Wertheiuier, Eduárd von A tervezett ne'gyes szövetség

Wertheiuier, Eduárd von

A tervezett ne'gyes szövetség

r

^

ÉRTEKEZÉSEK A TÖRTÉNELMI TUDOMÁNYOK

KÖRÉBL

Kiadja a Magyar Tüdomájíyos Akadémia.

A

II.

OSZTÁLY RENDELETÉBL SZERKESZTI

PESTY FRIGYES OSZTÁLYTITKÁR.

IX.

KÖTET.

I.

SZÁM. 1880.

A TERVEZETT

NÉGYES SZÖVETSÉG AUSZTRIA-, OROSZ

,

FRMCZIA- ÉS SPAUYOLORSZÁG KÖZT.

1787—1790. (ADALÉK AUSZTRIA KELETI POLITIKÁJÁHOZ.)

KIADATLAN FOERÁSOK ALAPJÁN IRTA

WERTHEIMER

EDE.

-glííiiifri^§-

BUDAPEST, M.

1880.

TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ HIVATALÁBAN. (az

akadémia épületében).

—

ÉRTEKEZÉSEK a történeti tudományolt körébl. Els I.

II.

Szám. Hazánk közlekedési eszközeirl, üunfalvy Jánostól. 1867. 551 Szám. A perdönt bajvivások története Magyarországon.

P III.

1867—1870.

kötet.

e

sty Frigyestl.

1867. 190

Ira 20

kr.

60 kr,

1

Szám. Dunántúli levéltárak ismertetése különös tekintettel II. Rákóczi Ferencz korára. Thalj' Kálmántól. 1867. 46

20 kr.

1

A

niagjar birodalom nemzetiségei és ezek száma vármegyék és járások szerint Fényes Elektl. 1867.77 1 V. Szám. Egy lap Erdély legújabb történelmébl. Szilágyi Ferencztl. 1867. 160 1 VI. Szám. Bethlen Gábor fejedelem trónfoglalása. Szilágyi Sándortól. 1867. 74 1. . VII. Szám. A Temesi Bánság elnevezésének jogosulatlansága. Pesty Frigyestül. 1868. 48 1 Vin. Szám. Babylonia és Assyria skori történelmének hitelesIV. Szám.

.

,

Ribáry Ferencztl.

sége.

1869.

Ráth Károly m. akad. tag emlékezete. ris tói. 1869. 25 1 X. Szám II. Endre szabadságlevelei. Knanz

ÍX. Szám.

1869. 79

511....

Rómer

30 kr. 40 kr. 20 kr. 20 kr. 20 kr.

Fló10 kr.

Nándortól. 30 kr.

1

XI. Szám. Rendi

országgyléseink jellemzéséhez. Ferencztl. 1869.36 1 történelméböL 1870. 136 1

10 kr.

Ferencztl.

Szilágyi

XII. Szám. Zilah

Salamon 40 kr.

Második kötet. 1872. I.

Szám. Jelentés az Antwerpiában 1871-ikévi augusztus 13 22-éig tartott nemzetközi geográfiai congresaus munká-

Hunfalvy Jánostól.

latairól. II.

1872.

31

Szám. Nyitra vármegyének XV. századbeli vámheljei.

zel

Gusz t á vtó

1.

1872, 14

lap.

W e n-

1

m.

Szám. Péter és Aba. Szabó Károlytól. 1872. 48 1. IV. Szám. Henckel János, Mária királyné udv. papja. Franki

Vilm

V Szám.

ostól.

Nevezetes per

1S72. 31

1

10 kr. 20 kr. 10 kr.

—

lcsei

10 kr.

polgáiok között 1421 1429. Wenzel Gusztávtól. 1873.34 VI. Szám. Révai Ferencz nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása 1538 1555. Franki Vilmostól. 1873. 94 1 VII. Szám. Diósgyr egykori történelmi jelentsége. Wenzel 1

lo kr.

—

.

.

Gusz táv tó 1. 1873. 82 1 VIII. Szám. Adalékok Bethlen Gábor szövetkezéseinek történetéhez. Szilágyi Sándortól. 1873. 96 1. Egy táblával. IX. Szám. Emlékbeszéd Érdy János 1873. 26

X. Szám.

A

felett.

1873.57

30

kr.

30 kr.

Nagy Ivántól. 10 kr.

1

székelyek alapszerzdése.

tl.

30 kr.

1

Balássy Ferencz20 kr.

A TERVEZETT

NÉGYES SZÖVETSÉG AISZTRIA-, OROSZ

,

FRimíA-

ÉS SPANYOLORSZÁG KÖZT.

1787—1790.

(ADALÉK AUSZTRIA KELETI POLITIKÁJÁHOZ)

KIADATLAN FORRÁSOK ALAPJÁN

WERTHEIMER

BUDAPEST, A M.

T.

EDE.

1880.

AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA. (Az Akadémia épületében.)

y ^^<>

FEB2 7

1973

DB -Ti

3

ÍV'f

Budapest, 1880. Az Athenaeum

r.

társulat

könyvnyomdája.

Elszó. Jelen dolgozat a bécsi

cs.

és k. titkos

házi-

udvari- és állami levéltárnak eddigelé kiadatlan forrásain alapúi.

Kerültem nyomtatott szehalmozni megitélni,

;

idézeteket ösz-

a szakért történet-buvár képes

lesz

vájjon az idevágó irodalmat lelkiismere-

tesen használtam-e

Ezúttal

midn

müvekbl

is

fel.

kedves kötelességnek teszek eleget,

Arneth lovag

nagyméltóságának, az állami

levéltár igazgatójának, Fiedler osztálytanácsos urnák,

Felgel és Paukert tisztvisel uraknak forró köszönetet

szavazó lí, azon szeretetreméltó támogatásért és szivélyességért,

melylyel az

mányt elmozditák.

állami

levéltárban e tanul-

^

I.

FEJEZET.

Ausztria és Oroszország a Portával történt összeütközés kitöréséig, 1787-ben.

Az egyike,

legkimagaslóbb mozzanatainak

újabbkoii történet

midn

II.

József császár az orosz czárnvel 1787-ben

Chersonban másodízben

E

találkozott.

pillanattól kezdve az

európai hatalmak politikai állása határozottabb alakulást nyert.

Már

Frigyes porosz király utolsó éveiben, de kivált annak

II.

1786-ban bekövetkezett halála után, az eddigi szövetségek ers rázkódást szenvedtek.

nek

Az

egyes államok határozatlanul keres-

ismét gyorsan szétváljanak. Csak

a

hogy egymástól

összeköttetést; közelednek egymáshoz,

XVIII. század eme

get veszélye

midn

az európai egyensúly

nevezetes axiómájának komolyan fenye-

mutatkozott, változtak a politikai viszonyok gyor-

san egymásután

eltnt

jelenetei, szilárdabb

és tartós szövet-

kezésekké.

Az

Ausztria és Oroszország közt Törökország ellenében

véglegesen létrejött egyetértésnek híre, szorosabbra fzi a kapcsot

Anglia

és

Poroszország között

Hollandiát és Svédországot vonni.

De

is

;

e két

törekszik

hatalom a portát,

eme szövetségbe

a bécsi és szent-pétervári udvarok

is

bele-

szövetségesek

után látnak a magok számára, mi végbl az osztrák államkanczellár, is

Kaunitz berezeg, hasonlólag mint 1756-ban, ezúttal

a két császári udvar és Francziaország között az egyesülés

mellett felszólal, az így létesítend négyes szövetségben a spa-

nyol udvar utolsó tagúi fogván sorakozni.

Megkísértem a század vége kitörését M. TUD.

megelzleg

beállott

felé,

a franczia forradalom

eme legnagyobb mozgalomról,

AKAD, ÉRTEK. A TÖRT. TUD. KÜBÉBÖL.

*

WERTHEIMER

6

a bécsi titkos

házi, udvari

lan forrásai alapján

EDE.

és állami levéltárnak eddig kiadat-

szólani.

Ausztria segítségével Oroszországnak sikerült Törökrországtól 1784-ben a

Krimet

elvenni.

nehéz szívvel adta ehhez beleegyezését, azonáltal

ama

^)

fényes porta csak

mind-

le

szándékáról, a Feketetenger e kulcsát egykor

ismét visszaszerezni. Ugyanezért igaza

midn

A

nem mondván

volt II. Frigyesnek,

az 1784. évi január 4-én Oroszország és Törökország

részérl, Ainili-Kawak egyik faluházában

aláírt békekötést

^hiányosan összetákolt, felületesen átmeszelt békének* vezé.

Az

^)

ne-

ellentétek e két hatalom között sokkal mélyebben

gyökereztek, semhogy azokat egy egyszer békeszerzdés által

A kölcsönös

kiegyenlíteni lehetett volna.

elkeseredés és leg-

nagyobb gylölet eljelei mindinkább növekedtek.

Az

esemé-

nyek az ujabb összeütközés kitörését elkerlhetlenné tevék. S

már oly gyakran még hosszú idn át

a mint Európa a kelet felöl borúval fenyegetve lett és fog,

hasonlóképen mutatkoztak ezúttal

is

általános há-

annak

fenyegettetni jelei,

misze-

Szent-Pétervár és Konstantinápoly között felmerült

rint a

viszály

nem

fog visszahatás nélkül maradhatni egész Európára

nézve. Ausztria és Oroszország között 1781. óta kölcsönös szö-

vetség állott fenn.

^)

Oroszország és a porta közötti háború

kitörése esetére, Ausztria kötelezve volt,

mint az elbbi hata-

kimenetel eredmény melyek Törökországot a két szövetkezett császári udvarnak prédául feláldozták, könnyen keresztülvihetökké válhattak. De vájjon nyugodtan nézhették volna-e Francziaország, Anglia, Poroszlom szövetségese

föllépni.

Szerencsés

esetében, az 1781-iki szerzdés

Joseph

II.

iles

Joseph

1.

Katalin Józsefhez 1784. febr. 24-én. Les

qui par cetté convention passent sous la doniiuatiou

de l'Empii'e de Russie forment l'amitié,

titkos pontozatai,

und Katharina von Russland. Ihr Biiefwechsel her-

ausgegeben von Arneth, 221. provinces et les

ama

ma

h l'appui, au soutien de

dot. Je l'avoue volontiers, je la dois a

mon

meilleur ami et

allié,

l'Empereur

II. «)

Zínkeisen, Osmanische Geschichte. VI. köt. 494. lap.

) Das

russisch-oesterreichische Bündniss

Tratschewsky. köt. 1875.

361-dik

lap.

Sybel,

vom Jahve

Historische

1781. von A.

Zeitschrift

XXXIV.

A TERVEZETT NÉGYES SZÖVETSÉG.

7

ország és Svédország az ozmau birodalomnak a két császári

hatalom

által széttépetését ?

A

legnagyobb nyugtalauságra kellé tehát, hogy szolgál-

tasson okot azon esemény,

midn

az orosz czáruö, a

közeled

viszályokra való tekintettel, szövetségesét, 11. József császárt találkozásra Chersonba meghívta.

törekv hogy

Az

orosz

czárnnek nagyrasem hihette,

tervei kelletinél túl ismertek lévén, senki

e találkozásnak

alapindoka két fejedelem közti barátságos

szó- és eszmecserénél

nem volna

Nem

egyéb.

érdek nélküli az

Chersonba

orosz

császárnénak jellemét tanulmányozni,

utazik,

hogy a Krimet meglátogatva, császári szövetségesével

ki

találkozzék.

óta

Ez idben II. Katalin uralkodott Oroszországban. Régmár túlhaladta volt a nagyon is hányatott ifjú kort, azon

mely a szentpétervári udvarnál a tettetés, csalás és ravaszságnak iskoláját elvégezte régen letntek már ama na-

ifjú kort,

;

pok,

midn

férje által figyelemre

nem

méltatva, a daliás Sol-

tikow karjai közt a szerelem legels gyönyöreit élvezte, és ré-

gen elmúlt azon

id is, midn az oranienbaumi kert

lugasaiban

a tüzes Poniatowsky Stanislavval hevít csókokat váltott

régen szétoszlott amaz ábránd,

midn még OrloAv, Nem álmodozott

volt,

eszménytöbbé az

képe, hálószobájának

ura

ábrándosan

Lanskoyról, kinek emlékét Potemkin

szeretett

volt.

megjelenése szivébl kitörölte.

Nem ben

is

uyult,

volt képes szenvedély nélkül élni, a

nyilvánult.

mélyen fekv kék szemei, sas

jelezték, addig

mi egész lényé-

A mig homloka, fekete szemöldök által beárorra,

nagyságát

arczának alsó része inkább aljas

és fenségét

bnre

hajló

természetet árult el. Szellemében is mutatkozott a nemes ség és durva érzékiségnek különös vegyüléke. A hol más

fen-

na

hogy a vétekben végkép elmerülve eltnjék, ott Katalin, hatalmas becsvágy

bün

csábító gyönyöreinek áldozatul esett volna,

által vezéreltetve,

a gyalázatnak utolsó lépését kerülni tudván,

képes volt visszatérni, és az ellenkez utón a legmerészebb és legterjedelmesebb czélokra törekedni. Ugyanazon hévvel, melylyel

magát minden ujabb szerelemnek átengedte,

fejedelemn minden benne feltámadt

lelkesült

új eszméért

is.

mint

Potem-

kinnek azt jelenté ki Katalin, miszerint maga kivan uralkodni

AVERTHEIMER EDE. 8 ezt

tudja

telmét,

meg Európa.

is

*)

és mesteri tettetési

-)

Egész

itélötehetségét, kitiiiiö ér-

mvészetét

^)

arra használta

fel,

hogy az állami ügyek menetével alaposan megismerkedjék.

Mindenkor

önmaga osztott ki önmaga hallott, látott

saját nézete szerint cselekedett,

parancsokat, adott ki utasításokat

A

és tett mindent.

;

*)

követek jól tudták, hogy Ostermann gróf,

minisztere, csakis viszhangja volt Katalinnak.

^)

Oroszország nagysága képezte becsvágyának éltet

Majdnem

méjét.

esz-

ördögi nyugtalansággal munkálkodott legna-

gyobb ellenségének, az ozmán birodalomnak megsemmisitésén.

Még

a szerelmi liódolatok sem ingerelték érzékeit annyira,

mint azon hizelgések. melyekkel az ellenségei ellen készített terveiért elárasztották.

hódította

midn

meg a

Potemkin ismervén ezen

az utóbbi szokásos hódoló

polyba vezet

utat

neki

a világ koronáját fejére

ban

prémmel

elvárni.

114.

a Konstautiná-

Katalin azt válaszolta

illesztesse. *)

t

díszítve fogja

öltözetben, a legdrágább szi-

a török birodalom fvárosá-

')

hinterlassenen Papieren

1.

XXin. it«

modorában

Görtz, Denkwiirdigkeiten aus dessen

')

I.

úton

megmutatta, hogy ama városban

pompás görög

Voltairenek, hogy bériai

titkot, ez

császárnöt. Voltaire által el volt ragadtatva,

«)

Ugyanott 112.

*)

Dohm, Denkwürdigkeiteu

1.

iiitiuor

Tous ceux qui connoissent

1.

publique et privée

l'a

S.

M.

Zeit

1778—1806.

J. assurent, et

prouvé qu"Elle posséde

l'art

II.

köt.

toute sa condn-

de dissimuler au

supréme degré. *)

Görtz, Denkwürdigkeiteu

')

Ug3-anott,

«)

Lettres de l'Impératrice de Eussie et de Voltaire, Lettre

I.

köt. 113.

Voltaire Katalinhoz, Ferney 1768. nov. 15.

goene, Madame,

il

venir

me

S'ils (a

c'était

XV.

törökök) vous font la

pourra bien leur arriver ce que Pierre

eu autrefois en vue,

le

grand avait

de fairé de Constantinople la capitale de Vem-

Je demande a votre

pire russe.

1.

1 1 3. 1.

ma j esté

impeiúale la permission de

mettre a ses pieds et de passer quelques jours a sa cour des

qu'elle sera établie a Constantinople. ')

decz.

'Ili

Ugyanott. Lettre XVI. Katalin Voltairehez St.-Pétervár 1763. lors de

votre entrée dans Constantinople j'aurai sóin de fairé

porter a votre rencontre un bel habit a la grecque doublé des plus ches dépouilles de la Sibirie.

ri-

A TERVKZETT NÉGYES SZÖVETSÉG. Ily eszniónyképckkel szerette tetui.

nie.

k('pzel('tét

9 gyöngyörköcl-

Ausztria által hatalmas szövetségesre sikerült szert tenis, hogy Krimia a Feketetengert eltte megnyiTovábbá megbizottak izgattak a török birodalomban. A

Elérte azt

totta.

háború elkerülhetlennek bizonyulván

Már

nézett annak elébe.

is

be,

Katalin vágyódva

örökre megsemisítettnek vélte az

ozmán uralmat. Katalinnak hiúsága azonban a hizelgésnek határtalanul hódolva, egész lényét az által befolyásoltatni engedvén, ennek az lett a következménye, hogy az 1787

— 90.

években inkább

foglalkozott a tervekkel, mint az azok kivitelére szükséges eszkö-

Nem

zökkel.

hanem

az eredmény, mely ol-

távozott, törte

meg itéltehetségének

a szerencsétlenség,

dala melll eddig

nem

önállóságát és homályosította

el belátását.

Inkább mint valaha,

a dicséret által megközelíthet lévén, minden bókért hálásnak

mutatkozott.

^)

Mi sem

háboríthatta

fel

most inkább, mint ha Ezen években

valaki közelében unatkozni merészkedett volna.

nem

birt kellemetlen hirt elviselni

;

a ki kedvében akart járni,

mindig Oroszország fényét volt kénytelen említeni.

mondás egész

lényét izgatottságba ejtette.

hogy észrevétlenül,

ségre volt szükség, eltéríttethessék. »)

ki

Csak

is

Az ellen-

véleményétl

saját

két férfiú létezett a birodalomban,

vele nyíltan szembeszállaui bátorkodhatott

az akkori kegyencz

-)

A legnagyobb ügyes-

Mamonow. Veszekedés,

:

Potemkin

és

czivakodás, dacz,

olykor tettleges bántalmazás voltak az egyedüli eszközök, melyekkel ezen két kegyencz úrnjét engedékenységre bírta. Copie d'un P.

S'»'"

:i

Sa Mnjeste l'Eiupereur de Kiow

*)

le

25.

Avril 1787. Cobenzlnok Kauuitzhoz intézett jelentéséhez mellékelve. 1787. ápril 25.

Állami

levéltár.

Cobeuzl Kauuitzhoz, St.-Pétervár, 1788. uov. 21. Állami levéltár. gewohnt, allé ihre Wünsche erfüUt zu sehen, und hat seit langer

s)

»Sie

ist

was wiedriges Schiksaal und Wiederspruch ist, in Vergessenheit im ührigen, das den Kraften Ihros Staats und Ihrev Deuen Sie am meisten zugethan ist, Macht alk's möglich seye. Wie sie sind eben diejenigen, die Ihrem Willcn blindlings folgeu. dann die Sie umgebende innlándische Hof Leute mit einer Ihr ganz eigenen Art gewöhnt hat, Ihv blos von dem, was Sie "will zu sprechen, und Eir Zeit alles,

gesetzt. Sie glaubt

fást

auch nichts anders zu sagen, 3; *)

als

was

Sie will, dass

mann

Ihr snge.«

Copic d'un P. S<"™ a sa majeste l'Empereur. Állami levéltár. Cobenzl Kauuitzhoz, Szt.-Pétervár 1788. nov. 21. Állami levéltár.

-

WERTHEIMER

XO

módon

Ily

zet

mibl

a

utat,

zárta el Kataliu

maga

igazsághoz ve-

elöl az

azután könnyen magyarázható, mikép en-

gedhette magát oly

Potemkin

EDE.

fejedelemn, mint Katalin,

tehetséges

Chersonban a legmerészebb szemfényveszté-

által

sekkel elvakitatni. Csakis igy volt lehetséges, hogy

a hadjáratra mindent elkészítettnek

hitt,

mig Katalin

addig annak 1787-ben

történt megindítása alkalmával, a hadsereg

nem

volt fegyver-

minden a legnyomorúbb állapotban Katalin ez idben nem volt többé amaz elbbi Ka-

kezve, a lszer rossznak s találtatott.

ha

talin és

II.

nem még sem

József jogosan

induló szellemi erejérl,

^)

is

szólhatott enyészetnek

szenvedett kétséget, hogy

ruganyosságából sokat veszítvén, a hiúság rajta nagy pusztítást okozott.

Józsefre nézve végzetteljes volt, hogy birodalmának és

messzire terjed terveinek sorsát ván,

magát a chersoni

verhez nyúlni elhatározta.

Már ket

eme fejedelemnhez

kapcsol-

utazásra, valamint a porta ellen fegy^)

1774. óta értesítette egymást a két fejedelem az

érdekelt események fell, folytonos levelezés által, melynek

minden egyes lapján megérzett a hiúság tömjénének mindketten oly nagyon kedveltek. ^) Katalin ezúttal

is

értesíté II. Józsefet a

szaga, mit

Törökországgal

közel álló viszályokról, valamint arról, hogy Francziaország

azok kiegyenlítésére közremködését felajánlotta, mely közre-

mködést azonban

csak azon feltétel alatt tarthatná sikeres-

Konstantinápolyban a császári követ is támoEgyszersmind meghívta Józsefet Chersonba, de oly modorban, mely annak önérzetét mélyen sérté ^) Eme meghí-

ha

nek,

gatná.

azt

*)

!

vás különben

«J

is

Ausztriára nézve felette kedveztlen alkalom

Cobenzl Kaunitzhoz, St.-Pétervár 1787. jan.

7.

U.

i.

12.

Állami

levéltár. »)

Fontes rerum Austriacarum

XXU.

Die Relationein der Botschaf-

Arneth non avesse

ter Venedigs über Österreich in 18. Jahrhundert, herausgegeben v. 327.

1.

Felice la Monarchia Austriaca, se l'alleanza collá Eussia

immerso Giuseppe secondo

nella guerra centre

i

Turchi.

Arneth, Joseph

II.

*)

und Katharina v. Russland, Ihr Brief wechsel Arneth, Joseph II. und Katharina 274—76. lap.

5)

Ugyanott, 278.

1.

')

jegyzet.


mai

A

jött.

11

császár által kiváltságos jogaiban megsértett Né-

Nagyon

metalföld a fellázadáshoz állott közel. ez utazás elöl kitérni, lia

nem

is

szeretett volt

kellett volna attól tartania,

hogy megsérti a császárné hiúságát, ^) ki a nk szokása szerint, mindent önmagára vonatkoztatott. E körülmény, valamint Kauuitznak a miatti aggodalma által indíttatva, hogy vonakodás esetében Ausztriának befolyása Szent-Péterváron a poroszok által könnyen háttérbe szorittathatnék,

József a csá-

^)

szárnéhoz levelet intézett, melyben szívélyes szavakban a

örömének adott pillanat után,

kifejezést,

midn

feletti

mennyire vágyódik mindinkább azon

a császárnt üdvözölhetni fogja. Azonban

némi búskomorsággal azt sem akarja eltte

titkolni,

mennyire

fogná a császárné rajta a változást észrevenni. Most már pa-

róka fedi

fejét

t

munka

;

komoly, fárasztó és gyakran kelletlen szellemi

megöregítvén_, korábbi rugékonyságától és vidám-

ságától megfosztották. Egyedül szive és Katalin iránti hajla-

mai maradtak

és

fognának maradni változatlanok.

Katalin megörült, hogy József külön futár

^)

által, köz-

vetlenül elutazása eltt neki szerencsés utat kivánva, ismételten óhajtását nyilvánítá,

t

mielbb

épen idejekorán érkezett, miután már

viszontláthatni. is

hitegetéssel iparkodtak József ellenében felizgatni,

nem

fogna Chersonba eljönni.

is

A teljes

A

hir

sokan Katalint azon

hogy utóbbi

*)

önmegelégedés érzetével indulhatott már most

útnak az orosz császárn, miután Kaunitztól elbb még azon üzenetet vette, hogy log,

nem

léteznék a világon oly lehetséges do-

mit a császár barátságától megnyerni

A legpazarabb elkészületekkel

nem

utazott Katalin

remélhetne.

^)

amaz országba.

Joseph n. und Leopold von Toscana, Ihr Briefwechsel, kiadta Arneth,

II.

*)

levéltár.

köt. 34.

1.

Kaunitz gróf Mercyhez Párizsban Bécs, 1787. okt. 5. Állami Lásd: Beér, Joseph II. Leopold II. u. Kaunitz, ihr Briefwechsel ;

1873. 246.

1.

az utasítást, melyet Kaunitz

II.

József számára adott, a csá-

szárné iránti magaviseletére nézve.

Állami

und Katharina,

3)

Arneth, Joseph

*)

Cobenzl gróf, Bjiunitz herczeghez

II.

;

283.

1.

St.-Péterváron 1787. jau. 18.

levéltár. *)

Cobenzl Kaunitzhoz, St.-Pétervár 1787. jau.

18.

Állami levéltár'

WEKTHEIMER EDE.

12 hol

skorban azon templom

görög költk kodott.

A

állott,

által dicsitett

melyben moudaszerüleg a

papn

Tphigenia egykor ural-

mely 14 kocsin és 124 száSzent-Pétervárról, nagy medvebrökbe

császári utazó társaság,

non 1787-beu indult

el

brökbl

volt burkolva, a fejek nyest

készült sapkákkal fedve,

mi az egésznek szokatlan külst kölcsönz.

Az

nem ismer

újabbkori történet

szer utazáshoz

^)

eme, valóban mese-

hasonlót. Szürkület felé, az országút mentén,

a kocsik mindkét oldalán világító tüzek lobbantak

föl, melyek mágikus jelenetet nyújtottak az által, hogy a nagy jég- és hótömegeket kristály- és gyémántból álló mindmegannyi

alkotványokúl tüntetek

nek elvarázslója,

fel. ^)

Az

ezeregy éjszaka eme meséjé-

mveletlen vidéke-

ki genialitását, melylyel

ken fényes palotákat,

jól berendezett falvakat és

eddig

ismeretlen gazdagságot mintegy varázsütéssel elállított, jes fényében ragyogtatá

:

Potemkin berezeg,

után a »tauriai« elnevezést nyerte, elre császárnét a régi KieAvben

fogadja.

ki

itt

tel-

eme mtéte

hogy a Egyedül Potemkinnek sietett volt,

hatalom megadva, milliókat pazarolni ama czélra, hogy úrnjével a legcsodálatosabb, de egyszersmind legmerészebb

volt a

szemfényvesztések

uralkodása Kri-

által elhitesse, miszerint

miában rövid id alatt annyira áldásossá lett, hogy ezentúl eme vad, kietlen tájakon mozgékony élet, kedvez anyagi állapot,

st majdnem gazdagság uralkodnék

mindez nem

volt

tényleg azonban

;

egyéb üres szemkápráztatásnál. Másrészrl

csakis a saját csalhatatlanság hitétl annyira áthatott Katalin volt képes valóban elhinni

vagy elhinni akarni, hogy a messze

távolságban deszkákra festett házak és templomtornyok rágzó falvak, és hogy

az, éjrl-éjre,

vi-

egyik festett falutól a má-

sikhoz nyájaikkal hajtott emberek, az egyes tájak boldog és

megelégedett lakói volnának.

Kiewben nem nélkííl.

A legfestüibb

telt el

nap ünnepélyek

és tánczvigalmak

keleti öltözékek találkoztak itt látványos

csoportozatokban a czárn dicsítésére. volt a különféle európai

Nagyszer tünemény

hatalmak követei

és

')

Ségur, Méraoii'es ou souvenirs et anecdotes

2)

Ségur. Mémoiros III. köt, 10. és 11.

1.

számos kíváncsi

III. köt. 9.

1.

A TERVEZKTT NÉGYKS SZÖVETSÉG.

néz

13

nézhetni a pazarféuy ázsiai öltözetben

mellett

meg-

emez egykori rémeit, büszke, barczias nemeseket, vad kirgisiket és kalmukokat, mint hajlongnak egy nö eltt, boldogoknak érezvén tatárokat, Oroszország

jelent doni kozákokat,

a fejedelemn

ha

magokat,

találkozhatának.

tekintetével

Civilizátio és barbárság, kirivólag ellentétes erkölcsök és szo-

kások békében voltak meg egymás mellett.

Az

e városban tartózkodás ideje

tozó Cobenzl gróf, császári

19-re

napon a kíséretéhez tarkövetnél volt ebéden. Ebédközben

Katalin

esett a császár névnapja.

^)

alatt márczius

e

Katalin a poharakat megtöltetvén, fölállott és magas szövetségesét élteté.

2)

Mialatt azonban a császárné fény és

pompa

közt idejét tölte, és Potemkin folytonos újabb csodák által

úrnjét

új

hódításokra

iparkodék,

lelkesíteni

^)

II.

József

hol alkalma nyilt az orosz

császár Chersonba megérkezett,

álfényt saját szemeivel megítélhetni

;

élénk színekkel, mintegy

maradandó emlékül festi le Lascy tábornagyhoz intézett leveleiben, Potemkin szemfényveszt hösieskedéseivel ellenkezleg, a Krimiában tapasztalt nyomorult állapotokat. *) József

nem

találván helyét Chersonban, elhatározta a

császárné elé utazni, ki hajórajával a sebes folyású és zuhatagjai miatt habzó

Dnieper folyón csak

fölötte

lassan hatol-

hatott elre. Katalin értesülvén, hogy József Kaidakba

már

megérkezék, elhagyta hajóját, és minden további kiséret nélkül,

egyedül a nassau-siegeni berezeg társaságában kocsira

szállva,

a hajórajtól alig egy negyed órányi távolságban,^)

egy magános kozák házikó mellett találkozott a császárral. József, szokása szerint, ezúttal

')

Ségur, Mémoires III, 54.

is

^)

Falkenstein gróf név alatt

1.

')

Cobenzl gróf Kaunitzhoz. Kiew, 1787. márcz. 22. Állam-levéltár.

')

Ségur, Mémoires

III,

113.

1.

II

(Potemkin) espérait, en entou-

rant sa souveraine de tout de prestiges, au contrées

récemment conquises

lui inspirer le désir de tenter *)

Ai-neth,

jjar ses

moment

oíi elle

parcourait les

armes, enflammer son ambition et

audacieusement de nouvelles couquétes.

Joseph n. und Katliarina. Anhang. Briefe Josephs

an den Feldmarschall Grafen Lascy. f^)

Arneth, Joseph

«)

Ségur,

m,

137.

II. u. 1.

Katharina, 353.

1.

II.

WERTIIEIMER EDE.

14

császárnnek kezet csókolt, mire egymást megölelRövid szünet múlva együtt Kaidakba utaztak kocsin,

utazva, a ték. *)

hol egyéb kiséret hiányában, Potemkin, a nassaui herczeg és

Branitzki lengyel tábornok, eddigi rángj okát szakácsokéval fölcserélve,

tenek.

vidám ugyan, de

fölötte élvezhetlen ebédet készí-

2)

Kaidakból a társaság ama helyre

nev

Jekaterinoslaw zott.

Május 21-én

indult, hol

Katalin

városnak alapkövét lerakni szándéko-

új

volt

a császári sátorban ez alkalomból

;

ünnepélyes istentisztelet tartatott.

Ép

ekkor biztosítá Katalin

a császárt arról, hogy kész leend a neki tett minden szolgálatot hálásan viszonozni. József ez ép oly ünnepélyes,

vez

mint ked-

alkalmat fölhasználva, a sátorra utalás mellett,

figyel-

mezteté a császárnt, hogy Ígérete az oltár színe eltt tör-

így fogtam föl én is az Ígéretet, válaszolá a császárn. ^) Látszólag a két fejedelem találkozásának czélját Kelet tént,

sorsának megbeszélése képezte. Tényleg azonban úgy a csá-

szárn, valamint Potemkin

is,

Krimián

utazás alatt, a császár eltt nagyon

is

át közösen

folytatott

harczias nyilatkozatokat

ejtenek. Katalin a császárt Nándorfehérvár és Bosznia

hódítására bátorítá

meg-

miért cserébe csakis annyit kivánt

fel,

Józseftl, hogy Oroszország vállalkozásait ne akadályozza,

végs

esetben pedig orosz érdekben, legfeljebb némi tünteté-

sekkel lépjen föl a porta ellen.

