X. Évfolyam Budapest november hó (947.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP

X. Évfolyam

B u d a p e s t 1900. n o v e m b e r h ó 10.

89.

(947.) s z á m .

KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I

AZ O R S Z Á G O S

MAGYAR

GAZDASÁGI

LAP.

EGYESÜLET

HIVATALOS

KÖZLÖNYE.

M e g j e l e n i k minden szerdán és szombaton. Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (KSztelek), ÍHői-nt 25. szám. i i egyesületi tanáee felügyelete alatt: Ke® UíekniUriéazetésl dl]: FSazerkeaztí te kiadásért felelSa: Forster Géza u OMGE. Igazgatója Egén évre S0 korona, félérre 10 korona, negyedévre FelelOa azerkeaztff: Szilasny Zoltftn u OlISI. eaerkezztS-titkáre. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. TáraezerkeaztS: Badar Barna az OMOI. titkára. 6 korona.

Ár országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.

AZ OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I

Szakosztályi

Ülésnapok a Köztelken. 1900. november 17-én d. u. 4 órakor. Állattenyésztési szakosztály ülése. „ november 20-án d. u. 4 órakor a Közgazdasági szakosztály ülése. „ november 21-én d. u. 4 órakor. A Gazdatisztek Országos Egyesületének választmányi ülése. „ november 24-én d. u. 4 órakor. Dohánytermelési bizottság ülése. „ november 25-én d. e. 10 órakor. Az OMGE. közgyűlése. „ november 26-án d. e. 10 órakor. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének V. nagygyűlése.

Meghívó az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület"

1 9 0 0 . évi rendes k ö z g y ű l é s é r e , mely november hó 25-én, azaz vasárnap d. e. 10 órakor fog a „Köztelek" nagytermében megtartatni. A tárgysorozatot a „Köztelek" 90. számában közöltük. '

Meghívó

tagság:.

Több o l d a l r ó l tett kérdésre értes í t j ü k az egyesület tisztelt tagjait, hogy a szakosztályok b á r m e l y i k é b e n m i n d e n t a g n a k megjelenési és felszólalási joga van, szükségtelen ennélfogva b á r m e l y szakosztályba való felvételt k ü l ö n k é r n i . Forster Géza igazgató.

Y.

n a g y g y ű l é s é r e .

A tárgysorozatot számában közöltük.

a

„Köztelek" 90.

Egyedüli tárgy: A dohányjövedék részére termelendő és beszállítandó dohánylevelekre az 1901, 1902 és 1903-dik évekre megállapítandó dohány beváltási szabályzat és árak iránt teendő javaslat. Budapest, 1900. november 12. Gr. Dessewffy Aurél s. k, bizottsági elnök.

Meghívó a közgazdasági szakosztály f. hó 20-án, azaz kedden d. u. 4 órakor a „Köztelek" nagytermében tartandó ülésére. Tárgyak: 1. Szakosztály megalakulása. 2. Nógrád-, Bihar-, Arad- és Nyitra vármegyei gazdasági egyesületek átirata a tőzsdei üzletek, illetve a tőzsde szabályozása tárgyában. 3. Országos mezőgazdasági és közraktári hitelintézet átirata. 4. Lóheremag-aukcziók kérdése. 5. A magyar kiviteli és csomagszállitási részvénytársaság beadványa a „colis agricol"intézmény ügy ében j Gróf Zselénski Róbert s. k., a szakosztály elnöke.

Meghívó a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének f. évi november hó 26-án, azaz hétfőn délelőtt 10 órakor a Köztelek (Üllöi-ut 25. sz.) nagytermében tartandó évi rendes

a dohány termelési bizottság folyó évi november hó 24-én, azaz szombaton d. u. 4 órakor a Köztelek nagytermében tartandó ülésére.

Meghívó. Az OMGE. .állattenyésztési szako s z t á l y á n a k 1900. évi november hó 17-én, azaz szombaton d. u. 4 órakor a Köztelken tartandó ülésére. A tárgysorozatot a „Köztelek" 90. számában közöltük.

A téli

idényre

világitó u.

és

Figyelmeztetés az OMGE. t. tagjaihoz. Egyesületünknél hátralékban levő tagjainknak postai megbízást küldöttünk szét. Kérjük ezek kiváltását, nehogy a visszautasítás miatt ujabb költségek háruljanak ugy az illetőkre, mint egyesületünkre. Igazgató.

Csordultig . . . A buza nemzeti termény. Az ország gazdasági helyzetének mérője. Ha jő a búzatermés, a gazda fizetőképes, a forgalomba pénz jut s a gazdasági tevékenység minden ága fellendül. A buza termelési és értékesítési viszonyai közelről érdeklik tehát az államot, gazdát, ipaíost, kereskedőt, hivatalnokot és munkást. S mégis csodálatos, közel egy évtizede stoikus nyugalommal, az orvoslás kísérlete nélkül szemléljük és szenvedjük azt a rombolást, amit a buza árcsökkenése okozott.

fűtőanyagok

m.

PETROLEUM, LÁMPAOLAJ, KŐSZÉN,

továbbá

L Ó T A K A R Ó K dús választékban MAGYAR MEZŐGAZDÁK

és l e g j u t á n y o s a b b a n

SZÖVETKEZETÉNÉL

beszerezhetők

a

Budapest, V., Alkotmány-utcza

M a i s z á u m n k 3 0 oldal.

31.

1728 Azaz, hogy mégsem. A mi részünkről elég határozottsággal mutattunk reá az árcsökkenés okaira. A gazdaközönség a baj fejére tapintott, amikor a fedezetlen határidöüzlet eltörlését követelte. A mult két év jobb búzaárai azonban mintha elhallgattatták volna az elégületlenséget, hogy annál fokozottabban törjön ki később. A folyó nyár eredményei csordultig telitették a poharat. A Rohonczy-féle interpellácziő lerántotta azok szeméről is a hályogot, akik a kereskedelem modern intézményéről eddig csak elragadtatással tudtak szólani. Az interpellácziő révén nyilvánvalóvá lett a mi állitásunk igazsága, hogy a tőzsdén rut lelkiismeretlen játék eszköze a nemzet legbecsesebb terményének áralakulása. Egyszerre megmozdult a jobb búzaárakban joggal reménykedő vidék. Elsőnek a Nógrádmegyei gazdasági egyesület emelte fel szavát a börzeüzelmek rbmbolásával szemben. Követeli a fedezetlen határidőüzlet betiltását s illetve, hogy az ily kötések szerepelhetök ne legyenek s az idegen buza a határidő forgalomból, tehát a tőzsdei forgalomból is kizárassék. Miután az ily intézkedések foganatosítására a tőzsdetanács aligha volna megnyerhető, következik, hogy a tőzsde ily értelemben törvényhozási uton szabályoztassék. Ugyanily szellemben ! nyilatkozott meg a kassai agrárgyülés is, mely a spekuláczió eltiltását büntető szankczióval súlyosbítani szükségesnek tártja, aminthogy a gazdakongresszusok mindegyike s egyesületünk is következetesen ily irányban nyilatkozott. Ezek után • a nyilatkozatok után kissé furcsán hangzik a Biharmegyei gazdasági egyesület által a képviselőházhoz intézett memorandumának azon állítása, hogy a gazdasági köröknek a tőzsdeüzlet reformálására irányuló törekvése irányt változtatott volna. Egy fecske nem csinál nyarat. S ha a Biharmegyei gazdasági egyesület a tőzsde-kérdésben különleges állást foglal el, az az ö dolga és joga is, de ebből folyólag a gazdaközönség álláspontján korántsem változtat s a legkevésbé lehet e változást már, mint tényt konstatálni. Hogy mennyire hamis a Biharmegyei gazdasági egyesület kiindulási pontja igazolja, hogy az Aradmegyei, majd a Nyitramegyei gazdasági egyesületek határozottan állást foglalnak a bihari memorandum ellen, nem annak iránya, mint inkább szelleme tekintetében. De mit is tartalmaz tulaj donkép a bihari memorandum? A tőzsde-üzelmek leglesujtóbb kritikáját, gróf Tisza István tollából. Mély elkeseredés az állapotok türhetetlensége felett s megbotránkozás az üzelmek leplezetlensége miatt, amelyek következménye, hogy a kereslet és kí-

KÖZTELEK, 1900. NOVEMBER HO 17.

91. SZÁM, 1Q-IK ÉVFOLYAM.

nálat közötti természetes viszony mes- tőzsdei üzletet részesíteni, semmi eredterségesen megzávartatik s vagyonok ménynyel sem biztat. Maradjon meg a szereztetnek és existencziák mennek mai nemzetközi usance, de követeli tönkre. magyar typus megállapítását is, hogy Az árképzödés megzavarása pedig fedezési üzleteket magyar búzában is ugy a hausse mint a baisse irányban lehessen kötni; érvényesül, amiből a közgazdaság munA nagy expektorácziő bizony nagyon kás faktorai egyikére sem háramlik színtelen kívánalommá gyöngült. Hisz amit haszon. Egyformán káros és kóros tünet a memorandum a törvényhozás nyotehát mind a kettő. mása utján vél élérhetni, annak ma Az az usance-buza, melyet a buda- sem állott útjában semmi, mert ha pesti tőzsde szabályai előírnak, ami kész a kötlevélben magyar buza szállítááruüzletünkben nem létezik. Hozzák te- sát kötöttem ki, akkor nem volhát a szerb és román szemetet, amelyet tam köteles idegen származású búzát — mióta nincs őrlési engedély — még a átvenni. Igaz, hogy erre a válasz az, malmok sem vesznek meg s amelyen hogy olyan kereskedő vagy spekuláns az átvevő csak nagy veszteségen adhat tul. azonban nincs a budapesti tőzsdén, aki Ennél többet és lesújtóbb kritikát ilyen kötésbe belemenne. magunk sem mondtunk soha s a Erre meg az én válaszom az, hogyha memorandum ezen részét magunk is a nemzetközi usance fenmarad, akkor a mindenben aláírjuk. jövőben sem lesz lehetséges magyar Sőt mint régi álláspontunk heívessgé- búzában fedezési üzletet kötni, különek elismerését örömmel üdvözöljük, mert nösen nem azzal a kiegészítéssel, hogy reméljük, hogy gróf Tisza István, amint a hivatalos typuson felüli minőség külön a tőzsde-ankét óta megváltoztatta néze- honoráltassék. tét a tőzsdei visszaélések létezése és A bihari ágyú nagyot szólt, igazat azoknak tényleges romboló és áralakító szólt, de a lövésnek nincs magja. hatása tekintetében, ugy egyet fog velünk Siet is a tőzsdetanács a memoranérteni a szükséges reformok tárgyában is. dum anyagát ujabb ankét anyagául Mert Tisza István gróf • álláspontja használni fel, hogy a türelmetlen gazdacsak addig volt következetes, amig közönség kívánalmait komoly tárgyalás a tőzsdei visszaélések s a spekuláczió alá vegyék, — ha ugyan akad majd áralakító hatását el nem ismerte. Amint vállalkozó, aki a tőzsdetanács ankétennek beismeréséhez elérkezett, akkor a passziózásának komoly színezetet kölcsömi emberünk s következéskép a bajok nözni segítsen. szanálását csak egyben, a fedezetlen Ha már odajutottunk, hogy a bajok határidöüzlet betiltásában keresheti. kutforrását közösen megismertük, ha a Érzi is a memorandum szíerzője tőzsdetanácsban bizalmunk nincs, ha a beismerésének súlyos következményeit s törvényhozás beavatkozása közös mega nagy körültekintéssel fogalmazott körgyőződésünk szerint égető szükség, akkor mondatok elárulják a küzdelmet, mely a ne angoltapaszt kérjünk a titkon sarjobb meggyőződés és a régebbi merev jadzó kinövésekre, hanem extirpácziót, álláspont között folyt ne elégedjünk meg egy mézes madzagA tőzsde autonómiájában vetett gal, hanem követeljük mindennapi kenyebizalmának vége. A tőzsdetanács iránt rünket, a megélhetést, amelyet elharácsol, nincs bizalma, mely meddő tanácskozásokilletve megnehezít a spekuláczió. stádiumából n e m tud — illetve nem akar Mert igaza van abban gróf Tisza kibontakozni. A törvényhozáshoz fordult tehát, Istvánnak, hogy a kereskedés primitívebb, fejletlenebb formái közt a kizsákbizonynyal azért, mert a tőzsdével szemben a kormányhatalom erejében, illetve mányolás visszataszító jelenségei inkább előtérbe lépnek, de elfeledi e megfigyelést erélyében sem bizik. Csakhogy a memorandum érdemes kiegészíteni azzal, hogy a modern kereskedelem finomabb formái, mint a szerzője amikor a törvényhozáshoz fordul jogorvoslatért, tulaj dönkép mégis ringek, kartelek, szindikátusok, trustok és a tőzsdei spekuláczió, a háttérben, csak azt cselekszi, — amit gondosan kerülni látszik — hogy provokálja a tőzsde titokbán alig leleplezhetően működnek ugyan, de a gyanútlan tömeget nagyobb törvényes szabályozását. mértékben s ugy zsákmányolják ki, hogy Mert ha a tőzsde-autonom, amint a szipolyozó polip , rejtekhelyét nem hogy mai alakjában az, akkor arra ismerve, az ellen védekezni sem tud. kormány és törvényhozás csak ugy gyaFélig akarni, annyi mint semmit korolhat befolyást, ha ennek törvényes jogalapot teremt, amit kormányrendelet, sem akarni. Aki a tőzsdei spekuláczió vagy a kormány utasítása a törvény- veszedelmes • üzelmeit komolyan meggátolni törekszik, annak a fedezetlen határhozás részéről nem pótolhat, A törvényhozás méltósága megköve- idöüzlet eltörlését kell követelni-e. teli egyébként, hogy az a tőzsde reformja Ez a mi álláspontunk, ez a gazdakérdésével egy, az egészet felölelő tör- közönség túlnyomó többségének állásvényhozási alkotás keretéb en foglal- pontja s hiszszük, hogy nem mi engekozzék. dünk, hanem a Bihari gazdasági egylet Az a homeopatikus kezelés, amiben vezérlői lesznek azok, akik elfogadva a bihari memorandum akarja a beteg praemisszáink helyességét, a következte-

89

s z a m . 10-ik é v f o l y a m .

íések levonásában is nekünk adnak igazat. De azért igy is becses nekünk a bihari memorandum, mig a tőzsdetanács bizonynyal nem teszi az ablakába. A tőzsde reformja utáni törekvés általános s a magvalősulástól aligha vagyunk távol. Az elkeseredés pohara csurdultig telt s nem csoda, ha kiömlik s azok életét keseríti majd meg, akik eddig lelhetetlenségük vagy oktalanságuk által vezéreltetve, spekulácziőjukkal milliók exisztencziáját veszélyeztették. R. Gy.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Kovácsy Béla.

Katona-lótenyésztésünkhöz. A magyar nemzet ősidőktől fogva szeretettel ragaszkodik a lóhoz, e nemes állathoz, melynek nem egy nemzet hírnevében és hatalmában van nagy része. Őseink szeretete és ragaszkodása, lovaik szervezetének sokoldalú képességében rejlett, mely szeretet és ragaszkodás, a mezőgazdasági viszonyok fejlődésével, karöltve haladva, mindinkább fokozódott, mert látva a nép azt is, hogy a fenti előnyökön kivül a ló még közvetlenül is nagyrészbe hozzájárul, a vagyon gyarapodásához. Tagadhatatlan, hogy hazánknak, mint agrikultur államnak a közgazdasági viszonyok előmozdítására a magyar lónak nagy szerepe jutott. Da elvitázhatatlan tény az is, hogy a magyar lovat csinos testalkata, aczé'ozott csontrendszere, kitartó és jól győző véralkotása, tanulékony természete, elsőrendű katonalóvá avatják az egész kontingensen. E kiváló tulajdonságainál fogva rendkívül keresett s ezért katona-lótenyésztésünk nemzetgazdasági szempontból fontos tényező. A statisztika feladata volna, ama milliókra menő jövedelmet kimu'atni, melylyel nemzeti gazdagodásunk a katonaló-szükséglete révén, évenkint izmosodik; miért is nagyfontosságú ügy, hogy az egyik nemzetfentartó jövedelmi forrás be ne duguljon, hanem a tenyésztők s állami érdek czéljából, előnyös és biztos irányítást nyerjen. Dessewffy Aurél és Széchenyi Aladár gróf uraknak, a , Köztelek"-ben közzétett nyilt levelükben, a katonaló tenyésztése érdekében folytatott eszmecseréjükkel a katona-lótenyésztésnek korszakalkotó uj irány jelöltetett. Eszméik megtestesitése egy nemzet hálájára méltó, mert ezidőszerinti lótenyésztésüok exczentrikus téves iránya a magyar ló elfajulására vezet. Az állam tagadhatatlanul sokat tesz és áldoz közvetve és közvetlenül a magyar katonaló-tenyésztés felvirágoztatására, de jobb sorsra méltó példaadó törekvése ugy leend igazán eredményes, ha Dessewffy Aurél és Széchenyi Aladár gróf urak által inaugurált tervük értelmében a hadseregnél kiselejtezendő avagy vállalatra kiadandó tenyésztéshez alkalmas kanczák, a szükséges feltételek mellett, t elsősorban kizárólagosan az e czélból jelentkező lótenyésztő nagy- és kisbirtokosoknak adatnának át. S hogy ezen gróf Dessewffy- és Széchenyiféle elmélet ma már -nem puszta kombináczió avagy tervszerű kísérletezés, arról már több izben volt alkalmam kisebb tenyésztőknél meggyőződést szerezni, melyet azonban még hézagosnak találtam, mint a fenti elmélet argumentumát a nagyközönség elé állítani.

KÖZTELEK, 1900. NOVEMBER HO 10. Ma, a midőn már nem egyedekről, hanem egy nagy csoportról alkothatok képet s látva azt, hogy ama téves felfogás, mely szerint az idősebb korban kiselejtezett katonaló kanczák terméketlenek, avagy egyik, vagy másik ha eredménynyel párosítható is, ugy azoknak csikaik fejlődésben visszamaradnak, elcsenevésznek; pasztán meddő elmé'et mely elméletnek a megdöntéséhez legyen szabad a következőket felhoznom. < A közelmúlt hetekben hivatalos utamban, alkalmilag Somogymegyében turonyi lovag Biedermann Oltó Mozsgó melletti ödönvölgyi ménesét megtekintém, hol igen meglepő adatokkal bővithettem ki eddigi tapasztalataimat. E ménesben Oderszky Lajos uradalmi intéző egy rövid évtized lefolyása alatt, majd kizárólag kiselejtezett kaíonalovakután tenyészt, mely kanczák után igen figyelemre méltó eredményt mutatott be. Nagy érdeklődéssel néztem, hogy e kiselejtezett idősebb lovak, mily kifogástalan tenyészkanczák ; örvendve láttam, hogy ezek sorában 15—20 éves kancsák termékenyek és teijesen tenyészképesek. Csikaik erőteljesek, szabályos jó csontozattal, élénk, kitartó, vérmérséklet tetszetős és nemes küllemmel; a lóavató-bizottság által megvásárolva majd kizárólagosan tiszti lovakul alkalmaztatnak. Hogy e kanczák után szánrazó egyedek mennyire felelnek meg hivatásuknak, valamint hogy az avató-bizottság ennek mennyire tudatában van, mutatja azon eljárása, melyszerint az ez évben bemutatott 30 drb csikó közül 27 drbot beavatott s a be nem avatott 3 drb is erőmüvi ok következtében létrejött testi fogyatkozásuk miatt vált alkalmatlanná. E szép és sikeres eredmény látására fokozott érdeklődéssel vártam . az alkalmazott mén elővezetését. A bemutatott sikeres csikónevelés daczára, az elővezetett „Ravasz" magán ménesből selejtezett ang. félvér mén, mely 1896 tói nyer e ménesben alkalmazást, nem felelt meg jogosult várakozásomnak, ellenkezőleg ama meggyőződést érlelé meg bennem, ha már e kiselejtezett katonalovak e mén után ily szép eredményt mutatnak fel, mi más siker volna várható az esetben, ha e kanczákra egy teljesen alkalmas kipróbált állami mén alkalmaztatnék. Öaként érthető, hogy ily szép eredmény felmutatásához, nem elégséges az, miszerint a tenyészteni óhajtó, egy bizonyos számú kiselejtezett katonalovat megszerezve, azokat a rendelkezésére álló ménekkel, legyenek azok kanczáira alkalmasak avagy nem, párosítja, hanem az értelmes, szakszerű eljárással, mit a párosítás szabályai feltétlenül megkövételnek, érhető el; Oderszky Lajos intéző ur igazán figyelemre méltó eljárása fényesen bizonyítja, hogy a kiselejtézett katonalovak, elfogulatlan tenyésztő kezeiben, mily értékes tenyészkanczákat képeznek. Ez alkalommal nem mulaszthatom el azt sem, Jiogy turonyi Biedermann Ottó ur figyelmét azon körülményre fölhívjam, miszerint igen üdvös közhasznú intézkedést tenne az esetben, ha ménesébe egy olyaa megfelelő mént alkalmazna, melynek állami avagy magán ménesben tenyésző kanczák után származott csikai szabályos, alkotásuk és kitartó vérmérsékletüknél fogva elsőrendű katonalovak. Nagyságod ezen eljárásával alkalmat adna arra nézve, vájjon e kiselejtezett, katonalovak tenyésztési szempontból, mennyire versenyezhetnek olyan kanczákkal, melyek fiatal koruktól fogva kizárólag tenyésztésre lettek használva. Lukács Mór.

