Web 2.0 rendszerek az oktatásban Bagó Péter Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar Gazdaságmódszertani Intézet, Gazdasági informatika Tanszék 7622 Pécs Rákóczi út 80.
[email protected] Kutatásom során felmértem a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán az oktatást segítő szolgáltatásokkal kapcsolatos hallgatói elégedettséget. Vizsgálatom tárgyát képezte többek között a kari oktatást kiegészítő szolgáltatások, mint az internetes megoldásaink vagy az oktatástechnológiai kérdések, például az „okos tábla”. Elképzelésünk szerint a jelenlegi szigetszerű rendszereket össze kell kapcsolni. Egy megvalósítható megoldásként alkalmazható lenne például, hogy az előadás fóliái az előadás előtt megtalálhatók legyenek a hálózaton, vagy az órán elhangzott anyagokhoz hozzá lehessen szólni, valamint információkat, tudást lehessen megosztani, illetve kérdezni lehessen az oktatótól. Minderre egy sajátfejlesztésű rendszert vezettünk be az elmúlt évben, Coospace néven, aminek ugyancsak felmértem az elégedettségi indexeit és fejlesztési irányokat adok meg, milyen egyéb lehetőségeket, alkalmazásokat kellene integrálni a magasabb fokú felhasználhatóság érdekében.
Bevezetés Tanulmányomban a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, elmúlt évben bevezetett Coospace szoftvermegoldást és a hallgatók oktatáshoz viszonyuló hozzáállását vizsgáltam. Coospace egy kommunikáció központú együttműködési segédeszköz, adott színtér (kurzus) köré szerveződött megoldásokat soroltat fel, mint a fórum, hirdetőtábla, tananyag megosztás, üzenetküldés, jelenléti ív és számos más lehetőség. A bevezetés sikeresnek mondható, a kezdeti megtorpanás után, a statisztikák azt mutatják, a hallgatók 99%-a használja, amivel többnyire, meg vannak elégedve. Jelen tanulmányban nem a Coospace bemutatását tűztem ki célul, annak a továbbfejlesztésére koncentráltam. Hallgatók közötti felmérésem szolgál alapul az ismertetett eredményeknek, továbbfejlesztési lehetőségeknek. Munkám második felében arra voltam kíváncsi, a hallgatók hogyan viszonyulnak a jelenlegi és az új megoldásokhoz. Az oktatásban is el kell terjedjenek az újszerű megoldások, kézenfekvő olyan megoldásokat használni, amit az oktatók és a hallgatók is örömmel használnak.
Coospace Coospace funkcióját tekintve LMS (learning management system), egy tudásirányítási rendszer, aminek a feladata a hallgatók (felhasználók) jogosultságaik szerinti csoportokba (kurzusokba) rendezése, tananyag megosztása, e-learning biztosítása. [10] Ezen rendszerek egyik legjelentősebb képviselője a Moodle rendszer, Magyarországon több egyetem alkalmazza, használata egyszerű, kiegészítők sora található. [9] Az összes hasonló rendszer mögötti koncepció a kollaboratív tanuláson alapszik, ahol kettőnél több embert vonnak be az oktatási folyamatba. [3] Kétyi szerint, a virtuális környezetek növelik a hallgatók teljesítményét, ugyanakkor az oktatóknak több időbe telik, amíg felkészülnek egy ilyen órára, lévén a tananyagokat digitalizálni kell, feltölteni, menedzselni. [6] Tanulmányom alapját képező kérdőívet tekintve, 237 hallgató válaszolt, ebből 32%-ban a 19 év alatt, 60%-ban 20-24 év közöttiek és 5%-ban a 25-29 évesek képviseltették magukat. Nemek aránya esetén 65% nő, 35% férfi válaszolt. Az egyetemi weboldalakat 96%-ban
1
otthonról, 73%-ban egyetemről, 15%-ban ahol van wifi és 14% volt a kollégisták aránya. Jelen hallgatói generáció internethez való viszonyát, egy olyan kérdéssel vizsgáltam, „Hogyan tájékozódsz az aktuális hírekről?”. A válaszok 75%-ban hírportálokat használnak, 71%-ban TV/rádiót, 42%-ban napilapokat, blogokat 10%-ban, a többi lehetőség elhanyagolható volt. Megvizsgáltam mely egyetemi weboldalakat használják leginkább:
1. ábra: Melyik egyetemi weboldalt használod? (Forrás: saját szerkesztés)
Mint látható, 99%-ban használják a Coospace szolgáltatásait, másodsorban az ETR, ami meglepő, az ETR gyakorlatilag kikerülhetetlen, ott lehet a vizsgákra jelentkezni és a jegyeket megnézni, saját adataikat átállítani. Harmadik részben a kari weboldal és a PTE főoldal a használatos, a Modulo, amit az elektronikus ügyintézésre jött létre, szinte nem is használják, ez is azt jelenti, nem terjedt el a tanulmányi elektronikus ügyintézés. Volt egy olyan kérdés is, mennyire elégedett a felhasználó a saját kari weboldalával, 48%-ban 4-es osztályzatot adnának, 25%-ban 3-as és csak 22%-ban adtak 5-ös osztályzatot. További lehetőségként említettek a hallgatók egy e-learning oldalt, amit nem hivatalosan hozott létre egy oktató a saját tárgyaira, ez később visszaköszön a statisztikában, szükség lenne a Coospace-en belül egy ilyen lehetőségre. Létezik kérdésbankok, feladatok, tesztek létrehozása, de ezeket nem fedezték fel még az oktatók és hallgatók.