Azonban József alföldi

események

*)

aggodalmakba

császár,

ejtve a német-

hol a lázadás mindinkább terjedni

által,

kezdett, lehetség szerint kitérni iparkodott politikai ügyek

tárgyalása elöl

;

egyedüli czélja lévén a viszonos barátság kö-

telékét szorosabbra utalással, tés

Ségur

fzni

;

^)

st

gróf, franczia

az európai hatalmakra való

követ eltt bizalmas beszélge-

közben úgy nyilatkozott, hogy Konstantinápoly birtoka

')

Cobenzl gróf Kaurntzhoz, Oherson 1787, márczius 25.

AUam-

levéltár.

—

«)

Arnetli, Joseph II. u. Katharina, 363.

•)

Cobenzl Kaunitzhoz, Cherson, 1787, máj. 25. Állam-levéltár. Cobenzl Kaunitzboz, Sz.-Pétervár, 1787, aug. 9. I. Utóirat.

)

1.

Ségur, III, 138.

1.

Állam-levéltár. ^)

Cobenzl Kaunitzhoz, Sz.-Pétervár, 1787, aug.

9.

Állam-levéltár-

15


Örökös súrlódásoknak leend oka a hatalmak közt, mi az egyetnézve

értést a török birodalom felosztására teendi.

lehetetlenné

is

^)

Habár Katalin a

nem

császárnál

tapasztalt

annyi

is

harczvágyat, mint a mennyit remélt, egészben véve kielégíté

hogy bár József ezúttal a

öt a találkozás eredménye. Tudta,

békét óhajtja, a Törökországgal kitörend háború esetére,

mégis számíthat reája. Katalin

ama nézetbl

fektetve, és

bító és

meggyz

e

körülményre különös súlyt

indulva

ki,

mérkzhetik, nem mulasztá

el

sem

mindnyáj ok, de kivált Cobenzl

Sokkal szeretetreméltóbbnak és

elhalmozni.

dicsitésekkel

a császárt túláradozó

gróf eltt,

hogy a dicséretnek csá-

nyelvét illetleg vele egy államférfiú

ismeretekben gazdagabbnak

monda t, mint a minnek els találkozásuk alkalmával tapasztalta nem bírta eléggé kiemelni, mennyire boldognak ;

érezné magát, egész életét stein gróf

szeretek és becsülök.

Különben a zás sikerével.

miért

is

társaságban tölthetni. »Falkeuférfiú,

kit a világon leginkább

^)

meg voltak

bécsi udvarnál

elégedve az uta-

Kaunitz az utazásnak feredményeül ama mély föl,

melyet a császár a czárnben elidé-

politikai

zavargások esetében, barátságára és

benyomást tünteté zett,

ily

— monda — ama

hálájára bizton számítani lehetne.

^)

Bécsben ép úgy számí-

tottak Oroszország segélyére, mint az orosz udvarnál Ausz-

támogatásában biztak. Hogy azonban Kaunitz hasonlag, mint Francziaország Oroszországot a török birodalom ellen tria

szándékolt minden erszakos föllépéstl ezúttal tartani iparkodván, Cobenzl grófot ily irányban

még

vissza-

leend

mkö-

désre utasítá, annak oka egyedül az európai hatalmak maga-

tartásában vésre

nem

rejlett.

tartá

Az

államkanczellár jelentékenyebb cselek-

kedveznek az alkalmat. Mindenekeltt a

') Ségur, III, 149. Constantinopel disait-il (József) serait un objet de jalousie et un sujet de discorde, qui rendra toujours impossible l'ac-

cord des gi-andes puissances pour un partage de la Turquie. «) Cobenzl Kaunitzhoz, Sz.-Pótervár, 1787, aug. 9. Állam-levéltár

Monsieur

le

Comte de Falkenstein monde.

est

l'homme que j'aime

et

que

je re-

specte le plus au »)

Kaunitz Eeuss herczeghez Berlinben

lam-levéltár.

;

Bécs, 1787, jl. 10. Ál-

\VP:RTIIEIMER EDK.

10

Poroszországtól való félelem volt Kaunitz berezeg politikájára

mérvadó. Ismételve

és elhatározásaira

Frigyes

által

az

európai

tauácshan

hangsúlyozta oly

a

II.

nagy tekintélyre

emelt porosz hatalom megaláztatásának elkerülhetlen szükséges voltát. Szigorú következetességgel tartá ez elvet az állam-

tanácsba 1753-ban történt belépése óta, szem eltt. legi

porosz hatalom az«

—

pétervári osztrák követnek

—

lalatainak leginkább útj okban

»A jelen-

1787. febr. 13-kán, a szent-

írja

»a mi a császári udvarok vál-

A

áll.

két császári udvar törek-

vésének tehát fleg a porosz hatalom gyöngítésére kell irá-

nyozva lennie, hogy ez által a nagy terv megvalósítását elkészíteni lehessen.

^)

Nagy Frigyes már nem

szellemétl

élt,

nem

kellé tar-

tani,

Poroszország kormányzása pedig oly fejedelem kezeiben

volt,

kirl Bécsben megvetleg

hitte

Kaunitz az idpontot

Ítéltek,

és igy elérkezettnek

hogy a versenyz hatalom

arra,

ellen készített terveit sikeresebben keresztlvihesse.

chiavellismus színezetét hordozza

magán ama

A

ma-

politikai szer,

melyet Kaunitz Poroszország megsemmisítésére megállapított.

A királyt

nem

kell

gondokkal

elfoglaltatni,

sem

lelki

nyu-

galmát háborgatni, hanem ellenkezleg, a tétlenségre, pazarlásra, elpuhító

szükséges. Ily

élvezetekre való természetes hajlamát érlelni

módon azután

az

amúgy

is

túlfeszített és

is

— okoskodék Kaunitz — fogná

csak mesterségesen összetákolt, alapjaiban

szigorú rend

és

csak a lehet legkimértebb éber

államgépezet, mozgató

figyelem

mellett

kerekeit egymás

okvetlenül meggyengülni.

már

takarékosság,

fentartható

porosz

után elveszíteni és

^)

Kaunitz mindazáltal sokkal alaposabban ismeri a különféle

államok érdekeit, hogysem ne tudná, miszerint sem

Anglia, sem Francziaország Poroszországnak netaláni meg-

támadtatásánál csendes szemlélk

nem maradnának. Ugyan-

legkedvezbb idpontnak Poroszország megsemmisítésére, a midn Anglia és Francziaország azért azon alkalmat tartá

>)

Kaunitz Cobenzlhez, Bécs, 1787, febr.

13. b. Allam-levéltár.

Kauuitz Cobenzlhez, 1787, febr. 13. b. Állam-levéltár. Lásd Beér, Joseph II., Leopold II. u. Kaunitz. Elszó XVII. «)

;


17

érdekeik megvédése végett egymással harczba keverednek,

mely várt esemény

e két

*)

hatalomnak ellenséges magatartásá-

nál fogva máris közel várható volt.

Kaunitz

kétségkivííl a korabeli államférfiak

legkitnbb-

egyike volt. Mintha a természet ez ember megalko-

jeinek

tásánál különös szeszélynek hódolva, ugyanazon személyben a

legnagyobb szellemmel a legkülönösebb divathöst óhajtotta volna egyesíteni.

Mint Pitt Vilmos, kinek elfogadási termébe nem hete jutni, mieltt a ruhák, bútorok,

st még

le-

a támogatására

mankók tökéletes szinházi hatás elidézésére elrendezve nem voltak hasonlóképen iparkodott Kaunitz is negélyes és keresett modora által fényleni képzeld tehet-

szolgáló

—

;

sége a legbizarrabb divatok föltalálásában tett kisérleteket

maga

félig spanyol, félig franczia öltözékben,

lefügg

hajtás-

kával és hatalmas karmantyúval az udvarnál megjelenve,

nk is

iránti

oly

^)

a

megszokott szenvedélybl, még 80 éves korában

módon

öltözködék, hogy akármely ifjú ember

is

nevetsé-

gessé tette volna magát. ^)

Minden különös

volt rajta.

Az üde levegt

kerülte; a

szoba légmérsékletének legcsekélyebb változása izgatottságba Sétakocsizást csakis zárt kocsiban tn.

ejtette.

A külöuczködés

undorítóvá és unalmassá válik,

ha nem

származik nagy szellemtl, oly szellemtl, mely erélye által hatni ségei,

képes. Ily szellem

is

átható

lelkesedése

ész,

mély

Kaunitz. Sokoldalú tehet-

volt

belátás,

teljes

odaadás az államhoz,

Ausztria hatalmi kiterjedése iránt,

donságai voltak, melyek

t divathóbortjai,

czára, oly fénynyel özönlötték körül,

Mária Therézia,

II.

ama

tulaj-

és szélsségei da-

mely eltt egymás után

József és II. Lipót meghajolni kénysze-

rültek.'*)

>)

Kaunitz, Cobenzlhez, Bécs, 1787, febr. 13.

^)

Ranke, Maria Theresia, ihr Staat

Papieren des Gi'osskanzlers Fürst. 18. »)

Ségur, Méinoire

III, 558.

u.

b.

ihr

AUamlevéltár.

Hof

1755.

Aus deo

1.

1.

ismerem a Kaunitz és II. Lipót között fennállott nézetkülönbségeket. Ama körülmény mégis, hogy Lipót Kaunitznak lemondását el *)

Jól

M. TUD.

AKAD. ÉRT. A TÖRT. TUD. KÖKKBÖI..

2

WERTHEIMER EDE.

18

Mindhárman kai bölcsesége által

át voltak hatva államkanczellárjok politi;

tudták, hogy egész szellemével munkál-

kodik Ausztria felvirágzásán. És valóban élvezetes olvasmányt

nyújtanak ez államférfiúnak

iratai,

melyekben politikájának

indokait és czéljait a legszigorúbb következetességgel, lett

különösen erteljes modorban

a mel-

s

kifejti.

Kaunitznak sikerült legelször az Ausztria

és Franczia-

ország között évszázadon át fennállott ellenségeskedést, e két

állam közti barátságos viszonynyá alakítani

;

Kaunitz

Poroszországgal ellentétben, az orosz hatalmat

volt,

a ki

az osztrák poli-

tika czéljaihoz kapcsolni iparkodott. Valamint 1756-ban, ezúttal

is

oda

ii-ányúlt törekvése,

hogy Oroszország

cziaország saját czéljait elmozdítsák.

és

úgy Fran-

És míg Oroszország

Ausztriához volt csatolva, az-

saját

nagyravágyó tervei

alatt

Kaunitz a czárnvel megkötött szövetség útján törekeMindenek-

által

dett németországi ellenfelének megsemmisítésére.

eltt a könnyebb föladaton, t. i. Törökország meghódításán kell kezdeni, monda Potemkin. Nem, feleié Cobenzl gróf, a nehezebb föladaton, Ily

eleve

is,

lábon látszott ország

t. i.

Poroszország megaláztatásán.

*)

körülmények közt a két hatalmasság szövetsége már a különböz irányú érdekek miatt, fölötte gyenge

elleni

állani.

Kaunitz ezt tudta. Azonban Porosz-

gylölete, valamint eme hatalom

kiterjedése

mely két érzés egész politikájának kiindulási pontját képezé, még inkább növeszté reményét az iránt, hogy

miatti félelme,

Oroszország által ers támaszt nyerend.

Az

Oroszországtól való

akkor már Európában nem lévén valami ismeretlen

rettegés,

érzelem,

^)

némileg mégis politikai rövidlátásnak mutatkozik,

hogy a Poroszországtól való félelem miatt az orosz birodalom hatalmi kiterjedésére újabban eszközöket nyújtson. Eljárásának aggályos voltát ugyan gyanítva, Kaunitz ki is jelenté, hogy

nem

lehetne megengedni, hogy Oroszország egyedül terjesz-

nein fogadta, kétségkívül legbiztosabb jelét képezi a nagy államkanczellár iránti tiszteletének. ')

Cobenzl, Kaunitzboz, Sz.-Pétervár, 1787. aug.

9.

ü.

i.

ÁUam-

levéltái*. «)

Arneth, Joseph

hez 1783.

II. u.

Leopold,

I.

köt.

167.1. Leopold, József-

9

A TERVEZETT NÉGYES SZÖVETSÉG. kedjék,

s

1

azért hasonlóképen hódításokra szükséges törekedni.

Mind ennek daczára Poroszország legyözetése

általános jelszó

Kaunitz kincs gyanánt rizte eme

volt a bécsi körökben. ^)

szövetséget. Sokkal inkább beleélte

magát

e

gon-

politikai

dolatmenetbe, semhogy élemedett korában amaz eszmére hetett volna

át,

hogy a porosz hatalmat oly módon kibékítse

Ausztriával, mint

elbb Francziaország

irányában

Ausztria

tér-

leküzdötte

volt.

st

hitte czélját Oroszországgal,

ellenséges indulatát

Inkább mint valaha,

szükség esetében Franczia-

országgal vagy Angliával való szövetkezés útján megvalósít-

Els

hatni.

és

fgondja

volt,

Ausztriát és Oroszországot szo-

rosabban egymáshoz fzni. Mialatt azonban a világesemények fejldését saját szempontjából vélte intézhetni, addig ez

mények, mitsem tördve

vele,

irányt

vnek, mely Ausztriát, akarata

dalom

ellen ténykedés terére kényszeríté.

Már

ese-

czélzataival egészen ellenkez ellenére, a török biro-

a krimiai utazás alatt Szentpétervár és Konstanti-

nápoly között annyira kedveztlenné vált a viszony, hogy a franczia követ e miatt fölötte aggódni kezdett.

^)

Oroszország

ugyanis az akalziki basa megbüntetését követelte, mivel a

tartományába elmozdítá.

Lesghieknek berontását Georgia

A

törökök

Georgia

dn

e

st Oroszországnak

követelést visszautasíták,

fölötti

souveranitását elismerni vonakodván, ép mi-

Katalin a Krimiát beutazandó

eme, Oroszországra

volt,

nézve annyira fontos, szigetet visszakövetelték.

Nem

szándékozunk az iránt vitatkozásba bocsátkozni,

vájjon szinte volt-e az orosz minisztereknek latkozata,

hogy ezúttal nem

Kaunitztzal egyetértve, a jelen idszakot

masnak a nagy tervek megvalósítására.

rl

ama

biztató nyi-

óhajtván a porta ellen háboi-út,^)

*)

nem

találják alkal-

Oroszország részé-

a békeszeretetre való hivatkozás mellett, Konstantinápoly

»)

Cobenzl, Kaunitzhoz, Sz.-Pétevvár, 1787. nov. 14. Állam-levéltár. mérne uous étre vraimeut utile que contre

L'alliance de la Eussie ne peut la

Cour de Berlin. =) Ségur, Mémoires

III, 92. és

kk.

1.

8)

Cobenzl, Kaunitzhoz, Sz.-Pétervér, 1787. aug. 21. ÁUam-leyéltár.

«)

Cobenzl, Kaunitzhoz, Sz.-Pétervár, 1787. jan. 18. U.

i.

20.

levéltár.

2*

Állam-

WERTIIIÍIMER EDE.

20

fenyeget magatartására történt miuduntalan utalás. »Megmonda Katalin Cobenzlhez »hogy a látják önök«,

—

—

törökök mindaddig nagyvezir

és

nem fognak

míg a mostani

hallgatni,

állásukon megmaradnak.*

Reiss-Eífendi

osztrák követ mindazonáltal azzal gyanusítá

^)

Az

Oroszországot,

A

hogy az els támadás vádját a portára szeretné hárítani. ^) porta Oroszországnak eme kívánságát csakugyan készségesen elsegité. Ott ugyanis hallani

A

sem akartak engedékenységrl.

hangulat Oroszország ellen felette izgatott

volt. ^)

Jussuf

basa nagyvezir, kire Katalin czélzott, durva nevelés, és megvesztegethet, de a mellett tehetséges és erélyes férfiú volt, ki

Oroszország irányában kiolthatlan gylöletet táplált lelké-

Minden áron

ben.*)

szavazott,

szoktól, kiket

Az

szájhsöknek neveztek, mitsem kellene

is

tartani.^)

oroszoknak sikerit Cobenzlt ama vallomásra

hogy nem Török-

hanem

mértékletességet.

seiben

mi mellett a diván

a háborút akarta,

miután az volt az átalános nézet, hogy most az oro-

^)

Oroszország

Még

tanúsít

bírni,

követelé-

Segur franczia követ

is

,

ki

még csak elébb oda nyilatkozott, hogy kormánya nem nézhetné közönyösen a török birodalom volt beismerni,

felosztását,''^)

hogy ha a porta továbbra

is

kénytelen

egyedül csak po-

rosz és angol tanácsra hallgatna, Francziaország többé mitsem

fogna tehetni érdekében.^)

Konstantinápoly most központjává elhatározásoknak

A

;

itt

lett

döntöttek Európa békéje

legnagyobb fontossággal

bírt a

a legfontosabb felett.

portának amaz elhatá-

rozása, vájjon hajlandó-e a franczia követ és a császári inter-

nuntius tanácsára, Bulgakow orosz követnek kívánságait

Ugyanez. Sz.-Pétervár, 1787. aug.

297.

tel-

24. Állam-levéltár.

2)

Ugyanez

*)

Zinkeisen, Osmanische Geschichte VI. köt. 572.

)

Zinkeisen VI. köt. 574.

Szt. Pétervár, 1787. aug. 28. Állam-levéltár,

1.

—

1.

Eanke, die deutschen Máchte

1.

6)

Zinkeisen VI. köt. 583.

«)

Cobenzl, Kaunitzhoz, Sz.-Pétervár 1787. aug. 31. Állam-levéltár.

')

«)

1.

Ugyanaz, Sz.-Pétervár 1787. aug.


Cobenzl Kaunitzhoz, Sz.-Pétervár 1787. áug. 31. Állam -levéltár.

;

jesíteui.

A TERVEZETT NÉGYES SZÖVETSÍ.G.

21

A

porta ugyanis

Eunek elleukezje következett

')

azzal válaszolt, bogy

be.

Bulgakowot 1788. aug. 16-án különös

szertartások mellett tartandó díván-ülésre raeghivatá. Itt az-

után a nagyvezir azon kérdést intézte hozzá, vájjon az orosz

udvar kész-e valamennyi követelésétl

kijelenté, miszerint ez iránt a császárné

A

tudnia. ve,

a nemzetközi

az

legfeljebb

felkiáltott

ronyba.*

:

az

véleményét kell meg-

Jussuf ezt puszta

felbszült

Bulgakow

visszalépni.

kifogásnak nevez-

szokások valódi keleties megvetésével, mint

ozmán hatalom fénykorában

» Vigyétek

történhetett,

követet késedelem nélkül a hét to-

a

2)

Mitsem tudva

e

következmény

súlyos

eseményrli

az orosz miniszterek Szentpéterváron kevéssel elébb a császár, és

franczia

követek eltt, a béke fentartását lehetségesnek

állíták, feltéve,

va, diplomatiai

hogy a porta a fenyegetés hangját abbanhagyalkudozásokba bocsátkozik.^) A porta azon-

ban a fenyegetés mellett meg sem állapodva, az orosz követnek elfogatása által mélyen meg sértette volt az orosz császárné souverainitási jogait.

Katalin ezen tékletességét,

tett

után

is

be akarván bizonyítani mér-

Bulgakow szabadon bocsátásának feltétele

alatt,

további méltányos indítványokra késznek jelentkezett.^) Mint-

hogy azonban az elkövetett

sértésért teljes elégtételt^) kívánt,

a szultán és minisztereinek harczias hangulatától az ügynek békés kiegyenlítése többé

A

hadüzenet megtörtént,

volt várható.

még pedig

a porta

részérl

tagadhatatlan, hogy Katalin krimiai utazása, valamint

ámbár

az ez alkalomból

')

mehr

nem

szervezett katonai tüntetések által a portát

Ugyanez Sz.-Pétervár 1787.

sept. 7. Állam-levéltár.

Da

es viel-

das Ansehen hal, dass die Türkén zu Thátigkeiten schreiten wer-

den, 80 hángt es mehr von dem Ausschlage der Unterhandlungen des Báron Herbert in Konstantinopel, als von mir hier ab, den Friedensbruch abzuwenden. 2)

Zinkeisen, VI. köt. 629.

»)

Cobenzl

,

Kaunitzhoz,

1.

Sz.-Pétervár,

1787.

levéltár. *)

Ugyanez, 1787. szept.

^)

Ugyanott.

12. Állam-levéltár,

szept.

7.

Állam-

WERTHEIMER EDE.

22 egyenesen kihívta.

A

császárné elfogadta az izlam feje által

küldött hadüzenetet és hódítási terveit a keleti keresztyének

védelmével azonosítva, így kiáltott fel

fel:

»Másodizben

hí

már

bennünket, szándékunk ellenére, a keresztyén név ellensége^

harczra.

*)

II.

A

keleti

FEJEZET.

háború és a szövetség a bourbon-hatalmakkal.

Kaunitz már 1787. török birodalom

évi febr.

7-én

tarthatlanságáról

meg

gyzdve

volt

a

hogy romba dlésének

,

elébb-utóbb bizonyára be kell következnie.^) Mindazonáltal, a kedveztlen helyzetre való tekintettel a

Törökország

ban

elleni

támadás idpontját elodázni kívánta. Azon-

vévén Biilgakow orosz követnek elfogatását, kije-

hii'ül

hogy miután a szikra elébb-utóbb amúgy is lángra lobbanna, az idpont, melyben ez megtörtént, inkább nevezhet

lenté,

»kedveznek, mint kedveztlennek.*

^)

Egyikében azon utasításoknak, melyeket Cobenzl gróf szentpétervári követhez intézett, kit

is

Mercy gróf

párizsi csá-

szári követ mellett leginkább részesített bizalmában, kifejté

az államkanczellár azon indokokat,

melyek

hogy a helyzetet inkább kedveznek

tekintse,

t

arra bírták,

mint kedvezt-

lennek.

Perczig sem kételkedett Kaunitz az

iránt,

hogy a béké-

nek Törökország részérl történt megszegése folytán Ausztria az Oroszországgal kötött szövetség által kötelezve van a por-

tának

hadat

')

üzenni.

E

hadüzenetre jelenleg annál inkább

Cobenzl Kaunitzhoz, Sz.-Pétervár, 1787. szept. 24. U.

i.

12. Ál-

lam-l«véltár. «)

Kaunitz Mercy grófhoz Parisban

Dem ungeachtet

;

Bécs, 1787. febr.

7.

Állam-le-

und bleibt ihre (t. i. a portáé) ganze innerliche Lage so beschaffen, dass der Umsturz dieser von allén Seiten delabrirten Maschine in etwas kürzerer oder langerer Zeit mit voUer Gewissheit véltár.

vorzuseheu »)

ist

ist.

Kaunitz Cobenzlhez. U.

i.

Bécs, 1787.

aug

.

30.

Állam-levéltár.

«

A TERVEZETT NÉGYES SZÖVETSÉG,

magát elhatározhatni, minthogy

vélte

23

Frigyes már

II.

nem

élt,

az uj királyt pedig féltékeny, gyenge és ingadozó jellemünek ismeré.

Nem

épen csekély befolyást gyakorolt elhatározására

Francziaországnak belállapota, mely ország a forradalom küszöbén állott

továbbá

;

még ama körülmény, hogy

Franczia-

ország, Anglia és Poroszország által Hollandiában érzékenyen

megaláztatván, tervári császári

e

miatt természetszerleg a bécsi és szentpé-

ln

udvaroknak barátságára

utasítva.

Kaunitz "ugy vélekedék, hogy az orosz udvar átalánosságban véve

meg

lehetne elégedve, ha törekvései

nem

aka-

dályoztatva, legfeljebb némi tüntetés által részesülnének tá-

mogatásban

;

a cselekvés terére lépést

tartá szükségesnek

azonban csak akkor

ha valamely harmadik hatalom beavat-

,

kozni merészkednék. Ily tétlenség mindazonáltal tetszeni oly alkalommal,

megfosztandó

nem

Attól tása

volt.

volt képes a tartott,

Az

midn

Kaunitznak még sem

látszott

a szultán saját birodalmától

Oroszország iránti barátság daczára

bizalmatlanság érzetét magában leküzdeni.

nehogy Oroszország végczéljainak megvalósí-

után mégis álbarátnak fogna bizonyulni. Oroszország

gyzelme

esetére,

monda Kaunitz, Ausztria

félelem és remény

közt lesz kénytelen bevárni, vájjon melyik párthoz csatlakozik

majd az orosz udvar; lehetséges

az

is,

hogy Oroszország ekkor

hálájáról megfeledkezvén, egyenesen Ausztria ellen fogna fellépni.^) » Egyedül tényleges részvétel «

meg

ily

lehetségektl

— kiálta

fel

—

»

óvhat

és biztosíthatja az ellensúlyt.

Nézete szerint mindenekeltt szükségesnek mutatkozott, Oroszország czélzataira nézve tisztában lenni, mikrl különben az elkészületek tökéletlen volta miatt

maga sem

hitte,

hogy

most már a török birodalom megsemmisítésére lehetnének irányozva a mellett a háborút erélyesen folytattatni és lehetleg ;

gyorsan befejeztetni azt

is,

hogy azon

kívánta, valamint

esetre,

szág érdekében közbenjárna,

')

Kaunitz Oobenzlhez. U.

szükségesnek tartá

ha valamelyik hatalom Törökor-

i.

a bécsi

és

szentpétei*vári

1787. aug. 30. Állam- levéltár.

ud-

WERTHEIMER EDE.

24

varok egymást kölcsönösen a legbensbb szövetségrl biztosítsák.*)

Ily szempontokból kiindulva, 11. József, habár kelletlenül,2) a

háborúra határozta

levélben értesíté.

el

midn

Cobenzl egy futártól a

kés id

daczára azonnal Besbo-

Éjjeli 10 óra volt már, császári levelet átvette.

rodko grófot keresé

föl,

zett levelet kézbesítse.

volt

lépetve,

midn

A

hogy neki a császárn számára érkecsászárn fölötte kellemesen meg

A

reggel

»Ez elhatározás*

találta.

a nagy fejedelmet és császári tábornokhoz

érdemeltem

magát, mirl Katalin császárnt

^)

—

fölébredve,

szellemes férfiút«, és

fordulva,

magamnak

a levelet

asztalán

—

»jellemzi

monda Cobenzlhez folytatá:

De Ligne »

herczeg,

Vájjon mi

által

bens, nagylelk barátot? Csak és ime ez már a második alkalom, hogy kénytelen vagyok mindent neki köszönni. « *) Mindenki el volt telve a hálától. Woronzoff biztosítá a császári követet, hogy elérkezik még oly id, midn a császárn Ausztriának segítségére fogna sietni s ha is

ki

ily

szándékomat voltam képes neki fölajánlani

jó

;

netalán Poroszország szándékoznék beavatkozni, Katalin egész

hatalmát egyesíteni fogja a császár hatalmával, hogy Ausztria azt ismét visszanyerhesse, mit a porosz király

A harczvágy mindinkább növekedett

;

tle

elvett. ^)

Törökországra — meny-

nyiben elégtételre késznek mutatkoznék

—

fölötte

szigorú

föltételeket szándékoztak róni, és Katalin, Józsefnek Ígéretei

legvidámabb hangúlatba

által a

fölosztási tervre ^) tért vissza, a

')

«)

cana

11. 8)

*)

ejtve,

ismét a korábbi nagy

melyre a császárt

Kaunitz Cobenzlhez, Bécs, 1787. aug. 30. U.

Ameth, Briefwechsel zwischen Joseph köt. 115.

II. u.

i.

is föllelkesí-

Állám-levóltár.

Leopold vou Tos-

1.

Ameth, Joseph

II. u.

Catharina von Russland 298.

Cobenzl Kaunitzhoz, St.-Pétervár

,

1787.

szept.

1.

Állam-

24.

levéltár. ») «)

tár.

Ugyanott. Cobenzl Kaunitzhoz, Sz.-Pétervár, 1787. szept. 28. Állam-levél-

Das, was wir nun für Bussland thuu, hat bey der Kaisserin den auf

der Beise gehegten Sinn neuerdings entflammt und in Ihr die inuigste

Freudé erwcckt, dass Sie von bester Laune állanak

:

ist.«

A

küls oldalon

e

szavak

»Die Kaisserin verfallt wiederum auf den grossen Theilungsplan,*

25

A TERVEZETT NÉGYES SZÖVETSÉG. teni iparkodék.

Azt üzente ugyanis a császárnak, hogy hódítsa

meg mielbb Nándorfehérvárt, Boszniát

nyomul-

és Szerbiát,

egészen a tengerpartig és

jon elre Albániában

egyesítse

mindama országokat jogara alatt, melyeket a terv elkészítése alkalmával a maga számára megnyerni óhajtott volt. ^)

A

császárn harczvágyát azonban nem sokára lecsendeama kellemetlen tapasztalás, hogy a háborúra mi el-

síté

készületek sincsenek megtéve.

hogy

minden,

a

mit

2)

Meggyzdött immár

Krimiában

nekie

arról,

nem

nyújtottak,

egyébb üres szemfényvesztésnél. Potemkinnek sikerit

volt

volt a krimiai

utazás

alatt,

császárn képzel tehetségét a háborúra minden

el

van

hadgyakorlatok

fényes

föltüzelni,

által,

a

hogy

azt állítván,

készítve. ^)

Most azonban a szertárak üregeknek temkin magát alattasai által reászedettnek

találtatván,

és

Po-

megcsalatottnak

Potemkin, ki a hadsereget pusztán úrnje kegyének

állítá.

,

elérhetésére szolgáló lépcsül tekinté,

a háborút fölidézte

volt,

ki fényes álcsatákkal

most készületlenül

az ellensé-

állva,

geskedések kitörésekor annyira megijedt, hogy két napig szo-

bájába bezárkózott, hová azután erszakkal kellé behatolni.^)

E s

férfiúnak engedte át Katalin a keleti

tését

ügyek

mködések

reá bizta ezúttal az orosz hadi

intézését

összes veze-

is.

Megérdemli, hogy e férfiúnak személyiségével

is

közelebb

megismerkedjünk, ki a keleti politikában nevezetes szerepet játszva,

eme hadjárat

sorsára oly nagy befolyással volt, kinek

tehetetlensége és gondatlansága fell II. József elkeseredetten nyilatkozott,

^)

minden bajnak daczára, fejedelemnjének

és kit

kegyétl még sem lehetett megfosztani.

')

Cobenzl Kaunitzhoz

,

1787.

Sz.-Pétervár,

nov.

Állam-

14.

levéltár. «)

Ugyanott. U.

*)

Ugyanott. U.

i.

7. i.

7.

Lásd egyúttal

Hermann, Geschichte

:

russischen Staates VI. köt., Eussisches Kriegswesen 155 *)

Cobenzl Kaunitzhoz. Sz.-Pétervár, 1787. nov.

— 159.

14.

U.

i.

des

1.

7.

Állam-

levéltár. ^)

Arnetli, Joseph II. u. Leopold v.

Toscana

József következleg nyilatkozik Polemkinröl

:

II.

kötet 146. lapon

Sans talens que pour

l'iíi-

WERTHEIMER EDE.

26

Szellemi nagyságot és kin.

Eltte csak egyetlen

vágyának

szárn

kielégítése, s

nem

fenköltséget

czél volt ismeretes

minthogy éhez

ismert Potem-

emelkedése, becs-

:

az út egyedül a csá-

szivén keresztül vezetett, az e fölötti korlátlan uralom.

