Wahorn: Én is cigány vagyok, csak nem járok lopni November 18

C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán!

Wahorn: Én is cigány vagyok, csak nem járok lopni 2008. November 18.

Wahorn András jókora feltûnést keltett az elmúlt hetekben nyilatkozataival, hogy õ bizony felfegyverkezett, és jól lelövi, aki bemegy az õ házába. Mi is meglátogattuk mezõszemerei magányában a mûvészt, aki mára feladta társadalmi aktivizmusát, és örül, hogy nem kell járõrbe mennie meg karate edzésre, és marad ideje festeni és szobrászkodni.

Három nappal a Gyurcsány Ferenc kezdeményezésére létrejött Magyar Demokratikus Charta rasszizmus elleni demonstrációja, illetve az adrenalindzsanki utcai harcosok azt követõ, még a cigánybûnözést emlegetõ Jobbik szerint is kártékony randalírozása után szeptember 23-án a Klub rádió Beszéljük meg címû mûsorából Bakács Tibor Settenkedõ felhívta vidéki magányában Wahorn Andrást, mit szól a dolgokhoz.

Wahorn azt válaszolta, biztosan elkeseredett emberek. Egyébként meg õ is el van keseredve. Épített is egy nagy kerítést, vett egy pisztolyt, és ha valaki bemegy a házába, akkor azt lelövi. Most nagyon ideges, mert a szomszéd nénit a héten már harmadszor rabolták ki; és akik elviszik a néni csirkéjét meg krumpliját, azoknak parabolaantenna van a házuk tetején, meg nagy lyuk, budijuk viszont nincsen. Földjük ugyanakkora, mint a néninek, akit meglopnak, csak nem mûvelik. Éppen azon gondolkodik, mesélte, hogy elmegy a falugyûlésre, találják már ki, mit lehetne tenni a bûnözés ellen. A törvényre ugyanis nem lehet számítani, a rendõrök nem tesznek semmit a 20 ezer forint alatti lopásokkal.

Azonnal tódulni kezdtek a romák által elkövetett bûnökre fogékony médiumok Mezõszemerére. Mondott nekik is még pár jó mondatot. A kedvencem: "Chartázni meg az Andrássy úton vonulgatni? Mégis, mi ott a probléma? Túl sok a presszó? Miért nem ide jöttek? Itt tényleg van gond a tarka magyarokkal". A szélsõjobboldal egyenesen hõst csinált belõle, és közben röhögött a markába, hogy a liberálisnak elkönyvelt, urbánus mûvész úgy felbosszantotta magát egy vidéken mindenkinek ismerõs problémán, hogy akár önbíráskodni is kész lenne.

http://c-press.hu

Készítette a Joomla!

Generálva: 31 December, 2016, 19:11


"Hát ez vót, így vót"

"Azért vettem ezt a helyet, mert olyan tágas, itt van a falu szélén, és szabadon látom a síkot, az autópályát, a hegyeket. De kellett építenem egy ilyen betonoszlopos szögesdrót kerítést, hogy úgy érezhessem, nem jönnek be ide - mutat körbe földjén, melyen jelenleg nem terem semmi, csak Bátor kutya száguldoz rajta boldogan. - Amikor ide jöttem, úgy éreztem magam, mintha elõbújt volna belõlem egy paraszt. Olyan érzésem lett, mintha visszatértem volna valahova. Elkezdtek érdekelni a népviseletek, a népi beszédmód, a fordulatok." Ez utóbbi illusztrálására következzen tõle magától a történet.

"Szinte minden nap vannak lopások. Betörés kevesebb, de ha elindulnak, akkor mennek sorba. Érdekes, a sorozatbetörõk, a fõvállalkozók nem romák, legalábbis itt ez derült k. Az egyik egy fehér gyerek, a Szabó gyerek, akinek a felesége cigány, annak az anyja meg a Dzsuvás Piroska. Addig mindenki azt mondta, a cigányok. Mondom, te, izé bácsi, hát a Szabó gyerek vót. Igen? A Szabó gyerek? Hát baszd meg, mert a Dzsuvás Piroska ráuszította a lányát, azt most ráveszik, hogy törjön be.

