Épületek csatornázása1 Épületgépészeti rendszerek 2014. február 20.
1
Tartalom: • alapfogalmak • műtárgyak és csőanyagok
2
A csatorna közmű felépítése
3
A csatornázás rendszere és kialakítása Csatornázási rendszerek fogalmai Egyesített rendszerű: a szenny- és csapadékvizet egyetlen, közös hálózat gyűjti és vezeti el. Elválasztott rendszerű: a szennyvíz és a csapadékvíz gyűjtésére és szállítására külön-külön önálló, egymással kapcsolatban nem lévő hálózat épül. Vegyes rendszerű: a településen összekapcsoltan egyesített és elválasztott rendszerű hálózatok üzemelnek. Javított vegyes rendszerű: ha a különálló szenny- és csapadékvíz hálózatokat úgy kapcsolják össze, hogy a csapadékvíz elvezető rendszerből a lefolyás kezdeti, legszennyezettebb hányada a szennyvízcsatorna-hálózatba jut. 4
A csatornahálózat üzemének fogalmai Gravitációs üzemű: a kibocsátók szennyvizét fogadó mellékgyűjtőkben az áramlás hajtóereje a gravitációs erőtérbeli potenciálkülönbség, és a szennyvíz normális terhelés esetén szabad felszínnel áramlik. Nyomás alatti üzemű: az áramlás hajtóerejét a becsatlakozó szennyvíz beemelők szivattyúinak nyomása adja. (Kisnyomású a hálózat, ha a mértékadó nyomás 1-1,2 bar. Nagynyomású a hálózat, ha a legnagyobb nyomás elérheti az 5 bar értéket.) Vákuum alatti üzemű: a szennyvíz gyűjtését és szállítását a csőrendszerben létrehozott vákuum, illetve a külső tér és a hálózati nyomás különbsége teszi lehetővé. Vegyes üzemű: ha a különböző üzemű csatornahálózatok közül legalább kétfélét kapcsolnak össze. 5
Az épületen kívüli csatornahálózat elrendezése 1
Egyesített szennyvíz- és csapadékvíz közcsatorna
6
Az épületen kívüli csatornahálózat elrendezése 2
Szétválasztott szennyvíz- és csapadékvíz közcsatorna
7
A külső vízelvezető közmű elrendezése és elnevezései egyesített szennyvíz- és csapadékvíz közcsatorna esetén
8
A tisztító-, ellenőrző és lejáróaknák kialakítása
Az aknák rendeltetése, hogy a csatornába való lejutást, a csatornahálózat ellenőrzését, tisztítását és karbantartását, egyes esetekben szellőzését is lehetővé tegyék. Tisztító- és ellenőrző aknákat kell építeni a csatornák irány-, szelvényés lejtésváltozásánál, valamint a csatornák összetorkollásánál, elágazásánál és végpontjainál. Két csatorna csatlakozásánál, a hidraulikai szempontból helyes vízelvezetés érdekében, az azonos folyásirányba mutató tengelyek által bezár szög hegyes szög legyen.
9
Az aknák egymástól való távolsága Az aknák egymástól való legnagyobb távolságát az üzemeltető rendelkezésére álló tisztító és ellenőrző berendezések határozzák meg. Kisméretű csövekből készülő csatornáknál az aknák ajánlott távolsága:
10
A beton aknák részei, méretei 80 cm vagy ennél kisebb belméretű, előre gyártott csövekből épített csatornáknál az aknák részei: – aknakamra, – alsó szűkítő,
– leszállórész, – felső szűkítő, – fedlapkeret, – fedlap.
11
A műanyag aknák kialakítása A műanyag csatornarendszerek tisztító aknái kisebb belmérettel is kiképezhetők, ha ez a gépi tisztítást lehetővé teszi.
