waiira, és hogy igyekezzen. Hailey ösztönösen kitörölte az üzenetet, majd a beérkező hívások listájáról a telefonszámot is, hogy üresen maradjon

Első fejezet

Hailey a phoenixi repülőtér biztonsági ellenőrzésére várt bátyja két legjobb barátja közé szorítva, akik bármelyik nőnek megdobogtatták volna a szívét. Ha magától erre a tényre még nem jött volna rá, a közelben minden nő és még ráadásul néhány pasi is emlékeztette erre. Még a csecsemővel vagy kisgyerekkel viaskodó anyukák is sóvárogva bámulták a két férfit. Tony Adamo és Mark Allén. Kár, hogy mindkettejükbe bele van zúgva — azóta, amióta megtanulta, hogy a fiúkkal nem csak labdázni és fogócskázni lehet. Kár, hogy ők viszont a kishúguknak tekintik. Arról az aprócska részletről nem is beszélve, hogy a bátyja legjobb barátai. Valójában Hailey a bátyjával, a sógornőjével és a bátyja legjobb haverjaival fog nyaralni. Hát nem szánalmas? A fiúja nem akart jönni. És vajon egy harminckét éves nő miért használja még mindig a „fiúja” szót, mint egy tinédzser? De ennek már vége. Már pasija sincs. Másfél év után végre szakított vele két nappal ezelőtt. Pontosabban másfél napja. Erről eszébe jutott... Lopva körülnézett, hogy meggyőződjön arról, Dániel tényleg nem követte. A férfinak nyoma sem volt. Hailey csak nyaralni induló családokat látott, és rengeteg üzletembert kézipoggyásszal az egyik, BlackBerryvel a másik kezükben. Hailey előhúzta a mobilját farmernadrágja farzsebéből, hogy megnézze az üzeneteit. A bátyja küldött egyet, hogy Nikkivel megérkeztek Ha

waiira, és hogy igyekezzen. Hailey ösztönösen kitörölte az üzenetet, majd a beérkező hívások listájáról a telefonszámot is, hogy üresen maradjon. Megnézte a kimenő híváslistát, hogy meggyőződjön róla, az is üres, majd leállította magát. Dániel már a múlté. Nincs több vita arról, hogy ki hívta, vagy ő kit hívott. Nincs több veszekedés, hogy kivel ebédelt. Többé nem kell mentegetőznie, ha az ügyfeleivel találkozik. Nincs több sértés vagy burkolt fenyegetés. Meg kellene könnyebbülnie. Mégis képtelen rá. Dániel rosszul reagált a szakításra. Hailey ismét végignézett a tömegen, ezúttal alaposabban. — Keresel valakit? — kérdezte Mark, olyan közel hajolva a füléhez, hogy Hailey-nek megállt a szívverése. Visszacsúsztatta a telefonját a zsebébe, és megrázta a fejét. — Nem. A férfi átkarolta a vállát, Tony pedig beletúrt a hajába. — Hé, picim, nyaralni mész. Mitől vagy ilyen ideges? — kérdezte Tony, sötét szeme komolyságot tükrözött. Hailey megköszörülte a torkát, hogy a hangja ne legyen olyan rekedt. Még túl korán volt a beszélgetéshez. — Semmitől — hazudta, de a következő állítása igaz volt. — Rosszul aludtam éjjel. Csak fáradt vagyok. Tony összenézett Markkal Hailey feje fölött, majd vállat vont. Szemmel láthatóan nem hitt neki. Hailey ezt tudta abból, ahogy a srác összevonta a szemöldökét. Ez az egyik hátránya annak, hogy olyan régóta ismerik egymást. Mark Hailey tarkójára tette a kezét, benyúlt a haja alá, és lassan masszírozni kezdte, hogy ellazítsa. Hailey felsóhajtott, behunyta a szemét, és előrehajtotta a fejét. Marknak volt a legjobb keze a világon - érdes és erős az asztalosmunkától, mégis gyengéd. Tony kézen fogta, és néhány lépéssel előrevezette, ahogy megindult a sor, Mark pedig folytatta a masszázst. Hailey imádta, ahogy a két férfi szaga összekeveredik a levegőben, amikor közel állnak hozzá. Ismerős, mégis hihetetlenül érzé

ki illatok voltak ezek. Sajnos azonban a két pasi sosem lépett túl a barátság adta határvonalon, még csak meg sem fordult a fejükben. 0 pedig sosem próbálta elcsábítani őket. Mert az igazat megvallva képtelen volt eldönteni, hogy melyikükre vágyik jobban. Na igen, ez már baj. Hallgatta megnyugtató hangjukat, amint a kupáról beszélgettek. Mark olyan közel volt hozzá, hogy Hailey érezte a hátán mély hangjának rezgését. A többi hang halk morajlássá csitult, olykor félbeszakította a hangosbemondó. Hailey gondolatai elkalandoztak Tonyról és Markról visz- sza Dánielre. Miért fél annyira attól, hogy a férfi felbukkan? Hiszen Tony világosan megmondta, hogy nincs ideje egy kéthetes vakációra. Azt mondta, menjen egyedül. Hailey szerint komolyan gondolta. Tony tudta, hogy ő utálja a hideget és a rövid téli nappalokat. A vérében volt. Még gyapjút sem tudott viselni. Allergiás volt rá. Egy gyapjúra allergiás nőnek pedig nem kellene a hidegben szenvednie — ez a tél ráadásul különösen kemény volt. Albuquerque telei többnyire meglehetősen enyhék voltak, igaz, korántsem annyira, mint odahaza, Houstonban. Karácsony és szilveszter között azonban több mint fél méteres hó esett. Mindig is félt a téltől, most viszont egyenesen vágyott Hawaii hosszú, meleg napjaira. Amikor Dániel megtudta, hogy a nő megvette a repülőjegyet, olyan erővel lökte neki az ebédlő falának, hogy Hailey nem kapott levegőt. Amikor végre elengedte, Hailey lekuporodott a padlóra, és döbbenten s kétségbeesetten próbált újra lélegzethez jutni. Persze Dániel gyorsan bocsánatot kért, azt mondta, többé nem fordul elő. Őszintének tűnt. Hailey viszont nem bízott az ígéretében. Egy hónapon át kerülgette a férfit óvatosan... míg végül szilveszterkor véget vetett a kapcsolatuknak. Pontosabban újév reggelén, reggelizés közben a Range-ben. Igaz, rosszul időzítette. De le akarta zárni, mielőtt elmegy nya

9

ralni. És nem volt bátorsága korábban megtenni. A kétség- beesés azonban végre meghozta a merészséget. Előtte gyáva volt, de ő már csak ilyen. Gyáva. Sokkal rosszabbul érezte volna magát, ha Dániel nem bánt volna olyan csúnyán vele. Megvakarta a felkarját, és belenyugvón nem rezzent össze a bőrdzseki ujja alatt megbúvó, érzékeny horzsolások érintésekor. Dániel nem nyúlt hozzá az étteremben, utána a parkolóban viszont megragadta, megrázta, a kocsinak lökte, és a torkára szorította a kezét. Ekkor arra sétált egy középkorú házaspár. A férfi megkérdezte, hogy minden rendben van-e, és Dániel elvonult. Vajon meddig ment volna el, ha nem nyilvános helyen vannak? Megfojtotta volna, ha a járókelők nem szólnak semmit? Hailey azután hazament, elhozta a bőröndjét, és Marknál töltötte az éjszakát, mert félt egyedül maradni. Meglepő módon a férfinak nem volt kivel töltenie a szilvesztert. Sem To- nynak. Együtt töltötték az éjszakát, filmeket néztek, és csak addig maradtak fenn, amíg megittak egy pohár pezsgőt éjfélkor. Másnap reggel pedig együtt hagyták el Albuquerque-t. Amíg kifelé tartottak a városból, Hailey levert és szeszélyes volt. Ám ahogy közeledtek Phoenix felé, a meleg időjárás puszta gondolatától felvidult. Mégis ideges volt. Tudta, hogy jobban fogja érezni magát, amint felszáll a repülőgép, és nem kell többé tartania Dánieltől. Biztonságban lesz. Remegett a gyomra. Dániel sosem ütötte meg... kivéve, amikor nekilökte a falnak. Néha megfenyegette, néha egy kicsit durvábban ragadta meg, mint kellett volna. De sosem ütötte meg. Hailey mégis félelemben élt. Minden áldott nap. Az igazat megvallva attól tartott, hogy a pasi egyszer megüti. És hogy nem fogja abbahagyni. Tegnap éjjel ébren virrasztott a szállodai szobában, miután megérkeztek Albuquerque-ből Phoenixbe, és rettegett.

10

Rettegett, hogy Dániel utána jön, hogy bántsa. Rettegett, hogy felhívja, hogy bocsánatot kérjen, és hogy szóljon, meggondolta magát, és Konában találkoznak. Mindkét lehetőség ébren tartotta. Az árnyékokat bámulta a mennyezeten, amikor ma hajnalban lehetetlenül korán, fél hatkor megszólalt az ébresztő. — Ébresztő, kedves. — Mark a derekára tette a kezét. Egész testében megremegett a férfi érintésétől és hangjától. - Ideje elővenni az útleveled. Hailey felsóhajtott, és azt kívánta, bár valóban a „kedvese” lenne. Ennyit a feminizmusról. Kinyitotta a szemét, ahogy Tony odavezette az egyik ügyintézőhöz, aki az igazolványokat ellenőrizte. Hailey átnyújtotta a nőnek az útlevelét és a beszállókártyáját. Néhány firkával később Tonyra és Markra várt, hogy befejezzék a procedúrát. A két száznyolcvannyolc centis, széles vállú és keskeny csípőjű férfi után megfordultak a nők. Mindketten fehér pólót viseltek barna bőrükön, elég szűkét ahhoz, hogy kihangsúlyozza a bicepszüket. Hailey-nek el sem kellett képzelnie a hasizmukat. Éppen elég gyakran látta őket. Tony bőre egy kicsit sötétebb volt Markénál mindenütt. Kreol bőre volt. A haja szinte fekete. Mark haja és bőre néhány árnyalattal világosabb volt. Kopott kék farmernadrágjuk ráfeszült a csípőjükre és a fenekükre. A hűvös phoenixi reggel ellenére mindketten szandált viseltek. Hailey-t kirázta a hideg, és a saját cipőjére bámult - barna bőrklumpában és vastag pamutzokniban volt. Még gyapjúzoknit sem tudott viselni, hogy melegen tartsa a lábujjait. Mindkét férfinak barna szeme volt, de Marké karamellszí- nű. Tonyé étcsokoládé. Csoki és meleg karamell. Mennyei. Hailey-nek megkordult a gyomra. Amikor elindultak a szállodából, még nem volt éhes, most azonban éhezett... és nem csak ételre vágyott. Amikor Mark és Tony is végzett az útlevél-ellenőrzésnél, Hailey szándékosan a férfi őrökhöz állt sorba az átvilágítás

hoz. Máskor alig zavarta, ha a nők flörtöltek a bátyja két barátjával, most viszont már alig várta, hogy fölszállhasson a gépre, és a kialvatlanságtól rosszkedvű volt. Nem akart a biztonsági őrök közt várni, amíg valami ügyintéző nőci megpróbálja megadni nekik a telefonszámát. Számtalanszor látta már, amint elveszik a sebtében lefirkantott telefonszámokat és névjegykártyákat, majd a szemétbe dobják őket, amikor a nők nem látják. Nem mintha sosem jártak volna randikra. Csajoztak ők rendesen. Habár Dániel szerint melegek, és a nőzés csak alibi náluk, Hailey ezt nem hitte el. Haragudott miatta Dánielre, aki dühében mondta ezt, amikor megtudta, hogy Hawaiira megy nélküle, és a két haverja is vele tart. Hailey levette a cipőjét, és egy szürke műanyag kosárba rakta a táskájával együtt. Tony lesegítette a kabátját, és belerakta egy másik kosárba. Dánielnek talán igaza volt. Talán valóban melegek. A hetero pasik nem szokták lesegíteni egy nő kabátját. Tony és Mark azonban mindig előzékenyen viselkedett vele. Kinyitották előtte az ajtót, még a kocsiajtót is, kihúzták neki a széket. És nem csupán vele viselkedtek ilyen udvariasan. Ugyanígy bántak a többi nővel és az idős emberekkel is. Persze, ők is Texasban nőttek föl, mint Hailey és a bátyja. Eltűnődött, vajon minden texasi csávó ilyen régimódian viselkedik-e. Miután végeztek az átvilágításnál, a beszállókapu felé indultak; Tony és Mark két oldalról közrefogta. Mindketten a derekára tették a kezüket. Meghatotta a gesztus. Több mint huszonöt éve ismerik egymást. Tudták, ilyen korán reggel még nem szeret beszélgetni, valahogy mégis megérezték, hogy szüksége van a közelségükre. — A kapunál találkozunk — mondta Mark, mielőtt balra kanyarodott. Tony meg sem torpant, ahogy továbbmentek a terminál felé. Amikor megérkeztek a beszállókapuhoz, keresett egy

12

üres sort. Leültek egymás mellé, és Tony belenyúlt a hátizsákjába, és kihúzta a USA Todayt, amelyet a szállodából hozott el. — Tessék — mondta, és a lány kezébe nyomta az újságot, majd az ülés támlájára tette a karját. Hailey hálásan megköszönte. A férfi még a sporthíreket sem olvasta el. Tony mosolya elmélyítette a gödröcskéket az arcán és a ráncokat a szeme körül. — Tudom, milyen harapós a kedved reggeli és újságolvasás előtt. Amikor Mark öt perccel később felbukkant, Hailey a címlapot bújta, de a szalonna illatára fölkapta a fejét. Mark átnyújtott egy dobozt és egy üveg narancslét. A dobozban szalonnás-tojásos croissant lapult. Hailey-nek csurgott a nyála. Igaz, reptéri étel volt, de jobb a semminél. — Köszönöm, Mark. Olvasol a gondolataimban. — Nem nehéz, amikor hangosan korog a gyomrod — ugratta a férfi. Dánielnek igaza volt. Mark és Tony biztosan meleg. A hetero pasik egyszerűen képtelenek ilyen figyelmességre. Ok nem gondoskodnak egy nőről. A nőnek kell gondoskodnia róluk. És az igazat megvallva Hailey szerette, ha egy férfi gondoskodik róla. Nagyon utálta, hogy ki kellett szolgálnia Dánielt, miután egész nap melózott. Pályázatíróként otthon dolgozott. Korán megtanulta, hogy ki kell alakítania egy rutint. Máskülönben az otthon csábítása lehetetlenné tette volna, hogy elvégezze a munkáját. Dániel viszont úgy gondolta, hogy mivel hazulról dolgozik, nem is dolgozik igazán. Hailey-nek legalábbis ezt mondta. De még ha Hailey egész nap az ügyfeleinél volt is, Dániel akkor is elvárta, hogy ki szolgálja. És ez sosem volt kölcsönös. A férfi sosem hívta meg egy italra, sosem főzött neki, vagy vitte el randevúzni. Hailey csinált mindent. Ha pedig megkérte, hogy tegyen meg valamit neki, a férfi panaszkodni kezdett, vagy figyelmen kívül

hagyta, vagy annyira elrontott mindent, hogy Hailey többet inkább meg sem kérte semmire. Befalta a reggelit, és megitta a narancslét, amíg Mark és Tony tovább beszélgetett a kupáról. Hailey is bekapcsolódott volna a beszélgetésbe, ha az Aggies végigjátszott volna egy rendes szezont, de csak a Holiday Bowl utószezonba került be, és ami még rosszabb, vesztett. Ehelyett inkább arra gondolt, mennyire jólesne egy kávé. Markra és Tonyra is ráférne. Sőt, meglepte, hogy Mark nem hozott mindnyájuknak kávét, amikor reggelit vett neki. Fölkelt, és lerakta az újságot. — Ne álljatok fel. - Máris a kávéautomatát kereste, majd hozzátette: — Mindjárt jövök. Mark visszahúzta az övtartójánál fogva. Amikor Hailey hátranézett a férfira, az megrázta a fejét. — Nincs kávé. Ébren tartana a gépen. Hailey felhorkant. — Tudod, hogy úgysem tudok ülve aludni. Ha nem kapom meg a kávémat, keservesen megbánjátok. — Nem fenyegetőzött, csupán tényt közölt. — Nektek is hozok. — Három ülést foglaltunk a gép közepén. Rengeteg helyed lesz, hogy kinyújtózkodj. — Az egyikünknek sem lenne kényelmes — ellenkezett Hailey. — Észre se fogjuk venni. Ami pedig téged illet, elég egy jó kis Mai Tai koktél, és máris kifekszel, meglátod - mondta Tony. Hailey kivette Mark ujját az övtartójából, hátralépett, és, szembefordult velük, de Tonyhoz beszélt. — Orvos létedre nem lenne szabad arra biztatnod, hogy leigyam magam. — Gyakorlatias vagyok. Ki kell aludnod magad, különben mind megbánjuk. És ha a bátyád ilyen állapotban talál, amikor megérkezünk, fenéken fog billenteni bennünket. — Nem okolhat benneteket, amiért én rosszul alszom.

14

— Dehogynem — felelte Tony. - Megígértük neki, hogy vigyázunk rád. — Marhaság — közölte Hailey. Mark fölvette az újságot, és felvonta a szemöldökét. Hailey lehuppant az ülésre, de mielőtt ismét kinyitotta volna az újságot, végre kiadta magából a véleményét a kupával kapcsolatban. — Boise támadó stratégiával megverte Oklahomát. Ki sem érdemelték a rúgást az első körben. Tony játékosan megkocogtatta az orrát. — Na igen, talán, bár szerettem volna megnézni, amint megpróbálják. Tony már csak ilyen. Mindig az esélytelen félnek szurkol. Ezért szerették annyira kis betegeinek a szülei. Hailey félresöpörte a haját a szeméből. — Na igen, talán. — Csak bosszús vagy, amiért az Aggies vesztett — mondta Tony. Hailey felsóhajtott. — Neked is be kell látnod, hogy hosszú és sivár szezonunk volt. — Hé, idén megvertetek — bátorította Tony, az egyetemi csapat győzelmére utalva a texasiak fölött. — Austinban — szólt közbe Mark. Hailey felvidult és elmosolyodott. — Igen, tényleg, nem igaz? Kinyitotta az újságot, és egy szót sem szólt, amikor Mark megpróbálta tőrbe csalni azzal, amit Hailey feje fölött To- nynak mondott. — Ügyes húzás. Ettől mindig befogják a szájukat. A bátyjával is működik. Hailey úgy tett, mintha az újságot olvasná, miközben a szeme sarkából Markot figyelte. A férfi ma reggel nem borotválkozott. Talán végigfésülte rövid, barna haját az ujjaival, de nem fésűvel. Ennek eredményeként úgy festett, mint aki

most kelt ki az ágyból, és Hailey azt kívánta, bár ott lett volna, mielőtt a férfi kibújik a takaró alól, hogy visszatartsa. Mindent szexinek talált benne, még egyenes orrát is. Tony azonban megborotválkozott, és megfésülte a haját. Mégsem tűnt kevésbé vonzónak. Hailey legszívesebben megcsókolta volna telt ajkát, és közben a kezével a hajába túrt volna. Egyedül római orra és erős állkapcsa rontott kicsit a szépségén. Tony haja egy kicsit hosszabb volt, mint Marké, de még így sem ért le a füléig, és egy vastag tincs belelógott a szemébe. Ez azonban, úgy tűnt, nem zavarja. Ezek után csoda, hogy Hailey mindkettejükbe szerelmes? Tökéletes páros voltak. Hailey ismét az újságba temetkezett, és mire elérkezett a felszállás ideje, be is fejezte az első szakaszt. Az ingatlanhir detések láttán ismét elgondolkozott azon, hogy visszaköltözzön Albuquerque-ből Texasba. Pályázatokat bárhol írhat, így az álláskeresés nem jelentene problémát. Mark és Tony viszont igen. Nem akart elszakadni tőlük. Ám ha nem teszi meg, mindig hozzájuk fogja hasonlítani a többi férfit, akik így sajnos örökösen hátránnyal indulnak majd. Amíg várták, hogy az ő sorukat szólítsák, felvetette a témát két legjobb barátjának. - Azon gondolkodtam, hogy visszaköltözöm Texasba. Visszafojtott lélegzettel várta a válaszukat. Mindkét férfinak elkerekedett a szeme. Amikor végül megszólaltak, egymást visszhangozták. - Miért? Mert mindkettőtökbe szerelmes vagyok, ezért jobb, ha elmegyek. Nem, ezt azért mégsem mondhatja. - Szeretnék közelebb lenni Nikkihez és Jake-hez most, hogy nagynéni leszek. És mint tudjátok, utálom a telet. A munkámat bárhol végezhetem, és igazán semmi sem tart Albuquerque-ben. — Ellenállt a kísértésnek, hogy hozzátegye: „rajtatok kívül”.

16

Mark eltöprengve nézte. — Van ennek bármi köze Dánielhez? Ez jó kifogás. Hailey ráharapott. — Talán egy kicsit. Nagyon dühös volt. - Remélte, hogy a férfi lenyugszik, mire hazajön a nyaralásból. Ideje volt felszállniuk a gépre. Amikor beálltak a sorba a beszállókapu elé, Hailey Markról Tonyra nézett. A két férfi egymást bámulta. Mintha szavak nélkül kommunikáltak volna egymással. — Egyelőre csak gondolkozom rajta, srácok. Még nem döntöttem. — Szóltál már erről Jake-nek? — kérdezte Tony. — Nem. Nem akarom, hogy reménykedni kezdjen, amíg nem vagyok biztos benne. Úgyhogy ne mondjatok neki és Nikkinek semmit. Rendben? Szemmel láthatóan mindketten megkönnyebbültek. Mark halványan elmosolyodott. — Akkor addig ki kell találnunk valami indokot, hogy miért ne hagyj el bennünket. Tony félrehajtotta a fejét, és elmosolyodott. — Egyetértek. Ahogy Hailey végigsétált a rámpán a gép felé, a Dánieltől való félelme kezdett elpárologni. Egész testében megköny- nyebbült. Helyes döntés volt szakítani vele. Most már élvezheti a vakációját, és mire visszatér Albuquerque-be, addigra a férfi is túlteszi magát rajta. Talán már új barátnője is lesz. Szőke hajával és kék szemével Dániel jóképű férfinak számított, sikeres volt, és bárkit le tudott venni a lábáról. Hailey egyszerűen csak kihozta belőle a rosszabbik oldalát, miután véget értek az első romantikus hónapjaik. Valójában nem illettek egymáshoz. Mark és Tony viszont nem rendezett jelenetet, amiért azon gondolkodik, hogy visszaköltözik Texasba. Talán megpróbálják majd lebeszélni, de semmi cirkusz.

17

Jóságos ég, mennyire fognak hiányozni! Végül úgyis túlteszi magát rajtuk. Nincs más választása. Amint beszálltak a gépbe, hűvös légáramlat és sötétlila virágmintás hawaii inget viselő, barátságos utaskísérők üdvözölték őket. A képernyőkön egy gyönyörű fiatal nő járta a hagyományos hawaii hula táncot az apró, gitárszerű ukulele hangjaira. Hailey végigsietett az ülések között a gép közepébe a középső üléshez, előhúzta a mobilját a zsebéből, és kikapcsolta, majd a táskájába tette, mielőtt beült Mark és Tony közé. Mindkét férfi a folyosó melletti ülést választotta, hogy ki tudják nyújtani hosszú lábukat. Hailey a szemközti ülés alá tette a táskáját, majd ismét kinyitotta az újságot, mert elhatározta, hogy végigböngészi, mielőtt fölszáll a gép. Mark és Tony könyvet olvasott. Egyikük sem szerette túlkiabálni a sugárhajtómű zaját. A hangjuk olyan mély volt, hogy összekeveredett a gép zúgásával, hacsak nem emelték föl néhány oktávval magasabbra. Mire a repülő végiggurult a kifutópályán, Hailey végiglapozta az újságot, és beletette a szemközti ülés zsebébe. A gép már felszállt, amikor egy női utaskísérő jelent meg Tony mellett, és átnyújtott neki egy kis, sötét üveges Mai Tait és egy műanyag poharat. Tony megköszönte, kinyitotta a palackot, kitöltötte az italt, és Hailey-nek adta. — Szép álmokat, kiscsillag — mondta. — Azért a lélegzetedet ne tartsd vissza — válaszolta Hailey kényszeredett mosollyal. A férfi felvillantotta a gödröcskéit, majd visszafordult a könyvéhez. Harminc perc múlva az alkohol megtette a hatását. Hailey a feje mögé nyúlt, és megigazította a támlát, hogy ne csússzon le a feje róla, ha elalszik. Hátradöntötte az ülést, és lehunyta a szemét. Közel hét órán belül leszállnak Honoluluban, majd átszállnak egy másik gépre, amivel Kona negyvenöt perc, bérelnek egy autót, és elmennek a házhoz, amit Jaké és Nikki egész januárra kibérelt. Ugyanaz a ház 18

volt, amit mindig kivettek a Magic Sands part mellett, így kicsit olyan lesz, mintha hazatérnének. Ezúttal csak annyi lesz a különbség, hogy Nikki huszonéves húga, Meredith is csatlakozik hozzájuk. Jaké, Nikki és Meredith tegnap indult Austinból, és feltöltötték a konyhát. A négy hálószobával a hozzá tartozó egyszobás vendégházzal rendelkező épület hatalmas, mindenkinek rengeteg helye marad félrevonulni. Van egy nagy konyhája, ebédlője és nappalija a második emeleten, amely az óceánra néz. Mindenki itt időzött a legszívesebben. A földszinti társalgó is gyülekezőhelynek számított, de korántsem használták olyan gyakran, mint a második emeleti helyiséget. Hailey-nek oldalra billent a feje, amikor elképzelte meztelen, meleg lábujjait, a napfényt és a hullámok morajlását. Légörvény zökkentette ki álmaiból, de hamar visszaaludt. Mark motyogott valamit fölötte, Hailey azonban nem tudta kivenni a szavait a gép zúgása mellett. A férfi átkarolta a vállát, és gyengéden maga felé húzta, míg végül Hailey feje az ölében nyugodott. Jó illata volt. Semmi kölni. Csak a szappan és a férfi saját illata. Hailey átkarolta Mark combját, és a férfi farmerjébe fúrta az orrát. Csak néhány percig fog így feküdni. Aztán felül és olvas, vagy megnéz egy filmet. Talán egy óra múlva. Nem több. Tony fölemelte a lány lábát, és lehúzta a klumpáját, majd az ölébe vette Haley lábfejét. Majd felül, ha hozzák az ebédet. A srácok nem tudnának úgy enni, hogy az ölükben alszik. — Ébresszetek fel, ha hozzák a kaját — mormolta Mark lábába. A férfi mintha kuncogott volna. Hailey-t nem érdekelte. Finom, fehér homokról álmodott, meleg napsütésről és Markról meg Tonyról. Valaki a vállát rázta, és a fülét csiklandozta. A nő odacsapott a fülére, és a csiklandozásból szavak lettek.

19

— Ébresztő, kiscica! Mindjárt leszállunk — mondta Mark gyengéden. Nem szállhatnak le. Hisz csak most szálltak föl. Még nem is ebédeltek. Beszívta a férfi illatát, és még közelebb bújt Markhoz, szorosabban ölelte a combját, és megmozgatta a lábujjait Tony ölében. Várjunk csak. Valami baj van a repülővel? Hailey olyan gyorsan ült fel, hogy lefejelte Markot. Amikor megfordult, hogy megnézze, mekkora kárt okozott, a férfi az orrát fogta. A meglepetés aranybarna szemében és felvont szemöldöke akár mulatságos is lehetett volna, ha Hailey nem aggódik Mark orra miatt. Annyira sajnálom - mondta, és megfogta a férfi kezét. - Eltörtem? Vérzik? Mark megrázta a fejét. - Nem. Hogy bebizonyítsa, elvette a kezét, és megmutatta szexi orrát. Hailey megsimogatta. Igazán röstellem. Adjak rá egy gyógypuszit, hogy ne fájjon annyira? A férfi lassú, lusta mosolya láttán nagyot dobbant a szíve. — Ragaszkodom hozzá. Hailey előrehajolt, és Mark orrát vette célba, de az ajkát bámulta. A szája mágnesként vonzotta, és Hailey-nek ellen kellett állnia a kísértésnek, hogy megcsókolja. Gyengéden megpuszilta a férfi orrát. Mark keze elkapta a fejét, amikor kezdett elhúzódni tőle. — Ne olyan gyorsan — mormolta. — Azt hiszem, a számat is megütötted. — Azzal megcsókolta Hailey-t. Hailey visszatartotta a lélegzetét, és szinte kiugrott a szíve a mellkasából. Mark megcsókolta. És ez nem egy gyors, testvéri puszi volt. Az ajka Hailey szájára tapadt, és úgy dörgölte magát hozzá, hogy a nő testét elöntötte a forróság, és élvez

20

te a gyönyört az ágyékában. Bizsergett a csiklója. Sóvárgott, hogy magában érezze Markot... Édes Istenem! Határozottan nem meleg. A férfi szája a fülét súrolta. — Már ideje volt.

Második fejezet

Ideje volt? Ideje volt. Hailey elhúzódott, és az órájára pillantott. Vé- gigaludta a hétórás utat. — A leszállásnak? — kérdezte, mielőtt eszébe jutottak a szavak, amelyek felébresztették álmából. — Igen, annak is — felelte Mark. Hailey semmire nem emlékezett, csak Mark csókjára. Meglepetten nézett Tonyra, aki csupán félrebillentette a fejét. Vajon ő is legalább annyira megdöbbent, mint Hailey? Vagy áldását adta Markra és rá? Tony átnyúlt Hailey fölött, és megnyomta az ülésgombot, hogy visszaálljon a háttámla. — Leszállunk — mondta. Hogy leplezze zavarát, Hailey előrehajolt, és a cipője után kezdett kutatni. Megtalálta Tony ülése előtt, és fölhúzta. Kiegyenesedett, összekulcsolta a kezét az ölében, és a tengerészkék háttámlára meredt maga előtt a becsukott szürke asztallal. Mi az ördög történt? Nem is ez a kérdés. Pontosan tudta, hogy mi történt. Mark megcsókolta. De miért? Leszálltak Honoluluban, de mivel a gép végében ültek, sokáig kellett várniuk, hogy kikászálódhassanak. Hosszú, kényelmetlen várakozás volt. Tony és Mark őt nézte. Lehajolt, fölkapta a táskáját, és bekapcsolta a mobilját, hogy megnézze az üzeneteit. Ügyetlenül matatott az ujjaival,

22

szerencsére meg tudta csinálni, amit akart, de látszott, menynyire zavarba jött. Semmi. Nincs új üzenet. Elrakta a telefont. Mark végül odahajolt hozzá, és csak annyira beszélt hangosan, hogy Hailey a gép zajában is meghallja, amit mond. - Sajnálom. Rossz volt az időzítés. Nem tudtam ellenállni. Hailey-nek leesett az álla. Megfordult, és a férfira meredt. Elképzelhető, hogy ha valaki már eleve nem képes megszólalni, még jobban elakad a szava? Mert ebben a pillanatban pontosan így érezte. Még képtelenebb lett volna bármit mondani. Ellenállni? Hogy tudná éppen ő megkísérteni ezt a férfit? Hisz annyira jó pasi. O meg csak egy átlagos nő. Közönséges, halványbarna haja van, szőke melírral, a fodrásznak köszönhetően. Szokványos, mogyoróbarna szeme. Átlagos arca. Közönséges mosolya. Jaké örökölte a szépséget a családban. Neki, a húgának viszont tökéletesen átlagos teste van. M-es méret. Igaz, százhetven centi, magasabb, mint az átlag. A szokásosnál jobb mell. Na jó, nagyszerű mell. Csakhogy a férfi nem a mellét nézte. A szemébe nézett. Az átlagos, mogyoróbarna szemébe. Mark fölállt, félvállra vette a hátizsákját, és kilépett a folyosóra. Hailey követte, Tony a hátára tette a kezét. Leszálltak a gépről, és végigsétáltak a zárt rámpán. Amint maguk mögött hagyták a kijáratot, Mark megfogta a kezét, és egy viszonylag csöndes sarokba vezette Hailey-t a terminálban. A lány Tonyt kereste, de sehol nem látta. Mark a falhoz állította, és egyik kezével a feje mellett nekitámaszkodott a falnak. Elengedte Hailey kezét, és fölemelte az állát, arra kényszerítve, hogy a szemébe nézzen, ahogy közelebb hajol hozzá. Mark összevonta a szemöldökét. Hailey az ajkát bámulta, és abban reménykedett, hogy a férfi ismét megcsókolja, és közben félt is tőle, hogy valóban megteszi.

23

- Ki ne borulj itt nekem, Hailey. Ehhez már egy kicsit késő volt. Hol van Tony? — Hailey próbálta elkerülni a férfi intenzív tekintetét, ám a férfi gyengéden megnyomta az állát. - Megkeresi a beszállókaput. -De... Majd később megbeszéljük. Csak ne borulj ki. Rendben? - Megleptél. Tudom. Sajnálom. De már régóta vártam erre. - Hailey-nek ismét elakadt a szava, és leesett az álla. — Rendben, talán ezt nem kellett volna mondanom - tette hozzá a férfi. - Na ne mondd. Mark elmosolyodott. - De legalább visszatért beléd az élet. - Jaké szerint egy sárkány vagyok. Mark vállat vont. - Jaké austini. Mégis mit tudhat? - Én is austini vagyok. - Amivel azt akarod mondani, hogy...? Hailey erre nem tudott mivel visszavágni. Az igazat megvallva még mindig az járt a fejében, hogy Mark már „régóta várt erre”. Mark elengedte a nő állát, megfogta a kezét, és hátralépett. - Menjünk. Keressük megTonyt, és ebédeljünk meg. Nem ébresztettetek föl a kajához - panaszkodott Hailey, habár nem volt éhes. Csak nem tudta, mi mást mondjon. - Semmiről sem maradtál le. - Tudtatok enni úgy, hogy az öletekben fetrengtem? - Nem. -Akkor hogy... Megnéztem, megszagoltam. Bekapunk valamit a Stinger Ray’sben. — Mark a fejével intett. — Ott van Tony.

24

Két és fél órával később, miután véget ért az utazás, Hailey levette a bőrdzsekijét. Kilépett a gépről levezető lépcsőre, előtte a konai repülőtér aszfaltja terült el, melyet egy jókora, fekete lávamezőre építettek. Beszívta a forró, édes hawaii levegőt. Imádta ezt a repülőteret. Oldalt nyitott, fatetős építmények sorjáztak - inkább csak árnyékot adtak, nem voltak igazi épületek. Másfél-két méter magas fekete lávakő fal vette körül őket. A kókuszfák mintha vadon nőttek volna az épületek között, pálmaleveleik és vaskos, barázdált törzsük is árnyékot vetett. A nyitott épületek ízelítőként szolgáltak az elkövetkező két hétből. Szabadtéri vacsorák, úszás, séta a parton, túrázás, bevásárlás a friss levegőn, kártyapartik a verandán. Még amikor a kupamérkőzést nézik, akkor is nyitva lesznek a médiaszoba hatalmas üvegajtajai, hogy bejöhessen a tengeri levegő és a hullámok moraja. A lépcső alján Mark megfogta Hailey kezét, és keresztülvezette a tömegen, át a betontengeren és végig a terminálon a poggyászkiadó szalaghoz, amíg Tony elment autót bérelni. Mialatt a csomagjaikra vártak a tömegtől félrehúzódva, Mark átkarolta Hailey derekát, és a csípőjére tette a kezét. Hailey reggel még semmi rosszra nem gondolt volna, és hozzábújt volna Markhoz. Mark és Tony gyakran megérintette - átkarolták a vállát, megfogták a kezét, megmasszírozták a nyakát vagy a hátát, és az ölükbe ültették. Habár mindig is azt kívánta, bár romantikus szándékkal tennék mindezt, tudta, hogy nem így volt. Most viszont összezavarodott. Mark megváltoztatta a játékszabályokat. De mi lesz Tonyval? Hailey tudta, hogy nem kezdhet viszonyt mindkettejükkel. Azt is tudta, hogy nem tarthat fenn kapcsolatot csupán az egyikükkel, amikor mindkettőbe bele van zúgva. És csakis fellángolásról lehet szó. Nem szerethetett bele egyszerre két férfiba. A világ egyszerűen nem így működik. Csak egy igaz szerelem létezhet, és kész. Mark elengedte, és a szalaghoz lépett. Fölkapta Hailey fe-

2-5

1

kete, görgős bőröndjét a rástencilezett élénksárga frangipáni virággal. Pár perccel később rápakolta saját hátizsákját és Tonyét, majd visszament velük Hailey-hez. Kézen fogta a nőt, és a csomagjaikkal együtt a járdaszegély felé indultak, ahol Tony már várta őket egy fehér Toyota RAV4-ben. Tony és Mark bepakolták a poggyászt a kocsi csomagtartójába. Mark kinyitotta Hailey-nek az anyósülés ajtaját, a lány azonban megrázta a fejét. - Hátraülök. Neked nagyobb szükséged van a helyre a lábad miatt. Mark elmosolyodott, szeme huncutul megcsillant. - Ahogy kívánod - mondta, és kinyitotta a hátsó ajtót, majd mélyen meghajolt. Hailey bedobta a dzsekijét és a táskáját az ülésre, és helyet foglalt. Mark becsukta az ajtót. Tony már az összes ablakot lehúzta, így Hailey érezte az élénk színű frangipánik illatát — fuksziaszín, fehér, rózsaszín, korallszínű, vörös, citromsárga -, melyek a megfeketedett lávafolyamok és a sziklák között tarkállottak az út mentén. A lágy fuvallat összeborzolta a haját, ahogy Hailey az egzotikus tájban gyönyörködött, és közben Markra gondolt. Baszócimborák. A gondolattól Hailey hangosan felhördült, és Tony és Mark aggódva hátrafordult. - Mi a baj? — kérdezte Mark. - Semmi - hazudta. - Csak eszembe jutott, hogy elfelejtettem bepakolni a könyvem. - Akarod, hogy útközben megálljunk a könyvesboltnál? — kérdezte Tony, miközben az utat figyelte. - Nem, kösz. Valószínűleg még azt sem fogom kiolvasni, amit magammal hoztam. Vajon Mark azt akarja, hogy szeretők legyenek? Jóságos ég. Erezte, amint a forróság felkúszik a karján és a mellkasán keresztül az arcába, és fészkelődni kezdett az ülésen, ahogy hirtelen elöntötte a vágy. Hogy jöhet ennyire zavarba attól, 26

hogy felizgult? Már a puszta gondolattól átnedvesedett a bugyijaMégis csak erről lehet szó. A férfi nyilván meg akarja változtatni a kapcsolatuk természetét. És Hailey hiába vágyik erre, ő maga képtelen lenne ezt megtenni. Mert amint a férfi ránéz egy másik nőre, ő belehalna a féltékenységbe, hiába van ott még Tony is. A rohadt életbe. Ez tönkre fogja tenni a barátságukat. Vajon Tony tudja, hogy Mark mire készül? Fenébe, fenébe, fenébe. Az, hogy Mark „meg akarja beszélni” a csókot, hirtelen árnyékot vetett az előtte álló napra. Az Ali’i felé délre vezető úton akadozva haladt a forgalom. Hailey máskor meg szokta jegyezni, hogy melyik éttermet akarja majd kipróbálni, és melyik boltba akar később benézni. Most viszont csak bámulta a part és a kék óceán mentén felbukkanó tajtékzó hullámokat. Egy hatalmas, fehér jacht ringatózott a vízen a Kailua-öblön túl. Miután áthaladtak Kailua városán, a forgalom egy kicsit csökkent, és gyorsabban tudtak haladni. Ahelyett, hogy az óceánt bámulta volna, Hailey inkább hátradőlt, és behunyta a szemét. Mit mondjon Marknak, ha megkéri, hogy legyenek szeretők? Valószínűleg a férfi nem a „baszócimbora” kifejezést használná. Mindig is úriemberként viselkedett, sosem trágárkodott Hailey társaságában - még akkor sem, ha vesztésre állt a focicsapata. Hailey halkan fölnevetett a helyzet iróniáján. Vajon egy úriember tart szeretőket? Mire észbe kapott, Tony már rá is fordult a köves útra, amely fölvezetett a házhoz a szirtre. Hailey eltűnődött, vajon meddig tudja elkerülni, hogy kettesben maradjon Markkal, majd azon kezdett töprengeni, talán jobb lenne mielőbb túlesni rajta, hogy ne ezen kelljen rágódnia nyaralás közben. Na persze. Még ha ma meg is ejtik a kis beszélgetésüket, a nyaralás hátralevő napjai már akkor is kényelmetlenül telnének számára.

2-7

Vagy Mark talán azt tervezte, hogy Hawaiion kezd viszonyt vele? A bátyja orra előtt? Még ma túl kell esnie rajta. Ha az elkövetkező két hétben megpróbálná kerülni a férfit, az utazás határozottan tönkre lenne téve. De ha még ma tisztázzák ezt a dolgot, Mark talán túlteszi magát rajta, és minden úgy lesz, mint régen. Talán nem is számít ez neki. Talán nem bánja, ha kihagyják a szexet a barátságukból, és mind kellemesen nyaralhatnak együtt. Tony lefordult a hepehupás útról, és rákanyarodott a sima betonfelhajtóra, mely a házhoz vezető utolsó száz métert alkotta. Lávakő falak magaslottak a felhajtó mindkét oldalán, míg végül szétnyíltak, és egy tágas parkolóba jutottak a hatalmas, kétemeletes, vörös cserepes fehér ház mögött. Miután Tony lefékezett az egyik oldalon, Markkal kiszálltak a kocsiból. Mark kinyitotta az ajtót Hailey-nek, és kisegítette, amíg Tony az autó csomagtartójához lépett, és felnyitotta. Hailey fölkapta a táskáját és a dzsekijét, megfogta Mark kezét, és kiszállt. Meg sem próbált segíteni Tonynak és Marknak a poggyásszal, mert tudta, hogy úgysem hagynák, hogy bármi nehezet cipeljen. A nő a szemét forgatta, és majdnem felhorkant, hölgyhöz méltatlan módon. Nem számít, hogy ennél sokkal nehezebb súlyokat emelgetett a fitneszszalon- ban. Amikor mindhárman együtt mentek gyúrni, Mark és Tony mindig rávette, hogy több súlyt emeljen, és tovább végezze a gyakorlatokat. De inkább meghalnának, mint hogy hagyják, hogy ő maga vigye a bőröndjét a jelenlétükben. Ahogy a bejárati dupla ajtóhoz mentek, a napfény kiolvasztotta Hailey csontjaiból a hideg albuquerque-i időjárást. Már alig várta, hogy a farmert és a klumpát rövidnadrágra cserélhesse, és mezítláb járhasson. Tony kinyitotta neki az ajtót. — Hahó! — kiáltott Hailey. — Megérkeztünk! Kinézett a bejárattal szemközti hatalmas, nyitott tolóaj

28

tókon túl elterülő kilátásra. Kék, kék óceán és kék ég, némi fehér felhőfoszlánnyal. Az előtérben pedig, a verandán Jaké, Nikki és Meredith pihentek a nyugágyakban. Jaké és Nikki olvasott. Meredith hason fekve napozott, bikinifelsőjének pántját kioldotta. —Idekint vagyunk — válaszolt Jaké, és becsukta a könyvét. Feltápászkodott, és kinyújtózott. Miután lerakta a könyvet a közeli asztalra, feléjük indult. Nikki követte, szélesen mosolyogva, Jaké egyetlen lépése neki két lépésébe került. Aztán Hailey észrevett még egy szőke fejet a konyhában, balra. Nikki és Meredith bátyja? O meg mit keres itt? Mielőtt feltehette volna a kérdést, a testvére átölelte. Miután elengedte, Jaké megrázta Mark és Tony kezét, és fél karjával őket is megölelte. Tony Adamo, Mark Allén és Jaké Anderson. Hatodikos koruk óta jó barátok voltak, amikor még mindhárman ugyanabba az osztályba jártak. Jake-et Nikki követte, és szorosan magához ölelte Hailey-t. —Annyira örülök, hogy itt vagy. A bátyád teljesen megőrjít. —Miért? Mi a baj? — kérdezte Hailey. —Semmi. És éppen erről van szó. Terhes vagyok, nem beteg. A reggeli rosszullétek elmúltak. Kitűnően érzem magam. Örülhetne, hogy nem adom ki magamból mindennap a reggelit és a vacsorát, ehelyett még mindig a nyakamba liheg. Hailey nevetett a bátyja túlzó gondoskodásán, és örült, hogy ezúttal Nikkire irányul, nem rá. Magas hangú sikoly szakította félbe a gondolatait, amikor Meredith berontott a szobába. Habár ő is alacsony és szőke volt, mint a nővére, semmi másban nem hasonlítottak egymásra. Nikki nyugodt volt és gyakorlatias, Meredith viszont minden ízében eleven és komolytalan volt. Tipikus felszínes, bulizós szőke nő. Hailey fogcsikorgatva nézte, amint a bikinis Meredith előbb Mark, majd Tony karjába veti magát. Amikor egy kicsit tovább ölelgette a jó doktort, Hailey vett egy mély levegőt, és

29

nekilátott tízig számolni. Mielőtt azonban eljutott volna a háromig, a szőke fej, amit Hailey a konyhában látott, felbukkant Nikki mellett. — Helló, Hailey. Rég találkoztunk. Nem számított, milyen rég. Landon nem az a fajta férfi, akit egykönnyen elfelejt az ember. Habár Nikki és Meredith apró termetű, a bátyjuk magas volt - magasabb, mint Mark és Tony —, és izmosabb is, mint Hailey két kedvence. Ugyanolyan szőke haja és kék szeme volt, mint a húgainak, de úgy festett, mint egy viking hős egy romantikus regény borítójáról, mert a haja leért a válláig jobban illett volna rá a Sven vagy az Olaf név, mint a Landon. Erőteljes és vonzó jelenség volt. Az a fajta rossz fiús vagányság volt benne, ami annyira vonzotta a nőket. Egyik fülében apró ezüstkarikát viselt. A megjelenése teljesen ellentmondott a foglalkozásának. Ügy festett, mint aki kaszabolni és fosztogatni szokott — nem pedig életeket menteni mint rákkutató. Hailey kezet nyújtott. — Jó újra látni. Hogy vagy? A férfi megszorította a kezét. — Remélem, nem bánod, hogy idetolakodtam. Nikki túlkiabálta az üdvözlések ricsaját. — Landon az utolsó pillanatban döntött úgy, hogy csatlakozik hozzánk, úgyhogy arra gondoltunk, Meredithszel megszállhatnátok a vendégházban. Akkor minden fiúnak lenne saját szobája. Nem bánod, Hailey? Hailey szélesen elmosolyodott, de legbelül feszengett. A vendégház egyetlen nagy szoba volt egy szűk kis konyhával és nappali térrel, amelyben volt egy kanapé, egy állítható támlájú szék és egy franciaágy. Az egyetlen hely, ahová menekülhet Meredith csacsogása elől, a fürdőszoba. — Dehogy — mondta, és próbált vidámnak tűnni. Valószínűleg nem lesz olyan rossz. Nem mintha olyan sok időt töltene a szobájában. Esténként mégis szeretett egy kicsit egyedül pihenni.

30

Mark halk hangja elcsendesítette a többieket. — Majd mi ketten Tonyval beköltözünk a vendégházba. Hadd legyen a lányoknak saját szobájuk. Ha osztozniuk kell a fürdőszobán, soha többé nem látjuk őket. Meredith belebokszolt a karjába. — Ne szívass már! — Biztos vagy benne? - kérdezte Hailey, noha megkönynyebbült az ajánlat hallatán. - Te sem bánod, Tony? — Persze, már úgy hozzászoktam, észre se fogom venni, hogy itt van. A főiskolán is szobatársak voltunk. — Az már régen volt — mutatott rá Hailey. Tony vállat vont. — Nem változtunk annyit. Neked ezt mindenkinél jobban kellene tudnod. Mark korábbi csókja után Hailey már nem volt annyira biztos ebben. Vagy Mark változott meg, vagy ő maga. — Olyan édesek vagytok - áradozott Meredith. Hailey megpróbálta nem forgatni a szemét. Igaz volt. Valóban édesek. Meredithnek fogalma sincs, mennyire. A nő flörtölése azonban már több mint idegesítő volt. Nikki nekilátott kiosztani a szobákat, Hailey pedig magában megköszönte az isteneknek a nő gyakorlatiasságát. — Akkor hát. Hailey, tiéd a szokásos szoba idefönt, Meredith holmiját pedig áthozzuk a vendégházból a földszinti szobába. — Szuper! - sikongatott Meredith, és belecsimpaszkodott Tony karjába. — Segítesz a csomagjaimmal? — Mutasd az utat — felelte Tony, egyik kezében a saját táskájával, a másikban Mark hátizsákjával. Mark fölemelte Hailey bőröndjét, figyelmen kívül hagyva a görgőket, amelyeket Hailey használt, amikor éppen nem texasi pasik vették körül. — Mutasd meg, hova vigyem. Hailey azonban nem akart kettesben maradni Markkal a hálószobájában.

3i

— Majd én viszem. Menj Tonyval kicsomagolni. Jaké közbelépett, mielőtt Mark nekiállt volna vitatkozni. — Öregem, majd én hozom Hailey csomagját. Egy óra múlva találkozunk a verandán egy sörre. Hailey kifújta a levegőt - eddig észre se vette, hogy viszszatartotta a lélegzetét. Kissé megkönnyebbült, amikor Jaké átvette a bőröndjét. — Nikki, te ülj le - mondta Jaké, és egy hosszú, halványbarna kanapéra vezette a feleségét, a verandával szemben. — Mindjárt jövök. Hailey követte a bátyját a nappali melletti hatalmas fürdőszobán keresztül a szobájába, amely a terasz nyugati oldalára nyílt. Jaké a kétszemélyes ágyra tette a bőröndöt. — Kösz - mondta Hailey, miközben kicipzározta. - Nikki remekül néz ki. Nem is látszik rajta, hogy terhes. — Azért, mert fogy, ahelyett, hogy hízna. — A férfi hangjában felcsendülő aggodalom meghatotta a húgát. Megérintette a bátyja karját. Ilyenkor bizony jó lenne, ha lenne anyjuk és apjuk. Jake-nek nyilván nagyon hiányoznak most. Az elvesztésük okozta fájdalom mardosta a nő bensőjét, és ellágyította a szavait. — Azt mondja, már jobban érzi magát. Adj neki még egy hónapot. Aztán már át sem fogod tudni fogni a derekát. Jaké felhorkant. — Arra nem sok az esély. Hosszú karom van. — Elhallgatott, és gyanakvóan méregette Hailey-t. - Hogyhogy Dániel elengedett egyedül nyaralni? Mivel nem örült az új beszédtémának, Hailey nekilátott kipakolni a ruháit, és a déli fal mellett álló fiókos szekrénybe rakta őket. — Nem vagyok egyedül. — Úgy értem, nélküle. Hailey vállat vont, majd beismerte: — Nem örült neki. — El tudom képzelni.

32

Hailey felsóhajtott. — Végeztem Dániellel. Szilveszterkor szakítottam vele. Jaké felvonta a szemöldökét. — Már éppen ideje volt. Ocsmányul bánt veled. Hailey ingerült hangon válaszolt. — Jaké, csak egyszer találkoztál vele. Vajon miért érzi úgy, hogy mentegetnie kell Dánielt? Jake-nek igaza volt. — Hányszor hívott, amióta eljöttél? Hailey elővette a mobilt a farzsebéből, és bekapcsolta. Magában fohászkodott, nehogy legyen nem fogadott hívás Dánieltől. Amikor a telefonban volt térerő, azt felelte: — Nincs új üzenetem. Nem árulta el, hogy Dániel telefonszáma hatszor is megjelent a nem fogadott hívások listájában, de összerándult a gyomra. — Nahát. Ne lepődj meg, ha néhány nap múlva felbukkan. — Ne aggódj. Jobb dolga is van, mint engem hajkurászni, még ha ezt akarná is tenni — márpedig nem akarja. — Hailey ismét fohászkodott, hogy igaza legyen. — Többet nem kell vele jópofiznod. Valószínűleg már talált is magának új barátnőt. — Remélem, igazad van. Hailey is ebben reménykedett, de belefáradt abba, hogy Dánielről beszéljen. Abba is belefáradt, hogy rá gondoljon, miatta aggódjon, és féljen tőle. Az elkövetkező két hétben gondolni sem akart rá. — Jobb lesz, ha visszamész a feleségedhez, mielőtt olyasmivel foglalja el magát, amivel nem lenne szabad, például bungee jumpinggal vagy a sziklából a vízbe ugrálással. Jaké mogyoróbarna szeme elkerekedett, és rémülten nézett a húgára. Hailey már meg is bánta, hogy ugratta.

33

— Csak vicceltem. Te jó ég, Jaké, nyugodj már meg. Nikki nem hülye. Jaké megadóan a magasba emelte a kezét. — Tudom, tudom. - Nevetett saját magán, igaz, kissé erőltetettem — Azt hiszem, a következő két hétre egyszerűen csak az ágyhoz kötözöm. — Nem így esett teherbe? — tréfálkozott Hailey. — Neked aztán mocskos a fantáziád, húgocskám. — Vajon miért? Jaké fölkapott egy párnát az ágyról, és hozzávágta Hailey- hez, majd az ajtó felé indult. Hailey elkapta a párnát, és Jaké hátához hajította. — Jobban teszed, ha vigyázol. Minden titkodat ismerem, és elárulom őket Nikkinek. — Már elárultad, te csibész — szólt vissza Jaké. — De nem mindet! — kiáltott utána Hailey, amint Jaké távozott a fürdőszobán keresztül. Negyvenöt perccel később már kicsomagolt, fölvett egy farmer rövidnadrágot és egy citromsárga, melltartós topot, és a fürdőszobai tükör előtt folyékony alapozót vitt föl a karjára egy szivaccsal, hogy gondosan eltakarja a horzsolást. Ha Jaké meglátná, feldühödne, és Hailey nem hozott magával hosszú ujjú felsőket, amelyek eltakarnák a sérülést. Arra riadt föl, hogy valaki kopogtat az ajtón. — Egy pillanat! — mondta, és gyorsan a kozmetikai táskába rejtette a szivacsot. Nikki hangját hallotta az ajtó túloldaláról. — Hailey, bejöhetek? Hailey megigazította a topot. — Persze. Máris megyek. Megmosta a kezét, és megnézte a karját. Jónak tűnt. Kinyitotta az ajtót a fürdőszoba és a hálószoba között. Nikki már az ágy szélén ült. Hailey körbenézett, mert arra számított, hogy Jaké is vele jön. — Hogy menekültél meg a rosszabbik feled elől?

34

Nikkinek hamiskásan csillogott a szeme. — Azt mondtam, pisilnem kell. — Hagyja, hogy egyedül csináld? Nikki fölnevetett. — Aha, olyan sűrűn járok ki, hogy belefáradt abba, hogy folyton a fürdőszobában lógjon. Hailey ezen olyan jót kacagott, hogy könnybe lábadt a szeme. — Nem tudom elhinni, hogy kikísér a fürdőszobába - nyögte ki végül, mire sikerült elfojtania a nevetést. — Pedig elhiheted. Hailey leült a királykék-fehér ananászmintás ágytakaróra, és felkészült egy kis női pletykára. Jaké már nyilván beszámolt neki Dánielről. — Szeretnék kérni egy szívességet — szólalt meg Nikki. Nocsak. Talán mégsem tud még róla. — Mondd csak. — Landont most ejtette a barátnője. Ezért jött velünk. Valójában ragaszkodtam hozzá. Nagyon rossz bőrben volt, és nem akartam magára hagyni. Hailey meglepődött. — Ugye csak viccelsz? Miért ejtené bármelyik nő Landont? Okos. Észbontóan jóképű. Nem nagyon ismerem, de amit eddig láttam belőle, annak alapján tökéletes pasinak tartom. Még a tökét sem vakargatja. Nikki bólintott. — Tudom. Én se tudtam elhinni. De sosem kedveltem azt a ribancot. — Legyintett, mintha el akarná hessegetni a haragját. Reméltem, hogy talán segíthetsz neki visszaszerezni az önbizalmát. Jaké mesélte, hogy szakítottál Dániellel. Talán flörtölhetnél egy kicsit Landonnal. Semmi komolyra nem gondolok. Hailey megrázta a fejét, mielőtt a sógornője befejezhette volna a mondatot. — Nikki, nem hiszem, hogy ez jó ötlet. Ne értsd félre,

35

kedvelem a bátyád. Nagyszerű fiú. Igazán. — Kétségbeesetten keresett egy jó kifogást. Nem akarta, hogy Nikki megtudja, hogy éppen Markkal van elfoglalva. — Helytelen lenne áltatni abban a tudatban, hogy úgysem lesz belőle semmi. — Tudathatnád vele már az elején, hogy csak rövid távú kapcsolatról van szó. Semmi szex - tette hozzá gyorsan. - Jaké meg is ölné. Csak tűnődj el rajta. Hátha meggondolod magad. Hailey felsóhajtott, és lenézett rózsaszín lábujjkörmeire. Erre van szüksége a legkevésbé — egy újabb kapcsolatra. Most szakított Dániellel. Mark viszonyt akar kezdeni vele, a sógornője meg arra kéri, hogy randizgasson a bátyjával. Ez nem vérfertőző egy kicsit? — Meggondolom, ha megígéred, hogy nem fogod erőltetni. — Megegyeztünk — jelentette ki Nikki derűsen. - Most pedig tölts magadnak egy italt, és gyere ki a verandára. Jaké ma este grillezni fog. Holnaptól pedig elkezdhetjük újra fölfedezni az éttermeket.

36

Harmadik fejezet

Hailey vörösbort szürcsölt, és fél füllel Tony és Landon beszélgetését hallgatta Landon rákkutatásáról. Elmúlt tíz óra, Jaké és Nikki már lefeküdt aludni. Mark úgy tizenöt perce tűnt el. Hailey végül összeszedte a bátorságát, hogy kimentse magát a verandán ülő társaságtól, és elinduljon Mark után. Szerencsére Meredith csüngött Tony szavain, és imádattal bámulta a férfit. A bor okozta bódulat feltehetőleg segített neki ebben. A nappali végében lévő lépcsőn Hailey lement a társalgóba. Mark nem volt ott, ami azt jelentette, hogy vagy a vendégházban van, vagy kint a medence mellett. A nő végigsétált a társalgón át a medencéhez. Marknak azonban nyoma sem volt. Az ördögbe, ez azt jelenti, hogy a vendégházban van. Hailey ennyire nem akart félrevonulni a többiektől. A vendégházban sötét volt. Talán a férfi már alszik? A tolóajtók nyitva voltak. Bekukucskált, de sehol sem látta a bátyja barátját. — Mark? — szólongatta halkan. - Itt vagyok, bébi — felelte a férfi. Már a hangja felizgatta a nőt, és Hailey habozott, mielőtt átment a másik üveg tolóajtón, amely a vendégház nyugati oldalára nyílt. Mark egy székben ült odakint, közvetlenül az ajtó előtt. A vendégház eltakarta őket a verandán lévő társaságtól. Mark fölállt, és kinyújtotta a kezét, Hailey azonban meg

37

rázta a fejét. Tartani akarta a távolságot, ezért inkább a derékig érő lávakő falhoz lépett, amely a vendégház és az óceán között állt. Nekitámaszkodott, szembefordult Markkal, és összefonta a karját. Mark visszaült. Néma csönd volt. Ugye, tudod, hogy szeretlek? - kérdezte Hailey bizonytalanul. - Tudod, hogy bármit megtennék érted... és To- nyért. - Tudom. - Ölni tudnék érted. Azt inkább ne tedd, bár tudom, hogy úgysem tarthatnálak vissza - felelte a férfi. A megivott folyékony bátorságtól hajtva a nő kierőltette magából a szavakat. - De nem lehetek a szeretőd — se a tiéd, se másé. - Micsoda? - kérdezte Mark értetlenül. Hailey a falhoz nyomta a fenekét, ahogy a férfi lassan fölállt, és elindult felé. Mire ki tudott bökni egy „sajnálom”-ot, Mark már ott állt előtte, alig néhány centire. Ennyit a távolságtartásról. A férfi mélyen a szemébe nézett, Hailey feszengett átható tekintete kereszttüzében. Mark végül fölemelte a kezét, és gyengéden megdörzsölte Hailey karját, hogy megnyugtassa. A finom érintés teljesen ellentmondott dühös és hitetlenkedő hangjának. - Azt hiszed, szexpartnerre vágyom? Hailey-nek sebesebben vert a szíve, inkább a férfi közelségétől, mint haragjától. Ám ha így beszél, az azt jelenti, Mark nem fogja olyan lazán viselni a dolgot, mint remélte. - Nem arról van szó, hogy én... Mark fölemelte a kezét, hogy elhallgattassa. - Inkább ne. - De én... - Hailey, egy szót se. Hailey nagy nehezen befogta a száját. Mark a falhoz támasztotta karját Hailey két oldalán, így

38

a nő nem tudott kitérni előle. A férfi csípője Hailey-nek feszült. És Hailey tudta, hogy az nem egy pisztoly a zsebében. Már csak azért sem, mert az úszónadrágjának nem volt zsebe. A férfi elnézett Hailey válla fölött. - Mióta ismerjük egymást? - Régóta. - Hailey nagyot nyelt. - Úgy huszonöt éve. Mark bólintott, és ismét a szemébe nézett, barna szeme olyan komor volt, mint még soha. Összevonta a szemöldökét, és az apró ráncok a szája szegletében kisimultak, és nem voltak olyan mélyek, mint amikor mosolygott vagy nevetett, de ugyanolyan csábítóak maradtak. A férfi olvashatott a gondolataiban, mert lehajolt hozzá, és gyengéden megcsókolta az ajkát, és a forró érintéstől elolvadt Hailey tartózkodása. Ahogy a nő viszonozta a csókot, elengedte a saját derekát, és a férfi csípőjére tette a kezét, és alig bírt ellenállni a késztetésnek, hogy hozzádörgölőzzön. Mark lassan fölemelte a fejét, és sandán nézett Hailey-re. És mit követtem el ez alatt az idő alatt, ami alapján azt képzeled, hogy csak erre kellenél nekem? Hailey lehajtotta a fejét, zavartan és pironkodva, és döbbenten nézte egymásnak feszülő csípőjüket. Még sosem értek így egymáshoz. - Akkor viszont nem értem — suttogta. Nem csodálom - szólalt meg Tony a vendégház sarkáról. Hailey fölkapta a fejét, Mark pedig ellépett tőle, és a falnak támaszkodott. - Már éppen ideje volt — mormolta. Furcsállták volna, ha mind egyszerre jövünk le. Mere- dith azt hitte volna, hogy csak áthelyeztük a parti helyszínét, és követett volna minket — mondta Tony, miközben átsétált hozzájuk a teraszon. Követte Mark példáját, és ő is a falnak támaszkodott Hailey másik oldalán. - Na igen, szerintem szerelmes - mondta Mark.

39

- Kár, hogy már másé a szívem. Nem tudtam, hogy jársz valakivel - mondta Hailey, hangja elvékonyodott a meglepetéstől. - Még nem. -De... - Markkal úgy döntöttünk, hogy túllépünk a holtponton. - Miféle holtponton? Mindketten évek óta vágyunk rád - magyarázta Tony, és megfogta Hailey kezét. — Nem tudtuk eldönteni, hogy kié legyél, ezért úgy döntöttünk, mindketten megpróbáljuk. Hailey egyikükről a másikra nézett, mintha egy teniszmérkőzést figyelne. Ezt nem gondolhatják komolyan. Mindketten udvarolni akarnak neki, és rákényszerítik a választásra. Erről szó sem lehet. Valami nem stimmelt. Nem volt feszültség a két férfi között. Minden figyelmük Hailey-re irányult. Nem kakaskodtak, és nem viaskodtak egymással. Tökéletesen elégedettnek tűntek a versengéssel. Nem ellenségeskedtek. Biztos csak tréfálnak. Hailey elcsüggedt, és egyben megkönnyebbült. Csak játszadoznak vele. Megpróbált nevetni a poénjukon, de nem tudott. Ahogy irántuk érzett, abban semmi mulatságos nem volt. Lehetetlen volt kacagni rajta, és most kimondottan fájt, ahogy forgatta a fejét a könnyeit nyelve. Ha tudnák, mennyire megbántották ezzel, sosem bocsá- tanák meg maguknak. Hailey behunyta a szemét, és nagyot nyelt. Kierőltetett magából egy „hahá”-t, de nem hangzott meggyőzően, és közben könnybe lábadt a szeme. A fenébe - mondta Tony halkan, és szorosan magához ölelte a nőt. — Nem akartunk felzaklatni, kiscsillag. A gyengéd érintéstől Hailey sírva fakadt, és belezokogott a férfi pólójába. Szipogni kezdett. - Akkor hogy tréfálkozhattok ezzel? - Ez nem vicc. Komolyan gondoltuk.

40

— Biztos csak szívattok. Nem tudok választani kettőtök közül. Mark hozzásimult a hátához. Egyik kezével kisimította a nő haját a nyakából. A másikat a vállára tette. Te jó ég, milyen jó érzés! Forró, sima bőrű testek fogták közre Hailey-t. Sajátos illatuk összekeveredett. Mark Hailey nyakához dörzsölte feszes ajkát, mielőtt megszólalt. — Ezért akarunk osztozni rajtad. Hailey megmerevedett, pillanatokkal azelőtt, hogy fölkapta a fejét Tony válláról, és megütötte Markot — ismét. — Jaj. Ez ma a második alkalom, hogy ezt műveled velem. Azt hiszem, ezúttal eltörted. — Mégis mire számítottál? — vette a védelmébe Tony Haileyt. - Olyan vagy, mint egy elefánt a porcelánboltban. Hailey kicsússzam kettejük közül, szétválasztva a saját magával megtöltött szendvicset. Mark az orrát fogta. Tony előrelépett, félresöpörte Mark kezét, és megtapogatta az orrát. — A tapintat nem sokat segített. — Nem tört el — állapította meg Tony leplezetlen megvetéssel a hangjában. — Még csak nem is vérzik. - Hailey- hez fordult. — Nézd, sajnálom. Nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan elterveztük. Kezdjük elölről. Hailey csak nevetni tudott az abszurd helyzeten. Ezek az udvarias, érzékeny, szívszorítóan jóképű férfiak határozottan kényelmetlen helyzetbe kerültek... bármi volt is a céljuk. — Ti tényleg elterveztétek ezt az egészet? — Igen... mondjuk — felelte meggyőződés nélkül Tony. Hailey azt se tudta, mit mondjon. Segítene, ha értené, hogy mi az ördög folyik itt. — Ne legyél ilyen szigorú — szólalt meg Mark. - Még sosem csináltunk ilyet azelőtt. — Még azt sem tudom, hogy most mit próbáltok csinálni — felelte Hailey.

41

Tony körbepillantott, mintha keresne valamit, majd megragadta Hailey kezét, és a fotel felé húzta. - Üljünk le. Hailey engedelmesen követte, és eltűnődött, vajon mi fog kisülni ebből. Amikor egymás mellett ültek, Tony felnézett Markra, aki föléjük tornyosult. - Ott fogsz állni? Eszem ágában sincs a közelébe menni... ma nem. Valahányszor megteszem, megüt. - Nem szándékosan - mondta Hailey. - Megleptél. Nem érdekel. Törd el az ő orrát. Amilyen ronda, senkinek se fog feltűnni. A csók a repülőn nem szerepelt a tervünkben - mondta Tony. -Tudod, mit? Hagyd, hogy a combod köré fonja a karját, és a farkadon feküdjön hét órán keresztül, aztán beszélj nekem a tervünkről - csattant föl Mark. - Vigyázz a szádra! - figyelmeztette Tony. Édes hármasról van szó, és te amiatt aggódsz, hogyan beszélek? Hailey-nek elakadt a lélegzete. Édes hármas? Egyszerre akarnak lefeküdni vele? Elment az eszük. Teljesen megőrültek. Jaké megölné őket, ha tudná, mire készülnek. Nem, először megkínozná, elevenen megnyúzná, és csak azután ölné meg őket. Mégsem, túl dühös lenne ahhoz, hogy elhúzza a kínzást. Egyszerűen ott helyben kinyírná mindkettőt. Elhallgassatok! - csattant fel, de megpróbálta visszafogni a hangját. — Mindketten. Ha Jaké meghall benneteket, nem fogja megvárni, amíg föltehet titeket a következő gépre. Csak belehajít a Csendes-óceánba. - Fölállt, ügyelve, nehogy megint orrba vágja Markot, és a vendégházra mutatott. — Befelé. Most! A férfiak szótlanul követték a házba. Hailey becsukta

42

mindkét ajtót, és lekapcsolva hagyta a villanyt, hogy senki se lássa őket az üvegen keresztül. — Leülni - közölte. A férfiak leültek a kinyitható kanapéra, egyforma testtar tásban. Előrehajoltak, szétterpesztették a lábukat, a combjukra könyököltek, és a kezüket összekulcsolták. Hailey csípőre tett kézzel, terpeszben állva nézett velük farkasszemet. — Na most, biztos vagyok abban, hogy csak félreértésről van szó. Úgyhogy szeretném, ha elölről kezdenétek, és legyetek kedvesek mindent megmagyarázni, amit félreérthetek - kezdve az „édes hármassal”. — Mindketten... — kezdte Mark. — Nem te — szakította félbe Hailey, és Tonyra mutatott. -Te. — Azt hitted, azért költöztünk mindketten Albuquerque- be, mert annyira imádjuk a chilit? — kérdezte Tony. — Persze — felelte Hailey. — Meg a síelést. Tony megrázta a fejét. — Téged követtünk. Arra vártunk, hogy válassz közülünk. De nem tetted. Más pasikkal jártál. Mi pedig vártunk. Úgy gondoltuk, ha kivárunk, előbb-utóbb belezúgsz valamelyikünkbe. — Belezúgok? - hüledezett Hailey. - Mindig úgy bántatok velem, mint a kishúgotokkal. Gondoskodtatok rólam. Mindketten. — Ha úgy érnénk a húgainkhoz, mint hozzád, már börtönben ülnénk. — Tony, neked nincs is húgod. — Nincs, de neked van bátyád. O talán hozzád szokott érni úgy, mint mi? Hailey elfintorodott. — Nem, az undorító lenne. Tony hátradőlt, a kanapéágy háttámlájának támaszkodott, és szokatlan, ferde mosolya elégedettségről árulkodott. — Na, ugye, pont ezt mondtam.

43

Hailey felidézte, hogyan viselkedtek a nőkkel, akikkel randizgattak. Bár ha belegondolt, egyiküket sem látta senkivel már évek óta. Tudta, hogy titokban csajóznak. Csak nem mutatták be neki a nőket. És nem is meséltek neki róluk, de voltak közös barátaik, akik szívesen beszámoltak a lánynak a hírekről. Tony folytatta. — Vitatkoztunk, ki próbálkozzon először nálad. — Jaké tud erről? Mark fölhorkant. — Viccelsz? Igazad van vele kapcsolatban. Az óceánba hajítana minket. — Akkor hát csak vicceltetek az... - Hailey nyakát és arcát elöntötte a forróság, és remélte, hogy a férfiak nem látják a sötétben - ...édes hármassal kapcsolatban. Csak azt akarjátok, hogy válasszak. — Hát, ennél kissé bonyolultabb a helyzet. — Igazán? — kérdezte Hailey gúnyosan. — Nézd, már elárultuk, hogyan érzünk veled kapcsolatban, de azt még nem tudjuk, te hogyan érzel irántunk. — Én tudom — szólt közbe Mark öntelt mosollyal. — Megcsókoltam. Viszonozta. Én már nyertem. Hailey nem tudott ellenállni. Le kellett segítenie a férfit a magas lóról. — Mark, vigyázz, mert gyorsan zuhanni fog a tökéletes hódító státusod. Mellesleg mielőtt megcsókoltál a gépen, éppen azon tűnődtem, hogy melegek vagytok-e. A két férfi csak bámult rá, majd összenéztek, és az este folyamán most először akadt el a szavuk. Helyes. Mark kétszer is tátogott, de nem jött ki hang a torkán. Tonynak elkerekedett a szeme, mintha csak most értette volna meg Hailey szavainak az értelmét. — Ezek szerint azt hitted, hogy én az ő... - Markra meredt, majd Hailey-re. — Szeretője vagyok? Hailey bólintott.

