w00.qxd
10/27/2006
12:44 PM
Page xix
Elõszó Kevés olyan hosszú múltra visszatekintõ program létezik, mint a Microsoft Word, amely idestova több mint 20 éve jelen van a számítástechnika világában, ami, lássuk be, itt egy örökkévalóságnak számít. És még a versenytársak is, jöjjenek akár a nyílt forrás világából, mint az OpenOffice.org, sikerük biztosítékát a nagy elõd minél hûbb utánzásában látják. Egy szó mint száz, ha valakit megkérdezünk a szövegszerkesztésrõl, biztos, hogy a Microsoft Word jut majd elõször az eszébe. A Word valóban nagyszerû szövegszerkesztõ program, képességei azonban jóval messzebbre mutatnak ennél. Az igazság az, hogy a legvégsõkig testreszabható, ami azt jelenti, hogy korántsem kell leragadnunk a készen kapott lehetõségek szûkös keretei között. Ami talán még fontosabb, programozási lehetõségei is kimeríthetetlenek. A Visual Basic for Applications (VBA) segítségével szinte mindent elvégezhetünk egy megfelelõen összeállított programmal, amit egyébként a felületen megtehetnénk – csak sokszor lényegesen nagyobb sebességgel. A Word viselkedését szabályozó VBA programokat általában csak makróként emlegetik. Ez az elnevezés a „makróparancs” rövid alakja, vagyis olyan parancssorozatra (többnyire billentyûleütésekre) utal, amelyet a megadott sorrendben rögzítettek, és ezután egyetlen parancs kiadásával visszajátszható. Lehet persze ilyen makrók rögzítésére is használni a VBA-t, de tudnunk kell, hogy sokkal több egyszerû makrónyelvnél – valódi, teljes értékû programnyelv. Tudjuk jól, milyen nehéz levetkõzni a régi beidegzõdéseket – ezért talán bocsánatos bûnnek számít, ha a VBA programokra a könyvünkben néha makróként utalunk.
w00.qxd
xx
10/27/2006
12:44 PM
Page xx
Word mesterfogások
Word Hacks A könyv eredeti angol címe: Word Hacks. A „hackelést” a sajtóban meglehetõsen rossz színben tüntetik fel: a hacker az újságokban az, aki számítógép-rendszerekbe tör be, vagy a számítógépet fegyverként használja. A programozók körében azonban a szó egy probléma gyors és „mocskosan egyszerû” megoldására vagy valamilyen ügyes fogásra utal, a hacker címke pedig inkább dicséret, amit a kreatív vagy technikailag nagyszerûen képzett kódírók érdemelnek ki. A sorozat, amelynek ez a kötet is tagja, a szónak ezt az eredeti jelentését próbálja meg visszaadni, bemutatva a jó szándékú hackelést és megismertetve a kreatív hackeretikát a témában járatlanokkal. Látni, hogy mások hogyan közelítenek meg egy rendszert és milyen fogásokkal oldanak meg problémákat, gyakran a leggyorsabb módja annak, hogy megismerjünk egy új technológiát. Könyvünk problémák megoldásáról szól. Ez jelentheti ismétlõdõ feladatok automatizálását, hiányzó lehetõségek beépítését, menük és eszköztárak átrendezését, sõt a Word irányítását más programokból. A Word milliók mindennapi munkájának elengedhetetlenül fontos eszköze, így talán nagyképûség volna azt állítani, hogy 100 fogásunk megoldást ad mindannyiuk összes felmerülõ gondjára. Könyvünk inkább arra próbál tanítani, hogyan találjuk fel magunkat, ha egy új, eddig nem tapasztalt problémával, feladattal kerülünk szembe. Jóllehet találunk e lapokon kezdõknek, középhaladóknak és tapasztaltabbaknak szánt fogásokat, mégsem mutathatunk meg itt mindent, amire a Microsoft Word képes. A könyvben szereplõ legtöbb fogásnak anélkül is hasznát vehetjük, hogy értenénk a VBA programozásához. A Word azonban igazán csak a VBA-n keresztül tárulkozik fel elõttünk, és a könyvben bemutatott több tucatnyi makró talán segít a VBA használatának elsajátításában. Az itt szereplõ makrók írásánál inkább a jobb olvashatóságot tartottuk szem elõtt, semmint a tökéletességet. Ha tehát példáinkat a való életben is használni szeretnénk, üzleti vagy ipari alkalmazásokban, mindenképpen szükségünk lesz a hibakezelésre és az adatok érvényességének ellenõrzésére. Voltak olyan esetek is, amikor a teljesítményt áldoztuk fel a könnyebb olvashatóságért. A Word-felhasználók többsége meg sem érzi a különbséget, de ha hosszú dokumentumokkal dolgozunk, elképzelhetõ, hogy hatékonyabb – ugyanakkor persze bonyolultabb – megoldást találunk. VBA kódunk teljesítményének növeléséhez a VBA kód optimalizálása [64. fogás] ad némi támpontot a 7. fejezetben.