2
2. ábra: Egyetemi weboldalakon belül, mely szolgáltatást használod? (Forrás: saját szerkesztés)
A technológiát tekintve, a felhasználásban is érdekes különbségek adódtak, az értesítéséket használják leginkább, gyakorlatilag a Coospace hírlevél, ami lehet azonnali vagy napi, a második esetben a webet használják, egy új eseménynél csillag jelenik meg vagy a menüsoron streamben látható a legutolsó 5 aktuális esemény. Harmadik a hírlevelek, ez kari, egyetemi weboldali hírlevelet jelent. Ami meglepő, az igazán webkettes szolgáltatást, mint az RSS-t nem használják, 24 hallgató ikszelte be azt a kérdést.
3. ábra: Melyik egyetemhez köthető egyéb weboldalt használod? (Forrás: saját szerkesztés)
Kíváncsi voltam arra is, mely egyéb weboldalakat használják, az egyik a könyvtári weboldalak, ami úgy gondolom, egyetemen természetes kell legyen, ahol kereshetnek, láthatják a könyvek adatait, mely könyveket vették ki. A következő a saját kari HÖK oldal, azt követi a Coospace Extra. Ami egy közösségi hálózat felsőoktatási intézményeknek, Coospace fejlesztője hozta létre és csak a Coospace rendszerekből lehet bekerülni. PTE képviseli a legnagyobb felhasználói tábort a CSX-ben, közel 4400 főt számlálva. [2] Az elgondolás jó, de mint később látni lehet, túl sok weboldal jött létre, számos hallgató szeretné, a Coospaceben látni a CSX szolgáltatásait, tehát ne csak tantárgyanként fogja össze a „közösséget” a rendszer. Valódi közösséget lehessen építeni, valódi közösségépítő eszközökkel, a Coospace-en a közösségépítés célja az osztály, kurzus létrehozása és nem pedig egy adott évfolyam közötti kommunikáció.
3
4. ábra: Mennyire vagy megelégedve a Coospace-el? (Forrás: saját szerkesztés)
Coospace esetén, az elégedettség gyakorlatilag 4-es fölé, a grafikonból látni lehet, a hallgatóknak tetszik a megoldás. A bevezetés sikeresnek mondható, de vannak olyan hibái, amivel jobbá lehetne tenni az egész koncepciót. Ezeket a hiányosságokat próbáltam megkeresni kutatásomban, amiket a következő kérdésekben próbáltam felmérni.
