x. A MEGELŐZŐ. ÉS NYOMOZÓ. SZOLGÁLAT KÜLÖNLEGES ESETEIBEN VALÓ ELJÁRÁS

x. A MEGELŐZŐ.

ÉS NYOMOZÓ.

SZOLGÁLAT KÜLÖNLEGES ESETEIBEN

VALÓ ELJÁRÁS.

83. §. ELJÁRAS A JöVEDÉKI ÉS A BORTöRVÉNYBE tJTKöZő KIHAGASOK ESETEmEN.

490.

. 1.

A Szut. 492. pontja szerint) ha a csendőr valakit dohány- vagy vámjövedéki kihágáson tettenér, köteles a'3 esetről tényleírást szerkeszteni és azt ))az őrizetbe vett tettessel« együtt a pénzügyőri szakasznak) illetve vámhi­ vatalnak átadni. Eszerint tehát a csendőrnek minden dohány- és határcsempészt kivétel nélkül el kell fognw) illetve elő kell vezetnie. Igy van-e ez? Mindenekelőtt azt kell leszögezni, hogy jövedéki kihá­ gások üldözése nem a csendőr feladata. Nemcsak azért, mert ez a pénzügyőrség szakszolgálatába vág, hanem azért sem, mert a jövedéki kihágások üldözésével való rendsze­ res foglalkozás elvonn á a csendőrt rendeltetésszeru hiva. tásától. Egyébként is:. a jövedéki törvények és rendeletek száma olyan nagy, helyes alkalmazásuk pedig olyan külö­ nös ismereteket igényel, hogy azokra a csendőrt csak különleges tanfolyamokon lehetne kiképezni, de ennek nem volna sok értelme, miután a pénzügyőrség a maga fel­ adatát a csendőrség segítsége nélkül is kiválóan elvégzi. Ezért helyezkedik az utasítás 83. §-a arra az elvi állás­ pontra, hogy a csendőr jövedéki kihágás ügyében ne nyo­ rnozzon, hanem a tudomására jutott eseteket közölje az

020

521

é

illetékes pénzügyőr i szakasszal. Mindössze k t jövedéki kihágással tesz kivételt az utasítás: a dohánycsempészet­ tel és a határcsempészettel, de ezekre is kimondja, hogy a csendőrnek csak tettenérés esetén van joga eljárni, fel·

A feltartóztatás nem tekinthető letartóztatásnak, mert csak abból áll, hogy a tényleírást felvevő �atósági közeg a gyanusítottat - szükség esetén kényszer alkal­ mazásával - a tényleírás felvétele végett a legközelebbi

jelentés esetén nem.

hatósághoz (hivatalhoz) kíséri. A feltartóztatást a tény­ leírás felvétele végett való elővezetésnek nevezhetjü·j{. Erre azért van szükség, mert a tettenkapás színhelyén nem

Ha a csendör valakit dohánycsempészeten vagy határ­ csempészeten (vámjövedéki kihágáson) tettenér, a gyanu­ sítottnak és a csempészárunak őrizetbevétele, valamint a tényleírás felvétele tekinteté�en a csendőr nem a S�Jlgá­ lati Utasításnak a közönséges' bűncselekményekre irány­ adó rendelkezései szerint, hanem a pénzügyőrség részére kiadott szabályok szerint. köteles eljárni. Olyan csendőr­ ségi utasítás egyébként, amely a jövedéki kihágási nyomo· zást szabályozná, nincsen is; aSzut. 83. §-a csak általáno."

irányelveket ad. A jövedéki büntetőeljárást a pénzügyminiszter és a?, igazságügyminiszter rendeleti úton szabályozta. A pénz· ügyminiszter (az 1927:V. t.-C. 66. §-ában nyert felhatal­

mindig lehet a tényleírást felvenni, a gyanusítottat tehát olyan helyre (pl. községi előljárósághoz) kell kísérni, ahol ,az írás lehetősége (szoba, asztal, stb.) megvan.

Az elfogás abból áll, hogy a tettenkapá hatósági közeg a.gyanusítottat őrizetbe veszi és azonnal olyan ható­ sághoz vagy hivatalhoz kíséri, amely a letartóztatás elren· delésére jogosult. Elfogást tehát a csendőr is, sőt az állam határán, vámjnvedéki kihágáson történt tettenkapás ese' tén bárki magánsze'mély is foganatosíthat. Arra nézve, hogy pl. a csendőr részéről mikor lehet a gyanusított elfogásának helye, a 31.000/1. M. 1928. szám ú

mazás alapján) a 18.400/1928. és 45.400/1928. számú rendeletével kiadta a jövedéki büntetőjog anyagi sZ!l!bá' yait (hogy milyen cselekmények képeznek jövedéki kihá gást, és azokat mivel kell büntetni) és az alaki szabályai1

,rendelet 9. §-a szolgálhat tájékozásul. Az elfogás ugyanis

is, vagyis, hogy miként kell jövedéki büntetőügyekben p 'nyomozást és a vizsgálatot a pénzügyi közegeknek lefoly tatniok. (Vizsgálat alatt itt nem a Bűnvádi Perrendtartás szerint való bírói vizsgálatot, hanem pénzügyi fogalma·

hp.lye, amikor valószínű, hogy a gyanusítottat le is fogjftit tartóztatni.

i

zási tisztviselő, illetve pénzügyőrségi vagy vámszaki tiszt· viselő - vizsgálóbiztos - által végzendő kivizsgálást kell értenL) A bíróságok számára a jövedéki kihágás eljárási

sohasem önmagában álló ténykedés, hanem csak a letar­ tóztatás lehetővé tétele érdekében tett elöintézkedés; önként értendő tehát, hogy elfogásnak csak akko - r lehet

Jövedéki kihágás esetében letartóztatás rendelhető el:

1. tettenkapás eSf"tében, ha a tettenkapott kiléte meg n�m állapítható;

-szabályait a 31.000/1928. számú igazságügyminiszteri rendelet tartalmazza. Jövedéki kihágás nyomozása közben a gyanusított

2. ha a terhelt megszökött, vagy a céllal, hogy magát a. bűnvádi eljárás alól elvonja, elrejtőzött és utóbb a ható­ Rágnál önként nem jelentkezett, továbbá, ha a terhelt lefoglalható v agyonát elidegenítette vagy elrejtette;

'szem�lyes szabadságát háromféle intézkedéssel lehet kot­ látozni: feltartóztatással, elfogással és letartóztatássaJ.

n�k, valamint a törvényben

3. ha a terhelt nem magyar honos és a kincstár kárá· megállapított

legmagasabb

523

522 �nzbüntetés összegének ·vagyona nincsen;

megfelelő

értékű

lefoglalhatá

4. ha a terhelt jövedéki kihágá$ok elkövetésével üzlet­ szerűen foglalkozik. Ha a személyazonosság meg nem állapítható, a határ­ kerületben letartóztatásnaJk lehet helye vámjövedéki kihá­ gással terhelt olyan egyénnel szemben is:

5. aki olyan tárgyat, amelyre a vámjövedéki kihágás ·vonatkozik, vagy amely bizonyítékul szolgálhat elrejteni, megsemmisíteni, vagy tőle szabadulni, a cselekmény nyo­ mait eltüntetni, megváltoztatni, vagy a tettestársat vagy bűnrészest, vagy más egyént hamis vallomástételre reá­ bírni igyekszik; 6. aki alaposan gyanusítható azzal, hogy a megkez­ dett vámjövedéki kihágást folytatni, vagy ismHdnÍ fogja, Igy különösen, ha azzal hajtja.

fenyegetőzik,

hogy

azt

végre­

(Határterületnek azokat a területrészeket nevezzük. amelyek a vMnhatártól 10 km-nél nem fekszenek beljebb, de ahol a helyi viszonyok megkövetelik, a határkerület 15 km-ig kibővíthető. Célszerű tehát, ha a határszéli csendőr­ örs megtudja a pénzügyőri szakasztól, hogy az ö.rskörlet­ ben meddig terjed a határkerület.) A letartóztatást rendszerint a pénzügyi . hatóság (pénzügyigazgatóság, Budapesten a központi vámigazga· tóság) rendeli el, de ha a késedelem veszéllyel jár, a vám­ hivatal vezetője, a vizsgálóbiztos; sőt a nyomozás során a vámőri, illetőleg pénzügyőri biztosi kerület, vagy vámőri. illetve pénzügyőri szaJkasz vezetője is elrendelheti, de köte·· les az elrendelé�t a pénzügyi hatóságnak azonnal bejelen­ teni. Ha a letartóztatott terheltet nem lehet azonnal bíró­ ság elé álIítani, őt addig, amíg ez lehetővé válik, alkalmas helyen fogva kell tartani. A fogvatartás - amely aiatt a helt élelme2léséről maga gosdoskodik - negyvennyolc

,ter

. óránál tovább semmi szín alatt nem tarthat. �Ez a negy­ vennyolc óra határidő nem a csendőrségre, hanem a letar.­ tóztatást elrendelő pénzügyi szervekre vonatkozik.' A csendőr az elfogottat minél előbb, lehetőleg még az elfo­ gás napján átadni köteles.) , Összegezve

a

leírtakat:

jövedéki kihágás miatt a

csendőr csak azt a gyanusítottat fogja el, akit dohány­ csempészésen, vagy a határon csempészeten tettenért, de akkor is csak azt: 1. akinek a kilétét nem tudja megálla­ pítani; 2. aki nem magyar honos és 3. akinél olyan meny­ nyiségű áru van, amely a gyanusított saját vagy családi szükségletét meghaladja, vagyis aki alaposan gyanusít­ ható azzal, hogy a csempészéssel üzletszerűen foglalkozik. Az elfogásna'k fent felsorolt többi esete tettenkapás esetén ritkán fordul elő; rendszerint csak a jövedéki eljárás folyamán szokott bekövetkezni,

megállapításuk különle­

ges pénzügyőrségi nyomozást igényel, a csendőrnek tehát ezekkel az esetekkel nem igen lehet dolga. Az elfogás elől megszökött vagy elrejtőzött gyanusított kézrekerítése 1$ a pénzügyőrség dolga, kivéve, ha a szökés a csendőr őrize­ téből történt, mert ebben az esetben a megszökött egyén .kézrekerítésében a csendörségnek is közre kell működnie. .

A jövedéki kihágás miatt elfogott egyéneket

legcél­

szerűbb az illetékes pénzügyöri szakasznak átadni, a tény­ leírással együtt. (Azért fontos, hogy a tényleírást a csendőr vegye fel, mert a tettenérési jutalék 40%-át a fel­ jelentő - a tényleírást felvevő - és 60%-át a tettenérő részére utalják ki. Ha a tényleírást a pénzügyőrség veszi fel

és

abban a csendőrt mint tettenérőt feltünteti, a fel­

jelentési jutalék 40%-át a pénzügyőri közegek, 60%-át pedig a csendőr kapja, míg ha a tényleírást is a csendőr vette fel, a feljelentési jutalék teljes összege őt illeti.) Ha a tényleírást a tettenérés helyén nem

lehet

fel­

venni, akkor minden jövedéki kihágáson tettenért egyént,

525

tekintet nélkül arra, hogy a személye sem és arra is, hogy súlyos vagy

nem

ismeretes-e súlyos

vagy

kihágást

követett-e el, elő lehet vezetni oda. ahol a tényleírás fel­ vehető.

A Szut. 490-492. pontja szer'int a csendőrnek Jove­ déki kihágásokat felhívásra sem szabad nyomoznia) hanem észleletét) illetőleg a nála tett feljelentést az illetékes pénzügyőri szakaszon kell közölni, kivéve a határvám- és dohánycsempészeten történt tettenérés esetét) amikor !t tényleírást a csendőrnek kell megszerkesztenie. Vonatko­ zik-e ez a tilalom olyan esetre is) amikor a csendőr valakit vadászati kihágáson ér tetten és ezzel kapcsolatban a 'Vadászjegy és fegyverigazolványilleték le nem rovása miatt jövedéki kihágás is forog fenn ? A Szut. hivatkozott pontjai általában azért tiltják el a csendőrt a jövedéki kihágások nyomozásától,

mert

a

jövedéki törvények és rendeletek nagyszámúak és bonyo­ lultak, azokat a csendőr - minthogy nem tanulja - nem ismerheti, már pedig ezek ismerete nélkül jövedéki kihá­ gásokat helyesen nyomozni és feljelenteni nem lehet. Sok . esetben máraz a körülmény is,

hogy

jövedéki kíhágás, ha igen, az súlyos-e

van-e egyáltalán vagy. sem, vagy

esetleg nem minősül-e adócsalássá, alapos pénzügyi szak­ ismeretet igényel. Helyesebb tehát, ha az ilyen ügyek nyo­ mozását

és

feljelentését a csendőrség a pénzügyőrségre

bízza, amelynek ebben különleges szakképzettsége van. Meg kell azonban jegyezni, hogy olyan

esetben

amikor a jövedéki kihágás a csendőrnek jutott

is,

tudomá­

sára és a pénzügyőrség a csendőrség feljelentése alapján jár el, az átiratban kérni kell, hogy a pénzügyőri szakasz a tényleírásban feljelentőkként, illetőleg tettenérőkként az eljárt csendőröket nevezze meg. Ez azért fontos,

mert

a

feljelentői, illetőleg tettenérői jutalék ilyen esetben is' a .se dörőket" illetőleg az ő fela jánlásu.l� alapjáll a, csendorseg Jutalmazasi alapját illet ik meg. A dohány- és határvámcsempész eten történt tetten�' érést Szut. azért veszi ki az általáno s szabály alól, mert ezeknel - ha tettenkapás történt a tényállás rendsze­ rint egyszerű, hosszas és bonyolult nyomozásra nincsen züks g hanem csak a tettenkapás tény ét kell bejelenteni , : es az onze tbe vett csempészárut kell besz olgáltatni ahhoz, hog a cselekmény bizonyítható legy en és a pénzügyi , hatosag a tettesek ellen eljárást indíthass on. Ugyanezeknek a szempontokna k a figyelembevételé­ vel �e k etlenü szükséges, hogy a csendőr olyan vadá­ zab lh as e seteben, amely egyú ttal jövedéki kihágás . IS, a penzugyo" n szakaszt értesítse , hanem megteheti a fel­ jelentését közvetlenül a pénzügyi gazgatósághoz is. . A v dászjegyek és fegyverigazolványo k illetéke tárgyában kIadot 5007/1924. P. M. rendelet 24. §-a szerint ugyanis az, akI a rendelet 22. §-ában meg állapított kihágást fel­ e zi, köt le er ől köz et enül vagy a községi előljáróság , ut,lan a penzugyIgazgatosagnak jelentést tenni. Ha tehát erről a jövedékI kihágásról magánsz emély is közvetlenül tehet jelentést a pénzügyigazgatós ágnak, meo'teheti ezt a s ndőr is, főként akkor, ha -- mint említett k - a tény­ allas egyszerű és nincs szükség bonyolult nyomozásra a n .k a m gállap tása vége tt, hogya gyanusított a jöve­ . , dekl klha gast valoban elkövette-e vagy sem .

�? � �

feljelen

�

�

:

!

n: � �

� ��

�

:

�

�

� �:

: � :

,:

!

?�

� �

�

�

Ü

, .:4- jár�r tet�e�é�i a gyanusítottat) amidőn saját ter­ �orat hatosag� engedély nélkül literszámra árusítja

mes�

utcan at? Mit kell a járőrnek tennie ?

Az 1926. évi 16.152. sz. pénzügym iniszteri rendelet , ertelmében bortermelő sajá t ter_mésű borának utcán át-

� .

526

527

kimérésére vagy zárt edényekben kismértékben elárusí­ tására .a pénzügyigazgatóságtól köteles engedélyt kérni. Ha ilyen engedély nélkül a leírt módon az állami italmérő t -c. 32. §- k 1 . jövedék érdekeit megsérti, az 1 21 : , , elJaras ,3pontjába ütköző jövedé i k�h gast koveb el: . , pénzügyigazgatóság hataskbrebe tartozlk, a Jarorr ek tehat

�

�

� :IY.

A;

��

�

a Szut. 490. és 491. pontjai szerint kell cselekednIe. -

dohányföldön visszamaradt sarju­ dohányt összeszedi) hazaviszi s felhasználás végeyt me�­ szárítja. A járőr erről más ügyben ta1'tott ház7cutatas alkalmával tudomást szerez) a készletet őrizetbe veszi s a községi előljáróságnak átadván) a gyanusítottat az illeté­ kes pénzügyőri szakasznál feljelenti. Helyesen járt-e el a A gyanusított a

járőr?

az 1924:XIX. tötvénycikkbe ütköző vánijövedéki kihág ás gyanuja forog fenn, mert kölföldi eredetű petró leummal és gabonaneművel csempészekkel csereforgalmat űztek. Minthogy a csendőr csak határ-vámjöved éki vagy dohányjövedéki kihágás fennforgása esetén kötel es nyo­ mozást teljesíteni s ezt is csak akkor, ha tetten érés forog fenn, helyesen jár el a járőr, ha a nyomozást azonn al meg­ indítja és a Szut. 492. pontjához képest a tettesekkel együtt az őrizetbe vett bűnjeleket és a megs zerkesztett tényleírást a legközelebbi vámhivatalnak (nem pénzü győri szakasznak) átadja, mert a Szut. a 83. §-ban a "csempé-' szet" szót a vámtörvény értelmében ha:;ználja.

85. §. A MAGYAR FőUDVARNAGYI BffióSAG BlRóI·

A járőr eljárása helyes, mert a jövedéki kihágás gya­ elekmé nujára elegendő alap volt. A gyanusított , egyébként csekély jelentőségű, mert olyan dohanyne l1uol van szó amely úgyis veszendőbe ment volna s kerdes, járőr az hogy ér ke egyáltalában volt-e. Megokolt, ha

c:>

?�: t; :

�

1k

ilyen esetekre nem helyez különösebben nagy sulyt.

HATóSAGA ALA TARTOZóKKAL, TERtJLETEN­ KiVtJLlSi1:GET i1:S KONZULI SZEMi1:LYES MENTES­ SÉGET ÉLVEZőKKEL i1:S A �IAGYAR FöUDVAR­ NAGYI BíRóS AG FENNHATó SÁGA ALA TARTOZó 1U»tJLETEKBEN TARTóZKODÓKKAL SZEMBEN VALó ELJARAS.

-

"

A járőr tettenér két egyént) annint a Dunán hor­ gonyzó idegen hajóra 5 hordó bort vittek, amelyért 80 kg. , 'rOzsot és 1� liter petróleumot kaptak. ASzut. 83. §-ana7� megfelel-e a járőr eljárása) ha az őrizetbe vett két egyént a bű]!-jelekkel együtt a legközelebbi pénzügyőri szakasz­ nak átadja a megszerkesztett tényleírás mellett? Függetlenül attól a kérdéstől, hogy a két egyén bor­ termelő volt-e vagy zúgkereskedő, a két egyénnel szemben

499. ASzut. 499. pont 1. bekezdése szerint a királyi ház tagjának lakóépületeiben) úgyszintén különleges intézke ­ dések alapjá,n a magyar főudvarnagyi bíróság bírói ható ­ ságának alávetett személyeknek lakásán és az· ezekhez­ tartozó ingatlanok belső területén bárkivel szemben hiva­ talos cselekményt a főudvarnagyi bíróság elnöke útján kell foganatosítani. Meg vannak-e valahol határozv a azok

528.

az épületek) stb.) amelye7,re a Szut.-nak ez a rendelkezés'3 vrm.atkozik '1 Azokat az épületeket és lakásokat, amelyekre a ma­ gyar főudvarnagyi bíróság elnökének, mint egyesbírónak joghatósága az 1909 :XV1. t.-C. 9. §-ának 5. pontja és 12. §-ának 3. bekezdése alapján kiterjed, a 8216/1935. számú r. M. számú rendelet. határozza meg. A Budapest terilletén levő ilyen épületeket és lakásokat nem soroljuk fel, mert ezek a csendőrt nem érdeklik. A csendőrség működési területén levő ilyen épületek és lakások a következők: A) Királyi (kormányzói) épületek: I. Gödöllőn: 1. Királyi kastély (középrész, zenész­ épületrész, narancsászat, színházépületrész, konyhaépület­ rész, téli lovarda, régi istálló épületrész, kocsiszín-épület­ r�sz, 'erjedő épület,··új istálló épületrész); 2. kasznári· lak

(Erzsébet királyné-út 2.); 3. királyi lak az udvari kertben (fürdőmedence, fürdőház, udvari kerti irodaépület, két üvegház középépülettel, rózsa- és szekfűhajtatóház, ügyele­ te� kamara növényfejlesztővel, kertiszerkamra); 4. fő­ fürdöépület a nyári lovardában; 5. raktárépület a 'konyha­ udvaron; 6. fősegédi lakás; 7. kutyaház; 8. konyhaudvari épület a tártalékkertben; 9. felügyelőségi épület (Rudolf­ utca 1. szám); 10. vízvezetékszivattyú állomás (Rudolf­ utca 19); 11. vÍZvezeték medence (Kálvária-hegy); 12. udvari keTtészi lakóház (Ferenc József-tér 32.); 13. mér· nöki épület (Ferenc József-tér 17. szám); 14. udvari vadá­ szati hivatali épület (Ferenc József-tér 6--7. szám); 15. útkaparóház (az udvari kertben, bejárat a Erzsébet királyné-útjáról); 16. gépház az alsó tartalékkertben és 17. pinceépület az alsó tartalékkertben. ll. Visegrádon: a királyi vadá�zház főépülete és mel­ léképülete (Fő-utca 30. szám). .;. ,ID. Galgamácsáll: a kirá1yi vadászka�tély. .

529

B) Frigyes kir. -herceg és családjának lakóé pületm: IV. Magyaróváron: a palota (Gróf Széch enyi István-út . 6., illetv e Deák-iér 1. szám, 8. és 9. hrsz.).

V. Kölkeden: 1. Karapáncsai régi egyem

eletesvadász­ �z és ��:léképülete (Kölked községi 4659. hrsz. ); 2. kara­ •

. mele pancsal UJ kete : tes vadászház és melléképülete (Ko '}ked községi 4646 és 4648. hrsz.). C) Erzsébet kir. hercegasszony lakó épülete: VI. Alcsuton: 1. A főhercegi kasiély és a hozzá tar. tozó 2. titkári lakás és 3. kertészi lakás.

D) Jó�ef kir. herceg és családjának lakóé pületei: Tihanyban: a lakóház és meliéképületei (Tihany kozsegl 173/a-1., 173/a-2., 173/a-3., 173/a-4. ' 173/a-87., 4/a-2., 1759., 1759/b., 1759/ b-2. 1759fb3.,. 1759/b-5., 1759/b.-11/b. hrsz. ) E ) Fülöp Józsiás szász-coburg-gothai herce

.. y�.

�.

Pusztavacson a

.. kOZsegl 1780. hrsz . ) .

hercegi kastély

g lakása:

(Pusztavacs

-

Külföldi állam követe bérelt lakásban egy vidé7d va��s an �yaral. Gyilkosság büntettével gyanusíto tt egyén � Jaror elol a követ lakásába menekül. Van-e joga a jár­ ornek � ?�ilkos ül zése végett a la�ás ba beha tolni és az ott reJto, zo gyanusztott után kutatni? •

�

�

�

idegen állam követét a területenkívüliség kivált ­ saga ml�den körülmények között, tehát magánlaká sában is �egl. letI, mert rajta az állam sem rendőri, sem bíróf,sem altalaban semmiféle kormányhatalmat nem gyakorolhat. csendőr n;egjelenése és a gyilkos után való kutatása a . aban kovet lakas az államhatalom olyan megnyilvánulása lenne, amelytől a követ mentes. A területen�dv üHs30' ki­ terjed azokra a dolgokra is,amelyeket az ilyen ment ssé­ get élvező személyek használnak. Tehát a gyilkost akkor •

�.

�

�

34

,

.

531

530

sem üldÖMetné a csendőr, ha példáu1 a követ gépkocsi­ jába ugrana s azon menekülne. " . . A csendőr ily esetben nem tehet egyebet, minthogy jelentést ·tesz a kir. ügyészségnek. Arra az esetre azonban megfelelő intézkedést tesz, ha a gyilkos a területenkivüliséget élvező személy lakását elhagyja. . "

86. §. MENTELMI JOGOT ÉLVEZőKKEL ELJARAS.

501. Védi-e a mentelmi jog az. országgyűlés .tagját abban az esetben, ha ellene nem e minőségl)en tanusított maga­ tarÚisa miatt katonai becsületügyi eljárást indítanak? A Sznt. 501-503. pontja ismerteti a mentelmi jog tartaimát és meghatározza a csendőr magatartását, ha 3. bűnvádi nyomo-� s során szembetalálja magát a mentel�i joggal. A menteimi jog szabályai nincsenek törvénybe fog­ lalva, ezek szokásjogon, az országgyűlésnek egyes fel­ merük esetekkel kapcsolatosan hozott határozatain

alapulnak. Általános szabály, hogy a képviselőház vagy felsőház . .engedélyét ki kell kérni, ha az országgyűlés tagja . ellen ·bűnvádi eljárást akarnak indítani, még pedig akár pol� gári büntetőeljárás, akár katonai büntetőeljárás, aklÍr jövedéki büntetőeljárás során, akár büntett vagy vétség, akár kihágás tárgya a vádnak. A jogi irodalomban vitás, hogy ha a katonai hatóság , pecsületügyi eljárást indít az országgyűlés tagja ellen, ki

��-e �é�ni az illt::tő J.l�z engedélyéh

_

A magyar ország)gyűlés képViselónáza· e kérdésbán az Ú. n. Nessi-ügy 8Jkalmával akként döntött, hogy a katonaI becsületügyi eljárás megindításához a menteimi jog fel­ fü ggesztését kérni nem kell. Egy N essi Pál nevű képviselő Mátyás király szobra leleplező ünnepségeivel összefüggően Kolozsvárt, 1902-'ben, tüntetés megszervezésében vett ré�zt a Gotterhalte ellen:. A képviselő tartaléko� tiszt volt s a katonai hatóság e magatartása miatt becsületügyi eljárást indított ellene. A képviselő bejelentette mentelmi

joga megsértését. A képviselőházban szenvedélyes viták folytak erről a kérdésről. Nessi Pál egyébként, tartván attól, hogy tartalékos tiszti rangjától megfosztják, lemon­ dott tiszti rangjáról. Jóval ezután súlyos becsületbevágó gyanú merült fel ellene, mire kivándorolt.

