A T Ő R Ö S VÉRCSE, A Z E R D E I F Ü L E S B A G O L Y ÉS A M A C S K A B A G O L Y F É S Z K E L É S E ÉS T Á P L Á L K O Z Á S A A LENINGRÁD VÁROSKÖRNYÉK P A R K J A I B A N DIE B R U T UND DIE N A H R U N G DES T U R M F A L K E N S , DER W A L D O H R E U L E UND DES W A L D K A U Z E S IN D E N P A R K A N L A G E N D E R U M G E B U N G V O N L E N I N G R A D Bozskó
Szvetlána
Ivanovna
J e l e n közleményemben a z o k a t az a d a t o k a t teszem közzé, a m e l y e k e t L e n i n grád városának és városkörnyékének p a r k j a i b a n gyűjtöttem az 1953 — 1957. években. A tanulmányozott h e l y e k ökológiai jellemzését és a madárfauna teljes listáját egy korábbi c i k k e m b e n (2) t e t t e m közzé. Szükségesnek t a r t o m röviden i s m e r t e t n i a m a g y a r kollégáknak a z o k n a k a h e l y e k n e k a sajátosságait, a h o l ez a kutatómunka f o l y t . Megfigyeléseink k i t e r jedtek Leningrád városának összes jelentősebb parkjára, v a l a m i n t a város környéki p a r k o k r a , 60 km-es körzetben. A z utóbbiakat a X V I I — X I X . sz.-ban létesítették az e g y k o r i cári család és az u d v a r i arisztokrácia nyaralóhelyei céljára. J e l e n l e g ezek a p a r k o k palotá i k k a l és egyéb épületeikkel együtt az építészet és a parkkultúra műemlékei és állami védelem a l a t t állnak. Egyik-másik p a r k területe igen jelentős. L e g k i s e b b a Leningrádi E g y e t e m Biológiai kutatóintézetének a S z t a r i j - P e t r o d v o r e c b e n levő p a r k j a , mindössze 170 h a , n a g y o b b a P u s k i n - i és a P a v l o v s z k - i p a r k terü lete 600 — 600 h a - r a l , míg a l e g n a g y o b b a G a t c s i n a - i p a r k 703 h a területtel. A paloták körüli parkrészek szabályos elrendezésűek, a távolabb eső h e l y e k a z o n b a n tájszerű p a r k o k b a m e n n e k át, a m e l y e k jellegük szerint a valódi magastörzsű l o m b o s és vegyes lombozatú erdőtípusokhoz állnak közel. A sokféle változatos növénytársulás, az odvas fák, a g a z d a g aljnövényzet, a b o k r o k sokasága, a j ó megvilágítottság és a p a r k o k r a jellemző mozaikszerű tájfelosztás, a h o l v i s z o n y l a g k i s területen egymás m e l l e t t t ö b b különböző b i o tóp foglal helyet, nagyszerű feltételeket biztosít g a z d a g madárfauna kialakulá sára. A távolabbi, e l h a g y a t o t t a b b h e l y e k e n , m i n t p l . G a t c s i n a - i p a r k u n . v a d a s k e r t i részén a ritkábban előforduló, a civilizációt nehezen elviselő m a d a r a k is megtelepedhetnek. Ü g y a n a g y o b b városi, de különösen a városkörnyéki p a r k o k sok ragadozó m a d a r a t és b a g l y o t v o n z a n a k vadászatra és fészkelésre. A z alábbiakban a F a l c o t i n n u n c u l u s , a S t r i x a l u c o és az A s i o otus fészkeléséről és táplálkozásáról közlöm a d a t a i m a t . Vörös vércse — Falco tinnunculus A p a r k o k b a n élő ragadozó m a d a r a k közül a l e g g y a k r a b b a n a vörös vércsével találkozunk. A N o v i j - P e t r o d v o r e c - i p a r k kivételével az összes városkörnyéki p a r k b a n fészkel. Leningrád város belső p a r k j a i b a n fészkelését még n e m figyel ték meg, bár i r o d a l m i a d a t o k szerint (4) a Szovjetunió egész sor n a g y o b b váro sában és Európa sok n a g y városában is (9) fészkel. 121
A vércsék n e m n a g y számban fészkelnek az egyes általunk tanulmányozott p a r k o k b a n , mindössze 1 — 2 pár parkonként. T a v a s z i megjelenésük áprilisra esik. Előfordul, h o g y először t ö b b vércsepár is tartózkodik egy p a r k b a n , m i n t a m e n n y i o t t később fészkelni fog. 1955 májusában a S z t a r i j P e t r o d v o r e c - i p a r k b a n 2 pár is megjelent. Kiáltozva, páronként végezték nászrepülésüket, és s o r b a n végigvizsgálták az e l h a g y o t t varjúfészkeket. A z e g y i k pár május 17-én párosodott is. K é s ő b b az e g y i k vércsepár eltűnt, bár a p a r k b a n l e t t v o l n a elég e l h a g y o t t varjúfészek. D e e b b e n a p a r k b a n r e n d s z e r i n t m i n d i g csak e g y pár s z o k o t t m e g t e l e p e d n i . A fészek kiválasztásában a vörös vércse eléggé konzervatív és r e n d s z e r i n t évről évre a m e g s z o k o t t , hagyományos h e l y e k e n , sőt g y a k r a n u g y a n a b b a n a fészekben költ. K e d v e l i a jól megvilágított p a r k részeket, a h o l magastörzsű fenyő- és lucfenyőfák e m e l k e d n e k a l o m b o s fák fölé. A 6 általam nyilvántartott fészek közül 4 magastörzsű fenyő oldalágain és egy a lucfenyő csúcsán v o l t k b . 20 m magasságban, a h a t o d i k pár a Pál cár mauzóleumának orompárkányzatán költött, k b . 8 m m a g a s b a n . A vörös vércse életmódjának a legrészletesebb megfigyelését 1955 nyarán sikerült végeznem a p a v l o v s z k i p a r k b a n . E z a fészek egy magas fenyőn v o l t 15 — 20 m-re a Pál cár mauzóleumától. A z első megfigyelést júniusban végez t e m , a m i k o r a nőstény madár a tojásokon k o t l o t t . A fiókák n e m egy időben k e l t e k k i , és ezért n e m is egyszerre hagyták e l a fészket. A z első két fióka július 7-én repült k i a fészekből, és áttelepült a mauzóleum tetejére. E z e k k i s e b b repülésre már képesek v o l t a k , de a fákon még n e m t u d t a k megülni. A f i a t a l a b b fiókák még néhány n a p i g a fészekben m a r a d t a k . Július végéig m a r a d t a madárcsalád fészkelési területén. A fiókák az egész n a p o t a mauzóleum tetején töltötték. Jóllakottan, m o z d u l a t l a n szoborként ültek az épület tetejének négy sarkán. H a megéheztek, a tetőn i z g a t o t t a n szaladgálva várták szüleiket m i n d e n irányból. A táplálékot hozó öregeket már messziről észrevették, még azelőtt, h o g y a z o k a t én megláthattam v o l n a . E k k o r e l k e z d t e k hangosan v i j j o g n i , és n y i t o t t csőrrel várták az eleséget, de sohasem repültek a szüleik elé. A fiókák három hétig folytatták ezt az életmódot a mauzóleum tetején. Időnként, valószínűleg a m i k o r a levegő lehűlt, az éjszakát a fiókák még a fészekben töl tötték. E r r e a fészek a l a t t ritkán megjelenő köpetek is u t a l t a k , és július 19-én egy borús, hűvös reggelen a fiókákat meg is láttam a fészekben. A u g u s z t u s 1-én a vércsecsaládnak m i n d a 6 t a g j a átrepült a p a r k másik részé be, k b . 300 — 400 m-re a régi fészektől. U g y a n o t t az előző n a p o n egy négytagú másik vércsecsalád is megjelent. A t ö b b i években is általában ebben az időpont b a n figyeltük meg a vércsék kirepülését. A z ivadék t o v á b b i élete a h e l y i körülményektől függ. N a g y p a r k o k b a n , ahol sok a rét, a vércse augusztus közepéig megtalálható ( P u s k i n , P a v l o v s z k ) . K i s e b b parkokból e m a d a r a k r e n d s z e r i n t a kirepülés után mindjárt e l is ván d o r o l n a k . A u g u s z t u s közepétől k e z d v e már n e m találkozunk p a r k j a i n k b a n vörös vércsével. A vörös vércse táplálkozásának tanulmányozását a köpetek analízise és a közvetlen vizuális megfigyelések alapján végeztem. A n a g y o b b p a r k o k b a n fészkelő vörösvércse vadászterülete m a g u k b a n a par k o k b a n v a n . P a v l o v s z k b a n p l . a m a d a r a k r e n d s z e r i n t a fészkelési területen vadásztak. E z e n a területen n a g y mennyiségű k i s e b b verébalkatú madár fész k e l t . E k i s m a d a r a k szinte állandó r i a d t kiáltozással verték fel a p a r k csendjét i és júhus végére a vércsék ivadékaikat teljesen megsemmisítették. E g y s z e r sikerült megfigyelnem azt, h o g y a vörös vércse megfogta az éppen i 1