5. ábra: Mit látnál még szívesen a Coospace-en? (Forrás: saját szerkesztés)
Fiatalokról lévén szó, olyan elemeket is beleraktam a kérdésbe, ami nem feltétlenül kapcsolódik a tanuláshoz, de fiatalok, ha nem ezen az oldalon, de máshol kikapcsolódnak. A leginkább, mondhatni toronymagasan végzett válasz, a tanárok véleményezése, ami jelenleg papíron történik a Karon, ezt szeretnék leginkább a hallgatók. Aminek a hátterében nem is a módszer a lényeg, látni szeretnék az oktatói véleményezéseket, amire úgy gondolják, weben azonnal látható. De ott vannak a flash játékok és a linkmegosztás a második helyen. Mindkettő úgy gondolom egy korszerű webkettes közösség része kell legyen, bármely közösségi oldalt szemlélve, a külső alkalmazások fontos szerepet játszanak, érdemes megnézni az iWiW-en, a népszerűségüket. Ahogy a 3. ábrán látható volt, 22% használja a CSX-et, de csak 12% szeretné, ha összeépülne a Coospace rendszerével. Ez az út kétfelé vezet, az egyik, a hallgatók egy-egy kurzus erejéig szeretnének közösséget építeni, már megvannak a kapcsolataik egyéb oldalakon, vagy egyszerűen nincs eléggé elterjedve a CSX, aminek a felhasználói létszáma alig 10 000, ehhez képest bármely nagyobb közösségi oldal, nagyságrendekkel több felhasználóval büszkélkedhet. Ugyanakkor azt kellene látni a Coospace fejlesztőinek, egy évfolyam, egy csoport között, nincs meg az eszköz, ami végigkíséri az éveiket, visszakereshetően megtalálhatóak az információk. A harmadik legfontosabb a kérdőívek készítése, ez azért lenne fontos, mert a hallgatóknak a munkájukhoz, diplomájukhoz, kérdőíveket kell 4
készíteni és ehhez külső oldalakat vesznek igénybe, itt lenne az eszköz, a saját színterükben (tantárgyukban) minden hallgató látná, nem kellene hirdetni.
6. ábra: Szívesen látnád a többi tantárgy anyagait? (Forrás: saját szerkesztés)
Hallgatók egyöntetűen elmondták, a Coospace egyik legnagyobb baja, hogy nem látják a többi tantárgy anyagait. Egyes színterekhez rendelt dokumentumokat, csak az adott kurzusban szereplő hallgatók látják, többieknek nincs jogosultsága. Az oktató nem tudja megosztani egyéb hallgatókkal az anyagait, ugyan fel tudja venni a kurzusra őket, de ebben az esetben minden anyagot láthat, ami olykor nem célszerű.
7. ábra: Vizsgára/ZH/leadandóra készülvén mely weboldalakat használod? (Forrás: saját szerkesztés)
Manapság egyre inkább vitatott kérdés, a hallgató milyen forrásokat használ a tanuláshoz, az eredmény úgy gondolom, lesújtó, a Google és a Wikipedia-n kívül még csak nem is ismerik a Slideshare-t és az egyéb válaszok esetén is alacsony az egyéb oldalakra történő utalás. Sokat lehetne vitatkozni, mennyire releváns forrás a Wikipedia, de több mint a fele használja, amit érdemes megfontolni az oktatóknak. Egyre inkább szükségessé válik egy szövegelemzési megoldás, az olyan, mint a SZTAKI KOPI Online Plágiumkereső, amivel egyszerűen meg lehet találni a plágiumokat. [11] Következő ábrán a közösség alapjaira kérdeztem rá, lehetett látni, a CSX-et elkezdték használni, de a siker még várat magára, ugyanakkor a hallgatók háromnegyede használ közösségi oldalakat, mint a Facebook, iWiW, itt is tartják a kapcsolatot egymással.
5
8. ábra: Hogyan tartod a kapcsolatot az egyetemi barátaid/csoportoddal? (Forrás: saját szerkesztés)
A leginkább használatos ebben a kérdésben az üzenetküldők, amiknek a sikere vitathatatlan, de nem közösségi. Azt is látni lehet erről a grafikonról, ezek a generációk nem a legújabb technológiákat használják, a Twitter használata a többihez képest, gyakorlatilag nulla. Ők már kinőttek az emailből, levelezőlistából, üzenetküldés számukra az elsődleges platform. A Coospace-be épített üzenetküldés, mint kapcsolattartás eredménye kérdéses, létezik az összes hallgatónak egy színtér, ahol több száz hallgató található, követhetetlen, minden évfolyamnak, csoportnak van egy közösségi színtere ugyancsak, ezekhez is annyi hallgató van hozzárendelve, hogy átláthatatlan. Ellenben érdemes lenne megvizsgálni, ezeknek a színtereknek a tartalmát, számos vélemény, számos jó ötlet vész így el. Ami tisztán látszik a kutatásban, a tudásbázis hiányzik, ill. megvan ott van a Coospace-en, de ki kellene tudni nyerni, a közösség is létrejött, de olyan apróságokban kellene tovább lépni, mint az oktató adatlapján a fogadóórájának az ideje, vagy cikkeinek listája. Ezek megtalálhatók a kari oldalak mélyén, de ha már van egy virtuális rendszer, ki kellene használni. Mindezeken túl a Coospace wiki funkciókat is betölthetne, további probléma, a feltöltött anyagok nem keresőképesek, Word dokumentumok, PDF fájlok, amikben nem lehet keresni, csak ha egyenként letöltjük, ha ezek az anyagok wikiben lennének, sokkal inkább használhatóbbak lehetnének, de még egy címkézés is sokat lendítene az eredményen. Úgy gondolom, a hallgatók véleménye az egyik legfontosabb dolog, jelenleg ezeket az információkat, egy közös (több száz főt számláló) színtérben mondják el, ahol egyszerűen elvesznek az építő jellegű ötletek, arról nem is beszélve az oktatók nincsenek hozzárendelve ehhez a színtérhez. További szolgáltatásokat is szívesen látnának, mint az albérlethirdetések, munkalehetőségek, hallgatói listákat, diákoknak feltöltési lehetőségeket, oktatást segítő anyagokat, általános információkat, ezek a vélemények azt vetítik számunkra, ha van egy tanulást segítő szolgáltatásunk, virtuális webes rendszer, ami megnöveli a hallgatók hatékonyságát, nem is beszélve a „papírmentes oktatásról”, akkor ebből egy portált kellene formálni. Ki kellene lépni a kurzusokra alapozott rendszerből és egy helyen kellene tárolni az összes információt, nem csak azt, ami a tanulást segíti, hanem a kiegészítő egyéb információkat is.