GAZDASAGI ALLATTAN. Rovatvezető: Jablonowski József.

A hesszeni légy és az őszi repcze. A czim minden esetre szokatlan és első pillanatban bajos dolog volna kisütni, hogy közöttük mi legyen a kapocs. Pedig, mint alább meglátjuk, a dolog igen egyszerű. A magyarázatát azzal kell kezdenem, hogy az ezidei ősz igen kellemetlen vendégekről ád hirt. Mult hónap végén kaptam egy kis beteg btzamintát, a mely igen csúnyán volt fertőzve a hesszeni légygyei. E buza Heves vármegye gyöngyösi járásából való volt. Október 19 én küldte el az alispáni hivatal és igy, mig az a község elöljáróságától hozzájutott, ahhoz, feltéve, hogy mint igen sürgős ügyet haladéktalanul intézték el, legalább 6 — 7 nap kellett, ugy, hogy számitásom szerint a kérdéses búzát október 12—13 án szedték. Már most a buza külsejéből következtetve, az legalább háromnégy hetes lehetett, mert egyik-másik töve igen bokros volt s igy bizonyos, hogy azt szeptember elején, de esetleg már augusztus végén is vethették. Hogy a vetés valójában mikor történt, azt utánjárásom ellenére sem sikerült megtudnom. De bármint is legyen a dolog, a fő az, hogy jó korai vetésről van szó, a mely heszszeni légy járása esetén mindig igen sokat szenved e rovartól. Ez volt az első veszedelmet hirdető fecskr. Nem egy-két elvétve előforduló légy• ről van szó, hanem olyan fertőzésről, a mely csapásszámba megy. E napokban, talán november 5—6-án, fölkeresett egy kunszentmárton-vidéki előkelő gazda, aki nemcsak azon igyekszik, hogy okszerűen gazdálkodjék, hanem súlyt helyez arra is, hogy a mit földje megterem, azt a „férgek" ne tegyék tönkre. Egy kis gyufaska'ulyában néhány tő beteg búzát hozott azzal, hogy a benne lévő rovart „hesszeni légynek nézi." Csakugyan az volt. Mind, valamennyie szép baraa tonna-báb. A hozott 2—3 szálon nem volt sok; java lepergelt róla, mert 3—4 napja, hogy zsebében hordta. Ma, 5—6 nappal későbben, az illető földbirtokos ur ismét egy mintát, egy nagyobbat, küldött, a mely a hesszeni légy állapotát az ő teljességében mutatja. Lehet, hogy a minta válogatott minta, de az valótan szomorú állapotban mutatja a búzát. Egyik-másik vékonyka tövön, oldalhajtáson, 10—12 báb szorong és legtöbbön 3—5 darab van. A látott légyalakok kétharmada már bábtokjában (casa pupalis) van, egy harmada pedig már bábköntösben van, de még tiszta, hószín fehír, fényes és csak egyiknekmásiknak az oldalán látszik egy halvány zöldes sávocska, ami nem egyéb, mint az elfouyasztott, a növényből kiszivott zöld részek (chlorophyll) szine, a mely a bábköntös vékonyka és áttetsző bőrén átlátszik. A kinek őszi vetésében a hesszeni légy már ilyen mértékben meg van, az már learatott! Annak már hiába emelkednék fel a buza ára 20—24 K.-ra! De hát az előttem lévő buzanövények, őszi vetésüek ugyan, de nem a rendes vetésből valók, hanem az őszi repczéből. E repczét az illető földbirtokos augusztus végén vetette. Egy részét megette a fekete hernyók két faja, azt kiszántotta; más része szép volt, azt meghagyta és belőle való az itt ismertetett őszi buza. Ez olyan földön futott föl, a melyet augusztusban vetettek be repczével, tehát bátran mondhatom augusztusi vetésnek. Ma, november 11-én kaptam a harmadik hesszeni legyes küldeményt. Ez Szatmárnémeti vidékéről való. Ez is olyan fertőzésü, mint az előző kettő.

1730 E hí rom eset eléggé világos példa arra, hogy milyen sors fenyegette a korai őszi vetéseket. Nem vagyok ijedős és ok nélkül mást sem szeretek ijeszteni és nem Í3 ijesztésképen hozom föl e dolgokat. Mig nem volt okom az aggodalomra, addig küzdöttem minden rendelkezésemre álló eszközzel a hesszeni légyről szálló hirek ellen és igyekeztem mindenkit megnyugtatni, hogy veszedelemről szó sincs: ma pedig mikor három nagyfokú fertőzésről van szó és mikor valószínű, hogy megint egy ujabb hesszeni légyjárás elején állunk, szintén nem szeretném, hogy valaki e felszólalásoxat rémiigetés számba venné. Hiszen még nincs baj, hanem már lehet és hogy mégse legyen, az csak egyedül a gazdákon múlik. A hesszeni légyről itt már annyiszor volt szó, hogy ezúttal nem akarok róla beszélni. (Ha tényleg szükséges lesz, a téli időben megteszem.) Most másról, a hesszeni légyről és az őszi repczevetésről akarok még szólani. A Kunszentmárton vidékéről való búzáról mondtam, hogy az ottani hesszeni legyes fertőzés az illető gazdára még nem veszedelem, mert hiszen olyan búzában van a baj, a mely az őszi repcze között futott fel és a melyből ugy sem várt termést. Ez tehát nem baj, az igaz, de baj lesz majd tavaszszal, ba e sok légy mind kirajzik és neki megy a rendes buzavetésnek, hogy mégfertőzze. Tudjuk, hogy nálunk nem lehet mondani, hogy a hesszeni légy őszi kártétele volna nagyobb, mint a tavaszi. Legtöbb tapasztalt gazdánk a tavaszit tartja nagyobbnak. A dolog valójában ugy van, hogy a mit legtöbb gazda tavaszi kártételnek tart, az már őszi. Őszszel a légy ugyanis csak az igen korai augusztus végi és a szeptember első két heti vetéseket csigázza el annyira, hogy rajtuk a hanyatlást már november—deczemberben lehesseu látni; a későbbi, de még mindig október második fele előtti vetés, szép és tél végéig rendesnek, biztatónak látszik. Ha azonban tavaszszal a búzának bokrosodnia, sűrűsödnie és emelkednie kellene, az, ha hesszeni légy van benne, egyszerre kiritkul. Ez igen természetes. Az a tő, melyen a légy lárvája őszszel szívogatott, elnyomorodik, télen elhal, de sásának zöld színe nagyjából megmarad. S ez a téli zöld szín sok gazdának elég. Ámde a tavaszelejei meleg n8pok idején egyszerre oda van a zöld szin, a megölt buzatő sása elszárad, elrothad és a buzabokor helye üres lesz. S igy tehát a légy őszi kártétele csak tavasz kezdetén válik nyilvánvalóvá. De ha a megtámadott buzatő oda is van, a benne kitelelt légynek baja nincs, kikel és rászáll arra a búzára, rozsra vagy árpára a mely ép és egészséges és a melyhez leghamarább hozzáér. Hogy az igy tavaszszal megfertőzött gyöngébb vetésre milyen sors vár, azt tudjuk. Az Emich Gusztáv, kir. udv. tanácsos úrtól 1884ben megkezdett és .Káros Rovarok" c . munka első részéhez irott „Általános Függelék "-ben közöltem, hogy a hesszeni légynek tavasz kezdetén 4—6 hét lefolyása alatt, ha meleg az idő, esetleg két ivadéka lehet, a mely mind a buza töve táján él; azután következnek a nyári ivadékok. Mennyi a z ? Tudja az ég! Annyi, a hánynak az eső és a meleg kedvez. A melyre nézve pedig rossz idők járnak, az burokjában elhever addig, mig az idő jobbra nem fordul! És ha ez igy van, akkor az olyan egész séges búzatáblákra, a melyek mellett hesszeni legyes vetés van, rossz jövő vár, mert ezek lesznek az elsők, a melyek a fertőzést első kézből megkapják s akkor hiába volt a kései vetés és hiába csalogató vetés. E szerint a fentiekből az következik, hogy az ilyen búzát sem szabad figyelmen kivül hagyni, a mely a repczevetésben felfutott. A kérdés csak az, hogy mit kezdjünk vele? A kiszántása volna a legjobb, de minthogy a

KÖZTELEK, 1900 n o v e m b e r Hu 17 repcze szép, azért a kiszántásról szó se lehet. Végre is ha a repcze soros volna, ha sorvetőgéppel vetették volna, akkor a kiszántása semmiféle nehézséggel nem járna, de szórvavetésnél ez ki van zárva. Azután a kigyomlálásáról sem lehet szó. Itt nincs más kilábolás, mint hogy az ilyen hesszeni legyes repcze körül vagy kora tavaszszal vagy még most a tél folyamán csalogató ve.ést alkalmazzunk, hogy a tavaszra ébredve a légy a repcze búzájából kirajozva a repcze körül húzódó későbbi s igy gyengébb vetésbe húzódjék és megállapodjék benne, a rendes őszi vetést pedig bántatlanul hagyja. Ezt a csalogató vetést még most is, de kora tavaszszal vagy még a tél végén, de okvetlenül márczius közepe tájáig kellene elvetni, hogy lassan kikeljen és a légy rajzása idején (április eleje — közepe táján) már minden esetre künn legyen. Ha a repczetábla egyenletes és nincs benne hézag, üres folt, akkor az ilyen csalogató vetést csak a tábla körül kellene vetni, de ha van folt, akkor bevetendő az is. Az igy elkészített csalogató vetést azután gondosan kell megfigyelni és mihelyest a légy benne van és bábja már barnulni kezd, akkor haladéktalanul le kell szántani, még pedig legalább 15—20 cm.-nyire mélyen, hogy e légynek rajta lévő összes alakja föld alá kerüljön és tönkre menjen. Ez tehát pontos és figyelmes munkát kíván, mert egy pár napi késés vagy sietés hiábavalóvá teheti az egész eljárást. Minden esetre tanácsos lesz, hogy e kö zelgő veszedelem elején minden gazda résen legyen és ne bizza el magát, hogy majd csak mpg lesz valahogyan! Ebből a rosszkor való megnyugvásból nemcsak neki lehet nagy kára, de esetleg az egész vidékének.

91 SZAM. 10-ík ÉVFOLYAM

gyakran tályogok is fejlődnek bennök. Az ilyen kóroson megnagyobbodott nyirokcsomók a szomszédos gégeidegre nyomást gyakorolnak, sorvasztják, minek következménye lesz, hogy az általa beidegzett izmok nem húzódnak össze, bénulnak. A mellkasban levő nyirokcsomók ezen szerepére elsőnek Nocard hivta fel a figyelmet (Bulletin de la Seciété centr. de medecin veterin 1899. jan. 26. számában), szerinte a hörgősség legtöbb esetben mirigykór után fejlődik ki. Állításának támogatására idézi Lignieres közleményét, mely szerint Argentiniában a hörgősség rendkívül ritkán körül észlelés alá, épen igy a mirigykór is, mig a lovak más fertőző betegségei, pl. az influenza nagy számban fordul elő. A bal gégeideg hüdése létre jöhet továbbá a főér folytonos erősebb lüktetése következtében, mely a reá simuló ideg állományának elfajulását vonja maga után (Martin.) Versenylovakban a főér a rendszeres és fárasztó munka következtében tágabb, körülötte az idomítás közben beálló besoványodás folytán az ideg kevesebb zsírszövetbe van buiVolva, szorosabban fekszik az ér falához, s innen magyarázható, hogy a betegség gyakoribb e lovaknál. Vannak, kik a mellhártya gyuladásának áUerjedését az ideg-állományára okozzák; Nocard szerint ez a legritkább esetben képezi a hörgősség okát. Egészben véve egyéb okok, daganatok, heges zsugorodások ritka, kivételes esetekben szintén okozhatnak hörgősséget. A bántalom felismerése, még kezdetibb szakaiban is, nem jár nagy nehézséggel. Ugyanis a bénult hangszalag belélekzéskor mozdulatlan marad, a levegő szűkebb résen keresztül kénytelen beáramlani, amikor is megrezegteti a laza hangszalagot. Nyugodt lélegzés közben szük ré=en is még elegendő levegő juthat be; ha azonban alélekzésmunka JaV.onowslei József. közben erősebbé és szaporábbá válik, akkor a nagyobb erővel beáramló levegő erősebb sípoló vagy hörgő zörejt ad. Súlyos esetekben kisebb munka után, sőt nyugalomban is, egyeseknél pedig kilélegíéskor is hallható Rovatvezető: Dr. Hntyra Ferencz. hörgés vagy sipolás. A zörej többnyire 2—3 percznyi pihenés után elmúlik. A betegség az esetek túlnyomó többséA hörgősség és örökléken^sége. gében idült, csak igen kivételesen heveny A hörgősség (sípolás, hámsiratás, Rhorer) lefolyású, amikor hirtelen lép fel hurutos állaa fuladozás vagy kehesség egy neme, melynél pot, mérgezés stb. következtében. Utóbbi esea levegőnek behatolása a tüdőbe a felső tekben a bán alom fokozatos javulással gyólélekző utak valamely s/ükülete következtében gyulásba megy át. Evvel szemben az idült meg van akadályozva. A szűkület káros hatása hörgőség nem gyógyul, hanem fokozatosan nyugalomban nem mutatkozik, mert az ilyen- súlyosbodik. kor szükséges kevés levegő elég könnyen haUjabb időben ismételten sikerült a gyóladhat ki és be, de nagyon is érvényesül gyitás operáczió utján. Möller a bénult hangmunkaközben s ha csak valamennyire is szalagot a kannaporczczal együtt kivágja a nagyobb fokban van jelen, gyorsabb munkára gégéből, mire, bár az ideg hüdése és az teljesen alkalmatlanná teszi a lovat. izmok bénulása továbbra is megmarad, de a A hörgősség leggyakoribb oka a bolygó- hangszalag nem szűkíti többé a hangrést. ideg visszatérő ágának (nervus laryngens recur- Azonban az esetek egy részében a gége beteg rens) hüdése. Ha ebben az ingerület vezető- oldalának később bekövetkező zsugorodása képesség csökken vagy teljesen megszűnik, idővel ismét szűkíti a gége űrét. Nálunk akkor a hangrést tágító izmok nem húzódnak Plósz tanár több izben sikeresen végezte ezen össze, a hangszalag nem mozog kifelé, bénulttá nehéz operácziót, melyet csak kevés állatválik. Ezen bénulást és az ennek megfelelő orvos fog megkísérteni a vele járó költségek kórképet egész teljességében a visszatérő ős egyéb nehézségek miatt. gégeideg átmetszésével mesterségesen is elő Általában véve az idült hörgősség gyólehet idézni. Az esetek túlnyomó többségében, gyíthatatlannak tekinthető, miután pedig a vevő Oünther statisztikája szerint 96°/o-ában, a a hibát a vételnél szokásos eljárással nem hüdés baloldali szokott lenni, minek oka a veheti észre, mert a rendellenes zörejek csak baloldali visszatérő gégeideg sajátszerű boncz- munkaközben és pedig némelykor csak hosztani elhelyezésében rejlik. Ugyanis a baloldali szasabb és megerőltető mozgás után hallhatók, recurrens a mellkasban a légcső elosztódásá- ezért teljes joggal szerepel e bántalom a szanak helyén válik el a bolygóidegtől és innen vatossági főhibák között [Eutyra). Szavatossági a főér (aorta) ivét kerüli meg, hogy azután határideje nálunk 14 nap. a légcső alsó felületén haladjon vissza a gége felé a mellkasban, ezenkívül a hörgkörülötti nyirokcsomók szomszédságában A hörgősség öröklékenységéről igen elis halad, a mely nyirokcsomók a tüdő és a térők a nézetek. Miután egyes lófajtákiál hörgők csaknem minden betegségénél többé- gyakrabban észlelték, vannak kik azt állítják, kevésbbé megduzzadnak, megnagyobbodnak. hogy a bántalom öröklődő. Mások szerint a Fiatal korokban különösen a mirigykór esetei- bántalom maga nem, hanem az iránta való ben szoktak ezen nyirokcsomók megbetegedni, hajlamosság öröklődik. Feltűnő a bántalom

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY.

89. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM.

KŐZTELEK, 1900. NOVEMBERFTÖ*U>.

1731

6 hónapos üsző. Takarmánykészletem 150 szekér bükkönyszéna, 1000 mázsa répa, elegendő tök, tengeri, tengeriszár, zab és buzapolyva. Az elősorolt takarmányokból melyikből mennyit adjak naponta és hány adagban, páczolva-e és mily arányban a 4, 2 és 1 éveseknek ? A jószágot május 5-én legelőre csapatom. T. 0. 472. kérdés. Hizlaldámban, a hizlalás besavanyított répaszeletre van alapítva s a magyar fajta fiatal ökrök 5—6 hónapra lesznek lekötve. Kérdem 1C00 kg. élősúlyra mily összetételű takarmányt kapjanak, hogy a hizlalás jó eredményt mutasson? Rendelkezem besavanyított répaszelettel, ad libitum, középminöségü réti szénával és luczernával, durva buzakorpa és tengeridarával, esetleg árpadarával. A sajtolt répaszelet mély gödrökben van eltéve, de nincs leföldelve s használatkor az összegyűlt viz minden 1—2 napban kiszivattyuztatik s a fenekén a sáros szelet félre hányatik. Körülbelül hány °/o vész el a súlyból a felhasználásig, ami egy évig tart ?

czélszerü szalmát rakni, mert a csöveket tartalmazó szalma visszatartja a nedvességet, s elrothasztja a répát. Végül nagyon fontos az is, hogy az eltartandó répa közül minden rothadó vagy sérült fejet kiválogassunk, s hogy ezeket már őszszel föletessük. A répa eltartásánál legczélszerübben igy járunk el. A föld szinén tisztára saraboljuk azt a helyet, ahol a répát eltartani akarjuk s most jó szorosan prizmába rakjuk azt, s egyelőre csak gyönge szalmatakaróval látjuk el, hogy eső s fagy ne érhesse a répát. Egykét hét múlva, midőn a répa már kigőzölgött, eltávolítjuk a szalmát, s a prizma körül árkot készítve, az igy nyert földdel vékonyan letakarjuk a répát, és pedig vékonyan azért, hogy a répa még azután is gőzölhessen. Később midőn már nagyobb hidegek járnak, megvastagítjuk a földtakarót s esetleg az említett szalmaréteget is alkalmazzuk az első s második földréteg közé. Télen már nincs dolgunk a prizmával, de tavaszszal, midőn melegebb napok jönnek, le kell a prizma tetejéről a takarót szedni, nehogy a répa nagyon fölmelegedjen s elrothadjon.