ASzut. 502. pontjának 5. bekezdése szerint az ország­ gyűlés (képviselőház, felsőház) tagjainak mentelmi joga nem akadályozza a bűnvádi eljáráson kívül bármely más olyan eljárás lefolytatását, amely a törvényhozói hivatás szabad gyakorlását nem gátolja. Milyen más eljárást kell itt érteni, tekintve azt, hogy a csendőrség csak bűnvádi Ugyekben nyomoz? A csendőrségnek a Szut. 1. pontjáJban meghatározott feladatköre .n emcsak. a bűnvádi ügyek kinyomozására szo­ rítkozik. hanem ezenfelül még számtalan olyan szolgálati kötelessége érintheti adott esetben a törvényhozás tagjai­ nak személyét, érdekét vagy általá.ban" jogviszonyait, amelyre a csendőr anélkül van kötelezve, hogy ez a köte­ lesség a bűnvádi nyomozás fogalmi körébe tartoznék. . Így például' tázv�szedelem idején:, k5zveszedelem el­ " hárítása vé.gett a csendőrnek �z országgyűlési tag b irU;-: kán lehet fontos és sürgős intézkedni valója; ennek az in­ WZkedésnek nem lehet akadálya a mentelmi jog. Vagy 34*

533

532 például egy bűncselekmény elkövetése miatt életveszede­ lemben levő egyén segélykiáltására szintén megjelenhetik

az országgyűlési tag magántulajdonában levő terüÍeten, ha az országgyűlés tagja nean szerepe1het is gyanusított­ ként, stb. -

A járőr elővezetó-parancsot foganatosít. Egy ország­ gyűlési képviselő; akinek az elővezetendő egyén öccse, kijelenti; hogy nem engedi öccsét elővezetni. lJli a járőr tennivalója s védi-e az országgyűlési képviselőt ily eset­

elkészítését. A törvény ugyanis a fiatalkorúak bírájának a tényállás felderítésével egyenlő

fontosságú

kötelessé­

gévé tette a fiatalkorú egyéniségének, értelmi és erkölcsi fejle ttsége fokának, valamint életviszonyainak megisme­ rése végett lényeges adatok megállapítását. Ez utóbbi kö­ rülmények feltarására szolgál a környezettanulmány ; az írásbafoglalás módszerének megismertetése végett a ren­ delet mintát is 'közöl. E szerint a fiatalkorúak ügyeiben minden intézkedés előtt

(a törvény a fiatalkorúak bűn­

ügyeiben hozott bírói határozatokat, tehát például a fog­

ben a menteImi jog?

házbüntetés megállapítását is intézkedésnek nevezi) meg

A járőrnek mindent meg kell tennie az elővezető-fel­ hívás törvényszerű végrehajtására. Az országgyűlési kép­

lyenek a családi körülményei, milyen szülei vannak, mi�

' lőt ily esetben a menteimi jog nem védi, mert az elő­ vise vezetésnek tettlegesen ellenszegülvén, az 1914: XL. tc. 4.

§-ának 1. bekezdésébe ütköző, hatósági közeg ellen el­ követett erőszak vétségét követte el s tettenérés esete forog fenn. A járőr tehát először udvariasan figyelmez­ tesse a képviselőt eljárása törvénytelenségére s ha maga­ tartását nem válto�tatja aneg, úgy kell vele szemben el­ járnia, mint bárki mással szemben, aki nem országgyű­ lési iképviselő.

A tényállás részI,etes ismertetése mellett

mindenesetre feljelentést kell készíteni s azt a kir. ügyész­ ségne,k megküldeni.

87. §. ELJARAS FIATALKORÚAKKAL.

503. Mit nevezünk környezettanulmánynak s kinek köte­ lessége ezt megszerkeszteni? A fiatalkorúak bűnügyeiben való biráskodásróI szóló törvény ( 1913: VII. tc.) végrehajtása tárgyában kiadott

igazságügyminiszteri rendelet a törvény 16. §-ának végre­ hajtása végett rendelte el az Ú. n. környezettanulmány

kell állapítani, milyen környezetben él a fiatalkorú, mi­ lyen tényezők gyakorolnak rá általá-ban Ibefolyást, milyen egyéniséget árul el, mivel foglalkozik stb. A környezet­ tanulmányt

az

Ú. n. pártJfogónak keH elvégeznie, akit

vagy az igazságügyminiszter nevez vállalkozás folytán a bíróság megbíz.

ki,

vagy

önkéntes

A pártJfogókat a

törvény hatósági iközeg jellegével ruházza fel megbizatá­ suk körében. A pártfogó a törvény célzata és elgondoLása szerint segítőtársa a bírónak a fiatalkorú egyéniségének, lelki­ világának és elkövetett bűncsel,ekményeinek helyes érté­ kelésében és e1bírálásaban, egyszersmind kapocs is, amely biztosítja az állam és társadalom együttműködesét az el­ hagyatott vagy �üHésnek indult fiatalkorúak

ügyeiben.

Azt hitte ugyanis a törvényIhozó, 'hogy a különféle jóté­ kony társadalmi egyesületek, valamint a törvény nemes célzatával egyetértő, emelkedett lelkű ma.gánosok vállal­ kozni fognak ily környezettanulmányok végzésére és a biróság tá-mogatására. A törvény életbeléptetését az egész or zág területén megtartott előadások előzték meg, egy­ szoval megfelelő propagandJával igyekeztek a társadalom

�

érdeklődését és buzgalmát felkelteni az ügy iránt. A tör-

vényhozó azonban alaposan csalódott, amikor azt hitte, hogy ily környezettanulmányok végzésér� az. értelmiség kiválogatottjai . lelkesedésből fölös számmal vállalkozni f9gnak. A propagandaelőadások valóban nagy érdeklödés mellett folytak le,de mikor arra került a sor,hogy a tör­ vény céljáért le1kesedők a sivár nyomorúság kunyhóiba vagy cigányputrikba menjenek el elzüllött fiatalkorúak ügyeiben környezettanulmányokat végezni, a lelkesedés meglehetősen csökkent, különösen akkor, amikor egyes lelke� vállalkozóknak azt is kellett tapasztalniok, hogy az a bizonyos "környezet" éppen nem fogadja megértéssel a család benső életét feltárni akaró és kellemetlen kérdé­ seket feltevő pártfogót. A kérdés megoldiható lett volna megfelelő számú fizetett ,pártfogó-tisztviselő kinevezésé­ vel, ennek azonban pénzügyi akadályai voltak, jóllehet a pártfogói intéZTI.lény tulajdonképpen sarkpontja és próba­ köve a fiatalkorúak bűnügyeiben való eljárásnak. Igy állt elő aZ a·helyzet,hogy a fiatalkorúak bírósága ott,ahol pártfogói tiszttel,illetőleg a környezettanulmány elvégzésével megbízni senki mást nem lehetett,hogy a tör­ vény parancsának eleget tegyen,· a környezettanulmány beszerzését a nyomozó hatóságra és közegekre bizta, ho­ lott ez a sarkalatos ellentétben volt a törvény szellemével. 19y keletkezett a 118.006jVI. b. 1931. számú belügy­ miniszteri rendelkezés is, amely szerint ott, ahol erre hi­ vatott szerv rendelkezésre nem áll, a csendőrség köteles kömyezettanulmányt beszerezni, de csakis akkor,ha bűn­ cselekmény (kthágás) gyanuja forog fenn a fiatalkorú ellen. Jegyezzük meg itt,hogy a környezettanulmány nem pót91ja az �ljá.rás céljaira ·szükséges erköl'csi és vagyoni bizonyítványt . .. A csendőr mindenesétre helyesen jár el, ha a fiatal­ korúak bűnügyeiben környezettanulmányt szerkeszt ez t a feljele;ntéshez csatolja; helyi és személyi

révén· ugyanis előre tudhatja,'hogy a pártfogói tiszt be� töltésére a fennforgó körülmények közt van-e megfelelŐ szerv. Helyes környezettanulmány szerkesztése nem köny­ nyű feladat, de nem egy esetben a csendőr sokkal értéke­ sepb adatokkal szolgHhat annak kúat3:n:l, mint akár­ milyen pártfogó; egyúttal pedig ilyen irányú működése közben maga is oly érdekes adatokra bukkanhat,amelyek . hivatása körében hasznára válnak.

504. A Szut. 503. pontja szerint gyermek ellen a csendőr� nek semmiesetre) tehát akkor sem szab!l:1 nyomo.znia) ha a gyermek bűncselekmény t követett is el) h:Mem az el­ követett cselekményről alakszerű nyomozás nélkül kell feljelentést tennie. Gyakorlatilag mi az örs helyes el­ járása) ha valaki feljelentést tesz az örsön) hogy egy gyermek bűncselekményt követett elf Mielőtt a felvetett kérdésben követendő gyakorlati eljárással foglalkoznánk, fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a "gyermek" és a "fiatalkorú" között lényeges különbség van. A gyermek nem a fiatalkorúaknak egy csoportja, hanem attól teljesen különálló büntetőjogi fo­ galom. Amíg ugyanis.a bűncselekményt elkövetett fiatal. korú általában büntetőjogi felelősségre vonható s csak egyéni kivétel,amikor felelősségrevonásnak nincsen helye� addig gyermek ellen soha, semmi körülmények között nem lehet" bűnvádi eljárást indítani. Az a körülmény; hogy a fiatalkorúak bírája bizonyos esetekben .gyermek ellen is tehet intézkedéseket, a gyermek bűnvádi függet:" . lenségén nem változtat. . .' .. Az utasítasnak az. a rendelkezése, hogygyérinelc .

ellen a csendőr se nyomozzon, a törvény rendelkezésének

következménye. Aki ellen úgysem lehet bűnvádi eljárást

indítani, az ellen felesleges nyomozni. A nyomozási tilal­

mat szószerint kell venni, ami azt jelenti, hogy gyermek ellen saját

kezdeményezésből még halaszthatatlan

mozó cselekményeket sem szabad foganatosítani.

nyo­

A nyomozási tilalom azonban nem jelenti azt, hogy

a bűncselekményt elkövetett gyer.mekkel a csendőr egy­ általán ne törődjék. Ha valaki feljelentést tesz egy gyer­

mek ellen, hogy bűncselekményt követett el, vagy ha ezt

a csendőr észleli, jelentést kell tennie az illetékes főszolga­

bírónak (rendőri hatóságnak) és - ha helyben van a fiatalkorúak bíróságának is. Ezt a jelentést nem a Szut.

15-17. mellékleteinek mintái szerint, vagyis nem fel­

jelentés alakjá:ba�, hanem az általános szolgálati jelen­ tések alakjában kell megtenni. Nem kell

tehát külön­

külön a sértett, a tanuk, a gyanusított stb. előadásait le­

írni, hanem címszavak nélkül, folyamatosan le kell írni,

hogy a gyermek által

csendőr mit tudott meg.

elkövetett

bűncselekményről a

Ezt a jelentést sem kell azonban minden esetben meg­

tenni, hanem - az 504. pont rendelkezése szerint - csak

akkor, ha a gyermek olyan, büntető jogszabályba ütköző cselekményt (bűntettet, vétséget vagy kihágást) követett

el, amely a közrendet súlyosabban sérti. Hogy milyen cse­

lekmények sértik súlyosabban a közrendet, azt pontosan

nem lehet me�határozni, legfeljebb csak példákkal körül·

kezé sszeruen elkövetett lopást, vonatok, gépkocsik meg­ dobálását, közveszélyű cselekményt (pl. köveknek vagy más tárgyaknak vasúti vágányokra helyezését), ismételt

és szándékos vagyonrongálást, gondatlanságból (pl. lő­ fegyverrel) elkövetett súlyos testi sértést, vagy ember­ ölést, bicskázást stb. Ebből a szempontból főképpen azt kell nézni, hogy alapjában véve romlatlan gyermeknek

éretlen gyerekcsínyéröl, vagy pedig züllésnek indult gyer­ meknek szándékos és tudatos cselekvéséről van-e szó.

Annak eldöntésénél, hogy jelentést kell-e tenni vagy sem, figyelembe lehet venni a szülők egyéniségét is; ha a szü­ lőknél a gyermek jó kezekhen van, a j:úenté3tételt meI­ lőzni lehet. Általában: a jelentésnek az a célja, hogy a

illetve a Ifiatalk,orúak bírája a gyermekkel szemben intézkedéseket tehessen: ha a csend­ őr megítélése szerint ilyen intézkedésre szükség van, te­ közigazgatási hatóság,

gyen jelentést. ha pedig az eset olyan jelentéktelen, hogy a hatóság vagy a bíróság beavatkozása felesleges, a je­

lelentéstételt

mellőzheti.

Minden

esetben jelentést

kell

tenni azonban akkor, ha a gyermek által elkövetett bűn:­ cselekményből nagyobb kár vagy hátrány származott, pl.

tűzvész keletkezett, vonat kisiklott, autószerencsétlenség; emberhalál történt stb.

Az utasítás ama rendelkezés én,

hogy a

jelentést

hanem

csak azt

"al8!kszerű nyomozás" nélkül kell megtenni,

ho gy a csendőr nem kérdez ki senkit,

azt értjük,

jelenti be, amit az ügyről magánérdeklődése közben meg­

írni. Nem sérti a közrendet pl., ha gyermek csekélyebb

tudott.

közben könnyű testi.sértést okoz, kisebb kárártékű va­

szomszédok, játszópajtások stb. úgyis szóbeszéd tárgyává

a közrendet súlyosabban sértőnek kell tekinteni a gyer­

elbeszélik. A gyermek ellen korlátozó intézkedéseket tenni

telten, szokásszerűen, esetleg több gyermek által, szövet-

kérdezni. (Beszélgetni azért lehet vele is.)

értékű tárgyat alkalmilag elcsen, ha gyermekverekedés gyonrongálást követ el, gyümölcsöt lop stb. Ellenben már

mek által okozott tűmészt, nagyobb kárértékű vagy ismé­

Rendszerint nem nehéz magánúton is mindent

részletesen megtudni, mert az ilyen eseteket a szemtanuk,

teszik s a csendörnek alakszerű kikérdeztetésük nélkül is

nem kell, úgyszintén nem kell magát a gyermeket sem ki­

038 A föszolgabírónak (rendőrségi hatóságnak ) , illetve

a

fiatalkQrúak bíróságának tett jelentéssel a csendőr min� den kötelességének eleget tett. A tovább,iak most már á

hatóság vagy a bíróság intézkedésétől függnek. Lehet, hogy a hatóság vagy a bíróság nem látja szükségét sem­

hagyo�t, züllésnek indult, általában a környezetükben er; kölcsi romlásnak kitett, vagy egyébk�nt

elzüllött gyer�

mekkel nem szabad a hatósági ridegség szigorúságával és

közönyével bánni. Kíméletet és emberiességet szab , meg

ez a rendelet az ilyen gyermekkel való bánásmódban �

Jlliféle intézkedésnek ; ha pedig szükségét látja, az örsnek felhívást ad és abban meghatározza, hogy az örs milyen

meghagyja, hogy az összes közigazgatási hatóságok (ha�

Ha a gyermek által elkövetett bűncselekmény fiataI­ korúnak vagy felnőttkorúnak bűncselekményével áll ösz­

fiatalabb gyermek életfenntartása nincs biztosítva.

további intézkedéseket tegyen. ,

_

szefüggésben , a nyomozást csak a fiatalkorú, illetve a fel­ nőttkorú ellen kell lefolytatni és az illetékes helyre csak öket kell feljelenteni, de a feljelentés ( tényvázlat) "Meg­

jegyzés" rovatában jelenteni kell, hogy az ügyben a gyer­ mek is érdekelve van s röviden l e kell írni a bŰ:lcselek­ ményt, amit a gyermek követett el. A gyermek ellen is nyomozni ilyen esetben sem szabad.

tósági közegek ) kötelesek

azonnal

bejelenteni az árva­

széknek, ha tudomásukra jut, hogy valamely 15 évesnél

�

Kis- és nagyköz..ségekben az elhagyottan talált gyer�

mekre vonatkozólag a községi előljáróság kötelessége je'"

lentést tenni a főszolgabírónak

(vagy az , árvaszéknek) �

hogy intézkedjenek a gyermek sürgős felvétele végett az

állami gyermekmenhelybe. A község köteles azonnal gon:

dozásba venni az elhagyottnak mutatkozó núndaddig

gyermeket s

gondozásban tartani, amíg a menhely kötelép

kébe fel nem veszik. Az elhagyott gyermek után a. me��

hely kötelékébe

felvételig

Hogy gyermek által elkövetett bűncselekmény eseté� ben a szülőket mikor lehet gondatlanság miatt feljelen­

felmerül t költségeket, ha. . a gyermek még nincs 7 éves, a menhely pénztára a község­

Mindezek nem érintik a csendőr kötelességét, hogy ha gyermeket· bűncselekmény elkövetésén tettenkap, vagy

A csendőrnek tehát az a kötelessége, hogy az állami menhelyből megszökött gyermeket azonnal átadja · a köz4 ségi előljáróságnak, a gyermekről tudomására jutott ada­ tok közlése mellett. A ' csendőrnek nem kötelessége az

teni, azt a csendőrségi Btk. tárgyalja.

ha, azt észleli, hogy gyermek bűncselekmény t készül el­ követni, azt személyes közbelépéssel megakadályozza. -

Mi a kötelessége a járőrnek, ha portyá.zása közben gyermeket talál, aki az állami gyermekmenhely ről meg­ szököttf "' C Az 1901 : vm. tc. végrehajtása tárgyában adta ki a belügyminiszter az 1. B. M. 1903. sz. rendeletet, amelynek �íme egyébként : Szabályzat az elhagyott gyermekek vé­

delméről. (Gyv. Sz. ) E s�abályzat szelleme szerint az elo:

nek visszatéríti.

ilyen kis szökevényt a menhelybe vissiákísérni, sőt nem is szabad, mert a gyermeknek csendőri fedezettel való ki� sérése beleütközik a fent megjelölt szabályzat szellemébe.

Az ilyen gyermeket eltoloncolni sem szabad, hanem visz'­

szaszállítását minden feltűnés nélkül és kímélettel .

végrehajtani.

kell

.

Ha gyermekk01'ú (12. életévén l!lul levő) egyén kQp.et el a Btk.-be ütköző cselekményt, a köteles felügyelet el-

MO

mulasztása miatt sem mutatkozik alap kell a csendőrnek jelentést tennie t

54 1 az

eljárásra) hova

Bár a gyermekkorú egyén semmiféle ,körülmények közt és semmiféle címen nem vonható felelősségre, a ha­ tóságok olyan esetben is kötelesek fellépni, amikor gyer­ mek követ el bűncselekményt. A hatósági fellépés célja a gyermek erkölcsi fejlődésének védelme. Ezért, ha a ható­ ság, illetve a csendőr, mint hatósági közeg, arról értesül, hogy valamely gyermek a büntetendő jogszabályokba üt­ köm cselekményt követett el és úgy látja, hogy a gyermek érdekében a hatósági intézkedés kívánatos, a tudomására jutott adatok közlése mellett a iiatalkorúak bíróságának jelentést tesz,. llyen esetben a törvény a fiatalkorúak bíróságát szé­ les hatáskörrel ruházza fel, amely mÉ:lyen belenyúlhat 1gyermek családi körébe és a szülői h:.-..talomba. Joga van a szülőt kellő figyelmeztetéssel, sőt arra való utasítással is ellátni, hogy a gye11meket fenyíts e meg. Joga van a gyer­ meket külön felügyelet alá helyezni, sőt környezetétől el is távolítani. Ha a bíró a gyermeket eltávolítja környeze­ téből, erről az intézkedéséről értesíti a gyámhatóságot is, amely utóbbi mondja ki aztán a vég35 szót ebben a kér­ désben. Ismételjük, hogy a törvény célja a gyermek erkölcsi fejlődésének védeilme. Ha tehát a csendőr úgy látja, hogy teljesen jelentéktelen dologról van szó, amely a gyermek erkölcsi feJ1ődésének kérdésével egyáJltalán nincs össze,· függésben, tehát, ha egy rendes, kifogástalan család gyermekéről van szó, akinek cselekménye erkölcsi hibát nem foglal magában s szó sem lehet arról, hogy a gyer. mek erkölcsi lejtőn lenne, a feljelentést mellőzheti s meg­ elégedhetik azzrul, hogy a szülőket figyelmezteti.

88. §. ELJARAS KATONAI EGY1tNEKKEL.

507. Katonai ellenőrzési szemlén egy polgári személy (tartalékos gyalogos), ittas állapotban jelent meg. Az ellenőrzési szemlét tartó zászlós parancsát, hogy a szemle helyiségéből távozzék, nem teljesítette. Az őt eltávolítani akaró járőrnek ellenszegült és a csendőrséggel szemben becsületsértő kifejezéseket használt. Milyen bűncsele7c­ mény miatt kellett a gyanusítottat feljelenteni1 A m. kir. honvédség bűnvádi perrendtartásáról szóM 1912 : XXXIII. t.-c. 13. § . 3. pontja szerint a honvédség nemtényleges egyénei az ellenőrzési szemle (utószemle) alatt elkövetett minden katonai bűncselekmény miatt honvéd büntetőbiráskodás alatt állanak. Ugyanezek a személyek az ellenőrzési szemle ( utószemle) a!.att elköve­ tett olyan cselekmények miatt, amelyek nem igényelnek büntetőbírósági megtorlást, a Szo[g. Szab. I. rész 640. pont, D. alpont ( 3) bek. c) szövege értelmében katonai fegyelmi szabályoknak vannak alávetve. A tartalékos gyalogos tehát azáltal, hogy a szemlét tartó zászlós parancsát nem teljesítette, a Ktbtk. ( 1930. évi II. t.-c. ) 66. §-ába ütköző függelemsértés vétségét, azzal pedig, hogy a járőrnek nem engedelmeskedett és azt becsületsértő kifejezések használatával szidalmazta, a Ktbtk. 92. § -ába ütkö_ző, katonai őr elleni vétséget követte el. A járőrnek a gyanusítottat a Szut. 507. pont lJ) es d) alpontjai alapján el kell fognia és a legközelebbi hon­ véd állomásparancsnokságriak kell átadnia.

543

M2

egyéneket Büntetendő cselekményt elkövetett ittas nézve orvossal elfogásuk alkalmával az ittasságuk fokár:a elköve­ meg kell vizsgáltatni, mert ez később, az általuk lehet. fontos ával, 1I1kalm ása tett bűncselekmény elbírál

'állomáshelyén csak igazgatási tevékenységet ellátó ka­ tonai hatóság, vagy szerv (pl. járási, városi levente:­

' p arancsnokság, honvéd kiegészitő parancsnokság, kiegé­ szít kirendeltség, raktár, műhely, intézet, kórház, stb.) 'állomásozik, foglyok átvétele és továbbkísérése szem­ pontjából nem jöhet tekintetbe.

�

,

508. ASzut. 508. pontja szerint az elfogott vagy elő­ á Uomás­ vezetett katonai egyéneket a legközelebbi honvéd elfogott parancsnok,ságnak kell átadni. Az örs által ancs­ áspar állom d honvé i katonai egyént a legközelebb b: to a hogy nokság nem vette át azzal az indokolással, ero S bek1, kí:séréshez nincs legénysége, ezért a foglyot a csnok­ árijrnek kellett egy másik honvéd . állomásparan . örs, az n esetbe ",zyen n tegye sághoz továbbkísérnie. Mit illetőleg a járő1'f

:

Abból a célból, hogy a kérdésben foglalthoz hasonl ó félreértés elkerültessék , célszerű, ha az osztály parancs:' nokság m�gánapitja a területén, illetőleg a szomszédos os�tá y t�rületén levő azokat a honvéd állomásparan cs­ noksagokat, amelyeknek katonai foglyok átadhatók és ezeket tájékoztatásul közli az alárendelt örseiv el.

:

��

509.

1

özelebbi" A Szut. idézett pontjában emlitett "legk érteni, amely­ nonvéd 'állomásparancsnokságon olyat kell rendelkezé­ Iiek állomáshelyén az állomásparancsnokság ásozik, állom is lat alaku sére ' álló vaolamilyen honvéd b­ továb és léhez amelynek állományából a fogoly átvéte Szut. Ezt a kíséréséhez szükséges őrkíséret kirendelhetö. hat a szolgál dóul iránya de ki, nem mondja ugyan Cs. 41. (41/19 et rendel M. 64.40B/eln. 10. 1941. számú H. ltkal újonco K.. ) , 8.Iílely a behívó parancsra be nem vonult rendelet sze­ szemben követendő eljárást smbályozza. E ágon azt rint. "legközelebbi" honvéd állomásparancsnoks t a leg­ amelye érteni, kell az állomásparancsnokságot érni lehet el a�att kisebb költséggel és a legrövidebb idő t és atnelynek állomáshelyén fegyveres honvédségi alakula állomásozik.

AZ olyan állomásparancsnokság, amelynek

•

� határ�r�rspa:ancsnokság állomáshelyén egyes ha-

taro�ok polgan egyenekkel, kocsmai mulatozásból kifoly ó­ . lag osszev erekednek. A kölcsönös verekedés folyamán pol­ gáTi egyének is sérüléseket szenvednek. A verekedésben résztvevő határőrök egyike szolgálati fegyveréből két lö­ v s t�sz, �zek egyike �gy polgári egyént talál s rajta sulyos serulest eJt. Az esetrol a határőrörsparancst/,okság k6ráb:. ban értesülvén, mint a csendőrség, a nyomozást meg­ indítja, a lövöldöző határőrt elfogja és átadja a határőr­ szár�yp'aran?snokságnak. Mi a csendörjárőr tennivalója '! Megmd'tthatJa-e a nyomozást önállóan, avagy erre az illetékes határőrségi tisztiparancsnokság meghagyását be . ken várnia? H

�:

Minthogy a vereke:iésben pe>lgári egyének is részt­ vettek, tehát a Kbtk. 75. § -ába ütköz() nyilvános vereke­ déssel elkövetett, hivatalból üldözendő közrend ellen val

Ó

544 545

kihágás valamint a Btk. 301. §-ába ütköző, ugyancsak hivatal ól üldözendő súlyos testi sértés vétségének gya­ núja fennforog, a csendőrjárőr, tekintet nélkül arra, hogy a verekedésben katonai egyének is résztvettek, a nyomo­

b

zást megindíthatja, sőt kötelessége is megindítania és az esetet feljelentés tárgyává tenni . Ha a polgári egyéneke� csak 8 napon belül gyógyuló sérülés keletkezett, a testi sértés csak a magánindítványra üldözendő könnyű testi sértés: vétségét meríti ki ugyan, ám magánindítvány híá­ .nyában sem tehető vita tar�ává a csendőrjár r ha ás­ .. köre a nyomozás megindításara, mert ez a korülmeny csak a nyomozás folyamán állapítható meg. A Jaror a · katonai egyéneket csak mint tanukat kérdezze ki.