Vagy a szomszéd néni. A cigányok voltak. Mondom, mi volt, meséljen. Hát a Piroska itt volt a vejével, azt a veje átugrott a kerítésen. És a veje az kicsoda? Hát a Szabó gyerek. Mondom, de az nem cigány. Hát az nem cigány, persze. És mi volt? Nem mertem neked megmondani, de az volt, hogy hát észrevettem, hiányzik a lavórom. Kimegyek, azt mondom nekik, adjátok vissza a lavóromat. Erre azt mondja a Piroska a Szabó gyereknek, add má' vissza az öregasszonynak a lavórt. Azt visszaadta. Erre megyek be, hát látom, a kamrából hiányzik két zsák krumpli. De akkor már elmentek. Elmegyek utánuk a falu végire, mondom, adjátok már vissza a krumplimat, szegény öregasszony vagyok. Hát aszongyák, nekünk nincsen krumplink semmi se. Mondtam nekik, hogy akkor kihívom a rendõröket. Aszongyák, ne merje kihívni a rendõröket, mert agyonütjük.

Erre hazamegy a néni. Akkor még nem szólt nekem. Másnap megjelenik nála a Dzsuvás Piroska egy nejlonzacskó krumplival. Kérdezi, megveszi ötszáz forintért? Aszongya, hát nincs nekem pénzem. Adok egy tyúkot, de akkor ne gyertek soha többet. Jó van, odaadta a tyúkot. Másnap kivágták a kerítést, és elvittek még kettõt. Akkor jött oda hozzám sírva, hogy tegnap nem mertem szólni. Akkor, mondom, most már hívjuk fel a rendõröket. Fölhívtuk õket, kijöttek. Mondom nekik, hogy én hívtam ki õket, de hozzám nem is szóltak. Pedig itt négy házba is betörtek. És akkor hívott a Bakács. Hát ez vót, így vót." http://c-press.hu




Õt magát is kirabolták, amikor leköltözött. A láncfûrészétõl szabadították meg. Kitûnõ berendezés fát lopni az erdõben. De nem ezért rágott be. Aki belekóstol a föld mûvelésébe, annak valahogy mélyebb az empátiája az ilyen két zsák krumpli plusz három tyúk típusú cselekmények áldozatai iránt, és jobban kiakad az elkövetõkre, mint egy nagyvárosi ember, aki csak képernyõn látott vidéki putrit, és benne romát, aki inkább lop, mint a földet túrná, ahogy a paraszt magyarok. (Mielõtt bárki fajgyûlölettel vádolna, szeretném hangsúlyozni, a vonatkozó tagmondat 'Van olyan x, hogy x roma és x lop', nem pedig 'Minden x-re igaz, hogy ha x roma, akkor x lop' szerkezetû.)

Wahorn és a bukolika

"Nagyon jól éreztem magam, jót tett a kerti munka - meséli a képzõmûvész. - Megismertem a mezõgazdaságot. Nagyon kegyetlen és rendkívül bonyolult munka. A kertészet nem ilyen békés, idilli dolog. Ha én répát szeretnék, akkor több élõlényt kell megölnöm egy nap alatt, mint egy hentesnek egész életében, mert a természet mindent szeretne ott termelni, csak répát nem. Ott minden bújik elõ a földbõl nap mint nap, én meg húzhatom ki. És mindenféle állat megtámadja az én répámat. Tehát ez nagyon komoly harc a természet ellen.

És van egy hatalmas különbség, amit nem értünk meg mi, városi emberek. A nem mezõgazdasági munkának vannak terminusai és biztos eredményei. Ha reggel bemész, bekapcsolod a gépet, és a normát betartva megcsinálsz negyven csavart, akkor ezért kapsz valamennyi pénzt. Itt három hétig kapálsz, és egy reggel arra ébredsz, hogy elfagyott minden. Ez a világ egészen más, nem olyan, hogy ha ..., akkor.... Hanem csináld, csináld, aztán majd meglátjuk. Nekem ez egy nagyon fontos iskola. Egész életemben elkeserített a kiszámíthatatlanság. Életem legnagyobb részét azzal töltöttem, ha valamit akartam, akkor azt elérhetem. Mindennek megvan a módja, csak meg kell találni, és el kell érni. Azt, hogy csináld, csináld, aztán majd meglátjuk, soha nem bírtam elviselni."