12
13
Bukóaknák Bukók, illetőleg bukóaknák építésére akkor van szükség, ha az elvezető csatorna folyási fenékszintje az aknához érkező csatorna fenékszintjénél legalább 20 cm-rel mélyebben van. Kisebb szintkülönbség esetén az akna fenékrészét surrantószerűen kell kiképezni. A bukóaknát úgy kell kialakítani, hogy az aknához csatlakozó csatornák könnyen hozzáférhetők, ellenőrizhetők és tisztíthatók legyenek. A bukóaknáknak a tisztító és ellenőrző aknák szerepét is be kell tölteni. 0,75 m bukómagasságig, 0,27 m3/s legnagyobb vízhozamig, 50 cm csatorna belméretig az akna szabad bukással alakítható ki. 0,75 mnél nagyobb bukómagasság esetén, 0,27 m3/s legnagyobb vízhozamig, 50 cm csatorna belméretig ejtőcsöves, egyébként előkamrás surrantós bukóaknákat kell építeni. 14
Műanyag bukóakna
15
Csatornacsövek Betoncsövek Kör szelvényű tokos betoncső
16
Kör szelvényű talpas betoncső
17
Tojásszelvényű talpas betoncső
18
Műanyagcsövek Például: tokos PVC cső
Például: AWADUKT PVC csatornacső • Átmérő DN 100-tól DN 500-ig • Gyártási hossz: 0,5 (DN 100-200), 1 m, 2 m, 5 m • Maximális szennyvízhőmérséklet huzamos ideig 60 °C (DN 110 – DN 200) 40 °C (DN 250 – DN 500) rövid ideig: 60 °C • Folyási sebesség: 6 m/s • Fektetési mélység: 1 m – 5 m
19
Például: REHAU RAUVIA műanyag cső
Alapanyag: PE-HD, kívül fekete, belül sima fehér csőfal Átmérők: DN ID 300 – 1000 Gyártási hossz: 6 m és 12 m Nyomásállóság 0,5 bar az EN 1277 szerint.
(Forrás: www.rehau.hu) 20
A csatornahálózat kialakítására vonatkozó szabványok Ágazati szabvány: MSZ 04 134:1991 – visszavonva!
21
A csatornahálózat kialakítására vonatkozó szabványok Harmonizált magyar nemzeti szabványok:
1. 2.
3.
4.
5.
Hivatkozási szám Szabványcím MSZ EN 12056-1:2001 Gravitációs vízelvezető rendszerek épületen belül. Angol nyelvű! 1. rész: Általános és teljesítményi követelmények Gravitációs vízelvezető rendszerek épületen belül. MSZ EN 12056-2:2001 2. rész: Szennyvízcsővezeték, kialakítás és Angol nyelvű! számítás Gravitációs vízelvezető rendszerek épületen belül. MSZ EN 12056-3:2001 3. rész: Csapadékvíz-elvezetés, kialakítás és Angol nyelvű! számítás Gravitációs vízelvezető rendszerek épületen belül. MSZ EN 12056-4:2001 4. rész: Szennyvízátemelő berendezések. Angol nyelvű! Kialakítás és számítás Gravitációs vízelvezető rendszerek épületen belül. MSZ EN 12056-5:2001 5. rész: Kivitelezés és vizsgálat, üzemeltetési, Angol nyelvű! karbantartási és használati utasítások
22
A házi bekötőcsatornák kialakítása 1 • A házi bekötőcsatornák legalább 10 ‰-es (KG PVC esetében 3‰-es) és legfeljebb 150‰-es egyenletes lejtésűek, vízzáróak legyenek. A közcsatornába bekötés: – előre elhelyezett bekötő idomdarabbal, – tisztító, illetőleg ellenőrző aknával alakítható ki.
• A bekötőcsatorna telekhatáron belüli részére, a telekhatártól mért
1 m-re tisztítóaknát (belméret 1,0 m átmérőjű kör vagy 60x100 cm négyszög alaprajz), zártsorú beépítés esetén a falakon belül tisztító idomot kell létesíteni.
• A tisztítóakna DN 200-as méretben KG PVC idomokból is
megépíthető, ha a bekötővezeték és a közcsatorna is KG PVC-ből épült. Országos Vízügyi Hivatal műszaki irányelvei 23
A házi bekötőcsatornák kialakítása 2 • A külső, földbe fektetett alapcsatorna-vezeték részére tisztító aknát kell építeni az MSZ-04-134 szerint ajánlott távolságokban, az iránytöréseknél, a csatlakozásoknál és azokat megfelelő szilárdságú, leemelhető fedlappal kell ellátni.