473. kérdés. Fölösszámu baromfiaimat meghizlalni s meghizlaltan /Budapesten szeretném eladni, van-e oly könyv, mely a baromfiSportkörökben ismeretes a hörgő Ormonde hizlalásnál követendő eljárást leirja, továbbá mén esete, melyet a hörgősség öröklékeny- hol lehet a hizott baromfit legjobban értéM. J.-né. ségének hivei idézni szoktak, Ormonde egy kesíteni? hörgős ló fia, melyen később szintén kifejlődött a hörgősség. Ezért tulajdonosa a WestFelelet. minsteri herczeg Boérant argentiniai tenyésztőnek és istállótulajdonosnak adta el 12,000 Cseléd rögtöni elbocsátása. (Felelet a font sterlingért. Noeard-1 érdekelte az eset és 468. sz. kérdésre.) Az 1876 : XIII. t.-cz. 52. végig vizsgálta Ormonde ivadékait Argentiniá- " §-a taxatíve felsorolja azon eseteket, melyekben ban, de nem talált közöttük egyetlen egy a gazda jogosítva van cselédjét azonnal elhörgöst sem. Viszont azonban ismeretes tény, bocsátani. Minthogy kérdésttevő esete ezen hogy az Ormonde után Angliában született felsorolt esetek egyikével sem azonos, nézetünk csikók között sok idült hörgős akadt. Nocard szerint a főszolgabíró eljárása helyes, mert ezen sajátságos körülményt egyedül onnan magában azért, hogy a cseléd kötelességét magyarázza, hogy mig Argentiniában a lovak egyes esetekben hanyagul teljesiti és társai mirigykórja csaknem ismeretlen betegség, előtt ezt, mint elbocsátásának eszközét emleaddig Angliában a csikók között igen gyakori, geti, nem szolgálhat okul á rögtöni elbocsásőt a hörgők és tüdők mirigykóros megbete- tásra. Legfeljebb az ugyanezen t.-cz. 51. §. gedései sem tartoznak a ritkaságok közzé. I) pontjának fenforgása esetén bocsátható el Különben is az Ormonde esete nem a cseléd azonnal, ha .kötelessége teljesítése egyedülálló. Pellegrini számos más analóg körül a gazda intései után sem fejt ki szoresetet emlit. Igy egy Star nevü mén, melynél galmat", de hogy ez az eset forogna fenn, a hörgősség már annyira előrehaladott stádium- az kérdésttevő leveléből nem látható vilában volt, hogy a fuladás veszélyének elkerü- gosan. lése végett légcsőmetszést ejtettek rajta és a Használt távirói huzalok. {Felelet a 469. kanült állandóan viselte, mégis ivadékai között sz. kérdésre.) A használt távirósodronyokat a egyetlenegy hörgős sem akadt. (Öesterreichische kereskedelmi minisztériumhoz intézett folyaMonatschrift f. Thkde 1900. 8. szám.) modás alapján lehet beszerezni. Az idfilt hörgősség ellen való védekezésAz 5 mm. vastag sodronyból 100 kg. nél tehát Nocard elvei szerint a hörgős lovak- ára 18 korona, a 4Va mm. vastag sodronyból nak tenyésztésből való kizárását el lehet 100 kg. ára 18 korona és a 3 mm. vastag ejteni, e helyett nagyobb figyelmet kell fordítni sodronyból 100 kg. ára 20 korona. a mirigykór elleni védekezésre. Ha majd valaAz 5 mm. vastag sodronyból 1000 méter mikor sikerül a mirigykór ellen védőojtósúlya 155 kg., a 4Va mm. vastag sodronyból anyagot előállitni, remélhető hogy a hörgős 1000 méter súlya 125 kg. és a 3 mm. vastag esetek száma is meg fog keyesbedni. _ sodronyból 1000 méter súlya 55 kg. Zimmermann Ágoston. Egyébként mindezen adatok az 1901-iki .Köztelek Zsebnaptára" 201-ik oldalán részletesebben olvashatók. Takarmányrépa eltartása. Félelet a 470. sz. kérdésre. A takarmányrépát két dologtól kell félteni, u. m. a nedvességtől ős a fagytól, ha e két veszélytől megóvjuk, akkor bárhogy Kérdés. rakjuk is el, jól fog tavaszig elállni. Az ártal470. kérdés. Meglehetős mennyiségű takar- mas nedvességtől való megőrzés végett szükmányrépával rendelkezünk, amit beosztott fo- séges, hogy az a hely, a hol a répát prizmába gyasztás mellet, .jájusig fogyasztunk. Kérdem, rakjuk, száraz legyen, továbbá, hogy a répa mi a legjobb mód az eltartásra nézve. Két- a letakarás előtt kellőén kigőzöljön, hogy a féle módot ismerek: egyik, földre halomba prizma körül az esővíz meg ne álljon, és rakva, szalmával betakarva és beföldelve, végre, hogy a prizmát száraz földdel takarjuk másik mód földre halomba szalmatakarás nél- le; a fagyra való tekintettel pedig szükséges, Ml, nedves földdel beföldelve. Az itt emiitet- hogy a prizma földtakaróját legalább 40 cm.nyire megvastagítsuk, sőt hidegebb vidéken tek közül melyik előnyösebb ? Dr. K. L. 471. kérdés. 85 darab növendékmarhát czélszerü, ha a földtakaró közepén egy 10—15 szándékozom istállóba köttetni és pedig 34 cm. vastag szalmaréteget is alkalmazzunk, darab 2 éves és 31 darab 1 éves tarka lugosi vagy ha a földtakarót 60—80 cm. vastagra tinó, 14 darab 3 éves fehér tinó és 6 tarka készítjük. Közvetlenül a répára azonban nem

Növendékmarlia teleltetése. (Felelet a 471. sz. kérdésre.) A rendelkezésére álló takarmánynyal következőkép teleltethetné át növendékmarháját, megjegyezve, hogy adataink 1000 kg. élősúlyra vonatkoznak: Va éves tarka üszők: 20 kg. répa, 20 kg. zabosbükköny, 4 kg. polyva és 4 kg. tengeridara. 1 éves tarka tinók: 30 kg. répa, 15 kg. zabosbükköny, 5 kg. tengeriszár, 4 kg. polyva és 1 kg. tengeridara. 2 éves tarka tinók: 40 kg. répa, 10 kg. zabosbükköny, 10 kg. tengeriszár és 5 kg. polyva. 4 éves fehér tinók: 30 kg. répa, 5 kg. zabosbükköny, 15 kg. tengeriszár és 6 kg. polyva. E takarmányadagok táptartalma következő (kg.): száraz- fehérje zsir széntápanyag hydr. arány Va évesek 25'7 2-312. 0'644 13-848 1:6-6 1 . 24 2 1-905 4-475 13*130 1 : 7 5 2 „ 25 3 1-400 0 230 12-830 1 : 9 5 ,4 , 24 8 1-059 0-189 12"256 1 : 1 2 0

aránylag, gyakori előfordulása az angol telivér lovakon, ami azt bizonyítja, hogy az ivadékok a betegségre hajlamosabb szervezetet, talán jobban kifejlődött érrendszert, erősebb főeret stb. öröklöttek. Valószínű ugyan, hogy az angol telivér lovak rendszeres idomítása lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy az egyébként már hajlamos lóban a kóros elváltozások kifejlődjenek ; erre utalna az a körülmény is, hogy a beteg szülők ivadékában többnyire a 4 éves kor körül, tehát a legerősebb munkakifejtés idejében szokott kifejlődni, azonban ujabban mind többen tagadják a betegségnek vagy az iránta való hajlamosságnak öröklékenységét. Liniées és utána Noeard valószínűtlennek tartják, hogy egy annyira körülirt és a középponttól oly távol eső elváltozás, mint amilyen egy idegre gyakorolt nyomás után kifejlődik, örökölhető legyen. Nocard a mirigykórral hozta a hangszalag bénulásának kifejlődését szoros oki összefüggésbe. Utal első sorban a már fentebb emiitett argentiniai lótenyésztésre, melynél ez idült hörgősségre semmi figyelemmel nincsenek. Hörgös méneket akadálytalanul és minden aggály nélkül használnak tenyésztésre és a következmények nekik adn3k igazat, mert az ivadékok között hörgő nem fordul elő.

LEVÉLSZEKRÉNY.

Számainkból az tűnik ki, hogy a fiatalabb állatok számára sokkal több fehérjét és szűkebb arányú takarmányt hozunk javaslatba, mint az idősebbek számára, mert a fiatalabb állatok többet nőpek, a növekedést pedig a takarmány szerves alkatrészei közül majdnem kizárólag csak a fehérje eszközli. A répát illetőleg megjegyezzük, hogy fiatalabb állatokkal, valamint fehér tinókkal kevesebbet tanácsos etetni, mint idősebb tarka marhával, mire mi is tekintettel voltunk. Végül a tengeriről megemlítjük, hogy annak etetése főleg csak a fiatalabb marhánál szükséges, mi miatt mi is csak ott vettük számításba; persze még előnyösebb volna, ha azokkal sem etetne tengerit, hanem olajpogácsát, mert utóbbi több fehérjét tartalmazva, jobban támogatja a növekedést, mint a tengeri, mely inkább hizlal. Cselkó. Hizlalás besavanyított répaszelettel. (Felelet a 472. sz. kérdésre.) Friss répaszelet esetleg 100 kg. is etethető 1000 kg. élősúlyra, ellenben besavanyított répaszeletet ritkán tanácsos 60—70 kg.-nál többet etetni. Egyébiránt az, hogy utóbbiból mennyit etethetünk, főleg attól függ, hogy mennyire sikerült, a répaszelet besavanyitása, mert ha az jól sikerült, akkor többet etethetünk, mint eltérő esetben, mert a jól sikerült szelet kevésbbé „savanyu s nem olyan kellemetlen szagú, mint a rosszul sikerült. Abban is különbözik a kettő egymástól, hogy utóbbinál többé-kevésbé szétmállottak a szeletek és piszkos szürkés szinüek, mig előbbinél jobban megőrizték épségüket és szinük is tisztább és világosabb.

1732 Miután nem tudjuk, hogy szeletje jobb vagy rosszabb minőségü-e s miután szénakészletének nagyságát sem ismerjük, csak sablonszerű takarmányösszeállitást ajánlhatunk, ilyen pedig a következő, mely 1000 kg. élősúlyra vonatkozik: 60 kg- besavanyított répaszelet, 6 kg. réti széna, 8 kg. luczernaszéna, 4 kg. durva korpa, 6 kg. tengeridara. Ebben foglaltatik: 267 kg. szárazanyag. 2'44 kg. fehérje, 0 6 kg. zsir és 14 5 kg. szénhydrát; a táparány 1 : 6 3. Ha ez az adagolás takarmányviszonyai közé illeszthető, akkor azt ajánljuk, hogy az állatokat eleintén igy etetve, később hagyja el a korpát s etessen inkább több tengeri- vagy árpadarát. A répaszelet besavanyitása hihetetlen anyagveszteséggel jár, kivált ha oly nedvesen kerül verembe, mint önnél, ahol minduntalan le kell róla a vizet szivattyúzni. Marcker 15 helyen tanulmányozta a besavanyitást s azt találta, hogy 4—9 hónap alatt 17—62, átlag 38% a veszteség s hogy már az első három hónapban 20% vesztességre lehetünk elkészülve. Valamivel csekélyebbek a vesztességek akkor, ha a szelet jól lesz kisajtolya, továbbá, ha minél előbb rakjuk verembe s ha minél jobban elzárjuk a levegőtől, mig a nagyon vizesen besavanyított szelet és az, mely bevermelés előtt sokáig áll a levegőn, vagy amelyet nem földelünk be, hasonlithatlanul többet vészit értékéből. Önnél föltételezhetjük, hogy a szeletnek legalább Vá-része, de talán több is veszendőbe megy. Baromfihizlalás és értékesítés. (Felélet a 473. kérdésre.) Nagyon helyesen cselekszik minden gazdaasszony, ha fölös számú baromfiát, — akár a háztartásnál használják fel, akár értékesítés czéljából selejtezik azt ki — mindenekelőtt meghizlalják. A hizlalás a baromfinál igen egyszerű dolog s a baromfit igen értékessé, a húsát pedig Ízletessé és finommá teszi. A gödöllői m. kir. baromfitenyésztő-telep és munkásképző iskolánál megrendelhető a „Baromfihizlalás és értékesítés*' cz. munka, ára kötve 1 korona 50 fillér. Ezen munka részletesen foglalkozik a baromfihizlalással s nemcsak a tyúkfélék hizlalását, de a pulyka, lud, kacsa és a galamb hizlalását, vágását, koppasztását, az alakítást, csomagolást stbit is szakszerűen írja le s képekben mutatja be. Ezen becses és olcsó munkát melegen ajánljuk a gazdaasszonyok b. figyelmébe. Ugyané munkába az értékesítésre nézve is találhat felvilágosítást s azt is, hogy hol lehet legjobban a hizott baromfit értékesíteni. hl.

Gazdasági egyesületek mozgalma. Téli gazdasági tanfolyam megnyitása Sátoralja-Ujhelyen. A gróf Mailáth József által tavaly kezdeményezett gazdasági téli tanfolyam kedvező eredménye arra birta a földművelési minisztert, hogy a küszöbön álló téli idényre ismét 5 hónapra terjedő tanfolyamot létesíttessen, amelynek ünnepélyes megnyitása e hó 11-én délután folyt le a gróf által ezen czélból átalakított s kellően felszerelt épületben. Az ünnepélyes megnyitáson a főldmivelési minisztert Magyar Kázmér gazdasági tan'ntézeti főfelügyelő, a Zemplénvármegyei gazdasági egyesületet pedig gróf Andrássy Sándor elnök képviselte. Az ünnepélyen egyébként a Bodrogköz értelmisége és a földmives gazdaközönség kiválóbbjain kívül S.-A.-Ujhelyről, Sárospatakról, sőt Ungmegyéből is számosan voltak jelen az ügy iránt érdeklődők. Az ünnepélyt gróf Mailáth József nyitotta meg rövid velős beszédjével, amelyben reá mutatva az uttörés nehézségeinek szerencsés leküzdésére, a munka folytatására buzdítja az ügy barátait, mél-

KÖZTELEK, 1900 n o v e m b e r HO 17 tatja a miniszter jóindulatát, amelyet a tanfolyam anyagi és erkölcsi támogatásával ugy a mult évben teljesített, mint a jövőre is biztosított. Majd gróf Andrássy Sándor, mint a Zemplénvármegyei gazdasági egylet elnöke állott fel s megköszönte gróf Mailáth Józsefnek a földmives nép érdekében kifejtett önzetlen tevékenységét és áldozatkészségét, buzdította a gazdákat, hogy igyekezzenek a kedvező alkalmat megragadni ismereteik gyarapítására, azzal hálálandó meg az érdekükben való buzgólkodást. A • miniszter képviselője biztosította a tanfolyamot a főldmivelési kormány állandó gondoskodásáról. Bencsik István és Molnár János beszédei után a gróf röviden ismertette a tervezett szakoktatás módszerét s azzal az ünnepély véget ért. A vendegek élőbb a nőegylet háziipari termékeit nézték meg. A kézimunkák változatossága, azok csinos^kivitele meglepő haladásról tanúskodtak, a készítmények egyébként már a piaezokon szerepelnek. Végül a perbenyiki fogyasztási szövetkezet raktárait s helyiségeit mutatta be a gróf. A szövetkezet rövid pár év alatt bámulatosan megizmosodott. Ez idő szerint'már 11 fiókot foglalkoztat s havi forgalma 30—35,000 koronára tehető, árui nemcsak a bodrogközi nép, hanem uri közönségének fogyasztási igényeit is teljesen kielégítik. Dr. Kossuth János.

91. SZAM, 10 ÍK EVFOLVAM. Meiszner Ernő segédtitkár a biharmegyei gazdasági egyesületnek a képviselőházhoz benyújtott és a határidőüzlet szabályozására vonatkozó kérvényét ismertette, "-áz egyesület csak azon részében pártolja e kérvényt, amely részében a fedezettel biró határidöüzlttröl van szó s ebben helyesnek és szükségesnék véleményezi egy bélföldi usancze buzatypusnak 76 kg.-ban történendő jegyzését-és megállapitáíát, hogy magasabb minöségsulylyal birá, termény megfelelő bonifikáczióban részesüljön, valamint helyesli az egyesület azon kikötést is, hogy azon áru, mély 2 % felül tartalmaz idegen magvakat, a szállításból kizárható legyen. A fedezetlen határidőüzlet ellen azonban az egyesület állást foglalt s mint a gazdáknak kárt hozó intézményt a ' törvény állal eltörlendőnek véleményezi. Blaskovics Ferenez ind.tványozza, hogy az egyesület Temesvárott jövő év május havában ,mrzőgazdasági kiállítást rendezzen. Az ülés ez indítványt elfogadta s megb-zta az egyesület vezetőségét az előmunkálatok megtételére. Az egyesület belátván a közraktárak áldásos voltát, azok' szaporítása és továbbfejlesztése czéljából két szakembert bízott meg. Végül Schümichen Jakab köszönetet mondott Wittmann János elnöknek, hogy az egyesület érdekeit mindenkor fáradhatatlan ügybuzgóságával szolgálja. A jegyzőkönyv hitelesitéíe után az ülés véget ért, A , Szatmármegyei Gazdasági Egyesület" okt. 24-án tartotta VII. igazgató-választmányi ülését, melyből a következőket említjük ki. Domahidy Sándor el- ök megnyitja az ülést, majd a mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után ugyancsak az elnök előterjeszti Darányi Jpldm. miniszter azon válaszát, melyet a szatmármegyei gazdasági egyesület üdvözlő föliratára küldött. Tittár előterjeszti a tenyészkanczadijazást rendező bizottság, továbbá a lóversenyrendező bizottság jelentéseit, melyeknek szép eredményeit tetszéssel fogadja az ülés. Svájczer Gábor a magántulajdono sok ménjeivel történt visszaélésekre rámutat és javaslatot terjeszt elő, mely szerint a magánméntulajdonosok ménjeit is az évente tartani szokott szemle alkalmával a bizottság elé vezetni köteleztessenek. Több hozzászólás után az ülés magáévá teszi és megfelelő intézkedés végett az alispáni hivatal megkeresését határozza el. Titkár előterjesztésére az apai állami elemi iskola által kért 500 drb nemes gyümölcsfacsemete ingyen kiadását engedélyezi. Következett az uj tagok fölvétele, elhaltak névsorának felolvasása. Az egyesület összesen 598 .tagot számlál, még pedig 58 alapító, 263 rendes, 278 évdijas. Elnök az érdeklődést megköszönte és az ülést berekeszti.

Délvidéki földmivelők gazdasági egyesülete Temesvárott f. hó 6 án egyesületi helyiségében igazgatósági ülést tartott. Jelenvoltak: az egyesület elnöke Wittmann János orsr. képviselő, Blaskovics Ferenez orsz. képviselő és dr. Frecot Menyhért helyettes elnökök. Kraushaar Károly titkár, Meiszner Ernő segédtítkár, Luniacsek Albert vándortanár, vaiamint az egyesület többi tisztviselőink kívül Halász Gyula állattenyésztési felügyelő, a verseczi gazdasági egyesület részéről Breinich József, Ztíh János és Göttmann József, továbbá Jung József Dettáról, Schümichen Jakab Fehértemplomról, Mülüe Vilmos és a fi jkegyesületek számos képviselői. Wittmann megnyitván az ülést, előadja az egyesület eddigi tevékenységét, amely ma már széles körben képezi figyelem tárgyát, a minek legeklatánsabb bizonytága, hogy dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi minisztert, ki a nép jólétének fáradhatatlan előmozdítója, az egyesület már egy év óta védnökének nevezheti, kéri ez egyesület vezetőségét, hogy nemes feladatának a jövőben is a tapasztalt lelkesedéssel és kitartással feleljen meg. Blaskovics Ferenez elnökhelyettes bemutatja az újonnan kinevezett segédtitkárt: Meiszner Ernőt, magyar óvári okleveles gazdászt. Ezután Kraushaar Károly titkár beszámol az egyesület félévi működéséről. A beérkezett és elintézett ügydarabok száma a mai napig 6800 drb volt. Jalenti továbbá, hogy daczára Az Alsófehéryármegyei GazdaságiEgyesüa nagy nyári munkaidőnek, 43 fiókegyesületben 45 gazdasási előadás volt megtartható. leta földmivelésügyi miniszter anyagi és erkölcsi Az egyesület tulajdonát képező szegedi finevelö- támogatásával az 1900, évi nov. éo deczember; intézetbm az 1900/1901-ik iskolai évre 150 fiu továbbá az 1901. évi január-márczius hónapnyert elhelyezést, akik mellé vallástanitóul jaiban népies téli gazdasági előadásokat és Szabados István hitoktatót nyerte meg az gazdasági tanfolyamokat rendez a vármegye egyesület. Tudatja az egyesülettel, hogy a területén, mely előadások által a gazdasági magas vallás- és közoktatásügyi miniszter a üzem körébe tartozó és pedig a mezőgazdaszegedi konviktust 4000 korona szubvenczió- ság, állattenyésztés, erdészet, méhészet, szőlőmivelés, borászat, gyümölcsészet köréből, erre ban részesítette. Augusztus hónapban kappankészitő tan- felkért szakemberek és szakközegei által, a folyamot tartott az egyesület, amelyen 48 gazdasági ismereteknek minél szélesebb körben való terjedését óhajtja elérni. A népies téli asszony sajátította el a kappankészités mesterségét. Értesiti folytatólag a titkár az igazgató- gazdasági előadások sorrendje a következő: tanácsot , hogy az elmúlt évnegyedben cov. 18—25. Nagy-Enyed, EOV. 25. Vízakna, Obrováczon, Kunbaján, Gsákován, Rácz-Milli- decz. 2. Tövis, Alvincz, decz. 9. Gyulafehérvár, ticsen és Nagy-Szredistyén ujabb fiókegyesület decz. 16. Balázsfalva, jan. (19Ó1) Sárd, Maroslétesült. A pénztári kimutatás felolvasása és a Ujvár, jan. 13. Csombord, jan. 20. Magyarszámadások áttekintése után a felügyelő-bizott- Bükkös, jan. 27. Vajasd, febr. 2. Felenyed, febr. 3. Magyar-Igen, Miriszló, febr. 10. Lőrinczság azokat helyeseknek találta. réve, febr. 17. Nagy Lak, febr. 24. MagyarEzek után elhatároztatott, hogy az egye- Lápád, márcz. 3. Benedek, márcz. 10. Asszonysület e,z idén is gazdasági előadásokat és gazda- népe, márcz. 17. Maros-Szent-Bsnedek. sági esti iskolákat fog tartani, továbbá a szokásos cseléddijjazások is megismételtetnek.

9 I . SZÁM. ÍO-IK É V F O L Y A M .

A m a i n a p o n a m agyar-ővári gazdasági a k a d é m i a tanári testülete, tiszti kara és hallgatói szeretettel veszik körül Vörös S á n d o r kir. tanácsost, az a k a d é m i a

Vörös Sándor, m.-óvári gazd akadémia igazgatója. igazgatóját, Cserháti S á n d o r akadémiai tanárt s Pjetsch Józsefet, az a k a d é m i a titkárát, akik a jelen tanévvel a gazdasági tanügy szolgálatában eltöltött életüknek egy-egy megünneplése méltó fordulatához értek.

K Ö Z T E L E K , 1900 N O V E M B E R H O

17.

l o m tevékenységi terén, Vörös és Cserháti derekasan kivették részüket. Ü d v ö z ö l j ü k m i is az ü n n e p e l t e k e t ! Ü d v ö z ö l j ü k Vörös igazgatóban és Cserhátiban a tanügy, a gazdasági irodalom s a gazdatársadalom kiváló m u n k á s a i t ; üdv ö z ö l j ü k Cserháti-ban régi, jeles m u n k á sát, rovatvezetőjét l a p u n k n a k , a „Köztelek"nek is. De velük együtt ü d v ö z ö l j ü k az a k a d é m i a legrégibb, h ü tisztviselőjét Pjetsch akadémiai titkárt is, aki valódi példája a kötelességnek s aki a m a g a körében szintén kivette részét a m a m u n k á b ó l , mely a m.-óvári gazdasági a k a d é m i a tisztes hirét megállapította. Adjon az Ég m é g soká erőt és egészséget a h á r o m ü n n e p e l t n e k h a s z n o s m u n k á l k o d á s u k folytatására !

