VONATKOZÓ IRODALOM. KOSZTOLÁNYI-FORRÁSJEGYZÉK 3

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák

VONATKOZÓ IRODALOM. KOSZTOLÁNYI-FORRÁSJEGYZÉK 3. Budapesti heti- és havilapok 1. Szerkesztette: Dobás Kata, 2010 Összegyűjtötték: Arany Zsuzsanna, Dobás Kata, Ficsor Zsófia, Gorove Eszter, Hermann Veronika, Lőrincz Anita, Mátyás Mária, Molnár Fábián, Páji Gréta, Sipos Fanni, Szabó Laura

A Fény 1933.

•

[Szerző nélkül]: „Fordítók, óh! Vádoljuk a magyar kiadókat”, A Fény, II. évf. 37. sz., 1933. szept. 13., 19. [Rovat: Toll a mérlegen; idézet: „Kosztolányi Dezső hosszabb passzusokat költ bele a Romeo és Julia fordításába, mert megjön a gusztusa az angol szóviccek magyar átültetéséhez (l. faljelenet, Mercutio). Ugyanő Rainer Maria Rilke »Stundenbuch«-jának 1. részénél a címet Vom mönchischen Leben »Az emberi életről« fordítja (pedig a Mönch nem Mensch).”]

A Hét 1927.

•

[Szerző nélkül]: „Pénz áll a házhoz.”, A Hét, III. évf. 4. sz., 1927. jan. 29., 1. [Műfaj: tárca; annotáció: KD említése a Baumgarten-díj kapcsán.]

1929.

•

[Szerző nélkül]: „Ady műveltsége kávéházi volt…”, A Hét, V. évf. 28. sz., 1929. júl. 11., 3. [Annotáció: KD Ady-cikke kapcsán említve.]

A Kisfaludy-Társaság évlapjai 1928.

•

Négyesy László: „A magyar kritika hat éve”, A Kisfaludy-Társaság évlapjai, LVII. köt. 1924–1928, Budapest: Franklin-Társulat, 1928, 268–281. [Műfaj: pályázati jelentés; annotáció: KD Ábrányi Emil, Endrődi Sándor című pályázati jelentéseinek méltatása.]

1932.

•

Berzeviczy Albert: „Elnöki üdvözlő beszéd Kosztolányi Dezső székfoglaló r. taghoz”, A Kisfaludy-Társaság évlapjai, LVIII. köt. 1929–1932, Budapest: Franklin-Társulat, 1932, 214. [Műfaj: laudáció; annotáció: elhangzott az 1930. nov. 5-i ülésen.]

•

[Szerző nélkül]: „Tagajánlás”, A Kisfaludy-Társaság évlapjai, LVIII. köt. 1929–1932, Budapest: Franklin-Társulat, 1932, 354–355. [Műfaj: ajánlás; annotáció: KD-t Radó Antal ajánlotta a Kisfaludy Társaság tagjának.]

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák 1936.

•

[Szerző nélkül]: „Kivonatok a Társaság jegyzőkönyveiből”, A Kisfaludy-Társaság évlapjai, LIX. köt. 1933–1936, Budapest: Franklin-Társulat, 1936, 360. [Annotáció: 1935. május 29-én, a Victor Hugo emlékülésen KD bemutatta fordításait Hugo Victor költeményeiből címmel.]

•

[Szerző nélkül]: „Tagajánlások”, A Kisfaludy-Társaság évlapjai, LIX. köt. 1933–1936, Budapest: Franklin-Társulat, 1936, 389. [Műfaj: ajánlás; annotáció: Falu Tamást – többekkel (Sík Sándor, Surányi Miklós, Lyka Károly, Voinovich Géza) együtt – KD ajánlotta a Kisfaludy Társaság tagjának.]

•

[Szerző nélkül]: „Tagajánlások”, A Kisfaludy-Társaság évlapjai, LIX. köt. 1933–1936, Budapest, Franklin-Társulat, 1936, 402–405. [Műfaj: ajánlás; annotáció: Bartók Bélát és Kodály Zoltánt – többekkel (Babits Mihály, Herczeg Ferenc, Lyka Károly, Petrovics Elek, Ravasz László, Sík Sándor) együtt – KD ajánlotta a Kisfaludy Társaság tagjának.]

1940.

•

Rédey Tivadar: „Kosztolányi Dezső ravatalánál”, A Kisfaludy-Társaság évlapjai, LX. köt. 1937–1940, Budapest: Franklin-Társulat, 1940, 415–416. [Műfaj: nekrológ; annotáció: Rédey Tivadar búcsúztató beszéde 1936. november 5-én.]

•

[Szerző nélkül]: „Kivonatok a Társaság jegyzőkönyveiből”, A Kisfaludy-Társaság évlapjai, LX. köt. 1937–1940, Budapest: Franklin-Társulat, 1940, 386–387. [Annotáció: az 1936. november 4-i ülésen elhangzott elnöki megnyitó beszéd KD halála alkalmából.]

A Társaság 1918.

•

[Szerző nélkül]: „A Társaság lirikusai”, A Társaság, V. évf. 51. sz., 1918. dec. 22., [számozatlan melléklet], [5.] [Annotáció: KD neve szerepel a lírikusokat felsoroló listában.]

1920.

•

[Szerző nélkül]: „Magyar Renesszansz”, A Társaság, VII. évf. 14. sz., 1920. ápr. 4., 277. [Rovat: A Társaság; műfaj: hír; annotáció: „Magyar Renesszansz cimmel Barabás Atala, az agilis irónő legközelebb lapot indit, mely havonta kétszer magyar, francia és angol nyelven fog megjelenni.” KD neve is szerepel a főmunkatársak között.]

1922.

•

Szegedi István: „A véres költő. Kosztolányi Dezső regénye”, A Társaság, IX. évf. 1. sz., 1922. jan. 1., 12. [Műfaj: recenzió.]

•

[Szerző nélkül]: „Magyar irók a felolvasó-asztalnál”, A Társaság, IX. évf. 3. sz., 1922. jan. 15., 39. [Műfaj: hír; idézet: „Az Apolló-Szinpad januári műsorán a következő tiz magyar iró olvas fel váltakozó napokon: Babits Mihály, Emőd Tamás, Somlyó Zoltán, Kárpáti Aurél, Komáromi János, Kosztolányi Dezső, Miklós Jenő, Relle Pál, Nadányi Zoltán és Szikra (gróf Teleki Sándorné).”]

2


•

[Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, A Társaság, IX. évf. 45. sz., 1922. nov. 5., 731. [Annotáció: Pérely Imre KD-ről készített rajza, KD kézírásos soraival a kép alatt: „De nézem a sírókat és a könnyüket / és gyászolom elrepült bánatom / ezt a nehéz és mágikus kösöntyűt / Kosztolányi Dezső”. Képaláírás: „Kosztolányi Dezső. Pérely Imre rajza a »Magyar fejek« c. gyüjteményben”.]

1923.

•

[Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, A Társaság, X. évf. 24. sz., 1923. jún. 10., 390. [Annotáció: Kosztolányi Dezsőné felvétele: Babits Mihály, Babits Mihályné és Kosztolányi Dezső a szegedi Juhász-jubileumra utaznak.]

1924.

•

Forbáth Sándor: „Könyvekről. Pacsirta. Kosztolányi Dezső új regénye”, A Társaság, XI. évf. 21. sz., 1924. jún. 8., 327–328. [Rovat: Könyvekről; műfaj: recenzió.]

1930.

•

[Szerző nélkül]: „[Nyugtalanság…]”, A Társaság, XVII. évf. 41. sz., 1930. okt. 11., 7. [Rovat: Színház/hangverseny; műfaj: színikritika; annotáció: Marcel Pagnol Márius című darabjáról, KD-nek mint fordítónak az említésével.]

•

[Szerző nélkül]: „[Nem volt érdekes…]”, A Társaság, XVII. évf. 48. sz., 1930. nov. 30., 13. [Rovat: Színház/hangverseny; idézet: „Viharos sikere volt két Kosztolányiverssel Szűcs Ilonának a Magyar Színház fiatal tagjának – aki amennyire ilyen rövid szereplés után következtetni lehet – komoly ígérete a magyar színpadnak.”; annotáció: heti színházi eseményekről.]

1936.

•

[Szerző nélkül]: [„Meghalt Kosztolányi Dezső…”], A Társaság, XXIII. évf. 44. sz., 1936. nov. 8., 7. [Rovat: Csütörtöki Levél; műfaj: nekrológ.]

A Toll 1929.

•

[Zsolt Béla]: „Bevezető »A Toll« Ady-ankétja elé”, A Toll, I. évf. 11. sz., 1929. jún. 30., 1–3. [Annotáció: újraközölve: A Toll, IV. évf. 7. (64.) sz., 1932. dec. 15., 1–3., Ady-melléklet.]

•

Vészi József: „Ady Endre”, A Toll, I. évf. 12. sz., 1929. júl. 7., 7–11.

•

[Zsolt Béla]: „[A Toll Ady-ankétje máris akkora visszhangot keltett…]”, A Toll, I. évf. 14. sz., 1929. júl. 21., 6–8. [Annotáció: Aczél Benő, Hadik Mihály véleményének, valamint Babits Mihály D. Kovács Lászlónak a Magyarország című lapban adott interjújának ismertetése; újraközölve: A Toll, IV. évf. 7. (64.) sz., 1932. dec. 15., 27– 28., Ady-melléklet.]

•

Zilahy Lajos: „Ady”, A Toll, I. évf. 14. sz., 1929. júl. 21., 12–14.

•

Márai Sándor: „Az olvasó nevében”, A Toll, I. évf. 15. sz., 1929. júl. 28., 7–14.

3

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák [Annotáció: újraközölve: A Toll, V. évf. 1. (65.) sz., 1933. jan. 31., 30–37.; A Toll, V. évf. 2. (66.) sz., 1933. márc. 14., 38–39., Ady-melléklet.] •

Kassák Lajos: „Az írástudatlanok vagy az írástudók árulása”, A Toll, I. évf. 15. sz.,1929. júl. 28., 16–21. [Annotáció: újraközölve: A Toll, V. évf. 2. (66.) sz., 1933. márc. 14., 39–47., Ady-melléklet.]

•

[Zsolt Béla]: „[Az Ady-revízióról megindított ankét során…]”, A Toll, I. évf. 16. sz., 1929. aug. 4., 5–6. [Annotáció: Féja Géza, Fenyő Miksa hozzászólásáról, Móricz Zsigmond nyilatkozatáról, Karinthy Frigyes és Révész Béla cikkeiről; újraközölve: A Toll, V. évf. 2. (66.) sz., 1933. márc. 14., 47–49., Ady-melléklet.]

•

Ignotus: „Adyról”, A Toll, I. évf. 16. sz., 1929. aug. 4., 7–12. [Annotáció: újraközölve: A Toll, V. évf. 2. (66.) sz., 1933. márc. 14., 49–55., Ady-melléklet.]

•

Dutka Ákos: „A »Meztelen király« apró szentjei. Hozzászólás az Ady-revízióhoz”, A Toll, I. évf. 16. sz., 1929. aug. 4., 17–19. [Annotáció: újraközölve: A Toll, V. évf. 2. (66.) sz., 1933. márc. 14., 56–57., Ady-melléklet.]

•

[Zsolt Béla]: „[A Toll Ady-revíziós vitája a vége felé közeledik”], A Toll, I. évf. 17. sz., 1929. aug. 11., 7. [Annotáció: Újváry Sándor „Kosztolányi kontra Kosztolányi” cikkéről és Szabó Dezső nyilatkozatáról; újraközölve: A Toll, V. évf. 3. (67.) sz., 1933. ápr. 28., 59–60., Ady-melléklet.]

•

Szász Zoltán: „Ady”, A Toll, I. évf. 17. sz., 1929. aug. 11., 10–20. [Annotáció: újraközölve: A Toll, V. évf. 3. (67.) sz., 1933. ápr. 28., 60–72., Ady-melléklet.]

•

Spectator [=Krenner Miklós]: „Ady az erdélyiek lelkében”, A Toll, I. évf. 18. sz., 1929. aug. 18., 11–14.

•

Füst Milán: „Az Ady-kérdéshez”, A Toll, I. évf. 18. sz., 1929. aug. 18., 14–16. [Annotáció: újraközölve: A Toll, V. évf. 5. (69.) sz., 1933. szept. 23., 140–142., Adymelléklet.]

•

József Attila: „Ady-vízió”, A Toll, I. évf. 18. sz., 1929. aug. 18., 16–26. [Annotáció: újraközölve: A Toll, V. évf. 5. (69.) sz., 1933. szept. 23., 142–153., Ady-melléklet.]

•

Zsolt Béla: „Az Ady-ankét vége”, A Toll, I. évf. 19. sz., 1929. aug. 25., 8–10. [Annotáció: újraközölve: A Toll, V. évf. 5. (69.) sz., 1933. szept. 23., 154–157., Adymelléklet.]

•

Zsolt Béla: „Csendes válasz Babits Mihálynak”, A Toll, I. évf. 21. sz., 1929. szept. 8., 17.

•

[Zsolt Béla]: „[A Pesti Napló vasárnapi mellékletében Szántó Rudolf vitatkozik a vitáról…]”, A Toll, I. évf. 22. sz., 1929. szept. 15., 4–5.

•

[Zsolt Béla]: „[Az újságok irodalmi, színházi és művészeti rovatvezetői állandóan magyar világhírességek neveivel legyezgetik a hazai publikum hiúságát…]”, A Toll, I. évf. 26. sz., 1929. okt. 13., 6–7. [Annotáció: a magyar irodalom (Babits Mihály, KD

4

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák művészetének) külföldi visszhangtalanságáról, a fordíthatóság kérdéséről.] 1930.

•

[Kaczér Vilmos]: „Kosztolányi Dezső karácsonyi költeményei…”, A Toll, II. évf. 3. (39.) sz., 1930. jan. 17., 3–4. [Annotáció: KD „A kalap meghal” (Pesti Hírlap, 1929. dec. 28., 4.) című tárcájáról.]

•

[Kaczér Vilmos]: [„Örömmel látjuk, hogy az írás, a gondolat, a lelkiismeret szabadsága…”], A Toll, II. évf. 7. (43.) sz., 1930. febr. 14., 3–4. [Annotáció: KD az Írók Szövetségében a gondolatszabadság védelmében szólalt fel A Toll kolportázs jogának megvonásakor.]

•

Németh Andor: „Shakespeare, Kosztolányi és a pillanat”, A Toll, II. évf. 13. (49.) sz., 1930. nov. 20., 5–8. [Annotáció: KD műfordításairól (William Shakespeare: Rómeó és Júlia, Téli rege).]

1933.

•

Németh Andor: „Kosztolányi Dezsőről”, A Toll, V. évf. 5. (69.) sz., 1933. szept. 23., 126–129. [Műfaj: kritika; annotáció: a Geniusnál megjelent Esti Kornél kötetről.]

1934.

•

Németh Andor: „Könyvekről”, A Toll, VI. évf. 1. (70.) sz., 1934. jan. 5., 50–53. [Annotáció: KD Bölcsőtől a koporsóig című kötetéről.]

1935.

•

Hevesi András: „Kosztolányi Dezső”, A Toll, VII. évf. 2. (78.) sz., 1935. febr. 28., 49– 51. [Annotáció: KD 50. születésnapja alkalmából.]

•

Somlyó Zoltán: „Kosztolányi Dezsőnek”, A Toll, VII. évf. 3. (79.) sz., 1935. ápr. 20., 89. [Műfaj: vers.]

•

József Attila: „Kosztolányi Dezső”, A Toll, VII. évf. 5. (81.) sz., 1935. júl. 15., 149– 152. [Műfaj: kritika; annotáció: az Összegyűjtött költeményei című kötetről.]

1936.

•

Somlyó Zoltán: „Egyetlen a sok közül… Kosztolányi Dezsőhöz”, A Toll, VIII. évf. 5. (82.) sz., 1936. szept. 10., 164. [Műfaj: vers.]

Arcok és Álarcok 1917.

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Mák”, Arcok és álarcok, I. évf. 9. sz., 1917. máj. 11., 21. [Műfaj: recenzió.]

Auróra 1922.

•

Karinthy Frigyes: „Kosztolányi Dezső”, Auróra, III. évf. 1. sz., 1922., 53–55. [Rovat: Szemle; műfaj: bevezető előadás; annotáció: KD verseiről.] 5


Az Érdekes Újság 1921.

•

Lengyel István: „Kosztolányi Dezső, a szelíd szavak művésze, regényt írt Neróról a gyilkos költő-császárról”, Az Érdekes Újság, IX. évf. 51. sz., 1921. dec. 29., 14. [Rovat: Hétről-hétre; műfaj: kritika.]

1923.

•

(–óthy.): „A szegény kisgyermek panaszai”, Az Érdekes Újság, XI. évf. 17. sz., 1923. ápr. 26., 15. [Műfaj: kritika.]

Borsszem Jankó 1920.

•

[Szerző nélkül]: „A két Dezső”, Borsszem Jankó, LIII. évf. 46. sz., 1920. nov. 14., 10. [Műfaj: levél/anekdota; annotáció: Kosztolányi Dezső és Szabó Dezső vitájáról.]

1926.

•

–eszfer– : „Költészettan Pintér Jenő módra”, Borsszem Jankó, LIX. évf. 6. sz., 1926. márc. 14., 4. [Műfaj: paródia; első sor/mondat: „Azon az éjjel / Az órák össze-vissza vertek / Azon az éjjel / Éreztem pipám vadul serceg,”; annotáció: Pintér Jenő tankönyvére reflektál a szerző irodalmi paródiákkal – Ady Endre, Babits Mihály, KD, Szép Ernő verseinek átírásai.]

1927.

•

[Szerző nélkül]: „Alakok. Írhatta volna Kosztolányi Dezső: Az óceán repülő”, Borsszem Jankó, LX. évf. 17. sz., 1927. jún. 20., 6. [Műfaj: paródia; első sor/mondat: A rohanó kor szülötte. Ahogy más ember adószámtiszt, forgalomadó ellenőr, bakter vagy – bocsánat! – sakter, ő repülő.”; annotáció: az Alakok sorozat paródiája, a Pesti Hírlap kigúnyolása részeként, a Pardon megjelenésére való utalással.]

•

–szf–: „A szegény kisgyermek panaszai 1927-ben. Ma így írhatná Kosztolányi Dezső”, Borsszem Jankó, LX. évf. 27. sz., 1927. okt. 10., 8. [Műfaj: paródia.]

1932.

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi becsületrendje”, Borsszem Jankó, LXV. évf. 17. sz., 1932. szept. 1., 6. [Rovat: Borsszem Jankó a színházban; annotáció: értesítés arról, hogy KD megkapta a francia becsületrendet.]

Budapesti Szemle 1911.

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Lotoszevők. Mesejáték. Budapest, 1910. Kritika kiad” Budapesti Szemle, 420. sz., 1911. dec., 496. [Rovat: Új magyar könyvek; műfaj: könyvajánló.]

1916.

•

[Sebestyén Károly]: Ujabb magyar regények és novellák. Gárdonyi Géza: Szunyoghy miatyánkja. Csathó Kálmán: A varjú a toronyórán. Szini Gyula: A tűzfészek. 6

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák Kosztolányi Dezső: Bűbájosok”, Budapesti Szemle, 479. sz., 1916. nov., 305–312. [Műfaj: recenzió.] 1928.

•

Dánielné Lengyel Laura: „Kosztolányi Dezső: Édes Anna”, Budapesti Szemle, 606. sz., 1928. máj., 318–320. [Rovat: Szemle; műfaj: recenzió.]

1933.

•

Haraszty Gyula: „Kosztolányi Dezső Esti Kornélja”, Budapesti Szemle, 673. sz., 1933. dec., 382–384. [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió.]