�

:

89. §. ELJARAS TűZESET, VíZARADAS ÉS ELEMI CSAPAS ESETÉBEN.

51 6. Elemi csapás által o7wzott tűzesetről a közigazgatási hatóságnak tett jelentésben, valamint gondatlan tűz­ . okozás miatt a kir. járásbíróságnak tett feljelentesben jelenteni kell-e, lwgy sem ember, sem állat nem esett áldozatul és hogy más vagyona veszélyeztetve volt-e? A tűzesetekró1 tenni ren:lelt jelentés, illetőleg fel­ jelentés tartaImát a Szut. 515. és 516. pontjai írják körül.

Ezek a pontok azonban csak általános tájékoztatást ad­ nak arról, hogy a nyomozásnak, illetőleg az ennek alap­ ján készült jelentésnek

vagy feljelentésnek

körülbelül

�e kell kiterjednie, de nem jelentik azt, hogy ha az

előfordult esetekben egy éb körülmény bejelentése j" szükségesnek látszik, ne �eh essen azt is bejelenteni. Elemi csapás által okozott tŰzeset miatt rendszerint senkit sem lehet büntetőjog i felelősségre vonni. Azé rt csak "rendszerint", mert elképzelhető olyan eset, ami kor itt is megállapítható a gon datlanság. :rI. ha egy köz­ épület (templom, iskOla) villámhárítóval van felszer elve de annak karbantartásáró l nem gondoskodtak. Ha ilyen épületet villámcsapás éri és leég, vagy ha a vill ám többeket agyonsújt, az, aki a villámhárító karbantartás a.­ ról gondoskodni köteles lett volna, gondatlanság mia tt felel. Ha zonban ilyen felelősség esete nem for � og fenn, akkor a tuzesetről csak a közigazgatási hatóságna k kell jelentést tenni azzal, hog y büntetőjogi felelősség senkit se� terhel. Jelenteni kel l, hogy a tűz mikor, hol és mil yen modon keletkezett, mi égett le, milyen értékb en, ki a káros, biztosítva voltak -e a leégett ingatlanok , stb. Ha ember vagy állat bennég ett, azt is jelenteni kell . , , , Ha erről mncs emlite s téve a jelentésben, a hatóság következtet­ heti ugyan, hogy ilyen kár nincsen, de arra is gondolhat, hogy az esetleg tévedé sbó1 maradt ki a felj elentésbőJ azért jól teszi a csendő r, ha ezt nemleges ese tben is b(' j:len i. Egy mondat az egész és ezzel elejét veh etjük a , feIreertesnek, vagy esetleg a hatóság rés zér ől feltett ntólagos kérdésnek és a pótjelentésnek. A gondatlanságból okozott tűzesetről tet t feljelen­ tésben mindig jelenteni kell, hogy; emberélet ese tt-e áldo­ zatul, vagy sem. Ha ugyanis emberélet áld oza tul esett akkor a cselekmény a Btk . 425. § -ának nem az első ha nem a második részéb e ütközik, nem a jár ásbír ság, hanem a kir. törvénysz ék hatáskörébe tartoz ik és a fel­ jelentést a kir. ügyész séghez kell megtennL Iga z ugyan . hogy a kir. járáSbíróság abból a körülményből hogy az örs a feljelentést oda tette meg, követk eztethe i. hogy a

�

�

�

Ó

t

35

�

546

_

Btk. 425. §. első részébe ütköző cselekményről lehet

mégis valószínű, hogy óvatosságból megkérdezi az

ha a feljelentésben nincs erró1 említés téve, mert -

a fenti esetben a közigazgatási hatóság - arra 9"nnr'l,,,l

hat, hogy az örs esetleg elfelejtette jelenteni, már

ez a núnősÍtésnek fontos tényeieme.

Azt, hogy a tűzvész másnak a vagyonát tette-e vagy sem, csak a gyujtogatás gyanúja kell Jelenteni, mert ez csak a gyujtog1atásnak

A tulajdonos vezette gépkocsi az országúton szerkezet hibás működése miatt kigyullad és elég. TelC'tnte1 nélkül arra, hogy gondatlanság terhel-e valakit, nek tekinthető-e a gépkocsi elégése 'J

XI .

FE LSZÓLÍTOTT SZOL GÁ LA T.

A tűzvész oly tüzet jelent, amely és

vagyonára

nagyobb

veszedelmet

idéz elő. Az országúton elégő automobil nem jelent veszedelmet. pontjában

Az eset tehát nem tűzeset.

megkövetelt

bejelentő

A

Szut.

kötelezettség

esetre nem vonatkozik. •

35*

91. §. FELHíVÁSI ES MEGKERES1DSI JOGGAl. BíRó

HATóSÁGOK 1DS HATóSÁGI SZEM1DL YEK .

521 . A Szut. 521. pontja felsorolja azokat a bírói és rend­ őri (közigazgatási) hatóságokat és ható sági személyeket, amelyeknek és akiknek felhívási jogu k van a csend­ őrséggel szemben. Miér.t nem szerepel ezek közt a főispán, vagyis miért nincs a főispánnak felhívási joga ? A főispán közigazgatási jogu nk értelmében a kir. kormány szerve, képviselője, élén áll a törvényhatóság­ nak, de a törvényhatósági auto nómia (önk ormányzat) megszemélyesítője és a törvényh atósági . tisztikar feje nem ő, hanem az alispán, illet őleg a polgármester. :EIén áll a törvényhatóságn ak, ez azt jelenti, hogy vezető sze­ rep, vezérlő hely (elnöklé s) illeti meg a törvényhatóság szerveinek működésében. Eln öke magának a törvény­ hatósági bizottságnak, köz igazgatási bizottságnak, szá ­ monkérő széknek. állandó vála sztmánynak stb . Ezenkívül egyes tisztviselői állásokra és bizottsági tagságokra ki­ jelölő, kinevező, beosztó , helyettesítő és áthelyező jog a Van. Ellenőrző és felü gyeleti hatásköre széles, a tör vén y­ hatósági és községi tisztviselők eUen fegyelmi vizsgálatot

551

550

�

� �

� ��

;ti. is felf gges rendelhet el és őket állásuktól "a tör:e�y a osas:. e s� alispánhoz és polgármesterhez, y�at�Sagl es kozse� tisztviselőihez" és általuk a t rvén , ki, �elen es� et pe g közegekhez rendeleteket bocs�that tisztVlselok hatas­ közvetlenül is kívánhat ezektol, de a . � nem tehett �:g. körébe tartozó intézkedéseket önmag , annak. �ert tat Ez az utóbbi körülmény adja magyaram ánt a felhívasra nem sorolja fel az utasításunk a főisp jogosultak között. . , skor :be artozo A főispánnak saját személyes hata , kar� egl dors csen hivatali tennivalóiban nincs szüksége e, ezt a törvényhat .. hatalomra. ha pedig szüksége lenn ró) megszerezhet� ság szervei útján ( alispán, főszolgabí , z�a el a �l' ruha Ha a főispánt kivételes hatalommal , a torvenyhatosag nisztertanács ez annyit jelent, hogy rendelkezik ama tisztviselőive , közegeivel közvetlenül hajtását a tör­ végre nek rendelet végrehajtásában , amely ás joga te:­ felhív vényhatóság megtagadta. Ez esetben a 521. pontJa mészetesen a főispánt is megilleti. A Szut. �ható­ pl. nem adja meg a felhívás jogát a váro.si törv�n nnak ahspa az aIDl sem, ság fejének, a polgármesternek s­ hiányo vagy adott felhívó jog mellett ellentmondásnak a városi ságnak látszik. A Szut. itt abból indult ki, hogy a köz­ én terület b szűkeb l gyeiné törvényhatóság a várme jár nem evétele igényb biztonsági közegek ( rendőrség) terü­ a bonyodalommal, ezeknek a törvényhatóságoknak letén pedig (kivéve az esetleges külső területrészeket )

?

�

� �

.

�

,

�

,

f

Í

csendőrségi szolgálat rendszerint nincs.

A Szut. 5�1. pontjában tárgyalt kormánybiztost ki

nevezi ki s mi a hatásköre, hivatása ? Ki az alispán helyettese ? A h) alpontban tárgyalt kiküldött alatt kit kell érteni ? A e), d) és e) alpontokban tárgyalt bíróságok

8 ü gyészségek alatt a katonai bíróságokat és ügyész.. ségeket is kell-e érteni'

Rendkívüli esetekben, különleges feladatok meg­ " ására a kormány kormánybiztost szokott kiküldeni. old A kormánybiztos tehát a kormányt képviselő szerv, aki­ nek hatalmában áll olyan ügyekben s olyan esetekben, amikor a közigazgatási hatóságok a maguk hatáskörében nem intézkedhetnek, a kormány nevében s a kormány helyett megtenni az intézkedéseket. De nemcsak ilyen esetekben intézkedhetik, hanem általában ellenőrzi a hatóságok működését és intézkedéseit, azonban csakis abban a tekintetben, abban a feladatkörben, amelynek megoldására a kormánybiztost kiküldötték . Ha pl. árvíz. tűzvész vagy járvány pusztít egy vidéken, vagy nagyobb arányú zav.argás, esetleg súlyosabb jelentőségű sztrájk tört ki. a kormánybiztos az árvíz, tűzvész, járvány, illetve zavargások megfékezése terén ellenőrzi, szükség esetén pedig utasításaíval s intézkedéseivel irányítja is a ható­ ságok tevékenységét. A kormánybiztos tehát a kormány nevében ellenőrző és a kormány nevében, a helyett a helyszínen közvetlenül intézkedő szerv, akinek a hatósá­ gok éppen olyan engedelmességgel tartoznak, mintha az utasításokat magától a kormánytól kapták volna. Szük­ ség esetén kellő anyagiak felett is rendelkezik, rendelke­ zésére áll az egész közigazgatási apparátus és természe­ tesen karhatalmi rendelkezé�i joga is van. Ebből követ­ kezik, hogy a kormánybiztosnak a csendőrséggel szem­ ben ( örsök, járőrök, egyes csendőrök) is közvetlen fel­ hívási joga van. Kormánybiztosi megbízatást rendszerint a területileg illetékes főispán kap, aki már a főispáni hivatásánál fogva is .a kormány szerve s így adott ese­ ekben csak a kormánybiztost megillető különlege s Jogokkal kell felruházni. A főispánnak , ha egyúttal . nem

�

,')32

553

kormánybiztos is, az előbb tárgyalt

közvetlen

felhívási

joga nincs meg. Kinevezhet a kormány kormánybiztossá egy magasabb rangban lévő minisztériumi tisztviselőt

vagy akár

befolyásosabb,

tekintélyesebb

(földbirtokos, politikus ) is. · Az alispán

főjegyző.

szervezetszerü

helyettese

magánembert a

vármegyei

elkövetetteket kinyomozni s azok tetteseit elfogni, illetve feljelenteni (2. alpont) és ettől eltekintve közbelépni, ha

a közrendre vagy közbiztonságra veszedelmes jelenségeket

(3. alpont. ) Örizkednie kell awnban attól, hogy

észlel.

tisztán magánjellegű vagy személyes szolgálatot ( 65. pont

aj alpont) , végezzen, vagy hogy büntetendő cselekményt nem képező magántermészetű ügybe

A közigazgatási hatóság egyedüli népgyűlésre küld­

kezdés)

avatkozzék.

Mindezek

(404. pont, 2. be­

figyelembevételével

a

het ki maga helyett hatósági személyt, aki ilyenkor ter­

társaskörből kizárt, illetve kilépett tag ellen a következő

csendőrséggel szemben biztosítva van. tek rendszerint a községi jegyzők.

sértés vétsége

mészetesen a hatóság helyett s annak nevében intézke­ désre jogosult, így tehát a közvetlen felhívási joga is a Ezek a kiküldöt­

A Szut. 521. pontjában ej , d) és ej alpontok alatt tárgyaltak alatt érteni keh a honvéd bíróságokal, illetve

az illetékes parancsnokok ügyés'zeit is, nemcsak a polgári . bíróságokat és ügyészeket.

feltételek mellett léphet fel a csendőr :

1. Ha a tag ellen a Btk. 32. § -ába ütköző magánlak­ miatt a társaskörnek a

magánindítvány

megtételére jogosult képviselője magánindítványt terjeszt elő. A tag ugyanis, ha végső érvénnyel kizárták, vagy ha önként kilépett, magánlaksértés vétségét követte el, midőn a helyiségbe kizáratása (kilépése) után bement, és a ki­

utasítás ellenére bent maradt. Ha ilyen magánindítványt nem terjesztenek elő vagy ha a tag arra hivatkozik, hogy

a kizáró határozat még nem jogerős, a csendőrnek nincs

Egy vidéki társaskör alapszabályszerű határozattal kizárja egyik tagját) egy másik tag pedig önként kilépett. A kizárt) illetve kilépett tag az éjjeli órákban itta.'i állapotban bemegy a társaskör termébe s ott rendzavarás nélkül helyet foglal. A társaskör jelenlevő tagjai a kizáró határozatra) illetve a megtörtént és a választmány által jóváhagyott kilépésre hivatkozva kiutasítják) de a volt tag megtagadja az eltávozást. Javában áll-e a társaskör jelenlevő tagjainak őt csendőrség igénybevételével el­ távalíttatni ? A fennforgó

pontjában körébe

eső

eset

szabályozott ténykedés.

megoldásának általános

A

csendőr

útja

köteles

2 . Felléphet azonban a csendör ettől függetlenül a tag .

ellen, ha

botrányosan

viselkedik

vagy

magatartása a

társaskör jelenlevő tagjai között oly mozgalmat idéz elő, amely veszedelmesebb kitörésekkel (verekedéssel) járhat.

Ez esetben a csendőr a jogtalanul bent tartózkodó tagot

tapintatosan és udvariasan távozásra kérje fel é s ha a felkérésnek nem engedelmeskedik, a távozásra erélyesen felszólítja. Ha a tag most sem engedelmeskedik, a csendőr őt előzetes figyelmeztetés után ( a 312. pont 12. alpontja alapján,

mert

a

büntetendő

cselekményt

a

csendőr

Szut. 64.

figyelmeztetése után is folytatta) elfogja. Itt is figyelembt"

büntetendő

kell azonban azt venni, hogy ha a tag vitatja a helyiség­ ben tartózkodásának jogát, vagyis, ha azt állítja például,

a

szolgálati

joga az ügybe beavatkozni.

feladatoIt

cselekmények elkövetését megakadályozni (1. alpont) , az

hogy az ő kizárása jogtalan, érvénytelen, fellebbezés alatt

555

554

/

atosít­ áll stb. , az elfogás a csendőr által �ak akkor fogan , eme t) alpon (11. tt ható, ha a tag közbotrányt okozo · orodá magatartása a jelenlevő tagok összességének felháb i, tartan sával jár s így rendzavarástól alaposan kell ános (nyilv a rgásár fennfo -ának § 84. például, ha a Kbtk. is lenés) megje tban helyiségben botrányosan részeg állapo van gyanú.

523. Belügyminiszterileg láttamozott alapszabályok alap­ rend­ Jan működő egyesület közgyűlésén az egyik tag ó nntart zavaró magatartást tanusít. Az elnök az ő rendfe ny­ hatáskörében rendelkezésére álló eszközöket eredmé rend­ a fordul öz rjárőrh osendő telenül meríti ki, mire a r a zavaró tag eltávolítása végett. Eljárhat-e a osendő igen, ha tI tagnak a közgyűlésről való eltávolításában milyen alapon ?

A csendőr eljárása ilyen esetben is csak a Szut. 64. pontjában szabályozott általános szolgálati feladatkörben mozoghat. Egy egyesület magánemberek gyülekezete, első­ sorban az egyesület vezetőségének kötelessége tehát a ren­ . det az egyesületi életben fenntartani, nem a hatóságoknak bály­ alapsza let Bizonyos azonban az is, hogy az egyesü szerű működését jogtalanul, izgága módon, az egyesület tagjainak megbotránkozására megzavaró egyénnel szem­ ben jogosan kérhetnek védelmet a hatóságtól, mert az

ilyen egyén az egyesület zavartalan működésében is meg­ nyilvánuló társadalmi életre káros magatartásával való­ ban a köznyugalom megzavarójának tekintendő. A Szm. 64. pontja értelmében a csendőrnek joga és kötelessége

társadalmi mozgalmakat (az egyesületi szervezkedést is ide kell érteni) figyelemmel kísérni, észleleteiről jelentést tpnni és sürgős €'setekben közbelépni. Elvileg nem lehet tehát kifogást tenni az ellen, ha a csendőr a kérdés szerint megjelölt esetben megelőzve a közgyűlésen kitörő botrányt, biztosítja a tanácskozás nyugodt lefolyását a renitens tagnak a közgyűlési teremből való eltávoIításával. A gyakorlatban természetesen nem zárkózhatik el az €'lőzetes tájékozódástól, mely mellett feltételezzük a helyi viszonyok ismeretét is . Vigyáznia kell nevezetesen, nehogy az egyesületi életben szereplő ú. n. klikkek hatalma�­ kodásának legyen eszköze s meg kell győződnie arról is, hogy a tag valóban megokolatlan ellenállást tanusított-e mert magánjellegű vitákban, eivakodásokban a esendő nem lehet döntőbíró, sem az egyik félhez húzó támogató szerepét nem játszhatja. Ezért az ilyen - egyesületek életében egyébként nem ritka - viszálykodásokban nagv óvatossággal kell fellépnie, nehogy pártatlanságán esorb�t essék. a

;

Megjegyezzük azt is, hogy a járőr nyugodtan adhatja azt a tanácsot azoknak az egyesületeknek, ahol ilyen esetek előfordulnak, hogy legokosabb, leggyorsabb és legcélszerűbb, ha az ilyen belső rp-ndészeti kérdéseket saját otthonukban intézik el. Egy-két markos ember mindig akad akár az egyesület tagjai, akár személyzete özött, aki az ilyen kérdést símán elintézheti, ha eljárásuk Jogosságának biztos tudatában vannak. A csendőr azon­ b�n nem veheti készpénznek az egyoldalú értesítést, oteles a tényállást a másik fél meghallgatásával is meg­ � lapítani, mielőtt valamit tesz, ez pedig késedelemmel J�r. Az egyesület hírnevére sem előnyös, ha ilyen belső vlll ongások csendörségi beavatkozással járnak.

�

� !

-

556

�

�

��

n.

Egy községgé szervezett bányat lep�n ogába ál . a kozseg't a bányatársulat vezetőségének eltavohtant iacról egy kereskedőt, akinek iparigazolványa v n ? , örvényes alapja van-e a községi elöljáróság ama ere­ sének, hogy a kereskedő eltávolításában a járőr a banya­ társulat embereinek segédkezzék ?

�

�

�

:�.

A községi előljáróságoknak hatásköre az 1886 t .-c. értelmében a piaci és vásárrendészet gyakorlasara nem terjed ki. Minden e szakba vágó kérdés eldöntése 3. rendőri hatóság (főszolgabíró ) hatáskörébe tartozik. Piaci és vásárrendészeti tennivalókat magánosok még kevésbbé végezhetnek. Ha tehát a csendőrhöz a főszolga­ bírón kívül más hatóság fordul piaci vagy vásári rendé­ szeti ügyben karhatalmi segédletért, azt a csendőrnek

meg kell tagadnia. . . Egyébként a hetivásárokon a helybelI lparo�nak: , van árusítani. Innen csak az elsofoku kereskedőnek joga ' rendőri hatóság tilthatja ki. Ha van a törvényhatóságnak erre vonatkozó szabályrendelete, az tartalmazhat olyan rendelkezést, hogy nem helybenlakó iparosok is árusít­ hatnak a hetivásáron. A hetivásárok tartását a mai jog szerint a keres­ kedelemügyi miniszter engedélyezi. A helypénzszedés joga is ezen a miniszteri engedélyen alapszik . -

Egy magánszemély a bírósági végrehajtó által ki­ állított zárgondnoki igazolványa alapján közli az örssel, hogy a zár alá vett dolgok tulajdonosa egyes dJJlgokat el­

�

gy ennek idegeníteni (elzálogosítani) készül s kéri, . �a ­ en rendel megakadályozására az örsparancsnok hatalmat. Az örsparancsnok a karhatalom k'tVezenylésct

�

�t

�

megtagadta azzal az indokolással, hogy a zárgondnok nem

8zerepel a Szut.-nak sem az 5�8., sem pedig az 5�9. pont­ jában felsorolt hatóságok és személyek között, akik csend­ őrségi

karhatalmat

közvetlenül

igényelni

jogosultak.

Helyes volt-e az örs eljárása ?

Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, gondnok, mi a feladata és a jogköre ?

lássuk, ki a zár­

A végrehajtási eljárás során a bíróság a végrehajtató kérelmére a lefoglalt ingóságoknak "szoros zár" alá vételét rendelheti el. A szoros zár alá vétel rendszerin� abból áll, hogy a végréhajtó a lefoglalt (zár alá vett ) ingóságokat megbízható harmadik személy gondozására, kezelésére bízza és az utóbbit felelőssé teszi azért, hogy a zár alá vett ingóságokat a bíróság további intézkedéséig lelkiismeretesen gondozza és lehetően változatlan állapot­ ban megőrizze. A bíróságnak ezt a megbizottját, aki a zár alá vett dolgokat gondozza, zárgondnoknak nevezik. Zárgondnokot lehet megbízni továbbá olyan ingatlannak és tartozékainak kezelésére is, amely már lejárt jelzálogos követeléssel van megterhelve, ha az ingatlan tulajdonosa olyan cselekményt vagy mulasztást követett el, amely CI jelzálogként szereplő ingatlan által nyujtott biztosítékot veszélyezteti (például az ingatlan gondozását, megmun­ kálását szándékosan elhanyagolja és ezáltal annak vagy hozadékának jelentős értékcsökkenését idé'zi elő ) . A zárgondnok rendszerint ügyvéd 'vagy ügyvédjelölt . de lehet más magánszemély is, aki működéséért költség.. megtérítésben és díjazásban részesül és e minőségében "hatósági megbízás alapján müködő személy". Mint ilyet, a törvény őt közhivatalnoknak minősíti ugyan, de csak az általa elkövetett büntetendő cselekmények büntetőjogi el­ bírálása szempontjából, anélkül, hogy őt közhivatalnoki jogkörrel is felruházná. Közhivatalnoki minősége tehát csak abban nyilvánul, hogy az általa e megbizatása köré-

559

558

ben elkövetett hűtlen kezelés

a Btk.

362. § -a szerint,

a

sikkasztás pedig a 462. § -a szerint minősül. A bíróság ( illetve az ennek megbízásából eljáró végre­ hajtó) a zárgondnokot a

szoros zár alá vett ingó vagy

ingatlan dolgok kezelésére nézve a körülményeknek meg­ felelő kezelési utasítással látja el. Ezzel a kezelési utasí­ tással a bíróság a zárgondnokot

a zár alá vett dolgok

való jogosultsága és a jogköre a csendőr előtt ismeretlen lehet, a Szut. a közigazgatási hatóságho7.

vagy kétes

utalja, azt akarván ezzel

lehetővé tenni , hogy a kar­ hatalom kirendelésének indokolt és törvényes voltát a hatóságnak módjában álljon előzetesen eldönteni. Ilyen személynek

-

de

nem

tekinteni a zárgondnokot

is,

annál inkább, mert

hatóságinak - kell az ő

tekintetében természetesen bízonyos intézkedési joggal i.:;

működése

felruházza, de

pedig a csendőr nem ismeri. Aránylag ritkán fordul elő, hogy a zárgondnoknak sürgős karhatalmi beavatkozásra

kényszerítő hatalommal

nem ruházhatja

fel, mert ilyen hatalmat csak hatóságok és a hatóságok állandó, szervezetszerű közegei gyakorolhatnak, a hatóság alkalmi megbízása alapján eljáró személyek nem. A zár­ gondnok tehát közhivatalnok, de nem hatóság, sem nem hatósági közeg. Ebben van a lényege annak a kérdésnek is, hogy a zárgondnok e minőségében jogosult-e vetlenül igényelni.

Ha a

törvény

karhatalmat köz­

erre

súlyt helyezett

volna, a zárgondnoknak ezt a jogát éppen úgy kimondotta

volna, mint ahogy kimondja a végrehajtóra az 1881 : LX.

t.-c. 32. § . 3. bekezdése. A Szut. 528. pontja csendőrségi karhatalom közvetlen igénylésére csak a bíróságokat és az ott felsorolt közigazgatási hatóságokat (illetve ezeknek tagjait) jogosítja fel ; sürgős szükség esetében való köz­ vetlen igényiésre is - a rendőri hatóságok tagjain kívül - csak rendőri közegek, községi elöljáróságok és olyan közintézményeknek vezetői vannak feljogosítva, akiknek pillanatnyi

szükségük

lehet

karhatalmi

segítségre.