122
csak kirepült kékgalamb fiókát. Máskor egy ágon ülve s z e m e m láttára tépett szét egy apró, tarkatollú Turdidae-fiókát. Megfigyeltük, h o g y a n v i s e l k e d n e k a z erdei k i s énekes m a d a r a k (Passeres) a vércse fészkelési körzetében. E z e k a m a d a r a k a vércse megjelenésekor, v a g y hangjának hallatára h i r t e l e n felfüggesztik tevékenységüket és „rejtő-állást" v e s z n e k fel. A fiókáikat etető süvöltők a vércsék megjelenésekor a z o n n a l a b b a hagyják a füttyögetést és e g y h e l y b e n , d e r m e d t mozdulatlanságban várják k i a vércse távozását. A fészek szélén ülő, fiókáikat etető barátkaposzáta szorosan a fiókáira l a p u l , a fészekre tele csőrrel leszálló fitiszfüzike m i n d a d d i g nem k e z d i meg az etetést, h a n e m d e r m e d t mozdulatlanságban m a r a d , amíg a vércse a fészek közelé ben tartózkodik. C s u 13. táblázat Taő.iitifa 13 pán a rigók és a tövis A vörösvércse táplálékösszetétele a fészkelés idején szúró gébicsek merész a Leningrád környéki parkokban k e d n e k a vércsét üldö CocTaB KopMa oöbiKHOBeHHoö nycTeiibrn B rHe3aoBoií nepno/1 z ő b e v e n n i , d e rendsze B npHropo/JHbix napnax JleiuiHrpafla r i n t n e m nagy sikerrel. E z e k a megfigyelé seink n e m e g y e z n e k a z o k k a l az irodalom ban elterjedt a d a t o k kal, amelyek szerint a ragadozó m a d a r a k so h a s e m vadásznak a fészkelésük területén (3). A vörös vércse táp lálkozásáról kapott konkrét a n y a g 107 adatból áll (75 a d a t 1955- ből és 32 a d a t 1956- ból). E g y adat ként kezeltünk m i n d e n egész köpetet, v a g y a n n a k a felénél n a g y o b b részét és a n a g y o b b ételmaradékot, így p l . a teljes lenyú z o t t bőrt, csontvázat stb. A táplálék összeté telét a 13. és 14. táb lázat szemlélteti. Megállapítható, h o g y a táplálék túl n y o m ó részét a m a d a rak képezik (59 d b , v a g y i s a z összes állatok 48,4 %-a) és a kisterme„
,
'
,
t u r a g C S a l o k , e g e r e k eS
Az elfogyasztott állatok és állatcsoportok neve Ha3BaHne rpynn H BHAOB
KHBOTHblX
INSECTIVORA Sorex sp. Sorex araneus Talpa europea
3 2
1
—
4 2 1 1
3,3 1,7 0,8 0,8
55 11 2 2 5 2 32 9 16 3 1 3 12
45,1 9,0 1,7 1,6 4.1 1,6 26,3 7,4 13,1 2,5 0,« 2,5 9,8
5
59 1 1 11 1 1 4 20 21
48,4 0,8 0,8 9.0 0,8 3,3 16.4 17,3
3
4
3,2
91
122
100,0
1
1
—
33 4 1
20 7 1 2 4
—
1 2 21 7 13
— —
1 10
4 20 16
V E R T E B R A T A (summa) , , , .. pontosabban nem
absz. a6c.
—
A M P H I B I A (Rana sp.)
3K3eMnjispoB
1956
52 1 1 10
AVES Cokimba oenas J y n x torquilla Sturmis vulgaris Alauda arvensis Passer domesticus Oscines* Aves*
Kétévi összlét szám Oőinee KOJI-BO
1955
—
RODENTIA Muridae Apodemus agrárius Apodemus sylvaticus Mus musculus fam. Muridae* Microtinae Microtus sp. Microtus arvalis Microtus agrestis Microtus oeconomus fam. Microtinae* ordo Rodentia*
* =
Egyedszám HHCJIO oco6eii
1
91
—
11 2 3 3 1 2 2 7
— —
1 1
— —
%
határozható
önaxe He onpeaeneHHbie 123
14. táblázat
TaÓMii/a 14 p o c k o k (55 d b , v a g y i s 45,1%). A m a d a r a k k ö Rovarok előfordulása a vörös vércse köpeteiben zött t i p i k u s e r d e i fajok B c T p e i a e M O C T b HaceieoMbix B n o r a ^ K a x n y c T e n b r a találhatók és ez e g y b e n meg is erősíti vizuális Előford. Előfordulás Összesen száma száma Oömee megfigyelésünket. A A táplálék megnevezése HHCJIO HHCJIO HHCJIO Ha3BaHHe KopMa rágcsálók közül a p o c BCTpei BCTpei BCTpen 1955 1956 k o k v o l t a k többségben (26,3%). A táplálék — 7 7 COLEOPTERA összetétele évről évre — 1 1 Carabidae meg is változhat. í g y — Curculionidae 1 1 p l . 1955-ben a m a d a r a k — Melolontha sp. 1 1 v o l t a k túlsúlyban, de — Coleoptera* 4 4 1956-ban, a m i k o r arágO E T H O P T E R A (Decticus csálóknál gradáció v o l t — 2 2 verrucivorus) megfigyelhető, mere — 1 1 L E P J D O P T E R A (larvae) deken megemelkedett Insecta* 4 4 4 ez utóbbiak száma a vércsék táplálékában. 14 8 6 INSECTA (summa) E b b e n az évben a M i c r o t u s a r v a l i s és néhány 107 32 75 Hány feldolgozott adatból más faj m e l l e t t először H ' i KOJiHiecTBa .nauHbix: j e l e n t k e z t e k az A p o d e * = pontosabban nem határozható meg — őniiiKe He onpeaejieHHwe mus sylvaticus, a M i c rotus agrestis és a M i c r o t u s oeconomus fajok. Taő.iiuia 15 ( L á s d a 13. táblázatot.) 15. táblázat Rovarmaradványt A vörösvércse táplálékának összehasonlítása az erdőkben és csak 14 köpetben talál parkokban t u n k , ezek n a g y része CpaBHemie ninaHHa nycTenbrH B Jiecax H napicax bogarakból állt. Egé szében v é v e számuk A zsákmány köpetenként! előfordulása BcTpenaeMOCTb rpynn KOPMOB olyan jelentéktelen, B noraaKax h o g y a vörösvércse táp Tatár köz társ, erdeiben lálkozásában a l i g vehe Leningrád környéki par Elfogyasztott zsákmány (Zsarkovkokban (szerző adatai) Tpynnbi noejaeMbix t ő k számításba. E g y Tyeplov, 7) FIpnropoflHbie napKn KOPMOB Jleca köpetben gabonasze JleHHHrpana (naHHbie TaTapHH aBTopa) (5KapKOB ji m e k e t is találtam, ezek TenjioB, 7) valószínűleg a felfalt abszol. a6c. % rágcsálók gyomrából származtak. Insectivora 4 3,8 0,9 Rodentia A vércse p a r k b a n 54,2 90,6 58° Aves 57.0 7,5 61° fészkelő táplálékának Reptilia (Laeerta) 12,2 összetételét összeha Amphibia (Rana) 4 3,8 sonlítottuk hasonló jel Insecta 14 11,2 13.1 legű erdei a d a t o k k a l , ezt szemlélteti a 15. Az előfordulás nagyobb számot mutat, mint az egyes táblázatban táblázat. közölt állatok száma, mivel egy elfogyasztott állat két köpetben volt található. Saját a d a t a i n k éle HHCJIO BCTpen So.ibuie Ko.innecTBa 3K3eMn.i»poB, yk'a3aHHbix B Taőjr, I, 3a cneT sen különböznek az i r o Toro, 4TO ocraTKH oflHoro 3K3eMn;ispa BCTpenajiHCb B jByx noraflKax. 124
d a l m i adatoktól. E z utóbbiak s z e r i n t a vörös vércse túlnyomóan a rágcsálókat és r o v a r o k a t pusztítja ( 4 , 7 , 6 , 8 ) . E g y e s parkokból a vörös vércse szintén kirepül a nyílt terepre vadászni, ezt bizonyítják táplálékában a f i a t a l sere gélyek, pacsirták és néhány rágcsáló. D e g y a k r a b b a n szerzi be táplálékát a p a r k belsejében, a h o l a fészke v a n . Megfigyeléseink szerint a vörös vércse e u r y p h a g a p a r k o k b a n és t r o p h i c u s v i s z o n y a i i g e n p l a s z t i k u s a k , ezért áldozatául eshet m i n d e n közelében található k i s e b b állat. P a r k o k b a n tehát a vörös vércse csak a k k o r hasznos, h a rendkívül e l s z a p o r o d nak a rágcsálók, más években a sok hasznos énekesmadár elpusztítása m i a t t az i l y e n szerepe kétséges.