Cobden 1934.

•

[Szerző nélkül]: „Ignotus Pál – Kosztolányi Dezső: Iró és társadalom”, Cobden, I. évf. 2. sz., 1934. dec., 22–25. [Rovat: Cobden-előadások; műfaj: előadás/vita; annotáció: a Magyar Cobden Szövetségben 1934. november 23-án megtartott előadások összefoglalója.]

1936.

•

Illyés Gyula: „Kosztolányi Dezső”, Cobden, III. évf. 11. sz., 1936. nov., 282. [Rovat: Szellemi élet; műfaj: nekrológ.]

Délibáb 1933.

•

[Szerző nélkül]: „Tanárok mint lapcenzorok”, Délibáb, VII. évf. 20. sz., 1933. máj. 13., 45. [Rovat: Rádióműsor; műfaj: tudósítás/műsorajánló; első sor/ mondat: „Kosztolányi Dezső néhány hónappal ezelőtt lendületes nyelvújítási akcióba kezdett, ankéteket, vitákat rendez, tanulmányokat ír és ma a rádióban tart előadást ugyancsak a nyelvújításról.”; annotáció: „Kosztolányi Dezső ma este 7.45-kor a nyelvújítás problémáról beszél a rádióban.”]

1936.

•

[Szerző nélkül]: „Társszerzés az otthon négy fala között”, Délibáb, X. évf. 35. sz., 1936. aug. 23., 35–36.[műfaj: hír; idézet: „Kosztolányi Dezső, a magyar költőgárda egyik legkimagaslóbb alakja, megbízást adott egy pesti írónőnek, hogy Édes Anna című regényét színdarabra alkalmazza. Az írónő nem más, mint felesége Kosztolányiné Harmos Ilona.”]

Diárium 1932.

•

[Szerző nélkül]: „Kunz Aladár: Fekete kolostor. Feljegyzések a francia internáltságból. 2 kötet. Athenaeum. 80. 284+258 oldal. Ára fűzve 9, kötve 13 P”, Diárium, II. évf. 1– 2. sz., 28–29. [Rovat: Könyvek szemléje; műfaj: recenzió; idézet: „Kosztolányi Dezső a Nyugatban a legtalálóbbat talán ezekben a szavakban írja: Hosszú évek óta nem volt könyv, mely ily megrázó benyomást gyakorolt rám… Költészet, alkotás ez a munka… Vallom, hogy legérettebb azok között, amelynek megírására a háború adott alkalmat.”] 7


•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Kínai és japán versek. Jaschik Álmos rajzaival. Bp. Genius-Lantos. 1932. 104 oldal. Ára 3⋅60 P”, Diárium, II. évf. 5–6. sz., 128–129. [Rovat: Könyvek szemléje; műfaj: recenzió.]

1933.

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: A Pesti Hirlap Nyelvőre. Bp. Légrády. 1932”, Diárium, III. évf. 3–4. sz., 77–78. [Rovat: Könyvek szemléje; műfaj: recenzió.]

•

Dr. Czakó Tibor: „Kosztolányi Dezső: Esti Kornél. Bp. Genius. 1933. 256 oldal. Ára kötve 3·75 P”, Diárium, III. évf. 5–6. sz., 137. [Rovat: Könyvek szemléje; műfaj: recenzió.]

1934.

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Bölcsőtől a koporsóig. Nyugat. Bp. 1933. 189 oldal. Ára fűzve 2 – P. Kötve 3 P”, Diárium, IV. évf. 1–2. sz., 17. [Rovat: Könyvek szemléje; műfaj: recenzió.]

1935.

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső előszavával”, Diárium, V. évf. 6. sz., 186. [Rovat: Kis tükör; műfaj: hír; idézet: „Kosztolányi Dezső előszavával két nagyon csinos kiállítású kis kötetben adta ki Somló Béla a könyvnapra Csokonai Vitéz Mihály és Vörösmarty Mihály legszebb költeményeit. Mindkét könyvecskét ügyes hasonmások illusztrálják.”]

1936.

•

L. Ujváry Lajos: „Kosztolányi Dezső: Összegyüjtött költeményei. Bp. Révai. 1935. 412 l. Ára kötve 4·80 P”, Diárium, VI. évf. 1. sz., 1936. jan., 8. [Rovat: Könyvek szemléje; műfaj: recenzió.]

•

L. Ujváry Lajos: „Kosztolányi Dezső: Tengerszem. Bp. Révai. 1936. 404 l. Ára kötve 4·80 P.”, Diárium, VI. évf. 5–6. sz., 1936. szept–okt., 137. [Rovat: Könyvek szemléje; műfaj: recenzió.]

•

L. Ujváry Lajos: „Kosztolányi Dezső”, Diárium, VI. évf. 7–8. sz., 1936. nov–dec., 192. [Rovat: Tallózás; műfaj: nekrológ.]

Egyenlőség 1916.

•

[Szerző nélkül]: „A keleti zsidók kérdése”, Egyenlőség, XXXV. évf. 19. sz., 1916. máj. 7., 3–4. [Annotáció: benne: Jehudá Léb Gordon Egy csepp tinta, ill. A hervadt nyelv költője című verseinek fordítása.]

1921.

•

[Szerző nélkül]: „Az olló”, Egyenlőség, XL. évf. 31. sz., 1921. aug. 6., 9–10. [Annotáció: válasz az Új Nemzedék Pardon-rovatában megjelent Az olló című cikkre.]

•

[Szerző nélkül]: „»Nekünk mindegy…«”, Egyenlőség, XL. évf. 40. sz., 1921. okt. 8., 8

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák 1. [Annotáció: az Új Nemzedék szerkesztőinek menesztéséről.] •

[Szerző nélkül]: „Az uj antiszemiták helyébe a régiek jönnek”, Egyenlőség, XL. évf. 40. sz., 1921. okt. 8., 9–10. [Annotáció: az Új Nemzedék és a Nemzeti Újság munkatársainak – köztük KD – elbocsátásáról.]

1934.

•

[Szerző nélkül]: „Bialik halála”, Egyenlőség, LIV. évf. 31. sz., 1934. júl. 21., 10. [Annotáció: KD említése annak kapcsán, hogy ő is fordított Chajjim Nachman Bialik verseiből az Egyenlőség számára.]

1936.

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső és az Egyenlőség”, Egyenlőség, LVI. évf. 45. sz., 1936. nov. 5., 4. [Műfaj: nekrológ; annotáció: KD két műfordításának (Jehudá Léb Gordon: Ajánlás, Simon Samuel Frug: A serleg) újraközlésével.]

Egyetemi Lapok 1908.

•

V – v. [= I. Vincenti Gusztáv]: „A Holnap”, Egyetemi Lapok, XXI. évf. 14. sz., 1908. nov. 15., 11. [Annotáció: a Holnap antológiáról, KD említésével.]

1909.

•

[Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Egyetemi Lapok, XXII. évf. 3. sz., 1909. ápr. 20., 17. [Rovat: Szerkesztői üzenetek; idézet: „K. D. Bpest. Köszönjük a beküldött verseket és a tárcát. Az jön, ez legközelebb jönni fog.”]

•

Halasi Andor: „Boszorkányos esték”, Egyetemi Lapok, XXII. évf. 6. sz., 1909. jún. 10., 15. [Rovat: Irodalom; műfaj: kritika.]

1910.

•

Csécsi Imre: „Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai”, Egyetemi Lapok, XXIII. évf. 13. sz., 1910. szept. 30., 16. [Rovat: Irodalom; műfaj: kritika.]

Élet 1909.

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Boszorkányos esték”, Élet, I. évf. 26. sz., 1909. jún. 27., 848. [Rovat: Kultúra/Új Könyvek; műfaj: recenzió.]

1910.

•

Vajda Ernő: „A szegény kisgyermek panaszai”, Élet, II. évf. 29. sz., 1910. júl. 17., 89– 90. [Rovat: Kultúra; műfaj: recenzió.]

•

Rudel.: „A szeleburdi. Vígjáték 5 felvonásban. Irta: Molière. Fordította: Kosztolányi Dezső. A Nemzeti szinház reprize”, Élet, II. évf. 52. sz., 1910. dec. 25., 821–822. [Rovat: Könyvek, képek, színház, zene; műfaj: színikritika.]

9


•

Halasi Andor: „Kosztolányi Dezső: Bolondok. Megjelent a »Modern Könyvtár« kiadásában”, Élet, III. évf. 52. sz., 1911. dec. 24., 1606. [Rovat: Könyvek; műfaj: recenzió.]

1913.

•

S.: „Kosztolányi Dezső: Mágia”, Élet, V. évf. 1. sz., 1913. jan. 5., 24–26. [Rovat: Irodalom és művészet; műfaj: kritika.]

1914.

•

K. A.: „Kosztolányi Dezső: Modern költők. Élet-kiadás”, Élet, VI. évf. 5. sz., 1914. febr. 1., 154–155. [Műfaj: recenzió.]

•

Halasi Andor: „Színházak újdonságai. Benrimo és Hazelton: A sárga kabát. Bemutatta a Vígszínház”, Élet, VI. évf. 17. sz., 1914. ápr. 26., 537–538. [Rovat: Irodalom és Művészet; műfaj: színikritika.]

1915.

•

Szén.: „Kosztolányi Dezső. Öcsém. 1914–1915. Tevan könyvtár”, Élet, VII. évf. 28. sz., 1915. júl. 11., 675. [Rovat: Kultúra; műfaj: recenzió.]

1916.

•

–deák.: „Kosztolányi Dezső: Bűbájosok. Novellák”, Élet, VIII. évf. 24. sz., 1916. jún. 11., 580. [Rovat: Kultúra; műfaj: recenzió.]

1917.

•

–c.: „Byron: Mazeppa”, Élet, IX. évf. 7. sz., 1917. febr. 18., 172. [Rovat: Kultúra/Új Könyvek; annotáció: KD fordításáról.]

•

–c.: „Éjfél. Magyar írók misztikus novellái. Kisértethistóriák. Idegen írók novellái. Cudar gyönyörök. A borzalom íróiból”, Élet, IX. évf. 46. sz., 1917. nov. 18., 1123– 1124. [Rovat: Kultúra; annotáció: KD írta a kötet előszavát, de a nevét külön nem említik.]

1921.

•

Olt.: „Nadányi Zoltán: Furcsa vendég. Versek. Dick Manó kiadása, Budapest, 1921.”, Élet, XII. évf. 2. sz., 1921. okt. 23., 47. [Műfaj: recenzió; annotáció: KD említésével.]

1924.

•

Alszeghy Zsolt: „Egy esztendő a magyar szépirodalomból”, Élet, XV. évf. 14. sz., 1924. júl. 27., 278–280. [Rovat: Kultúra; annotáció: KD és A bús férfi panaszai említésével.]

•

Alszeghy Zsolt: „Kosztolányi, a bús férfi”, Élet, XV. évf. 19. sz., 1924. okt. 5., 382– 384. [Műfaj: kritika; annotáció: KD A bús férfi panaszai című kötetéről.]

•

Alszeghy Zsolt: „Könyvujdonságok. 2. Katolikus regények”, Élet, XV. évf. 24. sz., 1924. dec. 21., 494–495. [Rovat: Kultúra; műfaj: recenziók; annotáció: B. Orczy Emma Adjátok meg című regényéről, A véres költőre való utalással.] 10


•

Alszeghy Zsolt: „A modern magyar irodalom. Várkonyi Nándor könyve”, Élet, XX. évf. 5. sz., 1929. márc. 10., 98–99. [Rovat: Kultúra; műfaj: recenzió; annotáció: Várkonyi Nándor könyvében szereplő KD-ről szóló írás említésével.]

1930.

•

Kovách György: „A modern magyar irodalom ismertetése francia nyelven”, Élet, XXI. évf. 17. sz., 1930. aug. 24., 351–352. [Rovat: Kultúra/Beküldött könyvek; annotáció: a címben jelzett könyvről, melynek Hankiss János és Juhász Géza a szerzője (Panorama de la Littérature Hongroise contemporaine), KD említésével.]

1932.

•

Berényi László: „Vígszínház: Angliai Erzsébet, történelmi dráma négy felvonásban, írta Ferdinánd Bruckner, fordította Kosztolányi Dezső”, Élet, XXIII. évf. 6. sz., 1932. márc. 20., 103–104. [Rovat: Kultúra/Színház; műfaj: színikritika]

1933.

•

Kunszery Gyula, dr.: „Gyökössy Endre”, Élet, XXIV. évf. 4. sz., 1933. febr. 19., 63– 64. [Rovat: Kultúra; műfaj: portré; idézet: „Új beosztású szonetteiben elsiratja azokat az írókat, „akik már elmentek”, – Ady Endrétől Pósa Lajosig és egy külön ciklusban magasztalja még élő „poétatestvéreit” Kosztolányi Dezsőtől Farkas Imréig.”]

•

Zs.: „Amor sanctus. Babits Mihály himnuszfordításai”, Élet, XXIV. évf. 6. sz., 1933. márc. 19., 95. [Rovat: Kultúra; műfaj: recenzió; idézet: „A Szent Imre-himnusz egy részletét veszem ki, azt, amelyet Kosztolányi Dezső fordított magyarra.]

•

K. Gy.: „Kosztolányi Dezső: Esti Kornél”, Élet, XXIV. évf. 10. sz., 1933. máj. 14., 168. [Rovat: Könyvújdonságok; műfaj: recenzió.]

1936.

•

Rónay György: „Élő Magyar Irodalom. Harminc író harminc novellája”, Élet, XXVII. évf. 29. sz., 1936. júl. 19., 19. [Rovat: Könyvek a mérlegen; műfaj: recenzió; annotáció: KD említésével.]

•

Thurzó Gábor: „Kosztolányi Dezső: Tengerszem”, Élet, XXVII. évf. 51. sz., 1936. dec. 20., 20. [Rovat: Könyvek a mérlegen; műfaj: recenzió.]

Figáró 1918.

•

Karinthy Frigyes: „Így írtok ti. Kémény. A Kokáin cimü kötetből. Novella. Irta: Posztolányi Dezső”, Figáró, I. évf. 4. sz., 1918. okt. 9., 9–10. [Annotáció: Karinthy Frigyes paródiája.]

Front 1918.

•

[Szerző nélkül]: „Olvasóinknak ajánljuk…”, Front, II. évf. 28. sz., 1918., 15. [Rovat: Mit olvassunk?; műfaj: könyvajánló; annotáció: többek között KD Káin című kötetét 11

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák ajánlják.]

Gondolat 1920.

•

[Szerző nélkül]: „Bródy Sándor a keresztény irányzatról és a magyar irókról”, Gondolat, II. évf. 16. sz., 1920. ápr. 15., 4–7. [Műfaj: interjú; annotáció: KD említésével.]

•

[Szerző nélkül]: „Hogyan dolgoznak a magyar kiadók?”, Gondolat, II. évf. 21. sz., 1920. máj. 20., 7–8. [Annotáció: Claude Farrere az Aki ölt című (Atheneum kiadásában) megjelent könyvéről, melynek KD volt a fordítója, valamint ugyanennek a könyvnek a Légrády Testvéreknél megjelent kiadásáról.]

•

[Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Gondolat, II. évf. 22. sz., 1920. máj. 27., 15. [Műfaj: hirdetés; annotáció: a Központi Sajtóvállalat hirdetése, KD A szegény kis gyermek panaszai című kötetéről.]

1921.

•

[Szerző nélkül]: „Karácsonyi betű”, Gondolat, III. évf. 1. sz., 1921. jan. 1., 11. [Műfaj: könyvajánló; annotáció: KD A rossz orvos című kötetéről.]

Irodalmi Revü 1929.

•

Ujvári Sándor: „Kosztolányi kontra Kosztolányi”, Irodalmi Revü, I. évf. 4. sz., 1929. aug., 26–27. [Műfaj: jegyzet; annotáció: az Ady-vita miatt kritizálja KD-t a szerző, aki Szabó Dezsőt is idézi ezzel kapcsolatban.]

Képes Krónika 1928.

•

Dánielné Lengyel Laura: „Kosztolányi Dezső”, Képes Krónika, X. évf. 40. sz., 1928. szept. 30., 4–5. [Műfaj: portré.]

Literatura 1926.

•

y. s.: „Irodalmi kávéházak alkonya és ujjáébredése”, Literatura, I. évf. 5. sz., 1926. máj., 15–17. [Rovat: Hasznos mulatságok; idézet: „[…] A Baross-kávéház irói homogénebb társaságot alkotnak, de azért itt sem hiányoznak az ellentétek. […] Kosztolányi meleg, szellemes lobbanások szines lángjait hányó impresszionizmusa csak a szelid irónia rejtett tőreit vetette Halasi Andor preciőz, esztéta skolaszticizmusának.”]

•

Kállay Miklós: „Az uj magyar lira. Szabó Lőrinctől legifjabb Szász Károlyig. Pillanatfelvétel költőkről és verseskönyvekről”, Literatura, 1. évf. 5. sz., 1926. máj., 1–4. [Műfaj: tanulmány; annotáció: KD említésével.]

12

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák •

Tóth László: „A fekete-sárga tarkaság: játék, tudomány, művészet”, Literatura, I. évf. 5. sz., 1926. máj., 18–19. [Műfaj: tárca; idézet: „Fekete-sárga tarkaságnak Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai egy hatsoros remekében a sakkot nevezte, a legmagasabbrendü szellemi sportot, az emberi értelem legnemesebb küzdelmét.”; annotáció: a magyar sakkirodalomról.]

•

[Szerző nélkül]: „Mauriac, François: A szerelem sivataga. Regény, fordította Kosztolányi Dezső, Pantheon-kiadás, 220 oldal”, Literatura, I. évf. 5. sz., 1926. máj., 22. [Rovat: Ezeket a könyveket illik elolvasnia; műfaj: recenzió; részlet: „Kosztolányi magyar forditása müvészi tökéletességü.”]

•

Clio: „Írók a clubzsöllyében. Milyen az élet az Otthonban és a Fészekben”, Literatura, I. évf. 6. sz., 1926. jún., 15–18. [Műfaj: riport; annotáció: KD említésével.]

•

[Szerző nélkül]: „Három uj nagy magyar regény”, Literatura, I. évf. 10. sz., 1926. dec., 6. [Rovat: Karácsony; műfaj: kritika/tudósítás; részlet: „[…] Az egyik Kosztolányi Dezső regénye: Édes Anna, amelyet a Nyugat folytatásokban közölt. Egyike volt ez azoknak a regényeknek, amelyet folytatásokban is el kellett olvasni, igy azonban egységesen, könyvalakban sokkal tisztábban és félelmetesebben bontakozik ki az egésznek korfestő jelentősége. Itt nem a korrajz a keret, hanem éppen fordítva. A szegény gyilkos cselédleány története csak vékony és erre vannak felfüzve Kosztolányi bámulatos megfigyelésének gyöngyei. Mert ez a regény csakugyan a megfigyelés remeke és föérdeme, hogy csodálatos elevenséggel állitja elénk a kommün bukása után ujjáéledő magyar középosztályt. […] „Kiadja továbbá a Genius Oscar Wilde összes költeményeit Kosztolányi Dezső forditásában s ezzel teljessé teszi Wilde müveinek gyüjteményes kiadását, amely az első teljes gyüjteménye az angol költő müveinek és a legsikerültebb és leggondosabb magyar forditásokat tartalmazza.”]

•

[Szerző nélkül]: „Oscar Wilde összes költeménye »Kosztolányi Dezső forditásában«”, Literatura, 1. évf. 10. sz., 1926. dec., 6. [Műfaj: tudósítás.]

1927.