w00.qxd
10/27/2006
12:44 PM
Page xxi
Word mesterfogások
Hogyan olvassuk a könyvet? A könyvben található fogások önmagukban is megérthetõk és alkalmazhatók, ezért hát nyugodtan cikázhatunk kedvünk szerint az oldalak között – de, ha kedvünk tartja, elolvashatjuk az elejétõl indulva egészen a végéig. Ha valahol mégis szükség lenne némi elõismeretre, bizonyosak lehetünk abban, hogy kapunk egy hivatkozást, ami elvezet a szükséges tudás forrásához. A könyvben bemutatott fogások széles közönségnek szólnak– a kezdõktõl, akik éppen most ismerkednek a Word számukra eddig rejtve maradt képességeivel, a makrómegszállottakig, akik újabb és újabb megoldási módokat keresnek bonyolult problémáikra. Mindemellett külön fejezetet szenteltünk az utóbbi évek egyik leglényegesebb Word-fejlesztésének: az XML adatformátum támogatásának, ami lehetõvé teszi, hogy Word dokumentumainkat nem Word-felhasználók számára is érthetõ alakra hozzuk.
Dióhéjban a Word változatairól A Word manapság használt változatai között– itt leginkább a Word 2000, a Word 2002 (más néven Word XP) és a Word 2003 változatokra gondolunk – léteznek bizonyos lényegi különbségek. Jóllehet a könyvben bemutatott fogások legtöbbje mindhárom változatban mûködik, van néhány, amely olyan lehetõségeket használ, amelyek nem alkalmazhatók a Word 2000-ben és 2002-ben. Ahol ilyesmi elõfordul, mindig jelezzük a szövegben. Végezetül fontos megjegyeznünk, hogy noha sokan továbbra sem tudnak elszakadni a Word 97-tõl, és e fogások többsége mûködik ebben a változatban is, könyvünk mégis kifejezetten a Word 2000, 2002 és 2003 változataihoz készült. Az ábrák többségét a magyar nyelvû Word 2000-rel készítettük, az újabb Word-változatok használatánál az angol eredeti ábrákat hagytuk meg. A 10. fejezetben leírtak kifejezetten csak a Word 2003-ban alkalmazhatók, sõt amint majd a szövegben láthatjuk, e változat kiadásai között is mutatkoznak apróbb különbségek. Mindazonáltal, megkönnyítendõ azok életét, akik a Word 2000-rel dolgoznak, könyvünkben megmutatjuk, miként alkalmazhatjuk itt a késõbbi változatok legnépszerûbb lehetõségeinek utánzatait – így talán nem is kell majd frissítésre költeni. Sajnálatos módon a Word for Macintosh – legalábbis a barkácsoló kedvû felhasználók szemszögébõl – lényegesen különbözik a Word for Windowstól, amit bárki könnyen igazolhat, aki próbálkozott makrók írásával Mac gépen. Persze számos itt leírt fogás átírható Macintosh rendszerekre is, de könyvünk kifejezetten a Windows környezettel foglalkozik.