6
Oktatástechnológia Második kutatásomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy az oktatástechnológia kérdésében a hallgatók mit gondolnak, számos kérdést az előző kérdőívhez illesztettem. Részben ellenőrzésként, részben azért, hogy biztosan tudjuk a választ. Az oktatástechnológia kérdéskör alatt olyanokra voltam kíváncsi, mint maga az oktatás technológiai kérdése, tehát a prezentálás technikája vagy maga a tananyaggal kapcsolatos technikai kérdések. Olyan kérdéseket is vizsgáltam, ami jelenleg nem elérhető az intézményben, de lenne alapja, a később bemutatott eredmények megmutatják, hogy a hallgatók fogékonyak a legújabb technológiákra, ami alapjaiban változtatná meg az oktatástechnológia kérdését. A kérdőívre az előző kutatásban bemutatott Coospace rendszeren küldtem ki a felhívást, azért nem a Coospace rendszer saját kérdőív-segédeszközével mértem fel a kérdéseket, mert nincs jogosultságom ahhoz, hogy hozzárendeljem a hallgatókat a kérdőívhez. Lévén a Coospace csak kurzusokhoz tud hozzárendelni kérdőívet, azokból is egyenként. A kérdőívet a Google Dokumentumokkal hoztam létre, amire online válaszolhattak a hallgatók. Ezt a linket küldtem be a Coospace általános hallgatói fórumára, ahol a PTE KTK összes hallgatója eléri és tudja kommentálni, kitölteni. A kérdőívre 150 hallgató válaszolt, nem voltam kíváncsi a hallgatók évfolyamára és a szakjára, mert általánosan kívántam vizsgálni a kérdést. Ezen kutatás önmagában is megállná a helyét, ugyanakkor az előző fejezetben bemutatott Coospace felmérést kiegészíti, hiszen az ott felmerült kérdéseket kiegészíti és továbbfejleszti. Teret engedtem az új kreatív ötleteknek is, a kérdőívben lehetőség volt szöveges választ is adni, amire számos válasz érkezett, ezeket is bemutatom később tanulmányomban. Google Dokumentumok táblázatkezelőbe gyűjti a válaszokat, amiből grafikonokat is képes létrehozni, ezeket a válaszokat meg lehet osztani, közösen lehet szerkeszteni, bárkivel meg A kérdésekre 150 válasz érkezett 14-19 év között 13, 20-24 év között 133 és 25-29 év között 4 válaszadó adta meg a véleményét. Ebből 44 férfi és 106 a női válaszadás. Az első kérdésem az volt, hogy az oktatás során milyen prezentációval találkoztak. Ez azért érdekes kérdés, mert a jelenlegi vizsgált korosztály többnyire az egyetem első három évfolyamából tevődött ki. Ez a korosztály meg átlagban mint lehet látni 20-24 év közötti, akik nem biztos, hogy találkoztak a régimódi oktatási technológiákkal.