•

[Szerző nélkül]: „Somlyó Zoltán gyüjteményes verskötete”, Literatura, II. évf. 2. sz., 1927. febr., 39. [Rovat: Hazai ’s külföldi tudósítások; műfaj: recenzió; idézet: „A kötethez Kosztolányi Dezső ir terjedelmes bevezetést.”]

•

[Szerző nélkül]: „Magyar költők angol nyelven”, Literatura, II. évf. 3. sz., 1927. márc., 78–79. [Rovat: Hazai ’s külföldi tudósítások; műfaj: tudósítás; idézet: „Érdekes és uttörő jellegü munkára vállalkozott Reményi József, az Amerikában élő kiváló magyar regényiró, amikor a Foot Prints cimü Clevelandban megjelenö irodalmi folyóirat részére leforditotta három magyar költőnek, Ady Endrének (Vér és arany), Kosztolányi Dezsőnek (Azon az éjjel) és Raith Tivadarnak (Szeretlek) verseit.”]

•

[Szerző nélkül]: „Sandre, Thierry: Iszalag. Regény, fordította Kosztolányi Dezső, Légrády-kiadás. Budapest, 1926. 140 oldal”, Literatura, II. évf. 3. sz., 1927. márc., 95. [Rovat: Ezeket a könyveket illik elolvasnia; műfaj: recenzió; idézet: „Kosztolányi kitünö forditása hiven adja vissza ennek a stilusnak minden gyöngéd és nemes szépségét.”]

•

[Szerző nélkül]: „A Nyugat lirikusai”, Literatura, II. évf. 6. sz., 1927. jún., 193. 13

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák [Műfaj: recenzió; annotáció: KD-ről is ír Komlós Aladár az esszékötetében.] •

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi első drámája”, Literatura, II. évf. 7. sz., 1927. júl., 239. [Műfaj: hír; idézet: „Értesülésünk szerint, Kosztolányi Dezső már meg is irta első szindarabját. A darab tartalmát a költő nem árulta el, csak annyit mondott róla, hogy nagypolgári környezetben játszódik.”]

•

[Szerző nélkül]: „Modern magyar irodalom külföldön”, Literatura, II. évf. 9. sz., 1927. szept., 303. [Műfaj: hír; idézet: „Eman Freiberg forditásában magyar novellák jelennek meg németül. A forditó Babics [!] Mihályt, Kosztolányi Dezsőt, Karinthy Frigyest, Móricz Zsigmondot, Kassák Lajost, Füst Milánt, Nagy Lajost, Déry Tibort és Szini Gyulát mutatja be egy-egy novellával a német olvasóközönségnek.”]

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső darabot ir”, Literatura, II. évf. 11. sz., 1927. nov., 390. [Rovat: Hazai ’s külföldi tudósítások; műfaj: hír; idézet: „[KD] Egész estét betöltő darabot ir, amelyet az eddigi tervek szerint a Vigszinházhoz nyújt be.”]

1929.

•

P.: „Vagyunk”, Literatura, IV. évf. 2. sz., 1929. febr., 44. [Rovat: Hazai ’s külföldi tudósítások; műfaj: hír; idézet: „Vagyunk a cime a »Bácsmegyei Napló« karácsonyi mellékletének, amelyben a lap mukatársainak egy-egy müve jelent meg. Közöttük Móra Ferenc, Kosztolányi Dezső és a vajdaság irói.”]

•

[Szerző nélkül]: „Ujfajta képes folyóirat indul Magyarországon”, Literatura, IV. évf. 3. sz., 1929. márc., 73–75. [Műfaj: tudósítás; idézet: „Hozza egymás mellett három költői irány reprezentativ lirikusainak költeményeit: Kozma Andorét, az akadémikusét, Kosztolányi Dezsőét, a nyugatosét és Kassák Lajosét, az avantgardistáét.”; annotáció: a Lantos Magazin első számáról.]

•

[Szerző nélkül]: „1.00, 2.90, 4.80. Uj utak a magyar könyvkiadásban”, Literatura, 1929, [könyvheti különszám], 194–195. [Műfaj: tudósítás/tárca; annotáció: KD említésével.]

•

[Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Literatura, 1929, [könyvheti különszám], [hátsó borító]. [Annotáció: rádió-előadás hirdetése, május 16, du. 4 órakor, KD: A könyv és a város.]

•

[Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Literatura, IV. évf. 6. sz., 1929. jún., I. [Annotáció: a következő művek jelennek meg KD-től a könyvhétre: Alakok, Aranysárkány, Édes Anna, Nero, a véres költő.]

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Alakok. Molnár C. Pál rajzaival. A Könyvbarátok Szövetsége kiadványainak sorozatában. Kiadja a Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. 145. oldal”, Literatura, IV. évf. 8. sz., 1929. aug., 284. [Műfaj: recenzió.]

•

[Szerző nélkül]: „Irodalmi divatrevü, avagy a személyi kultusz alkonya”, Literatura, IV. évf. 9. sz., 1929. szept., 310. [Rovat: Hazai ’s külföldi tudósítások; műfaj: tárca; annotáció: előző szám borítóján játék volt az olvasóknak, ahol az öltözet alapján kellett azonosítani az írókat. Ennek eredményeit foglalja össze a cikk, a játékban KD is szerepelt.] 14


•

Ignotus Pál: „Két Kosztolányi-regény”, Literatura, IV. évf. 9. sz., 1929. szept., 322– 323. [Rovat: Hasznos mulatságok; műfaj: recenzió; idézet: „Kosztolányi Dezső persze minden irásában Kosztolányi Dezső, s ha most történetesen nem éppen az Aranysárkány és a Nero, a véres költő jelent volna meg egyszerre uj kiadásban, aligha jutott volna eszembe köztük párhuzamosságot, hasonlóságot keresnem.”; annotáció: recenzió a Genius új kiadásainak apropóján, Pérely Imre KD-rajzával, alatta KD kézírásos soraival és aláírásával.]

1931.

•

Németh Andor: „Emlékezés Kuncz Aladárra.”, Literatura, VI. évf. 5. sz., 1931. szept., 172–173. [Rovat: Írók arcképcsarnoka; műfaj: nekrológ/portré; idézet: „Utoljára Kosztolányi Dezsőnél ültünk együtt a Tábor-uccai kis ház terraszán. A Kolostor nagyjából elkészült már, de Kuncz Aladár egy szóval sem emlékezett meg a műről. Sárga bort szürcsöltünk, csendesen társalogtunk s mindnyájan éreztük, jelenvoltak, milyen értékessé teszi esténket annak a finommodorú vidéki úrnak a jelenléte, aki olyan kedvesen tartja kezében s emeli magasra a talpas poharat.”]

1932.

•

[Szerző nélkül]: „A Cobden Szövetség…”, Literatura, VII. évf. 1. sz., 1932. jan., [hátsó belső borító] [Műfaj: hír; annotáció: KD A szavak titka címmel előadást tart a Cobden Szövetségben, január 8-án.]

•

[Szerző nélkül]: „Right or wrong: my country!”, Literatura, VII. évf. 4. sz., 1932. ápr., 432. [Rovat: Hazai ’s külföldi tudósítások; műfaj: tudósítás; annotáció: a Pen Club botrányairól, KD neve említése nélkül.]

•

s. g. [=Supka Géza]: „Magyarosan, rangosan… Amikor a Magyar Tudományos akadémia magyarít”, Literatura, VII. évf. 7. sz., 1932. júl., 582–584. [Idézet: „Ha Kenedi Gézának (született Magyarpadén), Herczeg Ferencnek (született Versecen) […] Kosztolányi Dezsőnek (született Szabadkán) […] nem tetszik ez a főfészkes főváros, tessék, tegyenek róla: menjenek vissza, oda, ahonnan jöttek; igen fontos és jelentős nemzeti hivatás vár rájuk ott is, De [!] nekünk hagyjanak békén.”; annotáció: a Magyarosan című lap megjelenése kapcsán.]

•

(s. g.) [=Supka Géza]: „A Pesti Hirlap”, Literatura, VII. évf. 10. sz., 1932. okt., III–IV. [Rovat: Irodalmi élet; műfaj: válaszcikk; idézet: „Kosztolányi a személyeskedés dolgában úgy látszik, teljesen elveszítette a szemmértékét, amióta az általa az Uj Nemzedék hasábjain vezetett Pardon-rovatban a személyeskedésnek a magyar sajtóban eladdig teljesen ismeretlen, úszító formáit fedezte föl.”; annotáció: KD-nek a Pesti Hirlap (aug. 28., szept. 4. és 11-i) számaiban közölt válaszcikkeire reagál a szerző.]

•

[Szerző nélkül]: „Hegedüs Lóránt emlékkönyvébe”, Literatura, VII. évf. 10. sz., 1932. okt., I. [Rovat: Hazai ’s külföldi tudósítások; műfaj: tárca; részlet: „[…] ugyanez az Udvardy ajánlotta elősízben, hogy a »cz« helyett csupán »c« betűt írjunk. […] A »puroszok«, Hegedüs Lóránt és Kosztolányi Dezső azonban még száz év mulva sem jutottak el a derék Udvardy józan elveiig!”; annotáció: a Magyar Tudományos Akadémia Magyarosan Bizottságának tevékenysége kapcsán.]

15


[Szerző nélkül]: „Mégegyszer »Magyarosan«”, Literatura, VII. évf. 12. sz., 1932. dec., 788–789. [Rovat: Tudományos Gyüjtemény; műfaj: tárca; annotáció: a Magyarosan folyóirat és Bizottság tevékenységéről szóló vita folytatása.]

1933.

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Átdolgozott ifjúsági kiadás, Jaschik Álmos rajzaival, Génius-kiadás”, Literatura, VIII. évf. 1. sz., 1933. jan., 31– 32. [Rovat: Ezekről a könyvekről beszélnek; műfaj: recenzió.]

•

[Szerző nélkül]: „A Magyar Cobden Szövetség szemináriumának előadásai”, Literatura, VIII. évf. 1. sz., 1933. jan., IV. [Rovat: Irodalmi élet; műfaj: hír; annotáció: jan. 27-én Kosztolányi Dezső és Zsolt Béla vitája: Politizáljon-e az irodalom?]

•

[Szerző nélkül]: „Schiller József dr.: Rákosi Jenő Egy magántitkár feljegyzései. Káldor könyvkiadóvállalat kiadása. Bpest, 1933. 347 oldal”, Literatura, VIII. évf. 2. sz., 1933. febr., 63–64. [Rovat: Ezekről a könyvekről beszélnek; műfaj: recenzió; annotáció: a recenzió tartalmaz egy idézetet a könyvből, amelyben KD neve is szerepel.]

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: A Pesti Hirlap nyelvőre. A Pesti Hirlap ajándéka. Bpest, 1932. 224 oldal”, Literatura, VIII. évf. 2. sz., 1933. febr., 73–74. [Rovat: Tudós írások; műfaj: recenzió; idézet: „Ajándékmarhának ne nézd meg a fogát, – mondja a magyar közszólás. Miután azonban Hegedüs Lóránt és Kosztolányi Dezső a nyelvmagyarosság kérdésében annyi ízben és olyan támadó éllel mutatták ki a foguk fehérjét, most az egyszer mégis megnézegettük ennek az ajándékmarhának a fogafehérét: hogyan is fest hát az a magyar nyelv, amelyet Kosztolányi vezérlete alatt egy sor egyetemi professzor és nyelvész propagál ingyen a magyar közönségnek.”]

•

[Szerző nélkül]: „A Székesfővárosi Népművelési Bizottságnak irodalmi előadásai februárius havában”, Literatura, VIII. évf. 12. sz., 1933. febr., VIII. [Rovat: Irodalmi élet; műfaj: hír; annotáció: „Kosztolányi Dezső és más írók és művészek közreműködésével februárius 11-én szombaton d. u. 5 órakora Zeneművészeti Főiskola nagytermében tartja a Bizottság V. Irodalmi Estjét.”]

•

[Szerző nélkül]: „A Magyar Szülők Szövetsége a Közgazdasági Egyetem (IV., Szerb ucca 23) előadótermében minden kedden este 7 órai kezdettel március havában a következő előadásokat rendezi”, Literatura, VIII. évf. 3. sz., 1933. márc., XII. [Rovat: Irodalmi élet; műfaj: hír; annotáció: „Márc. 14. Kosztolányi Dezső: Az olvasmány nevelő hatása.”]

•

[Szerző nélkül]: „Az idei Magyar Könyvnap…”, Literatura, VIII. évf. 5. sz., 1933. máj., XX. [Rovat: Irodalmi élet; műfaj: hír; annotáció: A könyvnapra Magyar Könyvnap című újságot adtak ki, melynek munkatársai között KD neve is szerepel.]

•

[Szerző nélkül]: „Az IGE. Irók Gazdasági Egyesülete…”, Literatura, VIII. évf. 5. sz., 1933. máj., XX. [Rovat: Irodalmi élet; műfaj: hír; annotáció: Az Egyesület június 1018-ig tartja meg Iróhetét, melynek programjában KD neve is szerepel mint előadó.]

•

[Szerző nélkül]: „La Fontaine Társaság”, Literatura, VIII. évf. 5. sz., 1933. máj., XX. [Rovat: Irodalmi élet; műfaj: hír; annotáció: Május 6-án „magyar estét” szervez a 16

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák társaság költők ismertetésére. Az ülésen KD társelnök fog elnökölni.] •

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (Genius kiadás. 255 oldal).”, Literatura, VIII. évf. 6. sz., 1933. jún., 224–225. [Rovat: Ezekről a könyvekről beszélnek; műfaj: recenzió.]

•

[Szerző nélkül]: „Magyarok idegen nyelven”, Literatura, VIII. évf. 6. sz., 1933. jún., [első belső borító] [Annotáció: Az 1933 május havában megjelent magyar, német, francia, angol és olasz könyvek bibliográfiájában: „Kosztolányi, Desiderio di. Nerone, il poeta sanguinario. Milano: Genio, 1933. in-8”]

•

Tábori Pál dr.: „Tit Bits again”, Literatura, VIII. évf. 7. sz., 1933. júl., 265–267. [Rovat: Ezekről a könyvekről beszélnek; annotáció: KD műfordító tevékenységének bírálatával, kiemelve Chesterton The Donkey valamint Joseph Campbell The Old Woman című versét.]

•

[Szerző nélkül]: „A Pen-klub…”, Literatura, VIII. évf. 7. sz., 1933. júl., XXX–XXXI [Rovat: Hazai ’s külföldi tudósítások; műfaj: tudósítás; idézet: „Igy hát teljesen jogosultnak tartottuk Kosztolányi Dezsőnek a Pen-klub nemzetközi elnökségéhez intézett régebbi levelét, amelyben panaszt emelt amiatt, hogy a magyar Pen-klub nem hajtotta végre tavalyi határozatát, amellyel a baloldali írók felvételére kötelezte magát. S viszont helyeselhetjük újabb levelét is, amelyben a raguzai kongresszust megkérte, hogy ezidőszerint ne foglalkozzék a magyar Pen-klub belső válságával; csakugyan kínos lett volna ezt a belső szennyesünket éppen egy utódállam területén tisztáznunk.”; annotáció: a Pen-klub raguzai ülésszakasza kapcsán.]

•

Innocent Ernő: „Filléres irodalom, vagy irodalom fillérekért?”, Literatura, VIII. évf. 8. sz., 1933. aug., 281–283. [Műfaj: esszé; idézet: „Hiszen a mai filléres irodalom eddig is hozott neveket, sárga címlapon Szabó Dezső, szinesen Bibó Lajos, színtelenen Surányi Miklós, Kosztolányi Dezső és hányan még! […] A filléres könyvek csak az írók nevéig jutottak el. A borítékukkal. Belül nem lehetett megtalálni sem Szabó Dezsőt, sem Kosztolányit, sem a többieket. A nevüket odaadták, de magukat nem. Azt, amit írtak, írhatta volna más is.”; annotáció: a filléres regényekről általában.]

•

[Szerző nélkül]: „Szemere, Ladilaus: Ungarische Lyrik Magyar költők német fordításai. Bpest–Mátyásföld, 1933, 88 old”, Literatura, VIII. évf. 9. sz., 1933. szept., 344. [Rovat: Ezekről a könyvekről beszélnek; műfaj: recenzió; annotáció: a kötet műfordítói között KD is megtalálható.]

•

[Szerző nélkül]: „A Vajda János Társaság 1933. őszi munkarendje”, Literatura, VIII. évf. 10. sz., 1933. okt., XLIV. [Rovat: Irodalmi élet; műfaj: hír; annotáció: november 23-án KD tart előadást, címe: A nyelvről.]

1934

•

Bánóczi László dr.: „Az uj magyar reformkorszak és a Thália-Társaság”, Literatura, IX. évf. 10. sz., 1934. máj. 15., 145–145. [Műfaj: tárca; annotáció: a százedelőről mint új reformkorszakról szóló cikk, a Nyugat indulása kapcsán KD nevét is szerepelteti.]

•

[Szerző nélkül]: „A Vajda János Társaság…”, Literatura, VIII. évf. 9. sz., 1934. máj. 1., XXXV. [Rovat: Irodalmi élet; műfaj: hír; annotáció: a Társaság április 17-i 17

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák tisztújítási gyűléséről, ahol KD-t az elnöki tanács tagjává választották] 1935.

•

[Szerző nélkül]: „»Küncsös« Budapest az irodalomban”, Literatura, X. évf. 3. sz., 1935. febr. 1., 40–44. [Műfaj: esszé; idézet: „Még tovább jut ezen az úton Kosztolányi Dezső (amikor még nem fedezte fel magában Pest-ellenes lelkét).”; annotáció: a cikk Budapestet mutatja be költők versein keresztül keresztül; KD Üllői úti fák című versének (részlet) közlésével.]

•

Tamás Ernő: „Bródy Sándor, a nyelvművész”, Literatura, X. évf. 4. sz., 1935. febr. 15., 49. [Műfaj: esszé; annotáció: KD-nek tulajdonított szóalkotások cáfolatát is tartalmazza az írás.]

•

[Szerző nélkül]: „Szemere, Ladislaus: Ungarische Dichtungen Budapest, 1935, Gergely Rezső kiadása. 400 oldal”, Literatura, X. évf. 19. sz., 1935. okt. 1., 291. [Műfaj: recenzió; annotáció: KD nevének említése a modern költőknél.]

1936.

•

[Szerző nélkül]: „Irodalmi beszámoló 1935-ről. Összeállította Kemény István dr.”, Literatura, XI. évf. 1. sz., 1936. jan. 1., 1–4. [Műfaj: beszámoló; idézet: „Kosztolányi Dezsőnek a Romeo és Julia uj fordításáról szóló előadását a kolozsvári rendőrség nem engedélyezi. […] Sokat vitatják Thomas Mann állítólagos cikkét, amely a Színházi életben jelent meg az ötvenéves Kosztolányi Dezsőről és amelyről utóbb kiderült, hogy azt Tábori Pál állította össze.”]

•

[Szerző nélkül]: „Az ezer tó világának éposza. Kalevala. A finnek nemzeti hőskölteménye. A finn eredetiből fordította és a summázó versikéket írta Vikár Béla. Axel Gallen-Kallela képeivel. Második jubileumi kiadás. A La Fontaine Irodalmi Társaság kiadása. A nyomdai munkákat végezte a Kapisztrán-nyomda Vácott, sajtó alá rendezte: Faragó József magister. I. kötet 333 oldal, II. kötet 122 oldal”, Literatura, XI. évf. 4. sz., 1936. febr. 15., 62. [Rovat: Tudományos Gyüjtemény; műfaj: kritika; annotáció: Vikár Béla fordítása kapcsán KD véleményére hivatkoznak.]

•

[Szerző nélkül]: „A Vajda János Társaság tizedik közgyűlése.”, Literatura, XI. évf. 4. sz., 1936. febr. 15., [hátsó borító belseje]. [Rovat: Hazai ’s külföldi tudósítások; műfaj: hír; annotáció: a január 26-án megtartott közgyűlésen KD-t az elnöki tanácsba választották.]