Bemutatva képeiket, a három ünnepelt életrajzát a következőkben foglaljuk össze: Kiskéri Vörös Sándor Tatán, 1847-ben született s gimnáziumi tanulmányait miután elvégezte s az érettségit letette, 1865 ben beiratkozott a Keszthelyen épen akkor megnyílt „Országos gazdasági felsőbb tanintézet"-ve. A keszthelyi diplomával kinevezték József királyi herczeg kisjenői uradalmába segédtisztnek, honnét 3 év múlva — 1870>ben — a kolosmonostori gazdasági tanintézet tanárává és a gazdaság intézőjévé neveztetett ki. Kolozsvárott az egyetemet is végezte, s 1875 ben már a gazdasági tanintézet élén, mint ennek igazgatója működött. Igazgatósága alatt a kolosmonostöri tanintézet nagyon jó hirre tett szert, annyira, hogy Vöröst tanügyi érdemeinek elismeréseül Ö Felsége 1894 ben a királyi tanácsosi czimmel tüntette ki s 1897-ben, a midőn Bálás Árpád a m.-óvári gazdasági akadémia érdemdús igazgatója nyugalomba vonult, Ö Felsége Darányi földmivelési miniszter előterjesztésére, a m.-óvári gazdasági akadémia élére őt állította.

Vörös igazgató m á r 3Q éve, Cserháti tanár 2 5 éve s Pjetsch titkár m á r 35 éve szolgálja gazdasági oktatásügyünket. A m i d ő n a m a kisvárog falai között, mely már több mint 80 esztendeje t a n y á j a a gazdasági oktatásnak 'S melynek m a i a k a d é m i á j a félszázad óta vezető szerepet visz h a z á n k b a n a mezőgazdasági oktatás terén, a kartársak és a tanítványok szeretete megnyilatkozik s leteszi az elismerés babérágát az ünnepeltek elé: széles e h a z á b a n a régi tanítványok ezreinek szivében a. h á l á s megemlékezés érzetét kelti fel az Óvárott szerény k ö r b e n lefolyó ü n n e p s é g híre. De a tanítványok nagy k ö r é n kívül m é g igen sokan v a n n a k , akik tisztelettel és h á l á v a l g o n d o l n a k az ünnepeltekre. Mindazok, akik' az ü n n e p e l t igazgatónak és t a n á r n a k nem ajkairól hallották a tanitó szót, h a n e m akik Vörös és Cserháti irodalmi m u n k á i n okultak, vagy t a n ú i voltak a nevezett férfiak a m a hasznos társadalmi tevékenységének, melyet ők a gazdák, a m a g y a r m e z ő g a z d a s á g boldogulására kifejtettek. Nemcsak a szakoktatás, h a n e m ugy sz i r o d a l o m terén, m i n t a gazdatársada-

1733

elő s kültagja volt a kolozsvári egyetem államtudományi államvizsgálati bizottságának. Kolozsvárott szerkesztette egyideig az „Erdélyi gazdá"-t, később főszerkesztője volt a „Mezőgazda" czimü folyóiratnak s lelke az Erdélyi

Cserháti Sándor, m.-óvári gazd. akadémiai tanár. Gazd. Egyesület oly népszerűvé vált kiadó-vállalatának, melynek elnöki viselte.

könyvtisztét

Az időszaki gazdasági irodalomban kifejteit nagy tevékenységén kivül több egyéb munkával is megjelent az irodalom mezején; müvei a következők: A mezei gazdaságtan rövid foglalata (Megjelent Kolozsvárott 1878-ban s azóta már 3-ik kiadásban forog közkézen). A gazdasági tanügy történetének vázlata (Kolozsvár, 1880). A kálozi uradalom gazdasági arányai. (Kolozsvár, 1881). A szocziális kérdés, ethikai oldala (Kolozsvár, 1881). Minő eszközök és gépek szerepeljenek egy erdélyi középbirtokban? (Kolozsvár, 1883). A gazdasági társulásról (Kolozsvár, 1884). A földmivesek gazd. oktatásának szükséges voltáról és módjáról (Kolozsvár, 1884). Magasabb szempontok a gazdasági oktatás szervezésénél (Kolozsvár, 1891). Gróf Széchenyi István emlékezete (Kolozsvár, 1891). A dohánytermelésről (Kolozsvár, 1893., s második kiadásban 1894). A gazdaságok berendezéséről (Kolozsvár, 1893). A ' gazda számvitele (Kolozsvár, 1897). Vörös azalatt a 28 év alatt, melyet mint tanár és igazgató Kolozsvárott töltött, nemcsak e város, hanem Erdély közéletében is tevékeny részt vett s előzékeny modora, baráti érzéssel telt szive, rövid idő alatt vezető szerepet juttatott neki uj otthona, M Ó?ár, illetve Mosonmegye társadalmi életében is; elnöke a Mosonmegyei Gazdasági Egyesületnek, a M.-Óvári Kaszinónak és a M. Óvári Széchényi Körnek.

Pjetsch József, m.-óvári gazd. akadémiai titkár. Vörös a kolosmonostori tanintézeten a mezőgazdasági berendezés-, kezelés- és becsléstant, továbbá a nemzetgazdaságtant adta

Mielőtt a m.-óvári gazdasági akadémia igazgatói székét elfoglalta volna, Darányi földmivelési miniszter Vöröst a külföldi gazdasági felsőbb oktatás tanulmányozására küldte ki s eme útjáról számol be Vörös legutóbb megjelent %A hazai felsöbbfoku gazdasági szak-

1734

KÖZTELEK, 1900. NOVEMBER HO 14.

olctatás szervezéséről" czimü munkában MagyarOvár, 1900.) E munkában széles látkörre valló magasabb szempontból tárgyalja Vörös e fontos kérdést s mondja el nézeteit. A gazdasági legfelsőbb oktatás szervezésében nagyon eltérők szakférfiaink nézetei, de megegyeznék mindannyian abban, hogy épen ezen a téren, amelyen valamikor megelőzve a műveltebb nyugatot is, mi voltunk az elsők: sajnos, már nagyon is lemaradtunk.

Hogy mi mindent dolgozott itt Cserháti') az le van téve az állomás nagyszámú s jórészt vaskos jelentéseiben. Cserháti nemcsak maga végzett számos kísérletet a vezetése alatti állomáson, hanem bevonta a kísérletezők sorába a gazdákat is, utmutatást adva nekik, egyébként is segítve őket, s feldolgozva az összegyűlt nagytömegű adatot. Irt, járt-kelt, igy buzdított mindenfelé. Nincs is szakember a mezőgazdaság terén, kit a gazdák annyira^ismernének, mint Cserhátit.

Reformra, még pedig mélyreható reformra égetőszükség van! Vajha az ünnepelt igazgató, ki irodalmi munkásságának jórészét a felsőbb gazdasági oktatásügy emelésének hangoztatására szentelte, megérhetné még, hogy hazánk eme életbevágó kérdése a múlthoz méltó megoldást nyer!

Cserháti érdeme elsősorban, hogy hazánkban a műtrágyákkal már mindenütt kísérleteznek, s hogy sok helyen a kísérleteken túlesve a műtrágyák már rendszerefen használtatnak is. De habár különös előszeretettel a trágyázási kísérleteket karolta fel Cserháti, nem igen van a növénytermesztésnek olyan ága, amelyet kísérleteinek körébe ne vont volna..

90. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. Ujabb tapasztalatok a trágyázás köréből. (Bpest, 1895(). Az okszerű talajmivelés alapelvei. (Bpest. 1896). Die Kümtliche Düngüng (Bpest, 1896). Az Orsz. m. kir. növénytermesztési állomás jelentése 1895. évről (M.-Óvár, 1896). A mezőgazdasági {kísérleti állomásokról (Magyar-Óvár, 1896)., A homoki szőlők trágyázása (Bpest, 1899).

A három ünnepelt között szerényebb működési körben, de legrégibb idő óta, immár 35 éve szolgálja a tanügyet Pjetsch József, a gazdasági akadémia titkára. 1865-ben dr. Pabst igazgató alatt került az akadémiához, amelynek czime akkor cs. kir. felsőbb tanintézet s természetesen — abban a szomorú világban — oktatási nyelve kizárólag német volt. Pjetsch Józsefet nem szülte a magyar A mezőgazdasági kísérletezési ügy terén haza, Morvaországban, Kromauban született kifejtett működéséért méltó elismerés is érte 1838-ban; nem is tudott magyarul mikor Cserhátit azzal, hogy a Magyar Tudományos Cserháti Sándor Győrött, 1852-ben szüMagyar 0 úrra, az akkor még teljesen német letett, ott járta a főreáliskolát, amelynek be- Akadémia e nembeli érdemeiért 1896 ban a városba került. végzésével gazdasági gyakorlatra ment s ez- Forster-féle dijat Ítélte oda neki. És mégis, mikor alkotmányos életünk Cserháti nagyszabású munkálkodásával . ujabb virradása után, 1869 ben az óvári intéután az 1871/72-ik tanévben beirajkozott a m.-óvári gazdasági felsőbb tanintézetre. M.Óvárt helyet biztosított magának a magyar mező- zet a magyar kormány keze alá került s a elvégezve, 1873—74-ben a hallei s a rákö- gazdaság történetében. Ne vágjunk a történet tudomány igéit a német mellett hazánk nyelvetkező 1874—75-iki tanévben a lipcsei egye- ítélőszéke elé, ne mérlegeljük Cserháti érdé vén is kezdte hirdetni: otthagyták a német temen egészítette ki szaktanulmányait. 1875 meit : ez a jövő feladata! tanárok Óvárt csaknem valamennyien, hogy a őszén már mint segédtanár a m.-óvári gazdaDe bármint fog is ez az ítélet hangzani, Bécsben megnyitandó gazdasági főiskolahoz sági akadémia*) tantestületében foglalt helyet, egy bizonyos. Az, hogy nem volt még szak- szegődjenek, de Pjetsch megmaradt Óváron, amelyben 1878 óta mint rendes tanár mű- emberünk, aki ugy értette volna módját annak, daczára, hogy kedvező ajánlattal hívták Bécsbe ködik. hogy miként kell a jórészt közönyös magyar őtet i?. Ő végezte ezentúl két nyelven munműködésből káját — már megtanult addigra annyit maCserháti eleinte a gazdasági állattant gazdaközönséget a megszokott adta elő a gazdasági akadémián s emellett felzavarva, az ujitás, a kísérletezés ügyének gyarul. több apró tárgyat s ekkor főleg a filloxeraügy megnyerni. Találékonyságával, egyre ujabb Pedig csak ott szívta be a magyar lefoglalkoztatta. Bejárta vizsgálat végett az or- eszméivel szüntelenül tervez, agitál s ujabb vegőt s ott taposta hazánk földjét, ahol a szág gyanús szőleinek jórészét s meg is irt erőket von be munkálkodásának körébe. közös folyó, a Lajta, áztatja ennek partjait! egy kis munkát „ A Phylloxera vastatrix" czim- " Aki csak működéséből s személyesen Mikorra azután 1884 ben az óvári akamel. (Megjelent Budapesten 1880-ban.) nem ismeri Cserhátit, az, ha alkalma nyílott démia egészen magyar tanintézetté vált, 1884-ben, midőn Deininger Imre, a vele találkozni, elcsodálkozik, hogy olyan akkorra Pjetsch — szive szerint már úgyis fiatalos erőben levő ember végzett akkora régen az — nyelvében is egészen magyarrá növénytermesztés tanára az óvári akadémunkát. lett s viszi sok és bizony nem valami könnyű mián, a keszthelyi gazdasági tanintézet Valóban, külseje olyan, mintha a férfikor munkáját kizárólag magyarul a mai napig. igazgatójává neveztetett ki, akkor vette át És viszi becsületesen, hűségesen, példaCserháti a növénytermesztési tanszer tárgyait delét még el sem érte volna s talán ez fejti szerű pontossággal, megkönnyítve az igazgató és jutott igazi elemébe. Innét datálódik az a meg nagy munkabírását is. Adja Isten, hogy szakmunkálkodásában is, és a tanárok sorsát, kik egytől-egyig barátjukat bámulatos tevékenysége, melyet a növényterés sokszor tanácsadójukat tisztelik benne. Az mesztés terén kifejtett s a mely lépten-nyomon bármilyen szép is az eddig, a delelőhöz még csak ezután jusson! ő gazdag tapasztalataihoz, az akadémia admiprodukált valamit. nisztratív ügyeiben való jártasságához fordul Nemsokára megirja Kosutány dr. tanárCserháti önállóan megjelent munkáit — áz, a ki vilamiben fennakad. társával „ A trágyázás alapelvei" czimü munká- kihagyva a már emiitetteket — a következőkHa elmondjuk még, hogy ő, aki a hallgaját (Budapest, 1887). Erre következtek mint ben somijuk fel: A szarvasmarha okszerű táplálása — Kíihntók ezreit vezette be az akadémia anyakönyvébe, fontosabb müvei „A gabonaféléle termesztése." maga is tanítványa az akadémiának, melyet (M.-Övár, 1889). „A. talajnak mélymüvelése munkájának fordítása — (Budapest, 1887). Mdy módon lehetne a kisbirtokosok között az oksztrü sikeresen elvégzett: elmondtuk az akadémia hazánkban" (M.-Óvár 1891). „Talajismeret" derék titkárának a nyilvános életet illető egész (Budapest 1894) s végül nagy növénytermesz- gazdálkodást a legsikeresebben terjeszteni ? (Budapest, 1888). Jehntés a m.-óvári gazd. akadémia életrajzát. tési munkája, az Altalános és különleges növény- kísérleti telepén az 1886—1888. években végrehajtott Fárasztó munkája eddig még meg nem termelés," melynek a mult évben eddig csak növénytermelési kísérletekről (Budapest," 1889)> I-ső vaskos kötete jelent meg Magyar Óváron. Versuche űber den Grünmais (Berlin, 1890). viselte, annyira, hogy csakis a tantestület Welche Erfahrungen Hegen vor iiber Variiren der ifjabb tagjai, de ők is csak tréfából merik Ha Cserhátinak csakis eme jelentékenyebb olykor olykor „Pepi bácsi"-nak czimezni. és terjedelmesebb munkáit ismernénk, már azt Pflanzen aus gleichem Samen unter verschiedenen Anbau- und Wachstumbedingungen etc. (1891). A mondhatnók, hogy eleget dolgozott, az irodalmi csalamádé termesztése, bevermelést és etetése (Kolozs- Az ünneplés napján az ő dicsőségét nem fogja hirdetni semmi; de bizonyos, hogy kevés téren is megtette kötelességét. vár, ,1891). Mezőgazdasági szakoktatásunk reformja jubiláns kapott annyi meleg, őszinte baráti (M.-Uvár, 1891). A m.-óvári m. kir. gazd. aka- kézszorítást, mint a mennyit ő fog kapni. démiával kapcsolatos növénytermesztési kisérleli álloIrt Cserháti még egy csomó számottevő, más jelentése 1891. évről (M.-Óvár, 1892). habár a felsoroltaknál jelentéktelenebb müvet, Die Ergebnisse der Tiefcultur in Ungam mit szerkesztette 1880-tól 1882-ig a régi ,Pesti besonderer Berücksichtigung der Dampfkultur Ürühizlalás és értékesítés. -Napló* földmiveiési rovatát, megalapította (Wien, 1892). Talajjavító növények. (Budapest, 1892). 1883-ban Kosutány dr.-ral, s jórészt ő táplálja Cs. L . ur alábbi kérdést intézte hozzánk: A m.-óvári m. kir. gazd. akadémiával kapa „Mezőgazdasági Szemle* czimü szakfolyóira1. Van mintegy 150 darab príma minőtot, mely immár a 18 ik évfolyamban virágzik, csolatos növényterm. kíséri, állomás jelentése 1892. ségű 2—3 éves ürüm, amelyeket szeretévről (M.-Ovár, 1893). s e mellett 1891-óta nagyrabecsült rovatnék hizlalva értékesíteni. Mely időszakra Jelentés a m.-óvári m. kir. gazdasági akavezetője a Köztelek- nek is. kellene készen lennem, hogy legmagasabb démia kísérleti telepén az 1889—1890. években Oroszlánrésze tevékenységének azonban végrehajtott növényterm. kísérletekről (M.-Óvár, árakat kapjam ? 2. Hol lehetne (mely piaczon) a hízott ürüket legjobban eladni ? 3. Mily a gazdasági kísérletezés mezejére esik. Az ő 1892). A m.-óvári, m. kir. gazd. akadémiával kap- arányban volna helyes a hizlalás krumplival kezdeményezésére és agitácziójára létesült és tengerivel, hogy az ürük minél rövidebb 1891-ben Magyar-Óvárott a m. kir. növényter- csolatos növényterm. kinérl. állomás jelentése 1893. évről (M.-Ovár, 1894). idő alatt piaczképessek legyenek? 4. Milyenek mesztési kísérleti állomás, megindulva az ő vezeA dohány égésére lefolyást gyakorló körülméa kilátások az árakat illetőleg? tésével s rohamosan fejlődve mai napig e nyék tanulmányozása (Bpest, 1894). vezetés alatt. 1, Kérdésttevő tájékoztatására röviden Jelentés az Orsz. növényterm. kísérleti állomegjegyzem, (a mely körülményről hiszem, más 1894. évi működéséről (M.-Óvár. 1895). Versuche über die Brennbarkeit des Tabaks.hogy amugyis tudomással bir), hogy a juhnak (Berlin, 1895), emberi élelmezésnél nálunk manapság igen

89.

SZÁM.

10-IK É V F O L Y A M .

alárendelt szerepe van, s a juhhus konzuma igen jelentéktelen. Ebből kifolyólag a kínálat is gyenge,*) a kereslet juhhus iránt is lanyha, s igy rendes körülmények között a hizott juh értékesítése nem valami kedvező. Hizott juh értékesítése a budapesti s a bécsi piaczon nagyban és egészben egyforma határok között mozog. Az egyes évszakok között valami élénkebb vásár mindannak daczára időnkint észlelhetővé válik, s röviden megjelelem azon időszakokat melyekben a hizottjuh értékesítése kedvezőbb szokott lenni. Kedvező időszak május hónap, midőn nyirás után a fölösleg, jobb kondiczióban, s nagyobb tömegben kerül piaczra. Kedvező időszak szeptember második féle, október hónap, midőn a juhok legelőről följavitva kerülnek piaczra, s midőn a szőlőszüret beálltával a vidék nagyobb kereslettel fordul a fővárosi juhpiacz felé. Elég jó értékesítésre nyilik alkalom még január, február hónapban is, midőn az uradalmak a téli hizlalásban elkészült anyagot szokták piaczra tocsájtani. Ezen úgynevezett „birkaszezon" idejében a kínálat jó minőségű anyagban megélénkül, s azon esetben, ha a piaczra a szükségletet felfal nem haladó mennyiség nem tódul, azaz, ha túlkínálat nem fejlődik ki, akkor az árak is elég kedvezően alakulnak. Akkor természetesen, ha a kínálat túlhaladja a keresletet, a vásári árak depressziója következik be, s a vásárra hozott anyagot nyomott hangulat mellett, a vártnál alacsonyabb áron kénytelen az eladó elvesztegetni. Ajánlanám tehát kérdésttevőnek, hogy mielőtt anyagát a vásárra hozná, előzetesen tájékoztassa magát az illető vásárra fölhajtásra (a kereskedőknél s bizományosoknál) bejelentett juhok számáról vagyis a várható fölhajtás nagyságáról. Ha anyaga jő minőségű lesz, s ha az akkori vásárra a kelleténél több juh nem lesz fölhajtva, juhainak kedvező értékesítését — több-kevesebb biztossággal — remélheti. 2. Miután a viszonyok Budapesten is, Bécsben is nagyon megegyezők, akármelyiken eladhatja anyagát. Ha saját maga nem hozza (kiséri) vásárra eladó hizójuhait, ugy vagy hirdetés utján keres ab istálló reájuk odahaza vevőt (többen sikeresen jártak el a .Mészárosok s Hentesek Lapjában" közzétett hirdetéssel), vagy pedig bizományossal^p érintkezésbe s reájuk bizza az eladást. Ajánlható bizományos Budapesten Braun Gyula marhavásártér, a vásárpénztár r. t. a marhavásártéren. Bécsben Schleiffelder Hugó és Társa Wein St.-Marx, vagy Sáborsky cég ugyanott, akármelyik bizományos készséggel fog vállalkozni arra is, hogy a vásári konjunktúrákkal, a várható fölhajtások nagyságáról, árakról stb. előlegesen tájékoztassa. 3. Ezen kérdésre határozott választ nemcsak azért nem lehet adni, mert a takarmányanyagokról, egyáltalán a. takarmányozási eljárásról, s annak eredményességét s sikerét befolyásoló mellékes körülményekről nem vagyok tájékoztatva, de már azért sem, mert nem tudom, kérdésttevőnek milyen juhfajta (t. i. húsos angol, franczia, vagy finom merinó?) van birtokában. Igyekezem azonban általánosságban tartott válaszban tájékoztatni, amennyire ily rövid keretben azt tenni lehet. Azt tudjuk, hogy egészen másként kell takarmányozni egy nehéz angol husjuhot, mint egy finomgyapjas merinót. Nagyon helyesen gondolkozik kérdésttevő, midőn arra törekszik, hogy anyagát .minél rövidebb idő alatt" tegye piaezképessé; azaz, hogy intenzive hizlaljon. Az angol tenyésztők azt tartják, hogy olyan hizlaló, ki lassan hizlal, olyan mint a gépész,^ki .spórol" a *) Mult évben megtörtént Budapesten azon eddig hallatlan eset, hogy a rendes heti juhvásár a marhavásártéren nem volt megtartható, mert egyetlen egy juh sem került fölhajtásra.