Egykoron sikerit neki,

odaadás,

fitogtatott

részint

részint pedig tettetett életuntság által, Katalinnak figyelmét

herkulesi

személyére vonni;

és

valóban bírt annyi akarat-

és ama titkos mvészettel, hogy egy számára mindenkorra meghódítson.

ervel

Mélyen belepillantván Katalinnak császárnnek legtitkosabb terveit

val a

t

ellenállhatatlanul kapcsolta

magát irányában

illetlenül

ni

szivet a

lelkébe, éles látásá-

Ez úton

kitalálta.

magához, még akkor

viselte.

maga

is,

ha

Czivakodásba eredvén

Katalinnal, a felindulásig szigorúan bánt vele és jelenlétében

bántalmazta a kegyenczeket, kiket zá

;

a császárn

*)

maga

hozott volt hoz-

könyekre fakadt ugyan, Potemkin azon-

ban mégis mestere maradt, kinek bubája ell, úgy saját, valamint az ország veszedelmére, képtelen volt menekülni. Ha mindjárt való

sunkra

küdve

állít,

lévén,

is

volna,

a mit a császári követ csodálkozá-

hogy Katalin Potemkinnel titokban megestle e miatt mindent eltrt, 2) mégis fölötte érde-

kes lélektani jelenség, mikép korlátlan

séges,

uralmát eltrje, tudatában a

Nem nnek

alázhatta

meg magát

ily tehet-

fejedelemn annyira, hogy oly férfiúnak kit a

» sötétség

nép az

ádáz befolyásának helyes ön-

fejedelmének* nevezett.

hanem

kiváló érdemek és dicsteljes tettek,

csakis egy

aljas szenvedélyei fölött való uralkodás képezte alapját

Potemkin ama hatalmának, minvel hasonló kiterjedésben egy ti'igue et sans

courage personnel,

— Beér, Joseph Leopold

guen-e.

')

011

ue fait pas

11,, u.

cles

Kaunitz 327.

grandes choses a la

1.

Cobenzl Kaunitzhoz Sz.-Pótervár, 1789. ápr.

15.

U.

i.

31.

Állam-

levéltár. 2)

Cobenzl Kaunitzhoz, Sz.-Pétervár, 1789. ápr.

1.5.

U.

i.

31.

Ál-

lam-levéltár. Dieser französische Minister (Ségur) verbürget mir seine

Éhre, das Er ganz verlássig wisse, dass die Kayserinu mit dem Pürsten Potemkin heimlich vereheliget seye. Er versichert mich, dass dieses Ge-

heimnis nur drey bis vier Personen hier bekannt wáre. Cobenzl azt hogy Ségur e titkot Potemkin húgaitól tudta meg.

sejti

27

A TERVEZETT NÉGYES SZÖVETSÉG

fúr sem

rendelkezett valaha az orosz birodalomban.

A

gyors

emelkedés, a különcz életmód, és a Katalin szive fölött gyakorolt

démoni hatalom, a legkülönfélébb érzelmekre

változatosabb

Ítéletekre

eme

okot

szolgáltattak

leg-

és

jellemre

Potemkin kétségkivül nevezetes tehetségekkel birt. ^) Szelleme mindazonáltal olyan volt, mint minden, a mihez nyúlt: töredékmunka; nevezetes férfiúnak benyomását gyakorolta, a nélkül azonban, hogy tökéletesen kimvelt lett nézve.

volna.

2)

Csakis valami uj gyönyörködtette

Állandóság, kitar-

öt.

odaadás ismeretlen volt eltte. Kellemetlen

tás, teljes

veztlen események erélyét nem hívták

fel,

hanem

és ked-

csakis

meg-

bénították.^)

Oly színész

volt, ki az élet

színpadján a legkülönfélébb

változásokat iparkodott bemutatni. Alig bájolta volt el a csá-

szárnöt Krímiában azon csodaszerü látványosságok által, melyek

minden

már

erejét igénybe vették,

is

termének egyik zugába

dobta gyémántok-, hímzések- és csipkéktl ragyogó tábornagyi egyenruháját, azt a legpongyolább házi öltözékkel felcserélve. Ily állapotban, hanyagul fésülködve és öltözködve, kerevetén

nyújtózkodva szeretett azután magának udvaroltatni, mi köz-

ben gyönyörködve fogadta a birodalom legelkelbb egyéneinek alázatos meghunnyászkodásait.^)

Az

ily

szersmind.

életmódban képzelem

Nem

mint a hogyan azt Potemkin közök megválasztásában.

és rendszer

is

rejlik egy-

a hatás síkerét jobban

lehetséges

kitalálni,

Ügyesen számított az

tette.

Konstantínápolynak

esz-

meghódítása

ama varázsszó, mellyel Katalint lebilincselve tartotta. Fény pompa által iparkodván a népet elámítani, soha sem mutatta

volt és

')

Görz, Denkwürdigkeiten

2)

Sógur, Mémoires III. 149. lapon következleg nyilatkozott

József Potemkinröl

:

I.

köt. 124.

Le prince Potemkin

commencer de grands travaux qu'a

les

1.

est actif, finir

;

II.

mais plus propre k

hasonlóképen

itélt

maga

Ségur a 212. lapon. *)

Cobenzl Kaunitzhoz Sz.-Pótervár, 1787. nov.

Er (Potemkin) hat den Fehler sinken zu lassen. *)

Ségur, Mémoires


bei jeder widiúgen Gelegenheit

III. 7 6.

1,

deu

Mut

-

WERTHEIMER

28

EDE.

magát nyilvánosan máskép, mint gyémántokkal indulva ki, mely

Azon angol diplomata nézetébl

tele rakvi:.. ^)

szerint jó sza-

kács többet használ, mint a legjobb titkár, oly lakomákat rendezett,

melyek pazar fenykkel, kicsapongásuk

lenségökkel

római

a

császárok

Az erre nézve könny szerrel

és mértéklet

vendégségekhez

korabeli

mi gondot sem

hasonlítottak, 2)

szükségelt pénz

okozott neki

csinált adósságokat, mivel azo-

;

meg

kat soha sem fizette

;

^)

folytonosan gyjtögetve pedig,

közel 90 millió rubelnyi vagyont hagyhatott hátra.

*)

Teljesen bírva a császárn kegyét, 1791-ben halt

szalma-ágyon, melyre t,

meg

útközben megbetegedve, elhelyezni

kellett.^)

Mint életében, ugy halála után Halálának híre

magán

telen kája,

is

különfélekép Ítélték meg.

megrémítve, a császárn eret lévén kény-

által

vágatni, sirt és felette rosszul érezte magát.

Uno-

Sándor uagyherczeg ellenben azt monda: »0h! most egy

gazemberrel kevesebb van.«^)

E

férfiú tehát,

cselekszi,

azzal

ki

dicsekedett,

hogy

sohasem

a mit neki parancsolnak,^) ki udvaroncz tisztességre

b tehetséggel mvészet

bírt,

ni

a

sziv vezetésére

megkívánt minden

felett rendelkezett, a hadviseléshez

semmit sem

értett, ki

még

azonban majd

a táborban, az ellenséggel szemben,

több figyelemre méltatta az udvari eseményeket, mint az ellen-

mveleteit

félnek

—

e

férfiú

vette

most át az orosz hadse-

reg fvezényletét.

Minthogy az orosz udvarnak a háborúra el kellé magát határozni, föfontosságú volt rá nézve, hogy József császár a portánál kinyilatkoztassa, hogy mint a császárn ')

1791

Hermann, Diplom. Correspondenzen aus der Revolutionszeit

— 1797.

104.

1.

»)

Hermann, Diplom, Correspondenzen Ugyanott 103. és 106. 1.

*)

Sybel, kleine historische Schril'ten

«)

land 170.

103.

;

1.

Katharina

«)

Hermann, Diplom. Correspondenzen Hermann, Diplom. Correspondenzen

')

Cobenzl Kaunitzhoz, Sz.-Pótervár, 1789. ápr.

5)

levéltár.

II.

von Kuss-

1.

106.

1.

108. és 109. 5.

U.

1. i.

2.

Állam-


29

szövetségese, elvállalt kötelezettségeit teljesíteni fogja. Orosz

körökben ugyanis meg voltak gyzdve, hogy Anglia

Porosz-

és

ország azon hitegetéssel biztatják Törökországot ellentállásra,

hogy háború esetében a császár semleges fog maradni.^) St a bécsi udvarnak eddigi tartózkodó magaviselete kétszinüségnek magyaráztatván

nehogy Francziaország

attól tartottak,

^),

a császárt Oroszországnak támogatásától visszatartsa

mely

^),

esetben azután Törökország egész hatalmával egyedül kellene megküzdeni.'*)

Ez

okból unszolták folyton a császári követet,

hogy udvara a nyilatkozatot Konstantinápolyban végre-valahára átadja. "Worouzoff kijelentette a követ eltt,

nevében, hogy úrnje

.nüleg a császárn

latkozatra és

hogy annak átadása reá

még

pedig valószi-

sokat

tart e

felette

nyi-

hatással

jó

lesz.^)

A

átadni,

mieltt a császári had ellenséges területre át nem

het.

A

udvar azonban a nyilatkozatot nem akarta

bécsi

lép-

hadüzenet azon esetre Ion fentartva, ha a

valóságos

törökök a császári követet ugy, miként Bulgakowot elfogni merészkednének.^)

Ily

minisztériumnál

orosz

értelemben utasítva

lett

Cobenzl az

hogy a császár

kijelenteni,

méltó-

meg nem egyeznék hadat üzenni, ha csak ez üzenetet fegyveres hatalommal nem lehetne támogatni. Tényleg az ságával

'')

volt a bécsi udvar szándéka,

Nándorfehérvárt egy kézcsapással

meghódítani és a portát csakis ezután értesíteni a háborúban való

Eme

részvételrl.

tetett ismét el,

megakadályozta.

terv meghiúsulván, egy

melynek ^)

kivitelét

Idközben

másik

készít-

azonban egy nagy vihar

a meghiúsult els támadás ötle-

tébl, melyet osztrák részrl félreértés következményéül

Törökország a bécsi udvartól,

tottak,

Oobenzl Kaunitzhoz

,

utóbbinak szándékaira

ez

Sz. -Pétervár

állí-

1787.

,

decz.

10.

Állam-

levéltár. 2) *)

*) •*)

Kaunitz Mercyhez, Bécs, 1787. febr. 7. Állam-levéltár. Cobenzl Kaunitzhoz, 1787. decz. 10. Állam-levéltár. Ugyanott. Cobenzl Kaunitzhoz, b z.- Pétervár

,

1787.

decz.

21.

Állam-

levéltár. «)

í)

Kaunitz Cobenzlhez, Bécs, 1787. okt. Cobenzl Kaunitzhoz, Sz. -Pétervár ,


1787.

decz,

10.

ÁUam-

levéltár. »)

Arneth, Joseph

II. u.

Leopold von Toscana,

II, köt.

159.

1,

WERTHEIMER EDE.

30

A

nézve, felvilágosítást követelt.^)

rülmények közt oly nyilatkozatot,

bécsi udvar a feuforgó kö-

mint

nem

a porta követelt,

akarván adni, Kaunítz 1787. jan. 19-én utasítá Herbert követet,

hogy az Oroszország

annyira sürgetett declarátiót

által

Egyidejleg megbízatott Cobenzl e lépést Szentpéterváron, mint szinte barátságból kiAz esemény sokkal fontosabb folyó tényt feltüntetni. ^) Konstantinápolyban adja

volt,

át. ^)

semhogy József arról Katalinnak sajátkezüleg ne írjon. értesíté tehát a császárnt, hogy ellensége

Azon szavakkal az övé

is,

és

hogy márczius hóban a

hadsereghez

fog

el

utazni.*)

Az

Oroszország és Ausztria részérl Törökország ellen

most

megkezdd

ban

érdekét ez eseménynek

harcz, kétségkívül

Európára gyakorolván,

ama

nagy érdek. Emeli azon-

visszahatás, melyet

ez által a többi

hatalmakat

egész a

is

küz-

delemre csalogatja.

Az

egyensúly veszélyeztetésének kiáltása felhangzik

hozzanak

fel

bármit ez

axióma

ellen,

s

mégis legélénkebben és

a legfeltnbben nyilatkozik általa az európai államcsaládok összetartozósága.

Ha már vetségese,

nem

II.

József császár, mint az orosz hatalom szö-

bizalmas

beszélgetés

közben

kijelentette,

hogy

fogja trni, hogy 'Konstantinápoly orosz kézre jusson

mennyivel inkább

állott a

bécsi és szentpétervári

•^),

többi hatalmaknak érdekükben a

udvarok hatalmának terjedését a török

birodalom rovására gyanús szemmel nézni. Törökország

fel-

osztásának okvetlenül az eddigi hatalmi viszonyok teljes átalakulását kellett

maga után

vonnia.

Könnyen

volt

tehát elre

hogy a most kitör harcz egész Európát

látható,

föl fogja

riasztani.

')

Kaunitz Cobenzlhez, 1788.

febr.

7.

és

ugyanakkor Mercyhe

Parisba. Állam-levéltár. «)


febr. 7.

és

ugyanakkor Mercyhez.

Állam-levéltár, 3)


)

Arneth, Joseph

')

febr. 7. Állam-levéltr.

Catharina von Russland 310. 1. Ségur, Mémoires ül. 209 1. Je ne souffrirai point que II. u,

ses s'établissent a Constantinople.

moius dangereux pour Vieune que

Le voisinage dea turbans celui des chapeaux.

les

Rus-

sera toujoui-s


Bécsben

és Szentpéterváron tudták,

31

hogy a chersoni

ta-

különböz udvarokat a legnagyobb nyugtalanságba hogy IIL György Anglia királya a két császári ha-

lálkozás, a ejtette, s

— az orosz — nyilvánosan monda:

talomról felette illetlen kifejezésekben nyilatkozva miniszter

hogy

szemtelenségeknek nevezi

e találkozás

Kaunitz váron,

Európa nyugalmát

ez okból ismételten is

st még kevéssel a háború

mindinkább kedveztlenebbé

fogja fenyegetni.^)

óva

tett intést Szentpéter-

kitörése eltt,

midn

a helyzet

hangsúlyozta, miszerint

alakult,

fdolog, hogy a két császári udvar Törökország elleni vállala-

tukban más hatalom

által

ne háborgattassék.^)

Kaunitz fleg Poroszsaját álláspontjáról,

t

épen

és Francziaországtól félt, miért is

hatalom esetleges szövetke-

e két

zése foglalkoztatta leginkább.^) Perczig

Poroszország mindent

szerint

cziaországot

hogy Bécs ott

sem kételkedvén, mihogy Fran-

fog követni,

el

magához vonzza*), azon meggyzdésben

f

Francziaország

törekvése

volt,

oda irányul, Berlinben

Bécsben Berlin ellen bizalmatlanságot kelteni.-^) Kaunitz a berlini udvar megnyugtatása czéljából ugyan-

ellen, és

Reuss berezeg császári követ

jelenlegi viszonyok

által kinyilatkoztatá,

hogy a

mintegy próbak gyanánt fognak

szol-

gálni arra nézve, vájjon Poroszországnak eddigi barátságos biztatásai

nem

puszta üres szavak-e.

Kaunitz nem ok nélkül nagyfontossággal

birt

félt

^)

Ugyanis

Poroszországtól.

Poroszország és az osztrák birodalom

sorsára az a körülmény, hogy a két állam élén oly miniszterek

»)

Cobenzl Kaunitzhoz, Kiew, 1787. ápr.

*)

Kaunitz Cobenzlhez, 1787. decz.

*) *)

7.

9.

Állam-levéltár.

Állam-levéltár.

Ugyanott.

Kaunitz Mercyhez, 1787. jau.

1.

Állam-levéltár.

Kaunitz Keussliez Berlinben. 1787. okt. 17. Állam-levéltár. Hie* bey sind die IVanzösischen Absichten hauptsáchlich dahin gerichtet, uns gegen Preussen, zu gleicher Zeit aber dem Berliner Hofe gegeu uns Arg*)

wohn und «)

Beisorge eiuzuflössen.

Kaunitz Keussliez, 1787. ukt.

17.

Állam-levéltár.

wártigen Umstánde in Bezúg auf die Pforte werden nun stein dienen,

Die gegeu-

zum

Probier-

ob der Berliner Hof áhnliche Gesinnungen hege, und ob

seine bisherige Fi-eund

in blossen leeren

—

Worteu

und gute Nachbarschaftsversicherungen nicht

beste he u.

WERTHEIMER EDE.

32

állottak, kik közöl mindegyik, a

másik

megaláztatásánál magasabb czélt

nem

állam

által képviselt

ismert.

Kaunitztzal szemben állott Hertzberg gróf ^), akkori porosz miniszter,

ki

nagy Frigyes nyomdokait követve,

a

jövre

nézve nagyra törekv terveket készített el. Czéljai Poroszor-

szágnak Németországban els hatalommá leend emelésére lévén irányozva, tle, ki egész szellemi tehetségét ügyködésekre

hogy a jelenlegi hely-

fordítá, bizonysággal el is volt várható,

zetet arra fogja felhasználni,

hogy Oroszország

és

Ausztria ellen

európai szövetséget létesítsen. Bécsben a porosz udvarnak a külföldi követekhez iatézett titkos chiffrirozott levelezéseiket

megszerezni

s

azokat kibetzni

tei-veiröl tökéletesen jól

Kaunitz

e

sikerült

;

Hertzberg grófnak

voltak értesítve.

porosz

szövetségi

tervek

által aggasztva,

mindenekeltt Francziaországot liparkodott Poroszország

A

logatásaitól elvonni.

csa-

hollandiai zavarok alkalmas okul szol-

gáltak erre nézve, Németalföldön akkor egy franczia és egy

angol párt küzdött egymással.

gazdag osztályaiból, a

A

nagy kereskedelmi városok

» hazafiak «-ból

álló franczia

terve volt, az örökös helytartónak hatalmát,

ki

pártnak

si hagyomá-

nyai szerint, szilárdul Angliához ragaszkodott, korlátolni az ország rendéinek alárendelt hivatalnokká ellentét,

mely Anglia

és

egyesült

Az

Francziaország közt az ellenségeske-

dést Keletindiában felidézte, itt attól tartva,

t

s

alátörpíteni.

is

eltérbe nyomult. Anglia

hogy Francziaország a hazafias párt utján

tartományok

hatalmát

tengeri

fel

hogy Keletindiára befolyást gyakorolva, az

használja

az ,

s

épen elébb

ott

befejezett háborút megújítja, a helytartóval a köztársasági

vagyis franczia párt ellenében szövetkezett. ellenben,

mely közbenjárni

a királyt személyesen

is

óhajtott, egy

Poroszország által,

mely

megsértette, arra lett kényszerítve,

hogy a közbenjárás szerepét a tényleges

részvétellel felcserélje.

Geschichtswissenschaft von Scbraidt

I.

füzet 16.

Précis de la carriére diplomatique du cointe de Hertzberg.

— Sybel,

') 1.

^)

esemény

Zeitschrlft

fiir

Historische Zeitscbrift N. P.

Gráf Hertzberg von *)

I.

köt.

I.

füzet

:

Friedrich "Wilbelm

II. u.

Max Duncker.

Banké, die deutscben Mácbte und der Fürstenbund

tUDg"über die Iri-ungen in Holland.

:

Einscbal-

A

TKRVK/.K'I'I'

NKÍiYKS SZÖVKTSEíi.

'.VA

Friderika Vilhelniina hcrczcmiK"). a helytartó neje, IT. Frigyes

Vilmos porosz király nvére Íjén

értesíté,

hogy

herc/egiiö bátyját levél-

van határozva Hágába utazni,

el

lielyszinén, személyes

tott

A

volt.

s ott

a

közbenjárása által a viszályokat az óhaj-

Útközben mindazonáltal az

végbefej ezésökhez vezetni.^)

orániai család határozott ellenségei, 'a hazafiak által föltartóztatván,

Hágába

lôrosz

király,

a

tovább utazásában megakadályoztatott.

nvérén

ejtett

eme

sértést

A

saját személyes

megsértéséül tekintvén, a legnagyobb mértékben felindulva kijelenté, miszerint

nem

fogja trni, hogy a

nvére

iránti tiszte-

figyelmen kívül hagyassék, és azért a tetteseknek szigorú

let

megbüntetését követelte.^) így fogták ban is.

»Ha

bátyja, a porosz király«

angol miniszter

— nem

— kiálta

rajta ejtett sértésért

Caermarthen

fel

nyomorult ember, ugy kénytelen

megbszülni, kerüljön ez neki bármibe,*

módon nvérének ügyét

a helyzetet Angliá-

fel

A

^)

porosz király

t ily

sajátjává téve, ez utóbbi azonban a

adandó elégtétel

teljes helyreállítását értve,

hatalmának

alatt férje

ennek közvetlen következményéül

Poroszország ellentétbe kényszerült helyezkedni Frauczíaor-

mely ép a helytartó jogainak korlátozását czélzó pár-

szággal,

tot támogatta,^)

k(>zt

Bécsben örvendve figyeltek a Porosz- és Francziaország keletkez eme viszályra st Ausztria a franczia udvart ;

Poroszország irányában való minden netaláni engedékenység-

tl

visszatartani iparkodott. ^)

Ügyesen alkalmazott megjegy-

zések által sikerült Mercynek a franczia minisztert Poroszország ellen felizgatni.^) Francziaország

mitl sem

tartva inkább,

mint pártjának vereségétói a németalföldi tartományokban, közvetlenül az oraniai tatá

Berlinben,

herczegn megsértése után

hogy

ez

eseményt

nem

kinyilatkoz-

lehet

szándékos

Reuss herczeg Kaunitzlioz, Berlin, 1787.

jul. 4.

Álla m-levéltár

2)

Reuss lierczeg Kauuitzhoz, Berlin, 1787.

jul. 4.

Állam-levéltár

*)

Ranke, die deutschen Máchte 230. 1. Ranke, die deutschen Máchte 233. 1. Kaunitz Mercyhez, 1787. jan. 1. Állam-levéltár;

')

*) ")

Mercy Kan-

nitzhíiz, Paris, 1787. ang. 14. Állam-levéltár. '')

M.

Mercy Kannitzhuz,

TtTl),

AKAD.

Í;RT,

Paris, 1787. ang. 14.

A TÖKT. TUO. KÖllKUÖí-.

Állam -levéltár. 3

WERTIUilMER EDE.

:U

megsértésnek magyarázni.')

sem

—

kiálta fel izgatottan

mitsem akartak tudni. Senki

— alázhatja nu'g

Moutmorin gróf

Francziaországot annyira, hogy szövetségesének tanácsolja

;

st

mint

Oly értelm elégtételrl,

Poroszország követelt, Parisban

az ilyesmit

ellenkezleg, a visszautasításhan

támogatni

fogia.2)

Azonhan

a franczia

kormányban már

eljes elhatározáshoz szükséges

kitörfélben lév nagy

erély.

átalakulás,

séget megbénítottak. »Bizonyos«

követ a bécsi udvarnak

császári

A

is

hiányzott az

er-

pénzügyi zavar és

at

minden nagyobb tevékeny-

— — »hogy

marékkor a párisi

jelenti

a királyi tekintély

legmélyebb alapjaiban meg lévén ingatva, sok erfeszítés nélkül és rövid

idn

nagyobbá

Ilinél

régi fényét

nem

vált a gyengeség,

melyet használtak. Poroszország

fogja

visszanyerhetni.*

^)

annál bátrabb volt a hang,

ellen,

mely az oraniai hercze-

get hadseregével támogatta, Givetben egy franczia tábort ter-

veztek felállítani

;

de

ebbl misem

lett.*)

St

a hatalom hiánya

Francziaországot annak kijelentésére kényszerítette, hogy az

Angliához elbb intézett azon nyilatkozatát, mely szerint a helytartó, mint a hazafias párt szövetségese, érdekében raegkisérlett

minden fegyveres közbenjárást

visszautasít,

érvény-

telennek tekinti.^)

Az

angol-porosz szövetség által a franczia korona, mely

tehetetlenségét

bels állami ügvekben már úgy

is

igazolta volt.

a külpolitika terén felette megalázó vereséget szenvedett, anynyira állanak egymással a nemzetek kül- és beléletében virágzás és hanyatlás szoros kapcsolatban.

Montmorin

gróf, franczia miniszter,

mindenkor

elpirult,

valahányszor azon tárgyat eltte megpendítették. •=) Poroszor-

')

Mercy Kauuitzhoz, 1787. aug.

')

Ij^gJ'anott.

»)

Mercy KauDÍtzhoz,

*)

Sógur, Mémoives


Paris, 1787. aug. 14. Állam-levéltár.

III. 284.

1.

mais cepeudant Givet ne voyalt

avrivpv ancuu di-apeau prés de ses murs. '-)

Mercy Kauuitzhoz,

Paris, 1787. okt. 31. U.

«)

Mercy K.iimitzhoz,

Paris, 1784. iiov. 24. Állam-levéllár.

i.

Állíim-levéltár.

«

A TEin'F.y-KTT NKOVICS SZÍtVRTSKf!. szág

segítségével Hollandia. Anglia

szággal való szövetségtl

E nak a

javára, a

Fraucziaor-

el lett szakítva.')

képezvén Hollandiában

viszonyok

keleti

35

eseményekkel szemben

Fraucziaországállásában a for-

elft)glalt

duló pontot, azt eredményezték, hogy Fraucziaország, melv a bécsi és szentpétervári udvaroknak keleti politikája ellenében

gyanakvó

és

dékenyebb

tartózkodó magaviseletet tanúsított, azóta enge-

lett.

Francziaország már a 15. században

I.

barátságos viszonyban állott Törökországgal dekeltség,

kereskedelme

keleti

Törökország fentartását továbbra

tetett,

jává

melylyel

tette.

is

;

Ferencz

alatt,

azon nagy

irányában

ér-

visel-

politikájának alap-

Ugyanazért ugy Bécsben, valamint Szentpéterváron

arra fektettek fsúlyt,'liogy Francziaországot a porta védelmezésétöl elvonják.

Mára

chersoni utazáskor említette Potemkin a

hogy a franczia nemzet, a

franczia követ eltt, vájjon igaz-e,

legfelvilágosodottabb nép a földön, a vakbuzgóságot és tudat-

lanságot akarja oltalmazni; ez esetben

Európa jogosítva volna

Francziaországot azzal vádolni, hogy a pestist és barbárságot szándékozik körében megtartani. 2) Potemkin, Ségur grófot, ki

udvara részérl meg volt bízva, hogy a béke mellett szólaljon fel,

a két császári udvar terveinek iparkodott megnyerni. Fe-

lette

barátságosan bánt vele és egy alkalommal megjegyzé,

hogy

a

mosleminek

csakugyan

védelmezése

legkeresztyénebb király méltóságával.^)

A

tetreméltóságával Ségurt lekötelezni törekedett birja eléggé a

császárn jóságát

dül a béke érdekében

dicsérni.

ellenkezik a

császárn ;

is

szere-

maga nem

Mialatt Ségur egye-

mködött, Vergeunes, franczia miniszter feletti minden értekezés ell

a török birodalom hanyatlása

ámbár Mercy a párisi követ nyomatékosan utasítva volt, hogy minden lehet alkalommal e tárgyat megérintse. '*)

kitért

;

')

Historische

Duiicker:

»Hertzberg

N.

Zeitschvift. liatte

Hollauil

f.

I.

köt.

1.

füz.

4.

1.

mondja

füv Eaglaud, nicht füv Preusseii,

Franki'elcli entrisseu. -)

Ségur, Mémoiies

»)

Coh.'iizl

III. 17.

Kauiiitzlioz,

1.

Kiew, 1787. ápr.

2.''..

U.

i.

I.

levéltár. *)

Kannitz MovcyliPZ,

IJécs,

1787. jan.

1.

Állam-h'véltár.

3*

Állam

WERTIIKÍMKR KDK.

3 fi

Mercy

mu-

figyelmezteté a miuisztert, mennyire szükségesnek

tatkozik

már gondoskodni most azon

jöv

a porta

rendszabályokról, melyek

sorsa végett alkalmazandók lesznek. Vergennes

állhatatosan hallgatván, pusztán vállvonás által igyekezett zavarát palástolni.

')

Idk()zben Vergennes,

irányában soha sem

ki Ausztria

viseltetett barátságos hajlammal, meghalván, Moutmorin gróf, lett utódja.

mint külügyminiszter

Montmoriu komoly, tartózkodó férfin volt. -)

A

magába zárkózott

és

legveszélyesebb korszakban odaállítva,

midn

ugyanis Francziaország belsejében a forradalom már kitörésé-

hez közeledett, kivül pedig

—

mint maga mondja

—a

szá-

zadnak kétségkívül legfontosabb ügye volt eldöntend,^) Moutmorin gróf nélkülözte a nagy államférfiut jellemz erélyt. '•) Szerencsétlenségére

nem

is

erélytelenség eltakarására.

Nem

birt tehetséggel, a

^)

magában amaz

érezte

gyengeség és

óriási

ert, mely a saját érde-

kekkel ellenkez körülményeknek átalakítása vagy azoknak más

irányba tereltetéséhez megkívántatik.

Összes állambölcsesége

a habozás gyenge mesterségébl állott.

A

elhatározta volna

,

helyett,

Ausztria és Oroszországhoz

hogy magát

csatlakozásra,

vagy pedig Angliával a kibékülés komolyan megkisértésére, mit

sem

hanem egyedül azon elhatározások

tett ez irányban,

által

engedte magát vezéreltetni, melyeket a félelem, avagy az emlí-

hatalom valamelyikének magaviselete benne elidé-

tett két

zett volt.

Mevcy Kauuitzhoz, Paris, 1787. jau. 20. Allam-levéltár. obschun Mercy Kauuitzhoz, 1787. ápr. 7. Allam-levéltár. nnn der HeiT Gráf vou Moiitniorin vou Natúr aus eines selír verschlos>)

-)

spnen Karacters

tions,

ist

— —

3)

Mercy Kauuitzhoz, Paris 1787.

*)

Ségur,

III.

275.

et contiuuait a

tlence, et qui

au foud

1.

me

.szept. 15.

prescrire uue réserve qui lui paraissait pru-

n'était

que

faiblesse.

de la diplomatie Franâise. VII. köt. 444. "*)

M. de Moutraoriu saus mauquer

lents superieurs.

—

Flassan, Histoire générale

1.

d'esprit

u'auuonce pas des

ta-

Dossier B. Correspoudance chiffrée du comte Mercy

d'Argenteau envoyée de Bruxelles levéltár.

Állam-levértár.

notre miuistére persistait daus ses irrésolu-

:i

Paris

oii

1790,

91,

92.

Allam-

A TKRVEZKTT

Az elnyomta.

új liauczia luozgalinak

Megtört

37

NÍ:(;YKS SZÖVETf<É({.

szokatlau volta öt tökéletesen

szívvel ismeri be a franczia miuisztérium

Valóban szánalmat ger-

tebetetleuségí't, a tett terére lépésben.*)

jeszt látvány, mint viaskodik hasztalanul oly derék, becsületes férfiú, miut a min kétségkívül Montmorin gróf, a leghatalmasabb eseményekkel.

Montmorin

gróftal,

Mercy d'Argenteau

mint

grófnak,

császári követnek kellé közlekednie, ki Cobenzl Lajos gróf mellett,

Kaunitznak legkitnbb tanítványa

volt.

Fürst, a porosz

t

székel miniszter, rideg embernek mondja

ugyan, kinek homlokáról a fellegek akkor sem távoznak, ha szerelmet sut-

Azonban egészen máskép

tog. 2)

ki

t

Stahremberg

róla

itél

Francziaországba utódjául ajánlotta,

maga Kaunitz mindketten

pedig

dicsérik

;

3)

mindenekeltt

kitn

tehetségeit és

az európai állami ügyekben teljes ismeretét.*) Iratain látszik

ama ridegségbl megkapó

gróf,

mi sem

kimeritöséggel vannak szer-

;

kesztve és nézetei felette tiszta és mélyen beható itéltehetség-

rl tanúskodnak. Mercy

mint mestere Kaunitz, lelkes képviselje volt a Francziaország és Ausztria közötti szövetség rendszerének

;

s

gróf,

valóban alkalmasabb férfiút

nem

is

kívánhatott volna az

államkanczellár, terveinek keresztülvitelére

;

il)arkodás hajótörést szenvedett az 1789-iki

de minden emberi

nagy forradalom

kitörésén.