.A

Szut. ugyanis a karhatalom közvetlen igénylésére jogosí­ tottak körét a lehetőség szerint csak olyan hatóságokra és személyekre, akiket a

csendőr

illetve

közegekre

rendszerint

igyekezett

személyesen

szorítani,

ismer, vagy

akiknek hatósági ( közegi) minőségét és jogkörét a csend­ őr könnyen

megállapíthatja.

hatósági személyeket,

Az olyan hatóságokat és

akiknek

karhatalom igénylésére

magánjogi

vonatkozású,

ezt

a

jogterületet

lehet szüksége ; legfeljebb olyankor történhetik ez, amikor például a zár alá vett dolgok birtokosa (a végrehajtást szenvedő) a dolgot elidegeníteni, elszállítani stb. készül, a zárgondnok intézkedésének ellenszegül és ezt másként, mint azon�ali kö�belépéssel nem lehet megakadályozni. Ha a zárgondnok ilyenkor közvetlenül fordul az örshöz segítségért, a kérelmet nem karhatalom-igénylésnek, ha­ nem a

Szut.

523.

pont utolsó bekezdése szerint való magánfeljelentésnek kell tekinteni. Ha zár alá vett dolo<� elidegenítéséről van szó, annak megakadályozása véget a csendőrség a Szut. 349. pont a) alpontja alapján közbe­ lépni

�

t

ogosult, miután ez a cselekmény - aszerint, hogy azt nála hagyott dologra nézve a tulajdonos vagy pedig általában harmadik személy követi-e el - a Btk. 359. §-ába ütköző sikkasztás, illetve a 360. §-ba ütköző zár­

törés. A zárgondnoki igazolvány rendszerint azt az ut'asítást tartalmazza, hogy ha a végrehajtást szenvedő vagy bárki zártörést kísérelne meg, abban őt a zárgondnok szükség es etén csendőri karhatalommal is meggátolhatja. Ezt is a fentiek szerint kell értelmezni, mert akit a törvény saját személyére nézve kényszerítő hatalommal nem ruház fel, ilyen hatalmat karhatalom útján sem gyakorolhat s ilyen joggal őt a bíróság vagy a végrehajtó sem ruházhatja fel.

561

560

A 24.407/III. a.-1905. számú belügyminiszter i ren· delet a fentiekkel ellentétben kimondja ugyan, hogy a bíróság

által

kinevezett

zárgondnok

csendőrségi

kar·

hatalmat közvetlenül is igénybe vehet, ez a rendelkezés azonban a Szut. ellentétes rendelkezése folytán 1927 szeptember l-ével hatályát vesztette.

vonatkowtt, külső

alakja pedig kifogástalan volt. N em

is lett volna joga az örs parancsnoknak egy alakilag és

tartalmilag kifogástalan felhívás hitelessége iránt érdek­ lődni, mert ilyen érdeklődés a legtöbb esetben fölöslegtls

és bosszantó akadékoskodás lenne ; a Szut. 525. pontja ilyen jogkört szabályozás alá sem vett.

Az ügy jogi megítélésén (a hamis felhívást kibocsátó

közhivatalnok büntetőjogi

felelősségétől eltekintve) kü­ löriben mitsem változtat, hogy a felhívás hamissága utóbb

A FELSZóLiTOTT SZOLGALAT V�GRE­ HAJTÁSA. FELHíVÁSOK ELBiRALÁSA.

92. §.

kiderült. Nem vitás ugyanis, hogy a zárgondnok hivatalos

eljárásban volt s a járőrnek eljárása is teljesen törvény­

fennforgó

524.

amikor a

szerű volt,

részesítette.

zárgondnok hivatalos eljárását a.

körülmények

közt

fegyveres

védelemben

93. §. KARHATALMI SZOLGALAT. Az örs karhatalom kirendelésére kap felhívást a kiT. járásbíróságtól. A felhívás tárgya) hogy a bíróság ki­ rendelte zárgondnok hivatalos eljárásában szükség esetén

526.

fegyveres védelemben részesüljön. A kivezényelt járőr cl felhívásnak eleget tesz és a zárgondnok) valamint saját személyi biztonsága ellen irányuló veszélyes támadással kerül szembe. Fegyverét használja) aminek következtében

ŐTségi segélyszolgálat között ?

a támadó meghal. Később kiderül) hogy a felhívás nem az illetékes bíróságtól származott) mert azt egy kezelő· hivatalnok törvényes hatáskörén kívül adta ki) bár a ki·

minden csendörjárört vagy csendőrcsapalot, amely köz­ hatóságok vagy hatósági személyek támogatására olyan

adott felhívás a bíróság pecsétjével volt ellátva s külső alakja) valamint tartalma szerint az illetékes bíróságtól származott. Terheli-e felelősség a járőrt kivezénylő örs­ parancsnokot, hogy e felhívás alapján a járőrt 7d­ vezényelte ? Az örsparancsnokot semmiféle felelősség nem terheli . mert a felhívás tartalma feladatához tartozó szolgálatr a

Van-e különbség csendőrségi km"hatalom és csend,

, A Szut. 93. § -a

csendőrségi

karhatalomnak

nevez

célból van kirendelve, hogy azoknak hivatalos eljárásuk­ ban az esetleges ellenállás vagy támadás leküzdése végett a szükséges' erő rendekezésükre

álljon. Az utasítás az egyszerűség kedvéért választotta ezt az egységes meg­ jelölést. Ha azonban a dolgot a kivezényelt csendőrjárör

vagy csapat feladata és jogai szempontjából részleteire bontjuk, akkor kétféle ilyen csendörségi erőt különböz­ tethetünk meg : karhatalmat és segédletet. 36

562

563

Karhatalomnak a csendőrségi erőt voltaképpen csak akkor nevezhetjük, amikor arra nem a Szolgálati Utasí­ tás, hanem a honvédségi

Karhatalmi Utasítás rendelke­

zései nyernek alkalmazást, vagyis amikor a csendőrség nem

önállóan,

hanem

közigazgatási

tisztviselő mellett, annak végrehajtó

(rendőrhatósági) szerveként

műkö­

a szempontból van jelentősége, hogy a ­ mondjuk - védőszolgálatban álló csendőr önállósága nagyobb, mint a karhatalmi szolgálatban állóé, mert a nek abból

hatósági személy felhívásai nem kötik, a személyes védel­ met önállóan kell ellátnia, sőt jogában áll a segítség­ nyujtást be is szüntetni, ha a hatósági személy részérő]

dik. llyen esetet az utasítás kettőt ismer : a 330. pont 6. alpontjában, amikor a néptömeg szétoszlatásának

vénybe ütközik. Ebből következik, hogy a védőszolgálat

elrendelésére a közigazgatási

hatóság

ban álló csendőr személyes felelőssége is nagyobb, mintha

intézkedésre jogosított kiküldöttje vagy képviselője hiva­

karhatalmi szolgálatban állana, mert azt, amit tett vagy

tott, a csendőrség a szétoszlatás szükségességének elbírá­

elmulasztott, nem igazolhatja a polgári tisztviselő rendel­

vagy

rendőrségi

tanusított eljárás vagy magatartás

nyilvánvalóan

tör­ •

lásába nem bocsátkozhatik, a fegyveres erő alkalmazását

kezésével. Az utasítás csak azt teszi kötelességévé a védő­

vagy mellőzését illetően azonban önállóan dönt. A másik

szolgálatban álló csendőrnek,

eset, amikor a csendőrség a választási elnök rendelkezé­ sére áll ( 534/2) . Hogy az ilyen csendőrségi karhatalom

kodások ellen védelmezze meg

tiszt vagy altiszt parancsnoksága alatt áll-e, mellékes ; a lényeg, hogy az önállósága korlátozva van, akárcsak a katonai karhatalomé. A különbség csak az, hogy a cs�ndőrtiszt által parancsnokolt karhatalom fegyverének használatára és annak elbírálására nem a Karhatalmi Utasítás, hanem a Szut. rendelkezései mértékadók. Azért ezt kimondani, mert az ilyen csendőrségi kar­

kellett

hatalom

magatartását

ettől

a

különbségtől

eltekinve,

nem a Szut., hanem a Karhatalmi Utasítás szabályozza. (Ez a különbség inkább csak elméleti. mint gyakorlati

hogy a hivatalos kikülde­

tésben eljáró hatósági személyt vagy közeget erőszakos·· és

feladatának akadály­

talan teljesítését biztosítsa, de nem émlíti, hogy e felada­ tának

teljesítése

közben

a

hatósági

személlyel

tekintetben függő viszonyban állana. Ha a hatósági sze­ mély egyúttal

felhívásra jogosult is ( bíró, szolgabíró ) .

akkor a csendőrnek az illetőtől vett felhívásokat termé­ szetesen nincsen

teljesítenie kell, de ha a hatósági

felhívási joga (községi bíró, végrehajtó) , közöt­

lomhoz

kirendelt

polgári

karhata­

tisztviselő és a karhatalom

parancsnoka között. A védőszolgálat

inkább az oltalmi

kísérethez

Azokat a karhatalmi csendőrjárőröket, amelyekre a Szut. 93. §-a rendelkezik, L"'lkább "csendőrségi segély­

szolgálatban a járőr hatósági személyt,

szolgálat"-nak, vagy

és erőszakoskodások ellen.

"ellenállás vagy támadás leküzdésé"-ben, azaz a hatósági kiküldött megvédésében áll. Ennek a megkülönböztetés-

személynek

tük nem létesül olyan viszony, mint a katonai

tarta:lmú. )

helyesebb magyarsággal : "Védő­ szolgálat"-nak nevezhetjük, mert az utasítás szavai sze­ rint is elsősorban a hatóságok és hatósági közegek " támogatására" vannak hivatva, a támogatás pedig

bármi

hasonlít, azzal a különbséggel,

hogy a védő­

oltalmi

kíséret

alatt pedig magánszemélyt védelmez jogtalan támadások A fentiekből kiindulva tehát pl. az 533. pont értelmé­ ben kivezényelendő csendőrségi erőt sem nevezhetjük tulajdonképpen karhatalomnak, mert az már aztán éppen teljesen önállóan működik. úgy is lehetett volna tehát mondan i : "A csendőrség a közbiztonságot súlyosan veszé36 *

565

564

lyeztető mozgalmak, zavargások, lázongások, csendőr· egyének megtámadása vagy lefegyverzése, továbbá na­ gyobb arányú fegyverh asználatok esetében hatósági fel­ é hívás ( megkeresés ) nélkül, saját kezdeményez séből ön· állóan is felléphet. Ilyenkor az osztályparancsnok felsőbb rendelkezés bevárása nélkül köteles azonnal intézkedni , hogy a mozgalom vagy rendzavarás színhelyén a rendfenn­

tartás végett legalább egy szakasznyi csendőrségi erő jelen. jék meg. A kirendelt erő addig marad a helyén, amíg a közrendet helyre nem állította. Bevonása iránt az osztály­ parancsnokság intézkedik. Ha a helyszínen az illetékes

közigazgatási ( rendőri) hatóság intézkedésére jogosított tagja megjelenik és az intézkedést átveszi, a kirendelt csendőrségi erő annak karhatalmaként működik tovább.

veres segítséget nyújt s megakadályozza az ellenszegülést és a hatósági eljárás meghiusítását, a Szut. 526. és 532. pontja biztos vezérfonalat ad magatartására vonatkozó­ lag. Az 532. p. kimondja,

hogy a csendőr

nem

köteles

a hatósági személy esetleges törvénysértő magatartását támogatni és védeni. Ilyenkor tehát a járörvezető felkéri a hatósági személyt, hogy törvénytelen eljárásával hagy­ jon fel , mert különben a karhatalmi szolgálatot megszün­ teti. Ha erre a hatósági személy nem hajlik, a karhatalmi szolgálatot be kell

szüntetni s az örsparancsnokságnak.

valamint a hatósági személy felettes hatóságának

jelen­

tést kell tenni. Ehhez természetesen az szükséges,

hogy

a törvénysértő magatartás kétségtelenül megállapíttassék. Más az eset, ha a járőr népgyűlésre van

kirendelve

ilyen hatósági kiküldött hiányában a jelen utasítás meg­ szabta keretek között jár el".

karhatalmi segédletként. Itt kétszeresen fontos az a Szut.

Mindezeknek azonban - ismételjük - csak a kérdés ; elméleti részletezése szempontjából van jelentőségük s nem hiba tehát az az álláspont sem, amelyre az utasítá csapa­ helyezkedett, hogy t. i. minden csendőrjárőrt vagy lve, kirende lett tra zolgála tot, amely valamilyen segélys nevez. lomnak az egyszerűség kedvéért egyformán karhata

eljárás jogos vagy jogtalan voltának

által hangsúlyozott alapelv,

hogy a csendőr a hivatalos

hatósági személyt terheli, ha jogtalan hivatalos eljárásra kér kanhatalmat. A népgyűlésen kiszámíthatatlan követ­ kezményekkel járhatna és botrány törne ki, ha a csendőr bármily alakban is szembeszállna a hatóság képviselőjé­ vel és törvénysértőnek minősítve eljárását, a karhatalmi szolgálat ellátását megtagadná.

532.

és köznyugalom

tanusít. Mi a tennivalója a járŐTnek ? Ha a járőr karhatalmi szolgálata csak annyiból áll , hogy valamely hivatalos eljárást vezető személynek fegy-

Népgyűlésen a közrend

megóvása a fontos

elsősorban s ez az

érdek a csendőr védelmére van bízva,

függetlenül a kar­

hatalmat

A járőr népgyűlésen karhatalmi szolgálatot teljesít. Azt tapasztalja, hogy a gyűlés hatósági ellenőrzésével megbízott hatósági személy törvénybe ütköző magatartást

elbírálásába rend­

szerint nem bocsátkozhatik, mert végre is a felelősség a

kérő

hatósági személy intézkedéseitől is. Itt

tehát a csendőrnek különbséget kell tennie a hatósági sze­ mély egyes elszigetelt, a csendőr által esetleg törvényte­ lennek tartott intézkedése, utasítása, valamint a közrend általános szempontja kö­ zött. Az utóbbit a csendőrnek mindig szem előtt kell tar­ és köznyugalom megóvásának

tani a s e tekintetben önálló kötelességét

ismernie kell, míg az előbbi esetben a törvénytelen utasítás végrehajtá-

566

567

sától eltekinthet. A kérdés az. hogy élesen

szét

lehet-e

választani a két szempontot, mert ha nem, a csendőr min­ den tapintatára és éleslátására szükség van, hogy a kellő magatartást eltalálja. Ha a csendőr jól ismeri a Szut. ren­

esetben a járőrnek már joga van a törvényesség kérdését Jllegvizsgálni, egyébként azonban az óvatosság nagyon is helyénvaló.

delkezéseit, behatolt a szellemébe, minden bizonnyal meg­ találja a helyes utat, amely biztosítja a rendet és nyugal­ mat, de biztosítja azon alapu1ó tekintélyét is, hogy semmi­ féle önkénybe és meggondolatlan

törvénysértésbe

nem

engedi magát be1evinni. Jól meg kell

jegyezni

különben itt is, hogy a Szut.

akkor adja meg a csendőrnek a karhatalom beszüntetésé­ nek jogát, ha nyilvánvaló törvénysértésról van szó. A tör­ vénysértő magatartáshoz

tehát

nem szabad

kétségnek

férnie. Már pedig különösen közigazgatási jogi kérdések­ ben sokszor a törvény szerint is a hatósági személy belá­

tására van bízva az intézkedés, tehát ily esetben már elvi­ leg nem is lehet arról szó, hogy a hatósági személy felet­ tes hatóságán kívül más hatóság

felülbírálja a hatósági

személy intézkedését, mert ily esetben szó sem lehet nyil­ vánvaló törvénysértésről, hanem csak

más véleményről)

amely lehet helyes is, helytelen is, de mindenképpen ille­ téktelen. Furcsa lenne például, ha csendőrjárőr telennek ( ?) tartaná valamely

népgyűlés

törvény­

feloszlatását

a hatóság részéről s megtagadná a karhatalom szolgálta­ tását. Azt kell mondanunk, hogy az ilyen eljárás a járőr részéről lenne törvénysértés még akkor is, ha a feloszla­ tás a közigazgatási hatóság részéről tárgyilagos vélemény szerint önkényes volt. Természetesen lehet eset, a közigazgatási hatóság képviselője olyan

amikor

kérdésben ad

ki utasítást, amelyben tételes törvények ellenkezőleg ren­ delkeznek a járőr biztos tudomása szerint. a személyes szabadság minden

ténybeli alap

Igy

például

megsértésére ad ki rendelkezést, nélkül , vagy pl. arra ad felhívást,

hogy a járőr puskatussal

verje szét a tömeget stb.

Ez

Milyen ingóságokat nem szabad a végrehajtónak le­ fogZalnia ? Vonatkozik-e a Szut. 532. pontjának az a ren­ delkezése) 1wgy a csendőr a karhatalmi segélyt megtagad­ Itatja) ha a hatósági személy eljárása nyilvánvalóan tör­ vénybe ütközik) olyan esetekre is) amidőn a végrehajtó olyan tárgyakat kíván lefoglalni) amelyek a törvény sze­ rint mentesek a lefoglalás aló l ?

I . a végrehajtás alól mentes ingó dolgokat eredetileg 1881 :IX. t.-C . 51. §-a sorolta fel, ezt azonban hatályon kívül helyezte az 1908 : XLI. t.-C. 2. § -a. Az utóbbi tör­ vényhely szerint mentesek a végrehajtás alól és még a az

végrehajtást szenvedőnek a beleegyezésével sem foglal­ hatók l e :

1. az istentiszteletre és a házi ájtatosságra közvetle­

nül szánt tárgyak,

az

imakönyvek,

az

istentiszteletre

szánt helyiségekhez tartozó szerelvények, a sírok és sÍr­ boltok felszerelése, valamin! a végrehajtást szenvedőnek vagy a házanépének . temetéséhez

közvetlenül szükséges

targyak ;

2. a vallási és a családi arcképek ; 3. a rendjelek, érdemrendek és egyéb díszjelek ;

4. a köz- vagy magánhivatalhoz, intézethez vagy üzlet­

hez tartozó pecsétnyomók, bélyegzők,

irományok, a fel­

Jegyzési, üzleti vagy egyéb könyvek, valamint a köz- és magánhivatalokhoz t artozó egyéb felszerelések ;

5. a közszolgálat teljesítéséhez, valamint a hivatás g-yakorlásához szükséges egyenruha, úgyszintén a vallási szertartásokat teljesítő személyeknek hivatásuk gyakor­ lásához előírt ruházat a ;

569

568

6. a fegyveres erőhöz, a csendőrséghez, valamint egyéb hatósági

őrszemélyzethez

tartozó

egyének fegy­

vere, felszerelése, szerszámai , műszerei, tanároknak, köz­ jegyzőknek, íróknak,

ügyvPdeknek ,

művészeknek

orvosoknak,

és

mérnököknek,

általában tudományos

művészi hivatáskörben működő

vagy

személyeknek, valamint

14. kil:!iparosoknak, munkásoknak,

napszámosoknak

és

11 Italában

és állatok , továbbá kisiparosok és kézműves ek feldolgoz­

ható anyagkészlete 200 pengő érték erejéig ;

15. a végrehajtást szenvedőnek és háznépének egy és világító­

havi időtartamra szükséges élelmi-, tüzelő-

7. a tisztvise10knek, köz- vagy magánhivatalnokok­ nak, lelkészeknek. tanároknak, közjegyzőknek, ügyvédek­

( gyári ) azoknak,

akik magukat kézi munkával tartják fenn, a keresetük folytatásához szükséges szerszámok , eRzközök, műszerek

&zülésznőknek a hivatásuk gyakorlásához szükséges köny­ vei, iratai, mintái, műszerei és segédeszközei ;

ipari

kézművesekn ek,

szerek, ezek hiányában pedig készpénzből a beszerzésük­ höz szükséges összeg ;

nek, o rvosoknak , mérnököknek, íróknak, művészeknek és

16. annyi készpénz, amennyivel a végrehajtást szen­

általában tudományos vagy műszaki hivatáskö�ben mű­

vedőnek és háznépének szükséges lakásbére egy negyed­

ködő személyeknek, valamint szülé<;znőknek a hivatásuk

évre fedezhető :

gyakorlásához

szükséges

könyvei,

iratai,

mintái,

mű­

17. a végrehajtást szenvedő választása szerint : egy

tar­

tehén vagy négy juh , vagy négy kecske vagy négy sertés, úgyszintén ezen állatok részére félévi takarmány, szalma,

a végrehajtást

alom, ezeknek hiányában pedig a lefoglalható készpénzből

szerei és segédeszközei ;

8. a gyógyszertár

berendezésp,

tályai és gyógyszerkészlete,

munkaszerei,

amennyiben

szenvedőnek azokra a gyógyszertár üzemének folytatása

a beszerzésükhöz szükséges összeg ;

végett szüksége van ;

9. a közkórházak és közgyógyintézetek , valamint

18. a mezei a

munkálkodással foglalkozók

kórházi jelleggel felruházott magánkórházak és magán­

kataszteri holdnyi szántó

gyógyintézetek felszerelése ;

mag,

10. a végrehajtást szenvedőnek és háznépének a ház­ tartáshoz

szükséges

házi-

és

konyhabútora,

edények.

főző- és evőe8zközök, kályhák, tűzhelyek, a ruházkodás­ hoz szükséges tárgyak, a szükséges ágy- é s fehérnemű ;

részére az

általuk művelt vagy műveltetett, de l egfeljebb tizenkét igavonó

�zalma és alom,

jószág,

műveléséhez

félévre

szükséges vető­

szükséges

takarmány,

továbbá gazdasági eszköz és

vetőmag hiányában pedig a lefoglalható

trágya ;

készpénzből a

beszerzéshez szükséges összeg ;

--

19. azoknál a személyeknél, akiknek járandóságai

11. a végrehajtást szenvedőknek és háznépének beteg­ sége vagy testi fogyat·k ozása okából szükséges gyógy- és

készpénzből olyan összeg, amely a végrehajtás foganato­

egyéb szerek és segédeszközök ;

�!itásától a járandóság legközelebbi

12. a végrehajtást szenvedőnek és háznépének iskolai könyvei és taneszközei ;

13. a kereset folytatásához és a s7eméJyes biztonság­ hoz szükséges fegyverek ;

egészben vagy részben le nem foglalhatók, a náluk talált

jedő időre a le

nem

foglalható

esedékességéig ter­

járandóság összegént>k

megfelel ;

20. azok a vagyontárgyak, amelyeket külön törvény a végrehajtás alól kivesz.

571

570

m ek részére tartásdíj

Külön rendelkezések még a következők :

aj annak a javára, akinek tartására a végrehajtást szenvedő a törvénynél fogva köteles, valamint a törvény­ telen gyermek javára megállapított tartás végett a 15.,

16., 17. , 18., és 19. pontokban említett készpénzösszegek fele lefoglalható ; községi szolgálatban

b J állami, törvényhatósági és levő tisztviselők

és

továbbá

hivatalnokok,

a lelkészek,

vagy ilyen tartásdíj

képpen járó összeg fejében a

megváltása­

csendőr legénységi állo­

mányú egyénektől a havi zsold és a csendőrségi pótdíj, továbbá

a nyugilletményeknek

vagy ilyenek

bíró egyéb illetményeknek egyharmadrésze

jellegével ve­

igénybe

hető. (Egyéb természetű követelések fejében legénységi állományú egyének illetményeit nem lehet lefoglalni. ) II. A fenti rendelkezéseket csruk ált'alános tájékozta­ mintha a esendőrnek

állami, községi vagy felekezeti nyilvános tanintézeteknél

tás végett közöljük és nem azért,

alkalmazott tanárok és tanítók,

joga lenne a végrehajtó ténykedése felett ellenőrzést gya­

a

fegyveres erő és

a

csendőrség, valamint a letartóztatási és javító intézetek

korolni abból a szempontból, ho,gy nem fogla.I -e le olyan

géperőre berendezett

dolgokat is, amelyek a törvény szerint mentesek a lefog­

személyzetéhez tartozó személyek,

közforgalmi vasutak és gőzhajózási vállalatok tisztviselői,

lalás alól. A Szut. 532. pontja azt mondja ugyanis, hogy a

valamint havidíjas vagy havibéres

hivatalos eljárás "jogos vagy jogtalan voltának" elbírá­

alkalmazottai, 'a Nemzeti Színháznál és m. kir. Operaház­

lásába 'a csendőrség rendszerint nem bocsátkozhatik és a

egyéb évi fizetéses, nál

alkalmazott igazgatósági, művészeti

és gazdasági

karhatalmi segélyt csak akkor

kell

megtagadnia,

ha a

tiRztviselők , drámai és operai magánszereplők, zenekari

h atósági személy eljárása nyilvánvalóan törvénybe ütkö­

és énekkari tagok, végül a közszolgálatban alkalmazott

zik. A jogtalan elj.árás miatt a felelősség a hatósági sze­

a.l tisztek és szolgák rendes fizetésének és fizetés termé­

mélyt és nem a csendőrt terheli és annak a megállapítása

szetével bíró , bármely címen élvezett pótléknak, valamint

sem a esendő·r feladata, hogy jogtalanság történt-e, vagy

is

sem, hanem az eljáró hatósági közeg felettes hatóságáé.

csak úgy vehető végrehajtás alá, hogy a végrehajtást szen­

Hogy a példán ál maradjunk : a lefoglalható vagy lefo,gla­

vedő részére évi kétezer pengő a lefoglaláson túl is érin­

lá.s alól mentes tárgyak körül sokszor bonyolult vita ke­

várakozási illetékének legfeljebb

egyharmada és ez

letkezik, amelyet a bíróságok is csak az ügy tanulmányo­

tetlenül maradjon ;

cJ a bJ alatt felsorolt személyek lakáspénze csakis

zása után tudnak

eldönteni ;

lenne

hogyan

hivatott

a

a szolgálat után

csendőr ezt mindjárt ott a helyszínen eldönteni ? Vagy ha

járó más járandóságaik pedig egyáltalában le nem fog­

a járőr pl. a kiküldött szolgabíró mellé van karhatalom­

lalhatók. Ha azonban a b J alatt említett személy lakó­

ként kivezényelve, nem hivatott bírálat tárgyává tenni,

házának saját részére való építése vagy megvétele végett

hogy a szolgabíró

lakáspénzét .közokiratban lekötötte, az ebből eredő köve­

jogos vagy jogtalan-e ; ha a letartóztatott egyén elfogá­

telés behajtása végett a lakáspénze lefoglalható ;

sára és bekísérésére felhívást kap, ezt teljesítenie kell.

lakbérkövetelés fejében foglalható

le,

dJ az 1929 : XIV. L·e. 1. és 2. §-a szerint legénységi

A

által elrendelt

"nyilvánvalóan

előzetes letartóztatás

törvényellenes"

kifejezéssel

céloz,

amikor

az jogi

állományú egyén feleségét (volt feleségét) fel- vagy le­

utasítás olyan szembeszökő esetekre

menő ágbeIi rokonát illető vagy házasságon kívüli gyer-

ismeretek nélkül is kétségtelen, hogy a hatósági személy

572

eljárása, azaz inkább: személyes magatart ása törvénybe ütközile Ilyen eset volna pl. ha a végrehajtó a végrehaj­ tást szenvedőt vagy mást tettleg bántalmazna, a bútoro­ kat elszállító munkásoknak azt az utasítást adná, h ogy ne

kirendelését igényelni, tehát az illetékes

örs a karhatal­

mat haladéktalanul köteles kivezényelni. Fontos szabály azonban a Szut. 526. pontjában

fog­

lalt ama megállapítás, hogy a karhatalmi szolgálat puszta

összetörnek,

célja a fegyveres segítségnyujtás a közhatósági személy­

ha meg akarná magát vesztegettetni, ha hivatali tenni­

nek erőszakos támadása vagy ellenállás megakadályozása

'lalój át ittas állapotban akarná végezni stb. Csakis ilyen

és legyőzése végett.

törődjenek vele,

ha az elszállított bútorok

Ebből a szabályból következik, hogy a c;sendőrt nem

és hasonló esetekben kötelessége a j árőrnek a karhatalmi segélynyujtást beszüntet ni, de ekkor is csak azután, ha a

lehet valamely hatósági

j árőrvezető a hatósági személyt felkérte, hogy törvény­

igénybevenni. A csendőr tehát nem köteles például lefog­

teljesítésére

cselekmény önálló

e llenes magatartásával h agyjon fel é s a felkérésnek nem

lalt tárgyak elvéteiében segédkezni a veszélyeztetett ható­

volt foganatja. Utasításunk életbelépése óta nem tudunk

sági

dyan esetről, hogy valahol valamelyik csendőrjárőr így

csendőrnek. A csendőr karhatalmi közreműködésével biz­

lett volna kénytelen eljárni, mert a magyar közhivatalno­

tosítja ugyan a hatósági eljárás zavartalan lefolyását é s

foglalás esetén.