44

— Bizony. Senki sem szólt semmit. Annyira megszeppentek, hogy Hailey legszívesebben megcsókolta volna őket. A pokolba is, visszavágyott a Hailey-szendvicsbe. A gondolattól bizseregni kezdett a bőre, és felgyorsult a pulzusa. Ahogy felidézte, milyen érzés volt, amikor mindkettejük farka a testének feszült, a puncija lüktetni kezdett, és forró nedvesség szivárgott csipkés bugyijába. Osszeszorította a combját, és megpróbálta csillapítani fájdalmas vágyát a két férfi érintésére. Behunyta a szemét, és beleharapott az ajkába, hogy elfojtsa a feltörő nyögést. Erezte Tony közelségét, megcsapta az orrát az illata, mielőtt a másik megérintette. Ahogy Tony átkarolta a derekát, Hailey csukva tartotta a szemét, és élvezte az érintését. Fájdalmasan megmerevedtek a mellbimbói, és azt akarta, hogy a férfi hozzájuk érjen. Ehelyett azonban Tony a nyakához dörgölőzött, végigcsókolta a válláig, és lehúzta a top vékony pántját. Hailey lélegzése felgyorsult, ahogy megragadta a férfi csípőjét, hogy megkapaszkodjon benne, mert szédült az érintésétől. Hátradöntötte a fejét, felkínálta a mellét, és a férfi ajka közelebb vándorolt a vékony pamut szegélyéből kidomborodó hajlat felé. Csak... még... néhány centi. Tony azonban nem időzött el itt, és nem ment lejjebb. Hailey fülébe suttogott: — Nem vagyok meleg. Hailey megnyalta a száját, és nagyot nyelt. Nem, valóban nem meleg. Hála az égnek. A férfi megpróbált elhúzódni tőle, Hailey azonban szorosan fogta a csípőjét. Tony felkuncogott. — Ügy tűnik, én is befutottam. - Közelebb húzta magához Hailey-t, és a mellkasára vonta a fejét. — Úgyhogy döntened kell. Mark hangja halkan és feszülten szólalt meg a kanapéról. — Egyikünk vagy mindkettőnk. Vagy... egyikünk sem.

45

Negyedik fejezet

Hailey kibotorkált a konyhába, és még arra se vette a fáradságot, hogy fölvegyen egy köntöst. Bő, kék-sárga margarétamintás pamut rövidnadrágban és túlméretezett fehér pólóban, ami valaha Tonyé volt, követte a kávé illatát. Már majdnem dél volt, és a házban néma csönd honolt. Mindenki lement a partra rajta kívül. Nikki reggel benézett, és megkérdezte, velük tart-e. Hailey kinyögött egy „nem”-et, és a fejére húzta a párnát. Egyik szekrényt a másik után nyitotta ki. Hol vannak az istenverte kávésbögrék? Tegnap éjjel még látta őket. Utálta, amikor átrendezték a holmikat, különösen a konyhában. Rosszul aludt, hála Tony és Mark ajánlatának és az időeltolódásnak. Talán csak képzelte azokat a kávésbögréket. Talán kávésbögrékről álmodott. Nem, Tonyról és Markról álmodott. Mindkettejükről. Felnyögött, és a halántékára szorította az ujjait. Gondolkozz — mondta magának. — Hol láttad a kávésbögréket? Tony hangjára riadt föl. - Majd én megcsinálom. Ülj le. Hailey a mellkasára tette a kezét, hogy lelassítsa a szívverését, és megfordult, ködös tekintetével a férfi alakját keresve. Ezt ne csináljátok többet. - Lomhán végignézett a konyhán és a nappalin. — Hol van Mark? A szófához vánszorgott, fogott egy párnát, és az oldalára fekve várta a kávét.

46

- Tessék - mondta Tony. Hailey kinyitotta a szemét, és fölpillantott a férfira a haján keresztül. Tony szemmel láthatóan jól aludt. Lezuhanyozott, megfésülködött, megborotválkozott. A fenébe is. O meg ilyen szarul fest. Az arca feldagadt, a haja kócos, és rossz a le- helete. Hailey felült, és kinyújtotta a kezét. Amikor a meleg bögre hozzáért a tenyeréhez, köré fonta az ujjait. — Köszönöm. Azt hiszem, megmentetted az életemet. Szájához emelte a kerámiabögrét, és beszívta a kávé illatát, mielőtt belekortyolt. Tökéletes volt. Tony szótlanul melléült. Miután Hailey ivott pár kortyot a forró italból, Tony kisimította a nő haját az arcából, ám az erőfeszítése hiábavalónak bizonyult. Amint elengedte az egyenes, selymes hajtincseket, azonnal visszahullottak a szemébe, Hailey azonban hagyta, hadd próbálkozzon. Élvezte a férfi érintését, még az ilyen ártatlan hajsimítást is. Miért nem mentél velük? — kérdezte, az álomtól vagy éppen az álmatlanságtól reszelős hangon. - Aggódtunk érted. Hailey a kávéjába bámult. - Úgy érted, te és Mark, vagy mindenki a házban? — Mark és én. Néhány korty után Hailey felsóhajtott, vett egy mély levegőt, és kimondta: — Nem tudok választani kettőtök közül. — Helyes. Hailey kisöpörte a szeméből a haját, több sikerrel, mint Tony, és végre a férfi szemébe nézett. - Miért? — Nem hiszem, hogy a barátságunk túlélné, ha választanál közülünk. Szeretlek. Hailey megfeledkezett a kezében tartott bögréről, amíg a forró kávé rá nem löttyent a kezére. Jaj! A szájához emelte a kezét, és kiszívta a forróságot és a fájdalmat, miközben a férfi utolsó szavai visszhangzottak a fejében. Szereti? 47

Tony azonban folytatta, mielőtt ideje lett volna felfogni a hallottakat. — Markot is szeretem. Egyikőtöket sem akarlak elveszíteni. Hailey azonban leragadt a „szeretlek’-résznél. A férfi nem csupán vágyik rá. Szereti. Hailey annyira vágyott rá, hogy maga is kimondja, de képtelen volt rá. Még nem. Persze, ő is szereti Tonyt. Ez nem is kérdés. De Markot is szereti. És azt akarta, hogy mind észnél legyenek, ha belevágnak. Ha egyáltalán belevágnak. Hogy időt nyerjen, Hailey szalvéta után kezdett kutatni, de mivel sehol sem talált, átvette a bögrét a másik kezébe, és a pólójába törölte a kezét. — Szerinted ez nem fogja tönkretenni a barátságunkat? Úgy értem, a férfiak nem szoktak osztozkodni. Ti az édes hármast úgy szoktátok érteni, hogy egy férfi van két nővel. Lehetőleg ikrekkel. Én legalábbis ezt hallottam. — Gondolj bele, Hailey. Már évek óta osztozunk rajtad. Hailey elpirult, erősebben szorította a bögrét, és igyekezett nem feszengeni. — De nem úgy. — Csak annyi változik, hogy most már tudod, hogyan érzünk irántad. Hailey hitetlenkedve felvonta a szemöldökét. Tony félmosolya kissé félénk volt. — Úgy értem, a szexet leszámítva. Hailey a férfi khakiszínű rövidnadrágjára bámult, és elvörösödött. Érezte, hogy ég a füle. Nem csak a füle. Az egész teste lángolt. — Na igen — mondta Tony. — Reméltem, hogy ezzel is kezdünk valamit. El tudod képzelni, milyen kényelmetlen, hogy állandóan begerjedek a közeledben? Ha a férfi is úgy érzett, mint ő, ahogy elöntötte a forróság az ágyékát, amikor kettejük között ült, és gyengéden cirógatták a karját és a vállát, akkor igen, el tudta képzelni. Amikor

48

azt hitte, hogy az érintésük pusztán testvéri, a nemi szerve akkor is többre vágyott. Amikor először érzett így, meglepődött, hogy a nők is átélhetnek kangörcsöt. Hála az Internetnek a nyuszis vibrátorért. Szexjátékok diszkréten kiszállítva a postaládába. Nem kell többé zavarba jönni. Hailey imádott az Internetről vásárolni. Tony átkarolta a vállát, és magához szorította a nő testét, majd csókot nyomott a fejbúbjára. — Éhes vagy? — Ez kérdés? — Nehéz éjszakád volt. — Igen, éhes vagyok. — Hozok valami reggelit. Találkozzunk a verandán tizenöt perc múlva. — A többiek mikor mentek el? — kérdezte Hailey, és eszébe jutott, hogy talán jobb, ha megmosakodik és felöltözik, mielőtt visszaérnek a többiek. — Tíz körül. Mark azt ígérte, felhív, mielőtt visszaindulnának. — Gyorsan lezuhanyozom. Tony megcsókolta Hailey szája sarkát. — Rendben. Tizenöt perccel később, fehér sortban és babakék topban, nedves hajjal, Hailey ismét embernek érezte magát, amikor Tony lerakta elé a friss bögre kávét, tojást és epres pápáját az asztalra. — Köszönöm. — Hailey majdnem felnyögött. — Eszméletlen guszta. Tony melléült a kerek, kovácsoltvas asztalhoz a verandán. Jellegzetes, gyönyörű hawaii napnak néztek elébe. Kék volt az ég. A hullámok morajlása olyan hangos volt, hogy tisztán fölhallatszott az emeletre. Hailey mélyen beszívta az édes levegőt. Soha sehol nem volt ilyen finom illata a levegőnek, mint a konai parton. A nap melege a csontjáig hatolt. Ezért

49

jött Hawaiira minden januárban. Igaz, az óceán szeszélyesebb télen, ő viszont a finom, meleg napok miatt járt ide. Miután néhány falattal enyhítette az éhségét, készen állt, hogy megbeszéljék a részleteket, de nem tudta, hol kezdje. Vajon írtak már erről könyveket? Valószínűleg utánanézhetne a neten. Két férfi és egy nő kapcsolata. - Hol kezdjük? - kérdezte, mielőtt bekapott még egy falat pápáját, hogy leplezze a zavarát. A férfi mosolyra húzta száját, szeme csillogott. —Már évekkel ezelőtt elkezdtük. Csak folytassuk, amit elkezdtünk, de többé ne fogjuk vissza magunkat. - Elkomorult az arca. - De egyelőre ne szólj erről a bátyádnak, addig legalábbis ne, amíg nem érzed elég erősnek magad ahhoz, hogy kiállj magadért. Hailey beleborzongott a gondolatba, hogy elmondja Jake-nek. —Ebben igazad van. — Végül a testvére úgyis beletörődne. Valószínűleg. Na jó, talán. De amíg erre nem kerül sor, addig Hailey az ő kishúga marad. És Jaké nagyon oltalmazó tud lenni. Gondolom, ez azt jelenti, hogy nem szeretnétek, ha visszaköltöznék Texasba. —Remélem, nem akarsz elhagyni minket. Ezzel a hírrel megleptél. Nem beszéltünk róla, de ha elmész, én követlek. Szerintem Mark is. Bárhol találok munkát, ahol van gyerekklinika. Mark szép kis vállalkozást épített Új-Mexikóban, de a világ minden részére szállít. O is bárhol tud dolgozni. Hailey még valamit tudni akart. Sejtette, hogy mi lesz rá a válasz, de hátha téved. Nem ez lenne az első eset. Idegesen végighúzta az ujját az asztal terrakottacsempéi közt. - Van itt valami, amiről tudnod kell. - Habozott. - Nikki azt szeretné, ha felvidítanám a bátyját. Most szakított vele a barátnője, és azt akarja, hogy... - Nem — szólt közbe Tony szigorú ábrázattal. - Ez egy zárt

50

kapcsolat. Próbáld megérteni. Az, hogy Markkal osztozunk rajtad, nem jelenti azt, hogy más férfiakkal is osztozunk. Nem fogunk. Csak te meg én és Mark. - És mi lesz Meredithszel? - Mi lenne vele? Hailey összehúzta a szemöldökét. - Ne add itt a hülyét. - Nem érdekel Meredith. - És a többi nő? - Megmondtam, hogy csak te meg én és Mark vagyunk. Hailey meg akarta kérdezni, mi lesz, ha ő már nem lesz elég nekik egyedül, de nem merte. Az a jövő. Tony őszintén válaszolna, azt mondaná, hogy senki se látja előre, mi fog történni. A gondolat, hogy a férfiak egy másik nőt is bevonnak a kapcsolatba, felkeltette a harci kedvét. Hailey tudta, hogy ez nem igazságos. 0 két férfit kap. Ok viszont csak egy nőt. De nem érdekelte. Tony félbeszakította a gondolatmenetét. - Dánielnek volt kulcsa a lakásodhoz? Nem. — Nem tette hozzá, hogy Dániel kért kulcsot, ő viszont mindig talált valami kifogást, amivel elhárította. Nem tűnt volna helyesnek. Ami viszont különösnek tűnt. Marknak és Tonynak is van kulcsa a földszintes házhoz és a kocsijához is. Pedig ők nem is kérték. Hailey úgy érezte, jól jöhet. így is volt, különösen, amikor kizárta magát a kocsiból, vagy egyikük beugrott a házba megjavítani valamit, amíg ő nem volt otthon. Tony bólintott. Helyes. Van még nálad valamije, amit vissza kell adnunk, vagy mindent visszakapott, amikor szakítottatok? Hailey idegesen a szájába harapott. Csak néhány ruha - ismerte be, és úgy érezte, mintha megcsalta volna Markot és Tonyt. Ugyanakkor ez megmagyarázza Dániel tegnapi telefonhívásait. Talán csak vissza

5i

akarta kérni a holmiját. De akkor miért nem hagyott üzenetet? — Ha felbukkan itt, akkor nem maradhat - jelentette ki Tony, tisztán és érthetően, feszült, kimért hangon. — Persze hogy nem. De nem fog idejönni. Hiába lenne rá ideje, mi már végeztünk egymással. Tony szembefordult Hailey-vel, és maga felé fordította a nőt is a székkel együtt, a vas széklábak hangosan nyikorogtak a betonon. Farkasszemet néztek egymással. Tony megfogta a kezét. Az arckifejezése ellágyult, és már csak aggodalmat tükrözött. — Megtennél valamit? — Mit? - kérdezte Hailey gyanakvóan. — Ha telefonál, szólj nekem vagy Marknak. Különös kérés, de határozottan nem nehéz betartani. — Persze, hogyne. — Azonnal. Ne várj az alkalmas pillanatra. Rögtön szólj nekünk. — Néhányszor keresett, amíg tegnap a gépen ültünk, de nem hagyott üzenetet. Valószínűleg csak a holmiját akarja visszakapni a házból. — A fenébe. — Mi az? - kérdezte Hailey. A férfi aggodalma őt is nyugtalanná tette. Tony elengedte a kezét, és hátradőlt. — Csak egy megérzés. Rossz jel. Tony megérzései rendszerint helytállónak bizonyulnak. Ezért is volt olyan jó orvos. Ám a gyógyító ösztöne többévi tanulás és tapasztalat eredménye. — Ennél nyilván többről van szó — mondta Hailey. - A megérzéseid általában tényeken alapulnak. Tony nem válaszolt azonnal. Amikor végül megszólalt, kimérten beszélt, mintha attól félne, hogy valami rosszat mond.

52.

— A nő, aki a szomszédban lakik, családon belüli erőszak áldozatainak segít. A célzás váratlanul érte Hailey-t. — Én nem... Dániel sosem ütött meg. Hailey nem említette a falat. Tony ujjai gyengéden végigsimították a jobb bicepszét. — Soha? A fenébe. Elfelejtette elfedni a zúzódást ma reggel, zuhanyozás után. — Nem ütött meg. Megfogta a karomat, megrázott, de nem ütött meg. — Mit éreznél, ha Jaké okozna ilyen sérülést Nikkinek? Hailey-nek elakadt a lélegzete a döbbenettől. — Jaké sosem bántaná Nikkit — szaladt ki a száján, és elborzadt, hogy Tony arra célozgat, hogy a bátyja képes lenne bántani egy nőt. — így igaz. Dániel viszont bántott téged. Nem számít, hogy nem esett neked, és nem ütött meg. Elég durván bánt veled ahhoz, hogy zúzódást okozzon. Hailey kényelmetlenül fészkelődött. Tonynak igaza volt. — A családon belüli erőszak nem fizikai támadással kezdődik. Hanem szavakkal. Vajon ezért érezte mindig úgy, mintha Dániel szavakkal verné? Hányszor mondogatta magának, hogy csak vitatkoznak, mint minden normális pár. Csakhogy a vitáik nem tűntek normálisnak. — Néha a férfi üt. Néha megelégszik azzal, ha csak megalázza a nőt. — Tony habozott, és Hailey lélegzet-visszafojtva várta, hogy mit fog mondani ezután. — Nagyon veszélyessé válhat, ha a nő végül rászánja magát a szakításra. — Azt gondolod, hogy mivel kidobtam Dánielt, utánam fog jönni? — Hailey ezt nem akarta elhinni. Azt akarta hinni, hogy a férfi továbblép, és békén hagyja. De nem pont ezért tartotta ébren a félelem abban a phoenixi szállodai szobában? Tony hanyag vállrándítása nem enyhítette szavainak élét.

53

— Szerintem egy ideig jobb, ha vigyázunk. — Nem fog utánam jönni — mondta Hailey erőtlenül, bár maga se hitte. Ezért volt olyan nyugtalan, ezért várta az elkerülhetetlent. Dániel verbális támadásai egyre kevésbé voltak burkoltak. Hailey semmivel sem tudott a kedvére tenni, hiába próbálta. Dániel elvesztette az önuralmát, és sérülést okozott a karján, és megrándította a nyakát. Nekilökte egy istenverte falnak. Hailey félt, hogy végül elveszíti a maradék kis önkontrollját is, és valóban megüti. De miért jönne utána? A férfi nyilvánvalóvá tette, menynyire megveti őt. Miért ne keresne magának valaki jobbat? — Sajnálom — mondta Tony gyengéden. — Nem akartam tönkretenni a nyaralásod. Talán igazad van. Talán nincs okunk az aggodalomra. A fenébe is, remélem, hogy igazad van. De azért nem árt az óvatosság. Hailey megpróbálta elnyomni a riadalmát. Tony váratlanul elmosolyodott, és átmenetileg félresöpörte a nő félelmét. — Mihez lenne ma kedved? Akarod, hogy lemenjünk a partra, és csatlakozzunk a többiekhez? Hailey-nek bűntudata támadt. A férfi azzal tölti a nyaralását, hogy róla gondoskodik, ahelyett, hogy szörfözne, vagy rájákat fogna. Hailey legszívesebben sírva fakadt volna, amiért ilyen romhalmaz az élete, de ezt mégsem mondhatta neki. — Miért nem mész te a többiek után? Én inkább itthon pihenek. Rosszul aludtam az éjjel, és még mindig az albuquerque-i óra szerint jár a szervezetem. Talán szundítok egyet. Tony előrehajolt, és megfogta a nő térdét. — Most ittál meg két bögre kávét. Nem fogsz aludni. Ebben igaza volt. Hailey-nek felgyorsult a légzése, ahogy nézte, amint a férfi hosszú, barna ujjai lassan felsiklanak sápadt lábán a fehér sort aljáig. Amikor itt megállt, Hailey is

54

visszafojtotta a lélegzetét, behunyta a szemét, és egyedül a férfi kezére koncentrált, és hogy milyen közel van a titkokhoz, amelyeket mostanáig még nem fedezett föl. Nem a kávé ajzotta fel Hailey-t. Hanem Tony. Totálisan be van gerjedve. Pont. Amíg a szexuális feszültség az ágyékában nem enyhül, addig képtelen lesz aludni. Volt egy kis vibrátor a fürdőszobai szivacsában, és komolyan eltöprengett azon, hogy használja. A férfi keze ismét megindult, őrjítően lassan, Hailey szeméremteste felé. A nő elhessegette a vibrátor gondolatát. Gyorsan kapkodta a levegőt, félt, hogy ha mélyet lélegzik, elriasztja a férfit. Tony ujjai elérték a bugyija szélét, és hüvelykjével gyengéden megsimogatta a nagyajkakat a vékony, selymes anyagon keresztül, mely már teljesen átnedvesedett. Hailey lihegett, ahogy a kellemes sajgás, mely megzavarta álmát, felerősödött. Hátrahajtotta a fejét, kissé előretolta a csípőjét, és szélesebbre nyitotta a lábát. Levegő után kapkodva várta, hogy a férfi folytassa. Az anyag a testük között nem csökkentette az élvezetet, amelyet a csiklóját dörzsölő hüvelykujj okozott, és Hailey a férfi kezéhez nyomta magát. 0, igen. Szétnyíltak a térdei. Nem érdekelte, hogy úgy fest, mint egy céda. Vágyott a kielégülésre, és szinte könyörgött érte. - Biztos bársonyosan sima a bőröd a bugyid alatt - mormolta a férfi fojtott hangon. — Igazam van? Hailey nem bírt megszólalni, bólintani is alig tudott. — Ezt igennek veszem, de talán jobb, ha személyesen nézek utána. O, igen. Nézz utána. Kérlek, nézz utána! - könyörgött magában Hailey, és megemelte a csípőjét, felkínálva sima, legyantázott szeméremdombját a férfinak. Amikor a férfi belecsúsztatta az ujjait a bugyijába, Hailey- nek elakadt a lélegzete. Közel, nagyon közel járt. Mennyei volt. Ám a csiklója sóvárgott a férfi után. Arra vágyott, hogy

55

ott érintse meg. A férfi a nedves hüvelyébe csúsztatta egy ujját, és megtalálta az érzékeny pontot. Fenséges érzés volt. Tony félrehúzta a bugyit, feltárva Hailey meztelenségét a napnak és a saját tekintetének. A férfi forró, párás lehelete megcsapta a meztelen nagyajkat pillanatokkal azelőtt, hogy meleg, puha száját hozzányomta volna. Hailey az ajkába harapott, hogy elnyomja a feltörő kiáltást. Tony nyelve megcélozta a csíklóját, és körbe-körbe fic- kándozott körülötte, incselkedőn és kínzón. Igen, tudta, mire vágyik Hailey. Játszadozott vele. Ujjával tovább dörzsölte a G-pontját. Nyelve becsusszant a csikló fitymája alá, és hegyével a parányi makkocskát izgatta. Az egy pontban összpontosuló gyönyör elviselhetetlenné vált. Hailey elélvezett, a gyönyör végigfutott a testén. - Tony - nyögte, és a férfi kezének feszült, ujjait a karfába fúrta, maga sem tudta, hogy azért-e, hogy ki ne repüljön a székből, vagy hogy le ne essen a betonpadlóra. Ahogy levegőért kapkodott, Tony fölemelte a székből, és a karjába vette, amíg Hailey magához nem tért. A nő még a karját sem bírta fölemelni, hogy átölelje a másik nyakát, és feje a férfi vállára hanyatlott. Tony leült vele az egyik fotelbe, szorosan magához ölelve őt, amíg a nő végül eléggé összeszedte magát ahhoz, hogy átkarolja a férfi derekát. Amikor Hailey légzése és szívverése végre lelassult, meghallotta Tony szapora és reszelős zihálását. Hallotta szíve zakatolását. Hosszú és kemény farka nekifeszült a lány csípőjének. Ellökte magát Tony mellkasától, majd hátradőlt, és szétfeszítette a férfi combját. Egyenesen a farkával akart foglalkozni, de elcsábította a másik ajka. Még soha nem csókolóztak, úgy nem, mint Markkal, és Hailey tudni akarta, vajon valóban olyan tökéletes-e az ajka, amilyennek látszik. Mindkét kezét a csípőjére tette, és a kezére támaszkodva előrehajolt. Tony mélyen a szemébe nézet, és a kézfejével Hailey mellbimbóját cirógatta, akiben ismét fellángolt a vágy, mielőtt

56

megérintette a férfi száját. Tony lassan mélyebbre hatolt a nyelvével, miközben mindkét kezét becsúsztatta a top alá, ujjaival végigsimított a nő bordáin, ahogy fölcsúsztatta a kezét, hogy megfogja a mellét. Hüvelykujjaival Hailey mellbimbóját ingerelte, ahogy a nyelve megtalálta a nő nyelvét, és megízlelték egymást. Tony szája tökéletes volt, Hailey azonban már annyira vágyott a farkára, hogy nem bírt tovább várni. Megszakította a csókot, és elindult lefelé a férfi nyakán, nyalogatta és csókolgatta, miközben kigombolta a sortot. Ahogy lassan lehúzta a cipzárt, Tony farka hozzáért Hailey kezéhez. A nő belenyúlt a nadrágba, és a férfi meztelen testét találta alatta. Nem viselt alsónadrágot. Eggyel kevesebb akadály. Hailey imádta a férfi farkának az érintését. Biztosan csak álmodik. Ez nem lehet igaz. Már olyan régóta vágyott rá. És most az övé. Lehajolt, haja az arcát keretezte, ahogy kiélvezte a férfi látványát. Ugyanolyan sima volt, mint az egész teste, még a golyói is. A nő minden ízében vágyott rá, a szájába akarta venni, és a kezébe, és nedves hüvelyébe. De előbb meg akarta kóstolni. Lehajolt, és megnyalta a sötét, duzzadt makkot. A férfi farka megugrott az érintéstől. — Hailey — nyögte Tony. — Óvszer. A hátsó zsebemben. A nő fölnézett rá a szemébe hulló hajtincsein keresztül. Mosolyogva belenyúlt a sort hátsó zsebébe, és megmarkolta a feszes feneket, mielőtt kihúzta a gumit, és föltartotta Tony előtt. A férfi utánakapott, Hailey azonban elrántotta a kezét. — Még nem. Még nem végeztem. — Arcát odaadóan a férfi farkához nyomta, majd a tövétől a hegyéig végignyalta. — Hailey — lihegte Tony. Hailey már túl régóta vágyott a férfira, már túl régóta szerette ahhoz, hogy elsiesse. Ügyet se vetett rá, és a herékhez fordult, egyiket a nyelvével ingerelte, és örült, hogy nem kell aggódnia, hogy lenyel egy szőrszálat. Gyengéden a szájába

vette a másikat, és körbe-körbe körözött rajta a nyelvével. A férfi erős testszaga és fűszeres szappan illata csapta meg az orrát. Az íze egyszerre volt édes és sós, de volt egy ismeretlen íz is. A szerelem meleg, biztonságot nyújtó érzése áradt szét Hailey testében. Tony volt az. Csak Tony. Könnybe lábadt a szeme. Fölemelte a fejét, és látta, hogy a férfi őt nézi, arcára szenvedélyes érzelmek ültek ki — szerelem, aggodalom, vágy. — Szeretlek - suttogta Hailey olyan halkan, hogy nem volt benne biztos, hogy Tony meghallotta. A férfi arca azonban ellágyult, az aggodalom, amitől öszszevonta a szemöldökét, szertefoszlott. Hallotta. Egyik kezével megfogta Hailey fejét. — Én is szeretlek, kedves. Hailey felnyitotta a kis zacskót, Tony makkjára helyezte a kondomot, és teljes hosszában ráhúzta. Ahogy előrehajolt, hogy a szájába vegye, Tony telefonja teljes hangerővel a Texas Flight című dalt kezdte játszani. Hailey felkuncogott. — Valaki rosszul időzített. — Mark — nyögött fel Tony. — Akarod, hogy fölvegyem? — incselkedett Hailey. Esze ágában se volt fölvenni a telefont. — Még csak az kéne! — Gondolom, jobb, ha sietünk. — Igen! Ahogy Tony mobilja elhallgatott, Hailey az ajka közé vette a férfi farkát. Olyan mélyen vette a szájába, amennyire csak tudta, de nem tetszett neki a kondom íze és érintése. Visszamászott a férfi mellkasára. — Tony — mormolta, és gyengéd csókot nyomott a férfi szájára. - Érezni akarom az ízed. Nem szeretem a gumit. — Nem most fogjuk megvitatni — felelte fojtott hangon Tony, majd gyorsan lehúzta Hailey sortját és bugyiját, aztán felült, és segített neki levenni őket. A saját rövidnadrágját 58

is ledobta. Hailey ismét az ölébe ült, kezét a mellkasának nyomta. Lüktető ajkát föl-alá dörgölte a férfi farkán, szemét behunyta, úgy élvezte a sima forróságot a lába között. Más érzés volt, a síkosság a göndör szőrzet nélkül. Ismét közel járt. Nagyon közel. Tony megragadta a nő fenekét, és fölemelte a csípőjét. Hailey kinyitotta a szemét, amikor a férfi a farka hegyét duzzadt puncijához nyomta. Mélyen egymás szemébe néztek, miközben Hailey lassan leereszkedett rá, és a férfi kitöltötte belülről, és minden egyes centit kiélvezett. Tony ujjait Hailey ujjai közé fonta, és közelebb húzta magához a nőt, amíg a nő melle a mellkasához nem ért. Érzékien megcsókolta. — Szeretlek, Hailey — mondta halkan. Szavai örökre beleégtek Hailey szívébe. Megcsókolta a férfi állát, majd a nyakát, és ismét az ajkát. — Szeretlek - suttogta ő is. Tony egyik kezével maguk közé nyúlt, és azonnal megtalálta a nő csiklóját. Ahogy megsimogatta a borsónyi idegcsomót, mozogni kezdett, hosszan és mélyen. Hailey megszorította a másik kezét. A finom érzés felerősödött, és nem tudott többé ellenállni neki. Kirobbanó, leírhatatlan gyönyör futott végig a lábán, és föl a hasán a mellkasába. Benső izmai összehúzódtak Tony farka körül, és szorosan maguk közé fogták a férfi nemi szervét. Saját, szűnni nem akaró gyönyörén keresztül is érezte a férfi orgazmusát, hímtagja lüktetését a hüvelyében. Amíg próbáltak levegőhöz jutni, Tony átkarolta Hailey-t, és szorosan magához ölelte. Hailey a férfi mellkasát fedő puha pamutingbe temette az arcát, és lábát Tony csípője köré fonta. Olyan jó illata volt. A férfi saját szaga, egy kis szappanillat és a szeretkezés szaga keveredett a levegőben. Amikor végre lelassult a szívverésük, Tony megszólalt. — Jól vagy? — Aha — sóhajtott fel Hailey.

59

■ — Most már fogsz tudni aludni? Hailey kinyújtózkodott a férfin. — Mi az, hogy. Tony oldalt fordult, óvatosan a fotelba fektette a nőt, majd fölállt, levette a kondomot, és lehajolt a sortjáért, akaratlanul is megmutatva Hailey-nek formás fenekét, izmos combját és lábikráját. Úgy festett, mint egy lebarnult görög szobor. Túl hamar eltakarta a látványt a sortjával. Hailey ismét felsóhajtott. Már alig várta, hogy anyaszült meztelenül lássa a férfit. Remélte, hogy hamarosan erre is sor kerül. Tony fölvette Hailey bugyiját, és föladta rá. Hailey fölemelte a csípőjét, ahogy a férfi ráadta. Aztán Tony a rövidnadrágját is fölszedte, és felnyalábolta Hailey-t a fotelből. — Hová megyünk? - kérdezte a nő. — Te az ágyba — felelte tárgyilagosan a férfi, miközben bevitte a verandáról a házba. - Én meg megszabadulok az óvszertől, nehogy a bátyád meglássa. — Hamarosan visszaérnek. - Hailey Tony mellkasához bújt, és a kielégülés öröme elnyomta az aggodalmát a többiek visszatérése miatt. — Kár. — Az bizony. Tony ágyba fektette és betakargatta, majd kiment a szobából. Hailey hallotta, ahogy lehúzza a vécét. Pár pillanattal később a férfi ujjai megsimították az arcát. Kinyitotta szemét. — Biztos, hogy jól vagy? — kérdezte Tony. — Jobban érezném magam, ha mellettem maradhatnál mormolta Hailey. — Én is. Hailey elmosolyodott, az arcát cirógató kézért nyúlt, és a mellkasára tette. — Istenem, milyen szép vagy — mondta Tony megindultam — Nem olyan szép, mint te — felelte álmosan a nő.

60

A férfi ajka hozzáért az övéhez, ahogy Tony azt suttogta: — Nem vagyunk egy súlycsoportban. Hailey vitatkozni akart, de túl nagy erőfeszítésbe tellett volna megmozdítania az ajkát. Mielőtt álomba merült, arra gondolt, hogy Mark remélhetőleg nem lesz csalódott, amiért elkezdték nélküle.

61

Ötödik fejezet

Hailey valamivel éjfél után ébredt arra, hogy éhes. A házban síri csönd honolt, és eltűnődött, vajon már mindenki ágyba bújt-e, vagy elmentek-e bulizni. Megtalálta a sortját, ahol Tony hagyta a széken a szoba egyik sarkában, és gyorsan fölvette. A nappali ajtaján beszűrődő holdfényben kibotorkált a konyhába. Fölvett egy banánt a gránitpultról, egy joghurtot a hűtőből, és egy kanalat, majd kiment a verandára. A medencére néző korlát mellett állt, melyen túl az óceán terült el. Rézsútosan balra volt a vendégház. A redőnyöket lehúzták, de Hailey mégis látta, hogy sötét van odabent. így már tudta, hová tűnt mindenki. Ha elmentek volna otthonról, felhúzva hagyják a redőnyt. A tengeri fuvallat felborzolta a haját, és végigsimított a bőrén. Hailey mély elégedettséget érzett. Lerakta a banánt a korlát melletti kis asztalkára, amíg megette a joghurtot, és hallgatta, ahogy a hullámok a partot nyaldossák. A tenger ritmusa elhódította. Legszívesebben ágyba bújt volna Tonyval. Vagy Markkal. Eltűnődött, vajon ki alszik az ágyban, és ki kapta a kanapéágyat. Lerakta az üres joghurtosdobozt és a kanalat az asztalra, és fölvette a banánt. Éppen lehúzta egyik oldalon a héját, amikor a vendégház üvegajtaja kinyílt, és egy árnyalak lépett elő, egy szál sötét bokszeralsóban. Hailey-nek elakadt a

lélegzete, amikor a férfi nyitva hagyta az ajtót, és a medence melletti székhez lépett. A mozgásából meg tudta állapítani, hogy Mark az. A férfi megállt, és mintha megérezte volna a nő jelenlétét, felpillantott a teraszra. Hailey-be ekkor villámcsapásként hatolt a felismerés. Délután lefeküdt Mark legjobb barátjával, alig tizenkét órával ezelőtt. Ha most csatlakozik Markhoz, le fog feküdni vele is, holott még mindig Tony illatát viseli a bőrén. A férfi pedig éppen erre várt. A döntésére. Hailey ebben olyan biztos volt, mintha Mark nyíltan a szemébe mondta volna mindezt. Nem volt más választása, válaszolnia kellett. Az érintetlen banán az üres joghurtosdoboz mellé került. Hailey a lehető leggyorsabban átszaladt a nappalin a lépcsőhöz, lesietett a földszintre, átvágott a társalgón, és kiment a medencéhez. Amikor odaért a férfi mellé, az megfogta a kezét, és egy fotelhoz vezette. Mark leült, és az ölébe húzta Hailey-t. Erekciója sürgetően kidomborodott a vékony pamutalsó alól, Hailey érezte a fenekének nekifeszülő forróságot a sortján keresztül. A férfi mellkasára borult, aki átkarolta a derekát. így üldögéltek egy ideig, míg végül Hailey halkan megszólalt: — Sokáig fent vagy. — Nem tudok aludni. Tony horkol. Hailey már elég sok éjszakát töltött Tony kanapéján ahhoz, hogy tudja, ez hazugság. — Tony nem szokott horkolni. — Akkor talán dorombol. Még sosem láttam ilyen boldognak. Mark felhúzta a jobb térdét a nő karja mellé. Hailey végigsimított a combján és a sípcsontján, élvezte a férfi szőrének érintését és a forró, meztelen bőr tapintását. Karját a lába köré fonta, kissé előrehajolt, és megcsókolta a férfi térdét, mielőtt ráhajtotta a fejét. Mark megmozdult, és meglökte. Forró és puha ajka meg

63

érintette Hailey nyakának és vállának hajlatát. Borostája durva és szúrós volt. - Kialudtad magad? - Aha. Mark kis köröket rajzolva megdörzsölte Hailey hasát. - Jól vagy? Tony nyilván elmondta neki. — Igen. És te? - Én is. — Mit mondott neked? - Semmit. Hailey fölemelte a fejét a férfi térdéről, és a válla fölött hátranézett - a válasz meglepte. — Akkor honnan tudod? Mark keze egyre nagyobb körökben simogatta a hasát, és az ujjai már hozzáértek a melléhez és a szeméremdombjához. — Már mondtam. Még sosem láttam ilyen boldognak. A Hailey hasában összpontosuló gyönyörhöz feszültség vegyült, miközben várta, hogy mit mond következőnek a férfi. Vajon dühös lesz? Féltékeny? Zavarba ejtő kérdéseket fog feltenni? Végül Mark megszólalt, hangja megnyugtató volt. - Lazíts. A gyengéd felszólításra Hailey beleolvadt a férfi ölelésébe, és elérzékenyült. — Mark — suttogta. — Mi az? Hailey nem tudta eltitkolni a szavakat, sem a mögöttük megbúvó érzelmet. — Szeretlek. Mark keze félbeszakította a felfedező útját, és a férfi magához ölelte őt. - Én is szeretlek. Hailey súlytalannak érezte magát, mintha az éjszakai égen szikrázó csillagok között lebegne. Csak ki kell nyújtania a

64

karját, és levehet egyet az ébenfekete égboltról. Ez lenne a szerelem? Azt hitte, volt már szerelmes korábban, de még sosem érzett így, még sosem érezte ennyire szabadnak a lelkét, mintha bármi megtörténhetne. Mark felcsúsztatta a kezét a mellére, és hüvelykujjával a mellbimbóját izgatta a topon keresztül. Hailey begörbítette a hátát, és a férfi combjába markolt, amikor a gyönyör szikrái a mellbimbójából a csiklójába futottak. Mark elengedte a nő mellét, és végigsimított a karján. Lehúzta Hailey válláról a pántokat, és letolta a topot a nő derekára. Az óceáni szellő Hailey meztelen bőrét cirógatta, és ettől megkeményedett a mellbimbója. Aztán Mark ismét rátette meleg, érdes tenyerét. A nő visszafogta a lélegzetét, mert félt, hogy ha levegőt vesz, a férfi abbahagyja. - Van fogalmad róla, milyen régóta szerettem volna már így hozzáérni a melledhez? - mormolta a férfi, ajka Hailey fülét súrolta. A nő nem bírt válaszolni, ezért csak megrázta a fejét. Az egyik kéz lecsúszott a hasán a szeméremdombjához, amelyet a férfi ugyanúgy a tenyerébe vett, mint a mellét. - Sokkal régebb óta, mint ahogy le akartam feküdni veled. Egyik kezével kigombolta és kicipzározta Hailey sortját, majd belenyúlt a bugyijába. - A fenébe is - lihegte. — Milyen sima vagy. Nem is tudtam. Mark csuklója erősen Hailey csiklójához nyomódott, ahogy a férfi belé hatolt az egyik ujjával. Hailey megemelte a csípőjét, feneke fölemelkedett a fotelról, mélyebben akarta magában érezni a férfit, szüksége volt rá. Tony ezek szerint nem beszélt. Hailey örült, hogy nem tárgyalták ki maguk közt, hogy ki mit csinál vele, és mikor és hol. És ha már a „hol” került szóba... - Mark, valaki megláthat. - Mindenki mélyen alszik. - Mark gyengéden megharap

65

ta Hailey fülcimpáját. Egyik tenyere finoman súrolta a nő mellbimbóját, gyönyörűséges érzést keltve a puncijában. Én is mélyen aludtam - zihálta Hailey, erőlködve formálva a szavakat. Háttal vagyok a háznak. Téged senki sem lát. Még ha azt hinnék is, hogy elég szerencsés vagyok ahhoz, hogy megujjazzalak, nem feltételeznék, hogy nyíltan tenném. — Mark felkuncogott. — Úriember vagyok. Hailey lélegzete elakadt, izmai megfeszültek a várakozástól, az orgazmus elérhetetlennek tűnt. -Tony... Alszik. — Mark keményebben harapott a fülcimpájába, majd megnyalta. Halkan hozzátette: — Zavarna, ha nézné? Válaszul Hailey elélvezett, és meglepődött, milyen hirtelen történt. Meleg nedvesség folyt végig a férfi kezén, ahogy Hailey mozgott rajta, és a nő képtelen volt megzabolázni a vonaglását. Miután vége lett, leszámítva a remegést, Hailey Mark mellkasára zuhant. Érzem rajtad a szagát - mormolta a férfi. — Tetszik. Mindhármunk illata. Hailey érezte, amint a szavak hallatán ismét fölébred a vágya. - Mark? - Igen, kedves? - Magamban akarlak. Tony hangja halkan szólt a vendégház ajtajából. - Akkor azt javaslom, hogy gyertek be. Hailey majdnem ismét elélvezett, amikor bágyadtan a hang felé fordult, és megpillantotta az ajtónak támaszkodó Tonyt a közelben. A férfi fehér bokszeralsója szinte világított a holdfényben, és éles kontrasztban állt lebarnult bőrével. Habár Hailey nem tudta kivenni az arckifejezését, érezte magán a férfi tekintetét, és tudta, hogy a másik nézte, amint Mark megérinti és kielégíti. Nézte, amikor elélvezett. - Akarod? - súgta Mark halkan a fülébe. - Én is beléd

66

akarok hatolni, de igaza van. Ha valóban szeretkezünk, idekint megláthatnak. - A vendégház felé intett a fejével. - Odabent csak mi hárman leszünk. Vagy fölmehetünk a szobádba, csak te meg én. Hailey telhetetlen volt. Mindkettejükre vágyott. Kiszáradt a szája, és alig tudott megszólalni. - Menjünk hozzátok. Mark farka nekifeszült Hailey hátának. - Gondolom, ez volt a helyes válasz — lihegte. - Bármilyen válasz helyes. Mark kihúzta a kezét Hailey sortjából, és felhúzta a cipzárt, majd begombolta. Gondosan visszaadta rá a topot is, és megigazította mellén, közben megcsókolta a nyakát és a vállát, durva ujjaival ingerelve a nő sima bőrét, akit már szinte megőrjített a vágy. Végül Mark fölhúzta rá a top pántját is. Fölállt, és a kezét nyújtotta a nőnek, hogy fölsegítse. Itt az idő - szólalt meg, ahogy megérintette a nő állát az ujjával, és fölemelte a fejét, hogy a szemébe nézzen. - Biztos vagy benne? Várhatunk még ezzel. Hailey felnyögött, lábujjhegyre állt, átölelte a férfi derekát, és a nyakába temette az arcát. - Istenem, csak azt ne, nem tudok tovább várni. Mark röviden magához szorította. Majd ismét megfogta a nő kezét, és a tolóajtóhoz vezette, ahol Tony már várta őket. Tony félrehúzta a sötétítőt, és beléptek a vendégházba. A tolóajtó puffanva becsukódott. Bezárták. A kanapéágyon egy takaró és egy párna hevert összegyűrve. A lepedő és a paplan rendetlen volt. Valaki sokat hánykolódott... már ha meg tudott maradni egyáltalán az ágyban. Mark? A férfi a franciaágyhoz vezette. Hailey-re hirtelen rátört a szégyenlősség, és idegesen az ágy szélére ült, szorosan összezárt lábbal, és ujjait a puha, fehér paplanba fúrta. Lesütött szemmel nézte, amint Tony átvág a szobán, közben letolja az alsóját, és lerúgja magáról.

67

Mark leguggolt a lány elé, és a combjára tette a kezét. - Biztos, hogy akarod? - kérdezte - Én tudok várni. A férfi őszintesége teljesen megdöbbentette. Esze ágában sincs kielégületlenül hagyni ezt a csodálatos férfit. Máris sokkal tartozik neki. És rengeteget jelent számára. Ujjbegyével gyengéden végigsimította Mark alsó ajkát. Válaszul az ágy közepére mászott, hogy mindkét férfinak legyen elég helye. Az alsót viselő Markról a meztelen Tonyra nézett. Mindkettőn élvezettel legeltette a tekintetét. Minden egyes por- cikájuk az övé. Hogy fog megbirkózni kettejükkel? Tony farka ugyanúgy megkeményedett, és készen állt, mint Marké. Csakhogy Mark még mindig alsóban volt. Vajon mire várhat? A nőre várt. Hailey visszamászott az ágy szélére, és a férfi elé térdelt. Mélyen a szemébe nézett. Imádta a szemét, különösen, amikor Mark őt nézte. Megfogta az alsót a csípőjén, és letolta a fenekén az inas combokra. Nem volt olyan sima, mint Tony. De rövidre nyírta a fanszőrét. Hailey ujjaival a férfi golyóit keretező lenyírt, göndör szőrzetbe túrt. Mark olyan mozdulatlanul állt, mint egy görög szobor, amire hasonlított, leszámítva lüktető farkát. Hailey megcsókolta az egyik mellbimbóját, és Marknak elakadt a lélegzete. A nő ajka a másikra siklott, és megnyalta. Édes volt. Az ágy ott állt mellette, Mark nekifeszült, és Hailey megmerevedett, hogy tartani tudja az egyensúlyát. A szeme sarkából látta, hogy Tony letérdel mögötte. Nem látta, de érezte a combja érintését. Hailey a nyelvével elindult lefelé Mark mellkasán, át a hasán, és még jobban letolta az alsóját a térdére, ahonnan a földre hullott. Arca hozzáért a férfi farkához, és Hailey odafordult, hogy megcsókolja a férfi sima hímtagját. Kezek - Marké vagy Tonyé, vagy mindkettejüké? - húzták le a fölsőjét, elterelve a figyelmét Mark farkáról. Ám amint

68

lekerült róla a top, Hailey élvezte, amint a melle szabadon ring, és a szájába vette Mark farkát. Eszébe jutott, amikor a férfi megdicsérte a keblét. Habozás nélkül elengedte a férfi hímtagját, megfogta a mellét, és közé szorította a sima nemi szervet. — Baszd meg, Hailey. Éppen erre készült. Föl-alá csúsztatta a mellét a férfi selymesen sima farkán, Mark hasa súrolta a mellbimbóját, csiklandozva és ingerelve. — Elég - lihegte Mark, és nekilökte Hailey-t Tony mellkasának. Tony elkapta, Hailey pedig hátradőlt, a férfi farka a gerincéhez nyomódott. Tony felhúzott lába közé vette Hailey csípőjét és combját. Forró ölelésbe zárta a nőt. Hailey elcsodálkozott, mennyire természetesnek tűnik két férfivel lenni. Perverz? Nem. Izgató? Igen. Hogy ne izgulna fel, amikor Mark szinte falja a tekintetével? Hogy ne érezné a szerelmüket és a megbecsülésüket? Amikor Tony olyan védelmezőn tartja a karjában, és kedveskedőn, szerelmesen suttog a fülébe? Tony átnyúlt Hailey válla fölött, egy kondom volt a kezében. Mark elvette tőle, kibontotta, a földre hajította a csomagolást, és a farkára húzta. Aztán megragadta Hailey sortját és bugyiját, és lehúzta őket, majd a nő lába közé mászott. Hailey bágyadtsága szertefoszlott, amikor a férfi megfogta a lábát, és a dereka köré fonta, fölemelve a nő csípőjét az ágyról. Hailey még az óvszeren keresztül is érezte, milyen forró a férfi. Nézte, amint belé hatol. Lassan, mintha csak ingerelné. Vagy talán csak ki akarta élvezni az első alkalmat. Mark arcára kiült a gyönyör. Végre tövig beléhatolt. — Meg tudsz birkózni még eggyel? — kérdezte Tony, hangja csiklandozva morajlott Hailey fülében. A nő megrázta a fejét. Eddig a maximum három orgazmus volt egy nap alatt vibrátorral. És ezzel nincs is semmi

69

baj. A tudat, hogy mindketten vágynak rá, hogy mindketten szeretik, jobb volt, mint bármilyen orgazmus. —Nem hiszek neked — felelte a férfi. A nő csípőjéről a csiklójára kúszott a keze. — Szólj, ha túl sok. Tökéletes volt az érintése, gyengéd és sikamlós Hailey saját nedveitől. Finom érzés volt, de a nő szívesebben nézte Markot, amint lassan elkezdett mozogni benne, hosszú farkával a nő méhét döfködve. Mark összeszorította a száját. Az arckifejezése most inkább fájdalmasnak tűnt, mint eufórikusnak. Az állkapcsa megfeszült. A szemét azonban félig lehunyta. Hailey lepillantott összeforrt ágyékukra, és megbabonázta a látvány, amint Tony sötét ujjai a csiklóján köröznek, Mark farka pedig ki-be jár benne. Meglepetésére a kellemes bizsergés ismét felerősödött. Közeledett egy újabb csúcspont. Behunyta a szemét, hogy összpontosítani tudjon. Hallotta saját reszelős, kapkodó légzését és nyöszörgését. Dobálta a fejét Tony mellkasán. A bizsergés felerősödött. Az ajkába harapott, nehogy felsikoltson. - Nem baj - mormolta Tony a fülébe. - Itt csak mi hallunk. Ereszd ki. Hailey a mélység szélén egyensúlyozva nyújtózkodott és kapkodott a túloldal után, amíg szét nem áradt a testében a gyönyör, és nyögései egyetlen hosszú kiáltássá váltak. Mark kivette Tony karjából, és a mellére vonta az utolsó lökéssel, majd Hailey érezte, amint lüktet a bensőjében a férfi. Mielőtt Mark farka elernyedt volna, kihúzta a nőből, és fél kézzel levette a kondomot. A kondom eltűnt, a matrac pedig ringott és nyikorgott, ahogy Tony lemászott az ágyról. Hailey Mark mellkasába fúrta az arcát, és megcsókolta sós bőrét, majd ráérősen végigpuszilgatta a férfi kulcscsontját, nyakát, állát és ajkát is. Mark lefeküdt vele az ágyra, és ismét farkasszemet néztek egymással. Hailey megérezte Tony testének melegét hátulról, a férfi farka a fenekének nyomódott. Mark megfogta Hailey

70

felső lábát, és magasabbra húzta a dereka körül, Tony pedig a nő ánusza körül kezdett körözni a makkjával. - Elbírsz még eggyel, Hailey? - kérdezte Tony. Nem tudok megmozdulni - felelte Hailey, olyan kimerültén, hogy alig bírt beszélni. Minden egyes porcikája tüzelt, elnehezedett, és kielégült. Még a szemét sem tudta nyitva tartani. Nem kell megmozdulnod — lihegte Tony, és Hailey tudta, hogy a férfi ugyanúgy vágyik rá, ahogy néhány perccel ezelőtt ő vágyott Markra. - Jó érzés — mondta. — De nem bírok mozdulni. Mark felkuncogott. - Szerintem úgy érti, folytasd csak. - Aha - zihálta Hailey. Tony elhúzódott tőle, és Hailey hátát megcsapta a hideg levegő, ahogy eltűnt mögüle a férfi. Amikor Tony visszatért, kondomot viselő farkát Hailey vulvájához nyomta. Tony föltámasztotta a lábát Hailey lába mellé Mark derekán. Köny- nyedén belesiklott a nőbe, és habár ebben a pózban nem tudott mélyre hatolni, még így is csodálatos érzés volt, ahogy kitöltötte Hailey-t. Hailey érezte a mellkasán Mark szívverését, a hátán pedig Tonyét. Tony forró és kapkodó leheletét a nyakán. Mark megcsókolta, és ahogy kinyitotta a száját, a férfi nyelve megízlelte az övét, és viaskodni kezdett vele, borostája az arcát dörzsölte, és egymás lélegzetét szívták be. Hiába volt kimerült, Hailey csípője ösztönösen mozgott, lustán körözött. Nem mozgott sokat, de még ez is több volt, mint amire képesnek hitte magát. Elhúzódott Marktól. - Tony? - Igen? — nyögött fel a férfi. Hailey felsóhajtott, és vaktában hátranyúlt, hogy megérintse a férfit. Megtalálta a csípőjét, és megszorította. - Szeretlek. Tony elélvezett. Hailey gyönyöre ugyanolyan erős volt,

71

mint Markkal, hiába nem volt kirobbanó. Ha a férfi csalódott is, amiért nem reagált, nem mutatta ki. Hailey pedig már túlságosan eltelt, túl jóllakott volt ahhoz, hogy emiatt aggódjon. Amint alkalma nyílik rá, kárpótolni fogja. Elmosolyodott, a bágyadtsága ellenére. Igen, már alig várja, hogy kárpótolhassa. Álomba merült Tony és Mark karjaiban, lábaik összefonódtak, és már nem lehetett tudni, melyik kié.

72

Hatodik fejezet

Hailey arra ébredt, hogy valaki a karját mozgatja, majd megemeli a fejét. Puha szövet ért az arcához. — Alszom — duruzsolta csukott szemmel. Mark leheletét érezte a fülén. — Hamarosan pirkad. Vissza kell menned a saját ágyadba. — Aha. Mindjárt. Mark felkuncogott. — Na persze. Selymes ruhaanyag csúszott fel a lábán. — Imádom a lábad — mormolta a férfi, amikor szétterpesztett ujjai elérték a nő csípőjét, és a bugyi a helyére került. — Végtelen hosszúak. — Nehéz rájuk nadrágot találni - panaszkodott Hailey álmosan. — Jól van, kedves. Indulás. Azzal Mark fölemelte, Hailey pedig a mellkasához bújt, és megkérdezte: — Mennyi az idő? — Öt óra. Ne beszélj többet. Nem akarok fölébreszteni senkit. — Ügy érted, Jake-et? — Csönd! - morogta a férfi. — Hát jó. Fölmegyek a lépcsőn. — Hailey, fogd be a szád! — Jól van na, nem akartam rosszat — ellenkezett a nő álmosan.

73

Mark nem vitatkozott vele tovább, Hailey pedig visszazuhant a sötétségbe. Arra ébredt, hogy a férfi lerakja. Puha matrac, puha párna. Hűs takaró a testén, mint egy könnyű felhő. Mark megcsókolta az ajkát. -Jó éjt, kedves. -Jó éjt - sóhajtott fel Hailey. - Szeretlek. Habár hallotta, amint a férfi elmegy, még mindig érezte az orrában az illatát, és rádöbbent, hogy Mark a saját pólóját adta rá. Hailey mosolyogva az orrára húzta a trikó nyakát, és elégedetten visszaaludt. A nappaliból beszűrődő hangokra ébredt. Átfordult, és felnyögött a gondolatra, hogy szembe kell néznie mindenkivel azok után, amit tegnap éjjel művelt. Vajon mit gondolhat most róla Tony és Mark? Vajon a többiek észreveszik rajta, amikor meglátják, milyen feslett? Szex két férfival. Egyszerre. Ismét felnyögött, ahogy megérezte a hasában gyűlendő feszültséget. Máris újra vágyott rájuk. Kimászott az ágyból, és a túlméretezett zuhanykabinhoz botorkált. A nejlonhálós fürdőszivacs a csapon lógott, a vibráló golyó a belsejében volt. Hailey kinyitotta a csapot, és amíg arra várt, hogy fölmelegedjen a víz, levette Mark pólóját és a bugyiját. Belépett a zuhany alá a hűvös csempén. Gyorsan besamponozta a haját, majd beszappanozta a szivacsot. Ahogy végigsimított testén a szappanos szivaccsal, Mark és Tony kezére és szájára gondolt, és a helyekre, ahol tegnap éjjel megérintették. Érezte, amint ismét fölébred a vágya. Megfordult a fejében, hogy használja a vibrátort. De az nem lenne ugyanaz. O ennél sokkal többre vágyott. Az igazit akarta. Markot vagy Tonyt. Minek áltatja magát? Mindkettejükre vágyott, a melegségükre, a mormolásukra, az érintésükre. A szerelmükre.

74

Istenem, hogy lehet ekkora szerencséje? Kelletlenül kikászálódott a zuhany alól, és egy kis bűntudatot érzett, amiért a többiek valószínűleg rá vártak, amíg ő aludt. Meg se nézte, mennyi az idő, amikor fölébredt. Hány óra lehet? Reggel van, vagy délután? Gyorsan megszárítkozott, megmosta a fogát, sortot és puha, tengerészkék pamutpólót húzott, a zúzódást pedig eltakarta az alapozóval. Idegesen zakatolt a szíve, amikor kilépett a nappaliba. Nikki és Meredith a reggelizőpultnál ültek, és Markkal és Tonyval beszélgettek, akik a konyhában sertepertéltek. Jaké neki háttal ült a jellegtelen, bézsszínű kanapén. Landon a jobbján ült egy széken. Mark és Tony azonnal észrevették, és aggódó tekintettel fürkészték. Hailey elmosolyodott, hogy megnyugtassa őket, de legbelül még mindig feszült volt. Valószínűleg látszott is rajta, mert a két férfi továbbra is nyugtalannak tűnt. Tony kitöltött egy bögre kávét, és átvágott vele a szobán. Amikor átnyújtotta neki a bögrét, a fülébe súgta: — Jó reggelt, bébi. — Kösz — mondta Hailey. Tony átkarolta a vállát, mint már annyiszor azelőtt, ezúttal mégis más érzés volt — intimebb. A férfi halkan, hogy más ne hallja meg őket, megkérdezte: — Jól vagy? Mielőtt Hailey válaszolhatott volna, Jaké elbődült a szófán: — Odanézzetek, Csipkerózsika felébredt! — Vakáción vagyok - mondta Hailey. — Azt hittem, napozni jöttél. Az nehezen fog menni az ágyban. Hailey valóban rengeteg időt töltött az ágyban, csak éppen nem azt csinálta, amire a bátyja gondolt. Na jó, végül is a két imádott pasival való szex közötti szünetekben azért sikerült egy kicsit aludnia is. — Aha, szóval hová megyünk ma?

75

—Amint összeszeded magad, indulunk Kuába. —Nélkülem is elindulhattatok volna — vágott vissza Hailey. Úgysem tették volna meg. Az volt a kedvenc partszakasza, és ezt mind tudták. Imádta a porcukorszerű, fehér homokot és a szörfösöket. Mark kiszólt a konyhából. —Öt perc múlva kész a reggeli! Ahogy csatlakozott Nikkihez és Meredithhez a reggelizőpultnál, megszólalt Tony telefonja. A férfi elővette, és összevonta a szemöldökét. —Föl kell vennem — mentette ki magát, mielőtt válaszolt. A mobilt a fülére szorítva elindult a nappali végébe a lépcső felé, és eltűnt. Hailey a kávéját szürcsölte, amíg Nikki, Meredith és Mark beszámolt neki a tegnapi kiruccanásról az öbölbe. Mark lerakta elé a reggelijét, amíg arról beszéltek, milyen zsúfolt volt a part. Miután Hailey befejezte az evést, Meredithszel rendet raktak a konyhában. Máskor Nikki szokott segíteni, ha a férfiak főztek, és az évek során hatékonyan összeszoktak. Meredithszel viszont egyfolytában egymásba ütköztek, hiába próbálták kikerülni egymást. Hailey megpróbálta nevetéssel elütni, Meredith azonban rosszkedvűen viselkedett. így nem volt olyan szórakoztató a mosogatás. Befejezték, mielőtt Tony visszatért volna a telefonálásból, ezért Hailey kiosont a verandára, és kinézett a korlát fölött. Tony egy széken ült, begörbítette a hátát, a térdére könyökölt, és a kezébe temette a homlokát. Valami baj történt. Hailey visszament a nappaliba, azt remélve, hogy senki sem fogja megállítani, és azt kívánta, bárcsak vezetne lépcső a teraszról a medencéhez. Mark a kanapén ült Jaké mellett, és befektetésről beszélgettek. Elkapta Hailey tekintetét, és kérdőn felvonta a szemöldökét, ahogy a nő elsietett mellette. Hailey vállat vont, de nem állt meg. Ha Tony hallotta is a lépteit, nem nézett föl.

Hailey letérdelt elé, és a sarkára ült, de Tony még mindig nem mozdult meg. - Hé, mi a baj? A férfi nem válaszolt azonnal. Végül leengedte a kezét, a mobilt még mindig szorosan markolta a jobb kezében. - Munka — felelte feszülten. Hailey megfogta a férfi térdét, és gyengéden megkérdezte: - Vissza kell menned? - Nem, ahhoz már túl késő. Az egyik betege meghalt. - Annyira sajnálom. Hailey kivette a kezéből a telefont, mert tudta, hogy könnyen ripityára törve végezheti. A saját zsebébe tette, és a férfi combjára tette a kezét. Az istenit! - fakadt ki a férfi. — Azt hittem, már otthon lábadozik. Hailey nem tudta, mit mondjon. Sosem tudta, mit mondjon, amikor Tony elveszítette egy páciensét, ezért csak előrehajolt, és átkarolta a férfi derekát. Hallotta, amint Tony szíve zakatol. Kapkodva vette a levegőt. A férfi szorosan magához ölelte Hailey-t. - Azt hinnéd, már hozzászoktam — mondta megvetően. - Hogy lehetne megszokni, ha meghal egy gyerek? Nem is ez benne a legrosszabb. Az ő fájdalma már véget ért, akár Istennél van, akár megszűnt létezni. Ám a szülei és a nővére a poklok poklát állja ki. - Mennyi időt nyertél nekik? Öt — suttogta a férfi olyan halkan, hogy Hailey alig hallotta a választ. - Napot? Hónapot? - Évet. Hailey a kezébe vette a férfi arcát, és a szemébe nézett. - Ez hihetetlen. Ám a férfi fájdalmas tekintete láttán megsajdult a szíve. - Csak ötéves volt. 77

— Nélküled meghalt volna a születésekor? — kérdezte Hailey elképedve. Tudta, hogy Tony rendszeresen műt újszülötteket, ez a gyerek azonban meghalt volna nélküle. A kislánynak öt éve volt, amit nélküle nem élhetett volna át. A családjának is öt évet ajándékozott a gyermekükkel és a nővérével, amiben nélküle nem lett volna részük. — Nélkülem meg még egy sebész nélkül. — Tony, hányszor mondtam már, hogy nem menthetsz meg mindenkit? Nincs ekkora hatalmad. Mark szakította félbe őket. — Sört? - Föléjük tornyosult egy üveg sörrel a kezében. Hailey elengedte Tony fejét, és megkönnyebbült, hogy segítsége érkezett. — Egy kicsit még korai — felelte Tony. — De nem Albuquerque-ben — közölte Mark. — És feltételezem, hogy onnan érkezett a hívás. Tony megragadta az üveget, és hosszan belekortyolt, majd megkérdezte: — Mindenki elkészült? — A többiek talán igen, de én nem — válaszolta Hailey határozottan. — Elindulhatnak nélkülünk. Majd később utánuk megyünk. — Fölösleges. Jól vagyok. — Reggel tíz óra van, és sört iszol. Nem vagy jól. Tony megpróbált mosolyt erőltetni az arcára, de az eredmény siralmas volt. — Vakáción vagyok. Hailey megadóan a magasba emelte a kezét. — Tony. — Menj, vedd fel a fürdőruhád. Attól jobb kedvem lesz. — Nem hiszem. — De én igen — szólt közbe Mark. — És ha őt nem is vidítja fel, engem biztosan. Tony a füle mögé simította Hailey haját.

És köszönöm, hogy megmentetted a mobilomat. Most már jól vagyok. Hailey a zsebébe nyúlt, elővette a telefont, és a férfi kezébe adta. - Szeretlek — suttogta. Nehogy csókolózzatok — motyogta Mark. - Közönségünk van. Hailey felsóhajtott. - Utálom ezt. Na ne mondd — panaszkodott Mark. — Jövőre talán elmehetnénk a szájtátók nélkül nyaralni. Ezen Hailey és Tony is jót kacagott. Rendben, akkor még öt percet kérek - mondta Hailey, és fölállt. - Öt perc múlva találkozunk, bébi. Ahogy Hailey elindult a ház felé, hallotta, amint Mark megjegyzi: - Én vezetek. - Oké - felelte Tony. Hailey visszafordult. - Mark, ha sörözni akarsz, majd én vezetek. - Nem kell, kedves. Jól vagyok. Hailey elmosolyodott. Mark tökéletes. Mindketten azok voltak. Aznap este, többórányi napozást és szörfölést — de inkább napozást -- követő zuhanyozás és a helyi kocsmában és pizzériában elköltött késői ebéd vagy korai vacsora után Hailey leült az asztalhoz a verandán egy pohár szürkebaráttal, hogy kártyázzon Jake-kel, Nikkivel és Landonnal. Cseppet sem meglepő módon Nikki Landont jelölte ki a partnerének a kanasztában. Mark, Tony és Meredith a játékszobában biliárdozott. Időnként felhallatszott Mark és Tony harsány nevetése. Már majdnem éjfél volt, és az utolsó kártyapartit játszot

79

ták. Hailey és Landon nyerésre állt. Senki sem figyelt igazán a játékra, inkább beszélgettek. Hailey csupán kéthetente, olykor hetente tudott a bátyjával és a sógornőjével beszélgetni, de a társalgás olyankor többnyire felszínes volt. A vakáció nem a kapcsolattartásra szolgált - arra jó volt a telefon -, hanem az újraismerkedésre, hogy megbeszéljék, ki hol tart az életében, és bebizonyítsák egymásnak, hogy valóban minden rendben van. Azóta csinálják ezt, amióta a szüleik meghaltak, amikor Hailey még főiskolás volt. Jaké átvette az apa szerepét, és gondoskodott róla, hogy a húga el tudja végezni az iskolát. Hailey pedig megpróbált segíteni, amikor Jake-nek lett volna szüksége a szüleikre — például az esküvői vacsora megszervezésénél. Jaké egyáltalán nem volt jól. Éppolyan zaklatott volt, mint Nikki jelezte, amikor Hailey két napja megérkezett. Mosolygott és nevetett, mintha minden rendben lenne, mégis örömtelennek tűnt. Valahányszor Nikki ásított egyet, Jaké ágyba akarta küldeni. Ha a felesége csak ránézett az ételre, Jaké megetette. A karjában cipelte föl-le a lépcsőn. Amikor Nikki belegázolt a tengerbe, Jaké rögön ott termett mellette, és aggodalmas arckifejezéssel átkarolta a derekát. Ha Nikki nem lenne olyan akaratos, Jaké már bezárta volna egy kipárnázott cellába, csak hogy megóvja. Ha egy egyszerű terhesség ezt hozza ki egy férfiból, Hailey örült, hogy úgy döntött, egyelőre nem vállal gyereket. Landon minden lapját eljátszotta, és felfordította az utolsó kártyát is a pakliból. —Végeztem — mondta. —Nyertetek - konstatálta Jaké, és fölállt. — Fölösleges megszámolni a pontokat. Nikid, ideje lefeküdni. Nikki a szemét forgatta, de nem vitatkozott. —Jó éjt. Holnap korán reggel találkozunk. Ne feledjétek, hogy nyolckor indulunk Kealakekuába. —Szerintem elhalaszthatnánk egy nappal, ha már úgyis ilyen későn fekszünk le - mondta Jaké.

— Nem lehet — felelte Nikki. - Már lefoglaltuk a kajakokat. És tudod, hogy holnapután jön a szélvihar, és még egy fogja követni. — De lehetne... — Minél tovább vitatkozol, annál kevesebbet alszom - szólt közbe Nikki. Hailey imádta, amikor Nikki szembeszegült Jake-kel, és máskor a férfi is élvezni szokta. Most viszont szemmel láthatóan nem örült. Hailey-nek nem tetszett a görnyedt háta és aggodalmas grimasza, ahogy követte Nikkit a szobájukba. Amikor hallótávolságon kívül voltak, Hailey felsóhajtott. — Nem értem. Nem tudod, mi baja? Landon vállat vont. — Csak aggódik érte. — De szerinted ez azért már nem túlzás? — Nem tudom. Talán. — Talán Tony beszélhetne vele. — Az segíthet - mondta Landon. - Tiszteli Tonyt. Hailey hátratolta a székét, és fölállt. Landon gyorsabban talpra ugrott, mint ő. Még egy úriember. — Megnézem, hogy áll a játék odalent. Velem tartasz? — kérdezte. — Lemegyek veled, de Jake-nek igaza van. Késő van, holnap korán kell kelnünk. Mark és Tony egyedül volt odalent, dákóval a kezükben. Hawaii szokás szerint mezítláb voltak, és valamiért Hailey- nek erről a farkuk jutott az eszébe, sőt, pontosabban a farkuk, amint beléhatol. Istenem, micsoda érzéki lábfejek! — Meredith már lefeküdt? - kérdezte Landon. — Igen, néhány perce — felelte Mark, miközben az asztal fölé hajolt. — Valami szépítő alvást emlegetett. Gyatra vicc volt, mivel Meredithnek nem volt szüksége szépítő alvásra, Landon mégis kuncogott, majd jó éjt kívánt, és otthagyta Markot, Tonyt és Hailey-t. — Fejezzük be, hogy aludni tudjanak — vetette föl Tony. 81

— Oké — mondta Hailey, csalódottan, amiért nem lehet együtt a férfiakkal. Annyira kívánós volt... és ez nem volt kérdés. Tonynak azonban igaza volt. Muszáj aludniuk. 0 pedig már elég bort ivott ahhoz, hogy aludni tudjon. - Jó éjt, fiúk! Elindult a lépcső felé, és éppen rálépett az első lépcsőfokra, amikor egy izmos kar átkarolta hátulról a derekát, és visszahúzta kemény mellkasára. — Hé — súgta a fülébe Tony. — Hova-hova? — Ágyba? — Az nem arra van, kiscsillag - mormolta a férfi, majd hangosan hozzátette: - Akarsz tévézni? Menjünk át hozzánk, hogy ne zavarjuk a többieket. — Menjetek csak előre — javasolta Mark. — Majd én elpakolok. — Ne maradj sokáig. - Tony kézen fogta Hailey-t, és az üvegajtó felé indult. - Elhoztam egy filmet, amit meg akarok nézni. Komolyan? Tony filmet akar nézni? Hailey legszívesebben felpofozta volna magát. Hát persze, hogy ezt akarja. Most veszítette el egy betegét. Nem a saját életén akar rágódni, hanem inkább másén. Már korábban is csinálták ezt Markkal. Filmmaratonokat rendeztek, többnyire feledhető vígjátékokkal. — Menjetek, tegyétek csak be — mondta Mark. — Ott leszek, mielőtt vége az előzeteseknek. Hailey néha igazán figyelmetlen volt. Tony nyilván a legkevésbé sem vágyik most a szexre. A vendégházban Tony elkezdte lehúzni a redőnyöket az üvegajtók előtt. Hailey a hűtőhöz lépett üdítőért. Ha ébren akar maradni, hogy végignézze a filmet, szüksége lesz koffeinre, különösen az este folyamán elkortyolgatott bormeny- nyiség után. Kár, hogy nem főztek le kávét. Kivett egy doboz kólát. — Kérsz egy sört, Tony?

82

- Persze, jólesne. A két sört és a kólát egyensúlyozva Hailey a kanapéágyhoz lépett. - Milyen filmet nézünk? Micsoda? — kérdezte Tony, és elvette az egyik sört, a másikat pedig lerakta az asztal szélére Marknak. - Mit nézünk? Tony értetlenül bámult rá, Hailey-nek pedig végre leesett, miről van szó. Tony elvigyorodott, lerakta Mark söre mellé a saját üvegét, megfogta Hailey kezét, és a háta mögé fogta karjával a kezét, hogy Hailey melle kidomborodott. Mellbimbója azonnal megkeményedett. A férfi szorosan hozzányomta mellkasát, hasát és combját. Nem tudom. - Megcsókolta Hailey szája szegletét. — Mit szólnál ahhoz, amelyikben Hailey lefekszik Tonyval és Markkal? Hailey-nek elakadt a lélegzete. A férfi megcsókolta a másik szegletet is. Vagy ahhoz, amelyikben Hailey lefekszik Tonyval? — Fogával gyengéden megharapta Hailey alsó ajkát. — Vagy amelyikben Hailey lefekszik Markkal? Válassz. Komolyan? — Hailey lábujjhegyre állt, és úgy dörgölő- zött a férfihoz, mint egy tüzelő macska. — Ezek után hagynád, hogy azt válasszam, amelyikben Hailey lefekszik Markkal? Mert őszintén szólva megölnélek, ha itt hagynál, miután így felingereltél. - Emiatt sose aggódj, bébi. Hailey bugyija már teljesen átázott. Vajon a bortól kábult el, vagy Tony szavaitól? Az érintésétől? Nem számított. Közel járt. A férfi combja köré fonta a lábát, csiklóját a sliccéhez dörgölte. Beleremegett az apró orgazmusba, de ennél többre vágyott. Szabadulni akart a férfi szorításából, hogy levetkőztethesse, és magába vehesse. Tony halkan fölnevetett. - Azt hittem, a nők lassan szeretik — lihegte.