xxi
w00.qxd
xxii
10/27/2006
12:44 PM
Page xxii
Word mesterfogások
További források A könyvben ismertetett fogások legtöbbje, különös tekintettel a haladó szintûekre, feltételezi a Word bizonyos lehetõségeinek ismeretét. Ha további ismeretekre vágyunk a Wordrõl vagy a benne alkalmazható makrókról, az O’Reilly Media alábbi könyvei segíthetnek: • Word Pocket Guide • Writing Word Macros • VB and VBA in a Nutshell Emellett rengeteg olyan webhely is létezik, amelyek kifejezetten a Microsoft Worddel foglalkoznak, és amelyek mögött Word-felhasználók kiterjedt, egymást segítõ csoportjai állnak. A sokaságból az alábbi webhelyeket emelnénk ki: • A Microsoft hivatalos webhelye (http://office.microsoft.com/ ) Hivatalos bejelentések és cikkek, továbbá számos tipp és trükk. • Office Update (http://office.microsoft.com/officepdate/ ) A Microsoft Office frissítési oldala, amelyen javítócsomagokat, biztonsági foltokat, programfrissítéseket és bõvítményeket találhatunk. • Microsoft Help and Support (http://support.microsoft.com/ ) Hasznos technikai források az összes Microsoft termékhez – kereshetõ tudásbázis, ezernyi „how-to” útmutató és technikai cikk a Word használatáról. • Woody’s Watch (www.woodyswatch.com) Woody Leonhard tanácsai, hírei és hírlevelei a Microsoft Office termékekrõl, köztük a Wordrõl. • A Word legértékesebb szakértõinek (MVP) webhelye (http://word.mvps.org/ ) A Microsoft Word legértékesebb szakértõi (Most Valued Professionals, MVP) itt osztják meg mindannyiunkkal tapasztalataikat – GYIK-ek, oktatóprogramok, letöltések és más hasznos csemegék várnak itt ránk. • Word hírcsoportok A Microsoft fenntart egy hírkiszolgálót, amelyen számos, a Worddel foglalkozó hírcsoportot találhatunk. Ezeket az Outlook Express vagy az Internet Explorer 5.0-nál nem régebbi változata segítségével olvashatjuk. A hírkiszolgáló címe news://msnews.microsoft.com (illetve egyszerûen msnews.microsoft.com, ha a hírolvasón belül állítjuk be), a Worddel kapcsolatos hírcsoportok pedig a microsoft.public.word elõtaggal kezdõdnek. • Microsoft Template Gallery (http://office.microsoft.com/templates/ ) A Microsoft számos sablont kínál az Office család minden tagjához, köztük természetesen a Wordhöz is.
w00.qxd
10/27/2006
12:44 PM
Page xxiii
Word mesterfogások
A könyv felépítésérõl Könyvünk az alábbi, témakörök szerinti fejezetekre oszlik: 1. fejezet (A Word kulisszái mögött)
Itt néhány bemelegítõ fogást találhatunk, amelyek segítenek abban, hogy felvegyük a ritmust a komolyabb feladatokkal a könyv késõbbi részében. Megismerkedhetünk a menük és eszköztárak módosítási lehetõségeivel, valamint a VBA makrók készítésével és szerkesztésével. 2. fejezet (A munkakörnyezet)
E fejezet fogásai a Word kezelhetõségén igyekeznek javítani. Egyebek mellett bemutatják, miként tehetünk szert nagyobb befolyásra a nézetek és a beállítások felett, és hogyan helyezhetünk el saját képeket az eszköztárak gombjain. 3. fejezet (Formázás, nyomtatás és táblázatkezelés)
Ebben a fejezetben a Word formázási lehetõségeire helyezzük a hangsúlyt, így megtudjuk, miként készítsünk tetszetõsebb képszegélyeket és saját vízjeleket. Emellett megtanuljuk, hogyan készítsünk lábjegyzeteket a táblázatainkhoz. 4. fejezet (A szerkesztés nagyágyúi)
E fejezet fogásai – a helyettesítõ karakterek virtuóz használatától az automatikus kereszthivatkozásokig – a hatékony szerkesztést célozzák. Itt több esetben is olyan lehetõségeket építünk ki, amelyek eredetileg nincsenek meg a Wordben – egyikükkel például egyetlen mozdulattal eltávolíthatjuk egy dokumentum összes hiperhivatkozását vagy könyvjelzõjét. 5. fejezet (Sablonok és vázlatok)
E fejezet fogásai megmutatják, miként használjuk a Word két, a leghatékonyabbak közé tartozó lehetõségét, sõt a vázlatok segítségével még gusztusos szervezeti diagramokat is készítünk. 6. fejezet (Rendrakás)