E r d e i fülesbagoly — Asio otus Leningrád vidékén az e r d e i fülesbagoly eléggé közönséges, elterjedt madár. Ornithológiai i r o d a l o m s z e r i n t előfordul kultúrterületen is ( 4 ) . A d a t o k v a n n a k arról is, h o g y 1 9 1 3 — 1 4 - e s években fészkelt közvetlenül a P a v l o v s z k - i p a r k b a n ( 1 ) . E n n e k ellenére az e r d e i fülesbaglyot igen ritkán figyelhettük m e g a p a r k o k b a n az u t ó b b i években. V . S z . A N D R E J E V S Z K A J A szóbelileg közölte, h o g y 1 9 5 5 júliusában a S z t a r i j - P e t r o d v o r e c parkjában megfogtak egy m e z o p t i l bagolyfiókát, a m e l y n e k a fején két tollbóbita v o l t . Feltételesen ezért a füles b a g l y o t e b b e n a p a r k b a n is fészkelőnek t a r t o m . A z e r d e i fülesbagoly fészkelését b i z t o s a n 16. táblázat Taő.nma 16 csak a P u s k i n - i p a r k Az erdei fülesbagoly táplálékösszetétele a fészkelési időben, a b a n észleltük. I t t t a Puskin-i parkban (28 köpet analízise) lált K . M I E R A egy t o CocTaB KopMa yuiacToíí coBbi B n a p x a x r. LTyraKHHa (no ^aHHtiM jásokkal t e l t fészket 28 nora^oK) 1 9 5 5 májusában. A ma A különböző dárpár a félreeső p a r k állatok előfor Az elfogyasztott dulása a köpetek, részben, e g y sűrű f a állatok száma ben HHCJIO ocoöefl BcTpeqaeMoCTb állományú, a száraz cieaeHHbix A táplálék megnevezése pa3JlH1HbIX MCHBOTHblX Ha3BaHHe rpynn H g a l l y a k m i a t t áthatol HCHBOTHblX B H f l O B 3KHBOTHHX B norajTKax h a t a t l a n l u c o s b a n tele p e d e t t meg. A fészek absz. absz. % % a6c. a6c. egy lucfenyő törzsén kb. 3 , 5 — 4 m magasban 72 90,0 28 100 RODENTIA v o l t építve a z o n a he 21,5 7,5 6 ö Muridae l y e n , ahonnét az első Mus musculus 3 3,8 3 10,7 zöld, élő ágak elágaz Apodemus agrárius 2 2,5 2 7,2 t a k . Sajnos május v é Apodemus sylvaticus 1 1,2 1 3,6 gére ezt a fészket k i Microtinae 66 82,5 28 100 5 Clethrionomys glareolus 6,2 5 17,8 fosztották és a m a d a Microtus arvalis 56 70 27 96,5 r a k is eltűntek. Microtus agrestis 3 3,S 2 7,2 A z a l a t t a fa a l a t t , Microtus oeconomus 1 1,2 1 3,6 a h o l a hím tartózko Arvicola terrestris juv. 1 1,2 1 3,6 d o t t , amíg a t o j ó k o t 1 1 1,3 3,6 INSECTIVORA lott, sikerült összeo 7,2 7 8,7 OSCINES gyűjtenem 2 8 köpetet, a m e l y n e k összetételét 100 28 100 80 V E R T E B R A T A (summa)
1
125
a 1 6 . táblázat szemlélteti. A k a p o t t a d a t o k analízise a z t m u t a t j a , h o g y az erdei fülesbagoly a p a r k i életmód feltételei k ö z ö t t is megőrzi ragaszkodását a rágcsá lókkal v a l ó táplálkozáshoz. K öpetenként 2 , 6 rágcsáló táplálékának alapvető ré szét a p o c k o k képezik, a m e l y e k m i n d e n köpetben előfordultak ( 1 0 0 % - o s elő fordulás). A p o c k o k közül a l e g t ö b b a M i c r o t u s a r v a l i s ( 7 0 % , de a köpetek 9 6 , 5 % - á b a n előfordul). E z e k az a d a t a i n k e g y e z n e k a z o k n a k a szerzőknek a d a t a i v a l , a k i k a Szovjetunió más vidékeinek e r d e i b e n , í g y K a z á n y városkörnyéki erdőiben ( 7 ) , a kaukázusi természetvédelmi területen ( 6 ) vizsgálták az erdei fülesbagoly táplálkozását. K a z á n y környéki a n y a g b a n a rágcsálók 9 4 , 9 % - b a n , a kaukázusi a n y a g b a n 9 7 , 2 % - b a n szerepelnek. A M i c r o t u s a r v a l i s jelenléte e b a g o l y táplálékában jellemző a Szovjetunió más területeire is ( 4 ) . Z S A R K O V és T Y E P L O V megfigyelései szerint ( 7 ) az erdei fülesbagoly tápláléka évszakonként is változik, a fészkelési időben a táplálékban m e g e m e l k e d i k a m a d a r a k ( 3 5 % - i g ) és a r o v a r o k ( 1 0 , 3 % - i g ) száma. A p a r k körülményei k ö z ö t t k a p o t t a d a t a i n k b a n n e m észlelhető i l y e n típusú táplálék változás. Ezért az erdei fülesbagoly a p o c k o k nagyfokú irtása m i a t t a p a r k o k b a n is igen hasznos madár. Macskabagoly — Strix aluco A városkörnyéki p a r k o k legelterjedtebb b a g l y a a m a c s k a b a g o l y , a m e l l y e l egész évben találkozhatunk. C s a k N b v i j - P e t r o d v o r e c és G a t c s i n a p a r k j a i b a n nem sikerült e d d i g észlelni, de feltehető, h o g y a t o v á b b i megfigyelések segít ségével i t t is felderítik, m i v e l a létfeltételek ezen a h e l y e n is m e g v a n n a k szá mára. Leningrád belső p a r k j a i közül csak a K i r o v - s z i g e t e k parkjában f i g y e l t e m meg, a m i n t egy öreg t ö l g y koronáján ült a központi sétány m e l l e t t . E g y üldöző zajos madársereg hívta fel rá a f i g y e l m e m e t 1 9 5 6 július közepén. A s z a k i r o d a l o m is ú g y k e z e l i , m i n t o l y a n m a d a r a t , a m e l y n e m kerüli e l a kultúrterületet, sőt még n a g y o b b városokban is fészkelnek egyes párok, télen p e d i g n a g y o b b c s o p o r t o k b a n is megjelenhetnek ( 4 ) . A m a c s k a b a g l y o k r a p a r k j a i n k b a n is jellemző az, h o g y r a g a s z k o d i k fészkelési helyéhez és o d a évről évre visszatér. í g y p l . a Biológiai Intézet parkjában 1 9 5 3 — 5 6 . években évről évre m e g f i g y e l t e m egy párt, a m e l y az a k k o r még r o m o k b a n levő p a l o t a e g y i k kéményében fészkelt. (Jelenleg ez az épület a Leningrádi Állami E g y e t e m Biológiai Kutatóintézetének főépülete.) A . S z . M A L C S E V S Z K I J és 0 . P . P O D L E V S Z K I H szóbeli közleménye s z e r i n t ez a madár már a korábbi években is i t t fészkelt. U g y a n e b b e n a p a r k b a n még egy pár m a c s k a b a g o l y tartózkodott a szigeten is, de fészkét n e m sikerült megtalálnom. A m a c s k a b a g o l y táplálkozásával k a p c s o l a t b a n a z o k az a d a t a i n k t a r t h a t n a k a l e g n a g y o b b érdeklődésre számot, a m e l y e k e t a Biológiai Intézet parkjában begyűjtött köpetek analízise alapján k a p t u n k . A z alább k ö z ö l t 1 7 . táblázatban 5 5 k ö p e t és n a g y mennyiségű zsákmány maradék a d a t a i v a n n a k f e l d o l g o z v a . A z a n y a g o t 1 9 5 0 nyarán V I N O K U R O V A gyűjtötte be és M A L C S E V S Z K I J professzor bocsátotta rendelkezésemre. A köpetenkénti s t a t i s z t i k a i feldolgozásra n e m v o l t lehetőség, a köpetek erősen törmelékes állapota és a n a g y mennyiségű különálló ételmaradék m i a t t . A táblázatból látható, h o g y a begyűjtött a n y a g 2 2 3 állat maradványait t a r t a l m a z t a , a m e l y e k közül 1 8 5 gerinces, legalább 2 6 fajjal képviselve és 3 8 db r o v a r (csak 7 köpetben). A z a d a t o k a z t mutatják, h o g y a m a c s k a b a g o l y táplálékainak összetétele igen vegyes és e g y i k n a g y o b b állatcsoport sincs túl126