Idén Wahorn már nem mûvelte a kertjét, de szeretettel emlékezik meg az elsõ esztendõre. "Akkor nagy élmény volt, hogy kimegyek, és - mivel a derekam rossz - négykézláb állok, és legelek, eszem a borsót. Megdöbbentõ a természet e harc közben minden pillanatban. Ez olyan kincs, amit nem tudok a városi életemhez mérni. Ezt korábban nem láttam, amikor Pomázon laktam a feleségemmel, nem tudtam, mi van a http://c-press.hu




kertben, csak azt tudtam, mi van a mûhelyemben és a kocsmában."

"Én is cigány vagyok, csak nem járok lopni"

Wahorn a kulturális különbségekkel magyarázza meg magának a helyi romák viselt dolgait. "Olyan a kultúrájuk, hogy számukra érték csak belül van. Menj el, nézd meg, hogyan élnek? Úgy néznek ki, mint én, az én házam, meg az én kertem. Nincs megmûvelve, a ház fele le van szakadva, ki van törve az ablak. Miért? Mert nem ismerik a külsõ értéket. Maguknak se, meg a tiedet se. Hanem kell, és már viszik is. Én megértem a romákat, mert valahol én is az vagyok. Én is inkább hegedülök, mint kapálok, engem sem érdekel, hogy nejlonnal van betömve az ablak. Engem más, belsõ értékek érdekelnek. Csak az a különbség, hogy én nem megyek el lopni. És nem panaszkodok, hogy te, nincs munka baszd meg, adjál már egy kis pénzt. Te, nem adnád mán ezt oda?

Ha tehát azt kérdezed, meg lehet-e érteni õket, akkor igen, meg lehet, csak nem lehet elviselni. Mit lehet ilyenkor tenni? Hát azt, hogy nem engedem meg, hogy tõlem lopjanak, engem megcsaljanak."

"Hát csak megyünk"

Ennek jegyében bele is vetette magát önmaga védelmébe és a helyi polgárõrség reformjába.

"Még az elején - meséli -, hogy ne beszéljek a levegõbe, elkértem a polgárõrség szabályzatát, ami valahonnan elõkerült. És ugye megbeszéltem velük, hogy újjászervezzük meg minden. Na, errõl aztán semmi szó, hanem egyszer csak bedobnak egy papírt, hogy holnap estére menjek polgárõrségbe. Nem is vagyok tagja! És menjek járõrözni? Fölhívom a polgárõrség vezetõjét. Sanyikám, de nagy öröm ért, megtiszteltetés, hát hogy menjek járõrözni. Aszongya, jól van Bandikám, baszd meg, hát menjél. De mondom, hát hova. Én aztat nem tudom. És hányra menjek? Én azt nem mondom meg én teneked, hát beszélj azokkal. Tudod te, kivel mész? Nézz utána má', azt majd megbeszélitek, mikor mentek meg hova.

Erre megnézem a szabályzatot, mindjárt az elején ott van, polgárõr csak http://c-press.hu




az lehet, akinek igazolványa van, azt meg akkor kapja meg, ha leteszi a polgárõri vizsgát. Fölhívom erre a polgármestert. Te, mondom, baj van. Nem járõrözhetek, és azt se tudják, hova... Tudod mit, baszd meg, majd én elmegyek helyetted.

Akkor elmegyek ahhoz, aki a társam lett volna. Kérdem tõle, te letetted a vizsgát. Le. Igazolványod van? Hát az nincsen, de mondták, hogy majd lesz. De hát ha te nem jössz, majd elmegyek a fiammal. És, kérdem, tudod, mit kell csinálni? Hát csak megyünk, mondja.

Tehát valójában arról van szó, hogy nincsen polgárõrség, és három falura van egy megbízott rendõr" - vonja le Wahorn polgárõrös anekdotájának tanulságát.