— Ha rólad van szó, a nők nem így vannak vele — mondta Hailey remegő hangon. Megérezte Mark jelenlétét, illatát és testének melegét, mi előtt a férfi megszólalt. Azt mondtam, az előzetest kezdjétek nélkülem, ne a filmet. Tony odaadta Hailey kezét Marknak, aki fél kézzel lefogta a nő csuklóját. - Leállítottam. - Mi tartott ilyen sokáig? - kérdezte Hailey. Mark azt mormolta: - Meg akartam győződni róla, hogy már mindenki alszik. Tony letérdelt, és lehúzta Hailey sortját, felkínálva a nő meztelen szemérem testét és fenekét a szoba hűvös levegőjének és saját felhevült tekintetüknek. Nyelve hegyével megnyalta a lány csiklóját, LIailey pedig előretolta a csípőjét, és nyögve jelezte, hogy többre vágyik. Mark csak annyira engedte el a karját, hogy le tudja húzni róla a pólót, majd egyik kezével ismét lefogta a csuklóját, a másikat pedig a mellére tette, a csipkés melltartó egyik kosarára. Végigsimított a melltartó szélén, forró ujjai feltüzelték Hailey mellbimbóját, pedig hozzá sem ért. Hailey hátrahajtotta a fejét Mark mellére, ahogy a férfi belenyúlt a melltartójába, és kérges ujjhegyével az egyik mellbimbóját ingerelte. Tony az egyik ujját finoman bedugta a nő ánuszába. — Dugtak már meg hátulról? — Nem — lihegte Hailey, és a teste máris reagált a felvetésre. — Akkor mi leszünk az elsők. — Tony gyengéden körözött az ujjával a nyílás körül. — De nem ma éjjel. Hailey csalódottan felnyögött. Nem akarunk bántani, kiscsillag - mondta Mark. — Időbe telik felkészíteni erre. — De aztán mindketten egyszerre lehetünk benned — tette hozzá Tony.

Hailey ismét felnyögött. Tony nedves csókokat nyomott a nő csípőjére és a hasára. A melltartója engedett, és Hailey rádöbbent, hogy kioldották. Mark ismét elengedte a kezét, a melltartó pedig a földre hullott. Mark hátulról a kezébe vette Hailey mellét, bicepsze leszorította Hailey karját. Ahogy Mark gyengéden masz- szírozta a keblét, Tony a szájába vette az egyik mellbimbót. Hailey felülmúlhatatlanul erotikusnak találta, hogy meztelenül áll két felöltözött férfi között, akik a testét kényeztetik. Mark ajka a nő vállát súrolta. - A fenébe is, ez gyönyörű - mondta, és Hailey a combjában érezte a férfi halk hangját. Kinyitotta a szemét, és látta, hogy Mark Tonyt bámulja, aki a mellbimbóját nyalogatja, miközben ő maga a keblét masszírozza, és Tony szájához tartja. Hailey érezte a combján végigcsurgó nedvességet. Mark szája végigcsúszott Hailey hátán, borostája végigdörzsölte a bőrét. Ahogy végigcsókolta és nyalogatta a gerincét, kezével végigsimított a bordáin, és megfogta alacsonyan a csípőjét. Tony megragadta Hailey mellét, és tovább kényeztette előbb az egyiket, majd a másikat, ingerelte a mellbimbóit, nyalogatta és szopogatta őket. Amikor Mark szája elért a fenekéhez, gyengéden beleharapott, és Hailey a csiklójában érezte a harapás gyönyörét. Ezután Mark a nyelvével körözött rajta, hogy enyhítse a fájdalmat. Fél kézzel előredöntötte Hailey-1, és Tony szája a lába közé csúszott. Nyelve a puha, duzzadt húsnak feszült, Mark pedig segített Hailey-nek megtámaszkodni a kanapéágy háttámláján, majd a combja közé nyúlt, és noszogatta, hogy széttegye a lábát. Hailey hallotta, amint Mark gyorsan lehúzza a sliccét, majd egy pillanatig csönd volt, végül hallotta a tasak zörgését is. Kéjes sóhaj hagyta el az ajkát, amikor a férfi makk

85

ja hozzáért sikamlós, duzzadt nyílásához. Mark átkarolta a derekát, és olyan erővel hatolt bele, mint aki elvesztette az önuralmát. A rövidnadrág cipzárja Hailey fenekét karcolta. Vadállatias morgás tört fel Hailey torkából. Ez már nem olyan lassú és gyengéd szeretkezés volt, mint előző éjjel, és ő imádta, élvezte. Tony azonnal a csiklójára fordította a figyelmét, mintha tudná, hogy Mark nem fog sokáig kitartani, és Hailey nem akar kielégületlenül maradni. Erre azonban nem is volt sok esély. A nőnek mindig közvetlen stimulációra volt szüksége a csiklóján, de életében most először érezte úgy, hogy akár enélkül is el tud élvezni. A bensőjében növekvő, egész napos szexuális feszültség egyetlen apró, mennyeien fájdalmas, kirobbanással fenyegető bimbóvá érett. És amikor kitört belőle, az egész teste beleremegett, bőre bizsergett, szíve hangosan zakatolt. Mark sem maradt le, lüktető farka elnyújtotta a nő fodrozódó orgazmusát. Szerencsére Mark még mindig szorosan fogta a derekát, mert Hailey lába felmondta a szolgálatot. Mark még mindig hangosan zihált, szíve hevesen dobogott Hailey háta mögött, majd leült a kanapéágyra, Hailey-t pedig a combja közé ültette. Tony a kanapé széle felé húzta Hailey csípőjét, lábát pedig fölemelte, és széttárta. Hailey észre se vette, mikor dobta le a sortját, a férfi meztelen, merev farka azonban felé közelített. Tony hüvelykujjával gyengéden masszírozta Hailey ajkát. Ujjaival belényúlt, és a nedvességgel bekente a farkát, amíg másik kezével saját nemi szervét masszírozta. - Akarsz egy kis szünetet tartani előbb? - kérdezte feszülten. Hailey megrázta a fejét, és felé nyúlt, vulvája felduzzadt az első orgazmustól és a második iránti vágyakozástól. Tony felhúzott egy gumit, majd könnyedén belecsúszott. Mark lankadó farka a fenekének feszült, Tony pedig belülről kitöltötte, és Hailey úgy érezte, mintha mindhárman összekapcsolódtak volna.

8

6

Tony megnyalta a nő ajkát, aki kinyitotta a száját, és megízlelte saját nedvét a férfin. Erezte Mark száját az arca mellett, a két férfi olyan közel volt egymáshoz, mint a szeretők. Hailey félrehajolt, és a férfiak megcsókolták egymást. Mark megnyalta Tony száját. — Olyan ízed van, mint neki — lihegte. — A fenébe is, finom vagy. A csókolózó férfiak látványától Hailey elélvezett, mielőtt észrevette volna, mennyire közel jár hozzá. Tony szeme elkerekedett, farka elengedett ugyanabban a pillanatban, amikor Hailey is beleremegett az orgazmusba, és Tony még mindig Markot csókolta, meglepetten, élvezettel, pánikba esve. Mark megfogta a másik férfi fejét, és elmélyítette a csókot. Miután Tony elélvezett, elhúzódott Mark szájától, és közben Hailey-től is. Markra meredt, döbbenten, dühösen és zavartan. Hailey hiányolta az ölelését, ürességet érzett nélküle, habár Mark még mindig a karjában tartotta, s mellkasa még mindig a hátának feszült. Előrehajolt, és Tony után nyúlt, ám a másik elfordult, talpra ugrott, és a fürdőszobába menekült, menet közben lehúzva a kondomot. — Tony, nincs semmi... — kezdte Mark. Tony megrázta a fejét. — Ne most. Mark nem erőltette, csak magához ölelte Hailey-t. Megcsókolta a nő feje búbját, aki csak nézte, amint Tony magára csukja az ajtót. Kizárta őket.

_

Hetedik fejezet

- Nem bánod, ami történt? - kérdezte Mark. — Nem - felelte Hailey, zavartan Tony viselkedése miatt. - Mi a baj? Mit tettem? Mark a nyakához dörgölte az orrát. — Nem a te hibád. Nem bántad, hogy megcsókoltam? — Dehogy. Elélveztem tőle. - Hailey elhallgatott. - O is. Tudom, éreztem. — Ezért olyan zaklatott. — Azt hiszi magáról, hogy meleg? — Inkább biszex, mint meleg - mondta Mark. Kimászott Hailey alól, megfogta a kezét, és az ágyhoz vezette. — Feküdjünk le. Hailey az ágyra mászott. — De ha zaklatott, talán beszélnünk kellene vele. Mark felhorkant, és lerántotta a pólóját, majd a földre dobta. — Erre ma éjjel nincs sok esély. Bezárkózott. így hogy lehet beszélgetni? Nem lenne könnyű, de talán megpróbálhatnák kicsalogatni. Hailey a takaró csücskével játszadozott, nem tudta, mitévő legyen. Mark lehúzta a sortját, és kilépett belőle. Nem viselt alsót. — Mark? - kezdte a puhatolózást Hailey. A férfi kiérezhette a hangjából a bizonytalanságot, mert megtorpant, és úgy figyelte. — Igen?

88

—

Te... úgy értem... élvezted Tony csókját?

“ igen— Szóval biszex vagy? — Hailey gyorsan magyarázkodni kezdett, hogy a férfi őszintén válaszoljon. - Engem nem zavar. De tényleg. A férfi felkuncogott. — Nem, csak magával ragadott a hév. — Közelebb húzódott a nőhöz az ágyon, míg végül az orruk szinte összeért, ami nem volt teljesen veszélytelen, ha figyelembe vesszük, miket művelt már eddig is Hailey Mark orrával. — Olyan tágra nyílt szemmel nézel rám, mintha te lennél a megtestesült ártatlanság. Tudod, hogy nem történt volna meg, ha te nem löksz minket egymás karjaiba. — Nem gondolkodtam. Csak... nem is tudom. Azt akartam... Nem, nem erről van szó. Helyesnek tűnt. Mark a sarkára ült, és megfogta Hailey állát, hüvelykujjával a gödröcskét simogatva az álián. — Hé. Nincs semmi baj. Nem is akarom, hogy gondolkozz, amikor együtt vagyunk. Csak érezz. — Haragszol rám? — Ügy nézek ki? — Nem. — Akkor már tudod a választ. Hailey a csukott ajtóra bámult. Tony a túloldalán volt, még mindig zaklatott lehetett. — Csak tehetünk valamit. — Adj neki egy-két napot. — Mark bebújt mellé a takaró alá, a karjába vette a nőt, és a hátához simult. — Szeretlek, kedves. Hailey-nek efelől kétsége sem volt. — Én is szeretlek. Hailey azonban aggódott Tony miatt. Vajon még ő is szereti? És ami még fontosabb, még mindig együtt akarja tartani hármójukat?

Két órával később Hailey még mindig ezeken a kérdéseken rágódott, és nem tudott elaludni. Amikor Tony halkan kinyitotta a fürdőszoba ajtaját, és átment a szobán a kanapéágyhoz, Hailey visszatartotta a lélegzetét, mert félt, hogy ha a férfi megtudja, hogy ő még ébren van, visszamegy a fürdőszobába. Tony még mindig ugyanazt a pólót viselte, mint korábban, de fölvett egy fehér bokszeralsót. Leült, néhány percre a kezébe temette az arcát, majd lefeküdt, és a kanapéágy háttámlája eltakarta szem elől. Ott fog aludni. így viszont nem alhatnak, amíg ezt a dolgot nem tisztázták. Hailey elhúzódott Marktól, aki azonnal a hátára fordult, a karját és a lábát szétterpesztve. Miután Hailey meggyőződött arról, hogy nem ébresztette fel a férfit, az ágy szélére kúszott, amilyen halkan csak tudott. Nem akarta felkelteni Markot, és azt sem akarta, hogy Tony ismét bezárkózzon. Amint leért a lába a hűvös, csempézett padlóra, a kanapéágyhoz osont, útközben fölkapott egy pólót, és magára húzta. Mark illatát érezte rajta. Talán most nem ez a legjobb választás, de nem akarta azzal húzni az időt, hogy másik után kotorásszon, To- nyval viszont nem akart meztelenül beszélgetni. Megkerülte a kanapéágyat, és Tonyt az oldalán fekve találta, nyitott szemmel. — Ne most, Hailey — mondta a férfi halkan, de határozottan. Hailey leült mellé a kanapéra, kezét a csípőjére tette. Hal kan azt felelte: — De igen, most. Nincs választásod. Nem tudok így aludni. És te sem tudsz. — Nem rólad van szó — felelte a férfi. — Akkor nem zavar, hogy elélveztem, mert csókolóztál Markkal? — Nem, engem az zavar, hogy én is elélveztem, mert csó kolóztam Markkal. Hailey felkuncogott.

90

— Nem gondolod, hogy azért abban nekem is volt némi szerepem? A férfi nem válaszolt. — Gondolod, hogy akkor is elélveztél volna, ha közben nem éppen velem szeretkezel? - kérdezte. — Nem - motyogta a férfi habozva. Hailey elvette a kezét a férfi csípőjéről, és a szájára tette, hüvelykujjával végigsimította tökéletes alakú ajkát. — Le akarsz feküdni Markkal? — Nem, de amíg le nem smárolt, addig meg sem akartam csókolni. Esküszöm, Hailey, még csak meg sem fordult a fejemben. Mintha meg kellene győznie Hailey-t. A nő korábban már keresett arra utaló jeleket, hogy melegek lennének, miután Dániel állította, hogy erről lehet szó. Ám semmit sem talált. Még egy utalást sem. Igaz, arról sem tudott, hogy érdekli őket, így mégis mit tudhat? Ám az igazat megvallva mindez ismét pokolian felizgatta. Ami nyilvánvalóan nem helyes, hiszen Tony annyira kényelmetlenül érzi magát. — Tony, azt mondtad, hogy ebben a kapcsolatban te, én és Mark vagyunk, mindhárman együtt. Nem csak én meg te. Nem csak én meg Mark. Hanem mindhárman benne vagyunk. Amikor mindhárman szeretkezünk, képtelenség lenne távolságot tartanod Marktól. — Elélveztem, amikor megcsókoltam — ismételte a férfi. — Én is — mondta a nő. — És az igazat megvallva kezd ismét nagyon felizgatni a gondolat. Vajon ettől könnyűvérű lennék, vagy perverz? - Föltartotta a kezét, hogy elhallgattassa a férfit. — Várj. Még ne válaszolj. Tudom, hogy köny- nyűvérű vagyok. Egyszerre két férfival szeretkezek. Nyilván ez a szó definíciója. — Nem vagy se könnyűvérű, se perverz — mordult fel a férfi, és a hátára feküdt, hogy a csípőjük összeért.

9i

Amikor mindkettőtöket választottalak, azt mondtad, többé nem kell visszafognunk magunkat - emlékeztette Hailey. De én úgy értettem, veled kapcsolatban. Csak veled. Mindketten téged akartunk. - Képes lennél osztozni rajtam valaki mással? - A fenébe is, dehogy. Biztos? - Hailey elhallgatott. - Gondold végig. Egy másik barátoddal? Az én barátaim közül valakivel? Valamelyik fiúmmal? - Senkivel. - Akkor ez rólad és Markról is szól. A férfi eltöprengett. Nem akarom, hogy visszafogd magad, amikor szeretkezünk. Azt akarom csinálni, ami jólesik, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy lefekszel Markkal. - Hailey elmosolyodott. - Különösen, ha azt jelenti, hogy lefekszel Markkal. Tony összerezzent, és undor suhant át az arcán. Nem vagy könnyűvérű. Egy kukkoló vagy — mondta szárazon. Hailey halkan kuncogott, mert nem akarta fölébreszteni Markot. A kanapé támlája fölött a franciaágyra pillantott, és eltűnődött, vajon a férfi alszik-e még. Tony megválaszolta a kimondatlan kérdést. Nem alszik. Abban pillanatban fölébredt, amint fölkeltél mellőle. - Fölemelte a hangját, hogy Mark is hallja őket. — Van valami hozzáfűznivalód? Mark alaposan meggondolta a választ. Mindennel egyetértek, amit Hailey mondott. Igaza van. És meg kell hogy mondjam, én sem akarok lefeküdni veled. Nem személyeskedésnek szánom. - Hála az égnek - sóhajtott fel Tony. Igaz, megcsókolni sem akartalak, mielőtt megtettem, úgyhogy ki tudja... Tony felnyögött, és a kezét az arcához kapta.

92

— Most már alhatunk végre? — kérdezte Mark. Hailey megfogta Tony kezét, és fölállt. — Gyere velünk az ágyba. Semmi szex, csak alvás. Kettejük közé feküdt, magán hagyta Mark pólóját, karját Tony köré fonta, aki még mindig alsót és trikót viselt. Fejét a vállára hajtotta. Egyik lábát a csípője köré fonta, a férfi farkát gyengéden a térdhajlata alá fogva. Mark hátulról átkarolta. Hármójuk közül egyedül ő aludt meztelenül, de úgy tűnt, ez cseppet sem zavarja. Hímtagja Hailey fenekéhez nyomódott, ahol a póló felgyűrődött. Hailey-t felizgatta, de aludniuk kellett. Tonynak pedig időre van szüksége. Kipp-kopp. Hailey mozdulni próbált, de nem bírt. Kipp-kopp. Egy pillanat - mormolta, habár nem hitte, hogy bárki hallja. A szája valami keménynek nyomódott, ami elfojtotta a hangját. Hmmm. Jó illata van, bármi legyen is. Durr, durr, durr. Ki zajong ilyen korán reggel? Ha Nikki akar a partra menni, megöli. Valami megmozdult a háta mögött. Hmmm. Valami meleg és kemény és puha. - A fenébe. Nem zártam be az ajtót. Hailey felriadt a háta mögül érkező hangra. Lassan eszébe jutott az előző éjszaka. Olyan gyorsan ült föl, hogy elszédült, és az ágyra akart támaszkodni, ám ehelyett kemény testeket talált. Mark feküdt az egyik oldalon. Tony a másikon. Hailey a dörömbölés felé fordult. Halvány napfény szűrődött be a redőny keskeny résein. Durr, durr, durr. Valaki az üvegajtón dörömböl. Nem azon, amelyiken tegnap éjjel bejöttek, hanem a nyugati oldalon, amelyiket nem látni a házból.

93

- Hány óra van? — mormolta Mark. Hét óra öt - felelte Tony, és ő is felült, majd megdörzsölte az arcát. Valaki van az ajtónál - suttogta Hailey, és megpróbálta kihúzni a lábát a takaró és a négy férfiláb közül. A fenébe! Tony és Mark ráfeküdt a paplanra. - Ki kell jutnom innen. Nyugodj meg - mondta Tony az álmosságtól még mindig reszelős hangon. - Majd én elintézem. Ti Markkal menjetek zuhanyozni. Észre se fogják venni, hogy itt vagy. Hailey ezt nem hitte el. Még túl korán volt gondolkodni. Átmászott Markon, és kizuhant az ágyból. Mark elkapta, mielőtt a térde a csempének ütődött volna, megkímélve ezzel némi fájdalmas zúzódástól. — Várj. Megvagy — mondta a férfi, és az ágy szélére mászott. Durr, durr, durr. Ezúttal egy türelmetlen, halk női hang követte a döröm- bölést. — Tudom, hogy odabent vagytok. Nyissátok ki. Rendbe kell hoznunk a kárt. Most! Hailey a válla fölött Tonyra nézett, aki sietősen felhúzta a sortját. — Meredith az — nyögte Hailey. Tony bólintott. — Igen, hallom. Gyerünk. Ahogy Mark a fürdőszobába terelgette, egyik kezét a nő tarkóján tartva, Hailey hallotta, amint a tolóajtó kinyílik. Megtorpant. Ha nem mozdul, Meredith nem veszi észre. Igaz? — Megőrültetek? — esett nekik Meredith. — Elfelejtettétek, hogy ma reggel kajakozni megyünk? Meredith, nem vagyunk éppen felkészülve a vendéglátásra — mondta Tony, és habár a hangja elég udvarias volt, Hailey kihallotta belőle a burkolt figyelmeztetést. Tony dühös volt.

94

Hailey feladta a láthatatlanság reményét, kikukucskált Mark széles válla mögül, és látta, amint Meredith fürgén átmasírozik a szobán. Amikor Hailey rádöbbent, hogy több ruhát visel, mint Mark, aki még mindig anyaszült meztelen, a férfi elé állt. Meredith vagy nem érzékelte Tony haragját, vagy nem érdekelte, mert egyenesen a konyhába indult, és nekilátott kávét főzni. - Amikor Nikki sehol sem találta Hailey-t, azt mondtam neki, hogy talán lejött ide kávézni és tévézni, hogy ne ébresz- szen fel senkit a házban. Kapcsold be a tévét, Tony, mivel te vagy itt az egyetlen viszonylag illedelmes ember. Hailey, zuhanyozz le. Nem tudom, mennyi időnk van, mielőtt Jaké vagy Nikki lejön, hogy sürgessen benneteket. Meg fogják érezni rajtad a szex szagát. Mark, az isten szerelmére, vegyél fel egy nadrágot. Hailey annyira meglepődött a nő megváltozott viselkedésén, hogy akaratlanul is zavarba jött. Hová tűnt a harsány, szőke bulizós csaj? - Ezért nem szeretek bele senkibe. Csak hülye helyzetbe hozna - hergelte magát Meredith. - Hülye, hülye, hülye. Először Nikki teherbe esik, holott nem kellene. Aztán Landont elhagyja a ribanc barátnője egy gazdagabbért. Ti meg itt keféltek mind, holott tudjátok jól, hogy Jaké megöl, ha... - Mély levegőt vett. — Nem, nem „ha”, hanem amikor megtudja. Hülye, hülye, hülye. - Ahogy a kávéfőző kotyogni kezdett, Meredith a néma kis csoport felé fordult, egyenesen Hailey-re bámult, és a fürdőszobára mutatott. Zuhanyozz le, azonnal! Hailey az ajtóhoz somfordált, Meredith pedig Mark felé fordult. - Felöltözni, azonnal! Ahogy Hailey becsukta maga mögött az ajtót, még hallotta Meredith fojtott hangját: - Hol van Hailey ruhája?

95

Hailey az ajtónak dőlt, és teljesen kimelegedett zavarában. Meredithnek igaza volt. Óvatlanul viselkedtek. Be kellett volna állítaniuk egy ébresztőórát... vagy akár kettőt is, a biztonság kedvéért. Megnyitotta a vizet a nagy zuhanyozóban, és amíg arra várt, hogy fölmelegedjen, keresett egy mosdókesztyűt és törülközőt a szekrényben. Sokkal óvatosabban kell viselkedniük, ha nem akarják, hogy Jaké megtudja, mit művelnek. Múlt éjjel nagyon köny- nyelműek voltak. Belépett a forró vízsugár alá, és felnyögött. Elképesztő módon arra vágyott, hogy Mark és Tony is ott legyen vele a zuhanyozóban. Vajon be fog telni velük valaha is? Valószínűleg legalább kétheti folyamatos szexre lesz szüksége ahhoz, hogy az évek során felgyülemlett vágyait kiélje. Félelmében, hogy Jaké itt találja Mark és Tony szobájában, gyorsan végzett a zuhanyozással. Maga köré csavarta a törülközőt, és eszébe jutott, hogy nem hozott ruhát a fürdőszobába, Mark pólóját leszámítva. Remek. Újabb jelenése lesz Meredith előtt félmeztelenül. De ezúttal legalább nem bűzlik a szextől. Megragadta a mosdó melletti törülközőtartón lógó hajszárítót, és megszárította a haját annyira, hogy ne úgy nézzen ki, mint aki most lépett ki a zuhany alól. Amikor kikapcsolta, még mindig csönd volt odakint. Ez azt jelentette, hogy Jaké még nem jött le. Kopogtattak az ajtón, és Meredith választ sem várva belépett, majd gyorsan becsukta maga mögött az ajtót. Hailey egyik fürdőruháját és tiszta ruhákat hozott magával. - A ruhádat, amit tegnap viseltél, a fiúk egyik táskájába raktam. Azt nem veheted vissza. Bűzlik a szextől. Kicsempésztem ezt a házból. Hailey elvette a ruhákat Meredithtől. — Kösz — mondta, és mosolyogni próbált, de csak egy grimaszra futotta.

96

— Hadd adjak neked egy tanácsot - mondta Meredith, amikor Hailey letette a törülközőt, és nekilátott felöltözni. — Szólj Tonynak, hogy viszonozza a figyelmemet, és ne kövessen téged mindenfelé azzal a bánatos kutyaszemmel Jaké jelenlétében. Egymás közt azt csináltok, amit akartok. Engem nem érdekel. Ha pedig ő nem tudja megtenni, akkor majd Mark. De ha Jaké megtudja, hogy mindketten lefekszenek veled, akkor itt elszabadul a pokol, és most ez hiányzik a legkevésbé Nikkinek. — Meredith, Nikki terhes, nem beteg - mondta Hailey tárgyilagosan. Amikor Meredith erre nem válaszolt semmit, Hailey felhúzta a sortját, és jelentőségteljesen a nőre bámult. Mere- dithnek könnyben úszott a szeme, alsó ajka remegett. Hailey-nek elállt a szívverése. — Mi a baj? Nikki azt mondta, minden rendben. Elmúltak a reggeli rosszullétek. Jól érzi magát. Meredith mély levegőt vett. — Semmit sem kellett volna mondanom. Nem akarja, hogy bárki megtudja. Nem akarja, hogy aggódjunk miatta. — Mi a baj? Meredith csak legyintett. — Nem lesz baja. Ne aggódj. Ne bánj vele másként, mint eddig. Csak próbáljuk minimumon tartani a drámát, rendben? — Ezért vagy itt. Aggódsz érte. És úgy értem, nemcsak ebben a helyzetben, hogy segíts megakadályozni, hogy bajba jussak Jaké előtt. Hanem ezért kísérted el őket Hawaiira. Meredith összeszorította a száját, tekintete zaklatott volt. Hailey azonban nem adta fel. — Tony tudja, hogy mi a baj? Igaz, Tony gyerekorvos volt, nem pedig szülész, de azért tudhatna róla. — Nem, és el ne merd mondani neki. Már így is túl sokat

97

mondtam. Ha Nikid megtudja, kiborul. ígérd meg, hogy senkinek sem szólsz. Hailey habozott. Meredith azonban megmentette őket ma reggel. Ez a legkevesebb, amivel viszonozhatja. — Rendben. Hallgatni fogok. - Belőled azonban mindent ki fogok szedni, tette hozzá gondolatban. Meredith felsóhajtott. — Köszönöm. — A fürdőszobaajtó felé intett. — Most pedig ki kell jutnunk innen, mielőtt Jaké felbukkan. Igaza volt. Hailey-nek várnia kell, mielőtt még többet szedhet ki belőle. Gyorsan fölkapta a királykék felsőt, amelyet Meredith hozott a fürdőruhájához. Meg fogja védeni a napsütéstől kajakozás és búvárkodás közben. — Köszönöm, hogy segítettél ma reggel. Szólok Tonynak, és meggyőzöm, hogy működjön együtt. Meredith megrázta a fejét, és halkabban szólalt meg, mint eddig, inkább szomorkásán, mint dühösen. — Mindhárman tudtátok, hogy mit terveztünk ma reggelre. Nem tudom elhinni, hogy megkockáztattátok, hogy Jaké rátok nyisson. Mégis mit gondoltatok? — Nyilvánvalóan nem gondolkodtunk — felelte Hailey ingerülten. Magára volt dühös, nem Meredithre. Ezt egész egyszerűen elcseszték. Sokkal óvatosabban kell viselkedniük. Követte Mereditht, és kiléptek a fürdőszobából - Mark a kanapéágyról nézte a CNN-t, Tony pedig a konyhában volt. A redőnyt mindkét ajtón felhúzták, és a reggeli napfény betöltötte a szobát. Mark fölállt, és fölkapott egy bögre kávét az asztalról. — Itt a kávéd, bébi. Gyere, ülj le. — Kösz. - Hailey megkönnyebbülten látta, hogy Mark talált egy sortot, és felhúzta. Tony kilépett a kis konyhából két tányér tojással és gyü mölccsel. Az egyiket Hailey-nek adta, a másikat pedig Marknak, majd a fürdőszobába indult, Meredithre tisztelettel vegyes óvatossággal tekintett. Hailey most először mosolyo98

dott el a reggel folyamán. Nem ő volt az egyetlen, aki bedőlt Meredith felületességének. Miután kényelmesen elhelyezkedett a kanapén a tányérral az ölében, Meredithhez fordult: — Honnan tudtad? Meredith a szemét forgatta. — Már abban a pillanatban sejtettem, amikor besétáltatok a házba az első nap. Aznap este pedig, amikor Jaké grillezett, már biztos voltam benne... mindketten olyan hűségesen követtek téged mindenfelé, mintha a kutyáid lennének. — Nem követnek — ellenkezett Hailey. — De a szemükkel igen. És többnyire a nyelvük is kilóg a szájukból. Hailey kérdőn nézett Markra, aki csak vállat vont, és teletömte a száját tojással. Hailey visszafordult Meredithhez. — De mi akkor még nem... ööö... feküdtünk le egymással. — Nem számít. — Most biztos azt hiszed, egy lotyó vagyok. — Nem hiszem... Nikki hangja, mely egy kicsit túl hangosnak tűnt, figyelmeztette őket kintről. — Nyugodj meg, Jaké. Rengeteg időnk van. Félbeszakították a beszélgetést. Hailey a reggelijére koncentrált, és remélte, hogy ártatlanabbnak néz ki, mint ahogy érzi magát. Jaké és Nikki lépett be a nyitott ajtón. — Induljunk, mielőtt felcsapnak a hullámok — mondta Jaké. — Tony még zuhanyozik. Mindjárt elkészül - felelte Mark, le sem véve a szemét a hírekről. — Elkészültél, Hailey? - kérdezte Nikki kedvesen. — Csak befejezem a reggelimet — felelte. — Hol van Landon? -Telefonál. Azt mondta, majd utánunk jön. — Remélem, nem azzal a cafkával beszél — mordult fel Meredith.

99

Nem, a munkájával kapcsolatos - mondta Nikki, de nem igazán figyelt a húgára. Markot és Hailey-t nézte összevont szemöldökkel, mintha próbálna rájönni valamire. Tony ekkor lépett ki a fürdőszobából, fekete sortban és fehér felsőben. Megborotválkozott, megfésülködött, és ellenállhatatlanul festett, senki se gondolta volna, hogy csak az imént kelt ki az ágyból. - Hűha, nem rossz! - duruzsolt Meredith. Hailey megdöbbenve pislogott a villámgyors átalakuláson védelmező testvérből flörtölő szőkévé. Tony Meredithre villantotta a mosolyát, átkarolta a vállát, és azt mondta: - Te velem jössz, igaz? Olyan meggyőző volt az előadásuk, hogy Hailey féltékeny lett. A fenébe is, olyan jól csinálták, hogy kiérdemelték volna érte az Oscart. Legalábbis remélte, hogy Tony részéről csupán előadás volt. Hát persze hogy az volt. Tony nem az a fajta, aki egyik ágyból a másikba ugrik. Hacsak nem zaklatott még mindig Mark csókja miatt. Nikki szakította félbe a gondolatmenetét. Hailey, te gyere velem, Jake-kel és Landonnal. Velünk is tölts egy kis időt. Mark és Tony bármikor láthat téged. Még hogy együtt tölteni egy kis időt. Nikkinek egyáltalán nem ez a szándéka. Össze akarja boronálni Landonnal. De talán ez lesz a legjobb. Távolságot tartani Marktól és To- nytól. Hagyni, hogy lehűtsék magukat, vagy azt tegyék, amit szoktak, ha túl kanosak. És ettől Nikki is boldog lesz. Hailey szeretett volna még többet kiszedni Meredithből Nikki egészségi állapotáról. Mi történik vele? Jaké túlzott aggodalma többé nem tűnt viccesnek. Mi történt a karoddal? - kérdezte Jaké, amikor kiléptek a vendégházból. Hailey úgy tett, mintha nem értené. - Hogy érted?

—

Zúzódás van rajta. Mi történt?

Hailey megdörzsölte a halványuló, zöldes foltokat, hogy időt nyerjen, és remélte, hogy Tony nem árulja el. Vállat vont. — Nem tudom. Biztos tegnap történt, szörfözés közben. Jaké összevonta a szemöldökét, de nem faggatózott tovább. A nő megpróbált megfeledkezni az aggodalmairól, ezért mély levegőt vett, és lassan kiengedte. Imádott kajakozni a Kealakekuaöbölben - nézni a levegőbe ugráló delfineket és felfedezni a Cook kapitány emlékműve körüli pocsolyákat, amelyeket a dagály hagyott hátra. Az öbölben a legjobb könnyűbúvárkodni. A víz pedig elég hűvös ahhoz, hogy lehűtse a vágyát, hogy egész nap Markkal és Tonyval szeretkezzen. Úristen, milyen könnyűvérű. És ami a legrosszabb, nem érdekli. Hailey és Landon egy tandem kajakban szelte át a Kealakekuaöblöt — Hailey ült elöl, Landon pedig hátul. Persze Tony és Meredith fenntartotta a látszatot azzal, hogy ők is egy kajakba ültek. Mark így egyedül volt, de Jaké és Nikki közelében maradt. Jaké nem hagyta, hogy Nikki kimerítse magát az evezéssel, ezért ők hárman kissé lemaradtak. Az ég mélykék volt, és olyan tiszta, hogy Hailey azt kívánta, bárcsak söté- tebb lenne a napszemüvege. A türkiz víz felszíne alatt élénk színű halak ficánkoltak. Amikor Hailey és Landon eléggé eltávolodott a többi csónaktól ahhoz, hogy ne hallják a beszélgetésüket, Landon megköszörülte a torkát. Hailey összerezzent, és egy pillanatra kizökkent az evezés ritmusából, kissé kilengett a csónak, amíg meg nem találta újra az ütemet. Könyörgöm, ne hívj el randim. Kérlek, kérlek, kérlek. — Hailey? — Igen?

IOI

- A nővérem össze akar hozni minket. - Mondott neked valamit? Nem, de nem valami diszkrét, legalábbis, ha már olyan jól ismered, mint én őt. És akkor még csak nem is túlzott. Két választásunk van - folytatta Landon. — Figyelmen kívül hagyhatjuk. Hailey felhorkant. Na igen, mindjárt gondoltam - mondta a férfi. - Vagy elmehetünk egyszer együtt vacsorázni, és akkor végre leszáll rólunk. - Gyorsan hozzátette: - Csak plátói dologról lenne szó. Tudom, hogy jelenleg Markkal és Tonyval vagy elfoglalva. Hailey megmerevedett. Lángolt a bőre, de nem a nap miatt. Szerencsére Landon mögötte ült, így nem láthatta, mennyire zavarba jött. Vajon Meredith mondta el neki? - Honnan tudod? — nyögte ki végül. Ha Landon magától rájött, esélye sincs arra, hogy a bátyja előtt titokban tudja tartani. O mindhármukat sokkal jobban ismeri, mint Landon. Eddig Nikki terhessége elterelte a figyelmét róluk. Ez azonban nem fog örökké tartani. Most viszont Hailey elgondolkodott, vajon Nikki is tudja-e. Nem is tudom. Ti hárman szinte vonzzátok egymást. Landon egy pillanatra elhallgatott. - Mint egy atom. Egy atom? - kérdezte Hailey, hangja elvékonyodott a hitetlenkedéstől. Aha, te vagy az atommag, ők meg az elektronok, és egy elektromágneses mező tart benneteket össze. Hailey fölnevetett a tudományos hasonlat hallatán. Ez nagyon romantikus. De miért nem a Naphoz hasonlítottál, őket meg a bolygókhoz? Landon kuncogott. - Á. Az olyan közhelyes. Tony és Meredith alig kétszáz méterrel előttük megálltak, és a partszakasz felé néztek. Amikor Hailey észrevette, hogy

102

a delfineket nézik, az ölébe fektette az evezőt, és arrafelé mutatott. — Nézd, delfinek! Landon is abbahagyta az evezést, és a hullámokon ringatóztak. — Nikki csak aggódik érted — mondta Hailey gyengéden, még mindig elképedve, hogy valaki képes ejteni ezt az elbűvölő férfit a háta mögött. — Tudom. Azt hiszi, megszakadt a szívem. Pedig nem, de hogy győzhetném meg erről? — Csak hogy tudd, Meredith sincs oda azért a nőért. Talán nem árt, ha rajta tartod a szemed. Nem lepődnék meg, ha a saját kezébe venné a dolgokat. Még el is láthatja a baját. Landon felsóhajtott, és a tiszta, zöldeskék vízbe mártotta az evezőlapátot. — Imádom a húgaimat, de néha nagyon az agyamra tudnak menni. Hailey hasonlóan érzett, habár Meredith aznap reggel megmentette őket Jake-től. Fölemelte az evezőjét, és ismét evezni kezdett, Landon ritmusát tartva. — Hailey, Jake-nek csak annyit kell tudnia, hogy a fiúk gondoskodnak rólad, és rendesen bánnak veled. A többi nem fogja érdekelni. Hidd el ezt egy férfinak, akinek két húga van. Hailey összevont szemöldökkel hátranézett a válla fölött. A nap megcsillant Landon fülbevalóján. — Én pedig már azt hittem, hogy a te szerelmi életedet tárgyaljuk meg. Landonnak játékosan felcsillant a szeme. — De a tiéd sokkal érdekesebb. Hailey felsóhajtott, előrefordult, és a férfival egy időben mártotta az evezőjét a vízbe. — Hát, akkor gondolom, hamarosan kiderül, miféle bátyám van. Remélem, neked lesz igazad.

103

— Gyere el velem vacsorázni ma este, és inkább később derítsd ki. Hailey megrázta a fejét. — Már elígérkeztem Tonynak. Remélte, hogy a férfi nem gondolta meg magát. Beszélniük kell arról, hogyan érzi magát a múlt éjszakai édes hármassal kapcsolatban. — Ők is velünk jöhetnének Meredithszel. így még hihetőbb lenne az ő előadásuk is. — Szóval még erről is tudsz. — Csak azt tudom, hogy amikor a húgom eljátssza a felszínes szőke szerepét, egyáltalán nem érdekli a célszemély figyelme. — Na és Markkal mi lesz? — Úgy tűnik, egyedül maradt. Mark azonban korántsem maradt egyedül előző éjjel, amikor szeretkeztek. Landon félbeszakította a gondolatmenetét. — És mi lenne, ha ezt tennénk? Mind az öten otthon hagyjuk a jó öreg házas, várandós párocskát. Nikki örülni fog, hogy kimozdulok otthonról. Jaké örülni fog, hogy együtt tölthet Nikkivel egy csöndes estét. Ti hárman Markkal és Tonyval megkönnyebbülhettek, hogy néhány órára felhagyhattok a barátság álcájával. — Jól hangzik — ismerte el Hailey. — De mi lesz veled és Meredithszel? Nem úgy tűnik, hogy ti is jól járnátok. Landon óvatosan elkezdte: — Hát, ha valaha is szükségetek lenne egy negyedik... Hailey döbbenten hátrafordult, hogy a férfi szemébe nézzen. Biztos csak viccel. Landon csintalan mosolya meglepte, de a szavai még inkább. — Hé, vonzó nő vagy. Hailey a szemét forgatta. — Komolyan.

104

— Ha Nikki boldog, én is az vagyok - mondta Landon, majd elhallgatott. — Meredith azonban, nos, ő egy kicsit bonyolultabb lélek. Még nem jöttem rá, hogy mi teszi őt boldoggá. Szerintem ő sem tudja. És Hailey, te tényleg vonzó vagy. És a tény, hogy nem tudod magadról, csak még vonzóbbá tesz.

105

Nyolcadik fejezet

Amióta eljöttek Albuquerque-ből, Hailey most először sminkelte ki magát. Tony és Mark elfogadta Landon javaslatát. Öten együtt egy bárba mennek Ali’iban, Kailua turistaközpontjának szívében. Habár Hailey járt már bárokban To- nyval és Markkal, ezúttal más lesz. Hivatalosan Landonnal randevúzik. Valójában azonban ez lesz élete első randevúja Markkal és Tonyval. Kealakekuában nem volt alkalma négyszemközt beszélni Tonyval, ma este viszont ki fogja deríteni, hogy a férfi akarja-e folytatni az édes hármast. Hailey rövid farmerszoknyát húzott, és csipkés vörös bugyit. Remélhetően idáig fog fajulni az este. Most minden Tonytól függött. Egyenes nyakkivágású fehér pamut topot húzott, melynek alja hátul a csípőjéig leért, jelentősen szabadon hagyva a hátát. Kiengedett, hátközépig érő haja a meztelen bőrét súrolta, és Hailey elképzelte, hogy Tony és Mark mohón fogdossa a derekát. A kihívó, pántos vörös magassarkút, amelyet megkötött a bokáján, lázadó hangulatban vette meg annak idején. Markra és Tonyra gondolt, amikor kiválasztotta. Dániel utálta, mert ebben ugyanolyan magasnak tűnt, mint ő. Tony és Mark mellett azonban még a tízcentis sarokban is alacsonyabb. Már hat hónapja állt a cipő érintetlenül a szekrényében, és most először fogja viselni. Amikor kilépett a nappaliba, Tony, Mark és Landon a reggelizőpultnál várta. Mark és Tony kék farmert, fekete pólót és szandált viselt. Landon királykék pólót húzott,

106

amely kiemelte kék szemét. Mindhárman felálltak. Mark és Landon elismerően nézték. - Ejha! Gyönyörű vagy, Hailey - mondta Landon. Mindig gyönyörű — mondta Mark, miközben végigmérte. Tony szinte azonnal hátat fordított neki. Hailey elcsüggedt. Ez meg mi? Az elmúlt éjszaka miatt van? Vagy csak a szerepét játssza, hogy megtévessze Jake-et? Nem számított. Hailey gyomra fájdalmas görcsbe rándult. Jaké és Nikid a szófán ült, Nikki föltette a lábát Jaké ölébe, és a férfi gyengéden masszírozta. - Hol van Meredith? — kérdezte Hailey. Meredith feljött a lépcsőn egy zsebkendőnyi, szűk fehér ruhában, amely kiemelte szőke haját és lebarnult bőrét. Itt vagyok. Sajnálom, hogy megvárakoztattalak — duruzsolta. - Nem tudtam eldönteni, mit vegyek föl. Tony pillanatokon belül mellette termett, és felvillantotta mosolyát. - Szerintem jól választottál. Hailey még jobban elszomorodott. Meredith is kihívó cipőt viselt - aranyszínű, tizenöt centi magas sarkút. Mégis bájos volt, egyáltalán nem tűnt rámenősnek. Hailey hirtelen megbánta a magassarkúját. Meredith mellett nevetségesen festett. Valaki a derekára tette a kezét, de nem Mark volt az, és nem is Tony. Hanem Landon. - Hé - súgta. - Csak színjáték. Nyugodj meg. Hailey mély levegőt vett, és lassan kiengedte, majd rámosolygott Landonra. - Kösz. — Remélhetőleg a férfinak igaza van. Fölemelte a hangját, hogy mindenki hallja. - Menjünk. Hosszan és harsányan búcsúzkodtak Jake-től és Nikkitől, végül mind az öten kijutottak a kocsihoz. Tony vezetett, Meredith pedig mellé ült az anyósülésre. Hailey Mark és

107

Landon közé préselődött a hátsó ülésen. Mark átkarolta a vállát, és bedugta a top alá a kezét, ujjával Hailey meztelen bőrét simogatva. Húsz perc múlva már mind egy fehér műanyag asztal köré zsúfolódtak a nyitott tetejű klubban, néhány méterre a zenekartól, ahonnan kiláttak a sötét óceánra. A éjszakai tengeri szellő kellemesen hűs volt. Meredith Hailey-vel szemben ült, Mark és Landon között. Hailey Mark és Tony között ült. Landon Tony jobbján. Amíg az italukra vártak, Tony halkan Hailey fülébe súgta: — Táncoljunk. A táncparkettet homok borította, ezért Hailey lehajolt, hogy kioldja a pántokat a cipőjén, és gondoskodott róla, hogy Tony fellásson a combján egészen a tangájáig. Ahogy levette a cipőjét, hátranézett, hogy lássa az eredményt. Tony szemei éppen arra a pontra szegeződtek, amelyre Hailey akarta. Kiegyenesedett és fölállt, megigazította a szoknyáját. Tony már levette a szandálját, de lomhán mozgott, még mindig a nő szoknyája szélét bámulva. Amikor végre sikerült elkapnia a tekintetét, megragadta Hailey kezét, és a zsebkendő- nyi táncparkettre vezette a nőt az asztalok között. Még túl korán volt, kevesen táncoltak. Tony mindkét kezét Hailey csípőjére tette, és közelebb húzta magához. A homok hűvös volt a talpuk alatt. Hailey a férfi vállán nyugtatta a kezét, és hagyta, hogy a férfi csípője és keze irányítsa, ahogy elkezdtek táncolni a Sway lassított feldolgozására. Amikor összhangba kerültek, Hailey lábujjhegyre állt, és halkan a férfi fülébe súgta. — Jól vagyunk? Tony bólintott. — Aha. — Mindhárman? — Persze. — Végigsimította Hailey csípőjét és hátát. Szétterpesztette az ujjait, pont ott, ahol Hailey az érintésére vá

108

gyott. A férfi ajka Hailey állát súrolta. — De azért ennél több ruhát is magadra kaphattál volna. Na persze. — Nem akartam megkockáztatni, hogy elhagysz minket, különösen azok után, hogy a kis cukorfalat úgy rád akasz- kodott. Vonzotta a férfi illata, arra ingerelte, hogy megízlelje. Szerette volna megkóstolni, gyorsan megnyalni a nyakát. Bárcsak egyedül lennének. Tony a combja közé dugta a lábát, és a szeméremdombjához dörgölőzött, Hailey csípője pedig a farkának feszült. — Elbeszélgettünk úton Kealakekua felé. Meggyőzött, hogy jobb, ha eljátsszuk, hogy egymás iránt érdeklődünk. Hailey meglepődött. — Akkor hát mesélt neked Nikkiről? Tony fölemelte a fejét, és gyönyörű szemével mélyen a nő szemébe nézett. — Nikkiről? — Nem mesélt neked Nikkiről? — Nem. Csak nem akarja felzaklatni Jake-et. Hailey éppen akkor vette észre magát, amikor az ágyékában növekvő vágy is a figyelmét követelte. Lábujjait begörbítette a homokban tánc közben. — Hailey, mi van Nikkivel? A nő megnyalta a száját, és megpróbált a kérdésre koncentrálni, anélkül, hogy elárulná Mereditht. Az izgalom a lába közt egyáltalán nem segített. — Nem tudom biztosan. Tony kivette a combját Hailey lába közül. — így már jobb? — Nem - vágta rá a nő kifulladva, és megpróbált ismét úgy helyezkedni, hogy folytathassa a dörgölőzést, amire any- nyira vágyott, Tony azonban határozottan eltartotta magától Hailey csípőjét. — Talán beszélhetnék Meredithszel — vetette föl.

109

— Neked valószínűleg többet is hajlandó elárulni, mint nekem. — Adj valami támpontot, kiscsillag. Hailey felsóhajtott. Ha a férfi „kiscsillagnak” szólítja, akkor valóban minden rendben van köztük. Ez jó, ő viszont még mindig nem tudja megosztani vele, amit Tony tudni akar, ami önmagában nem is túl sok. — Megígértem Meredithnek, hogy nem árulom el. Tony felsóhajtott. — Meglátom, mit tudok kiszedni belőle. — Nagyon dühös lesz, ha megtudja, hogy tőlem hallottad. — Nem foglak megemlíteni. — Hálás lennék érte. Tony az asztal felé intett. — Megkaptuk az italunkat. — Végighúzta az ujját a nő karján a tenyeréig, és kézen fogva visszavezette az asztalhoz. Kihúzta neki a széket, és miután Hailey leült, Meredithhez hajolt. — Mit szólnál egy tánchoz, Meredith? A nő elmosolyodott. — Biztos, hogy rám akarod pocsékolni az idődet? — A tánc sosem időpocsékolás — felelte Tony, és kinyújtotta a kezét. Hailey a Mai Tait kortyolgatva nézte a tömeget. Főleg idősebb emberek voltak — átlagosan tíz-húsz évvel idősebbek nála. Meredith itt szinte gyereknek érezhette magát. Nem számított. Sok férfi bámulta sóváran, miközben Tonyval táncolt. És persze sok nő nézte Tonyt. Néhány férfi is. Markot és Landont is elismerően méregették a közeli asztaloknál ülő nők. Hailey Landonhoz hajolt. — Meredithnek zsúfolt estéje lesz, ha a pasik itt rájönnek, hogy nincs párja. — Sokan fognak csalódni, ha megtudják, hogy neked viszont van — felelte a férfi. — Mit gondolsz az idősebb nőkről?

IIO

Landon vállat vont. — Nem tudom. Még sosem voltam eggyel sem. — Hát ma este kipróbálhatod. Felkeltetted az érdeklődésüket. — Inkább csak iszogatok, és hallgatom a zenét. — Nem szoktál táncolni? Landon elfintorodott. — Nem, ha nem muszáj. Mark Hailey haja alá nyúlt, és a tarkója alá tette a kezét. Amikor Hailey rámosolygott, Mark a táncparkett felé intett. — Ügy tűnik, összekaptak valamin. Hailey Tony és Meredith felé nézett. Meredithnek arcára fagyott a mosoly, mozdulatai gépiesnek tűntek Tony összehúzta a szemöldökét. Nikkiről beszélhettek. Ez ügyben azonban Hailey semmit sem tehet, ezért inkább Markra figyelt. — Tony azt mondta, jobban érzi magát a múlt éjszakával kapcsolatban. Mark bólintott. — Igen. Megbeszéltük. Mivel egyikünk sem... — megköszörülte a torkát, és közelebb húzódott, majd halkabban folytatta ...egyikünk sem érzett így korábban, arra a következtetésre jutott, hogy csak a pillanat hevében történt. Jól van. — Közelebb hajolt, a szája Hailey fülét súrolta. — Ma éjjel bebizonyítjuk. Hailey szíve nagyot dobbant a gondolattól, és elernyedt a teste. Kényelmesen hátradőlt, hogy a zenekart hallgassa, és arról ábrándozzon, miket fog művelni vele Mark és Tony néhány órán belül. A dal végén, amikor a zenekar szünetet tartott, Meredith és Tony visszajött hozzájuk. Meredith nyugodtabbnak tűnt, Tony pedig elégedettnek. Vajon ez azt jelenti, hogy megkapta a válaszokat? Beszélgettek, amíg a zenekar vissza nem tért. Amint él

ni

kezdték játszani Def Leppard Pour Somé Sugár on Me című számát, a tömeg felmorajlott, és elözönlötte a táncparkettet. Meredith fölpattant. — Menjünk. Hailey követte. 0 sem bírta mozdulatlanul hallgatni a Def Leppard-dalt. Együtt táncoltak. Amikor Meredith nem Tonyval vitatkozott, nagyszerű táncos volt. A mozdulatai mesterkéletlenek voltak, mintha erőfeszítés nélkül ringana az ütemre. Természetes vonzerő áradt belőle. Hailey a zenére koncentrált, és hagyta, hogy a basszusgitár hangja átjárja a testét, és csak remélni tudta, hogy legalább feleannyira jól néz ki, mint Meredith. Az ital máris a fejébe szállt egy kicsit, és feloldódott annyira, hogy ne érdekelje, ki mit gondol. Felszabadultnak érezte magát. A dalszövegre ringatta a csípőjét. A feje fölé emelte a karját, és megpördült a homokban. A többi táncos meg-meglökte, és Meredithszel olyan közel voltak egymáshoz, hogy összeért a csípőjük, és együtt mozogtak. Valaki megragadta a derekát, és amikor megfordult, Markot találta maga mögött, amint mosolyogva nézi. A férfi hozzányomta a csípőjét, és együtt mozogtak, összhangban a zenére, farmernadrágja Hailey combját dörzsölte. Tony csatlakozott hozzájuk Hailey háta mögött, kezét az oldalára tette, és ingerlően hozzáért a melléhez. Hailey fölemelte a karját, és a hátát begörbítve a férfi fejéért nyúlt. Olyan természetesen mozogtak együtt hárman a táncparketten, mint szeretkezés közben. Mark a nő nyakára tapasztotta a száját, Tony pedig a meztelen hátára tette a kezét, és benyúlt a top alá. A nap során felgyülemlő szexuális feszültség a hatalmába kerítette Hailey-t. Tony a hüvelykujjával föl-alá masszírozta Hailey gerincét, tenyere az oldalát súrolta. Ujjbegyei a meztelen melléhez értek a top alatt. Hailey meglovagolta Mark combját, mint korábban Tonyét, Mark azonban nem hú

zódott el. Hailey izgalomba jött. A tangája teljesen átázott. Csiklója együtt lüktetett a zenével. Minden fenntartása elpárolgott. Sem a körültekintés, sem az óvatosság nem érdekelte többé. Csak az érzés számított. Hagyta, hogy magával ragadja, behunyta a szemét, és az ágyékában növekvő izzó vágyra összpontosított. Abbahagyta a táncolást, Tony és Mark közé préselődött, akik a dal ritmusára mozgatták a testét. A táncparkett és a tömeg eltűnt. Csak ők hárman léteztek. Amikor véget ért a szám, Tony a derekára tette a kezét, Mark a csípőjére, és a saját ritmusukra mozogtak. —Imádom az arckifejezésedet — mondta Mark Hailey ajkának, mielőtt fölemelte a fejét. Vonzó mosolyának lehetetlen volt ellenállni. Hailey eltűnődött, vajon meddig kell még itt maradniuk. Már mindkettejükre készen állt. Most azonnal. Mark szélesebben mosolygott, és felvonta a szemöldökét, mintha tudná, mi jár a nő fejében. Odahajolt hozzá, és halkan a fülébe súgta: —Képzelheted, mit érzünk most Tonyval. Előttünk kell járnod, amíg le nem higgadunk. Landon halk hangja szakította félbe őket: —Ha az én húgom lenne, nem nézném tovább ezt, hanem szobára küldenélek titeket.

113

Kilencedik fejezet

Perzselő hőség öntötte el Hailey mellkasát, nyakát és arcát. Lopva körbenézett a táncparketten. A tömeg szétszéledt, és néhány férfi és nő őket nézte. Hailey nem tudta, mit képzelhetnek róla a férfiak. Valószínűleg azt, hogy finoman szólva könnyűvérű. Tudta, hogy a nők magukban már rég lekur- vázták. - Talán jobb lesz, ha visszaülünk - javasolta. Tony felkuncogott. - Nem mennél esetleg előttünk? Hailey bólintott, ám az arca még jobban elvörösödött. Végigvezette a férfiakat a tömegen. Az asztalnál kimentette magát, és a női mosdóba menekült. Amikor Mark követni akarta, megfordult, és a mellkasára tette a kezét, hogy megállítsa a férfit. - Nagylány vagyok. Ki tudok menni egyedül is. Mark azonban megrázta a fejét. Sajnálom, de nem tetszik, ahogy egyes kanok bámulnak. Hailey el tudta képzelni, milyen vörös lehet az arca. - Akkor talán ideje mennünk. Valószínűleg ártalmatlanok. Ne aggódj. Csak vigyázunk rád meg Meredithre. -De... Ülj le, Mark! - szólt közbe Meredith, a zenét is túlkia- bálva. — Majd én elintézem. Mark megadóan fölemelte a kezét.

114

— Vigyázzatok magatokra. Meredith kikísérte a mosdóba. Hailey érezte magán a másik nő átható tekintetét, a lapockája között. Vagy csak képzelődik? Habár a női mosdó levegőtlen volt, szerencsére csönd volt odabent, és Hailey bezárkózott egy fülkébe, és az ajtónak dőlt. Meredith hangja beszűrődött az ajtón. —■ Gondolom, fogalmad sincs, mennyire vonzod a tekinteteket. Hailey felnyögött. — Nem tudom elhinni, hogy így viselkedtem. — Nem arra gondoltam, amit a táncparketten műveltél. Láttam már ennél jobbat is. — A nő felhorkant. — Habár azt nem ilyen öreg közönség előtt adták elő. — Miről beszélsz? — Arról, hogy gyönyörű vagy, Hailey. Szép, hosszú lábad van, és a melled láttán minden férfinek elindul a nyálelválasztása. Ráadásul olyan ártatlannak tűnsz. Nem számít, mit csinálsz. Minden hetero pasi ilyen nőre vágyik. A férfiak megbámulnak. — Nem, ez nem igaz. Akkor legalábbis nem, amikor önmagamat adom. Nem tudom elhinni, mit műveltem odakint. — Dehogynem. Csak nem szoktad észrevenni. Nem hiszem, hogy az önbizalmaddal lenne gond. Csak nem érdekelnek, ezért nem figyelsz oda, és észre sem veszed őket. Szerintem túlságosan leköt Tony és Mark ahhoz, hogy más férfit is megláss. - Meredith elhallgatott. - Dániel biztos utálta őket. Az utálat talán túlzás. Igaz, Dániel nem kedvelte őket. Alig tudta elviselni a jelenlétüket, és amikor elkezdtek randevúzni, Hailey igyekezett úgy intézni, hogy ritkán fussanak össze. így viszont sokkal ritkábban látta Markot és Tonyt, mert ha ők csak felhívták, Dániel máris kiborult. Ebbe bele

ii5

gondolva az utálat talán mégsem túlzás. De honnan tudhatná Meredith? Sosem találkozott Dániellel. A mosdó ajtaja kinyílt, beszűrődött a zene, és idegen női hangok töltötték be a teret. — Láttad azt a csajt, aki úgy néz ki, mint Jennifer Aniston? Hála az égnek, valaki más elterelte a tömeg figyelmét. — Amelyik azzal a két atomállat jó faszival vonaglott? Mellettük táncoltam. Hááát jó. Talán pont róla beszélnek. De mióta hasonlítana ő Jennifer Anistonra? Hailey az ajkába harapott, nehogy felnyögjön. A fenébe. Tényleg olyan rossz a helyzet, mint gondolta. Ki kell jutnia innen. Soha többé nem tud visszajönni a szigetre. Jövőre Mauira vagy Kauaira kell mennie. Amivel nincs semmi baj. Már gondolt rá, hogy kipróbáljon egy másik szigetet. A fenébe, a fenébe, a fenébe. Pedig Hawaii olyan kellemes hely. A két nő folytatta a beszélgetést. — Bárcsak én is találnék két ilyet. — Nekem egy is elég lenne. A szomszédos fülkében lehúzták a vécét. — Talán ha én is úgy néznék ki, mint Jennifer... Víz folyt a mosdóba. — Melíroztasd a hajad. Ismét kinyílt az ajtó, és a hangok beleolvadtak a zenébe. Meredith felkuncogott. — Nem hiszem, hogy a melíron fog múlni. Hailey elvette a kezét a szája elől. — Ki kell jutnom innen. — Persze, menjünk vissza az asztalhoz. A zenekar elég jól nyomja. — Nem, úgy értem ki, a klubból. — Még túl korai visszamenni a házba. — Mehetnénk máshová, sétálhatnánk egyet. Hallotta, amint Meredith felsóhajt az ajtó túloldalán.

116

— Irigykednek, Hailey. Ez jó dolog. Olyanok akarnak lenni, mint te. Hailey azonban nem tudta elviselni a gondolatot, hogy egész este őt nézik. — Nem érdekel. — Tudod, ahhoz képest, hogy belebonyolódtál egy szerelmi háromszögbe, nagyon prűd vagy. Hailey az ajtónak döntötte a fejét. — Tudom. Nem tudom elhinni. Meredith fölnevetett. — Gyere már! Menjünk vissza még egy kicsit az asztalhoz. Megiszunk még egy italt, és ha továbbra is kényelmetlenül érzed magad, elmegyünk. Kopogtattak. A női mosdó ajtaja hangos nyikorgással kinyílt. — Minden rendben van idebent? — kiabálta túl Mark a zenét. — A csaj nem akar kijönni. Miért nem próbálod meg te? Meredith végigkopogott a magassarkújával a padlócsempén, és az ajtó becsukódott, elhallgattatva a zenét. — Hé, szükséged van társaságra odabent? — kérdezte Mark. — Nem. A fülke megremegett, ahogy a férfi nekitámaszkodott a másik oldalról. — Nézd, sajnálom. Magával ragadott a hév. — Nem a te hibád. Képtelen voltam uralkodni magamon. — Akkor hát a nyaralás hátralevő részét odabent töltőd? Hailey felnyögött. — Bár megtehetném. — Ugyan már, kedves. Mit szeretnél? — Őszintén? A férfi felkuncogott. — Na igen. — Haza akarok menni, és le akarok feküdni veled és To- nyval.

— Ja, jó. — Néma csönd. Csak nem lepte meg a férfit? - Nem erre a válaszra számítottam. Az igazat megvallva én is ezt szeretném, de még egy kicsit korán van ahhoz. Akarsz sétálni egyet? — Igen, de Meredith itt akar maradni. — Akkor őt itt hagyjuk Landonnal. Majd felhívnak, ha hazaindulhatunk. — Nem bánod? — Amíg veled vagyok, semmit sem bánok. Hailey megkönnyebbülten felsóhajtott. — Te valóban tökéletes vagy. A férfi felkuncogott. — Akkor is ezt mondanád, ha tudnád, hogy szeretnélek megdugni a vécében? Ez rettenetesen felizgatta. Mégis... — Szerintem ma estére már éppen eléggé lejárattam ma- gam. — De kedves, ez sokkal csöndesebb hely, mint a táncparkett. — Mark, meg kell ígérned, hogy semmivel nem próbálkozol, amikor kinyitom ezt az ajtót. A férfi nem válaszolt azonnal. Tényleg gondolkodnia kell ezen? — Mark? A férfi halk nevetése beszűrődött a fémajtón keresztül. — ígérem. Vajon tényleg semmi sem zavarja őt? Hailey még sosem látta, hogy Markot bármi felzaklatta vagy aggasztotta volna. Mintha mindenen túl tudná tenni magát. Még a tegnap esti csókon is Tonyval. Szemmel láthatóan nem bánta meg, hiába borult ki Tony. O csak sodródik az árral. Hailey pedig felizgul, ha csak belegondol. Mark ismét megszólalt, de ezúttal nem hozzá beszélt. — Én vagyok. — Elhallgatott. — Igen. Találkozzunk a par

kolóban. Hozd a cipőjét. — Ismét elhallgatott. - Rendben. Jól van, kedves. Elintéztem. Kész vagy? Hailey kinyitott az ajtót, zavartan, ostobán érezve magát. — Persze. Menjünk innen. Mark kinyitotta a női mosdó ajtaját. Hailey kilesett a folyosóra. Szerencsére üres volt, csak a zene szűrődött be ide. Gyorsan kiosont az ajtón. Mark megfogta a kezét, és megelőzte, nagy testével védelmezve a nőt. Hailey a hátához nyomta a homlokát, és szorosan követte. Tony odakint várta őket a klub előtt. Két, legalább tíz évvel idősebb nő flörtölt vele. A tény, hogy női tűsarkút tartott a kezében, egyáltalán nem bátortalanította el őket. Amikor megpillantotta Hailey-t, gyorsan kimentette magát, és elindult felé. Mark egy alacsony lávakőhöz vezette a klub oldalában. Még mindig hallották a zenét, de most már nem kellett fölemelniük a hangjukat. Amikor Hailey leült, Tony átnyújtotta a cipőjét. - Segítsek? - kérdezte. Ne — felelte a nő élesebben, mint kellett volna, de nem akarta, hogy a férfi hozzáérjen a lábához. Ki tudja, mit tenne. Tony mosolya elmélyítette a gödröcskéket az arcán és nevetőráncokat a szeme körül, és Hailey már meg is bánta a mogorva hangnemet, és mosolyt erőltetett az arcára. Mindkét lábára felhúzta a cipőt. —

Hasonlítok Jennifer Anistonra? - kérdezte, és igyekezett

közönyösnek tűnni. — Nem, te csinosabb vagy — felelte Tony. -

És a lábad is sokkal szebb — tette hozzá Mark. — Meg a

melled. Tony bólintott. — Határozottan igaz. Hailey összevont szemöldökkel nézett föl rájuk, miközben megkötötte a pántot a jobb cipőjén. -

Mert mindketten közeli ismeretségben vagytok Jennifer

csöcsével?

119

Mark vállat vont. — Én ugyan nem. — Tonyra nézett. — És te? Tony csak a szemét forgatta. — Miért beszélünk Jennifer Anistonról? Hailey nem akarta az orrukra kötni, hogy mit hallott a női mosdóban. — Felejtsd el. — Később esetleg elmesélhetnéd - javasolta Tony. Hailey a bal cipőjére bámult, és a pántra koncentrált. — Nem hinném — motyogta. — Mit csinálunk még órákig? - kérdezte Tony. — Sétáljunk el Ali’in keresztül az öbölig — felelte Mark. — Mit szólsz hozzá, Hailey? — Persze, jól hangzik. Mark a kezét nyújtotta, Hailey pedig megfogta, és felállt. Ahogy végigsétáltak a nyüzsgő tömegen Ali’in keresztül, Hailey érezte magukon a bámész tekinteteket. Vajon látták, mit művelt a klubban? Ott voltak egyáltalán? A nők azonban észre se vették. Mint mindig, most is Markon és Tonyn legeltették a szemüket. Nem számított, milyen idősek vagy fiatalok voltak. Imádták mindkét férfit. Rendben, ezek a nők nem jártak a klubban, különben őt is megbámulnák. Nem is megbámulnák, hanem mélyen lenéznék. — Föld Hailey-nek — mondta Tony. — Igen, itt vagyok. — Nem úgy vettem észre — felelte a férfi. — Mit mondott Meredith Nikidről? Tony lelassított, megállt, és egy lávakő falra mutatott a járda és a tenger között. — Üljünk le. Hailey a falra telepedett, és átlendítette a lábát, hogy az óceán felé fordulhasson. A hűs tengeri pára lehűtötte a bőrét. A majdnem telihold volt, és elég magasan járt ahhoz,

120

hogy a fénye hosszú csíkban tükröződjön az óceán felszínén, kettészelve a sötétséget. Miután Mark és Tony is leült mellé, Tony megfogta a kezét, és megkérdezte: — Tudsz Nikki szívbetegségéről? — Nem sokat. Csak annyit, hogy veleszületett, és megműtötték gyerekkorában. De eddig semmi problémát nem okozott. — Meredith aggódik, hogy a terhesség megterheli a nővére szívét. Hailey saját szíve nagyot dobbant, és a hullámzás elcsitult. Imádta Nikkit. Jaké szinte istenítette a feleségét. Belehalna, ha elveszítené. Mark a nő haja alá nyúlt, és a tarkójára tette a tenyerét, ám az ismerős érintés ezúttal nem tudta megnyugtatni Hailey-t. Mark tette fel a kérdést, amelyet Hailey képtelen volt: — Van alapja a félelmének? — Addig nem tudom biztosan, amíg nem láttam a leleteit. Szerintem Meredith és Jaké csak túlreagálják. Ügyeltem már a szülészeten. Nem vagyok szakértő, és szeretnék alaposabban utánanézni, de emlékeim szerint a legtöbb nő, akinek szívproblémája van, viszonylag eseménytelenül esik át a terhességen. Sosem merült föl bennem, hogy Nikkié megakadályozná, hogy gyereket vállaljanak Jake-kel. — Elhallgatott. - Jó színben van. Semmit sem láttam, ami aggodalomra adna okot. Hailey egy kicsit megnyugodott. — Sikerült erről Mereditht is meggyőznöd? — Szerintem egy kicsit megnyugodott, miután beszéltem vele. Az a nő az egész világ terhét a vállára vette. Megpróbáltam meggyőzni, hogy bízza az aggódást Nikki orvosára. Neki csak örülnie kell, és támogatnia Nikki döntését. Csak testvérként kell viselkednie. — Szerintem beszélhetnél Jake-kel — mondta Mark. — Bár nem hinném, hogy az segítene.

121

— Igazad lehet, de azért megpróbálom. Ha így folytatja, belehal az aggodalomba, mielőtt Nikki megszülne. — És akkor Nikki lesz az, aki ellátja a baját - tette hozzá Mark. — A, őt már kiütötték a terhesség boldogsághormonjai — mondta Tony. — Habár vajúdás közben még kiborulhat. Hailey fölnevetett. — Imádom, amikor ilyen orvosi dolgokat mondasz. Tony odahajolt hozzá, halk hangja úgy áradt szét a bensőjében, mint a méz. — Dehogy. Te azt szereted, ha mocskos dolgokat mondok. Hailey mély levegőt vett. Igen, azt valóban szereti. Fél egykor mind az öten mezítláb osontak be a házba, majd le a földszintre, nehogy felébresszék Nikkit és Jake-et. Hailey követte Tonyt a vendégházba, Mark pedig szorosan jött mögötte, mindketten olyan közel voltak hozzá, hogy Hailey érezte testük melegét. Amint odabent voltak, Tony és Mark lehúzta a redőnyöket, és bezárta az ajtókat. Hailey összeszorította a lábát, hogy enyhítse a lüktetést az ágyékában. Nem működött. Átkarolta a saját derekát, és hirtelen elbizonytalanodott. Most először jött úgy ide, hogy tudta, mindhárman szeretkezni fognak egymással. Első alkalommal azt hitte, csak ő és Mark lesz együtt. Múlt éjjel azt hitte, filmet fognak nézni. Most azonban... más volt. — Mondanám, hogy vedd vissza a cipődet, de ezt majd egy másik alkalommal csináljuk. Nem tudok olyan sokáig várni - mondta Tony, majd levette a pólóját, és a földre hajította. Hailey térde megremegett, ujjai már alig várták, hogy felfedezhessék a férfi mellkasát. — Fölső vagy alsó? — kérdezte Tony. — Határozottan fölső — felelte Mark. Tony intett Hailey-nek.

122

— Hallottad. Hailey a vágytól és az idegességtől remegő ujjakkal megfogta a top szegélyét, és lassan lehúzta. A mennyezeti ventilátor hűs szellőjétől megkeményedett a mellbimbója. Vagy talán a mellére szegezett sóvár tekintetektől? A kanapéágyra dobta a topot, majd két kézzel kisimította a haját az arcából. — Alsó — nyögte Tony. Amikor hátranyúlt, hogy kicipzározza a farmerszoknyát, előretolta a keblét. - A fenébe - lihegte Mark. Lassan lehúzta a cipzárt, a lehető leghosszabbra nyújtva a műveletet. Végül is szerették a mellét. Letolta a szoknyát a csípőjén, és hagyta, hogy leessen a földre, mielőtt kilépett belőle. Egy szál vörös tangában állt a férfiak előtt, és zavartan összekulcsolta maga előtt a kezét. Mindhárman némán álltak. Hailey szinte falta a két férfit a pillantásával, és eltűnődött, hogy lehet ekkora szerencséje. Ellenállhatatlanok voltak. Kiszáradt a szája, és a nyelve hegyével végignyalta az ajkát. Tony azonnal felé indult, nesztelen mozdulatai egy állatkerti nagymacskára emlékeztették a nőt. Mozgás közben levette a farmerjét és az alsóját. Izmos lába magára vonzotta Hailey tekintetét. Amikor a férfi letérdelt elé, a nő már teljesen meztelen volt. Mark nem mozdult. - Tedd oldalra a kezed - mondta Tony, forró lehelete ingerelte a nő hasát. Hailey leengedte a kezét, és oldalt ökölbe szorította őket, feszülten várva a férfi első érintését, és némán könyörögve érte. Amikor Tony gyengéden megcsókolta a köldökét, Hailey összerezzent, a vágy a férfi érintése iránt nem készítette fel a tényleges érintésre. Tony a nyelvével körözött a köldöke körül — egyszer, kétszer —, majd beledugta a nyelve

123

hegyét. Forróság öntötte el Hailey ágyékát. Együtt nyögött fel Markkal. Nézte a férfit, amint az nézi őt és Tonyt. Mark megigéz- ve, vadállatias sóvárgással figyelte őket, állkapcsa megfeszült. Osszenéztek Hailey-vel, és a férfi tekintetétől forró nedvesség áradt szét csipkés bugyijában. Mark levette a pólóját, és egyetlen mozdulattal letolta a farmerjét és az alsóját, közben egyszer sem vette le a szemét Hailey-ről. Amikor ismét fölegyenesedett, fél kézzel megmarkolta a farkát. Elfojtott hangja Fíailey ágyékáig hatolt. - Ez miattad van. Tony végigcsókolta, harapdálta és nyaldosta a nő hasát a bugyijáig, minden egyes érintése szikrákat bocsátott szabadon Hailey testén. Tony a fogával megragadta a csipkét, és lehúzta. Amikor orrával hozzáért Hailey csiklójához, a nő térde megroggyant, és a férfi vállába kellett kapaszkodnia, hogy el ne essen. Tony gyorsan elengedte a csipkét, hagyta, hogy leessen a földre, és megfogta Hailey derekát, nehogy elessen. Mark szeme tágra nyílt az izgalomtól. Két lépéssel Hailey mellett termett, gyorsan mögé lépett, és hátulról átkarolta. Tony a nő lába közé temette az arcát, Mark pedig a nya kába. Hailey átadta magát az érzékeinek. Hátrahajtotta a fejét Mark vállára. A férfi egyik kezével megfogta a vállát, és elfordította Hailey fejét, hogy megcsókolja. A csókja nem volt gyengéd. Szinte felfalta a nőt, borostája az arcát súrolta, és kikövetelte Hailey figyelmét és válaszát. Szinte kiszívta a nő lelkét, és Hailey kapkodott a levegő után. Mark behajtotta a térdét, amíg a farka le nem csúszott a nő fenekén a lába közé. A hím tagja hegyét a nyíláshoz érintette, és Tony odaadó figyelme mellett Hailey a csiklóján érezte a közeledő orgazmus bizsergését. Mark fölemelte a fejét, és Hailey követni próbálta a férfi ajkát, ám a következő parancs megállította. - Vedd Tonyt a szádba.

