti a szívinfarktus kockázatát.
4.
22. Egy fogyasztó számára x és y jószág tökéletes kiegészítők. 1. Ekkor a fogyasztó számára a) az egyik jószág luxus, a másik létszükségleti b) az egyik jószág luxus, a másik alsóbbrendű c) az egyik jószág alsóbbrendű, a másik létszükségleti d) egyik sem a fentiek közül 2. Az Engel-görbe és a keresleti görbe a) egyaránt pozitív meredekségűek b) egyaránt negatív meredekségűek c) egyaránt függőlegesek d) ellentétes meredekségűek 23. Tegyük fel, hogy a rántott hús és a krumpli kiegészítő jószágok. Ha a rántott hús ára emelkedik, akkor a krumpli keresleti görbéje a) balra tolódik. b) jobbra tolódik. c) nem változik. d) először jobbra tolódik, majd visszaáll az eredeti pozíciójába. 24. Robi almát és banánt fogyaszt, és természetesen a hasznosságmaximalizáló optimális kombinációt választotta. Mindkét jószág hasznos, normál és közönséges. Az alma ára megnő, és Robi megkeresi az új optimumot. Az alábbi állítások közül melyik nem feltétlenül igaz? a) Robi kevesebb almát fogyaszt. b) Robi több banánt fogyaszt. c) Robi alacsonyabb hasznossági szintre kerül. d) Robi költségvetési egyenesének meredeksége megváltozik. 25. Két jószág közül az egyik ára megemelkedik, és ennek hatására a másikból keresett mennyiség nem változik. Tehát ezek a jószágok a) kiegészítők. b) helyettesítők. c) alsóbbrendű jószágok. d) egyik sem a fentiek közül. 26. Az alábbi események közül melyek okozhatják a benzin keresleti görbéjének jobbra tolódását? I. A tömegközlekedés árának jelentős emelkedése. II. Az autók árának jelentős csökkenése. III. A benzin előállítási költségeinek jelentős csökkenése. a) csak I. b) csak II. c) csak I. és II. d) mindhárom
27. X termék ára megemelkedik. Ennek hatására Y termék kereslete balra tolódik el. Ebből az következik, hogy a) X termék normál jószág. b) Y termék alsóbbrendű jószág. c) X és Y helyettesítők. d) X és Y kiegészítők. 28. Ha egy fogyasztó jövedelme nő, és ennek hatására az X termékből keresett mennyiség ennél kisebb mértékben növekszik, akkor X termék a) alsóbbrendű jószág. b) létszükségleti jószág. c) luxus jószág. d) Giffen jószág. 29. Inferior jószágnál a jövedelmi és a helyettesítési hatás a) azonos előjelű. b) különböző előjelű. c) lehet azonos és különböző előjelű attól függően, hogy milyen az egymáshoz való nagyságrendi viszonyuk. d) mindig kioltják egymást. 30. Árváltozás hatására fogyasztónk a I költségvetési egyenesről a II költségvetési egyenesre került. Melyik szakasz hossza jelöli a következő ábrán a cigaretta jövedelmi hatásának nagyságát?
a) x és z közötti b) R1 és R3 közötti c) R2 és R3 közötti d) x és y közötti 31. (IH) Azonos jószágra levezetett hicks-i és marshalli keresleti görbe közül a hicks-i meredekebb. 32. (IH) Tökéletesen kiegészítő jószágok estében a teljes árhatás megegyezik a jövedelmi hatással. 33. Géza szenvedélyesen szereti a finom francia sajtokat és borokat. A két jószágra vonatkozó hasznosságfüggvénye u(b,s) = b + s1/2, ahol s a sajt mennyiségét mutatja dobozban, míg b a bor mennyiségét mutatja üvegben. Gézának jelenleg 3000 Ft-ja van, egy doboz sajt ára 600 Ft, egy üveg bor 1200 Ft-ba kerül. Ha a sajt ára 300 forintra csökken, mekkora összeggel kell Gézának rendelkeznie ahhoz, hogy optimális választása esetén elérje az árváltozás előtti hasznossági szintjét? a) 2000 b) 2400 c) 2700 d) 3000 34. (33. folytatása) Mekkora a sajtra számolt árváltozás okozta hicks-i helyettesítési hatása? a) 0 b) 1 c) 3 d) 4
35. Giffen-jószágnál a jövedelmi és a helyettesítési hatás a) azonos előjelű. b) különböző előjelű. c) lehet azonos és különböző előjelű attól függően, hogy milyen az egymáshoz való nagyságrendi viszonyuk. d) mindig kioltják egymást. 36. Milyen jószág x, melynek árhatás felbontását az alábbi ábra mutatja?