KÖZTELEK,

1900. N O V E M B E R

HO

1735

lö:

tüzelővel s gépének teljes munkaképességét nem használja ki és fél gőzerővel dolgozik. Épen a juhnál — az alacsony árak miatt — kell leginkább törekedni arra, hogy az állat a föletetett takarmányt jól értékesítse, azaz : az elfogyasztott takarmány értékét gyors súlygyarapodásával térítse vissza. A juhokkal — tudvalevőleg — akkor, ha legnagyobb súlygyarapodást óhajtunk elérni, czélszerü több fehérjét etetni, mint más állatnál szoktuk, azaz a juhoknál a töményitett, azaz szűkebb táparányt (daczára, hogy ez drágább takarmányozás mint a tágabb táparány) bátran alkalmazhatjuk. Helyesen jár el kérdésttevö, ha a tengeri mellett, fehérjében gazdagabb takarmányt pl. olajpogácsát is etet. A hizlalás első időszakában állitsa ugy össze táparányát, hogy 1000 kg. élősúlyra 2'5 kg. majd 3-0 kg. második időszakban 3"0—3'5 kg. emészthető fehérjét nyújtson s csak a harmadik időszakban vonja azt vissza ismét 3—2-5 kg. (azaz naponta s darabonkint l U—Va— 3 /í kg.) Ha hizlalandó juhai húsos fajta, akkor 1000 kg. élősúlyra a burgonyából adhat 40 kilogrammot naponta, könnyebbtestü, finomgyapjas juhfajtánál azonban még 30 kg. is sok lesz. (azaz naponkint s darabonkint 2—3 kg.). Tengeridarából 1000 kg. élősúlyra naponta a hizlalás első időszakában adhat 3 kgot (azaz naponkint s darabonkint Vs—1 kg.), mely mennyiséget később 6 kg. növeszthet meg, ugyanezzel fokozatosan azonban a tömény fehérjetartalmú takarmányt (péld. olajpogácsa) megfelelően kevesbítve. Azt, hogy a tengerin, burgonyán, olajpogácsán kivül a bendő kitöltésére szalmát, polyvát, s ezenkívül a juhnál nélhülözhetlen s kiváló jő minőségű luczerna, lóher, vagy rétiszénát is kell adagolnia, talán szükségtelen is megjegyezni, ügyszintén azt is, hogy a szénaféléket a hizlalás első időszakában nagyobb a későbbi időszakokban pedig fokozatosan csekélyebb mennyiségben kell nyújtani. Gyakorlati tájékoztatóul álljon itt egyik uradalom igen jól bevált takarmányzási ,reczept"-je: 3. éves merinóürük, (jó conditióban) 100 darab kapott naponta: I. javítás időszaka. 28 nap. 3-7 kgr. sójababdara 7-5 , tengeridara 18-8 , zabosbükkönyszéna 112-9 „ takarmányrépa. II. Hizlalás I. időszaka. 12 nap. 8-2 kgr. olajpogácsa 12'2 „ sójababdara 20'1 „ tengeridara 32-7 „ zabosbükkönyszéna 245-7 „ takarmányrépa. III. -Hizlalás I. időszaka. 7 nap. 12 8 kgr. olajpogácsa 12*8 „ sójababdara 34-2 „ tengeridara 34-2 „ zabosbükkönyszéna 235-1 „ takarmányrépa, IF. Hizlalás III. időszaka, (kb. 30 nap.) Az olajpogácsa, sójabab s tengeridara fokozatos csökkentésével, az eladásig. Ezenkívül a modern és oTcszerü takarmányozás elveit s gyakorlatát tárgyalja igen világosan, s annak titkába vezet bennünket az OMGE. által kiadott s Kossutány s Cselkó gazd. akad. tanárok által megirt kitűnő munka a .Takarmányozástan",melynek tanácsai nyomán a gazdák jól, gyorsan, előnyösen s anyagi haszonnal űzhetik a hizlalást. 4. A kérdés első részére a feleletet fönntebb már megadtam. A második részre álljon itt tájékoztatóul a következő : A hivatalos árjegyzés szerint a budapesti juhvásár f . év. okt. 29-én a következő árakkal folyt le. Nyírott elsőrendű ürü 1. kilónként (élősúlyban) 38—40 fillér. Nyírott elsőrendű ürü 34—38 kor. párja. Középminöségü ürü 34—34 fillér kilónkint. „ 26—32 korona párja. . A csekély kereslet folytán az irányzat lanyha volt, s csak potomáron lehetett eladásokat eszköz ülni."

F. év november 5-én. Nyírott elsőrendű ürü kilónként 38—40 fillér. , páronkint 38—40 kor. Középminöségü ürü 34—36 fillér kilónként. .Fölhajtás ugyan csekély volt, de csekély hetiszükséglet folytán az árak nem javultak." A bécsi árak rendszerint pár fillérrel (kilogrammonként) magasabbak, ugy hogy a szállítási stb. költségek födözve vannak. Dorner.

VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal Az OMGE. közleményei. _ 1727 Csordultig ... „_ 1727 Gazdasági egyesületek mozgalma __ 1732 Hármas jubileum a m.-ővári gazdasági akadémián. 1733 Ürühizlalás és értékesítés .. 1734 Állattenyésztés. Katona-ló tenyésztésünkhöz 1729 Gazdasági állattan. A hesszeni légy és az őszi repcze 1729 Állategészségügy. A hörgősség és öröklékenysége. - 1730 Levélszekrény .. .. 1731 Vegyesek. ... ... 1735 Kereskedelem, tőzsde ... 1737 Szerkesztői Szenetek. 1738 A magyar kir. földtani Intézet mnzenma a közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és csütörtökön, délelőtt 10—l-ig. Más napokon, hétfő és péntek kivételével, délelőtt 10—l-ig, egy korona személyenkénti belépő dij lefizetése után tekinthető meg. A m. kir. mezőgazdasági mnzenm gyűjteménye a VII. ker., Kerepesi-ut 72. szám alatti házban megtekinthetők a hétfői és az ünnepeket követ5 napon kivételével: naponkint d. e. 9 órától d. n. 1 óráig. Hétfői és az ünnepeket követő napokon a muzeum A muzeum látogatása ingyenes. A legközelebbi villamos-kocsi megállóhely a Kerepesi-uton : a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezöutcza sarkán van. Czimadományozás. Ö Felsége a király a vallás- és közoktatási miniszter előterjesztésére dr. Liébermann Leó budapesti tudományegyetemi magántanárnak, a . Köztetek" kitűnő rovatvezetőjének az egyetemi rendkívüli tanári czimet adományozta. Halálozás. Lángh Aurél, József főherczeg ő cs. és kir. fensége uradalmi intézője folyó hó 15-én meghalt Budapesten. Vámpolitikai küzdelem Németországban. Nálunk még meglehetősen közömbös a közvélemény a vámpolitikai kérdésekkel szemben. Pedig napról-napra közeledünk a vámés kereskedelmi szerződések megújítási idejéhez s az uj szerződések megint hosszú évekre válhatnak mezőgazdasági boldogulásunk emelő karjaivá vagy kerékkötőivé. A németek érzik ezt jól s máris komoly háborúságba keveredtek egymással gazdák és kereskedők illetve iparosok. A német agráriusok a kettős vámtarifarendszert kívánják életbe léptetni, azaz a maximális és minimális vámtarifákat, amelyeknek keretein tul semmiféle kedvezményes klauzulák nem játszhatják ki a vámvédelmet. Az iparosoknak és kereskedőknek ez persze nem kell; az agrárvámok hatályosabbá tétele ellen az a fő kifogásuk, hogy azok csak a feleslegre termelő nagybirtokosoknak hasznosak, mig a kisgazdák többségének a nyerstermények mesterségesen emelt árából hasznuk nincs. Már pedig Németország nemzeti vagyonának csak 10%-a nagybirtok. Az agrár vámvédelem kérdését tehát a közérdek szempontjából veszik bírálat alá, beismervén ezzel, hogy ha a kisgazdáknak is

KÖZTELEK,

1736 érdekében feküdnék a magasabb vámvédelem, akkor az közérdek volna. Kát az agráriusoknak igen könnyű bebizonyitaniok azt, hogy a jobb terményárakból a kisgazdáknak is hasznuk van, mert hiszen a kisgazda is csak a terményei után befolyó jövedelmből csinálhat pénzt, már pedig pénzre neki is szüksége van. Ha mindazt megenné, amit termeszt, akkor megütné a lapos guta a zsebét is. Azzal éppen nem lehet biztatni a kisgazdát, hogy ha olcsóbb is lesz a marha, meg a gyapjú, de megnyeri azt bőven azzal, hogy a czipő meg a ruha is olcsóbb lesz. Ilyesmivel biztatják ugyanis a nagypublikumot. Pedig lám a gyakorlatban bejött az idegen buza vámmentesen s a liszt és kenyér ára csökkent-e azért ? Bejött a szerb marha: a hus- és bőrnemüeket olcsóbban kapja-e azért a közönség ? Beözönlött az olasz bor: nem méregdrágán fizetteti-e a kereskedelem mégis a borkotyvalékokat ? A gazda önvédelmének feladásából a fogyasztó nem nyer, nem nyer tehát a gazda sem, mint fogyasztó, de mint termelő károsul és tönkre megy. Ez a tapasztalat el fogja dönteni a vámpolitika sorsát. Kis- és nagygazdának egyformán érdeke az erélyesebb agrár vámvédelem, ez létérdekük, ebből nem engedhetnek. A külföldi szénkiviteli tarifák felemelése. A pénzügyi bizottságban a kereskedelemügyi minisztérium tárczájának költségvetése alkalmával Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter többek között kiemelte, hogy a magyar belföldi termésű szénnek kivitelét előmozdítandó, nagyobb vasúti szállítási díjkedvezményeket engedélyezett. A bizottságban a miniszternek ezen intézkedését helyeslőleg tudomásul vették és egy hang sem hallatszott ellene. Tehát mikor urbi et orbi hirdetik a magyar ipar támogatását, ugyanakkor felsőbb helyen elvonják az ipar fejlődhetésének egyik legnagyobb tényezőjét, az olcsó fűtőanyagot. Ami kőszénbánya társulataink termelőképességüket fokozva, Ausztriába szállítják prodoktumaikat minimális árak mellett, nagy kvantumokban. Ezáltal elvonják a szenet a hazai piacztól, holott a hazai bányatársulatok kötelessége lett volna a konjunktúrák felhasználásával a külföldi szenet hazai piaczról kiszorítani és itt biztos talajt teremteni maguknak. A kereskedelmi miniszternek segédkezet kellett volna nyújtania a köszéntársulatok eme vállalatának sikeres keresztülviteléhez akként, hogy a belföldi cséplési és egyéb fűtési kőszénanyag szállítását még a jelenleginél is olcsóbb szállítási mérséklésekkel támogatta volna. Sajnos, a miniszter nem ezt tette, hanem kedvezést adott az Ausztriába elszállítandó szénnek. Az osztrákok és poroszok másképpen ítélik meg a helyzetet. November elsejétől fölemelték a kőszéntarifákat. E tarifaemelés az aussig-teplitzi vasútnál 3 3—3'8 márkát, a cs. k. államvasutaknál 3—3'5 márkát tesz. A buschtehradi vasút tarifáit kikerekítette felfelé, minek folytán az észak-németországi fuvar kocsinként 0'2 márkával emelkedik. Az aussig-teplitzi vasút és az államvasutak dél-németországi tarifái a Buschtehradi vasút használata esetén kocsinként 3—8 márkával emelkedik. A tarifaemelés pénzbhknhe

m

mrn

1900. N O V E M B E R H O

90. SZAM.

14.

ügyi hatása jelentékeny lesz, különösen az államvasutaknál, melyek a szén nagyrészét egész a határig szállítják saját vonalaikon. Az évenkénti szállítás több mint 250,000 waggon. Csehországból az utolsó évben több mint 880,000 kocsi barnaszenet vittek ki, melynek több mint fele az aussig-teplitzi vasútra esik. A buschtehradi vasút a külföldi széníorgalomban több mint 100,000 kocsival vesz részt miért is a tarifák felemelésével a nevezett vasút bevétele több mint 250—300 ezer koronával emelkedik. Németországról pedig azt halljuk, hogy a szénkivitelt kiviteli vámmal akarja megnehezíteni. Megfoghatatlan, hogy csak mi vagyunk azok, akik mesterségesen támogatjuk a hazai kőszén kivitelét. A magyar-óvári hármas jubileum. A magyar-óvári gfczdasági akadémia ifjúsága november 17-én Vörös Sándor igazgató 30 és 25 éves Cserháti Sándor tanár 25 éves és Pjetseh József 35, illetve 45 éves működése megünneplése czéljából matinét rendeznek, melynek műsora a következő: 1. Elnöki megnyitó. Tartja: Zsendovits József, akad. hallgató. 2. A burok dicsősége. Induló. Előadja az akadémiai ifjúsági zenekar. 3. Ünnepi beszéd. Tartja: LippayZoltán,akad. hallgató. 4. Bomance Beethoven. Op. 50. Hegedűszóló... Előadja: Franich Béla, akad. hallgató. 5. Üdvözlő dal Zsasskovszky Ferencztől. Előadja az akadémiai ifjúsági énekkar. 6. Magyar egyveleg. Előadja az akadémiai ifjúsági énekkar. Szövetkezeti nagygyűlés. A Hangya kötelékébe tartozó nyitra-, pozsony-, sopronés barsmegyei fogyasztási szövetkezetek ma tartották nagygyűlésüket Nyitrán. A gyűlést Ivánka Oszkár nyitotta meg szép beszéddel. Kifejti a gyűlés czélját s a Hangya országos központi misszióját. Hangsúlyozza, mennyire érdekében áll minden szövetkezetnek, hogy a központot, ha kell, még áldozatok árán is támogassák. Idővel az busás hasznot fog nekik hajtani. Végül a vidéki központok jelentőségét vázolva, felkéri Balogh Elemér igazgatót előadásának megkezdésére. Balogh közel kétórás beszédben részletesen kifejti a szövetkezeti életben előforduló fontosabb mozzanatokat és nehézségeket, utalván egyúttal azon módokra és eszközökre, melyekkel ez utóbbiak elháríthatok volnának. Utána még Apponyi Gyula gróf, továbbá Horváth Jenő a pozsonymegyei gazdasági egyesület titkára, Karsay Illés pogrányi és Kardos Károly gerencséri plébánosok, azután Meskó Pál a nyitramegyei gazdasági egyesület titkára, stb. szóltak a tárgyhoz, Apponyi Gyula gróf indítványára a nagygyűlés táviratilag üdvözölte Darányi Ignácz minisztert és Károlyi Sándor grófot. Drágul a káposzta. A főváros népét, mint a „Közélelmezés" irja, az a veszedelem fenyegeti, hogy egyik mindennapi eledele, a káposzta megdrágul. A dunamenti községek, a melyek a fővárost káposztával látják el, az idén termés nélkül vannak. A tavaszi árvíz, a nyári szakadatlan esőzések a palántákat elpusztították s nem termett semmi káposzta. A vásárcsarnokokban már is érezhető a hiány: az abnormális árak jelzik. Amíg ősz kezdetén

M a u t l i n e r

idfl^^.

n

| |

Ó d o n

Allatforgalmi korlátozások módosítása. A cs. kir. osztrák belügyminiszter folyó évi november hó 6-án kelt hirdetményével a sertésvésznek uralgása miatt azonnal kezdődő érvényességgel a sertéseknek Ausztriába való bevitelét Besztercze-Naszód vármegyének Ausztriával határos jádi járásaiból és Besztercze r. t. városból megtiltotta; viszont a sertésvésznek uralgása miatt Vas vármegye kőszegi járása és Kőszeg r. t. városr továbbá a sertésorbáncz uralgása miatt Szepes vármegye ófalui járása ellen érvényben volt sertés-beviteli tilalmakat hatályon kivül helyezte.

NYILTTBR.*) A I X . évfolyamba l é p ő

Mészárosok és Hentesek Lapja, a húsipar, zsir- és állatkereskedelem, állattenyésztés és állategészségügyi érdekek közlönyének szerkesztősége és kiadóhivatala november Itó lO-étol

VII., Erzsébet-körut 2. sz. alá helyeztetett át.

luczernát, nyulszapukát, mm lóheremagot, . baltacímet, Tm , , , , , , ' takarmany repamag M i feherheret, f a i r a s z i bükkönyt, biborheret, mustármagot,

1785

*) Az e rovat alatt közöltekért a izerkesztöség falelöwéeet nem vftllal cs. és kir. udvari szállitó magkereskedése

BUDAPESTEN,

minták beküldése és az ár közlése mellett a l e g m a g a s a b b n a p i s á g i m a g o t , és pedig:

j m u

10-IK É V F O L Y A M .

2—3 forint volt a káposzta száza, most az elsőrendű káposztából 100 fő 10—12 korona a másodrendűből 6—8 korona. A csarnok igazgatósága a hiány ellensúlyozására minden lehetőt megtesz. A közvetítők utján s maga is direkt az ország minden nagyobb termelőihez felhivást intézett, hogy káposztát szállítsanak. Ha a termelők reagálnak a felhívásra, akkor, ha drágán is, lesz savanyu káposzta, de ha nem, akkor paradicsomot meg almát ehet a lakosság. Mert paradicsom meg alma annyi termett és olyan mennyiségben van a piaczon. hogy szinte ajándékkép vesztegetik. U j podgyászdijszabás a m. kir. államvasutakon. A m. kir. államvasutakon a közepes zónák viteldijának leszállításával és a nagy távolságok árainak felemelésével tervezett uj személy-díj szabás életbeléptetését, a felmerült financziális aggályok miatt tudvalevőleg el kellett halasztani és ezzel együtt a tervezett uj podgyászdijszabás is függőben maradt. Minthogy azonban időközben az államvasutak személydijszabásának uj kiadása szükségessé vált, a sok panaszra okot adott és különben is több tekintetben czélszerütlennek bizonyult eddigi podgyászdijszabás érvényen kivül helyeztetik és a közönség jogos igényeinek megfelelőbb tarifával pótoltatik. Ezen tarifa, mely a jövő év január elsejével fog életbe lépni azon változtatást foglalja magában, hogy a dijkiszámitás nem ugy mint eddig darabonkint, hanem a tényleges suly alapján, tekintet nélkül a darabok számára fog eszközöltetni. A díjfizetés pedig a minimális 50 kg. mily épségben tartásával olyképpen fog történni, hogy az 50 kg. meghaladó minden 10 kg. után az első zónában 10, a másodikban 20 és minden tovább zónában 20—20 fillérrel több fizetendő. A mintaböröndök és a munkások kézi szerszámaira nézve fannálló különleges mérséklések fentartatnak.

áron

mindenféle

gazda-

lenmagot, napraforgói, fehér kölest, csibehurt stb voros kölest, kendermagot gomborkát, EÍOUltBCM IfiOt.

94. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1900. NOVEMBER HŐ 28.

1737

Jegyzéseink 50 klgrmmonként Budapesten: Vörös lóhere elsőrendű öregszemü 72—74 korona Vörös lóhere középminőségü ... 68—71 Budapesti gabonatőzsde. Vörös lóhere gyengébb minőségű 62—64 Luezerna magyar elsőrendű ... 45—50 „ (Guttmann és Wahl budapesti terményLuezerna magyar középminőségü 41—44 bizományi czég jelentése.) Muharmag 7—7-50 Baltaczim...; 11—13 „ Napi jelentés a gabonaüzletről. Bükköny 6-50—6-75 , 1900. november 16 A Mauthner Ödön czég e lap gazdaelőfizetőit A buzaiizlet menete igen vontatott, a malmok a kívánatra akár levélben, akár sürgönyileg teljesen bő kínálattal szemben tartózkodó vételkedvet tanúsíta- költségmentesen értesiti az összes magfélék napi nak, jó minőségű áru inkább keresett és ezáltal ár- árairól. tartó, mig gyengébb minőségű áruk csak nagynehezen helyezhetők el. Az árak gyengén tartottak. A kedvező időjárás is lanyhitólag hat a piaczra, a hozatalok pedig állandóan nagyok. A mai forgalom körülbelül 30.000 mm. Rozsban gyenge a kinálat változatlan árak mel-0/1. I. ' WR. n. II/B III. lett. A kivitel részére jó minőségű áru keresett, gyengébb alárendelt minőségek pedig csak olcsóbb árak Ár : Kor. 23.70 221.70 22.20 21.70 20-30 18.30 14.90 mellett kelnek el. Helyben és helybeli paritásra 13'50— 13-90 koronáig fizettetik. Köleskása: Árpában kevés az üzlet, a hangulat állandóan Szám 0 1 2 3 4 lanyha. Árak 11 koronától 11-60-ig. Zab bőven kináltatik, a fogyasztók kereslete Ár : Kor. 25.-24.— 23-- 22.— 20.50 mérsékelt, árak nagyobbára változatlanok. Takarmánydara Tengeri (uj) kellemes irányzatú; helyben 9-40— Rizstakarmányliszt Árpadercze 9'50, novemberre 9'20 koronát, nov.—decz. 9'20—9-30, —.— K. 10.20 K. 11.— K. deczemberre 9-30—9-40 koronáig fizetnek budapesti paritásban. Rozskorpa

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

Szuperfoszfátot, kénsavas-kálit,

kénsavas-ammont,

Kovasavas-kalit, (dohánytrágyázásra)

Chilis a létromot, Kainitot, kálitrágyasót

4Q°[o-os és

egyéb

mfitrágyaféléket

elismert

k i t ű n ő minőségben legolcsóbban szállít

„HUNGÁRIA" műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság D A P E S T 8. , V. k e rB. , UFiirdő-utcza szám.