Sőt az i lyesmi

egyenesen

tilos a

kok tiszteletben tartj ák a törvényt és szándékosan nem

evégből alkalmazkodik a hatósági eljárást vezető személy

követnek el olyan súlyos törvénysértést, amelytől a csend­

rendelkezéseihez vagy kívánalmaihoz, de szó

őr kénytelen volna a karhatalmi segítséget megtagadni.

arról, hogy a csendőr

bármilyen

sem

tennivalót

lehet

végezzen,

amely az illető hatósági személy hatáskörébe tartozik. Ha tehát a csendőrtől a bírósági

a

bírósági

végrehajtó részére oly esetben) amikor lefoglalt

tárgyxk

Megtagadható-e a karhatalmi

szolgálat

elviteléről) elszállításáról van szó ? A Szut. 526--536. pontja szolgálat ellátását. E pontok

értelmében

elj árás, amelynek

csendőrség

azt

kívánná,

jában áll a végrehajtónak ezt munkásokkal elvégeztetni. feladata - i smételjük - pusztán

az,

hogy

ellenszegülés esetén a hatósági személy részére biztosítsa a kellő védelmet s eljárása sikerét.

hogy a hivatalos

célj ára a karhatalmat

nyes-e, vagy törvénytelen.

a

végrehajtó

átszállításában vegyen részt, azt

azonnal meg kell tagadni, annyival is inkább, mert mód­ A csendőr

szabályozza a karhatalmi

nem bocsátkoz.hatik annak bírálatába,

hogy lefoglalt tárgyak

kérik,

törvé­

A Szut. 532. pontja ad bizo­

95. §. FOGOLYIHSÉRE'l' ÉS FOGOLYőRIZET.

nyos jogkört a csendőrségi karhatalomparancsnoknak oly esetben, amikor a helyszínén arról győződik meg, hogy a karhatalmat igénybevevő hatósági személy lag törvénytelen magatartást tanusít.

541 .

nyilvánvaló­

Sürgős esetben a

bírósági vé grehajtók j ogosultak közvetlenül karhatalom

Oly bűncselekmény esetén) amelynek tárgyában a kiT. ügyészség illetékes indítványt tenni) az elfogott egyént a

575

574

tényvázlat kapcsán minden esetben ennek kell-e átadni. vagy helye.s-e a járásbíróságnak való átadás is} ha ez utóbbi az örs állomáshelyéhez kÖ.z elebb oon?

tehet, ezeket pedig az illetékes rendőrhatóság mutatja be, míg a csendőrség - mely a bűncselekmény ügyében nyo­

Szabályul azt kell tekinteni, hogy ilyen esetben a fog­ lyot az illetékes kir. ügyészségnek kell átadni. A járás­

mozást nem teljesíthet, tájékoztató adatokkal

nem ren­

delkezik, tényvázlato t tehát be nem terjeszthet.

késlelteti az ügynek

bíróság eljárása ily esetben esetleg

a rendes kerékvágásba jutását, sőt megeshetik az is, hogy a fogolynak továbbítása végett úJból az örsöt lenne kény­ telen igénybe venni, mert a járásbíróságnál

erre a célra

elegendő fogházőr úgysem áll rendelkezésre.

N em követ

el ugyan hibát az örs, ha a foglyot a közelebb fekvő járás­ bíróságnak adja át, de mint mondottuk, szabálynak a kir. ügyészséghez való átadást kell tekinteni s a járásbíróság­ nak való átadást csak akkor kell választani, ha arra egyéb oka is van a csendőrségnek, mint csak a járásbíró­ sági székhely közelléte.

A főszolgabíróságon a járőrök által elővezetett vagy elfo[},ott egyéneket csak a hivatalos órák ideje alatt) 8-14 óráig hajlandók átvenni. Miután a.z onban elfogások a nap minden szakában történnek) a járőrök délután vagy este is beszállítanak foglyokat) de a 14 óra után bekisért fog­ lyot vagy a bekíSlérő járőrnek) vagy pedig a helyi örsnek másnap 1'eggel 8 óráig kell őriznie. Hogyan lehetne ezen segíteni1

A rendőri hatóságnak a hozzá bekísért egyéneket nemcsak a hivatalos órák alatt, hanem a napnak minden

Hogyan kell érte ni a Szut. 541. c) alpontját} tekintve . azt) hogy szabály szerint a törvényszéki hatáskörbe tar­ tozó bűncselekmény gyanuja miatt elfogott egyént a.z ille­ tékes kir. ügyészségnek kell átadni ?

A c) alpont szerint olyan egyént, működésének területén elkövetett

vádhatóságnak (kir. ügyészségnek ) adja át, mert ez meg­ felelő indítványt csak a nyomozás iratainak ismeretében

akit a rendőrség

bűncselekmény miatt

bárhol elfognak, a legközelebbi rendőrségnek kell átadni. Ez az alpont arra az esetre szól, amikor a csendőrség az elkövetett bűncselekmény nyomozására terület szerint nem illetékes, illetőleg a szóban forgó bűncselekmény az elkövetés helye szerint illetékes rendőr­ hatóság hivatott s azonkívül sem nyomozólevél, sem el­ fogatóparancs esete nem forog fenn. Nem lenne értelme

nyomozására

annak, hogy az ilyen egyént a csendőrség

közvetlenül a

szakában át kell

vennie .

Ez a rendfenntartó

folytonosságának követelménye. A közrend

szolgálat

fenntartásá­

val j áró tennivalók nem köthetők hivatalos órához, mert ha ez lehetséges volna, előállhatna az a helyzet is, hogy a hatóság a szombaton bekísért egyént csak hétfőn, vagy két egymást követő ünnepnap esetében csak venné át.

negyednap

Ismerjük a helyzetet s tudjuk, hogy sok főszolgabíró­ nak egyáltalában nincsen fogdája, vagy ha ez van, akkor őrszemélyzete nincsen, ezért úgy kénytelen magán segí­ teni, ahogyan tud.

Bármennyire belátjuk is azonban ezt

az egyébként igen helytelen állapotot és az ebből

adódó kényszerűséget, a megoldás nem a csendőrség feladata. A csendőrségnek az elfogott vagy elővezetett egyéneket a hatóságnak mielőbb, de legkésó'bb 24 óra alatt át kell

57()

ö77

adnia. A foglyoknak a csendőrség

által

őríztetése nem

egyéb, mint a hatóság tennivalóinak a csendőrségre való burkolt áthárítása. Ha az őrzést a bekísérő a vezénylési

pótdíjtöbblet a kincstárnak

járőr végzi,

felesleges

ki­

adást okoz. De a főszolgabíró székhelyén levő örsöt sem lehet

arra

kötelezni,

hogy a hatóság

foglyait őrizze.

Fogdahelyisége az örsnek sincsen ; a foglyot a legénységi szobában kell őrízni s ez az örs belső szolgálatát z avarja, eltekintve attól, hogy tisztátalan foglyok az örsöt fertőzhetik

élősdiekkel. Volt

eset,

meg­

hogy a fogolyőrzés

után az egész örsöt fertőtleníteni kellett. Nézetünk szerint a szárnyparancsnok úrnak kellene megkísérelnie,

hogy az ügyet a főszolgabíróval

szóbeli

érintkezés útján rendezze. Ha ez nem volna lehetséges és - ami

valószínű - a főszolgabíró

arra

hivatkoznék,

hogy fogdahelyiség vagy őrszemélyzet hiánya miatt kény­ telen az intézkedését fenntartani, akkor célszerű volna az ügyről a belügyminiszter úrhoz felterjesztést tenni, hogy a kérdés országos szabályozást nyerjen.

Hova

ken

átadni a munkájából a munkaszerződés távozó s karhatalommal vissza.­

jogtalan megszegésével

kÚJért mezógc�zdasági cselédet vagy munkást ?

Az illetékes közigazgatási ható3ág az érdekelt gazda kérelmére írásos

határozattal rendeli el, hogy a cseléd vagy munkás munkahelyére elövezetendő. Ezt a határo� zatot vagy eredetiben adják ki az örsnek foganatosítás végett, vagy külön felhívást bocsátanak ki, jelöli a karhatalmi cselekményt.

mely

meg­

Ennek a határozatnak

vagy felhívásnak félre nem értheiőnelr kell lennie abban a kérdésben, mire vonutkozzék a csendőr eljárása. Ha a határozat vagy felhívás nem világos, jogában áll az örs­ nek bővebb felvilágosításért az elrendelő hatósághoz for­ dulni. Ha kételyei vannak, ajánlatos is ezt tennie,

mert

személyes szabadság korlátozásáról lévén szó, önkényes magyarázatokat

és

önkényesnek

minősíthető

óvintéz­

kedéseket kerülni kell. Természetesen viszont annak még a látszatát is el kell kerülni, hogy a csendőr bírálat alá vegye a hatóság határozatát, mert ezért nem ő, hanem az illető hatóság felelős.

Mit tegyen a járőr) ha az elfogottat az illetékes bíró­ 'jág vagy hatóság nem veszi á t ?

Egyébként pedig az ebben a tá�gyban érvényben levő törvényes szabályok (1898 :II. t.-c. 2000. F. M. 1898. sz. rend., 1907 :XLV. t.-c . , 48.000 F. M. 3 907. sz. rend. ) min­

A Szut. 320. pontja értelmében az örsparancsnok az

denütt a gazdasági cselédnek vagy munkásnak a "munka­

elfogott egyént szabadon bocsátani köteles, ha az elfogás

helyre való karhatalmi kivezetésér51" , vagy "a szolgálati

oka megszűnt. Már pedig ilyen esetben az elfogott egyén

helyre karhatalommal való előállításáról" beszélnek, te­

további fogvatartására ok nincsen. Arról azonban, hogy

hát kétségtelen a törvényhozás ama célzata, hogy a kar­

az elfogott egyén átvételét mily megokolással tagadták

hatalmi közegnek

meg, az örsnek a szárnyparancsnoksághoz jelentést kell tennie. A feljelentést vagy tényvázlatot az elfogott egyén

gazdájához

kell

egyenesen

elővezetnie

munkaadójához, a

i11etől�g

szerződésszegő munkást

vagy cselédet.

átvétel ének megtagadásakor is természetesen fel kell ter­ jeszteni az illetékes bírósághoz vagy hatósághoz. -

37

579

578

csendőr ellen és ha igen, milyen bántalmazás, vagy 'más

545.

szabályellenesség lett elkövetve ? A jegyzőkönyvet a terhelt, a vizsgálóbíró (járásbíró) és a jegyzőkönYVVl'zető írja alá .

Van-e rendelkezés arra, hogy a csendőrség által a kir. ügyészségnek átadott foglyot ki kell hallgatni arra vonatkozóan, hogy van-e a vele szemben eljárt csendőr­ járőr tagjai ellen panasza ?

kodik, vagy ha te.<;1..p.n sérülést, sebh81 yet , vagy a bántal­

A m. kir. igazságügyminiszter által a fogházrendtar­

bíróság tagja személyesp.n észlel, az illetőt a törvényszéki,

delet 2. § -a előírja, hogy minden esetben, amikor csendőr­

vossal azonnal és tÜ7.eteSlen meg kell vizsgáltatni, az or­

járőr a fogházba terheltet kísér be, az utóbbihoz a vizs­

vosi leletet pedig a. jp.gyzőkönyvhöz kel l csatolni. Ha or­

A rendelet sZE"rlnt abban az esethen, ha a kihallgatott a csendőrség részéről szenvedett bántalmazásról panasz­ mazásnak más nyomát állítja, vagy ha ilyeneket rajta a

tás módosítása tárgyában kiadott 5400/1899. számú ren­

vagy fogházorvossal, szükség esetében más hatósági or­

kihallgatás

vos nem áll azonna t rendelkezésre, a kihallgatást fogana­

alkalmával, a bekísérő csendőrök távollétében kérdést kell

tosító bíró személyf'sen győződik meg a rsendőrség részé­

intéznie arra nézve,

sebhelyek, vagy tettleges bántalmazás más nyomai s ha

ről állítólag elszenwdett bántalmazás esetleges nyomairól és észleletét a jegyzf5knnyvbe beveszi. Mihelyt utóbb or­

igen, azokat ki és miként okozta. Kérdést kell ezenkívül

vos rendelkezésre

gálóbírónak, illetőleg

járásbírónak

az

hogy vannak-e

első

a testén sérülések,

áll, a terheltet

orvosilag ís meg kell

hozzá intézni arra nézve is , hogy a jelen elővezetése vagy

vizsgáltatni és az orv()si leletet utólag kelj a jegyzőkönyv­

előállítása alkalmából van-e panasza az őt elővezető, vagy

höz csatolni.

bekísérő, vagy más csendőr egyén ellen s ha igen, részle­

Ha a terhelt a cseTlriőrség részéről elkövetett bántal­ mazást, vagy más szabályellenes eljárást panaszol, a ki­

tesen előadva,

milyen bántalmazást, vagy más szabály­

ellenességet követtek el vele szemben ? A terhelt

válaszáról

jegyzőkönyvet

kell

felvenni,

amelynek kérdőpontjai a következők :

1. Mi a nevn? 2. Mikor, h01 és ki tartóztatta le ?

hallgatási jegyzőkönyv másolatát az orvosi bizonyítvány­ nyal együtt át kell tenni az eljárt csendőrök tiszti pa­ rancsnokságához.

559.

3. Volt-e eddig elzárva, ha igen, hol ? 4. Milyen az E'gészségi állapot a ? 5 . Vannak-e

a testén sérülések, sebhelyek, vagy tett­

leges bántalmazá� más nyomai fol ha igen, azokat mi.kor,

ki és miként okozta? 6. Van-e a jelen elővezetés, illetőleg előállítása alkal­ mából panasza az Qt elővezető, illetőleg előállító vagy más

A járÓT három veszélyes foglyot a községi elöljáró­ ság'l'z.ak ad át, hogy azokat fegyveres polgári egyének kel őriztesse, mert a júrőrnek még két, szökésben levő egyén üldözésére kell indulnia haladék nélkül, mert a késedelem az üldözés sikerét veszélyezteti. A községi elöljáróság két polgári egyént erre a célra kijelöl, azonban ezek nem haj37*

580

581

landók a megbizatást teljesíteni, még akkor sem, amikor erre őket a járőr is külön felkéri. Nem követett-e el a két polgári egyén valamely megtorZás alá eső cselekményt s egyáltalában mily rnagatartást kell tanusítania a járőr­ nek ily egyénekkel sezmben ? A Szut. nem ismeri azt az esetet, hogy a csendőd őrizetben levő fogoly egyszeruen rábíz ass ék polgári egyé­ nek őrizetére, ha mindjárt a községi előljáróság közben· jötte

mellett

is.

A

csendőr

felelős az őrizetben levő

fogolyért, ez a felelősség azonban 8zertefoszlanék, ha (l Szut. megengedné, hogy a csendőr, ha csak ideig-óráig is búcsút mondva a fogolynak, más, a csendőrségi előljárók által felelősségre nem vonható egyénekre átruházhatná az őrzés feladatát. A Szut. 559. pontja intézkedik ugyan felfegyverzett

polgári

egyének

igénybevételéről

ilyen

célra, de ezek a polgári egyének csak a csendőrség támo­ gatására szolgálhatnak, önálló szerepük nem lehet. Mindebből tehát az következik, hogy a csendőrnek a foglyot a kezéből olymódon kiadnia, hogy az őrzés fel­ adata másra háruljon át, tilos. Az őrzéstől vonakodó egyénekkel szemben egyébként a

csendőrnek

semmiféle

kényszerítő

haialma

nincsen.

Alkalmas egyének kijeJö,lése és megszabott feladat ellá­ tásáról való gondoskodás tisztán a községi előljáróság dolga.

kezdeméllyezésből elfogott, vagy őrizetbe vett gyanusí­ iott részére érkező leveleket, vagy egyéb küldeményeket csak a járőrvezető, vagy örsparancsnok engedelmével és csak előzetes elolvasás, illetőleg átvizsgálás után lehet kézbesíteni. A rendelkezésből az is kitűnik, hogy a fogoly őrzéséért felelős csendőr egyenesen kötelességmulasztást követne el, ha a fogolynak a külvilággal való ilyetén érint­ kezését minden ellenőrzés nélkül megengedné. Ez a ren­ delkezés nincsen ellentétben a Szut. 452. pontjának ama rendelkezésével, hogy a csendőr másnak szóló zártlevelet, ,

taviratot vagy egyéb postai küldeményt bármi úton és bármilyen célból jussanak is azok ke.zébe, sohasem bont­ hat fel. A Szut. 452. p ontja ugyanis nem az őrizetbe vett foglyokról szól, hanem általában 8zabályozza a csendőr­ nek a postai küldeményekre vonatkozó magatartását, ha ezek a postai küldemények összefüggésbe jutnak a csen­ dőri nyomozással. Tehát tisztán a nyomozás érdekében a csendőr nem nyúlhat a

levéltitokhoz és általában a

postai küldeményekhez, de más az eset, ha a csendőr őri­ zetében levő fogoly részére érkezik postai küldemény. Itt a csendőrnek a szolgálat biztonságát kell védelmeznie, ennek pedig feltétele, hogy a csendőr ellenőrizze a fogoly­ nak a külvilággal való érintkezését, illetőleg ezt az érint­ kezést a legkisebb mértékre szorítsa. Az ilyen levelek fel­ bontásával a csendőr esetleg a nyomozásra értékes ada­ tok birtokába juthat ugyan, de ennek a rendelkezésnek

560. Jogosult-e a .iárőrvezető (örsparancsnok) a valamely bűncselekmény gyanuja miatt elfogott s csendőrségi őri­ zetben levő fogolynak cimére érkezett levelet felbontani s tartalmát átvizsgálni a fogoly előzetes beleegyezése nélkül ? A Szut. 360. pontja úgy rendelkezik, hogy a saját

célja elsősorban, mint mondottuk, a szolgálat biztonsága, másodsorban pedig, hogy ilymódon meggátolják a fogoly­ nak vagy másnak a nyomozás

meghiúsítására

irányul6

törekvéseit. A fogoly minden rendelkező jogát természet­ szerűleg elveszti a fogság tényével

és alá kell vetnie

magát azoknak a rendszabályoknak, amelyeket a fogsá­ got megvalósító törvényes rend és biztonság érdekében rája kényszerítenek.

XII.

SZEMÉLYI SZA BALYOK.

98. §. A JARöRVEZETő RÉSZÉRE.

566. A Szut. 566. pontja szerint rangban fiatalabb csendőrt a járőr vezetésével csak akkor szabad megbízni) ha ő a járőrvezetői tanfolyamot sikerrel elvégezte) a rang­ ban idősebb azonban nem. Áll-e ez a szabály arra az esetre is) ha a rangban idősebb csendőr a járőrvezetői tanfolya­ mot meg nem felelő eredménnyel végezte ? Befolyásolja-e a járőrvezetőként alkalmazást az a körülmény) hogy ld milyen eredménnyel végezte a járőrvezetői tanfolyamot? Járőrvezetőként tulajdonképpen ennél

magasabb

csak őrmesteri

és

rendfokozatú csendőrt lehetne alkal­

mazni, aki a járőrvezetői tanfolyamot elvégezte. Ezt a sza­ bályt azonban a létszámviszonyok miatt sok helyütt nem lehet betartani, hanem csendőri rendfokozatuakat is jár­ őrvezetőként kell alkalmazni, sőt van örs, ahol már az

1-2 éves csendőr is járőrvezető. Ezt kitüntetésként kell felfogni és fokozottan kell igyekezni, hogy a feladatnak, amelyet tulajdonképpen magasabb rendfokozatú csend­ őrnek kellene

végeznie,

azonban, ahol

magasabb

k.ezésre áll, nem

minél

jobban

rendfokozatú

megfeleljen. Ott csendőr rendel­

szabad őt úgy szolgálatba

vezényelni,

hogy a járőrvezető nála alacsonyabb rendfokozatú legyen.

586

587

Igy kívánja ezt a fölé- és alárendeltségből folyó katonai

társat is lehet vezényelni. Valószínű, hogy az örsparancs­

fegyelem.

nok nem

Más a helyzet akkor, ha egy örsön két egyenlő rend­

fogja

őt

a

járőrvezetői

megbízásnál mindig

mellőzni ; rendes szolgálatba pl. járőrvezetőként vezényli,

végezte a járőrvezetői tanfolyamot, a másik nem. Ilyen

de ha már egy nehezebb nyomozás vagy más kényesebb természetű szolgálat adódik, amelynek elvégzésére őt nem

esetben az ö�sparancsnok állapítja meg, hogy melyikük

tartja alkalmasnak, akkor az ilyen kivételes szolgálatok­

legyen a járőrvezető. A Szut. ugyanis nem azt mondja,

nál nem őt,

hogy azt kell

vezetőként kijelölni. Ez nem kellemes helyzet a rangban idősebb számára, éppen ezért, az olyan csendőr, aki a

fokozatú csendőr van,

akik közül az egyik

járőrvezetőként alkalmazni,

vezetői tanfolyamot

elvégezte,

hanem,

sikerrel el­

aki a járőr­

hogy

őt szabad

járőrvezetői tennivalókkal megbízni akkor is, ha a járőr­ társa, aki nem végzett járőrvezetői tanfolyamot, rangban idősebb. Ez tehát nem vétel, amellyel szolgálat

az

szabály,

jónak

látja.

csak

ha a

az örsparancs­

előléptetésben, akik mint próbacsendőrök sokkal későbben

akkor él,

Ennél

járőrvezetői tanfolyamon még megfelelő eredményt sem tudott elérni, jobban teszi, ha kötelezőjének lejártával megválik a testülettől, hiszen őrmesterré úgysem léphet elő és az évek folyamán még azok is megelőzhetik őt az

hanem megengedett ki­

örsparancsnok

érdekében

hanem a rangban fiatalabbat fogja járőr­

noknak többféle szempontot kell figyelembe vennie. Ha a rangban idősebb csendőr csak azért nem végezte el a járőrvezetői tanfolyamot, mert még nem került sor

léptek a testületbe. Ettől eltekintve az a körülmény, hogy ki milyen ered­ ménnyel végezte a járőrvezetői tanfolyamot, a járőr­

nem fogja őt a járőrvezetői megbizatásnál mellőzni, mert

vezetői megbizatás szempontjából mellékes, csak a rang­ viszonyok mérték adók. Mindig a rangban idősebb csendőr

ez nem jelenti azt, hogy ő alkalmatlanabb a járőrvezetői

a j árőrvezető , akkor is, ha a járőrvezetői tanfolyamot pl.

tennivalók elvégzésére, mint a rangban fiatalabb bajtársa,

csak jó, míg a fiatalabb járőrtársa pl. kiváló eredménnyel végezte is. A vizsga eredménye csak az előléptetésnél jön számításba olyképpen, hogy azok, akik kiváló vagy igen jö

a bevezénylésére, akkor az örsparancsnok természetesen

hanem csak azt, hogy tanfolyamba, ő tehát

nem

mehet mindenki egyszerre

véletlenül

majd

egy későbbi tan­

folyamba fog bekerülni. Nem engedhető meg tehát, hogy az örsparancsnok őt emiatt, amiről nem tehet, mellőzéssel

eredménnyel vizsgáztak, hamarabb lépnek elő, mint azok, akiknek vizsgaeredménye csak jó vagy megfelelő volt.

büntesse. Ha azonban

a rangban idősebb csendőrt a járőr­

vezetői tanfolyamba bevezényelték ugyan, de azt ki nem elégítő eredménnyel végezte, akkor csak önmagának tulaj­ doníthatja, ha emiatt hátrány éri. Ilyen esetben sincsen

100. §. AZ ÖRSPARANCSNOK R�SZME.