Ebben a fejezetben a Word legkellemetlenebb hiányosságait próbáljuk kiküszöbölni, így szó esik a dokumentumok felfúvódásáról és a rendszerleíró adatbázis sérült adatairól. Emellett megtanuljuk, hogyan lépjünk túl a Word néhány korlátján. 7. fejezet (Makrók)
Az itt bemutatott fogások néhány közép és haladó szintû megoldást kínálnak a makrók teljesítményének növelésére, mások pedig, kissé
xxiii
w00.qxd
xxiv
10/27/2006
12:44 PM
Page xxiv
Word mesterfogások
túlmutatva a VBA alapjain, lehetõvé teszik, hogy folyamatsávot rendeljünk egyes makrókhoz, vagy éppen automatikusan reagáljunk az alkalmazások eseményeire. 8. fejezet (Ûrlapok és mezõk)
Ebben a fejezetben a Word mezõit használjuk ki a végsõkig – meg kell szenvednünk az eredményért, de így jelentõs befolyást kapunk a dokumentum tartalma felett. Egyebek mellett bemutatjuk, miként helyezzünk el könnyedén interaktív naptárt egy ûrlapon, hogyan végezzünk automatikusan összetett dátumszámításokat, valamint hogyan adjunk dokumentumainknak növekvõ sorszámokat. 9. fejezet (Word fogások haladóknak)
Itt megfigyelhetjük, miként lehet igazi ravasz programozó módjára úgy csûrni-csavarni a makrónyelvet, hogy olyan tettekre sarkalljuk a Wordöt, amelyek a lehetõ legtávolabb állnak a szövegszerkesztõk feladataitól. A példák között szerepel egy programocska, amellyel biztonsági másolatot készíthetünk rendszerünkrõl (jelentéssel egyetemben), továbbá egy másik, amellyel utánozhatjuk a Unix népszerû Emacs szövegszerkesztõjét. Megtanuljuk, hogyan vezérelhetjük a Wordöt más Office alkalmazásokból, valamint a három legnépszerûbb parancsnyelvbõl (Perl, Python és Ruby), végezetül pedig nyomon követhetjük a VBScript szabályos kifejezéseinek használatát a Wordben. 10. fejezet (Word 2003 XML fogások)
Ha eddig nem tudtuk volna, most majd megértjük, miért olyan fontos elõrelépés a Word 2003 XML-támogatása. Több fogást is bemutatunk, amelyek az XSLT (Extensible Stylesheet Language Transformations) segítségével hoznak létre, dolgoznak fel és szerkesztenek Word dokumentumokat, és még arra is példát mutatunk, miként helyezhetünk el egy Google gyorskeresõt a Word 2003 feladatablakán.
Jelmagyarázat Könyvünkben az alábbi jelöléseket használjuk: Dõlt Kiemelést jelöl, új fogalmak bevezetésénél és URL-ek megadásánál találkozhatunk vele.
w00.qxd
10/27/2006
12:44 PM
Page xxv
Word mesterfogások
Azonos szélességû Példakódokat, fájlok tartalmát, konzolkimenetet, változók neveit, parancsokat és más kódrészleteket jelöl, továbbá a VBA makrók és modulok nevei is ilyen betûtípussal jelennek meg. Azonos szélességû félkövér Kódok részleteinek kiemelésére használatos (többnyire újonnan megjelenõ kódrészleteknél), valamint olyan szövegrészletek jelölésére, amelyeket a felhasználónak betû szerint kell begépelnie. Azonos szélességû dõlt Példakódokban és táblákban olyan mintaszöveget jelöl, amelyet a felhasználó által beírt értékekkel kell helyettesíteni. [Szögletes zárójeles szedés] Kereszthivatkozásokat jelöl a szövegben. _ Az aláhúzás a VBA nyelvben a sor folytatását jelöli, vagyis ha egy VBA programban a sor végén aláhúzás áll, az utasítás értelmezését tovább kell folytatni a következõ sorban. Ezekre a sortörésekre azért van szükség, hogy a program belül maradjon az oldal szélességén, és így egyébiránt olvashatóbb is legyen. Használatuk nem kötelezõ, de ha alkalmazzuk õket, az aláhúzás elõtt egy szóköz kell álljon a sor végén. A Word két (vagy több) ilyen, aláhúzással elválasztott sort egyként kezel. Érdemes odafigyelnünk a szövegtõl elkülönülõ, élesen elválasztott megjegyzésekre: Tipp
Tipp, javaslat, vagy általános megjegyzés, ami hasznos kiegészítést ad az aktuális témához. Figyelem!
