Vizuális segédlet az Elektrotechnika II. laboratóriumi mérési gyakorlataihoz
2007.
dr. Kloknicer Imre laborvezet
2
Tartalom 1. Bevezetés 2. Mérések 2.1 1. sz. mérés (dióda, Zener dióda) 2.2 2. sz. mérés (tranzisztor jelleggörbe, munka-egyenes) 2.3 3. sz. mérés (tranzisztoros logikai kapcsolások, bistabil multivibrátor) 2.4 4. sz. mérés (négypólus) 2.5 5. sz. mérés (m veleti er sít ) 2.6 6. sz. mérés (optikai csatoló, feszültségszint kijelz , astabil multivibrátor, tirisztoros egyenirányító) 2.7 7. sz. mérés (mágneskapcsolók) 3. Befejezés
3
1. Bevezetés A segédlet célja, hogy a hallgató ne a mérésen lássa meg el ször a mérend panelt és a rajta elhelyezett alkatrészeket. Szorosan illeszkedik a hallgatók felkészülését segít és irányt mutató Kloknicer (szerk.): Elektrotechnika laboratóriumi gyakorlatok cím jegyzethez. A jegyzetben a méréseknél többnyire két kapcsolási rajz szerepel. Az egyik a hagyományos elvi kapcsolás, míg a másik a panel nyomvonalát követ kapcsolás, amely természetesen ugyanaz, de didaktikusabban követhet . Ez utóbbira fogunk hivatkozni, mert így felismerhet bbnek fog t nni a megvalósítandó huzalozás. Ennek a segédletnek közzé tételét sürgette az a tény is, hogy a panelek nagy részét kicseréltük a jegyzet írásával nagyjából egy id ben. Az új paneleknél érvényesült az a koncepció, hogy az alkatrészek láthatók legyenek, a panel fels részén szerepeljenek. Az összeköttetéseket vagy jelöltük, vagy fizikailag is láthatóvá tettük. Úgy gondoljuk, hogy jobban áttekinthet mér panelokat hoztunk létre.
4
2. Mérések Feltüntetjük a mérés pontos címét és azt az ábra számot az idézet jegyzetb l, mellyel a panel fényképét össze kell vetni. Egy kis el zetes:
1. ábra
5
2.1 1. sz. mérés (dióda, Zener dióda) 4.5 Félvezet dióda jelleggörbéjének felvétele (4.5-3. ábra)
2. ábra
6
A 4.5-3. és a 2. ábra összevetéséb l jól látható, hogy hova kell kötni a m szereket és a 3. ábrán látható potenciómétert.
3. ábra (A 10 k érték potencióméter 3,3 k érték re lett cserélve.) Bekötésére az alsó három banán hüvely szolgál, melyekb l a középs a csúszka. Ezt a 4. ábra jól szemlélteti.
7
4. ábra
8
4.6 Zener dióda jelleggörbéjének felvétele és alkalmazása feszültség stabilizátorként (4.6-2., 4.6-4 ábrák)
5. ábra Jól látható felül az el tét ellenállás, alul a terhel ellenállások és a meglév összeköttetések.
9
2.2 2. sz. mérés (tranzisztor jelleggörbe, munka-egyenes) 4.7 Tranzisztor I C U CE jelleggörbéjének mérése (4.7-2. ábra)
6. ábra A fels sín a pozitív, az alsó a nulla. Helyes bekötés esetén a piros és a zöld LED világít. Jól azonosíthatók a m szerek bekötésének dugaljaik. Láthatóan kerültük a keresztlyukas banándugó csatlakozásokat. Balról a 3., 4. ábrán látható 3,3 k érték , míg jobbról a 7. ábra szerinti 1 k érték potencióméter csatlakozik.
10
7. ábra Itt viszonylag egyértelm a bekötés, de azért megmutatjuk a 8. ábrán, hogy a csúszka itt is a középs banán hüvely.
11
8. ábra
12
4.8 Tranzisztor munka-egyenesének felvétele lineáris és nem lineáris kollektor ellenállás ( RC ) esetén (4.8-2. ábra)
9. ábra Ennél a mérésnél a több funkciós panelnek csak a jobb oldali részét használjuk. A kollektor áramot mér ampermér vel vagy a lineáris ellenállást vagy a nem lineárist, azaz az izzót iktatjuk be. A bázis áramot a 3., 4. ábrán látható 3,3 k érték potencióméterrel tudjuk beállítani.
13
2.3 3. sz. mérés (tranzisztoros logikai kapcsolások, bistabil multivibrátor) 4.9 Tranzisztoros logikai kapcsolások (4.9-2, 4.9-4, 4.9-6 ábra), bistabil multivibrátor (4.9-8 ábra) El ször a 9. ábrán látható panelnek csak a jobb oldalát használjuk, mert a NEGÁCIÓ, a VAGY valamint az ÉS logikai kapcsoláshoz elegend egy mechanikus kapcsoló és egy izzó. A bistabil multivibrátor felépítésére már az egész panelt igénybe vesszük. Helyes kötési stratégia esetén a keresztlyukas csatlakozások nagy része mell zhet . Figyeljünk a panelon bejelölt meglév létesítend összeköttetések létrehozására!
és a jegyzet ábráján feltüntetett