124

A parancs hallatán Hailey lába közül nedvesség csörgött a férfi farkára. Vajon magától térdelt le, vagy egyikük segített? Csak azt tudta, hogy az egyik pillanatban még Tonyt nézi, a következőben pedig már a saját nedveit csókolja le a férfi szájáról, mielőtt két vállra fektette, hogy alatta legyen. Mellbimbója a férfi sima, feszes mellkasát súrolta. Végighúzta ajkát Tony állán, nyakán, mellkasán lefelé, a cél felé. Meg akarta ízlelni a farkát. A férfi lába közé kuporodott. - Mondd, hogy tiszta vagy — lihegte, mielőtt megnyalta volna Tony makkját. Nem akarta érezni a szájában a kondom ízét. A férfira vágyott — az egész forró, édes, meztelen nemi szervére. —Igen - nyögte a férfi. Hailey nem húzta tovább az időt; a szájába vette, egészen a torkáig nyelte. A férfi farka forró volt, szinte perzselte belülről. Tony előretolta a csípőjét, hogy mélyebbre hatolhasson, Hailey pedig nyelt egyet, hogy a kedvére tegyen. Az íze, átható és sós aromája elvegyült a szájában. Gyengéden a kezébe vette a férfi sima golyóit, és odaadó- an masszírozta őket, míg másik kezét a farka köré fonta. Mark fölhúzta Hailey csípőjét. A nő szétnyitotta a lábát, és Tony heréjéről a padlóra tette a kezét, hogy megtámaszkodjon. Mark óvszerbe bújtatott farkának hegyét Hailey nyílásához érintette, majd felnyögött, és tövig belenyomta magát a nőbe. Hailey felkiáltott a gyönyörűségtől, és elengedte Tony farkát. Gyorsan visszavette a szájába, és még erősebben, gyorsabban mozgatta a szájában. Mark az ujjaival a csiklója körül körözött, ahogy még mélyebbre hatolt, Hailey azonban Tonyra és az ő gyönyörére összpontosított, háttérbe szorítva a sajátját. Szapora légzésére. A gyorsuló lökésekre. A vállát markoló kézre. Mindez miatta van. Ö tette ezt vele. A tudattól még vonzóbbnak érezte magát.

125

Tonynak összerándultak a golyói. Hailey beszívta és lenyelte a makkját, amikor a férfi elélvezett, forró nedve szétáradt a torkában. Mark lökései is egyre erősebbek lettek. Hailey két kézzel támaszkodott Tony fölött. Nyelvét a farka tövéhez nyomta, és teljes hosszában végignyalta még egyszer utoljára, mielőtt saját orgazmusára összpontosított volna. Már annyira közel járt hozzá, hogy minden idegszála, minden lélegzetvétele, minden szívverése a kirobbanással fenyegető eksztázis körül forgott, amit Mark olyan mesterien manipulált. Az orgazmus végül elöntötte a testét. Mark pillanatokkal később követte, szorosan fogva Hailey fenekét, olyan mélyre hatolva, amennyire csak tudott, amíg a farka lüktetett a nő összeránduló hüvelyében. Hailey nekifeszült, hogy Mark még mélyebbre hatolhasson, mert minden egyes mozdulatát érezni akarta, az élvezet minden egyes rezdülését. Miután mindketten elmentek, Mark gyengéden leeresztette Hailey-t Tony mellkasára, és lassan húzódott el, mintha nem akarna elszakadni tőle. Tony magához ölelte Hailey-t, és megcsókolta a feje búbját. — Fantasztikus vagy. — Hangja végigfutott Hailey testén. Mark mellkasa a nő hátát súrolta. Megcsókolta Hailey vállát, majd a tarkóját, mielőtt fölállt. Hailey pillanatokkal később hallotta, amint lehúzza a vécét. Óvszer eltüntetve. Tony átfordult, és hanyatt fektette Hailey-t. Felkönyökölt mellé, és zavartan elmosolyodott. — Mi a baj? — kérdezte a nő. — Semmi. Tudtam, hogy jó lesz veled. Csak éppen soha... — Vállat vont. — Ilyesmire még csak nem is gondoltam soha. — Határozottan megérte kivárni - mondta Mark. Letérdelt Hailey mellé, és felnyalábolta a nőt. — Tudok járni - ellenkezett Hailey. — Igaz, de szeretlek vinni. — Még nem akarok visszamenni. 126

- Helyes - felelte Mark. - Mert van még néhány óránk. Tony föltápászkodott a padlóról. - Beállítom az ébresztőórát. Hailey felsóhajtott, és Mark nyaka köré fonta a karját. - Örülök, hogy szeretsz összebújni velem. - Csak el ne áruld senkinek — figyelmeztette a férfi. Hailey elengedte a nyakát, amikor Mark leeresztette az ágy közepére. Dehogy. Már így is éppen elég jnehéz távol tartani tőled a többi nőt. Mark megrázta a fejét. - Kedves, téged senki sem érhet utol. Karjával Hailey válla alá nyúlt, és magához húzta a nőt, aki a vállára hajtotta a fejét, lábát pedig a férfi combja közé dugta. A matrac berogyott mögötte, és Tony melegét érezte a hátán. A férfi karja a csípőjén nyugodott. Tony keze Mark hasát súrolta. Az egyszerű gesztus úgy megnyugtatta Hailey-t, ahogy a szavak sosem tudnák. Másnap reggel mindenki sokáig aliudt. Jaké éppen reggelit készített Nikkinek, amikor Hailey valamivel tíz után belépett a nappaliba. Haja még nedves -volt a zuhanyozástól. Me- redith és Landon a reggelizőpultnál volt Nikkivel, Marknak és Tonynak azonban nyoma sem volt. Hailey legszívesebben lement volna hozzájuk a vendégházba. Jó reggelt — üdvözölte Nikki vidáman. — Jól érezted magad tegnap este? Igen - felelte Hailey, hangja még mindig rekedt volt a fáradtságtól. Valóban jól szórakozott. - Éhes vagy? - kérdezte Jaké. - En készítem a kaját. Igen, koszi - mondta Hailey, és csatlakozott a többiekhez a konyhában, hogy kávét keressen. Ahogy kitöltött magának egy bögrével, megkérdezte: - Kér még valaki?

127

Kórusban utasították vissza. Landon fölállt a bárszékről. — Ülj csak le, Hailey. A nő megpróbált rámosolyogni, de a szája még nem engedelmeskedett. Nem aludta ki magát. Kierőltetett magából egy újabb „köszönöm”-öt. A kávéját kortyolgatta, és élvezte a torkán végigcsurgó forróságot. Nem értette, hogyan képes bárki enélkül élni. Amikor végre sikerült bekapcsolódnia a beszélgetésbe, megkérdezte: — Mit tervezünk mára? — Semmit — felelte Nikki. — Gondoltam, a tegnap esti bulizás után mind örülnétek, ha a medence körül lazíthattok. Hailey felsóhajtott. Ez mennyeien hangzott. Viszont tudta, hogy vigyáznia kell, mert a mennybe is meredek lépcső vezet fel. Jaké lerakta Hailey elé a reggelit, majd újratöltötte a kávésbögréjét. — Úgy hallom, végre Tony és Mark is kivonszolja a lusta seggét az ágyból. — Nem láttam a te lusta seggedet a táncparketten tegnap éjjel vágott vissza Mark, amikor belépett a konyhába. - Hol a reggelim? — Hailey előtt. — Jaj. Oda még a Star Trek sem merészkedne. — De gyáva vagy — mondta Jaké. — Lehet, de mindkét gyáva kezem ép és egészséges. Hailey végre őszintén el tudott mosolyodni a két férfi jó kedélyű civakodásán. Jaké jó hangulatban volt ma reggel — nem volt annyira stresszes. Mark leszakított két banánt a pulton heverő fürtről, és Tonynak adta őket, aki Nikki mellett a bárpultnak dőlt, majd nekilátott meghámozni az egyiket. Mark magának is levett egyet, és feszes, farmernadrágos fenekét a gránitpult

128

nak támasztotta. Amíg a banánt majszolták, Jaké nekik is készített omlettet. Röviden kitárgyalták a tegnap esti zenekart, majd gyorsan elterelték a szót. Hailey, Mark és Tony nem sokat tudott hozzátenni a beszélgetéshez, és nem akarták, hogy ez feltűnjön Jake-nek és Nikidnek. Amikor Hailey befejezte a reggelizést, a konyhába vitte a tányért és a bögrét, és berakta a tányért a mosogatógépbe. Majd kitöltött két bögre kávét, az egyik Marknak adta, a másikat pedig Tonynak. Miután a sajátját is újratöltötte, ő is a pultnak támaszkodott Mark mellett, a csípőjük összeért. A férfinak olyan jó illata volt, hogy Hailey legszívesebben a pólójába vagy a nyakába temette volna az arcát. Amióta Hawaiira jött, most először kívánta, hogy bárcsak hazamehetne, ahol egész éjjel velük alhat, és reggel velük ébredhet. Talán az egész hétvégét az ágyban töltenék. Jaké háttal állt nekik, és az omlettekkel volt elfoglalva a tűzhelynél. Nevetett, amikor megfordult, és éppen Marknak akart valamit mondani, ám megtorpant, és az arcára fagyott a mosoly. Hailey-ről Markra nézett, majd vissza Hailey-re. Eltűnt a mosoly az arcáról. Összevonta a szemöldökét. - Mark, beszédem van veled — vakkantotta, és továbbra is Hailey-n tartotta a szemét. — Odakint. Hailey megmerevedett. Mi történt? Mit csináltak? Semmit. Csak állt Mark mellett, mint már annyiszor azelőtt. Felnézett Markra, tágra nyílt szemmel, majd Tonyra, végül vissza Markra. Jaké már elindult kifelé a konyhából. Mark vállat vont, és követte, ugyanolyan zavartan, mint Hailey. Nem tűnt nyugtalannak, csak zavartnak. Amikor becsukódott mögöttük a bejárati ajtó, Hailey Nikkihez fordult. - Mit jelentsen ez? Nikki összevonta a szemöldökét. - Azt hiszem, Jaké rájött.

129

Tizedik fejezet

Hailey reggelije megindult visszafelé. — Micsoda? — nyögte. — Azt hiszem, végre összeállt neki a kép. Te és Mark. Nem hiszem, hogy hozzáadta volna a harmadikat is. — Nikki jelentőségteljesen Tonyra bámult, aki néma csöndben, mozdulatlanul ült. - Különben te is odakint lennél velük. Hailey tudta, hogy ez várható, de azt nem tudta, miből jött rá a bátyja az igazságra. Az egyik pillanatban még Markkal tréfált. A következőben már nekiesett. Mi történt abban a néhány másodpercben? És Nikki vajon mióta tudja? — Honnan...? - Hailey elhallgatott, amikor meglátta, hogy Tony elindul az ajtó felé. - Ne, Tony. Várj! A férfi azonban nem hallgatott rá. A fenébe. Hailey követte. Esze ágában sincs hagyni, hogy nélküle beszéljenek Jake-kel. Végül is ő a probléma egyhar- mada. Nem mintha Jaké ezt tudná. Hailey elkapta Tonyt, mielőtt a másik elérte az ajtókilincset, és remegő ujjával a férfi övtartójába csimpaszkodott. — Nyugodj meg - mondta a férfinak, miközben hevesen lüktetett a szíve. - Nem lesz semmi baj. Csak nyugodj meg. — Engem győzködsz, vagy magadat? — kérdezte Tony a válla fölött, feszülten. — Magamat — felelte Hailey laposan, és remegő kezét ökölbe szorította. Jaké dühös hangja felszűrődött hozzájuk lentről, mielőtt Tony kinyitotta volna az ajtót.

- Láttad az arcát? Az arcát? - Várj, Tony. Mi a baja az arcomnak? Kidörzsölte Mark borostája - felelte Nikid a hátuk mögül. Hailey fél kézzel az arcához kapott. Egy kicsit vörös és érzékeny volt, de azt hitte, csak a nap kapta meg tegnap. Miért lenne pont az ő borostája? Miért nem csak leégett a napon? Nikkinek felcsillant a szeme, és férje haragja ellenére pajkosan válaszolt. - Mi már megtapasztaltuk, milyen. Ismét felhallatszott Jaké hangja az ajtón keresztül. -Oa húgom, te szaros kis seggfej. Mégis mit képzelt, mit csinálsz? A fenébe. Vajon mit fog szólni, ha megtudja az igazat? Jobb lesz, ha kimegyek, mielőtt megüti Markot — mondta Nikki. Tony kinyitotta az ajtót, és Hailey kiosont, mielőtt a férfi megállíthatta volna. Jaké háttal állt neki. Hailey a bátyja karjára tette a kezét. - Jaké, nyugodj meg. Jaké megpördült, és Hailey majdnem meghátrált eszelős arckifejezése láttán. - Menj vissza. Majd én elintézem. Hailey-t hirtelen elárasztotta a nyugodt magabiztosság. Nem tudta, honnan jött az érzés, de örült neki, mert szüksége volt rá. Nem, nem fogod „elintézni”. Ez az én kapcsolatom, nem a tiéd. - A barátom — vitatkozott Jaké. — Visszaélt a helyzettel. Na ne nevettess! — horkant fel Hailey. — Ennél azért jobban ismered Markot. Tudod, hogy sosem tenne ilyet veled vagy velem. - Te Tonyról beszélsz, nem Markról - vetette oda Jaké.

131

A kijelentés meglepte a nőt, mintha arcul csapták volna. Ezt meg hogy érti a testvére? Mark Hailey-hez intézte a szavait: — Nem úgy érti, kedves. Csak dühös. Hailey összeszedte magát, és dühe ellenére higgadt maradt. Senki sem beszélhet így Markkal. Még a saját bátyja sem. Dühösen Jake-nek esett. — Csak hogy tudd, ha így definiálod a barátságot, Tony sem jobb barátod, mint Mark, kedves bátyám. Jaké zavartan nézett Tonyra. — Ez meg mikor történt? — Nem is olyan régen — felelte Tony. — Szóval ejtetted, és Mark vette át a helyed? — Nem egészen - felelte Tony. - De mielőtt részletekbe bocsátkoznánk, mi lenne, ha mindenki lenyugodna. — Arra nincs sok esély - acsargott rá Jaké. — Tonynak igaza van — szólt közbe Nikki. Hailey fölnézett, hátha Meredith és Landon is nézi a drámát, de az ajtó be volt csukva Nikki mögött. Kár. Landon jól jönne, ha le kellene fogniuk Jake-et. Nikki Jaké hátát masszírozta. Hailey látta, hogy a bátyja ki akarja engesztelni a feleségét. Harag, félelem és aggodalom keveredett az arcán, ahogy megpróbált lehiggadni. Hailey kihasználta az átmeneti csöndet. — Azt hittem, örülsz, hogy megszabadultam Dánieltől, és nem csak egy férfit találtam magamnak, hanem mindjárt kettőt, aki képes boldoggá tenni. — Miről beszélsz? - hitetlenkedett Jaké. — Hát, eddig minden idillien alakult - folytatta Hailey dacosan, habár egy kis félelem is vegyült a hangjába. Jaké Tonyra meredt. — Igaz ez? — Igen, az idill jó szó rá. Jaké ökölbe szorította a kezét, és Hailey egy pillanatig azt hitte, hogy a bátyja megüti Tonyt. 132

— Ne légy fasz. Tudod, hogy nem így értettem. Tony felsóhajtott. — Igen, igaz. Jaké visszafordult Hailey-hez. — Mindkettő? Mindkettejükkel jársz... egyszerre? Ez meg miféle barátság? — Egy nagyon jó kapcsolat - felelte Hailey. — Nem kényszerítettek, hogy válasszak közülük, és nem estek egymásnak értem. Eddig tökéletesen működött. Igaz, még csak néhány napja tart. Jaké Tony felé fordította a haragját, és a férfi mellkasába nyomta az ujját, hogy nyomatékot adjon a szavainak. — Te istenverte orvos. Tudtam, hogy vérző szívű liberális vagy, de azt sose hittem, hogy perverz is. Hailey összerezzent. Ilyet senki se mondhat Tonynak. A férfinak azonban arcizma se rezzent. — Mindketten szeretjük a húgodat — jelentette ki egyszerűen. — És ő is szeret minket. — Nézd, ez még nekünk is új — mondta Mark nyugodtan. - Talán Tonyval elmehetnénk pár napra, hogy legyen időd hozzászokni a gondolathoz. — Akkor én is megyek — szólt Hailey ugyanakkor, amikor Jaké azt mondta: — Hozzászokni!? Mégis hogy szokjak hozzá a gondolathoz, hogy a két legjobb barátom a húgom után kajtat? — Azzal Haileyhez fordult. - Ami pedig téged illet. Ennél jobb nevelést kaptál. A szüléink sosem... Mark megragadta Jaké vállát, és elrántotta Hailey-től, mielőtt befejezhette volna a sértést. Nem emelte föl a hangját, de összevont szemöldöke és kimért hangja félreérthetetlenül kifejezte a haragját. — Ne merészelj még egyszer így beszélni a húgoddal. Ha mérges vagy, rendben. De akkor rajtam vezesd le. Vele ne merészelj dühösen beszélni! Ne merészelj hozzáérni! Megértetted? 133

A húgom. Jogom van megtenni, amit kell, hogy megértessem vele a tévedését. Nem, egyáltalán nincs jogod - mondta Mark tajtékoz- va. — Te se hagynád, hogy így beszéljek Nikkivel. Nikki a feleségem. Én vagyok felelős érte. Neked semmi közöd Hailey-hez. Nem vagy a rokona. Nem vagy a férje. De ugyanolyan a kapcsolatunk, ami engem illet - vágott vissza Mark. Ezt meg hogy képzeled? Nem gondolod, hogy Tony ezzel vitába szállhat? Tony kettejük közé lépett. Nincs szükségünk mások elismerésére, hogy a Hailey iránti érzelmeinket bizonyítsuk. Biztos te is így éreztél, mielőtt elvetted Nikkit. - Nem mehet hozzá mindkettőtökhöz — mutatott rá Jaké. Még csak most kezdtünk járni - szólt közbe Hailey. - Kissé korai még házasságról beszélni. Az igazat megvallva egyikükkel kapcsolatban se gondolt eddig házasságra. Jake-nek azonban igaza volt. Ha házasságról vagy hosszú távú kapcsolatról van szó, fogalma sincs, hogyan kezelnék a dolgot, mivel azonban Hailey egyelőre nem tervezte, hogy gyerekeket szül, nem aggódott emiatt. Nincs szüksége a házasság nyújtotta biztonsági hálóra. Ahogy arra sem, hogy azon vitatkozzanak, melyikük nevét vegye föl. Ez is egy olyan döntés, amit nem akart meghozni. Marknak igaza van - szólalt meg Nikid. - Mindenkinek meg kell nyugodnia, és végig kell gondolnia mindent. Miért nem mentek el mind a vulkánhoz vagy északra egy-két napra? - Hailey itt marad - mondta Jaké. - Velük megyek. Nikki mellé állt. Hailey boldogtalan lenne itt Mark és Tony nélkül. Te pedig nem tudsz lehiggadni és ésszerűen végiggondolni, amíg ő is a közeledben van. Csak megpróbálnád lebeszélni a

134

kapcsolatukról. Ami nem igazságos vele szemben, éscsak az idődet pazarolnád. Mark, Tony, csomagoljatok - mondta Hailey, m?rt nem akarta otthagyni őket, félt, hogy egymásnak esnénel, hiába van ott velük a sógornője. A három férfi azonban meredten bámult egymásra Hailey tehetetlenül Nikkire pillantott, aki vállat vont, és csal annyit mondott: - Férfiak. Menjünk a vulkánhoz — mondta Hailey. — A lávifolyam állítólag nagyon jó. Összecsomagolok, és találkozun: a vendégházban. Tizenöt perc múlva. Tony fordult el elsőként. Tizenöt perc - mondta, és kinyitotta a bejáratiajtót. - Gyere, Mark. Mark ökölbe szorított kézzel állt, mintha meg akana ütni valamit. Hailey megfogta az egyik kezét, és szétfeszítette a érfi öklét a tenyerével. Hé - mondta halkan, hogy magára terelje a násik figyelmét Jake-ről. Mark lebámult rá, és a mély ráncok a szeme éí a szája körül ellágyultak. Hailey elmosolyodott. Semmi baj. Rendben leszek. Csak bedobáloknéhány holmit a táskámba. Mindjárt jövök. Jaké nem fog >ántani. Nem tud megállítani. Nikki is csatlakozott Hailey-hez. Jaké nem fogja zargatni Hailey-t, Mark. Nem lagyom. Ne aggódj. Mark válla elernyedt. Nyilvánvalóan tudta, hogyegyedül Nikki tud nyomást gyakorolni Jake-re. Egyik kézé Hailey derekára tette, és gyengéden a nyitott ajtó felé terete, ahol Tony várta. Hailey belépett a házba, ők pedig elksérték a szobájáig.

135

- Segítsünk? - kérdezte Mark. Hailey feléjük fordult. - Nem, kösz. Mindjárt lent leszek. - Tizenöt perc — mondta a férfi. Max - felelte Hailey. Megremegett az ajka, ahogy megpróbált mosolyogni. A két férfi megvárta, amíg belép a szobájába. Hailey nem pazarolta arra az időt, hogy eldöntse, mit csomagoljon be és mit ne, ezért nekilátott mindent bedobálni a bőröndjébe. Nikki benézett az ajtón. - Ne haragudj Jaké miatt - súgta. Nem a te hibád - felelte Hailey. — O ilyennek született. Anyám legalábbis mindig ezt mondta. A terhességtől még háklisabb, mint máskor. Majd beszélek a fejével — mondta Nikki még mindig halkan. — Észhez fog térni. Tudod, hogy így lesz. Szeret téged — mindhármótokat szeret. Nem tud sokáig haragudni rátok. Képtelen rá. - Mindenki ezt hajtogatja - mondta Hailey csüggedten. Ha megnyugodott, majd megérti, hogy milyen jól alakultak a dolgok. Ügy szereti Markot és Tonyt, mintha a testvérei lennének. És általad valóban azok lesznek. Hailey-re rátört a bűntudat, és eluralkodtak rajta a félelmei. -Jaj, Nikki. De mi lesz, ha mégsem működik? Mi lesz, ha néhány hónap után beleununk egymásba, és szakítunk? Az tönkretenné a barátságukat Jake-kel. Te is tudod, hogy így lenne. Az én barátságomat is tönkretenné velük. Azt pedig nem bírnám elviselni. Még soha nem kuszáltam így össze a dolgaimat. Nikki átszelte a szobát, és megölelte. Nyugodj meg. Ez nem fog megtörténni. Még sosem láttam nálatok tökéletesebben összeillő három embert. Meglep, hogy ilyen sokáig tartott, mire kialakult a dolog. Hailey elhúzódott, és összevonta a szemöldökét.

136

— Ugye csak viccelsz? Tudtad, hogy ez lesz? Hogy mindhárman összejövünk? Nikki megrázta a fejét. — Nem, azt azért nem, hogy mindhárman. De sejtettem, hogy vagy Markkal, vagy Tonyval összejössz. Nem tudtam, melyikkel. Féltem, hogy ha az egyiküket választod, mind elveszítjük a másikat. — Elmosolyodott. — Most már nem kell emiatt aggódnom. Mark ödete volt a megoldás? — Nem tudom. - Őszintén szólva eszébe se jutott, hogy megkérdezze. Egy csapatként vezették fel az ötletet. Most azonban eltűnődött. Vajon Mark ötlete volt? Valószínűleg. Nikki szakította félbe a töprengését. — Na mindegy, örülök, hogy egy kis időre elterelted Jaké gondolatait rólam. Sajnálom, hogy úgy kirohant, de azt nem sajnálom, hogy most legalább nem miattam fog aggódni. — Örülök, hogy segíthettem — mondta szarkasztikusan Hailey. Nikki ismét átölelte. — Holnap megpróbállak felhívni, és tudatom, hogy alakulnak itt a dolgok. A házra nyugtalanító csönd ereszkedett, ahogy Hailey a bejárati ajtóhoz húzta a bőröndjét, és otthagyta, majd lement a lépcsőn. Landon és Meredith a kanapén ült a társalgóban, és a tévét nézték. Hailey halványan elmosolyodott. — Ne haragudjatok a dráma miatt. — Emiatt ne aggódj — mondta Landon, és fölállt. — Segíthetek valamiben? Hailey megrázta a fejét. — Majd beszélünk vele. Meg fogja érteni. Hailey-nek könnybe lábadt a szeme. A bátyja arra akarja kényszeríteni, hogy válasszon közte és a férfiak közt, akiket szeret. A döntés súlya csak most nehezedett a vállára. Ha Jaké nem fogadja el a kapcsolatát Tonyval és Markkal, elveszítheti a testvérét, az egyetlen családtagját. Ha pedig 137

a kapcsolata Markkal és Tonyval nem működik, elveszítheti a két legjobb barátját. Megpróbálta lenyelni a gombócot a torkában, de nem sikerült. Képtelen volt megszólalni. De nem is számított. Bármit mondana, összezuhanna. Addig nem teheti, amíg nincs egyedül. Erre pedig néhány óráig még esélye sincs, hacsak nem éri be egy benzinkúti vécéfülkével. Márpedig nem éri be vele. Halványan elmosolyodott, és lement a vendégházhoz. Markkal az ajtóban találkozott, a férfi egy hátizsákot és a sporttáskáját cipelte. Tony az ágy mellett állt, és éppen a táskáját cipzározta össze, amikor Hailey belépett. Tony odafordult hozzá, és hanyagul a csípőjére tette a kezét. - Itt kellene maradnod Jake-kel. A tárgyilagos megjegyzés meglepte Hailey-t. - Miért? - bökte ki. - Nem maradhat - mondta Mark. - Úgy nem, hogy Jaké legszívesebben kinyírna minket. - Nem fogja bántani. - Nem fizikailag - vágott vissza Mark. - De belegázol a leikébe. - Már belegázolt a leikébe. - Igaz, de helyre tudom hozni a kárt, amint találunk magunknak egy helyet. Tony megrázta a fejét, de nem szólt semmit. Mindketten Haileyt nézték, és várták a döntését. Mark válla megfeszült, szabad keze ökölbe szorult. Tony nyugodtnak tűnt, leszámítva összevont szemöldökét. Velük menjen? Ha itt marad, talán beszélhet Jake-kel - ráveheti, hogy fogadja el a kapcsolatukat. Ám ha egészen őszinte akar lenni, tudja, hogy Jaké úgysem hallgatna rá. Egyedül Nikkinek van esélye arra, hogy meggyőzze. Jakenek pedig le kell higgadnia, mielőtt Nikki akár csak megpróbálhatna beszélni vele. Hailey nem tudta, hogy erre mikor kerül sor, de nem számított rá túlságosan. Ráadásul nem is akart maradni. Önző dolog tőle, de

Markkal és Tonyval akart lenni. Mindhármunak szüksége van most egymásra. Neki is szüksége van rájik. Csak most kezdenek belelendülni. Milyen hatással lenne nőst egy elválás a kapcsolatukra, különösen, ha Jaké nem figadja el őket? Vajon Mark és Tony elhagyná? A gondolattóHailey rosszul lett, és minden ízében reszketni kezdett. Mark lerakta a táskáját, és hagyta, hogy ; hátizsák is a földre csússzon a válláról. Átölelte Hailey-t. — Hé, nincs semmi baj. Bármit akarsz tenni, n támogatlak. Hailey a férfi pólójába temette az arcát, illta, melegsége és ereje megnyugtatta. — Veletek akarok menni. — Hangját elfojtota a férfi mellkasa. — Félek, hogy ha itt hagytok, sosem jöttk vissza. — Ez nem fog megtörténni - mondta Mari — Még ha meghalnánk, akkor is mellettedmaradnánk — tette hozzá Tony. — Pokolba a fénnyel az alagú végén. Hailey megpróbált mosolyogni a férfi erfeszítésén, de még mindig aggódott. — Csak arról van szó, hogy mindez olyan új és más, és mindkettőtöket olyan régóta szeretlek. Félek hogy nem is igaz, vagy nem fog kitartani. — Erről csak az idő győzhet meg — mondt Tony tárgyilagosan. Ez volt az egyetlen, amiben Hailey is bizos volt. Időre volt szükségük - együtt, nem külön. — Veletek akarok menni, de nem akarom, Logy haragudjatok rám. Tony azt felelte: — Te döntesz. Bárhogy is döntesz, én nem aragszom. Hailey Tonyra bámult, pislogni sem mert,nehogy elmulasszon bármiféle haragra vagy csalódóttságraitaló jelet. — Rendben. Menjünk. Tony bólintott, és Hailey meg mert volmesküdni, hogy megkönnyebbülést látott az arcán, ám a férfigyorsan elfordult, és fölkapta a táskáját és a hátizsákját. lailey Markra 139

pillantott, hogy meggyőződjön arról, Tony rendben van. Mark bólintása és mosolya egy kicsit megnyugtatta. Miután lehozták Hailey bőröndjét a lépcső tetejéről, a kocsi felé indultak. Mark kinyitotta neki az ajtót, Tony pedig bepakolta a táskákat a csomagtartóba. Észak felé indultak a vulkánhoz. Hailey behunyta a szemét, és megpróbált lazítani, Jaké haragja miatt azonban képtelen volt rá. Még csak el sem búcsúzott tőle. Ez zavarta, és ettől úgy érezte, mintha valamit félbehagyott volna. Ez külön bántotta, nemcsak az, hogy a bátyja nem ismerte el a kapcsolatukat. — Srácok... — Igen? — Mark hátranézett az első ülésről. — Nem akarok elmenni a vulkánhoz. - Nem akart ilyen messzire kerülni Jake-től, amikor a testvére olyan dühös. Ráadásul fáradt is volt. Érzelmileg kimerült. Csak lazítani vagy aludni akart. — Hová akarsz menni? — kérdezte Tony. — Nem mehetnénk el Kohalába? — Dehogynem - mondta Tony. — Hol akarsz megszállni, kedves? — Bárhol, ahol szobát adnak — felelte a nő gyengén. — Nem érdekel. — Hailey — szólalt meg Tony. — Majd lenyugszik. Csak adj neki egy kis időt. — Persze - tette hozzá Mark. — Emlékszel, téged is megdöbbentett, amikor először vetettük fel az édes hármas ötletét. — De nem azért, mert nem tetszett az ötlet. Csak nem hittem, hogy lehetséges. Jake-nek viszont egyáltalán nem tetszik. — Hailey mély levegőt vett. — Könnyűvérűnek tart. — Ezt nem mondta — vitatkozott Tony. - Különben is, rosszabb is lehetne. Tarthatna vérző szívű liberálisnak is. Hailey és Mark fölnevetett. Jaké világában valószínűleg ez volt a lehető legdurvább sértés.

140

— Vagy egy istenverte komcsinak — tette hozzá Mark. Ha Hailey egyszer kacagni kezdett, nem bírta abbahagyni. Azt mondogatta magában, hogy ez nem is olyan vicces. És az igazat megvallva valóban nem az. A bátyja haragudott rá, és a kirohanás kellős közepén „vérző szívű liberálisnak” nevezte Tonyt. Hailey-nek könnybe lábadt a szeme. A nevetése szipogás- ba fulladt, ahogy megpróbálta visszafojtani a könnyeit. A dereka köré fonta a karját, és szorosan átölelte magát, nehogy kiboruljon, és észre se vette, hogy Tony az út szélére húzódott a kocsival. Mire észbe kapott, a férfi már mellette ült. Amikor átkarolta, Hailey a pólójába temette az arcát, és belezokogott. Jóságos ég, mit művelt? Mégis mit képzelt? Tönkretette a barátságát Markkal és Tonyval. Egymás ellen fordította a bátyját és a legjobb barátait. És maga ellen. Meredithnek igaza volt. A szerelem megbolondítja az embereket. Amikor Tony válla teljesen elázott, és Hailey zokogása szipogássá csitult, a nő megszólalt, hangját eltompította Tony pólója. — Sajnálom. — Semmi baj — mondta a férfi. — Tudtuk, hogy sor kerül erre. Hailey elhúzódott tőle, és hátradőlt. — Meg akartam várni, amíg egyedül maradok. — Sokáig kellett volna várnod, mert nem hagyunk magadra — mondta Mark. A nyitott ajtónak dőlt, a telefonnal a kezében. — Lefoglaltam egy bungalót Malulaniban. Hailey szipogott, és megtörölte az orrát a kezével. Ez aztán vonzó. — Gyors voltál. — A technika csodái. Imádni fogod. — Pánikba esik, amikor sírva fakadsz — mondta Tony. Mark odahajolt, és gyengéden megcsókolta Hailey ajkát.

141

— Tényleg halálra rémít. Hailey mélyet sóhajtott. — Most már jobban vagyok. Csak sose hittem, hogy választanom kell köztetek és Jaké között. — Nem kell - mondta Tony. - Észhez fog térni. Sokkal liberálisabb, mint hiszi magáról. — És perverzebb is - tréfálkozott Mark, és ellépett tőlük. — Én vezetek. Tony bólintott, és elhajolt Hailey-től, hogy behúzza az ajtót maga mellett. Mark becsukta a másik oldalon is, és a vezetőüléshez lépett. Miután beindította a kocsit, és kihajtott az útra, Hailey megszólalt: — Azt hiszem, jól jönne most egy kis countryzene. Tudjátok, egy olyan „az asszony elhagyott, a kutyám megdöglött, és összetörtem a tragacsot, miután elvesztettem a melómat” dal. Mark addig csavargatta a rádió gombját, amíg rá nem bukkant Travis Tritt szívbe markoló, Here’s a Quarter, Call Someone Who Cares című dalára. Mindhárman együtt énekeltek, teli torokból.

Tizenegyedik fejezet

Hailey kétségbeesetten kereste a szüleit. Haldokoltak, és meg kellett találnia őket. Ha rájuk lel, nem halnak meg. Mellette biztonságban lesznek. Ha megtalálja őket... Olomnehéz súly nehezedett a mellkasára. Hol lehetnek? Miért hagyta, hogy elmenjenek? Kiabált velük és utánuk, dühösen visított. Nem! Ne hagyjatok el! Miért hagyták el? Miért nem voltak képesek életben maradni a kedvéért? 0 sosem hagyná el őket. Bárkivel vagy bármivel szembeszállna értük. Nehezteléssel és bánattal a szívében folytatta az eredménytelen keresést. Felriadt, és Markhoz bújt. Napfény árasztotta el a szobát a nyitott ajtón keresztül, amely a verandára vezetett, és az óceán felé néző medencéhez, ám a nyomasztó álom beárnyékolta a csodás reggelt. Már régóta nem álmodott a szülei haláláról. Azóta nem, amióta Texasból felköltözött Albuquerque-be. Mindig ugyanazt az álmot látta. Csak a helyszín változott — néha a parkban volt, máskor az utcán, különféle helyeken, ahová gyerekkorában jártak nyaralni, vagy kórházban, sőt, néha iskolában. Az álom többi része azonban mindig ugyanaz volt. Meg kellett találnia a szüleit, hogy megmentse őket. Mindig bánatos volt. Néha dühös is a szüleire. De legtöbbször csak szomorú. Az ilyen álmok teljesen kimerítették és elcsigázták.

143

A szülei halála után még évekig álmodott róluk, mire lassan ritkulni kezdtek ezek a látomások, míg végül Hailey azt hitte, végleg elmúltak. Örült, hogy megszabadult tőlük. Ám Jaké esküvője előtt két héttel újra elkezdődtek. Nem volt szüksége pszichológusra ahhoz, hogy rájöjjön, az álmok már nem a szüleiről szólnak. Jaké és Nikki elvesztése aggasztotta. Nem számított, hogy valójában nem veszítette el őket, hogy nem fognak kevesebb időt együtt tölteni, vagy hogy a bátyja nem szerette ettől kevésbé. Az sem számított, hogy Hailey szerette Nikkit, ahogy az sem, hogy a házasság természetes fejlemény volt Jaké életében. Mégis úgy érezte, elveszíti a bátyját. Persze nem árulta el neki. Látszólag boldogan segített Jake-nek és Nikkinek megtervezni az esküvőt, ám belül zokogott. A menyegző után az álmok elmúltak. Ezúttal addig nem tértek vissza, amíg Albuquerque-be nem költözött. Két hónapig tartottak, majd ismét elmúltak. Hailey-nek ekkor sem volt szüksége agyturkászra ahhoz, hogy rájöjjön, miért kezdődtek újra múlt éjjel. Jaké elhagyta. — Jól vagy, kiscsillag? — kérdezte Mark reszelős hangon. Hailey kinyújtózkodott a férfi meztelen teste mellett, pólója, amelyben aludt, felgyűrődött a csípőjén. — Aha. Csak rosszat álmodtam. És te? — Én pont ott vagyok, ahol szeretnék. Tony nem volt mellettük az ágyban. Hailey fülelt, hátha meghallja a hangját, de semmit sem hallott. Este még kettejük között aludt el. — Hol van Tony? Mark meleg kezével végigsimított a nő hátán és a fenekén. hlailey bőre kellemesen bizseregni kezdett az érintés nyomán. — Elment, hogy hozzon neked valamit, ami eltereli a figyelmedet. — Ételt?

Mark felkuncogott. - Nem. - Akkor mit? - Meglepetés. A férfi farka Hailey lábához nyomódott. Hailey gyomra hangosan megkordult, Mark pedig ismét fölnevetett. Rendelek neked reggelit, amíg lezuhanyozol. — Megpaskolta a nő fenekét, és kimászott az ágyból. Hailey hanyatt fordult, és felbámult a mennyezetre, de nem látta igazán. - Tony jól van? - Persze, kedves. Vele minden rendben. Ne aggódj. Hailey tudni szerette volna, hogyan tette túl magát Tony a csókon. Az óta az éjszaka óta nem beszéltek róla, amióta megtörtént. Mark röviden említette a klubban, de nem bocsátkozott részletekbe. Nem volt alkalmas a hely. - Akkor hát megbeszéltétek? A csókot. - Tony beszélt. Én többnyire csak hallgattam. Hailey odafordult, hogy lássa a férfi reakcióját. Végül is nem a mennyezetre írták a válaszokat. -És? Beszélt valami orgazmusokról meg hormonokról, meg kötődésről. - Micsoda? Ja, én is tudom. A tudománnyal próbálja megmagyarázni. És ki tudja, talán igaza van. Tény, hogy sosem éreztünk szexuális vágyat egymás iránt. Ám az elmúlt napokban sokkal közelebb kerültünk egymáshoz. De nem erotikus értelemben. - Mark elhallgatott, mintha a szavakat keresné. - Nem is tudom. Talán jobban egymásra hangolódtunk. Elfintorodott. — Ez olyan nyálasan hangzik. Hailey megkönnyebbült, hogy a férfiak megbeszélték, de egy kicsit csalódott, hogy nem érdeklődnek egymás iránt. - És igazad volt abban, hogy nem foghatjuk vissza ma 145

gunkat, amikor mindhárman szeretkezünk. Tonyval nem szabadna félnünk attól, hogy egymáshoz érünk. Ezzel ő is egyetért. Ha valaha is akarnátok mást csinálni... együtt, akár nélkülem... részemről rendben. — Habár Hailey remélte, hogy nem hagynák ki belőle, talán könnyebb lenne nekik először közönség nélkül. Mark felkuncogott. Aha. Ezt már felfogtuk. De azért ne reménykedj. Nem igazán érzünk így egymás iránt. Hailey habozott, majd föltette a következő kérdést: — Jaké telefonált? Amikor nem érkezett válasz, behunyta a szemét, és lenyelte a könnyeit. — Gondolom, ez nemet jelent — mondta rekedtebb hangon, mint máskor, hiába volt reggel. Adj neki még egy napot. Telefonálni fog. Valószínűleg csak fölment a vérnyomása. Hailey felült az ágyban, és az ágy fürdőszoba felőli oldalára mászott. Amikor a lába leért a szőnyegre, Mark odahajolt hozzá, és a csípőjére tette a kezét. Megcsókolta, szenvedélyesen, és elnyomta Hailey Jaké iránti aggodalmát. — Megborotválkoztál — csodálkozott el Hailey. Mark fölemelte a nő arcát, és egyik ujjával végigsimította a száját. — Igen, sajnálom, hogy kidörzsöltem az arcod. Nem akartalak bántani. Nem bántottál - felelte a nő gyengéden, és végighúzta a tenyerét a férfi arcán. — Szeretem a borostádat. — Na igen, de ha vigyáztam volna, még nem került volna sor erre a kis drámára Jake-kel. Én örülök, hogy megtörtént. Utáltam, hogy bujkálnunk kell. — Hailey vállat vont. — Különben is, jó volt ma reggel melletted ébredni. - Habár tudta, hogy a rémálom

146

addig vele marad, amíg hozzá nem szokik a változáshoz az életében, nem bánta meg, hogy két férfit szeret. Mark ismét megcsókolta. Érintése ezúttal gyengéd és puha volt. — Igen, nekem is jó volt. Hailey gyomra ismét megkordult, ezúttal sokkal hangosabban. Mark hátralépett, és fölnevetett. — Rendben, értem a célzást. Először a reggeli. Beszélek a szakáccsal. Tojás Benedict módra? Hailey-nek elindult a nyálelválasztása. Imádta a tojást Benedict módra, de ritkán készített ilyesmit, mert túl sok erőfeszítést igényelt, és sosem lett olyan finom, mint az éttermi. - Az pompás lenne. - Menj zuhanyozni - küldte el Mark, és fölvette a padlóról, majd fölhúzta a farmerját. Hailey nézte, ahogy a koptatott farmer eltakarja a férfi fenekét. Úristen, de szép! A bungaló fürdőszobája hatalmas volt. Ami azt illeti, maga az épület is, azzal együtt, hogy félreeső, óriási volt - inkább ház, mint nyaraló. Két hálószobája volt, köztük egy nappali konyhával, bárral, ebédlőasztallal és médiaközponttal. Mindkét hálószobához külön fürdőszoba tartozott tágas üvegzuhanyozóval, az egyik fal mentén paddal és külön káddal. A hálószobák és a nappali egy saját használatú teraszra nyíltak, és egy medencéhez. A fürdőszobák egy külön bejárattal rendelkező kertre. Valaki már kipakolta a tisztasági holmiját, és az egyik mosdó mellé tette őket. A zuhanyzó mellett egy kampón fehér köntös lógott, melyre a szálló nevét hímezték vörös cérnával. Hailey lehúzta a pólóját, és a földre dobta. Megragadta a szivacsot, és elpirult, amikor elképzelte, ahogy Mark vagy Tony kicsomagolja, és megtalálja a belsejébe rejtett vibrátort. Kivette a kis gépet a szivacsból, és a neszesszerébe rejtette. Valószínűleg egy ideig nem lesz szüksége rá.

147

A zuhanyzóban megnyitotta a csapot. Amíg fölmelegedett a víz, elhúzta a fehér függönyöket, és kinézett a kertre a zuhanyfülke üvegfalain keresztül. Mint oly sok minden a szigeten, a kertet körülvevő fal is fekete lávakőből volt. Hatalmas, zöld páfrányok és csodás lila virágok töltötték meg a buja kertet. Hailey a meleg vízsugár alá állt, és elégedetten felsóhajtott. A bungaló csodás. Még saját szakácsuk is volt. Ez azt jelentette, hogy túl drága hely. Amikor meglátta, meg is mondta Marknak. Csak egy helyre vágyott, ahol kialhatja magát, nem luxusszállóra. A férfi azt válaszolta, hogy szükségük van helyre és magánszférára. Tony egyetértett Markkal, Hailey pedig túl fáradt volt ahhoz, hogy leálljon velük vitatkozni. Félt, hogy a két férfi átköltözik a másik hálószobába, és magára hagyják, de nem így tettek. És a másik mosdó körüli rendetlenségből ítélve a fürdőszobát is meg akarták osztani vele. Besamponozta a haját, leöblítette, majd felvitte a kondici onálót. Amíg hagyta, hogy beszívódjon a hajába, fürdőzselét nyomott a szivacsra. Hallotta, amint kinyílik a fürdőszoba ajtaja, és Mark beszól: — Reggeli egy óra múlva. Addigra Tony is visszatér. Hailey a férfira bámult az üvegajtón keresztül. Mark a földre dobta a farmerját Hailey pólója mellé. Hailey nagyot nyelt, és egy ismerős, sajgó fájdalom indult el a hasából a combja közé. A nedvesség a lába között nem víz volt, hanem a saját nedve, amit a férfi csalt elő belőle. Széles válla. Szőrös, izmos mellkasa. A hasizmai. A köldökétől lefelé vezető halványbarna szőrcsík a már készen álló a farkáig. A férfi formás fenekének és lábának izmai megfeszültek, ahogy átszelte a szobát, hogy fölkapjon egy kondomot, majd kinyitotta a zuhanyfülke ajtaját, és belépett. Megállt a nő előtt, és a füléhez hajolt: — Vegyél levegőt, kiscsillag. Hailey csak most döbbent rá, hogy elakadt a lélegzete.

148

Mark a zuhanyrózsa alá lépett, és Hailey csak nézte, amint a víz végigcsurog a férfi lebarnult bőrén, mielőtt Mark a karjába vette, és túl közel húzta magához ahhoz, hogy a nő a testében gyönyörködhessen, ám elég közel ahhoz, hogy a többi érzékét kielégítse. Forró, nedves bőre Hailey bőréhez ért. Hosszú, kemény farka szinte perzselte a nő hasát. A zuhanyt betöltő párában még intenzívebben lehetett érezni Mark illatát. Vízcseppek gördültek végig az arcán, az orrán és az állán. Megültek a szempilláin. Hailey megnyalta a férfi szája sarkát, és megízlelte a vizet, ami átvette a bőrének ízét. Mark farka megrándult kettejük közt, és Hailey élvezettel a férfi combjához dörgölte a lábát, lábujjhegyre állva, hogy szeméremajkát Mark farkához érinthesse. A férfi elmosolyodott, és fölvonta a szemöldökét. — Nem hagyod, hogy lassan csináljam, igaz? Hailey leejtette a szappant és a szivacsot. Szappanos kezével végigsimított Mark nedves bicepszén és vállán, majd a nyakán. — Nincs időnk lassan csinálni. Meg kell reggelizni, emlékszel? Mark fölnevetett. — Prioritások. — Majd reggeli után csinálhatjuk lassan. Mintha valaha is képes lenne türelmesnek lenni a közelében. Mark megmarkolta a nő fenekét, és fölemelte, hogy Hailey a dereka köré tudja fonni a lábát. A nő érezte, amint a fenekéhez nyomódik a kibontatlan kondom. Mark átment a zuhanyozó másik oldalára, és lerakta Hailey-t a csempepadlóra. Megfogta a nő vállát, és a kertre néző üvegfal felé fordította, majd nekidöntötte. Az üveg érintése hideg volt Hailey mellén Mark forró mellkasa után. Mark kérges ujjaival megragadta Hailey csuklóit, és fölemelte a karját a feje fölé, majd a nő tenyerét az üveghez nyomta. A sima, síkos felület izgatta Hailey mellbimbóját. Mark keze lassan lecsú

149

szott Hailey karján és oldalán, épphogy hozzáért a melléhez, majd folytatta az útját lefelé a derekán és a csípőjén. Hailey megpróbálta a férfihoz nyomni a fenekét, ám a másik határozottan lefogta. — Mark - nyögte a nő. A férfi keze a csiklója és az üveg közé siklott. — Igen? — Hailey beleborzongott Mark hangjába. Minden fenntartása elpárolgott. — Dugj meg. Most azonnal. Mark félresöpörte a nő nedves haját az egyik oldalra, és beleharapott a nyakába, élvezethullámokat küldve Hailey ágyékába, ahogy ujjhegyével finoman körözött a csiklója körül. — Türelem. Hailey megbabonázva nézte a tükörképüket az üvegfalon. Hogy lehetnek egy férfi ujjai ennyire szexisek? Hosszúak, barnák, minden ízükben férfiasak, mégis annyira finoman gyengédek, olyan mennyei érzést tudnak fakasztani a testéből. Osszenézett Mark tükörképével. — Cseszd meg a türelmedet. Hailey leengedte a kezét, és hátranyúlt a férfi farkáért. — Sosem izgatott a kikötözősdi, de a kedvedért talán kénytelen leszek kivételt tenni — mondta a férfi, és elengedte a nő csiklóját, hogy visszategye a kezét az üvegre. — Gyorsabban végzünk, ha viselkedsz. Hailey nem mozdult, levegőt sem mert venni. Mark elengedte a kezét, és a fülébe súgta: — Jó kislány. — Felkuncogott. — Levegőt azért vehetsz. Hailey mélyet lélegzett, és Mark végigcsúsztatta a kezét a karján, az oldalán, és a kondomot tartó keze megállt a mellénél, a másik pedig visszatért a szeméremtestére. Egyszerre fogta meg a nő mellét és a punciját. — Minden porcikádat meg akarom kóstolni — mormolta Mark.

150

L

Hailey felnyögött. Ha Mark így tesz, biztosan elveszti az eszét. — De nem kell mindent egy nap alatt. - Mark megnyalta a vállát, majd végigharapdálta és csókolgatta a nyakáig. Amikor elérte a nő nyakát, Hailey kuncogni kezdett, és megpróbált szabadulni a férfi ajka elől. — Csiklandós? — kérdezte Mark. — Aha. Mark Hailey lapockáján keresztül a gerincéhez siklott. Hüvelykujjaival mindkét oldalról masszírozni kezdte, lefelé haladva a hátán, és a kezét a szája követte, csókolgatta, nyalogatta, és gyengéden harapdálta. Amikor a keze leért a nő fenekéhez, széttárta az ujjait, és belé gyúrt, miközben Hailey farkcsontját nyalogatta. Majd széthúzta a fenekét, és a nyelve hegyével a nő ánusza körül körözött. A mennyei érzésbe beleremegett Hailey lába. Mark szorosabban fogta a fenekét. Hailey begörbítette az ujjait az üvegfalon, kapaszkodni próbált, ám a sima, sikamlós felületen nem volt mibe. — Te aztán érzékeny vagy. — Sajnálom - lihegte a nő, miközben próbált levegőhöz jutni. Nem mindig... - Nagyot nyelt. - Csak veled. És Tonyval. — Nem panaszként mondtam. - Mark fölállt, szorosan átkarolta a nő derekát, és a hátához simult. — Pokolian fel tud izgatni. Ujjait Hailey ujjai közé fűzte a nő feje fölött, majd végigcirógatta a karját, le egészen a derekáig. Majd elismételte ugyanezt a másik kezével is. — Most már megérinthetlek? — kérdezte a nő kifulladva. Mark megrázta a fejét. — Akkor nem, ha azt akarod, hogy megdugjalak. Hailey magában akarta a férfit, a bensőjébe akarta szorítani a farkát. Mark kissé elhúzódott, hogy fölvegye a kondomot, majd a nő combja közé helyezze a farkát. Amikor

151

Hailey feneke ismét a csípőjének feszült, forró hímtagjával a vulvájának nyomult. Hailey nem tudott nem mozogni. A csípőjével körözött, és a férfihoz nyomta magát. Mark a nyílásához helyezte a makkját. Hailey visszatartotta a lélegzetét, és várta, hogy a férfi betöltse. Türelem. Ujjaival a férfi karjába vájt. Türelem. Fejét Mark vállára hajtotta. Türelem. Felnyögött. Türelem. A férfi váratlan lökése meglepte, hiába vágyott rá, és felkiáltott. Elengedte Mark karját, hátranyúlt, és megragadta a fejét, ujjaival a másik rövid, nedves hajába túrva. - Még — suttogta. A férfi ütemesen mozogni kezdett mögötte, és Hailey-nek elállt a lélegzete. Kinyitotta a szemét, és a tükröződő üvegfalon nézte, amint a férfi dugja őt. Hailey begörbítette a hátát. A férfi a csiklóján tartotta az ujját. Térdét behajlította, hogy egy magasságba kerüljenek. Kezével végigsimított a nő csípőjén, hogy a melléhez jusson, és az ujjai között morzsolta a mellbimbóját. Hailey a férfi arcát nézte. Mark ugyanolyan intenzíven viszonozta a tekintetét. Érintsd meg a melled — suttogta Mark. Elengedte Hailey mellbimbóját, és a csípőjére tette a kezét. — Mutasd meg, hogy szereted. Hailey-nek nem kellett megmutatnia. Mark sokkal jobban ismerte a testét nála. Mégis levette a kezét a férfi hajáról, és a saját melléhez nyúlt. Bizonytalanul megállt. Mark megfogta a kezét. - Mutasd meg. - Hangja figyelmeztetően szólt. Hailey finoman hozzáért a mellbimbójához, Mark pedig elvette a kezét. A nő a feszes bimbó körül körözött az ujjával,

152

élvezethullámokat küldve a vulvája felé. Majd a hüvelykujja és a mutatóujja közé vette, és morzsolni kezdte, ahogy Mark tette korábban. Minden érzés a csiklójában összpontosult. Erre az egy pontra koncentrált, és az érzés egyre erősödött, egyre hevesebbé vált. Egy pillanatra kiélesedett, majd lassan, nagyon lassan elindult a csúcspont felé. Majdnem. Majdnem. Majdnem. Hailey átadta magát az észvesztő élvezetnek. — Milyen... gyönyörű — lihegte Mark. Farka lüktetett Hailey feszes hüvelyében. Hailey térde megremegett, és Mark, még mindig szorosan fogva a nőt, letérdelt, és gyengéd szavakat mormolt a fülébe, amíg a vonaglás remegéssé csitult. Hailey hozzádörgölőzött, minden egyes cseppet kipréselt a farkából, és a reszketése így sem akart múlni. Mark kihúzta magát belőle, de nem engedte el, és együtt leültek a zuhanyfülkében, a nő a férfi ölében, a férfi háttal a falnak, melyen egymás tükörképét nézték. Mark benyúlt közéjük, és levette a kondomot, majd elhajította oldalra. Hailey átölelte a férfit, az álla alá hajtotta a fejét, és hallgatta a szívverését abban az elégedett tudatban, hogy miatta dobog ilyen hevesen. Hailey nem tudta, meddig ültek így, mielőtt Mark megtalálta a szivacsot és a zselét, és nekilátott lemosdatni. Amikor a nő minden egyes porcikáját beszappanozta, beálltak a meleg víz alá. Mark ujjaival végigfésülte Hailey haját, és kiöblítette a kondicionálót. Aztán Hailey viszonozta a gesztust. Beszappanozta a kezét, és élvezettel végigsimította a tenyerét a férfi testén, és minden testrészén, amelyhez éppen hozzáfért. Mark farka néha megrándult, mintha ismét életre akarna kelni. Hailey nem tudta, vajon sikerült-e egy időre kielégítenie, vagy Mark csupán ellenállt a kísértésnek. Hailey sampont nyomott a kezére, és a tenyerét a férfi mellkasán tartva leültette a padra, hogy könnyebben hozzáférjen a hajához. Mark behunyta a szemét, és élvezettel tűrte, hogy Hailey a nedvességtől sötétlő hajába masszírozza a sampont.

153

Munka közben Hailey-t ellenállhatatlanul vonzotta férfi szája, végül lehajolt, hogy megcsókolja. Mark elmosolyodott, és kinyitotta a szemét. — El ne kezdd megint, különben sose fogsz reggelizni. — Nem bánom — ismerte be a nő, habár korgott a gyomra. Mark fölnevetett, a ráncok a szeme körül elmélyültek, majd fölállt. — Menj. Szárítkozz meg. Mindjárt megyek én is. Hailey leöblítette a sampont a kezéről, és kilépett a zuhanyozóból. Miután megtörülközött, fölvette az egyik szállodai köntöst. Percekkel később Mark is kilépett a zuhanyfülkéből. Hailey a tükör előtt állt, és a haját próbálta kifésülni. Nehezebben ment a művelet, mint máskor, mivel a férfi izmos domborulatai minduntalan elvonták a figyelmét. Hailey csalódottan felsóhajtott, amikor Mark a szekrényhez lépett, de végre a hajára tudott figyelni. Amikor Mark legközelebb ismét felbukkant, khakiszínű sortot és szürke pólót viselt. Mark Hailey háta mögé lépett, és puszit nyomott a feje búbjára. A tükörben találkozott a tekintetük, és megkérdezte: — Segítsek a hajaddal? Jól tudok gubancokat kibogozni. Amilyen ügyesek az ujjai, Hailey ebben nem is kételkedett. — Inkább majd én. Különben is, már majdnem végeztem. De azért kösz, hogy felajánlottad. — Hát jó. Megnézem a reggelit és Tonyt. A ruháid a szekrényben vannak. Hailey a hajkefével a kezében a férfihoz fordult, és átkarolta. — Teljesen elkényeztettek. Azt se fogom tudni, mihez kezdjek magammal, ha visszakerülök a való életbe. — Továbbra is gondoskodni akarok rólad — felelte a férfi komoran. — Ez nem csak a nyaralás idejéig tart. Ugye érted? Hailey bólintott, és Mark mellkasába súgta:

154

—

Aha.

— Aha, de mi? - De más lesz. Csak máshol leszünk. De mi ugyanazok maradunk. Hailey azonban ennél jobban tudta. Idővel minden megváltozik. A kapcsolat is megváltozik. Ahogy elkényelme- sednek, magától értetődőnek veszik a többiek jelenlétét, és felhagynak az apró figyelmességekkel. Nem hallgatják meg egymást többé. Nem beszélgetnek többé. Talán még a szerelem is el fog múlni. Mark megérezhette Hailey szkepticizmusát. — Fejezd be az öltözködést. Majd reggeli után beszélünk. Hailey bólintott, de nem bírt megszólalni a gombóctól a torkában.

155

Tizenkettedik fejezet

— Ne Markot hibáztasd - mondta Tony. - A tegnapi beszélgetésünk után Jake-kel nyilvánvalóvá vált, hogy néhány dolgot ideje tisztáznunk. — Az nem beszélgetés volt — javította ki Hailey. — Hanem vita. Ha Nikki nincs ott, verekedéssé fajult volna. — Ebben igazad van — mondta Mark. Tony összevonta a szemöldökét. — Szerintem nincs, de mindegy. - Azzal Hailey felé fordult. -

Hailey, Tony és Mark kipárnázott faszékekben ülték körül a kinti ebédlőasztalt a verandán a medence és a pezsgőfürdő mellett. A terasz egy halastóra nézett, amelyen túl az óceán terült el. A reggeli maradványait félretették az asztal egyik oldalára. Az asztal közepén egy kristálytálban frissen szeletelt gyümölcs volt. Néha belenyúltak villájukkal, és vettek belőle egy-egy falatot. Hailey két bögre kávét ivott meg, és szinte tisztára nyalta a tányért. A hollandi mártás mennyei volt. Tony az ölébe vette Hailey lábát, és masszírozta. A férfi figyelme elhódította a nőt. Kellemesen sütött a nap. A tengeri szellő tökéletes volt — nem túl erős. A távolban halkan morajlőtt a tenger, látszólag ugyanolyan elégedetten, ahogyan Hailey érezte magát. Mark és Tony váratlanul elhallgatott. Hailey egyikről a másikra nézett. Mindketten őt nézték. Tony oldalra döntötte a fejét. Mark zavart mosollyal figyelte. — Mi az? — kérdezte Hailey ijedten. Nyelvével végignyalta a fogsorát, hátha ételmaradék tapadt rá. Semmi. - Van valami az arcomon? Tony fölnevetett. - Dehogy. - Elhallgatott, és Markra pillantott, aki bólintott. — Meg akarunk beszélni veled ezt-azt. Hogy biztosan értsük egymást. Hailey vádlón Markra nézett. Az egész az ő hibája. Mark megadóan fölemelte a tenyerét. Egy órája Hailey még csak arra tudott gondolni, hogy milyen tökéletes a keze.

Kezdjük a nemi betegségekkel. Én tiszta vagyok. Mielőtt Hawaiira jöttünk, voltam szűrésen, és már egy éve nem feküdtem le senkivel. Hailey-nek leesett az álla. Egy éve? Egy éve nem feküdt le senkivel? Lehetséges ez egyáltalán? — Plusz-mínusz néhány nap — tette hozzá a férfi. — Én is tiszta vagyok — mondta Mark. — Idén kétszer is mentem szűrésre. Semmi. És én se feküdtem le senkivel, csak veled. A kezemet leszámítva. Hailey tudta, hogy most rá kíváncsiak. — Nem hiszem el — mondta. — Mit? — kérdezte Tony. Hailey egyikről a másikra nézett. Őszintének tűntek. Mégsem tudta elhinni. — Nem az egészségi állapototokat. Tudom, hogy sose bántanátok szándékosan. És ha azt állítanátok, hogy tiszták vagytok, pedig valójában nem, azzal bántanátok. Ráadásul mindkettőtök elég okos ahhoz, hogy vigyázzon, és Tony orvos. — Mély levegőt vett, és ahogy kifújta, elhadarta a mondanivalóját. - De azt egy pillanatra sem hiszem el, hogy egy teljes éve nem voltatok senkivel. — Igazad van. Részemről tizenöt hónap volt. — Mark vállat vont. - Tudom, hogy szánalmasan hangzik. — Marhaság — mondta a nő. Mark pislogott. -Mi? — Nem hiszek neked.

156

157

— Miért hazudna? — kérdezte Tony. — Neked sem hiszek — felelte Hailey. — Miért hazudnánk? — Nem tudom. De nincs az az isten, hogy az albuquerque-i nők az elmúlt tizenkét... - Hailey keményen Markra nézett - .. .tizenöt hónapban magatokra hagytak volna. — Azt mondod, csapodárok vagyunk? - méltatlankodott Mark. Hailey fölnevetett. — Csak azt mondom, jó pasik vagytok, és a nők a karjaitokba vetik magukat, aminek még egy szent se tudna ellenállni. — Akkor most hívd a pápát, és szólj, hogy avasson szentté — felelte Mark dacosan. — Tehát hármunk közül egyedül nekem volt kapcsolatom kívülállóval az elmúlt év során? — És itt kerül szóba a te állapotod - mondta Tony. Hailey csak pislogott, és próbálta feldolgozni, merre kanyarodott a beszélgetés. — Két hete nézettem meg magam, de még nem kaptam meg az eredményt. Tony felvonta a szemöldökét. — Legalább egy hónapja nem... Nos, valójában több mint egy hónapja. Talán másfél hónapja. - Hailey vállat vont. - Dániel nagyon dühös volt. Nem akarta, hogy nélküle jöjjek Hawaiira. — Védekeztetek? — kérdezte Tony gyengéden. — Igen - felelte Hailey határozottan. - Mindig. — Az orvosod azóta biztos megkapta a leleteket. Fel akarod hívni? Hailey-nek eddig ez eszébe se jutott. Persze, amikor eljött Albuquerqueből, még nem volt sürgős. Semmi oka nem volt siettetni. Nem szokott egyéjszakás kalandokba keveredni, és nem tervezte, hogy Hawaiin bárkivel is lefekszik. — Persze. Miért ne?

158

- Van bármi esélye annak, hogy valami pozitív lesz? - kérdezte Tony. Hailey megrázta a fejét. - Nem. Mint mondtam, óvatos voltam. Tonyval és Markkal ellentétben Dániel iránt nem érzett olyan vágyat, hogy kondom nélkül akarjon szeretkezni vele. Vajon a bizalom hiánya tette? Végül is kulcsot sem adott neki a lakásához. Meg sem fordult a fejében, hogy óvszer nélkül feküdjön le vele, habár már több mint egy éve együtt voltak. - Csak egy ideje nem jártam vizsgálaton. Tudtam, hogy szakítani fogok Dániellel, ezért jónak tűnt az időzítés. Csak biztonságban akartam érezni magam. - Jobb tudni - mondta Tony. - Addig vigyázunk, amíg nem beszélsz az orvossal. - Ha én is tiszta vagyok, felhagyhatunk a kondomozással? Szedek fogamzásgátlót. - Mi az, hogy! - felelte Mark. Hailey reménykedőn Tonyra nézett. A férfi elmosolyodott, és bólintott. - Igen! — sóhajtott fel Hailey, és a levegőbe bokszolt az öklével. - Most pedig beszéljük meg az összeköltözést - folytatta Tony. - Nem korai még ez? - kérdezte Hailey. Tony elengedte a füle mellett a kérdést. - Amint tegnap Jaké is megjegyezte, nem vehetünk el mindketten. - Arról meg aztán végképp korai még beszélni - ellenkezett Hailey, és kihúzta a lábát Tony öléből, és a napmeleg kőre tette. Tony oldalra döntötte a fejét. - Nem is gondoltál még erre? - Addig nem, amíg Jaké fel nem hozta. - Tényleg? — kérdezte Mark. - Srácok, még csak egyszer randiztunk... a szexet leszámít

159

va. Még azt sem tudjuk, működik-e ez a kapcsolat. Nektek is be kell látnotok, hogy ez nem egy hagyományos viszony. Nem mintha a tradicionális kapcsolat jobban menne nekem - tette hozzá halkan. Ennek hallatán mindkét férfi elhallgatott. Senki sem szólalt meg. Csak a sziklás partnak csapódó habokat hallották, és néha egy-egy madár hangját. Hailey még mindig csodálkozott, hogy a férfiak állításuk szerint egy éve nem voltak senkivel. így nem csoda, hogy nem bánják, ha osztozhatnak rajta. Valószínűleg a kangörcs elvette a józan eszüket. Tony ismét megszólalt. — Rendben, egyelőre napoljuk el a házasság témáját, de maradjunk annyiban, hogy egyikünk papíron feleségül vehet, és ha akarod, hárman egymás közt fogadalmat teszünk egymásnak. — De... - kezdett Hailey ellenkezni. Tony fölemelte a kezét, hogy félbeszakítsa. — Ha úgy döntesz, hogy velünk akarsz maradni életed végéig— De hogy döntenénk el, hogy melyikőtök legyen a hivatalos férj? — Hailey összevonta a szemöldökét, és megrázta a fejét. — Nem tetszik ez nekem. — Feldobunk egy érmét? — javasolta Mark. — Talán a juttatások alapján - tette hozzá Tony. — Van biztosításom és adómentes nyugdíjam. Másra nincs szükségem. És hány érmét dobjunk fel? Egyet? Kettőt a háromból? Hármat az ötből? — Csak egy javaslat volt. A legtöbb nő férjhez akar menni mondta Tony. - Mi pedig nem akarjuk, hogy kimaradj valamiből, ami fontos neked. — Nekem ugyan nem fontos - vetette oda Hailey félvállról, majd mélyen Tony szemébe nézett. - Neked viszont el kell gondolkoznod azon, hogy milyen hatással lesz a karrieredre, ha kiderül, hogy két emberrel van viszonyod. Marknak ez

160

nem jelent problémát. Ö művész. Az emberek tőle szinte elvárják, hogy bohém életet éljen. Te viszont orvos vagy. — A pácienseimnek semmi közük a magánéletemhez. — De a betegeid azért jönnek hozzád, mert más orvosok ajánlottak téged. Velük összejársz. Rá fognak jönni. — Talán. De már megszokták, hogy együtt látnak bennünket. Legalábbis mielőtt elkezdtél Dániellel járni. Talán még sejtették is, hogy van köztünk valami. Jó sebész vagyok. Ezért küldik hozzám a betegeiket. A kapcsolatunknak semmi... Az Aggie War Hymn szakította félbe, ahogy megszólalt a mobilja. Tony megnézte a kijelzőt. — Elnézést. Mindjárt jövök. Fölállt, és felvette a telefont, közben a bungaló felé indult. — Várj! - kiáltott utána Hailey. - Jaké az? Tony nem figyelt rá, és bement a házba. Hailey Markhoz fordult. — Az nem Jaké csengőhangja volt? — De, azt hiszem. Talán jó hír. Hailey legszívesebben követte volna Tonyt, hogy meggyőződjön róla, de Markkal is beszélni akart. Ezért inkább maradt. — Te is egyetértesz mindezzel, vagy Tony sarokba szorított valamivel? — Nem szorított sarokba. — Mark a nő felé fordult, és odahajolt hozzá, majd egyik kezét a combjára tette. — Már eddig is rengeteg időt elpazaroltunk. Tudom, hogy működni fog. Nem számít, most csináljuk-e, vagy két hónap, vagy két év múlva, de ha te várni akarsz, én türelmes vagyok. — Honnan tudod? Hogy lehetsz ebben ennyire biztos? — Hat évet pazaroltam az iskolában arra, amit mindenki szerint „meg kellett tennem”. Szörnyű volt. Amíg azt nem tehettem, amit én akarok, amire legbelül vágyom, addig nem leltem nyugalmat. Hailey élénken emlékezett azokra az évekre. Mark felme

női ügyvédek voltak. A családja elvárta, hogy ő is az legyen. Ö pedig engedelmeskedett... egy ideig. O mondta a búcsúbeszédet a középiskolában, és summa cum laude diplomázott a főiskolán. A jogi egyetem első két évét ugyanolyan köny- nyen vette, mint a középiskolát és a főiskolát. Mindenki azt hitte, hogy boldog, csak Hailey, Tony és Jaké tudta, hogy nem az. Ok tudták, hogy Mark nem erre vágyik. Szabad idejében fával dolgozott. Tanulás helyett fűrészelt, faragott, kalapált és csiszolt. 0 volt a legjobb diák a jogi egyetemen, amikor két év után otthagyta, szülei, nagyszülei és valószínűleg a síron túl a dédszülei megrökönyödésére. —Úgyhogy ha megkérdezed, hogy várjunk-e még, tudnom kell, miért kérded. Te ezt akarod? Ezt érzed helyesnek? Vagy csak azért teszed, mert szerinted mindenki ezt várja tőled? Hailey nem tudta, mit feleljen erre. Hiába voltak már évek óta jó barátok, ez az intim viszony túl gyorsan történt. —A te szádból olyan könnyűnek tűnik. —Szerintem az is... legalábbis az lesz, ha Jaké végre lehiggad. —A szerelemmel eddig sosem volt szerencsém — mondta Hailey. —De csak azért, mert rossz férfiakba szerettél bele - mondta Mark. — Tonyval már korábban tennünk kellett volna valamit ez ügyben. De nem voltunk biztosak benne, hogyan járjunk el. Igaz, rendhagyó a megoldás, és Tony kissé nehezen tudta elfogadni. Beletelt neki némi időbe. De így van rendjén, kedves. Érzem legbelül, hogy ez a helyes. Hailey remélte, hogy igaza van. Szerette volna, ha igaza lenne. De félt, hogy a férfi téved. Tony visszatért a verandára, de még mindig telefonált. Hailey megpróbálta leolvasni az arcáról, hogy mi történt, Tony azonban pókerarcot vágott. Ami nem sok jót jelent. —Igen, egy pillanat. Már adom is. - Odanyújtotta Hailey- nek a telefont. — A bátyád az.

162

Hailey minden izma megfeszült. Szorosan megmarkolta, és bizonytalanul a fülére szorította a mobilt. -Jaké? — Csak egyszer mondom, úgyhogy jól figyelj. — Jaké sokáig hallgatott, és Hailey kezdte azt hinni, hogy megszakadt a vonal. — Sajnálom. Túlreagáltam. Hailey meglepődött. Csak azt akarom, hogy neked jó legyen. Felelősnek érzem magam érted, tudod jól. Mivel anyu és apu nincs velünk. Hailey sírva fakadt volna, ha még maradtak volna köny- nyei. - Tudom. - Hadd beszéljek Markkal - mondta Jaké. Hailey odaadta a férfinak a telefont. — Igen? — szólt bele Mark óvatosan, amikor a füléhez tartotta a mobilt. Pillanatokon belül ellágyultak az arcvonásai, elmosolyodott, és elernyedt, majd hátradőlt. Tony Hailey széke fölé hajolt, ás átkarolta a vállát. — Mondtam, hogy észhez fog térni. Remélem, azért ebből nem csinálsz rendszert — mondta Hailey. — Miből? - Hogy mindig igazad van. — Szó sem lehet róla. Mark arckifejezése egy szempillantás alatt vidámból dühössé változott. Felpattant, és elsétált tőlük. Hailey gyomra görcsbe rándult, és utána akart menni, Tony azonban szorosan átölelte. — Nem Jaké miatt van — mondta. — Hanem Dániel miatt. Leült Mark helyére, és Hailey székére tette a kezét. - Dániel itt van a szigeten.