Figyelmeztetés, ami azt jelzi, hogy anyagi vagy adatvédelmi kockázat léphet fel. Az egyes fogások címénél látható hõmérõ ikonok az adott fogás nehézségi szintjét jelzik: – kezdõ
– középhaladó
– profi
xxv
w00.qxd
xxvi
10/27/2006
12:44 PM
Page xxvi
Word mesterfogások
A példakódok felhasználása Ez a könyv alapvetõen azért született, hogy feladatainkat könnyebben és hatékonyabban oldhassuk meg. Általánosságban, a könyvben található kódokat minden további nélkül felhasználhatjuk programjainkban és dokumentációinkban. Nincs szükség külön engedély kérésére, hacsak nem másoljuk le a kódanyag jelentõs részét. Így például nincs szükség semmiféle jóváhagyásra ahhoz, hogy programunkban több, a könyvben szereplõ kódrészletet is felhasználjunk. Engedélyt kell viszont kérni akkor, ha például egy olyan CD-ROM-ot szeretnénk árusítani vagy terjeszteni, amelyen az O’Reilly könyvekbõl származó példák szerepelnek. Nincs szükség engedély kérésére olyankor, ha egyes kérdésekre e könyvbõl vett idézetekkel és kódrészletekkel válaszolunk. Engedélyt kell kérnünk viszont olyan esetekben, ha termékünk dokumentációjához jelentõs mennyiségû, e könyvbõl származó példakódot használunk fel. A forrás megnevezését jó néven vesszük, jóllehet nem várjuk el. Ilyenkor a hivatkozásban tüntessük fel a könyv címét, szerzõjét, kiadóját és ISBN azonosítóját, például a következõ alakban: „Andrew Savikas: Word Hacks, Copyright 2004 O’Reilly Media, Inc., 0-596-00493-1.” Ha úgy érezzük, hogy valahol túllépnénk a fenti engedélyezési korlátokon, kérdéseinkre megnyugtató választ kaphatunk a
[email protected] címen.
Kapcsolatfelvétel A könyvben leírtakat legjobb képességeink szerint ellenõriztük és teszteltük, de elõfordulhat, hogy idõközben maga a Word is változik (és mi is követhetünk el hibákat). Olvasónk sokat segíthet a könyv késõbbi kiadásainak szerkesztésében, ezért kérjük, hogy ha hibát, pontatlanságot, zavaros állításokat vagy értelmezhetetlen megoldásokat talál, írjon nekünk! Ha úgy érzi, van valami, ami még hasznosabbá tehetné az Ön számára ezt a könyvet, kérjük, szintén írjon. Számíthat rá, hogy véleményét értékén kezeljük, és megpróbáljuk beépíteni a késõbbi kiadásokba. Elérhetõségeink az alábbiak: O’Reilly Media, Inc. 1005 Gravenstein Highway North Sebastopol, CA 95472
w00.qxd
10/27/2006
12:44 PM
Page xxvii
Word mesterfogások
(800) 998-9938 (USA és Kanada) (707) 829-0515 (nemzetközi/helyi) (707) 829-0104 (fax) Technikai kérdésekkel, illetve megjegyzésekkel az alábbi címre írhatunk:
[email protected] Könyvünkhöz kapcsolódik egy webhely is, amelyen példákat, hibajegyzéket és a késõbbi kiadásokra vonatkozó terveket találhatunk. A címe az alábbi: http://www.oreilly.com/catalog/wordhks Könyvünkrõl és az O’Reilly egyéb kiadványairól bõvebben olvashatunk a kiadó weblapján: http://www.oreilly.com