É

1899.

évi forgalom: 26,480 bál. %

Felhívjuk m t. oz. g a z d a k ö z ő n s é figyelmét

melyek az év folyamán több sorozatban,

jnlius és szeptember hónapokban Az aukcziőkra felküldött és „Oyapjuárverés! vállalat Budapest, Dunaparti teherpályaudvar" czimzett gyapjuküldemények a M. Á. V. összes vonalain tetemes díjkedvezményben, valamint ingyen raktározásban részesülnek.

Gyapjuárverési

vállalat

HELLERM. sTÁRSA, BUDAPEST, V„ M f i t - t é r 13. ,

szervezése D r . Darányi Ignácz földmivelésügyi m . kir. miniszter megbízásából: Ausztria, NémetOrszág és Dániában tett tanulmányútja alapján IRTA

Jeszenszky Pál az O. M. a . E. titkára. Á r a :

2

k o r o n a .

Megrendelhető az O . M .

G.

E. titkári

hivatalában.

Araink 100 kgonként, helyben, elegysulyt tisztasulynak véve, zsákkal együtt értendők. Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósíA szeszüzletben e héten az üzletmenet változattása a .Köztelek* részére. Budapest, 1900. nov. 15-én. lan élénk volt és a szeszárak jobb kereslet és fedezési Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta vásárlások folytán változatlanul szilárdan zárulnak. súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajóElkelt finomitott szesz nagyban adózva 116-50-117-50- állomáshoz szállítva: K., adózatlanul szabadraktárra szállítva 46-50—47-50 K. Búzaliszt helybeli finomitógyáraktól. Vidéki finomitógyárak finomitott szeszt helybeli vevőknek házhoz szállítva ked1 2 8 4 5 6 7 7V« vezőbb fizetési feltételekkel 1 K. olcsóbban ajánlottak Szám: 0 Ár K.: 25.40 24.20 23.— 22.- 21.60 20.2018.8015.2013 80 és több kisebb tétel zárulva is lelt. Élesztőszesz helybeli gyáraktól 116-50—117-50 K. buzakorpa adózva és 47-50 koronáig adózatlanul kelt el. 8-as takarmányliszt finom goromba Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz élénkebben volt ajánlva és tartós vételkedv folytán a kinált tételek 40 50 korona fix árban és jegysésen alól 2" 2-50 K. keltek el. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 4242-50 korona. A központi vásárcsarnok árujegyzésenagyban Bécsi jegyzés 42-60—43'— korona kontingens (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. nyersszeszért. Prágai iegyzés 113* 113Vs korona adózott és A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövet40-— korona adózatlan szeszért. kezet üzleti jelentése. 1900. nov. 15. Trieszti jegyzés 2020'25 korona kiviteli Bőséges áruhozatalok, élénk vásárlási kedv szeszért, 90°/o hektoliterje. Kivitelre több kocsirakomány finomitott szeszt jellemzik az elmúlt napok üzleti forgalmát. Az ület részleteire vonatkozólag a következőket vásároltak, mely Dél-Törökország felé lett szállítva. jegyezzük fel. Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. A husüzlet terjedelmes volt, helyi vágású húson Budapesti zárlatárak e héten: Nagyban: Finomitott szesz 116-50—117-50 K., élesztőszesz 116-50—117-50 K., kivül a vidéki husnemüek is nagy keresletnek örvennyersszesz adózva 114-50—115-50 korona, nyersszesz denek. Elkelt vidéki marhahús minőség szerint 80—90, borjú hoszszan mérve 100—112, sertés, szalonnával adózatlan (exkontingens) —• •— korona, denaturált 80—86, anélkül 78—84 koronás árakon 100 kg.-ként. szesz 3637"— korona. Kontingens nyersszesz A vadüzlet menete szintén élénk lefolyású volt. Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bér- Nagyon keresett a szar vastehén, mely 60—70 filléres árakon kelt el egészben és kil.-ként. Szarvasbika 50 -56, mentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz őz 110—120 flll. Szép száraz nyulak 260, süldők fizetés mellett értendők. 160—200 fillérért helyeztettek el dbonként; fáczán 650—700, fogoly 300—320, fenyvesmadár 60 fiiérért nyert gyors elhelyezést. Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Tejtermékek folyton szilárd irányt követnek, igy ; Vörös here. Amerika nemcsak fenntartotta a prima teavajért 220—240, főzővajért 180, túróért mult heti jegyzeteket, hanem magasabb árakat is jel- 24—28 fillért értünk el nagyban s kilónként. zett, azonfelül jól értesült forrásból erősebb keresletet nemcsak Francziaország részéről hanem kereslet lehetőségét Amerika részéről is kilátásba helyezik. Tény irány csendes, rántani való csirke 1-40—1-50, sütni hogy meghiusult termése miatt Francziaországnak való 1-60—1--80, hizott lud 9—11 korona, pulyka 8-50— nagyobb a szükséglete és valamelyest már vásárolt is. 10 koronán kelt el páronként. Vágott liba 100—104 Egybehangzó tudósítások folytán Amerikának saját fillér kg.-ként Csirke 120, tyúk 140, kappan 160—200 szükséglete fedezésére kevesek a készletei és állítólag fillér darabonként. A gyümölcspiacz csendes, az árak érdeklődik az Európából leendő behozatal iránt. Az lefelé törekvők, szőlő elhanyagolt. Elkelt batul alma eleinte majdnem kimerithetetleneknek tartott cseh és 24—40, arany renett 30-50, canadai renett 30—40 morvatermésekrőllegutóbbi időben majdnem semmi- koronáért 100 kgként, finom faj körte 60—90, befőzni sem hallatszik. Ily helyzettel szemben piaczunk irány- való 20—26 kor. 100 kg.-ként. Szőlőből elkelt bornak zata szilárdul, mi nemcsak a kellemesebb és szilárdabb való 36—44, csemege 70—75, dió 52—56 fillérért hangulatban, hanem emelkedő jegyzésekben jut ér- kilója. Fejeskáposzta teljes vaggonrakományokban vényre. Főképen a jobb minőségek tartják jól az árt, 500—520 kor. 100 kg.-ként. de közepes minőségűek szintén könnyen és aránylag jól keltek. Luezerna. Francziaországból érkező minták tovább is csak olyan minőségeket mutatnak, melyek nem késztetnek a vásárlásra, annál kevésbbé, mert a szemére és szinére szép magyar terményből elegendő Hldeglrnsvásár az Orczy-uti élelmi piaezon. 1900. kerül piaczra. Magyar luezernának forgalma élénk volt november hó 16-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság és a piacz ebbeli képét szintén szilárdnak mondhatjuk. jelentése a ,Köztelek" részére). Felhozott Budapestről Olaszország olyan árakat követel, melyek nem konve64 árus 137 db sertést, 2 árus 7 db süld5t, 1600 kg. máinak sőt leszállított ajánlatai sem sarkalnak kötéfriss hust, 600 kg. füstölt hust, 1000 kg. szalonnát, 400 sekre. Muharmagból valamelyes kelt el. Bükkönybőlkg. hájat. kisebb tételek mellett 2-3 nagyobb is ajánltatott és Vidékről és pedig: Nagy-Székelyről 3 árus 43 csakhamar el is kelt. Baltaezimnek szintén volt drb sertést, Czeczéről 1 árus 14 drb sertést, Soltról kereslete. 4 árus 28 drb sertést, Dunapatajról 2 árus 14 darab

1738

KÖZTELEK, 1900. NOVEMBER HO 14.

sertést, Dunavecséről 1 árus 7 drb sertést, összesen 11 árus 106 drb sertést, helybeli árus 107 drb sertést. Forgalom élénk. Arak a kővetkezők: Friss sertéshús 1 kg. 88—104 íillér, 1 q K., süldőhug 1 kg. 128—136 fillér, 1 q K., füstölt sertéshús 1 kg. 120—136 fii, 1 q korona, szalonna zsirnak 1 kg. 96—104 fill., 1 q K., füstölt szalonna 1 kg. 104—112, 1 q fillér, háj 1 kg. 104—112, 1 q fillér, disznózsír 1 kg. 112—128,1 q fillér, kocsonyahús 1 kg. 60-80, 1 kg. fillér, füstölt sonka

Hideghusvásár

a Garay-téri élelmi piaezon

60 árus 61 db sertést, 0 árus 12 db süldőt, 3000 kg. friss hust, 1000 kg. füstölt hust, 500 kg. szalonnát, 300 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. : hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyahúst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — kg. tőpörtőt. Forgalom élénk. Arak a következők: Friss sertéshús"! kg. 96-100 fillér, 1 q korona, süldőhus 1 kg. 104—112 fillér, 1 q korona, füstölt sertéshús 1 kg. 128—136 fillér, 1 q korona, korona, szalonna zsirnak 1 kg. 100—104fillér,1 q füstölt szalonna 1 kg. 136—144 fillér, 1 q ——korona, háj 1 kg. 100—120 fillér, 1 q korona, disznózsír 1 kg. 120 fillér, 1 q korona, kocsonyahús 1 kg. 60—64 fillér, 1 q korona, füstölt sonka 1 kg. 156—160 fillér, 1 q korona, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. hurka —, 1 drb , töpörtő 1 kg. fii lér. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1900. november 16-án. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhozatott a szokott községekből 184 szekér réti széna, 77 szekér muhar, 42 szekér zsupszalma 17 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, 1 szekér tengeriszár, 16 szekér egyéb takarmány (lóhere, zabosbükköny és sarjú stb.) 600 zsák szecska. A forgalom közepes. Árak fillérekben, q-ként, a következők: réti széna 460—503, muhar 460—480, zsupszalma 260—260, alomszalma 220—250, egyéb takarmány , lóhere 440—440, takarmányszalma , 100 kéve tengeriszár , luezerna , sarjú 360— 400, szalmaszecska 240—260, széna , uj , , zabosbükköny 440—480. Összes kocsiszám 343, suly 480,200 kg. Allatvásárok.

90. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.

a,-kint é. s., tarka Nov. 20. — n.-jg. Fejőstehenekéi' ' pedig: Fehérszőrű magyar tehén , t kevert származású tehén 140—230 koronáig darabon- Nov. 21. kint, bonyhádi tehén 230—330, kiv. koronáig darabonkint. Nov. 27. Budapesti vágómarhavásár. 1900. évi nov. hó 15-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 3368Nov. db 30. nagy vágómarha, nevezetesen: 894 db magyar és tarka ökör, 541 db magyar és tarka tehén, 1517 db szerbiai Decz. 1. ökör, 135 db szerbiai tehén, 18 db boszniai ökör, 2 db tosiniai tehén, 167 db bika és 94 db bivaly. Minőség szerint: 20 darab elsőrendű hizott 122 db középminöségü és 39 db alárendelt min. bika 206 db elsőrendű hizott ökör, 2195 db középminőségű ökör és 47 db alárendelt min. ökör; 92 db elsőrendű hizott tehén, 445 db középminőségű tehén, 202 db alárendelt minőségű tehén. A vágómarha felhajtás 100 drbbal kevesebb volt, mint a mult héten, minthogy azonban az előrehaladott idény miatt az idegen vevők szükséglete csökkent s ámbár konzervgyári szükségletre is vettek mintegy 300 drbot, az árak változatlanok maradtak. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 6266'—, kivételesen —•———, hizott magyar ökör középminöségü 54--—60—, alárendelt minőségű magyar ökör 48' 52'—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 40—64-—, kivételesen tarka tehén —•—•—, magyar tehén középmin. 40— 64-— (—), alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 4064'—, szerbiai ökör jobb minőségű 4860:—, kiv. 64'—, szerbiai ökör középminőségű 40'—46-—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika 42—64-—, kivételesen —.—, szerbiai bivaly 32.—44-—, kiv. —'—, magyar legelőmarha I. rendű II. rendű koronáig métermázsánkint élősúlyban

atkviha- Róth 52656 tóság Albert a tkvi ha- Krell 207048 tóság István atkviha- Seifert 980126 tóság Ágost Károly atkviha- Schein 207135 tóság Adolf a tkvi ha- Stadt42715 tóság drucker Károlyné atkviha- Lechner Gyula tóság . 233527-25 a tkvi ha- Blumen- 42925 tóság schein Józsefné

Decz. 3. Decz. 3.

Decz. 6. Decz 10. Decz. 12. Decz. 13. Decz. 28. Munkácsi kir. jbiróság Decz. 31. Egri kir. tvszék

atkviha- Csillag tóság Károly atkviha- Szelnár 82272 tóság Vilmos atkviha- Strasser 775010 tóság Ulrik a tkvi ha- Prohászka 402296 tóság Ferencz atkviha- Fekete 317821 tóság Vilmosné a tkvi ha- Van Royeu 217843 tóság Heinrich Mária atkviha- Kroó 45728 tóság Mina a tkvi ha- Egri keres- 60000 tóság kedelmi és iparhitelintézet atkviha- Melenczei 40327 tóság gör. kel. szerb egyházközség

Budapesti lóvásár. Budapest, 1900. nov. 15-én. (4 budapesti vásárigazgatóság jelentése a .Köztelek*Jan. 16. részére). A forgalom gyenge volt. Felhajtatott összesen 360 db. Eladatott 181 db. Jobb minőségű lovakból hátas 5 drb, eladatott — db, Szerkesztői üzenetek. .K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) — db, eladatott — db, K.-ért, nehezebb kocsiló A. B. urnák. A fejőstehenek takarmányozásának (hintós) 10 db, eladatott 2 db 350-400 K.-ért, igás ismertetésével kimerítően foglalkozott a „Köztélek* f. é. kocsiló (nehéz nyugoti faj) 40 db, eladatott 16 db 200— 13. és 14-ik számaiban; tessék ott a szükségeseket 280 K.-ért, ponny — db, eladatott 0 db K.-ért; utánaolvasni. Másik két kérdésére pedig (t. i., hogy közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló minő fajtájú teheneket tartson s hogy hol értékesíthetné stb.) 60 db, eladatott 18 db 120—160 K.-éií, könnyebh legjobban a tejet) csak helyszíni szemle, vagy legalább félék (parasztló stb.) 170 db, eladatott 130 db 46—110 is kérdései részletesebb megtétele alapján tudnánk feK.-ért; alárendelt minőségű lovakból 75 db, eladatott leletet adni. 15 db 18—32 K.-ért. Bécsi vágóra vásároltatott 44 db, fi. Ö. urnák, Terebesd. A .Köztelek" 79. számában az állatkert részére vásároltatott 2 darab, tu- egy közlemény jelent meg , Vadbükköny és konkoly lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos be- mint ló- és sertéstakarmány" czim alatt, mely kielégítő tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt feleletet ád kérdésére. a gyepmesterhez küldetett — db.

Budapesti smrómarhavásár. 1900. nov. hó 15-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése. Kőbányai sertésvásár. 1900. évi nov. hó 16-án. Felhajtatott: belföldi 374 db, eladatott db, (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon jegalicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, ellentése Köztélek" részére.) Az üzlet nehéz áruba n kelleadatott — drb, növendék élő borjú 36 db, eladatott — drb, élö bárány — db, eladatott — drb; ölött belföldi mes volt. Heti átlag-árak : Magyar válogatott 320— 380 kgros nehéz 96—98fii-,280—300 kgrammos nehéz 21 drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — fii., vidéki sertés drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, 96—97 fii., öreg 300 kg. tuU könnyű f. Szerb 90—93 f. Román eladatott — drb, növendék borjú — drb, eladatott drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4°/o engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri 13'55 kecske — drb, eladatott — drb. — korona, árpa uj 12-40 kor. Kőbányán átvéve. Helyi iStiií ''Borjuvásár hangulata lanyha volt. állomány: november 9-én maradt 35215 darab. Felhajtás: Belföldről 880 darab, Szerbiából 2932 darab, " Arak a következők: Elő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 68'- 88-— Romániából —— drb, egyéb államokból darab. koronáig, kivételesen 92 koronáig Bulyra, galicziai Összesen 3813 db. Fő.összeg 39428 db. Állomány , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fokiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig gyasztásra (I—X. kerület) 1217 drb, belföldre Budapest kiv. koronáig drbonkint, koronáig környékére 994 drb, Bécsbe 65 drb, osztrák tarkiv. koronáig súlyra, növendék borjú , tományokba 1015 drb, Ausztriába — db. Német birokoronáig, kiv. koronáig drbkint, 40—45 dalomba — darab egyéb országokba — darab, összesen koronáig, kiv. 47 koronáig Bulyra. Ölött borjú: belföldi 110—115 koronáig, kiv. 120 koronáig súlyra, galicziai keronáig, kiv. koronáig 6 darab, borsókásnak találtatott 13 darab, összesen súlyra, tiroli —— koronáig, kiv. koronáig 19 db. Maradt állomány 30614 drb. A részvény-szálládrbonkint, bécsi koronáig, kiv. — koronáig sokban 12547 drb van elhelyezve. Az egészségi és transúlyra, növendék — koronáig, kiv. — zitószállásokban maradt XI/9. 4712 db. Felhajtás: Szerkoronáig drbonkint, élő bárány —• •— koronáig biából 2933 db, Romániából drb, összesen 7645 drb. páronkint, ölött bárány —• •— koronáig párja. ; 1697 drb, maradt állomány 5948 drb és Budapesti gazda sági és tény észmarisavásár. 1900 évi november hó 15-é n. (4 budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére. Felhajtatott: 232 db, úgymint: jármos ökörelsőmin.— db, közép 68 db, alárendelt — db. Fejőstehén : fehér — db, tarka 77 db, tenyészbika 2 drb, tarka tinó —, Ingatlanok árverései (40000 korona becsfehér — db, jármosbivaly 7 db, bonyhádi 78 db, értékei! felöl.) hizlalni való ökör — db, üsző fehér — db. (.Kivonat a hivatalos lapból) Jármosökrök re gyenge a kereslet, fejőstehenekre pedig lanyha. Nov. 19. Budapesti atkviha- Skonmal 71984 Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos kir. tvszék tóság sz. Fleisser Anna ökör , középmin. jármos ökör 740 pár., alárendelt minőségű jármos ökör — , Jármos Nov. 20. Budapesti atkviha- Zwicker 368650 bivaly é. s. mm., 550 K-.ig páronkint. kir. tvszék tóság Simon

" Mezőgazdák ü g y e i m é b e ! "

Elismert kitűnő hazai gyártmányi

1600 gözcséplökészlet Özemben!

ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár R É S Z V É N Y T Á R S U L A T BUDAPESTEN, K Ü L S Ő V Á C Z I - U T 7. S Z Á M .

2V«, 3V«, 4, 41/j, 6, 8, 10, 12 lóerejüek.

Magánjárók (uti m o z d o n y o k . ) Kér jOk minden szakbavigó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni, készséggel adunk kimerítő é» felvilágosító választ.

Árjtgyziiík kívánatra dijmeoteseo k

KÖZTELEK,

91. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .

1900. N O V E M B E R H ö 17.

1739*|

szabad. „HYDRA"

vetőgéptölcsér

hajlékony aczéltömlőböl, mely végét jelenti a vetőgéptölcséreknél eddig előfordult kellemetlenségeknek.

S z a M K véleménye szerint a legczélszerU és leitartósal tölcsér.

hnpartált íredet!

angol kosok PICK

OSWALD-ail BUDAPEST,

¥111., Kíilsö-Korepau-ut 1. tx.

lelmi szerek értékesítését eszközlik az előirt P/o mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nyújt tagok és nem tagoknak.

É

"IT Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete

HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ BUDAPEST S Z É K E S F Ő V Á R O S KÖZPONTI V Á S Á R C S A R N O K B A N . G) Sürgönyczim: Aurora—Budapest, ( p i

r

=

i

ÖÉPOLAJAT, disznózsírt, szalonnát és szalonnáról lerázott sót. F e r t ő t l e n í t ő

s z e r e k e t ,

Husnemüket, füstölt húst, vadakat, szárnyasokat—élő és leölt állapotban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.

