WAREMA Területfejlesztési Koncepció
2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı
I. BEVEZETÉS 1. A WAREMA projekt helye a magyar tervezési rendszerben 1.1. A térségi tervezés jogszabályi háttere 1.2. A SEA(2001/42/EK) Direktíva magyarországi adaptálása 1.3. A WAREMA tervi mőfajának meghatározása (Spatial Planning Concept) 2. A WAREMA projekt és a Víz Keretirányelv kapcsolata 3. A Velencei-tó vízgyőjtıjének tervezési elızményei 4. A WAREMA projekt módszertana
II. HELYZETÉRTÉKELÉS 1. A Velencei- tó vízgyőjtıjének természeti adottságai 2. A vízgyőjtı terület védendı természeti erıforrásai - felszíni és felszínalatti vizek - termıföld - természeti környezeti, kulturális értékek 3. A vízgyőjtı terület térszerkezeti és társadalmi, gazdasági adottságai 4. SWOT analízis 5 A vízgyőjtı terület térhasználati konfliktusainak elemzése
III. A VÍZGYŐJTİ HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1. Hosszú távú jövıkép 2. Fejlesztési forgatókönyvek 3. A fenntartható fejlesztés átfogó célja, prioritások 4. Stratégiai programok és intézkedési csoportok 5. A fejlesztési célok érvényesülését szolgáló intézmény- és eszközrendszer fejlesztési irányai 6. SKV jelentés
I. BEVEZETÉS A WAREMA projekt célja: A vízgyőjtı terület olyan fenntartható regionális fejlesztését megalapozni, amely a helyi erıforrások fokozott kihasználása és védelme mellett, egy közösségi részvételen alapuló tervezési folyamat során biztosítja a vízgyőjtı integrált terület- és vízgazdálkodását, elısegítve ezzel a Víz Keretirányelv teljesülését, a vízgyőjtıgazdálkodási terv elkészítését.
I. BEVEZETÉS
A cél elérésének eszköze: A vízgyőjtı-gazdálkodási terv hosszú távú (2015) célkitőzéseihez igazodó, olyan területfejlesztési koncepció elkészítése, amely ugyancsak hosszú távra határozza meg a fejlesztés prioritásait és stratégiai programjait a védett területekkel és a vízgazdálkodással kapcsolatos szakmai összefüggések vonatkozásában.
I. BEVEZETÉS A WAREMA projekt módszertana Alulról jövı tervezés az érdekeltek széleskörő bevonásával a tervezési munka minden fázisában. Ezzel biztosítható a fenntartható fejlesztés, társadalmi, gazdasági és környezeti követelmények egyensúlyi helyzete. • • • •
helyzetfeltárás-konfliktusok jövıképalkotás (elérendı célok) stratégiakészítés ( az elérendı célokhoz vezetı megoldások) koncepció bemutatása, véleményezése
II. HELYZETÉRTÉKELÉS Összefoglaló SWOT analízis •
Erısségek
•
Gyengeségek
•
Kedvezı földrajzi fekvés, a vízgyőjtı a Budapest-Balaton idegenforgalmi tengelyen található, az ország második legfejlettebb régiójában. Több nemzetközi közút és vasútvonal érinti. Nemzetközi és országos védettséget is élvezı természeti és táji adottságai vannak, egyedülálló növény- és állatfajokkal. A természeti-, táji- és települési környezet jelentıs üdülés-idegenforgalmi vonzerıt jelent. Az országos és megyei átlagnál kedvezıbb agrár-alkalmassági mutatókkal rendelkezik A kedvezı mikroklíma hatására is, fellendülıben van a gyümölcs- és szılıtermelés A mezıgazdasági kemikáliák használatának csökkenése, kevesebb talaj- és vízszennyezéssel jár. Több szennyezı állattartó telep megszüntetésre került, és a meglévıknél is jelentıs beruházások történtek. A nagy ipari foglalkoztatók a térségen kívül helyezkednek el, nincs a térségben nagy szennyezéssel járó ipari üzem. Pozitív népesedési tendenciák érvényesülnek, bevándorlással.
•
A forgalom lecsapódása a településeket elkerülı utak hiánya miatt terhelik a térséget (légszennyezés, zaj) A védelmi területek magas aránya miatt, alacsony szintő a természet közeli agrártechnológia. Kedvezıtlen szállásférıhely struktúra, a mai igényeknek nem megfelelı szállodák, kempingek Az elaprózott birtok és tulajdoni struktúra, valamint az együttmőködések hiánya hátráltatja az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz való hozzáférést.
• • • • • • • • • •
• • •
• • •
• •
•
A térség erdısültsége alacsony az adottságokhoz képest. Nem eléggé ellenırizhetı a növényvédıszer- és mőtrágya-felhasználás az új földtulajdoni és használói szerkezetben (információhiány) A hígtrágya tározók szennyezik a talajt. Sok az illegális szemét lerakóhely. A települések belterületi terjeszkedése sok esetben a beépítésre alkalmatlan területeket is érintenek. A déli parton a beépítési sőrőség a zöldterület rovására ment. A mezıgazdasági és idegenforgalmi vállalkozások többsége tıkeszegény.
A térségben nagy a vállalkozói aktivitás. A népességnövekedéssel a lakásellátás színvonala is nıtt, ennek egy része a lakó- de nem elhanyagolható része az üdülési funkciót szolgálja.
•
A szennyvíz csatornázottság nem megfelelı, a házi derítık szennyezik a talajt.