Tud egy ügyes fogást? Az alábbi webcímen tájékozódhatunk a sorozat további köteteirõl, illetve magunk is beküldetünk saját fogásokat a késõbbi kiadásokhoz: http://hacksoreilly.com/
Köszönetnyilvánítás Mindenekelõtt köszönetet kell mondanom munkatársaimnak az O’Reillynél, akik olyan izgalmas és értékes munkahelyet teremtettek, amilyenrõl az ember csak álmodni szokott. Külön köszönet illeti Rael Dornfest, Simon St. Laurent és Robert Luhn kollégáimat, akik lehetõvé tették számomra e könyv megírását. Szeretném megköszönni Brett Johnsonnak, hogy áldozatos szerkesztõi munkájával ott bábáskodott elsõ könyvem megszületésénél, valamint Steve Saundersnek, hogy technikai lektorálásával és seregnyi hasznos tanácsával hozzájárult munkám sikeréhez. Köszönet illeti továbbá Rachel Wheelert a lelkiismeretes olvasószerkesztõi munkáért, továbbá Mary Anne Weeks Mayot. Hálás vagyok Claire Cloutiernek is, hogy szabadságot és bátorítást adott a kísérletezéshez, aminek nyomán számos, e könyvben felbukkanó fogáshoz jutottam el. Köszönet illeti külsõ szerzõtársaimat is – Andrew Bruno, Sean M. Burke, Ian Burrell, Greg Chapman, Paul Edstein, Guy Hart-Davis, Evan Lenz, Jack M. Lyon, Gus Perez, Shyam Pillai, Phil Rabichow, Cristopher Rath, Omar Shahine, Mark Hammond és Dan Mueller – agyafúrt ötleteikért, és különö-
xxvii
w00.qxd
xxviii
10/27/2006
12:44 PM
Page xxviii
Word mesterfogások
sen azért, hogy ezeket nagylelkûen megosztották a Word-felhasználók közösségével. Hálás vagyok a WOPR Lounge (http://www.wopr.com) közösségének is, akik õszinte lelkesedéssel segítenek másoknak a Word valódi megértésében. Külön köszönettel tartozom Jefferson Schernek egy szinte kibogozhatatlan kódsor tisztázásáért, valamint Gary Friedernek értékes megjegyzéseiért és hasznos tanácsaiért. Végül – de korántsem utolsósorban – köszönetet kell mondanom barátaimnak és családomnak, akik nem feledkeztek meg rólam az alatt a hét hónap alatt sem, amit szerzetesi magányomban a számítógép képernyõje elõtt töltöttem e könyv írásával. Külön hálával gondolok feleségem, Audrey türelmére, biztatására és szeretetére, valamint arra, hogy hitt abban, hogy sikerülhet az, amiben még magam sem voltam egészen biztos.
w00.qxd
10/27/2006
12:44 PM
Page xxix
A szerzõ és társai A szerzõ Andrew Savikas az O’Reilly Tools Group munkatársa, ahol azon fáradozik, hogy a kéziratokból valódi könyveket varázsoljon. Õ fejlesztette ki és tartja kézben azokat a Word sablonokat és VBA makrókat, amelyeket az O’Reilly szerzõi használnak, már ha nem ragaszkodnak a POD-hez. Esetleg az XML-hez. Na jó, ott van még a troff is. De Andrew nem elégszik meg a Worddel! Megteszi más is – a FrameMaker, a FrameScript, az InDesign, a DocBook, az XML, a Perl, a Python, a Ruby, vagy bármi, amit munkatársai asztalán meglát. Diplomáját az Illinoisi Egyetemen, Urbana-Champaignben szerezte kommunikáció szakon. Jelenleg Bostonban él feleségével, Audrey-val, aki szereti nyomtatásban látni a nevét.