575.

azonban kimondva , hogy az ilyen csendőrt nem szabad járőrvezetőként alkalmazni, hanem csak, hogy őt rangban fiatalabb - de a járőrvezetői tanfolyamot legalább meg­ fulelő eredménnyel elvégzett

-

csendőrrel mint járőr-

A Szut. 575. pont 1. bekezdése értelmében az örspa­ rancsnok olyan csekélyebb jelentő;�égíí) nem rosszakarat­ ból elkövetett mulasztásokat) amelyekből a szolgálatra kár '

589

588

vagy hátrány nem keletkezett, 5Tskihallgatáson oktató intéssel vagy dorgálással saját hatáskörében elintézhet. Milyen rnulasztásokra vonatkozik az utasításnak ez a ren. delkezése ? Az örsön a katonai rend és fegyelem közvetlen fenn­ tartása az örsparancsnok feladata.

E feladatának csal{

akkor tud megfelelni, ha megfelelő parancsnoki hatalom­ mal is fel van ruházva. E parancsmki hatalmi jogosít­ vány körébe tartozik az a joga, hogy alárendeltjeit maga elé kihallgatásra rendelheti és kioktathatja, illetőleg meg­ dorgálhatja. Azt, hogy melyek lehetnek azok a cselekmények vagy

a tisztálkodásl elhanyagolja ; a

bajtársaival civakodik ;

szolgálati kötelességeit általában

lanyhán teljesíti, stb.

Mindezek csak példák, mert -- mint említettük ilyen kisebb jelentőségű cselekmény vagy mulasztás sok­ féle lehet. Jól meg kell azonban az ubsításban foglalt két feltételt jegyezni, amelyek lehetővé teszik, hogy az ilyen természetű ügyeket az örsparancsnok a saját hatásköré­ ben elintézze. Ezek : 1. A cselekménynek vagy mulasztás­ nak nem szabad rosszakaratból fak�dónak lennie és 2. a szolgálatra nem szabad abból

kárnak vagy hátránynak

származnia. Nincs helye az örsparancsnok által való elintézésnek

amelyeket az örsparancsnok saját hatás­

akkor, ha a csendőr a fentemlített hibák valamelyikében

körében elintézhet, nem lehet mind felsorolni, mert egy

megrögzöttséget tanusít azáltal, hogy azt figyelmeztetés,

jelentőségű

esetleg örskihallgatáson történt megdorg�.lás ellenére is

esemény történhetik, aminek nem kell mindjárt a tiszti

tovább folytatj a . Amint nem áll sem a fegyelemnek, sem

mulasztások,

örs beléletében sok mindenféle csekélyebb

hogy a csendőr n1Índen leg­

elöljáró beavatkozását maga után vonnia. Általánosság­

a szolgálatnak érdekében,

ban azt mondhatjuk, hogy az örsparancsnok saját hatás­

kisebb cselekményért vagy esetleg c�mk emberi botlásért

körében elintézheti az alárendeltjeinek minden olyan cse­

mindjárt fegyelmi fenyítést kapjon, éppen annyira fon­

lekményét vagy mulasztását, ami nem olyan súlyos ter­

tos követelménye az örsök rendjének

mészetű, hogy a tiszti parancsnok részéről fegyelmi fele­

hogy ugyanannak a hibának

lősségrevonást tenne szükségessé.

rosszindulatú ismétlődése miatt a vétkest a tiszti elöl­ járó felelősségre vonja, mert tudvalevő, hogy a fegyelem

Hogy néhány példát mondjunk : a csendőr a szoba­ parancsnok által

történt

figyelmeztetés

ellenére

nem

tartja be az ébresztőt, hanem tovább marad az ágyban ; a szoba rendbehozatalánál nem segédkezik ;

ágyát ren­

detlenül veti meg ; elkésve jelenik meg a foglalkozáson ; a feladott tananyagot nem tudja ; rendetlenül öltözködik ; az előírt szolgálat megkezdésére késedelemmel jelentke­ zik ; a fogalmazványát

gondatlanul

szerkeszti meg ; a

hozzá nem illő egyén társaságában mutatkozik ; a köz­ gazdálkodás érdekében magát ;

álló

közös

munka alól kivonja

szolgálatban kisebb szabálytalanságot követ el

(pl. az állszíját nem ereszti le) ; feleslegesen költekezik ;

meglazulása rendszerint nem

és

megrögzött

nagy

fegyelmének, vagy éppen

dolgokkal, hanem

apróbb jelenségekkel kezdődik. Annak a jó magaviseletű,

szorgalmas, használható

csendőrnek, aki egyszer kisebb hibát követ el, éreznie kell az örsparancsnok jóindulatát, ami abban nyilvánul, hogy

őt nem jelenti !fel azonnal, hanem megrójja a hibáját és ezzel igyekszik őt annak Ha azonban a csendőr

az

megismétlésétől visszatartani. örsparancsnok

jóindultával

szemben hálátlannak bizonyul, vagy ha az örsparancsno�a intését semmibe veszi, akkor nem érdemel tovább kimé-

591

590

letet ; az örsparancsnoknak nincs más választása, mint a feljelentés.

Másik feltétele az örsparancsnok által történő elin­ tézésnek az, hogy a csendőr cselekményéböl vagy mulasz­ tásából a szolgálatra hátrány ne származzék. Ha tehát a

csendőr pl. egy nyomozás eredményéről valótlan jelentést tesz, ha takarodón túl engedély nélkLil kimarad, ha két­ havi illetményeinek összegét meghaladó könnyelmű adós­

ságot csinál, ha civódásaival fegyelmetlenséget szít, vagy megbontja az örs bajtársi egyetérté�ét, ezt már az örs­ parancsnok nem intézheti el dorgálással, mert a csendőr

ilyen magatartása a szolgálatra hátrányos. Egyáltalán : ha a cselekmény olyan súlyos, hogy a tiszti elöljáró ré::>zé­ ről fegyelmi elintézést kell maga után vonnia, az örs­ parancsnoknak nem szabad a feljelentéstől eltekinteni, mert különben önmagát teszi ki felelősségrevonásnak.

Azt pedig mondanunk sem kell, hogy az alárendeltek súlyosabb természetű 'Cselekményeinek vagy mulasztásai­ nak szándékos elhallgatása vagy éppen palástolgatása

olyan súlyos hiba, hogy a felelősségrevonáson kívül az örsparancsnoknak állásától való felfüggesztés ét is maga

Szut. 518. engedély ?

pontja

szerint

engedélyezhető

eltávozási

Az eltávozás az évente engedélyezhető szabadságtól különálló dolog. Ha az utasításnak az lett volna a célja, hogy a havonként engedélyezhető 24 órás eltávozás az évi szabadságba beszámíttassék, ennek kifejezést is adott

volna. Ezt azonban az utasításban nem találjuk meg. A szabadság célja a pihenés. Ezért tart hosszabb ideig. Az

eltávozás minden

célja

az, hogy havonként egy napon

pedig

csendőrnek

módjában

álljon

a

legsürgősebb

magánügyeit zavartalanul rendezni, elintézni. Hiába volna valakinek egy évben

akár 2 hónapi

szabadsága is, ha

aztán 10 hónapon át egy percre sem mozdulhatna el az állomáshelyéről.

A

kéthónapi

szabadsága

alatt

nem

intézhet el mindent előre egy évre, mert egy-egy hónapi időközben mindenkinek

adódik valamelyes magánügye.

vagy adódnak ilyen ügyei, amelyeknek alaposabban kell utánajárnia. Ami pedig azt illeti, hogy abban a hónapban, amikor valaki szabadságon volt, igénybevehet-e eltávozást, elvileg azt a választ

kell

adnunk,

hogy igen. De csak

után vonhatj a. Az elöljáró jóindulatának is határt von a fegyelem, a rend és a szolgálat magasa;bb érdeke. Sok baj származott már abból, ha az örsparancsnok olyan méltat·

indokolatlan lenne, ha az illető március utolsó napjaiba!!

legjobb fegyelemkezelés.

hogy az örsparancsnok az ilyen csendőrrel szemben a leg­

lanokkal szemben is kíméletet .gyakorolt, akik nem érde­ melték meg. Kivel-kivel az érdeme Ezerint bánni : ez II

elvileg. Mert abban az esetben például, amikor a csendőr március 5-től március 26-ig szabadságon volt, különös és 24 órai eltávozást

kérne,

csak

azért, mert az utasítás

fentírt pontja alapján kérheti. A legtermészetesebb dolog, ridegebben jár el, mert az, hogy valaki a jogokhoz tisztán csak a jogok hangoztatása kedvéért ragaszkodjék, nem

578.

okos, nem csendörhöz méltó eljárás. Különben is az örs­ parancsnok

belátására van bízva,

hogy

�Z eltávozás t

engedélyezi-e vagy sem, ez t�hát nem olyan jogosultság.

Ha egy csendőr szabadságot élvez az év valamelyik hónapjában) megilleti-e őt ugyanabban a hónapban a

amihez bármilyen körülmények között köthetné magát a csendőr. Viszont azt is el

tudjuk

képzelni, hogy valaki .

�92

593

márciusban szabadságon nap multán

valami

van, onnan

halaszthatatlan

bevonul s néhány

tagadni, azt válaszolhat juk,

és

hogy

jogában

áll, mert a

nagyon fontod

Szut. idézett rendelkezése ezt nem teszi a számára köte­

magánügye támad. Ilyen esetben viszont az a természetes,

lezővé. Nézetünk szerint azonban az engedély megtagadásil

ha az örsparancsnok él a Szut. 578. pontjában írt jogával

csak

és az eltávozás t engedélyezi.

akadályai vannak vagy ha a csendőr személyes érdekében

akkor

indokolt,

a parancsnokot kötelező pártatlanság azt kívánja, hogy

A Szut. 578. pont 3. bekezdése szerint az örsparancs­ noknak jogában áll, hogy alárendeltjeinek havonkint 24 óra tartannára eltávozási engedélyt adjon. Jogában áll-e az örsparancsnoknak az, hogy az eltávozási engedélyt egyes alárendeltjeitől következetesen megtagadja ?

az örsparancsnok az terhelje, hanem

A Szut. idézett rendelkezése nem

a csendőrnek ad

kedvezményekben

megtagadja,

tében megrövidítve panaszt emelhet.

nem

hogy az

eltávozást enge­

biztosíthatta

feltétlenül ;:}

is

egyformán része­

a

többinek

pedig megadja.

Nézetünk szerint az az alárendelt, aki ennek következ­

hanem az

utasítás

ne csak egyformán

ha az örsparancsnok az eltávozási engedélyt egyik-másik alárendeltjétől hosszabb időn át következetesen és komoly

jogot arra, hogy havonta egyszer 24 órára eltávozhassék, Az

alárendeltjeit

sítse ; nem tarthatjuk tehát helyes eljárásnak például azt,

indok nélkül

délyezze.

szolgálati

( pl. nemkívánatos ismeretség miatt) történik. Egyébként

-

örsparancsnoknak,

elháríthatatlan

ha

akkor, ha az

érzi magát a

Nincs

helye

bajtársaival szemben,

természetesen panasznak

engedély megtagadása

nem rendszeresen,

csendőrnek ezt a jogát, mert a csendőröknek az örsről

hanem - mondjuk - csak egyszer történik, mert ennek

való minden távollétet, tehát a szabadságot, az eltávozást,

rendszerint alapos indoka szokott lenni. De nem tudunk

sőt a

kimaradást

is,

elsősorban

a

szolgálat nyujtotta

olyan esetet elképzelni, hogy az örsparancsnok egy derék,

lehetőségek szerint lehet engedélyezni.

jóravaló, megbízható alárendeltjétől ezt

Jóllehet, az utasítás arra az álláspontra helyezkedik, hogy az eltávozás a csendőrnek nem joga, hanem csak kedvezménye, évtizedes gyakorlat, hogy a csendőrök az

indok nélkül megtagadja.

eltávozási engedélyt,

a kedvezményt

-

is igénybe

A Szut. 578. pont 3. bekezdése értelmében az örs­ parancsnoknak jogában áll havonkint 24 óra tartamára eltávozási engedélyt adni. Ha a közgazdálkodásvezető az örs kpzgazdálkodása részére szükséges nagyobb beszerzé­ seket csak az ö1'sállornáson kívül tudja eszközölni, kér­ het-e erre a célra külön eltávozási engedélyt, vagy pedig a saját eltávozását kell-e igénybevennie ?

Ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy jogában áll-e az örsparancsnoknak az eltávozás engedélyezését meg-

fenti kérdés nem merülhet fel, mert a közgazdálkodásolt

nincsen, minden

ha

csak

hónapban

elháríthatatlan akadálya

meg

szokták

kapni. Sőt, a Szut. ebben a tekintetben több k edvezményt ad, mint a régi Szolgálati Utasítás, mert amíg régebben havonta

csak egyszer lehetett - egyfolytában 24 óra tartamára - eltávozásra menni, addig a Szut. megengedi, hogy a csendőr azt vegye.

két,

12-12

órás

részletekben

Rendes gazdasági és beszerzési viszonyok mellett a 38

595

594

minden szükségletét úgyszólván házhoz szállították s ha néha rendkívüli beszerzésre, pl. sertés vagy tüzifa beszer­ zésére volt szükség, az örs tagjai mindig megtalálták erre

a megoldást. Akár úgy, hogy a gazdálkodásvezető a maga eltávozását vette erre a célra igénybe, akár úgy, hogy az örsnek más vállalkozó tagja intézte el alkalmilag a be­

szerzést, vagy pedig valamilyen szolgálati alkalmat, pl. elővezetést, vásárügyeletet stb. használtak fel arra , hogy

egyúttal a szükséges vásárlást is elintézzék.

Ma a helyzet sok örsön megváltozhatott annyiban, hogy nemcsak a nagyobb beszerzéseket , hanem esetleg a közgazdálkodás napi szükségletét is távolabb fekvő hely­ ről kell beszerezni és ebből a célból az örs állomást ismé­ telten is el kell hagyni úgy, hogy ha a közgazdálkodás­ vezető erre a

célra

mindig a

maga

eltávozásait venné

igénybe, magáncélra sohasem jutna eltávozáshoz. Minthogy a Szut. idézett pontj:t az örsparancsnokot csak havi 24 órai eltávozás engedélyezésére jogosítja fel, amelyet legfeljebb két részletben engedélyezhet, nézetünk szerint olyan helyen, ahol a beszerzések másként meg nem oldhatók, felterjesztést kell tenni a kerületi parancsnok­ sághoz. Valószínűnek tartjuk,

hogy a kerületi parancs­

nokság indokolt jelentése alapján a hcnvédelmi miniszter úr fel fogja hatalmazni a szárnyparancsnokokat, hogy olyan örsökön, ahol erre a közgazdálkodás fenntartása érdekében beigazoltan szükség van, a gazdálkodásvezető részére időnkint külön eltávozást engedélyezzenek. Ilyen

céljából az örs állomását elhagyni? Eltávozásnak szá· mít-e) ha ilyen célból az öl'sállomásróZ rövid ideig, pl. 2-3 órán át távol van 'I

�

hogy a csendőrnek az örsállomását , en e­ dély nélkül nem szabad elhagynia. Ez a tilalom azert all el­ fenn, hogy a csendőr szolgálatmentes idejében is rend, Szabály,

kezésre álljon, vagy legalább is az örspnrancsnoknak mod­ jában legyen őt, ha szüksége van reá, bevonuitatni. tetlen helyzetet teremtene, ha a csendőrök a foglalkozasl

Le���

e­ idő leteltével, tetszésük szerint, akir a harmadik-negy ot ncsnok örspara az é� dik faluba is szétszéledhetnének a óI, magára hagyhatnák anélkül, hogy tudomása lenne . abb hogy szükség esetén kit hol keressen. Igaz, hogy ez l varos,. b nagyob csak kis örsállomásokra vonatkozik, mert

r:

�

é­ ban az örsparancsnok legfeljebb annyit tud a csendőr e gy h azt, pl. már ről, hogy "kiment a városba ", de lan bizonyos időben hol találhatja meg, nem tudja, süt t

�

?,

�

maga a csendőr sem tudná azt a kimenetele alkalmaval előre és órára p ontosan megjelenteni. Egyszóval, annak,

hogy az örsállomást nem lehet engedély nélkül elhagyni, inkább csak kisebb örsállomásokon van gyakorlati jelen. tősége, természetes azonban, hogy a tilalomhoz mindenütt egyformán kell alkalmazkodni. Abból a körülményből, hogy

a

csendőrnek az örs­

állomását engedély nélkül nem szabad elhagynia, követ­

döntésig az örsparancsnok csak a Szut.-ban meghatáro­

kezik, hogy engedéllyel viszont elhagyhatja.

zott kiméretben engedélyezhet eltávozást.

rancsnoknak jogában

áll

Az

örspa­

ugyanis megengedni, hogy a

csendőr szolgálatmentes idejében az örsállomást elhagy­ hassa, ha előrelátható, hogy a távolléte alatt nem lesz reá

Szabad-e a kerékpárral vagy motorkerékpárral ren­ delkező csendőrnek kerékpározás (motorkerékpározás)

szükség s hogy tehát abból a szolgálatra nem fog hátrány származni . Az örsparancsnoknak ez a joga nem vitás, csu· 3S·

596

597

pán az szorul tisztázásra, hogy

az

örsállomásról való

milyen tartamú távollét számít a Szut.

103. §. A

578. pontja értel­

SZARNYPARANCSNOK R.:�SZ�RE.

mében vett "eltávozás"-nak s mennyi ideig lehet a csendőr távol az örsállomásról anélkül, hogy az a havonta eng0-

602 .

délyezett eltávozások számába beszámítna. A Szut. az eltávozás időtartamát legfeljebb havi két­ szer 12 órában állapítja meg, ez azonban nem jelenti azt, hogy 12 órán ál rövidebb eltávozás!'Gl ne lehetne elmenni. Ha tehát valaki csak hat

órát

vesz is egy alkalommal

Van-e joga a szárnyparancsnokot helyettesítő sza­ kaszparancsnoknak szabadS'ágot engedélyezni és milyen kiméretben ?

igénybe , az is teljes 12 órás eltávozásnak számít. A dolog természetéből következik azonban

az is,

A Szut. 590. pontja felsorolja az ügyeket, amelyeket

hogy az olyan

távollétet , amely nem terjed túl egy szokásos séta tarta­

a szárnyparancsnokot helyettesítő szakaszparancsnoknak

mán s amelynek nincs is más célja, mint a séta, nem lehet

nem szabad elintéznie ,

eltávozásnak venni. S mert pedig sétálni nemcsak gyalog, hanem kerékpáron és motorkerékpáron is lehet, nézetünk szerint ugyanezt a szabályt lehet alkalmazni, akár gya­ log, akár kerékpáron vagy motorkerékpáron hagyja el &. csendőr az örsállomását. Úgy véljük, hogy az örsállomás­ nak a délutáni foglalkozás utáni időben kizárólag kedv­ teléses kerékpározás vagy motorkerékpározás céljából az örsparancsnok engedelmével való elhagyása , ha csak séta­ képpen történik és a csendőr takarodóig bevonul, nem tekinthető eltávozásnak.

Önként értendő azonban, hogy

az örs állomásról való eltávozás ilyen esetben is csak az örsparancsnoknak esetről-esetre kikért engedélye alapján történhetik. A kérdés nincs általánosságban rendezve, amit itt közöltünk,

csak a mi egyéni

azért az,

véleményünk ; az

érdekelt örsparancsnoktól, illetve az örs elöljáróitól függ, hogy ezt a nézetüuket magukévá teszik-e vagy sem.

hanem elintézés

végett vagy az

osztályparancsnoksághoz vagy az ezzel megbízQtt tiszti szárnyparancsnokhoz kell előterjesztenie. Miután a sza­ badság engedélyezése ebben a pontban el nem intézhető ügyként

nincsen

felsorolva,

vezető szakaszparancsnok és

is

pedig olyan kiméretben,

a

szárnyparancsnokságot

engedélyezhet szabadságot mint a

szárnyparancsnok.

Önként értendő, hogy az ideiglenesen távollevő szárny­ parancsnoknak jogában

áll

bármilyen

ügy elintézését,

így tehát - sürgős esetek kivételével - a szabadságok engedélyezését is magának fenntartani.

MELLÉ K LETE K.

______

�J

_ � __ __ � __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __

A 25. MELL11lKLETBEZ.

A Szut. 25. melléklet szerint a szolgálati lapokat, valamint az 1-9. pontoT" alatt fel nem sorolt ügy­ darabokat csak akkor kell a számyparancsnoksághoz át­ vizsgálás végett felterjeszteni, ha a szárnyparancsnok esetenkint beköveteli. A szárnyparancsnok belátására van-e bízva, hogy például egy örsnek eg�sz havi szolgálati lapját, vagy azoknak csak egy részét követeli-e be. Rend­ szeres átvizsgálás alá nem eső ügydarabok bekövetelésé­ nél a 25. melléklet 1-9. pontjaiban foglalt csoportosí­ táshoz kell-e alkalmazkodnia, vagy pedig eltérhet-e attól? A Szut. 25. mellékiete az örs ügyvitelében elintézésre került iratokat két részre osztja : 1. olyanokra, amelyek­ nek feltétlenül átvizsgálás alá kell kerülniök és 2. olya­ nokra, amelyeket

a

szárnyparancsnok

csak kémpróba­

szerűen vizsgál át. A 25. melléklet csak az utóbbiakat sorolja fel, minden olyan ügydarab tehát, felsorolv a , rendszeres

amely

az 1-9. pontokban nincs

( időszaki)

átvizsgálás

alá

esik.

Ezek az ügydarabok a következők : 1. bűntettekről és nem főmagánvádra üldözendő vét­ ségekről szerkesztett feljelentések fogalmazványai ;

2 . bírósági vagy hatósági felhívás, amely nem elő ­ vezetést vagy karhatalmi szolgálatoi rendel (de az utób­ biakat is fel kell terjeszteni, ha az elővezetésen vagy kar -

602

603

hatalmi segélynyujtáson kívül egyéb intézkedést is kellett tenni vagy ha a szolgálattal kapcsolatosan különös esemény történt ) ;

3. polgári hatóságok átiratai ( megkeresései) az örs

részéről történt elintézésük fogalmazványaival együtt ; 4. csendőrnyomozó alakulatokkal folytatott minden levelezés ; 5. tudakozó lapok,

ha

az

örs

a tudakolt egyénről

adatot kapott ; 6. már átvizsgált ügyekben tett minden újabb intéz­ kedés ( pl. pótjelentés) , amelyet a szárnyparancsnokság még nem látott. A Szut.-nak ez a

rendelkezése

az eddigi előírással

szemben jelentős . könnyítést jelent mind a szárny-, mind az örsparancsnok számára. De a könnyítésen és az irodai munka csökkentés én felül bizalmat jeient az örsparancs­ nokkal szemben,

hogy

t. i. az örs

ügyvitelét

akkor is

és milyen természetű felszólított szolgálatot teljesít, be­ követelheti az összes felhívásokat egy, vagy több hónapon keresztül. Ha a kihágások, vagy pedig a főmagánvádra üldözendő bűncselekmények miatt tett feljelentések felől akar tájékozódni, ezeket követeli be. Ha egyes járőr­ vezetők tevékenységét akarja elbírálni, névszerint is meg­ jelölheti azokat, akiknek a fogalmazványait fel kell terjeszteni stb. Hasonlóképpen nincs a szárnyparancsnok szabályhoz kötve abban a tekintetben, hogy egy örsnek hány szol­ gálati lapját követelj e be. Itt is elrendelheti az egy hónap alatt kiállított szolgálati l apoknak vagy ezek egy külön megjelölt részének felterjesztését, bűnügyi feljelentés át­ vizsgálása alkalmával bekövetelheti az illető ügyben eljárt járőr szolgálati lapját, a szolgálati havifüzet átvizsgálása alkalmával pedig akár valamennyi szolgálati lapot, akár ped'g csak egyes szolgálatokra (pl. a rendes szolgálatokra,

pontosan és lelkiismeretesen fogja vezetni, ha az általa elintézett ügydarabok jelentős része nem kerül is rend­

elővezetésekre stb.) vonatkozókat.

szeres szárnyparancsnoki ellenőrzés alá.

szárnyparancsnoknak minél kevésbbé

Nem kíván

azonban a

25.

melléklet

megszorítást

alkalmazni abban a tekintetben, hogy a szárnyparancsnoK bármelyik örsének bármelyik ügydarabját bekövetelhesse, vagy akár rendszeres felterjesztés ét is elrendelhesse, ha

szükségesnek látja. Ennél nem kell semmiféle egysége� csoportbeosztáshoz alkalmazkodnia, mert az örsök sze­ mélyi és szolgálati viszonyai különbözők, már pedig az

ellenőrzésnek ehhez kell alkalmazkodnia. Ahol az ör'3 vagy ahol az örsöt ügyvitele kevésbbé megbízható, kellett bízni, vezetésére k ideiglenesen olyan parancsno

akinek még nincs meg a kellő jártassága, ott a szárny­ parancsnok elrendelheti, hogy kivétel nélkül minden ügy­ darabot terjesszen fel átvizsgálásra. Ha a szárnyparancs­

nok afelől akar tájékozódni, hogy valamelyik örse mennyi

Egyáltalán a 25.

mellékletnek

az

a

célja, hogy él.

korlátozott

ellen­ őrzési lehetőség álljon rendelkezésre ; ez előfeltétele annak a szabálynak, hogy a szárnyparancsnok az örsök ügy­ vitelének rendjé ért, továbbá szakszerű, pontos és meg­

bízható voltáért nemcsak az átvizsgált, hanem az át nem vizsgált ügyiratok tekintetében is felelős. Két másik fontos mellékletének. Az

rendelkezése

egyik

az,

hogy

is

van a Szut. 25.

a szárnyparancsnoI,

kémpróba szerűen ellenőrizni köteles, vajjon a fogalmaz­ vány szövege

egyezik-e a bírósághoz

küldött tisztázati példány hogy a helyesírási csak alá kell húzni ;

vagy hatósághoz

szövegével,

a második pedig,

hibákat nem kell

kijavítani, hanem

kijavításuk

kesztett csendőr feladata.

a fogalmazványt szer­

604

605 A tisztázatok ellenőrzése olyan módon történik, hogy

a szárnyparancsnok a bíróságnál vagy hatóságnál rövid úton betekint az egyes örsök által tett feljelentésekbe és azokat az örsről beköveteIt fogalmazvánnyal összeolvas. tatja, vagy fordítva :

először

az

örsről

követeli

be a

fogalmazványt és annak alapján keresteti ki a bíróságnál a tisztázatot. A fogalmazvány és a tisztázat közötti el·

térés súlyos felelősséggel jár ( lásd Btk. II. kötet 1730. oldal) . Annak a rendelkezésnek, hogy a fogalmazványokban ejtett helyesírási hibákat a szárnyparancsnokságnál nem kell kijavítani, hanem csak alá kell húzni és a kijavítást a fogalmazvány t szerkesztett csendőrre kell bízni, az a célja, hogy a járőrvezetők a helyesírást minél tökéletesebben el­ sajátítsák. Tapasztalati tény ugyanis, hogy a helyesírási hibák

egyéni

ugyanazt a

jellegűek ;

ugyanaz

a

csendőr többnyire

10-15 helyesírási hibát

szokta elkövetni..