163

Tizenharmadik fejezet

- Az én Dánielem? — fakadt ki Hailey, és egy pillanatra elfelejtette, hogy a férfi már nem az ő Daniele. — Látni akart téged. Hozta magával a bőröndjét, mint aki készen áll, hogy beköltözzön. Hailey megrázta a fejét. Már napok óta nem látta a volt barátja számát a híváslistáján. Azt hitte, a férfi továbblépett. Szinte biztos volt benne. Kirázta a hideg. — Nem értem. Mit keres Dániel Hawaiin? — Vissza akar kapni. Hailey a karját dörzsölte. — De nem is mondta, hogy jön. — Nagyvonalú gesztusnak szánta. Azt akarja, hogy azt gondold, áldozatot hozott, hogy veled lehessen. Megbocsátasz neki, és visszafogadod. — Ahhoz már késő. Tony fölvonta a szemöldökét. — Remélem is. — Van még más is, nem igaz? Mi történt? — Jaké megmondta neki, hogy nem vagy ott. Dániel maradni akart, amíg vissza nem mész. Jaké azt mondta, Mauira mentél néhány napra, és hogy őt nem látja szívesen a házban. Dániel tudni akarta, hogy hol szálltál meg Mauin. Úgy tett, mintha ti ketten még mindig együtt lennétek, mire Jaké elmondta neki, hogy tud a szakításotokról. Dániel ekkor feldühödött - közölte Jake-kel, hogy neki ehhez semmi köze. 164

Nikid megpróbált mindenkit megnyugtatni. - Tony mély levegőt vett. - És ekkor elszabadult a pokol. Hailey-t elöntötte a jeges félelem. — Édes istenem! Mit művelt? Nikkivel csinált valamit? Bántotta? — Durván bánt vele. Vagy torkon ragadta, vagy megrázta, vagy meglökte, attól függ, kinek az elbeszélésében hallgatod a történetet. Abban viszont mindenki egyetért, hogy megfenyegette, és kotnyeles ribancnak nevezte. — De jól van? És a baba? - Hailey lélegzet-visszafojtva várta a választ. — Jól vannak. Egy kicsit megijedtek. Meredith hátulról leütötte Dánielt egy borosüveggel. Ettől úgy meglepődött, hogy eleresztette Nikkit. Jack és Landon ezután szarrá verték Dánielt, és kidobták a házból, majd hívták a rendőrséget. — Tehát börtönben van. Tony megrázta a fejét. — Eltűnt, mielőtt kiértek. Ennek nem volt semmi értelme. Dánielnek nincs ideje nyaralni. De nem csupán utánajött Hawaiira, hanem rá is támadott Nikkire, és megfenyegette. Édes istenem! Mikor vált az élete a Jerry Springer-show egyik epizódjává? — Nem mehetünk vissza a házba - mondta Hailey. - '¡szszajöhet. Valaki megsérülhet. — Mi itt maradhatunk. Mark majd megváltoztatja a nevünket a recepciósnál - álnévre -, hogy Dániel ne találjon ránk. — De mi lesz Jake-kel és Nikkivel? Mi lesz, ha visszamegy a házhoz? El kell jönniük onnan. Meredithnek és Landonnak is. — Már csomagolnak. — Idejönnek? - kérdezte Hailey reménykedve. — Túl veszélyes. Dániel követheti őket. Jaké visszaviszi Nikkit Austinba. Tönkretette a vakációjukat. Még egy hetet sem töltöttek

165

Hawaiin. Hailey bűntudatot érzett, és szörnyen elszégyellte magát. Hónapok óta áltatja magát. Csak azért mondogatta magának, hogy Dániel nem veszélyes, mert sosem ütötte meg. Ám abban a pillanatban, amikor megragadta a karját, elég erősen ahhoz, hogy zúzódást okozzon, megütötte. Amikor a falhoz lökte, megütötte. Méghozzá olyan erővel, hogy Hailey majdnem kiköpte a tüdejét. Amikor a kocsinak lökte, megütötte. A mellettük elsétáló pár már akkor tudta, amikor ő még nem. És mivel nem tudott őszinte lenni magához, a szeretteihez sem volt őszinte, azokhoz az emberekhez, akik tényleg szeretik. Váratlanul érte őket, ami történt. Ha Meredith nem reagál, vajon mit művelt volna Dániel Nikkivel? Hailey azt akarta, hogy Tony is megértse. — Sajnálom. Mindent tönkretettem. El kellett volna mondanom nekik. Neked és Marknak is szólnom kellett volna. —Miről? — kérdezte Tony. — Arról, hogy megütött. Olyan erővel vágott a falhoz, hogy nem kaptam levegőt. Megütötte a hátamat, és egy púp nőtt a fejemen hátul. Tony nem szólt semmit. Behunyta a szemét, a száját öszszepréselte. — Aznap reggel, amikor szakítottam vele, megint ezt csinálta. Nekilökött az autónak. - Hailey megfogta a nyakát. —Megragadta a torkomat, és a kocsihoz nyomott. Annyira megijedtem. Meg se bírtam mozdulni. Ha nem nyilvános helyen vagyunk, ha egy járókelő nem szólít meg minket, nem is tudom... — Hailey elhallgatott, és megremegett. Tennie kell valamit. Elővette a telefonját a zsebéből. Remegett a keze, habár a hangja még mindig határozottan csengett. —Fölhívom, és megmondom neki, hogy menjen el. Tony megfogta a kezét.

1 66

— Valóban tudnál beszélni vele? Nekem egy kicsit zaklatottnak tűnsz. — Legszívesebben nem tenném, de nem tudom, mi mást tehetnék. Még mindig azt hiszi, hogy visszakaphat. Márpedig ez nem fog megtörténni. Világosan közölnöm kell vele. — Személyesen akar majd beszélni veled. Hailey gyomra görcsbe rándult a gondolattól. Nem akart a férfi közelébe menni. — Nem fogok találkozni vele. Csak felhívom, és megmondom neki, hogy menjen haza. — Nem árulhatod el neki, hol vagy - figyelmeztette Mark. Tony mögött állt, kezében a telefonnal. — Jaké azt mondta neki, hogy Mauin vagy. Ha megkérdezi, ezt kell mondanod. Tudsz hazudni neki? Hailey bólintott. Remegő ujjakkal tárcsázta Dániel számát. Egy géphang közölte vele, hogy be kell ütnie a körzetszámot. Ezúttal manuálisan tárcsázott, de annyira remegett a keze, hogy félrenyomott. — A fenébe is! — motyogta, és újra próbálta. Dániel fölvette az első csöngés után. Feszült volt a hangja. — Hol vagy, Hailey? — Mauin - felelte Hailey remegő hangon. — Gondolom, beszéltél a bátyáddal. — Igen. — Akkor tudod, hogy itt vagyok Konán. Utánad jöttem, hogy együtt lehessünk. Ma átrepülök Mauira. Hol szálltál meg? — Dániel, nem akarlak látni. A férfi hangja csábítóan ellágyult, mint mindig, amikor meg akarta szerezni, amire vágyott. Néhány hónappal ezelőtt még be is vált volna. — Sajnálom, hogy úgy érzed, nem törődöm veled. Tudom, hogy ha együtt töltünk néhány napot, belátod majd a tévedésed. Soha senki nem fog úgy szeretni, mint én. Ezt te is

167

tudod, Hailey. Még a vállalkozásod is csődbe menne nélkülem. Hány ügyfelet is szereztem neked? Hailey felidézte, hányszor bukkant fel a férfi váratlanul, amikor ő éppen egy leendő ügyféllel találkozott. Az első alkalommal még azt állította, hogy csak véletlenül futottak össze, és Hailey hitt neki. Dániel elbűvölte az ügyfelet, és később azt állította, hogy ő szerezte meg Hailey-nek a munkát. Talán igaza volt. Hailey nem tudta, de ezután volt még néhány váratlan találkozásban része, mielőtt a férfi egyenesen kijelentette, hogy segíteni akar a megbeszéléseiben. Hailey zavarba jött, és kényelmetlenül érezte magát, az ügyfelei azonban látszólag nem bánták, ezért Hailey is ráhagyta. Ám néhány újabb találkozó után Dániel „segítségével” csaknem elvesztette a munkáját. A férfi dicséretek helyett elkezdte finoman kritizálni, ahogy dolgozik. A sármját is levedlette, és szinte provokálta az ügyfeleket. — Nélkülem nem boldogulsz. Ismerd el, és te is boldogabb leszel. Dániel magabiztossága feldühítette a nőt. Hailey minden ina megfeszült, és föl-alá kezdett mászkálni a medence mellett. Szerencsére Mark és Tony nem követte. Hailey mély levegőt vett. — Végeztünk, Dániel. Menj haza. A férfi fölnevetett. — Áruld el, hol vagy, hadd győzzelek meg. Hailey gyomra egyre erősebben kavargott. — Nem tudsz meggyőzni. Nem illünk össze. Siralmasan érezzük magunkat együtt. A férfi hangja fenyegetővé vált. — Te haszontalan ribanc, szabadságot vettem ki, hogy veled legyek, az idióta bátyád meg kidobott a házból, mintha csak egy kóbor kutya lennék. Vajon már el is felejtette, mit művelt Nikkivel? Szerencséje, hogy Jaké nem ölte meg ott helyben. — Dániel, én...

168

— Elveszíthetem az ügyfeleimet. Elveszíthetem az állásomat. — Sajnálom, de... — Ezt még keservesen megbánod - sziszegte a férfi. - Megkereslek, és ha megtalállak... Hailey lecsapta a telefont, hogy elhallgattassa Dánielt. Nagyot nyelt, és megpróbálta elfojtani az émelygést a gyomrában. A medence fölött Markra és Tonyra pillantott. Szemmel láthatóan aggódtak. Hailey megpróbált mosolyogni, hogy megnyugtassa őket, de nem járt sikerrel. — Haragszik. — Hogy érzed magad? — kérdezte Mark. — Most már elmegy, ugye? Mark és Tony összenézett, majd ismét Hailey-re emelték a tekintetüket. Nem válaszoltak. Ez nem sok jót jelentett. Hailey hányingere egyre erősödött. Kifelé kívánkozott a reggelije. A szájára tette a kezét, a fürdőszobába rohant, és a vécé fölé hajolt. Ahogy térdre zuhant, mindent kiadott magából. Könnyek potyogtak a szeméből. Hallotta, ahogy Tony és Mark követi a fürdőszobába. Mark hátrafésülte a haját, Tony pedig egy hűs, nedves törülközőt tett Hailey tarkójára. Aztán a kezével kis körökben masszírozni kezdte a hátát. — Semmi baj, kedves — mondta Mark megnyugtató hangon. — Minden rendben. Semmi baj. Mark folytatta a megnyugtató duruzsolást, ahogy Hailey mindent kihányt. Miután néhány száraz öklendezést követően Hailey meggyőződött róla, hogy kiürült a gyomra, felült a sarkára, és levette a nedves törölközőt a tarkójáról. Gyengén, erőtlenül megtörölte vele az arcát. Tony odanyújtott neki egy pohár vizet, hogy kiöblíthesse a száját. Némi gargarizálás és köpkö- dés után Hailey visszaadta a poharat, és megtörölte az ajkát. Lassan eltolta magát a vécétől, leült a csempére, és a falnak dőlt, tagjai elernyedtek, teste átizzadt, torka kiszáradt.

169

Ez aztán a vonzó látvány. Hailey behunyta a szemét. Ha ez nem riasztja el őket, akkor semmi. Egy kattant expasi meg egy érzékeny gyomor kombója. Holnap valószínűleg hasogató fejfájással ébred majd. Csodás. Mark az ölébe vette, és úgy babusgatta, mint egy kisbabát, fejét az álla alá húzta. — Sajnálom - suttogta Hailey rekedt hangon. — Nincs miért bocsánatot kérned - felelte Mark. Hailey túl kimerült volt ahhoz, hogy vitatkozzon. Ehelyett csak fölnézett a férfira. — Szóval pánikba esel, ha sírok, de az nem zavar, ha hányok? A férfi pislogott, majd felvillantotta szerény mosolyát. — Aha, gondolom, ez fura. Tony lehúzta a vécét. — Hányásban több része volt, mint sírásban. — Igaz — mondta Mark. — Sokat buliztam a főiskolán. Hailey reszketni kezdett, ahogy az izzadtságtól kihűlt a teste. Mark szorosabban ölelte magához, Tony pedig kiment, majd egy takaróval tért vissza. Gondosan betakargatta Hailey-t. — Ágyba kellene tennünk — mondta Mark. — Most ne — nyögte Hailey, és a férfihoz bújt. — Hé — duruzsolt Mark halkan. — Nem hagyjuk, hogy még egyszer hozzád érjen. Te is tudod, nem igaz? — Nagyon dühösnek tűnt. — Hailey utálta, hogy olyan kicsinek és gyengének érzi magát. - Ha rájön, hogy veletek vagyok, nem tudom, mit fog csinálni. Sosem kedvelt titeket. — De meglepő — mondta Mark. — Na igen, nem tartotta titokban. — Elintézzük, kiscsillag. Nem árt az óvatosság, de azért ne hagyd, hogy felzaklasson. Hailey hirtelen megértette, hogy Jaké mitől gondolta meg magát. Mark mellkasának támaszkodott, és kiegyenesedett.

170

— Jaké Dániel miatt gondolta meg magát, ugye? Tony és Mark összenézett, majd Tony válaszolt. — Ügy döntött, hogy jobb, ha velünk vagy, mint Dániellel. Ráadásul tudja, hogy mi megvédünk. Hailey felsóhajtott. — Akkor legalább emiatt hálásak lehetünk Dánielnek. Tony megrázta a fejét. — Jaké Dániel nélkül is belátta volna mindezt. — Beszéltetek vele Nikidről? — Nem. Később visszahívjuk. — Jól vagyok. Felhívhatjuk most. Hailey örült volna, ha valaki más kerül a figyelem középpontjába. Tony Markhoz fordult. — Változtasd meg a nevünket a recepción. Mark bólintott. — Rajta vagyok. - Fölállt, és betámogatta Hailey-t a nappaliba, majd leültette a kanapéra. — Hozhatok előbb valamit? — kérdezte. — Egy üdítőt vagy vizet? Valami erősebbet? Az üdítő csábítóan hangzott. — Van kólánk? — Persze, máris hozom. Tony leült a nő mellé, és már tárcsázta is Jaké számát. Mark visszatért egy üveg hideg kólával. Ahogy odaadta Hailey-nek, lehajolt, és megcsókolta a száját. Amikor Mark fölemelte a fejét, Hailey elfintorodott, és szarkasztikusan megjegyezte: — Ez aztán kellemes lehetett. Hányásszagom van. Mark elmosolyodott. — Éreztem már rosszabbat is. Hailey a kóláját kortyolgatta, miközben hallgatta, amint Tony biztosítja Jake-et, hogy a húga biztonságban van, Dániel nem fog rájuk bukkanni, és hogy Markkal Albuquer- que-ben is meg fogják védeni. Jaké akkor is hangosan be

171

szélt, amikor nem volt (t dühös, így Hailey is tisztán hallotta minden szavát. Végül Tony szóba hoiozta Nikki terhességét. A hangja határozott, célratörő és menegnyugtató volt — egy orvos hangja. Vajon ezt is az orvosin ti tanítják? Hailey nem értette, hogyan tudta a férfi ezeket a tv tulajdonságokat egyesíteni magában. Tony Nikid szívéről kékérdezgette Jake-et. Jaké válaszolt, és föltette a saját kérdéseseit. Még mindig beszéltek, amikor Mark visszatért. Mark leült Hailey máiásik oldalára, és átkarolta a vállát. Ujjaival a karját cirógatta, 4, és csöndben figyelt. Ahogy a beszélgetés s a vége felé közeledett, Hailey jelzett Tonynak, hogy ő is beszszélni akar Jake-kel. Amikor a férfi átnyújújtotta a telefont, Hailey gyorsan bocsánatot kért, mielőtt a la bátyja köszönni tudott volna. — Annyira sajnálom, 1, Jaké. Tönkretettem a vakációtokat. Sose hittem volna, hogygy képes nekirontani Nikkinek. Nem is tudom... — Hailey, maradj csöiöndben! - mordult rá a bátyja erőtlenül. Nem te tetted törönkre a nyaralásunkat. Én eleve el sem akartam jönni. Nem örörültem, hogy Nikki ilyen messze van az orvosától. — Akkor miért jöttetetek el? — Nikki miatt. Azt mmondta, nélkülem is eljön. — Akkor mondd megeg neki, hogy sajnálom, hogy tönkretettem az ő nyaralását. — Mondd meg neki t< te. Mielőtt válaszolni tuaidott volna, Nikki szólt a telefonba. — Jól vagy, Hailey? — Én igen. De miattttad aggódom. Nem tudom elhinni, hogy hozzád ért. Nem é értem, hogy tud annyira bedühödni, hogy téged bántson. — Nem bántott. Csalak egy kicsit megijesztett. De Hailey? — Igen?

172

-- Nem tudom, hogyan kérdezzem meg. Nem akarom beleütni az orrom. Csak aggódom érted. — Rendben... — Megütött valaha? Hailey behunyta a szemét, és mély levegőt vett. — Igen. Nem próbált magyarázkodni. Nem próbálta elmagyarázni, hogy mit tett vele a férfi. Nem akarta enyhíteni a válasz súlyát. Többé képtelen volt ilyesmire. — Vigyáznotok kell, ha hazamentek - mondta Nikki aggódva. Hailey megpróbálta eloszlatni a félelmét. — Ügy lesz. Te csak gondoskodj az unokaöcsémről vagy az unokahúgomról. Rendben? Nikki hangja tompán csengett. — Igen, várj. Aztán kitisztult. — Figyelj, Jaké beszélni akar veled. Csak légy óvatos. Ne félj segítséget kérni. Eljöhetsz Austinba is, és nálunk lakhatsz egy ideig. — Hálás vagyok az ajánlatért. Észben tartom. — Hailey- nek azonban esze ágában se volt még nagyobb veszélybe sodorni őket. Már így is tönkretette a vakációjukat. — Rendben, adom Jake-et. — Ma este hazarepülünk — közölte a bátyja. — Holnap estére hazaérünk. Tartsuk a kapcsolatot. Éjjel-nappal hívhatsz, ha szükséged van rám. Megértetted? — Persze. Rendben leszek. Miattam ne aggódj. Csak vigyázz Nikkire. — Hallgass Markra és Tonyra, rendben? Maradj is a közelükben, amíg ez az egész le nem csitul. Hailey a két oldalán ülő férfiakra nézett. Ok is hallották. Jaké olyan hangosan beszélt, hogy nem lehetett nem hallani a szavait. Elkerekedett a szemük a meglepetéstől, hogy Jaké átállt a sötét oldalra. Nemcsak áldását adta rájuk. Arra

173

bátorította Hailey-t, hogy együtt éljen velük... legalábbis átmenetileg. — Meggondolom. — Helyes. — Jaké felsóhajtott, és amikor ismét megszólalt, a hangja halkabb volt, és érzelmes. Ügy hangzott, mintha a könnyeit nyelné. - Hé, hugi... Szeretlek. Ejha! Ilyesmit ritkán mondott. Hailey tudta, hogy Jaké szereti. Nem csak a szavaiból. — Én is szeretlek, nagy testvér. Utáltam úgy eljönni, hogy olyan dühös voltál. — Sajnálom. Tudod, milyen vagyok. Először kiabálok, és csak utána gondolkodom. Legalábbis, ha a szeretteiről van szó, mint például a családjáról. Na jó, a családjáról és a politikáról. Ja, meg az aus- tini fociról. Hailey akaratlanul is elmosolyodott. Miután letette a telefont, egy ideig szótlanul üldögéltek egymás mellett. Végül Hailey törte meg a csendet. — Ez már sokkal jobban hangzott... legalábbis, ami Nikkit illeti. Azt hiszem, segített, hogy beszéltél Jake-kel. Köszönöm. — Megpróbálom gyakrabban hívni, amíg Nikki terhes mondta Tony. — Szüksége van valakire, akiben megbízhat, aki biztosítja afelől, hogy Nikkinek nem esik baja, és elmagyarázza neki az orvosi szaknyelvet. — Szerinted tényleg nem lesz baja? - kérdezte Hailey. — Persze hogy nem. Hailey hitt neki. — Volt bármi probléma a recepción? — kérdezte Tony. — Mostantól Mark Carpenter néven van a szoba. Hailey felkuncogott. — Komolyan? — Gondoltam, ezt nem fogjuk elfelejteni. — Zseniális - mondta Hailey. - Csináltál már ilyet azelőtt? — Nem, de azt hiszem, van hozzá tehetségem. - Mark föl

174

vette a távirányítót, és bekapcsolta a hatalmas lapos tévét a sarokban. — Jól jön a figyelemelterelés. — Mintha azt mondtad volna, hogy Tony elment valamiért. — Tony felé fordult. — Mit hoztál? A férfi nem válaszolt. Megrázta a fejét. — Gondoltam, biztos valami jó lesz — mondta Hailey, és hirtelen megijedt, hogy újabb kellemetlen meglepetés várja. — Ne aggódj. Elvezni fogod. De fontos az időzítés. Holnap majd megmutatom. — Holnap jobb lesz — értett egyet Mark. — Legalább súghatnátok - kérte őket Hailey. Mark csatornát váltott, amíg Tony válaszolt. — Több energiát igényel, mint amid most van. Hailey fölhorkant. — Ez nem súgás. Most nincs másra energiám, csak arra, hogy a tévé előtt lustálkodjak. Egyik férfi sem szólt semmit. Hailey végignyalta a fogsorát. Még a kóla után is érezte a hányás ízét. — Megmosom a fogam. Mark és Tony fölállt, és utána indult a fürdőszobába. — Srácok, egyedül is megy. Szinte biztos, hogy Dániel nem lapul a fürdőszobában. — Hát jó — mondta Mark kelletlenül. Csinálniuk kellett valamit, hogy ne érezzék magukat teljesen haszontalannak. — Pár perc múlva jövök. Addig keressetek nekem valami jó filmet. Csak karambolok, üldözés és vér ne legyen benne. Valami vicceset. Hailey becsukta és be is zárta a fürdőszobaajtót. Miután megmosta a fogát, leült a kád szélére, és fogselyemmel is megtisztította. Vajon meddig tudja elnyújtani? Szüksége volt egy kis időre, hogy mindent végiggondoljon, hogy rájöjjön, hogyan maradhat biztonságban otthon is. Miután a kukába dobta a fogselymet, föl-alá kezdett járkálni. Nem 175

szerette ilyen kiszolgáltatottnak érezni magát, mintha valami bajba jutott hercegnőcske lenne. De Dánielnek hála éppen ilyen helyzetbe került. Sose gondolt arra, hogy önvédelmi leckéket vegyen, pedig talán nem ártana. Karate vagy dzsú- dó, vagy ilyesmi. És talán beszereltethetne valami biztonsági rendszert az otthonába. Kopogtattak az ajtón. — Jól vagy, kedves? — Persze, még egy perc. — Melyiket akarod: Az ördög Pradát visel vagy Szakíts, ha bírsz.? A második címtől elmúlt Hailey jókedve, és nem azért, mert Jennifer Aniston szerepelt benne. — Szakíts, ha bírsz? Ugye, csak viccelsz? — Gondoltam. Akkor a Prada. A férfiak mosdóján egy egyszerű, barna tasak hevert. Ma reggel még nem volt ott. Vajon Tony meglepetését rejti? Hailey kinyitotta és belekukucskált. Két doboz kondom lapult benne, és két különböző síko- sító. És mivel a hüvelyének semmi szüksége síkosítóra, arra következtetett, hogy anális szexhez vették. Egy dologban igazuk volt. Ez valóban meglepte. Kontroll. Ez a szó villant fel a fejében, mintha egy képregény szereplője lenne. A férfiak szexuálisan dominánsak voltak. Hailey élvezte, még tanult is tőlük egyet s mást a saját testéről. De ideje változtatni ezen. Ideje, hogy saját kezébe vegye az irányítást.

176

Tizennegyedik fejezet

Másnap hajnalban Hailey valamivel öt után ébredt. Dániel zaklatása miatt nem hagyhatták nyitva éjszakára az ajtót vagy az ablakot, ezért nem hallotta a tengert, sem a madarakat. Minden csöndes és békés volt. A félig nyitott fürdőszobaajtón keresztül fény szűrődött be a padlóra és az ágy lábára, bevilágítva a szobát, és halványan megvilágítva a két férfit Hailey két oldalán. Mark a hasán feküdt, Tony pedig a hátán. Tonyt csípőtől lefelé takaró fedte. Mark a takaróján feküdt. Mindketten anyaszült meztelenek voltak. A Tony ágyéka fölötti domborulatból ítélve a férfi bevetésre készen állt. Tökéletes. Hailey kimászott az ágyból, és a fürdőszobába osont. Levette a pólóját, és felfrissítette magát, majd megtalálta a sí- kosítót ugyanott, ahol előző este hagyta - egy doboznyi előre csomagolt, egyszer használatos tubust és egy üveg vízbázisú zselét. A tenyerét remegő gyomrára szorította. Meg merje tenni? Vajon hogy fognak reagálni? Elfogadják a kezdeményezését? Vajon ugyanúgy engedelmeskednek az utasításainak, mint ő szokott nekik, vagy figyelmen kívül hagyják? Mély levegőt vett, hogy megnyugtassa remegő gyomrát, és összeszedje a bátorságát. Mielőtt lebeszélhette volna magát róla, kinyitotta a doboz kondomot, és belemarkolt. Bevitte a hálószobába a holmikat, és kettéosztotta őket a

177

két éjjeliszekrényen, majd az ágy végéhez lépett, és visszamászott Tony és Mark közé. Törökülésbe ült köztük, kinyitotta az üveg zselét és a tenyerébe öntött egy kicsit, majd visszazárta a fedelet, maga elé tette az ágyra az üveget, és összedörzsölte a tenyerét, hogy fölmelegítse a zselét. Hol kezdje? Tony tökéletes pozícióban volt. Csak le kell húzni róla a takarót, és minden napvilágra kerül. Ám Mark feszes fenekének a domborulatai is csábították. Keskeny dereka és csípője erős hátizmokhoz vezetett, és széles vállhoz, mely szinte könyörgött az érintéséért, hogy letesztelje erejét. De ott voltak még Tony mellkasának a sima izmai is, bicepsze még alvás közben is kőkemény volt. Az erekciója hegye kilógott a takaró alól. Igen, Tonyval kezdi. Ujjai közé fogta a takarót, és lehúzta a férfi ágyékáról. Sötétebb színe volt, mint Marknak... mindenütt. Még a farkának is, mely megrándult, amikor lehúzta róla a takarót. Egyik ujjával gyengéden megérintette a férfi combja belső felét, és végigsimította, föl a csípőjéig, és a makkja körül. Ujjhegyével megérintette a parányi nyílást a hímvesszője hegyén. Ismét megrándult. Hailey a bársonyos makk körül körözött, mely olyan kiszolgáltatott, olyan sebezhető volt. Hallotta, hogy a férfinak elakadt a lélegzete, és amikor fölpillantott a haja mögül, látta, hogy Tony őt nézi, a szája résnyire nyílt, egyik karját a feje alá tette, a másikat az oldalán nyugtatta, s ujjaival a matracba vájt. Hailey a farkára tette a tenyerét, és síkos kezét könnyedén föl-alá csúsztatta a tövétől a hegyéig. Tony fölemelte a csípőjét az ágyról, és felnyögött. Hailey a szája elé tette a kezét. — Csitt! - Mark felé biccentett, és hangtalanul jelezte: - Alszik. Nem mintha elhitte volna, de el akarta játszani. Letérdelt, és meglovagolta Tony csípőjét. Tovább simogatta a kezével, és saját lábai közt is felerősödött a lüktetés, végül fölemelte Tony farkát, és magához érintette. Forró hús

a forró húson. Előre-hátra mozgatta a csípőjét, lassan hozzádörgölőzött a férfi farkához, élvezve a lassú izgatást. Tony golyói összehúzódtak, és Hailey megállt. Még nem akarta, hogy a férfi elélvezzen. Végigsimította a hasát, a mellkasát és a vállait. Mellbimbója hozzáért a férfi bőréhez, és megkeményedett. Hailey a karjára támaszkodott a férfi feje mellett, és megcsókolta az állkapcsát, mielőtt a fülébe súgta: -Jó reggelt. — Az bizony — mormolta Tony, miközben megfogta a nő mellét, és az egyik mellbimbóját a szájához emelte, s a nyelve hegyével megérintette, feltüzelve a nő vágyát. A matrac hullámzott mellettük, és amikor Hailey odafordult, látta, hogy Mark oldalt fordult, és a könyökére támaszkodva nézi őket. Másik karja a csípőjén nyugodott, kezét ökölbe szorítva tartotta a farka fölött. Hailey sosem találta a nemi szerveket különösebben vonzónak. Nem számított, férfi vagy női testrészek voltak-e. Sőt, habár szégyentelenül jó érzést ébresztettek benne, meglehetősen csúfnak találta őket. És a körülöttük növő szőr nem tette őket vonzóbbá. Ám amikor Mark és Tony farkára pillantott, erőt és szépséget látott. — Odaraktam neked valamit az éjjeliszekrényedre - mondta. A férfi kinyitotta ökölbe szorított kezét. Egy tubus síkosí- tót és két kondomot tartott a tenyerében. - Megtaláltam. Na és most? Vajon megpróbálják átvenni az irányítást? - Mit szeretnél, mit csináljak velük, kedves? Hailey-nek elakadt a lélegzete. Megkönnyebbülés és várakozás öntötte el a testét. Zavarba jött, és elpirult. Minden ízében. A férfiak szégyenérzet nélkül közölték vele, amire ők vágytak, s a lehető legszínesebb szavakkal írták le, mit tegyen. Ha át akarja venni az irányítást, ő sem viselkedhet szégyenlősen vagy prűdén. Tony végigcirógatta az oldalát, majd

179

a csípőjére tette a kezét. Hailey felült, és a mozdulattól a férfi merev, forró szerszáma behatolt puha, meleg hüvelyébe. Hailey Mark erekcióját nézte, majd mélyen a szemébe nézett. — Mindkettőtöket akarlak... — Olyan halkan beszélt, hogy eltűnődött, vajon hallják-e egyáltalán a szavait. Mark oldalra döntötte a fejét, és várta, hogy befejezze a mondatot. — ...magamban. Mark elengedte a kondomokat és a síkosítót, és megérintette a nő vállát, majd hagyta, hogy az ujjai lecsússzanak a karján. — Egyszerre? Hailey éles mozdulattal bólintott. -Hol? — Mindenhol. Tony szorosabban fogta a csípőjét, de Mark szólalt meg. — Három csábító helyre is be tudunk hatolni. Négyre, a melleddel együtt. — Végigsimított a farkán. — Ötre, ha azt az édes kis kezedet is beleszámítjuk. Hailey-nek elakadt a lélegzete. — Sajnos azonban Tonynak és nekem csak két farkunk van összesen. Hailey még jobban elvörösödött. Tony hüvelykujjával a csiklóját dörzsölte, miközben mozgott alatta a csípőjével, és a gyönyör hullámai szétáradtak Hailey testében. Am Mark szavai és kemény farkának látványa miatt nyalta meg várakozóan az ajkát. Mélyen a férfi szemébe nézett, és egyszerűen kicsúszott a száján: — Azt akarom, hogy dugjatok meg a puncimban és a fenekemben. Tony farka megrándult a szeméremajka alatt. Mark Hailey mögé térdelt, Tony combja fölé, míg a hímtagja neki nem támaszkodott Hailey fenekének. Mellkasát Hailey hátához

180

nyomta. Szaga elvegyült Tony illatával. Egyik karjával átölel te Hailey-t, ujjait szétnyitotta a nő hasán, és szorosan magához préselte. Másik kezével félresöpörte a haját a válláról, és forró, nedves csókot nyomott a tarkójára. Szétnyitott ujjait lecsúsztatta a nő hasán a vénuszdombjá- ra, ahol az ujjai összefonódtak Tony ujjaival. Az intim érintésről Hailey-nek eszébe jutott a két férfi csókja, és elakadt a lélegzete. Nézte, amint Mark egyik ujját bedugja a szeméremdombja és Tony farka közé, és feszülten várta, hogyan fog Tony reagálni Mark érintésére. Amikor Tony nem ellenkezett, Hailey megnyugodott, és kifújta a levegőt. Mark a nedves nyílásba mártotta az ujját. — A fenébe is, már készen áll. Fogta az egyik kondomot, és odaadta Tonynak, majd lenyomta a nőt, amíg az arcát Tony sima, izmos mellkasára nem hajtotta. Hailey hozzádörgölte az arcát a férfi bőréhez, és élvezettel szívta be az illatát. Mark a nő fenekére tette mindkét kezét, és hüvelykujjaival az érzékeny idegvégződéseket ingerelte az ánuszában. Hailey kitolta a fenekét. Mark körbekente az érzékeny nyílást a saját nedveivel, mialatt Tony a nő csiklójával játszott. A síkosító tubusának a hűvös érintésére azonban Hailey elkapta a fenekét, amikor Mark hozzáérintette. — Lazíts — mondta a férfi. Hailey mélyet lélegzett. — Jó kislány — duruzsolt Mark. Elvette a tubust, és a hüvelykujjával körözött a nő ánusza körül. Tony Hailey fejére tette a kezét, és maga felé fordította, hogy megcsókolja. Amikor a szájába dugta a nyelvét, Mark beledugta a hüvelykujját a fenekébe, egy időben Tony nyelvével, de még nem hatolt bele, csak az idegvégződéseket izgatta őrjítően. Amikor végül beledugta az ujját, Hailey- nek tágra nyílt a szeme, és felszisszent a váratlan fájdalomtól. Visszafojtott lélegzettel várta, hogy elmúljon.

181

Mielőtt alkalma lett volna megszokni, Mark kihúzta az ujját, és átmászott az ágy üres oldalára. — Fektesd az oldalára — mondta. Tony átfordult, és az oldalára fektette Hailey-t magával szemben, a nő felső lábát a csípőjére téve. Hailey nem tudta, mit tegyen. Nem akarta ilyen könnyen feladni. Az anális izgatás annyira jó érzés volt. Am amikor a férfi beléhatolt a hüvelykujjával, fájdalmat okozott. Erre nem számított. Vajon mit fog érezni, ha a farkával csinálja? — Lélegezz — mondta Tony. Hailey engedelmeskedett. Mark ismét mögé mászott, és a nyakába mormolt. — Ez a póz jobb lesz, kedves. — Síkosítótól nedves ujjakkal körözött az ánusza körül. — Nem tudod elviselni a farkunkat... — megkocogtatta a nyílást — ...itt, most azonnal, de dolgozunk rajta. — Mark elhallgatott. - De mire végzünk veled, olyan jó érzés lesz, hogy nem fogod bánni. Hailey megmerevedett, ahogy a férfi elhúzódott. De Mark csupán megcsókolta a vállát, és végigsimított kérges tenyerével a bőrén. Tony röviden megcsókolta, majd a nő mellére irányította a figyelmét. Az egyik mellbimbót gyengéden a foga közé vette, míg a másikat az ujjaival morzsolgatta. Hailey élvezte az érintésüket, és ahogy minden egyes porcikáját kényeztették. Átvették az irányítást, de olyan jó érzés volt, hogy Hailey nem bánta. Talán az irányítás túlértékelt dolog. Legalábbis, ha szexről van szó. Mark végigcsókolta a hátát, és mire leért a gerince aljához, és szétfeszítette a fenekét, Hailey kezdte azt hinni, hogy a fájdalom tévedés volt csupán. Amikor Mark a nyílás körül kezdett körözni a nyelvével, Hailey már biztos volt benne. Mark nyelve az ánuszán volt, Tony pedig beléhatolt. Hailey gondolatai nyomtalanul eltűntek, miközben minden idegszálával a szexre koncentrált. Ismét behatolt egy ujj az ánuszába. Ezúttal nem fájt. Nem mozgott, csak benne volt. 182

Aztán Mark begörbítette az ujját. Hailey zihálva élvezte az érzéki csiklandozást, ami az apró mozdulattól oly nagyon felerősödött. Tony hozzádörgölőzött a medencéjéhez, amivel nemcsak mélyebbre hatolt, hanem a csiklóját is stimulálta. Az új érzések a régiekkel együtt olyan erőteljes csúcspontra juttatták, amilyet még sosem érzett. Alig észlelte Tony orgazmusát. Észre se vette, hogy elsült a farka. Csak arra eszmélt, amikor a férfi kihúzta belőle, és egy pillanatig üresen, elhagyottan hagyta, mielőtt Mark átvette a helyét, és betöltötte Hailey-t hátulról, egyszer, kétszer előrelökte magát, majd megmerevedett, és elélvezett, ahogy Hailey gyönyöre remegéssé csitult. Izzadtan, zihálva egymásba kapaszkodtak, mintha zuhannának. Amikor Hailey-nek kitisztult a feje, és lelassult a légzése, eleresztette Tony vállát, és álomba zuhant kettejük biztonságos ölelésében.

183

Tizenötödik fejezet

A következő öt napot a szállóban töltötték. Nem hallottak újra Dániel felől. A férfi nem hívta őket, és fogalmuk sem volt, hogy még a szigeten van-e, vagy hazament..., és nem is tudták kideríteni. Jaké és Nikki biztonságban megérkezett Austinba. Mindennap felhívták őket, hogy meggyőződjenek arról, Hailey biztonságban van. Még Landon és Meredith is rendszeresen rájuk telefonált. Aggodalmuk meghatotta Hailey-t. A nő félt, hogy Dániel a reptéren fogja várni őket Phoe- nixben, ezért azt javasolta, hogy két nappal korábban menjenek haza. Mark és Tony nem vitatkozott. Éjfélkor értek Phoenixbe, a szállodában aludtak másnap reggel tízig, majd hazaindultak. Ahogy közeledtek Albuquerque-hez, Hailey egyre idegesebb lett. Még a rádió és Tony meg Mark megjegyzései sem tudták elterelni a gondolatait Dánielről. Meg akarta kérdezni, hogy náluk alhat-e. De habozott. Miért? Mielőtt Hawaiira indultak, meg merte kérdezni Markot, hogy nála töltheti-e az éjszakát. Most, hogy szeretők, ennek még könnyebben kellene mennie. De nem így történt. Nehezebb volt. Talán éppen azért, mert most már szeretők? Mert mindnyájuknak elvárásaik voltak, melyek azelőtt nem léteztek? Ahogy megpillantotta maguk előtt Albuquerque fényeit, tudta, hogy nem várhat tovább. Megköszörülte a torkát. - Srácok...

184

—

Igen? — Mark lehalkította a rádiót, és hátranézett az

anyósülésről. — Nem bánnátok, ha néhány napig egyikőtöknél maradnék? Mindkét férfi felsóhajtott. — Nem sokáig — tette hozzá Hailey sietve. — Csak háromnégy napig. Tony megszólalt. — Kiscsillag, addig maradsz velünk, amíg csak szeretnél. Emlékszel? Feleségül akarunk venni. — Ja, hát erre még nem vagyok felkészülve. — Éppen ez aggasztotta. Vajon elengedik, ha menni akar, vagy ráveszik, hogy maradjon? És ami a legfontosabb, vajon képes lesz-e saját akaratából hazamenni, ha elmúlt a Dániel okozta veszély, vagy önfeledt boldogságban begubózik a két férfival? — Hol szeretnél aludni? - kérdezte Mark. - Nálad? — Nem. Dániel ott keresne először. — Akkor nálam vagy Tonynál? Hailey Tony lakására gondolt. A hatodik emeleten volt, és nem volt könnyű feljutni oda. Senki sem tud bejutni az épületbe biztonsági azonosító nélkül. De nem akarta megbántani Markot. Nem akarta, hogy a férfi azt higgye, hogy Tonyt választotta. A forgalmas út és a motor zúgása sem tudta elnyomni a kényelmetlen csöndet Tony kocsijában, amíg Hailey lázasan töprengett. Arra riadt fel, hogy Tony megszólalt: — Van egy ötletem. Akarjátok hallani? Bármit, ami nem okoz Marknak fájdalmat. — Persze. — Ma éjjel aludjunk nálam. Az elég biztonságos. A mélygarázs és a nyilvános területek be vannak kamerázva. Dániel nem jut be az épületbe, hacsak nem ismer valakit, aki ott lakik. Holnap majd megbeszéljük, hogyan tovább. — Nem bánod, Mark? — kérdezte Hailey óvatosan.

185

— Egy kicsit zsúfoltan leszünk ott hárman, de én nem bánom, ha ti sem. Ezek szerint velük jön. Miért lepődik Hailey meg ezen? Persze, hogy Mark velük jön. Nem ez lesz az első alkalom, hogy mindhárman Tonynál éjszakáznak. Máskor azonban többnyire csak egyetlen éjszakára maradtak, alkalmanként, ha sokáig buliztak a belvárosban. — Biztos, hogy nem akarsz inkább egy időre Austinba menni? — kérdezte Tony. — Biztos. Jaké már így is éppen eléggé ideges Nikki miatt. Semmi szükség arra, hogy még miattam is aggódjon. — Akkor is aggódik érted, ha itt vagy. — De akkor kevésbé. Ha nem lát, nem gondol rám annyit. És ha már szóba került Jaké... — Hailey az órájára pillantott. Hat óra. Texasban hét óra van. — Fölhívom, és szólok neki, hogy épségben hazaértünk. — Mondd meg neki, hogy nálunk éjszakázol, hogy ne aggódjon — mondta Tony, miközben lekanyarodott az országúiról a belvárosba vezető útra. Jaké az első csöngés után fölvette, mintha várta volna a hívásukat. — Hé, kishúgom, miben sántikálsz? - énekelte Billy Idolt utánozva, kissé hamisan, mint mindig. Mindig így köszöntötte, ha Hailey felhívta, és ezt a csengőhangot társította a telefonszámához. — Helló — mondta Hailey. — Hogy van Nikki? — Remekül - felelte Jaké lelkesen. - Ma járt az orvosnál, és múlt hónap óta öt fonttal nyom többet. Esküszöm, a feneke egy kicsit nagyobb, és... Jaj! Hailey koppanást, surranást és statikus zajt hallott a vonalban. Csak nem vesztek össze a telefonon? A dulakodás hangjai elhallgattak, és Nikki kifulladva beleszólt: — Egy szavát se hidd! Egyáltalán nem nagyobb a fenekem!

18 6

Nikki megnyerhette a telefonért vívott csatát, mert Hailey a távolból hallotta Jaké hangját. — De édes, nagyobbnak kell lennie. Olvastam abban a könyvben, amit adtál... Jaj! Hailey fölnevetett. Úgy tűnt, náluk minden rendben. — Otthon vagy már? — kérdezte Nikki. Tony éppen lefordult a Centralról a Thirdre. — Majdnem. Még néhány háztömb. Tonynál alszunk, úgyhogy szólj Jake-nek, hogy ne aggódjon. Baloldalt közeledett a mélygarázs. Hailey utálta az ilyen helyeket. — Megmondom. — Tony most hajt be a mélygarázsba, úgyhogy nem lesz térerő. Holnap felhívlak. Nikki hangja hirtelen elkomorult. — Rendben, drága. Vigyázzatok magatokra. Jó? Hailey-t elöntötték a sógornője iránti érzelmei. Nikki akár haragudhatna is rá Dániel támadása miatt, mégsem tet te. Csak aggódik érte. — Vigyázunk — nyögte Hailey, majd nagyot nyelt. — Szia. Ahogy behajtottak a garázsba, Hailey az árnyékokat nézte, hátha veszélyt észlel, vagy bármi szokatlant. Látszólag azonban minden rendben volt, ám amikor Tony leparkolt, a nőt mégis elfogta a nyugtalanság. Miután kiszállt a fűtött autóból, reszketni kezdett, hiába viselte a bőrdzsekijét. Máris hiányzott neki Hawaii. Behúzta a nyakát, és zsebre tette a kezét, mint egy páncéljába visszahúzódó teknős. Tony a derekára tette a tenyerét, és a lifthez vezette. Mark a csomagokkal követte őket. Hailey sietősen lépkedett, Idumpája kopogott a betonon. Amikor bent voltak a liftben, zárt ajtók mögött, egy kicsit megnyugodott. — Hogy van Nikki és Jaké? — kérdezte Tony, ahogy elindultak fölfelé. - Min nevettél? Hailey nem tudta elfojtani a mosolyát, amikor beszámolt

187

nekik Nikki gyarapodásáról és Jaké megjegyzéséről a fenekére. Mindkét férfi fölnevetett. Mark megrázta a fejét. — Jaké néha egyszerűen nem gondolkodik. Kinyílt a liftajtó, és végigsétáltak a folyosón, a padlószőnyeg eltompította lépteik zaját. — Éhen halok - mondta Mark, miközben Tony a zárral babrált. - Hozhattunk volna valami burgert. Van kajád? Tony kinyitotta az ajtót, és nyitva tartotta nekik. — Csak mogyorókrém és gyümölcslekvár. Kenyér a frigóban. — Készítek szendvicseket - ajánlotta fel Hailey, mielőtt Tony vagy Mark megelőzhette volna. Csinálnia kellett valamit. Miután biztonságba került Tony tetőtéri lakásában, enyhült némileg az idegessége, de még mindig feszült volt - nem ingerült, inkább csak nyugtalan. Az, hogy két teljes napon át csak ült egy helyben, először a repülőn, majd az autóban, egyáltalán nem segített. Tony étkezője rögtön az ajtó túloldalán volt, a konyha az ebédlőtől balra, a kettőt egy szürke gránit reggelizőpult választotta el. Az ebédlőn túl volt a nappali, lapos tévével, fekete bőrkanapéval és két bőrfotellel. Tony hálószobája a nappaliból nyílt, balra, rögtön a konyha után. A négy helyiség - az ebédlő, a konyha, a nappali és a hálószoba - együtt egy nagy, L-alakú teret alkotott. Rögtön a konyha mögött volt a vécé, amely a hálószobájába nyílt, a mellékhelyiség túloldalán pedig a fürdőszoba volt, melyből szintén be lehetett jutni a hálóba. Nem sok hely maradt itt senkinek arra, hogy félrevonuljon. Sőt, valójában ahhoz a hawaii vendégházhoz hasonlított, melyen Mark és Tony osztoztak, hivatalosan ketten. Vacsora után Hailey a hatalmas ablakokhoz lépett az északi oldalon, ahonnan csodálatos kilátás nyílt az éjszakai városra a nappaliból és a hálószobából. Nappal látni lehet a Sandiahegységet. Vasárnap este azonban nem sok látnivaló

188

akadt. Néhány autó. Alig sétáltak járókelők az utcán. Némelyik épületben itt-ott égett a villany, de a legtöbb ablak sötét volt. Magányosnak tűnt odakint, és Hailey örült, hogy bent lehet Tonyval és Markkal. Figyelembe véve mindazokat a drámai eseményeket, amelyek Hailey életében zajlottak éppen, egész jól aludt. Mark és Tony még mindig szundított, amikor másnap reggel felébredt. Épp kezdett pirkadni, és rettenetesen éhes volt. Óvatosan kimászott az ágy végébe, nehogy felébressze a férfiakat. Aztán összeszedte a tegnapi ruháját, és felöltözött a fürdőszobában. Megtalálta a klumpáját Tony kanapéja előtt, és fölhúzta, fölvette a dzsekijét, fogta a táskáját és Tony belépőkártyáját a pultról. Keresett egy tollat a táskájában, és írt egy gyors üzenetet egy jegyzettömbre. Elmentem reggeliért és kávéért. Mindjárt jövök. Miután halkan becsukta maga mögött az ajtót, megijedt, amikor megpillantott egy másik embert a folyosón. Egy nő volt az. Magas, rövid, barna hajú, lélegzetelállítóan szép nő. Tengerészkék kosztümöt és magassarkút viselt. - Maga vigyáz Tony lakására? — kérdezte a nő. A kérdés meglepte Hailey-t. Pedig nem kellett volna. Végül is Tony lakásából lépett ki. És Tony elméletileg még nyaral. - Ööö... nem. Mi... úgy értem, Tony tegnap este jött meg. A nő összevonta a szemöldökét. - Azt hittem, kedd előtt nem jön vissza. - Korábban vissza kellett jönnünk. — Esze ágában se volt a nő orrára kötni, hogy miért. Válts témát. - Hailey Anderson vagyok, Tony egyik barátja. A nő kinyújtotta a kezét. - Beth Rhodes. — Egy ajtó felé intett a folyosón. - Tony szomszédja. És szerintem tegeződjünk. Hailey átvette a belépőkártyát a jobb kezéből a balba, és megrázta Beth kezét.

— Örülök, hogy megismerhettelek, Beth. — Én is. Hailey eltöprengett, vajon Tony randevúzott-e vele valaha. A nő gyönyörű volt, tökéletesen illenének egymáshoz. Elsétáltak együtt a lifthez, és Hailey törte meg a kényelmetlen csöndet: — Reggeliért indultam. Van valami jó hely, ami ilyen korán már nyitva van? — Persze, van itt néhány egész jó kajálda. Az utcán majd megmutatom, merre. — Köszönöm. Amikor kiléptek az épületből, és kint álltak a járdán, a hideg levegőtől elakadt Hailey lélegzete. Beth balra mutatott, nyugatra, és amikor megszólalt, látszott a lehelete a levegőben. — Az út túloldalán, az irodaépületem első emeletén van egy kis mexikói étterem, ahol kiváló burritót lehet kapni reggelire. Északra pedig, egy épülettömbnyire a Centralon van egy kávézó péksüteményekkel. Melyikhez lenne kedved? — A burrito remekül hangzik. Majdnem két hétig húztuk zöld chili nélkül. Mark pedig említette is a hazaúton, hogy már nagy szüksége lenne a zöldchili-adagjára. A burrito tökéletes lesz. Együtt sétáltak el az épülethez, és Hailey kinyitotta az ajtót a másik nőnek, hogy annak ne kelljen az aktatáskájával és a kézitáskájával bajlódnia. Odabent Beth a lift melletti kis étterem felé mutatott: — Tia Café. Hailey végigdörzsölte a karját, hogy fölmelegedjen. — Még egyszer kösz. — Igazán nincs mit. - Bethnek tágra nyílt a szeme. — Most már emlékszem, honnan olyan ismerős a neved. Tony mesélt rólad. — Régi barátok vagyunk.

190

Beth a fekete aktatáska külső kis zsebébe nyúlt, és egy fehér névjegykártyát vett elő. Hailey-nek nyújtotta. — Ügyvéd vagyok, de emellett benne vagyok egy jogvédő szervezet elnökségében, ami a családon belüli erőszak áldozatainak segít. Hailey értetlenül nézte a kártyát, de nem vette el. Tony biztosan kipakolt a nőnek Dánielről. — Tony mesélte, hogy kiváló pályázatíró vagy. Szeretnék beszélni veled arról, hogy esetleg a szervezetnek dolgozz. Hailey megkönnyebbülten elvette a kártyát. — Hát persze. Igen, hogyne. — Szomorkásán megrázta a fejét. — Sajnálom. Megleptél. Máskor sokkal profibb vagyok. Beth fölnevetett. — Nincs miért bocsánatot kérned. Tudom, hogy ez váratlan volt. Hailey hálásan elmosolyodott. — Nincs nálam a naptáram, de a következő két nap során felhívlak, és megbeszélhetünk egy időpontot. Valamikor a jövő héten megfelel? — Nagyszerű lenne. Köszönöm, Hailey. Örülök, hogy öszszefutottunk! Tizenöt perccel később Hailey visszament a lakásba egy teli zacskó friss burritóval és egy tálcán három kávéval. Tony és Mark a gránitpultnál ült, mindketten szürke pulcsiban. Úgy tűnt, Mark beletúrt Tony ruhásszekrényébe. Tölpattantak a bárszékről, és átszelték a szobát. Tony elvette a tálcát, Mark pedig a zacskót. — Meg lehet fagyni odakint - mondta Hailey, akinek még mindig vacogott a foga. — Szó szerint — felelte Mark. — De jó illata van! Burrito? — Aha. — Ez igen — mondta Tony elismerően. — Tiától? Hailey bólintott. — Összefutottam a szomszédoddal a folyosón. Ö ajánlotta. — Melyik szomszéd? 191

—

Beth. Adott névjegykártyát. Szeretné, ha írnék neki valami

pályázatot. — Ejha! Még reggel nyolc óra sincs, máris szereztél egy új ügyfelet. — Talán. Jövő héten találkozom vele. — Hailey lélegzetvisszafojtva várta, hátha Tony fölveti, hogy jelen akar lenni a találkozón. — Te aztán nem pazarlód az idődet. Reggeli és üzlet. Kiscsillag, hozzád képest mi ketten Markkal lusta lajhárok vagyunk. Hailey szerint annál sokkal vonzóbbak voltak, de ezt nem akarta kimondani, különben megint az ágyban végeznék. És ma még sok teendője van. — Gondolkodtam. Haza akarok ugrani meleg ruhákért és a laptopomért. Azon is tépelődöm, hogy beszereltetek valami biztonsági rendszert. Már azóta szerettem volna, amióta megvettem a házat, de valamiért mindig elhalasztottam. — Szerintem a biztonsági rendszer remek ötlet. Van egy ismerősöm, aki ezzel foglalkozik. Megadhatom a számát — ajánlotta fel Mark. — Nagyszerű! Koszi. — Előbb menjünk el hozzám. Én is el akarok hozni ezt- azt. Nem bánod? — így még jobb is — felelte Hailey. A kocsiját Mark garázsában hagyta. — Elhozhatom az autót is. Akkor legalább nem kell ide-oda fuvaroznotok Albuquerque-ben. — Mi nem bánjuk, kedves. Én akkor is elkísérlek, hogy elhozzuk a holmid. Hailey ellenkezni akart, de a férfi fölemelte a kezét, és belefojtotta a szót. — Csak hogy tudjam, hogy biztonságban vagy. Sőt, fölhívhatjuk a biztonságtechnikus barátomat, és elhívhatjuk őt is a házhoz. Mit szólsz hozzá? Hailey bólintott. Minél előbb telepítik a biztonsági rendszert, annál hamarabb költözhet vissza a saját otthonába. Ma

192

reggel már-már normálisnak érezte az életét. Reménytelinek. Már alig várta, hogy ott folytassa, ahol abbahagyta — a Jerry Springerdráma nélkül. Tony elvitte őket Mark házához Corralesbe, a kis faluba Albuquerque és a Rio Grande mellett. Az utak jól járható- ak voltak, de a piszkosszürke hó halmokban állt az út mentén. A parkolókban még nagyobb kupacok voltak. Ezen a környéken szokatlan volt az ilyesmi. Ha esett is hó errefelé, amire ritkán került sor, mindig elolvadt egy-két napon belül. Szerencsére a Mark házához vezető kavicsos út tiszta volt és száraz. Tony leparkolt a ház előtt, és mind kiszálltak a kocsiból. Mark Hailey derekára tette a kezét, és a veranda felé terelte a nőt, majd kinyitotta az ajtót, és fölkapcsolta a villanyt. Fény árasztotta el a nappalit. — Tekerjétek föl a fűtést - mondta. - Mindjárt jövök én is. Be akarok nézni a műhelyembe. Hailey keresztülsétált a terrakottapadlón a nappali üres felén, és felcsavarta a termosztátot a falon tizenöt fokról húszra. Meglepődött, hogy Tony nem jött utána. Vajon mit csinál? A karját dörzsölve töprengett, vajon föltekerje-e huszonegy fokra a fűtést, amikor Mark és Tony bejött a házba. Mark Hailey-hez lépett, és följebb csavarta huszonkét fokra, amennyire Hailey a saját házát szokta felfűteni. Rá- mosolygott a nőre. — Érezd magad otthon. Mindjárt jövök. — Azzal eltűnt a hálószobában. Hailey a konyha felé vette az irányt. — Még mindig szomjas vagyok a reggelitől - mondta Tonynak. — Kérsz vizet? — Jól hangzik — mondta a férfi, és leült a furnérlemez pulthoz. Habár a ház kívülről már elkészült, a belső munkálatokat Mark a szabad idejében végezte. Mivel azonban csekély szabad ideje volt, lassan haladt. A barátai állandóan emiatt

193

ugratták. Az alsó konyhaszekrényeket éppen a nyaralás előtt szerelte be. Ajtajuk még nem volt, és a felső szekrények is hiányoztak. Legközelebb a konyhapult és a reggelizőpult következik a tennivalók hosszú listáján. Aztán a fölső szekrények és ajtók. Hailey rajongott Mark házáért. A nappali hosszában kettészelte a házat, mint egy kifutó. Jobboldalt volt a két hálószoba. Mark a délkeleti szobában aludt, és volt egy hatalmas beépített szekrénye és fürdőszobája. A délnyugati fekvésű vendégszoba még mindig befejezetlenül állt. A nappali másik oldalán volt középen a konyha, mellette az északkeleti sarokban a napos szoba, az északnyugati sarokban pedig egy másik hálószoba, melyet már befejezett és bebútorozott, saját fürdőszobával. Hailey imádta a napos szobát és a padlófűtést. Kivett két poharat az alsó szekrényből, és megtöltötte őket vízzel a csapból. Odaadta Tonynak az egyik poharat, és átfagyva leült a bárszékre. Amíg Markra vártak, arról beszélgettek, milyen lesz folytatni a munkát két hét szünet után. Amikor Mark visszajött, Hailey megkérdezte: — Iszol valamit, mielőtt továbbindulunk? — Igen, de maradj csak. Majd én hozom. Amikor a férfi leguggolt a poharakhoz, Hailey meglepve vette észre a derekára rejtett fegyvertokból kilógó pisztoly markolatát. Tudta, hogy Marknak van fegyvere. Hiába baloldali, Texasban született és nevelkedett, és a texasiak imádják a fegyverüket. Lehet, hogy soha nem veszik elő a szekrényből, de azért mindig tartanak otthon. Mark vadászott, ezért Hailey tudta, hogy vannak vadászpuskái egy zárt szekrényben. A pisztolyról azonban nem tudott. Meg se várta, hogy a férfi fölálljon, mielőtt megkérdezte: — Mikor szereztél be pisztolyt? Mark vállat vont. — Evekkel ezelőtt. — Mindig magadnál tartod?

194

-

Nem, és csak a kocsimban és a te házadban akarom

magamnál tartani. Hailey megrázta a fejét, és összefonta a karját a mellkasán. Én ugyan sehová sem megyek azzal a fegyverrel. Csak ruhákat viszünk. Fegyvert nem. Mondtam, hogy nem fog neki tetszeni - jegyezte meg Tony. Hailey a másik férfihoz fordult. - Te tudtál erről? Tony megadóan fölemelte a kezét. - Én mondtam neki, hogy nem fogsz örülni. Hailey mély levegőt vett, és lassan kifújta, majd ismét Markhoz fordult. A férfi a konyha közepén állt, a poharával a kezében, zavart arckifejezéssel. Habár Hailey gyomra remegett, kimérten és nyugodtan beszélt. A pisztoly szükségtelen. Nem háborúba indulunk. Csak a holmimat hozzuk el. Szeretlek, de kényelmetlenül érzem magam, ha fegyver van nálad. Nem akarom, hogy bárkinek baja essen. Mark megfontolta a hallottakat. Amikor megszólalt, ugyanolyan nyugodt hangon beszélt, mint a nő, de összevonta a szemöldökét. Hailey, Dániel olyan dühös, hogy kiszámíthatatlanná vált. Nem tudjuk, hol van, mit csinál, és mire készül. Csak annyit tudunk, hogy megfenyegetett téged, miután rátámadt Nikkire, hogy információt szerezzen rólad. És azt is tudjuk, hogy csúnyán bántalmazott téged. Úristen, és Hailey reggel még olyan jól érezte magát. Any- nyira derűlátóan. Miért kellett a férfinak arra emlékeztetnie, hogy mennyire el van cseszve az élete? Tony ma reggel fölhívta a munkahelyét. Nem volt ott. Szabadságot vett ki. Csak ennyit tudunk. Lehet, hogy Phoenixben várja a repülőt, amivel szerinte visszajössz. Vagy az is lehet, hogy ő ül azon a gépen. Lehet, hogy a házadban vár,

195

hogy rád vethesse magát. Mi csak a biztonságodért aggódunk. Hailey Tonyhoz fordult. — Nálad is van fegyver? — Nincs. Ennyi. Csak egy „nincs”. Mark Hailey mellé lépett. Megfogta a nő állát, és mélyen a szemébe nézett. — Nem értem, fegyverek közt nőttél föl. Apád vadászott. Jaké is vadászik. — Igen, de akkor még gyerek voltam, és nem figyeltem rájuk. Csak akkor láttam a puskákat, amikor elővették őket, hogy vadászni induljanak, meg amikor hazajöttek. Az én szememben csupán a felszerelés része volt. Mark ettől még jobban összezavarodott. — Akkor most miért csinálsz ebből ekkora ügyet? — Mert azóta megtudtam, mire képesek a fegyverek. Nézem a híreket. Mindig az ártatlan embereket lövik le „vélet lenül”. — Az nem baj, ha valaki tiszteli a fegyvereket — mondta Mark. - De félni nem szabad tőlük. Mi lenne, ha megtanulnál lőni? — Szerintem remek ötlet - szólt közbe Tony, és Mark mellé lépett. — Elvihetnénk a pisztolyt. — Ezt úgy mondtad, mintha jó szórakozás lenne - dohogott Hailey. — Akár még lehet is. Ki tudja? Hailey a szemét forgatta. — Még meggondolom. Mark vállat vont. — Még ez is jobb, mintha nemet mondanál. Tony fölnevetett, és átkarolta a nőt. — Azt mondja, meggondolja, de a szeméből azt olvasom ki: „Nincs az az isten.”

196

Hailey ismét a szemét forgatta, és vállat vont Tony ölelésében. — Menjünk, mielőtt úgy döntök, hogy mégsem szeretek két ilyen maradi alakot. Mark hátradőlt, és a mellkasához kapott. — Jaj! Ez fájt. A két férfi egymást ugratva lökdösődött, mint két tizenéves, miközben követték Hailey-t az ajtóhoz. Mire vállalkozott? Ám a vagánykodás nem tartott sokáig. Mark vissza- vedlett úriemberré, amikor átnyúlt Hailey válla fölött, hogy kinyissa neki az ajtót.

197

Tizenhatodik fejezet

Mark házától Hailey-éhez hajtottak — Tony ment elöl a sötétzöld, ötajtós kocsijával, Hailey középen a saját, sötétkék Volvójában, Mark pedig követte őket a fehér furgonjával. Hailey Tony mellé parkolt a kocsifelhajtón, Mark pedig a járdán. Hailey semmi szokatlant, semmi rendkívülit nem látott. Igaz, innen csak a garázst és a kerítést lehetett látni. Mégis aggódott. Vajon a hazatéréstől fél? Ha Dániel találkozni akarna vele, itt tenné. Vagy talán Mark pisztolya nyomasztja ennyire? Esetleg a tény, hogy a férfi szerint szükségük lehet a fegyverre Dániellel szemben? Mark elindult a ház felé. Hailey nem látta a szemét, mert sötét napszemüveget viselt, de a férfi szája vékony vonallá szűkült. — Itt maradnál Tonyval, amíg Will meg nem érkezik? — kérdezte. — Will? Ja, persze. A barátod. A biztonsági rendszeres srác. — Bármelyik pillanatban megérkezhet. Hailey nagyot nyelt, és próbált lehiggadni. — Működik a csengőm. Esze ágában se volt hagyni, hogy a férfi egyedül nézzen eszembe a... bármivel, ami odabent várhatja. Mark felsóhajtott. — Rendben, de maradjatok le egy kicsit. Hailey bólintott. Mark előreindult. Tony megfogta Hailey kezét, és a nő elé lépett, hogy szükség esetén a testével védelmezze. Ahogy

198

Mark belépett a garázs melletti kapun, maga elé tartotta a fegyvert, kinyújtott karral, hogy a pisztoly csöve a földre sze- geződött. A kapu az udvarra nyílt. A bejárati ajtóhoz egy kis aszfaltút vezetett. Ahogy elhaladtak a sötét ablakok mellett, a pueblóindiánok stílusában épült, zárt udvaros ház elhagyatottnak látszott, mintha hiányolta volna Hailey-t, de ezt leszámítva minden normálisnak tűnt. Hailey minden lépéssel egyre optimistábbnak érezte magát. Mark megtorpant néhány méterrel a bejárati ajtó előtt. Hailey kikukucskált a férfi mögül, hogy megnézze, miért álltak meg. Hófehér bejárati ajtajára vérvörös X-et festettek. Két hosszú, keskeny ablak volt az ajtó mellett. Mindkettőt betörték, hatalmas szilánkok álltak ki mindkét keretből. — Vidd vissza a kocsihoz — mondta Mark. — Hívjátok a rendőrséget. Ahogy Tony végigkísérte Hailey-t a járdán, a nő visszaszólt Marknak. — Te is velünk jössz. Nem mehetsz be egyedül. — Jövök mögöttetek. Senki sem megy be, amíg ide nem érnek. Az autófeljáróról Tony kihívta a rendőrséget a mobilján. Amíg beszélt, Will is felbukkant. Hailey Tony mellett maradt, amíg Mark beszélt Will-lel a férfi furgonjánál. Pár perccel később Will elment, Tony letette a telefont, és mindhárman a rendőrséget várták. Két órával később Hailey kocsijában ültek, és még mindig vártak. A kezdeti sokk elmúlt, és Hailey már csak a laptopjára és a ruháira vágyott, és arra, hogy elmehessen innen, de félt bármihez is hozzáérni, mielőtt kiér a rendőrség. Csak reménykedett, hogy a laptopját nem lopták el. Minden munkája rajta van. Mark mobilja megszólalt, és kiszállt a kocsiból, hogy föl

199

\

vegye. Hailey nézte a férfit, ahogy föl-alá járkál a kocsifelhajtón. Amikor visszaült a kocsiba, megkérdezte: — Mit szólnátok, ha mind az én házamhoz költöznénk, amíg nem rendeződik ez a helyzet Dániellel? Hailey megrázta a fejét. A bejárati ajtóval történtek után biztonságosabb helyre vágyott. — Mark, imádom a házad, de sokkal nagyobb biztonságban érzem magam Tonynál. — Tudom, kedves. Nem hibáztatlak. Will-lel beszéltem az előbb. Már a házamnál van, és a biztonsági rendszert telepíti. Kamerákat, fényeket, riasztókat. Azt mondja, holnap estére elkészül. — Ez túl sok. Értékelem mindazt, amit értem teszel, de ez már túlzás. — Nemcsak miattad teszem. Tony és én is célpontok vagyunk. Dániel tudja, hogy velünk mentél Hawaiira. Mindnyájunknak vigyáznunk kell. Hailey nem örült, de tudta, hogy a férfinak igaza van. — Az én házamban több a hely — érvelt Mark. — Semmi kifogásom Tony lakása ellen, de szerintem ott két nap után egymás agyára mennénk. De te döntesz, Hailey. A nő behunyta a szemét, és hátradőlt. — Annyira sajnálom ezt az egészet. — Nem a te hibád - mondta Tony. - Hanem Dánielé. — De én meg voltam olyan hülye, bogy járjak vele. — Honnan tudhattad volna előre? — kérdezte Tony. Hailey kimerültén megrázta a fejét. — Nem tudom. — Az emlékei között kutakodott, hátha volt valami intő jel, amit figyelmen kívül hagyott, mielőtt járni kezdett Dániellel... Vagy akár az első néhány hónapban, amikor még minden olyan tökéletesnek tűnt. - Mire nem figyeltem föl? Mark és Tony jelentőségteljesen összenézett, mintha szavak nélkül kommunikálnának. — Ez költői kérdés volt? — kérdezte Mark.

200

J

— Nem. Tényleg tudni szeretném, nehogy még egyszer elkövessem ugyanezt a hibát. Tony szólalt meg. — Először azt hittük, csak féltékenyek vagyunk. Elhanyagoltál bennünket - legalábbis nem töltöttél már velünk any- nyi időt, mint korábban. De aztán a többi barátod, még a barátnőid is elkezdtek ugyanerre panaszkodni. Dániel szép lassan mindenkit leválasztott rólad, aki szeretett, és törődött veled. Olyan ügyesen csinálta, hogy észre se vetted, mi történik. Amikor nem voltatok együtt, még akkor sem akarta, hogy a barátaiddal légy. Azt akarta, hogy csak otthon ülj, és őt várd. — Tony szárazon és erőltetetten fölnevetett. — Ne érts félre. Én se bánnám, ha bármikor a rendelkezésemre állnál... bár talán mégsem, jól hangzik, de az nem te vagy, ha egy kicsit is belegondolok, és így már tudom, hogy semmi jó nem sülne ki belőle. — Miből gondolod, hogy otthon ültem, és vártam rá? A férfi elfintorodott. Szemmel láthatóan ugyanúgy vi~ szolygott a témától, mint a nő. — Néha láttuk egyedül a városban. Gondoltuk, olyankor biztos ráérsz velünk találkozni. De amikor felhívtunk, mindig azt mondtad, valamit már terveztetek Dániellel. — Vállat vont. Vártunk, és figyeltük Dánielt. De mire hazaindult, már túl késő volt ahhoz, hogy bárhová elmenjetek. Hailey legszívesebben elsüllyedt volna szégyenében. Kár, hogy a kocsi alja nem nyílt meg alatta. Sose gondolta, hogy tudják. — Miért nem mondtatok soha semmit, mielőtt szakítottam vele? — Hallgattál volna ránk? Különös módon Hailey nem tudta a választ. — Azt hittem, szeret - mondta erőtlenül. - Először olyan hízelgő volt, tudjátok, olyan sok időt akart tölteni velem, és annyira vágyott rám, hogy féltékeny volt a többi férfira.

201

I

— Te pedig nagyon boldognak tűntél. Kibaszottul ragyogtál a szerelemtől. Hailey fölvonta a szemöldökét a férfi szóhasználatára. Másként hangzott, durván, a hálószobán kívül egész máshogy hatott. — Igen, féltékeny voltam, úgyhogy nem voltam objektív megfigyelő. De egy idő után már nem tűntél olyan boldognak. Feszültnek látszottál, mintha mindig valami rosszra számítanál. Erőltetett volt a mosolyod. Még a nevetésed is kényszeredett volt. - A férfi állkapcsa megfeszült. Végül Mark is megszólalt. — Amikor elkezdett osztani téged... - A férfi hangja elcsuklott. Hailey mellkasa szúrni kezdett. Azok a kis sértések. Egymás közt Dániel kritikája nyílt és leplezetlen volt. Hailey azt hitte, mások előtt viszont elég finomak ahhoz, hogy senki ne vegye észre őket rajta kívül. A kedvence? „Imádom, hogy meghíztál, mert így még több van belőled, amit szerethetek.” Hailey viszont sosem volt kövérebb, mint most. Mégis fogyókúrázni kezdett, hogy Dániel kedvére tegyen. Végül ráébredt, hogy képtelenség a férfi kedvére tenni. — Sajnálom — suttogta. — Te semmi rosszat nem tettél, kedves. O volt a seggfej. — Igen, de annyira hülye voltam. Észre se vettem, mi történik. — Szakítottál vele - mutatott rá Mark. Hailey mélyet sóhajtott, és vakon kibámult az ablakon. — Igen, de nem idejében. — Végül beszéltem Bethszel arról, ami történt — vallotta be Tony. Nagyszerű. Nem elég, hogy a barátai tudják, hogy egy görénnyel járt. Most már a leendő ügyfele is tudja. — Szerinte Dániel klasszikus bántalmazó. Úgy vélte, a

202

következő lépése az lenne, hogy megakadályozza, hogy dolgozz, hogy teljesen tőle függj. Ez megmagyarázta a férfi viselkedését az ügyfeleivel, és az ahhoz való ragaszkodását, hogy Hailey valójában nem is dolgozik, mivel egész nap otthon van. Végül megérkezett a rendőrség, Hailey válaszolt a kérdéseikre, és végre bemehetett a házba, miután biztosították, és ujjlenyomatokat vettek. Szerencsére bárki rongálta meg a bejáratot, nem ment be a házba. Igen, valószínűleg Dániel volt az. De miért? Hogy megijessze? Vagy megfenyegesse? Hailey összecsomagolt néhány ruhát, fogta a számítógépét, és segített Marknak és Tonynak bedeszkázni a törött ablakokat. Habár a vandál nem hatolt be a házba, az otthonát meggyalázták. Ijesztő volt, és a nő eltűnődött, vajon képes lesz-e még egyszer biztonságban érezni itt magát. Késő délután volt, mire bepakolt a csomagtartójába, és indulásra készen állt. A kocsifelhajtón álltak Hailey autója mögött. — Beugróm a postára a leveleimért - mondta a nő. - Aztán elmegyek a boltba, és bevásárolok két napra. — Boldogulsz egyedül? — kérdezte Tony. — Elkísérhetlek. — Jól vagyok — hazudta Hailey. Remegett a lába. Vissza akart menni Tony lakásába, bemászni az ágyba, és elrejtőzni. De ha ezt teszi, átadja az élete irányítását Dánielnek, márpedig erre többé nem hajlandó. Tony átnyújtott a belépőkártyáját. — Fogd, és parkolj az én helyemre a garázsban. Én majd mögéd állok be. Hailey megrázta a fejét. Esze ágában sincs elfoglalni Tony parkolóhelyét. — Inkább a parkolóban hagyom a kocsimat. Tudod, menynyire utálom azokat a hatalmas garázsokat. Tony összevonta a szemöldökét. — Rendben, de akkor hívj fel, amikor elindulsz a boltból,

203

és lemegyek eléd a parkolóba, hogy segítsek a csomagokkal. És vidd a kulcsot, hogy be tudj menni, ha később érnék oda. — Megegyeztünk — mondta a nő. Mark átkarolta a vállát. — Ránézek Willre, megnézem, hogy áll a biztonsági rendszerrel. Este találkozunk. Miután Hailey beült a vezetőülésre, Mark rácsukta az ajtót, és ő is meg Tony is a saját kocsijához lépett. Hailey beindította a motort, és letolatott a felhajtóról. Néhány háztömb után mind különböző irányba fordultak, és Hailey rádöbbent, hogy két hete most először váltak el egymástól. Vegyes érzések kavarogtak benne. Egyrészt máris hiányzott neki a két férfi. Másrészt viszont jó volt egy kicsit egyedül lenni. Erről eszébe jutott, hogy Marknak igaza van. Ha a következő napokban együtt élnek, mindannyiuknak szüksége lesz egy kis helyre. Másnap este beköltöztek Mark házába, kiismerték a biztonsági rendszert, és jól belaktak pizzával, amit Mark készített vacsorára. Hailey annyit nevetett egy sorozaton, hogy potyogtak a könnyei, most pedig hatalmas párnák közt ült a padlón a kőkandalló előtt egy pohár vörösborral. A bornak és a hétfő esti tévézésnek köszönhetően nagyon jól érezte magát, ami komoly teljesítménynek számított ahhoz képest, amilyen zavaros volt az élete. Ahogy hallgatta Mark és Tony nevetését a háta mögül, teljesen ellazult. Szinte mint a régi szép időkben. Az egyetlen különbség csupán az — és ez nagy különbség —, hogy ma éjjel nem kell kielégü- letlenül lefeküdnie. A bortól ellazult, és minden porcikája, a csiklójától a mellén át az ujjhegyéig és lábujjaiig bizsergett a várakozás izgalmától. Ráadásul ma megkapta a teszteredményeket is az orvosától. Marknak és Tonynak még nem szólt, de egész nap csak arra tudott gondolni, milyen érzés lesz a testében a meztelen farkuk érintése.