_

Magy. kir. államvasutak. Üzletvezetőség Szegeden. 32852/900. szám. III. osztály. Pályázati hirdetmény. Temesvár Jőzsefv. állomásunkon megüresedő pályaudvari vendéglő bérletére ezennel nyilvános pályázat hirdettetik. A térlet 1901. május hó 1-ével veszi kezdetét és lart ezen időponttól számított három éven át, vagyis 1904. évi április hó 30-ig. Bérlőnek következő helyiségek bocsáttatnak rendelkezésére u. m. 3 lak-, 3 cselédszoba, 2 éléskamra, 2 árnyékszék, 2 konyha, 1 edénykamra, 1 mosogató, 1 mosókonyha, 1 mángorló, 7 pince, 2 padlás és 1 jégverem. Az üzem czéljaira átengedtetik az I., II. és III., osztályú étterem és a fedett perron egy része. Az egy koronás bélyeggel és „Ajánlat a m. kir. állomvasutak fent kiirt Temesvár Józsefváros állomása pályaudvarán levő vendéglő üzletére" felirattal ellátott, lepecsételt borítékba zárt, nemkülönben kellő okmányokkal felszerelt ajánlatok 1900. évi decz. hó 5-én déli 12 óráig az alulirt üzletvezetőség általános osztálya főnökénél (üzletvezetőségi palota, I. emelet 21. sz. ajtó) vagy személyesen, vagy kir. posta utján benyújtandók. Bánatpénz fejében a bérletre 800, azaz nyolezszáz korona készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban a szegedi üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál 1900. évi decz. hó 4-én déli 12 óráig vagy személyesen leteendő, vagy kir. posta utján beküldendő. Az értékpapírok a bpesti vagy bécsi tőzsdén legutóbb jegyzett 14 napnál nem régibb, a névértéket meg nem hnladó napi árfolyam czak 90°/o szerinti értékben számittatnak. Készpénzben letett összeg után kamat nemfizettetik.Az ajánlatban a letétel megtörténte megemlítendő ugyan, de a letétről nyert elismervény nem csatolandó. A vendéglő bérlétére vonatkozó feltételek a nevezett üzletvezetőség forgalmi és kereskedelmi osztályában (II. em. 17. szám.) a hivatalos órák tartamé alatt megtekinthetők, miért is az ajánlattevőkről feltételeket ismerik s anokat magukra nézve egész terjedőimükben kötelezőknek elfogadják. A fentebbi feltételektől eltérő, vagy a kitűzött határidőn tul beérkezett ajánlatok, továbbá olyan ajánlatok melyek táviratilag tétetnek s végül olyanok, melyekre nézve az előirt bánatpénz le nem tétetett, figyelembe vétetni nem fognak. Az ajánlatok között a választás a bérösszegre való tekintet nélkül szabadon történik. Szeged, 1900. november hóban. Az Üzletvezetőség. (Utánnyomat nem dijaztatik.)

u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű a&vtalanitott repczeolnjat, stb.

Hajlékony mint a gummi, ruganyosabb mint bármely más vetügéptölcsér. Soha sem törik vagy szakad és ellentáll minden elgörbiilésnek. — A tömlő fala teljesen zárt lévén, a vetőmag csakis a rendeltetési helyére juthat. Ezen tölcsérekkel felszerelt vetügépek kaphatók : Nicholson gépgyár r.-t.-nál Budapest, VI., Külső Váczi-ut 5., Kühne E. ur gépgyárában Mosón—Budapest. — Ezenkívül a tölcsérek minden nagyobb műszaki üzletben beszerezhetők. N a g y b a n i e l a d á s : Pforzheimi fémtömlőgyár társ. Magyarországi vezérkép¥iselöjénél F O D O R Ö D Ö 1 I műszaki irodájában 1399 B u d a p e s t , V I I . , Kertész-utcza 41. Leírások k í v á n a t r a készséggel k ü l d e t n e k .

Kitünő minőségű

tölgymakk-Dt nemkülönben mindenféle e r d é s z e t i m a g o t ajánl a

Hansen Chr.-féle

Magy. magpergető-gyár

sajtojtó

Faragó Béla Zala-Egerszegen;

ojtó por, oltó táblát, vajfestékek, ^fajtfesték.k, P I C I I BEBTÁ-nál K3n. Welnberge, Fráffamel-

minden kiállításon k i t ü n t e t v e , legutóbb Parisban ezüst

énemmel.

A j á n l j á k nagy r a k t á r u k a t mind e n p a t k o l á s i c z i k k b ő l és e z e n f s z a k m á b a vágó különlegessé- I g e k b ő l . — -Továbbá ajánlják szaba- § d a l m a z o t t , kiváló szakférfiak által I legjobban ajánlott patkóikat 1 i g á s l o v a k és p a r i p á k , úgyszintén

ökrök vasalására. Különösen kiemeljük czégünknek legújabban szabadalmazott rudvasalásait és kengyeleit.

H. H M M ' 8

SÖHNE

cs. és kir. u d v a r i p a t k o l á s i eszköz-szállitók W I E N , II., R E N N G A S S E 6. S Z Á M .

Kocsikenőcsöt, Petroleumot, Zsákokat, takaró- és szeJcérponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakot,

M Ű T R Á G Y Á T

Liceraátjoleréttoaiivakat minden czélra és minden egyéb gazdasági czikkeL

Vetőmagot

áron és garantált jó mi| nőségben. " Mindenkor a l e g m a g a s a b b n a p i áron, k é s z p é n z f i z e t é s m e l l e t t v á s á r o l o k lóherét, l u o z e r n á t é s e g y é b m a g v a k a t és k é r e k m i n tázott szíves ajánlatokat.

KRAMER LIPÓT,

a legjutányosabb

BUDAPESTEN,

Y. ker., JLkadémia-utcza l f . sz. Telefon. S ü r g ö n y c z i m i „ C E R E S " Budapest. Arjegyaéfcfcel én részletes fcllfa a j á a l a t * M u r i K í v á n a t r a w l g á l o K .

wm

254 K Ö Z T E L E K , 1900. N O V E M B E R H O 21. Téli

idény.

1 9 0 0 . P á r i s i v i l á g k i á l l í t á s .jiirv t a g j a .

• Téli

9 2 . SZAM. 10-1K É V F O L Y A M ,

idény.

Faragó-féle

Csüdsömör - kenőcs. Magyarország: legrégibb gazd. gépgyára Mosonban (1856.) A beálló téli idényre ajánlja legjobb rendszerű és leggondosabb kivitelű:

Répavágón,

Szeoskavágóit

minden nagyságban,

Eredeti a n g o l . Rapid darálók kukoricza

morzsolok,

utczai

Részletes árjegyzékek rendelkezésre állanak.

Szíves megk; resések

minden néma, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. Legjobb gummi- és kender tömlők M i n d e n f é l e csövek. I í f

•

lokomoiívok

— gízcséplögépek hajtására a főherczegi vasmüvekből. A készülékek megvizsgálásáról gazdasági szakszerű tanács adatik.

Szivattyúi: ingyen és bérmentve.

2 ',

GOZEKEK,

Budapest, VI., Váczi-körut 57|a,

• W

Ö D Ö N

l ilveg Vmenyfluid 3 deciliter

t e r v e z é s é r e és e s z k ö z l é s é r e .

Árjegyzékek

luid.

gyógyszerésznél T é t - K o m l ó s Békés-megyo. 1 nagy tégely Csüdsömörkenöcs 2 korona.

teljes takarmánykamra berendezések ==§

Főraktár s

l f e r s e n y f

Izom, ízület-rándulás, valamint rokkantság esetében kitűnőnek bizonyult. 1258 Mindkét szer, több nagyobb uradalomnál, valamint kisebb gazdáknál kipróbálva; már több év óta igen jó eredménynyel használtatik. Kapható a feltaláló és készítőnél

F A R A G Ó

Gyökmosók Vent^ky-féle takarmány füllesztök. Burgonya zúzok, „ 1I( a czég ajánitözik": Burgonya valasztók.

=

Biztos hatású szer, csüdsömör, hám és nyeregtörés ellen. Faragó-féle

legújabb javított rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyíiri, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegsk, mérlegelt házi használatra, baroramerlegsk. Commiiuitit-társaság szivattyú é* merlejgyartáan

(JARVENS

WlVíl

L

VI£11.1/» U H U ,

IV I G I I ,

Sc!,warseDbergstra»0«.

'

* »

Teschen kéretnek.

(Sclilesien).

8 arany-, 19 ezüstérem, •30disz. és elismerő oklevél'' Cs. és kir. szab. mosóvíz lovak számára.

H O T T E I l

F . J. IS. gyógyszertár a sz. Józsefhez BECS. XH/2., Sehönbrunnerstrasse lí EOTTEB-FELE TEAINING-FLUID

BlttvolU mtadeiinemü k£övékstfr ' L nélkül, hogy megtámadott és gyenge dástőT; kWSnösen be™ált<5epe?aj1n«° csülök> daganatnál, patabütyköknél, Vastag térdnél, csomóknál az inakon, vastag bokánál, daganatoknál, a hol Ilyenek fellépnek. A térdek remegését megszünteti és meggyógyítja a

EOTTEB I. ÉS n. SZ. DISZNÓPOEA

Hotter-féle Agrll táppora lovak és szarvasmarháknak, 1 osomag I és egészségének fentartására : minden máj-, hólyag- és Idegbajnál alkalmaza: EOTTEB-FELE EOLTTETEMEENOCS '/l tégely ára 2 frt, >/i tégely 1 frt 20 Felülmulhatatlanbolttetem eltávolításán

BOTTEB-FÉLE EOLIKA ELLENI SZEB stér, dr. Eggsr Leó és VI., Váczi-iörut 17. ás ptg7«wtta aril7-»te» 18.

A sertés javítása és hizlalása

H f l gazdák és hizlalók használatára.

Irta K. Ruffy Pál. Ara portómontes küldéssel I f o r i n t 10 kraioz&p.

Dr. FABINYI

v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. R e n d e l é s 9—3-ig; este 6—8-ig. BUDAPESTEN, V I I . k o r . . E r z s é l b e t - k ö r u t 12. s z á m . Levelekre díjtalanul válasz, kívánatra gyógyszerek.

larháknál pedig puffadtság

B

onai és polgári istállókban is a lovak erősimenetek előtt és után, ficzamodásoknál és —li-í-éUtK a lovat a^trainingben bámulatos

Kvixcfla-féSe

gurnini csülök-horzsszalag.

E N Z I N M O T O R O K

é s

ENZINLOKOMOBILOK villamos gyújtással és ventilkormányzattal ipari és g a z d a s á g i c z é l o k r a , valamint villamos világításra.

GÁZMOTOROK

Legmesszebb menő jótállások. — Előnyös feltételek. — Képes árjegyzékek, valamint részletes költségvetések kívánatra ingyen.

O S E R S és B A I I E R

gáz- és benzinmótorgyár és vasöntöde.

DÉNEST'JB.°

Budapest,

VI., y á c z i - b r ö u t 61/a.

Illuslrált

árjegyzék

Kwizda szab. gummi véi észülékeiről a lovak lábaira ingyen és l>érwcntve. FŐRAKTÁR

ICwizda

Féréshez

János

gyógyszerész, KORNEUBURG, Bécs mellett.

jvOZTELSK,

91. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .

1900. N O V E M B E R H O

Gazdaságok, Iparosok és malmok részére ajánlja a

79.761/900. számhoz.

DREZDJM M O T O R G Y Á R

Bérleti hirdetmény. katasztr. és

hold

Ágoston"

kiterjedésű

pusztai

tartandó Írásbeli zárt ajánlati nyilvános versenytárgyalás u t j á n 1901. évi október hó 1-től — 1913. évi szeptember hó 30-ig terjedő 12 évi időtartamra haszonbérbe fog adatni. Az 1 koronás bélyeggel ellátott és 3000 korona bánatp é n z letételét igazoló Írásbeli ajánlatok a fent jelzett n a p délelőtti 1-0 órájáig a minisztérium segédhivatali igazgatóságánál n y ú j t a n d ó k be. A részletes haszonbéri és versenytárgyalási feltételek a minisztérium segédhivatali igazgatóságánál, valamint a szegzárdi kir. közalapitv. gazd. felügyelőségnél (Szegzárdon) a hivatalos órák alatt betekinthetők. Budapest, 1900. október 26-án. m . k i r . v a l l á s - és

közoktatásügyi

minisztériumtól.

Magy. kir. államvasutak. Üzletvezetőség Debrecen. Pályázati hirdetmény. Alulírott üzletvezetőség az 1901., esetleg további két évben szükséges pályafentartási fák, deszkák, pallók szállításának biztosítása czéljából pályázatot hirdet. A pályázati feltételek, méretjegyzékek és ajánlati minták minden üzletvezetőségnél és kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők, a debreczeni üzletvezétőségnél dij nélkül is megszerezhetők. A pályázati feltételek alapján szerkesztett ajánlatok .1900. évi november hó 20-án déli 12 óráig nyújtandók be a debreceni üzletvezetőség I. osztályánál. A bánatpénzek egy nappal előbb leteendők az üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál. Magy. kir. államvasutak. Üzletvezetőség Debreczen.

Eladó európai gyökeres és sima szőlővesszők, valamint Riparia Sauvage alanyra ojtott kétéves gyökeres ojtványok eladók.

Sima vesszők. Olasz Rizling 40,000 ezre Nagy Burgundi ... 10,000 , Mézes fehér ... 20,000 „ Szent-Lőrincz 5,000 »

dljafcfcal *» érm«k-

ChasEelas Rouge Blanc ... Veltelini piros— ... Tramini piros

10,000 5,000 5,000 4,000

„ „ , ,

( ( í í

Vegyos csemege íajta... 10,000

„

(

Ojtvány Mézes fehér Chasselas Blanc... Rouge... Oportó

Magy. kir. államvasutak 157833/900 szhoz. Pályázati kiirás. Az alólirott igazgatóság a magy. kir.. államvasutak részére a jövő 1901. évben, illetőleg 1903, év végéig a távirdai anyagokból, villamos izzólámpák és szénpálczákból felmerülő tényleges szükségletnek szállítását biztosítani kívánván, erre ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A kiirás tárgyát képező czikkeket előtüntető jegyzék, mely egyszersmint ajánlati mintául szolgál, valamint a szállításokra vonatkozó részletes módozatok, valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamránál megtekinthetők és a magyar királyi államvasutak igazgatósága anyag- és leltárbeszerzési (A. III.) szakosztályánál (Budapest, VI. Andrássy-ut 83. szám alatt.) kaphatók. Szabályszerűen kiállított, iv.enkint egykoronás magy. kir. okmánybélycggel ellátott ajánlatok lepecsételve, legkésőbb folyó évi deczember hó 6-iki déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak anyag- és leltárbeszerzési szakosztályában átadandók, illetve pósta utján oda küldendők és-a boríték ezen külczimmel látandó el. Ajánlat 158833/900. számhoz. Bánatpénzül az ajánlott áru értékének 5%-a a légkésőbb 1900. évi deczember hó 5-dikéig a magy. kir. államvasutak főpénztáránál leteendő. Később benyújtott ajánlatok, valamint olyanok, melyek nem pontosan és a részletes módozatok betartása mellett állíttatnak ki, végre azok, melyek után nem tétetett le az előirt, bánatpénz nem vétetnek figyelembe. Budapest, 1900. évi november hóban. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

HIRDETÉSEK

Mvétetaek a kiadóhivatalba

Hirdetmény. A

mezőhegyesi

1900/901.

magy.

kir.

vesszők. 10,000 drbja i. 1,000 , 2 2,000 „ 2~ 1,000' . » 2'

OrszágosMagyarGazdaságiEgyesület igazgatójához Budapest „Köztelek" intézendök. A vesszők elszállításának még az ősz folyamán kell történnie. „Ezrenkint csomagolás és vasútra szállításért külön egy koronát számítunk."

áll.

ménesbirtok

évi

métermázsa

zab

szükségletének

biztosítása

Az „Országos M a g y a r Gazdasági Egyesület „ i s t v á n t e l k i i m m ú n i s " I i o m o k t a l a j u s z ő l ő j é b ő l k i s a j á t í t á s f o l y t á n feleslegessé v á l t k ö v e t k e z ő ; .

vesszők. 10,000 ezre 2,000 , 4,000 , 1,000 „ 1,000 ,

é» Twaaayea »I»6

7500

s z ő l ő v e s s z ő .

Gyökeres Olasz Rizling Nagy Burgundi ... Mézes fehér Tramini piros Piros Bakar

és locomobiljaít Minden klilUtáiion

földbirtok,

f. 1900. évi november hó 22-ik napján

A

„ „ .... . Nasyszerfi njitások

„Palánk-lese

melynek művelési ágai a haszonbéri és versenytárgyalási feltételekben v a n n a k részletezve a rajta levő gazdasági épületekkel együtt, az alulírott minisztérium IX-ik ügyosztályában (V. ker., Vadász-utcza 33. szám)

1786

RStfttST

' l a E E T * gáz-, benzin-, petróleum- és acetylen-motorait

A magyar t a n u l m á n y i alapitvány tulajdonát képező szegzárdi u r a d a l o m h o z tartozó, Tolna vármegyében Szegzárd nagyközségétől 4 kilométer távolságra fekvő 1428x^0

1741

17

végett

folyó évi deczember hó 7-én délelőtt 10 órakor a zárt

ménesbirtok

Írásbeli

i g a z g a t ó s á g á n á l

ajánlatok

utján

versenytárgyalás

fog

tartatni. Az

egy

tákkal időig

(1) k o r o n á s

felszerelt a

bélyeggel

ajánlatok

ménesbirtok

a

fent

ellátott

és m i n -

emiitett

igazgatóságánál

határ-

Mezőhegye-

s e n (posta-, táviró-, t e l e p h o n és v a s ú t á l l o m á s ) n y ú j tandók A

be. részletes szállítási

feltételek

gazdasági főigazgatónál (Budapest minisztérium m.

II. e m .

80.

kir. áll. m é n e s b i r t o k

meg.

ajtó)

s

a

magy.

kir.

földmivelésügyi a

mezőhegyesi

igazgatóságánál

*

tudhatók 1822

Budapesten,

1900,

évi

ríovember

hó.

Földmivelésügyi m. kir. miniszter.

1742

K Ö Z T E L E K , 1900. N O V E M B E R H O

14.

90. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .

Mindennemű tejgazdasági eszközt ét gépet szállít, tejgazdasági telepeket és tejszövetkezeteket rendel b« u

-Separator Részvény-Társaság ezelőtt P f a n h a u s e r

A .

Budapest, V., Báthory-utcza 4. szám.

Magyar kir. államvasutak. 150901/900 sz. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a mozdonyvezetői, fűtői és kocsirendezői személyzet részére az 1901 — 1905. években szükséges téli ruhák szállítására nyilvános pályázatot hirdet. A megközelíts öt évi szükséglet a következő: 2700 darab posztókabát bunda béléssel, 4000 darab posztókabát szövet béléssel, 5000 darab magyar szabású posztá nadrág. A ruhák készítéséhez szükséges sosztót és bélés szövetet az államvasutak igazgatósága fogja a vállalkozónak átadni. Az ajánlatok }9>0. évi decembar 6-áig terjesztendők be, a bánatpénzek pedig 1900. évi december 5-éig küldendők be. A pályázati feltételeket tartalmazó „Ajánlati felhívás" az álta'ános szállítási feltételek, valamint az egyenruhák szállítására vonatkozó különleges feltételek, a m. k. államvasutak igazgatósága anyag- és leltárbeszerzési szakosztálynál Budapesten (Andrássy-ut 73. sz. II. emelet 43. ajtó) úgyszintén minden üzletvezetőségnői megtekinthetők. A pályázati feltételeket tartalmazó „Aján'ati felhívást" a fentebb említett anyag- és leltárbeszerzési szakosztá'y szolgáltatja ki díjtalanul, esetleg küldi mog posta utján. Az általános és különleges szállítási feltételeket a m. kir. államvasutak nyomtatványtára Budapesten (Andrássy-ut 75. sz.) szolgáltatja ki 50, illetve 30 fillérért, mely összeg posta utján is megküldkető. Utóbbi esetben 20 Sllér postaköltség is beküldendő. Budapest, 1900. november hóban. A magy. kir. államvasutak igazgatósága. (Utánnyomás nem. dijaztatik.)

ÉÜAÜjÉÉIftÉÜÉáÉÉIÜÉáÉ Bérbeadási hirdetmény. Mlts. g r ó f S z á p á r y pező Pestm.

Tószeg

I123rÜo

Frigyes

község

ur

határában

tulajdonát fekvő

ké-

mintegy

holdat tevő birtok

1901. BVl Oltüte lió l - i i l 6 Tao 10 KtfilÉífi

haszonbérbe fog adatni. A részletes haszonbérleti feltételek G - L A T Z jószágfelügyelő

urnái Abonyban

BÉLA

betekinthetők.

RENDSZERES

MALOM-berendezések és egyes

MALOMGÉPEK,

termény-tisztitá-művek gabonaraktárak (silos) részére.

GeaepelHugó ( é p - és r o s t a l e m c z g y á r , malomépitésiet

Marshall, Sons & Co. L.mtd angolországi gépgyár vezérügynöka

BUDAPESTEN, V. ker., Külső váczi-»t 46.

7<m

1743*|

KÖZTELEK, 1900. NOVEMBER Hö 17.

91. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM.

Kitüntetve: 1897. Kisbér nemzetközi vetőgépverseny első dij: állami arany érem. Lévai nemzetközi vetőgépverseny első dij: nagy üzemre arany érem. 1898. Hódmezővásárhelyi vetőgépverseny első dij: arany érem. Marosvásárhelyi vetőgépverseny első dij : arany érem. 1899. Szegedi kiállítás első dij: legnagyobb elismerés. 1900. Párisi világkiállításon ezüst éremmel kitüntetve.