Tulajdonképen sem Kaunitzot, sem Mercy grófot

ki

nem

Montmorinnak külügyminiszterré történt megválasztatása. Inkább szerették volna, ha az Ausztria irányában barátságos érzelm St. Priest gróf foglalja elVergennes állását.^) Minden oldalról érkeztek nyugtalanitó hirek Montmorin elégítette

•)

Mercy Kauuitzlioz,

»)

Rauke, Maria Theresia, ihr Staat

')

Aruetli,

*)

Kaunitz Mercyhez 1789.

Paris, 1789. iiuv. 18. Allam-levéltár.

Maria Theresia, VII.

ii.

ihr Hof, 1755, 20.

köt. 290.

1.

1.

iiov. 3. Allain-lovéltár.

— —

der

.sich

wie Euer Excellenz íu alleu wichtigeu und liaickliclien Gelegeulieiteu luit

eiuen gepvüvteu gauz vorzüglicheu Eiu.sicht und Klugheit irainer

ausgezeicliuet hat. °)

Kaunitz Mercyhez, 1787. jau.

Marié Antoinette, Joseph

II.

1.

und Leopold

Állam-levéltár. Lásd II.

:

Arneth,

Ihr Erietwechsel. 109.

1.

AVERTHEIMKR EDE.

38

Korábban kivábj s maga Mercy sem

íelöl. ')

iránt.-) felöl

cl^zcietett't taiiúsittiU Poroszország volt

még képes az új miniszter iránya Mercy különben utasítva

határozott Ítéletet mondhatni.^)

volt. Montniorin grófot

aFrancziaország és Ausztria között habár

csak szinleg fennálló szövetségért fellelkesíteni. Különösen pedig feladatául tzetett ki a követnek, hogy Mária Antoinette királynét buzdítsa, és ily értelemben

mködjék. Az osztrák po-

királynéban ftámaszt vélt találhatni a Bécs és Ver-

litika a

sailles közti szövetség feutartására és tényleges

uézve.

uyilvámilására

*)

Ez

okból Mercy gróf is megbízatott, hogy a királynénak ez

ügyet különösen szivére kösse, és eltte feltüntesse, miszerint ^dicsségét, boldogságát, az általános szeretetet és tiszteletet

el

ogja veszíteni, ha megengedi, hogy a frauczia miniszterek a szövetség rendszerét aláásva. Francziaország és Ausztria közt a régi ellenségeskedést felidézzék.

Nem

lehet csodálkozni,

^)

hogy osztrák miniszterek osztrák

fherczegntöl politikájok támogatását kívánják, valamint nem tetszhetik különösnek, ha e fherczegn, ki bár mint Francziaország királynje saját hazájától még sem idegenedhetett el

egészen, a követnek szavaira szívesen hallgatott. Egyúttal

mégis ki kell emelnünk, hogy Mária Antoinette, bár

ben magát osztrák fherczegnuek

meg

arról,

érezte,

nem

e percz-

feledkezhetett

hogy els sorban Franczíaországnak királynje.

Valahányszor tle azt kívánták, hogy az osztrák politikát jére gyakorolt

nagy

befolyásával

ugyan, hogy át van hatva tól

;

mégis,

midn

Oroszországgal

támogassa,

teljesítésének óhajtásá-

e követelés

elmozdítsa,

nem mutatkozott

')

Kaunitz Merevhez. 17«7. márczius

*)

Mercy Kaunitzhuz.

•)

Ugyanott.

*)

Arneth, Marié Antuinctte. Joseph

Párisi.

d'exhortations pour y veiller était

venu a bout de

;

elle

hajlandónak,


1787. ápr.

7.

ÁUani-levéltár.

II. p. 97.

—

oct. 17. J'espére qu' actuelleraeut

ou

ue ponrra plus répandre des nuages sur

on

II.

u.

Leupulil

r.alliauce.

Je n'al pas hesuiu

m'est plus précieuse qu'

la roinpre, je n'aurais plus

ív

personue.

couuu ni bonheur

ui tranquillité. '")

fér-

válaszolta

utóbb tle azt követelték, hogy a szövetséget

Marié Antoinette Józsefhez 1785.

Si

azt

—

Kauuitz Mercyhez, Bécs, 1787. márcz.


39

A TliRVKîKTT NKíiYKS S/ÖVETSÉG.

eme kivánságnak

politikai helyzet,

stmhogy

A

bels viszályokra

mindenekeltt a frauczia álláspoutot hangsúlyozta.

tekintettel,

A

leltétleuül eleget tenni.

ily

monda Mercy

grófnak, sokkal aggasztóbb,

szövetségbe belépni lehetne, mieltt

azon követ-

kezmények meg nem fontoltatnak, melyekbe Fraucziaország ily

szövetség által belesodortathatnék. ')

Kaunitz,

a

bonyodalmakra való íigyelemmel, a

keleti

már

megújítását

fi'auczia szövetség

csak azon okból

is

sürgette,

mivel Angliától, melyuek udvarát a szédelgés szellemétl elteltnek állítá,^) mit

sem

várhatott.

Azon

államférfiak módjára,

kik a

jöv

zölte

Kaunitz még márczius hóban, tehát

veszélyekkel szemben

elkészületeket tesznek, köII.

Józsefnek Cher-

sonba elutazása eltt, Mercy gróffal a szilárdabb frauczia szövetségre vonatkozó nézeteit.

magát

engedte

^)

vezéreltetni

,

Kaunitz azon szempont

hogy

Fraucziaország

triának keleti birtokát védelmezné, hogy ily

által

Ausz-

módon azután

összes erejét osztatlanul uetaláni ellenségei ellenében felhasz-

nálhassa,*) niig viszont Ausztria

magát kötelezné, Francziaor-

szágnak európai birtokait biztosítani,

mibl utóbbi

azon hasznot

vonhatná, hogy eszközeit a hajórajra fordítván, az angol tengeri

hatalommal versenyre szállhatna. ^) Ezek oly elnyök

—

Kaunitz Ily

melyek a szövetséget feloldhatlanná

szellemben volt Mercy hivatva

koráljban. ugy most

rl

is,

Montmorin

— monda

alakítják. ^)

mködni,

és

mint

nézeteit a keleti események-

kipuhatolni.

Felette érdekes a

')

Montmorin

Mercy Kauuitzlioz,

Ugyauez. Paris, 1788.

jul.

Paris,

1789.

és

Mercy grófok

l'ebr.

22.

közti ér-

Allam-levéltár.

—


dieses 2) Kauuitz Mercyhez, 1787. febr. 7. Állam-levéltár. vou eiuem wahreu Schwinclelgeiste eingeuommenes Hoíes (t. i. augol), welclier uocli immer fúrt um vinsre AUiaiiz bulilet. imd denuoch zur

uamlichen Zeit die Rolle uicht uur eiues blindeu Anliáugers, sondern selbst des ersten eifrigsten Beförderers der Preussischen

imd übrigeu

deutsclien Reiclisligue spielet. 3)

Cousidérations sur l'alliance de la Maisuu d'Austriclie avec la

Frauce. Közölve Mercyvel 1787, márcz. *)

Ugyanott.

^)

Ugyanott.

*)

Ugyanott.

18. Állara-levéltái'.

WKKTIIKIMKR

40 tfkfzk'tfk k'íol} ásúval ii

KliM.

A

iiK-gisiiiciketlni.

inig FiíUK-ziuoiszúg

küli)olitika terén megaláztatást ueni szenvedett volt,

haugou

uioriu a tárgyalások alatt határozott

szólt;

Montmitsem

akarván hallani Törökország felosztásáról, bizonyos diploiuatiai ügyességgel iparkodott élénk színekkel ecsetelni érdeket

kényszeríti.

Azon

csekély növekedés

melyet Ansztria nyerne, nyal,

ama

kivúló

mely Ansztriát az ozmán birodalom fenntartására

,

nem

áll

— monda a miniszter —

arányban ama nagy Imtráuy-

mely abból származnék, ha Oroszország nagyobbodása

folytán az osztrák tartományok állami testére egész súlyával

nehezed kolossns kapuit

fenyegetné.

^)

Montmorin. Törökor-

szág miatti aggályokkal eltelve, az Austria és Francziaország

bens

közti vén,

megmentésének nevez-

szövetséget Törökország

Mercy nem tartózkodhatott a franczia követnek szemére hogy ha Francziaország a szövetséget hségesen mega jelen zavarok nem támadnak. De minthogy ez nem

")

vetni, tartja,

hogy ezt Poroszsem tehetvén Török-

történt, csatlakozott a császár Oroszországhoz,

országtól elvonja. Jelenleg Ausztria mit

ország érdekében, be sem volna látható, mi

Francziaország elérhetni.

Ez

alkalmat Mercy arra használta

riutól megtudja,

módon

véli ezt

^) fel,

hogy Montmo-

miképen szándékozik Törökországot sikeresen

megmenteni. Montmorin nem

jól fogta fel

Oroszország

czél-

ha a biztos eszközt a katasztrófának Katalin halála

zatait,

utánig való elodázásában vélte találhatni, kinek utódjától azt várta,

hogy egészen más, méltányosabb elvek

rökország irányában

ment

eljárni. *)

gondolatra ismételve

is

Midn

Tö-

szerint fog

pedig Montmorin ezen

visszatért,

Mercy csakugyan

jo-

gosítva volt azt válaszolni, hogy a katasztrófa elodázása által

misem volna nyerve

')

cler (t.

i.

;

Katalin utódja

Mercy Kaunitzhoz,

Paris,

nem fogna máskép

1787. ápr.

7.

cse-

Állam-levéltár.

kár) den.selben (Ausztriát) andererseits audurch betrefcn würde,

weun

8ich vor seiupr Tliüre ein máclitiger Colossus erhöbe, welcher mit seiuem ganzen Laste auf den sámmtlichcn Körper der Oesterreicliisclieu Staaten uumittelbar würkete. ")

Ugyanott.

3)

Mercy Kauuitzlioz.

*)

Ugyanott.

Paris, 1787. ápr.

7.

Állam-levéltár.

)

41

A i'KUVKZlirr NÍ:
köztudüniásu, hogy Oroszország, Nagy-Péter

luiutáii

lekeclui,

Törökország elleuébeu támadó

ideje óta,

terveit niiudig foly-

tat ui lógja. *)

A

még uem

porta részérl a hadüzenet

történt meg.

Francziaország megnyugtatása végett tehát Kaunitz megbízta

Mercy grófot, hogy jelentse ki a franczia minisztériumnál, hogy a császár a béke érdekében akarván mködni, Katalinnak nincs szándékában Törökország megsemmisítése. ^) Kaunitz azonban a fenyeget veszélyt közeledni látván, íirról

Montmorm

gondoskodott, hogy Mercy

grófot a török

birodalom összeomlásának eszméjéhez szoktatva,

nak a porta

St midn zonyossá

Mercy

vált,

bízásából

ta

császár-

háborúban leend részvételére elkészítse.^ Bulgakownak elfogatása folytán, a háború már bielleni

utasítva

Montraorin grófot

harmadik hatalom

t. i.

az

lett,

értesíteni,

Poroszország

államkanezellár meg-

hogy Ausztria egy

által való

megtámadtatása

hü

esetére, Francziaországtól szövetségi kötelezettségeinek

tel-

jesítését elvárja. *)

Nem

képzelhet kényesebb

melyben Francziaország a

keleti

és

kínosabb helyzet annál,

bonyodalmak folytán

létezett.

Francziaország attól tartva, nehogy Törökország felbomlásával

egyidejleg keleti kereskedelme eltemettessék, Oroszország

elleni

félve,

nehogy az

minden ellenségeskedés eme hatalmat

ve-

télytársának, Angliának karjai közé kényszerítse, megfosztva

a képességtl, szavainak Konstantinápolyban és Hollandiában

érvényt szerezni, cselszövényekben keresett menedéket, melyek

mitsem használván,

a bizalmatlanságot

még

növelték

^)

:

a féle-

—

Es >) Mercy Kauuitzhoz, Pávis, 1787. aug. 14. Állam-levéltár. ware ja eine bekanute Sache, dass seit der Regierung Péter des ersteu der Russische Hof immerhin, es sey uun etwas mehr oder weniger, mit Ausfüliruug dieses Gedankeu schwanger gegangen se5^ -) Kaunitz Mercyhez, Bécs, 1787. máj, 1. Állam-levéltár. ') Kaunitz Mercyhez, Bécs^ 1787. jul. 28. Állam-levéltár. — — und uusrer liiebe)'' unumgánglich notliAvendigen Theilnehmuug iramer mehr zu farailiarisiren .

*) ^)

Kaunitz Mercyhez, 1787. aug. 30. Állam-levéltár.

levéltár,

II. und Leopold von Toscana. Lipót JózsefMercy Kauuitzhoz, Pái'is, 1787. oct. .SÍ. Állam-

Arueth, Joseph

hez, II. köt. 151.

1.

—

WICRIUKIMKU KÜK.

42

lem Ugyanis a It'gmcgbizhatliuiabb úlaicz niegzavaiuilott aiczra. Fraucziaország sziveseu

másik elleuébeu

;

élt

hogy

volua vissza egyik

azoubau

liatalüiiiiiial

nehéz mvészetet

e

a

erecl-

tekintélyének tetpontján kellett volna

iiiéiiyiiyel folytathassa,

nem pedig meghunyászkodva Anglia és Poroszország részérl Hollandiában oly vereséget trni, melyrl József császár er- és kifejezésteljes szólásmódja szerint azt monda: állania,

iFrancziaországnak jó gyomorral kell birnia. tot

oly helyzetbe jutott,

gyaláza-

a viszonyokhoz

kényszerit alkalmaz-

Mercy Mfintniorinnal folytatott közben csakhamar értesült. Mercy nem sznt meg

kodni. zés

e

Ily

^)

megmenthetése végett

E

ha

módon Francziaország lassankint melyben nem parancsolhatván, elnyének

elfeledni képes. «

változásról

czia miniszternek

annak szükséges voltát folyton

hogy Francziaországuak és a két

értekea fran-

felemlíteni,

és Ausztriának az európai egyensúly

korona érdekében Törökország összeomlására nézve

egyetérteuiök

Egy napon

kell. ^)

a császári követ

Montmorin

grófot a hollandi tévedések miatt a szokottnál nagyobb zavar-

ban

és

rémületben találván mint egyébkor, annyi okkal ostro-

molta t, hogy azokkal

— mint maga mondja —

könyvet betölteni képes volna.

Montmorin

^)

Megengedi ugyan, hogy a mint magát kifejezi sága*

rált.

—

»

akár egy egész

csakis lassan hát-

török nemzet barbár ostoba-

— minden reményt elenyésztet,

mindazonáltal

még mindig vonakodik

az elhatározó szót ki-

Végül máskép már nem cselekedhetvén, megadta magát. Beismervén, hogy Törökország fentartására eszköz nem léteejteni.

zik, kinjilatkoztatja határozatát,

Ausztriával együttesen eljárni

azon czélból, hogy élvezni lehessen amaz elnyöket, melyeket

mint eléggé világosan mondja

')

—

prédából meglett

volna

nem

akarta

Arueth. Juseph ii

gazdag

saját politikája szerint, ez Ígéretet

volna puszta kifogásnak tekinteni.

uublie l'avauie

e

Montmorin azonban nem

szerezni lehetséges. *)

Montmorin, ha

—

II. u.

la quelle

il

(a

Leopukl

Minden ujabb II.

kíH. 141.

porosz király)

l'a

1.

—

értekezésnél

et si la

soumise,

il

ait l'estomac bou. *)

Mercy Kauuitzhoz,

»)

Ugyanott.

*)

Ugyanott

.

Frauce

fant qu'elle

Paris, 1787. szept. 15. Állam-levéltár.

43

A TKRVK/-KTr NK(íYi:s SZÖVKTSLC.

Mercyvel, az elhatározást elodázni igyekezett; majd a közeled

majd ismét az Ausztriát Oroszország részérl utalt, mely hatalom, állítása szebizonyos tekintetben egész Európát két tenger által át-

télre számított,

ieincget roppant veszélyekre rint,

üvedzve, a Keleti tengeren hasoulag mint a Középteugeren, tengeri

hatalommá emelkednék.

^)

Esdve

nézve egyedüli hatalonmak ismer

kéri a császárt, kit erre

hogy az orosz terveknek

el,

szegüljön ellene. Francziaország minden segítségét

felajánlja

önmagának és Európának e fontos szolgálatot teljesíteni hajlandó; ha csak némi remény is létezik azon általános bonyodalom megelzésére, mely egy nagy birodalom rombadölésébl okvetlenül kell hogy bekövetkezzék, kész egy Toulonbau állomásozó hajórajt tengerre bocsátani. ^) Kétségkívül becsületére válik Moutmorín politikai íinom tapintatának, hogy oly határozottan jelölte meg a veszélyt, az esetre, ha a császár

mely Ausztriát Oroszországnak akadálytalan növekvése miatt

Azonban nem Ausztria jövje, nem is az Európa félelem, hanem els sorban a franczia keresaggodalom ösztöuzé Montmorin grófot arra, kedelem iránti hogy az orosz tervek ellen annyi ékesszólással kikeljen. Jobban fenyegeti.

nyugalma miatti

Törökország fentartása,

vélte ugyanis a keleti kereskedelmet

mint az orosz hatalom kiterjedése

által biztosítottnak.

Hogy

pedig a keleti kereskedelem biztosítása fleg Francziaországot

már

érdekli, bebizonyult

akkor,

midn Montmorin

a saját ál-

lama számára óhajtott elnyök közelebbi kijelölésébe beleegyezett.

Mercynek

bevallotta,

hogy Francziaországot

kedelmének biztosítása különösen érdekli

Egyiptomnak megszerzését föl.

Mindazonáltal

fel

felette

kitn

nem hagyott

;

—

keleti keres-

egyúttal pedig

szerzeményül említé

a katasztrófa elodázására

czélzó utógondolatával, mert hozzá tévé, miszerint ennek kell történnie, mivel

nak,

min

')

és

meg

gazdag darab ország-

Egyiptom, Francziaország részére leend átenge-

semmi

désébe

Anglia oly szép

szin alatt

sem fog beleegyezni

;

ugyanazért

Merc\- Kaunitzlioz, Paris, 1787. szept. 15. AUam-levéltár.

die (Oroszország)

einfassen,

uud

gewisser Masseu ganz Európa

sicli

in

dem

iiiittelst

zwe\'er

Mittellaudischeu Meere, so wie

Meereu

sie bereltss iu

der Ost-See zu thun angefangen, zu eiuer Seemacht erheben würde. *)

Ugyanott.

44

WEUTIIKIMKU KDK.

Choiseul-Guui'íic'i- grúlot^

oda utasítaudja

ujbúl

koustautinúpolyi lianczia követet,

a

hogy ez a portát engedékeny ségre

,

biijaJ)

Mercy

— miut

Montmorin

niig triát

Kauuitzhoz

nem

aranyos szavakban

jelenti

bizott,-) és

—

módon Mercyvel

az említett

mind eme szép, is volt. Ugyanis

ehhez joga

Ausz-

értekezve,

Oroszország ellenében ellenséges lépésre bírni igyekezett,

azalatt, a nélkül,

udvart értesítené,

hogy errl a császári követet, avagy a bécsi Ségur gróf, szentpétervári követ utján, az

orosz udvarnak szövetséget ajánlott

fel.^)

Katalin, Francziaországnak Törökország iránti elszere-

nem

tete miatt,

viseltetvén barátságos hajlamokkal a franczia

minisztérium irányában lenté

— senki sem

^)

— miut

a hogy nyilvánosan

ki is je-

volt alkalmasabb, a franczia ajánlat szá-

mára kedvez

fogadtatást elkészíteni mint épen Ségur gróf. Mondják, hogy Katalin a szokottnál válogatottabb mó-

don igyekezett az ifjú szellemes és szeretetreméltó diplomata tetszését megnyerni. ^) Annyi bizonyos, hogy Ségur tökéletes

gavallér

franczia

volt,

ki

szellemi

tehetségeit,

mint azokat saját hazájának kimvelt társadalmi élete anyuyira utánozhatlanul

képezi, teljes fényben ragyogtatá.

külseje és ifjúsága

t,

önmagának

és

^)

azon óhajtás

kit

Szép

lelkesíte, az életet

másoknak kellemessé alakítani, nem sokára ama udvarnak, melynek fejedelemnje az

kedvenczévé tevék

ilynem azért

is

életnézethez különös vonzódást érzett.

megtetszett

neki.

Ségur már

mivel alapos mveltség mellett, az

alkalmi költemények minden nemére

szép tehetséggel bírt és

Közelében mindenki egy nemét azon gyönyörmelyet vidám, szeretetreméltó és mvelt férfiú maga

felette kész volt.

nek

érezte,

körül felébreszteni képes. Valódi humánus, nemes és szeretet-

reméltó szelleme

is él

legfinomabb franczia uyel-

-)

Mercy KauuitzliMz. Paris Merev Kaunitzhoz. Paris,

^)

tgyanutt.

*)

Culjeuzl Kauuitzhuz, 8z. -Pétervár, 1788.

')

tár.

még maiglau

Ségur,

m.

108. és 146.

1787, szept. 15. Állaiu-levéltár.

1787. szept. 15. Állain-levéltái-.

1.

')

Görtz, Denkwiu-'ligkeiten

«)

Ugyanott 348.

1.

.

I.

348.

1.

mái. 24. Állam-levél-

A TERVEZETT NKOYES SZÖVETSÉG.

ven

irt

45

emlékirataibau, melyek mindazok számúra, kik szelle-

met bájjal egyesítve szeretnek, mányt képeznek.')

Már

a

felette kellemes és

chersoni utazás alatt, melyhez

meghívta, pendítette

üdít

Katalin Ségurt

meg Potemkin egy alkalommal

st

és Francziaország közötti szövetséget,-)

olvas-

az Orosz-

unszolta t, hogy

udvarát az eddigi rendszer megváltoztatására reá

A mig Vergennes állott a franczia ügyek minden közbenjárást visszautasított.*)

bírja.^)

élén,

Ségur

tént

Azonban Montmorinnak a franczia minisztériumba törbelépésével már inkább tanúsított orosz-barát érzelmeket.

Nem

csekély befolyással volt erre nézve Katalinnak szeret et-

reméltósága,^) valamint egy orosz-franczia kereskedelmi szer-

zdés megkötése.^) Lassankint a két császári udvíirral létesítend szövetségért lelkesülni kezdvén, a háború kitörése után Cobenzl gróf eltt egész nyíltan bevallá, hogy nem tudja ugyan, melyik párthoz fogna udvara

csatlakozni,

ha azonban

szavára hallgatnak, azon esetre Francziaországnak, tekintve,

hogy a porta a békét megszegte, a hármas szövetségbe belépnie és jutalékát a török prédából biztosítania kellene.'') Ily értelemben szerkesztette a franczia udvarhoz intézett jelentéseit

cy

is.*)

Az

említett átalános politikai helyzetnek,

Mer-

gróf unszolásainak és Ségur jelentéseinek következménye

volt,

hogy Montmorin utóbbit megbízta

Szentpéterváron,

')

2) ')

hogy

,

Francziaország

hogy adja értésül hajlandó

Méraoires ou souvenlrs et anecdotes per M.

Ugyanott 105. 1. Cobenzl Kaunitzhoz

Sz.-Péterváv

,

,

le

volna

a

corate de Ségur.

1788. május 24.

AUain-

1787.

12.

Állam-

1787. márcz. 22.

Allam-

levéltár. *) 5)

Ugyanott.

Cobenzl Kaunitzhoz,

Sz. -Pétervár

,

Cobenzl Kaunitzhoz

,

8z. -Pétervár

,

,

Sz.-Pétervár

,

szept.

levéltár. *)

levéltár. ')

Cobenzl Kaimitzhoz

1787. szept.

28.

Állam-

levéltár. *)

III. 291.

Ugyanez, St.-Pétervár 1.

,

1787.

ang. 31. Állam-levéltár.

Ségur

wertiieímkr edk,

4fi

két császári udvarral és Spanyolországgal négyes szövetségre lépni.*)

Moutmorin

idben

ez ajánlatot a bécsi udvar hire nélkül

midn

téteté Szentpéterváron,

— mint említve

azon

lett

—

Mei'cy grófot oroszellenes tüntetésre rábirni igyekezett. Ségur-

nak a legmélyebb titoktartás állván érdekében, az ügyet Os-

termann alkanczellár mellzésével, közvetleuül Besborodko a császárn titkárával közölte, ki

gróffal,

a

császárn

teljes

bizalmát birta.-) Besborodko értesíté Katalint az ajánlatról.

Másnap a császárn országnak

monda

neki

miatt

lépése

e

meg Ségur

szólítá

villogó szemekkel,

a

teljes

melyekbl Franczia-

elégtétel

kisugárzott,

»Teljesen hajlandó vagyok*

grófot.^)

—

— »Francziaország királyával hasznos szövetségre

lépni. «*)

Katalinnal folytatott e beszélgetés után

Ségur ismé-

mely alkalommal

telve értekezett Besborodkoval,

kijelenté,

hogy Katalinnak barátságos nyilatkozata folytán magát talmazottnak

tartja,

megkötend formaszerü

közt

felha-

Francziaország és a két császári udvar miniszteriális utón

szövetséget

ajánlani.^)

Ségur az ajánlatot megtévén

és a vett utasításhoz képest az

orosz szándékot kipuhatolhatni igyekezvén, Szentpéterváron

természetesen feltételezték, e

hogy Montniorin Francziaország

lépésérl egyidejleg a bécsi udvart

is

értesítette.^)

Bes-

borodkonak erre vonatkozó tudakozódására azt válaszolá Sé»)

Cobenzl Kaunitzhoz, Sz.-Pétervár, 1787. okt. 23. AUam-levéltár.

Ségnv. Mémoires «)

III.

292. és kv.

Ségur, Mémoires

III.

1.

294.

1.

—

Cobeuzl Kaunitzhoz, Sz.-Péter-

vár, 1787. okt. 23. Állam-levéltár. 3)

*)

Ségur III. 295. 1. Ugyanott, 295. 1.— Cobenzl Kaunitzhoz, Sz. Pétervár, 1787. okt

26. Állam-levéltár. *)

Cobenzl Kaunitzhoz, Sz.-Pétervár, 1787. okt.


er (Ségur) sich begewaltigt fiadé, eiuen förmliche alliauz

zwischen

Frankreich und den zwei Kals. Höfen ministerialiter anzutragen.

—

hogy formaszerü ajánlatot tett, és visszautasítja Montmoriunak ama szemrehányását, mintha nagyon Is mfsszire ment és elhamarkodva járt volna e!.

Ségur

III.,

«)

tár.

395.

1.

tagadja,

Cobenzl Kamiitzhoz, Sz.-Pétervár, 1787. okt. 31.

Ségur

III. 296.

1.

Állani-l.'vél-

A TKUVRZI.TT NKGYES SZOVKTSKG. gur, liogy erre uózve

ember

létére

azonban

nem adhat

felvilágosítást.

4<

Okos

és

ügyes

sietett az osztrák követet eljárásáról ér-

hogy ilyképen minden bizalmatlanságnak elejét veFurfangos módon azzal meutegeté udvarának hallgatását az osztrák udvarral szemben, hogy Versaillesben minden végleges elhatározás eltt arról akartak bizonyságot szerezni,

tesíteni,

gye.*)

vájjon afranczia szövetségi ajánlatok Szentpéterváron jó fogad-

tatásban fognának-e

részesülni.

mit sem nyert kétszínüsége egyetértés

Ausztriával

által.

nélkül

Montmorin mindazonáltal

^)

Az

orosz udvar vonakodott

Ségurnek határozott választ

Várva várták tehát Szentpéterváron a bécsi futár megérkezését, hogy megtudhassák^ vájjon Montmorin Kaunitzhoz is hasonló közleményeket juttatott-e ? Végre megérkezvén a futár, Cobenzl mindnyájok kiábrándulására kénytelen volt kijelenteni, hogy Bécsben mitsem tudnak ez ajánlatról.^) A adni.

franczia indítvány következtében Cobenzl és az orosz miniszterek közt több rendbeli értekezlet

Ostermann

tartatott,

mirl idközben

értesíttetett.

is

Néhány

orosz miniszter eleinte azt kivánta, hogy Fran-

maga

cziaország visszautasíttatváu, a két császári udvar

jen a porta ellen háborút. le e

Csakis Cobenzl tanácsára mondtak

Cobenzl ugyanis Kaunitz

szándékról.*)

visel-

tan utasítva volt, minden ideltti feltnést

által határozot-

Európában

kerülni,

Francziaországot tartózkodó és elvigyázó nyilatkozatok által lefegyverezni, Oroszországot pedig reá bírni,

hogy a végleges

szövetséget Francziaországgal egyelre visszautasítva, a lehetséget

esetleges

tartsa fenn.^)

')

tár.

szövetségre jelenté

hatalommal magának

e

ki

Cobenzl az orosz mi-

Cobenzl Kaunitzhoz, Sz.-Pétevvár, 1787.

Ségur -)

jöv

Ez értelemben

III. 296.

okt,

23.

AUam-levél-

1.

Cobenzl Kaunitzhoz, Sz.-Pétervár, )787. nov.

14.

Cobenzl Kaunitzhoz, Sz.-Pétervár,

okt.

U.

I.

i.

Állam-

levéltár. ») 1

1787.

31.

Állam-

evéltár.

) Cobenzl Kaunitzhoz,

Sz.-Pétervár, 1787. nov. 14. U.

i.

I.

Állam-

levéltár. *)

Kaunitz Cobenzlhez, 1787. okt.

glicli ein sclion

zu

31.

Állam-levéltár.

fol-

gegeuwürtige.s Concert mit Frankreich zwar abzulelinen.

Híiifiii (lerein.stigen

eventuellon abor die Tliüre ofícn zu haltén.

WEUTIÍEIMER EDE.

48

nisztereknek.hogy Fraiicziaország azon esetre, ha visszautasíttat-

Hollandiában szenvedett megaláztatását könnyen

iiék,

és Poroszország által támogattatva, egész figyelmét

fordíthatná.^)

A

ményt kivánt be

elfelejtve

Kelet

császárn most mindenik miniszterétl a Fraucziaországgal

kötend

felé

véle-

szövetségre néz-

Katalin ez alkalommal legelször terjeszté miniszteri taná-

ve.

csa elé a két császári ndvar közt létrejött titkos egyezkedéseket.

mi Cobenzl ismerte,

grófot, ki az orosz államférfiak megl)i/,hatl;iii>:áííát

nem

csekély

aggodalmakba

Ostermann gróf

alkanczellár,

ejtette. *)

Angliának határozott párt-

hive és Fraucziaországnak ellenese, egyedül szólalván

nácsban a tervezett szövetség síttatni kívánta.

dönt,

miután Besborodko

kivált

és

Woronzoff

inkább Francziaország

AVoronzoff emlékiratot szerkesztett, melyben czia- és

a ta-

Fraucziaországot visszauta-

Hallgattak ugyan szavára, de ez

befolyásoltatva,

által

ellen,

fel

nem

volt

Cobenzl

gróf,

hajlott. ^)

felé

kifejté, hogy Fran-

Oroszország egymástól távol esnek ugyan arra, hogy egy-

másnak kárt okozhatnának, hogy azonban a távolság daczára egymásnak kölcsönösen mégis segíthetnek. Tagadja, hogy az eddigi viszály Fraucziaországgal a szövetség ellen okul szol-

gálhatna, mert különben egyetlen európai állam

hetnék egy másikkal. hangsúlyozza,

is

tapintattal

sem szövetkez-

nagyon helyesen

hogy nagy hatalmasságok neheztelésök okát

felejteni kötelesek,

zoff

Politikai

Woron-

mihelyt ezt érdekök megkivánja.

Kauuitzzal hasonló értelemben azt kívánta, hogy Frau-

cziaországgal mindaddig

nem

kell

közölni

a két császári

udvar határozott szándékát, míg Francziaország hajlamai bizonyosság is

kell

nem

felöl

hogy azonban e hatalmat nem hanem minden ajánlatát barátságosan

szereztetnék,

visszautasítani,

fogadni. Atalánosságban pártolja a szövetséget, van,

el-

st

a mellett

hogy Francziaország necsak Poroszország, hanem Anglia

ellenében

')

is

támogattassék, ha netalán ez

utóbbiak által az

Cobenzl Kaunitzhoz, Sz.-Pétervár, 1787. nov.