Akárhányszor javítja is ki a szárnyparancsnok a helyes­ írási hibákat, azokat a csendőr sokszor éveken át is újra meg újra el szokta követni, mert a javításokról a fogal­ mazvány

irattározása

következtében

sokszor

nem

i�

szerez tudomást. Ha azonban a hibákat, es�tleg ismételten is, neki magának kell kijavítania, ez emlékeztetőül szolgál a

következő

alkalomra,

amikor

újra

fogalmazvány t

szerkeszt. A kijavítás úgy történik, hogy a járőrvezető a helytelenül lyesen leírja.

írt szót a fogalmazvány

balhasábján he­

mozással kapcsolatos szolgálati lapok at csak akkor k I I csatoln i, illetőleg csak akkor kell pótló an felterjeszt e i, , ha a szarn yparancsnok esetenkint beköveteli". Ebből a r� ezes � ' � meg , ll pítható, hogy a szolgálati lapok at . . .. kulon parancs nelkul nem kell feltel'jt'szteni, illetőleg azo­ at sem a hetenkint kétszer felterjeszt ett közbiztonsági . ugYIr atokhoz, sem pedig a havo nkint felter jesztett szol­ gálati havifüzethez nem kell mellékelni . En ek a rendelkezésnek az a célja, hogy a szolgálati . , l o e enek gépie;3 felerjesztését és láttamozá sát ki­ k szobo lJe es ehelyett a kémpróbaszerü átvizsgálást hono­ sltsa meg, amelynek során keves ebb szolgá lati lap kerül , ugyan a szarn yparancsnok átvizsgálása alá, de ezzel szem­ ben az átvizsgálás részletesebb és alapo sabb lehet és csak azokra a szolgálati lapokra terjed ki, amely eket a szárny­ parancsnok örsönkint kijelöl. A Szut. 588. pontjának 1. bekezdésében foglalt ren­ delkezés , hogy t. i. a szakaszparancsnok : "Az örsök által minden zerdán és szombaton felterjeszte tt szolgálati lapokat es azok mellékleteit . . . átvizsgálja" nem ellen­ étes a 25. mellékletben foglaltakka l, hanem csak azt Jelent . , ho azokat a szolgálati lapokat, amelyeknek felt�rJeszteset a szárnyparancsnok elrend elte ' szintén szerdán és szombaton kell felterjeszte ni és ezeket a szakaszparancsnoknak ugyanúgy át kell vizsgálni ' mint a közbiztonsági ügyiratokat.

�

� �

�

�? ,u

�

� �?� �

�

�

�

�

-

Az örsök által minden szerdán és szombaton átvizs­ gálásra felterjesztett közbiztonsági szolgálati ügyiratok­ kal együtt fel kell-e terjeszteni a szolgálati lapokat is ? A Szut. 25. mellékleteként kiadott "Irányelvek" sze­ rint : "A bűnügyi feljelentések fogalmazványaihoz ,a nyo-

/

,

"

,

BETUSOROS TA RGYM UTATO nyomoAbbanhagyása zásnak magánindftvány visszavonása esetén ( 399) Adócsalás nyomozása a csendőrség által ( 65/0 Alárendeltségi viszony a csendőrség és a hon­ között tagjai védség . ( 12) Alárendeltségi viszony ha­ tóságok és CE€ndőrség (között nincsen ( 10 ) .

Oldal

371

Atvizsgálása a fogalmaz­ szolgálati ványoknak, havüüzeteknek és szol­ (25. lapoknak gálati mell.)

Oldal

601

58

22

16

nappal Agyban fekvés fárasztó szolgálat után ( 144) 96 Allam és társadalom ki­ mit kell fejezéseken 61, 65 érteni (67) Allamhatalom alatt mit 73 ertünk ( 71 ) Allami mének ellenőrzése által csendőrség a 44 ( 64/17) Allandó tartózkodáJEi helyen és rendes foglalko­ záson mit értünk ( 312/8) 222 Allomásparancsnokságnak az elfogott katonai sze­ mélyek átadáSa (508) . 542 Atadása elfogott egyén� nek ( 396) 338 Atadása fogolynak ( 541) 573 Athelyezés, vagy tartós vezénylés esetén szabadság ( 2 14 ) 110

Balesetről mikor kell ese­ menyjelentést beküldeni (468) Bál szétoszlatása ( 362 ) . Becsületsértés és rágal­ mazás esetén eljárás (400) tüzesetnek Bejelentése ( 516) Beszállítása bünjeleknek (446) Betegség esetében elfogott egyénnel eljárás ( 321) Beugratni büncselekmény elkövetés ébe nem szabad ( 349) jelentése az Bevonulás örsparancsnok magánlakásán ( 258) . Bilincselésről tudnivalók (323) Bírói eljáráson mit kell érteni (386 ) Birói illetékességen mit értünk ( 460/e) Bírói szemle mikor várható ( 420) tájékoztatás Bizalmas miatt a csendőr felelős-e (463)

512 293

386 544 468

241

283

127 252 325 487 399

497

G08

60� Oldal

Bizalmi egyének alkalmazása ( 425) Bizalmi egyén alkalma­ zása külföldiek ellenőr­ kötelező zésénél nem ( 37 7 ) Bortermelő jövedéki kihágása ( 490) Büncselekmény elköveté­ sével fenyegetőzés miatt elfogás (312/5) Büncselekmény hiányáról kell-e jelentést tenni (468) mikor Büncselekmény kelt feltünést ( 396) 342. Bünjelek beszállítása l 446) Bünjelek

őrizetbevétele

t 444) Bünjelen milyen tárgyakat értünk ( 445) Bünjelekről jegyzék kiállítása ( 448 ) Bünrészesség esetén Szut. rendelkezéseinek alkalmazása ( 386) Büntetendő cselekmény tolytatása a csendőr ellefigyelmeztetése

415

307 525

210

514 360 468 462 466 471

327

227 nére (312/12) Büntetés nagysága befo­ lyásolja-e a Szut. ren­ delkezéseinek aikalma327 zását (386) Büntető záradékot nem tartalmazó tilalom ügyé­ ben lehet-e feljelentést 488 tenni ( 460/f) Bünvádi eljárásban ha326 táridők ( 38 6 ) Bünvádi eljárás meghiu­ sítására törekvés miatt 203 elfogás (312/3 ) Bünvádi eljáráson mit ér209 • tünk ( 312/4) Cselédszökevényeket hová kell átadni ( 65/c)

hova Cselédszökevényt kell átadni l 54 1 ) Csempészeten mit értünk

( 64/18 ) Csempészeten tettenért egyének átadása a vámhivatalnak ( 64/18 )

Csempészet esetében csendőr eljárása ( 490) Csendőr Itörvényes o ltal-

ma ( 295 ) ( külfö l di_ Csendőrséggel vel ) szabad-e érintkez-

ni ( 456 ) Cse:ndőrügyész elöljáró v. felje.bbvaló--e ? ( 172 )

Délutáni pihenő fárasztó szolgálat után ( 144 ) . !kényszerlitő Dulaikodnl ,esz!közök. w'kalmazása szabad nem !közben • • ( 329 )

Ebéd után ágyban fekvés fárasztó szolg>á1at után ( 14 4 ) . . ' Eb igénybevétele a járőrök által ( 27 9 ) Ebzá.r1at betartására szo­

ríúásflI

( 64/2 )

a

Lalkosságnak

!Egészs-égügyi intéizlkedé­ sek elLenőrzése mo:ugó­

fényképszínházlban ( 37 3 ) • (kart:onal és Egyenruha alatt !közhiva1.alllllOlki ) !IDit évtüTIlk ? ( 312/17) csendőr Egyesül etekben

részvétele ( 83 )

fegyverhasz­ nál.atnak ( 347 ) Elemi csapás esetén sza­ bad�e idegen örskörlet­

ELbirá;lá.sa

,hp. m enni ( 396 )

54

Oldal

Elfogatóp.arancsot ml'�or bocsát'anak ki ( 31 2 / 1 8 ) ,

577 47

46 519 155

479

100

a hünvá di eljál'ás rneghiusitására tö-

rekvés miatt ( 31 2/3 ) Elfogás büntete ndő csel ekm én y fol y tat ása miatt ( 312/1 2 ) . F:Jfogás büntet t k is é rl et e rniatl ( 312/1 ) Elfogás előzöe n elkövetett büncselekrnény eimén ( 31 2 /6 ) El fogás h a m is vagy h a m .sított c k má n yok miatt ( 3 1 2/16 ) Elfogás i zg'a,t ás miatt ( 312 /1 )

l<: J fogá s

csetén

96

Oldal

E l fogá'!

jogos

( 312/1 )

védelem

Elfogás k a to na i feljehbval ó pa ra n csára (12) r�lfogás közbotrány t o-kozó cselei, mény lniatt

( 312/1 1 )

261

mfogás köz v e �z ';'! y eS{!t �n segíts,ég m cgt.ag.adása miatt ( 3 12/1 1 )

E'fogás. 96 135

37

me,gszöké,s

p'lrejtőzés

7)

miatt

és

( 312/

:::l fo gá s szeJllp�ntjá.ból milye n jelentősége van a. csak pé.nzbüntetéssel büntetendő vétsége.kne-k ( 3 12/1 )

204

227 196

211

2 33 198 198

23

2 25 226 ,

215

202

Elfogás

305

235 86 278

stl::lmpontjából mLt értünk 'bűnvádi eljárú:�on ( 312/4 ) szempontjából Eifogá.'l mit é'rtün!k l'e:nd fogJalkozá.'lo,:J. ( 3 12/8 ) . E' fogás tiltott egy enruha ­ viselés miatt ( 312/17 ) Kfogá s miatt

Elfogás m ia t t

347 236

t ilt o t t

( 312/13 ) tiltott ( 312/1 4 )

házalás

ját�k

C to t t mestenség gyakorlása miatt ( 312/ 11)

209

2 18 231 229 232

Elfogás

230

Elfogás újabb büncseJeik­ mén ny�l fenyegetőzés miat.t ( 312/5) . . . , El fogása külföldinek bünte te''l.::lö cse,leikmény miatt ( 3 12/9 ) . Elfog>ása meg.szölkés ese­ tébe;n pé:n7bünbetéssel büntetendő vétség tett esének ( 312/1 ) E J fogot.t egyén kiJkérd e­ zése az ügyészsJégen .a c"endőr el':·e:ni p'3.nas z.ár&1 ( 545 ) . ' E l fogot t egyén le tartóz­ tatásá ra községi elöl ­ járóság f elkél�s e ( 29 9 ) Elfogott e g yén leV'e.1e átvizsgálh.ató�e ( 560 ) . Elfogot t egyén szabadon­ bocsá.tható-e be.tegeég dmén ( 32 1 ) . . . E l fogot!: egY'én sza1:J.ad:J,n­ bocsátás a magán indít­ v'á ny v:isszavo!1ása eszién ( 399 ) E:fogott cgyénEJk átadása ( 541 ) Elfogo,tt g yan usí t ot.t átadás'a ( 396 ) Er,követ·és he!'yénd< m�lye't kell teikinVoni ( 396 )

Ell s·:tőrzé,se akn'3;i{

közárt.a.lmú-

( 363 )

ElIc'nék.zési sZ2,!"!tJ.éJl el kö­ vetett bünteten:'lő cse1,elmnény ese �én ( 507 )

Elme,betc.g

eljár->ás

e.lövC'z,et·ése

( 65/c ) . . El őlj'ál'ó fogadáS'.:!. 'az örsön ( 16 9 ) Elövezetrés sz:::nlJ.esít-és végett meg van-e engedve ( 426) . . ElőV8zettéb e a cS€..:1:ltk ál� tal 'a kJ:i'é-rd,zZ2:t:'l ti see, mélye,'mek ( 42 5 ) Elövczel<;tt e,gy 2n ':< átadása ( 541 )

O cta'

2 10) 22 1

201

678 171 580

211

382 573

338 366 296

541 :"0 99

430

Hl

573

610

61 1 Dédai

Elővezetése a községi elöljáró.!'iág útján ered­ ménytelenül lIl1,egidéoott ikikérdel'jendö .sze­

mélyakmek ( 312i25) Elővezetése elmebetegek­

nek

( 657c )

Elövezetése jelentkez.és

tása miatt

szempontjából

eUgJedélyröl

tudn-ivallók

( 57 8 ) Eltéré.s az előírt útirány­ tól ( 266) El bél1és 8IZ útirooytól ter­ mészeti

(271 )

Eltérni

akadály

m iatt

portyázás

útvo­

nalliáJtól

tüzeset miat.t szabad -e ( 396) ELtJilMs vala.m0ly helyen vaió

GO

ua,rtóZikodástól

( 312;20 ) Erdei kihágJást miJkor .Je­

het .a. .községi elöJjá­ l'ó.sá.ghoz felj elenben i ( .wO/g)

El"ély alatt mit kelil ér­ Iteni ( 7 1 )

nok' magánlakásá.n ( 258) lillelmiszerhamisítás g'ya­ nuja esetén a mintát hová kell b el<üldeni

308

190

( 450 )

lilrdekel t nek nükor kell a tanut tekinteni ( 127 ) lilrdekeltnek mil
190 171

i

ból ( 396) személytől l1:rdektelen őr!zetbevéte ll' bünjel

23ii

(444)

l1:tkezés elfogadása gálatban ( 7 2 )

215 578

I

13!

( 490 )

317

238

,192

szo:·

Fedeztető állomások c l . lenőrzése ( 64/17) Fegyelmi ügyet örspa­ rancsnok nlilyet intéz· het el ( 575) Fegyveradó-jöved€ki ki­ hágás esetében eljárás

,

130

75 vagyOOli. bi­ zonyítványt f
1l:jjeli jelentkezése Jar ­ őröknek az örsparancs­

elmulasz-

kl 'Válilk a cse ndőr e lött gyanu.. " Bá ( 310/b) . Elooete.s Iletartózt atásl'a fulkérese .a. 1<özségi elö1jMóságn�k ( 299) 'le1JlWtóztatást Elözebes �or treIidelnelk el ( 312/118) El.rejtözés é.s megszokés alatJt mit értünk ( 312/7 ) EltávozálSl

239

rkülrfö1d:nak

( 37 8 ) Elővezebésnél mit értÜIlik al:att ,,'kifoejezeUen" ( 310/a) . . ElőveZetés

Eseményjelentés hulla találásáról ( 42 2 ) . ba:Eseményjelentést esetről mikor kpll be­ küldeni ( 468)

0'11,,1

I

"

Fegyverhasználat ( 330 ) Fegyverhasználata kato­ nai őrnek mikor illeti .meg a csendőrt ( 295) Fegyverhasználat elbírá­ lása ( 34 7 ) Feladatok a rendes jár­ őrök számára ( 25 1 ) Felhívás khtdása vissza­

várva ( 10 ) Felhatalmazás é s kívá­ nat ( 401 ) Felhívás! joggal nem bíró személyek által a csendőrség igénybevé­ tele

(523 )

400 512

Felhí vás! jogró l ( 52 1 ) Felhívásra teljesítettm k mikor kelJ a nyomc.­ zást tekin teni ( 39 3 ) Felhívásra végzett nyo­

Oldal

549

398

Fogalmazványok és szol ­ gálati lapok átvizsgá­ lása ( 25. mell. ) Fogoly átadása ( 541 ) Fogoly panasza a csend­ őrség ellen ( 545) Fogolyőrzésre polgári egyének igénybev étele

429

Folyaml'endészet

330

mozás bavez etése a te­ vékenységi naplóba

128

476 432

341

462 77

45

587 5N 262

157 278 122 13 389

(417)

.

. . Felismerés céljáb ól szem­ besítés ( 426 ) Feljebb való ható�ág érte­ sítése köztisztviselő el­ len folyta t ott nyomo­ zásról ( 406) Feljeb bvaló honvédségi személ yek paraneE­ adási joga a csendőr­ rel szemben a közbiz­ tonsági szolgá latot il­ letően ( 1 2 ) Feljelen tésben gyanusi­ tott vagyoni viszonyai­ nak tárgyalása ( 467 ) Feljelent és megj ogyzés c[mszava alatt jelen­ tettek miat t a csendő r felelös-e ( 463 ) Feljelen tés polgári sze­ mély ellen a csendőr személyes ügyében

( 108 )

F'lljelentésről

( 460)

.

.

.

tudniva lók

Felszerelése helyi szolgá ­ latba vezénye lt járőr­ nek ( 204) Fenyegetőzés miatt elfo­

gás (312/5 ) }<'élbeszakítása portyázásnak termé szeti aka_

dály m i att ( 27 1 ) Fiatalkorú ellen hova kell feljelentést tenni

( 460)

Fiatalk orúakk a!

( 50 3 )

eijárás

Fiatalkorú ügyében er­ kölcsi és vagyoni bizo­ nyítván y beszerzendő-e

( 467 )

396

O!d\l

601 573 578

( 559)

570

ismer­

tetése (396 ) Folytatása büntetendő cselekménynek a csend­ őr figyelm eztetés e el­ lenél'le ( 312/12)

352

227

Főispánnak miért nincs felhívási joga ( 521 )

54!)

Fölé és alárencÍe lts€gi vi­ szony rt honvédsé g és a csendő rség t agjai kö­ zött

( 12 )

Fömagánvádra üldöze ndö büncsel ekmény esetén eljárás ( 400)

4 97

Főudvarnagyi bíróság hatásköre milyen épü­ letekre sth. terjed ki

( 499)

22

385

527

91 482

110 210

134 484 532

{'08

"Gonosztevő alatt k i t kell érteni ( 303) Gyanus egyén alatt kit értünk { 352) Gyanus egyének stb. ellen­ őrzése (363 )

296

Gyanus eszközön mit ér­ tünk az elövezetés szem­ pontjából (310/e)

194

GyanusítoUal a csendőr orvossal megvizsgáltat­ hatja-e ( 402)

391

Gyanusltott

( 431 )

183 281>

kikérdezése

Gyanusitott megidézése a községi elöljál'6ság út­ ján kikérdeZés végett

4;}f)

(3 12/25 ) 391:

;

612 Oldal

Gyanusitott mikor adható át másik örsnek ( 396 ) Gyanu...
szempontjából

Gyanussá ki vál ik a csedör elött (310/b) . Gyanus tárgyakon mit értünk az elővezetés szempontjából (310/d)

Gyengeelméjü egyén elővezetéEe ( 65/c ) . Gyermekkel eljál ás ( 504 ) Gyülés ellenőrzése lakáson (3 69 ) Hadbíró-ügyész előljáró v.

feljebbvaló-e ? ( 17 2 ) szolgálat Hajóügyeleti ( 384 ) . Hal!lJEzthatatlan és leg­ szükségesebb nyomozó csele.l{ményeJ{, melyek ( 396) . Haláleset, mikor természetellenes ( 4 2 3 ) . Hamis vagy hamisított okmányok miatt elfogás ( 312/16) . Határ átlépése tilos ( 240) Határidők a bűn v á di e l-

járásban

(386)

Hatál'öralakulatoktól miért kell átvenni a csempé­ �.zeket és a határátlépőket ( 64/18) . Hatál'szélen külföldi csend­ örörssel szabad-e érint],€zni ( 4 5 6 ) . Hatálvámjövedéki kihágás esetében csendőr eljárása ( 490) .

Határvámjövedéki kihágá�on tetlenkapottak

áta dás a a vámhivatalnak ( 64/1 8 ) Hatóság alatt Jllit értünk ( 2 97 ) ,

338

Hatóság és hivatal k özö tt mi a különb.;: ég ( 297 ) Hatóság hatáskörébe tar­ a intézkedést tozó ('sen dőr mikor tehet

:109

1 94

(297)

50 535 300

100 320

�61

4 06

23:� 115 ;126

-iH

'�79

li Hl

.

Hatósági közeg törvényes

1 90

1 �:;

O'tlnl

oltalm a (295) .

I

Hatésági személy bünte­ tendő m agatartása ese­ tében karhatalom szol­ gáltatásának beszüntetése ( 53 2 ) , Hatósági személy ellen csenrlőr panasza ( 108 ) Hatóság képviselete nép­ gyülésen a csendőrség által ( 65/h ) , · , Hatóságoknak a csendőrség nincs alárendeive ( 10 ) Házaló elfogása ( 3 12/13 ) Házkutatásnál bi z al m i egyént feltétlenül alkalmazni kell ( 425) , Házkutatásról tudnivalók " t437) Helyi őrjáratoknál utcák, terek stb, b eírása a szolgálati lapba ( 254) , Helyi rendészeten m i t kell érteni ( 1 ) Helyi szolgálatba vezé­ nyelt járőr felszerelése' ( 204) . Hivatalból m egindítottnal{ mikor kel l a nyomozást tekinteni (393 ) Hivatal és hatóság ]{öz ö t t mi a különbség ( 297 ) Holttest ta:álásáról 6.seményjelentés t 422 ) , Honvéd állomásparancs­ nokság mikor köteles az elfogott katonai sze­ mélyeket átvenni ( 508 )

46

1 65 l fi6

61 3 HO�\'é�Ségi feljebbvalók OZblztonsági szolg � álat_ l a vonatkoz ó parancsot a csen dörnek nem ad, hatnak ( 1 2 ) . , Hu lla találásáró l jel en't é�

( 422 )

16t I f)�

!)61 89 5� l3 22:!

4026

,H:>

126

II

1 10

330

166 4J'O

542

Olda l

20

.

Husz onnégy' ór:ai 'hat á;id6 betartása az őrizet be n tartásnál ( 3 22) , , ,

400

248

Ide;!l"en álla m ter üle tér e tevedés esetén ma gatar_ tás ( 240 ) 115 Id�gen államb�li �s�ndŐr-' ors sel sza bad -e érint­ kezni ( 4 56) , 479 lde?"en honos elf�gás� buntetendő cse lek mé ny ese tén ( 3 12/ 9 ) , , , 224 lde?"en őrskörletb e menni tüzeset mIatt sza

( 396 )

,

,

bad -e

,

J dé�és a községi 'el lj ró�

347

,

23!)

�á

sag útj án kik érdezés végett ( 3 1 2/2 5) . .

Igazoltatás hol t ő r t énj ék ( 308) , , , , , , Igazoló okmányokon mi értü nk ( 312/ 1 6 ) , , ,

�

]ga�oltatott egyén a prio­ ralá sig őriz e t ben tart ­ hat ó-e ( 32 2 ) . , ,

Ille tékesség ban (396 )

u

nYOmOzás�

.

Ingyenellátás elfogarlása ( 72 ) . . . lnt ézk edé st, mel ; h�t ó�á';

188 23::!

240! 338 77

hatásköl'ébe tartozik ;

csendőr mik or tehet ( 297 ) . lIo��vezető �zo'lgá Ú �a_ la j '" ' kor e (28 3 ) " Ual elfogadása szo lgáiut: ban ( 72 ) , , . JUti fogyasztá.�a SZOI ;"ál�t_'

uan ( 89 )

1 64 139 77

<>

,

87

,

Oldat Ital mérő jog gy akorlásá_ �a.k. ellenőrzé se a cse ndorseg álta� ( 6 5/j ) . . 61l Izgatás mI att elfo aás <>

( 312 /1)

19S

Járörök jelentkez ése az őrsparancsnok ma aánlakásán ( 258 ) . . '" 127 Járőrök számá ra küÍ ön: f�l adatok előírása (25 1 ) 122 Járörvezetö rangba n fia­ talabb mik or leh et ( 566 ) 5 S ... J egyzék kiá llítás a bünJ e_ ' lek ről (44 8) , , 471 Jeg�z?kkönyveCS.]( ébe a k ozarta lmfuJ.k köz ül kiket kell bevezetni (35 4) 292 jegyzőkönyv felv étele a csendőr által ( 2 99 ) 17:J Jel ent és hul la tal álásirói

( 422)

.

Jelentést k�lJ-�

t�n� h bűn �e lek mé ny ne m 'vol me gá l l apí t h ató (45 9) Jelentést kel l-e ten ni ma � gánindítvány vis szavonásáról ( 399 ) , " Jel�ntést tellJ1Í keH -e, h� lllncs bűn cse lek mé ny

( 468 )

.

.

�

.

Jel ent ést tenni kel l-e kiderítetlen kihágásról ( 461 ) . .

J elentés

tűzes�trŐI

400

'( 5

is )

480 376 514 492 341

Jel�tkezése járőrö knek az őrsparancsnok ma aán_ lakásán ( 258 ) . , <> 127 Jogos védelem eim én fe y� verhas zná lat ( 330/ 2) , 26
�

( 64/1 8 )

.

JÓhisze mű bilt o'ko s ' to· 'j lJun:' ' . ' , Je I örlzetb e"é tele ( 444 )

46:!

614

Jövedéki kihágás eseté­ eljárása csendől' ben

Oldal

(490) Jövedéki kihágások nyo­ c!"endőrség a mozása által (65/i) .