17. táblázat
TaÓJiuifa 17
A macskabagoly
táplálékának összetétele a fészkelés (50 köpet analízise)
időszakában
CocTaB Kopivia oöbiKHOBeiraoH Heacbira B rHe3#oBoö nepiiofl (aHajnn 50 nora^oK H pa3po3HeHHbix JiHmeBbix ocTaTKOß) Az elfogyasztot t állatok száma és aránya (%-ok csak a gerincesekre számolva) CoOTHOLUeHHe iHcna ocoöeö
Az elfogyasztott állatok és csoportok megnevezése rpynn H BHMJOB noeflaeMbix
CT.efleHHbIX 7KV BOTHblX (B %% TOJibKo flna r 03B0H01HbIX)
Ha3BaHHe
jKHBOTHblX
A M P H I B I A (Rana) AVES Corvus monedula Garrulus giandarius Fringilla coelebs Passer domesticus Apus apus Oscines* INSECTIVORA Sorex sp. Sorex araneus Sorex macropygmeus Neomys sp. Talpa europea CHIEOPTER A RODENTIA Muridae Mus musculus Apodemus agrárius Apodemus flavicollis Apodemus sylvaticus Micromys minutus Rattus sp. Rattus norvegicus Muridae* Micritinae Microtus sp. Microtus arvalis Microtus agrestis Clethrionomys glareolus Arvicola terrestris VERTEBRATA
(summa)
abszolút egyedszám aöcoJDOTHoe incno ocoöeö
% %%
63
34,1
27 1 1 1
14,6
0,6 0,5 0,5 1,1 2,7
2
5 17 29 4 14
9,2
15,7 2,2
7,6 1,1 0,5
2
1 8
4,3
4
2,1 33,5
62
44
23,8 1,6 2,7 1,6 6,0 0,6 10,3 0,5 0,5 9,7 1,6 0,6 2,7
3
5 3
11 1 19 1 1 18 3
!
1 5 8 i
4,3
0,5 100,0
185
COLEOPTERA Scarabeidae (Melolontha) Chrysomelidae Elaterydae Carabidae: Carabius hortensis Agonium sp. Coleoptera*
38 4 8
INSECTA (summa)
38
23 2
1 1 1
1
*= Pontosabban nem határozható meg — öjinace He onpeíieiieHHbie
18. táblázat
TaÓJiuifa 18
súlyban. ( A m p h i b i a 34%, I n s e e t i v o r a 15,7%, R o d e n t i a A macskabagoly nyári táplálkozásának összehasonlí tása a parkok és a természetes erdei viszonyok között 33,5%, A v e s 14,6%.) A fajok s z e r i n t i analízisből könnyen CpaBHemje JieTHero üHTamui OGBIKHOBCHHOH HeacbiTH no M a T e p n a n a M H3 JleHmarpaítcKoíí O6JI. 11 KaBica3CKoro 3anokivehető, hogy a megfogott BeflHHKa állatok n a g y részét (a p o c k o k o n , néhány egéren és cickáAz elfogyasztott állatok mennyisége százalékban — n y o n kívül) magának a p a l o KojinieCTBo cieaeHHbix jKHBoxHbix (B npoueHTax) tának a r o m j a i k ö z ö t t élő, Az állatok csoportjai Tpynnbi HCHBOTHbix v a g y a n n a k közvetlen köze Sztarij—PetKaukázusi term. vé lében található állatok tet rodvorec (Szerző delmi terület (Zsaradatai) kov adatai, 6) ték k i . A m a c s k a b a g o l y ál CT. nejpoflBoKaBK. 3an-HK. dozataivá váltak a r o m o k peu (co6. jjaH) OKapKOB, 1938) k ö z ö t t fészkelő sarlósfecs kék, v e r e b e k , csókák és sok Rodentia 33,5 71,48- 100 Inseetivora 15,7 1,54- 12 k i s e b b madár. Kétszer elő Chiroptera 0 - 0,31 2,1 f o r d u l t a köpetekben a s z i n Aves 14,6 0 - 11,99 tén r o m o k k ö z ö t t lakó dene Reptilia (Lacerta) 0 - 2,89 — vérek 2 — 2 példánya k ö p e — Amphibia (Rana) 34,1 tenként, ezenkívül a r o m o k közül kerülhetett k i a 20 d b patkány is. A p a l o t a előtti nedves réten foghatták a b a g l y o k a v a k o n d o k a t (8 d b ) , és a n a g y o n sok békát (63 d b ) . M i n d e z a z t bizonyítja, h o g y a m a c s k a b a g o l y n e m válogatós és a vadászterülete egybeesik a fészkelési területé vel. K ö z v e t l e n megfigyeléseink is bizonyítják, h o g y a m a c s k a b a g o l y fészkelési h e l y e körzetében vadászik. Ismeretes, h o g y ez a b a g o l y a sötétség beállta előtt egy órával k e z d vadászni (5). D e Leningrád és környékén, a h o l június és július h ó n a p o k b a n még t a r t a n a k a fehér éjszakák, egyáltalán n e m sötétedik be. I t t a m a c s k a b a g o l y 22 — 23 óra k ö z ö t t aktivizálódik. E z t az i d ő p o n t o t jól jelezte a vadászni induló b a g o l y által felriasztott, r o m o k k ö z ö t t fészkelő madársereg r i a d t vészkiáltása, a m e l y messzire e l h a l l a t s z i k a már elcsendesült p a r k b a n . A m a c s k a b a g o l y táplálkozásával k a p c s o l a t o s a d a t a i n k lényegesen eltérnek az i r o d a l m i adatoktól. í g y a Kaukázusból (6), a K r í m b ő l (5) és a Tatár Köztár saság területéről (7) k a p o t t a d a t o k szerint a m a c s k a b a g o l y határozottan m y o p h a g , táplálékában v a g y az egerek, v a g y a p o c k o k v a n n a k túlsúlyban. Z S A R K O V (6) a következő a d a t o k a t tette közzé a m a c s k a b a g o l y köpeteiben található rágcsálók maradványairól:
K r í m i természetvédelmi terület
98,7%
Ukrajna
97,38—98,47%
Tatár Köztársaság
93,06%
Kaukázusi természetvédelmi terület
71,48
—100%
A s z t a r i j - p e t r o d v o r e c i p a r k b a n fészkelő m a c s k a b a g o l y köpeteinek analízisé ből az derült k i , h o g y a rágcsálóknak n i n c s e n o l y a n n a g y szerepe a p a r k i körül mények k ö z ö t t a m a c s k a b a g o l y táplálékában, m i n t a z t az i r o d a l m i a d a t o k b a n találjuk. Míg a Tatár Köztársaságban gyűjtött köpetekben m i n d e n egyes köpetre két rágcsáló esett (7), a d d i g a m i a n y a g u n k b a n k b . 1,24 rágcsáló. A rágcsálók 128
közül nálunk többségben v o l t a k a Mvridae-k (23,8%), míg a Microtidae-k csak 9,7%-kai szerepeltek. A d a t a i n k és az i r o d a l m i a d a t o k közötti különbséget a 18. táblázat szemlélteti. Szembetűnő különbségek f o k o z o t t a n bizonyítják n e m c s a k a m a c s k a b a g o l y eurypliagiáját a p a r k i életfeltételek között, h a n e m az a d o t t terület m i n t táp lálékforrás szűk specifikus voltának meghatározó jellegét is a táplálék kiválasz tásában. A m a c s k a b a g o l y hasznos v a g y káros voltának meghatározása a p a r k o k b a n igen nehéz a madár p o l y p h a g természete m i a t t . A z o n b a n k i s egyedszáma meg követeli a madár védelmének szükségességét.