14.

U.

i.

I.

AUam*

Cobenzl Kaunitzhoz, Sz.-Pétervár, 1787. Jecz.

27. U.

i.

I.

ÁU.ain-

Cobenzl Kaunitzhoz, Sz.-Pétervár, 1787. nov.

14.

i.

I.

Állimi-

levéltár. «)

levéltár. »)

levéltár.

IJ.

A TERVEZETT

NÉGYES SZÖVETSÉG.

49

Oroszország és Ausztria részére juttatott segélye miatti gylö-

letbl niegtíiDiadtatuék. Woronzolí Auglia ellen nyilatkozott, mivel

—

luint

kormányára való

országnak parlamentáris

ez

—

tekintettel találóan megjegyzi

a minisztérium ott

nem

ké-

pes elvállalt kötelezettségeinek eleget tehetni, ha a nemzet

E

lene volna.

nyilatkozat,

mely Cobenzl nézete

szerint,

el-

Ka-

talinra mély benyomást gyakorolt, az orosz miniszterek részérl aláíratott.^)

Cobenzl befolyásának koszönheté Francziaország, hogy

nem

részesült elutasító válaszban.

Az

orosz miniszterek meg-

egyeztek vele, hogy Ségurnak csakis általános választ adnak.^)

E

Oroszország — mon— köszönettel fogadta ugyan ajánlatát, a jelenlegi po-

felelet nov. 7-én közöltetett is vele. 2)

dák neki

helyzetnél fogva mindazonáltal

litikai

rozni,

mieltt Bécsbl a császárnak

részérl már

meg nem

tett

nem

lehet végleg hatá-

válasza,

Francziaország

vagy még teend ajánlatra Szentpétervárra

érkeznék. Világos szavakkal

franczia udvar, hogy Bécsben

is

utasítva

nem

tehát a

sem pedig az hasznot. Ugyanis Ostermann

Francziaországnak ekkép sem ez a lépés óhajtott titoktartás

lett

nyilatkozzék.

szerzett

,

hivatalában alkalmazott egyik tisztviselnek megvesztegettetése folytán Poroszország és Angliának követei csakhamar értesültek

a franczia ajánlatról.

valamint Angliát

Ez természetesen ugy Poroszországot nagy mértékben nyugtalanította. Auglia

*)

is

azonnal kinyilatkoztatá az udvarnál, hogy szer rá nézve

nem

lehet közönyös

;

a porosz

ily politikai

rend-

kormány ellenben

Francziaországnak ez eljárását maga ellen irányzott bosszú

tényének magyarázta.

^)

Folytonos bizalmatlanságot jelez amaz állapot, melyben az udvarok egymással >)

szemben léteznek. Kaunitz nem kevesbbé

Cobenzl Kaiiuitzhoz, Sz.-Pétevvár, 1787.

clecz. 27.

U.

i.

I.

Allam-

ü.

i. I.

Állam-

levéltár. ')

Cobeuzl Kauuitzlioz, Sz.-Pétervár, 1787. uov.

14.

levéltár. ')

t-'gyanott. Ide mellékelve

:

Precis der hiesigen müudlicheu Mi-

<)

Autwort au Grafen Segur. Ségiir, Mémoíres III. 299. 1.

^)

Cobenzl Kaunitzhoz

nisteriellen

,

Sz.-Pétevvár,

1787.

decz.

27.

Icvéltár. M. TUD.

AKAD. A TÖRT. TUD.

KÖní;i!(*)r,.

4

Állani-

WERTHEIMER

50

viseltetett bizalmatlansáíígal

KDK.

Fraucziaorszúg irányában, mint

Montmorin Ausztria irányában a bizalmatlanság ugyanis

oly

:

gyümölcs, mely a diplomatia mezején érik meg legkorábban és felvilágosodott államférfiú azonban megsznleggyorsabban.

A

teti

a varázst, melyben a gyanakodás a viszonyokat lebilincselve

tartja

nemcsak a bizalmatlanságot, hanem az ellenségeskedést

;

barátsággá törekszik változtatni, ha magasabb érdekek ezt megkívánják. Ily módon elkerülte Kaunitznak figyelmét Franis

cziaország kétszinüsége

;

még pedig

azért,

mivel az általá-

nos európai helyzet, nézete szerint, tle TÍsszautasithatlanul

megkívánja, hogy Fraucziaország a bécsi és szentpétervári udva-

rok politikájának körébe belevonassék. Anglia ez

idben, a

keleti

bonyodalmakra való

közelednek egymáshoz.

is

Mi sem

hatalomnak Hollandián

e két

és

Poroszország

tekintettel,

lenne

veszélyesebb,

még

kivül,

mindinkább mintha

Francziaországot

megnyerni sikerülne. Kaunitz a Francziaországgal

tend

szövetségre határozván

elfogadására ösztönzi.

el

magát, Oroszországot

Mvészileg

fejti

ki

nézeteit,

is

létesí-

annak

melyek

t

arra indítják nézetei szigorúan következetesek. Megfigyelésük;

nél mindazonáltal

nem

lehetséges azon kellemetlen

érzéstl

megszabadulni, hogy ha eme következtetéseknek csak egyetlen

lánczszeme

is

téves volna, a rajta

lene dlnie. Egyedül Kaunitz

nyugvó épületnek össze

nem

kel-

szédült ezen eszmemenet

közben. Megszokva a magasra szárnyalást, bár a mindennapi életben tartózkodó és félénk volt, politikai rendszerében

nagy

bátorságot és rettenthetlenséget tanusita.

Mint korábban, ez alkalommal

is

ama feltételbl indult

ki,

hogy Porosz- és Francziaország legveszélyesebb ellenségei aporta ellen irányzott minden vállalatnak. Ugyanazért is minden áron e két hatalmat szükséges egymástól elválasztani.*) Katalin Francziaországot kedveztlen pénzügyi helyzete miatt, veszélytelennek vélte tarthatni,

2)

Tévesnek

osztja.

által csalogatva,

') -)

1« vél tár.

mely nézetét az osztrák államkanczellár nem tartja azt, mivel

Francziaország Poroszország

könnyen szövetkezhetnék azon czélból az utóbbi

Kaunitz Cobenzlhez, Bécs 1787. decz. 7. Állam-levéltár. Cubeuzl Kaunitzhoz, Sz.-Pétcrváv, 1787. aug. 9. U. i. I. Állam'

A tERVEZETT NÉGYES SZÖVETSÉG. hataloiiimal,

hogy Ausztriának ártsanak. Csakis hadsereget

Németalföldre küldeni

kell

61

annak rovására

azt

s

ott eltartani,

miáltal a császári pénztárak évenkint 10 milliót veszitenének.

Ennek következtében Francziaország Spanyolország

szint

részint saját erejével, ré-

Szardínia segítségével a hadseregtl

és

Ha

végkép megfosztott Lombardiába betörhetne.

ellenben

Francziaország a két császári ndvarhoz csatlakozik, Poroszország

nem

fog erszakos fordulatot merni.

Ugyanezért át van hatva Kaunitz ama meggyzdés-

tl

hogy a politika szabályai Francziaországot mellzni tiltják. Legalább is bíztositandónak véli eme hatalom szen,

vedleges ország

tétlenségét,

hogy

tatja,

—

síteni.

t.

ami csak oly módon érhet nézve

terveire

saját i.

nincs

ha Orosz-

el,

megnyug-

Francziaországot

szándékában Törökországot megsemmi-

Ez úton akarta Kaunitz

azt elérni

a mi a jelen

,

pillanatban legalább részére fölötte kellemetlen volt. Török-

ország

elpusztítását

maga

is

addig kívánta elhalasztani,

míg kedvezbb politikai viszonyok Ausztriát azon helyzetbe nem juttatják, hogy másfelé, nevezetesen a velenczei területen

a

keresztülvitt hóditások által Oroszország elnyeit ellensúlyozhassa.

^)

E sítására

megnyugtatás azonban oly más valaminek megvalóis

volt irányozva,

mi nem tanúsít épen különösen nagy

szeretetet Francziaország irányában. Ugyanis Montmorinnak felosztási terve, által a

Ha

ama szándéka

préda egy részét

t. i.

hogy Egyiptom megszerzése

biztosítsa, lett

ennek daczára a részérl

kijelölt

volna lehetlenné teend.

prédáról

nem

volna haj-

landó lemondani^ azon esetre saját belátására kellene bíznia,

mi módon vélne Anglia ellenkezésével szemben, ama prédának birtokába juthatni.

háborút

')

cliese

Ha

rablásí

viselni,

Francziaország

vágya

Kavmitz Meicyhcz, Bécs, 1787. decz,

Destructiou

(t. i.

wegs und besonders politische die

képes Angliával

8.

;

ha ellenben

Allam-levéltár.

Dass

a íjortáé) iinserm selbst eigeneu Interessé keines-

in so lauge nicht

gemáss seyn würde,

als

wir

nicht.

Umstáude oder durch sonstige Pláne im Stand gesetzt werden die Russischen Vortlieile Conqucte des Veueziauisclien aufzu-wiegen, unteriieget keinem

entwedei" durch eine günstige Lage

durch

nem

t el fogja hagyni

dei*

Zweifel.

4*

WiaiTHEIMí.R EDE.

52 a harczra készen áll.

akkor

udvar sem akadályoz-

al«''t c-;ás/ári

hatja a foglalást.^)

Kaimitz nagyon helyesen

belátja,

hogy Francziaország-

nak a két császári udvar pártjára leend megnyerhetése czéljából azt mindenekeltt Poroszországtól szükséges elválasztani. Francziaországot Poroszország minden csalogatásaitól távol kell tartani.

E

nem szabad Oroszországnak

czélhól

szo-

rosabb szövetségre lépni Angliával, mely ez által Poroszország-

hoz közeledésre kényszeríttetik. Kaunitz nemcsak ezt kívánja, lianem ezen két állam közt tetni,

bens

szövetséget

is

óhajt létesít-

mivel Francziaország, mint Angliának versenytársa, e

két állam szövetségétl esetre pedig,

országgal

,

még inkább

ha még Oroszország

is

vissza fog vonulni.

Azon

szövetséget kötne Franczia-

Poroszországnak Francziaországba helyezett min-

den reménye okvetlenül meghiúsulna.

Kaunitz ilyképen az

-)

1787-iki helyzetet hasonlónak találja az 1756-ikival.

— mondja —

II.

Akkor

is

Frigyes, Poroszország királya, a franczia

szövetségtl titokban az angolhoz áttérvén, ennek következ-

ménye

az 1756-iki rendszer lett,

Orosz- és Francziaországgal.

t.

i.

Ausztriának szövetkezése

^)

Kaunitz most már perczig sem kételkedett az

iránt,

hogy

Ausztria kénytelenítve van az orosz udvarnak a szövetséget Francziaországgal ajánlani.

Erre még más

^)

felette fontos

indok

is

ösztönzi.

Ugyanis

megfontolja azon eshetséget, hogy Poroszország, mely a lengyelországi Danzig és

idpontot, leend,

midn

Thorn megszerzésére vágyódik, azon

a két

császári

udvar

Keleten elfoglalva

majd arra használandja tel, hogy Lengyelországban kard-

csapás nélkül terület-nagyobbodásra tehessen szert. Semmi

Törökország ily

felett

sem volna

képes — kiált

föl

elny

Kaunitz

—

növekvést ellensúlyozni.^) Poroszország eme tervének meg-

«)

Kaunitz Mercyliez, Bécs, 1787.

*)

Kaunitz Mercyliez, Bécs, 1787. decz.

')

Kaunitz Cobenzlhez, Bécs, 1787. decz.

clocz. 8. 8.

Allam-levéltár. Állam-levéltár.

ján fejtein

7.

Állam-levéltár. Co-

Merevhez Bécs 1787. decz. 8. intézett eme két ki e helyütt Kaunitzuak politikai rendszerét.

beuzlliez és

utasítás alap-

«)

Kaunitz Cobenzlhez, Bécs, 1787. decz.

7.

Állam-levéltár.

*)

Kaunitz, Cobenzlhez, Bécs, 1787. decz.

7.

Állam-levéltár,

A TKKVEZKTT NKCYES SZÖVKTSÉG.

akadályozása

Oroszországtól

c/éljával

53

üimepélycs szerzdés

értékét képvisel miuiszteri nyilatkozatot kivan.

E ily

nyilatkozatban

meg

lett

volna állapitandó, hogy

terület-nagyoLbitás megkisérlése

vagy ellene

azonnal

l)éke köttessék,

gyengén

foly tattassék, ellenben a

Hogy azonban

liaszná.ltassék.

sen, Francziaországgal kell

ndvarok

megnyerhetk.

is

Eme

esetére, a

liál)orú legalább csak

fer Poroszország

ezt

az

Törökországgal ellenében

eredméuynyel tenni lehes-

szövetségre lépni, mihez

még más

^)

szövetség pedig

melynek nélkülözhetlen voltát

,

Kaunitz eléggé beigazoltuak

ketts alappal

vélte,

bírhat,

—

Ugyanis vagy semleges fog maradni Francziaország a török

háború

alatt,

mely esetben Oroszország

egy angol-franczia

is

maradna vagy pedig mindkett kölcsönösen segélyt fogna egymásnak nyújtani.

viszály esetére tétlen

;

Érett megfontolás után, a semlegességre határozza

magát Kaunitz

;

ez

már azon oknál

fogva

is

el

hasznosabbnak és

kívánatosabbnak látszik eltte, mivel mindkét császári udvarnak

érdekében

áll,

Francziaország és Anglia közt az egyensúlyt fen-

mely megzavartatnék, ha Oroszország Anglia gyengí-

tartani,

tését elsegítené. által indíttatva,

^)

Mialatt azonban Kaunitz,

ama

fontolgatás

Cobenzl grófot a Francziaországgal létesítend

szövetség támogatására utasítaná, a párisi császári követ,

Mercy

még mi eredményre sem jutott volt. hatalmak még mindig azon álláspontot foglalták

gróf Montmorinnal

A

el,

melyen egyik a másikat legtitkosabb czélzatainak közlésére reábirui és azokat diplomatiai cselfogások utján tle kicsalni iparkodik.^)

Mercy

azzal gyanúsítja folyvást

hogy utóbbi a két császári udvar

titkos

Montmorin terveit ama

grófot,

czélból

iparkodik megtudni, hogy azt Poroszország ellenében gyalázatos

módon

felhasználhassa.

"*)

Míg

a császári

követ orosz-

An-

angol szövetséggel fenyegetdzik, ^) addig Francziaország,

') *) ^)

Kaunitz Cobenzlhez, Bécz, 1787. decz. 7. U. i. Allam-levéltár. Kaunitz Cobenzlhez, Bécs, 1787. decz. 7. Állam-levéltár. Kaunitz Mercyhez, Bécs, 1787. decz. 8. Állam-levéltár, és

—

Mercynek több rendbeli

jelentései Kaunitzlioz az 1787. év vége felé.

*)

3Iercy Kaunitzlioz, Paris, 1787. nov. 24, Állam-levéltár.

°)

Ugyanott.

WERTHEIMER EDK.

54

Poruszország, Hollandia és a német ligáéval létesítend

glia.

szövetséggel törekszik a két császári udvart megfélemlíteni.

')

Montmorin ismételve is a létesítend szövetség alapelveinek közlését sürgeti. Tudni akarja, hogy Törökország tervezett megsemmisítésénél

kinek jutna osztályrészül Konstantiná-

.

semmi

poly, melyet József császár

orosz birodalom székvárosául.

^)

szin alatt

sem trhetne az

módon nem

Ily

jutottak túl

azon biztatásokon, hogy Oroszországgal és Ausztriával a szövetség

—

kívánatos. ^)

sem határozta

el

A

kormány egyelre mire

franczia

magát, mivel Poroszországnak fülbesugásai

a versaillesi udvart elhatározásában ingataggá tevék, *) és mivel

másrészrl

hogy a császári udvarok terveik

azt remélte^

megvalósításánál nehézségekbe fognak ütközni,

mással viszályba keveredni.

E

st

talán egy-

^)

huzakodás Fraucziaország részére

azt eredményezte,

hogy Ausztria a mindinkább fenyegetbbé alakuló európai helyzet befolyása alatt kényszerítve volt arra, hogy vei fell az

jöv

ter-

els közléseket Yersaillesban megtegye. Annak, a

mit a két császári udvar tervezett, épen ellenkezje következett

k

be; eleinte ugyanis

akarták Francziaországot

kozatra kényszeríteni, most

níök^ és ez alkalommal is bebizonyult,

sztt vék

politikai tervek

is

ki

nyilatko-

azonban nekik kellett ezt ten-

nem

hogy a legfinomabbul

számitható befolyásoknak vet-

alá.

Nem

állitható,

biztosítására nézve

hogy Montmorin vonakodása az eredmény

mélyebb

politilíai

számításon alapult volna.

Határozatlanságának forrását Fraucziaország bels gyengeés mialatt

magát mire

elhatározni, azalatt a porosz-angol frigy

mindinkább

sége képezte.

sem tudta

Huzakodott, vonakodott

nagyobb- fontosságúvá

vált,

aggódva_, Francziaországgal

varral való szövetséget

')

*) *)

*) »)

annyira, és

ezzel

hogy Kaunitz

mind jobban sürgetni

Ugyauoz, Paris, 1787. decz.

e miatt

együtt a spanyol

28. Állam-levéltáv.

Ugyauez, Páris, 1787. nov. 24. Állam-levéltár. Ugyauez, Páris, 1787. decz. 28. Állam-levéltár. Ugyauez, Páris, 1787. decz. 28. Állam-levéltár. Ugyanez, Páris, 1787. decz. 6. Állam-levéltár.

kezdette.

ud-

—

A TKRVEZETT NÉíiYES SZÖVETSÉG.

Kaunitz felismerte, liogy csak magi'it

nem

el

55

sem fogja

e czélt solia

elérlietui, lia

határozza nyilt fellépés által Francziaor-

szágl)an miiuLizon aggodalmakat eloszlatni, melyeket a császári

udvarok, a porta ellen, eljárásuk

E

elidéztek

által

kellemetlen helyzetbe a rossz

Kaunitz.

A

volt.

hadviselés által jutott

legszebb reményekkel eltelve szállott volt a csá-

Azt remélte, hogy az gyzelemrl gyzelemre fog sietni. Azonban maga nem lévén hadvezér, ki szellemének géniusza által minden akadályt legyz, csakhamar nemcsak saját tábornokaival, ^) hanem az oroszokkal is a legkeserbb tapasztalásokat kellett tennie. ^) Nincs meg200,000 ember élén táborba.

szár

orosz hadsereggel és az orosz hajórajjal egyesülve,

hatóbb valami Józsefnek azon idtájban a táborból, Lipót öcs-

A reményeiben

cséhez intézett leveleinél.

megcsalatott impera-

toruak egész tragikumát tartalmazzák eme levelek.

melyen szenvedéseit

mikép

leirja,

a táborban

érzi,

A hang, megbete-

gedve, hogy egészsége napról-napra sorvad, hogy kinos fájdalmak

nélkül

nem

képes lóra ülni, hogy álmát súlyos mellszorulás

még meghatóbbá

(asthma) elzi

:

öntudata

egészen alkalmas arra, hogy Józsefnek legelke-

által,

e hang,

seredettebb ellenségeit

ertl

is

mély részvétre

érezte magát.

»Valóban kiállhatatlan*

—

inditsa. József tett-

tétlensége által gátolva

lelkesült ugyan, de az orosz

Kaunitznak

téve a sikertelenség

—

irja

1788. május 7-én

»hogy az oroszok oly sokáig tétlenül maradva,

az egész török hatalmat

nyakamra

Az

zúdítják.*^)

ködési tervre nézve pedig néhány nappal

késbb

orosz

m-

így nyilatko-

zik ismét az államkanczellár eltt: »Bizonyára belátja ön, mily

kevéssé

felel

meg

a közlött

Oroszország javára

mködési

teljesített fontos

terv

mindannak, mit az

szolgálatomért várhatni

jogosítva voltam.**) Arueth, Joseph

u.

Leopold

II.

köt. 178. lap.

Vüus dire avec jêine que je ne trouve ui volauté, ui

Avec

cela, je dois

zélc, ui cuergie

daus

uüs généraux. ')

Ugyanott

178.

1.

;

184.

1.

Les Russea ue peuveut ou ne veuleut

rieu fairé, c'est ceque j'iguore. »)

Kaunitz Cobenzlhez, Bécs, 1788. máj.

7.

ÁUam-levéltár.

—

Ugyanez, Bécs, 1788. máj. J7. Állam-levéltár. Mindkét kézirata levélke, melyet Kaunitz ez üzenetekben közül, hiányzik Beérnél Briefwechsel Jusepli II. Leopold II. u. Kaunitz. *)

:

wi;iri'iíKiMi;i{

5(i

kdk.

Azoiikivül a császári liadseieg oly messzire terjed állást foglalt

el,

hogy az intézkedés

Ily

vált. ')

és vezérletnek egysége lehetetlenné

körülmények közt nem volt várható

e

haditerv ke-

A hadjárat

els idejében, mitl épen minden fügsem Nándorfehérvárt, sem Boszniát, amelynek ers állása

resztülvitele. gött,

és lakóinak harczias szelleme miatt a legtöbb akadályoktól tar-

nem

tottak,

volt lehetséges meghódítani.

^)

Azon körülmény, hogy az 1788. évi hadjárat alatt nevenem volt elérhet, Kaunitz berezegnek minden tervet meghiúsította. ^) Könnyen beláthatni, hogy a háborúnak

zetesebb siker

szégyenteljes folytatása, a saját érdekeik miatt a két császári

udvarral éles ellentétbe jutott Poroszországot és Angliát

inkább arra ösztönözte, hogy tekiutélyök

muk

még

és egyesített hatal-

egész súlyával az európai egyensúly feutartására töreked-

jenek. Poroszország

nem

trhette, hogy Ausztria hódítások

ersbödjék; Anglia ellenben a két' császári udvarnak

által

Francziaországgal való szövetkezését iparkodott minden áron

megakadályozni. Mindenekeltt azonban Hertzl)erg gróf porosz miniszter óhajtotta a helyzetet, saját terveinek megvalósítására,

Bécsben tudták, hogy Poroszország közvetítül

felhasználni.

szándékozván

fellépni, e czélból

Angliával és Hollandiával szö-

vetkezve, fegyveres közbenjárást tervezett. ^) Hertzberg, mint

A.

')

V.

AVitzleben, Priuz Friedrich Josias y. Coburg-Saalfeld. Hev-

zug zu Sacliseu,

k. k. u. des heil.

röm. Beiches Feldmarscliall.

I.

küt.

110. lap.

Kaimitz CobenzUiez, Bécs, 1788.jún.

*)

aber

ist


Dagegen

der glückliclie Ausschlag ünsrer Operatiouen ín Bosuien, uebst

Endzweck des gauzeu Krieges für die Waffeu des Kaisers, und mnss dazu die diversion der Moutencgriner uud des Pascha vou Scutari unmittelbar, uud uui so nothwendiger bej'Avirder Evobevuug Belgrads der Haupt

ken, als Bosnien durch seiue feste Lage, uoch risclie

Neiguug der Eiuwolmer

mehr aber

durcli die kriege-

die ausserordeutlichsteu Sclnvierigkciteu

darbietet. ^)

Már

steiu, a poi'osz

az 1787-iki szept. 8-án következleg nyilatkozott Fiuken-

miniszter

in Folge dessen

:

»Weun

die Pforte hart gesclilagen wird

die oesterreicliisclie Maciit stark anwáclist, so

und

könnte

uns dieses in der That durch die Folgen schadlicli werden.« G. AVolf Oesterreich u. Preusseu 1780 *)

— 90. Wien,

1880. 157.

Kaunitz Cubeuzlliez, Bécs, 1788. ápr.

6.

1.

Állam-levéltár.

:

!

A TERVEZETT NÉOYES SZÖVETSÍXÍ.

közvetií.

11

Müklváuak

portát Oláhországnak és

mára leend átengedésére akarta

57 xlus/tria szá-

rábírni. Csere fejében a csá-

szár Galicziát Lengyelországnak lett volna visszaadandó, mely

ntóbbi viszont Poroszországot Danzig, Thorn és az Obra kerületnek átengedése által jutalmazta volna meg. Oroszország

számára az otsakowi kerület volt kiszemelve. roszország Franczia- és Spanyolországot

is

E

^)

meg

tervnek Po-

akarta nyerni.

Mily nagy veszély származott volna azonban annak megvalósításából Ausztria- és Oroszországra

A ama

legnagyobb megaláztatás volt várható. Közel állott

veszély

hogy ha

is,

a két császári udvar Keletre vonat-

kozó terveit

még továbbra

inkább fog

Poroszország

hogy

e két

eltitkolja,

Francziaország annál

csalogatásaira

hallgatni

állam czélzatai ugyanazonosak voltak

ngyanis a portának fenntartását óhajtotta.

^)

:

is

mint-

,

mindkett

Ismeretes

volt,

hogy Francziaország Poroszországnak minden kiterjedését Lengyelországban közönyösen

nézve,

^)

Ausztriával ellenkezleg,

a porosz király hatalmának csorbitlan fennállásáért különösen

érdekldik.

Azonban misem aggasztotta Kaunitzot nagyobb mértékben, mint épen azon körülmény, hogy Poroszország Fran-

cziaországgal egyesülve a közvetít szerepet átvenni készült.

E

veszélynek mellözhetése végett mindenekeltt azt kívánta, hogy a háború a legnagyobb nyomatékkal folytattatván,*) Franczia-

mielbb

ország

a szövetségnek megnyeressék. Rosszalta Orosz-

országnak azon eljárását, mely szerint az utóbbi a Francziaországgal való egyesülést elodázni törekedett. Egyoldalú politi-

kának nevezte ezen

eljárást,

tördve, nem gondol oldalait

azzal,

Németalföldön

mely

a szövetséges társsal

hogyan

lesz ez

mitsem

majd képes gyenge

Olaszországban megvédhetni.

és

^)

—

Oroszországban a legkülönbözbb nézetek érvényesültek. Mar-

kow

miniszter

')

Wilhelm

nem

volt barátja Francziaországnak, mivel

Sybel, Ilistorische Zeitschrift N. F. II.

uud Gráf Hevtzberg

8.

I.

«)

Kaunitz Cobenzlhez, Bécs, 1788. apr. Ugyanott.

*)

Ugyanez Cobenzlhez, Ugyauez Cobenzlhez,

Duucker: Fiiedrich

1.

^)

')

köt.

6.

ugy

Állam-levéltár.

1788. febr.

7.

Állam-levéltár.

1788. ápr.

6,

Állam-levéltár.

WERTHElMliR EUE.

58 vélekedett,

hogy Párisbau tartózkodása

jó báiiiismódl)au híve,

;

alatt

ueiii

Ostermauu Angliának lévén

^)

részesült

lelkes párt-

arczárói lehetett leolvasni, mennyire boszankodott, va-

lahányszor azt

hitte,

hogy a miniszteri tanácsban a szövetsé-

ama

get akarják elhatározni. 2) Potemkin

feltétel alatt pártolta

a franczia szövetséget, hogy az ne iránynljon Anglia ellen.

^)

Katalin hajlott ngyan a szövetségre, de még sem volt képes ellenszenvét ez ellen legyzni.

vagy csekélyebb

Ahhoz

képest, a

mint a veszély uagyobl)

mntatott több vagy kevesebb hajlandósá-

lett,

got a szövetség megkötésére. Besborodko és Woronzoff grófok ellenben határozottan a franczia szövetség mellett voltak

alább igy mntatkoztak.

leg-

;

*)

még

Ezúttal az oiosz miniszteri tanácsban tnlnyomó volt

a

Francziaországnak kevesbbé kedvez hangnlat. Katalin ngyanis ez

idben hadimüködésének támogatására egy

szándékozott az Archipelagnsba küldeni.

orosz hajórajt

A Fin tenger öbölbl

a

gibraltári tengerszoroson át a török vizekbe kellett volna be-

hajóznia.

^)

Erre nézve az biztosítani,

mig

volt a fdolog,

Anglia védelmét mindaddig

Anglia az

czélját szerencsésen elérte volna.

orosz hajók számára saját kikötiben jó fogadtatást igért. Mint-

hogy azonban Pitt Keleten

tásait

kijelentette volt,

nem

hogy Oroszországnak hódí-

fogja ngyan ellenezni, de Francziaország-

nak terjeszkedését azon oldal

felé

nem

tlirendi

váron óvakodtak franczia-orosz szövetség

Ez

volt

litikája,

oka az elhalasztásnak.

')

által

:

Szent-Péter-

^)

Angliát kihívni.

önz

Oroszországnak ez

po-

szemben a mindinkább fenyegetbbé vált veszély lyel,

mintán Poroszország Lengyelországgal, Angliával Cobenzl Kauuitzhoz, Sz.-Pétovvár, 1783.

fcbr.

és

U,

3,

Hollan-

i. I.

Állam-

levéltár. ')

Cobenzl Kaunitzlioz Sz.-Pétervár, 1788. márcz.

')

Ugyauez, Sz.-Pétervár, 1788. apr.

*)

márcz.

Állam-levéltár.

febr. 3.

U.

I.

é.s

1788.

kt. A. Brückuer, Kusslands

Sybel, Historisehe Zeitschrift, 27. u.

1789, 89.

1.

Cobenzl Kauuitzhoz, Sz.-Pétervár,

1788.

márcz.

Jevéltár. ')

i.

Állam-levéltár.

im Mittelmeer 1788 •)

1.

Állam-levéltár.

Cobeuzl Kauuitzhoz, jelentések, 1788.,

1-röl. '')

Pülitik

1.

Kauuitz Cobeuzlhez, 178». ápr.

6.

Állam

levéltár.

25.

Állam-

a

A TERVKZETT NÉGYES SZÖVETSÉlí.

59

diával szövetségre készülve, a többi európai liatalmakat liaiczi

nagy mértékben boszantotta Kauuitz herczeget. Azt

íVlhivta,

kivánta tebát az orosz minisztériumtól, bogy Francziaországot,

mely még mindig Törökországnak a két császári udvar által hitt, ez iránt megnyugtassa;

szándékolt megsemmisítésében

hogy Francziaország irányában engedékenységet tanúsítson, ha a dolog elbb-utóbb Törökországnak felbontására kerülne

;

hogy

Ígérje

meg

továbbá, miszerint a békekötésnél a franczia

közbenjárást elfogadandja, és Ígérje

országnak

keleti

kete tengeren biztosítani fogja.

értelm

Ily

meg

végre,

')

utasításokkal látja el Kauuitz a Párisi köve-

Kauuitz most már lázas tevékenységet

tet is.2)

hogy Frauczia-

kereskedelmét és hajóinak közlekedését a Fe-

fejt ki

a bour-

boni udvarokkal létesítend szövetség érdekében. Oroszországot buzditanijFrancziaországtartózkodásátpedig legyzni törekszik.

Ez okból Francziaországnak a török birodalom megsemmisítése miatti félelmét közvetlenül Oroszország által akarja szétoszlattatni.

E közben

zése eltt

nem

mégis oda nyilatkozik, hogy a háború befeje-

volna lehetséges a követelend kárpótlások fölött

»A mi erre nézve magunkat és szándékunkat illeti« Mercynek Parisba »nem óhajtjuk ugyan a portának teljes megsemmisítését, de azt ép oly kevéssé vagyunk képesek megakadályozni, mint a hogy be nem látjuk, mi módon akadályoztathatnék az meg mások által. « ^) Kaunitz azon nézetben volt, hogy felvilágosításaival már is eléggé messzire ment arra nézve, hogy viszontszolgálat fejéhatározni.

—

—

Írja

ben Francziaországtól hasonló nyíltságot követelhessen. Montmorín ki is jelenté, hogy Francziaország most kénytelen a 1756. évi tractátus értelmében

megkötend

szövetség-

hez hozzájárulni, kivált miután reméli, hogy e hozzájárulása

Oroszországot

feltétel alatt,

is

bizalmas

közlésekre

hogy a törökök Európából

monda Montmorin Mercynek

— készen

áll

két császári udvart vállalataiban támogatni.

rökországot akarja engedékenységre bírni ")

Kauuitz Cubenzlhez, Bécs, 1788. ápr.

s)

Kauuitz, Mcrcyhez, Párisbau

«)

;

6.