204

Hallotta, amint az egyikük megmozdul mögötte. Megérintették a vállát, és amikor fölpillantott, Mark hajolt fölé, a haja még nedves volt a vacsora utáni zuhanytól. Hailey felült a párnák közt, Mark pedig besiklott mögé. Amikor a férfi a lába közé ültette Hailey-t, ő hátradőlt a mellkasára. Mark a csípőjére tette az egyik kezét, a másikat pedig a hasára, a vé- nuszdombja fölé. A válla a nő feje alatt pihent. Hailey a bort kortyolgatta, Mark pedig időnként gyengéd csókot nyomott a hajára vagy a nyakára. Aztán a férfi keze felfedezőútra indult. Ahogy az ujjai végigsimítottak a combján és a hasán, Hailey gondolatban az ágyéka felé irányította őket. Mark végigsimította a tenyerével Hailey karját és a kezét, ő pedig visszafojtott lélegzettel várta, hogy a mellbimbójához is hozzáérjen. Felkuncogott, amikor a stúdióbeli közönség nevetni kezdett, holott fogalma sem volt, min nevetnek. A borospohár kiürült, ő pedig szédült, megrészegült az alkoholtól és Marktól. A férfi bedugta a kezét Hailey pulóvere alá. Ujjai szinte perzselték a testét, ahogy fölcsúsztak meztelen hasán a melléhez. Hailey visszafojtotta a lélegzetét, a szívverése szinte kihagyott az izgalomtól. — A kurva életbe — nyögött fel Mark. — Nincs rajta melltartó. Mark hangja durva volt, és habár nem Hailey-hez beszélt, a nő begörbítette a hátát, amitől a melle a férfi markába nyomódott. A mozdulattól a farmernadrág a vulvájába vágott, a csiklóját izgatva, és újabb forró nedvességet lövellve a bugyijába. Hailey eleresztette a borospoharat, ami tompa puffanással hullott a karmazsinvörös plüssszőnyegre. Hailey hátrafordította a fejét, hogy lássa Tonyt. A férfi a sötét udvarra néző ablak melletti székből figyelte őket. - Szerintem nem hisz nekem - mondta Mark színlelt meglepetéssel. — Szerintem bizonyíték kell neki, kedves. Hailey kimászott Mark lába közül, és szembenézett a két férfival; a sarkára ült, szétvetett térddel. Megfogta a pulóvert,

205

és lehúzta, majd félrelökte. A jiaja az arcába hullt, a vállára és a mellkasára omlott. Két kézzel kifésülte a hosszú tincseket az arcából. A mellbimbója még jobban megkeményedett a két férfi mohó tekintetének kereszttüzében. Hailey a combjára tette a kezét, és azt mondta: — Ma megkaptam a teszteredményeket. Tony tágra nyílt szemmel előrehajolt. Mark fölegyenesedett. Hailey már egy hete próbálta megszerezni a vizsgálat eredményét. Ám az valahol az intézmény mappáinak, iratainak és bürokráciájának labirintusában eltűnt. Csak ma találták meg a rendelőben. Hailey végigsimított a kezével a farmernadrágján a lába között. Középső ujjával a csiklója körül körözött. — Nem kell óvszer — mormolta, a szája annyira kiszáradt, hogy eltűnődött, vajon hallották-e egyáltalán, amit mondott. — Már éppen ideje — mondta Tony.

Tizenhetedik fejezet

Hailey kigombolt a farmerját. — Persze, ha akarjátok, még várhatunk. Lehúzta a cipzárt, feltárva kék selyembugyiját. Vajon mit tennének, ha tudnák, mennyire átnedvesedett? Benyúlt a vékony anyag alá, és a középső ujjával a nagyajkak körül körözött, majd belenyúlt nedves hüvelyébe. Behunyta a szemét, és beleharapott az alsó ajkába, ahogy növekedett az izgalom az ágyékában. El tudna így élvezni... úgy, hogy őt nézik. Az ujja nem volt elég hosszú ahhoz, hogy elérje a G-pontját, és nem volt elég vastag sem ahhoz, hogy kitöltse. Ám a csuklója éppen a csiklójához ért. A férfiak pedig odaadással figyelték. Hailey még csukott szemhéján keresztül is érezte magán átható tekintetüket. Szélesebbre tárta a térdét, és a kezéhez dörzsölte a csípőjét. Lábujjai a szőnyegbe fúródtak. Megfogta a mellét, majd a mellbimbóját a hüvelykujja és a mutatóujja között morzsol- gatta, amitől belehasított ágyékába a gyönyör. Olyan közel jutott az orgazmushoz, hogy lihegett, csak a saját szívverését és lélegzését hallotta. Csak a bensőjéből kitörni készülő gyönyör élvezetét érezte. Az orgazmus elöntötte a testét, előrehajolt, és el kellett eresztenie a mellét, hogy megkapaszkodjon, mialatt a vulvája lüktetett a másik keze körül, amellyel izgatta magát. Amint lecsitult a szenvedélye, zavarba jött. Mit művelt?

207

—Kedves — mondta Mark fojtott hangon. - Nézd meg Tonyt. Mitől jött ennyire zavarba? Édes istenem, hisz már mindkét férfival lefeküdt (egyszerre, kettejük között rekedt csókolózás közben, testük minden egyes porcikáját végigkóstolta. Mark megfogta Hailey állát, és a nő kénytelen volt fölnézni. Ismét a sarkára üllt. —Nézd, mit tettél! Tonyval. Hailey félig lehunyt szemmel átnézett a szobán. Tony a széken ült, egyik lábiát föltette a karfára. Kigombolta az ingét, a mellkasán és Ihasán lévő feszes izmok közt árnyékok bújtak meg. Egyik kezének ujjait szétnyitotta a szíve fölött. A farmerja nyitva vollt, fehér bokszeralsóját letolta simára borotvált heréje alá. A farkát a markában tartotta, és miközben Hailey nézte, előretolt csípővel simogatta magát. A feje hát- racsuklott. Behunytál a szemét, de arcára kiült az eksztázis. —Tony - nyögte Hailey kiszáradt szájjal. A férfi kinyitotta a szemét. —Gyere ide. Tony fölállt, és letolta a farmerját és az alsónadrágját, majd kilépett belőlük, és odament a nőhöz és Markhoz. Letérdelt Hailey mellé, széttárt térdekkel, merev farka a nő felé ágaskodott, nyitott inge a combját súrolta. —Hozom a síkosíitót — mondta Mark, és fölállt. — Amíg visszaérek, szeretném, ha elképzelnéd, amint a fenekedet dugom. Hailey ánusza összehúzódott a kifejezés hallatán. Tejfehér folyadék szivárgott Tiony farkából. —Siess! - suttogta Hailey. Tony hímtagja szinte könyörgött az érintéséért. Hailey lehajtotta a fejét, amíg az ajka szinte hozzáért a feszes húshoz. Finoman ráfújt a hegyére. A férfi nyögését hallva kinyújtotta a nyelvét, hogy megfelelje a makkjából szivárgó folyadékot. Tony megragadta a karját, és visszafektette a párnákra a padlón. Mélyen a nő szemébe nézett, és közben lehúzta a far

208

merját, majd a bugyiját. Még mindiig hanyatt fekve, Hailey letolta a férfiról az inget, élvezve mceztclen bőrének érintését a tenyere alatt. Mark csatlakozott hcozzájuk, ruháitól időközben már ő is megszabadult. Elnyúlt a nő mellett, Hailey pedig elvesztette a fejét, amikor a két férfi a szájába vette ;a melleit, és nyalogatni, harapdálni és szopogatni kezdte (őket. Az arcukat nézte, amint dolgoztak rajta. Valahányszor összeért a két férfi arca, Hailey-nek eszébe jutott a csókjulk, és ismét látni akarta, amint találkozik az ajkuk. Ezt azonban nem kérhette tőlülk. A kettőjük dolga. Hiába vágyik rá, ezt nem parancsolhatja meg nekik. Behunyt szemmel élvezte a férfiak figyelmémek érzéki gyönyörét. Közöttük, a mellkasok és csípők, kezeik és lábak, ajkak és nyelvek közt egyetlen porcikája sem árválkodott érintetlenül. Elvegyült az illatuk. A nyögéseik öss2zemosódtak. Hailey nem tudta, ki mit csinál. Már csak érzett:, az egész teste remegett a gyönyörtől, és megfeszült az egyre inövekvő vágytól. - Mássz rá, édes — mormolta Maark a háta mögött. Kissé kitisztult a feje, amikor rádöbbent, hogy akarnak tőle valamit. Félig már Tony testém volt. Mark még mindig mellettük hevert. Hailey szembefordult Tonyval, <és a csípőjére ült. A férfi vállára támaszkodva leereszkedett, ;amíg a farka be nem töltötte őt. Más érzés volt óvszer nélkül. Forróbb, keményebb, selymesebb. Hús a hússal. Közelebib. Talán egy kicsit mocskosabb is. Hailey Tony mellkasára hajolt. ÍMögötte Mark az ánuszát izgatta, benedvesítette, és a nyelv/ével és ujjaival körözött körülötte, amíg Hailey végül némáin könyörgött neki, hogy hatoljon belé. Mindkettejüket érezzni akarta magában. Arra vágyott, hogy mindketten betöltsíék. Érezni akarta, amint egyszerre élveznek el. Mindent elsöprő vágyát végül szzóvá is tette. — Mark, hatolj belém, most azoinnal!

209

A férfi farka a gondosan előkészített nyíláshoz ért. Tony ujjaival a nő csiklóját izgatta, mialatt Mark gyengéden befelé kezdett nyomulni, és hagyta, hogy a feszes izmok lassan megszokják, és elernyedjenek. Amikor Hailey végül ellazult, könnyedén tövig beléhatolt. Hailey lélegzet-visszafojtva várta a fájdalmat. De nem érzett semmi kellemetlent. Csak azt, hogy... betöltik. Mark mellkasa a hátának feszült. Tonyé a mellbimbóját súrolta. Tony ujjai Mark csípőjébe vájtak. Mark egyik kezével Hailey csípőjét fogta, a másikkal pedig Tonyét. Végre mindhárman tökéletesen egyesültek. A puszta gondolattól, hogy mindkét férfi megérinti őt és egymást, és mindketten betöltik, az orgazmus szélére sodródott, gyönyöre olyan teljes volt, olyan csodálatos, hogy elakadt a lélegzete, és egyetlen hang nélkül élvezett el, hüvelye és ánusza összehúzódott a két férfi farka körül. Hailey gyönyörétől mindkét férfi egyszerre élvezett el. Hímtagjuk lüktetett a nő belsejében, forró nedvük most először lövellt a testébe. Hailey másnap reggel az ablakokon át beszűrődő napfényre ébredt. Tony a hátához simulva aludt, Hailey pedig élvezte a férfi forró meztelenségét, és habozott kimászni a meleg ölelésből. Fülelt, és végül meghallotta Markot a konyhában tenni-venni. Egy ideig még lustálkodott, és addig mardosta a bűntudat, amíg végül felsóhajtott. — Mi a baj? — kérdezte Tony. — Fáj valamid? — Nem. Föl kell kelnem. — Hailey hangja reszelős volt az álmosságtól, de nem érdekelte. Már hányni is látták. Ahhoz képest a kávé előtti kora reggeli hangja semmiség volt. - Meg kell beszélnem a találkozót Bethszel, és festéket kell vennem, mielőtt találkozom Will-lel a házamnál. Reméltem, hogy ma föl tudok vinni legalább egy réteg festéket az ajtómra. — Kell segítség? Én csak holnap megyek vissza dolgozni. — Nem, de kösz, hogy fölajánlottad. - Le kell győznie a fé-

210

leimét, és haza kell mennie. Nem akart Mark és Tony mögé bújni. Egyedül kell megküzdenie az érzéseivel. — Nem lesz nehéz, hogy ennyire messze vagy a kórháztól? — Nem, minden rendben lesz. — A férfi kinyújtóztatta hosszú, izmos testét a nő mellett, majd fél kézzel átkarolta Hailey csípőjét. — Előfordulhat, hogy ha sokáig kell bent maradnom, otthon fogok aludni, hogy ne zavarjalak titeket Markkal. Hailey a takaróba gabalyodva vergődött, hogy szembeforduljon a férfival. Kezét a mellkasára tette, és fölemelte a fejét, hogy a szemébe nézhessen. — Értékelem a figyelmességedet, de engem sokkal jobban zavar, ha nem tudom, hol vagy. Legalább amíg biztosan megtudjuk, hogy Dániel már továbblépett. A férfi lehajolt, hogy megcsókolja Hailey-t, és a nő fenekére tette a kezét. — Gondolhatod, hogy ha nem veletek vagyok, akkor dolgozom, vagy a rendelőben, vagy a kórházban. A lakásom a munkahelyem kiterjesztése lesz. Van, hogy el sem jutok hazáig, és a rendelőben alszom. — Két együtt töltött hét után hiányozni fogsz, ha nem leszel mindig a közelemben. - Hailey a férfi mellkasába temette az arcát. - Szerinted működni fog? Tony nem tett úgy, mintha nem értené, miről beszél a nő. — Persze. - Kis körökben masszírozni kezdte a nő hátát. - Nem azt mondom, hogy sose fogunk vitatkozni. Hailey fölhorkant. — Azon már túl vagyunk. — Bizony. Hailey ismét felsóhajtott, ezúttal elégedetten. — Szeretek melletted ébredni. — Szeretlek. Mark teniszcipője végigdobogott a terrakottapadlón. — Kész a reggeli! — jelentette be. Hailey mögött besüppedt az ágy, és a nő hátrapillantott

211

a válla fölött. Mark egy bögre kávéval a kezében próbálta kicsalogatni Tony öleléséből. Hailey felült, az ágytámlának dőlt, és betakargatta a mellét a takaróval. Hazudott, amikor azt mondta Tonynak, hogy semmije sem fáj. Egy kicsit még sajogtak a tagjai. Kezébe vette a meleg bögrét. — Köszönöm. Pont erre van most szükségem. Ahogy belekortyolt a kávéba, Tony kimászott az ágyból, és a fürdőszobába indult. Mark megfogta Hailey bokáját, és lassan felcsúsztatta a kezét a nő lábán a takaró fölött. — Ha azt akarod, kedves, hogy dolgozni is tudjak, jobb lesz, ha fölveszel valamit az ágyban. Amikor a combjához ért, Hailey figyelmeztette: — Ha tovább folytatod, kiöntöm a kávém. Mark mosolya olyan huncut, olyan csábító volt, hogy Hailey legszívesebben lerakta volna a kávét az éjjeliszekrényre. Szerencsére azonban Tony éppen kilépett a fürdőszobából, farmerben és sportos, narancssárga pulóverben. Mark Hailey fölé hajolt, és elvette a kávésbögréjét, majd az éjjeliszekrényre tette. Aggodalmas arckifejezéssel nézett a nőre. — Jól vagy? Hailey-nek elkerekedett a szeme. — Persze, miért? — Nem fáj semmid? A konyhában Tony a fazekakkal és serpenyőkkel csörömpölt. — Egy kicsit, de ez jófajta fájdalom. Ennek hallatán Mark megnyugodott. — Helyes. Akarod, hogy ágyba hozzam a reggelid? Hailey megrázta a fejét. — Édes vagy... és nagyon csábítóan hangzik, de muszáj fölkelnem.

212

— Ja, persze. Will-lel találkozol. Akarod, hogy elkísérjelek? — Nem, kösz. Elintézem. Mark hitetlenkedve fölvonta a szemöldökét. — Biztos? Még ha nem is akarod, hogy maradjak, elkísérhetlek, hogy megbizonyosodjunk arról, nem vár újabb meglepetés. — Arra semmi szükség. Odaadtad Willnek a kulcsodat a házamhoz, hogy ma reggel korán tudjon kezdeni. Mire odaérek, ő már dolgozni fog, és eljövök, mielőtt végez. — Rendben. — Nem győzte meg Markot, a férfi azonban nem erőltette. - Ma rendbe rakom a műhelyt, hogy holnap folytatni tudjam a munkám. De ha szükséged van valamire, vagy csak rosszul érzed magad egyedül otthon, szólj. — Nem leszek egyedül. Will és a segédei ott lesznek velem. — Tudom. Szerintem Dániel nem fog odamerészkedni, amikor annyi ember nyüzsög ott. Hailey remélte, hogy a férfinak igaza van. Sőt, ő is erre számított. Később, délután, miután előkészítette a bejárati ajtót, nekilátott lefesteni vidám türkizkékre, hogy elűzze a rossz szellemeket. UjMexikóban az ajtófélfákat és az ablakkereteket kékre szokták mázolni, hogy megvédje a lakókat. Hailey pedig úgy gondolta, minden segítségre szüksége lesz ahhoz, hogy elriassza a gonoszt. A riasztórendszer és a vörös X-et elfedő kék festék láttán Hailey kezdte úgy érezni, hogy hamarosan hazatérhet. Ráadásul Bethszel megbeszéltek egy időpontot, amikor leülnek megbeszélni a pályázatírást, amivel Beth meg akarja bízni. A munkába való visszatérés gondolatától pedig kezdte normálisnak, bizakodónak érezni magát. Amikor a farzsebében megszólalt Dániel csengőhangja, Haileynek elállt a szívverése. Festékes kézzel nem tudta fölvenni, és nem is akarta. Részéről lezártnak tekinti az ügyet. Vajon miért telefonál a férfi? Vissza akarja édesgetni magához? Zaklatni akarja? Megfenyegetni? Hailey hagyta, hogy bekapcsoljon az üzenetrögzítő. 213

Miután befejezte az ajtót, kimosta az ecsetet, és kezet mosott, meghallgatta a férfi üzenetét. - Szia Hailey. Dániel vagyok. Beugranék hozzád a holmimért, amit nálad hagytam. Hívj fel, hogy mikor leszel otthon. Még csak az kéne. Hailey keresett egy dobozt a garázsban, bevitte a házba, és nekilátott összeszedni Dániel holmiját. Néhány ing, farmer, alsó és zokni. Egy könyv. A fogkeféje. Hailey mindent összeszedett, nehogy a férfi ürügyet találjon átjönni hozzá. Leragasztotta a dobozt, és megcímezte. Fél ötre Will befejezte a biztonsági rendszer telepítését, és elmagyarázta Hailey-nek a működését. Nagyon hasonlított Markéra, így nem tartott sokáig. Miután Will elment, Hailey becsukta, majd bezárta az addigra megszáradt türkizkék ajtót. Félórán belül sötétedni fog, ezért a kocsijához sietett, hogy mihamarabb visszaérjen Markhoz. Miután Will elment, nem érezte többé biztonságosnak az otthonát, védelmi rendszer ide vagy oda. Még arra sem pazarolta az idejét, hogy átvegye a festékes pulóvert és teniszcipőt. Tíz perccel később leparkolt egy hókupac mellett az áruház előtt, ahol bent volt egy posta. Rövid volt a sor, csak ket- ten álltak Hailey előtt. Az előtte álló megfordult, és Hailey azonnal fölismerte. Dániel egyik barátja volt az. A nő gyomra görcsbe rándult. Erre még nem készült föl, pedig csak idő kérdése volt, hogy bekövetkezik. És amilyen kicsi város Al- buquerque, Hailey tudhatta volna, hogy nem tart sokáig. - Hailey! - mondta a férfi vidáman. - Hogy vagy? Hetek óta nem láttalak. Hailey erőltetetten elmosolyodott, de ennél többre nem telt. - Helló, Jeffl - Hagytam néhány üzenetet Dánielnek, de még nem válaszolt. Jöttök a vasárnapi bulira?

214

Az ördögbe. Még nem tudja. — Oöö... Dániellel néhány hete szakítottunk. A férfi szeme tágra nyílt, és lehervadt az arcáról a mosoly. — Ó, hűha! Sajnálom. Mint mondtam, nem találkoztam vele. Fogalmam se volt. Remélve, hogy Jeff még nem vette észre, Hailey elfordította a dobozt, hogy eltakarja a címzést. — Semmi baj. Nem voltam a városban, és Dániel se volt itt. Talán ezért nem hallottál még felőle. Szánalmas kifogás, mivel Hailey tudta, hogy a férfi telefonja működött Hawaiin. Az ablak felé pillantott, és azt kívánta, bárcsak gyorsabban dolgoznának a postások. A férfi egyik lábáról a másikra állt, és a koszos fehér linóleumra bámult. — Hát, ööö... attól még szívesen látunk a bulin. Tizenkettőkor lesz nálam. A Bears és Saints meccset nézzük. — Kösz, de már elígérkeztem. A férfi felkapta a fejét, és szemmel láthatóan megköny- nyebbült, meghazudtolva előbbi szavait. — Hát, azért ha meggondolnád magad, ugorj be. Mindkét ablak egyszerre szabadult föl, de mivel Jeff hátat fordított nekik, nem vette észre. Hailey az ablak felé intett. — Te következel. A férfi ugyanolyan megkönnyebbültnek tűnt, ahogy Hailey érezte magát. — Hát, örülök, hogy összefutottunk. Később beszélünk. — Én is örültem. Ha találkozom Dániellel, szólok neki, hogy hívjon vissza. Semmi értelme tudatni Jeff-fel, milyen rosszul sült el a szakítás. Pár perccel később Hailey föladta a csomagot, és Mark háza felé indult, izgatottan, amiért a két kedvenc férfijával töltheti az estét. Sötét volt, amikor lefordult a corralesi útról a Mark házához vezető keskeny, hepehupás szakaszra. Ami

215

kor a ház előtti kavicsos felhajtóhoz érkezett, a kinti biztonsági fények világítottak. Olyan világos volt, mint nappal. Dániel ezüst Accordja a ház előtt parkolt. Megmozdult egy árnyék a verandán. Dániel.

216

Tizennyolcadik fejezet

Hailey pánikba esett. Meg kell szabadulnia Dánieltől, mielőtt Tony vagy Mark visszatér, különben itt elszabadul a pokol. Vajon hol lehetnek? Mark azt mondta* a műhelyben fog takarítani, de most nyilván nincs itt, különben Dániel sem lenne itt. Tonyt meg sem kérdezte, hogy mit tervez mára. Nem mintha számítana. Megölnék Dánielt, ha elkapnák. Az pedig semmi jóra nem vezetne. Mindenképpen meg kell szabadulnia Dánieltől. Méghozzá gyorsan. Idegesen kinyitotta a kocsiajtót, és kiszállt, de az ajtót maga előtt tartotta. Mosolyt erőltetett az arcára, és vidám hangon köszönt: — Helló, Dániel! Ahogy a férfi lelépett a verandáról, az éles fény vetette ár nyékoktól az arca fáradtnak tűnt. De lehet, hogy nem az árnyékok tették. Vörös volt a szeme. Talán valóban kimerült. — Hol a pokolban voltál? — üvöltötte. Hailey-t felbosszantotta a kérdés. - Hogy érted? - Kimentem eléd Phoenixbe, hogy hazahozzalak. Nem voltál a gépen. - Korábban jöttem haza. - A kulcsok az ujjaiba vágtak, ahogy akaratlanul is ökölbe szorította a kezét. Megpróbált megnyugodni, hogy higgadtan, ésszerűen kezelhesse a helyzetet. - Dániel, én nem kértem, hogy gyere ki elém. Elhoztak. Te is tudod. — Mert máris Allennel kefélsz!

217

Hailey-nek elállt a lélegzete. Vajon honnan tud Markról? Találgatott? Csak ez lehet a válasz. A férfi arca eltorzult a dühtől. Kék szeme izzott a vádaktól. — Mikor kezdődött? Szilveszter éjszakáján? Vagy már előtte keféltél vele? Ezért mentél el nélkülem Hawaiira? Te rohadt kurva! — A férfi keze ökölbe szorult. Hailey dobogó szívvel és remegő kézzel próbált kitalálni valamit, amivel megnyugtathatná. Dániel azonban lelépett a verandáról, és Hailey tudta, hogy kifutott az időből. Ha a közelébe ér, ezúttal nem csak a kocsinak fogja nekilökni. És nincs itt senki, aki megállítaná. Hailey olyan gyorsan visszaült a kocsiba, hogy beverte a fejét. Becsukta az ajtót, majd sebesen bezárta. Dániel az ablakot verte. — Nyisd ki, te ribanc! Nyisd ki az ajtót! Hailey a kulcsaival ügyetlenkedett, hogy beindítsa a kocsit. Mély levegőt vett, hogy megnyugtassa remegő kezét. Egy kicsit segített. Időközben Dániel abbahagyta a döröm- bölést az ablakon. Hailey gyorsan körülnézett az udvaron, és elakadt a lélegzete, amikor látta, hogy a férfi egy vastag ágat vesz föl a földről, a nyárfa alól. A kétségbeesés és elképedés végül higgadtabbá tette any- nyira, hogy be tudja indítani az autót. Amint elfordította a kulcsot, beindult a motor. Mielőtt azonban rükvercbe tehette volna a kocsit, az ág a vezetőülés melletti ablakhoz csapódott. Hailey riadtan oldalra kapta a fejét, de az ág nem érte el. Csak berepesztette az ablakot. Gyorsan hátranézett, majd a gázra lépett, és tolatni kezdett a kavicsos úton. Dániel utánakiabált, de Hailey nem értette, mit mond. Addig tolatott, amíg ki nem ért egy másik házhoz vezető bekötőútra. Lassított, és feltolatott az útra. A kerekek megcsúsztak a kavicson, ahogy megfordult a kocsival, majd továbbindult a keskeny úton. El kell jutnia a rendőrőrsre. A főúton van, kissé északra

218

Mark házától. Ha eljut odáig, és sikerül bejutnia, biztonságban lesz. A visszapillantóban feltűntek Dániel autójának fényei. Hailey kiegyenesítette a kezét, felkészült az ütközésre, ám a férfi nem hajtott bele. Az útkereszteződésnél lelassított, de nem állt meg, hanem egyenesen belehajtott a forgalomba. Az autó, ami elé bevágott, rádudált, de Hailey-t nem érdekelte. A lehető legmesszebbre akart kerülni Dánieltől. Éppen idejében nézett a visszapillantóba ahhoz, hogy lássa, amint a férfi balra kanyarodik. Nem követte. Hailey-t azonban ez nem nyugtatta meg, még akkor is feszült volt, amikor leparkolt a rendőrség előtt. Körülnézett, hogy meggyőződjön arról, Dániel biztosan nem követte, és beszaladt az épületbe. Egy rendőrnő ült az íróasztal mögött. — Segítene? — kérdezte Hailey halk, remegő hangon. Már alig állt a lábán. Le kell ülnie. Lerogyott egy székre a fal mel lé. Forgott vele az egész szoba. Mélyen lehajtotta a fejét a térde közé. — Vegyen mély levegőt. Orron be, szájon ki. - A rendőrnő hangja előbb megnyugtatta, mint hogy követni tudta volna az utasításait. Idebent biztonságban lesz. Dániel nem követte, vagy ha mégis, nem merné bántani a rendőrőrsön. Hailey a szék szélébe kapaszkodva fölegyenesedett. — A volt barátom. Nagyon dühös. Betörte a kocsim ablakát. Azt hiszem, meg akart ölni. — Hadd hozzak valamit inni. — Ne! — Hailey a rendőrnő után kapott. - Ne hagyjon egyedül! — Rendben. Idebent biztonságban van — mondta a nő, és gyengéden elmosolyodott. - Követte magát? Hailey megrázta a fejét. Kiszáradt a szája. — Nem. Én jobbra kanyarodtam. Ö meg balra. — Akkor jó. Csak kinézek az ablakon.

219

Hailey bólintott, és nézte, amint a rendőrnő az ajtó melletti kis ablakhoz lép. Amikor megfordult, azt mondta: — Minden tiszta. A pult mögé megyek, és hívok erősítést. Nem hiszem, hogy szükségünk lesz rá, de nem árt az elővigyázatosság. A rendőrnő elintézett egy gyors hívást, és Hailey összerezzent, amikor meghallotta a „családon belüli bántalmazás” kifejezést. Nem tudta, miért. Tony a „családon belüli erőszakot” emlegette korábban. De más volt egy rendőr szájából hallani. Ez annyira nem illik rá. Neki nincs férje, aki veri, aki mezítláb és terhesen tartja otthon. Diplomája van, és saját vállalkozása. Független nő. Egyedül utazik. Egyedül él. Saját otthona és autója van. A rendőrnő félbeszakította a néma tiltakozását: — Szükségem lesz a részletes beszámolójára. De mielőtt elkezdjük, van bárkije, akit felhívhatok? Bárki, aki mellett biztonságban érzi magát? Hailey nagyot nyelt, és bólintott. Előhúzta a mobilját a farzsebéből, és csak nézte. Tony vagy Mark? Tony. Mark kiakadt, amikor a bátyja kiabált vele. Teljesen kiborulna, ha megtudná, hogy Dániel megtámadta. Tony azonban meg tudja nyugtatni... legalábbis Hailey remélte. Ismét eltűnődött, vajon hol lehetnek. — Elintézhetem én a hívást — ajánlotta fel a rendőrnő. Hailey megrázta a fejét. — Köszönöm, de szerintem jobb, ha én csinálom. Ha ön hívná fel, azt hinné, hogy meghaltam. — Az ilyesmit nem telefonon szoktuk elintézni - felelte a rendőrnő. — Hanem személyesen. De megértem. Kevésbé ijesztő, ha ön hívja fel. Hailey halványan, de hálásan elmosolyodott. — Igen. Tony az első csöngés után fölvette a telefont, így Hailey- nek még ideje sem maradt végiggondolni, hogy mit mondjon.

220

— Szia, kiscsillag! Mi újság? - Vidám volt a hangja. A fenébe. Tönkre fogja tenni a napját. — Hát... - Hailey megköszörülte a torkát, és mély levegőt vett. — Mi a baj, Hailey? — A férfi hangja két másodperc alatt átváltott derűsből rémültté. — Jól vagyok - biztosította Hailey gyorsan, majd halkabban folytatta, hogy higgadtnak tűnjön. — Csak volt egy kis problémám Dániellel. A corralesi rendőrőrsön vagyok. Ide tudsz jönni? — Megsérültél? — Nem, nem ért hozzám. De az ablak a kocsimon... hát, szükségem lesz egy újra. — Bent vagy az épületben? — Igen. Egy rendőrtiszttel. A férfi feszültsége kissé enyhült. — Rendben, várj egy pillanatot. - Letakarhatta a telefonját, vagy elvette a szája elől, mert a hangja olyan fojtott volt, hogy Hailey nem értette, miket mond. Aztán Tony visszatért. — Hailey? — Igen, itt vagyok. — Úton vagyunk. Itt vagyunk lejjebb, a boltban. Én vezetek, úgyhogy odaadom Marknak a telefont. Maradj vonalban, amíg oda nem érünk az őrsre. Megértetted, Hailey? Nem akarom, hogy letedd a telefont. Még jó, hogy Hailey tegnap feltöltötte az akkut. — Kedves? — Mark, jól vagyok — igyekezett Hailey megnyugtatni a férfit. - Komolyan. Nem akarom, hogy aggódj. — Meséld el, mi történt. — A férfi hangja feszült volt. — Jó, de tudsz várni egy percet? Mark pattogósán beszélt, nem a szokásos, vontatott texasi hanghordozással. — Csak egy nagyon rövid percet. Hailey leengedte a telefont.

221

— Aggódnak. - És akkor még nem is túlzott. - Nem akarják, hogy letegyem a telefont, amíg ide nem érnek. Nem baj? A rendőrnő megnyugtatóan elmosolyodott. — Semmi gond. Legalább nincs magára hagyva. Üljön át az asztalomhoz. Ott beszélhet. Hailey követte a rendőrnőt a szoba végébe. Amikor megálltak az asztal előtt, a nő kezet nyújtott. — Deborah Lujan vagyok. Hailey megrázta a kezét. — Hailey Anderson. — Üljön le, Ms. Anderson. Nem bánja, ha elkezdem a papírmunkát, amíg telefonál? — Nem, kérem, tegye nyugodtan a dolgát. Köszönöm a segítségét. — Nagyon szívesen. A szék, ahová Lujan rendőrnő ültette, háttal volt az ajtónak, amitől Hailey kicsit kényelmetlenül érezte magát, ezért oldalra fordította, hogy lássa a bejáratot, de ne fordítson hátat a rendőrnőnek. Leült, és a füléhez emelte a telefont. — Mark? — Igen, itt vagyok, kedvesem. Meséld el, mi történt. Hailey felsóhajtott. — Amikor ma este hazaértem, Dániel ott várt rám. — Várj. Haza, úgy érted, hozzám vagy hozzád? Hailey az alsó ajkába harapott, és habozott. A férfi magát fogja okolni, amiért nem volt ott. — Hailey, hallottál? — Hozzád - mondta halkan. Mark felmordult, majd elismételte Tonynak. — Reméltem, hogy meg tudok szabadulni tőle, mielőtt hazaérnétek Tonyval, de nagyon dühös volt. Mindenféléket mondott... — Mit mondott? Hailey a telefon fölé görnyedve ismételte el Dániel gyűlölködő szavait. 222

Mark nem szólt semmit, és Hailey azon tűnődött, hogy talán megszakadt a vonal. — Ott vagy még? — Igen — felelte a férfi. Úgy hangzott, mintha alig tudná visszafojtani a dühét. Lujan rendőrtiszt visszatért az asztalhoz, és egy üveg hideg vizet adott Hailey-nek, aki némán megköszönte. A rendőrnő bólintott, és leült az asztal mögé. Hailey Tony hangját hallotta. Mark válaszolt neki, továbbadta, amit Hailey-től hallott. Miközben beszélt, kinyílt az őrs ajtaja. Hailey villámgyorsan odafordult. Minden ízében reszketni kezdett. Először csak egy férfi sziluettjét látta az ajtóban. Sikoltásra nyitotta a száját, de csak egy halk nyögésre futotta az erejéből. Valaki gyengéden megfogta a vállát, és megszorította. Lujan rendőrtiszt kedves hangját hallotta: — Semmi baj. Itt az erősítés. 0 jó fiú. Hailey lassan megnyugodott, és már ki tudta venni az egyenruha, majd az arc részleteit. Nem Dániel volt az. Ez a férfi magasabb termetű volt, és nem volt olyan jóképű. — Rögtön jövök — mondta Lujan, majd odalépett a másik rendőrhöz. Mark éles hangja zökkentette ki Hailey-t a révedezésből. — Hé, ott vagy még? Mi történik? Jól vagy? — Igen, sajnálom. — Nagyon nyelt. — Valaki más is bejött. Azt hittem, Dániel az. — Nekem kellene vezetnem. Tony úgy vezet, mint egy öregember. - Hailey sejtette, hogy Mark csupán próbálja fölvidítani, de a tehetetlenség és a harag miatt rideg volt a hangja. — Minden rendben. Semmi bajom. Csak megijedtem. Ne haragudj Tonyra. Nem az ő hibája. — Tudom. Nem haragszom rá. Csak tehetetlennek érzem magam. Jól jönne most egy transzportáló gép. Sugározz föl, Scotty! - mondta szárazon.

223

Hailey folytatta a mesélést, Mark pedig minden közvetített Tonynak. Amikor Hailey befejezte, Mark megkérdezte: - Nem ért hozzád? - Nem. - Szerzünk távol tartási végzést - mondta. Jó. — Hailey azonban nem volt benne biztos, hogy segítene. Az csak egy darab papír. Ezt azonban nem akarta megmondani Marknak. Nem akarta, hogy a férfi megölje Dánielt, és börtönbe juttassa saját magát. Mert abban az egyben biztos volt, hogy pontosan ezt tenné. - Hé, már csak néhány háztömbnyire vagyunk. Hailey úgy érezte, sikerült uralkodnia magán. Nyugodt volt és összeszedett. Még nevetett is valamin, amit Mark mondott. Gondolatban már vállon is veregette magát. Most már jobban van. Minden rendben lesz. Ám ekkor mindketten besétáltak az őrsre. Amint beléptek az ajtón, nyugtalan arckifejezéssel, védelmezően, nagy testükkel elzárva Hailey elől minden rosszat a világban, a nő álla megremegett. Megpróbálta visszatartani, mégis szipogni kezdett, és egyik szipogás a másikat követte. Mielőtt fölállt volna, Tony már át is szelte a szobát, és a karjába zárta. Szorosan magához ölelte, és apró, megnyugtató körökben masz- szírozni kezdte a hátát. Annyira sajnálom - ismételgette Hailey újra meg újra szipogva. Tony vigasztalóan csitította: - Nyugodj meg. Minden rendbe jön. Hailey végül abbahagyta a bocsánatkérést, és elsírta magát, föladva az erőfeszítést, hogy uralkodjon magán. Hallotta Mark hangját, amint halkan beszél Lujan rendőrtiszttel, de nem tudta kivenni a szavaikat. Nem számított. Most már semmit sem kell tennie. Tony és Mark itt van. Majd ők mindenről gondoskodnak. Lassan megnyugodott, és abbahagyta a sírást. Amikor

224

fölemelte a fejét Tony könnyáztatta mellkasáról, Mark odanyújtott egy zsebkendőt. Hailey hirtelen kimerültnek érezte magát, ugyanakkor megtisztult, miután kisírta magát, és egy pillanatra béke szállta meg. Mark bemutatta Tonyt Lujan rendőrnőnek, majd azt mondta: — Épp azt mondtam, hogy kamerák vannak a házon kívül is, ami valószínűleg rögzítette a támadást. Átmegyek a házhoz, és elhozom a felvételt. — Most? — kérdezte Hailey, kissé riadtan, hogy a férfi egyedül megy. A könnyeknek köszönhetően megnyugodott. Dániel azonban arra gyanakszik, hogy viszonya van Markkal. Mark ugyanúgy veszélyben van, mint ő. — Nem tart sokáig. Elkezdhetitek nélkülem a papírmunkát. — Szerintem nem kéne egyedül menned. Tony veled mehetne. — Tony itt marad veled — felelte a férfi határozottan. — Ne aggódj. Óvatos leszek. Lujan rendőrnő közbeszólt. — A társam is odamegy, és ott találkoznak. Körül kell néznie a helyszínen. Hailey elfogadta az ajánlatot, mielőtt Mark vissza tudta volna utasítani. — Igen, így már jobban hangzik. Rendben, Mark? — Persze. Jó lesz — egyezett bele a férfi. Lujan rendőrtiszt az ajtóhoz lépett, és behívta a társát. Megadta a férfinak Mark címét, és a rendőr azonnal útnak indult. Mark átölelte Hailey-t, megcsókolta a feje búbját, majd ő is kiment az őrsről. Miután elment, nekiláttak a papírmunkának. Hailey szinte érzelmek nélkül idézte fel az eseményeket, Dániel sértő szavait - szó szerint —, és a szörnyűségeket, amiket utána tett. Úgy érezte, mintha külső szemlélő lenne. Az iszony és a megaláztatás nem hatott rá.

225

Amikor Mark visszatért a felvétellel arról, hogy Dániel megtámadta Hailey-t a kocsijában, Lujan rendőrtiszt kitöltötte a jelentését, lefényképezte az okozott kárt Hailey autóján, valamint ujjlenyomatot vett róla, szerzett egy távol tartási parancsot, és odaadta Hailey-nek a Családon belüli erőszak elleni távol tartási parancs formanyomtatványát. Ismét ugyanez a kifejezés. Családon belüli erőszak. A gondolattól, hogy másnap el kell mennie a bíróságra, és be kell nyújtania a nyomtatványt, Hailey zavarba jött. O nem olyan nő volt, és nem akarta, hogy ezt higgyék róla az emberek. O nem gyámoltalan. 0 nem gyenge. — Az albuquerque-i rendőrséggel együttműködve le fogjuk tartóztatni — magyarázta a rendőrnő. — De jobb, ha felkészülnek, hogy nem marad sokáig börtönben. Nagy a valószínűsége, hogy kevesebb, mint huszonnégy órán belül ki fogják engedni, miután letartóztatták. Azt javaslom, hívják föl a családon belüli erőszak áldozatainak fönntartott menedékhelyet. Ok átmeneti szállást tudnak biztosítani, hogy ne találjon önre. Mark és Tony megmerevedett a javaslat hallatán. Lujan rendőrnő észrevette a kényelmetlenségüket, de mielőtt tiltakozni kezdtek volna, azt mondta: — A menedéket nem tudja megtalálni, ha Hailey nem árulja el neki, hol van. Ha elárulja neki, akkor nem maradhat abban a házban. A másik lehetőség, hogy maguk keresnek egy helyet, amiről nem tud. Amint ma megtapasztalták, rá fog találni, ha olyasvalakinél száll meg, akiről ő is tud. — Meddig kell bujkálnom? — kérdezte Hailey. A rendőrnő arcára kiült szánalomból már tudta is a választ. — Vannak nők, akik életük végéig bujkálnak. — Azt nem tehetem! - fakadt ki Hailey. - Vállalkozásom van. Barátaim vannak. Mark göcsörtös kezével gyengéden masszírozni kezdte a nyaka és a válla közt, de Tony szólalt meg.

226

— Majd kitalálunk valamit. — A távol tartási végzés talán elveszi a kedvét. Lehet, hogy elijeszti — mondta a rendőrnő. — De az is lehet, hogy csak súlyosbítja a helyzetet. Lehet, hogy ezután még erőszakosabb lesz. Az ilyen férfiak kiszámíthatatlanok. Hailey-vel forogni kezdett a világ, és zúgott a füle. Behunyta a szemét. Tony is megfogta a nyakát, de nem azért, hogy masszírozza, hanem hogy előredöntse a fejét. — Fejet a lábad közé. Hailey nem ellenkezett. Ez egy rémálom. És Lujan rendőrnő szerint talán sosem fog felébredni belőle.

Tizenkilencedik fejezet

Nem megy menedékhelyre. Erről már döntött. Nem akart idegenekkel egy fedél alatt élni. Volt egy kis megtakarított pénze. Bérelhet valahol lakást. Talán nem Albuquerque-ben. Talán a külvárosban, Rio Ranchóban vagy Los Lunasban, ahol Dániel sosem keresné... vagy legalábbis nem azonnal. A barátainál kezdené. Miután egyiküknél sem találja, elmenne Texasba Jakehez. Figyelmeztetnie kell a bátyját. Rosszul lett a gondolattól, hogy miatta veszélybe kerülhet Jaké és Nikki élete. Remélhetőleg, ha Dániel nem találja náluk, föladja. Ha egyáltalán tovább zaklatja, miután megkapta a távol tartási végzést. Amikor visszatértek Mark házába, Mark és Tony le akarta ültetni, hogy pihenjen, amíg ők elpakolják a bevásárolt holmit. Hailey azonban hiába volt kimerült, segíteni akart. A két férfi is ugyanolyan fáradt lehetett, mint ő. Mark egyenesen a konyhába ment, hogy főzzön valamit vacsorára. Hailey nem volt éhes. Ágyba akart bújni, és csak aludni akart, de Tony és Mark közelében akart maradni. A zokogást követő nyugalma már elpárolgott. Meg volt rémülve. Kihozta a párnáját a hálószobából, levette a tornacipőjét, és elterült a szófán. Magára húzta a takarót, és felhúzta a térdét. Tony leült a szófa túlsó végében, ezért Hailey megfordult, és a férfi ölébe tette a párnát. Tony a karjára tette a kezét, nem mozdult, csak hagyta, hogy a nő érezze a jelenlétét.

228

Hailey álomba merült, mialatt Mark motoszkálását hallgatta a konyhából. A reggeli napfény beszűrődött Hailey szemhéján. Kinyújtózkodott, és ásított, és az előtte álló napra gondolt - pontosabban a pályázatra, amit ma kezd megírni —, ám nem tudott a munkájára koncentrálni. Valami nem stimmelt. Émelygett. Dániel. Tágra nyílt a szeme, ahogy belehasított a rémület. Tony! Mark! - kiáltott, és fölpattant, pánikba esve attól, hogy egyedül van. Hol lehetnek? Jól vannak? Mark kiugrott a fürdőszobából, nedves hajjal, csöpögő testtel, törülközővel a kezében. Az éjjeliszekrény felső fiókja felé nyúlt, miközben körbepillantott a szobában. - Mi a baj? - Nem tudtam, hová tűntél. A férfi megtorpant, keze az éjjeliszekrényben lapuló fegyveren. Arcán az ijedtséget zavar váltotta fel. — Épp most léptem ki a zuhany alól. — Hol van Tony? — A kórházban — felelte Mark. — Hat körül indult. Hailey mély levegőt vett. Le kell csillapodnia. Sajnálom. Nem akartalak félbeszakítani. Csak fölébredtem, és eszembe jutott a tegnap, és nem tudtam, hol vagytok. Mark visszatolta a fiókot, és leült Hailey mellé az ágyra. Megtörölte a haját a törülközővel. — Semmi baj. Hogy érzed magad? Hailey végignézett magán; még mindig azt a pulóvert viselte, amit tegnap reggel vett föl. A lába meztelen volt, és halványan emlékezett arra, hogy előző éjjel levették a melegítőnadrágját, miután áthozták az ágyba. — Nem tudom. Gondolom, jól vagyok. Tony beszélt Bethszel tegnap este. Tudod, az ügyvédnővel, neki már volt dolga ilyesmivel.

229

Hailey összerezzent. Habár Mark nem mondta ki, Hailey pontosan tudta, mire gondolt: férfiakkal, akik verik a nőket. - Át akarja nézni a nyomtatványokat, mielőtt benyújtjuk őket, úgyhogy előbb elmegyünk az irodájába. O fog képviselni a tárgyaláson. - Találnom kell egy helyet, ahol megszállhatok. - Ma este megbeszéljük, ha Tony hazajön. Nem akarom, hogy szétváljunk, még akkor se, ha menedékhelyre mész. - Itt nem maradhatok, Mark. Vissza fog jönni. Mark az ölébe fektette a törülközőt, és átkarolta Hailey csípőjét. - Tony lakása lesz a következő a listán. Tudom. Szerintem továbbra is nagyobb biztonságban vagy itt. Tudod, milyen kis város Albuquerque. Sehová sem mehetsz anélkül, hogy egy ismerősöd ne látna. Bárhol belefuthatsz Dánielbe vagy egy barátjába - egy étteremben vagy a boltban. A pokolba is, amennyi pénze van, akár föl is bérelhet valakit, hogy megkeressen. Hacsak nem akarsz örökre elzárkózni a világ elől a menedékhelyen, kockáztatnod kell, hogy rád talál. - Mark, vállalkozásod van. Nem őrizhetsz örökké, a nap minden percében, a hét minden napján. - Tudunk egyidejűleg dolgozni. Ha el akarsz menni valahová, elkísérlek. És Tonyról se feledkezz meg. - Dániel tudja, hogy veled alszom. Ha itt maradok, lehet, hogy bántani fog téged. - Nem hagyom, hogy elkapja a tökömet. - Az ölében heverő törülközőre pillantott, és elvigyorodott. - Mármint átvitt értelemben. Hailey szeretett volna nevetni ezen, de túl komoly volt a helyzet. - Nem vállalhatok ekkora kockázatot. Ha történik veled valami, abba belehalok. - Akkor megérted, hogy én mit érzek — mondta a férfi komor arckifejezéssel. — Hárman, együtt jobban tudunk vigyázni egymásra.

230

— Beszéltetek erről Tonyval tegnap este, miután lefeküdtem? — Nem, de ma este megbeszélhetjük. Majd kitalálunk valamit. Hailey összegörnyedt, és legyőzötten felsóhajtott. — Talán Dániel békén hagy minket, miután szóltunk a rendőrségnek. — Elképzelhető. — Szerinted nem fog? — Nem tudom, kedves. Egyszerűen fogalmam sincs. Miután aznap reggel elhagyták a házat, Hailey olyan kiszolgáltatottnak érezte magát, mint egy őz a vadászszezonban. Mindenütt Dánielt kereste a tekintetével. A nyárfa mögött, az autókban, a járdán. Mark kerülte a belvárosi parkolóházakat, és a járdán keresett helyet, miután csaknem félóráig körözött Beth munkahelye körül. Amíg Bethszel beszéltek, Hailey győzködte magát, hogy mindez nem vele történik. A volt barátja nem támadta meg. O nem családon belüli erőszak áldozata. O nem olyan nő. Nem egy olyan ügyvéd előtt részletezi habozva a kapcsolatát Dániellel, akinek már van tapasztalata a bántalmazott nők terén. Még amikor a biztonsági kamera felvételét nézték, amelyen Dániel az autóablakon dörömböl, akkor is azt mondogatta magában, hogy ez nem igaz. Ilyesmi nem történhet egy olyan átlagos nővel, mint ő. Amíg Mark lefordította Beth jogi szakkifejezéseit, ugyanazt ismételgette a fejében. Ilyesmi nem történik a magamfajta emberekkel. Én ennél okosabb vagyok. Diplomám van és munkám. Apám sosem verte anyámat. Ez nem én vagyok. Mégis ő volt az. Most pedig halálra rémült. Beth átkísérte őket a bíróságra az irodájából egy kevésbé ismert, rövidebb úton, hogy benyújtsák a távol tartási kérvényt. Mivel a bíróságra nem vihettek be mobiltelefont, ott kellett hagyniuk az övéket Beth

231

irodájában. Hailey összehúzta magát, amennyire csak tudta, a kiszolgáltatottság és védtelenség érzése teljesen a hatalmába kerítette. Égett az arca, amikor egy idegen ember átnézte a papírjait a bíróságon. Azt akarta mondani a hivatalnoknak, hogy ez nem ő, de inkább beleharapott a nyelvébe. Nyilvánvaló, hogy ő az, különben nem ő állna most ott. A hazaúton egy szót sem szólt. Annyira elfoglalta az, hogy Dánielt leste, hogy képtelen volt a társalgásra koncentrálni. Visszafojtotta a lélegzetét, amikor Mark behajtott a ház elé, és rettegett, hogy Dániel ott fog várni rájuk. Mark a garázs helyett a ház elé parkolt, a lehető legközelebb a verandához. Hailey nem tett úgy, mintha nyugodt lenne. Meg sem várta, amíg Mark kinyitja a kocsiajtót, a bejárati ajtóhoz sietett, gyorsan a zárba illesztette a kulcsát, elfordította, és besurrant. Mark közvetlenül mögötte volt, becsukta és bezárta az ajtót, amíg Hailey beütötte a kódot, hogy ne induljon el a riasztó. Miután az ajtót bezárták, és a riasztórendszert újraélesítették, Hailey megnyugodott. A délutánt a kanapén töltötte, a laptoppal az ölében. Próbált a pályázatra összpontosítani, amit írt, de ez lehetetlennek bizonyult. Fogalma sem volt, hogy fog végződni ez az egész, ám a bíróságra tett útja meggyőzte, hogy soha többé nem fogja biztonságban érezni magát — Albuquerque-ben, de talán még egész UjMexikóban sem. Amikor Tony telefonált, hogy úton van hazafelé, Hailey az ablakon át leste a férfi érkezését, mert aggódott a biztonságáért, amíg Tony be nem lépett az ajtón, és be nem zárta maga mögött. Miután mindhárman biztonságban voltak otthon, és be volt kapcsolva a riasztó, Hailey leroskadt a padlófűtéses terrakottakőre az ajtó előtt. Fölpillantott Markra és Tonyra, akik előtte álltak, és azt mondta: — Nem tudom ezt csinálni. Nem tudok így élni.

232

Tony megfogta a kezét, és fölsegítette. Meleg, biztonságot nyújtó ölelésébe zárta a nőt, és azt mondta: — Tudom. De szerencsénk van. Van választásunk. Beszéljük meg. Tony egyik távoli rokonának volt egy bebútorozott háza New Braunfelsben, Texasban. Üresen állt, mivel a rokon két évig a Békehadtestnél szolgál. Hailey beköltözhet, és minden a rokon nevén maradhat. Még bérleti szerződést sem írnának. Semmilyen lenyomozható papírmunka nem árulkodna Dánielnek. — Nem mehetek veled — mondta Tony. — De sokkal nyugodtabb lennék, ha elmennél New Braunfelsbe egyedül, mint ha itt maradnál velem. — Én elmehetek vele — mondta Mark. — Várjatok! — szólalt meg Hailey, és fölemelte a kezét, hogy beléjük fojtsa a szót. — Egyikőtöknek sem kell velem jönnie. Én bárhol végezhetem a munkám. Ti nem. És ha én eltűnök, Dániel békén fog hagyni benneteket. Látni fogja, hogy már nem vagyunk egy ütt. Ti pedig tudtok egymásra vigyázni. — Nem akarom, hogy egyedül menj — mondta Mark. — New Braunfels csak egy órányira van Austintól délre. jaké és Nikki olyan közel lesz, mintha együtt élnénk. -- Hailey mosolyogni próbált. - Én meg különben is arról beszéltem, hogy Texasba költözöm. — De az még azelőtt volt — mondta Mark. Azelőtt, hogy elárulták neki, mit éreznek iránta. Azelőtt, hogy szeretkeztek. Azelőtt, hogy összejöttek. Hailey a tenyerébe vette Mark arcát. — Azt akarom, hogy itt maradj Tonyval. Vigyázz rá. Nem akarom, hogy egyedül maradjon. — Tudok én vigyázni magamra — ellenkezett Tony. — Akkor csak tedd meg, amit kérek — felelte Hailey. - Mert tudod, hogy aggódni fogok érted. — Elkísérhetlek, hogy segítsek a költözésben? — kérdezte Mark.

2-33

Hailey akkor sem tudta volna visszautasítani a férfit, ha az nem úgy nézett volna ki, mint aki most vesztette el a legjobb barátját. — Örülnék neki. Hosszú az út. — Kérlek, mondd, hogy nem szakítasz velünk Dániel miatt mondta Mark, félelemmel a tekintetében. — Szó sincs róla. Mindkettőtöket szeretlek, de azt nem hagyom, hogy miattam otthagyjátok a munkátokat, és teljesen tönkretegyétek az életeteket. — Nem tetszik ez nekem — mormolta a férfi. — Nekem sem - mondta Hailey szomorúan, mielőtt némi optimizmust erőltetett a hangjába. — De ez csak átmeneti, nem igaz? - Nagyon remélte, hogy csak átmeneti. Külön helyen élni ugyanabban a városban egy dolog. De külön államban élni más. — így lesz időnk mindent végiggondolni. Lesz időnk kivárni, amíg minden elcsitul. Ügy döntöttek, Hailey elköltözik a távol tartási végzés kibocsátása után. A terv ellenére azonban, vagy talán éppen ezért, Hailey megkönnyebbülést, bűntudatot és haragot érzett. Megkönnyebbült, hogy Dániel nem fog rátalálni, hacsak nem vesz igénybe egy profi magánnyomozót, de Hailey nem hitte, hogy ennyi időt, pénzt és energiát fektetne bele a férfi. Igaz, még mindig nem tudta elhinni, hogy Dániel annyira zaklatott volt, hogy képes volt rátámadni. Bűntudata volt, amiért ezzel fenekestül felforgatta Mark és Tony életét. Óvatosnak kell lenniük, amíg Dániel le nem csillapodik. És ha nem teszi, nekik is el kell költözniük. Végül pedig dühös volt, amiért egyetlen embernek akkora hatalma van fölötte, hogy bujkálnia kell, mert még a rendőrség sem tudja megvédeni. Lujan rendőrnőnek igaza volt. Dániel tizenkét órát töltött őrizetben. Kiengedték, mielőtt Hailey egyáltalán tudomást szerzett arról, hogy letartóztatták. Egy erőszakos ember kaphat ugyan valami enyhe büntetést, de valószínűbb, hogy még erre sem kerül sor. Ezt

234

próbálta olyan finoman elmagyarázni a rendőrnő tegnap, és ezt mondta ki ma nyíltan Beth. Hailey-nek szerencséje van, amiért el tud tűnni. Mi történik a nőkkel, akik ezt nem tehetik meg? Hailey még másnap is ezen a kérdésen rágódott, mialatt a pályázatot írta a helyi állatmenhelynek. Beth délután fölhívta. Kitűzték a tárgyalás időpontját a távol tartási végzésért. Nyolc napon belül a bíróságon kell szembenéznie Dániellel. Ha a férfi nem jön el, a bíró új időpontot fog kitűzni, habár a támadást bizonyító videofelvétel láttán Beth szerint a bíró jó eséll yel aláírja a távol tartási végzést. És amint ez megvan, el kell hagynia Markot és Tonyt. — Hailey, tudnom kell, hogy elhallgatsz-e valamit — mondta Beth nyíltan. — Van valami, amit nem mondtál el Dánielről, mert félsz attól, hogyan fog Mark vagy Tony reagálni? — Nem, már mindent tudnak. - Hailey összevonta a szemöldökét. — Bár ne tudnák. Ahogy Dániel bánt velem... Egy rakás szerencsétlenségnek érzem magam. — Nem te vagy a szerencsétlen, hanem Dániel. — Bűntudatom van — mondta Hailey. — Tönkretettem az életüket. — Hailey, nem te tetted tönkre az életüket. Dániel erőszakossága nem a te hibád. Hanem az övé. Öt okold, ne magadat, és ne is Markot vagy Tonyt. Hailey jól tudta, hogy igaza van. Mégis önmagát hibáztatta. Ha nem járt volna vele... Ha korábban szakított volna... Beth megtörte néma önmarcangolását. — Akarod, hogy elhalasszuk a jövő heti találkozónkat? — Nem. Miért? — Tudom, milyen nyugtalanító az ilyesmi, Hailey. — Igen, de így még inkább segíteni akarok az alapítványodnak, és ezt grátiszban csinálom. — Nagyra értékelem az ajánlatod, de erre semmi szükség. Szándékomban állt kifizetni a béred. — Tudom, de szeretném, ha minden centet a rászoruló 235

nők megsegítésére fordítanának. - Hailey habozott. - Mihez kezdenek azok a nők, akik nem ilyen szerencsések, mint én? Bosszankodom, amiért el kell mennem itthonról, hogy biztonságban legyek. De én legalább el tudok menni. Van pénzem, hogy elrejtőzzek. Mi történik azokkal a nőkkel, akik ezt nem tehetik meg? Hogyan tudnak bármiféle normális életet élni? — A legtöbben nem tudnak - mondta Beth. - Megadtam a számát egy családon belüli erőszakkal foglalkozó segélyszolgálatnak, amikor legutóbb találkoztunk. Fölhívtad őket? Hailey megrázta a fejét, majd rádöbbent, hogy Beth nem látja a telefonon keresztül. — Nem. — Pedig nem ártana. Megadnák a tanácsadó nevét abban a körzetben, ahová átköltözöl. — Majd megfontolom. Egyelőre nem volt rá időm. - Az igazat megvallva nem hitte, hogy a tanácsadás segíthet. Akkor sem segített, amikor elvesztette a szüleit. Beth fölsóhajtott. — Rendben, nem erőltetem. Gondolom, Mark és Tony sem hagy békén. Van kérdésed? Hailey megrázta a fejét. — Nem, nagyon alapos voltál. Olyan kérdéseket is megválaszoltál, amik meg sem fordultak a fejemben. — Ez a dolgom. Biztos te is megteszed az ügyfeleidnek. Mi több, erre számítok.

236

Huszadik fejezet

Az életükben bekövetkezett változások ellenére Hailey, Tony és Mark kialakított egyfajta rutint az elkövetkező néhány nap folyamán. Már amennyire a rutin lehetséges volt egyáltalán egy sebésszel a házban és egy szabadlábon lévő pszichopata expasival odakint. Mark készített mindhármuknak reggelit. Tony többnyire munkába menet ette meg az övét. Hailey rendet rakott a konyhában, amíg Mark lezuhanyozott. Amikor végzett, Hailey vette át a helyét. Habár szerette volna beinvitálni a férfit, hogy csatlakozzon hozzá, mindig ellenállt a kísértésnek. Fél kilencre gép elé kellett ülnie. Dél körül Hailey szünetet tartott, és ebédet készített magának és Marknak. Semmi különöset. Egy salátát vagy szendvicseket. Néha csak a tegnapi vacsora maradékát melegítette meg. De jó érzés volt együtt ebédelni valakivel, még akkor is, ha csak félóráig tartott. Mark sosem próbálta elcsábítani a munkától, még néhány órára sem. Talán azért, mert őt is ugyanúgy elfoglalták a saját dolgai, mint Hailey-t az övéi; mindent el akart rendezni, mielőtt segít neki Texasba költözni. Néha bejött a műhelyből, és csak nézte a nőt. Ilyenkor Hailey becsukta a laptopot, megölelte a férfit, és a fülébe súgta, hogy szereti, majd meg- paskolta a fenekét, és visszaküldte a műhelybe. Habár Hailey máskor nem szokott dolgozni hétvégén, a nyaralás utáni első hétvégét végigdolgozta, mert neki is sok tennivalója volt még a költözés előtt. Marknak is ugyanany- nyi elintéznivalója akadt, mint neki, ezért a férfi nem pa-

237

'^1

naszkodott, amikor Hailey a szombatot és a vasárnapot is a számítógép előtt töltötte. És a két hét nyaralást követő első hétvégén Tony is ügyeletes volt a kórházban. Tony nem mindig ért haza vacsorára, és Hailey-nek hiányzott, amikor nem volt velük. De mindig telefonált, ha késett, hogy ne aggódjon érte. Hailey nem szólt az ügyfeleinek a költözésről. Nem kell tudniuk róla, és minél kevesebb ember tudja, annál biztonságosabb. Legtöbb munkakapcsolatát e-mailen vagy mobilon keresztül tartotta, miután egyszer személyesen találkozott az ügyféllel. Szerencsére Austinból szinte óránként indul járat Albuquerque-be, így ha meg kell szerveznie egy találkozót, hamar ide tud ugrani. Mindhárman megpróbálták a lehető legjobban kihasználni a rövid együtt töltött időt. Vidáman álltak hozzá. Tony azonban korántsem viselte olyan jól a közelgő elválást, mint Mark. Vajon azért-e, mert nem tudott annyi időt együtt tölteni a nővel, mint Mark, vagy mert nem tud segíteni a költözésben, Hailey nem tudta. Néha rajtakapta a férfit, amint üres tekintettel bámul ki az ablakon, vagy a falra olyan csüggedt és reménytelen arckifejezéssel, hogy Hailey legszívesebben hátat fordított volna a fájdalmának. Túl sok volt ez neki a saját szenvedése mellett. De nem hagyhatta magára a férfit. Eleget lesz egyedül, ha ő elment. Inkább átkarolta a vállát, megcsókolta a nyakát, és a fülébe súgta: — Szeretlek. Minden rendben lesz. ígérem. Ágyba bújni jó volt... amíg Hailey el nem aludt. Mark és Tony ügyesen elterelték a gondolatait a kezükkel, szájukkal, farkukkal. Hailey csak ilyenkor volt képes teljesen megfeledkezni Dánielről. Szeretkezés után viszont, amíg az álomra várt, görcsösen kapaszkodott a két férfiba, miközben erőt vett rajta a szomorúság és a csüggedés. Aztán jöttek a rémálmok. Minden éjjel.

238

Nem számított, milyen szoros volt az ölelésük, vagy milyen szenvedélyes a szeretkezés. Nem beszélt róla. Se Tonynak, se Marknak nem említette. Hiába tenné, azzal nem könnyítené meg a férfiak dilemmáját, nem űzné el a rémálmokat, és ő nem akarta tönkretenni az utolsó együtt töltött napokat. Két nappal a tárgyalás előtt Mark és Hailey ismét találkozott Bethszel. Tonynak sikerült egy órára otthagynia a betegeit, hogy csatlakozni tudjon hozzájuk. Amikor az ügyvédnő irodájában ültek, és a távol tartási végzésről beszélgettek, Hailey hálát adott az istennek, hogy Mark két évet töltött a jogi egyetemen. Örült, hogy hátradőlhet a burgundi vörös bőrfotelben, mialatt Mark és Beth megbeszéli az ügyet. Tony is feltett néhány kérdést, de ma szokatlanul csöndes volt. Amikor Beth arról kezdett beszélni, mire kell vigyázniuk a tárgyalás napján, Hailey kiegyenesedett. —Ne érkezz vele egy időben — mondta Beth. — Korán, későn vagy pontosan szokott érkezni a találkozóira? — Attól függ - felelte Hailey habozva, és Markra sandított. - Ha velem kellett találkoznia, többnyire késett. Mark megmerevedett, és Hailey a combjára tette a kezét, hogy megnyugtassa. —De az üzleti találkozóira mindig pontosan érkezett — tette hozzá Hailey. —Akkor legalább félórával korábban kellene a bíróságra jönnöd. A tárgyalás kilenckor lesz. Találkozzunk az irodámban nyolckor. Megbeszéljük, amit még kell, aztán együtt átmegyünk a bíróságra. A mobilodat itt kell hagynod. Fegyvert sem hozhatsz, még paprikasprayt sem. Van a bíróságon egy szoba, ahová be szoktam vinni az ügyfeleimet, amíg a tárgyalásra várunk. Nem kell találkoznod vele közvetlenül addig, amíg el nem kezdődik. A tárgyalás után megkérem

239

a bírót, hogy tartsa bent harminc percig, hogy legyen időd előtte kijönni az épületből. Hailey azt se tudta, mit mondjon. Félt találkozni Dániellel, félt, hogy mit fog tenni a férfi. De nem volt más mód. A távol tartási végzésért el kell mennie a bíróságra. Neki és Dánielnek is meg kell jelennie. Megkönnyebbült a tudattól, hogy Beth biztonságban bejuttatja és kihozza, és minimális ideig kell csak találkoznia Dániellel a tárgyalóteremben. —Hadd ismételjem el, hogy mindannyian célpontokká válhattok. Nem szokatlan, hogy az áldozatnak segítő barátok és családtagok maguk is áldozatokká válnak. Ezt már megtapasztaltátok, amikor Dániel megtámadta Hailey sógornőjét. Mark, Tony — fordult a nő a két férfihoz, és az íróasztal fölé hajolt -, tudom, hogy elsősorban Hailey-ért aggódtok, de magatokra is vigyáznotok kell. Hailey örült, hogy az ügyvédnő kihangsúlyozta ezt nekik. Remélte, hogy a két férfi nagyobb biztonságban lesz, miután ő elhagyta Üj-Mexikót, de erre nem volt garancia. —Megértettük — bólintott Tony. —Helyes. - Beth hátradőlt. - Van még egy utolsó kérdésem. De mielőtt felteszem, el kell magyaráznom valamit. Dániel ügyvédje minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy bemocskolja Hailey-t. Meg fogja kérdőjelezni az épelméjű- ségét, az erkölcseit, a drog- és alkoholfogyasztását, a szexuális életét. Nem igazságos, de így lesz. — Beth elhallgatott, és végignézett rajtuk, mielőtt folytatta. Mark, Tony, jobb lenne, ha most négyszemközt beszélhetnék Hailey-vel. Kimennétek egy kicsit? A két férfi kórusban válaszolt: —Hogyne. —Erre semmi szükség — mondta Hailey. - Általános iskola óta ismernek. Mindent tudnak rólam. —Biztos? — kérdezte Beth. — Ez kényelmetlenné válhat. —Persze - felelte Hailey.

240

Beth bólintott, habár látszott rajta, hogy nem győzték meg. — Jársz jelenleg valakivel? Hailey egyik kezével megfogta Mark kezét, a másikkal To- nyét, és mély levegőt vett. — Együtt vagyunk. Kapcsolatban. Mind a hárman. Nem hiszem, hogy Dániel tudja. Nem régóta tart - alig három hete. Visszafojtotta a lélegzetét, szorosabban fogta Tony és Mark kezét, és felkészült Beth reakciójára, ítéletére, rosszallására. Tony és Mark viszonzásul szintén megszorították a kezét, támogatóan és bátorítóan. Beth még csak nem is pislogott, nem vonta fel a szemöldökét, és nem esett le az álla sem. Lassan, kimérten beszélt. — Lássuk, jól értem-e, amit mondtál. — Elhallgatott egy pillanatra. - Te, Tony és Mark szerelmi kapcsolatban vagytok együtt? — Igen — felelte Hailey tiszta hangon. Beth összekulcsolta a kezét a sötét faasztalon. Összehúzott szemmel töprengett a hallottakon. Egyedül a számítógép zümmögését lehetett hallani, amíg Hailey az új problémán rágódó nőt figyelte. Végül az ügyvédnő megszólalt: — Szeretném azt mondani, hogy nem fog számítani, ha fölmerül a tárgyaláson. A valóság azonban nem ilyen biztató. Az ilyen ügyekben a bántalmazó ügyvédje mindig megpróbálja ízekre szaggatni az áldozat jellemét. Egy szokatlan életmód esetén könnyebben tud kétségeket kelteni a bíróban. Hailey-nek görcsbe rándult a gyomra. Ez nem hangzott túl jól. — Dániel tudja, hogy van valami közietek Markkal. Ezzel vádolt, amikor rád támadt? — kérdezte Beth. — Igen — felelte Hailey. — Tonyt nem is említette? — Nem, egy szóval se.

241

— Nem küldött e-mailt, SMS-t vagy üzenetet Tonyról? — Nem, a támadás óta egyáltalán nem keresett. — Ki tud még erről a kapcsolatról? Barátok, családtagok, kollégák, a pénztáros a boltban? Mark válaszolta meg a kérdést. — Hailey bátyja és a sógornője, Nikki. Meg Nikki bátyja és húga. — A környéken laknak? — Nem — felelte Hailey. - Texasban élnek. — Tudja még valaki más? Mindhárman megrázták a fejüket. — Nem — felelte Mark. — Titokban tudnátok tartani? Ne szóljatok senki másnak, és gondoskodjatok arról, hogy Hailey családja is titokban tartsa. Senki sem szólalt meg. Hailey Tonyról Markra nézett. — Ha így biztonságban leszünk, persze, titokban tartjuk —mondta határozottan. Még ha nem is tetszik nekik, meg tudják tenni. Még mindig könnyebb lesz, mint a bátyja előtt titokban tartani. Beth komoran bólintott. — Tony, nem fogsz ennek örülni, de nem akarom, hogy jelen légy a bíróságon. Tony mondani akart valamit, és eltökélt tekintetéből ítélve ellenkezni akart, Beth azonban fölemelte a kezét, hogy elhallgattassa. — Tudom, hogy nehéz. Gondolj arra, amikor egy beteged szülője a kórházi váróteremben járkál föl-alá, mialatt te a gyereket műtöd. Most te vagy a szülő. Én vagyok a sebész. Hailey a beteg. Mark lehet az aneszteziológus, mivel Dániel már tud róla. Te itt maradsz az irodámban. Ha nem látnak, nem gyanakodnak rád. Se Tony, se Mark nem tűnt boldognak ennek hallatán. Mindketten a fogukat csikorgatták. Hailey ezt meg tudta állapítani abból, ahogy megfeszült az állkapcsuk.