Ennyit az aktivizmusról, vissza a kert ápolásához

De nemcsak õ elégedetlenkedett a közbiztonsággal. A Mezõszemeréért Civil Egyesület is kezdeményezte, tegyenek már végre valamit, mert a rendõrség, a körzeti megbízott és a polgárõrség tevékenysége nem igazán hozott megoldást a kisebb, 20 ezer forint alatti lopások megfékezésére.

Wahorn médiaszereplése gyorsan termõre fordult. A rendõrök két nap alatt elkapták a tetteseket, akik végigrabolták az utcát.

Sõt!

"Az elmúlt hónapok eredményes felderítõ munkája elismeréseként a minap a mezõszemerei önkormányzat és a polgárõrség oklevelét vehette át Szabó Krisztián rendõr zászlós és Román Bertold rendõr törzszászlós, a területre kijelölt nyomozók - írta október 24-én a megyei lap. - Bukta Gábor mezõszemerei polgármestertõl és dr. Kohári Péter füzesabonyi rendõrkapitánytól megtudtuk: az utóbbi idõben a településen elszaporodott lopások, betöréses lopások, rablások ügyében vizsgálódtak a kitüntetettek. Tevékenységük igen sikeresnek mondható, hiszen huszonegy gyanúsítottat állítottak elõ, s közülük öten elõzetes letartóztatásba kerültek."

Wahorn reformterveibõl viszont nem lett semmi, pedig egy pillanatra már úgy érezte, látja a megoldást, és "a falu fölvirágzik, mi leszünk a polgárõrség továbbfejlesztésének központja, és az összes többi falu itt fog tolongani".

A falugyûlésen elmondta javaslatait, de senki nem állt mellé. "A polgármester megrótt, hogy rájuk hozom a rendõrséget, a rendõrség megrótt, hogy rájuk hozom a médiát. Ezek után én ezt befejeztem meséli kissé csalódottan. - Amikor fölvetettem a gyûlésen, mindenki bólogatott, majd utána semmi nem történt. http://c-press.hu




Egy rendõrkapitány, aki itt kapálgatott a szomszéd telken, mesélte, hogy õ is tud arról, hogy a rendõrök szeretik azt mondani, hogy a kis értékû lopásokkal nem tudnak mit kezdeni. Ennek két oka van, az egyik, hogy nincs elég rendõr, aki eljárna. A másik meg az, hogy így jobb a statisztika, a mi falunkban csak szabálysértések vannak. Cserébe egy körzeti jegyzõ hetente kap olyan papírokat, hogy menjen ki a falu szélére, és hajtson be 15 ezer forint bírságot egy tízgyerekes családtól. Ki se megy. De mint megtudtam, az Országos Rendõrkapitányság bûnügyi fõosztályvezetõje felülvizsgálatot rendelt el az idén beadott szabálysértési ügyekben. Ha úgy vesszük, eredményesnek érezhetem, amit csináltam."

A falubeliek és a média

A faluba tódultak az újságírók, az emberek viszont mélyen hallgattak. "Kihirdettem a postással, hogy fognak jönni a tévések. Jöjjenek elõ, emberek, és mondják el, mi történt velük, mert hallom, sokan nem mernek szólni, akikhez bemennek és a szemük láttára elveszik a pénzüket. És senki nem jelentkezett" - meséli keserûen.

Két éve a Magyar Narancsnak így jellemezte a magyarokat. "A magyar ember túlnéz mindenen, az egóját mindenek fölé helyezi. Nem ismeri a lojalitást, és képtelen az együttmûködésre. Cserébe a fantáziája végtelen. De a teremtésben már megakad, aminek panaszkodás vagy berúgás lesz a vége, aztán másnap folytatódik a szerencsétlenkedés." Megkérdeztem tõle, a kétéves vidéki tartózkodás mennyit változott a képen.

"Ez csak megcombosodott azóta."

"Új elemek jelentek meg benne?"