;

Azon nem zetnek

birandja.

ki

Els

7.

sorban Tö-

a mennyiben pedig Állam-levéltár.

Bécs, 1788. jan.

Kauuitz Mcrcyliez, Bécs, 1788. jau.

—

Francziaország a

7.

Állam-levéltár

Áilam-levéltár.

WERTIIKIMKK KÜK.

60 ez

nem

liaszuáliia. induljon

egy spíinyol-lranczia hajóraj Kon-

stantiuápolyba. liogy a porta elé törvényt sza])jon. Montniorin

továbbá az Oroszország és Ausztriának engedélyezend hódítások felett fejtegeti nézeteit szerinte Oroszország Oczako>vot, ;

Ausztria ellenben Nándorfehérvárt kapná meg.

^)

Mercy

által

töl)b nyíltságra kényszeríttetvén, a legszigorúbb titoktartás

pecsétje alatt akart

Montmorin a

A tárgyalások ily

módon

.5-én

udvarokkal külön

sorsát elhatározná.

2)

körébl kilépve, magokra ölteni. Montmorin

az általánosság

határozottabb jelleget látszottak

ugyanis 1788. febr.

császári

jöv

szerzdésre lépni, mely a porta

deXoailles marquist.

a bécsi franczia

követet Francziaországnak hozzájárulása fell értesítvén, tételül azt

tzte

esetére Oroszország

fel-

hogy a mint angol - franczia háború

ki.

nem fogna

segítségül jönni, hasonlóképen

Francziaország se köteleztessék a Törökország elleni háború-

ban bármi támogatásra. Xagy súlyt fektetett Montmorin a franczia közvetítés elismerésére, ha a hatalmak a béke szükségét érezni fognák.

Mind

e

^)

sokat

nyilatkozatok

veszítettek értékökben

a

Francziaország részérl folytonosan ismételt azon követelés miatt, hogy Oroszország a portára vonatkozó czélzatait minde-

nek eltt kinyilvánítsa.

•*)

De még

Montmorin eme követeléshez

.

szigorúbban ragaszkodott

midn

Oroszországnak már

fennebb említett azon határozatát megtudta, hogy vetség megkötése egyelre halasztassék

Kaunitz most

a

legnagyobb zavarban

lévén Oroszországnak általa

is

a szö-

t. i.

el. ^)

volt.

Kénytelen

rosszalt és méltánytalannak ne-

vezett eljárását Franczíaországgal mentegetni, ezt

határozottabb módon, mint egyedül az

által,

nem

tehette

hogy Franczia-

országnak követeléseit szigorú birálat alá vonta. Szerinte a túlzott franczia követelések szolgálnak Oroszország eljárásá-

nak mentségéül. ')

Mercy Kaunitzhoz,

*)

Cgjauott.

Paris, 1788.

febi-.

23. Allam-levéltár.

3)

Ugyanott.

*)

Mercy Kaunitzhoz,

Paris, 1788. febr. 23. és márcz. 12.

Mercy KnuuitzUoz,

Paris, ITbö. áj)r. 25. Állam-levéltár.

Állam-

levéltár. &)

;

A TERVEZETT NKíiYES SZÖVETSÉG,

CA

Oroszország a maga ellialasztó liíitározatát Parisban közölte volt.

még mieltt Moutinorinnak

febr. 5-éröl kelt liozzá-

Kaunitz

járulási nyilatkozatát Szent-Pétervároii megtudták.

most

kijelenté

liogy

,

nem

tudja

min

.

Szent-Pétervárou Francziaországnak

benyomást

nyilatkozata

fog

elidézni.

Mindazonáltal kételkedett azon. hogy Oroszország hangulatát megváltoztatja.

—

jNIert

mit

nyújthat Francziaország

is

?

—

Semmi

egyebet, mint semlegességet, melyre mindenekeltt je-

lenlegi

bels állapota amúgy

is

kényszeríti, de a melyre

mint a

szövetségese és Oroszország iránti tekintetbl külön-

császár

l)en is kötelezve van,

miután az utóbbi hatalom a

lefolyt angol

háború alkalmával hasonlóképen semleges maradt. Mit kivan udvar ey engedmények fejében ? Azt, hogy az ellenség már elre franczia oltalom alá helyeztessék hogy a két császári udvar a háborujogról lemondva, szerzeellenben a franczia

ményeik határvonalát elre megállapitsák

hogy továl)bá a eme hatalom számára

franczia közvetítés elfogadtassék, mely

elnyt

;

és

Törökországnak egyoldalú megkimélését tartalmazza;

st hogy

a közvetítés sikertelensége esetére oly tervek elfoga-

dása igértessék tanak.

,

még

melyeket Versaillesban

titokban

tar-

^)

Ne tördjék

ily dolgokkal — üzente — hanem gondoskodjék arról,

Francziaország

Kaunitz a franczia miniszternek

hogy Törökországnak megsemmisítése

és

felosztása

be ne következzék, mivel ez Angliával háborút idézne

ezúttal

el hogy ;

azonban a préda felosztása esetére Francziaországnak közre-

mködése lemnek

biztosítva legyen.

és a

^)

Eltekintve a keleti kereskede-

Feketetengeren való hajózásnak oltalmától, a mi

nagy elny, jelenleg mindenekeltt a Szent-Péterváron már felajánlott angol-porosz közvetítést szükséges megakadályozni.^)

Kaunitz kész

Francziaországnak

')

Kauuitz Mercyliez, Bécs, 1788. ápr.

2)

Ugyanott. Dass

ankommon

weuu

ea

6.

mind

e

valódi

el-

Álhim-kvéltár.

übcr kurz oder láng darauf wivklich

Törökország niegsennnisitését illetleg), wie

es

etwas frülier oder spáter mit moralischer Gewisslicit vorauszusehen

ist,

soUte

(t. i.

dass alsdann die versicherte MitAvirkung

mnng

und vortheilhafte Mittheilneh-

deni französisclieu Hofe vorbelialten bleibc. ^)

Kauuitz Mercyhez, Bécs, 1788. ápr.

6.

Allam-levéltái%

WERTHÉIMER EUE.

62

ezt tényleg tette

a szövetség

is.

Még

azon esetre

nem

megkötésére

az egyes lényeges pontozatok felett,

tartja,

A franczia

a mint

még

pedig Szent-

A bécsi udvar mintegy

tít pontot óhajtott képezni Versailles

Minden futárnak Bécsen

.

ha Oroszország ezúttal

is,

volna hajlandó, szükségesnek

péterváron elzetesen értekezni.

és

közve-

Szent -Pétervár között.

át kellett volna mennie.

')

érdekek eme támogatásáért Kaunitz a ver-

udvartól oly viszontszolgálatot követelt, mely a tárgya-

saillesi

momentum gyanánt

lások folyama alatt ujabb szövetség létesitését

még inkább

Poroszország fenyeget

Hertzberg gróf tervei

gyon

támogatni

Szeut-Péterváron a leg])uzgól)ban

iiyeit

is

valószínvé

fell

tette

ama

elodázza.

magatartása és mindaz, a mit

Kaunitz eltt nahogy a porosz király

hallatszott, veszélyt,

Ausztriát, mialatt ez Keleten elfoglalva

közvetlenül

jelentkezvén, a

közvetve avagy

lesz,

megtámadhatná, st kardcsapás nélkül a régóta

megkívánt lengyel területeket elfoglalhatná.

E

Kaunitz a Szentpéter-

tervek meghiúsítása végett

váron tanúsított támogatásért, viszontj utalom fejében Fraucziaországuak közremködését

mködés kodó.

akár diplomatiai,

eme közreakár pedig fegyveres erre támaszkívánta

legyen bár

;

2)

Keleten a viszály mindinkább európaivá fenyegetdzik válni.

A

keleti

])onyodalmak érdekfeszít jellege, azon inger,

mely a bölcselked szemlélt újból és újból megragadja, azon körülményben nyilvánul, hogy eme tévedések helyi származásuktól eltérve, az összes alakulást öltenek magokra. aláztatása

foglalkoztatja

kint a szintérre lépnek

fel

európai emberiség érdekét átkaroló

Nemcsak egyedül Törökország megtöbbé

Kaunitz szellemét

masabbak, utánok pedig a jelentéktelenel)bek vényesíteni vélik

óhajtják

magokat

szavukat;

és

;

mindnyájan

érdekl kérdések megol-

Kauuitz Mercyhez, Bécs, 1788. ápr. Ugyanott.

ér-

mindnyájan annyira önzk, hogy egye-

dül önérdekeik kielégítésére vágyódnak.

«)

lassan-

mindnyájan jogosítottaknak

az összes emberiséget

dásához hozzájárulni

;

az egyes nemzetek, legeli a hatal-

6.

ÁUaui-lovéltár.

A Tervezett néoyk:*

s/.övetskíí.

CVi

Pornszorszáfj Dauzifíot és Thornt törekszik

magához

ra-

gadui Auglia Fraucziaországnak terjeszkedését iparkodék meg;

akadályozni; III. Gusztáv, Svédország kalandor királya, ki rövid

id múlva

hasonlag fegyverhez nyúl, Finnlandra számítván, ez

elvesztett

gyöngyét szeretné koronájáha visszaül eszteui. Fran-

cziaország ellenben, mely szomorú, zilált

bels állapotánál

fogva,

hatalmának kifejtésében megakasztva, ennek daczára Törökországot

minden áron fenntartani

mely a háborúnak hosszabb tartama vetkezhet viszálytól

tart,

—

Francziaország,

esetére,

Angliával l)ekö-

óhajtja*

a háború befejezését sürgeti, mivel

módon legjobban reméli érdekeit megvédhetni. Ugyanazért nem csekély zavarba ejtette Montmorint Kaunitznak azon ujabb ily

hogy Ausztriával egyesülve, Poroszország ellenében

követelése, fellépjen. ^)

Moutmoriu

meutegetdzik, hogy Francziaország

azzal

kész Ausztria oldala mellett harczolui, ha utóbbi Poroszország által

megtámadtatnék

hogy azonban

;

ez Ígéret

nem

vonat-

kozhatik Lengyelország integritásának megvédésére Poroszország ellenében, mivel amaz országnak felosztása Francziaország beleegyezése nélkül

hajlamai ellenére eszközöltetett.^) Daczára

s

annak, hogy a franczia segély Ígéretére nézve oly finom meg-

különböztetéseket tett a császári követ, hitte,

hogy

a

Mercy gróf mégis

azt

háború befejezése utáni vágyódás Francziaorszá-

got arrafogjainditani, hogy Poroszország ellen fellépjen, hogy ez úton azt

sakkban tartva,

lyesebbé válni.

a helyzetet

nem

engedi

még

veszé-

^)

Idközben

a Cobenzl gróf, császári követ részérl Szent-

péterváron tett elterjesztések azt eredményezték, hogy az orosz miniszterek készeknek nyilatkoztak a Francziaországgal ')

Mercy Kauuitzhoz.

Pári>;.

1788. ápr. 25. Állam-levéltár.

*)

Ugjanott.

»)

kelve van

Mercy Kauuitzhoz, Paris, 1788. apr. 25. Állam-levéltár. MelléMerevnek Kauuitzhoz intézett egy franczia levele ugj'anazon

keletrl.

— —

ce qui

me

parait de plus certain c'est

l'unité de leur

désir (a franczia minisztereké) avec celui de Votre altesse pour la moindre,

dureé possible de la guerre présente

,

Pnisse, dönt on est laiaser appercevoir.

et

je présiime

que ce motif

moyens de contenir

les

Roi de sincéremcnt plus dégouté qu'on ne veut mérne le

portéra k agir de bonne foy dans les

le

;

WERTHEIMER EDE.

fi4

szándékolt védszövetség létesítését megkezdeni.

A

leglényege-

sebb pontokra nézve azonban, melyeket mindenekeltt szabályoztatni kívántak, a korábbi követelések mellett

A

meg.

szövetséget,

kiemeltetett,

maradtak

mint ez most már egészen világosan

nemcsak Francziaor szaggal, hanem Spanyolor-

szággal és Nápolylyal

meg akarták

is

E

kötni.

védszövet-

ségbl azonban a háború Angliával mindenesetre kihagyassék.

ama

Felette méltánytalan volt tehát Oroszországnak

követe-

hogy Francziaország segítséget legyen köteles nyújtani azon esetre, ha az orosz hajók a közép tengeren Anglia által megtámadtatnának, vagy ha egy harmadik hatalom ellensélése,

maga

geskedéseket kezdene. Ezzel kapcsolatban

közvetítésrl mit sem

hangsúlyozta, hogy a franczia tudni

;

a császárné

a versaillesi udvarnak jó szolgálatait

akar

azonban szívesen

fogadja. Egyúttal határozottan visszautasította a méltóságával

ellenkez azon követelést, hogy a szerzdés egy külön pontjában megígérje, hogy Törökország

Fratícziaország elégedjék kozatával.

Ez

nem

megsemmisítését

meg

czélozza.

az erre nézve általa tett nyilat-

^)

elhatározás Bécsben közöltetvén, Kaunitz herczegre

Ségur

bízatott azt Francziaországgal tudatni.

udvarnál megbízott franczia követ, mindezt csakis Cobeuzl által lett értesítve.

Közvetít szerepéhez

nem

gróf, az orosz is

gyanította

^)

Kaunitz magára

híven',

vállalta,

Francziaországot a nézete szerint méltányos és a franczia ér-

dekeknek megfelel orosz ajánlatoknak megnyerni. Azt

véli,

hogy Francziaország a jó szolgálatoknak (bons offices) megtörtént elfogadásával megelégedhetik, miután ezáltal az angol közvetítés lehetetlenné van téve

;

Francziaország továbbá ép oly

kevéssé van a porta ellen, mint Oroszország Anglia ellen há-

borúra kötelezve.

Nem

is

látszik valószínnek,

hogy Anglia

meg fog támadni miután a szövetség élét Anglia ellenében már is elveszíté. Ennek folytán csakis egyetlen pont maradna még hátra Oroszországot

,

melyet azonban Francziaország ellenez ')

Cobeuzl Kauuitzhoz

levéltár. *)

Ugyanott.

,

Sz.-Pétorvár

,

,

azon pont ugyanis, 1788.

május

24.

Állam-


G/S

hogy segítséget köteles nyújtani, ha Poroszország Lengyelország rovására terjeszkedni szándékoznék.

E

kötelezettség alól

azonban semmi áron sem akarja Kaunitz Francziaországot feloldani.

Igaz ugyan, mondja, hogy már Montmorin tette volt, miszerint

t(>rdik

;

e

^)

nem

nézetet azonban

kijelen-

Vagy

helyeselheti.

nem

talán,

nyugodtan maradua-e Francziaország, ha Anglia me-

kérdi,

részkednék egy

Nem

is

Francziaország a lengyel viszonyokkal

harmadik hatalom rovására terjeszkedni?

volna-e. ily esetben

Ausztria kötelezve, egész hatalmával

szövetségesének segítségül sietni teti az

államkauczellár a fsúlyt.

a fdolog,

Xem

ezen aggályokra fek-

Maga

mondja, hogy nem ez

?

hanem hogy a kérdés más valami körül forog. Sajátmódon iparkodik a franczia udvart e

lagos vels és erteljes

Valóban megérdemli, hogy a

fell felvilágosítani.

kéi-dés

Poroszország elleni mély gylölettl áthatott saját szavait halljuk.

»A

— nyilatkozik a — »mely ezúttal fennforog, abból

tulajdonképi kérdés«

szári követ eltt

párisi áll,

csá-

vájjon

az ottani udvar saját leglényegesebb államérdekeivel valamikép

megegyeztethetönek

hogy oly hatalom, mely a legdur-

tartja-e,

vább módon megsértetvén, Európa eltt megaláztatott, mely a Hollandiával csakis nagy áron megszerzett szövetségét ugy szólván

már

bensbb

mely Angliával hoszabb

elveszítette,

id

óta leg-

egyetértésben állva, jelenleg Francziaországnak eme

halálos ellenségével formaszerüleg szövetkezni készül, melynek

a korábbi versaillesi minisztériumnak passiv engedékenysége,

st annak lomban

hallgatólagos pártfogása

mellett, a

kiterjedt ligát sikerült létrehozni

;

német biroda-

mely Angliával

tár-

saságban mindig több és több udvart magához vonni törekszik,

melynek fóhajtása

és

czélja arra

van irányozva, bennünket

Szentpéterváron háttérbe szorítva, ez udvart Dániával és Svédországgal együtt Angolországnak megnyerni,

dom,

e terjeszkedés által annál

>)

netli

:

—

hogy mon-

hatalom gyenge szomszédjának rovására terjeszkedve,

ily

hatályosabban segédkezet nyujthas-

Kaunitz Mercyhez, Bécs, 1788. juu. 28. Állam-levéltár.

Marié Antoinette, Josepli

M. TID.

AKAD. KHT. A

II.

TÍhiT. Tfl).

u.

Leoijold

KÍ'
II.,

117.

1.

5

— Ai--

WER'i'llElMEft Übli.

(jtí

sou Nagy-Brittaniáuak és

ii

inkább sakkbau tarthassa?*

h franczia szövetségeseket aunál ^)

Kaunitznak mintleu ékesszólása azonban hajótörést lett hogy szenvedj en

Maga Mária

vált viszonyain.

bevallotta,

Antoinette a császári követnek

hogy jelenleg minden bonyodalmat kerülni szüksé-

Ámbár Montmorin

ges. 2)

kel-

Fraucziaországnak mindinkál>b komolyabbá

kijelentette

hogy csakis az

volt,

orosz nyilatkozatot várja, hogy a Lengyelországra vonatko-

nyújtandó segély iránti

zólag

követelés, titkos bizottságban

még

tárgyalás alá fogna vétetni, minden kifogása daczára,

meglátszott nyilatkozatán a nagy zavar, valamint az

is,

is

hogy

a franczia udvarnál minden bátorságot elveszítettek és hogy

nem

éreznek magokban elegend

töleg hozzászólani.

St

ert az európai ügyekhez dön-

a császári követ oly mélyre látta Fran-

cziaországot sülyedni, hogy

már is azon kérdést

Francziaország, ha a szövetségbe be akarna

veté fel

lán képes lesz-e elvállalt kötelezettségének megfelelni.

E nak

fel

vájjon

:

is lépni, egyáta-

^)

század vége felé valóban nagyszer események tárul-

szemeink eltt. Keleten a császár és az orosz czárné haderejöket

fejtik ki

ama czélból, hogy oly birodalmat, mely mvelt nemzetet rémülésben] tartott

sok századon át minden

Európából erhatalommal kiszorítsanak a távol nyugaton ellenben hatalmas forradalom fejldik, melynek feladata

volt,

;

tulajdonképen az emberi

ban borzalmai

által

gyengíti és fosztja volt.

meg

Ez események

nem

újjászületése volna,

mely azon-

els sorban ama nemzetet bénitja meg, erejétl, melynek körében keletkezett

közepett Poroszország, Anglia

és

Hol-

harczra készülvén, a inegkezdend világháború el-

landia

játékául a svéd királyt Oroszország ellen engedik.

táborba

szállani

•*)

Kaunitz átható szellemével oly tényül ismeri

fel,

Gusztávnak

III.

e lépését

mely egész Európának nyugalmát aláásni

Kauuitz Mercyhez, Bécs, 1788. júu. Ugyanott.

28. AUain-lcvéltár.

2)

*)

Mercy Kaunitzhoz,

19. Államlevéltár.

*)

Ilisturische Zeitsclirift,

1)

1788. von A. Brückuer.

Pávis, 1788. 22.

köt.

jíil.

ül 4.

1.

Russland

u.

Sclnveden

A tliUVEZETT NÉGYKS S/.UVK1SK(Í. képes.

A

')

nyugtalanító liirek niindinkáblí szaporodnak.

kastélyban köttetik

meg Anglia

melyhez Hollandiát

vetség,

6?

meghívják,

is

Loo

Poroszország közt a védszö-

és

Londonból a

^j

csá-

Reviczky gróf, tudatja, hogy az ottani franczia követ orosz collegája eltt Montmorinuak egy levelét mutatta szári követ,

fel,

mely szerint Poroszország Francziaországot a fegyveres

közbelépésben való részvételre felhívja.

^)

Kaunitz a Porosz-

ország részérl nemcsak Francziaországban,

hanem Spanyol-

sztt eme cselszövényektl tartott ugyan, nem sokára azonban azt is kellé tapasztalnia, mily keveset lehet a

országban

is

madridi udvarra számítani, miután ez utóbbi rövid

Anglia

id múlva

Poroszország példáját követve, hasonló közvetítési

és

ajánlatokkal alkalmatlankodott a császári udvaroknál.

Oroszországot magát

nagyobb zavarba hadsereg

nem

ejtette.

Az

állván, ^) III.

*)

a svéd háború eseménye a leg-

is

orosz birodalom nyugati határán

Gusztáv vakmersége

által elka-

patva, az Oroszország elleni hadjáratáról, mint közönséges sétáról Szentpétervárra álmadozott,

már elre

is

határozott

najôn

letet akart tartani.

A

hová a stockholmi hölgyeket

tánczvigalomra meghívta,

és hol

már

gyzelme megünnepléséül ^)

helyzet valóban fölötte veszélyes volt. III. Gusztáv

egyetlen kézcsapással hódíthatta volna

meg

Szentpétervárt,

terveinek megvalósításában ép oly gyorsan járt volna elhatározásaiban.

ban

voltak.

már szabad

^)

Az

Ostermann Anglia

iránti

folyást engedvén, az egész

')

nézete

franczia

szerint az

császárné valóban nagy

Kaunitz Merevhez, Bécs, 1788.

felingerelte-

júl. 28. Állam-levéltár.

Kaunitz Cobeuzlhez, Bécs, 1788. júu. 28. Állam-levéltár.

3)

Ugyanott.

*)

Kaunitz Eeusshoz Berlinben

"-)

Ségur, Mémoires

Ségur, Mémoires

III. 360. III.

1788. uov.

6.

Állam-levéltár.

1.

373.

1.

'•)

Ségur, Mémoires

^)

Cobenzl Kaunitzhuz, 1788.

III. 372.

;

szö-

angol

és igazi fejedelemnönek bi-

2)

«)

ha

mint

elszeretetének most bajt a

udvar sodrából kihozatván, Oroszország ellen

A

el,

orosz miniszterek a legnagyobb zavar-

vetségre akarta hárítani, mi által

tett. ^)

meg-

eleve

hálaisteutiszte-

1.

júl. 2.

Állam-levéltár.

5*

WERTlUílMER

68

Gusztáv esztelen hadüzenetére

zuuyult ez alkalüinmal.

meg

jegyezte

mely

Gusztávnak

40 éves korában

eszét okvetlenül el kellene veszítenie.

császárné mindazonáltal jegyzésekre.

A keleti

A

')

nem szorítkozott pusztán gúnyos meg-

tengerre szánt hajórajnak a hazai vizeken

állomásoznia.

kellett

azt

hogy emlékszik egy jövendölésre, feje olyképen van alkotva, hogy

a császárné,

szerint III.

1:Í)E,

O maga

Czarskoeselo melletti kéjlakát

elhagyva, Szentpétervárra sietett, hogy a lakosságot, mely ma-

gát

már

svéd kezekben látta lenni, felbátorítsa.

is

Érezve,

-)

eme harczban, saját birodalmának létezése kérdésben forog, minden erejét megfeszítette, még az esetre sem akarta magát legyzöttnek tartani, ha a svéd hadmonda a »Nagy állam« sereg már Moszkvában is volna.

hogy a Gusztáv

elleni

—

—

—

rendelkezésére állott nagy segédeszközök tudatál)an állam, ha balsors éri

is,

»nagy

védelmére mindig bir ervel és soha

jobban, mint épen baj közben érzi az ember, mire képes.*

^)

Katalin e kényszerhelyzetben sokkal hajlandóbb lévén Francziaországgal a szövetséget megkötni, késznek nyilatkozott

ama

követeléseket teljesíteni, melyeket Francziaország az

gliával

kitörend háború

orosz miniszterek

elnyöket

meg

hozzájárulásának föltételéül e rendszert«

biztosítani, hiúsítsuk

császárné

meg

a svéd támadást és töre-

^)

felindulása

legfbb fokát

Poroszország mindinkább tolakodóbbá csak a portával,

béke esetére

is

— mondák az

— »iparkodjunk mindketten a törökök felett

kedjünk békét nyerni. «

A

esetére,

»Allapítsuk

kitíízött volt. *)

An-

hanem most már

érte

midn

el,

nem kötend

vált, és közvetítését

a Svédországgal

fölerszakolni akarván, kijelentette, hogy részére

a status quo fentartása éjszakon ép oly fontos, mint annak

')

2)

Cobeuzl Kaunitzlioz, 1788. Cobeiizl

Kaunitzlioz,

jul. 21. Állam-levéltár.

Sz.-Pétervár,

1788. július

11.

Állam-

1788.

21.

Állam-

levéltár. «)

Cobeuzl Kauuitzhoz

,

Sz.-Pétervár,

július

levéltár. <)

Cobeuzl Kauuitzhuz

,

Sz.-Pétervár,

1788. október 24. Állam-

l.-véltár. ")

Cobeuzl Kauuitzhoz, Sz.-Pétervár, 1788.

l.am-levéltár.

júl.

21. U.

i.

I.

Ál-

!

69

A TEUVEZICTT NKiíYES SZÖVETSÉíí. feiiiitartásii keleten. ')

Kataliu

Poroszország ellen

tlülie

ha-

tártalan volt. 0, ki szokva volt történetének lapjait eddigelé csakis

gyzelmek

feljegyzésével betöltenij szellemét

— kiálta

hódoljon? »Vagy talán«

—

fel

»ugy akar-e Porosz-

ország velem bánni, mint a hollandiakkal tatni,

hogy

Ha

csalódik. «

a császár,

hatalmának

most Poroszország parancsainak

túlzott képzeleteivel ápolni,

;

meg akarom mu-

2)

valamint Kauuitz

is

elbl)

már Poroszor-

szág ellen elvigyázati rendszabályok foganatosítását sürget-

úgy ezúttal Katalinnak óhajtása szövetségesével találcsászárné mélyen megsértve érezte magát és

ték,

kozni látszék.

A

Poroszországra azonnal reátörni kész lévén, erre nézve a jelen alkalmat a legkedvezbbnek nyilvánította, minthogy nézete szerint a

bourbon udvarok részérl, ha nem ugyan segélyre,

de mindenesetre azok semlegességére lehetne számítani.

^)

Azonban sem József császár, sem Kaunitz nem voltak a porta hajlandók, de képesek sem Icétfelé háborút viselni, t. i.

és

Poroszország

ellen.

Igaz, hogy József császár, Poroszországnak ellenséges állásáról

értesülve,

államkanczellárját

utasította,

hogy Orosz-

országnak segítségét Poroszországnak minden terjeszkedési terve ellenében biztosítsa;^) igaz, hogy Kaunitz ezóta folytono-

san orosz miniszteriális nyilatkozatot sürgetett, mely Oroszor-

szágnak közremködését

E

nyilatkozatot

nyerte,

^)

kétségen kívül helyezze.

e tekintetben

Cobenzl hosszas szorgalmazás után

meg

is

de mennyire megváltozott a helyzet

A porta

ellen nevezetesebb

eredményre nem bírván jutni,

veszélyes volt Józsefre nézve Poroszország ellen háborút kez-

')

Cohenzl Kaunitzhoz

,

Sz.-Pétovvár

,

ColjeDzI Kauuilzhoz

,

Sz. -Pétervár

,

1788,

Állam-

szept. 30.

levéltár. 2)


levéltár, 3)

Cobeuzl Kamiitzlioz, Sz.-Pétervár, 1788. november

28.

"Állam-

levéltár, *)

tesít,

la

Kaunitz Cobcnzlhoz, Bécs, 1788.ápr.

liogy József irt neki

:

il

est trés

cour Imperiale de Russie toutes

que

le

les

6.

Állam-levéltár, arról ér-

csseutiel de se fairé tlonner de

assurances possibles coutre tout ce

Roi de Prusse pourroit entreprendre. s)

Kaunitz Cobenzlhez, Bécs, 1788. jun.


WEiiTUKiMKR

70

K\n:.

(leui. Augusztus 26-áu azt irta tehát a táborból Kauuitznakj hogy Oroszországnak nyilvánuló gyengesége és semmisége mellett, és minthogy Francziaország részérl segítségre számí-

nem

tani

képtelenség volna egy ízben két ellenséggel

lehet,

megmérkzni.

^)

Ez okból Kaunitz Szentpéterváron minden mely a porosz királyt most

oly lépést abbanhagyatni tanácsolt,

felingerelhetné,

st maga

^)

József arra figyelmeztette Kata-

hogy tle államának megsemmisítése nélkül, nem kívánhatja, hogy egyszerre két ellenséggel háborút viseljen. ^) Sem József, sem pedig Kaunitz ez által Poroszország lint,

ellen terveikkel

nem szándékoztak hogy azután

békét akartak kötni,

Ez eszme most tnt

roszország ellen indulhassanak.

»Adná

—

az ég«

Kaunitz

irja

felhagyni, Törökországgal egyesített egész

ervel Poelször.

fel

napokban Cobenzlnek

e

—

»hogy sikerülne a két császári udvarnak még a jelen háború befejezése eltt, néhány dönt vállalat által a közelg téli id-

ben sürgs ily

és tisztességes

békéhez az utat megtalálhatni és

módon közös fellenségöknek veszélyes cselszövényeit

korán megelzni. «

E

ideje-

*)

viszonyok közben újra eltérbe lép a szövetség Fran-

nemcsak arra kívánta Poroszország-

József

cziaországgal.

nak terjeszkedési

terveit felhasználni,

tését Orosz-

és

hanem

hogy

Török-

ez államot

hogy a szövetség létesíFrancziaország között siettesse. ^) Kaunitz

ország eltt megalázza,

arra

is,

ugyanazért Szentpéterváron hangsúlyoztatta

annak szüksé-

is

ges voltát, hogy a szövetség Francziaországgal végre-valahára

megköttessék.

Mesteri

mely

módon

ecseteli

szerint Poroszország

a jelenlegi politikai helyzetet,

Konstantinápolyban

izgat,

országot és Erdély t pedig nyílt lázadásra izgatja;

Leopold

>)

Adolf

«)

Kaunitz Cobcuzlhez, Bécs, 1788, szept,

]}cer, Josepli II.

»)

Avncth, Joseph

*)

Kaunitz Cobenzlhez, Bécs, 1788, szept,

*)

Adolf Beér, Joseph

II. u.

Catharina

lí,,

(t, i,

Poroszország nag^'obbitása

Francé

et la Rusíjie,

II,

által)

1.

323.

Kaunitz, 306.

1.

20, Állam-levéltár. 1.


—

II, und Kaunitz, József Voyés donc je vous prie si ceci

Leopold

Kauuitzlioz, Sémiin, 1788, okt, 28.; 326.

la

II, u.

Magyarmeny-

kifejti,

ne pourroit accelerer l'alliance entre

A TERVKZETT NÉtiYES SZÖVETSÉí;

71

/.iláltak a ])olitikai ügyek, mikép lett Dánia megfélemhogy Svédország egészen Poroszország kezében van, mely utóbbi Anglia, Szászország és a német birodalmi liga által

nyirc

lítve

;

támogattatva.

cselí^zö vényeivel

Spanyolországot

birván, egyidejleg Francziaországot

is

is

ingataggá

elpártolásra teszi.

azért mindenekeltt a portával szükséges békét kötni,

Ugyan-

még

pe-

dig oly gyorsan, hogy ez által Poroszországnak terveit kijátlehessen.

h^zani

Ha

pedig Poroszország

támadólag merészkednék szövetség

értelmében

mondja Kaunitz

—

teszi föl

e békekötés

után

Ausztria kész leend

,

Poroszország részérl a közvetlen

esetét,

mivel csakis ez biztosítja Fran-

mint a császár szövetségesének segélyét

,

a

—

nyújtani. Jól megfontolva

segélyt

vagy közvetett támadás cziaországnak

fellépni

és

meg a berlini udvartól a német birodalmi liga támogatását. Ez pedig, folytatja Kaunitz, annál bizonyosabban meg

vonja

fog történni, ha Oroszország a bourbon udvarokkal a szövet-

séget megkötni

magát

siet.