7
9. ábra: Az oktatás során melyik prezentációval találkoztál? (Forrás: saját szerkesztés)
Ahogy a válaszokból lehet látni, a sima krétás táblával találkozott már a társaság több mint a fele, az alkoholos filccel szinte mindenki, ugyanígy a számítógéppel vetített projektoros megoldással. A kettő leginkább „intelligens” megoldással viszont alig, az első az intelligens tábla, amikor a táblán nem filccel, hanem egy olyan tollal írnak, amit a számítógép érzékel és odafesti, odaírja a megjelenítendő tételt. A másik kevésbé elterjedt a számítógép képernyőjére vetített megoldás, ahol ha gépteremben ülnek a hallgatók, akkor nem egy falra, paravánra vetített képet látnak, ami a hátsó sorokból már olvashatatlan. Hanem a számítógépre kapják a jelet, ekkor a központ átveszi a számítógépük felett az irányítást és semmit nem tudnak a géppel tenni, csak a képernyőn követni a vetítést. Számos magyarországi nagyvállalat is ilyen módon oktatja az ügyfeleit, pl. az SAP oktatásai során is ezt alkalmazza. Az intelligens tábla vagy a számítógép képernyőjére vetített előadások során – mivel eleve a számítógépen zajlik a dolog – lehetőség van az előadott anyag lementésére. Az oktató elmentheti és a fent említett Coospace-en megoszthatja az előadását, ezzel pedig azt a plusztudást tudja megjeleníteni, amit elmondott órán és olykor a hallgatóság figyelmét elkerülve, de értékes információt hordozhat. Mindezeket a következő kérdések is alátámasztják, hiszen a 10. és 11. ábrán látni lehet, a hallgatók jobban szeretik a számítógépes előadást, mert azt többnyire biztos, hogy le lehet majd tölteni, ki lehet nyomtatni. Amíg egy filces előadást le kell írjanak. Több mint 13-14% szereti csak a filces előadásokat, az ábrára tekintve, erős hármast lehetne adni a filces táblának. Mindezt azzal lehet magyarázni, hogy az átlag hallgató nem szeret az órán írni és jegyzetelni, pedig ott elhangozhatnak olyan információk amik a letölthető anyagokban nincsenek jelen. A nagy kérdés az, hogy ez vajon kinek a hibája, kinek a felelőssége? A hallgatók szoktak hozzá az elektronikus kacatokhoz vagy az írásképesség csökkent, elvégre vannak számítógépek, telefonok, stb. Vagy a hallgatókat elkényeztették az oktatók a sok letölthető anyaggal, vagy a világ ilyen irányba megy tovább. A kérdésre szerintem nem igazán lehet egyértelmű választ adni. Ez a korcsoport nem a „Generation XD”, akik az internetet használják, 59%-ban a házi feladatiak megoldására. [5] Ők a „Generation X” gyerekei, akik 1960-1980 között születtek, az Ő korcsoportjuk leginkább az 1980-1990 közöttiek, akiket másképpen „Youtube Generation”-nak hívnak, hivatalosan „Generation Y”, ahol a „bekapcsolva” és az átlagosan napi 3.5 órás online jelenlét dívik. Ők leginkább „state of the art technology”-t használják, amit úgy lehetne említeni, korszerű technika, de nem a legújabb. [7] [8]
10. ábra: Az oktatás során melyik prezentációval találkoztál? (Forrás: saját szerkesztés)
Ugyanakkor azt lehet elmondani a számítógéppel vetített előadásokat inkább kedvelik, egy erős 4-est lehetne adni a megoldásra, de talán egy 5-ös alá is beférne az indexbe. Érdemes
8
lenne tovább vizsgálódni, hogy mi van a hátterében, miért is szeretik ennyire. Az egyik legkézenfekvőbb megoldás a letöltető tananyag, amit később tanulhatnak, kinyomtathatnak és sajnálatos, de puskázásra is alkalmassá lehet tenni. Ez is benne van a lehetőségek között, számtalan esettel lehet találkozni, bármelyik felsőoktatási intézményben.
11. ábra: Mennyire szereted a számítógéppel vetített előadásokat? (Forrás: saját szerkesztés)
Ezt támasztja alá a következő válasz is, ha az oktató elérhetővé tenné a táblára írt tananyagot, akkor ez érdekelne a hallgatókat. A válasz egyértelmű, szinte mindenkit érdekelne. Ezt pedig a már említett intelligens táblával, vagy a számítógépre vetített előadással lehet megtenni. Ez nem csak a hallgatók részéről történő igény, az előadókat is rá kellene szoktatni erre az előadásmódra. A kérdést ugyanakkor meg kellene vizsgálni abból a szempontból, hogy ez mennyire rontaná a hallgatók képességeit, hiszen ha egyáltalán nem kellene az órán jegyzetelni, akkor vajon mennyivel rosszabb lenne a jegyek átlaga.