A közremûködõk A következõkben felsoroltak voltak olyan jók, hogy megosztották a szerzõvel fogásaikat, írásaikat és gondolataikat: • Andrew Bruno (http://qnot.org) diplomáját a Buffalói Egyetem informatikai szakán szerezte. Miután lehúzott jó pár hosszú telet New York állam nyugati részén, végül Észak-Kaliforniába költözött, ahol a napsütés rendkívüli jelensége két hónapnál tovább is élvezhetõ. Jelenleg az O’Reilly Media, Inc. programtervezõjeként dolgozik, ügyesebbnél ügyesebb trükkökkel javítva a cég belsõ fejlesztéseit. A „magas tudomány” mellett nem veti meg a Perl, a Java és a C++ nyelveket sem.
w00.qxd
xxx
10/27/2006
12:44 PM
Page xxx
Word mesterfogások
• Sean M. Burke nevéhez fûzõdik az O’Reilly RTF Pocket Guide és Perl and LWP kiadványa, valamint a Best of the Pearl Journal számos szakcikke. Sean a Perl nyílt forrású közösségének aktív tagja, egyike a CPAN legtermékenyebb modulprogramozóinak, emellett szaktekintélynek számít a jelölõnyelvek területén is. Nyelvész végzettsége arra is magyarázatot ad, miért foglalkozik mindezek mellett olyan programok fejlesztésével, amelyek az alkalmazások nemzetközivé tételét, illetve a helyi nyelvek használatát segítik. Az alaszkai Ketchigenben él, doromboló urával és parancsolójával, Fang Dynasty-vel. • Ian Burrel • Greg Chapman mûszerészként, kétévnyi távoktatás után ráébredt, hogy egy dologban biztosan hasonlít a jó programozókhoz: elég lusta, hogy sokat dolgozzon azért, hogy ne kelljen unalmas, ismétlõdõ feladatokat végeznie. Greg, aki korábban Microsoft MVP volt, több kíváncsisággal, mint idõvel rendelkezvén úgy érezte, hogy a Microsoft Word nagyszerû terep a fejlesztési és rendszerirányítási tapasztalatok megszerzésére – így több idõt tölthet repüléssel és kevesebbet gürcöléssel. Munkája révén gyakran megfordul Chicagóban és Illinoisban; mozgását könnyen nyomon követhetjük Dian Chapman elektronikus folyóirata, a TechTrax oldalain, webhelyén, a http://www.mousetrax.com címen. • Paul Edstein a nyolcvanas évektõl kezdve nyûvi a PC-ket, ez idõ alatt leginkább a szövegszerkesztõkkel és táblázatkezelõkkel foglalkozott. Mindeközben elsajátította a PC-s assembly-kódolás fortélyait, beleásta magát a Windows VB és VBA világába, és készített néhány egyedi nagygépes és közepes méretû programot. A Microsoft Office alkalmazások körében szerzett tapasztalataira támaszkodva 2002-tõl különbözõ hírcsoportok aktív szerzõjévé vált. A felmerülõ problémák megoldása során „megtanította” a Wordöt a logaritmikus és trigonometrikus függvények kiszámítására, megoldotta a dátummûveletek elvégzését, és számos automatikus dokumentumkezelési módszert dolgozott ki makrók helyett mezõkódok alkalmazásával. • Mark Hammond Melbourne-ben élõ független Microsoft Windows tanácsadó. Diplomáját a Dél-ausztráliai Egyetemen szerezte informatikából, majd számos komoly cégnek dolgozott. Tanácsadói tevékenységét 1995-ben kezdte. Mark a Python több windowsos bõvítményének szerzõje, így az õ nevéhez fûzõdik a PythonWin, az Active Scripting és az Active Debugging-támogatás, valamint szerzõtársként részt vett a COM keretrendszer és bõvítmények fejlesztésében is. Elismert szakember az Active Scripting és a hozzá kapcsolódó témakörök területén, és felszólalt a Microsoft utóbbi három, professzionális fejlesztõk számára rendezett konferenciáján.