Irodalom — JIirrepaTypa [1] EuaHKii B . , 1916. TpeTbe flonojiHeHne K «CnHCKy írom, C.-IIeTepöyprcKOH TyöepHn 1907 r.» HOBbie aaHHbie o öojiee peflKHX BH,n,ax. EaceroflH. 3OOJI. My3eH Hivin. Aicaa. Hayic, T. X X I . [2] EOJICKO C. If., 1957. OpHHTO(payHa napKOB JleHiitirpa/ia H ero OKpecTHOCTeö. BecTH. JleHHHxp. YH-Ta, JVa 15, cep. ÖHOJI., Bbin. 3. [3] JJeMemmee r. ff., 1948. IIpaKTHHecKoe 3HaHeHiie XHiuHbix nTHU. Oxp. npup. J\b 2. [4] Jle.ueHinbee r. fi., 1951. TnaBbi B CBo#Ke «Iroinbi CoBeTCKoro CoK>3a» T. 1, d p . 147—153, 380-383, 418-423. [5] Jfa/iAb C. ii IIIepuieecKiui 3., 1931. K OHOJiornn cepoií HCHCBITH ( S y r n i u m aluco) B KpbiMy. Co. paöoT no Bßyiemno dpayHbi KpbiMCKoro roc. 3an-Ka. [6] MapKoe If. B., 1938. MaTepiiajibi no rnynenuK) ponn XHIUHBIX iroiu B KaBKa3CK0M 3anoBe,nHHKC Tp. KaBK. roc. 3an., Bbin. 1. [7] TKapKoe If. B . , Tervioe B. fi., 1932. MaTepHajibi no miTaHHio XHiuHbix nTHH B TaTapcKoö pecnyönHKe. Y H . 3an. Ka3aHCK. YH-Ta, Bbin. 2, KH. 7 — 8. [8] OcMOJioecKa.i B. If., 1939. K 3KonorHH MCJIKHX COKOJIOB HaypsyjviCKoro 3anoBe,nHHKa. C 6 . H
HayHH. CTy/i. paöoT M r Y ,
[9] Strawinski O
cep. 6HOJI., Bbin.
6.
Stefan, 1963. P t a k i miasta Toruna. Acta ornitologica, V I I . JV° 5, "Warszawa.
I'He 3JCBaiIHI! H IÍIITSI5HSI nVCTejIbl" II, }IIiaCTOÍÍ COBM II c6bIKÍSOBCIIHOíí HeSCblTH B n p i i r o p o ^ i i w x napiíax JleHHHrpaaa EODICKO C.
If.
KaK M M yace OTMenajiH paHbiue, KpynHbie ropoacKHe H ocoöeHHo npuropoflHbie napKH JlemTHrpaaa npuBJieKaioT Ha KopiviejKicy H rHe3flOBbe psi/i, xnmHbix nTHH H COB (2). B HacTOJHueií paöoTe cooömaKDTCH flaHHbie o rHe3flOBaHHH n n n T a H H H F a l c o tinnunculus, A s i o otusH Strix aluco, nojiyneHHbie aBTopoM B 1953 — 57 rr. B onpe^eneHHH MaTepnajioB no nHTamno ö a n b m y i o noMomt OKa3an H . M . TpoMOB, 3a HTO M H Bbipa5Kaeivi eiviy CBOIO myöoKyio npn3HaTejibHOCTb. CnHTaeM npHHTHbiM AOJiroM noÖJiaroAapHTb 3a n o M o i i n , B paöoTe A . C . MajibHeBCKoro a Taicace Bcex JIHII, COOÖIIIHBIIIHX KaKne-jiHÖo CBeaeHHH, KachoiHHecH onncbiBaeivibix BHUOB nTHir.
IlycTejibra — Falco tinnunculus L . H 3 Bcex BCTpenaiomiixcH B napicax XHIHHWX muu, nycTCJibra HBJIHCTCH caMoií pacnpocTpaHeHHoií. C»Ha oöbiHHa Ha rHe3flOBbH BO Bcex n p H r o p o / i H b i x napKax, KpoMe HoBoro IleTpoflBopHa. B n e p i e JleHHHrpaűa pa3MHo>KeHHe nycTejibrH eme He oTMenanocb, XOTH no JiHTepaTypHbiM aaHHbiM OHa He H36eraeT Kpyrrabix roponoB Kan B C C C P (4), Tan H B pjme eBponeficiarx CTpaH (9). HHcneHHocTb nTHii B napKax, oflHaico, He6arcbnia$i: 1—2 napbi Ha napK. B 1955 r. B CTapoM HeTpo^Bopue H riyniKUHe rHe3AHJiocb no OAHOH nape HTHH, B IlaBJioBCKe — 2 napbi. He H3MeHHJiacb
KapTHHa H nocjieayiomHe ro^bi. BecHoíí napbi STHX COKOJIKOB noflBjiaioTCH B napKax OÖWHHO B anpene. CnyHaeTca, HTO nepBoe BpeMH B napice .nepacHTca öoJibme UTHH, HeM ocTaHeTCH no3:sce Ha rHe3flOBbe. TaK B Mae 1955 r. B C T . IleTpoaBopue noflBHJiHCb ^Be napbi 3THX XHIHHHKOB. üycTejibra c icpnicaMH HociiJiiiCb no napKy, coBepinaa öpanHbie noJiéTbi, H ocMaipHBanH noonepeflHO CTapbie BOPOHBH rHé3iia Ha ejwx 9 A q u i l a 1966—67
129
B noötvie pynba y raocce H Ha npnjieraionieM K >Kejie3Hoü ßopore ynacTKe. 17 Mas y OHHOH HS n a p Haöjiioflajiocb cnapnBaHHe. OflHaKO no3vKe BTopaa n a p a HCHe3na, H B napxe, Kan H Apyrae. r o f l M , 3arHe3flHJiacb Bcero oflHa napa.