Kardmarkolat és puska­ tusa mint kényszerítő eszköz ( 329 ) Karhatalomról tudnivalók ( 52 6 ) Katonai ellenőrzési szem­ lén eLkövetett bünteten­ dő cselekmény esetében eljárás (507 ) Katonai és közhivatalnoki egyenruhán mit értünk ( 312/17 ) a feljebbvalók Katonai csendőrnek a közbizton­ sági szolgálatra vonat­ kozó parancsot nem ad( 12 ) hatnak Katonai őrként mikor mü­ ködik a csendőr ( 295) . Katonai személyekkel eljárás (508 ) Katonai szervezetü őrtes­ tületen mit kell érteni

(1) r -ereskedelmi utazók ( ügyi gazoltatása nökök) ( 303 ) vallomás­ Kényszeríteni nem tanut a tételre lehet ( 429) eszközökről Kényszerítő ( 329) FJdel'ítetlen kihágásról jelentés tétel (461 ) . Iühágás észlelére esetén szolgálaton kívi.U mi az eljárás ( 8 2 ) Kihágási feljelentésben gyanusított vagyoni jelentése viszonya inak

( 467 )

519

58

259 561

541

235

Kihágás miatt szolgálaton kívül fel kell-e lépni ( 300) KihágásróI, ha nem derült ki, kell-e jelentést tenni

Oldal

(461) való helyen Kijelölt utasitá.s tartózkodásra ( 29 7 ) Kikerekítése a portyázási időnek ( 245) személyek Kikérdezendő megidéztetése a községi előljáróság által (425) . átadott az Kikérdezése fogolyna.k a csendőrség elleni panaszáról (545) bizalmi Kikérdezéseknél alkalmazása egyének

( 425) Kikérdezésről ( 42 5 )

tudniv.alók

181

492

160 120

Hl 578 415 407

Kikérdezés végett sértett. tanu és gyanusított meg­

20

idézése a községi elől­ járóság útján (312/25)

239

157

Kikérdezni milyen tanultat nem szabad (4.29)

4:":3

042

Kikérdeztetése

9 186

433 259

tanuna,k

idegen őrs vagy rend­ őrhatóság útján ( 4.3 1 ) .

1::::):

Királyi udvartartás tel'ü­ letéhez milyen épületek stb. tartoznak ( 499)

52,

Kísérlet esetén Szut. ren­ delkezéseinek alkalmazása (386) elfogás miatt Kísérlet (312/ 1 ) Kísérlet nyomozása ( 349)

327 196 283

Kispihenő alatt szabad-e aludni (287 )

144

/;j 5

kiutas,ítás és Kitiltás szabályai ( 312/1 8 )

:i :i G

509

Kitiltása vásár területéről a közár'talmúaknak II községi elöljáróság által ( 370 )

492

301'

Kiutasitás és kitiltás szabályai ( 312/20) Kívánat és felhatalmazás (401 ) Kivételes bírói illetékessé­ gen mit él" tünk (460/e) Korcsmázáson mit éltünk ( 79 ) tudni­ Kormánybiztosról valók (521) Környezettanulmányról ( 503 ) Közártalmúak ellenőrzése ( 363 ) Közártalmúak kitiltása vásár területéről ( 370) . Közbékén mit éltünk ( 1 ) Közbotrányt oko7..ó bün­ ér­ cselekményen mit tünk ( 3 12/1 1 ) . bün­ Közfeltünést keltő melyek cselckmpnyek

( 396) 342, Közhivatalnoki és katonai egyenruhán mit értünk ( 312/17 ) Közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó in­ csendőr a tézkedést mi'kor tehet ( 29 7 ) hatóSá g, Közigazgatási mint rendőri büntető­ biróság alatt mit ér­ tünk (460/f) Községek és tereptárgyak külön portyázási ideje

(U 3 )

Oldal Községi előljáró.3úg útján megidézés kikérdezés

236

( 312/25 ) elŐljárósághoz megidéztetése a kikér­ személyeknek dezendő ( 425) Közszolgálati célokat szol_ melyek tárgyak gáló (446) I Köztisztviselő ellen foly­ tatott nyomozásról a feljebbvaló hatóságot értesíteni ,kell-e (406) Közveszély idején segítség megtagadása ( 3 1 2/ 1 1 ) . Kutya igénybevétele szol­ gálatban ( 279) Küldönc a ltiszt vezény­ lése szemlél ő előljáró mellé ( 173) . végett Községi

389 4!.l7 84 550 532 296 30 l 10

225

O;dal 2�9

411

4 67

396

ns 135

101

360

Kü lföldi csendőrörssel sza_ bad-e érintkezni ( 456) .

479

235

Külföldi elfogása bünte­ tendő cs€'l€'kmény miatt ( 312/9 )

2:t4

164

4YO

117 ,

köteles-e bíró Községi bizalmi egyénként ren­ delkezésre állani (425 ) .

423

Községi előljáróság által közártalmúak Litiltása vásár területéről ( 370)

301

fel­ Községi elöljáróság elfogott egyén kérése letartóztatására (299) .

171

Községi elöljáróság felké­ rése nyomozó cselek­ m ény végzésé)'€' ( 299)

179

Külföldi elővezetése jelent­ kezés elhalasztása miatt (378 ) Külföldi személy ellenőr­ zésénél bizalmi egyén alkalmazása nem ,k öte­ lező (377) Külföldön tett magán­ indítvány joghatályos ( 399) Külön feladat a rendes járöl'ök számára ( 251 )

Lakóhely

I

j iltása

el hagyásának

nyomozás a alatt (297) Laktanyában lakni köte­ les-e az özvegy esendő!' . (111) Laktanyában tartott pi­ henő idejének felszámí­ tása ( 28 4. )

J08

307

384 122

meg-

160

9r;

14 1

616

617 O'ct!!1

átkutatása Ládák járók által ( 14 8 ) Lefoglalnia nak mit ( 532)

elöl-

97

végrehajtónem szabad 567

Legszükségesebb és ha­ laszthatatlan nyomozó cselekmények, m elyek ( 396)

�61

Letartóztatásra felkérésf' községi elöljáró�ágnak ( 299)

171

Lev é l , amely elfog-ott egyén címére érkezik, átvizsgálható-e ( 560)

580

Lopás tettes e mikor Vf'­ szélyes gonosztevő ( 33 9 )

273

Löfegyver öl'izetbevétele vadászati kihágás esetén ( 380)

: !' U

lHagánindílvány lyai ( 399 )

szabá-

Magánlakáson gyűlés lf'nŐIZése ( 369)

Megszakftása nyomozó szolgáltatnak ( 289) Megszökés esetében pénz­ büntetéssel büntetendő vétség tettesének elfogása ( 312/ 1 ) -,.i[egszökés és elrejtőzés alatt mit értünk ( 31 2/7 ) Megszüntetése nyomozásnak magánindítvány eset én visszavonás a

( 399 )

lVIegtiltása eltávozásnak nyomozás alatt ( 297)

HiO

530

12 j

valók

3v�

( 429 )

43�

nem

hulla.

( 422 ) Mének ellenörzése " csendörcég által ( 64/17 )

21

490

Mezőgazdasági c.s el é (l f't . hova kell át ad ni ( 541 ) fí77 Méhmagzat

23:!

l
,m

3fll

tudn i -

a

215

tudni

5�} 1:

útján

201

jogról ( 501 )

MenteImi

Magántermészettí ügy alatt m i t értiink ( 40-1 )

\ l öljáróság

149

Mcgviz�gáLtat ása gyan u ­ sítottnak orvossal ( 40 2 )

Mezei IopáRt hova ke]] feljelenteni ( 460/f )

Meghagyást. mely a köz­ szolgálatra hiztonsági vonatkozik, mikor kö­ teles a csendőr teljer,íteni ( 12 ) :\1egidé ztetése a községi

1 GO

300

97

Megbilincselésröl valók (323)

4 P i"

�7

Ma gánszemélyek által a csendőrség igénybevétele (523 )

átkuratása

28

Megvízsgálása a csendől megánládájának ( l H I )

;'vlentes�égek a tanúvallo_ más kötelezettsége alói

Magánládák ( 14 8 )

41 t

36 7

el-

Magánlakáson jelentkezése a járöröknek az ÖrEl)arancsnoknál ( 251S )

Ol(lal

kérdezendő személyeknek ( 425) j egyzőkönyv :\-Iegintési felvétele a csendőrségnél ( 29 ) Megjegyzés címszó alatt jelentettek miatt a csendőr felelős-e ( 463) Megjelölt helyen való tartózkodásra ut asítás a nyomozás alatt ( 297)

Méntelepi fedeztetö állo­ má�ok e l lenő rz (' se a csendorség által ( 64/17 )

403

41

14

Mmtavét el élelmiszerhamísftás gyanúja esetén ( 450 ) 1\Iozgófényképszínházba pótszé ltek beállítása ( 372 ) Mozgóf1ényképszinházban egréiszség iigyi �ntézked.é sek ellenőrz ése ( 3 7 2 ) J\runkás biztosítá si ügyekben eljárás ( 65/e) Jvfutatvá nyosokn ak kiket kell tekinten i ( 3 1 2/ 1 4 )

Oldal

476

306

305 55 232

Nagyp ihenő álterje dése egyik napról n másikl-" ( 288) 146 Nagyp ihenö kezdet e é.� vége hogyan számít ( 287 ) 1 46 Napos nös csendő r köte­ lessége és kedvezmÍ!nye ( 185 ) 1 05 Npm büntet endő cselek_ ményt nem szabad nyomozni ( 4 04 ) 392 Nemze tvédelm en mit értünk ( 64/6 ) 39 Népgyűlés ellenőrzése magánlakáson ( 369) 300 Népgyűlé sen hatóság kép­ viseletében megjele nés ( 65/ h ) 58 Népgyű lés ,n km hatalm i szolgála t ( 532 ) 564 Nős napos csendőr köte­ lesség\' és kedvez ménye ( 185 ) 105 ' Nyomoz ása büncsele kmény kísérleté nek ( 34 9 ) 28:3 -"�yomozás bűnvádi eljárás-e ( 3 12/4 ) 209 Nyomozás eredményé ről kelJ-c jelentést tenni, ha nincs büncsele kmény ( 468 ) 514 Nyomozá<; illetékess ég= ( 396 ) 338

Oldal

Nyomozás megsz ünteté se magá nindí tván y visszavonása eseté n ( 399) 375 Nyomozás miko r saját kezde mény ezésű és mi­ kor felhfv ásra teljesített ( 393) 330 Nyomozásról kell-e jeJp.D­ tést tenni, ha bűne St­ lekmé ny nem fOIOg fenn ( 459) 480 Nyomozás saját ügyo\'n tilos ( 396 ) 344 Nyomozás szính elyén Jf'_ vőkne k távozás megt iltása ( 297) - . . . _ 160 Nyomozni milye n magán. term észet ű ügyb en nem szabad ( 404 ) 392 Nyomozó cselek m énye;' közül melye k a 11 " ­ laszth atatlanok és legszükségesebbek (39t H :161 Nyomozó cselekm énv végzésé re ]<özségi elő�­ járósá g felkéré se ( 299 ) 1 79 Nyomozólevelet mikor bocsáta na k ki ( 3 12/18 ) 23f>

Országhatár átiépése tilos ( 240 ) Országhatár téves átlppése esetében mngatart ás ( 24 0 ) Orvosi megvizsg áltatása gyanus ítottnal , ( 40 2 ) Orvossal gyanúsít ottat a csendőr megvizs g ál t a t hatja-e ( 40 2 ) Orvvadászat ellenőrzése ( 37 9 ) önmérsék lette l párosult ('réJy alatt m i t keH érteni ( 71 ) öl izetbentartása gyant:­ sítottnak a tényáilás tisztázása végett ( 431 )

115

115 391

391 315

75

4 42

618

619

örizetben tartás priorálás túl

24 órán

Oldal 244

( 32 2 )

tén (380) Orjárat útvonalhosszának kikerekftése (2 45 ) örsirodavezető szolgálati jogköre ( 28 3 ) milyen öI'E
elintézni (575)

örsparancsnok magánlakásán a járőrök jekötelese
kihágás déki kell mikor

462

120

( 28 8 )

és vége hogyan számít ( 287 )

Pihenőt a nős csendőr a lakásán itarthat-e (288) PO'lgári egyéin ellen pa­

587

587

nas7Jtétel és feljelentés ( 10 8 )

Polg'ári Lentés

ügyel{et intéz-

között

157

ség ( 69 )

68

95

(114) Panasza a osendőrség el­ len az átadott fogolynak ( 54 5 ) Panasz polgári egyének ellen ( 108 ) Parancsot, ha a közbiz­ tonsági szolgálatra vo­ natkozik, mikor köteles a teljesiteni csendőr

578 89

pontjából

szem-

( 312/1 )

I

gitsé�re

'leJmi

és 559 ) nyától

előirt

eltéres

( 330/5 275,

útirá( 2 66)

Portyázás félbeszalkitása nka.(lály természeti (271)

mellélk1e:tében

(24 5 )

idő községeik és tel'epbárgyak �eportyázására ( 24 3 ) " ei],köwtett útján Posta

14&

Ht 14� 149 89 92

íretéikes nyomozni (396) küldemények ő1"lz'etoevéte1e ( 454 )

202

'Y'égett

e-lö­ őrizet­

[í7!) J 30

lU

119

118

366

478

az

v'eootett egyán be:n t'a�iható-«l 21 órántúl ( 322)

őrizetbevétel vadászati kihágás eseté.n

( 380 )

•

Puskatusa és' kardmar­ kol at, mint kényszel'ítö eszköz ( 32 9 )

244

Oldal

Rovott előéletünek ki te-

kintendö ( 352)

318

l,

250

,

R ágalmazás és becsü}e;!:­

®értés

.

.

.

.

Rendes fog1a.1koz.á.wn elszempontjából fogás Init él,tÜnk ( 312/8 ) . Rendes járőr reltéDése az útiiránytól ( 266)

•

.

Rendes járőrÖIk. számára külön feladat cílőírál&a. ( 251 ) . . . . . Rendészeten mit keWi ér­ teni

(1)

Rend!k1vüH ee�énylként lYaJe J setet milikor keN be­ j'e1entleni

(425)

Rendőri

( 468 )

•

I

eljárás

€Setén

Rendőr alkaJimazható-e bll2laJl1ffii egyéIlJként

Portytázásli

Postai

Puska

( 400)

s,zermélyek köte­ ,les�k-e a csendőr se­

Pr!O
gyalko1'1labi j'�lenWséJge

el
14. 4,

lbünc.se lek.ménY'ben :ki il­

Pénzbüntetéssel büntJeten­ dő vétség'eknek ml'lyen az

( 108 )

519

PolgátIl

?orty�i idő kiszabata "an aI1apcm milyen mC'gá.Jlapíúva a Szut. 6.

22

(12)

peres ügyről. je-

Portyázás

különb-

özvegy csendőr köteles-e lailmi laktanyá ban a

a

Pihenö ikezdete

het el ( 575 ) öl'szolgálata a csendőrnek mikor katonai őrszolgálat ( 29 5 ) örszolgálat és egyéb szol-

gyelmi

•

fe1s?Zám.ításal Pihenő b n ( 284 ) . laktaJnyáa

139

5S

jöve-

tettesét átadni

( 490 ) pjhenő alatt anikor szabad aludnd ( 287 ) Pillenő átterjedése egy ik másiJkra a napról

318

127

v1all

Pénzügyőrségnek

471

( 258) örsparancsnok milyen fe­

gálat

kihágások n yo ­ moZiáB1a. a csendőrség áital ( 65/1 )

végett

bünjelekröl Örizetbevett jegyzék kiállitása ( 448 ) bÜDjelekörizetbevétele nek ( 44 4 ) vadászörizetbevétele fegyvernek kihágás ese-

Oloal

Pénzügyi

•

büntetőbiróság­

ként a közigazgaJtJási hrut6ság mlikor dmŰ!kö­ dik ( 460/f) R!endőri fellügyelet a'latt

386

I

nek

285

kezdeményezésü_

nyomozás mikor tekintendő ( 393 ) • . Saját ügy,ében a asendőr ille'm nyomoohat ( 396 ) SegJítJend köteles-e polgári SZemély a csendőnnek a

( 330/5 )

�tent

218

I lI,

512

423

I

I

579

�dején (312/ •

Sér.llett csendőr

11

344

275

közveszély 11) • •

122

330

pocrgál'J szemé­

lyek a c.sendőrnelk ik'ö­ te!leseik-e ( 559) mJeg1ta,gadása Segítség

130

490

Sajá t

Oldal

•

•

a

•

sajá t

22�

ügyében 1Il€!iU lIlyomozhait ( 39 6 ) . . • . .

344

dezése

407

Sp.l'tetelk t

és ,tamJU[k :kikér­

( 425 )

•

.

Sértett és tan'llik rmegidézése a 'köZS'ég1l elöJ'járó­ ság- útján kllkérdezés végett ( 312/ 25) . . .

S�abadonbocsál!JáSla lelfo-

23()

gott egyénnek magáu ­

indítvány 'V'isSzruvonáS3 esetén ( 39 9 )

382 álló egyén 1aJk,ás'a átS�badoIlJboc.sáth;ató-e az k utathrutó-e ( 437/ e ) 45 1 elfogott egyén, ha be­ Rendőri felügY'elet IaJ,attteg ( 321 ) 241 állólk el1enőr.zé.se ( 363 ) 296 SZlllIbadság áltJhelYe'zés. Rendőri feilűg}'lei1et .sza­ VI.-'l.gy tailltó,s Viezénylés bályali ( 31 2:16 ) . . . 211 esetén ( 214 ) . 110 Rendőri haJtóság és rendSzabadságot a szaka.szőri :kö21eg ( 394 ) . . . 335 parancsnok eillgedé_ R011dőri közeg törvényes ilyezhet-e ( 6 02 ) 59 7 OIltalma '( 295 ) . . . 155 SzabáJyrende1.m:en anit Rendőrség és csendőrség keLl érbeni. ( 1 ) 13 :pyomozá.sü. illetékesSzrulmszparancsnok fuga­ ség'e ( 3 96 ) • • . . 349 dása a.láren d8Üt örsön Rendőrség folY'8.Jnl'endé( 16 9 ) • • . . 99 szeti /tennivalói ( 396 ) 352 Szakaszpllll'ancsnok =_ Részesség esetén Szut. Iba
I

ti::?;

(;20

értünIk

(1)

10

lá�a

ny=()Zás

a

( 297 )

al·att

Szem élymotozásról tudni-

valók

SzemLe

( 430 )

alkalmával zászló

kiitüzése

( 173 )

elöljáró fcga-

SZemi1é.lő

d.ása

örsön

.a z

SZEmlélő

( 16 9 )

llU'allé

elöljáró

a�Hszt vezény-

:]{iildönc J ése

.

( 173 )

Sze Thesi.ta:l

R21étoszílatása .>:ágnalk

45!> 101

;}\J

( 89 ) tl1uom u!,at-

( 362 )

büntetbes alabt 'é�i1nJk ( 35 2 ) Szck'ásos büntettesek stb.

10':' 37 293

Szo káscs �üt

288

,ellenőrZlésc ( 363 )

296

SZ(J.]gá1Ilat és között

crszolgáiJ.at kül önbség ( 69 )

Szolgálat

iffie.g1S2lakH.á.sa ,nyOllTIoz . ásnál ( 289 )

S w lgál,albba tése

az

1ndu1'ás jeIeo:n-

örsp'a1'anO�nok

mrugá1ruJ.aikás!án ( 258 ) Szolgálatban ingyenellá-

t ás elfogadása ( 72 ) . SzcilgálaJtha,n szeSzesItal fogyasztá.>:.a

(89)

Sz:>lgála1Ji E'b haszn ála t a ( 279 )

Szolgálati

Sz<>1gáLati őrjáralc k

kell e

miatt

( 300 )

fel kihága.'l

örs

hatóság

vagy

útján

rendör-

( 43 1 )

430 431

l on1á.9tétel 'alól ( 429 ) Tanu valJomástétel r e nem kénys:>:'críthe,tö

Tanuk és

( 429 )

433

sértettek ki'kér·

107

d('zése . ( 42 5 )

T3nut érd'€ikelt.nE,k mi,kor kl'll tekinteni ( 427 ) Tanuvallomás tesség

alól

432

men-

( 429 )

helyezés esctén szabad-

ság ( 21 4 )

1 2 '\ 17

37

Tartózkodási helyen �q foglalk!)záson rendes m i t értünk

133

Tánemu latság Társadalmi mit

125

181

szétoszlamozgalmon

értünk

( 61/5 )

433

75

110

22?

29 ;1 38

63, 6;)

( 67 )

Társadalombiztosítási ügyekben eljárás ( 65 / e )

Temetési eng"dély te/'­ mészetellenes halálesetn é l ( 42 3 ) Tereptárgyak gek

ideje

külön

( 2<1 3 ) /'

és

5;)

40i

( 42 3 )

Területenkivüliségma ( 499 )

fogal­

529

( 41 7 )

Tiltott mesterségen mit kell érteni ( 3 12/1 4 )

Titoktartás

értünk ( 1 )

398

Tiltot t gyűlés ellenörzése magánl akáson ( 369 ) Tiltott játékon mit ér­ tünk ( 3 1 2/14 )

117

VaJJomástételre lanu nem kénysL:erí.thető ( 429 ) Vasúti

nek

Ti.\zeset bejelentése ( 51 6 ) Tűzeset miatt szabad-e a szomszédos őrskerület-

be menni ( 396 ) Tüzvész idején segítség megtagadása . ( 31 2 / 1 1 )

5 1...

( 383 ) Vádhal6ságon

I

Vámjövedéki kihágás ese-

érteni tébe!1

Utcai zenészeknek lüket kell tekinteni ( 31 2/ 1 4 )

Útíránytól őröknek ügyész

f'ltérése

( 266)

jár­

Vadászat ellenőrzése fejjelentése ( 379 )

( 386 ) csendőr

eljárása

,") 19

a vámhivatalnak

226

( 64/18 )

Vámkihágások nyomozá­ sa a csendőrség által

( 65/i ) Vásái'

területéről

Vásáron helypénz b esze­ désénél csendőr nem müködhetik közre ( 3'70 \

186

Vegykisél'leti

232

beküldése mintának

1 30

Vendéglőbe

43

5ó

közár­

talmúak kitiltása ( 37 0 )

238 1 86

á llomáshoz élehniszer-

( 45 0 ) szabad-e

301

305

47\1

il

csendömek járnia ( 79 )

feljebb­

Veszélyes gonosztevő fo­ galma

100

( 303 )

kel!

Vámjövedéki klhágáson tettenkapottak átadása

( csendőrügyész )

eliiljá1'6 vagy való-e ( 172 )

mit

( 490 )

�47

88 319

I

l'tasílás valamely helyen való tartózkodásra vagy Utazók igazoitatása ( 303 ) Utazó ügynökök igazol­ tatása ( 303 )

sem

Vasútfeli.igyell'ti szolgálat

40

2

( 339)

étteremben

szabad szeszes italt fo­ gyabztani ( 89 )

35

186

közsé-

portyázási

é ' ettől f'Jtiltá s ( 312/20 ) 23f<

230

Tolonckíséret teljesítése a csendőrség által ( 64/9)

509

Valap.lely helyen való tartózkodásra u t asítás

23 2

Tolvaj miko,r t.ekint'endő veszélyes gonosztevő­

10

( 467)

300

133

Tolonckíséret eilátá"a a csendő� 'ég által ( 64/1 )

52 4

Vagyoni állapot tárgya­ lása a feljekntésben

ltötelességc

tanuzásnál ( 429 )

mit

Vagyonbiztonságon

revékenységi naplóba fe.J­ híy'%sra végzett nyomo­

ügynökök igazoltatása

40G

Vadászati k ihá�ássa l kllp­ csoJatcs jövedékí kihágás esetében eljárá,> ( 49 0 )

mit

ettől eltiltás ( 312/20 )

23R

Társadalmon mit kell érteni

l3�

( 312/20 )

( 36 2 )

tása

601

( 312/8 )

utasít;; " Tartózkodásra vala mely helyen, vagy ettől eltiltás

kivül

lépni

ikikérd ezt etés'e ide-

HD

helyi réSZletezés{'

Szolgála,t'on

Tanu gen

425

( 425 )

Tart.ós vezénylés vagy át­

lapcn

( 25i )

'l'3JIlU bizalmi egyén kén t alkalmazható-e

értünk

zás bevezetése

68

hátJapjál'a

lap

írt feljegyzéseket a jáJ"­ c rV'eZ:2tő aláírjoa- e ( 265 )

21,;

pároTapintatossággal sult erély alatt mit kell érteni ( 71 )

Sz c,]'gálati

havMüzet'elk, s7JOlgá1lati lapok és fo­ J::('ailmaz,V'ányctk altVlZ.<:: gáJáza ( 25. lnl'H. )

q.)

miat t

Tanu men�ége a v31-

lfogya.szhjsa

szolgálatban

eljá r ás ( 82 ) gyan uja elfogás ( 312/7 )

Szökés 160

Term észetes halálon

SZOllgálatoD kívül klhitgás észlelése esetén mi az

SZE.'mélyes szabadság kor­

Old,l

Oht I

Oldal

mi t

SzemélyblzLo:nságon

és

310

I

( 330/5 )

267

Veszélyes gonosztevő és gonosztevő között mi a k ülönbség ( 303 ) , Veszélyes gonosztevőnek a tolvaj

tendő

mikor

( 339 )

tekin­

273

622 Vezénylés és áthelyezés esetén szabadság ( 21 4 ) Végrehajtó hatalom

( 532)

szaJbad

110

részére kar­ szolgáltatása

Visszavonása dítványnak

magánin­

.

371

Vizsgálati fogságot mikor rendelnek el ( 312/18) .

236

( 399 )

.

561

.

Végrehajtónak

Oldnl

Oldal

mit

nem

ietfogil!w1nrla ( 532 )

V�leményadás miatt a csendőr felelös-e ( 463 ) Vétség gyakorlati jelen­

fX)7 497

( 312/1 ) eimén elfo­ gás ( 312/6 )

Visszavárt felhívás adása ( 10 ) .

ki­

zetbevétele ( 444 ) Zárgondnok által csendőrség igénybevétele

( 528)

tősége az elfogás szem­ pontjából Visszaesés

Zálogházban bünjelek ől'i-

al-

202

Zászló kitüzése szemle

214

kalmával ( 173 ) Zenészek ( utca i ) elfogása miatt zenélés tiltott

13

( 312/1 4 )

462 5!Ji) 101

232

I