w00.qxd
10/27/2006
12:44 PM
Page xxxi
Word mesterfogások
•
•
•
•
•
•
Mindemellett csak úgy ontja az ingyenes Python-bõvítményeket – kész csoda, hogy marad ideje tizenéves lányára és kedvenc koncertjeire. Guy Hart-Davis már akkor is a Microsoft Worddel dolgozott, amikor annak még fogalma sem volt róla, hogy egyszer majd Windows rendszeren fut. A makrók és a számítástechnikai könyvek írása számára élvezet, bár azt sem bánja, ha hoznak valamit a konyhára. Az utóbbi idõben megjelent könyvei a Windows XP and Office 2003 Keyboard Shortcuts, a Mac OS X and Office v.X Keyboard Shortcuts és az Adobe Creative Suite Keyboard Shortcuts. Evan Lenz alkalmazásfejlesztõ, aki leginkább az XLST világában mozog otthonosan. A W3C XSL munkacsoport tagjaként részt vett az XPath 2.0, az XLST 2.0 és az XQuery 1.0 fejlesztésében. Számos XML konferencián felszólalt, emellett társszerzõje Wrox Professional XML-je második kiadásának, és õ írta az Early Adopter XQuery elõszavát. Evan sokoldalúságát mutatja, hogy zenei diplomát is szerzett a Wheaton College-ben; választott szakirányai a zongorajáték és a filozófia voltak. Jelenleg a Washington állambeli Seattle-ben él feleségével, Lisával, és fiával, Samuellel. Webhelyét megtalálhatjuk a http://www.xmlportfolio.com címen. Jack M. Lyon szakmája könyvszerkesztõ, de hamar elege lett az unalmas, ismétlõdõ feladatokból, és programokat kezdett írni a Microsoft Word feladatainak automatizálására. 1996-ban megalapította az Editoriumot (www.editorium.com), amelyen elérhetõvé tette e programokat más profik számára is. Jack rendszeresen kiadja az Editorium Update ingyenes hírlevelet, amely a Microsoft Word szerkesztési lehetõségeivel foglalkozik. Mindemellett egy Salt Lake City-i kiadóvállalat vezetõ szerkesztõje, a Managing the Obvious társszerzõje. Dan Mueller programfejlesztõként dolgozik. Jóllehet az Illinoisi Egyetemen informatikai diplomát szerzett, szakirányként mégis inkább az egyszerû algebrát választotta volna (már ha lett volna ilyen). Polcán több O’Reilly könyv sorakozik, és most repes az örömtõl, hogy maga is hozzátehet valamit a sorozat egyik tagjához. Gus Perez (http://gusperez.com és http://blogs.msdn.com/gusperez) a Microsoft C# fordítói csapatának QA vezetõje, és a cégnél dolgozik már majdnem hat éve. Korábban a Visual J++ és a Visual C++ csapatokkal töltötte idejét, majd innen került át a Visual C# alakuló csapatához. Szabadidejében Gus kedvtelésbõl is programozik, emellett gitározik egy kis, helyi rockbandában (http://opus80.com), és golfozik, ha éppen nem túl esõs az idõ Seattle környékén. Shyam Pillai (http://www.mvps.org/skp/ )
xxxi
w00.qxd
xxxii
10/27/2006
12:44 PM
Page xxxii
Word mesterfogások
• Phil Rabichow visszavonult ügyész, aki vagy tíz éve játszadozni kezdett a számítógéppel és a Microsoft Worddel. Részt vett a WOPR Lounge-ban, 2001 januárjától pedig WMVP (Woody Most Valuable Professional). Szabadidejében lánya focicsapatánál edzõsködik, biliárdozik, teniszezik és hegyet mászik. • Christopher Rath a számítástechnika megszállottja, mióta 1977-ben megkapta elsõ programozható számológépét. Komolyabban szabadidejében elõször a HP-41c számológép programozásával foglalkozott, ami hamar komolyabb megbízatásokhoz juttatta, hiszen itt szerzett tapasztalatait azonnal kamatoztathatta az iparban. A VBacs mellett figyelemre méltó mûve a Songbook LaTeX stílus, amely – más segédprogramokkal, tippekkel és véleményekkel egyetemben – elérhetõ webhelyén, a http://rath.ca címen. Christopher jelenleg üzleti tanácsadóként dolgozik, több mint 20 éves tapasztalatával segít az informatikai befektetések hatékonyabb kiaknázásában. • Omar Shahine (http://www.shahine.com/omar) a Microsoft vezetõ programtervezõje a Hotmail „Front Door” csapatában. Korábban öt évig a Microsoft Macintosh Business Unit csoportjában dolgozott, ahol hathatósan segédkezett az Outlook Express, az Entourage és a Virtual PC több változatának kidolgozásában.