B Bbiöope rHe3flOBoro ynacTKa nycTejibrn oneHb KOHcepBaTHBHbi H H3 ro/ia B TOJJ ceJiaTca Ha Tex ace TpaflHUHOHHbix MecTax, a HHorűa H B TÓM )Ke THe3űe. KaK npaBHJio, STO x o p o m o ocBemeHHbie MecTa c BbicoKocTBOJibHbiMH cocHaMH H ejiaMH (B riaBJioBCKe — pafioH y MaB30Jiea naBna, B C T . IleTpoíiBopHe—ynacTOK y IlapHaca). M3 6 H3BecTHbix MHQ rHé3;r neTbipe noMemajioci» Ha öoKOBbix BeTBHX CTpoeBbix coceH H oflHO Ha cnHJieHHoií MaKyuiKe ejiH Ha ypoBHe 20—25 M , a raecToe rHe3^o pacnojiarajiocb Ha ropH30HTajibHOM xapHH3e (ppoHTOHa MaB30Jiea riaBJia Ha BbicoTe 8—9 M . Hanöojiee noapoÖHbie Ha6jnojieHHa 3a >KH3Hbio BbiBOAKa nycTejibrH npoBeaeHbi B FíaBjioBCKe B 1955 r. rHe3flo STOH nTioibi 6buio oÖHapyxeHO 7 HKDHA Ha BMCOKOÍÍ cocHe p a / i o M c MaB30jreeM riaBjra, K o r a a caMKa eme HaenacHBajia. IIoJiHaa HcaocTynHOCTb rHe3/ja He no3BOJiHJia onpeijejiHTbTOHHbie CPOKH pa3MHO)KeHHH. 7 HKDJia flBa CTapiHHX nTCHHa BblÖpaJTHCb H3 THe3fla Ha Kpbiiuy MaB30Jiea. O H H yace JieTanH, HO HeyMeno n p u c a x H B a j i n c b Ha BCTKH. /l,Ba MJiafluiHX HTeHua npHCoeflHHHJiHCb K HHM JiHuib nepe3 HecKOJibKO JTHeii. Becb HKDJib BbiBOflOK ^KHJT Ha MaB30Jiee. CblTbie nTeHUH o6bi4Ho HenoflBnacHo CH/jenn no yrjiatM 3/iaHHa H /jpeMajiH. riporanoflaBiHHCb ace, OHH HaHHHajin HeTepnejiHBO MeTaTbca no Kpbime, HUia po/THTejieíí. OpHÖJiH5KeHHe B3pocjibix HTHH nTeHUbi BCTpenajiH rpoMKHM BepemaHHetM, HO HHKorjja He noaneTajiH HaBCTpeny po/THTejiaM, a acjjajiH HX, CJIOBHO B rHe3ae, c pa3HHyTbiMH pTaMH. K o p M , OÖMHHO, aenHJica Meac/jy BceMH nTeimaMH. rio BpeivieHaM, H ocoöeHHO B xoJioflHyK) noro/iy, nreHHbi HoneBajiH B rHe3/ie, T. K. no/i HHM npo/JOJi>KajiH noaBjiHTbCfl pejjKHe noraflKH, a HeHacTHbiM yTpoM 19 iiiona B rHe3ae 6buiH 3aMeneHbi H caMH nTeHHbi. 1 aBrycTa Bee 6 DTHH OTKoneBajiH B paiíoH HOBOH CHJibBHH, 3a 300—400 M OT rHe3,aa. HaKaHyHe TaM 7KC nOHBHJICH H flpyrOH BblBOHOK nyCTeJIbrH H3 5 nTHH. )KH3Hb BblBOflKa 3aBHCHT OT MeCTHblX ycjioBHií. B oneHb KpynHbix napKax, H3o6HJiyiomHX JiyraMH, nycreJibra BCTpenaeTca ao cepe/iHHbr aBrycTa (riyuncHH, riaBJioBCK). H3 MeHburax napKOB nTHHbi cpa3y oTKoneBbiBaiOT. TaK, B 1956 r. B C r . IleTpoflBopHe BbuieTeBuine B nocneaHHX HHcnax HHOJia nTeHHbi 1 aBrycTa yace HCHC3JIH H3 napKa. ÜHTaHne nycTenbra H3yHajiocb nyTeM BH3yanbHbix HaönioiTeHHH H cöopa norazioK. MHTepecHO, HTO B TaKiix KpynHbix napKax, KaK FlaBJioBCKHH HJIH IPyiHKHHCKHe, nycTeJibra OXOTHTCH Ha TeppnTopHH caMoro napKa H HepeaKo npaMO y CBOHX rHe3/i. IIocJieiJHee npeűCTaBjineT ocoöbiü HHTepec,. HÖO B opHHTOJIOTHH IHHpOKO pacnpOCTpaHeHO MHCHHe O TOM, HTO XHIHHbie nTHHbl HHKor^a Hee JIOBHT oflHHX H
floöbiny
B03Jie MecTa rHe3flOBaHHH (3). A B HeöojibiuoM napKe EHOJiorHHecKoro HHCTHTyTa STH
COKOJIKH, KaK npaBHno, yneTaHDT 3a KOPMOM Ha noJia K 2cene3Holi a o p o r e . OxoTjmrajicH B napKe n y c T e n b r a flocTaBnaeT MHoro öecnoKoüCTBa MCHKHM nrauaM. TaK, B FlaBjioBCKe, Ha HX rHe3flOBOM ynacTKe rHe3HHJiocb H MHOKCCTBO BopoöbHHbix, H T a M nocTOHHHo CTOflji «nTHHHH nepenojTOX»,.
a B KOHeiHOM HTore noHTH Bee CJTCTKH STHX MejiKnx nTHHeK norHÖJiH. HaM yaajiocb oflHa>Kflbi HaiHHnajia necTporo CJiéTKa noBHflHMOMy 3OP«HKH, a B űpyroíí pa3 eé >KepTBOH Crajl nOKHHyBIHHH B TÓT fleHb THe3HO MOJIOflOH KJIHHTyX. IlpHMeHaTenbHa H peaKÜHH 3aCTHTHyTbix y CBOHX rHe3/i BopoöbHHbix Ha npHÖJTH^KeHHe XHiHHHKa. Bee OHH, 3acjibimaB jieTamyK) nycTenbry, MTHOBCHHO öpocaroT CBOH flejia H 3aTaHBaK>Tca. TaK, KopMamwe nTeHnoB CHernpH nepeCTaHDT nepecBHCTbiBaTbca H 3aMHpaK>T; cnaBKa-nepHorojioBKa, CTOsmrafl Hau rae3flOM c nTeHHaMH, nnoTHbiM KOMOMKOM npii>KHMaeTca K HHM H 3aTHxaeT; BneTeBinaa B CBOÖ rHe3ao neHOHKa-BecHHiKa HenoűBH>KHo 3acTbiBaer c KOPMOM B KUKDBe. TojibKo /ipo3/ibi H copoKonyTbi->KyjiaHbi oTBaacnBaioTCH HanaaaTb Ha nycTenbry, HO HX aTaKH peaKO yBeHHHBaiOTca y c n e x o M . 6jiK>aaTb, KaK nycTeJibra
OaKTHHecKHH MaTepnajT n o nHTaHHK) nycTejibrn npeacTaBJieH 107 flaHHbiMH H3 üaBnoBCKoro n a p K a (75 3a 1955 r. H 32 3a 1956 r.). 3a OAHO aaHHoe 3aecb H B ^aJibHeftuieM npHHHMaeTca o/iHa uenaa noraziKa HUH nacTb ee, p a 3 M e p o M öonbuie nonoBHHbi uejioH, a TaKace oTflejibUbiH nHHieBoií ocTaTOK B Bime CHHTOÖ HiKypKH, cKejieTa H T. n. C o c T a B KopMa npeacTaBjieH B TaöjiHuax 13. H 14. J l e r K o 3aMeTHTb, HTO ocHOBy ero cocTaBHnn nTHHbi (59 3K3., HJIH 4 8 , 4 % Bcex JKHBOTHMX) H MbiineBHűHbie r p b n y H b i (55 3K3., HJIH 4 5 , 1 % ) . H 3 r p b n y H O B npeoöJiajjajTH nojiéBKH (26,3%), a cpe^H HTHU BCTpeTHJIOCb HeMaJIO THnHHHblX JieCHblX BHJTOB. YAenbHblH BeC OTJjejTbHblX KOPMOB MeHHeTCH no roJjaM. ECJIH B 1955 r. Ha nepBOM MecTe CTOHJIH nTHUbi, TO B 1956 r., KOTopbül 6MJI öojiee y p o acaHHbiM Ha r p b n y H O B , pe3KO B03poena pojib nocjieAHHX, n p n n e M H a p a ^ y c TpajiHiiHOHHbiMH; Microtus arvalis H HCKOTOPMMH a p y r H M H BH/raMH, B nHuje BCTperajiHCb Apodemus syluaticus,
Microtus agrestis, Microtus oeconomus. HaeeKOMbie OTMeneHbi Bcero B 14 noraflKax H npeijcTaBJieHbi B OCHOBHOM xyKaMH (Taöji. 14.). B nejioM HX oömee KOJiniecTBo HacTOJibKo He3HaHHTejibHo, HTO roßopHTb o HX POJIH B nHTaHUH nycTejibrn He npHxojjHTca. CpaBHeHne nHTaHHa nycTeJibra B napKax H CXO/THHX C HHMH Jiecax, npoH3BeaeHHoe B TaÖJiHHe 15, noKa3biBaeT, HTO noJiyneHHbie HBMH JxaHHbie CHJibHo OTJiHHaiOTca OT npHBOflHMbix B jiHTepaType. Pa/r aBTopoB nojiHepKHBaeT, HTO B nemee BpeMa nycTenbra aBJiaeTca HCTpeÖHTeneM r p b o y n o s H HaceKOMbix (4, 6, 7, 8).