12. ábra: Ha az oktató által a táblára írt anyag, lementhetővé válna a számítógépre, érdekelne a dolog? (Forrás: saját szerkesztés)
Fontos megjegyezni a kérdés a lementhetőséget értette, amit a hallgatóság leginkább a letölthetőséggel azonosított. Coospace képes beágyazott lejátszásra, de ez kompatibilitási problémák miatt nem a legjobb megoldás, ugyanakkor mobileszközökről is gond adódhat. Hiszen egy iPhone-on nincsen flash lejátszás. [4] Ha az anyag letölthető, akkor az egyik legkézenfekvőbb megoldás a megoszthatóság, az oktató a Coospace színterén megosztja a hallgatósággal a tananyagot. De mi lenne ha a hallgatók is megoszthatnák, egymással, bárkivel, hiszen a generációknál már említett korszerű technológiákhoz ez is hozzátartozik. Többek között lehetne említeni a Facebook like-ot, ahol egyszerűen a tetszésüket fejezhetnék ki a hallgatók, ezzel is erősítve a PTE KTK brandjét, hiszen a Facebook oldalakon nem csak PTE-s ismerősük van.
9
13. ábra: Megosztanál tananyagot, pl. Facebook, IWIW oldalakon? (Forrás: saját szerkesztés)
Az előző Coospace bekezdésekben lehetett látni, hogy nem nagyon ismerik a legújabb technológiákat, például a slideshare.com-ot, vagy a prezi.com-ot, ahol eleve megoszthatók 1-1 előadás anyagai, fel lehet őket címkézni. Amíg egy közösségi megosztás nem vonz annyi látogatót, egyszer megjelenik, tovább like-olják, egy-ketten megnézik és vége az újdonság varázsának. Természetesen a biztonság az egyik legfontosabb tényező a kérdésben, mennyiben jogosult egy hallgató megosztani tananyagot, mennyiben okoz védelmi problémát a Coospacenek egy megosztás és számos olyan kérdés van, amit egy ilyen lépes előtt végig kell gondolni. További előnye lenne az előző „kiemelésnek” a Coospace-ről, ill. bármely egyetem weboldalról, ez pedig a fórumozás, a hozzászólás, ami jelenleg nem elérhető Coospaceben. Ha pedig kiemelik egy közösségi oldalra, onnantól kezdve az ismerősök megnézhetik, kommentálhatják és beszélgethetnek róla.
14. ábra: Coospaceben ha lenne lehetőség hozzászólni, fórumozni egy-egy tananyagról, élnél a lehetőséggel? (Forrás: saját szerkesztés)
Ezt a Coospace fejezetben már említettem, hogy a közösség létezik, ugyanakkor számos problémával küszködhet, nem látják egymás (színtér) tantárgyait, így lehetetlen megbeszélni egymással, csak az adott csoport, osztály tudja. Ezért érdemes lenne beépíteni ezt a lehetőséget a Coospacebe, hiszen beszélgethetnének róla, hozzászólnának páran a tananyagokhoz. Gyakorlatilag a társaság több mint 80%-a használná a lehetőséget. A másik fontos kérdés, ezt csak a hallgatók láthatják vagy bárki, a branding sem utolsó szempont, hiszen egy Facebookon megosztot tartalmat, jelen esetben egy előadást, akár darabokra is szedhetnek a hozzászólásokban, ezt lehet pozitívan és negatívan is értelmezni.
10
15. ábra: Ha megkapnád minden félév elején, egy csomagban, letölthető csomag az összes órád tananyagát, pl. sylabus, előadások, stb, érdekelne a lehetőség? (Forrás: saját szerkesztés)
15. ábránál egyértelmű a válasz, a hallgatókat érdekelné egy előre megkapott „csomag”, amit a beiratkozásról a kezükbe nyomnának és használhatnák, kérdés, az internet korában ez mennyire lenne hatékony megoldás. A válaszból ugyanakkor azt lehet kiolvasni, hogy a hallgatókat érdekelné ha megkapnák előre az előadások anyagát. Ez elég nagy terhet róna az oktatókra, hiszen számos tananyagot minden évben aktualizálni kellene, összegyűjteni és megosztani. A következő, 16. ábránál gyakorlatilag ugyanazt megkérdeztem mint az előzőekben, hiszen a megosztás és a fórumozás (hozzászólás) az ami leginkább érdekelné a diákokat. Ebből is lehet látni ez a generáció az X, ugyanis a legújabb technológia a Twitter már nem érdekelné őket. Ami viszont jobban érdekelné őket a szavazás, egy tananyagról, tanárról. Ezt mindenképpen bele kellene építeni a Coospacebe, ill. a köztudatba is.