•

[Szerző nélkül]: „A Vajda János Társaság munkarendje”, Literatura, XI. évf. 8. sz., 1936. ápr. 15., [első borító belseje]. [Rovat: Hazai ’s külföldi tudósítások; Műfaj: hír; annotáció: a Magyar Líra Három Nemzedéke című esten (április 18.) Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház tagja a beteg Juhász Gyula és Kosztolányi Dezső verseit olvassa fel.]

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Tengerszem 77 történet. Révai-kiadás. 402 oldal”, Literatura, XI. évf. 10. sz., 1936. máj. 15., 144. [Rovat: Ezekről a könyvekről beszélnek…; műfaj: recenzió.]

•

Nádass József: „Négyszem közt Karel Capekkel [!]”, Literatura, XI. évf. 13. sz., 1936. júl. 1., 177–179. [Rovat: Négyszem közt; műfaj: interjú; idézet: „Én ismerem és olvastam Kosztolányit és Móriczot és a többieket, becsülöm és szeretem őket és rajtuk 18

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák keresztül nemzetüket.”] •

John Brophy: „Angol író a magyar irodalomról”, Literatura, XI. évf. 23. sz., 1936. dec. 10., 342–344. [Műfaj: tanulmány; annotáció: szerkesztői bevezetővel John Brophy Ilonka Speaks of Hungary című kötetéből közölt részlet, a szöveg KD-t a háború óta „vezető” neveknél említi.]

Ma Este 1923.

•

[Szerző nélkül]: „Törzs Jenő madrigált énekel. Érdekes intimitások a Csodaszarvasról”, Ma Este, I. évf. 6. sz., 1923. szept. 28., 13. [Idézet: „Kosztolányi konferansza. A legtöbb szindarab ugy kerül külföldről Budapestre, hogy valamelyik szinházi ügynökség felhivja rá a szinigazgatók figyelmét, vagy a szinház direktora fedezi fel külföldi utján. A Csodaszarvas ebben is kivétel, mert magyar felfedezője Kosztolányi Dezső volt, aki hosszabb tanulmányt irt róla néhány hónap előtt.”; annotáció: Fernand Crommelynck Csodaszarvas című darabjának kapcsán, KD konferanszáról.]

•

[Szerző nélkül]: „Uj Ady, uj Kosztolányi és Heine rokona. Látogatás a Kezdő és Küzdő Iróknál”, Ma Este, I. évf. 12. sz., 1923. nov. 9., 4. [Műfaj: körinterjú; annotáció: a Könnyek Utja és egyéb írások című antológia kapcsán kérdezik a szerzőket, amely a Kezdő és Küzdő Irók sorozat első kötete; KD-nek mint az egyik példaképnek az említésével.]

1924.

•

[Szerző nélkül]: „Uj magyar Shakespeare-forditás készül”, Ma Este, II. évf. 1. sz., 1924. jan. 3., 1. [Annotáció: KD-nek mint az egyik lehetséges fordítónak az említésével.]

•

Schöpflin Aladár: „A R. U. R. a Vigszinházban”, Ma Este, II. évf. 8. sz., 1924. febr. 22., 8. [Műfaj: színikritika; annotáció: a KD által fordított R. U. R. című Čapek-darab bemutatója kapcsán.]

•

[Szerző nélkül]: „A közönség kritikája”, Ma Este, II. évf. 8. sz., 1924. febr. 22., 9. [Műfaj: kisinterjúk; annotáció: Ambrus Tibor, Kerpely Artur, Dr. Brach Emil és Schumann Alfrédné megjegyzései a KD által fordított R. U. R. című Čapek-darabról.]

•

[Szerző nélkül]: „Capek megbizottja kritikát mond a R. U. R. budapesti előadásáról”, Ma Este, II. évf. 8. sz., 1924. febr. 22., 9. [Műfaj: interjú; annotáció: a KD által fordított R. U. R. című Čapek-darab bemutatója kapcsán.]

•

Clio.: „B. U. R. (Ben blUmenthal Roboz)”, Ma Este, II. évf. 8. sz., 1924. febr. 22., 15. [Műfaj: paródia; annotáció: a KD által R. U. R. című Čapek-darab bemutatójának apropójából.]

•

Leffler Béla: „Gorkij Maxim érdeklődik az élő magyar irodalom iránt. Schöpflin Aladár összefoglaló ismertetést irt számára”, Ma Este, II. évf. 9. sz., 1924. febr. 29., 3. [Műfaj: interjú; annotáció: Schöpflin Aladár a vele készített interjúban KD-t is megemlíti azok között az írók között, akiket be készül mutatni Gorkijnak.] 19


•

[Szerző nélkül]: „Lukács Pál a Nemzeti Szinházhoz szerződik”, Ma Este, II. évf. 9. sz., 1924. febr. 29., 6. [Műfaj: hír; annotáció: a KD által fordított R. U. R. című Čapek-darab kapcsán.]

•

[Szerző nélkül]: „De meg ne irja, Szerkesztő ur!”, Ma Este, II. évf. 10. sz., 1924. márc. 7., 12. [Műfaj: jegyzet; idézet: „[…] hogy a karzaton egyetemi hallgatók tüntettek a R. U. R. premierjén – és a szinpadon egyetemi hallgatók statisztáltak, mint robotosok. Utóbbiak tizennégyezer koronát kapnak ezért esténként. Tehát jobb statisztálni, mint tüntetni.”; annotáció: a KD által fordított R. U. R. című Čapek-darab kapcsán.]

•

[Szerző nélkül]: „Sarkadi nem megy Amerikába”, Ma Este, II. évf. 11. sz., 1924. márc. 14., 10. [műfaj: jegyzet; annotáció: a KD által fordított R. U. R. című Čapek-darabban játszó Sarkadi Aladárról.]

•

[Szerző nélkül]: „Lakodalom a Teréz-köruton”, Ma Este, II. évf. 11. sz., 1924. márc. 14., 15. [Műfaj: színikritika; annotáció: KD A kanári című darabja kapcsán.]

•

[Szerző nélkül]: „Három Wilde-dráma”, Ma Este, II. évf. 14. sz., 1924. ápr. 4., 34. [Műfaj: hír; annotáció: a hír megemlíti KD-t mint Oscar Wilde A páduai hercegnőjének fordítóját Oscar Wilde új kötetének megjelenése kapcsán.]

•

[Szerző nélkül]: „Heltai, a nehéz gyerek, Zilahi, a romlatlanság és Liptai, a társaslény. Három szó, három szerző, három darab a Vidám Színpadon”, Ma Este, II. évf. 15. sz., 1924. ápr. 11., 16. [Műfaj: színikritika; annotáció: a műsor első száma kapcsán olvasható: „A gondosan összeválogatott müsor magánszámaiból különösen kiemelkedik (már csak azért is, mert első szám) Kerékgyártó Olga, aki Együgyü legenda cimü francia sanzont énekli. A finom legendát Kosztolányi Dezső hivatott forditásában élvezheti a közönség.”]

1925.

•

[Szerző nélkül]: „Aranysárkány. Kosztolányi Dezső regénye”, Ma Este, III. évf. 20. sz., 1925. máj. 21., 14. [Műfaj: ismertető; annotáció: a cikk mellett található KD portréja is.]

•

Márer György: „Magyar kritikusok egy örökbecsü dráma tükrében”, Ma Este, III. évf. 40. sz., 1925. okt. 8., 18–19. [Műfaj: (kis)portré; annotáció: a rövid portrét követően idézet Kosztolányi Hamlet-kritikájából.]

•

[Szerző nélkül]: „Tudnak-e magyarul a magyar irók és ujságirók?”, Ma Este, III. évf. 47. sz., 1925. nov. 26., 27. [Idézet: „Kosztolányi Dezső gondos stiliszta, tudatosan keresi a jót, azok közül a kevesek közül való, akik nyomatékosan latolgatják a nyelvi előadás eszközeit.”]

Magyar Bibliofil Szemle 1924.

•

s. a.: „Magyar bibliofilia”, Magyar Bibliofil Szemle, I. évf. 3–4. sz., 1924. júl–dec., 202–204. [Rovat: Könyvszemle; annotáció: a bibliofil könyvek között említi George Byron Mazeppá-ját és Goethe naplójá-t, melyeket KD fordított.] 20


•

Szalay József: „Ajánlással és kézírással ékes könyvek”, Magyar Bibliofil Szemle, II. évf. 3. sz., 1925. júl–szept., 147. [Annotáció: Szalay könyvgyűjteményének listáját adja közre. Szerepel benne KD A szegény kisgyermek panaszai című kötete is, megjelenés: Tevan, Békéscsaba, 1913. 500 számozott példányból a 151. A címlapon: „Sz. J. urnak tisztelete jeléül K.D. Budapest, 1916”. Mellette KD a kiadónak címzett négy levele.]

•

Gyegyai Albert: „Liber Amoricum”, Magyar Bibliofil Szemle, II. évf. 4. sz., 1925. okt– dec., 249–250. [Rovat: Könyvszemle; annotáció: készült egy emlékalbum Romain Rolland hatvanadik születésnapjára Maxim Gorkij, Georges Duhamel, Stefan Zweig szerkesztésében és Emil Roniger kiadásában. KD is írt Rollandról közleményt, és ez szerepelni fog a Rolland Archívumban.]

•

Wildmar [!], Antonio: „I nostri quaderni”, Magyar Bibliofil Szemle, II. évf. 4. sz., 1925. okt–dec., 256. [Annotáció: a címben szereplő olasz folyóirat aktuális száma a magyar irodalmat mutatja be, Widmar KD-t is említi.]

Magyar Írás 1922.

•

Komor András: „Kosztolányi Dezső. A véres költő”, Magyar Írás, II. évf. 2. sz., 1922. febr., 45. [Műfaj: recenzió.]

Magyar Magazin 1931.

•

(t.) [=Tamás István?]: „Shakespeare: Rómeó és Júlia. Téli rege”, Magyar Magazin, IV. évf. 32. sz., 1931. aug. 9., 10. [Műfaj: recenzió.]

•

(más.) [=Tamás István?]: „Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet”, Magyar Magazin, IV. évf. 33. sz., 1931. aug. 16., 15. [Rovat: Új könyvek; műfaj: kritika.]

•

[Szerző nélkül]: „Hogyan diktálják müveiket a magyar irók? Ágyban és párnák között születnek a magyar regények és szindarabok”, Magyar Magazin, IV. évf. 38–39. sz., 1931. nov. 1., 15–16. [Műfaj: riport; annotáció: többek között KD munkamódszeréről is.]

Magyar Otthon •

ifj. Kusnyér Árpád: „Azon az estén II.”, Magyar Otthon, II. évf. 12. sz., 1929. júl. 5., 198. [Annotáció: nincsen konkrét utalás KD-ra, csak az „Azon az éjjel” című versére.]

Magyar Szalon 1917.

•

Halandó: „Az Akadémia Arany-ünnepe.”, Magyar Szalon, XXXIV. évf. 5. sz., 1917. máj., 10–12. [Műfaj: tudósítás; idézet: „Végül – bocsánat az udvariatlanságért – láttunk nagyon sok szép asszonyt és még több szép leányt, akik Herczeg Ferencet 21

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák szerették volna meg- és kitapsolni, ha megtudhatták volna tőle azt, amit eddig sem Beöthy, Babits, Császár, Heinrich, Kéky, Kosztolányi, Schöpflin, és Vojnovich tudós uraktól nem sikerült megtudniok, hogy hát tulajdonképpen kije is, mije is a magyar nemzetnek Arany János.”; annotáció: az Akadémia díszközüléséről, melyet Arany János emlékének ajánlottak.]

Magyar Világ 1929.

•

K.S. [= Kozocsa Sándor?]: „Az új magyar lira. Komlós Aladár könyve”, Magyar Világ, I. évf. 13. sz., 1929. okt. 1., 21. [Rovat: Irodalmi figyelő; műfaj: ismertető; idézet: „Ebben a részben vannak találó megfigyelések, érdekes megállapitások, sőt jó ízlésre valló portrék is, különösen jól látja meg Tóth Árpád, Kosztolányi, Juhász Gyula költészetének újszerüségét és értékét,”.]

•

Kozocsa Sándor: „Tóth Árpád”, Magyar Világ, I. évf. 15–16. sz., 1929. nov. 1 – dec. 1., 17–18. [Rovat: Irói arcképek; műfaj: portré; annotáció: KD említésével.]

•

[Szerző nélkül]: „Thomas Mann, az irodalmi Nobel-díj nyertese”, Magyar Világ, I. évf. 15–16. sz., 1929. nov. 1 – dec. 1., 29. [Rovat: Irodalmi figyelő; részlet: „Főművei (Kosztolányi Dezső, Lányi Viktor és Turóczi-Trostler József fordításában) magyarul is megjelentek.”]

Mindnyájunk Lapja 1927.

•

[Szerző nélkül]: „Székesfehérvár”, Mindnyájunk Lapja, I. évf. 30. sz., 1927. nov. 24., 22. [Rovat: Magyar városok élete; idézet: „A verseny eredményét a zsüri nov. 27-én, a Vörösmarty-szinházban fogja kihirdetni, amelynek keretében dr. Zavaros Aladár polgármesteren és néhány pesti vendégen kivül Kosztolányi Dezső is szerepelni fog.”]

1928.

•

Kálmán László: „Pillanatfelvétel. Morfin őfelsége birodalmából: pesti szinésznőkről, szinészekről, irókról és egyéb idegbajnokokról”, Mindnyájunk Lapja, II. évf. 6. sz., 1928. febr. 12., 21. [Rovat: Szinház; annotáció: KD említésével.]

•

[Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Mindnyájunk Lapja, II. évf. 10. sz., 1928. márc. 11., 3. [Annotáció: Fénykép KD-ről.]

Móka 1910.

•

Hangay Sándor: „A szegény kisgyermek panaszai”, Móka, III. évf. 1. sz., 1910. okt. 5., 16. [Rovat: Irodalom; műfaj: kritika.]

•

[Szerző nélkül]: „Modern könyvtár”, Móka, III. évf. 7. sz., 1910. nov. 16., 17. [Műfaj: kritika; annotáció: a Modern Könyvtár harmadik füzetének említésével, amely KD A szegény kisgyermek panaszai című ciklusát tartalmazza.]

22


Múlt és Jövő 1919.

•

Jobbágy Jenő: „Zsidó irodalom – magyar irodalom”, Múlt és Jövő, IX. évf. 2. sz., 1919. okt. 12., 4–5. [Műfaj: tárca; idézet: „Egyéb példa kell-e hogy a zsidó kiadóktól, zsidó lapoktól és zsidó olvasóktól portált, de nagyhirtelen zsidóutálóvá vedlett Kosztolányi Dezső az Élettől jött át a Nyugat irodalmához.”]

Napkelet 1924.

•

Rédey Tivadar: „A bús férfi panaszai”, Napkelet, II. évf. 9. sz., 1924., 358–359. [Rovat: Elvek és művek; műfaj: recenzió.]

1925.

•

Dóczy Jenő: „Aranysárkány. Kosztolányi Dezső regénye”, Napkelet, III. évf. 6. sz., 1925. jún., 57–59. [Rovat: Elvek és művek; műfaj: recenzió.]

1927.

•

Dóczy Jenő: „Édes Anna. Kosztolányi Dezső regénye”, Napkelet, V. évf. 2. sz., 1927. febr., 156–158. [Rovat: Elvek és művek; műfaj: recenzió.]

1928.

•

Rédey Tivadar: „Kosztolányi Dezső új versei. Athenaeum-kiadás”, Napkelet, VI. évf. 2. sz., 1928. jan. 15., 141–142. [Rovat: Elvek és művek; műfaj: recenzió; annotáció: a Meztelenül című kötetről.]

1929.

•

Németh László: „Kosztolányi Dezső: Alakok. Egyetemi nyomda kiadása”, Napkelet, VII. évf. 18. sz., 1929. szept. 15., 380–381. [Rovat: Elvek és művek; műfaj: recenzió.]

•

Németh László: „Pamflet és kritika”, Napkelet, VII. évf. 18. sz., 1929. szept. 15., 388– 390. [Rovat: Elvek és művek; műfaj: jegyzet; annotáció: KD-nek Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről című pamfletje kapcsán.]

1935.

•

Kozocsa Sándor: „Korunk társadalomszemlélete regényirodalmunkban”, Napkelet, XIII. évf. 2. sz., 1935. febr., 88–92. [Műfaj: tanulmány; annotáció: áttekintő regényirodalmi tanulmány Ambrus Zoltántól kezdődően. KD Esti Kornélját is tárgyalja.]

•

Rozványi Vilmos: „Kosztolányi útja”, Napkelet, XIII. évf. 10. sz., 1935. okt., 679– 681. [Rovat: Elvek és művek; műfaj: recenzió; annotáció: KD Összegyűjtött verseiről.]

1936.

•

Hankiss János: „Kosztolányi Dezső: Tengerszem. 77 történet. Révai kiadás, 1936”, Napkelet, XIV. évf. 6. sz., 1936. jún., 400–401. [Rovat: Elvek és művek; műfaj: recenzió.]

23


Kállay Miklós: „Kosztolányi Dezső †”, Napkelet, XIV. évf. 12. sz., 1936. dec., 834– 836. [Rovat: Elvek és művek; műfaj: nekrológ.]

Nemzeti Szalon 1930.

•

Kállay Miklós: „Vers és próza. Prózai megállapítások a vers útjáról”, Nemzeti Szalon, [III. évf.] 1930. márc. 15., 39. [Annotáció: KD említésével.]

•

Fóti J. Lajos: „A magyar irodalom és külföld. Három könyv, amely a legnagyobb hatást tenné külföldre. Kulturánkat is mutassuk meg az idegeneknek”, Nemzeti Szalon, [III. évf.] 1930. nov. 23., 9–10. [Annotáció: KD-nek mint fordítónak az említésével.]

Ország-Világ 1919.

•

[Szerző nélkül]: „Wilde Oszkár és én”, Ország-Világ, XL. évf. 10. sz., 1919. márc. 2., 119. [Műfaj: recenzió; annotáció: Lord Alfred Douglas könyve KD fordításában jelent meg.]

1924.

•

[Szerző nélkül]: „Maupassant-versei – Kosztolányi Dezső fordításában”, OrszágVilág, XLV. évf. 29. sz., 1924. júl. 13., 206. [Műfaj: hír/kritika.]

1928.

•

Falk Zsigmond: „Magyar Szinház”, Ország-Világ, XLIX. évf. 40–41. sz., 1928. okt. 14. és 21., 233. [Annotáció: Georg Büchner Danton halála című darabjáról, melyet KD fordított.]

1929.

•

Kálmán József: „Az újabb magyar líra egyik szeglete. Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Nagy Zoltán, Szép Ernő”, Ország-Világ, L. évf. 25–26. sz., 1929. jún. 23. és 30., 128–129. [Műfaj: tanulmány.]

•

Balázs István: „Triptichon”, Ország-Világ, L. évf. 31–32. sz., 1929. aug. 4. és 11., 154. [Annotáció: A Toll című újság Ady-ankétjáról, KD tanulmányáról.]

•

Kálmán József: „Az Ady-vita igazi értelme”, Ország-Világ, L. évf. 33–34. sz., 1929. aug. 18. és 25., 162. [Annotáció: A Toll című újság Ady-ankétjáról, KD tanulmányáról.]

1936.

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Ország-Világ, LVII. évf. 38. sz., 1936. nov. 29., 2. [Műfaj: nekrológ.]

Pesti Futár 1919.