"Új elemek? Új színes elemek? Jelentek meg, így van. Ez is az volt. Csak itt most elöntött az emóció, és hirtelen gondoltam, na jó, akkor tegyünk valamit. Õk meg mondták, igen, de jó, hogy itt tetszik lakni. Mondom, akkor tessenek szólni a többieknek is, mert ugye oda is http://c-press.hu




betörtek. Persze, oda is, meg a mútkor amoda is. Akkor tessenek nekik szólni. Jó, jó, szólunk. Hát nem vót senki, senki se akart, tudja, mi mán ilyenek vagyunk.

Ez vicces is, meg nem is. Végül is nekik így jó, ha nem így lenne, akkor mellém álltak volna. Ezt választják. De nem baj, mert így meg legalább tudok festeni meg szobrászkodni. Nem kell karate edzésre járni meg járõrbe se."

"Barátai nem szóltak be a fegyverkezésre?"

"Nincsenek barátaim, úgy különösebben. Egy-kettõ van, de õk nem. De elég sok reakció érkezett. Hirtelen mindenki azt hitte, én is annak a híve vagyok, aminek õ. Jelentkezett a Magyar Gárda is, hogy jönne. De vártam, hogy a Demokratikus Charta is jöjjön vagy a Tarka Magyarok."

"Liberális ismerõsei?"

"Ha egy társaságban lennénk, és ilyet mondanék, akkor sem válaszolnának. Nem akarnak errõl beszélni. A liberális barátok egy része azt mondja, hallom ám, miket csinálsz. Viszont van, aki azt mondja, örülök, hogy legalább te szóvá teszed. Na de mit tettem szóvá? Ez sem világos. Bármit is mondtam, mindenki mást képzelt bele. Elkezdtem beszélni valamirõl, amirõl nem beszélnek az emberek, egy bizonyos körben."

Már megfordult a fejében, hogy keres egy nyugisabb helyet, ahol jobban lehet hódolni a bukolikus életformának. "De mindenütt van valami baj, azért azt meg kell tanulni, hogy jó sose lesz sehol. Nincs a dolgoknak megoldása, csak egy darabig. És jobb itt, mint bárhol másutt."

Egy kis tárlatvezetés http://c-press.hu




Wahorn András az elmúlt két évben szinte teljesen lejött a számítógéprõl. Már csak a szórakozásra és a kapcsolattartásra használja: "15 évig azt hittem, én leszek a számítógép királya, és hogy ez a dolog a legjobb a világon, mert omnipotens vagyok, és mindent tudok. De persze nagy pofára esés lett az egész. Egyértelmûen bebizonyosodott, hogy egy vésõnyom többet ér, mint a legbonyolultabb 3D-s komputeralkotás. Nekem kell az anyag."

"Mindig azt festem, ami van meg foglalkoztat, mondja miközben belépünk mûhelyébe. - Ennek az a címe, hogy 'Védjük a házat'. Aztán itt van a 'Halott lángoló szívvel', egy szép faszobor, különleges trópusi fákból. Ez meg egy Petõfi-szobor, látszik, hogy Petõfi ravaszán igazából egy nõ tartja a lábát, és amikor megnyomja, Petõfi azt mondja, hogy talpra, magyar. Csak ez a fasz nem jött össze."

Benn a házban a falakon újabb festményei: "Feri bácsi már sírban van, Gólya Géza búcsúztatja. De nem mindegyik ilyen halódó. Itt van például a 'Terepjáró kéne már', ekkor merült fel a gondolat. Itt pedig 'A szorgalmas nyuszinak szorgalmas kutató keresztezi az útját'. Ez még egy amerikai téma, de itt bejön a szemerei nyuszi a traktorral. Itt pedig 'Kálmán bácsinak pálmafa nõtt az ágyában, nem gyakori'. Ez pedig egy személyes probléma: 'Misit teljesen kikészíti Ica a hisztijével', látszik, hogy Misi abszolút elkezd gondolkodni, hogy van ennek értelme. Itt pedig 'Mezõségi ufógyerek hallgassa az énekemet'. Ez pedig a 'Helló, Marika, szép nagy a kutyád', találkoznak az utcán, és ezt tudja mondani a pasi. Szóval, van nyoma a vidéki életnek a képeken."

C-PRESS - Hírszerzõ

http://c-press.hu



Wahorn: Én is cigány vagyok, csak nem járok lopni November 18

Recommend Documents