• Földbe helyezett belső alapcsatorna - külön előírás hiányában legalább 0,3 m földtakarással, a külső alapcsatorna legalább 0,8 m földtakarással és az épülettől legalább 1,50 m távolságra épüljön.
• A bekötő csatorna vonalvezetését úgy kell tervezni, hogy a közcsatorna tengelyére merőlegesen, függőleges és vízszintes iránytörés nélkül hagyja el a telekhatárt. A telekhatáron belül, attól 1,0 m távolságra tisztítóaknát kell létesíteni. A telekhatári tisztítóakna belső mérete 1,0 m vagy 0,6 m x 1,0 m. A telekhatárra épült épületeknél a tisztítóakna helyett tisztítóidomot kell elhelyezni.
• A bekötővezeték legkisebb belső átmérője 150 mm lehet. MSZ 04-134:1991 24
A házi bekötőcsatornák kialakítása 3 •
A bekötőcsatorna lejtése 150‰-nél nagyobb nem lehet. Nagyobb szintkülönbség esetén a csatlakozást bukóaknával, ejtőcsöves aknával vagy ejtőcsöves bukóaknával kell megoldani úgy, hogy a bukás lehetőleg ne haladja meg a 0,75 m-t.
• Bekötő csatornát az épület határoló falától legalább 1,50 m tengelytávolságra kell vezetni. Az építménybe való becsatlakozásnál a víz- és szennyvízvezeték között - védőcső hiányában legalább 1 m távolság legyen, védőcső esetén a távolság 0,5 m-ig csökkenthető.
• A szenny- és csapadékvíz bekötővezetéke a gáz bekötővezetéktől legalább 1 m-re legyen. MSZ 04-134:1991 25
Az épületen belüli csatorna vezeték-hálózat kialakításának előírásai
26
A belső csatorna-vezetékhálózat kialakítása az MSZ 04-134:1991 szerint (kivonat) A belső csatornahálózatot általában rejtetten (falhoronyban, padlóban, védőcsatornában, szerelőaknában) kell vezetni. Korrózió-, zaj- és hővédelméről gondoskodni kell. Ahol közegészségügyileg és esztétikailag nem kifogásolható, ott a falhoz rögzítve vagy függesztve, szabadon is szerelhető. Csatornavezetéket nem szabad vezetni: kémények, szellőzők falában, kürtőjében, továbbá zajszigetelés nélküli ejtővezetéket lakószobák falában és annak mentén, illetőleg hő- és hangszigetelés nélküli építmények határoló falában, beleértve a tűzfalat is; huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és ezek födémében, padozatában, továbbá az önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségei közötti elválasztó- és határfalában.
A csatornavezetéket olyan lejtéssel kell kialakítani, hogy az a hálózat öntisztítását lehetővé tegye. Épületen belül a lejtés mértéke 5...10% között legyen. 27
A belső csatorna-vezetékhálózat kialakítása az MSZ 04-134:1991 szerint (kivonat) A csatornahálózatokat az ejtőcsöveken keresztül szellőztetni kell. A szellőztetővezeték mérete egyezzék meg az ejtővezeték méretével, legfeljebb egy mérettel szűkíthető. A legkisebb, még alkalmazható átmérő 50 mm. A csatornaszellőztető vezetéket az épület tetősíkja fölé legalább 0,5 m magasságig meg kell hosszabbítani, és esővédővel kell ellátni. A szellőzőcsövek kitorkollása huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek ablakától, erkélytől, terasztól légvonalban legalább 4 m-re legyen. Tetőteraszokon a szellőzőcsöveket a terasz szintje fölé legalább 2,5 m-re kell felvezetni. A belső csatornavezetékben tisztítóidomokat kell elhelyezni az ejtőcsövek alsó részén, az alapcsatorna és bekötőcsatorna csatlakozási helyén, elágazásoknál, 45°-nál nagyobb irányváltozási helyeken és a hosszú, egyenes szakaszokon. A beépített tisztítóidomok nyílása légmentesen zárható legyen.