•

Hunyady Sándor: „Rákosi Jenőnél”, Pesti Futár, XII. évf. 588. sz., 1919. okt. 17., 1– 24

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák 6. [Műfaj: interjú; annotáció: KD és Szabó Dezső említésével.] 1929.

•

[Szerző nélkül] [=Nádas Sándor]: „Magyar irodalom”, Pesti Futár, XXII. évf. 2. sz., 1929. jan. 15., 8. [Műfaj: recenzió; annotáció: a legutóbbi Nyugat-számról, KD 1909 szeptember 10 című novellájának említésével.]

1932.

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi – Arany Jánosról”, Pesti Futár, XXV. évf. 45. sz., 1932. nov. 10., 14. [Műfaj: recenzió/jegyzet; annotáció: KD Pesti Hírlapban megjelent cikkéről.]

1933.

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi: Esti Kornél”, Pesti Futár, XXVI. évf. 11. sz., 1933. jún. 1., 9. [Műfaj: recenzió.]

•

(n. s.) [=Nádas Sándor]: „Kosztolányi”, Pesti Futár, XXVI. évf. 22. sz., 1933. nov. 15., 16. [Műfaj: recenzió; annotáció: a Bölcsőtől a koporsóig című munkáról.]

1934.

•

(n. s.) [=Nádas Sándor]: „Füst Milán”, Pesti Futár, XXVII. évf. 8. sz., 1934. ápr. 15., 9–10. [Műfaj: tudósítás; annotáció: Füst Milán jubileumán KD mondta az ünnepi beszédet.]

1935.

•

(n. i.) [=Nádas István]: „Kosztolányi”, Pesti Futár, XXVIII. évf. 10. sz., 1935. máj. 15., 14. [Műfaj: recenzió/tudósítás; annotáció: KD ötvenéves lett, megjelentek válogatott versei.]

•

(n. i.) [=Nádas István]: „Harminc iró”, Pesti Futár, XXVIII. évf. 13. sz., 1935. júl. 1., 17–18. [Rovat: Könyvek, amikről beszélnek; műfaj: recenzió; annotáció: KD Fürdés című novellájának említésével, az Athenaeum Kiadó antológiájáról.]

1936.

•

(S.): „Kosztolányi”, Pesti Futár, XXIX. évf. 9. sz., 1936. máj. 1., 18. [Rovat: Könyvkritika; műfaj: recenzió; annotáció: a Tengerszemről.]

•

Németh Andor: „Búcsú Kosztolányi Dezsőtől”, Pesti Futár, XXIX. évf. 22. sz., 1936. nov. 15., 15–16. [Műfaj: nekrológ.]

•

(n. s.) [=Nádas Sándor]: „Daganat, duzzanat”, Pesti Futár, XXIX. évf. 22. sz., 1936. nov. 15., 25–26. [Műfaj: tárca; annotáció: a Pesten kitört rák-pánikról.]

Politikai Hetiszemle 1907.

•

Dr. Komin János: „Babits Mihály”, Politikai Hetiszemle, XIV. évf. 19. sz., 1907. szept. 22., 11. [Műfaj: szerkesztői bevezető/versek; első sor/mondat: „Vaskos kézirat-csomó fekszik előttem. Versek. Csupa vers. Gyönyörködve lapozgatok bennük. Csupa uj szín 25

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák csupa merész hangulat. […] Bizonyosra vesszük, hogy ebből a mi cikkünkből irodalmi akta lesz. Ilyenformán illendő megemlíteni, hogy azt az említett kéziratcsomót Kosztolányi Dezső, a jeles fiatal poéta adta át nekünk.”; annotáció: Babits Mihály verseinek (Olvasás közben, Anyám névnapjára, Nevessetek!) közlése szerkesztői bevezetővel, KD említésével.]

Rádióélet 1929.

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső felolvasása: »Édes anyanyelvünk«”, Rádióélet, I. évf. 5. sz., 1929. okt. 25., 23. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1929. november 3-án.]

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső felolvasása: »Édes anyanyelvünk«”, Rádióélet, I. évf. 6. sz., 1929. nov. 1., 17. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1929. november 3-án.]

•

[Szerző nélkül]: „Vörösmarty-emlékünnep születésének évfordulója alkalmából”, Rádióélet, I. évf. 10. sz., 1929. nov. 29., 17. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: bevezetőt mondott és konferált KD, elhangzott 1929. december 1-jén.]

1930.

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső felolvasása: „»Szatirikus rajzok«”, Rádióélet, II. évf. 18. sz., 1930. máj. 2., 24. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1930. május 9-én.]

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső felolvasása: 1. Szavak a rádióról és a televízióról; 2. Koszorú”, Rádióélet, II. évf. 42. sz., 1930. okt. 17., 27. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1930. október 25-én.]

•

[Szerző nélkül]: „A Kisfaludy Társaság irodalmi délutánja”, Rádióélet, II. évf. 50. sz., 1930. dec. 12., 29. [Műfaj: rádióadás programja; annotáció: benne: „Költemények, írta és felolvassa Kosztolányi Dezső r. tag”, elhangzott 1930. december 20-án.]

1931.

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső novellái. 1. Öreg pap; 2. Házi dolgozat. Felolvassa a szerző”, Rádióélet, III. évf. 8. sz., 1931. febr. 20., 359. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1931. február 22-én.]

•

[Szerző nélkül]: „Tóth Kálmán centennáris emlékünnepély. Helyszíni közvetítés a költő szülővárosából, Bajáról”, Rádióélet, III. évf. 13. sz., 1931. márc. 27., 598. [Műfaj: rádióközvetítés programja; annotáció: KD, a Kisfaludy Társaság képviseletében, „Tóth Kálmán, a lírikus” címmel tartott előadást.]

•

[Szerző nélkül]: „»Két történet«. Kosztolányi Dezső felolvasása”, Rádióélet, III. évf. 17. sz., 1931. ápr. 24., 801. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1931. április 30-án.]

•

[Szerző nélkül]: „A Kisfaludy Társaság irodalmi délutánja”, Rádióélet, III. évf. 20. sz., 1931. máj. 15., 947. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: benne: „Elbeszélés. 26

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák Irta és felolvassa Kosztolányi Dezső rendes tag”, elhangzott 1931. május 23-án.] •

[Szerző nélkül]: „»Egy asszony beszél.« Irta és felolvassa Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, III. évf. 28. sz., 1931. júl. 10., 1331. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1931. július 18-án.]

•

[Szerző nélkül]: „A Kisfaludy Társaság irodalmi délutánja”, Rádióélet, III. évf. 32. sz., 1931. aug. 7., 1523. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: benne: „Elbeszélés. Irta és felolvassa Kosztolányi Dezső r. tag”, elhangzott 1931. augusztus 15-én.]

•

[Szerző nélkül]: „»Motorcsónak.« Irta és felolvassa Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, III. évf. 38. sz., 1931. szept. 18., 1804. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1931. szeptember 25-én.]

•

[Szerző nélkül]: „»Két történet.« Irta és felolvassa Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, III. évf. 52. sz., 1931. dec. 25., 2268. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1932. január 1-jén.]

1932.

•

[Szerző nélkül]: „A Kisfaludy-Társaság irodalmi délutánja”, Rádióélet, IV. évf. 7. sz., 1932. febr. 12., 213. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: benne: „Költemények. Irta és felolvassa Kosztolányi Dezső r. tag”, elhangzott 1932. február 20-án.]

•

[Szerző nélkül]: „»Kinai költők.« Kosztolányi Dezső előadása”, Rádióélet, IV. évf. 12. sz., 1932. márc. 18., 368. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1932. március 21-én.]

•

[Szerző nélkül]: „»Irói arcképek.« Kosztolányi Dezső előadása”, Rádióélet, IV. évf. 19. sz., 1932. máj. 6., 647. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1932. május 10-én.]

•

(k. z.) [=Kilián Zoltán]: „Az elmult hét műsoráról”, Rádióélet, IV. évf. 21. sz., 1932. máj. 20., 734. [Műfaj: kritika; annotáció: Kilián sikertelennek tartja KD előadását.]

•

[Szerző nélkül]: „»Vacsora.« Novella. Írta és felolvassa Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, IV. évf. 26. sz., 1932. jún. 24., 989. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1932. június 30-án.]

•

(k. z.)[=Kilián Zoltán]: „Az elmult hét műsoráról”, Rádióélet, IV. évf. 28. sz., 1932. júl. 8., 1070. [Műfaj: kritika; annotáció: a kritikus szerint KD „novellája nem volt valami különös, mikrofónelőadása pedig nem javul semmit”.]

•

[Szerző nélkül]: „A Kisfaludy-Társaság irodalmi délutánja”, Rádióélet, IV. évf. 28. sz., 1932. júl. 8., 1091. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: benne: „Elbeszélés. Írta és felolvassa Kosztolányi Dezső r. tag”, elhangzott 1932. július 16-án.]

•

(k. z.) [=Kilián Zoltán]: „Az elmult hét műsoráról”, Rádióélet, IV. évf. 30. sz., 1932. júl. 22., 1165. [Műfaj: kritika; annotáció: a kritikus KD 1932. júl. 16-án elhangzott felolvasását jobbnak ítéli a korábbiaknál.]

27


[Szerző nélkül]: „»Iskola.« Elbeszélés. Írta és felolvassa Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, IV. évf. 33. sz., 1932. aug. 12., 1331. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1932. augusztus 20-án.]

•

(k. z.) [=Kilián Zoltán]: „Az elmult hét műsoráról”, Rádióélet, IV. évf. 35. sz., 1932. aug. 26., 1405. [Műfaj: kritika; annotáció: az 1932. augusztus 20-án elhangzott felolvasásról.]

•

[Szerző nélkül]: „»Parasztkaland«. Kosztolányi Dezső felolvasása”, Rádióélet, IV. évf. 44. sz., 1932. okt. 28., 1844. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1932. október 31-én.]

1933.

•

[Szerző nélkül]: „»A kutya.« Novella. Írta és felolvassa Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, V. évf. 5. sz., 1933. jan. 27., 21. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1933. január 29-én.]

•

[Szerző nélkül]: „»Anyanyelvünk.« Kosztolányi Dezső előadása”, Rádióélet, V. évf. 20. sz., 1933. máj. 12., 25. [Műfaj: előadás programja; annotáció: elhangzott 1933. május 18-án.]

•

[Szerző nélkül]: „»Barátaim.« Kosztolányi Dezső elbeszélése”, Rádióélet, V. évf. 41. sz., 1933. okt. 6., 28. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1933. október 13-án.]

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső elbeszélései és versei”, Rádióélet, V. évf. 48. sz., 1933. nov. 24., 24. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1933. november 27-én.]

1934.

•

[Szerző nélkül]: „»Petőfi Sándorka.« Kosztolányi Dezső elbeszélése”, Rádióélet, VI. évf. 4. sz., 1934. jan. 19., 29. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1934. január 27-én.]

•

[Szerző nélkül]: „»Az író titkai.« Kosztolányi Dezső előadása”, Rádióélet, VI. évf. 19. sz., 1934. máj. 4., 25. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1934. május 6-án.]

•

[Szerző nélkül]: „»A feltaláló.« Kosztolányi Dezső felolvasása”, Rádióélet, VI. évf. 23. sz., 1934.jún. 1., 25. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1934. június 3-án.]

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső novellái: 1. Lilike. 2. Gólyák”, Rádióélet, VI. évf. 30. sz., 1934. júl. 20., 26. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1934. július 23-án.]

•

[Szerző nélkül]: „»Kedves költőm.« Kosztolányi Dezső beszél Balassa Bálintról”, Rádióélet, VI. évf. 42. sz., 1934. okt. 12., 23. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1934. október 14-én.]

28


[Szerző nélkül]: „»Szeretet.« Kosztolányi Dezső elbeszélése”, Rádióélet, VI. évf. 49. sz., 1934. nov. 30., 27. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1934. december 2-án.]

1935.

•

[Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban. Gyöngyösi: »Murányi Vénusz«-ának ismertetése. Kosztolányi Dezső előadása”, Rádióélet, VII. évf. 1. sz., 1934. dec. 28., 29. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. január 1-jén a Budapest I-en.]

•

[Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső előadása: »Pázmány beszédei.«”, Rádióélet, VII. évf. 3. sz., 1935. jan. 11., 29. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. január 16-án a Budapest I-en.]

•

[Szerző nélkül]: „A »Száz könyv«-sorozatban Kosztolányi Dezső beszél »Apor emlékiratairól«”, Rádióélet, VII. évf. 5. sz., 1935. jan. 25., 26. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. január 27-én a Budapest I-en.]

•

[Szerző nélkül]: „Ilona szerencséje. Kosztolányi Dezső elbeszélése”, Rádióélet, VII. évf. 6. sz., 1935. febr. 1., 32. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1935. február 8-án a Budapest II-n.]

•

[Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Mikes leveleiről”, Rádióélet, VII. évf. 9. sz., 1935. febr. 22., 29. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. február 26-án a Budapest I-en.]

•

[Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Gvadányi: Peleskei nótáriusáról”, Rádióélet, VII. évf. 11. sz., 1935. márc. 8., 18. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. március 11-én a Budapest I-en.]

•

[Szerző nélkül]: „»Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Kármán: Fanny hagyományairól”, Rádióélet, VII. évf. 15. sz., 1935. ápr. 5., 25. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. április 13-án a Budapest I-en.]

•

[Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Kazinczyről”, Rádióélet, VII. évf. 17. sz., 1935. ápr. 19., 21. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. április 23-án a Budapest I-en.]

•

[Szerző nélkül]: „»Író és társadalom.« Kosztolányi Dezső csevegése.”, Rádióélet, VII. évf. 21. sz., 1935. máj. 17., 19. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. május 19-én a Budapest I-en.]

•

[Szerző nélkül]: „Kedves költőm. Kosztolányi Dezső beszél Reviczky Gyuláról”, Rádióélet, VII. évf. 25. sz., 1935. jún. 14., 19. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. június 18-án a Budapest I-en.]

•

[Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Madách: »Az ember tragédiájá«-ról”, Rádióélet, VII. évf. 28. sz., 1935. júl. 5., 20. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. július 8-án a Budapest I-en.]

29


[Szerző nélkül]: „A rádió »Elbeszélésantológiájá«-ban Kosztolányi Dezső »Fürdés« c. elbeszélését olvassa fel”, Rádióélet, VII. évf. 29. sz., 1935. júl. 12., 19. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1935. július 15-én a Budapest I-en.]

•

[Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Csokonai Vitéz Mihályról”, Rádióélet, VII. évf. 31. sz., 1935. júl. 26., 26. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. augusztus 1-én a Budapest I-en.]

•

[Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Arany Bolond Istók-járól”, Rádióélet, VII. évf., 33. sz., 1935. aug. 9., 25. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. augusztus 15-én a Budapest I-en.]

•

[Szerző nélkül]: „»Jánoska betegsége.« Kosztolányi Dezső elbeszélése”, Rádióélet, VII. évf. 34. sz., 1935. aug. 15., 24. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1935. augusztus 21-én a Budapest II-n.]

•

[Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Andersen meséiről”, Rádióélet, VII. évf. 35. sz., 1935. aug. 23., 19. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. augusztus 25-én a Budapest II-n.]

•

[Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Arany »A nagyidai cigányok« c. művéről”, Rádióélet, VII. évf. 36. sz., 1935. aug. 30., 23. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. szeptember 5-én a Budapest I-en.]

•

[Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Puskin »Anyegin«-jéről”, Rádióélet, VII. évf. 38. sz., 1935. szept. 13., 21. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. szeptember 17-én a Budapest II-n.]

•

[Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Kazinczy »Pályám emlékezete« c. művéről”, Rádióélet, VII. évf. 41. sz., 1935. okt. 4., 21. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. október 8-án a Budapest I-en.]

•

[Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Széchenyi: »Kelet népe« c. művéről”, Rádióélet, VII. évf. 43. sz., 1935. okt. 18., 22. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. október 23-án a Budapest I-en.]

•

[Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Jókai: »A kőszívű ember fiai«-ról”, Rádióélet, VII. évf. 45. sz., 1935. okt. 31., 23. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. november 7-én a Budapest I-en.]

•

[Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Shakespeare »Hamlet«-jéről, Rádióélet, VII. évf. 48. sz., 1935. nov. 22., 20. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. november 27-én a Budapest II-n.]

•

[Szerző nélkül]: „»Magyar nyelvhelyesség és nyelvtisztaság.« Kosztolányi Dezső előadása”, Rádióélet, VII. évf. 49. sz., 1935. nov. 29., 20. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. december 5-én a Budapest I-en.]

30


•

[Szerző nélkül]: „Gőzfürdő. Kosztolányi Dezső elbeszélése”, Rádióélet, VIII. évf. 4. sz., 1936. jan. 24., 27. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1936. február 1-én a Budapest I-en.]

•

[Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Schöpflin Aladár beszél Kosztolányi Dezső »Pacsirta« c. regényéről”, Rádióélet, VIII. évf. 7. sz., 1936. febr. 14., 23. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1936. február 18-án a Budapest I-en.]

•

[Szerző nélkül]: „»Egy különös angol író.« Charles Lamb portréja. Irta Kosztolányi Dezső. Felolvassa: Halász Gyula”, Rádióélet, VIII. évf. 13. sz., 1936. márc. 27., 27. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1936. április 4-én a Budapest II-n.]

•

[Szerző nélkül]: „Kínai és japán versek Kosztolányi Dezső fordításában. Előadja Bajor Gizi”, Rádióélet, VIII. évf. 40. sz., 1936. okt. 2. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1936. október 2-án a Budapest I-en.]

•

Farkass Jenő: „Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, VIII. évf. 45. sz., 1936. nov. 6., 5. [Műfaj: nekrológ.]

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső emlékezete”, Rádióélet, VIII. évf. 51. sz., 1936. dec. 18., 30. [Műfaj: rádióműsor – emlékest programja; annotáció: benne: bevezetőt mond Babits Mihály, KD verseiből előad Ascher Oszkár, elhangzott 1936. december 21-én.]

Reggeli Újság 1929.

•

u. gy. [=Ujházy György]: „A nemzet napszámosai”, Reggeli Újság, I. évf. 14. sz., 1929. dec. 23., 9. [Rovat: Szinház és művészet; annotáció: Paul Géraldy Róbert és Marianne című darabjáról, melyet KD fordított.]

1930.

•

[Szerző nélkül]: „Ignotus kibékül az uj Nyugattal?”, Reggeli Újság, II. évf. 8. sz., 1930. febr. 10., 7. [Idézet: „Bibó Lajos és Papp Károly novellát, Babits Mihály, Erdélyi József, Gellért Oszkár, Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső és Szép Ernő verseikből olvastak fel, Fenyő Miksa Osváthról, Karinthy Frigyes Tóth árpádról [!], Nagy Endre Ujházy Edéről emlékezett meg.”]

•

[Szerző nélkül]: „»Irodalmi müvek sohasem mérhetők, csak belső lényegük és költői értékük után. mondotta Szabolcska Mihály, a Kisfaludy-Társaság titkára. A KisfaludyTársaság ünnepi ülése Kisfaludy Károly halálának centennáriumán«”, Reggeli Újság, II. évf. 8. sz., 1930. febr. 10., 8. [Idézet: „A Kisfaludy-Társaság vasárnap Kisfaludy Károly halálának századik évfordulója alkalmából ünnepélyes közülést tartott. Az ünnepi közülésen Gyallay Domokos kivételével megjelentek az ujonnan választott tagok: Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Sebestyén Károly.”]

•

Ujhely József: „Szilveszter”, Reggeli Újság, II. évf. 54. sz., 1930. dec. 29., 16. 31

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák [Annotáció: összefoglaló arról, hogy a költők/írók hol töltik a Szilvesztert, KD említésével.] 1931.