130
I I o H a n n i M HaönioneHHaM, rptoyHM n r p a i O T c y m e c T B e i m y i o pojib B miTaHHH nycTeJibra B TOJIM HX MaccoBoro pa3MHo>KeHHa. B ocTajibHoe BpeiviH xcepTBaMH STHX COKOJIOB CTaHOBHTca name Bcero nepHaTbie, KOTOPWX OHH BMJiaBjiHBaiOT KaK B OTKpbiTbix CTannax (Hanp., MOJIO/IMX CKBOPHOB, acaBopoHKOB), TaK H B rjiyÖHHe 3eJieHoro M a c c i i B a , riie OHH carvui rHe3flaTca.
yuiacTan COBS — A s i o otus L . y n r a c T a a c o B a aBJiaeTca OŐMHHOH H aoBOJibHo MHOTOHHCJICHHOH HTHHÖH JleHHHrpaHCKOH 0 6 jiacTH. B opHHTOJioniHecKOH jiHTepaType cymecTByioT CBe/jeHHa o eé nacTbix BCTpenax B KyjibTypHOM jiaamnatpTe (4). A B paöoTe B . EnaHKH (1) HMeiOTca nparvibie yKa3aHHa Ha oöbiiHocTb STOH COBH B oKpecTHOGTax IlaBJioBCKa H rHe3jj,OBaHHe eé B napKe B 1913 — 1914 r r . Tervi He MeHee, B nocJieAHee Bpeivia ynracTaa coBa BCTpenaeTca B Hainnx napKax oneHb pejTKO. M M OTMCTHJIH eé B C T . neTpo/jBopue, rne no ycTHorviy COOÖIHCHHIO B . AnapeeBCKOH B inojie 1955 rofla 6MJI noüMan ivie3onTHJibHbiH nTeHen COBM C nepbeBbiMH BbiCTynarvra Ha ronoBe. H a 3TOM ocHOBaHHH M M OTHOCHM 3Ty coBy K npejjnojio^KHTeJibHO rHe3iiaHi,HMca BHiiaM napKa BnoJiorEraecKoro HHCTHTyTa. flocTOBepHbiH (paKT me3aoBaHHa ymacToíi COBM ycTanoBjieH TOJibKO B nynncHHe, rae B Mae 1955 r. K . Mnepa Hanreji rHe3flo ymacTon COBM C aiuiaMH B ArceKcaHapoBCKOM napKe. H T H H M noceJiHJiHCb B oneHb rjiyxoä, nonra Henpoxo/JHMOH H3-3a cyxocTH jjpeßocToa, enoBoö name. rHe3Jj,o noMemajiocb y CTBOJia énKH Ha ypoBHe 3,5—4 M , rjj,e OTXOJJHJIH nepBbie 3ejiéHbie BCTKH. K coacaneHHK), B KOHue Maa rHe3jj;o 6MJIO pa3opeHo, H HTKHM HCHe3JiH. n o ű JiepeBOM, rae OÖMHHO /iep>Kajica caMeu BO BpeMa BbicnacHBaHHa caMKoíí aim, MHe y^ajiocb coöpaTb 28 norajjoK, cocTaB KOTOPMX HPHBO/IHTCH B TaÖJiHue 16. AHanH3 noJiyHeHHbix flamibix HOKa3bmaeT, HTO H B ycJioBHax napKa yuiacTaa coBa ocTaeTca y3Ko cneHHajiH3npoBaHHbiM BHJJOM. OHa nnTaeTca noira HCKJHOHHTejibHO rpboyHaMH, cocTaBiiBiniiMH B HamHX MaTepnajiax 90 % Bcero oöbeMa KopMa H iipcTHnnirx 100%-oií BCTpeiaeMOCTH. H a o/rny nora/iKy npHxo/iHTca 2,6 rpbnyHa. OcHOBy KopMa cocTaBi-uiH noJieBKH, OTMeneHHbie B Kakaón nora/JKe (100% BCTpeiaeMoc™), H B HacTHocTH Microtus arvalis (70% oomero Hncna npit 96,5% BCTpenaeMOCTH). 3 T H flaHHbie xopomo corjiacyK)Tca c jiaHHMMH aBTopoB, H3y íaBinHX nnTaHHe ymacToü COBM B jrecax apyriix paöoHOB C C C P : B npirropoaHbix cocHaKax Ka3aHH BCTpenaeMocTb rpbnyHOB B nepnoű HacnacHBaHHa coCTaBHJia 94,9 % (7), B KaBKa3CKOM 3anoBeűHHKe — 97,2 % (6). BMCOKHH nponeHT BCTpen Microtus arvalis xapaKTepeH Tarae H AJIH npyrHX paüoHOB CTpaHM (7). n o HaSjnoj^eHnaM >KapKOBa H TennoBa (7) KOPM ymacTOH COBM MeHaerca no ce30HaM, H B rae3flOBoö nepnojr B HeM B03pacTaeT pojib nrau (ao 35,3%) H HaceKOMbix (JJO 10,3%). B Hainnx MaTepnaJiax STOÍÍ 3aKOHOMepHOCTH He Haömoflajiocb. XoTa yHHHTO)KeHHe öonbuioro KOJiiwecTBa Microtus arvalis H apyrnx Bpejj,Hbix rpbnyHOB He HMeeT TaKoro aKTyanbHoro 3HaneHHH B napKax, KaK B jreconHTOMHHKax H Ha noceBHbix nnomaflax, yuiacTaa coßa H 3aecb aBJiaeTca HCKJiio
OőbiKHOBeiiiiaa
I I C H C L I T L
—
Strix aluco L .