Természetes, hogy Oroszországnak arra

szerzdésben Francziaországnak az esetre segélyt Ígérni, ha ez utóbbi Anglia által kellene

leköteleznie, a szövetségi

megtámadtatnék. Anglia, mondja Kaunitz, nem érdemel többé kiméletet Oroszország részérl

roszország és Anglia

Soha sem

;

a négyes szövetség pedig

Po-

ellenében nélkülözhetleuül szükséges.

^)

kellett talán egy szövetség tervezetének na-

gyobb nehézségekkel megküzdenie, mint épen

e négyes szövet-

ség tervezetének. Oroszország folyvást azon volt, hogy Frau-

magát Lengyelország integritásának épségben tar^) mindamellett mitsem akart arról tudni, hogy ennek fejében viszont köteles legyen Anglia ellenében segítségét megigérni. Francziaország ellenben minden képzeleziaország

tására lekötelezze,

het

mesterséges diplomatiai magyarázgatás

ország integritására

Oroszországgal,

szemben ')

»)

is

által, a

Lengyel-

vonatkozó kötelezettsége ell nemcsak

hanem

eddigi szövetségesével

iparkodott menekülni.

^)

Azt

Kaunitz Coheuzlhez, Bécs, 1788. uov. Cobeuzl KauiútzLoz

,

Sz.-Pétervár

,

állítá

_,

Ausztriával

ugyan Ségur,

28. ÁUaui-levéltáv.


levéltár. 3)

tár.

—

Cobeuzl Kauultzlioz, Sz.-Pétervár, 1788. okt. 24. Állam-levélJoseph II., Leopold II. u. Kauuitz, 319. 1.

Ijeer,

WERTMEIMER

72

hogy udvaiíi eltt emlékiratban gességét, egészen a császári

háború

által a felizgatott

EDK.

kifejtette volt

udvarokhoz csatlakozva, általános

kedélyek figyelmét Francziaország-

ban, a belkérdésektöl elvonni.

^)

Azonban a

rium sem ervel, sem bátorsággal nem rozásokra,

2)

melyekre Katalin

szószólója volt a szövetségnek,

ban,

aunak szüksé-

hogy szomorúsággal

is

franczia miniszté-

birt oly erélyes elhatá-

felhivta. ^)

maga

töltötte

is el,

Ségur, ki lelkes

megersíti emlékiratai-

midn

a franczia mi-

nisztériumnak azon szándékát észrevette, a tárgyalásokat csak

formaszerüleg továbbfolytatni, tényleg azonban a szövetséget

meg nem

kötni.

Kormányának e gyengesége felett panaszmár is megnyilni látta azon örvényt, melybe

kodva, szemei eltt

er nélküli tanácsosoknak és féktelen erszakosan bele

és hazát

godalmak

szenvedélyeknek a királyt Szive ezen ag-

kellett sodorniok.

és szenvedések által iszonyatosan kinoztatván, diplo-

—

—

nyugodtságot mikép maga emliti küzdelNagy volt. mitl azonban távol mébe került, szemeibl minden aggodalmat, homlokáról minden ránczot elzni, melyek az ellenfél követeinek örömet szematiai mvészettel

iparkodott színlelni,

rezhettek volna.

Egy

ízben a császárné egyik estélye alkal-

mával mégis ert vettek rajta álmodozásai. lelki állapotok iránt

valódi

A császárné,

nies érzelmekkel

ki ily

viseltetvén,

t

küls, látszólagos vidámsága daczára átpillantotta, csendesen közeledve feléje hajlott és

szelíd szavakkal

iparkodott

fel-

»Miért szomorkodik ön? Mire valók e komor gondolatok? Mit mivel? Gondolja meg, hogy mindennek daczára önmagának nem tehet szemrehányást. « *) így szólott Katalin

vidítani.

a franczia követhez

,

ki

ertlenségének öntudatában

pét ábrázolta a saját hazai állapotoknak.

E

h

ké-

gyengeség da-

mely már Kaunitz eltt sem volt többé ismeretlen, az

czára,

')

Cobenzl Kaunitzhoz, Sz.-Pétervár, 1788. október 24. Állam-

levéltár. ")

Ugyauutt.

1. Ah, croyez-moi, momlá Katalin Ségurhez, uue guerre seule jieut chauger la direction des esprits, les

^)

Ségur, Mémoires III. 302.

réuuir, douuer

uu but plus

utile aut passious et véveiller

le vrai pa-

triotisme. *)

zelmeit

Ségur, Mémoires III. 306 -308.

leirja.

1.,

bol a követ e jelenetet és ér-

A TERVEZETT NK(!YES SZÖVETSÉG.

73

állanikaiK'zellár mé/íis folytatta törekvéseit a szövetség létesítése érdekében.

Nem

maradhatott titok eltte, hogy

kifo-

nem egyéb Montmorinnak Szentpétervárra küldött azon

gásnál

hogy a szövetség megkötése czéljából

üzenete,

választ akarja bevárni,

mely kedvez

csakis a spanyol

Spanyolország

lesz. ^)

ugyanis kevéssel ezeltt, október hóban, a két császári udvarra nézve

nem épen

barátságos értelemben közvetitési ajánlatot

Szentpéterváron,

tétetett

valamint Bécsben

Jól tudja

is. ^)

Kaunitz, hogy Florida spanyol miniszter a versaillesi udvar elleni hitte,

gylöletbl szánta magát e lépésre, mely udvarról azt hogy megbuktatása czéljából fondorkodott. ^) Florida

ez által

Fraucziaországnak a két császári udvarral létesítend

szövetségre irányult szándékát akarta meghiúsítani,

különösen porosz cselszövények által

azonban nem tartóztathatta vissza Kaunitzot franczia minisztériumot újból

fenyegetdzésekkel

is

élt

is

mire

*)

Mindez hogy a

lett felbátoritv?..^) attól,

st Elegend

a szövetségre lelkesítse,

szövetségese

ellenében.

oka volt eme négyes szövetséget inkább mint elbb óhajtani,

miután Poroszország is

és

Anglia Oroszországot már azért

minden ervel Ausztriától elpártolásra

birui igyekeztek,

mivel a bourbon udvarokkal való egyesülésnek meghiúsulta

Szentpéterváron

esetére, insinuátiók

találnak.

Ez

hitelre

Ha

indokot érvényesítette Kaunitz mindenekeltt.

szövetség, mondja, zik,

könny módon

^)

a

most létre nem j, általános háború keletkeés Spanyolország is belesodortatnak, vagy

melybe Franczia-

pedig Oroszország újítja

meg

a szövetséget Poroszországgal.

Ebbl azután nagyon

különös következtetéseket von

és fejtegetéseiben ez

alkalommal elször utal Lengyelország-

nak másod ízben való továbbra

is

felosztására,

-

•'')

folytatja


Kauuitz Mercyhez, Bécs, 1788. decz.

Kauuitz

—

a szövetséget Poroszországgal meguji-

Cobenzl Kaunitzhoz 1788. decz. 2)

ha a bourbon udvarok még

késedelmeskednének. Oroszország

Kaunitz érveléseit

Kaunitz

le


Eeuss herczeghez Berlinben

;

Bécs 1788.

nov.

Állam-levéltár. *)

Ugyanott.

°)

Kaunitz Mercyhez, Bécs, 1788. decz.


•)

Kaunitz Mercyhez, Bécs, 1788. decz.


6.

WERTII15IMER EUK.

74

Danzig

tanú, és ez utóbbit

Thornak meglióditásában támo-

és

gatva, épen ez által ismételt felosztási szerzdést hozna létre,

melyet végre

is,

nagyobb bajnak elkerülése

kélyebbet kénytelenek volnánk elfogadni.

E ború

közben végét érte az

végett,

mint cse-

^)

melynek

1 7 88-iki hadjárat,

a há-

elnyeik ngy az osztrákok,

színhelyén kivívott hadászati

valamint az oroszokra nézve ez év utolsó hónapjaira esnek.

Szeptemberben az osztrákok Kotyn várát

czemberben pedig az oroszok Oczakowot.

azonban

»A

foglalták

^)

Eme

^)

de-

el,

hódításokig

esélyekkel kellett megküzdeni.

felette szerencsétlen

—

legboldogtalanabb ember vagyok«

József a tábor-

irja

—

»minden

ból,

1788. szept. 20-án Lipót öcscséhez

lelki

fájdalmat eltrök, és mégis inkább szeretnék egy fa alatt

testi és

meghalni, mint a háború szinhelyét oly állapotban hagyni *) » Vegyétek

mint a milyenben most léteznek az ügyek.«

még betegségemet*

—

»nem tudom, hogyan pen eltnt

;

leszek képes ellentállani, az

csakis fél órát

dolatokkal töltöm

az

el

nyugszom ^)

császárt a tábornak elhagyására

st

Lipót, ki a háborút

gyalázatosan

^) is,

hogy a

Bécsbe leend visszatérésre

már

pártolta, azt irta bátyjának, kössön békét, által oly

álom végké-

egészségi állapot

valamint Lipótot és

—

legszomorúbb gon-

és a

Ez aggasztó

éjt. ^)

arra indította ugy Kaunitzot,

felszólítsák;

hozzá

néhány nappal utóbb Lipótnak

irja

el,

támogattatott.

elejétl fogva

nem

miután szövetségese

A

^)

Törökországgal

való békekötés, avagy a háború folytatása képezte épen

ama

kérdést, mely felett a táborból József császár és államkanczellárja közt élénk eszmecsere fejldött ki.

^)

Betegsége miatt,

valamint Francziaország részérl segítség nélkül hagyatva, az ')

2)

Kaunitz Mercyhez, Bécs, 1788. decz. Witzlebeu,

215.

I.

1.


Aineth, Josepli

Leopold,

II.

kötet

Leopukl,

II.

kütet

11. u.

199. lap. »)

Witzlebeu,

I.

229.

1.

Arnetli, JosepIi

II.

u.

218. lap. *)

Arneth, Joseph

«)

Ugyanott 200.

«)

Beér, Joseph

II. u.

II.,

Joseph

')

Anietli,

8)

Arneth, Joseph

*)

Beér, Joseph

LeopoUl,

II.

köt. 195.

1.

1.

II.

Leopold,

II.

n,

II. u.

II. u.

Leopold,

Leopold

Leopold

II. u.

Kaunitz, 303.

II. köt.

II.

1.

202.

köt. 201.

1.

Kaunitz, Ihr BriefwecUsel.

;

A TERVEZETT NÉGYES SZÖVETSÉG. oroszok által pctlig majd uak. Angliának és a

magatartásával

nem

velk

támogattatva, Poroszoi-szág-

is

szövetkezett hatalmaknak fenyeget

szemben, József az egyedüli és leggyorsabb

segélyt a Törökországgal által

75

megkötend békében

látta,

hogy

ez

Poroszország ellenében szabad kezet nyerhessen. Orosz-

ország egyidejleg Porosz- és Törökország ellen akarván há-

borút

viselni.

idben

József képtelenségnek jelenté

ki.

határait egy

az adriai tengertl a Dniesterig, valamint többi ellen-

ségei ellen Galicziának egy részét, Cseh- és Morvaországot,

nem különben Németalföldet megvédhetni. ^) Oroszországnak hsége és erejében való bizalma mélyen meg lévén rendítve, a leghatározottabb biztosítás nélkül mire sem volt többé haj-

Maga eltt látta a birodalomnak megsemha a legsúlyosabb viszonyok között ketts háborúba bocsátkoznék. ^) Ugyanazért megbízta Kaunitzot. hogy landó vállalkozni.-) misülését,

Oroszországtól felvilágosítást követeljen.

—

teszi

hozzá

nem képes

Ha

Oroszország

—

— Poroszország ellenében elegend támogcitást

nyújtani,

mirl különben meg van gyzdve, akkor

kénytelen mindkét udvar

a portának közös békét ajánlani

az esetre, ha Oroszország ehhez

nem akarna hozzájárulni, adja

legalább abba beleegyezését, hogy a császár a portával külön

békére léphessen, a mikor azután Lengyel- és Poroszország

még mindig hasznos szövetségese lesz a császárnénak. *) Semmi esetre sem akarván azonban ketts háborút viselni, megellen

bízta

Kaunitzot,

hogy utasítsa

követet az orosz udvarnál,

^)

ily

értelemben a császári

a mi tényleg

meg

is

történt. ")

Cobenzl grófnak

Kaunitz berezegnek utasításai, valamint

1789-ben Szentpétervárról kelt jelentései telvék

e béke-szán-

ama

kérdést tár-

dékra vonatkozó részletekkel. Egész éven

át

gyalták, vájjon Oroszország és Ausztria közösen kössék-e

meg

a békét Törökországgal, avag>' pedig, ha lehetséges nem volna, Oroszország beleegyezzék, hogy József császár külön békére

1)

«) ')

*) '")

«)

Beér, Jos'ph

II,

Ugj'anott 306.

Ugyanott 308. Ugyanott 309. Ugyanott 327.

Leopold

IÍ. u.

Kauuitz, 306.

1.

1. 1. 1.

1.

Kauuitz Cübenzlliez. Bécs, 1788,nuv.

28.

U

i.

6.

Állam-levéltár.

;

WERTllEIMER KDE.

76 lópliesseu a portával.

Egész óven

át folytatják az értekezést

a

vájjon a béke a portával közvetlenül köttessék-e meg,

felett,

avagy pedig a franczia követ utján történjenek erre nézve Konstantinápolyban. Csak

l)ések

is

nehezen határozta

el

lé-

ma-

gát Katalin arra nézve beleegyezését adni, hogy a császár külön

béke végett bocsátkozzék Törökországgal

els legnagyobb felhevülésében

nem

tárgyalásba

birta izgatottságát és ha-

ragját legyzni.^) Utóbb azonban helyeselte a lépést, melyet a császár a békének

megszerzése

czéljából,

Choiseul-Gouffier

franczia követ által Konstantinápolyban tétetett.

^)

Minthogy mégis a portában bizni nem lehetett és tudva hogy Poroszország az egész világot mozgásba hozni ipar-

volt,

kodik, hogy továbbá e hatalom kész volna a portával

ségre lépni, úgy Szentpéterváron, valamint Bécsben

bon udvarokkal való szövetségnek

szövet-

is

is,

a bour-

létesítésén fáradoztak.

—

Katalin óhajtotta a szövetséget a bourbon udvarokkal, 3) és azért reá birta a nassaui herczeget, ki már 1787- és 1788-bau

buzgó közvetít egyénnek bizonyult ez ügyben, jon Madridba ben.

és

mködjék

ott a két császári

Spanyolország eddigelé

^)

herczeg által az

új

tcartózkodó

hogy indul-

udvar érdeké-

lévén, a nassaui

spanyol királyra gyakorolt befolyástól re-

mélték az érzelmek megj avulását.

mértékben

^)

bij-ta volt

A

nassaui

herczeg teljes

a spanyol trónutód bizalmát és minthogy

oly férfiú volt, a ki kiváló szellemi tehetségeinek hiányát áll-

hatatosság, lankadatlan szorgalom' és tevékenység által kipótolta,

számítottak arra, hogy sikerülni fog neki a spanyol ud-

vart a szövetségnek megnyerni.

^)

Ségur emlékiratot készített a herczeg számára, melyben a porosz-angol politika czélzataít kifejtve, azokból szükségké-

pen a négyes szövetség elutasíthatlan voltára vont következteAllam-levéltár.

>)

Cobenzl Kaunitzlioz, Sz.-Pétervár, 1789. jan.

2)

Arneth, Josepli

s)

Cobenzl Kaunitzlioz, Sz.-Pétervcár, 1789. jan. 24. U.

II. u.

Catliariua. 329.

7.

1. i.

I.

Állam-

6.

Állam-

levéltár.

Állam-levéltár.

*)

Ugyanott. U.

^)

Ugyanott.

«)

Cobeuzl Kaunitzlioz, Sz.-Pétervár, 1789. jan.

levéltár.

i.

6.

24. U.

i.

A TEttVEZETT NÉGYES SZÖVETSÉG. Kauuitz

tést. ')

értekezett volt eszméit.

madridi

,

Bécsbeu egy óráig

kivel a nassaui lierczeg

is,

77

támogatására

küldetésének

leirta

,

^)

Idközben a madridi

orosz követ Zinowief által bekül-

dött spanyol válasz megsemmisített minden reményt.

A spanyol

udvar a szövetségre vonatkozó ajánlatot visszautasította. Florida

Blanca miniszter

kijelenté,

létesítend

udvarral

császári

hogy belátja ugyan a két

hogy

hasznosságát,

szövetség

azonban erre nézve nem volna kedvez a jelen alkalom, mivel az új

kormány els napjaiban a legnagyobb óvatossággal kell elAzt sem tudta, mily joggal Ígérhette meg Francziaor-

járni.

szág,

hogy Spanyolország hozzá fog járulni a szövetséghez.^)

A nassaui herczeggel

szemben azzal mentegetdztek, hogy az

elhalt király, politikai rendeletében,

császári udvarral ellenzett

;

badságában állana a szövetségbe ország segítsége

támadtatnék.

az

st

belépni,

felajánltatik az esetre,

sza-

részére Spanyol-

ha Anglia

által

meg-

*)

Könnyen lasz

is

minden szövetséget a két

másrészrl Francziaországnak

képzelhetni, mily benyomást tett e spanyol vá-

Midn

oroszokra.

a futár a spanyol nyilatkozattal

megérkezett, Cobenzl épen Ostermann grófnál lévén, utóbbi ez

alkalmat arra használta

Láthatja most ön,

keljen.

fel,

hogy a szövetség

monda Cobenzlnek,

nak, a mit mindig mondottam, hogy

mítsem lehet várni Angliát ingereltük történt volna.

;

;

t. í.

ellen ki-

igazolását an-

a bourbon udvaroktól

nagyon helytelenül cselekedtünk,

ha vele megegyezkedünk

,

midn

mindez nem

^)

Francziaország ellen eme felháborodás további táplányert

lékot

még ama gyanú

által,

hogy

Svédországot Oroszország ellen támogatja pasztalás által

';

is,

e

hatalom titokban

;

valamint azon ta-

hogy Francziaország belügyeinek szabályo-

Cobenzl Kauuitzhoz,

Sz. -Pétervár, 1789. jan. 31. U.

i.

2.

Allam-

levéltár.

8)

Kaunitz Cobenzlhoz, 1789. Cobenzl Kauuitzhoz, 1789.

*)

Cobenzl Kaunitzlioz, Sz.-Pétervár, 1789. máj.

»)

")

t'ebr.


febr. 27. Állam-levéltár. 12. Állam-levéltár.

tJgyanez, Sz.-Pétervár, 1789. febr. 20. Állam-levéltár.

WERtlIKlMKR

78

zása felette hosszúra nyúlik.

KDlí.

Ostermaiiu ekkép mindeu

^)

le-

lietü alkalommal azt hangsúlyozta, hogy azon visszás helyzet, melyben a két császári udvar létezik, csakis a Francziaországgal

való szövetségre vonatkozó ajánlatnak tulajdonítható,

^)

mert

Szentpéterváron szokva valának inkább másokat, mint önma-

gokat minden elkövetett hibáért tenni felelsökké. Hasztalan utasitotta

Kaunitz Cobenzl grófot a spanyol elhatározás rósz eltörlésére, '^) valamint hasztalan

benyomásának a lehetségig volt a következ nyilatkozata

is:

»Egyátalán

felette óhajtjuk,

hogy az ottani udvar közös barátainkat (dyanokul tekintené, a milyenek valóságban és nem a milyenek lehetnének vagy lenniök

De

kellene. « ^)

midn

épen akkor,

Kaunitz szövetségese mel-

bels gyengesége miatt védelme alá venni kényszerült, és a midn Oroszországban is minden bizalom e hatalmasság iránt megrendült, terjesztette el Montmo-

lett igy felszólalván,

rin,

Ségur

azt

Szentpéterváron a szövetség tervezetét.

által,

")

De

vájjon mi haszna lehetett ez új tervezetnek, miután Franczia-

ország a Szentpéterváron átnyújtott szerzdésnek aláirását ma-

gának késbbre tartotta fenn, leendenek ?

magát

amidn ugyanis belügyei rendezve

Azonkívül Katalin mélyen sértettnek érezte

*)

az által,

hogy Francziaország a szerzdésben minden

háborút Törökország ellen kizárt. Nemcsak

maga, hanem a

gyanakodtak Francziaországra,

st

többi miniszterek

is

mann

hogy Francziaország egyedül azon okból

azt

állitá,

Oster-

ajánlotta fel a szövetséget, hogy Oroszországot Angliától idegenitse.

')

Nem

sokára be

bizonyult,

is

el-

hogy Szentpétervá-

ron elhatározva voltak, a tervezett szövetséget ezúttal tovább

nem

sürgetni

')

,

hanem bevárni

Cohenzl Kaunitzlioz

,

,

min

Sz.-Pétcrvár

fordulatot

,

1789.

febr.

fognak a

10.

Allim-

lovtíltár. *) 3)

Ugyanez, Sz.-Pétevvár, 1789. ápr. 15. U. i. 9. Áll.ara-levéltár. Kaunitz CobenzUiez, Bécs, 1789. febr. 6. U. i. I. Állam-levéltár.

*)

Ugyanez, Bécs, 1789. ápr.

*)

Cobenzl Kaunitzlioz, Sz.-Pétervár, 1789.

24. Állam-levéltár. api-. 15.

U.

i.

9.

Állam-

és

;ipr. 2.

levéltár. *)

Ugyanott.

—

Mercy Kaunitzlioz, 1789. márcz.

18.

Állam-levéltár. ')

levéltár.

Cobenzl Kaunitzlioz, Sz.-Pétervár, 1789. ápr.

15.

U.

i.

9.

Állam-

79

A tEUVEZÜTT NÉGYES SZÖVETSÉG.

országrendek (états généraux) egybe-

IVaiicziaüi-szági ügyele az

ülése után veuni.

Az

^)

országrendek egybeliivása és azok ta-

nácskozása ugyanis nagy eseményt képezett, mely nemcsak Fraucziaországot,

hanem

egész Európát foglalkoztatta.

A fran-

államnak ujjáalkolását várták attól Kaunitz lierczeg pedig a szövetség létesitésére vonatkozó reményével még minezia

dig

;

nem hagyván, további terveit a franczia tekintélynek az généraux által leend helyreállitására épitette. Az 1781-

fel

états

ben nyolcz évre megkötött szövetséget Oroszországgal megújította most anélkül, hogy leghbb óhajtásához képest Francziaországnak hozzájárulását bevárta volna.

ban megüzente Szentpétervárra, hogy a biztossággal lehet számítani,

rendezve lesznek. lálni

törekedvén,

^)

Ily

Egyúttal azon-

^)

versaillesi

udvarra

ha Francziaországban a közügyek

módon Oroszországban a reményt

táp-

Francziaországban a szövetség létesítését

szorgalmazta. Emitt újból azt hangsúlyozta, hogy e szövetség

hiányában, Oroszország Angliához lesz kénytelen elpártolni, a mi elre

nem

után vonni.

^)

A

látható

következmény

fogna

meg.

eljárást kivan

politikai helyzet közös

dül Francziaországnak

ligát

uj

^)

maga Egye-

kényszerült tétlensége és Spanyolor-

szágnak félénk politikája

a többi hatalmak számára

teszi

hetségessé, hogy oly merészen fellépjenek.

'•)

le-

Voltaképen sem

Poroszországnak, sem pedig Angliának nincs kedve általános háborúra, de mivel tudják, hogy kényök-kedvök szerint szaba-

don cselekedhetnek, azért iparkodnak

módon

ily

veszélyes ter-

veiket megvalósítani.') Francziaországra nézve sokkal

a veszély, mint a két császári

csakis a helyzetet kellene felhasználniok,

ságot

még 1)

saját

elnyökre

CübüDzl Kauuitzlioz

is

,

nagyobb

udvarra nézve. Utóbbiaknak

kiállhassák

Sz.-Pétervár

hogy a jelenlegi ;

1789.

,

május

1.

Allarn-

levéltár. 2)

») *)

Kaunitz Cobenzlhez, Bécs, 1789. máj.


Ugyanez Cobenzlhez, Bécs, 1789. aug. Ugyanez Cobenzlhez, Bécs, 1789. febr.

19. Állam-levéltáv. 6.

ÁUam-levéltár.

")

Ugyanez, Bécs, 1789. május 17. Állam-levéltár. Ugyanez, Bécs, 1789. ápr. 25. Állam-levóltár.

')

Ugyanez, Bécs, 1789. aug.

»)

3.

vál-

Francziaországnak

Állam-levéltár.

WERTHElMtR

80 azonban senkije

ÜDt.

Könnyen képzelhet, mily vágygyal nyok közt minden

Fdolog

sérl.'-')

Ugyanazért iparkodnia

sincs, ki pártját foguá.

elbb Oroszországgal a

kellene, minél

szövetséget megkötni.')

várt Kaunitz

ily viszo-

a franczia forradalom tovább fejldé-

liirre

volt épen, megtudni, vájjon a franczia minisz-

térium az nj kormányforma alatt képes lesz-e az Ausztriával való szövetség rendszerének eddigi elveit fenntartani.

^)

És

csakugyan oly rossz hirek érkeztek azon országból, bogy még

Kaunitznak bizalmát

A

teni kezdették. *)

getbb mérveket jelentést küldé

Fraucziaország irányában megrendí-

is

forradalom mindinkább nagyobb és fenye-

Az

öltött.

kezdetén már

új év

Mercy gróf Parisból

»

:

Azon

is

a következ

rendkivüli hely-

zetnek érett megfontolásánál, melyben oly nagy és hatalmas

állam

min

létezik,

versaillesi

ság lepte volna meg.«

mintha a

látszik,

Mily benyomást nem idézett el a

^)

udvari palotában,

bécsi

ugy

Francziaország,

udvart a politikai külügyekkel szemben mély álmos-

midn

olvasták,

hogy Mercy Mária

Antoinettet, a belállapot válságos fordulata által megrendültnek, félelemtl

Parisban

az

eltelve és

tok jelennek meg, tott, ^)

és

Mercynek

kisirt

Ausztriával ')

szemekkel

találta,

hogy a

császári követ háza

annak neve a számzöttek névsorába jelentései

mindinkább komurabbak

hogy

*^)

ellen gúnyira-

tervezett szövetség

megtámadtafelvétetett.

•')

Röviden

lettek.

a bastillenek szétrombolása és a királynak Parisba bevonulása után a következket Írja Kaunitznak:

donhoz hasonlít; a királyné

felségét

»

A versaillesi kastély va-

elképzelhet rossz állapot-

ban találtam ugyanott.^") Mindezen események után

') -)

Kaunitz Mercyhez, Bécs, 1789. aug. Ugyanott.

3.

=)

Kauuitz Mercyliez, Bécs, 1789. szept.

Ugyanez, Bécs. 1789. szept. 28- Állam-levéltár.

»)

Mercy Kaunitzlioz,

•)

Ugyanez, Paris, 1789.

'•)

s) »)

Ugyanez, Paris, 1789. jún. Ugyanez, Paris, 1789. júl.

Mercy Kaanitzhoz,

levéltár. '»)

júl. 6.

Ugyanutt.

4.

6.

miután

Állam-levéltáv.

*)

Paris, 1789.jan.

és

16. Állaiii-lcvélt.ír.

Állam-levéltár.

Állam-levéltár. Állam-levéltár.


falun, (Paris mellett)

1789. júl.

2.^.

Áll.am-


maga

a királyné

is

Mercy

követelte,^)

81

eltávozott az udvar kör-

nyezetébl. Perczig sem kételkedhetett most már azon, hogy

»E monarchia*

Francziaország a legnagyobb veszély elé indul.

—

17-éu Kaiinitzuak

jelenti aug.

— »minden oldalról

felosz-

lásnak indul; a nemzet eddig

még nem

séget és elvadulást nyilvánít

az országrendek határozatai va-

lódi

rültségrl

és

;

tapasztalt kegyetlen-

kormányügyekheu tudatlanságról,

a mellett

és oly igazságtalanságokról tanúskodnak,

önkénykedésrl

me-

lyek az emigrácziók, valamint a kereskedelemnek és mvészet-

nek végképen való hanyatlása által Francziaországot lassankint tönkre fogják tenni. «

^)

Rossz államférfiú

udvarának még tehetetlenebb kép-

és

viselje lett volna Mercy, ha jelentéseiben az

Ausztriával való

állapotból az

rendszerére kiható következmé-

szövetség

nyekre utalni elmulasztja.

ily

Még

mieltt

hatalmas katasz-

ily

már

trófák egész Francziaországot megrázkódtatták volt,

kételkedni kezdett, vájjon képes kötelezettségeinek eleget tenni

;

lesz-e

állam,

ez

is

elvállalt

mennyivel inkább kellett tehát

most a franczia udvar részérl várható minden segélyrl lemidn látta, hogy a király képtelen minden erélyes

mondani,

cselekvényre,

verteknek

^)

a minisztereket pedig tájékozatlanoknak és

találta. *)

hóban Kauuitzuak

»E különös esemény»

—

—

le-

augusztus

írja

»szükségképen befolyással lévén a jelen-

legi európai politikai viszonyokra, valószinüleg a fenséges ausztriai

háznak

is

alkalmat fog nyújtani messzire terjed összeha-

sonlításokra, miket fenséged bölcs belátására vagyok kénytelen mig ezúttal nézetét inkább csak általánosságban bizni.« ^)

A

fejtegette,

addig november hóban már egészen határozottan

nyilatkozik. » Valószínleg*

fog menni

szövetség azzal legalább

')

—

írja ez

maradni

és igénytelen is

e

alkalommal

haszon nélküli,

Mercy Kauuitzhoz. falun

—

»tönkre

monarchia, ugy, hogy a

st

(Paris mellett)

1

talán alkalmat-

789. júl. 23.

Allam-

levéltár. s)

Mercy Kaunitzhoz, Chennevieres

(Paris mell(!tt) 1789. aug. 17.

Állam-levéltár. 3)

Ugyanott.

*)

Ugyanott,

^)

Ugyanott.

M. TUD.

AKAD. ÉRTEK. A TÖRT. TUD. KÜRKHÖL.

D

WERTHEIMER EDE.

82

hm

épen

és kényelmetlen, és

ngy vélekedik Mercy

íizért

káros leencl.«

Ugyanazért

^)

gróf, liogy ezúttal politikai elövigyázati

rendszabályokról szükséges gondoskodni, vagy legalább ilyeneket elkészíteni.

A

-)

sem

császári követnek legkevesbbé

mély benyomást idézvén vezettek

hogy

.

elo

még

meggyzdésre

Bécsben, ott azon

Francziaországtól

ezúttal

várni. Hozzájárult

túlzott jelentései

sem

mit

ehhez, hogy a franczia

lehet

minisztérium

épen most küldé a hirhedt orleansi herczeget, állitólag azon

t az udvar

Londonba, hogy

czélból

elleni ellenséges

szándékai

miatt más helyütt foglalkoztassa és Francziaországból kicsalo-

Ámbár

gassa. ^)

Bécsbe

ez utasítást

is

elküldöttek volt és ott

hogy eme lépés legkevesbbé sincs Ausztria ellen irányozva, *) Kaunitz még sem tudott ama gondohogy az ausztriai Németalföld ügyeire lattól szabadulni azzal mentegetdztek,

,

nézve Londonban egyetértésre iparkodnak jutni. föld a

császár

ellen

nem

fellázadván,

hogy ellenállásában Anglia

Németal-

^)

szenvedett

kétséget,

és Poroszország részérl

támoga-

tást nyer.

A

franczia külügyi miniszter

Montmorin

is

kénytelen

hogy ugy a nép körében, valamint a nemzetgyhatalmas áramlat létezik az osztrák Németalföld

volt bevallani,

lésben

is

ellen. ^)

József

nisztere

nem

meg

volt

gyzdve, hogy sem

a király,

sem mi-

birváu többé hatalommal és tekintélylyel, ezen

ellene irányzott lépésre, az orleansi berezeg pártja által, kényszerítettnek,

mely párt a többi hatalmassággal egyetemben.