•

U. J.: „Miss Nyugat választás a Britanniában”, Reggeli Újság, III. évf. 7. sz., 1931. febr. 16., 12. [Rovat: „Nem fontos, de érdekes.”; idézet „Fenyő Miksa mint Miss GyOSz két szavazatot kapott, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Kassák Lajos azonban erős riválisai voltak Gellért Lajosnak.”; annotáció: a férfiszépségversenyt Gellért Oszkár nyerte meg; Szép Ernő egy voksot se kapott, ezért a zsűri őt választotta meg Miss Nyugatnak.]

•

Schermann Rafael: „A röntgenszemü ember. Schermann Rafael budapesti szereplése – Kossuth Lajos jellemzése. Jellemrajzok a pénzvilág előkelőségeiről. Kisérletek a művészekkel és irókkal”, Reggeli Újság, III. évf. 13. sz., 1931. márc. 20., 17. [Rovat: „Az írás nem hazudik”; mottó: „Befejezésül még egyszer régi mottónak: az irás nem hazudik.”; idézet: „Kitünő bohémtársaság volt együtt (Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kadossa Marcell neveire emlékszem).”]

•

[Szerző nélkül]: „Felix Salten vasárnap a felolvasóasztalnál, a pesti korzón és a Fészek klubban mint a Pen Club budapesti vendége”, Reggeli Újság, III. évf. 8. sz., 1931. ápr. 13., 10. [Annotáció: a szöveg szerint KD „mint a magyar Pen Club elnöke, köszöntötte Saltent, a Pen Club osztrák elnökét.”]

•

[Szerző nélkül]: „Salten Félix tiszteletére 100 személyes bankett.”, Reggeli Újság, III. évf. 8. sz., 1931. ápr. 13., 12. [Első sor/mondat: „Félix Salten felolvasása után – amelyről lapunk más helyén tudósitunk – barátai körében a városligeti Gundelétteremben ebédelt.”; annotáció: utána megnézte a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” előadását, majd este a Fészek Klubban részt vett egy 100 személyes banketten, ahol többek közt KD köszöntötte fel.]

•

[Szerző nélkül]: „Boni Margherita a Korvin Mátyás Egyesületben”, Reggeli Újság, III. évf. 22. sz., 1931. jún. 1., 10. [Rovat: A Reggeli újság hirei; idézet: „Ezután Kosztolányi Dezső uj olasz költők verseinek müforditásait mutatta be.”; annotáció: az ülés olasz tematikát követett.]

•

[Szerző nélkül]: „Mi készül a jövő szezonra? Kis szinházi ujság”, Reggeli Újság, III. évf. 23. sz., 1931. jún. 8., 16. [Rovat: Szinház és film; annotáció: „Kosztolányi Dezső »Féltékenység« cimen irt darabot.”]

•

[Szerző nélkül]: „Ascher Oszkár előadó-matinéja”, Reggeli Újság, III. évf. 45. sz., 1931. nov. 9., 9. [Idézet: „Ascher Oszkár, a kiváló szavalómüvész előadó-matinét tart vasárnap, 1931 november 15-én d.e. 11 órakor a Belvárosi Szinházban. Bevezetőt mond: Kosztolányi Dezső.”]

•

[Szerző nélkül]: „Ascher Oszkár matinéja a Belvárosi Szinházban”, Reggeli Újság, III. évf. 46. sz., 1931. nov. 16., 7. [Idézet: „A müsor előtt Kosztolányi Dezső tartott pitoreszk és szines előadást a kinai életről.”]

•

[Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Reggeli Újság, III. évf. 49. sz., 1931. dec. 28., 6. [Rovat: Újdonság; műfaj: reklám; annotáció: KD Kínai és japán versek című 32

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák kötetéről.] 1933.

•

[Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Reggeli Újság, V. évf. 21. sz., 1933. máj. 22., 6. [Műfaj: reklám; annotáció: KD Esti Kornél című kötetéről.]

1935.

•

[Szerző nélkül]: „Beszélgetés Thomas Mannal [!] a régi Münchenről, amely iránt honvágyat érez”, Reggeli Újság, VII. évf. 4. sz., 1935. jan. 28., 2. [Műfaj: interjú; idézet: „A magyar irodalom több vezető személyiségét ismerem. Kosztolányi Dezső Neró-jának német kiadásához én írtam az előszót.”]

•

[Szerző nélkül]: „Könyvnapi klasszikusok”, Reggeli Újság, VII. évf. 22. sz., 1935. jún. 3., 6. [Rovat: Uj könyvek; idézet: „Ezzel a címmel két rendkivül izléses bibliofil köntösü antológia jelent meg a könyvnapra Csokonay Vitéz Mihály és Vörösmarty Mihály legszebb költeményeiből. […] Kosztolányi Dezső irt müvészi szépségü előszót a két könyvhöz.”]

1936.

•

Ivor Dénes: „Capek: magyar iró-barátairól és a régi monarchia feltámadásáról”, Reggeli Újság, VIII. évf. 23. sz., 1936. jún. 8., 3. [Műfaj: interjú; idézet: „A magyar irodalomról sajnos, – mondotta Capek – teljes képet alkotni nem tudok. Kosztolányin kivül Heltai Jenőt, Móricz Zsigmondot, Körmendi Ferencet, a régebbiek közül Jókai Mórt és Herczeg Ferencet, a költők közül pedig Ady Endrét. […] Igy ismertem én is meg a magyar dzsentrit Herczeg Ferenc révén, a parasztot Móricz Zsigmond utján és a városi népet Kosztolányi regényéből.”]

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezsőt sulyos állapotban ujból kórházba szállitották”, Reggeli Újság, VIII. évf. 32. sz., 1936. aug. 10., 5. [Műfaj: tudósítás.]

•

[Szerző nélkül]: „Javult Kosztolányi állapota”, Reggeli Újság, VIII. évf. 33. sz., 1936. aug. 17., 8. [Műfaj: tudósítás.]

•

[Szerző nélkül]: „Aggasztóra fordult Kosztolányi állapota”, Reggeli Újság, VIII. évf. 42. sz., 1936. okt. 19., 2. [Műfaj: hír/tudósítás.]

•

[Szerző nélkül]: „Elment a költő”, Reggeli Újság, VIII. évf. 45. sz., 1936. nov. 9., 2. [Műfaj: nekrológ.]

•

[Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Reggeli Újság, VIII. évf. 47. sz., 1936. nov. 23., 8. [Annotáció: tudósít arról a lap, hogy megjelent a Szép Szó 9. száma, melyben Ignotus Pál és Németh Andor emlékeznek meg KD-ről.]

Renaissance 1910.

•

Majthényi György: „Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai”, Renaissance, I. évf. 6. sz., 1910. júl. 25., 564–566. [Rovat: Kritika; műfaj: kritika.]

33


Színészújság 1929.

•

[Szerző nélkül]: „Uj évfolyam”, Szinészujság, III. [VI.] évf. 1. sz., 1929. jan. 15., 6. [idézet: „Szeretettel hívjuk a Szinészujság hasábjaira a magyar szinészet minden barátját és ezek között azt a büszke névsort, akiknek 1928-ban jelentek meg irásai a Szinészujságban.”; annotáció: KD neve is szerepel a listán.]

Színházi Élet 1913.

•

[Szerző nélkül]: „Mérföldkövek. A Vigszinház szombati premierje”, Színházi Élet, II. évf. 41. sz., 1913. dec. 7–14., 9–10. [Műfaj: színikritika; annotáció: Edward Knoblauch Mérföldkövek című színielőadásáról, KD-t a darab fordítójaként említik.]

•

[Szerző nélkül]: „A Newyork veseasztal multjából”, Színházi Élet, II. évf. 44. sz., 1913. dec. 28 – 1914. jan. 4., 2–4. [Műfaj: humoros tudósítás; annotáció: a cikkhez tartozó karikatúrán KD is megtalálható.]

1914.

•

[Szerző nélkül]: „A sárga kabát”, Színházi Élet, III. évf. 15. sz., 1914. ápr. 12–19., 78. [Műfaj: ajánló; annotáció: Harry J. Benrimo és George Hazelton darabja 1914. április 18-i, Vígszínházbeli bemutatójának ajánlója; a darabot fordította KD.]

•

[Szerző nélkül]: „Egy és más a »Sárga kabát«-ról”, Színházi Élet, III. évf. 16. sz., 1914. ápr. 19–26., 1–6. [Műfaj: színikritika; annotáció: Harry J. Benrimo és George Hazelton darabjáról, az 1914. április 18-i, Vígszínházbeli bemutató főpróbájáról; a darabot fordította KD.]

•

Shaféta: „Hegedüs a lovagkereszttel. Berthold külügyminiszter a Nemzetiben. Vizsgaelőadás Rózsahegyinél. Berlini távirat. Pálmay Ilka uj szerepe”, Színházi Élet, II. évf. 22. sz., 1914. máj. 31 – jún. 7., 14–17. [Rovat: Csatangolás; műfaj: tudósítások, anekdoták; annotáció: Rózsahegyi Kálmán magániskolájában tartott vizsgaelőadáson KD is részt vett A Világ újságírójaként.]

1917.

•

Bús Fekete László: „Müvészi bábjátékok”, Színházi Élet, VI. évf. 21. sz., 1917. máj. 20–27., 15–16. [Műfaj: tudósítás; idézet: „Kosztolányi Dezső a Mágia költője, Csoda cimen irt szivbemarkoló kis komédiát a sántáról, a vakról, a némáról és a süketről, akik szerencsétleneknek érzik magukat, de amikor angyali engedelemre nyomoruságot cserélhetnek, mindegyik a másikat tartja inkább nyomorultnak.”; annotáció: Rónai Dénes előadásáról a Modern Színpadon.]

•

[Szerző nélkül]: „Intim Pista”, Színházi Élet, VI. évf. 35. sz., 1917. aug. 26 – szept. 2., 13. [Rovat: Maga csak tudja; műfaj: anekdota; idézet: „Van azonban egy érdekes ujságom a maguk számára. Kosztolányi Dezsőből háziur lett. – Hogy történt az eset? Mondja el gyorsan! – A ragyogó tollu poéta a Fehérvári-ut 32 szám alatt lakik. Egyszer elpanaszolta a redakcióban, hogy a háziurával differenciái vannak. Barátai erre érintkezésbe léptek egy bankkal és megvétettek a házat a Kosztolányi részére.

34

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák Neki csak annyit kell törleszteni amennyi házbért fizetne. Igy lett Kosztolányiból háziur.”] •

[Szerző nélkül]: „E. M. I. T. T.”, Színházi Élet, VI. évf. 45. sz., 1917. nov. 4–11., 42– 44. [Műfaj: beszámoló (paródia); annotáció: az Első Magyar Intarziás Társaság Tagjainak megalakulása. Hivatalos helyiség: Pesti Napló szerkesztősége, tagjai: Halasi Andor, Harsányi Zsolt, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Dísztag: Molnár Ferenc.]

•

[Szerző nélkül]: „E. M. I. T. T.”, Színházi Élet, VI. évf. 46. sz., 1917. nov. 11–18., 13. [Műfaj: jegyzőkönyv; annotáció: humoros jegyzőkönyv az Első Magyar Intarziás Társulat Tagjai jelenlétében, az ülésen KD elnökölt.]

•

[Szerző nélkül]: „E. M. I. T. T.”, Színházi Élet, VI. évf. 47. sz., 1917. nov. 18–25., 14. [Műfaj: beszámoló; annotáció: humoros beszámoló az EMITT további működéséről.]

•

Harsányi Zsolt: „Ki a férje?”, Színházi Élet, VI. évf. 47. sz., 1917. nov. 18–25., 10–11.. [Rovat: Utazás a súgólyukon túl; annotáció: Harmos Ilona és KD említésével.]

•

Harsányi Zsolt: „Shakespeare a Nyujorkban. Szinházi regény”, Színházi Élet, VI. évf. 51. sz., 1917. dec. 15–22., 25–27. [Műfaj: regény(paródia); annotáció: KD említésével.]

1918.

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Színházi Élet, VII. évf. 5. sz., 1918. jan. 27 – febr. 3., 14. [Rovat: Kritikusok; műfaj: (gúny)vers; annotáció: KD Petőfi Társaságba való belépése apropóján.]

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Színházi Élet, VII. évf. 5. sz., 1918. jan. 27 – febr. 3., 14. [Rovat: Kritikusok; műfaj: rigmusok; részlet: „Tisztelt Bohémia / aprajanagyja, / Pláne, mióta / a Petőfi-társaság tagja. // Petőfi hármat szeretett: / A bort, a nőt, meg a szabadságot. / Kosztolányi antialkoholista, / Szabadságra rég nem utazott / És már számos szinésznőt levágott. // Mégsem ri ki / A Petőfi-társaságból. / Miért? Mert költő, / Még pediglen a javából.”; annotáció: a cikk mellett KD-t ábrázoló karikatúra található.]

•

[Szerző nélkül]: „Henri Bernstein: Tisztitótűz. L’Elévation. Forditotta: Kosztolányi Dezső”, Színházi Élet, VII. évf. 10. sz., 1918. márc. 3–10., 47. [Rovat: Halló, mi újság?; műfaj: recenzió.]

•

[Szerző nélkül]: „Három generáció”, Színházi Élet, VII. évf. 11. sz., 1918. márc. 10– 17., 7. [Idézet: Fiu, Apa, Nagyapa. Három érdekes fej egymás mellett. Kezdjük a középsőn, aki a legfiatalabb: a neve ifj. Kosztolányi Ádám. A fiatal úr sok jó tulajdonsága mellett most leginkább édesapjáról, Kosztolányi Dezsőről, a magyar versirás büszkeségéről nevezetes. A nagyapa, harmadik a képen, nagyszerü figuráju magyar fej, Kosztolányi Ádám. Kiváló pedagógus Szabadkán és igy hárman olyan kedvesek meghatóan érzelmesek, mint a legszebb amerikai filmeken a végső tabló, amely a szivre akar hatni.”; annotáció: a cikk a lapba kötött Kis Szinházi Élet című mellékletben található, egy KD-t, fiát, Ádámot és id. Kosztolányi Árpádot ábrázoló fényképpel.] 35


•

[Szerző nélkül]: „A hibás meghivó”, Színházi Élet, VII. évf. 12. sz., 1918. márc. 17 – 24., 14. [Műfaj: anekdota; idézet: „Karinthy Frigyes fog konferálni a március 10-iki Százezrek Zsurján és misem természetesebb, minthogy Pesti Napló-beli kollégái a kérdések százaival halmozzák el. Kosztolányi Dezső a minap ezt a kérdést intézte Karinthyhez: – Mondd, Frici, nem félsz attól, hogy üres széksorok előtt fogsz konferálni? – Oh nem, – büszkélkedett Karinthy – olyan megoldást találtam, mely zsufolásig telt házat biztosit nekem. Sajtóhibával ellátott meghivókat bocsátok világgá és ez a hibás meghivó az egész várost mozgósitani fogja. – Nos! És hogy hangzik az a hibás meghivó? – Igy: Meghivó a Százezrek Zsirjára.”]

•

[Szerző nélkül]: „A töltőtoll”, Színházi Élet, VII. évf. 14. sz., 1918. márc. 31 – ápr. 7., 45. [Műfaj: tárca; annotáció: anekdota arról, hogy KD és Karinthy Frigyes hogyan egyezkedett egy töltőtoll sorsa fölött.]

•

[Szerző nélkül] [=Karinthy Frigyes?]: „Képrejtvény”, Színházi Élet, VII. évf. 21. sz., 1918. máj. 19–26., 26–27. [Annotáció: anekdota arról, hogyan talált ki KD egy képrejtvényt; Karinthy és Major Henrik karikatúráival.]

•

Lukács Gyula: „Hogyan köszönnek?”, Színházi Élet, VII. évf. 27. sz., 1918. jún. 30 – júl. 14., 28–32. [Műfaj: riport; idézet: „Kosztolányi Dezső azzal jutalmazza a köszönőt, hogy megmutatja Ádám fia legújabb fotografiáját.”; annotáció: írók, rendezők köszönését bemutató összeállítás.]

•

[Szerző nélkül]: „A Farsang – opera”, Színházi Élet, VII. évf. 30. sz., 1918. júl. 28 – aug. 4., 10–11. [Idézet: „A mult hetekben Ábrahám Pál, a jónevü fiatal zeneszerző kérte meg, engedje át számára operaszövegnek a »Farsang«-ot, amelyből arra méltó iróval készitettne librettót. A komponista meg is nevezte munkatársát Kosztolányi Dezső személyében. Ez az ajánlat megtörte a jeget. Kosztolányi Dezső virtuóz verselőművészete biztositék az iránt, hogy a »Farsang« mint operaszöveg is igazi, komoly irodalmi alkotás lesz és Molnár Ferenc örömmel adta beleegyezését. Kosztolányi, aki már megkezdte a munkát, különben sem járatlan az operaszöveg utvesztőjében: néhány évvel ezelőtt Gluck »Május királynője« cimü egyfelvonásos operájának szövegét forditotta megkapó költői lendülettel, csillogó versekben.”; annotáció: Molnár Ferenc darabjának, a Farsangnak a megzenésítéséről.]

•

Kőváry Gyula: „Támadás Karinthy ellen”, Színházi Élet, VII. évf. 31. sz., 1918. aug. 4–11., 19–20. [Műfaj: nyilvános levél; annotáció: válasz Karinthy kritikájára, KD-t megnevezve sugalmazóként; a cikk alatt karikatúra KD-ről, „Kosztolányi Dezső nyaral” képaláírással.]

•

[Szerző nélkül]: „Séta az iróasztalok körül”, Színházi Élet, VII. évf. 33. sz., 1918. aug. 18–25., 8–11. [Műfaj: riport; idézet: „Kosztolányi Dezső Szabadkán és Palicson nyaralt. Szindarabot nem irt. De verseken és novellákon kívül megirt két fejezetet a regényéből, amely az olvasót igen kellemesen fogja a »Szegény kis gyermek panaszai«-ra [!] emlékeztetni.”]

•

[Szerző nélkül]: „Ujságirónap a Nemzeti Parkban”, Színházi Élet, VII. évf. 35. sz., 1918. szept. 1–8., 11–12. [Műfaj: hirdetés; annotáció: KD említésével.]

36


[Szerző nélkül]: „Forradalom a szerkesztőségben”, Színházi Élet, VII. évf. 35. sz., 1918. szept. 1–8., 20–22. [Műfaj: (ál)tudósítás; annotáció: arról, hogy Farkas Imre, Harsányi Zsolt, Karinthy és KD milyen színjátékokat játszanak a Pesti Napló szerkesztőségében.]

•

[Szerző nélkül]: „Ujságirónap a Nemzeti Parkban”, Színházi Élet, VII. évf. 36. sz., 1918. szept. 8–15., 33. [Műfaj: hirdetés; annotáció: KD említésével.]

•

[Szerző nélkül]: „A békehimnusz-pályázat”, Színházi Élet, VII. évf. 38. sz., 1918. szept. 22–29., 49. [Rovat: Halló, mi újság?; műfaj: hirdetés; annotáció: KD is tagja a zsűrinek.]

•

[Szerző nélkül]: „Hogy kell cipőjegyet szerezni?”, Színházi Élet, VII. évf. 42. sz., 1918. okt. 20–27., 39. [Műfaj: jegyzet; annotáció: anekdota KD feleségéről.]

•

[Szerző nélkül]: „Futottak még…”, Színházi Élet, VII. évf. 45. sz., 1918. nov. 10–17., 17–20. [Műfaj: riport; annotáció: az őszirózsás forradalomkor az írók és az újságírók közt az Astoriánál kitört pánikról, KD említésével.]

1919.

