1 Weblapszerkesztés Építész-informatika előadás, szeptember 8.2 Az Internet szerkezete Piros Ázsia és Csendes Óceán Zöld Európa/Közel-kelet/Közép- Ázs...
Weblapszerkesztés Építész-informatika 1. 1. előadás, 2008. szeptember 8.
Az Internet szerkezete
Piros – Ázsia és Csendes Óceán Zöld – Európa/Közel-kelet/KözépÁzsia/Afrika Kék – Észak-Amerika Sárga – Latin Amerika és a Karibszigetvilág Cián – privát címek Fehér – ismeretlen
Az Internet működése Egymásra épülő szintek – protokoll 7. Alkalmazási réteg Web (www, wap), fájl transzfer (fájl- és nyomtatómegosztás, FTP, SCP), távoli terminál (Távoli Asztal, Telnet, SSH, X-window, VNC), levelezés (e-mail, newsgroups), chat, IP telefon, videokonferencia, stb.
32 bites szám (0 – 232-1 közötti egész, azaz kb. 4 milliárd egyedi cím) Könnyebb írás érdekében 4 × 8 bites szám (0 – 28-1, azaz 0 – 255 közötti egész) Magánhálózati cím: pl. 10.x.x.x vagy 192.168.x.x IPv6 címzés: 128 bites szám, pl. 2001:0db8:85a3:08d3:1319:8a2e:0370:7334
Domain name server-ek hierarchikus hálózata biztosítja a címfordítást (pl. http://www.12web.hu/etool/Tools/host2ip) Akárhány tagból állhat, szóközt nem, de ékezetes betűt már tartalmazhat
Beszélgetés indul http mailto https
voip
telnet ftp chat news scp
ssh snmp
smtp bittorrent skype pop3 rss ntp
imap
nfs
Fogalomtár Kódlap
Beágyazás –
Relatív hossz
Protokoll
Színkód
Relatív útvonal
Robot Cache
Cookie (süti)
Csatolás
A Hypertext (html)
Koncepciója már 1945-ben megjelent (Vannevar Bush újságcikke egy képzeletbeli számítógépről, amely nem csak az információt tárolja, hanem az összefüggéseket is).
A hypertext kifejezést a 60-as évek végén alkotta Ted Nelson.
Széles körben elterjedté a World Wide Web tette (Tim Berners-Lee, CERN, 1990).
A kereszthivatkozás, az index, a tartalomjegyzék, a súgó is hypertext.
A hypermédia olyan hypertext, amely képekre, zenére, filmre mutató hivatkozásokat is tartalmaz.
Jelölőnyelv (Markup Language, html) Weblap címsorokkal és bekezdésekkel
Doboz (Box) modell a doboz lehet blokkszintű vagy szövegközi, helye és mérete rugalmas
Html kulcsszavak (tag) egy doboz = egy tag, a tag-ek nyitó + záró elemből állnak, egymásba ágyazhatóak
Html forrás
Fontosabb html elemek 1. Elem
Html
Word formázás
Bekezdés
…
Enter, Szövegtörzs stílus
Címsor
…
Címsor 1-6 stílusok …
…
Felsorolás (Számozott lista) és listaelem
()
…
…
()
Formátum> Felsorolás és számozás
Új sor
Shift-Enter
Formátum> Szegély és Mintázat> Vízszintes vonal gomb> legelső elem
(bekezdésen belül)
Vízszintes vonal
Fontosabb html elemek 2. Elem
Html
Word formázás
Kiemelés
<em>…
Emphasis/ Kiemelés stílus
Hangsúlyozás
<strong>… Strong/ Kiemelés2 stílus
(erősebb kiemelés)
Alsó index Felső index
<sub>… Formátum> Betűtípus> alsó <sup>… index, felső index
Általános szövegközi formázás
<span> … Formátum> Betűtípus egyéb beállításai
Általános blokk-
…
Formátum> Bekezdés, szintű formázás Formátum> Szegély és mintázat
Fontosabb html elemek 3. Elem
Html
Táblázat
fejléc
fejléc
…
cella
cella
…
…
Fontosabb html elemek 3. Weblap táblázattal
Doboz modell a táblázat minden cellája blokk-szintű elem
Html kulcsszavak (tag) táblázat:
minden sor:
a sor cellái:
,
Html forrás
HTML dokumentum szerkezete dokumentumtípus
html lap
fejléc
törzs
A dokumentum címe <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-1"> <meta http-equiv="Content-Language" content="hu"> <meta name="author" content="Fejer Tamas">
Kemény és lágy sortörés Szövegtípus:
Formázott Formázatlan Html forrás szöveg szöveg pl. Word, pl. txt fájl, ALAKHŰ html formázás nélküli szerkesztők e-mail szövege
Lágy sortörés (újratördelésnél máshova kerül)
Kemény sortörés (bekezdés vége)
automatikus
egy Enter (néha automatikus)
nyers html forráskód szerkesztése
automatikus
blokkszintű két, egymást elem vége egy Enter követő Enter ,