16. ábra: Coospaceben ha lenne lehetőség hozzászólni, fórumozni egy-egy tananyagról, élnél a lehetőséggel? (Forrás: saját szerkesztés)
A hallgatók szívesen látnák a többi tantárgy tananyagát és egyéb anyagokat, ez a kérdés összhangban áll a Coospace kérdőíven feltett ugyanilyen kérdésre, ahol 87-13%-ban az igen győzött. Jelen kérdőívben ez az arány 76-24%, tehát egyöntetűen azt lehet mondani a hallgatóságot érdekelne a többi tananyag.
11
17. ábra: Szívesen látnád a többi tantárgy anyagait? (Forrás: saját szerkesztés)
Az utolsó kérdésem a gyakorlatiasabb oktatás kérdése volt, szinte fele-fele az arány, de többségében vannak az igen válaszok. Ez a kérdés azért fontosabb, mert a hallgatókat be lehet vonni az új kor adta oktatásba. Vagy a Coospace által adott lehetőségeket ki lehet teljes mértében használni, pl. teszt-bank, kisebb szimulációs játékok stb.
18. ábra: Gyakorlatiasabb oktatást szeretnél? (Forrás: saját szerkesztés)
Ezekbe az órákba interaktivitást lehetne bevinni, pl. mindegyik csapat beküldi a megoldását, és azt az oktató az interaktív táblán megjeleníti egymás felett és lehetne látni a különbségeket.
12
Hálózatalapú tanulás Pszichológiában van egy új irány a hálózatalapú tanulás kutatására, ez a konnektivizmus. Az alapja az, hogy egyre nagyobb térhez jutnak az elektronikus eszközök és az információ feldolgozásához szükséges módszerek. Mindez az élethosszig tartó tanuláshoz köthető, ma már nem elég egy szakmát megtanulni, amit nem is lehet teljes egészében, egész életünkön át kell tanuljunk. Jelen tanulmányomban nem kívánok mélyebben belemenni a pszichológiai hátterébe, viszont a konnektivizmus módszerei egybecsengnek a törekvéseimmel. Olyan módszerekkel dolgozik, mint a közösségi terek használata, közösségi tartalomfejlesztés, fogalomtérképek, tartalom aggregálás, reflexió vagy az inspiráció. A jelenleg vizsgált célcsoportok nagyrészt az X generációhoz tartozik, ami azt jelenti, hogy a web 2.0-án nőttek fel, ez a generáció már nem a statikus weboldalakban hisz, hanem a dinamikus információmenedzsmentben. Számos olyan elem segítette az utat idáig, mint a szélessávú internet elérése, az olcsó és gyors eszközök a neten, amivel az információ megoszthatóvá vált, például wiki, blog, fórum. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni az egyik legfontosabbat, a közösségi megoldásokat, közösségi hálózatokat, ahol az információfeldolgozás hatékonysága elég magas, hiszen az adott közösségben egy-egy fontos információ elég nagy érdeklődésre tarthat számot. Persze fel kell tenni ehhez a kérdést, vajon a tanulás formája változott meg, vagy csak a tanuláshoz használt segédeszközök változtak. Ezt fentebb már boncolgattam és jelen kutatásból nem kaptam rá választ. Konnektivizmus ajánlja még az eLearning 2.0-át, aminek a jelen kutatásban csak mint jövőképet lehet megtalálni, hiszen a Coospace nem alkalmas ezen feladatra, egyelőre. Az eLearning alapkeretei meg vannak oldva, de ahogy a hálózatalapú tanulásnál ajánlják, ahhoz nem csak a hallgatóknak, hanem az intézménynek, a bürokráciának is meg kell változnia. [1] Jelen tanulmányból biztosan látszik, hogy mely generációt mértem fel a kérdőívemben és az is, hogy minden előzetes bejelentés, oktatás nélkül, tudattalanul is, de szeretnék használni a konnektivizmus módszereit. Érdemes visszalapozni a 16. ábrához, ahol leginkább a fórumozást és a megosztást szerették volna a tananyagokhoz kapcsolni. A módszer módszere ebben az esetben már generációfüggő, a vizsgált generáció a „youtube” néven emlegetett X generáció, akiknek a Twitter már nem érdekes. Ha a legfiatalabb generációt vizsgáltam volna, akkor biztosan a módszer módszere is más lett volna, például Twitter és a Facebook, a többi linkmegosztóról már nem is beszélve. [11] Konnektivizmus elmélete szerint a meglévő csomópontokhoz kapcsolódás egy fontos eleme a rendszernek, ezért ezeket a csomópontokat tudatosan kell létrehozni, a Coospace már eleve egy csomópont, csak otthonosabbá kell tenni.