•

[Szerző nélkül]: „HATVANY, HARSÁNYI, JÁSZAI MARI, KARINTHY, KOSZTOLÁNYI lépnek fel”, Színházi Élet, VIII. évf. 3. sz., 1919. jan. 19–25., 43. [Rovat: Halló, Mi Ujság?; műfaj: tudósítás; idézet: „HATVANY, HARSÁNYI, JÁSZAI MARI, KARINTHY, KOSZTOLÁNYI lépnek fel az »Esztendő« estélyen vasárnap este a Vigadóban. Jegyek iránt élénk az érdeklődés a Szinházi Életnél és Bárdnál.”]

•

[Szerző nélkül]: „Wayang-játékok”, Színházi Élet, VIII. évf.11. sz., 1919. márc.16–22., 25. [Műfaj: tudósítás; idézet: „A világháború öt éve alatt Magyarország úgyszólván teljesen el volt zárva minden művészetek szülőhazájától, Páristól.”; annotáció: KD említésével.]

•

[Szerző nélkül]: „Intim Pista”, Színházi Élet, VIII. évf. 13. sz., 1919. márc. 30 – ápr. 5., 10. [Rovat: Maga csak tudja; annotáció: színházi és irodalmi ügyekről, KD említésével.]

•

Gács Demeter: „Nem közölhető”, Színházi Élet, VIII. évf. 16. sz., 1919. ápr. 20–26., 18–22. [Idézet: „Kosztolányi Dezső első versét a Budapesti Napló közölte, de a többit már nem találták elég jónak. »Deziré« ekkor Bécsbe ment az egyetemre, két évig tanult, tanult s mire visszajött, már kész költő volt.”]

•

[Szerző nélkül]: „Anagrammák”, Színházi Élet, VIII. évf. 19. sz., 1919. máj. 11–17., 27. [Idézet: „Az anagramma betűjáték. […] Kosztolányi Dezső = Szelid őszi teákon”]

•

( – inthi ): „Ki hitte volna?”, Színházi Élet, VIII. évf. 22. sz., 1919. jún. 1–7., 9–11. [Műfaj: tudósítás; idézet: „Az emberek általában felületesek és hajlandók mindenkit, akit ismernek, csak abban az egyetlen vonatkozásban valakinek tekinteni, amelyben ismerik. […] [Ki hitte volna] hogy Kosztolányi Dezső, a nagyszerű költő, Európa biliárd-bajnoka és egyike a legkülönb kapuvédeknek.”]

•

[Szerző nélkül]: „Anagrammák”, Színházi Élet, VIII. évf. 24. sz., 1919. jún. 15–21., 37

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák 19. [Idézet: „Az anagramma gyártás, aránylag rövid idő alatt is, hihetetlen népszerüségre tett szert. […] Kosztolányi Dezső = De rossz koszt, ó lány”.] •

[Szerző nélkül]: „Anagrammák”, Színházi Élet, VIII. évf. 26. sz., 1919. jún. 29 – júl. 5., 19–20. [Idézet: „Az Első Magyar Általános Anagramma Társaság csütörtöki ülésén folytatólagosan fel vette tagjai sorába: […] Kosztolányi Dezső = Szól az isten: Ó idők!; Na ez ő! Kotlós Szidi; Zita okos, szelid nő; Tónika, ő zsidó lesz?; Nos ki ez? ... az ős Toldy!; Liza, te okos disz-nő; Lázitó disznók őse”.]

•

[Szerző nélkül]: „Anagrammák”, Színházi Élet, VIII. évf. 29–30. sz., 1919. júl. 20– 26., 33–34. [Idézet: „Kegyetlen, unalmas gondolatnélküliséggel sulyosodott március huszonegyedike óta a diktatura a sajtóra. […] Kosztolányi Dezső = Sok lány ősét izzod”.]

•

[Szerző nélkül]: „Ammargana”, Színházi Élet, VIII. évf. 33–34. sz., 1919. szept. 14– 20., 33. [Idézet: „A Szinházi Élet olvasói már minden bővebb kommentár nélkül tudják, hogy mit jelent ez a cím. […] De jó nő a Solti! Kssz! = Kosztolányi Dezső”]

1921.

•

[Szerző nélkül]: „Kenyér és bor”, Színházi Élet, X. évf. 7. sz., 1921. febr. 13–19., 33. [Rovat: Halló, mi ujság?; műfaj: tudósítás; annotáció: KD Kenyér és bor című kötetének megjelenéséről.]

•

[Szerző nélkül]: „Intim Pista”, Színházi Élet, X. évf. 8. sz., 1921. febr. 20–26., 25. [Rovat: Maga csak tudja; műfaj: anekdota; idézet: „– Ne csak megbetegedést, hanem gyógyulást is ujságoljon. – Szivesen. Kosztolányiné Harmos Ilona meggyógyult és nagy sikereket arat fia, Ádámka, legujabb történetével. Ádámka megkérdezte az anyját, hogy hány éves. Harminc, – felelte tréfásan a mama, – de ezt a papának nem kell tudni. Másnap Kosztolányiné és fia között valami szó nem fogadási ügyben viszály tört ki, Ádámka dühös lett, elkezdett dörömbölni a papája dolgozószobájának az ajtaján és teli torokkal bekiáltotta: »Apa, a mama már harminc éves!«”]

•

[Szerző nélkül]: „Modern magyar költők”, Színházi Élet, X. évf. 15. sz., 1921. ápr. 10– 16., 35. [Rovat: Halló, mi ujság?; műfaj: tudósítás; annotáció: modern magyar költők estje lesz április 16-án a Zeneakadémia nagytermében, többek között KD verseit is szavalják.]

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső elkészült…”, Színházi Élet, X. évf. 21. sz., 1921. máj. 22–28., 37. [Rovat: Csak röviden!; műfaj: hír; idézet: „Kosztolányi Dezső elkészült a Vigszinház uj Bataille-darabjának forditásával.]

1922.

•

–: „A véres költő”, Színházi Élet, XI. évf. 3. sz., 1922. jan. 15–21., 30. [Műfaj: gúnyvers; idézet: „Hadd fedezzem fel e tényt / a legrosszabb emberről is / lehet írni jó regényt. / Bizonyíték rá s nem gyönge, / Kosztolányi Neróról írt könyve.”]

•

Korda Tibor: „Ady Endre Lipcsében”, Színházi Élet, XI. évf. 26. sz., 1922. jún. 25 – júl. 1., 25. [Műfaj: tudósítás; idézet: „A lelkesedés Ady: Magyar Ugar és Kosztolányi: Ádámja után érte el tetőpontját.”; annotáció: a lipcsei Altes Theater tagjai többek közt Ady-, Babits- és Kosztolányi-műveket adtak elő.] 38


•

Szép Ernő: „Csodaszarvas”, Színházi Élet, XIII. évf. 42. sz., 1923. okt. 14–20., 1–2. [Annotáció: Fernand Crommelynck Csodaszarvas című darabjának a Renaissance Színházban tartott bemutatójáról, KD konferanszáról.]

1924.

•

[Szerző nélkül]: „R.U.R. Bemutató a Vigszinházban”, Színházi Élet, XIV. évf. 8. sz., 1924. febr. 24 – márc. 1., 12–18. [Annotáció: Karel Čapek R. U. R. című művét KD fordította.]

•

[Szerző nélkül]: „Heltai, Zilahi, Hegedüs Gyula, Kosztolányi, Békeffi irták a Vidám Szinpad uj műsorát”, Színházi Élet, XIV. évf. 13. sz., 1924. márc. 30 – ápr. 5., 23. [Annotáció: KD fordította az Együgyű legenda című francia sanzont.]

•

[Szerző nélkül]: „A bús férfi panaszai”, Színházi Élet, XIV. évf. 30. sz., 1924. júl. 27 – aug. 2., 13. [Műfaj: recenzió.]

1925.

•

Karinthy Frigyes: „Az első találkozás”, Színházi Élet, XV. évf. 21. sz., 1925. máj. 24– 30., 16–17. [Annotáció: Karinthy első találkozása KD-vel.]

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső szerző estje november 26-án este ½ 9-kor lesz a Zeneakadémia nagytermében”, Színházi Élet, XV. évf. 47. sz., 1925. nov. 22–28., 47. [Műfaj: hirdetés.]

•

Karinthy Frigyes: „Irodalmi jazzband”, Színházi Élet, XV. évf. 48. sz., 1925. nov. 29 – dec. 5., 48.

•

[Szerző nélkül]: „ A Szinházi Élet képes antológiája”, 1925. XV. évf. 52. sz., dec. 27 – jan. 2, 2.[Műfaj: hirdetés; annotáció: tíz költő egy-egy versét kiválasztva készült az antológia, mindegyik vershez egy-egy színésznő fényképét rendelték, Kosztolányi Dezső: „Hugomat a bánat eljegyezte” – Titkos Ilona.]

1927.

•

[Szerző nélkül]: „Édes Anna. Kosztolányi Dezső uj regénye”, Színházi Élet, XVII. évf. 10. sz., 1927. márc. 3–10., 52. [Rovat: Uj könyvek; műfaj: könyvajánló.]

•

Karinthy Frigyes: „Ha kitör a Gellérthegy…”, Színházi Élet, XVII. évf. 34. sz., 1927. 12–14. [Műfaj: humoreszk; idézet: „Találnak egy riportert, amint éppen a sarki hordárt interjuolja, Kosztolányi Dezső személyében.”; annotáció: Karinthy elképzelései arról, hogy különböző ismert embereket milyen helyzetben örökítene meg egy pompei vulkánkitöréshez hasonló eset, az idézet KD-re vonatkozik.]

1928.

•

[Szerző nélkül]: „Barnák előnyben!”, Színházi Élet, XVIII. évf. 8. sz., 1928. febr. 19– 25., 49. [Annotáció: körkérdés, melyet 133 személynek tettek fel a hajszíndivattal kapcsolatban, KD is szerepel a listán, mely azt foglalja össze, ki milyen hajszínt kedvel: „Kosztolányi Dezső (szőke haj)”.]

39


[Szerző nélkül]: „Április elseje!…”, Színházi Élet, XVIII. évf. 14. sz., 1928. ápr. 1–7., 25–29. [Műfaj: interjú; annotáció: Karinthy válaszában egy KD-vel megejtett tréfáját meséli el.]

•

[Szerző nélkül]: „A kilenc muzsa. Kilenc magyar iró felesége nyilatkozik férjéről”, Színházi Élet, XVIII. évf. 17. sz., 1928. ápr. 22–28., 14–16. [Annotáció: Kosztolányiné nyilatkozik többek közt KD munkastílusáról.]

•

[Szerző nélkül]: „Öt hires ember osztályozza a világot”, Színházi Élet, XVIII. évf. 18. sz., 1928. ápr. 29 – máj. 5., 8–10. [Annotáció: statisztika „élő és holt lelkek, tudományos tételek és szenvedélyek, fogalmak és eszmények” halhatatlanságáról. KD neve és elért pontszáma a többivel együtt szerepel a listán.]

•

Molnár Jenő: „Irói nevek és álnevek”, Színházi Élet, XVIII. évf. 31. sz., 1928. júl. 29 – aug. 4., 14–15. [Annotáció: KD neve a listán: „Kosztolányi Dezső: Costo”.]

•

Szép Ernő: „Egy lap Szép Ernő noteszából”, Színházi Élet, XVIII. évf. 33. sz., 1928. aug. 12–18., 14. [Rovat: Kis notesz; műfaj: jegyzet; szövegrészlet: „22–23 évf. Kosztolányi Dezső irt Figyelő-t több könyvemről”.]

•

[Szerző nélkül]: „Mi az ismertető jele?”, Színházi Élet, XVIII. évf. 47. sz., 1928. nov. 18–24., 22. [Annotáció: KD portréja mellett az alábbi négysoros: „Révedező két kék szeméről / Látni, hogy versírásban pallér, / Különös ismertetőjele: / A széles Kosztolányi gallér.”]

1929.

•

K. J. [=Kálmán Jenő v. Komlós Jenő?]: „Alakok. Kosztolányi Dezső uj kötete”, Színházi Élet, XIX. évf. 24. sz., 1929. jún. 9–15., 21. [Rovat: Könyvpremiérek; műfaj: ismertető.]

•

[Szerző nélkül]: „Milyen lesz a Színházi Élet karácsonyi száma?”, Színházi Élet, XIX. évf. 51. sz., 1929. dec. 15–21., 29. [Műfaj: beharangozó; annotáció: KD nevének említésével.]

1930.

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: »Zsivajgó természet« és két Shakespeare”, Színházi Élet, XXI. évf. 1. sz., 1930. dec. 28 – 1931. jan. 3., 73. [Rovat: Könypremiérek; műfaj: recenzió; idézet: „Kosztolányi Dezsőnek csodálatosan friss, elmés, mély kötete jelent meg, mely virágokról, fákról, állatokról, madarakról, bogarakról, rovarokról, gyümölcsökről, ásványokról, drágakövekről szól.”]

1931.

•

[Szerző nélkül]: „Régi emlékek”, Színházi Élet, XXI. évf. 9. sz., 1931. febr. 22–28., 33–35. [Idézet: „Vannak bársonyfödeles albumok, amelyeknek lapjain évtizedek óta gyűlnek a régi fotográfiák.”; annotáció: fotó Juhász Gyulával és Babits Mihállyal a következő aláírással: „Ez a felvétel Juhász Gyula jubileumán, a Tiszaparton készült 1920-ban. Babits Mihály, Juhász Gyula és Kosztolányi Dezső”.]

•

[Szerző nélkül]: „Vegytan”, Színházi Élet, XXI. évf. 11. sz. 1931. márc. 8–14., 45–48. [Műfaj: vicc; első sor/mondat: „Karinthy és Kosztolányi a tudomány minden ága iránt 40

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák érdeklődik.”] •

Feiks Jenő: „Ki milyen utca?”, Színházi Élet, XXI. évf. 13. sz., 1931. márc. 22–28., 26–28. [Annotáció: „Kosztolányi: Logody-utca. Költői hely, a Vár dülőjén. Madárcsicsergés, napsütés, a 3-as autóbusz hárompercenként bevisz a városba, szerkesztőségbe, kiadóhivatalba.”]

•

[Szerző nélkül]: „A legnépszerűbb tíz külföldi író egy-egy novelláját…”, Színházi Élet, XXI. évf., 14. sz., 1931. márc. 29 – ápr. 4., 4–6. [Annotáció: arról, hogy ki írt a Színházi Élet jubileumi számában, KD nevét is felsorolják.]

•

[Szerző nélkül]: „Boríték grafológia”, Színházi Élet, XXI. évf. 14. sz., 1931. márc. 29 – ápr. 4., 57. [Idézet: „Címzésnél nem tud ügyelni az elolvashatóságra, de igyekszik kis térre korlátozni a címzést.”; annotáció: grafológia összeállítás híres emberek címzéséről, többek között KD írásáról is.]

•

[Szerző nélkül]: „Ön felelni fog! azért a sok körkérdésért amelyre 20 évig mi feleltünk”, Színházi Élet, XXI. évf. 15. sz., 1931. ápr. 5–11., 81–87. [Műfaj: interjú/körkérdés; idézet: „Az ember – még ha szerkesztő is – nem körkérdezhet húsz évig büntetlenül.”; annotáció: KD kérdése: „Hiúk az emberek?”]

•

[Szerző nélkül]: „Második levél, csütörtök 1915. szeptember 16. A levél fölött nagy pacni található”, Színházi Élet, XXI. évf. 16. sz., 1931. ápr. 12–18., 23–24. [Műfaj: levél; első sor/mondat: „Tudod mi ez – édes? Ez Ádámka két könnycseppjének sikerült mása.”; annotáció: „Írók levelesládája” összefoglaló cím alatt, szerkesztői bevezetővel, más írók leveleivel együtt; a 25. oldal alján: Babits Mihály KD-nek címzett levelezőlapjának fényképe; a szövegben köszönti Kosztolányit a Boszorkányos esték című könyv megjelenése alkalmából és tájékoztatja őt jövőbeli római utazásáról.]

•

[Szerző nélkül]: „Góth Sándor mint rendező, fordító, színész, felfedező és – férj”, Színházi Élet, XXI. évf. 19. sz., 1931. máj. 3–9. 13–15. [Műfaj: interjú; annotáció: KD-nek mint fordítónak az említésével.]

•

Karinthy Frigyes: „Gyilkosok vagyunk! És ha nem, akkor lehetnénk!”, Színház Élet, XXI. évf. 32. sz., 1931. aug. 2–8., 12–13. [Idézet: „Kosztolányi Dezső, színes mérgeket keverne mézbe és hasisba s úgy etetné meg vele, mondjuk, Shaw Bernátot, amiért rossz magyarsággal ír angolul, hogy a hulla külön köszönőlevelet írna hozzá a másvilágról az élvezetért, amiben része volt.”; annotáció: humoros összeállítás arról, hogy melyik ismert személyiség milyen módszerrel gyilkolna.]

•

[Szerző nélkül]: „Szoknya a férfin!”, Színházi Élet, XXI. évf. 34. sz., 1931. aug. 16– 22., 40–41. [Idézet: „Kosztolányi Dezső bébiruhát.”; annotáció: a cikk ismert embereket vonultat föl (többek között KD-t), hogy ki milyen fajta szoknyát viselne.]

•

Feiks Jenő: „A járás a lélek tükre”, Színházi Élet, XXI. évf. 38. sz., 1931. szept. 13– 19., 50–51. [Idézet: „Kosztolányi Dezső: Ezek a cipők nem érik a földet. A magasból ereszkednek le a föld felé.”; annotáció: rövid ismertetés Budapest ismert alakjainak, írók, színművészek, politikusok járásáról, ill. cipőjéről, közöttük KD-ről is.]

41


•

[Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Színházi Élet, XXII. évf. 5. sz., 1932. jan. 24–30., 29. [Annotáció: asztaltársaságot ábrázoló kép alatt: „a Színházi Élet rendezésében az Újságírók Egyesülete javára szombaton délután 5 órakor a Kamaraszínházban a magyar irodalom remekeit angol nyelven mutatják be magyar művészek. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója vezeti be az előadást. Az Ember tragédiájából Ódry Árpád, Várady Aranka és Zátony Kálmán adnak elő szemelvényeket, Basilides Mária és dr. Molnár Imre régi magyar dalokat énekelnek angolul, Kósa György kíséretében. Petőfi, Ady, Kosztolányi, Babits és Pásztor Árpád versei szerepelnek még a programon, természetesen angolul. Az egész anyagot Mr. Charles Henry Meltzer és Vajda Pál ültették át angol nyelvre.”]

•

[Szerző nélkül]: „Tehetségavatás”, Színházi Élet, XXII. évf. 26. sz., 1932. jún. 19–25., 65. [Idézet: „Egyáltalán nem volt meglepetés számunkra, hogy a múlt héten bekonferált „Tehetségavatás” című új pályázatunk óriási szenzációt keltett az egész országban. […] Ennek az állandó szerkesztő-bizottságnak a tagjai: Hatvany Lili, Aba Horváth Vilmos, Emőd Tamás, Harsányi Zsolt, Herman Lipót, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, de a felsoroltakon kívül bármely országos nevű író és művész szívesen vállalkozik rá, hogy a reá hivatkozó igazi tehetségeket kézenfogva bemutassa a nyilvánosságnak.”]

•

Karinthy Frigyes: „Koktél”, Színházi Élet, XXII. évf. 41. sz., 1932. okt. 2–8., 8–9. [Annotáció: humoros összeállítás arról, hogy ki milyen koktél lenne, többek között KD említésével.]

•

[Szerző nélkül]: „Ifjúsági könyveink”, Színházi Élet, XXII. évf. 51. sz., 1932. dec. 11– 17., 1. [Műfaj: hirdetés; annotáció: az Aranysárkány ifjúsági kiadásának hirdetése; a címleírás alatt: „Kosztolányi Dezső: Aranysárkány. Ifjúsági kiadás. Tanár és diákok regénye, tele megértéssel, szeretettel. Jaschik Álmos színes és fekete képeivel. Ára egészvászonkötésben 5.40 pengő”.]