OÖMKHOBeHHaa HeacbiTb—Hanöonee pacnpocTpaHÖHHaa B 3aropoaHbix napKax coBa, KOTopaa BCTpenaeTca TaM B TeneHne Kpyrjioro ro/ia. OHa He OTMeneHa Ha THe3AOBbH TOJibKO B HOBOM n e T p o -
flBopue H TaTHHHe. BO3MO>KHO, HTO nocjiejiyioiHHe HCCJieaoBaHHa CMoryT oÖHapy>KHTb eé n 3/iecb, nocKOJibKy B 060HX napKax HMeiOTca Bee ycJioBHH jina oÖHTaHHa STOH nranbi. B caMOM JleHHHrpazie HaM yaajiocb 3aperncTpHpoBaTb HeacbiTb Jiiiuib B I i n K O . B Hione 1956 r. M M HaöiibOflanii 3Ty coBy cnaameii B KpoHax CTapbix JiyöoB H nun y HeHTpajibiioü ajinen, Koraa eé OTaKOBMBajiH Henbie CTaüKH MejiKHX BopoöbiiHbix n T i i n . BnojiHe BepoaTHo, MTO OHa 3,necb pa3MHo>KaeTca. B miTepaType TaKace HMeiOTca CBejjeHHH o TOM, HTO STOT BHJT He H36eraeT KyjibTypHoro JiaHAniacpTa H noaBjraeTca B KpynHbix ropoaax KaK napaMH Ha rHe3flOBbn, TaK H uenbiMii CTaaMH SHMOH (4). B roflbi HauiHx HaönioiieHHít HHCJICHHOCTB n r a n B BeceHHe-JieTHHŰ nepnofl He npcBbiinajia 1 —2 nap Ha napK. HeacbiTH CBoiicTBeHHa npiiBa3aHH0CTb K onpeaeneHHMM M e c T a M rHe3iroBba, 3aHiiMaeMMM eio H3 roíia B TOJT. TaK, B napKe EHOJioniHecKoro HHCTHTyTa B 1953 — 56 r r . nraubi e)KeroíiHO pa3MHo>KajiHCb B AbiMoxofle OAHoií H3 CTeH Torfla euié He BOCTaHOBJieHHoro ABopna. n o ycTHOMy cooömeHHio A . C. MajibneBCKoro 0 O. n . nojjneBCKiix COBM rHe3flHJincb TaM x e Bee npeabi/iyuHie roabi. KpoMe Toro, B 1956 r. HeacbiTb peryjrapHo nona^anacb H na ocTpoBe, HO ycTaHOBHTb MecTo eé rHe3íi0BaHHa He yaajiocb. HanöojibuiHH HHTepec npe/iCTaBJiaiOT jjaHHbie no nHTaHino HeacbiTH B napKe. B Ta6jiiHie 17 flaH cocTaB 50 nora^oK H öonbnioro KOJiHHecTBa pa3po3HeHHbix ocTaTKOB nnmn, coöpaHHbix noa eé THe3AOM neTOM 1950 r. CTyaeHTKoií BnHOKypoBoil H nepeiiaHHMX MHe A . C . MaJibneBCKHM. 9*
131
PacHÖT B C T p e n a e M o c T H o T j j e j i b H b i x KOPMOB He n p o H 3 B e i r e H H3-3a p a 3 i j p o 6 j i e H H o c T H öojibmHHCTBa n o r a ^ o K . K a K BHITHO H3 T a ö j i n u b i , H M e i o u i H H C H M a T e p n a n coflepaciiT o c T a T K H 2 2 3 JKHBOTHbix, H3
KOTopbix 1 8 5 3K3ennHpoB npiiHa/rJioKaT no3BOHOHHbiM He ivieHee 2 6 BHJTOB, a 3 8 cocTaBjimoT HaceKOMbie (B 7 noraflKax). /íanbHeHHiHH aHajiH3 noKa3breaeT, HTO cocTaB Kopivia HeacbiTH BecbMa nécTpbiH H HH oaHa H3 KpynHbix rpynn JKHBOTHBIX He HMeeT npeoÖJiajiaKimero 3HaneHHH (AM4>H6 H H — 3 4 , 1 % , FÍTHHbi — 1 4 , 6 % , HaceKOMOflflHbie — 1 5 , 7 % , T p b o y H b i — 3 3 , 5 % ) . A npn HOBHJTOBOM aHajiH3e 3THX rpynn JierKO 3aMeTHTb, HTO ojxuy nonoBHHy CBoefi floöbiHH HeacwTb OTJIOBHJia B napKe, a BTopyio c p e a n caivinx pa3BanHH HJIH H a ynacTKe, HenocpejjCTBeHHO npnjieraioiHeivi KO JjBopuy. H a Jiyry nepe/j 3/j;aHHeM öbijio nofiiviaHo öojibmoe KOJIHHCCTBO JiarynieK (63 3K3.) H HeCKOJIbKO KpOTOB (8 HIT.). C p e f l H pa3BajlHH 6bUIH OTJIOBJieHbl 2 0 KpbIC, a flOMOBbie MbiniH npoHcxoiíaT, BHflHMO, H3 cocejiHero JKHJioro Kopnyca. /iBaacjíbi, no JXBZL soeivuiapa Ha noraflKy, BCTpeTHJiHCb oÖHTaBHine BŐ /jBopue JieTyniie Mbiuin. H , HaKOHeu, »epTBaiviH Heacbira CTajiH MHorae nTHHbi H3 rHe3JTHBmHxca B pa3BajiHHax: BopoöbH, CTPHÍKH H jja>Ke rajiKa. C p e / j n fleTaJibHO He onpeíieJiéHHbix KOCTen nTHH BCTpenajincb ocTaTKH, npHHaiinejKaBiHHe MeJiKHM nTHHKaM T n n a Tpncory3KH HJIH ropiIXBOCTKH (o6e OHH rHe3JTHJIHCb B pa3BaJiHHax). nojiyneHHbie Haivni jjaHHbie 3HaHHTejibHo oTJinnaioTCH OT HMeiOHiHxcji B jiHTepaType. n o HaÖJHOJreHHíiM B T a T a p i i H ( 7 ) , KpbiMy (5) H KaBKa3KOM 3 a n o B e i j H H K e (6) H e a c b i T b noBCíoJiy jiBJiseTCH CTOHKHM MHO(paroM, B n H n i e K O T o p o ö n p e o ö J i a i j a i O T JIHÖO MbimH, JIHÖO noJie'BKH. ^KapKOB (6) n p H B o i j i i T c j i e j j y i o u i H e H H T e p e c H b i e AaHHbie o BCTpenaeiviocTH iMbiiHeBii,nnbix rpbnyHOB B n o r a f l K a x —
HeacMTH:
KpuMCKHÍi 3anoBeűHHK
98,7%
YKpanHa
97,37-98,48%
TaTapcKaa pecnyÖJiHKa
93,06 %
KaBKa3CKHií 3 a n o B e i j H i i K
71,48 — 1 0 0 %
n o HaiHHM jjaHHbiM, B napKe n e T p o j j B o p u a r p b n y H b i ne invieioT TaKoro Ba>KHoro 3KaneHHH B niiTaHHH COBH. ECJIH B TaTapnii Ha Ka>Kflyio norajjKy npnxojjHTCH 6oJiee 2-x r p b n y H O B ( 7 ) , TO B ycjiOBHHx oöcJieaoBaHoro n a p K a — e;oBa öoJibiue OJJHOÍÍ OCO6H. H 3 r p b n y H O B 3flecb npeoÖJia/iajiH Mbiuiii ( 2 3 , 5 % ) , a noJieBKH cocTaBHJin Bcero 9 , 7 % Koprvia. C r e n e H b OTJIHHHH Haninx flaHHbix OT npiiBo/niMbix B jiiiTepaType, BiiijHa H3 Taöjiimbi JV» 1 8 . noJiyneHHbie B napKax /jaHHbie noKa3biBaioT He TOJibKO 33pinpaniK> cepoií Heacbini B STHX ycnoBHHX, HO H o r p o M H o e onpeaejiínomee 3HaneHHe MCCTHOH npiipoijHOH oöcTaHOBKH B Bbiöope KOPMOB. PeuieHne B o n p o c a o nojib3e HJIH Bpejje HeacbiTH B napKax He Bcerjja n p o c T O B CBJBH C noJiiupariieH STOH COBM. OJTH3KO, yHHHToaceHHe Heiviajioro KOJinnecTBa r p b n y H O B n Heöonbinaa HncJieHHocTb n n m TpeöyeT oÖJBaTejibHOH oxpaHbi 3Toro BH/ja.
132