242

Beth Hailey szemébe nézett. — Te mit gondolsz erről? Hailey bűntudattal teli pillantást vetett Tonyra, mielőtt válaszolt. — Szerintem igazad van. Nekem se tetszik, de megértem. A szeme sarkából látta, hogy Tony az órájára pillant. — Öt perc múlva érkezik egy betegem. - A férfi fölállt, és kezet nyújtott Bethnek. — Köszönjük a segítséged. Pénteken találkozunk a tárgyalás előtt. Beth megrázta a kezét. — Sajnálom. Tudom, milyen nehéz ez most neked. — Ugye végeztünk? - kérdezte Hailey. Beth azt felelte: — Persze, hacsak nincs még valami, amit el akarsz mondani nekem. — Nincs, ez minden. - Hailey meg akarta fogni Tony kezét, de nem tette. Titkolniuk kell a kapcsolatukat. Egyszerűen annyit mondott: — Kikísérlek. — Ezután fogja megbeszélni Bethszel a pályázatírást. - Beth, mindjárt visszajövök. Tudsz várni pár percet? — Persze. Csak nyugodtan — felelte a nő. Mark kikísérte őket a liftig, anélkül, hogy hozzáért volna Haileyhez. Az ilyesmi szokatlan volt tőle. Amikor becsukódott a liftajtó, Hailey odafordult hozzá. — Jól vagy? Mark átnézett a feje fölött Tonyra, és a másik férfihoz beszélt, figyelmen kívül hagyva Hailey-t, mégis megválaszolva a kérdést. — Nem tűnik helyesnek. — Csak néhány óráról van szó - mondta Tony. — Ennél azért többet jelent — ellenkezett Mark. — Igen, valóban. — Ma este is ügyelsz? — Nem.

243

— El kell intéznem néhány dolgot. Együtt tudsz maradni Hailey-vel? — Nem akarok... Mark félbeszakította. — Tudom, hogy nem akarod, de szükséged van rá. Mit nem akar Tony? És mire van Mark szerint szüksége? Hailey utálta, hogy olyan jól megértik egymást félszavakból is. Tony hosszan, kimerültén felsóhajtott. — Ma este megbeszéljük. Istenem, mennyire unta már ezt a mondatot. „Ma este megbeszéljük.” Miért nem lehet a kapcsolatuk többi része ugyanolyan könnyű, mint a szex? Kinyílt a liftajtó, és némán végigsétáltak a folyosón, majd át a várótermen. Amikor kiléptek a ragyogó napsütésbe, Hailey megremegett az erős, hideg szélben, ami a magas épületek közt süvített. Ideje volt elválniuk — Tony a kórházba megy, Hailey pedig vissza Bethhez. Nem szívesen vált el Tonytól, de nem volt választása. A férfinak találkozója volt egy páciensével, és csak a halál tarthatja vissza attól, hogy elmulassza. Hailey a férfi hátát nézte, ahogy Tony elsétált. Lehajtott fejjel, görnyedten lépkedett. Még a léptei is nehezebbek voltak, mint máskor. A metsző hidegre fittyet hányva Hailey addig követte a tekintetével, amíg a férfi be nem fordult a sarkon, és el nem tűnt a szeme elől. Amikor Tony aznap este hazajött, az arca fáradt és elgyötört volt. Mark odanyújtott neki egy sört, Hailey pedig a reggelizőpulthoz vezette, és a vállánál fogva lenyomta az egyik bárszékre. Markkal zöldséges tésztát és fokhagymás kenyeret tálaltak fel, amit ők maguk készítettek, majd Tony mellé ültek. Mindhárman az ételt bámulták. Mennyei illata volt, Hailey azonban nem volt éhes. — Rendben — mondta. - Beszéljük meg.

244

Mindkét férfi hallgatott. Tony, tudod, hogy Mark nem hagyja, hogy bármi rossz történjen velem. - Igen. - A tárgyalás után egyenesen visszajövünk hozzád. - Tudom. Ha Dániel nem szerez rólad tudomást, nagyobb biztonságban leszel, miután elmentem. - Tudom. Akkor miért rágódsz még ezen? Annyira nem jellemző rád. A férfi kemény tekintettel, feszült hangon válaszolt. Mark nyilvánosan a magáénak követel. Én ezt nem tehetem meg. Ejha! Hailey nem tudta, mire számított, de az biztos, hogy nem erre — nem a vérző szívű liberális és komcsi szeretőjétől. - „Magáénak követel”? Ugye csak viccelsz? Tony Hailey-re bámult, de nem felelt. Ez szokatlanul primitív hozzáállás tőled — tette hozzá a nő. - Micsoda meglepetés! — mondta a férfi szarkasztikusan. Hát, szerintem jobb, ha ezt nélkülem oldjátok meg — mondta Mark, és fölpattant a bárszékről. - Mit képzelsz, hová mész? - kérdezte Hailey. Mark könyörögve Tonyra nézett. Nem az ő problémája — mondta Tony. — Hanem az enyém. Szükségetek van egy kis időre együtt — mondta Mark. — Nekem különben is dolgom van. Hailey nem vitatkozott. A férfinak valószínűleg igaza van. Azóta nem volt kettesben Tonyval, amióta átköltöztek Mark házába. Miután Mark elment, Hailey halkan megszólalt: Tudod, hogy máris hiányzol. Nem akarlak itt hagyni. Szeretlek.

245

Tony felsóhajtott. — Ez sokkal bonyolultabb, mint vártam. — Dániel miatt? — Nem. Dániel veszedelmes, de ő nem befolyásolja az érzéseimet irántad. És Mark iránt. Dániel csupán rávilágított a nehézségekre, melyek együtt járnak ezzel az érzéssel. - Habozott. - Amikor belevágtunk, minden rólad szólt. Arról, hogyan szerethetünk egyszerre mindketten. Most viszont ennél többről van szó. — Mindhármunkról. — Aha. Hailey gyengéden elmosolyodott. — Már akkor hármunkról szólt, amikor elkezdtük. Beszéltünk is róla. Emlékszel? Megbeszéltük, mielőtt elkezdtük, és aztán ismét, miután megcsókoltátok egymást Markkal. — Igen, de meg sem fordult a fejemben, hogy el kell rejtenem az érzéseimet, miután elmondtuk Jake-nek. Tudtam, hogy lesznek, akik nem fogják elfogadni a kapcsolatunkat, de azt nem hittem, hogy rejtőzködnünk kell. — Egyikünk se számított arra, hogy bíróságon végezzük, ahol ítélkezni fognak fölöttünk. — Azért ma megleptél. Hailey pislogott. — Hogyhogy? — Amikor beszámoltál rólunk Bethnek. Igaz, nem számítottam rá, hogy a szerelmi életedről fog kérdezgetni. De még csak nem is hezitáltál. — Zavar, hogy elmondtam neki? — Nemcsak hogy nem, hanem épp ellenkezőleg! De én tényleg azt hittem, hogy neked ez nehezebb lesz. Hailey megpróbálta felvidítani Tonyt. — Két férfi lesi minden kívánságomat — szexuális, testi és érzelmi vágyaimat. Mi ebben a nehéz nekem? Azt leszámítva, hogy nem tudom begombolni a farmerom anélkül, hogy

246

behúznám a hasam. Azt hiszem, társaságban többet eszem. Arról nem is beszélve, hogy Mark remekül főz. Működött. Tony arca felderült, és felcsillant a szeme. Igen, erre előre felkészült. Gondolta, hogy a gyomrodon át vezet a szívedhez az út. Hailey kuncogott. Okos ötlet volt, de már azelőtt beleszeretett Markba, hogy a férfi megtanult volna főzni. - Ebben tévedett. Tudom, de én nem szólok neki. — Tony mosolya száműzte a fáradtság ráncait a szája körül. - Sokat gyakorolt rajtam, úgyhogy inkább nem ábrándítom ki. Hailey-t meglepte saját kirobbanó nevetése. Hogy az elmúlt hét történései után még bármit mulatságosnak tud találni. Meglepte, hogy arra vágyik, hogy a férfi beléhatoljon... most azonnal. Hosszan bámult Tonyra. Úristen, milyen jóképű! Az ajka érzéki, és Hailey csak erre tudott koncentrálni. Közben a másik mosolya kiszélesedett. Tekintete ellágyult. Akarod, hogy kihagyjuk a vacsorát, és hivatalosan a magadénak követelj? — kérdezte Hailey. Tony mosolya még szélesebb lett. - Imádom, amikor olvasol a gondolataimban.

2

47

Huszonegyedik fejezet

Hailey egy mobiltelefon csörgésére ébredt. Még sötét volt. Mark az egyik oldalán feküdt, Tony pedig a másikon. Egyik karja Tony hasán pihent, lába a férfi combja között. A csörgés Tony oldaláról érkezett. Hailey fölemelte a fejét, és az ébresztőóra kijelzőjére meredt: 4: ] 4. Két órán belül el kell készülnie a tárgyalásra. - Munka - mondta Tony halkan. — Feküdj vissza aludni. Azt hittem, Jen ügyel - suttogta, habár nem hitte, hogy Mark még alszik. — Igen, de néha szükség van még egy sebészre. Hailey kelletlenül hagyta, hogy a férfi elforduljon, és fölvegye a telefont. Tony fölállt, és a fürdőszoba felé indult, és becsukta maga mögött az ajtót. Hailey félálomban hallotta a férfi halk hangját. Valószínűleg be kell mennie a kórházba, ami azt jelenti, hogy még a tárgyalás alatt is műteni fog. Ez jó hír. Legalább nem Beth irodájában kell várakoznia. Kinyílt a fürdőszoba ajtaja, és Hailey odalesett a sötétben. Tony átszelte a szobát, és fölé hajolt, kék farmert és pulóvert viselt. Gyengéden megcsókolta. - Vár rám egy beteg. Hailey álmosan elmosolyodott, és megérintette a férfi borostás arcát. Még arra se volt ideje, hogy megborotválkozzon. — Felhívunk, ha vége a tárgyalásnak. — Légy óvatos. Ne feledd, hogy szeretlek — mondta Tony.

248

Én is szeretlek - felelte Hailey, és ismét megcsókolta a férfit. Mark halkan, az álomtól reszelős hangon közbeszólt. - Óvatosak leszünk. Ne aggódj. Ahogy Tony a hálószoba ajtaja felé indult, Mark hangosabban utánaszólt: - Hívj fel, ha kijöttél a műtőből! Tony meg sem fordult, csak intett a kezével. Amikor elment, Mark a mellkasára húzta Hailey-t. A légzése máris lelassult. Hogy tud ilyen gyorsan visszaaludni? Tony még ki sem lépett az ajtón. Egy durranás, ami puskalövésnek hangzott, riasztotta fel Hailey-t, és ő összerezzent. - Mi van? - kérdezte Mark álmosan. - Hallottad? — suttogta Hailey idegesen. A férfi megérezhette a pánikot a nő hangjában. Felült. - Mit hallottam? - Úgy hangzott, mint egy lövés. Mark hangos puffanással a padlón termett. Kihúzta az éjjeliszekrény fölső fiókját, és megragadta a fegyverét. Azonnal kibiztosította. Itt várj! Ne gyere ki a szobából! Ne menj az ablakhoz! Ne kapcsold fel a lámpát! Megértetted? Meg sem várta a nő válaszát, aki egyébként'is túlságosan megrémült ahhoz, hogy beszéljen. Mark átszelte a szobát, útközben lehajolt a nadrágjáért, de nem állt meg, hogy fölvegye. Hailey alig mert lélegezni, amíg várt. Vajon mit csinálhat a férfi? Meddig kell várnia? Követni akarta, hogy megbizonyosodjon róla, hogy biztonságban van. Tony eljutott az autójáig? Már úton van a kórházba? Biztonságban van? Az ágy szélére mászott, képtelen volt tovább nyugton maradni. Mark kiáltását hallotta.

249

Hívd a 911-et! Szólj nekik, hogy Tonyt meglőtték. Mentőre van szükségünk. Tony? Édes istenem, Tony. Hailey fogta a telefont, az ujjai annyira remegtek, hogy elejtette, mielőtt be tudta volna ütni a számot. Ismét fölvette, és szorosan a markába szorította. — Mentőszolgálat. Miben segíthetünk? A pániktól Hailey hangja elvékonyodott. - Meglőttek egy férfit. Mentőre van szükségünk. — Küldök segítséget. Mi a neve? — Hailey Anderson — sikoltotta. Édes istenem, csak Tonyt ne. Talán... - Mi történt, Ms. Anderson? Nem tudom - kiáltotta Hailey, miközben a ruhái után kutatott. Hol van a köntöse? — Lövést hallottam. A barátom kiment, hogy megnézze, és azt mondta, hívjak segítséget. Tonyt meglőtték. - Fölkapott egy pulóvert a földről. Markét. — Hölgyem, kérem, őrizze meg a nyugalmát. Nem volt könnyű fölvenni a felsőt a telefonkagylóval a fülén, de megoldotta. A „nyugalmát” viszont képtelen volt megőrizni. A pulóver ujjába dugta a karját, és még mindig mezítláb kinézett a hálószobából. Mark eltűnt, a bejárati ajtót becsukták. - A támadó még a helyszínen van? - Nem tudom. Nem tudom - szipogta. — Hány éves az áldozat? Tony kora? A kora. Ugyanannyi, mint a bátyja. - Harminchat. — Köszönöm, hölgyem. — Jön valaki? Jön a mentő? — Igen, hölgyem. El tudja mondani, mi történt? Nem tudom. Távol tartási parancsot kértünk a volt párom miatt. A barátom orvos. Éppen hívták, hogy be kell mennie a kórházba.

250

— Hol van most, hölgyem? Édes istenem, mi Mark címe? Nem jutott eszébe. Sosem küldött neki levelet. — Nem jut eszembe a cím. — Nem, hölgyem. Tudjuk a címét. A segítség már úton van. Úgy értem, hol tartózkodik az áldozathoz képest? — Bent vagyok a házban. Nem tudom, hol van Tony. Megnézem. Megpróbálom megkeresni — mondta, és a nappalin keresztül a bejárat felé indult, figyelmen kívül hagyva Mark utasításait, hogy maradjon egy helyben. — A támadó még a helyszínen van? — Nem tudom. — Hailey az ajtó bal oldalán lévő hosszú, keskeny ablakhoz lépett, és kilesett rajta. A biztonsági fények olyan vakítóan világítottak, mintha fényes nappal lenne odakint. Gyorsan körülnézett az udvaron. Megvan! Mark a garázs felől jött át az udvaron, egyik karjával Tonyt támogatta. Tony dzsekije nyitva volt, szürke pulóvere jobboldalt véres volt. — Vérzik! Istenem! Annyira vérzik! — Hölgyem, nyugodjon meg! — Istenem, istenem, istenem! — sikoltotta Hailey, miközben ujjai az ajtózárral babráltak. Ki kell nyitnia a zárat és kitárni az ajtót. Csak. Kinyitni. Az. Istenverte. Ajtót. El kell jutnia Tonyhoz. — Hölgyem, mi történik? — Hol van a mentő? Segítségre van szüksége! Hol van az istenverte mentő? - kiáltotta Hailey, és kirohant az ajtón. — Hailey! Mi az ördögöt művelsz! - kiáltott rá Mark. - Menj... Ismét lövések dördültek. Ezúttal kettő. Bárki lőtte meg Tonyt, még mindig odakint van. Mark eleresztette Tonyt, és megpördült. Hailey behúzott fejjel visszarohant a házba. Még két lövés. Istenem, mi van, ha Markot is meglőtték? — Hölgyem, lövéseket hallok? — Igen — kiáltotta Hailey.

251

— Eltaláltak valakit? Nem tudom, nem tudom! — zokogta a nő. Kilesett az ajtó mögül. Mark megpróbálta fölemelni Tonyt. — A házban vagy a házon kívül lőttek? Hailey végignézett a verandán. — Odakint. — Hölgyem, maradjon a házban, amíg ki nem ér a rendőrség, hogy elfogja a támadót. Segítenem kell nekik - vitatkozott Hailey. Mark közben talpra állította Tonyt, és próbálta bevonszolni a házba. — Hölgyem, a rendőrség öt percen belül kiérkezik. Már úton vannak. Várja meg a hatóságot. — Nem tehetem — zokogta Hailey. — Az én hibám. A volt pasim az. Tudom, hogy ő az, csak ő lehet. Miért lőné le bárki más Tonyt? Nem hagyhatom, hogy miattam meghaljon. Tony elekor fölnézett, és Hailey látta az arcát. Nyitva volt a szeme, az arckifejezése fájdalmat tükrözött. Mégis sikerült nagy erőfeszítés árán megszólalnia. - Menj be. Zárd be az ajtót. Na persze. Hailey lehajolt, remélve, hogy így nehezebb célpont lesz, és Tonyhoz szaladt. A diszpécser tovább beszélt, próbálta rávenni Hailey-t, hogy menjen vissza a házba, Hailey azonban nem hallgatott rá. Tony fájdalmas tekintetébe harag vegyült. Amikor Hailey odaért mellé, a férfi másik oldalára állt, Markkal átellenben, vállát Tony karja alá dugta, majd átkarolta a derekát. Tony teste hideg és nehéz volt, de erős. — Dániel az — mondta feszülten Mark. Tony felnyögött. - Hailey... - Ne aggódj — mondta Mark. - Majd én behozom. - Tony, hol sérültél meg? - kérdezte Hailey. - Oldalt - lihegte a férfi.

252

Hailey hallotta a szirénákat, egy egész kórust, távolról, de egyre hangosabban. Vigyük be, ahol meleg van - mondta Mark. - Aztán megtesszük, amit tudunk, amíg ki nem ér a mentő. Odabent, a bejárati ajtó előtt lefektették a földre. Amíg dolgoztak, Hailey beszámolt Tony állapotáról a diszpécsernek. - Az oldalán lőtték meg. Magánál van. - Nem jött ki a golyó - nyögte Tony. Hailey elismételte a diszpécsernek. Mark fölkapcsolta a villanyt, és hozott egy takarót. Tony arca falfehér volt, a pulóvere és a dzsekije teljesen átázott a vértől. Ami nem jó jel. Nagyon vérzik — mondta Hailey a diszpécsernek, és megpróbált nyugodtnak tűnni Tony kedvéért. - Nem komoly — nyögte Tony. - Csak fáj. Na persze. - Ne aggódj — mondta Hailey. — Már úton van a segítség. A szirénák egyre közeledtek. Már nem tart sokáig. Hailey a sebre nyomta a tenyerét, próbálta lelassítani a vérzést. A vér meleg volt és csúszós. Édes istenem. Tony vére az, és rengeteg folyt ki Hailey ujjai közül. Mark letérdelt mellé, és betakargatta Tonyt. Sikerült föl rángatnia magára a nadrágját, de a lába és a mellkasa még mindig meztelen volt. Véres volt a keze, a karja, a mellkasa és a hasa is. Még mindig nála volt a fegyver. Mark, megsérültél? — kérdezte Hailey, mert nem tudta megállapítani, kié a vér. Mi történik, hölgyem? — kérdezte a diszpécser. — Ki van ott magával? - Nem. Engem nem talált el - felelte Mark. - Védd meg... Hailey-t — nyögte Tony. Dániel halott — mondta Mark halkan és nyugodtan, vigasztalóan. — Vagy legalábbis jó úton jár afelé. 2

53

Tony pupillája kitágult. Aztán az arca ellazult, és lecsukódott a szemhéja. Az udvart megtöltötték a szirénák és a villogó fények. — Tony! Tony, ébredj! — sikoltotta Hailey. A férfi szemhéja megrebbent, de nem nyílt ki. — Csak pihenek — suttogta. — Hölgyem, ki van ott magával? — kérdezte a diszpécser. — A barátom. — Nem, nem Tony. Hallottam egy másik hangot is. — Mark - mondta Hailey, miközben két mentős gyengéden eltolta az útból. — Itt van a mentő. — Kinézett az ajtón. Az udvar zsúfolásig megtelt. Megérkezett a segítség. — És a rendőrség. — Hagyom, hogy beszéljen velük — mondta a diszpécser. — Köszönöm. A mentősök gyorsan és hatékonyan felmérték Tony állapotát, és stabilizálták. Mark beszélt a rendőrökkel, majd két rendőr a garázs felé indult. Mark csatlakozott Hailey-hez, magához ölelte, és az állát a nő fején nyugtatta. — Hiszen te reszketsz — mondta. — Menj, öltözz föl. Hailey megrázta a fejét, és Tonyt bámulta, mintha életben tudná tartani a tekintetével. A férfi behunyta a szemét, de a mentősökhöz beszélt. — Nem hagyhatom itt. Meg fog gyógyulni? — Rendbe jön. Nem mehetsz be a kórházba félmeztelenül. Öltözz fel, hogy bemehess vele a mentővel. Én nem mehetek. Válaszolnom kell a kérdéseikre. Hailey lába meztelen volt Mark pulóvere alatt. A férfinak igaza volt. — Ms. Anderson? Hailey fölkapta a fejét az ismerős női hangra. Lujan rendőrnő állt az ajtóban, tagbaszakadt társa mögötte állt. Hailey megörült a nőnek. Lujan ismeri az előzményeket. — Fel kell tennem néhány kérdést, Ms. Anderson. Hailey visszafordította a tekintetét Tonyra, de bólintott.

— Éppen föl akartam öltözni. Sietnem kell, hogy bekísérhessem a kórházba. Kelletlenül otthagyta Tonyt, és a rendőrnővel bementek a hálószobába. Amíg Hailey lemosta az alvadt vért a kezéről, és felöltözött, felidézte a rendőrnek, hogy mi történt. Mielőtt végeztek, Hailey visszavezette Lujant a nappaliba. Görcsbe rándult a gyomra, amikor észrevette, hogy Tony már nincs ott. Fölkapta a kabátját a kanapéról, és kiszaladt a házból. A mentősök éppen berakták Tony hordágyát a kocsiba. Hailey keresztülrohant az udvaron, és pánikba esett, hogy elmennek nélküle. — Várjanak! Magukkal megyek! Az egyik mentős a vezetőfülke felé intett. — Elöl utazhat. — Tony mellett akarok maradni. — Sajnálom, hölgyem. Szabályellenes. Elöl utazhat, vagy követhet minket később. Mark megfogta a kezét, és a mentőautó elejéhez vezette. — Hívj fel, ha már tudsz valamit - mondta, és besegítette Hailey-t az utasülésre, majd becsatolta az övét. — Én is utá- natok megyek, amint tudok. — Ugye nem kerülsz bajba? — Hailey nagyot nyelt. — Amiért megölted Dánielt. — Önvédelem volt. Ne aggódj. Vannak felvételeink. Emlékszel? A biztonsági kamerák. Amikor a sofőr beült a volán mögé, Mark gyors csókot nyomott Hailey arcára, majd becsukta a kocsiajtót. Hailey hátrafordult, hátha látja Tonyt, de a férfi fejét eltakarta a mentős, a testére pedig takarót terítettek. A sziréna felharsant, ahogy a mentőautó elindult Mark házának udvaráról a kavicsos úton. Hailey próbálta túlkiabálni a sziréna harsogását, hogy a sofőr hallja, amit mond. — Jól van? Rendbe fog jönni?

2-55

A vezető az útra koncentrált, miközben átszelte a kora hajnali, gyér forgalmat, és válaszolt. — Ne aggódjon, hölgyem. Dr. Adamo rendbe jön. Gondoskodunk róla. — Hála az égnek - suttogta Hailey. — A traumatológusok tudnak az érkezéséről. Már várják. Amikor megérkeztek a sürgősségi bejárathoz, Hailey már ki is kapcsolta az övét. Kiugrott a kocsiból, és a mentő hátuljához szaladt. A kórházi személyzet, zöld műtősruhában, már nyitotta is az ajtókat. Az egyik mentős elhadarta Tony állapotát a baleseti sebészeknek, miközben begurították a hordágyat a kórházba. Hailey megkönnyebbülten látta, hogy Tony még mindig magánál van. Ez jó jel. Az utána következő percek elhomályosultak az emlékezetében. Hailey Tony arcára összpontosított, miközben követte a hordágyat a kórházon keresztül, amilyen közelről csak tudta. Amikor begurították a férfit a vizsgálóterembe, valaki megérintette a karját, és azt mondta: — A váróteremben várhat. — Nem maradhatok mellette? — kérlelte Hailey. Tony nem halhat meg, ha mellette marad. Igaz? A mentős, aki behozta őket, azt mondta: — Dr. Adamo azt szeretné, ha a hölgy mellette maradhatna, amíg be nem viszik a műtőbe. A nő szigorúan bólintott. — Rendben, csak ne legyen láb alatt. Hailey összehúzta magát, és Tonyt nézte, akinek az ágyát körülvették az orvosok és nővérek. Senki sem esett pánikba, nyugodt, célratörő munkájuk láttán Hailey is megnyugodott kissé. Amikor a dolgok kezdtek lelassulni, az egyik orvos odalépett Hailey-hez. Nem volt magas ember, ugyanakkora lehetett, mint Hailey, és valószínűleg nem is nyomhatott többet, mint ő.

256

— Hailey? - kérdezte. — Igen? — Dr. Mills vagyok. Néhány perc múlva bevisszük Tonyt a műtőbe. Ki kell vennünk a golyót. Úgy tűnik, nem sérült meg fontosabb szerv, de azért meg kell néznünk. Ha kijön a műtőből, és bevisszük a kórterembe, kijövök önhöz a váróba, és beszélünk. — Akkor nem fog... — Hailey megkönnyebbülten elsírta magát. Az orvos gyengéden elmosolyodott. — Rendbe jön. A kórház nem engedheti meg magának, hogy elveszítse. Ha szeretné, mellette maradhat, amíg be nem visszük a műtőbe. Egyre csak azt kérdezgeti, hogy maga jól van-e. Nem hiszem, hogy hisz nekem, amikor azt mondom, hogy igen. Látnia kell magát. Mark után is érdeklődött. — Mark nincs itt. Otthon kellett maradnia, hogy beszéljen a rendőrökkel. — De nem sérült meg? — Nem. A férfi Tony ágya felé intett. — Mondja el neki. Amikor Hailey odaért Tony mellé, a férfi szeme csukva volt. A ruháit levágták róla. Takarók és kötések borították a testét, néhány testrésze kilátszott. Gépekre, csövekre és oxigénre kötötték. Hailey megfogta a kezét, és megszorította, Tony pedig megpróbálta kinyitni a szemét. — Meg... sérültél? — kérdezte gyenge, reszelős hangon. — Nem, egy karcolás sincs rajtam — felelte Hailey, és próbált vidámnak tűnni. — Mark is jól van. Maradnia kellett, hogy beszéljen a rendőrökkel, különben ő is itt lenne. — Helyes — mondta Tony, és ismét lecsukódott a szeme. Ne... aggódj. - Mély levegőt vett. — Mills... a legjobb. Dr. Mills kuncogni kezdett Tony ágya mellett.

257

— Talán nem a legjobb, de elég jó egy austinihoz képest. Tony elárulta magának, hogy szétrúgja a seggem, ha nem tájékoztatom önt folyamatosan az állapotáról? Hailey tágra nyílt szemmel megrázta a fejét. Tony tényleg nem festett túl jól. Hogy tréfálkozhat velük dr. Mills? — Na igen, az orvosok a legrosszabb betegek. Már megszokták, hogy az övék az irányítás. - Dr. Mills bátorítóan rámosolygott Hailey-re. - Hé, rendbe fog jönni. Most éppen nem tudja szétrúgni a seggem, de garantálom, hogy néhány nap múlva már egyikünk se lesz biztonságban. Persze, any- nyira nem lesz kemény, amint az A&M, amikor szétrúgták az austiniak seggét hálaadáskor. — Maga is az austini egyetemen tanult? — Igen, hölgyem. Az 1994-es évfolyamba jártam. — A fenébe - szaladt ki Hailey száján, mert hirtelen eszébe jutott Tony betege. - Felhívták a kórházból. Éppen ide indult, mielőtt lelőtték. Várja egy betege. Dr. Mills felvonta a szemöldökét. — Melinda! — szólt hátra egy magas, vékony, vörös hajú nőnek. — Hívja fel Jennifer Medinát. Szóljon neki, hogy Tony ma reggel senkit sem fog megműteni. De azt is tegye hozzá, hogy jól van. Nem akarom, hogy még ő is idejöjjön a seggemet rugdosni. Melinda fölnevetett. — Pedig megtenné. Tonynak mozgott a szája. Hailey közelebb hajolt hozzá, hogy hallja, mit mond. — Ne - suttogta. - Mark... telefonált. — Mark fölhívta Jent? — kérdezte Hailey, hogy biztos legyen benne. — Igen - lehelte Tony. Mark biztos akkor telefonált, amikor ő öltözködött. Hailey fölnézett az orvosra. — Azt mondja, Mark már fölhívta Jent.

258

Nem számít. Ha nem szólunk neki, hogy mi folyik itt, akkor még vele is meg kell birkóznom. - Kész a műtő, dr. Mills - szólt Melinda. - Rendben. Kész vagy, Tony? Tony csukott szemmel grimaszolt. Mire észbe kapsz, már a kórteremben lábadozol. Hailey, elkísérhet a műtőig. Útközben megmutatom, merre van a váró. - Köszönöm - mondta a nő halkan. Tony kezét fogta, amíg végiggurították a folyosón a zárt ajtókon át, melyeket dr. Mills egy belépőkártyával nyitott ki, majd be a liftbe, onnan pedig ki egy másik folyosóra, és újabb ajtókon át. Itt elválunk, Hailey. Menjen végig azon a folyosón egyenesen, majd jobbra fordul, és balra lesz a váró. Tony, Hailey most elmegy, hogy bemehessünk a műtőbe. Dr. Mills intett Hailey-nek. Hailey lehajolt, és megcsókolta Tonyt. Hamarosan találkozunk. Addig viselkedj. Rendben? nyögte. A férfi ajka erőtlenül mozgott. Hailey nem akarta elengedni a kezét, pedig muszáj volt. Nézte, amint eltolják a hordágyon, amíg el nem tűnik az újabb zárt ajtók mögött. Azokhoz az ajtókhoz neki nem volt kulcsa. Elvánszorgott a váróterembe. Félig megtelt olyan aggodalmas arcú emberekkel, mint ő maga, néhányan mobilon beszéltek. Balra egy lapos képernyős tévében a huszonnégy órás hírek mentek. Föl kell hívnia Markot. Hátranyúlt a farzsebébe a telefonjáért. Nem volt ott. Megnézte a kabátzsebében is, de az is üres volt. Nem volt nála a táskája, sem a mobilja — még csak eszébe sem jutott, hogy magával hozza őket. Körbepillantott a helyiségben, hátha talál egy telefont. A sarokban volt egy. Öreg, bézs színű, vezetékes telefon. Ne

259

héz volt elhinni, hogy valaki még gyártja ezeket. Vagy talán nem. Talán már antik darabnak számít. Leült a telefon mellé, fölkapta az ócska, túlméretezett kagylót, és felhívta Mark mobilját. A férfi fölvette az első csöngés után. — Hogy van Tony? — A műtőben van. Az orvos szerint a lövés nem talált el fontos szervet, de megnézi, amikor kiveszi a golyót. Azt mondja, rendbe jön — hogy néhány napon belül seggeket fog szétrúgni. — Hailey ezt azért maga sem hitte el. - Te hol vagy?^ — Épp most végzünk a rendőrökkel. Vannak még kérdéseik, de azt mondják, várhat, amíg Tony jobban lesz. — Értesítenünk kell Tony szüleit. Nekem nincs meg a számuk. Neked? — Megvan, felhívom őket, ha te meg felhívod a bátyád. — Mennyi most az idő Texasban? — A pokolba is, én még azt se tudom, itt mennyi az idő. Hailey még az óráját se vette föl. Se telefon, se óra, se táska. Körülnézett a váróban. A tévé. A jobb alsó sarokban. — Fél hat? — hitetlenkedett Hailey. Mintha egy egész élet telt volna el azóta, hogy fölébredtek Tony telefonjára. Pedig csak egy óra és tizenöt perc. — Jól van — mondta Mark. — Halasszuk el Jake-et. Semmi szükség ilyen korán fölverni őket Nikkivel. — Mark, behoznád a táskámat és a mobilomat? Mark nem válaszolt azonnal. — Ott vagy még? — kérdezte Hailey. — Aha. Csak próbálom kitalálni, melyik cipőm illik a táskádhoz. — Fogd be! A férfi fölnevetett. — Hamarosan találkozunk. — Szeretlek - suttogta Hailey, és próbált nem sírni.

260

— Én is szeretlek, kedves. Ne sírj. Tudod, hogy azt nem bírom elviselni. Várd meg, amíg Tony kijön a műtőből. Rendben? — Persze. Rendben.

Huszonkettedik fejezet

Harminc perccel később Mark besétált a váróterembe, egyik kezében Hailey táskájával, a másikban a saját telefonjával. Melegítőnadrágját kék farmerre cserélte, és fekete pólót meg kék flanelinget vett föl. Hailey megkönnyebbült, amikor megpillantotta a férfit. Mark leült mellé, az ölébe tette a táskáját, átkarolta a vállát, és olyan szorosan ölelte magához a nőt, amennyire csak tudta a várótermi székek fémkarfái közt. — Van valami hír? — kérdezte. Hailey megrázta a fejét. — Még nincs. — Nem tudod, meddig tarthat a műtét? Hailey egész idő alatt nem vette le a szemét a váróterem ajtajáról, annyira várta már az orvos híreit. — Nem mondták, én meg elfelejtettem megkérdezni. Sajnálom. — Nincs miért sajnálkoznod. Nagyon bátran viselkedtél. Tony szülei tíz körül érkeznek. Megígértem nekik, hogy kimegyek eléjük. — Addigra végeznek a műtőben, igaz? — Remélem. Szeretnék jó hírekkel szolgálni nekik. — Elmondtad nekik, ki lőtte meg? — Nem, nem kezdtem el részletezni. Majd ha ideérnek. — Utálni fognak engem. — Miért? Nem te lőtted meg. Még ha te tetted volna is,

262

Tony szülei akkor is sokkal jobb arcok ennél. Ők senkit sem utálnak. - Mark, ez az egész az én hibám. Nem szabad többet magadat vádolnod. Te semmi rosz- szat nem tettél. Dániel lőtte meg Tonyt. Nem te. -De... - Nincs de. Örüljünk, hogy nem téged talált el. - Bár úgy lett volna. Ö engem... - Sosem fogom tudni megértetni veled, igaz? Hailey nem válaszolt. Mardosta a bűntudat és a Tony iránti aggodalom. Mark felsóhajtott. - Ettél már valamit? - Nem vagyok éhes. Igen, de sokkal gyorsabban vág az eszed, ha nem üres a gyomrod. - Ha most eszem valamit, rosszul leszek. - És mit szólnál egy üdítőhöz? Később, talán. Dániel tényleg meghalt, vagy csak azért mondtad, hogy megnyugtasd Tonyt? - Tényleg meghalt. Hullazsákban van. Hailey-nek görcsbe rándult a gyomra. Dániel meghalt. A férfi, akivel tizennyolc hónapig járt, halott. Megcsókolta, megfogta a kezét, átölelte... és szeretkezett vele. Vagy legalábbis azt hitte, hogy az szeretkezés volt. És alig egy hónappal a szakítás után a férfi halott. Ha Mark nem ölte volna meg, valószínűleg már mindhárman halottak lennének. Nem tudott megkönnyebbülni, mert még mindig nem volt benne biztos, hogy Tony nem csatlakozik Dánielhez. És mindez miatta történt. Annyira sajnálom — suttogta. — Annyira nagyon sajnálom. - Hailey, nem a te hibád. Te semmi rosszat nem tettél. A férfi nem beszélt többet, csak némán csatlakozott a nő várótermi virrasztásához. Valahányszor lépéseket vagy han

263

gokat hallott a folyosóról, Hailey fölegyenesedett. Amikor látta, hogy nem az orvos az, visszahanyatlott a székre, és Mark vállára dőlt. Néhány percenként, olykor gyakrabban, megnézte az órát. Föl-alá járkált. Leült. Próbálta nézni a híreket, de Tony hamuszürke arca és véráztatta inge eltakarta szeme elől a bemondó kellemesen komoly arckifejezését és nyakkendős öltönyét. Hailey föl-alá járkált. Leült. Ismét föl-alá járkált. Mark a nőt és az ajtót figyelte. A telefonjával babrált. Amikor csörögni kezdett, Hailey leült mellé. — Itt Mark. — Elhallgatott, amíg a vonal végén beszéltek. — Jó. Akkor várom. — Ismét szünet. — Nem, még semmi. Ha megtudok valamit, telefonálok. — Mark hallgatott. — Rendben. Jó repülést. — Letette a telefont. - Tony szülei. A Hobby reptéren vannak. Pontosan indul a járatuk. — Mark? — Igen, kedves? — Nem kérdeztem, de a rendőrséggel nem volt gond? Ugye, nem fognak letartóztatni vagy ilyesmi? A férfi nem nézett rá, amikor válaszolt. Ami nem is lett volna különös. Végtére is Mark ugyanúgy várta már Tony orvosát, mint Hailey. Valami mégis gyanús volt. Hailey végül megértette. Mark nem. az ajtóban megjelenő orvost várta. Keresztülnézett az ajtón, tekintete a semmibe révedt. — Minden rendben. — Aztán nekilátott érzelemmentes hangon felsorolni a tényeket. - Megtalálták Dániel autóját lejjebb az úton. Neked ott volt a távol tartási parancs, Dánielt pedig egyszer már letartóztatták, amiért megtámadott. Meglőtte Tonyt, aztán rám lőtt. Rám támadt. Birtokháborítást követett el. Amikor befejezte, Hailey úgy érezte, mintha a férfi öszszefoglalta volna a védelmét. Hailey ettől nem érezte jobban magát. — Ez úgy hangzott, mintha meg akarnál győzni valakit. Gyanakszik a rendőrség? Meggyanúsítottak valamivel?

264

Mark kinyitotta a mobilját, majd ismét összecsukta. Nem, de az új-mexikói önvédelmi törvények nem olyan engedékenyek, mint a texasiak. De megvan a felvétel. Az talán segít. - Fölvette, amikor Tonyt...? Igen. -- Mark hangja reszelős volt, és megköszörülte a torkát, mielőtt folytatta. — Teljesen váratlanul érte. Semmi előjele nem volt. Hailey szinte látta maga előtt, amint a golyó eltalálja Tonyt. A férfi meglepetését, zavarát, fájdalmát. Mennyire megrémülhetett! Miért próbálkozott volna ilyesmivel, amikor tudta, hogy be vagyunk kamerázva? — kérdezte. - A rendőrség vagy az ügyvédje nyilván elárulta neki, hogy föl van véve az első támadása. Nem a ház kamerája vette föl. Hanem a garázsé. Talán nem gondolta, hogy vannak kamerák olyan messze a háztól. Talán egyáltalán nem gondolkodott. Az az alak nyilvánvalóan őrült volt. - Mark fölállt, és az ajtóhoz lépett, majd vissza, mielőtt ismét leült, és a telefonjával kezdett babrálni. Ahogy Hailey elnézte a férfit, belehasított a felismerés, hogy Mark most ölt meg egy embert. Kioltott egy életet. Nem számít, milyen jó oka volt rá. Nehéz lehetett. - Hogy érzed magad? — kérdezte gyengéden. - Aggódom Tonyért. Aggódom érted. Nem. Úgy értem, hogy érzed magad Dániellel kapcsolatban? Örülök, hogy biztonságban vagy, és nem kell többet aggódnom miatta — motyogta. Hailey megfogta a kezét. Mark ujjai hidegek voltak. Stresszes volt. Föl kell hívnom Betht, hogy tudassam vele, mit történt. Egy óra múlva találkoztunk volna — mondta Mark váratlanul.

265

Ma reggel került volna sor a távol tartási végzés ügyében a tárgyalásra. Hailey már el is felejtette. Mark kinyitotta a telefonját, és tárcsázta Beth számát. Amíg elmagyarázta az ügyvédnőnek, hogy mi történt, és hol vannak, kisétált a váróteremből. A hangja elhalkult, ahogy végigsétált a folyosón. Hailey legszívesebben vele tartott volna. A férfi elhallgatott valamit előle, de nem akarta megsérteni a magánszféráját, hogy kiderítse, mi az. Ma reggel már századik alkalommal nézett a csuklójára, hogy megállapítsa, mennyi az idő, mielőtt rádöbbent, hogy nem is visel órát. A hírcsatornán éppen reklám ment, ezért előásta a telefonját a táskájából, megnézte az időt, és hogy ér- kezett-e üzenete. Még mindig túl korán volt ahhoz, hogy felhívják Jake-et. Nem is baj. Nem vágyott arra a beszélgetésre. Hailey a tévét nézte, föl-alá járkált, ismét leült. Végül Mark visszatért. — Mit titkolsz előlem? - kérdezte tőle Hailey, és fürkészőn a férfi arcába bámult. — Chris Mills műtötte? Hailey pislogott. — Dr. Mills? Igen. Miért? Mark az ajtó felé biccentett, amit Hailey néhány pillanat tal korábban még olyan gondosan figyelt, aztán fölállt, és a nő kezéért nyúlt. Hailey megfogta a kezét. Dr. Mills feléjük tartott. Sőt mi több, mosolygott. Hailey fölállt, de a lába nem tartotta meg. Mark észrevehette, hogy Hailey összecsuklik, mert átkarolta a derekát. — Nyugalom — mondta, és visszaültette a nőt a székre. — Jól van - nyögte Hailey. — Igen, vagy Mills egy szadista szarházi. Amint az orvos odaért melléjük, megszólalt. — A műtét sikeres volt. Kivettük a golyót. Nem sérült meg egy belső szerve sem. — Hála az égnek — sóhajtott fel Hailey. — Láthatjuk? — kérdezte Mark. 266

Lábadozik. Ébren van, de még kába, és aggódik magukért. Ilyenkor még nem szoktunk látogatókat beengedni, de szerintem Tony megnyugodna, ha a saját szemével látná, hogy mindketten élnek és virulnak. — Nem értem. Valami gond van az emlékezetével? Látott engem, mielőtt bement a műtőbe. Tudja, hogy jól vagyok ~ mondta Hailey. Az altató vagy a vérveszteség lehet az oka, bár nem hiszem mondta dr. Mills. - Szerintem csak az erőszakos bűn- cselekmény okozta, amit átélt. Próbálja magához ragadni az irányítást. Félek, hogy ha elmúlik az altató hatása, egyszerűen kisétál az ajtón, ha nincsenek ott mellette. Hailey bólintott. - Meddig kell bent maradnia? Nem sokáig. Néhány napig. Folytassuk a beszélgetést útközben. — Lábra bírsz állni? — kérdezte Mark Hailey-t. A nő a vállára vette a táskáját. — Ha láthatom Tonyt, akár hason csúszva is megyek. Mark nevetett, de azért átkarolta Hailey derekát, amikor a nő fölállt. Az orvossal az egyik oldalán, Markkal pedig a másikon, Hailey elindult a folyosók és ajtók útvesztőjén keresztül. Útközben dr. Mills folytatta a beszélgetést. — Ne ijedjenek meg, amikor meglátják. Sokkal rosszabbul fest, mint ahogy érzi magát. Sápadt. Adtunk neki vért, de sok mindenen ment keresztül. Infúziót kapott, hogy pótoljuk a folyadékveszteséget, és csillapítsuk a fájdalmát, valamint megkapja a szükséges gyógyszereket. És ezenfelül még rákötöttünk egy rakás műszert. A sebet bekötöztük, de még vérzik egy kicsit. A létfontosságú szervek mind jól vannak. Ezt ne feledjék, amikor meglátják. Szóval szarul fest, de az számít, ami belül van - jegyezte meg Mark. — Pontosan. 267

Amikor dr. Mills kinyitotta a kórterem ajtaját, Hailey meghallotta Tony hangját, mielőtt megpillantotta volna. Motyogva beszélt. — Eressze le azt az átkozott rácsot, hogy fölkelhessek. Egy nő szigorú hangját hallották. — Dr. Adamo, sehová sem engedhetem magát dr. Mills jóváhagyása nélkül. — Marhaság, maga is tudja. Ez kórház, nem börtön. Ezúttal a nő tréfásabban válaszolt. — Leereszthetem a rácsot, de ha megteszem, és maga valamiféle csoda folytán valóban fel tud kelni, a padlóról kell majd feltakarítanom, ahol pillanatokon belül végezni fogja. És miután összeszedtem magát, és dr. Mills másodjára is bekötözte a sebét, én repülök az állásomból. Úgyhogy a rács a helyén marad, maga is a helyén marad, és én is maradok. Hailey és Mark a beszéd végére értek be. Hailey egyetértett a nővérrel. — Nem mész innen sehová. Tony egész teste elernyedt, amikor megpillantotta Hailey-t és Markot. Aztán ugyanolyan gyorsan megmerevedett ismét. — Megsérültél. — Dehogy, jól vagyok. Mindketten jól vagyunk. — Véres a fölsőd. Hailey végignézett a vörösesbarna foltokon a narancsszínű pulóver ujján és hasán, amit Marktól vett kölcsön. — Az a te véred, Tony — mondta alig hallható hangon. — Nem az enyém. Tony behunyta szemét. — Hol a pokolban voltatok? - De nem volt harag a hangjában, csupán megkönnyebbülés. Két órával később már mindhárman egy privát szobában voltak. Mark egy sárszínű műanyag fotelben ült az ablak mellett, és a mennyezetről lelógó tévé csatornáit váltogatta. Hailey

268

egy kemény, fekete műanyag széken ült Tony mellett az ágy ajtó felőli oldalán. A férfi kezét fogta, miközben az aludt. Mielőtt Tony elszenderedett, megígértette a nővel, hogy nem megy el mellőle. Nem volt nehéz betartani az ígéretet. Mark váratlanul kikapcsolta a tévét. Ideje elindulnom a szülei elé. Hozzak neked valamit, mielőtt elmegyek? - Nem kell. Mark fölállt, és kinyújtózkodott. Biztos? Nem kell kimenned a mosdóba, vagy ne hozzak vizet, üdítőt vagy kávét? Hailey elmosolyodott. Ha iszom valamit, ki kell mennem a mosdóba. Megígértem neki, hogy mellette maradok. Mark megkerülte az ágyat, és Hailey mellé lépett. - Na igen, de előbb-utóbb ki kell menned. - Majd ha felébredt, és a szülei már itt vannak. Mark lehajolt, hogy megcsókolja a nőt, szája meleg és feszes volt. Gondoskodom róla, hogy úgy legyen — mondta, mielőtt ismét fölegyenesedett. - Sietek vissza. Harminc-negyven perc. Hailey gyomra összerándult. Ideges lett attól, hogy szembe kell néznie Tony szüleivel, és el kell magyaráznia nekik, mi történt. Szorosabban fogta Tony kezét. A férfi mocorogni kezdett, és grimaszolt, Hailey pedig mély levegőt vett, és ellazította az ujjait. Tony még mindig aludt, amikor a mamája és a papája háromnegyed órával később lábujjhegyen beosont. Hailey fölállt, amikor beléptek, a lába elzsibbadt a sok üléstől. Mrs. Adamo odalépett hozzá az ágy mellé. Hailey elengedte Tony kezét, hogy az anyja megfoghassa. El akart hátrálni, hogy több hely maradjon a szülőknek, de Mrs. Adamo a szabad kezével átkarolta Hailey derekát, és magához ölelte a nőt, szemét mindvégig a fián tartva.

269

Ha Tony alacsonyabb és törékenyebb lenne, kiköpött az anyjára hasonlítana. Sötét haj, sötét szem, tökéletesen telt aj kak. Különös, hogy a férfit ugyanezek a vonások tökéletesen férfiassá tették, míg az anyját nőiessé. Tony egyedül a magasságát örökölte az apjától. Mr. Adamo ugyanolyan magas volt, mint a fia, de sötétszőke hajába szürke szálak vegyültek, és a szeme barna volt. A férfi sápadt volt, és Hailey rádöbbent, hogy az ájulás szélén áll. Gyorsan odalépett hozzá, és egyik karját a dereka köré fonta, a másik kezével pedig megfogta a könyökét, és a fotelhoz vezette. Amint Mark is észrevette, mi történik, segített Hailey-nek leültetni a férfit. - Tony rendbe fog jönni — mormolta Hailey. Mr. Adamo behunyta a szemét. Mark megfogta Mr. Adamo tarkóját, és előredöntötte, miközben rászólt: - Fejet a lábak közé. Tony apja gépiesen engedelmeskedett. Mrs. Adamo megrázta a fejét, és a szemét forgatta. Amikor Tony megszületett, a férjem elájult. Repülősót kellett szagoltatniuk vele. — Aztán Hailey-hez fordult. — És te hogy vagy, drágám? A gyengéd, gondoskodó kérdés hallatán Hailey-nek eszébe jutott a saját anyja, és váratlanul, kétségbeesetten azt kívánta, bárcsak ő is itt lehetne mellette, vagy legalább telefonon beszélhetne vele. Megremegett az alsó ajka. Nem fogok sírni. Nem fogok sírni. Elmosolyodott, noha potyogtak a könnyei. - Nagyszerűen — nyögte. Mrs. Adamo halványan elmosolyodott. - Nem hiszek neked. - Anyu — szakította félbe őket Tony rekedt hangja. Mrs. Adamo azonnal a fiára figyelt. - Hogy érzed magad, édesem?

270

Nem... hagynak... - Tony nagyot nyelt, arca görcsbe rándult a fájdalomtól - ... elmenni. Mrs. Adamo halkan fölnevetett. - Hát persze hogy nem. Már megint akadékoskodsz? - Nem - felelte Tony gyengén. Mr. Adamo fölemelte a fejét, és már visszatért némi szín az arcába. Hailey otthagyta Markkal, és visszament Tonyhoz. Megérintette a karját. - Hogy érzed magad? Fáj valamid? - Mindenem fáj. — Tony mély levegőt vett. - Mi történt? - Meglőttek - felelte Hailey gyengéden. - Nem. Utána. Jött a mentő és a rendőrség - mondta Hailey habozva, mert nem volt benne biztos, hogy mit válaszoljon. Mark otthagyta Tony apját, és Hailey mellé lépett. Megműtötték. Chris Mills kivette a golyót, és bevarrta a sebed. Nincs komoly sérülésed. Azt mondta, néhány napon belül hazamehetsz. - Dániel meglőtt. - Igen - suttogta Hailey. - Téged és Markot is? - Minket nem bántott. Meghalt, Tony - mondta Mark feszülten. - Nem kell aggódnod miatta. Halott. - Helyes — sóhajtott fel Tony kissé megkönnyebbülten. - Itt van apád is — mondta Mrs. Adamo gyengéden. - Elájult már? — kérdezte Tony. - Majdnem - nevetett föl az anyja. Mr. Adamo megszólalt a székből, de nem állt föl. - Jól vagyok. Ezúttal nem is volt szükség repülősóra. Tony halványan elmosolyodott, de lázasan csillogott a szeme. Mark szólalt meg. - Hé, öregem. Most, hogy ébren vagy, és itt vannak a szü

271

leid, elvinném Hailey-t, hogy egyen valamit. Ha szükséged van ránk, a szüleidnek megvan a számunk. — Meddig tart? - kérdezte Tony, és az arcára kiült a pánik. — Egy óra, nem több. — Nem vagyok éhes - jelenítette ki Hailey. - Te elmehetsz. Én maradok. — Enned kell valamit - mondta Mark. - Lemegyünk a kórházi büfébe. Nem tart sokáig. — De nem kell most menn ünk — ellenkezett a nő, amikor Tony rémülete nem múlt. - Várhatunk még egy kicsit. — Ne aggódj miatta - monidta Mrs. Adamo. - Vigyázunk rá, amíg vissza nem értek. Lefogadom, hogy ma még egy falatot sem ettél. — Nem, de ő... — Kedvesem, ő jól meglesz., Nem igaz, Tony? Nyilván nem bánod, ha Hailey tart egy ki;s szünetet. Ennie kell valamit, hogy erőre kapjon. Tony bűnbánónak tűnt, de továbbra is aggodalmasan nézte Haileyt. — Persze... rendben. — Nem, én nem vagyok éhies - mondta a nő. - Majd később megyek. Tony tekintete egy kicsit kiitisztult, mintha próbálná meggyőzni a nőt és önmagát. — Semmi baj. - Elhallgatottt, hogy összeszedje az erejét. - Jól vagyok. Sajnálom. Önző wagyok. — Nem, dehogy vagy. Fájdalmaid vannak. Félsz - vitatkozott Hailey. — Igen. Félek... hogy elveszítelek. — Dániel meghalt - mondta Hailey halkan. - Többé nem bánthat bennünket. Tony behunyta a szemét, siötét pillái élesen elütöttek szokatlanul sápadt bőrétől. Amilkor ismét kinyitotta a szemét, azt mondta:

272

— Igen, tudom. - Nagyot nyelt, és ismét grimaszolt. - Menj, egyél. — Nem vagyok... — Menj! Hailey a többiekre nézett segítségért. Senki sem állt mellé. — Tessék megígérni, hogy felhív, ha valami történik — mondta Tony anyjának. — Semmi sem fog történni, de persze, felhívlak, ha csak tüsszenteni merészel. Hailey elégedetten bólintott. — Hozhatunk valamit? Valamit inni, vagy olvasnivalót? — Nem, de köszönjük, drágám. Ha szükségünk lesz valamire, majd kiküldőm Tony apját. Legalább kinyújthatja a lábát. — Csak a büfébe megyünk. Itt leszünk közel. — Nem ártana, ha kimennél egy kicsit a friss levegőre — mondta Mrs. Adamo. - Lépjetek ki a napra egy kicsit. — Ügy lesz, teszek róla — mondta Mark. - Hozd a kabátod, kedves. Hailey fogta a kabátját és a táskáját, és nehézkesen, Mark kezét fogva kivánszorgott a szobából. — Mark - szólalt meg feszülten -, tényleg nem szívesen hagyom itt. Nem vagyok már gyerek. Nem kell engem kétóránként megetetni. A férfi odaadott neki egy nejlonzacskót. — A kórházi ajándékboltban vettem. Át kell venned a fölsőd. Valahányszor meglátja rajtad a vért, kiborul. Hailey végignézett magán, és összerezzent. Nem is gondolt a külsejére. Hát persze, hogy a vér látványa fölzaklatta Tonyt. — Van egy mosdó a lift mellett, ott átöltözhetsz. Aztán eszünk valamit. - Mark a nő elé állt, és mélyen a szemébe nézett. — Ide hallgass, Hailey. Tudom, hogy aggódsz érte. Én is aggódom. De nem virraszthatsz abban a szobában a nap minden percében. Magaddal is törődnöd kell. Most, hogy

273

Tony szülei itt vannak, megteheted. Más lenne a helyzet, ha nem lennének itt. — Szerinted rendben lesz nélkülünk? - kérdezte Hailey, noha ő maga is tudta, hogy ostoba a kérdés. O nem tudta meggyógyítani Tonyt. Arra csak az orvosok képesek. O csak annyit tehet, hogy mellé ül, vigyáz rá, és fogja a kezét. — A szülei fölhívnak, ha szükség van ránk, de szerintem élete első tizennyolc évében egész ügyesen gondoskodtak róla. Csak rájuk tudod bízni még egy órára, amíg eszel valamit. - Mark elhallgatott. — És Hailey, ha nem vigyázol magadra, nem fogsz tudni vigyázni Tonyra. A férfi érvelése meggyőzte Hailey-t, és a nő némileg megkönnyebbült. Talán még enni is tud valamit. — Köszönöm — mondta. A férfi zavartan elmosolyodott. — Mit köszönsz? — Hogy segítettél, hogy jobban érezzem magam. Mark válaszul megszorította a kezét. Hailey fölvette a szürke pulcsit, melynek zsebére a kórházi lógót hímezték, és a vérfoltos pulóvert a táskájába tömte. Amíg a zöld chilis csirkelevest szürcsölte, Mark pedig a hamburgerét ette, a férfi telefonja megszólalt. Fölvette, de Hailey nem tudta megállapítani a szavaiból, hogy kivel beszél. Amikor Mark letette a telefont, azt mondta: — Beth idejön egyre. Elkísér engem a rendőrségre, hogy elintézzünk néhány dolgot. — Mit kell elintézni? — kérdezte Hailey óvatosan. — A letartóztatást és az óvadékot. Hailey-nek megállt a szívverése. — Letartóztatnak? — Igen, de ne áruld el Tonynak. Nincs szüksége további izgalomra. Valószínűleg csak néhány óráig tartanak bent. Estére visszajövök a kórházba. Hailey hangja elvékonyodott a rémülettől. — Miért vagy olyan biztos ebben?

— Beth beszélt a zsernyákokkal. Nem akarnak letartóztatni. Ezért nem tették meg ma reggel. De végezniük kell a munkájukat. Megöltek egy embert. Tudják, ki tette. Le kell tartóztatniuk. A rendőrség nem ítélhet meg. Ok csak nyomoznak, és benyújtják a bizonyítékot az ügyésznek. Hailey felháborodott, és tehetetlennek érezte magát. — Ezt nem hiszem el! Hisz te csak megvédtél minket Dánieltől! — Mint mondtam, ez csupán formalitás. Az ügyész valószínűleg ejti majd a vádat. — Valószínűleg? — Mondhatnám, hogy biztosan, de semmi sem biztos... - a férfi elmosolyodott —, ...kivéve azt, hogy szeretlek. Hailey megenyhült. Marknak pedig pontosan ez volt a célja. És a nő tudta, hogy a férfi szándékosan elterelte a figyelmét. Hailey viszont hinni akart neki. Nem azt akarta elhinni, hogy Mark szereti — ebben már biztos volt —, hanem azt, hogy az ügyész nem fog vádat emelni. — Gyere! Lépjünk ki pár percre, mielőtt visszamegyünk. A hideg levegő gondolatától Hailey-t kirázta a hideg. — Nem lehetne, hogy csak azt mondjuk Mrs. Adamónak, hogy kint voltunk? Muszáj kimennünk? — Igen, „muszáj kimennünk” — utánozta a férfi a nyafogását. — Igaza volt. Szükséged van friss levegőre és egy kis napfényre, aztán holnapig hagyom, hadd aludd tovább a téli álmod. Hailey tagjai hirtelen elnehezedtek, és Mark segítségével föltápászkodott. A gyors séta odakint azonban felélénkítette, és amikor visszatértek Tony szobájába, a férfi kolléganője már ott volt, Tony infúzióját ellenőrizte, és a beteggel meg a szüleivel beszélgetett. Pontosabban nem is beszélgetett velük. Valóságos kiselőadást tartott nekik arról, hogy Tonynak ágyban kell maradnia, és vigyáznia kell magára, Mr. és Mrs. Adamónak pedig utasításokat adott, hogyan ápolják. Mr. Adamo úgy festett, mint aki sokkot kapott. Mrs. Adamo

2-75

azonban figyelt, és élénken bólogatott. Tony összevonta a szemöldökét, és sikertelenül próbált közbeszólni. Jennifer Medina azonban megállíthatatlan volt. Hailey még sosem látta a nőt nyugodtan üldögélni, és eltűnődött, vajon hogy sikerült végigülnie az egyetemi előadásokat. Ugyanolyan magas volt, mint ő, de csak ennyiben hasonlítottak egymásra. Fekete hajával és sötétbarna szemével Jen gyönyörű nő volt. Még smink nélkül, khakiszínű nadrágban és visszafogott, fehér blúzban is meg tudta volna állítani a forgalmat. Érzékibb szépség volt, mint Penélope Cruz. És ha valaha többre vágyott volna annál, hogy Tony barátja és sebész kollégája legyen, Hailey őrülten féltékeny lett volna rá. Amint Tony megpillantotta Hailey-t és Markot, felvidult az arckifejezése. Jen követte a tekintetét. — A, remek! — mondta a nő szigorú hangon, spanyol akcentusa erősebb volt, mint Hailey valaha is hallotta. - Féltem, hogy elkerüljük egymást. — A szoba sarkában lévő mosdó felé biccentett. - Mossanak kezet. Mindenkinek, aki belép a szobába, kezet kell mosnia. Még az orvosoknak és a nővéreknek is. Ha elfelejtenék, emlékeztessék őket. Ahogy Mark és Hailey a kézmosó felé indult, Jen tovább darálta az instrukciókat. — Ne hagyják magára, még éjszakára sem. Felváltva legyenek mellette, hogy maguk is tudjanak aludni. Ha kérdésük vagy kételyük van az orvosok és nővérek munkájával kapcsolatban, hívjanak. Most már nem kell Texasba mennie. Igazam van? Hailey pislogott. Mark válaszolt helyette. — Igen. — Akkor gondoskodni tudnak róla, ha hazaengedik. Az jó. Fontos a folytonosság. — Maga az orvosa? - kérdezte Hailey zavartan. Jen gyereksebész. Miért ragadja magához Tony ellátását?

276

A

Jen félrehúzta a száját. — Gondoskodom róla, hogy az orvosa ne rontsa el. Holnap is benézek, de hívjon föl, ha valami baj van. Megértette? Hailey bólintott. — Helyes. Tudatja velem, ha Tony nem követi az orvos utasításait. Hailey ismét bólintott, noha ez inkább parancs volt, nem kérés. Végre Tony is szóhoz jutott. — Jen, nincs időd arra, hogy velem foglalkozz. Gondoskodnod kell a pácienseidről. — Tíz percet rá tudok szánni egy barátra — mondta a nő. — Ha attól jobban érzed magad, majd hozok virágot is. Vagy inkább lufit szeretnél? Esetleg egy plüssállatot? Hailey megpróbálta elfojtani a nevetését. Tony metszőn ránézett, amikor meghallotta a kuncogását. — Holnap találkozunk — mondta Jen, és átölelte Markot, majd Hailey-t, mielőtt kiment a szobából. Hailey kikísérte. — Köszönöm, hogy benézett — mondta. — Sajnálom, ami történt. Jen megérintette a karját. — Tony rendbe fog jönni, ha nem ficánkol túl sokat idő előtt. Amit nehezen fog megállni. Az orvos holnap valószínűleg eltávolítja a katétert. Utána talpra kell állnia, de ne hagyja, hogy egyszerre túl sokat mozogjon. Mrs. Adamo odalépett hozzájuk. — Már megtalálták a sportcsatornát, hogy eltereljék a figyelmét. — Örülök, hogy megismerhettem, Mrs. Adamo — mondta Jen. - Holnap találkozunk. — Köszönjük, Jen. Sokkal jobban érzem magam, hogy tudom, vigyáz rá. Jen elindult a folyosón, de a válla fölött még visszaszólt:

217

— És ne feledjék, mossanak kezet, amikor visszamennek a szobába. Hailey az ajtó felé fordult, de Mrs. Adamo megállította. - Mik a szándékaid a fiammal?

Huszonharmadik fejezet

Hailey pislogott, a nyílt kérdés teljesen váratlanul érte. Mrs. Adamo belekarolt. - Sétáljunk egyet. Hailey megtorpant. - De Tony... Sportról beszélget az apjával és Markkal. De aggódj. Most, hogy összeszedte magát, már lenyugodott kissé. Hailey habozott, de végül hagyta, hogy Tony anyja elvezesse a kórteremtől. - Szóval, ti hárman végre jutottatok valamire? Hűha. Hailey azt se tudta, mit mondjon, egyelőre fogalma sem volt, mennyit tud Mrs. Adamo hármójukról. Két napja az asszony még biztosan nem volt tisztában semmivel, amikor az ügyvédnővel beszéltek. Beth pedig egyértelműen az értésükre adta, hogy senkinek sem mondhatják el. Vajon a nő csak találgat? Vagy Mark mondott neki valamit, amikor elhozta a reptérről? Tony egyáltalán felkészült arra, hogy tudassa a szüleivel? Úgy döntött, óvatos lesz, és úgy tesz, mintha Mrs. Adamo nem tudná, hogy a fia egy édes hármasba bonyolódott bele. Hát. Segítettek nekem Dániel miatt. Fenyegetőzni kezdett, amikor még Hawaiin voltunk. Mark és Tony nagyon aggódott, és próbáltak megvédeni. Nagyon-nagyon sajnálom, ami Tonyval történt. - Nem tudta kifejezni, mennyire sajnálja, de azért megpróbálta. - Óvatosak voltunk. Mark biztonsági rendszert szereltetett be. De a házon kívül védte

2 79

lenek voltunk. Még mindig alig tudom elhinni, hogy Dániel Tonyra lőtt... Hogy egyáltalán odajött a házhoz olyan korán hajnalban. Mármint, tudom, hogy ő tette. Csak olyan hihetetlennek tűnik, olyan végletesnek. Semmi értelme. — Az efféle erőszakot nehéz megérteni — mondta a nő. — De én a hármótok kapcsolatáról beszéltem. Hailey erőltetetten fölnevetett, de ideges volt a hangja. — Evek óta barátok vagyunk. — De már nem csak barátok vagytok. Hailey nagyot nyelt, hogy eltűnjön a gombóc a torkából. — Tony mondta? Az asszony kuncogott. — Utalt rá. Örülök, hogy végre találtatok valami megoldást. Ti hárman már túl régóta kerülgetitek egymást. Féltem, hogyan fog ez kihatni Tony és Mark barátságára. Te meg vígan figyelmen kívül hagytad, mit éreznek irántad. — Azt azért nem mondanám, hogy „vígan” - ellenkezett Hailey. — De igaz, valóban nem tudtam róla. — Igazad van. A „vígan” nem a megfelelő szó. De kishúg- ból villámgyorsan a szerelmük tárgya lettél. — A nő tétovázott. — Először azt hittem, csak beléd zúgtak. Reméltem, hogy csak ennyiről van szó. Egy férfit is éppen elég nehéz szeretni. Kettőt el sem tudok képzelni, különösen, ha még amiatt is aggódnod kell, nehogy a barátságuk rámenjen. — Az asszony felsóhajtott. — És ott van még Jaké is. Ő tudja? Hailey grimaszolt. — Nem ment túl fényesen, igaz? Hailey nem akarta elmesélni Mrs. Adamónak, milyen rosszul sült el a dolog, ezért csak annyit mondott: — Nem bánta, miután Dániel elkezdett fenyegetőzni. — Okos fiú. Hailey megállt a folyosó végén, és elhúzódott, majd mélyen Mrs. Adamo szemébe nézett. — Nem fogok hozzámenni Tonyhoz. Nem akarok választani kettőjük közül. 280

- Szerintem ez bölcs döntés. Hailey-nek néhány pillanatra elakadt a szava. Ugyanakkor annyira megkönnyebbült, hogy beszélhetett valakivel a kapcsolatukról, hogy kiszaladt a száján: Attól félnek, hogy ezzel kihagyok valamit. Hogy szükségem van a gyűrűre meg a szertartásra és az új névre. Pedig nincs. Csak rájuk van szükségem. Nem azért hoztam szóba, hogy rávegyelek, hogy menj hozzá Tonyhoz. Hanem mert nem akarom, hogy amíg itt vagyunk, bármit is színlelnetek kelljen előttünk. Tudom, hogy ez egy rendhagyó kapcsolat, de ha Tonyt boldoggá teszi, akkor mi is boldogok vagyunk az apjával. - Szerintem boldog. Én tudom, hogy az — felelte Tony mamája. - Most pedig mi lenne, ha többé nem szólítanál Mrs. Adamónak? Hívj Somának. És tegezz vissza nyugodtan. - Sonia? — Hailey habozva mondta ki a nevet. Különös. Mrs. Adamo bólintott. - Hailey apját pedig Romannek hívják. Hailey nem tudta, hogy képes-e erre. Inkább majd megpróbálja elkerülni, hogy a nevükön kelljen szólítania őket. Mrs. Adamo mindentudóan elmosolyodott. Megpróbálhatod elkerülni, hogy a nevünkön szólíts, de az nehéz lesz. Szóval Tony az anyjától örökölte a gondolatolvasást. Jó tudni. *** Szerencsére Tony aludt, amikor Márk elment Bethszel, így nem kellett fölzaklatniuk a magyarázkodással. Miután elmentek, Hailey kilépett a folyosóra, hogy fölhívja Jake-et. A férfi nevetett, amikor fölvette a telefont, és Hailey összerezzent, amikor rádöbbent, hogy el fogja rontani a kedvét. - Hé, kishúgom, mit műveltél? — énekelte Jaké.

281

— Hát... — A fenébe is, le kellett volna írnia, mit fog mondani, vagy legalább begyakorolhatta volna fejben. Jaké nevetése egyből riadalomba ment át. — Hailey, mi a baj? Jól vagy? — Semmi bajom — felelte gyorsan. — De ma kora reggel volt némi problémánk Dániellel. — Mi történt? Bajod esett? Bántott az a rohadék? Megölöm! — Alihoz már késő - jegyezte meg halkan Hailey, majd fölemelte a hangját, hogy Jaké is hallja. - Nem ért hozzám. A közelembe se jutott. - Nagyot nyelt. - Meghalt. Mark lelőtte. Maga se tudta miért, de képtelen volt kimondani, hogy Mark „megölte”. — Tony? Mark? — Mark jól van. — Mit nem mondasz el? Hol van Tony? — Tony életben van, és rendbe fog jönni. Jaké hangja elvékonyodott. — Mi az, hogy „rendbe fog jönni”? Ezt meg hogy érted? Mi történt? — Tony éppen munkába indult, amikor Dániel meglőtte. De nem komoly a sérülés. Az orvos kivette a golyót, és... — Várj egy kicsit. Keresek egy járatot Albuquerque-be. — Jaké, arra semmi szükség. Markkal már itt vagyunk, és Tony szülei is itt vannak. Az orvosa is austini, úgyhogy jó kezekben van. Jaké rá se hederített. — Nikkivel oda tudunk érni holnapra. — Jaké, figyelj. Semmi szükség arra, hogy elrángasd Nikkit Albuquerque-be. Tony jól van. Valószínűleg már ki is engedik, mielőtt ideérnétek. A kollégája is szemmel tartja az állapotát. Itt mindenki ismeri őt. Senki sem hagyja, hogy bármi baja essen. Jaké elhallgatott, de Hailey hallotta a számítógép billentyűzetének kopogását.