WEISER J. C. gazdasági gépgyára Nagy-Kanizsán. Ajánlja: Magyarország legújabb és legjobb

Kalmár Vilmos Budapest, VI. kerfilet, T e r é z - k ö r u t 3 .

szán.

a csehországi Thomas-müvek magyarországi rezérképviselője ajánl: T b o m a s f o s z f á t l l s z t e l

(Thoiassalik),

„ M a r t e l l i n " doháoj? t r á g y á t ,

vetőgéitót, szabad, kiváltható kapacsuklyókkal ellátott síK és hegyes t a l a j h o z egyaránt a l k a l m a s

ZALA-DRILL

m

mmmmmmm A műtrágyák béltartalmáért szavatolok. • » — Legújabb szerkezetű kitűnő trágyaszóró g é p e k a legolcsóbb áron. « nt««

sorvetögépét, továbbá szab. „Perfecta" olcsó és igen jó, könnyű vetőgépét, legjobb szerkezetű Sack-rendszerü aczélekéit, boronáit, járgányait, szénagyüjtőit, rostáit és mindenféle gazdasági gépeit. A homokos talajhoz a ZALA D R I L L különösen e czélra készített és kitűnőnek bizonyult vetösarukkal lesz ellátva. Árjegyzélc ingyen és bérmentve.

m

K a i n l t o t

él

lelkiismeretes 1

Mayton & Shuttleworth /

mezőgazdasági gépgyárosok (?) B u d a p e s t által a legjutányosabb árak mel'-" -=-•-"-*—>-•

q

^es.'szf"

Magyai

tak. 1510.3/900. szám. Pályázati hirdetmény. A magyar királyi államvasutak igazgatósága nyilvános pályázatot hirdet a tulajdonában levő 6587 darab vizmentes teherkocsi takaró ponyva közül közül a használat közben megsérülteknek 1001, 1902. és 1903. években leendő foltozása és egyéb módon való alapos kijavítása, bőralátétes uj sárgaréz karikákkal való ellátása és helyreállítása iránti munkálatokra. Ezen munkálatokra a 151023/900. szám alatti pályázati felhívásban foglalt határozmányok és a magy. kir. államvasutak 122.291/900. számú általános szállitáci feltételei mérvadók és kötelezők. Ezen határozmányok, — valamint az ajánlati űrlapok a magy. kir. államvasutak igazgatóságának anyag és leltár beszerzési „A III. szakosztályánál, Budapest, VI., Andrássy-ut 73. szám II. emelet 43. ajtó, — a ponyvák pedig abudapest-józsefvárosi állomáson lévő ponyvakezelési raktár vezetőségénél, — a pályázati határidőig naponhént, a hivatalos órák alatt megtekinthetők, különben pedig a határozmányokat feltüntető pályázati felhívás és az ajánlati űrlap 1—1 példánya az igazgatóság anyag és leltárboszferzési szakosztályánál díjtalanul megszerezhető; a hivatkozott szállítási fellételek pedig az igazgatóság nyomtatványtáránál 50 fillér befizetése — esetleg 50 fillér és 20 fillér .postadíj előzetes beküldése ellenében megszerezhetők. Minden ajánlattevőről feltételezte tik, hogy a pályázati feltételeket ismeri és kötelezőleg elfogadja. Az ajánlat kizárólag az e ezélra készült és az igazgatóság anyag és leltár beszerzési szakosztályánál 1 — 1 példányban ingyen kapható űrlapon állítandó ki. A lepecsételt, aláirt és kellő bélyeggel ellátott ajánlatok: „a magyar kir. államvasutak igazgatóságának anyag és leltár beszerzési (A III.) szakosztályához" czimezve, legkésőbb 1900. évi deczember hó 15-én délelőtt 12 óráig beküldendők, illetve ott átadandók és ezek borítékára világosan reá vezetendő: „Ajánlat 151023/900. számhoz ponyvák foltozása és javítására." Az ajánlathoz 2000 korona készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas érték .papírokban bánatpénzképpen, legkésőbb 1900. évi deczember ho 14-én déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak főpénztáránál leteendő. Nyertes ajánló ezen bánatpénzt a pályázati felhívásban foglalt feltételek értelmében köteles kiegészíteni. A bánatpénz letétele az ajánlatban ugyan felemlítendő, a letett bánatpénzről szóló letéti jegy azonban nem csatolandó az ajánlathoz. Budapest, 1900. éai november hóban. _ Az igazgatóság.

Tenyészbika-eladás. A tolnai uradalomban állandóan több kiváló szép és erősen kifejlődött Simmenthal,

elsőrendű kitünte-

téssel díjazott anyagából származó IV2—2 éves

W

van eladó.

telívér-hika

eü

Az állatok gümőkórmentesek és jogában áll minden vevőnek az átvétel előtt saját költségén oltási próbát is eszközölni. Közelebbbi felvilágositással készségesen szolgál B á r ó

D r a s c l i e

H i c h . á r d

gazdasági igazgatósága T O L K Á I S .

1831

Locomobil és gőzcséplőgép-készletek

továbbá íárgány-cséplSgípelf.^löhor. osép^^tl^tltő^posták, konkolyozók, kaszáló- te

" „Colnmbia-Drill"

Llncolni t S r z s g y á r u n k a világ legnagyobb j locomobil- és cséplOgép-gyára.

PVagyar kir. államvasutak. 148727/900. szám. Pályázati hirdetmény. Az alulírott igazgatóság a m. kir. államvasutak részére 1901, 1902 és 1903. években szükséges, évenkint mintegy 1200 métermázsa rézgálicz szállítását biztosítani kívánván, ezennel nyilvános pályázatot hirdet. Az ajánlati minta valamint a szállításokra vonatkozó részletes módozatok valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők és a magy. kir. államvasufak igazgatósága anyag és leltárbeszerzési (A 111.) szakosztályánál Budapest, Andrássy-ut 73. sz. II. em. 43. sz.) kaphatók. A szabályszerűen kiállított, ivenként koronás m. kir. okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve legkésőbb f. évi november hó 20-án déli 12 óráig a magyar kir. államvasutak anyag és leltár beszerzési szakosztályánál benyújtandók vagy oda küldendők és a boríték ezen külczimmel látandó el: „Ajánlat 148727/900. számhoz". Ugyanezen időpontig átadandók ugyanott a kőtelező minőségű minták is. Bánatpénz gyanánt az ajánlat anyag értékének 5%-a legkésőbb f. évi november hó 19 én déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak budapesti főpénztáránál leteendők. Később benyújtott ajánlatok, valamint olyanok, melyek nem pontosan és részletes módozatok bemutatása mellett állíttatnak ki, nem vétetnek figyelembe. Budapest, 1900. október hóban. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik).

1744-

KÖZTELEKI

1900. N O V E M B E R Í Ó

91. S Z Á M .

17.

10-IK

ÉVFOLYAM

A BAIANfcE SEPABATOR Első érmek, arany kitüntetések, államdijak stb.

l e f ö l ö z ő - g é p e k h a t h ó n a p a l a t t kifizetik

önönmagukat.

E L S Ő M A G Y A R T E J G A Z D A S Á G I GÉP- É S E S Z K Ö Z G Y Á R

FÜCHS ÉS SCHLICHTER BUDAPEST,

Kézi

VI., A N G Y A L F Ö L D ,

JÁSZ-UTCZA

és e r ő l i a j t á s u t e j g a z d a s á g i t e l e p e k kezetek teljes berendezése.

és

7.

szövet-

Tisztelt vevőinknek hós@zabb időre biztos vajpiaezot biztositunk.

At.cz. gazdaközönség becses figyelmébe!

; Takács Oszkár =

Jutányos árban el hídmérleg:! 8 drb 1500 kiló hordképesség*, erős ^orláttal ellátott

gépgyára

BUDAPEST-KÖZTELEK

|

Üllői-ut mellfett. t

marhamérleg! 7 drb 1000 kiló hordképesség-ü és 9 drb 500 kiló hordminden mérleg hitelesítve! Becserélek! ócska marhamázsákat uj

D É N E S

MÍ1V0

Budapest, 'IY., AxanyKéz-utcza 1

=

!

Z. sem árthat a baromficholéra, hol a thtiringiai •labdacsok használatban vannak, meglepően gyorsan és biztosan segítenek. Némely udvarban már több száz tyúk, kaesa és liba lett megmentve thtiringiai labdacs ,által. 3 koronáért egy egész, 1 korona 60 fillérért fél doboz rendelhető minden gyógyszertár és állatorvos' által. Egyedüli gyáros : Cl. Lageman, Erfurt. Főraktár Ausztria részére: Rössle M.. Wien IV/i Mayerhofgasse 12. Magyarországi rak1ár Török József gyógyszertára, Budapest, VI., Király-utcza 12. Tejet | Ajánlat. TÜZbiztOS

iStáUÓvihar-, teher-

Falrbanks

; i í ;

Gözcsé-.lökészleteknek szakszerű javítását a legolcsóbban elvállalja. ; Költségvetéssel díjmentesen s z o l g á l , , . | | G t j á n l j a é s r a k t á r o n t a r t j a a z >'"'' S l s ő m a g v a r g a z d a s á g i gép« y gyárban készült gőzeséplő- f\ g a r n i t ú r á d a t m i n d e n n a g v - jgj * A £ £ ságban. * £ * £

Csereüzletek k ö t t e t n e k . Mérsékelt árak és legkedvezőbb fizetési feltételek mellett

Kovember hóban jelenik meg a

M é r l e g é s gépgyárrészvénytársaság. Városi iroda és raktár Budapest, A n d r á s s y - u t 14

„LUCZIFER alágyujtó.

1901.

Maleczky szabadalma. Legjobb, legkényelmesebb és legolcsóbb. — Alágryn jtásltoz f a teljesen felesleges. Százankint 90, 100, illetőleg 360 fillér. 2 koronától kezdve házhoz szállíttatik. Gyári főraktár: VII., Rottenbiller-utcza 15. Yiszontelárusitónak árengedmény. 1746

é v r e .

S Z E R K E S Z T Ő :

SZILASSY

Z O L T Á N ,

az Orsz. Magy. 6azd. Egyesület szerkesztő-titkára. K i a d j a az O r s z á g o s M a g y a r

Gazdasági

Egyesület

Ára

fciültetés vagy sorfáknak alkalmasat bármily mennyi- és minőségben elad: 1825

Telepítés. A politikai, és gazdasági telepítés, a telepítési bank a középbirtokrendezés és a tenyészgazdaság (tervvázlat)

Dr, Pajzs Gyula hevesi gazdasága (Hevesm.)

irta: Zorád •gentueli legfinomabb francia jta, Cannover-féle Colossá! gvastagabb és Palmottó uj nerikai fa^jta klültetésre legegrendeWseLfmigVkSet

megfelelö gazdasági épületekkel, jelenleg a tulajdonos kezelésében eladó vagy bérbeJ,-N.-K° Saotaokm. e88enSi|2^

portomentes küldéssel 1 korona és 80 fillér. Ajánlott küldéssel 2 korona. E g y díszesen s teljesen vászonba k ö t ö t t , n a p t á r r é s z s z e l és g a z d a s á g i t u d n i v a l ó k k a l e l l á t o t t n a g y a l a k ú

egyszerű számviteli könyv, a melyet minden gazda számvitelének bejegyzésére az egész éven át használhat.

István

ára 1 korona, megjelent és kapható kii adóhivatalunkban (Budapest, Üllői-ut 25. sz.)

Előfizetéseket elfogad a

„ K Ö Z T E L E K " B

Ü

D

A

P

k i a d ó h i v a t a l a E

S

T

,

IX. kerület, Üllői-ut 25. szám.

91

KÖZTELEK 1900. NOVEMBER H ö 17,

SZAM. 10-IK É V F O L Y A M /

KIS HIRDETÉSEK

Csuk mezőgazdái éa a szakirodalom terményei, I továbbá állást keresők és adók Hirdetményei j

O M k oly l a v e l e k r * Tálaazolimk, m e l y e k k e l TÚlagzra s z ü k s é g e s l e v é l b é l y e g e t v a g y levelezőlapot kfildem Jószágí'elügyelői BBTÓIiTKHDÜ ÁLLÁS, írnoki ságos gróf Mailáth József ur Perbenyiki uradalmában, mely egyenlőre 320 korona fizetés holdas bérgazdaságot önállóar teljes ellátással van javaés mint jóyágfeldalmazva. Pályázhatnak aka- vezetett is működött, óradél démiát vagy gazdasági tan- ügyelő intézetet végzett gazdászok, mellett megfelelő évi jövedelleg máshelyen eltöltött szolgálatukról^ Szóló^bizonyitványaiknem adatnak,' kérvényükkel gazdaságban mint kezelő van alkalmazva, újévre megfelelj

hWÉt

LIMUUlillJJ LILI

a z 1901. é v r e

II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja laság minden ágában Kezelőtiszti laság m'nden ágában jár-

Adai Földmives i s k o l á t földmivesiskolát kiünően vég1 zett, 13/» évi gyakottal biró, erélyes, nős, hadmentes egyén, íeszélMgensfo^galmMtű^yes járta* a gazdaság minden ágában, január 1-ére megfelelő

3 bizonyitványmáso-

endők Békés-Osabára. Fiátal izr. kiszolgált ü, gázdaságb: ;üks/g esetén í

igVaTatTfcakaVrontálmegye. Tehenész gazdának kőzik tejgazdasági iskolát vég. zett, 26 éves, ^ev. Kerestetik jPsarhajUniCképes.klA]Satok! Méltóságos Keczer Miklós ui gazdasági intézőségéhez Lapis.

bir,

olim éar°ki6adó"

Kulcsár fóldmives-iskolát végzett, pős, családos, szerény igényű, alföldi hírneves gazdaságban van. Állattenyésztés, hizlalás és könyvvezetésben jártas, C °im a kiadóhivatalbah. °Í792

Yöröstarka

tinó u S Zo és

n

legprímább, 1—2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való ökrök eladására és későbbi szerződésre

Somogy-Szentimrei korátó? 6egy nagjfobb^gazdaságban az összes gazdasági munkálatokat végezni és arra felügyelni tüdő,

riszolgált szak azdaságban, n

,miS6 gyakorlatilag teljesen jártas, 5, évi gyakorlatáról jó i ^VílrryoU: azdaságban ;or elfoglalhatja, zettségének, mint iszt már eleget negkeresések az.

ködik, 1901. áprilisra etM és tótul. Őztaf!

Kis-Czelli kereskedők.

4000

„Számtartó" 1644 jelige . . 1844 ~ Mükertész,

Főtiszti állást ^ fsíerz^tWakoriaülagkép-

tés és hizlalásokban, ugy szinügyeiben teljes gyakorlattal bir. Kifogástalan működését és jel-

kosok

_

t

Alig Olayton és >le sialmaköt tért; egy uj ki

uradalomban. Cséplőgép és mindenféle gazdasági gépet ^^yok^^re^nd^kezik^azáT^a .rögtön elfoglalhatja. Czim:

Ára: 0. M. G. E. tagoknak, a Gazdatisztek Orsz. Egyesülote, valamint a Tejtermelők Egyesülete tagjainak ajánlott kül3 kor. 30 fill.

Bolti ára 4 korona. Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllőiut 25. szám. Megvételre magás^erő^é^egyMe^törzsü, szimé^használtf de^'jókarlfan levő 2-3 lóerejü gőzmotort Vilmos uradalmi tiszttartóhoz nekfyB 0 tta-meSye r ^ Gazdaságomban

Zsákok

Tóajánlok őszi és koratavaszi szállításra egyés kétnyaras, gyors?növésü csehponty-, süllő-, csuka és ezompó-ivadékot, továbbá megtermékenyített fogas-siillöikrát. C o r c h u s Béla, Budapest, IV. kerület Molnár-utcza 17.

mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók

kap hVVóVj b a ? F í s'c H E°R°

Gazdák s gazdálkodók figyelmébe. Számos uradalomba már bevezetett

Gróf Herberstein Albert 167 uradalmi igazgatóságinál Strllek, Morvaország.

bükkönyt i)

vásárol

Gazdatiszt

rendelkezik, 1 !ügyeskerté! adóhivatalban

Eredeti

Rambouillet

Tiszta v é r ű ázhalmi gazdaságban, B

Kezelő tiszti ry ispáni állást keres, uj évr ' földmives iskolát végzel Sves keresztény ispán, 1 évi gyakorlatát elsőrend és felföldi gazdaságokba

L a s z k á r y Gyula, VEGYESEK,

ée üsző borjakat

lés ös telepi és, dohánytermelés,

Vevők forduljanak a tulajdonoshoz ' 1805"

WEILEI^ é$ EISHEÍ^

Intézői vagy nős, önálló ispáni állást - t u ^ r t ü ősik r keres, uj évi belépésre, 87 éves,., róm. kath , ?6Uen, keszthelyi 24 éves róa^kath.fkíKatonai' kötelezettségének eleget tett, írnoki vagy legédtiszti állást jövőfe biz^faitva van,"mielőbbi belépésre. Czim : Pejtsik Jenő, úgyszintén leíepriTri áhb Sarkad, Biharmegye. 1610 lekötni való és k épzet't l6gaz dal isf'^Jelenlegi állását nősülés végett óhajtja j á r m o t Öhi-Ske* Gépész, változtatni. Ozim a kiadóhiva- legjutányosabb árakon ajánlyamot végezte, nagy uradalomban mint főgépész tizenhat K l e i n és S p i í z e r Kezelő i s p á n i Kis-Czelli kereskedők. állást keres földmives és tejMegrendelések egyezse 27 éves, ev. ref. vallású, nőtlen bármikorra is elfogadt

Nős gazdatiszti

jutányosán

eladó.

Romhány, (Nógrád-megye).

f w

fan34!2' tSenészetf7 hízMá'í dohány és. ozukorrépa termelésben, 9 ávi gyakorlattal bir. Jelen állását azonnal is elhol háztartást is vihet (özvegy anyjával), esetleg nőtlen ispáni hivat alban.°^a ' * " " * 1832 Intelligens pusztai árva leány uri családCzim a kiadóhivatalban. 1834 Gazdatiszt izr. nős, családos, 37 éves, 14

félvér tehén

legolcsóbb árért vállalkoznak

növendék ökör

ÁLLÁST KERESŐK, Uradalmi m ü k e r t é s z

Jeszenszky Pál, 3 0 «lrb l l a t a l S i m mentliali

••

Nős Kertész

1 UJ^UIJUUMU^l

33 éves, al biró, gazdaság minden

ÁLLATOK, el fogadtatik. Folyam

nbiUri

Eladó b i k á k . Tenyésztésre^

Házvezetőnői i3t keres egy intelligen sépkoru hölgy. Ozime a ki

E l a d ó ügető m é n George L. Napoleon recordj kUométSre) Am<

íást keres, 32 éves, nős, i gyakorlattal. Jeienle nei György u y

HALDEK magnagykefflskedése ,

József föherczeg ö cs. és kir. fensége udvari szállítója

BUDAPEST, Károly-kömt 9.

50%-al olcsóbb mint bármely más világító anyag. Próbaküldemények 2 korona utánvét mellett. Kívánatra prospektus ingyen s bérmentve 1818

Burián Yilmos veje, Budapest, XI., Soroksári-u. 10.

KÖZTELEK, 1900. NOVEMBER HÖ 17.

BŰZEKÉKET,

5O 0 l»

GÚZ-UTIHENGEREKET és

legtlkétotesebb

szerkezettel

és

legolcsóbb

árak

10-IK É V F O L Y A M .

terméitöbblet

érhető el, ha a talaj 99%-os darabos égetett maró mészszel vagy 72°/o-os szénsavas égetett mészporral trágyáztatik. A legnagyobb uradalmaknál kitűnően kipróbált trágyázási módszer. I. rendű referenoziák 1 Fenti czikkeket valamint mindenkor friss, szép fehér építkezési meszet bármely 1327 vasútállomásra bérmentve legolcsóbban szállít ELSŐ BAKONY-SZENTGALI MÉSZTELEPEK

KLEIN MÁRKUS FIAI Szentgál

GÖZ-UTIMOZDONYOKAT •

9 I . SZÁM.

mellett

szállít

JOHN FOWLER & Go.

" V E S Z P R É M I

8 A M Ü

TJTÓDA

Pejtstk Károly

w*m-» BUDAPEST KELENFÖLO

Budapest

IV. ker.,

Károly-utcza

I.

szám.

Ajánlja dúsan felszerelt

írod*, raktár, jaTitómflhely.

fényképészeti

czikkek

raktárát. 1510 Kézi és stativos k a m a r á k .

Kodakok.

Knuth Károly

Féiiyerős és élesrajzu Objectivek. L e m e z e k , Hímek, p a p í r o k és vegyszerek folyton friss és megbízható minőségben.

mérnők és gyáros.

Fényképészeti felszerelési tárgyak,

- O T Á B A8 n t O D A i

Javítások jutányos árak mellett. Árjegyzék kívánatra.

« I . Ker., 6 a n j r . i t o a 0 - t . n i Elvállal: K8zpontk viz-, lég- ét gífzTittések, ... szesz- él vízvezetékek, osatornázásak, szellőztetések, olosettek, szivattyúk, vizcrtfmfivi • •" gép«k stb., nemkülönben készén-, ólai róleum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számára. Tervek, kíltségvetések, Jövedelmi slSlrásyuttt gyorsan készittetsek. Itsfjcbk minőségi Mt|ji(-u(Ttk raktárra.

S A C K R U D O L F egyedüli képviselője Magyarországon

P R O P P E I I

S A M U

Budapest, Váczi-körut 53. szám. Előre bocsátva, hogy Sack Rudolf világhírű gyártmányai eredeti minőségben csak nálam kaphatók: ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvasu ekéimen kivül sík és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- é3 szórva vetőgépeimet

KAINIT

szecskavágó-, répavágó gépeimet.

nagyban éa kicsinyben. am Országos Magyar Gazdasági Kgyes*l* Mikért hivatalánál (Budapest Köztelek). A r a k : nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A rásüti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük p é n í tárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.

Kézi, járgány- és gőzhajtásra

Msgremdethti

járgányaimat

ai

tS«Tbl'

takarmánypároló ÍW készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépe| ket és eszközöket. Mindenről kimerítő árjegyzék és készséges felvilágosítások.

i malomgépeket, valamint

berendezéseket

gépöntvényeket gépműhelyek részére gyárt és Í

Wörner J. és Társa

malomépitg gépgyára és vasöntödéje

Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz, .Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)