Németalföldöt Ausztriától elszakítani törekszik.

Már régóta aggodalommal >)

Mercy Kauuitzhoz.

=)

Ugyanott.

*)

Ugjanott.

*)

Mercy ugyanazon

»)

Beér, Josepli

hoz 1789. nov.

12.

II.,

')

és rémülettel töltötték el jövre

Paris, 1789. iiov. 18. AUam-levéltór.

második

kelt

napi-ól

Leopold

Le conteuu de

II. u.

levele.

Kaunitz. 348.

1.

Állam-levéltár.

József Kaunitz-

cetté Instruction est nianifestenient

destiné á sonder les vues et les intentions de la grandé Bretagne sur l'ohjet

dönt «) ')

seph

II.

il

est question.

Mercy Kaunitzhoz. Beér, Joseph II.

II..

Paris, 1789. nov. 18. Állam-levéltár.

Leopold

Leopold von Toscana.

u.

Kaunitz. 349.

II. köt.

292.

1.

1.

—

Aruetli, Jo-

— A TKUVKZETT NÉGYES SZÖVETSÉG.

83

uczve Józsefet a Fraucziaországból érkezett

országnak

—

dolgok ilyetén állásábau« »

nem

magatartása iráut

volt

liirek.

— Ez

')

»A

többé kétsége.

hja nov. 13-án Kaunitznak

nemcsak hogy nincs többé szövetségesünk, st Francziaor-

szág

ama

párt

legelkeseredettebb

által vezettetve,

günkké válván, mint mennyire képes. «

ilyen,

Képzelni kell csak a császár helyzetét,

~)

ágyhoz szegezve, fájdalmaktól és lélekzet hiánya

maga

ellenben

;

is

ki

által kínozva,-"^)

szövetségesét elpártolni látta, Oroszországtól pedig

várhatott

ellensé-

annyi bajt fog nekünk okozni, a

nem sokat jöv ta-

tökéletesen kimerülve, a

vaszra a lengyelekkel és poroszokkal kitörend háborúval szem-

ben

állott

;

és

mindez oly idben következett

be,

midn

Né-

metalföld fellázadt volt, Galicziában, Magyar- és Csehország-

ban pedig a forradalom szelleme mindinkább mozogni kezdett.'^) » Csodára van szükség « kiált fel »hogy e helyzetbl megmenekülve, kiszabadulhassunk.* ^)

—

—

Világos lyes

volt,

Francziaország

mköd tényez

hogy Francziaország részérl a jelen

a

helyzetben

megsznt lenni.

sem

támogatás

legcsekélyebb

veszé-

várható.

a bécsi udvar számításaiban közre-

Mert

feltéve

is,

hogy a franczia király

hatalmát ismét visszanyerheti, hosszú, bizonytalan idre is el

volt gyengülve,

^)

még

a mi alatt a legnagyobb átalakulások

bekövetkezhettek.

A politika nem tür sajnálkozást és siránkozást, az állam érdeke pedig gyors elhatározást igényel. Francziaországnak tehetetlensége, gyengesége,

st

ellenséges indulatával szemben,

kénytelen volt a bécsi udvar inagát arra elhatározni,

tényezt más életképesebbel a viszonyok

ez

")

8)

Joseph

II.,

Arueth, Joseph

Leopold

II. u.

Kaunitzban el-

Kaunitz, 349.

u.

Leopohl

—

II. köt.

280.

1. 1. 1.

Lásd Marczali Henrik Ugyanott 293. 1. viszonyok 1789 — 90. Századok IV. füzet 1878. *)

')

Arneth, Joseph

')

Beér, Joseph

II.,

e

Francziaországgal tevékenységének leg-

Arnetli, Joseph II. u. Leopold II. köt. 281. Beei',

hogy

Mily érzelmeket kellé

erszakos átalakulásának

idézni, ki a szövetséget

2)

pótolja.

II. u.

:

Leopold,

Leopold

u.

II.

köt. 295.

Kaunitz, 350.

1.

1.

:

Porosz-magjar

WERTIIEIMER EDE.

84:

kiválóbb téuyéül tekiuté. zeli

^)

Eletének alkoiiyáu, 80 évhez kö-

korban látta megsemmisülni egész tevékenységét, politiká-

czéljait, melyek megvalósításáért fáradhatlanul küzdött Megnyerte Francziaországot Ausztriának, és ime most ez állam végképen elgyengülvén, arra kényszerité t, liogy oly

jának volt.

hatalmasságnak nyújtson kezet, melyhez soha sem barátságos hajlammal. a

^)

még kés aggkorában

Azonban Kaunitz

oly férfiú volt, ki

reményekkel

táplált

viseltetett

felhagyott,

is

ha

a szükségesség és politika érdekei ezt megkivánták.

Már tetlennek

1788. év november havában, a állitá,

hogy a két

közeivel a porosz

midn

császári udvar, a

ugyanis lehe-

maga

saját esz-

elrehaladást utjál)an megakaszsza, vette

Kaunitz az Angliához való közeledés esélyét szemügyre.

még ekkor a

is

De

hangsúlyozta, mennyire többre becsülend volna

hármas szövetség a két

császári udvar és Francziaország közt,

minden angol szövetségnél

és nézete

szerint ez utóbbira csak

az esetben kellene törekedni, ha a szövetség a franczia állam-

mal nem

sikerül. ^)

Ily állapot keletkezett a franczia

forradalom

kitörése

különben sem osztván államkanczellár-

folytán. József császár,

jának nagy ellenszenvét Anglia ellenében,*) a Francziaország részérl Németalföldön tanúsitott ellenséges czélzatok hirére, felszólítá Kaunitzot,

hogy Angliához közeledni

triának megnyerni kisértse meg.

Kaunitz

e lépést

és

azt Ausz-

^)

már elbb

is

szem eltt tartván,

és arról

hogy Anglia semmiképen sem ért egyet »Hertzberg grófnak izgató terveivel«, ^) minthogy továbbá Francziaelhatáország részérl Németalföldön jót nem lehet várni, értesülvén,

'')

rozta magát, hogy Anglia ellenében táplált ellenszenvét legyzi.

) Beér, Josepli II. Leopold «) Ugyanott, XVIII. 1. »)

Kaunitz

Cobenzlhez

,

u. Kauuitz, VIII.

1.

Bécs, 1789. nov. 28. U.

12.

i.

Állam-

levéltár. *)

Beér, Joseph

II.,

Leopold

II. u.

>)

Beér, Joseph

II.,

Leopold

u.

«)

Kauuitz Mercj'hez, 1789. nov,

')

Kauuitz Cübeuzlhez, 1789. nov.

Kauuitz, XVIII.

Kauuitz, 350. 3.

1.

1.

Állam-levéltár. 6-

U.

i.

2.

Állam-levéltár.

A TERVEZETT NÉGYES SZÖVETSÉG. és t'ine

85

hatalmasságnál Ausztria irányában érdekeltséget fug

kelteni.

E

')

lépését

ama

szánclékkkal tette, hogy ez úton az Ausz-

triára nézve veszélyes barátságot

kettévágja.

Ez

által,

Anglia

és

Poroszország közt

a németalföldi lázadással szemben, a csá-

szárra nézve szükségessé vált békét Törökországgal siettetni és ezzel együtt

háború kitörését megakadályozni

az európai

remélte. Ugyanazért a londoni császári követ, Reviczky gróf által,

az angol minisztériumnak védszövetséget ajánlott

Kaunitz tökéletesen át

volt hatva

ama

tudat

fel, ^)

hogy

által,

ez elhatározás az angol udvart meglepni és az óhajtott szö-

vetség létesítését semmiképen

Mindazonáltal

sem fogja maga után

nem engedé magát

vonni.

^)

attól visszariasztatni, mivel

már abban

is nagy elnyt látott, ha Angliában Ausztria irányában barátságosabb hangulatot elidéznie és a londoni ud-

vart Poroszországnak további támogatásától elvonnia sikerül.*)

Ez

okból, az eljárásról

nisztériumot

is

már

eleve értesített szentpétervári mi-

felszólította,

hogy Londonban, ottani követe Mennyire nem volt azonban

utján, hasonló ajánlatot tegyen.')

Cobeuzl meglepetve,

midn

Ostermannt, kinek Anglia iránti

elszeretetétl Kaunitz ez elhatározásának lelkes felkarolását vélte remélhetni, eddigelé hallotta.^)

Nem

meg nem

szokott

kevéssé voltam meglepetve

— midn Ostermann érni,

hangon

— említi

beszélni

Cobenzl

azt válaszolta, hogy nem fognánk hogy erre nézve most nem lévén kedvez alkalom,

czélt ré-

szünkrl eme kísérlet abbanhagy ásat óhajtja. Arról értesülvén, hogy a lépés már meg lett téve, azt monda, hogy nem vár attól eredményt, az több bajt fog

vel

szerezni mint hasznot, mi-

Anglia a porosz rendszerhez szigorúan ragaszkodik.

')

>) Beér Joseph II., Leopold und Kaunitz. Ugyanott XVIIÍ. Kauuitzuak emlékirata az Angliával létesitendí) szövetségrl. ,

«)

Vivenot, DiePolitik des Fürsten Kaunitz,

=)

Mercy Kaunitzhoz,

*)

Ug\'anott.

^)

Ug3'anott.

*)

Cobeuzl Kauuitzhoz

levéltár. ')

Ugyanott.

I.

köt. 481.

1.

1.

Paris, 1790. márcz. 10. Állam-levéltár.

,

Sz. -Pétervár

,

1790. január

11.

Állam-

WERTHEIMER

86

Ostermanu

EDE.

ezúttal azért volt jogosítva ilyképcu bfázclui,

kormánya, liasonlag a bécsi udvar tudta uelkül.

mivel saját

a frauczia forradalom kitörése óta, Angliához közeledést ki-

meg. onnan azonbati mindeddig kedvez választ még

sértett

nem

nyert. ^)

Az

Ausztriára nézve felette válságos eme helyzetben

nagyfontosságú esemény idö óta betegeskedvén,

Katalin

^)

1790-dik

múlt

még

ki

hiúsulni

kodó, ki

évi

látta. «

ama

,

volt,

hogy minden tervét meg-

Yele nevezetes fejedelem halt

el,

oly ural-

vágytól eltelve, hogy hatalmát növelje, minden

országát uj alakba iparkodott önteni fiúi

levél-

irt

azon szomorú vallomássa,!

20-dikán

»oly szerencsétlen volt

:

sajátkezüleg

császárnénak szövetségét felajánlotta február

2)

már hosszabb

halálos ágyán utolsó vonaglása

valódi mestermüvet képez,

közben, ben,

állott be. II. József, ki

;

azonban azon államfér-

legveszélyesebb hibában szenvedett, hogy a tényleges vi-

szonyokon magát nagyon

is

gyorsan túl akarta tenni. Mind-

amellett a szerencsétlen külpolitika okozta a birodalom bel-

ügyeire irányzott czélzatainak meghiúsultát, habár

nem

tagad-

hogy a nemzetiségeknek hatalmas ellentállása a császárt

hatni,

a háború sikeresebb új folytatásának megkisérlésében akadáTekintett légyen akár Németalföld vagy Csehország,

lyozta.

akár pedig Magyar- vagy Gácsország

felé.

mindenki elpártolni

készült tle.

Xagy

ama körülmény,

fontossággal bírt tehát ezúttal

vájjon utódja folytatni fogja-e a

támadó

eljárást,

attól eltérve, békés politikát fog-e megalapítani. 11. Lipót, az uj

Es

valóban,

uralkodó, mindenben ellentéte volt elhalt báty-

Mig József

jának.

avagy talán

egész gondolkozásmódjában rohamos volt,

addig toskánai Lipót elrevigyázó, a körülményeket alaposan megfontoló olasznak bizonyult, ki habár nyugodtabb fellépést tanúsít,

')

korántsem adja meg magát gyáván. Csakis annyit Cobenzl Kaunitzhoz, Sz.-Pétervár, 1790.

január

Állam-

11.

levéltár. *)

uitz.

I.

Viveuot, Die Pulitik des Oesterr. Staatskauzlers Fürsten Kau-

köt. ^)

Kauuitz Mercj'hez, 1790. ápril 16

Arueth. Josepb

Katalinához, 1790. febr.

II.

16.

u.

;

4S7.

1.

Kathariua von Russland. 349.

1.

József

A TERVEZKTT NÉGYES SZÖVETSÉG.

mennyit a körülmények

Óhajt

eléiiii,

nek.

Józsefnek sem

sem

kül-,

és

87

viszonyok megenged-

belpolitikáját

nem

helyeselte

szemben soha sem nyilvánitotta

Lipót, bár ezt a császárral

különös liangnyomatékkal. »Miuden háború, hacsak védelemre nincs irányozva, pusztulást jelent, és nagy az országra nézve«, röl azt hiszem,

jék,

^)

— ez volt

hogy a fejedelem csak a törvénynyel uralkod-

melynek tényezjét a nép képezi«,

felé. 2)

A

szerencsétlenség

jelszava külfelé; és »részpm-

két esemény,

t.

i.

— ez volt jelszava bei-

József halála és a franczia for-

új helyzetet teremtett, a mely eddigelé egész Európának figyelmét a legtávolabb kelettl a legvégsbb nyu-

radalom kitörése

ama czélból már halottnak vélt török birodalmat végképen tönkre tegyék. Ugy Bécsben, valamint Szentpéterváron perczig sem kételkedtek Törökország végs felosztásán. Mennyiszer nem vélte Kamiitz utasításaiban a török birodagatig ébren tartotta volt. Ausztria és Oroszország

egyesültek, hogy a

—

lomnak küszöbön

megsemmisülését elre jósolhatni

álló

!

Ily

módon létesült aztán a két császári udvarnak szövetkezése, melynek

czélja

arra

Európában véget

volt

vetni.

akarta megvalósítani,

t.

irányozva: az

ozmán uralomnak

Oroszország ez által i.

leghbb vágyát

Konstantinápolyba az utat egyen-

getni. József császárnak ellenben az volt iparkodása,

talmát a

Duna mentén

hogy ha-

szilárdítsa és azt Poroszország,

halálos ellensége ellenében felhasználja.

Eme czéloknak

mint annál

biztosabban leend megvalósíthatása végett, Franczia- és Spanyolországgal négyes szövetség lett volna létesítend, melynek feladatát mindenekeltt Poroszországnak, esetleg pedig Angliá-

nak sakkbantartása képezze. Oroszország

és Ausztria ekkép,

Franczia- és Spanyolországgal egyetemben a világ sorsát hosszú

idre eldönteni akarták.

E tervnek

sikerülte esetében, Porosz-

ország és Anglia másodrend hatalmasságokká sülyedtek volna alá. közös veszély öntudata, a keleti államok elrenyomulása

A

visszatartóztatásának szükséges

iler

volta

tehát szövetségesekké

') Beev, Leopolcl II., Franz II. u. Cathaviua. Analecten, A. Aus Correspoudenz Leopolds mit Chvistine, 209. 1.

»)

Alfons Huber, Die Politik Kaiser Josei)h

seiuem BrudiT Leopold von Toscaiia,

7*

1.

II.

beurtheilt

vou

:

WERTIIEIMEU EDE.

88

tette Poroszországot és Angliát.

Mindkét állam támogatásb.iu

részesítvén Törökországot, szövetséget

kötnek Hollandiával,

Svédországot pedig a harcztérre küldve. Lengyel- és Gácsországbau, Németalföldön és Magyarországban izgatnak. Ily mó-

don két ellenséges táborra szakadt

volt

Európa. Ausztria

és

Po-

roszország azonban, eltekintve egyes fényes sikertl, korántsem

dicsekedhettek oly hadi szerencsével, mely az ellenfélre nagy hatással lévén, azt további fenyeget lépésektl visszatartja.

Az

megsznt

ügyetlen hadviselés folytán

a félelem a két csá-

udvarnak túlhatalma eltt. Minél szerencsétlenebbé és reménytelenebbé vált Ausztriának helyzete annál vakmeszári

,

rl)bé

lett

állva élén,

Poroszország.

A porosz király hatalmas

minden pillanatban kész

Poroszország egyátalán már aratni,

mint

II.

Frigyes

alatt.

is

volt Ausztriát

nagyobb dicsséget készült

Ekkor

halt

meg

József csá-

II.

kinek rohamos természete engedékenységrl mitsem akart

szár,

Elre nem

tudni.

látható,

hová fejldtek volna a dolgok, ha

József császár tovább életiben marad. »

hadseregnek

megtámadni.

Ha maga

is

azt állltá

egyedül csoda képes bennünket megmenteni,* ugy

halálával következett volt be. Bármennyire

is

e

csoda

érdemeljen Jó-

személyisége nagyrabecsülést, annyi bizonyos, hogy az elbbi módon folytatandott tevékenysége a birodalom fennállá-

zsef

sára nézve a legveszélyesebb következményeket vonta volna

maga

után. József nehezen lett volna oly simulékony és aligha

hajlott volna

ama látszólagos engedékenységhez, melyre

utódja,

a maga diplomaticus természete mellett, magát elhatározta.

A

közvetítésre

nézve

alkalmas tehetségével,

II.

Lipótnak, a

reichenbachi congressuson a birodalmat a végenyészettl sikerült

megmenteni.

Az agg

államkanczellár, Kaunitz herczeggel

ellentétben, az uj uralkodónak saját kezdeményezése folytán lett

eme békülékenyebb

az út megnyitva.

politikának, Poroszország

Majdnem csodához

hasonlít,

irányában

hogy azon

álta-

lános bizalmatlanság, melylyel ugy ellenséges, mint barátságos

hatalmasságok egymásra figyeltek

volt.

vélyesebb természet viszonynyá alakult

lassankint mégis át.

Minden

szí-

ellensé-

geskedésnél hatalmasabbnak nyilvánult a béke utáni vágyódás, részint

ret

támogatva a császárnak

és a porosz királynak békesze-

érzelmei által, részint befolyásolva a franczia állami át-

89

A TKUVlí'.ETT NÉGYICS SZ-ÖVETSKO.

alakulás által, mely legelször érvényesíti ezúttal kihatását az általános európai viszonyokra.

Csakis Ausztriának gyámoltalan helyzete, valamint Po-

roszországnak hatalmas állása folytán jelenté

ki

Lipót Rei-

chenl)achban, készségét arra nézve, hogy a törökökkel a status

quo stricte alapján békét kössön. Figyelemmel a belviszályokra,

nem különben Laudonnak épen most és a gyámoltalan helyzetre, mégis

diplomatiai

bekövetkezett halálára

Lipót császár által elért

II.

eredményi tekintend a reichenbachi egyezkedés^ uj háborútól megmenté és melyen, Kaunitznak

mely Ausztriát szavai

saját

»Poroszország által megnyert egyetlen

szerint,

csata az osztrák birodalomnak sorsát visszavonhatlanul eldöntötte volna. «

^)

Poroszország és Anglia mindazonáltal soha sem bátor-

kodtak volna oly merész magatartást tanusitni, ha Francziaország

meg nem

mint korábban, a két

törve, oly hatalmasan,

Csakugyan azt mondhatni, hogy a bastillenak 1789. évi júl. 14-én történt ostromlása Európának politikai helyzetére messzire terjed következményekkel császári udvarhoz csatlakozik.

hatott

ki.

Ez esemény nagyfontosságát

azonnal

fel

ismerték

is

Berlinben, mert Hertzberg gróf miniszter a következ sza-

vakkal jelenté a gylölt

bastillenak

ostromlását

a

király-

nak »A szövetség Ausztria és Francziaország közt meg van semmisítve Ausztria nem számíthat többé Francziaor:

;

szágra.«

^)

Poroszország és Anglia gyönyörködve kisérték eddigelé

a francziaországi bels bonyodalmakat; által

még

növelték

is

st

titkos küldöttjeik

a zavart. Mitsem óhajtottak inkább, mint

a franczia államnak gyámoltalan helyzetét. Július 14-e után

megmenekültek minden aggodalomtól, mert Francziaország

meg

volt rendítve.

többé tartani

;

ez

A

jelenlegi Francziaországtól

a Francziaország

megsznt

nem

kellett

tagja lenni egy

hatalmas hármas szövetségnek. Poroszország és Anglia ekkép Leopolcl

und Cathavina.

')

Bftfcv,

')

Sybo], Historisclie Zeitschrift N. F.,

M. TUD. AKAII.

í:rtTí:K.

11.,

Fr.iiiz II.

I.

A TÜTRT. TUD. KÖRKBí-,

köt. 8.

31. 1.

1.

WERTHEIMER EDE.

90

Fiaucziaországra minden tekintet nélkül,

ama

helyzetbe jutot-

tak,

hogy

sék.

Urai voltak a helyzetnek. Legnagyobb horderej mozza-

nat

volt,

a két császári udvarra parancsaikat reá kényszerít-

midn

Francziaországnak egész Európa alakulására

nézve egykoron oly hatalmas tekintélye, az 1789-iki forradalom

vulkánjában semmivé

vált.

Mindaz, mi a 17-ik század vége óta

feltartóztathatlan consequencziával

ban végét lenni

érte

:

tekintélye alá van ásva,

;

elre

eme napok-

készült,

megsznt nagy hatalmasság szava többé nem dönt.

Francziaország

Mialatt Francziaország a forradalom következtében az Ausztriával való szövetségtl elszakittatott, Parisban a demo-

kraták a szövetség ellen izgatván, a szerencsétlen Mária Aiitoinettet, az egyesülés

löletekkel

üldözték,

eme legnevezetesebb

képviseljét,

az alatt a franczia állami

gy-

átalakulás a

század második legnevezetesebb eseményét idézte el,

t.

i.

a

két esküdt ellenségnek, Ausztriának és Poroszországnak kibé-

klését.

A franczia forradalomnak mindinkább fenyegetbbé váló eseménye ell, a jassyi

béke

keleti kérdés háttérbe szorulva, a sistovai és

kisérlete

s

A

által bizonyos befejezést nyer.

ság összeomlása, valamint

XVI. Lajosnak

franczia király-

meghiusitott szökési

folyvást szerencsétlenebbé alakuló helyzete

mind-

inkább szükségessé teszik a franczia ügyekkel szemben Poroszország és Ausztria között az egyetértést, melyet Katalin czélból

is

ama

óhajt szilárdítani, hogy igy egészen akadálytalanul

folytathassa keleti terveit.

Eladásunkat eme század jöv eseménynyel fejezzük be.

A

történetét

jellemz két

forradalom következtében Fran-

cziaország ellenséges állásba helyezkedik Ausztriával, jelenlegi szövetségesével,

minek folytán az Ausztria

közt II. Frigyes óta fennálló mély gylölség változik e két állam közt, oly szövetséggé,

és Poroszország

bens

barátsággá

melynek

éle

Fran-

cziaország ellen van irányozva.*)

Kaunitz, a végenyészetéhez közeled szernek megalkotója,

')

életben van még.

ama

politikai rend-

teremtette

meg

a

Ranke, Ui'spvuug u. Begiun der Revolutionskriege 1791. und AUianz zwischeu Oesterreich u. Preussen. 167. l.

1792. V. Capltel

:


91

szövetséget Ausztria, Orosz- és Francziaország közt

a Poroszország számára

;

ö emelte

iránti ellenségeskedést az osztrák államférfiak

politikai

dogmává.

Azonban mit is tehet akár a legnagyobb szellem egyes ember a világesemények hatalmas folyamával szemben ? Ez események arra kényszeritették Kaunitzot, hogy habár akarata ellenére,

tevékenységének utolsó

éveiben,

azon

új

politikai

rend megalkotásában közremködjék, mely ezentúl Ausztriá-

nak állami életére nézve irányadóvá

lett.

Harmadik I.

II.

kötet. 1873.

Szám. Egy fbenjáró per a XVII. Bzázadból. Nagy Ivántól. 1873, 33 1 Szám. Adalék 1352-ból az Arany Bulla néhány czikkének alkalmazásához és magyarázáshoz. Venczel Gusz-

távtól. 1873.151. ni. Szám. Adalék az erdélyi szászok történetéhez az Andreanum Gusztávtól. 1873, 24.1. eltti idöböl. IV. Szám. Trentsini Chák Máté és kortársai. Botka Tivadar t ó 1. 1873. 71 1 államéletéböl a XVIII. században V. Sz-im. Rajzok Erdély Szilágryi Perencztöl. 1873. 135 1 VI Szám. Tanulmányok a scóthok mvészetérl. Henszlmann r é t ö 1. 1874. 24 1. egy képtáblával I VII. Szám. A magyarországi avar leletekrl. Pulszky Fe-

Wenzel

m

renc VIII.

z

c

ö

1874. 12

1.

10 kr,

10 kr. 10

kr.

30 kr. 50

kr.

10 kr. 10 kr.

1

Szám. Felsöbüki Nagy Pál emlékezete.

TóthLörincztül.

1874. 6tl IX. Szám. Palugya}' Imre emlékezete. Keleti Károlytól. 1874. ló 1 X. Szám. Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen a XIV. és XV. században. Vilmostól. 1874. 92 1

30 kr. 10 kr.

Fraknói

,

30

kr.

Negyedik kötet. 187*. I.

Szám.Nápolyi történelmi kutatások.

Óváry Lipóttól

1874. 17. 1. Ára II. Szám Stibor Vajda. Életrajzi tanulmány. "Wenzel táv rendes tagtól III. Szám. Júda, Izrael és Aram. Történelmi tanulmány.

10 kr

Gusz70 kr

Beöthy

Leótól Az

IV. Szám.

.

.

.

.

60 kr

;

egri vár 1687-diki feladásának alkupontjai és a tö-

rökök maradékai

Balássy Ferencz

Egerben.

lev. tagtól

V. Szám.

A

50 kr

pelasg kérdés mai állása

Márk

roly

lev.

a jobbágyság a hellének-

EibáryFereucztl.

nél és rómaiaknál.

VI. Szám. Pemfflinger

s

szász gróf élete.

tagtól.

30 kr.

Fabritius Ká-

Ára

1 frt.

Ötödik kötet. 1875. I.

II.

m.

Szám. Révay Péter és a szent korona (1619—1622.) 44 1. Szám. Ifj. báró Wesselényi Miklós. Élet- és korrajz. Szila.

.

gy i F

Szám.

e r e n

ez

lev. tagtól

50 kr.

A Szörény vármegyei hajdani F rigy

IV. Szám. Nádasdy

e 8

I.

oláh kerületek.

Pe

s t

y

tagtól

40 kr.

Tamás els követsége Erdélyben

1540.

Szi-

lágyi Sándor

rendes tagtól Wesselényi Miklós. Élet- es korrajz. Irta S z i 1 á gy i Fer e ne z 1. tag VI. Szám. Házasság-tervezés Erzsébet Anglia királynje és Károly osztrák föherczeg között 1559 1561. Wertheimer V. Szám.

Idsb

40 kr,

30 kr.

b.

50 kr.

—

Edétl

45kr.

Hatodik kötet. 1877. I.

Szám. Margum

Tivadar II.

Szám. Az r.

Contramargum helyfekvése.

és

tagtól utolsó Árpádházi király trónra lépte.

taíítól

r t

vay 45 kr.

1.

......

,

Nagy Iván 20 kr.

/ III.

Szám, Emlékbeszéd nagyajtai Kovács István

gyi Sándor IV. Szám.

r.

fölött.

Szilá10 kr.

tagtól

A germanizálás történelmébl a két SzilágyiFerencz tagtól

magyar hazában. 20 kr.

1.

Y. Szám. VI.'

A

Ghyczyek Erdély történetében, különös

tekintettel a 1. tagtól.

kormányzási intézményre. Jakab Elek Szám. Az alsómagyarországi bányavárosok küzdelmei a nagy-

40 kr.

Wenzel Gusztáv tagtól. Jakab Elekl.

40 kr.

lucsei dóczyakkal.

V. Szám.

A

r.

Ghyczyek Erdély történetében.

tagtól

VI. Szám.

40

^

—

60 kr.

tagtól Kritikai

r.

VII.

Szám.

adalékok

Tivadar

1.

tagtól

Margum .

Ortvay

történetéhez. .

.

Vni. Szám. Emlékbeszéd Czinár Mór m. akad.

1.

....

.

tag

felett,

.

gyes Szám.

30 kr.

Ipolyi

Arnold rendes tagtól IX. Szám. Brankovics György rácz despota birtokviszonyai Magyarországban és a rácz despota czlm. Pesty Fri-

X

kr.

alsó-magyarországi bányavárosok küzdelmei a Nagy1548. "Wenzel Gusztáv lucsei Dóczyakkal 1494

Az

.

20 kr.

30 kr.

lev. tagtól

Alfonz diplomatiai mködése. (1594—1598.) Szilágyi Sándor m. akad. r. tagtól Can-illo

....

30 kr.

Hetedik kötet. 1S78. Szám. Nagyvárad elvesztése 1660-ban. Deák Farkas 1. tagtól n. Szám. Adatok a >Nagy« Csáky István életébl. Deák Farkai I.

Id.

HL

20 kr.

20 kr.

tagtól

Szám. Tanulmányok Erdély XVIII. századbeli jogtörténetébl.

Jakab Elek IV. Szám. Ludányi 1.

V. Szám.

I.

1.

Tamás

tagtól egri püspök.

40 kr.

Balássy Ferencz 20 kr.

tagtól

Bákóczy György

és

a diplomáczia.

Szilágyi

Sándor rendes tagtól t. akad. kültag emlékezete VI. Szám. Gr. Prokesch-Osten Antal ós Mátyás király könyvtára maradványainak fölfede-

50 kr.

m

...

Arnold

igazg. ós r. tagtól zése. Ipolyi VII. Szám. Erdélynek Honter János által készített térképe 1852-bül lev. tagtól egy térképpel. Fabricius tagtól. Wesselényi család seirl. Szám. IX. Szám. Thurzó Zsigmond, János, Szaniszló és Ferencz, négy egykorú püspök a Bethlenfalvi Thurzó családból. 1497 Gus ztáv r. tagtól . . 1540. X. Szám. SzilágyiFerencz emlékezete. Szabó Károly r. tagtól.

Károly DeákFarkasl.

A

Vm.

—

Wenzel

.

.

40 kr. 20 kr. 30 kr.

40 kr. 20 kr.

Nyolczadik kötet. 1879. I.

Szám.

A

helynevek és a töi-tónelem.

Pesty Frigyes

r.

40 kr.

tagtól

—

n. Szám. Erzsébet Anglia királynje és Ausztria. 1563 68. Adat a XVI. század vallási történelméhez. Kiadatlan kútfk nyomán Wertheimer Edétl. Ara III. Szám. A királyi könyvek a vegyes házakbeli királyok korIV. Szám.

szakában. Hajnik Imre Az els hazai hirlap. 1705

10 kr.

lev. tagtól

— 1710.

Thaly

Kálmán 30 kr.

lev. tagtól

V. Szám. Dobó István Egerben. Székfoglaló értekezés. Gyárfás István lev. tagtól VI. Szám. Szalay Ágoston emlékezete. Deák Farkas lev. tagtól Flóris rend. tagtól VII. Szám. Északnyugoti utam. Vili. Szám. Bél Mátyás. Székfoglaló értekezés. Haan Lajos r. tagtól IX. Szám. Tata fénykora. (1412— 1542.) Wenzel Gusztáv r.

Bómer

tagtól

X. Szám.

A

körmöczi régi kamara és Budapcit. 1880.

30 kr.

Az

grófjai.

Atbenaeain

K r 1 z 8 k 6 Páltól.

r. tára.

kdnyTayomdáJa.

50 10 10 40

kr.

kr.

kr. kr.

40 kr. 40 kr.

PLEASE

CARDS OR

SLIPS

UNIVERSITY

DB .3

W4

DO NOT REMOVE FROM

THIS POCKE"

OF TORONTO

LIBRARY

von Wertheimer, Eduárd sz négyes tervezett A

G)

Eí

00

e:

CD' fV).

O

00

01 N) 0)

ú o

O

T r >

m D

f\}

00 I\3_

CD

izd

0)

e:

o

—-

1 1

ír

Wertheiuier, Eduárd von A tervezett ne'gyes szövetség

Recommend Documents