•

[Szerző nélkül]: „Mi lesz a Színházi Élet karácsonyi ezüstalbumában?”, Színházi Élet, XXII. évf. 51. sz., 1932. dec. 11–17., 16–17. [Műfaj: hirdetés; annotáció: arról, hogy kiknek jelenik meg írása a Színházi Élet karácsonyi számában, KD említésével.]

•

Szinetár György: „Pesti elválaszthatatlanok”, Színházi Élet, XXII. évf. 52. sz., 1932. dec. 17–24., 77–80. [Idézet: „Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső is szigorúan beletartoznak az elválaszthatatlanok galériájába.”; annotáció: az írás 79. oldalán fénykép található KD-ről és Karinthyról.]

1933.

•

Márai Sándor: „Irodalmi Levele”, Színházi Élet, XXIII. évf.13. sz., 1933. márc.19–25., 54–55.[Műfaj: esszé; idézet: „Életem utolsó nagy szenvedélye az irodalom lesz. Ezt a vallomást Nagy Frigyes fogalmazta meg így. […] Mellette Kosztolányi Dezső kínai és japán versfordításai. Milyen nagy, milyen tiszta művészet ez: a kínaiaké és Kosztolányié együtt…”]

•

Zsolt Béla: „Irodalmi Levele”, Színházi Élet, XXIII. évf. 23. sz., 1933. máj. 28 – jún. 3., 50–51. [műfaj: esszé; annotáció: KD említésével.]

42


Szép Ernő: „Irodalmi Levele”, Színházi Élet, XXIII. évf. 28. sz., 1933. júl. 2–8.., 34– 35. [Műfaj: esszé; idézet: „Szívesen beszélek az olvasásomról. […] Vasárnap bekaptam megint egy marék japán verset a Pesti Hírlapból, Kosztolányi Dezső adta. […] Kosztolányi-faló vagyok.”]

•

Egyed Zoltán: „Semmeringi kalendárium vagy Egy hét története a hegyek között”, Színházi Élet, XXIII. évf. 36. sz., 1933. aug. 27 – szept. 2., 18–19. [Műfaj: tudósítás; idézet: „Hegyek, hotelek, magyarok: ez a Semmering az idén. […] Kosztolányi Dezsőnek igaza van: nemcsak a tenger szép, a hegyek is meg tudják kedveltetni magukat.”]

•

Karinthy Frigyes: „Esti Kornél, a költő – Kosztolányi Dezső, az ember. Beszélgetés a Logody utcában”, Színházi Élet, XXIII. évf. 38. sz., 1933. szept. 10–16., 34–36. [Idézet: „Esti Kornél könyve minap jelent csak meg s még orrunkban és ínyünkben kísért a költészet tarka és exotikus virágaiból nemesen tiszta prózává szűrt egyszerű, mégis rafinált illat, ami lapjai közül árad.”; annotáció: KD családtagjait és Kartinthyt ábrázoló fényképekkel.”]

1934.

•

[Szerző nélkül]: „Jó könyvek fillérekért a Színházi Élet Boltjában”, Színházi Élet, XXIV. évf. 12. sz., 1934. márc. 11–17., 152. [Annotáció: a Modern Könyvtár ajánlatai között megtaláljuk KD Béla, a buta című művét is.]

•

Karinthy Frigyes: „Husvéti ajándék. Másszóval: Budapesten olcsóbb lett a tojás”, Színházi Élet, XXIV. évf. 15. sz., 1934. ápr. 1–7., 27. [Műfaj: humoreszk; annotáció: humoros összeállítás arról, kinek milyen húsvéti ajándék járna, többek között KD említésével.]

•

Kellér Andor: „Lélekvándorlás”, Színházi Élet, XXIV. évf. 15. sz., 1934. ápr. 1–7., 56– 58. [Műfaj: humoreszk; idézet: „Kosztolányi Dezső már háromezer évvel ezelőtt is nemes, magányos madár volt, mint most, amikor költészetének elefántcsonttornyába húzódik vissza. Ő volt a kócsag (herodias alba).”]

•

Márai Sándor: „Irodalmi csevegés”, Színházi Élet, XXIV. évf. 17. sz., 1934. ápr. 15– 21., 74–75. [Rovat: Irodalmi élet; idézet: „Műhelytitkokról szeretnék olvasni e rovatban; úgy hallom, Kosztolányi új regényt ír”.]

•

–: „Ami a lexikonból kimaradt”, Színházi Élet, XXIV. évf. 24. sz., 1934. júl. 3–9., 74. [Annotáció: humoros összeállítás híres írókról, többek között KD-ről.]

•

Karinthy Frigyes: „Parnassus a Beketowban. A szellem artistái az artistaszellem szinterén”, Színházi Élet, XXIV. évf. 26. sz., 1934. jún. 17–23., 33–35. [Műfaj: humoreszk; idézet: „KOSZTOLÁNYI DEZSŐNEK, a ragyogó stílművésznek, a légtornász nyaktörő szerepét szántam, abban a biztos tudatban, hogy bravurosan fogja megoldani a legnehezebb mutatványokat, a tőle megszokott eleganciával.”]

•

[Szerző nélkül]: „Bajusz”, Színházi Élet, XXIV. évf. 26. sz., 1934. jún. 17–23., 33–35. [Annotáció: számos író fényképe odarajzolt bajusszal, KD-é „pörge bajusszal”.]

•

Réti Sándor: „Jubilál a halandzsa”, Színházi Élet, XXIV. évf. 27. sz., 1934. jún. 24– 43

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák 30., 60–61. [Műfaj: interjú; annotáció: a Lachs Lajossal (a halandzsa feltalálójával) készített interjúban KD neve egy anekdotában és mint a Halandzsaszövetség egykori tagja szerepel.] •

Karinthy Frigyes: „Művészeti Tanács. És ami kimaradt belőle”, Színházi Élet, XXIV. évf. 40. sz., 1934. szept. 23–29., 30–31. [Műfaj: glossza; idézet: „Ahogy ismerem őket, előre sejtem, ki mit tanácsol majd. […] Kosztolányi Dezső, mint nyelvtisztító, hogy a »tanács« szót egyáltalán ne használjam, mert nyelvújítási korcsszülött, ehelyett, mint közíró, használjam az általa készített »ajóka« kifejezést (ebből képezve: ajánlat és mondóka), ilyen módon, hogy »remek ajókát kaptam« és »adok neked egy jó ajókát«.”]

•

Hermann Lipót: „Így festenétek ti…”, Színházi Élet, XXIV. évf. 53. sz., 1934. dec. 23–29., 135. [műfaj: karcolat; első sor/mondat: „Kosztolányi Dezső »Csendélet«-e tulajdonképpen véres persziflázs a háttérben égő Róma rajzával. De lázadó világszemléletét lehalkítja plasztikus formaérzéke és a dolgok lényegébe való tiszta látása.”; annotáció: humoros összeállítás arról, hogy melyik híres személyiség hogyan festene.]

1935.

•

Mann, Thomas: „Az ötvenéves költő”, Színházi Élet, XXV. évf. 6. sz., 1935. febr. 3–9. [Annotáció: Thomas Mann KD 50. születésnapja alkalmából, KD és Thomas Mann közös portréjával. A cikk állítólag apokrif, valójában Tábori Pál állította össze.]

•

[Szerző nélkül]: „Maga csak tudja”, Színházi Élet, XXV. évf. 17. sz., 1935. ápr. 21– 27., 24–27. [Idézet: „– Kosztolányi Dezső? – Ő már mindent megvallott »A szegény kisgyermek panaszai«-ban. Utólag annyit tesz hozzá, hogy éktelenül rossz kölyök volt. »Elviselhetetlen gyötrelem egy ötéves költő a környezetének – mondja – s hogy milyen egy ötvenéves költő, azt mai környezetem tudná megmondani.”; annotáció: irodalmi és színházi személyek, köztük röviden KD gyermekkoráról, KD gyermekkori fényképével.]

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Összegyüjtött költeményei. Kötve 4. 80”, Színházi Élet, XXV. évf. 22. sz., 1935. máj. 26 – jún. 2., III. [a 95. és 97. oldalak közötti mellékletben] [Műfaj: könyvajánló.]

•

[Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Színházi Élet, XXV. évf. 42. sz., 1935. okt. 13–19., 22. [Idézet: „Romeo és Julia szereposztása a rádióban. Németh Antal rendezésében 18ikán mutatja be a Studió a Romeo és Juliát, Kosztolányi Dezső új fordításában, csupa fiatal szereplővel.”]

•

Kálmán Jenő: „Helyszíni közvetítés a Színházi Élet szerkesztőségéből”, Színházi Élet, XXV. évf. 43. sz., 1935. okt. 20–26., 74–78. [Idézet: „A cikket a feleségénél kell megrendelni, ő veszi fel a honoráriumot is. Mindig zöld tintával ír, apró, egészen apró betűkkel. Néha egy szót tízszer is kihúz, mindig új kifejezést keres és amikor megtalálja, más színű – piros – tintával írja be.”]

1936.

•

Nagy Endre: „Mi van Kosztolányival?”, Színházi Élet, XXVI. évf. 21. sz., 1936. máj. 17–23., 21. 44


•

[Szerző nélkül]: „Kivel fog társalogni Valéry?”, Színházi Élet, XXVI. évf. 22. sz., 1936. máj. 24–30. [Rovat: Irodalmi élet hírei; annotáció: a címben jelzett kérdéssel kapcsolatban hangzik el KD neve: „Ha ilyen minőségben jön, akkor kikerülhetetlenül Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső stb. társaságába kerül.”]

•

[Nagy Endre]: „Nagy Endre irodalmi konferansza”, Színházi Élet, XXVI. évf. 40. sz., 1936. szept. 27 – okt. 3., 53. [Annotáció: az irodalmi „ragályossággal” kapcsolatban a következő részlet: „Kosztolányi Dezső gondozottabb, kerekdedebb író, mint Móricz Zsigmond és mégis, Móricz Zsigmond ragályos, Kosztolányi nem.”]

•

Somlyó Zoltán: „Igy megy el a Költő…”, Színházi Élet, XXVI. évf. 46. sz., 1936. nov. 8–14., 13. [Műfaj: vers; annotáció: költemény KD emlékére.]

Színházi Hét 1910.

•

[Szerző nélkül]: „A szeleburdi. A darabot írta Moliére, ford. Kosztolányi Dezső”, Színházi Hét, I. évf. 7. sz., 1910. dec. 11., 22. [Annotáció: a Nemzeti Színház színlapja, rövid leírással; Változatlan formában jelenik meg: I. évf. 8. sz., 1910. dec. 18.,19.; I. évf. 9. sz., 1910. dec. 25., 27.; II. évf. 1. sz., 1911. jan. 1., 19.]

•

[Szerző nélkül]: „A szeleburdi” és „Elektra”, Színházi Hét, I. évf. 8. sz., 1910. december 18–25., 6. [Annotáció: KD-nek mint fordítónak (Molière: A szeleburdi) az említésével.]

1911.

•

[Szerző nélkül]: „Vízkereszt. Egy konzervativ kritika ötven esztendő mulva”, Színházi Hét, II. évf. 15. sz., 1911. ápr. 9., 2–4. [Annotáció: KD-t is említik a fiktív visszaemlékezésben.]

•

[Szerző nélkül]: „III. Kosztolányi Dezső”, Színházi Hét, II. évf. 28. sz., 1911. szeptember 23–30., 11–12. [Rovat: Kritikusok; műfaj: portré; annotáció: portrésorozat részeként, Major Henrik KD-ről készített karikatúrájával.]

1913.

•

[Szerző nélkül]: „Utazás a »Mérföldkövek« sikere körül.”, Színházi Hét, II. évf. 44. sz., 1913. december 28 – 1914. január 4., 17–21. [Annotáció: Edward Konblauch és Arnold Bennet darabjáról, melyet KD fordított.]

•

[Szerző nélkül]: „Góth rendez”, Színházi Hét, II. évf. 44. sz., 1913. december 28. – 1914. január 4., 22. [Annotáció: a cikk mellett fénykép KD-ről, képaláírás: „Kosztolányi Dezső, a „Mérföldkövek” forditója”.]

•

[Szerző nélkül]: „Kritikusok.”, Színházi Hét, II. évf. 35. sz., 1913. október 25. – november 1., 6. [Rovat: Kritikusok; műfaj: verses portré; annotáció: verses portrésorozat részeként, Major Henrik KD-ről készített karikatúrájával.]

•

[Szerző nélkül]: „Mérföldkövek. A Vigszinház szombati premierje”, Színházi Hét, II. évf. 41. sz., 1913. december 7–14, 9–10. [Műfaj: tudósítás; annotáció: KD-nek mint a 45

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák darab fordítójának említésével.] •

[Szerző nélkül]: „Mérföldkövek. Írták Knoblauch Edward és Bennet Arnold, ford. Kosztolányi Dezső” Színházi Élet, II. évf. 41. sz., 1913. dec. 7., 28. [Annotáció: a Vígszínház színlapja, rövid leírással. Változatlan formában jelenik meg: II. évf. 42. sz., 1913. dec. 14., 26.; II. évf. 44. sz., 1913. dec. 28., 30.]

Tolnai Világlapja 1910.

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, X. évf. 52. sz., 1910. dec. 25., 30–38. [Annotáció: KD-t ábrázoló karikatúra mellé írt szöveg: „soványnak néz ki, pedig a költészet muzsája jó koszton tartotta. Ő maga is tart kosztosokat a magyar olvasók képében, a kik verseit és prózamüveit is csemegének tartják.”]

1930.

•

[Szerző nélkül]: „A stúdió”, Tolnai Világlapja, XXXII. évf. 21. sz., 1930. máj. 21., 53. [Rovat: heti rádióműsor; műfaj: hír; idézet „Kosztolányi Dezső: Jóság és Gyilkosság című novelláit olvasta fel. Mindkettő az emberi lélek mélyén szántott. Fonákságok és ösztönös jóságok művészi megcsillogtatása volt a két remekbeszabott novella.”]

1931.

•

[Szerző nélkül]: „Áprilisi tréfák”, Tolnai Világlapja, XXXIII. évf. 14. sz., 1931. ápr. 1., 44–45. [Idézet: „Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezsőt tréfálta meg pár évvel ezelőtt április elsején.”]

1933.

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Esti Kornél”, Tolnai Világlapja, XXXV. évf. 24. sz., 1933. jún. 7., 41. [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió.]

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Bölcsőtől a koporsóig”, Tolnai Világlapja, XXXV. évf. 48. sz., 1933. nov. 22., 33. [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió.]

1935.

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső összegyűjtött költeményei”, Tolnai Világlapja, XXXVII. évf. 23. sz., 1935. jún. 5., 53. [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió.]

•

[Szerző nélkül]: „A mi büszkeségeink. Kosztolányi Dezső. Címképünkhöz”, Tolnai Világlapja, XXXVII. évf. 27. sz., 1935. júl. 3., 41. [Műfaj: portré.]

•

Tápay-Szabó László dr egyetemi rk. tanár: „A szegény kis gyermek. Nekrológ”, Tolnai Világlapja, XXXVIII. évf. 47. sz., 1936. nov. 14., 17. [Műfaj: nekrológ.]

Tükör 1934.

•

Majthényi György: „Kezek, sorsok”, Tükör, II. évf. 3. sz., 1934. márc., 3–7. [Annotáció: többek között KD kezéből kiolvasható tulajdonságokról, Faludi Sándor felvételeivel.]

46


•

Halász Gábor: „Kosztolányi Dezső. A Mikes Kelemen Akadémiának”, Tükör, IV. évf. 12. sz., 1936. dec., 873–874. [Műfaj: nekrológ.]

Tűzhely 1933.

•

[Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Tűzhely, II. évf. 5. sz., 1933. márc. 1., 23. [Annotáció: szerkesztőségi közlés a Szülők Iskolájának legközelebbi előadásairól, március 14-én KD tart előadást az Az olvasmány nevelőhatása címmel.”]

•

K[ertész]. E[rzsébet].: „Kosztolányi: Bölcsőtől a koporsóig”, Tűzhely, II. évf. 23. sz., 1933. dec. 1., 8. [Rovat: Olvasmányaim; műfaj: recenzió.]

Új Magazin 1932.

•

[Szerző nélkül]: „[Az Uj Magazin bemutatja…]”, Új Magazin, XXXII. évf., 1932. nov., 9. [Annotáció: annak apropóján, hogy KD-t a francia becsületrenddel tüntették ki. A cikk mellett KD portréfotójával.]

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Alakok. Danubia kiadás”, Új Magazin, XXXII. évf., 1932. nov., 25. [Rovat: Jegyzetek Könyvekről; műfaj: ismertető.]

•

Ollé –: „Karinthy Frigyes: Még mindig így irtok ti...”, Új Magazin, XXXII. évf., 1932. nov., 25. [Műfaj: ismertető; idézet: „Helyesen mutat rá Kosztolányi Dezső előszavában »a mai általános anyagi és szellemi inség idejére«”.]

Új Magyar Szemle 1920.

•

Dóczy Jenő: „Kosztolányi mint elbeszélő”, Új Magyar Szemle, I. évf. 1. sz., 1920. nov., 70–76. [Műfaj: tanulmány.]

Ünnep 1935.

•

[Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Ünnep, II. évf. 2. sz., jan. 6., [belső borító]. [Annotáció: „Kik írját az Ünnepet? Magyar írók: Babits Mihály, […] Kosztolányi Dezső, […]”.]

•

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső az Ünnep színházi kritikusa”, Ünnep, II. évf. 4. sz., 1935. jan. 16., 41. [Annotáció: értesítés arról, hogy KD elvállalta, hogy színikritikákat közöl az Ünnep hasábjain.]

•

[Szerző nélkül]: „Írók és színészek adnak autogrammot az ÜNNEP pavilonjában a Nemzetközi Vásáron”, Ünnep, II. évf. 20. sz., 1935. máj. 8., 21. [Annotáció: „A tavaszi vásáron általános feltűnést keltett az Ünnep művészi tervezésű pavilonja, amely előtt állandóan nagy tömegek várják, hogy sor kerüljön rájuk.”; a dedikáló írók

47

www.kosztolanyioldal.hu – források/kéziratos bibliográfiák között felsorolva KD.] •

Palásti László: „Menjünk a szabad természet ölébe! Hogyan írnák: Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Szomory Dezső, Hegedűs Lóránt és Szép Ernő”, Ünnep, II. évf. 21. sz., 1935. máj. 15., 19. [Annotáció: humoros összeállítás a címben jelzett személyek fiktív szövegeiből; a cikk végén: „Konferálta: Palásti László.”]

•

Tamás István: „Az ötvenéves költő. Kosztolányi Dezső összes versei”, Ünnep, II. évf. 25. sz., 1935. jún. 12., 5. [Műfaj: kritika.]

•

Kálmán László: „[Örömmel közöljük…]”, Ünnep, II. évf. 49. sz., 1935. nov. 28., 35., [Rovat: Képes színházi híradó; műfaj: hír; első sor/mondat: „Örömmel közöljük olvasóinkkal, hogy a legelőkelőbb tollú magyar író, az Ünnep olvasóinak kedvence: Kosztolányi Dezső – színművet ír.”; annotáció: a cikk mellett „Kosztolányi Dezső” képaláírással fénykép (Halmi felvétele).]

•

Dénes Zsófia: „Kosztolányi”, Ünnep, III. évf. 46. sz., 1936. nov. 13., 1945. [Műfaj: nekrológ.]

48

VONATKOZÓ IRODALOM. KOSZTOLÁNYI-FORRÁSJEGYZÉK 3

Recommend Documents