28
A belső csatorna-vezetékhálózat kialakítása az MSZ 04-134:1991 szerint (kivonat) • Minden olyan helyiségben, ahol benzin- vagy olajtartalmú szennyvizek keletkeznek, olaj- vagy benzinfogót kell a csatornahálózatba iktatni az ingatlanon belül a közcsatornába való bevezetés előtt. Gépjárműtárolóban, ha van padlóösszefolyó, az csak homok-, benzinés olajfogóval ellátott lehet. • Minden olyan helyen, ahol a szennyvízben a csatorna üzemére és állagára káros mennyiségű zsiradék van, központi vagy helyi zsírfogót kell létesíteni.
29
A víznyelők csoportosítása Pontszerű vízelvezetés
30
A víznyelők csoportosítása Vonalmenti vízelvezetés Elegendő kétirányú lejtést kialakítani
31
Az ejtővezeték kiszellőztetésének megoldási módjai az MSZ EN 12056 szerint 1
32
Az ejtővezeték kiszellőztetésének meg-oldási módjai az MSZ EN 12056 szerint 2
33
Az épületen belüli csatornahálózat jellemző anyagai Műanyag csövek PVC – polivinil-klorid PE – polietilén PP – polipropilén ÜPE – üvegszál erősítésű poliészter Öntöttvas csövek Kőagyag csövek
34
Műanyag csövek Néhány jellemző tulajdonságuk – kis sűrűségük miatt tömegük kicsi (PVC: 1,4 g/cm3, PE, PP ~ 0,9 g/cm3), – vegyi anyagokkal szemben jó ellenálló képesség, – korrózióálló képesség, – jó kopásálló képesség, – nagyfokú rugalmasság, – hőre lágyulók, a hőmérséklet csökkenésével ridegednek. Pl. a PVC max. 60 °C-ig használható, +5 °C alatt ridegedni kezd, – hőtágulásuk a fémek hőtágulásának a többszöröse, – az ultraibolya sugárzás a műanyag cső anyagszerkezetét megtámadja, – a műanyagok éghetőek. A PVC önkioltó tulajdonságú, de 200 °C felett bomlásnak indul, elszenesedik és sósavgáz keletkezik. A PE és a PP meggyújtható, lánggal ég és az olvadási hőmérsékletét elérve égve lecsepeg. Égésekor széndioxid és víz keletkezik, egészségre káros vagy korrozív anyag viszont nem. 35
Tokos műanyag cső
Szendvics-szerkezetű csövek Pl. Wavihol cső
36
PE csövek Pl. Geberit csatornacső
Elektrofitting
37
Jellemző méretek Pl. Wavin KG csövek
38
Jellemző méretek Pl. REHAU RAUPIANO csövek
39
A műanyag csövek megfogása Akusztikai szempontok: test- és léghangszigetelés Zajcsillapítás nélkül
Zajcsillapítással
40
Támasztó- és rögzítőbilincs hangszigetelő betéttel
és gyorszárral, menetes szárral
41
Öntöttvas csövek Anyaguk Vékonyfalú, centrifugálöntésű, hőkezelt lemezgrafitos öntvény, amely finomszemcsés szerkezetű.
42
Néhány jellemző tulajdonságuk – igen jó mechanikai tulajdonságok, – korrózióra kevésbé hajlamosak, – semleges szennyvizeknek (gőz) 120 °C-ig tartósan ellenállnak, – jó zajcsillapítók, – nem éghetők, – hőtágulásuk közel azonos a betonéval, tömörségi próba után bebetonozhatóak, – környezetkímélők, 100%-ban újrahasznosíthatóak, egészségre káros anyagot nem tartalmaznak, 95%-ban újrahasznosított anyagból készülnek, – epoxigyanta belső bevonat, amely a vegyszeres folyadékok többségének ellenáll, hidraulikai tulajdonsága kiváló, kopásálló
43
A különböző anyagok hőtágulása:
44
Rétegszerkezet (SML-cső)
45
Az öntöttvas csövek kötése
46