•
A felszíni vízelvezetés megoldatlan a belterületeken és külterületeken egyaránt.
A jól kiépített települési infrastruktúra a tó körül az üdülési fejlesztéseket is szolgálja. A beindult termálvíz-fejlesztések az üdülés- idegenforgalmi kínálatot szélesítik a szezon széthúzásával is. Kiaknázatlan vízbázis területek vannak (Lovasberény és Pátka)
•
A szennyvíztisztítók szikkasztása nem kellıen megoldott, szennyezik a talajt.
• •
A térség mezıföldi része aszályra hajlamos. A korábbi meliorációs munkák eredményei szétoszlóban vannak.
• • •
II. HELYZETÉRTÉKELÉS SWOT analízis folytatás •
Lehetıségek
•
Veszélyek
•
Székesfehérvár továbbra is nagy elınyt jelent a térség számára, mind a foglalkoztatási mind a különbözı ellátási szerepkörei alapján.
•
•
Az uniós források 2007-tıl nagyobb volumenben áramlanak az országba, jó pályázatokkal ki kell használni a lehetıségeket. Az uniós támogatási rendszer preferálja az ökológiai- és biogazdálkodási formákat, az erdıtelepítést, a vadgazdálkodást. A különbözı támogatási lehetıségekre települési összefogással célszerő pályázni. A térség vízgazdálkodási és vízvédelmi problémáinak megoldását nagymértékben segíti a Víz Keretirányelv keretében készülı vízgyőjtıgazdálkodási terv. Az üdülés- idegenforgalmi fejlesztéseket célszerő a vidékfejlesztés keretében pályázható fejlesztésekkel összehangolni.
A települési önkormányzatok és vállalkozók forráshiánya nehezíti a pályázatokban való részvételt. A települési együttmőködések elmaradása nem segíti az összehangolt fejlesztéseket A települési bel – és külterületi vízrendezés elmaradása A partfal-rekonstrukciós beruházások elmaradása A térség komplex fejlesztése érdekében a vízfelhasználói igények egyensúlyi helyzetének figyelmen kívül hagyása
•
•
•
•
• • •
II. HELYZETÉRTÉKELÉS Térszerkezeti konfliktus-mátrix + térkép
III. A VÍZGYŐJTİ HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1. Hosszú távú jövıkép •
• • •
•
A természeti erıforrások értékırzı hasznosításával nı a térség üdülés, idegenforgalmi szerepköre a minıségi turizmus lehetıségeinek kiterjesztésével, amely az itt élık egyik gazdasági bázisa is lesz. A térség lakóinak másik gazdasági bázisa a mezı- és erdıgazdaság, amely a védett természeti területekkel harmonikus összhangban fejlıdik. A vízgyőjtıterület egy dinamikusan fejlıdı térség lesz, ahol a fejlıdés alapja a környezet minıségi jellemzıinek változása. A társadalom és a szakmai szervezetek aktív részvételével és összefogásával olyan összehangolt fejlesztési programok készülnek, amelyek elısegítik a térség fejlesztési céljainak megvalósítását. Olyan beruházásokat alapoznak meg, amelyek javítják a térség gazdasági és települési infrastruktúráját, a természeti és települési környezet átfogó javítását.
A VÍZGYŐJTİ HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
2. Fejlesztési forgatókönyvek 2.1 A spontán fejlıdés forgatókönyve
2.2. Projekt vezérelt forgatókönyv 2.3. A fenntartható fejlesztés forgatókönyve (stratégiai forgatókönyv)
A VÍZGYŐJTİ HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
2. 1. A spontán fejlıdés forgatókönyvének jellemzıi • A jelenlegi tendenciák folytatódnak • Elsısorban a rövid távú fejlesztéspolitika az uralkodó • A fejlesztések az igényeket követik • A szők keresztmetszetek kampányszerő oldása
A VÍZGYŐJTİ HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
2. 2. A projekt vezérelt forgatókönyv jellemzıi • „Vannak lehetıségek, használjuk ki, pályázzunk” • Vállalkozók, önkormányzatok, egyéb szervezetek beruházásokkal próbálnak mennyiségi, minıségi fejlesztéseket indukálni.
A VÍZGYŐJTİ HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
2. 3. A stratégiai forgatókönyv jellemzıi • Tudatos, hosszú távú, összehangolt fejlesztések • A helyi erıforrásokra, térségi adottságokra épülı belsı kohézió erısítése • A térséget érintı külsı energiák hasznosítása • Egy belsı fejlesztési spirál kialakítása
A VÍZGYŐJTİ HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
3. A fenntartható fejlesztés átfogó célja A Velencei-tó vízgyőjtı területén a fenntartható fejlesztés átfogó célja: hogy a térség környezeti, természeti és kulturális értékeinek védelme mellett, biztosítsa a lakosság életminıségének fokozatos javulását.
A VÍZGYŐJTİ HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 4. Prioritások • A Víz Keretirányelvnek megfelelıen a vizek minıségének megırzése, illetve 2015-ig jó állapotba hozása • A termıföld, mint a térség jelentıs erıforrásának védelme • A természeti, környezeti és kulturális értékek védelme • Az üdülés, idegenforgalom, táj-specifikus fejlesztése • Természetkímélı mezı- és erdıgazdálkodás fejlesztése • A települési környezet fejlesztése (infrastruktúra- és szolgáltatás-fejlesztés)
A VÍZGYŐJTİ HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A stratégiai fejlesztés mátrixa + térkép