a) normál b) luxus c) Giffen d) semleges 37. (IH) A hicks-i értelemben vett változatlan jövedelmi helyzet a megváltozott árarányok melletti optimális választás esetében elért, a kiinduló helyzettel azonos hasznossági szintet jelenti. 38. (IH) Tökéletes helyettesítő jószágok esetében a teljes hatás mindig 0. 39. Virág minden jövedelmét szarkalábra és mályvarózsára költi. A két virág egymás tökéletes helyettesítői, egy szarkaláb éppen olyan hasznos számára, mint egy mályvarózsa. Virágnak 1200 Ft-ja van, emellett a szarkaláb ára 40 Ft, a mályvarózsáé 50 Ft. A mályvarózsa ára 30 Ft-ra esik. Az árváltozás után mekkora jövedelemmel kell Virágnak rendelkeznie ahhoz, hogy optimális választása esetén éppen azt a hasznossági szintet érje le, mint áremelés előtt? a) 600 b) 900 c) 1200 d) 2000 40. (39. folytatása) Mekkora Virág számára a mályvarózsa árváltozásának hicks-i helyettesítési hatása? a) 0 b) 10 c) 30 d) 40 41. Árcsökkenés melletti helyettesítési hatás esetében melyik állítás igaz? a) Csak normál jószág esetében vezet növekvő fogyasztáshoz. b) Mindig növekvő fogyasztáshoz vezet. c) Csak alsóbbrendű javak esetében vezet növekvő fogyasztáshoz. d) Csak Giffen-javak esetében vezet növekvő fogyasztáshoz. 42. (IH) A Szluckij értelemben vett változatlan vásárlóerő, megváltozott árarányok mellett, az eredeti jószágkosár megvásárolhatóságát jelenti. 43. (IH) Kvázilineáris preferencia esetében a kereslet teljes változása a jövedelemi hatásra vezethető vissza. 44. Egy fogyasztónak az X termékre és az Y "összetett" jószágra vonatkozó hasznossági függvénye u(x,y)=4xy alakú. Tudjuk, hogy az X jószág ára 40 Ft, s a hasznosságmaximalizáló fogyasztó 2800 Ft-ot költ a többi jószágra (Y; az "összetett" jószág ára egységnyi). Ha az X jószág ára 25 Ft-ra esik, mekkora az árváltozás teljes hatása. a) 42 b) 70 c) 112 d) 140
45. (44. folytatása) Mekkora az X jószág keresletében bekövetkezett, árváltozás okozta, hicks-i értelemben vett helyettesítési hatás? a) 18,54 b) 21 c) 30,12 d) 37,13 46. (44. folytatása) Mekkora az X jószág keresletében bekövetkezett, árváltozás okozta, hicks-i értelemben vett jövedelmi hatás? a) 21 b) 23,46 c) 49 d) 74,87 47. Lola kedvenc csemegéi közé tartozik a csokoládé és a fagylalt. A két termékre vonatkozó hasznosságfüggvénye: u(x,y) = 2x + y, ahol x egy gombóc fagylatot, y egy szelet csokoládét jelent. Egy gombóc fagylalt augusztusban még 50 forintba került, de a hirtelen lehűlés miatt ára szeptemberben 30 forintra esett. A csokoládé szelet ára változatlanul 30 forint. Amennyiben Lola naponta 300 forintot költhet csokoládé és fagylalt vásárlására, augusztus 31-éről szeptember 1-jére számszerűleg hogyan alakult az árváltozás hicks-i értelemben vett, fagylaltra vonatkozó jövedelemi hatás? a) 0 b) 4 c) 6 d) 10 48. (47. folytatása) Mekkora Lola fagylalt keresletének árváltozás okozta hicks-i helyettesítési hatása? a) 0 b) 4 c) 6 d) 10 49. Egy piacon a kereslet a következő összefüggéssel írható le: D(p)=(p+3)-2. Mekkora a kereslet árrugalmassága? a) -2 b) -2p(p+3) c) -2p/(p+3) d) -2p 50. Egy jószág keresleti függvénye x1=x1(p1,p2,m). Tudjuk, hogy x1(2,6,26)=3 és ebben a pontban ∂x1/∂m=1/2. Mekkora jószág jövedelemrugalmassága? a) 1/2 b) 3/2 c) 13/3 d) 13/2 51. Adél X jószágra vonatkozó kereslete x A ( p ) = 270 − 3 p , Balambéré pedig ártartományban rugalmasabb Adél kereslete? Válaszát indokolja!
x B ( p ) = 150 − 3 p . Milyen
52. Egy fogyasztó adott jószág iránt keresleti görbéje Q=(m-5P1-2P2)/m, ahol P1 a jószág saját ára, P2 a másik jószág ára, m pedig a fogyasztó jövedelme. Tudjuk továbbá, hogy m-5P1-2P2≥0 és P1≥P2. Mit mondhatunk a jószágról? a) Giffen jószág b) jövedelemrugalmassága pozitív c) a kereszt-árrugalmasság negatív, ezért a másik jószággal kiegészítő viszonyban áll d) több válasz is helyes.