Összegzés Tanulmányomban lehetett látni a kettő kérdőívre kapott válaszokból, hogy az oktatás jó irányba halad, de szüksége van némi kiegészítésre. Mint például a tananyagok megosztására, vagy az interaktívabb órák tartására. Olyan új elemekről nem is beszélve, 13
amik mindenképpen szükségesek lennének egy ilyen rendszerbe mint a Coospace, de ezek nem hoznak forradalmi újdonságot. Például az online tanári véleményezés vagy az azonnali „feedback”, ami egy okos tulajdonságot jelentene és színesítené a tananyagot, az oktatást. A hallgatókra inkább úgy kellene szemlélni ahogy egy CRM (customer relationship management) rendszer teszi, ők fogyasztók, érdekeltek és az oktatás kiszolgálja őket. Talán elég messzemenő következtetés, de ennek mindegy egyes eleme megvan szinte, a Modulo, Coospace, tanulmányi osztály. Ezeket össze kellene rakni egy nagy online rendszerbe, ami leginkább egy oktatási CRM rendszerre hasonlítana. Oktatástechnológiai kérdéseket megvizsgálva lehetett látni a hallgatóság, ahogy a generációkutatásból is látszik, használják a számítógépeket, az internetet és azt szeretnék, hogy a másik oldal is használja. Mindezt web 2.0 kivitelezésben, ennek is megvannak a maga elszigetelt rendszerei, ami a tanulmányi osztályon és a tanárok kezében összefut, de lehetne sokkal hatékonyabban kiszolgálni az „ügyfeleket”. Tágabb értelemben tekintve az új világ hozta lehetőségek átrendezték az oktatást, a tankönyvek kérdése sem utolsó. Ilyen kérdést ugyan nem tettem fel, de a hallgatóság egy része szívesen venné, ha elektronikusan elérhetők lennének ezek az anyagok is. Az okokat most ne vizsgáljuk, ugyanakkor ahogy a generáció X kutatásokba is le van írva, nekik még a képernyőről való olvasás nem ívódott bele a kultúrájukba. Számos kérdést lehetett volna vizsgálni még, ugyanakkor úgy gondolom a fent említett kettő téma betekintést ad némileg az új lehetőségekbe és megmutatja a jövőbeli irányokat. Az oktatás sokat változott az idők folyamán, de ennyire nem, mint mostanában, a digitális írástudás mindenki számára alapkövetelmény kell legyen, teljesen mindegy melyik generációhoz tartozik. A web 2.0 az a megoldás, amivel ez az igényt korszerűen ki lehet szolgálni.
14
Hivatkozások [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11]
Bessenyei István (2007) Az e-learning 2.0 és a konnektivizmus. Tanulás és tanítás az információs társadalomban, Budapest Coospace Extra (2009). www.csx.hu Dillenbourg, P. (1999) Collaborative Learning: Cognitive and Computational Approaches. Advances in Learning and Instruction Series. New York, NY: Elsevier Science, Inc., Johns, Simon (2010) On site with a client? There's an app for that. Building Design; 2/19/2010, Issue 1904, p17-17 Johnson, Branwell (2010) Generation XD uses internet for better social interaction. Marketing Week (01419285); 1/14/2010, Vol. 33 Issue 3, p7-7 Kétyi A. (2005) Ikt eszközök rendszeres használata kollaboratív nyelvtanulási környezetben, Budapesti Gazdasági Főiskola, 2005 Leyes, Maggie (2010) Talkin' 'Bout My Generation. Advisor Today; Apr2010, Vol. 105 Issue 4, p3438 Mayo-Smith, Debbie (2010) What social media REALLY IS. NZ Business; May2010, Vol. 24 Issue 4, p63-63 Papp Gy., Vágvölgyi Cs. (2007) Integrációs lehetőségek a Moodle keretrendszerben, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2007 Ryann K. Field (2009) Guide to Learning Management Systems, ASTD Learning Circuits SZTAKI (2010) http://kopi.sztaki.hu/
15