282

— Magánál van? Beszélhetek vele? — Aludt, amikor kijöttem, hogy felhívjalak. De ha fölébred, vissza fog hívni, ha ettől jobban érzed magad. — Itthon is hagyhatom Nikkit. Meredith majd vigyáz rá. Hailey jól tudta, hogy Jaké belebetegedne, ha ott kellene hagynia Nikkit, amikor már egyébként is annyira aggódik a terhessége miatt. — Jaké, mit tudnál tenni, ha eljönnél Albuquerque-be? Csak állnál mellette, és néznéd, ahogy gyógyulgat? — Igen, azt megtehetem. Kérdezd csak meg Nikkit, majd ő megmondja. Hailey fölnevetett. — Sajnálom, de ez az én dolgom, és már így is Mrs. Adamóval kell versengenem a megtiszteltetésért. — Eszébe jutott, hogy Soniának kell hívnia, és gyorsan körülnézett, remélve, hogy az asszony nincs a közelben, és nem hallotta. — Hadd beszéljek Markkal. — Nincs itt. — Hailey elmagyarázta, hogy Marknak be kellett mennie a rendőrőrsre, hogy letartóztassák. — Hát ez egyre jobb - mordult fel Jaké. — Legalább jó az ügyvédje? — Igen, azt hiszem. Az a nő képviseli, aki nekem segített a távol tartási végzés ügyében, úgyhogy tudja, mi folyik itt, és már van tapasztalata a családon belüli erőszak terén. — Reméljük, Mark nem próbálja a saját kezébe venni az irányítást. — Nem, dehogy. Ismered Markot. Ennél azért okosabb. — Istenem, Hailey, téged is lelőhetett volna. Nem tudom, mihez kezdenék, ha még téged is elveszítenélek. - A bátyja hirtelen kimerültnek tűnt, Hailey a szüleik halála óta most először érezte úgy, hogy a testvére mindjárt sírva fakad. — Jaké, te szoktál még a halálukról álmodni? — kérdezte halkan. — Már régóta nem. Csak néhány évig tartott a haláluk után. Te? 283

Hailey lenyelte a könnyeit. — Igen. Még mindig. — Talán beszélned kellene valakivel. — Talán. - Hailey azonban tudta, hogy úgysem fog. A szüleit az már nem támasztja fel. - Sosem meséltem, de miután meghaltak, elmentem egy pszichológushoz. — Tényleg? — Aha. Azt mondta, a dolgok természetes rendje, hogy a szülők a gyerekük előtt halnak meg. — Micsoda? — kiáltott fel Jaké. - Elmondtad neki, hogy nem nyolcvanévesek voltak? Hogy anyu negyvennégy volt, apu meg negyvenhat? Hogy lenne már ez természetes? — Nem tudom. Nem mentem vissza hozzá. De nagy ostobaságnak tűnt egy szakember szájából. — Az bizony. Ideje témát váltani. — Szóval, hogy van Nikki? — Hát, egyeztettem a mérlegünket az orvoséval. Komolyan? Hailey visszafojtotta a nevetést. — És a legutóbbi vizsgálat óta újabb két kilót hízott. — Utálom ezt mondani, de én megmondtam. — Tényleg megmondtad — felelte Jaké. A hangja elkomorult. — Biztos, hogy jól vagy? Hailey megpróbált vidámnak tűnni. Semmi értelme felzaklatni Jake-et. — Esküszöm, jól vagyok. Egy karcolás sincs rajtam, hála Marknak. Jaké felmordult. — A fenébe is. Most jövök neki eggyel. Tartozom egy vérző szívű liberális austininak. — Nem hiszem, hogy valakit, aki annyi fegyvert tart, mint Mark, továbbra is vérző szívű liberálisnak nevezhetnél. Jaké felhorkant. — De akkor igen, ha texasi. Hailey ezt kénytelen volt beismerni. 284

— Vissza akarok menni Tonyhoz, úgyhogy most leteszem. — Kösz, hogy felhívtál. Figyelj, Hailey, sajnálom, ami történt. Bárcsak ott lehettem volna melletted. — Lélekben itt vagy, és tudom, hogy bármikor fölhívhatlak, és azonnal itt termesz, ha szükségem van rád. De jól vagyok, és Tony is rendbe jön, úgyhogy ne aggódj. Rendben? — Könnyű azt mondani - motyogta a férfi. - Szólj Marknak, hogy hívjon föl, ha visszajött a kórházba, és Tonyval is beszélni akarok, amint fölébred. — Rendben. Öleld meg Nikkit a nevemben. ígéretéhez híven Mark aznap este visszatért. Miután „Soniát” és „Románt” elvitte Tony lakásába, visszajött a kórházba, hogy Hailey-vel együtt virrasszanak. Párnákkal és takarókkal a hóna alatt sikerült elbűvölnie a nővéreket, és szereznie még egy fotelt, hogy mindketten pihenhessenek, amikor az ápolók éppen nem bökdösik Tonyt a tűikkel. Másnap reggelre Hailey zombinak érezte magát. Csipás volt a szeme, sajgott minden tagja, fájt a feje, és csak öt-tíz perceket aludt éjjel. Mark hét óra körül elment Tony szüleiért. Amikor beértek a kórházba, Mrs. Adamo kezébe vette az irányítást. Az volt az első dolga, hogy Hailey-t hazaküldje zuhanyozni és aludni. Hailey ellenkezni próbált, ám amikor Tony és Mark is egyetértett, elvesztette a csatát. Hailey nem hitte, hogy képes les z aludni, ám amint bezuhant Tony ágyába a lakásában, behunyta a szemét, és azonnal elaludt. Hangos durranásra ébredt. Mark ott volt mellette, de addig nem érintette meg, amíg Hailey meg nem mozdult. Majd a nő csípőjére tette a kezét, és gyengéden megszorította. — Mi a baj? — Hallottad? — kérdezte Hailey, hangosan dobogó szívvel. — Mit? — Mintha lőttek volna.

285

— Biztos csak rossz álom volt. Már félórája ébren vagyok, és semmit sem hallottam. — Mennyi az idő? Telefonált valaki? — Fél három. Jaké hívott. — A fenébe. Szólnom kellett volna, hogy hívd föl, amint kiengednek. — Ne aggódj. Egyáltalán nem haragudott. — Na és Jen vagy Tony szülei? — Nem, de ez jó hír. Ok csak akkor hívnak, ha valami baj van. — Gyorsan lezuhanyozok, hogy visszamehessünk. — Várj, kedves. Hailey megtorpant, lába az ágyon, talpa már a parkettán, és várakozón nézett vissza a válla fölött. — Jaké azt mondja, még mindig rémálmaid vannak a szüleid haláláról. Hailey felsóhajtott. A testvérének olyan nagy szája van. — Nem túl gyakran. Csak ha valami felzaklat. — Azt hiszi... — Igen, tudom, mit hisz — mondta a nő csípősen, sokkal hidegebben, mint akarta. - Nézd, Mark. Most nem akarok erről beszélni. Le akarok zuhanyozni, és az aktuális problémáinkkal akarok foglalkozni, nem a múltbeliekkel. — Nekem nem úgy hangzik, mintha már a múlté lenne -felelte a férfi. Hailey a sötét keményfa padlóra bámult. — Ezen nem tudok változtatni. Úgyhogy igen, már a múlté. Vége van. Ti ketten Tonyval itt vagytok. Veletek tudok foglalkozni. — Rendben, de később kezdenünk kell valamit a rémálmokkal. — Később már nem lesz rá szükség. Addigra elmúlnak. — Honnan tudhatod? — Nézd, vannak dolgok, amiket nem lehet megoldani. Senki sem képes rá. A szüleim meghaltak. Azzal, hogy beszé

286

lek róla, nem fogom visszahozni őket, és senki sem tud olyat mondani nekem, amitől jobban érzem magam, vagy kevésbé hiányolom őket. Mark fölsóhajtott. — Értem. — Helyes. — Hailey a fürdőszoba felé indult. - Adj tizenöt, nem, várj, inkább húsz percet. Megszárítom a hajam. Amíg megmosakszom, utánanéznél, hogy állnak a dolgok? Öt perccel később Mark beosont a fürdőszobába, és a mosdónak támaszkodott, a háta tükörképe alig látszott mögötte a párás tükörben. Hailey a testét szappanozta le, amíg a balzsam a haján volt. — Kivették a katétert, és Tony már a folyosón sétálgat. A mamája azt mondta, szó szerint idézem: „Úgy lehagyott, hogy csak pislogtam.” Jennel elhozatta a rendelőjéből a műtős ruháját, hogy a nővérek ne lássák a fenekét. Hailey fölnevetett, és a nevetésébe hosszú napok óta most először nem vegyült félelem vagy bánat. — Milyen csalódottak lehetnek! Formás feneke van. Mark fölvonta a szemöldökét. — Csupa formás fenék vesz körül. — Hailey drámaian felsóhajtott. - Nem igazságos a többi nővel szemben, akiknek meg kell elégedniük egyetlen formás fenékkel, vagy néha egyetleneggyel sem. Mark elmosolyodott. — Jobb, ha elmegyek, mielőtt kapsz tőlem valami mást is, nem csak a fenekem puszta gondolatát. Hailey a vízsugár alá dugta a fejét, hogy leöblítse a haj bal zsamot, és a víz alól szólt vissza: — Álmodozz csak! — Kidugta a fejét a zuhany alól, hogy a férfi tisztán hallja. - Olyan fáradt vagyok, hogy most még ketten együtt sem tudnátok elcsábítani. Mark összevonta a szemöldökét. — Vissza kellene feküdnöd még néhány órára. — Nem. Látni akarom Tonyt. 287

Mark nem vitatkozott. Hailey sejtette, hogy már a férfi is alig várja, hogy visszaérjenek a kórházba. Hailey kibámult a kórház ablakán, és nézte, amint az ég a nyugati horizont fölött feketéből átvált szürkéslilába, majd szürkéskékbe a vulkánok sziluettje előtt, fölöttük pedig narancsba hajló sápadt rózsaszínbe. Még messzebb, nyugaton voltak a Taylor-hegy hófödte csúcsai. Hailey-nek sikerült aludnia néhány órát, ami azt bizonyította, hogy már ő is bizakodóbb Tony felépülésével kapcsolatban. Tonynak is jobb éjszakája volt. A kórházban töltött elmúlt néhány napban a nő rengeteget tanult az emberekről. Tony szülei végtelenül kedvesen bántak vele és Markkal. Nyugodtan okolhatták volna Hailey-t Tony sérüléséért, mégsem tették. Ráadásul semmi olyat nem mondtak vagy tettek, amivel kényelmetlen helyzetbe hozták volna hármójukat a kapcsolatuk miatt. Sőt, valójában mindhármukat elfogadták. Hailey pedig egyre kevésbé feszengett a tegeződés miatt. Jen mindennap eljött, szigora előtt Tony is meghajolt, bizakodó hozzááll ása pedig mindenki félelmét eloszlatta. Pa- nászkodhatott volna a pluszmunka miatt, különösen, miután Tony két hétig nyaralt. De ha bosszús volt is, nem mutatta ki. Tony barátai és kollégái is folyamatosan jöttek-mentek. Hailey néhány régi barátja is telefonált, miután megtudták, mi történt, még azok is, akik az elmúlt év során kissé eltávolodtak tőle Dániel ellenségessége miatt. Hailey meg volt döbbenve azon, hogy ilyen gyorsan terjednek a hírek, emlékeztetve ezzel, hogy hiába nagyváros Albuquerque, mégis olyan sebesen terjednek a pletykák, mint egy kisvárosban. Azon is meglepődött, hogy a barátai mennyire megbocsátó- ak. Amikor az egyiknek tréfásan megjegyezte, hogy a ruhái már bűzlenek, mert nincs ideje hazamenni tiszta ruhákért, a barátja meglepte azzal, hogy tiszta ruhát és alsóneműt hozott be neki a kórházba.

288

A támogatásuk ellenére azonban mégis eltöprengett azon, vajon hogy reagálnak majd a barátai, ha megtudják, hogy két férfit szeret, és mindhárman együtt élnek, és egy ágyban alszanak. Amíg azon tűnődött, vajon elfordulnak-e emiatt a barátai tőle, rájött, hogy már nem érdekli. Tony életben van, és szépen gyógyul. Csak ez számít. Tony kollégáival azonban más a helyzet. Ok becsülik és szeretik a férfit. Ez egyértelmű. De vajon akkor is tisztelettel tekintenek majd rá, ha megtudják, hogy egy nővel és egy férfival van kapcsolatban? Hallotta, amint Mark mögé lépett, majd a dereka köré fonta a karját, és a fülébe mormolta: - Ma hazavihetjük. - Az orvos azt mondta, talán. Még ne légy olyan biztos benne. Tony közbeszólt az ágyról a hátuk mögül, hangja erős volt ahhoz képest, amilyen három nappal korábban volt: - Ha tovább akar bent tartani, ki kell találnia valami jó okot. Istenem, de utálom a kórházakat! Hailey és Mark fölnevetett, és az ágyhoz léptek. Hailey gyengéden megcsókolta a férfi ajkát, mely most szárazabb és hidegebb volt, mint máskor, majd a kezét a homlokára tette, hogy megnézze, nincs-e láza. Ha volt is, alacsony volt. A bőre nem volt forró. A nő végigsimított Tony álián, melyet a férfi már négy napja nem borotvált meg, majd végig a karján, hogy megfogja a kezét. Az elmúlt napok során nem csökkent a vágy, hogy folyamatosan megérintse, és érezze, hogy a férfi életben van. - Csak nem akarsz pályát módosítani? — kérdezte Mark Tonytól. - Nem, de vissza akarok vedleni páciensből orvossá. Unom már a folyamatos bökdösést és vizsgálódást. Esküszöm, a nővérek még élvezik is! - Neked üldözési mániád van — mondta Mark. - Nem számít, ha végre alhatok anélkül, hogy valaki két-

289

óránként fölverne, hogy megmérje a lázam és a vérnyomásom. Hailey megköszörülte a torkát, és a két férfi kíváncsian fordult felé. Még nem beszéltük meg, hogy hová akarsz menni, ha elengednek. Markhoz vagy hozzám? Tony a nőről Markra nézett, az arckifejezése egy kicsit kétségbeesetté vált, ahogy megszólalt. Tudom, hogy már alig várod, hogy hazamehess. - Nagyot nyelt. - De nem bánnád, ha mindhárman egy kicsit tovább maradnánk Marknál? Együtt? Én csak... nem is tudom. Szeretném tudni, hogy biztonságban vagy. A szüleim megszállhatnának a vendégszobában, vagy maradhatnának az én lakásomban is, ha az nekik kényelmesebb. Én még úgysem fogok vezetni, úgyhogy használhatják a kocsimat. Mark megfogta Hailey kezét. Hacsak nem érzed úgy, hogy fölzaklatna a házam, azok után, ami ott történt. Maradhatunk nálad is, Tony szülei meg maradnak a lakásában. Hailey az alsó ajkába harapott, és a durva szövésű bézs pokrócra meredt, amelyet Tony lábára borítottak. Én maradhatok a saját házamban, amíg a szüleid itt vannak, és napközben átugrom Markhoz, hogy együtt legyünk. - Bár Sonia és Román elfogadta a kapcsolatukat, Hailey furcsán érezte magát a gondolattól, hogy egy ágyban aludjon Markkal és Tonyval, amíg Tony szülei itt vannak - hiába nem fognak szeretkezni, amíg Tony lábadozik. Mégis... Félsz, hogy mit fognak gondolni a szüleim? - kérdezte Tony érteden és zavart arckifejezéssel. - Ha nevetni merészelsz, fölpofozlak. A férfi összeszorította az ajkát, de huncut fény csillant fel a szemében. Mark is kuncogni kezdett, és Hailey oldalba bökte. Mi van? — ellenkezett a férfi. — Azt nem mondtad, hogy én sem nevethetek. Nem hiszem el, hogy Tony szülei miatt

290

J

aggódsz. Jaké miatt? Azt még megértem. Az én szüleim miatt? Határozottan megértem. De Tony szülei? — Csak furcsa érzés — mondta a nő, habár tudta, hogy szánalmas a kifogása. — Akkor az nem zavar, amit a házamnál találhatunk? kérdezte Mark. - Vér, emlékek? Hailey-nek tágra nyílt a szeme. — A vérre nem is gondoltam. Tony vére. Hailey nem látta, hol halt meg Dániel, de ott még több vér lehet. — Reggel odaküldök valakit, hogy takarítsa föl - mondta Mark. — Akkor ti nem bánjátok, ha oda megyünk vissza? Nem fog fölzaklatni? - Végül is Mark megölt ott egy embert, To- nyt pedig meglőtték. Hailey nem is tudta, melyik a rosszabb. Valószínűleg megölni egy embert. — Dehogy - felelte Mark. — Engem nem zavar - nyilatkozott Tony. — Rendben. Akkor próbáljuk meg. — Mi legyen a szüleimmel? Javasoljam nekik, hogy maradjanak a lakásomban? — kérdezte Tony. Hailey megrázta a fejét, és felsóhajtott. — Hadd szálljanak meg ott, ahol nekik a legkényelmesebb. Nem fogok meghalni zavaromban. — Felnyögött. - Legalábbis remélem. Tony összevonta a szemöldökét. — Nem akarom, hogy zavarban légy, kiscsillag. Mark a lövöldözés óta most először becézte Hailey-t, ahogy szokta. Hailey úgy érezte, ott helyben elolvad. — Nem leszek. — Az ajtóra pillantott, hogy zárva van-e, majd lehalkította a hangját. — Az igazat megvallva ez inkább a szülőkről szól, nem hármunkról. De Tony, én még mindig aggódom, hogyan fog a kapcsolatunk kihatni a munkádra. ■— Haladjunk kis lépésekben. Rendben? — mondta Tony,

291

és megszorította Hailey kezét. - Egyelőre foglalkozzunk csak magunkkal és a szüleimmel. Hailey erőtlenül elmosolyodott. — Megpróbálom. — Tudjátok, mindketten szarul néztek ki, úgyhogy nemcsak nekem kell kialudnom magam. — Én már nem is biztos, hogy el tudok aludni a kütyüid pittyegése és villogása nélkül - mondta Hailey, de csak félig viccelt. A gépekből legalább tudta, hogy Tony jól van. Nélkülük kénytelen lesz az ösztöneire hagyatkozni. A gondolattól egy kicsit ideges lett. Tony végigsimított borostás állán. — Ez aztán viszket. — Összevont szemöldökkel Markra pillantott. — Te hogy tudod elviselni, amikor nyaraláskor hagyod kinőni? Mark vállat vont. — A viszketés elmúlik egy-két nap után. De ha ez zavar a legjobban, akkor már sokkal jobban érezheted magad. — Megborotválhatlak — ajánlotta fel Hailey. — Habár, az igazat megvallva, jól áll neked ez az elhanyagolt külső. — Eltűnődött, vajon a férfi golyói is viszketnek-e már, és a lába közé pillantott, noha semmit sem látott. — Az nem zavar - mondta Tony, mintha a gondolataiban olvasna. — Legalábbis még nem. Hailey fölnézett a férfi arcára, és félénken elmosolyodott. — Nem szívesen szakítom félbe ezt a lenyűgöző beszélgetést Tony tisztálkodási szokásairól, de nekem indulnom kell. Tony szülei már várnak. Elkészülsz, mire visszajövök? — kérdezte Mark Hailey-től. — Én nem megyek el, amíg Tonyt el nem engedik. Nem akarom elkerülni az orvost. — Majd anyám jegyzetel. — Jó, de nekem is lennének kérdéseim. Ha hazaviszünk, biztos akarok lenni abban, hogy tudom, hogyan gondozzalak.

292

— Kedvesem. - Tony felsóhajtott. — Sebész vagyok. Én is tudom a válaszokat a kérdéseidre. Akár szó szerint el tudom mondani neked, amit Christől hallanál. Hailey megszorította a kezét. — Ebben biztos vagyok, de én tőle akarom hallani. — Ne anyáskodj fölöttem - duzzogott Tony. — Csak hülyéskedek - mondta tréfásan Hailey, majd komolyra fordította a szót. - Szeretnél inkább négyszemközt beszélni vele? — Nem erről van szó. — Biztos? Ha meg akarsz beszélni valamit Chrisszel, és nem akarod, hogy halljam, részemről rendben. — Maradhatsz. Mark, indulj el a szüléimért - mondta Tony sürgetően. — Hozz neki valami meleg ruhát — tette hozzá Hailey. — Viselhetem a műtős ruhámat. — Az nem elég meleg. Hozz neki egy tréningruhát. Azt könnyebb fölvenni meg levenni... És zoknit meg cipőt is, légy szíves. — Még valamit, anyu? — tréfálkozott Mark. — Egy meleg kabátot. Mark felvonta a szemöldökét. — Ez minden? — Nem tudtok szembeszegülni velem, ha Tony mamája is itt lesz - figyelmeztette a két férfit. — Tony mamája nevében nem beszélhetek, de én úgysem szegülnék szembe veled. — Ha nyugton maradsz, és abbahagyod a járkálást meg az aggodalmaskodást, akkor rám is számíthatsz - mondta Tony. Hailey bólintott, tudván, hogy ez a legtöbb, amit remélhet. — Megegyeztünk.

293

Huszonnegyedik fejezet

Kalandos útjuk volt hazafelé a kórházból. Mark vezetett, Tony az anyósülésen ült, hogy kényelmesen elférjen, és könnyen ki tudjon szállni. Hailey Tony szülei között ült hátul. Kicsit zsúfolt volt, és Hailey sajnálta Tony apját, akinek föl kellett húznia a lábát. Amikor ráhajtottak a Mark házához vezető keskeny útra, az izgatott párbeszéd a kocsiban elcsöndesült. Hailey félt attól, amit ott fognak találni. Az óta az éjszaka óta egyedül Mark járt itt. Amikor megpillantotta a házat, Hailey visszafojtotta a lélegzetét. Minden normálisnak tűnt, a látvány egyáltalán nem hasonlított egy bűntény helyszínére. Sehol egy sárga szalag. Vért sem látott. Se rendőröket. Különös volt. Dániel itt halt meg. Tonyt itt lőtték meg. Nem kellene másként kinéznie? Mark a ház előtt állt meg, és kikapcsolta a riasztórendszert, mielőtt Romannel kisegítették Tonyt az autóból. Vagy legalábbis megpróbálták. Tony viszont egyáltalán nem működött együtt. Nem volt szüksége segítségre. Hailey földre szegezett tekintettel követte őket, vérfoltok után kutatva. Sehol sem látott. Még a házban sem, ahol Tony vérzett, igaz, a színes rongyszőnyeg a bejárati ajtó elől eltűnt. Soniával megpróbálták rávenni Tonyt, hogy feküdjön le. A férfi azonban, habár kimerült, az ágyban fekvéstől még jobban elfáradt. Ezért inkább csak a bőrfotelba roskadt le. Miután Hailey lezuhanyozott, és tiszta ruhát vett föl, megpróbált dolgozni a napos szobában, de minduntalan fölkelt, hogy ránézzen Tonyra. Végül inkább átvitte a laptopját

294

a nappaliba, hogy csak föl kelljen pillantania a számítógépből, hogy lássa, életben van. Sonia elugrott a boltba. Mark főzött, és Jake-kel konzultált. Tony és az apja együtt szundítottak és tévéztek, és két- óránként sétálgattak egy kicsit a házban. Időnként beszélgettek. Hailey is fülelt, miközben Beth alapítványának keresett támogatókat. Kora estére sikerült meggyőzniük Tonyt, hogy feküdjön ágyba. A férfi azonban ragaszkodott hozzá, hogy először lezuhanyozzon és megborotválkozzon. Hailey a hálószoba sarkában ülve dolgozott, amíg a férfi aludt, és továbbra is szemmel tartotta, nézte emelkedő mellkasát, hogy lélegzik-e még. A nappaliból beszűrődő halk hangok megnyugtatták. Aztán Tony szülei lefeküdtek aludni, és minden elcsönde- sült. Mark hamarosan bejött a hálószobába. Leült a fotel karfájára, amiben Hailey dolgozott, és gyengéden masszírozni kezdte a nő nyakát. Milyen jó érzés! Hailey behunyta a szemét, és lehajtotta a fejét, ahogy a merev izmok a nyakában ellazultak. — Nem kell egész éjjel nézned. Alhatsz is — mondta a férfi halkan. - Dolgozom - suttogta Hailey. — Öt figyeled. - Mindkettőt tudom egyszerre csinálni. - Kedves, alig állsz a lábadon. Gyere az ágyba. — Megyek. Később. Nem hiszem, hogy most tudnék aludni. Mark felsóhajtott, de nem vitatkozott. Eltűnt a fürdőszobában, majd pár perc múlva fekete bokszeralsóban jött ki, a vendégek iránti tiszteletből. Hailey addig dolgozott, amíg Tony légzése le nem lassult, majd becsukta a laptopját, összehúzta magát a fotelban, és egy pokrócot terített a vállára. Félt lefeküdni melléjük az ágyba, nehogy Tonynak baja essen. Nem akarta bántani. Nem kellene sok hozzá egy könyök az oldalába, vagy kar

2-95

a hasára. Persze, ha ezt elmondta volna Marknak, a férfi ragaszkodott volna hozzá, hogy ő aludjon a kanapén, Hailey pedig az ágyban. Hailey fontolóra vette, hogy átmegy a nappaliba. A kanapé sokkal kényelmesebb, mint a fotel, ám ha Tonynak szüksége lesz rá, nem fogja meghallani. Valaki megfogta a vállát. Kábán fölemelte a fejét. Már el is aludt volna? — Gyere az ágyba. — Tony hangjára riadt föl. A férfi fölé hajolt, felsőteste meztelen volt, szürke melegítőnadrágja lecsúszott a csípőjére, és kilátszott alóla a kötés és feszes hasa. — Tony? Mit csinálsz? Mi a baj? Szükséged van valamire? — Igen, arra, hogy gyere az ágyba. Hailey elnyomott egy ásítást, nem akarta, hogy a férfi lássa rajta, milyen fáradt. — Túl szűk ott a hely. Nem akarlak bántani. A férfi megfogta a kezét, és gyengéden húzni kezdte. — Nem fogsz bántani. Gyere. Hailey ellenállt. — Nem tartom jó ötletnek. — Pedig nagyszerű ötlet. Gyere. Lezuhanyoztam és megborotválkoztam meg minden. — Elment az eszed? Nem fogunk szeretkezni - csattant fel Hailey. Tony kuncogott. — Nem, csak alszunk. Hailey megnyugodott, de a férfi következő szavai hallatán ismét fölállt a hátán a szőr. — Majd holnap szeretkezünk. — Nem fogunk. Nem kell orvosnak lennem ahhoz, hogy tudjam, a szex nem tenne jót a varratoknak. — Csak vicceltem, Hailey. — A férfi megcsókolta az ajkát. - Gyere. Hiányoztál. Ha ennyire aggódsz, alhatsz Mark oldalán. Mark megszólalt az ágyról. — Részemről rendben.

296

Hailey halálosan kimerült, és túl csábító volt a gondolat, hogy ismét együtt alhatnak. Tony megint megrángatta a kezét, ezúttal egy kicsit erősebben. Hailey követte az ágyba, az ő oldalán mászott föl rá, de végül átment Mark térfelére. Amikor másnap reggel fölébredtek, mindhárman középen feküdtek szorosan összebújva. Tony mindennap egyre erősebb lett, amíg végül képtelen volt nyugton maradni. A szülei úgy tervezték, hogy visszamennek Houstonba egy héttel azután, hogy Tonyt kiengedték a kórházból, és az anyja kijelentette, hogy neki már nem maradt itt tennivalója. Habár Hailey eleinte félt egy házban lakni velük, most már nem akarta, hogy elmenjenek. Nemcsak segítőkészek voltak, Tony mellett róla és Markról is gondoskodtak. A jelenlétük valamelyest csökkentette a történtek súlyát. Ha elmennek, a ház szinte üres lesz. Magukra maradnak hárman, éjszaka pedig visszatérnek a rémálmok. Hailey nem sírt, amikor Tony mamája és papája búcsúzóul átölelte, mielőtt Mark kivitte őket a reptérre, pedig legszívesebben könnyekben tört volna ki. Amikor Tonyval kettesben maradtak, a csönd szinte üvöltött. Hailey bekapcsolta a tévét, és végigfutott a csatornákon, de semmi jó nem volt, csak beszélgetős műsorok, hírek és filmek bajba jutott nőkről. Pont erre volt szüksége, hogy nézze, ahogy egy nő az életéért küzd. Dolgoznia kellett volna, de képtelen volt a munkájára figyelni. — Hailey? - szólt oda Tony a fotelból. Hailey kikapcsolta a tévét, mielőtt válaszolt. — Igen? — Tudtál már dolgozni azóta, amióta mindez történt? — Egy kicsit — felelte. — A dolgok hamarosan visszatérnek a normális kerékvágásba, most, hogy a szüleim elmentek. Normális? Hailey többé már azt sem tudta, mi az. 297

— Nekem hiányozni fognak - vallotta be. — Nekem is. De azért jó lesz, hogy ismét miénk az egész ház. Talán. — Kérsz valamit? — Nem, tudok magamról gondoskodni. Hailey elmosolyodott. — Tudom, de szívesen segítek. Legalább hasznosnak érzem magam. — Nem kell lesned minden kívánságomat. Egy ideig itthon leszek. Neked melóznod kell. Tudom, hogy vannak határidőid. — Dolgozom. Ne aggódj! Mark benézett, miután hazaért a reptérről, majd kiment a műhelyébe elfoglalni magát. Hailey a kanapén ült, és a monitort bámulta, próbálta kitalálni, hol kezdje. Túl nagy volt a csönd. Már megszokta, hogy öt ember duruzsolását hallja a nappaliból és a konyhából. Újra meg újra bekapcsolt a képernyővédője, és Hailey megbökte az egeret, hogy kikapcsolja. Amikor csöngettek, a laptop órájára pillantott. Már majdnem egy órája bámulta a képernyővédőt. — Majd én kinyitom — mondta Tonynak, aki a fotelban olvasgatott. Hailey ajtót nyitott, és legnagyobb meglepetésére Beth állt odakint. — Gyere be! - mondta, és átvezette a nőt a nappali üres részén a belakott térfélbe. - Tony örülni fog, hogy benéztél. — Hogy van? — kérdezte Beth. Tony nyűgösen válaszolt. — Visszamennék dolgozni, ha hagyná az orvosom. Beth a férfi mellé állt, és a vállára tette a kezét, amikor Tony föl akart állni. — Milyen bosszantóak ezek az orvosok! Mit tudnak ők, mégis? — Eleget, hogy megmentsék a hálátlan életét — válaszolt Tony helyett Hailey.

298

Kijöttél már egyáltalán a házból, amióta Tonyt hazaengedték? — kérdezte Beth. Ez beugratós kérdés lenne? Persze, hogy nem. - Hát... nem. - Nincs kedved sétálni egyet? - Nem hiszem, hogy... Kinyílt a bejárati ajtó, és Mark masírozott be. - Hé, Beth! Csak nincs valami újabb jogi gubanc? Beth megrázta a fejét. Dehogy, minden rendben. Csak azért jöttem, hogy kicsit kimozdítsam Hailey-t a házból. - Remek ötlet! Hová mentek? - Gondoltam, jólesne egy séta a folyóparton. Menjetek csak — mondta Mark. - Én addig vigyázok Tonyra. - Nem kell engem babusgatni — hördült fel Tony. - Ki emlegette a babusgatást? - Nem szó szerint, de te céloztál erre. Hailey fölvette a dzsekijét. Magára hagyta a két vitatkozó férfit, és Bethszel elindultak a ház mögötti ösvényen, amely a folyó mentén húzódott. Egyikük sem beszélt, ám meglepő módon jólesett a közös hallgatás. Kellemes érzés volt kimozdulni még a hűvös levegő ellenére is, hiába ez volt az első alkalom, hogy Hailey magára hagyta Tonyt, amióta a férfit hazaengedték a kórházból. A fák csupaszok voltak, az ég tiszta és kék, a folyó pedig hideg szürke. Beth tiszta hangja törte meg a csöndet. Emlékszel, hogy egyszer azokról a nőkről kérdeztél, akik nem olyan szerencsések, mint te? Igen. És arra is emlékszem, milyen gyorsan témát váltottál felelte Hailey keserűen. Akkor sokkal fontosabb volt, hogy megkapd a segítséget, amire szükséged van.

299

— Hálás is vagyok érte. Hihetetlenül segítőkész voltál. Nem tudom, mihez kezdtünk volna nélküled. Beth azonban csak legyintett. — A nők, akikről kérdeztél? A legtöbben már akkor szerencsésnek mondhatják magukat, ha életben maradnak. Hátrahagynak mindent, amit az évek során fölépítettek. Legtöbbjüknek csak a ruhája marad, amiben eljönnek hozzám. Mindent elölről kell kezdeniük. Hailey megállt, és elképedve bámult Bethre. — Hogy tudják végigcsinálni? Én mázlista vagyok ehhez képest. Dániel nem tudta megszerezni a pénzem. Nekem itt volt Mark és Tony, akik segítettek. És a bátyám is. El tudtam volna tűnni szem elől. A többi nő hogy menekül? — Legtöbben nem tudnak. Sokan túlságosan is félnek... attól, hogy megölik őket, vagy hogy egyedül kelljen élniük. Akik mégis eljönnek, azoknak segítünk, amiben tudunk. Biztonságos helyre visszük őket, amíg ismét a saját lábukra nem állnak. Segítünk, hogy iskolába mehessenek, munkát találjanak, tanácsadásra járjanak, meg önvédelmi tanfolyamra — ami csak kell ahhoz, hogy újra élni tudják az életüket. — Ez költséges lehet. Honnan szereztek támogatókat? Beth elnézett mellette. — Örököltem némi pénzt a szüleim halála után. Hailey megérintette a karját, és próbálta megvigasztalni. — Sajnálom, hogy elvesztetted őket. — Meg akarta kérdezni, hogy balesetben hunytak-e el, de valami visszatartotta. — Köszönöm - mondta Beth halkan. Továbbindultak, ismét jóleső hallgatásba burkolózva, mielőtt Beth folytatta. — Igazad van. Költséges, még az örökségemmel is. Ezért van szükségünk a szakértelmedre. A nők, akiknek segítünk, hálásak, és amikor az életük visszazökken a régi kerékvágásba, viszonozzák a segítséget. Minden jól jön, de sajnos nem elég. — Elhallgatott. — De ha már szóba került... Tudom, hogy össze vagy zavarodva, de javulni fog a helyzet. Bele 300

telhet némi időbe, de jobb lesz. Ha pedig nem, csak szólj. Ajánlhatok néhány tanácsadót. — Észben tartom. - Hailey azonban továbbra is viszoly- gott a gondolattól. Tudta jól, hogy nem szabad megítélnie minden pszichológust egyetlen kollégájuk meggondolatlan szavai alapján. Talán az csak a kezdet volt. — És ha szabadulni akarsz abból a tesztoszteron-örvényből a házban, csak hívj. Elmehetünk együtt moziba vagy ebédelni. Semmi komoly. Csak lazítani. Ez olyan jól hangzott, hogy Hailey fölnevetett. — Vigyázz, mert szavadon foglak! — Helyes. Akkor ejtsük meg mihamarabb. Rendben? — Persze. Rendben. - Hailey az órájára pillantott, és eltűnődött, milyen régóta jöhettek el. — Mehetünk vissza? — kérdezte Beth. — Igen. Nem bánod? — Dehogy. Haza kell mennem, hogy átöltözzek az esti munkához. — Ügyvédi munka, vagy az alapítvánnyal kapcsolatos? Visszaindultak a ház felé. — Egyik sem. Van egy étterem a házban, ahol Tony és én is lakom. Nita’s Piacé. Egy barátomé, aki séf. Néha besegítek az étterem körül. Kellemes váltás a jogászkodás után. — Láttam a helyet, de még sosem ettem ott. — Akkor jövő héten ebédeljünk együtt ott! Kipróbálhatod a főztjüket. Hailey habozott, nem akarta olyan hosszú időre magára hagyni Tonyt. — Nem is tudom... Beth elmosolyodott. — Akkor maradjunk annyiban, hogy majd egyeztetünk. Hívj fel néhány nap múlva, hogy milyen állapotban van Tony. Utána majd megbeszéljük.

Huszonötödik fejezet

Hailey fölriadt álmából. Lövések. Tony és Mark próbálja átszelni az udvart. Vér. Megfordult, hogy az ébresztőórára nézzen, és észrevette, hogy Mark eltűnt mellőle. Két óra múlt. Vajon hol lehet? A fürdőszoba ajtaja nyitva volt, tehát nem volt bent. Hailey az ágyban feküdt, és fülelt, de semmit sem hallott. Kimászott az ágyból, és végigosont a fűtött kőpadlón. A nappali és a konyha üres volt. Talán Mark a vendégszobában alszik? Ott sem találta. Sem a befejezetlen hálószobában, így már csak a napos szoba maradt, hacsak a férfi nem ment ki a házból. Csak nem a műhelyben dolgozik ilyen késő éjjel! A konyhából, a napos szoba küszöbéről Hailey meglátta a férfit a déli ablak előtti padkán ülve, ahogy meztelen lábát föltette a párnára, karja felhúzott térdén pihent, és félvállal az ablaknak dőlt. Csak melegítőnadrágot viselt, a felsőteste meztelen volt. Háttal ült Hailey-nek, mégis megérezte a nő jelenlétét. Megfeszültek az izmok a nyakán és a hátán, amikor Hailey belépett a szobába. Mégsem vett tudomást róla. A nő halkan mögé lépett, átkarolta a derekát, és megcsókolta a vállát, majd a hátára tette az állát. így ültek egy ideig, és csak nézték az éjszakát. Nem volt telihold, de elég világos volt ahhoz, hogy tisztán lássák a csupasz nyárfákat és a bokrokat. Hailey még flanelpizsamában, Mark meleg testéhez simulva is fázott, és megremegett. Végül Mark törte meg a csöndet.

302

- Feküdj vissza. — Miért nem alszol? Mark izmai megfeszültek Hailey karja és arca alatt. Vállat vont. - Nem vagyok álmos. — Ügyes próbálkozás. - Na jó, rossz álmok. — Arról az éjszakáról? - igen— Meséld el. Mark egy ideig nem szólalt meg. Hailey türelmesen várt, és még szorosabban ölelte magához a férfit. — Egyre csak azt látom magam előtt, ahogy kirohansz felénk a házból. Aztán hallom a lövéseket, és el kell fordulnom, mielőtt akár tudnám, hogy te... - Mark hangja elcsuklott, Hailey-nek pedig elakadt a lélegzete. Még sosem látta sírni a férfit, még szomorkodni sem. A könnyei megrémítették, és hirtelen megértette, miért esik pánikba a férfi, valahányszor ő sír. Mark mély levegőt vett, majd folytatta. - Azt sem tudtam, eltalált-e vagy sem. Esküszöm, Hailey, még soha életemben nem féltem ennyire. Újra meg újra lejátszom azt a néhány másodpercet a fejemben. Eddig legalább álmomban nem láttam magam előtt, legalábbis ma éjjelig. — Sajnálom — mondta Hailey halkan. Azt helyesen teszed. - Mark hangja szigorú és dühös volt. — Mondtam, hogy maradj a hálószobában. Hailey fölegyenesedett, és védelmezőn maga köré fonta a karját. Azt viszont nem sajnálom. Nem tudtam, mi történik. Nem tudtam, milyen súlyos Tony sérülése. Azt se tudtam, Dániel téged is meglőtt-e. Nem te voltál az egyetlen, aki megrémült. Rettegtem. És tudtam, hogy az én hibám... Ne hajtogasd már ezt. Nem a te hibád volt. Nem te neveltél gyilkost Dánielből. — De haragszol rám.

303

— Annyira szeretnélek már megdugni. Hailey zavartan babrált flanel pizsamaalsójával. — Akkor nem haragszol? Mark megdörzsölte az arcát. — Nem tudom. De igen, haragszom, amiért veszélybe sodortad magad. Szó szerint teli volt a kezem, próbáltam biztonságba helyezni Tonyt, te meg csak rontottad a helyzetet azzal, hogy kirohantál. Nem is volt fegyvered. De annyira megkönnyebbültem, hogy nem esett bajod, és nem haltál meg, hogy csak... - Elhallgatott, mintha a megfelelő szavakat keresné. — Csak szeretni akarlak. Benned akarok lenni. Azt akarom, hogy olyan szorosan fonódjunk össze, hogy ne tudjam megmondani, hol végződik a testem, és hol kezdődik a tiéd. Mindig erre vágyom, hogy tudjam, hogy életben vagy. -Es mi tart vissza? — Félek, hogy elvesztem a fejem, és túl durva leszek. Nem akarlak bántani. — Sosem bántanál. — Nem szándékosan. Hailey megfogta a pólója szegélyét, és fölhúzta a hasára. — Ha meggyőzlek, hogy életben vagyok, jobban fogod érezni magad? A férfi felvonta a szemöldökét, és halványan elmosolyodott. — Ártani nem árthat. Hailey halkan fölnevetett, majd levette a pólóját, és a földre dobta. Egyik kezét a melle közé tette. — Akkor tegyük, amit tennünk kell. Mit szeretnél? - Nem Mark volt az egyetlen, akinek a rémálmait el kellett űzniük. Hailey a férfi nyakát nézte, ahogy Mark nagyot nyelt, majd az ajkát, amikor megszólalt. — Vetkőzz. Hailey kioldotta a nadrágját, de megállt, hogy tovább ingerelje a férfit.

304

- Nem akarsz inkább te levetkőztetni? Mark megrázta a fejét. - Nézni akarlak. Hailey érezte a lába közt a lüktetést. Mintha egy örökkévalóság telt volna el az utolsó szeretkezésük óta. Testét elöntötte a forróság, miközben lehúzta a puha flanelt a csípőjéről. Előrehajolt, letolta a térdén, és hagyta, hogy a földre hulljon. Kilépett a puha pamutból, és leengedett kézzel állt, és várta a férfit. - Készen állsz? Nedves vagy? Hailey bólintott. Teljesen átázott. - Biztos? Tedd föl ide a lábad. — Mark megpaskolta a combja melletti párnát. Hailey fölemelte a lábát, és fölrakta a párnára, feltárva a vulváját. - Nyúlj magadhoz. Mutasd meg, milyen nedves vagy. Hailey-nek lángolt a bőre, és a nedvesség, amit a férfi látni akart, úgy folyt végig a combján, mint a víz. Kezével megdörzsölte a szeméremajkakat, a férfit ingerelve, majd középső ujját a hüvelyébe dugta, és majdnem elélvezett, amikor a tenyere hozzádörzsölődött a csiklójához. Elvette a kezét, és a férfi felé nyújtotta, hogy megnézhesse. Mark megragadta a nő csuklóját, és az ajkához emelte az ujjait. Először megnyalta a középső ujját, majd forró szájába vette, és szopogatni kezdte, gyönyörhullámot küldve Hailey ujjától az ágyékáig. Újabb csepp folyt végig a nő combján. Mark fölállt, és letolta a melegítőjét. Mielőtt Hailey észbe kaphatott volna, a lábát már a férfi dereka köré fonta, és átkarolta a vállát. Mark a fenekébe markolt, és Hailey a férfi és a könyvespolc közé préselődött. Az egyik polc nyomta a gerincét; egy másik pedig a fejét. Mark teste nekifeszült. Farka a puha, érintésre vágyó redőket súrolta. Forró lehelete megcsapta Hailey-t, amikor a fülébe súgta: - Szólj, ha túlzásba esnék. — Meg sem várta a nő válaszát, és beléhatolt.

305

Hailey lélegzet-visszafojtva élvezte, amint a férfi kitölti. Mozogni akart, de nem tudott Mark könyörtelen csípője és a könyvespolc közé ékelődve. —Most — nyögte. — Ne tartsd vissza. Mark Hailey homlokához nyomta a sajátját, mellkasuk eltávolodott egymástól. Az egyesülésük megbabonázta Hailey-t. Nézte, amint a férfi kihúzza belőle a farkát a hegyéig, majd ismét visszanyomja. —Szeretlek, Hailey. — Mark ismét kihúzta, majd visszatolta a hímtagját, közben úgy kántálta a szavakat, mintha mantrát mondana. — Szeretlek. — Minden egyes lökéssel mélyebbre hatolt. Minden egyes „szeretlek” Hailey leikéig hatolt, míg végül együtt ismételte a szót a férfival, mintha imát mondana. Ajkuk összeforrt, és Hailey olyan hévvel fogadta a férfi kinyilatkoztatását, mintha egyedül ez éltetné. Légzése felgyorsult. A fejében visszhangzott saját szívverése. Az orgazmus végigfolyt a testén, szapora légzése és szerelmi vallomása mámoros sikolyokba fulladt. Mark követte, amikor Hailey izmai satuba fogták a farkát. Hailey ajka végigcsúszott Mark nyakán, és a férfi bőrét a fogai közé fogta, mert minél többet akart megkóstolni belőle, amíg Mark magva lüktetőn betöltötte a testét, apró, érzéki utórezgéseket keltve benne. A férfi karjába hanyatlott. —Szeretlek. Mindig szeretni foglak — suttogta Mark szenvedélyesen. — Mindig szeretni foglak. Lassan elhúzódott a nőtől, ondója végigfolyt a lábán. A karjába vette Hailey-t, és magához ölelte. A nő a nyakába temette az arcát, noha legszívesebben belebújt volna a férfiba. Szorosan átölelte, és nyelvével a sós bőrt ízlelgette. Tudta, hová viszi Mark. Talán most már mindketten tudnak majd aludni. —A pizsamám — mormolta. —Ha Tony megérzi a szagunkat, úgyis csak útban lenne a ruhád.

306

— De a sebe! — Szerintem meg tudja oldani. — Talán alhatnánk inkább a vendégszobában. — Talán elkezdhetnél úgy bánni vele, mint egy férfival, nem pedig egy kisbabával. — De megsérült. — Igen, de nem úgy, mint gondolod. -De... Mark megtorpant a nappali közepén. — Nem gondolod, hogy neki is olyan istenverte rémálmai vannak, mint nekem? Hailey meleg, kellemes, szex utáni bódulata kezdett elpárologni. — Csak nem? — Neked nincsenek? Nem akarta beismerni a férfi előtt. Mark már így is aggódik a szüleiről szóló rémálmok miatt. — Nem is említette. — Nahát. Ki hinné — mondta Mark szarkasztikusan. Hailey dühbe gurult. — Úgy látom, a szeretkezés egyáltalán nem vidított fel. — Lábát kilendítette a férfi karjából, mielőtt az észrevette volna, mi történik. Amint Hailey talpa leért a földre, a hálószoba felé indult, hogy bemenjen zuhanyozni. — Utánam ne gyere! — szólt vissza a válla fölött. Ahogy végigmasírozott a hálószobán, Tonyra pillantott. A férfi ébren volt. Nem is csoda. Elég zajt csaptak Markkal. Meg sem állt, hogy megkérdezze, szüksége van-e valamire. Mark követte a szobába. Majd ő gondoskodik Tonyról. Le akar zuhanyozni. Nem, a zuhany csupán kifogás. Egyedül akar lenni. Bezárta maga mögött a fürdőszoba ajtaját, majd beállt a zuhany alá, és kinyitotta a csapot. Leült a padra a sarokban és hagyta, hogy végigfolyjon a testén a forró víz. Fölhúzta a

307

lábát a mellkasához, átkarolta, a homlokát pedig a térdére hajtotta. Mikor élhet ismét normális életet? Rendben, erre tudta a választ. Két férfit szeretni nem nor mális, és az élete sem lesz az, mert nem tudja nem szeretni őket. De vajon lenyugodnak-e valaha a dolgok? Nem elég már így is, hogy elvesztette a szüleit, és rémálmai vannak a halálukról? Muszáj még azokkal a szörnyű látomásokkal is megbirkóznia, amelyekben Tonyt lelövik? Ez nem igazságos. Milyen gyerekes! Miért nem hálás inkább a sok jóért? Van egy bátyja, aki szereti. Két férfi, aki csak a legjobbat akarja neki. Két férfi, aki pontosan tudja, hogyan elégítsen ki egy nőt minden egyes alkalommal. Munkája, amit szeret. Rengeteg étel és egy férfi, aki jól főz. Egészségbiztosítása, adómentes nyugdíja, és nyaralni járhat. Kényelmes otthona. Kényelmes otthon. Igen, ez az. Haza kell mennie. Tonynak többé nincs igazán szüksége rá, neki viszont ideje visszaszereznie az életét. Szüksége van a távolságra. Időre van szüksége, hogy meggyőződjön arról, hogy ez a kapcsolat jó irányba halad. És ha vagy amikor összeköltöznek, azt akarja, hogy azért tehesse meg, mert arra vágyik, hogy velük éljen, nem pedig azért, mert retteg egy erőszakos extől. Valaki árnyékot vetett rá, és Hailey fölkapta a fejét. Tony állt előtte, meztelenül, izgatottan. Hailey az ajtó felé pillantott, Markot kereste a tekintetével. Az ajtó csukva volt, Marknak nyoma sem volt. Hailey a seb felé fordult Tony jobb oldalán. Ez is olyasmi, amiért hálás lehet. Ha pár centivel balra találja el, és néhány milliméterrel mélyebbre hatol a golyó, már belső szervet ért volna. Még mindig a kórházban lennének... vagy a temetőben. Könnyek folytak végig az arcán, elvegyültek a feje fölül érkező vízzel. Elképesztően szerencsések voltak! Tony leült a padra Hailey-vel szemben, és a nő térde fölé

308

hajolt. Egyik ujjával egy könnycsepp útját követte, és Hailey eltűnődött, hogyan tudja megkülönböztetni a vízcseppektől. — Eddig nem is sírtál? Hailey összerezzent, és megrázta a fejét. — M... M... Mark azt mondta, várjak vele, amíg ki nem jössz a műtőből. — Már kijöttem egy ideje. Hailey összeszorította a száját, hogy ne sírjon, hiába nézte olyan megértően a férfi. Felzokogott. Újabb és újabb könnyáradat tört fel belőle, míg végül nem tudta visszatartani. Tony a combjára húzta Hailey lábát, és átölelte a nőt. Hailey a férfi nyakába temette az arcát, és sírt. Tony a hátán körözött a kezével, és megnyugtató szavakat mormolt a fülébe. Hailey zokogása elcsitult, és mély nyugalom szállta meg, valamint lehengerlő fáradtság. Tony fölállt, és elzárta a zuhanyt. Aztán megfogta Hailey kezét, és fölállította a nőt. — Gyere. Szárítkozz meg, és bújj be az ágyba. Ahogy a férfi végigdörgölte teste minden egyes porciká- ját, Hailey nézte, amint a vízcseppek végiggördülnek feszes bőrén. Bőre, mely a hawaii nyaralás után még olyan napbarnított volt, már fakóbb színt öltött a kétheti szobafogság után. Tony izmai megfeszültek, miközben dolgozott. Hailey saját bőre is bizseregni kezdett, ágyéka fájdalmasan lüktetett. A férfi még mindig maga is be volt gerjedve. Mégsem erőltette, nem próbálta elcsábítani. Egyszerűen csak törődött vele. Tony fölakasztotta a törülközőt, Hailey pedig megérintette a karját, és lábujjhegyre állt, hogy megcsókolja. A férfi szája meleg és feszes volt. Illata megrészegítette Hailey-t, és mélyebbre hatolt a nyelvével, száját kinyitotta, és megízlelte a férfi édes ízét. Milyen régóta várt már erre! Tony farka a hasához nyomódott. Hailey legszívesebben bevezette volna a testébe, legszívesebben ő maga is belebújt volna a férfiba. Tony sérülése azonban megállította. Nem akarta fölszakítani a golyó lőtte sebet. Inkább végigcirógatta 309

a férfi forró testét az ajkaival és a nyelvével, miközben letér delt a hatalmas, plüss fürdőszobaszőnyegre. Nyelve hegyével végignyalta a férfi heréjét. Tony a lövöldözés óta nem borotválkozott, és a rövid, szúrós szőr végigdörzsölte a nő nyelvét. Hailey hozzányomta az arcát, és belélegezte az illatát. Tony felnyögött. — Hailey, ez nem a szexről szól. Nem is rólam. Nem ezért jöttem utánad. Hailey fölnézett rá. — Nagy kár lenne hagyni, hogy mindez... — megcsókolta a férfi farkát, amely válaszul megrándult — ...kárba menjen. - Hailey összevonta a szemöldökét. - Hacsak nem tartasz attól, hogy bajod eshet. — Dehogyis! Tudunk vigyázni. Hailey elmosolyodott. — Mark is ezt mondta. A nő Tony farkának a tövéhez nyomta a nyelvét, és végignyalta a hegyéig, miközben ujjaival gyengéden cirógatta az érzékeny pontot a golyói és az ánusza között. Tony heréje összerándult, csípőjét előrelökte. Hailey a szájába vette a farkát, figyelmeztetés nélkül. Félt felingerelni a férfit, félt kivenni a szájából. Tony megfogta a nő fejét, és ugyanolyan gyorsan kirántotta, mint ahogy Hailey lenyelte. Két oldalról tartotta a nő fejét, megakadályozva, hogy ismét a szájába vegye, és letérdelt elé. — Benned akarok lenni... nem a szádban. Benned - mondta. — Én nem... Tony azonban a szájára tapasztotta ajkait, elhallgattatva Hailey-t. Lefektette a fürdőszobaszőnyegre, az oldalára feküdt, és a könyökére támaszkodott. — Már olyan rég nem voltunk együtt - mormolta. - Nem akarom elsietni. Lustán megcsókolta, nyalogatta és ingerelte Hailey ajkát.

Mire a nő kebléhez ért, Hailey már teljesen elolvadt, és képtelen volt megmozdulni. Mégis képes volt rá, amikor begörbítette a hátát, és arra vágyott, hogy a férfi a szájába vegye a mellét. Tony azonban már elindult lefelé a hasán, és egyik kezét a lába közé dugta, tenyerébe véve a nő vulváját, és egyik ujját a hüvelyébe dugta. Hailey a férfi vállába kapaszkodott. Fölemelte a csípőjét, hogy még mélyebbre hatolhasson Tony ujja, ő pedig még egy ujját beledugta, és megtalálta a nő G-pontját. Szája már a vénuszdombja fölött volt; Hailey érezte forró, nedves leheletét a csupasz bőrén. Tony megnyalta a csiklóját, Hailey pedig hozzányomta a szájához. A férfi épp csak annyi ideig foglalkozott vele, amíg kis híján az őrületbe kergette, majd hanyatt feküdt, és az ölébe ültette Hailey-t. A férfi farka a szeméremajkak közé hatolt. Saját nedve és Mark ondója mellett Hailey már teljesen átnedvesedett. Síkos nagyajkait a férfi szerszámához dörzsölte. Vágyott rá. Most azonnal. Ugyanolyan tökéletes egyesülésre vágyott vele, mint Markkal. Magában és maga körül akarta érezni a férfit. Erezni akarta, hogy mindketten életben vannak, és Dániel nem tudta meglopni őket, nem ragadta el a szenvedélyüket, egymás iránti szerelmüket. Hailey fölemelte a csípőjét, és egyik kezével megfogta a férfi farkát, majd a nyílásához vezette. Elengedte, és lassan teljes hosszában ráereszkedett, amíg Tony minden egyes forró porcikája be nem töltötte. Végigsimított a férfi felsőtestén, gondosan kerülve a sebet, majd előrehajolt, és megnyalta Tony merev mellbimbóját. A férfi átkarolta, és magához szorította a nőt. Szíve hevesen dobogott. Végigsimította Hailey hátát és domború fenekét, míg végül megtalálta az ánuszát. Hailey hüvelye összerándult válaszul az érzékeny idegvégződéseket ért gyengéd érintésre. Tony még sosem nyúlt így hozzá, amikor egyedül voltak. Ám ahogy a férfi elkezdett ütemesen mozogni alatta, a tiltott résre nyomott ujja mind

311

közelebb és közelebb hozta a nőt az orgazmushoz. Hailey feje teljesen kiürült. Hallotta saját kapkodó lélegzetüket és heves szívdobogásukat, élvezte a férfi testének forróságát, megkóstolta saját édes nedveit az ajkán, belélegezte kettejük közös illatát. Aztán elért a csúcspontra. Három további lökés után Tony is követte, farka lüktetett, és megtöltötte forró nedvével Hailey-t. A nő szorosan magához ölelte, és mindig ilyen közel akart lenni hozzá, hogy a férfi megértse, mennyire szereti. Mert abban a pillanatban Hailey csak ennyit érzett. Szerelmet. Miután lelassult a szívverésük, és ismét levegőhöz jutottak, Hailey-nek eszébe jutott a férfi sebe. Megmerevedett, és óvatosan felült. — Nem bántottalak? Jól vagy? Tony lustán, elégedetten elmosolyodott. — Szerinted úgy festek, mint akinek fájdalmai vannak? — Nem. Hailey lemászott róla, és mellé feküdt, egyik lábát a férfi combja köré fonta. Kezét a mellkasán nyugtatta. — Hogy jutottál be egyáltalán? Bezártam az ajtót. Tony meglengette az ujjait a nő arca előtt. — Kivételes kézügyesség. Gyermeksebészeknél követelmény. De akkor is jól jön, ha zárat kell feltörni. — Naná. Jó tudni, hogy bármikor szakmát válthatsz — mondta a nő szarkasztikusan. Ujjaival apró köröket kezdett leírni Tony mellkasán. Meg akarta kérdezni a rémálmokról, de félt beszélni róla. Félt, hogy ismét kiborulna tőlük. Amikor a férfi mellbimbójához ért, Tony megfogta a kezét. — Vannak rémálmaid? — suttogta Hailey, és félve várta a választ. Tony kibújt a nő alól, és fölült. — Ha erről fogunk beszélni, Markot se hagyjuk ki belőle. Rendben? Hailey bólintott, és fölkászálódott. Mark iránti haragja

312

már elpárolgott. Tony levette Hailey frottírköpenyét a fürdőszobaajtóról, és föladta a nőre. Aztán ő is fölhúzta fehér bokszeralsóját, amelyet levett, mielőtt belépett a zuhany alá. Kinyitotta az ajtót, és kezét Hailey derekán tartva visszamentek a hálószobába, ahol Mark az ágyon elterülve várta őket, egyik karja a feje alatt, a fehér paplan deréktól lefelé eltakarta. Hála az égnek. Semmi szükség arra, hogy a meztelensége elvonja a figyelmüket. Mark kifürkészhetetlen arckifejezéssel pillantott rájuk. Hailey fölmászott, és törökülésbe ült az ágy végében, Markkal szemben. Egyik kezét Mark lábszárára tette, és megvárta, amíg Tony is leült, és az ágytámlának támaszkodott. Tony közvetlenül Hailey-hez intézte a szavait, amikor megszólalt: — Igen, vannak rémálmaim. Úgy két napja. Mark sokatmondóan pillantott Hailey-re. — Úgyhogy beszéljük meg azt az éjszakát — mondta Tony tárgyilagosan, mintha csak az időjárásról társalognának. Hailey gyomra görcsbe rándult. — Nem hiszem, hogy szükség van erre. Mind tudjuk, mi történt. Tony megrázta a fejét. — Mind másképpen éltük át. Amikor Dániel ránk támadt, mind más miatt aggódtunk. Másként láttuk az eseményeket. Habár a hálószobában sötét volt, leszámítva a fürdőszobából beszűrődő fényt, Mark eltakarta a szemét a karjával. Osszeszorította a száját. Tony kezdte. — A garázs felé indultam, a betegemre gondoltam, a fejemben már végigjátszottam a műtétet. Habár a biztonsági fények égtek, semmit sem láttam. Csak a lövést hallottam, és éreztem, amint valami nekem csapódik. Azt hittem, letört egy ág, és rám esett. Tovább sétáltam, közben a földre pillantottam, az ágat keresve. Semmit sem láttam, ezért az

313

oldalamra néztem. Ekkor pillantottam meg a lyukat a dzsekimen. De még mindig nem értettem, hogy mit történt. Kicipzároztam a dzsekim, és megláttam a vért az ingemen. És tudtam, hogy vissza kell jutnom a házba, hogy figyelmeztesselek és megvédjelek benneteket. Csak erre tudtam gondolni. — Tony szünetet tartott, mielőtt folytatta. — Mire észbe kaptam, Mark már ott volt mellettem, és attól féltem, őt is lelövik. - Harag vegyült a hangjába. - És dühös voltam, mert ki fog vigyázni rád, ha mindketten meghalunk? Mark fölemelte a karját, és könnyes szemmel meredt To- nyra. - Tudod, hogy nem tudtalak volna odakint hagyni. Nem tudnék együtt élni ezzel a gondolattal. Te is ugyanezt tetted volna. — Hallottam a lövést — suttogta Hailey. - Én nem. - Mark elfintorodott, és ismét eltakarta a szemét a karjával. - Én már aludtam. Hailey megrázta a fejét. — Én ébren feküdtem, és éppen azon tűnődtem, hogy tudtál olyan gyorsan visszaaludni. Ezért hallottam. Kibeszélték magukból, mit láttak, mit hallottak, mit éreztek, mit kellett volna, mit tudtak volna, mit tehettek volna másként. Néha elhallgattak, és csak rágódtak a hallottakon némán, mielőtt folytatták a beszélgetést. Habár nem időrendi sorrendben mentek végig az eseményeken, a párbeszéd ésszerűen zajlott, ahogy kellett. Testük együtt haladt a szavaikkal. Összebújtak, szétváltak, megérintették egymást. Megvigasztalták egymást. Ahogy fölkelt a nap, a testük eggyé vált, és a csönd most más volt, mint a korábbi némaság. Ha nem is megelégedettség volt, de valami nagyon hasonló. Nem volt mit mondaniuk. Néhány nap, talán néhány hét múlva ismét végig kell menniük az egészen. Megjárták a poklot, és Hailey tudta,

3H

hogy egy éjszaka nem elég arra, hogy kibeszéljék magukból, és túltegyék magukat rajta. Ez még csak a kezdet volt. Életben voltak. Tony szépen gyógyult. A többivel majd menet közben birkóznak meg.

Huszonhatodik fejezet

Amikor Tony ismét munkába állt, Hailey úgy döntött, magára is szán egy napot. Nem mintha tudna dolgozni. Hanem azért, mert este tudatni fogja velük, hogy másnap hazamegy. Nem fognak örülni neki. Hailey csak remélni tudta, hogy a vacsora és a bor segít majd. Ahogy körbeülték a pultot, és ették a vörösboros marhasültet, amit Hailey készített vacsorára, a nő a szószba már- togatta a húst, és a bort kortyolgatta, hátha attól megjön a bátorsága. Tony elmesélte, milyen volt az első napja a munkában. Boldognak, de fáradtnak tűnt, és Hailey eltűnődött, vajon nem kellene-e inkább várnia holnapig a hírrel. „Gyáva nyúl” - gondolta magában. Tony váratlanul felé fordult: — Bökd ki, kiscsillag. Hailey fölkapta a fejét. -Mit? — Az étellel játszol. Vagy rosszul vagy, vagy van valami mondanivalód, aminek szerinted nem fogunk örülni. Nem tűnsz betegnek, úgyhogy az utóbbira tippelek. Mark Hailey haja alá nyúlt, és masszírozni kezdte a tarkóját. - Igaza van. Mi jár a fejedben? Hailey mély levegőt vett. Holnap hazamegyek. - Aztán hadarni kezdett. - Mindenért hálás vagyok, amit értem tettetek. Mindenért. Hogy

316

megvédtetek, gondoskodtatok rólam, és életem legjobb orgazmusaiban részesítettetek — tette hozzá, remélve, hogy ezzel fölvidítja őket. Mellesleg igaz volt. — De ideje hazamennem. Tony szavai meglepték: Tudom, hogy arra számítasz, hogy ellenkezni fogok, de megértem. - Micsoda? Szerintem jól kezdtük, de ez az ügy Dániellel eltérített minket. — Vállat vont. — Bírom a bátyád, de ő sem volt valami segítőkész. Rákényszerített minket, hogy olyan döntéseket hozzunk meg, amelyekre még nem voltunk felkészülve, és hogy... nem is tudom... idő előtt beszéljünk dolgokról. Istenem, pontosan erről van szó; Házasságról és összeköltözésről beszéltek, amikor még egy hete sem jártak. Mark buzgón bólogatott. - Ideje, hogy visszaszerezd az életed — mondta Tony. Úgy van — értett egyet Mark. — Az életet, amit Dániel ellopott tőled. És talán nem kellett volna ajánlatot tennünk neked rögtön szakítás után — tette hozzá Tony. — De mi hárman sosem időzítettünk valami jól. Hailey nem tudta elhinni, hogy a férfi bocsánatot kér. Hisz semmi rosszat nem tett! Annyi a bűne, hogy szereti, és megvédte. Hailey elérzékenyült, és könnybe lábadt a szeme. Mindkettőtöket szeretlek. Nagyon. — Egy forró könnycsepp elszabadult, és végiggördült az arcán. - Miért sírsz, kedves? Féltem, hogy vitatkozni fogtok. Annyira megkönnyebbültem, hogy nem haragudtok rám. Tony letörölte a könnycseppet Hailey arcáról. Ránk tudsz szánni legalább egy estét hetente? Vagy az túl sok?

317

- Csak egy estét? Én.n legalább kettőre gondoltam, mivel ketten vagytok. - Nem is tudom. Levehet, hogy ahhoz erősebben kell kicsavarnod a karom - tréréfálkozott Mark, ám a kétségbeesés a szemében meghazudtoltlta a mosolyát. - Mihez fogtok kezddeni? — kérdezte Hailey. — Tony, te itt maradsz? - Nem, szerintem jolobb lesz, ha elölről kezdjük. Ami azt jelenti, hogy visszaköltö:özöm a lakásomba. - Magányosan fogorrm érezni magam itt nélkületek — vallotta be Mark. Csüggegedt arckifejezése láttán Hailey-nek majd megszakadt a szivaré. - Nem voltál magáninyos, mielőtt beköltöztünk, nem? — kérdezte gyengéden. - Nem, de akkor méiég nem tudtam, mi hiányzik az életemből. Már úgy megszczoktam, hogy itt vagytok. — Felsóhajtott, és kissé bizakodóbbbá vált. - De igazad van. Jobb lesz, ha újra kezdjük. Megértenm. - Elmosolyodott, majd közelebb hajolt Hailey-hez, és mmegcsókolta a nyakát. — Van valami kívánságod az utolsó eg)gyütt töltött éjszakánkra? - Nem az utolsó éjszízakánk — mormolta Hailey. — Ez még csak a kezdet. Az elkövetkező két hónnap hihetetlen volt. Az első otthon töltött hét nehéz volt FlHailey-nek. Rosszul aludt. Hiányzott neki Mark és Tony. Sajaját magát vádolta Dániel halála miatt, noha tudta jól, hog>gy nem az ő hibája. A szíve mélyén azonban úgy érezte, telehetett volna valamit, hogy megakadályozza. Bethnek hála,a, Hailey elkezdett járni egy pszichológushoz, aki a családonn belüli erőszak áldozatainak segített továbblépni. Segített ennyhíteni a bűntudatát és a bizonyta lanságát. Újra összejárt a régi i barátaival, és kéthetente találkozott Bethszel. Olyan jól fehlvirágzott a vállalkozása, hogy végül kénytelen volt visszauta:asítani ügyfeleket. Utált nemet mon

318

dani, de nem tudta volna garantálni a minőségi munkát, ha túlvállalta volna magát. A legjobb rész azonban Tony és Mark volt. Eljártak együtt moziba és vacsorázni. Buliztak és táncoltak. Tévét néztek és szeretkeztek. Sokkal hihetetlenebb volt, mint várta, kényelmes és izgalmas, a régi, ismerős törődés és az új, bimbózó szerelem. Egyre több időt töltöttek együtt. Néha csak Hailey és Mark. Néha csak Hailey és Tony. De legtöbbször mindhárman együtt. És mégis, akármennyi időt töltött velük, mindig maradt ideje a barátaira is. Nem tudta megállni, hogy ne hasonlítsa össze a Dániellel töltött idővel. Volt egy rövidebb nehéz időszak, amikor Dániel szülei beperelték Markot. Ám miután az ügyvédjük végignézte mindkét videót Dániel támadásáról, meggyőzte őket, hogy lépjenek vissza. Április végén Hailey egy hétre Austinba repült, hogy meglátogassa Nikkit és Jake-et. Amikor visszatért Albuquer- quebe, Mark és Tony rögtön a biztonságiak mögött várták. Hailey-nek majd kiugrott a szíve örömében, amikor megpillantotta őket. Jóságos ég, mennyire hiányoztak! Jobban néztek ki, mint valaha. Tényleg csak egy hétig volt távol? Mark fölkapta, és hatalmas ölelésébe zárta. Amikor lerakta a földre, Tony átkarolta Hailey vállát, és a mellkasára húzta, majd gyors csókot nyomott a szája szélére, és a lift felé indultak. — Hogy van a vén házaspár? - kérdezte Mark. — Nikki remekül néz ki. Látszik rajta, hogy a hatodik hónapban van az unokaöcsémmel — felelte Hailey. — És úgy tűnik, Jaké mégiscsak túl fogja élni a terhességét. Most már sokkal nyugodtabb. — Tonyra pillantott. — És ez neked köszönhető. Állandóan azt mondogatja: „Tony ezt mondta”, meg „Tony azt mondta”. Landon is Austinban töltött két napot. Lehet, hogy idén néhány hónapra Albuquerque-be

319

jön. Beszélt valami nanotechnológiás rákkutató központ felállításáról. — Az új-mexikói egyetemen? — kérdezte Tony. — Aha. — Érdekesnek tűnik. Fel fogom hívni. — Szóval, kiscsillag, éhes vagy? — Éhen halok. - Jaké jókora adag reggelit készített neki az útra, de az hat órával ezelőtt volt. Mark elégedetten összedörzsölte a tenyerét. — Helyes. Van nálunk ebéd a kocsiban. — Burger? — Nem. Tony hozott egy piknikkosarat Nitától. Ami azt illeti, azon gondolkoznak, hogy fölveszik a menüre mint elviteli lehetőséget. Amióta Beth megmutatta Hailey-nek a helyet, törzsvendégek lettek Nita éttermében. — Piknik! Milyen romantikus! Mark és Tony összemosolygott, fölkeltve Hailey kíváncsiságát. — Miben sántikáltok? — Türelem — válaszolta Mark. — Befejezted a házad, amíg nem voltam itt? — találgatott a nő. Tony harsány nevetése megválaszolta a kérdést. — Hű, de vicces — morgolódott Mark. Hailey a hátsó ülés közepére ült Mark furgonjában, és kihajtottak a reptéri parkolóból. A két férfi ugyanolyan izgatottan osztotta meg vele az elmúlt hét eseményeit, mint ő velük. Úgy tűnt, Mark és Tony minden szabad idejét együtt töltötte, és Hailey sajnálta, hogy lemaradt róla. De jó volt viszontlátni a bátyját, különösen, miután a hawaii vakáció olyan kurtára sikeredett. Mark végighajtott a folyó mentén. Gyönyörű, tavaszias vasárnap délután volt. Kék volt az ég. Nem fújt a szél, ami

320

tavasszal szokatlannak számított Albuquerque-ben. Meleg volt. Az ezüstös zöld nyárfalevelek már elkezdtek kibújni. Mark leparkolt néhány másik autó mellett, és sétálni indultak. Tony hozta a piknikkosarat, Mark pedig egy régi pokrócot. Amikor már jó ideje nem láttak más embereket maguk körül, Tony és Mark bevitte Hailey-t egy kis ligetbe a nyárfák közt, egy vadvirágokkal tarkított füves mezőre. Mark leterítette a pokrócot a földre, Hailey pedig kibontotta a piknikkosarat. Nita ciabatta kenyerének élesztős illata részegítő volt, és Hailey már alig várta, hogy belekóstolhasson. Még egy üveg vörösbort is hoztak magukkal. Ennél jobb ebédet nem is találhattak volna ki a viszontlátás örömére. Miután minden morzsát megettek, Tony és Mark elhallgatott. Hailey hátradőlt, behunyta a szemét, és élvezte a napsütést az arcán. Kellemes volt így üldögélni szótlanul. Együtt lenni. A folyó csobogását hallgatni. A madárcsivitelést. A rovarok zümmögését. Tony megköszörülte a torkát. Hailey kinyitotta a szemét, és mindkét férfi előtte térdelt, komoly, feszült arckifejezéssel. Mark egy apró dobozkát tartott a kezében. Hailey-nek megállt a szívverése, és pánikba esve próbálta kitalálni, hogy mire készülnek. Ajánlatot tesznek? De mifélét — házassági ajánlatot? Az mintha egy gyűrűs doboz lenne. Meg fogják kérni, hogy válasszon, melyikük nevét veszi föl? — Ma beszéltünk Jake-kel - mondta Tony. Hailey pislogott. — Tényleg? Mi köze Jake-nek a kis dobozkához és a komoly arckifejezésükhöz? Talán őt kérdezték, melyikük vegye el Hailey-t? Nem, ezt azért nem tennék meg. — Az áldását kértük. Hailey felhúzta a térdét, és szorosan átkarolta a lábát. Ez nem hangzik túl jól. Tony elmosolyodott. — Megkaptuk.

321

Hailey Markra nézett megerősítésért. A férfi bólintott, ugyanolyan széles mosollyal, mint Tony. — Nem. - Hailey megrázta a fejét. - Megmondtam, egyikőtökhöz sem megyek hozzá. Nem fogok választani. Mark kinyitotta a dobozt. Egy gyűrű volt benne. Három különböző színű aranyból készült. Rózsaarany, fehérarany és sárga arany. Nem úgy festett, mint egy eljegyzési gyűrű. — Nem azt kérjük, hogy válassz — mondta Tony. — Azt kérjük, hogy életed hátralevő részét töltsd velünk. — Mindhárman, együtt — mondta Mark. Hailey az egyik reménykedő arcról a másikra pillantott. — És Jaké erre az áldását adta? — kérdezte. Mark kuncogott. — Talán a közelgő apaság miatt olyan lágy szívű. Még azt is mondta, hogy megszervez nekünk egy ceremóniát Hawaiin. Hailey a szívéhez kapott. Ennyi melegség és szeretet már szinte fájt. — Biztos, hogy mindketten ezt akarjátok? — kérdezte. — Nem csak a bűntudat mardos? — Kiscsillag, az elmúlt néhány hónap volt életem legboldogabb időszaka. — És egyre jobb lesz - mondta Mark. Fölemelte a dobozkát. — így pedig tökéletes lesz. Hailey idegesen bólintott. Nem látott a könnyeitől, és remegett az alsó ajka. — Igen — suttogta, majd egy kicsit hangosabban: - Igen. Mark tágra nyílt szemmel bámult Tonyra. — Igent mondott? Tony szélesen elmosolyodott, és Mark tenyerébe csapott. — Húzd az ujj ára azt a gyűrűt, mielőtt meggondolja magát. Mark remegő kézzel kivette a gyűrűt a dobozból. Tony megfogta Hailey bal kezét, Mark pedig fölhúzta rá a gyűrűt. A napmeleg fém Hailey ujjára nehezedett, de megnyugtató, biztonságot adó érzés volt, nem pedig súlyos teher.

322

Mark megcsókolta, ajkát gyengéden Hailey száján tartotta, amíg Tony félre nem lökte. — Én jövök. Tony megismételte a csókot, amíg Mark meg nem kérdezte: — Készen állsz, hogy hazamenjünk? — Igen — felelte Hailey. Meg sem kérdezte, hová.

323