Hobbim az elektrotechnika

Alapítva: 1908

A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

m i b b o H a k i n h c e t o r t k e l e z

a

!

Készülj

Eltorzult szimmetria, avagy az ellenállás melankóliája három-fázisú rendszerekben Rendszerszintű szabályozási tartalékok beszerzése a magyar villamosenergia-rendszerben Egy háromszintes családi ház automatizálása Teletask micros+ épületautomatikai rendszerrel Magyar részvétel a nemzetközi IEC TC 34 Lámpák és Tartozékaik Szabványosító Bizottságban

Újra meghirdetjük a pályázatot

E-Learning rendszer használata az Óbudai Egyetemen

Hobbid része az elektrotechnika, vagy te magad tetted részévé? Küldd el számunkra saját fejlesztésű, az elektrotechnika lehetőségeit felhasználó munkád ismertetését, amely még élvezetesebbé tette számodra hobbidat. Támogatóink:

Kiemelkedően sikeres évet zárt a Paksi Atomerőmű Zrt. Dr. Simonyi Károly emlékezetére

Részleteket, információk, határidők: http://www.mee.hu/hu/fiataloknak/hobbim

105. évfolyam

2 0 1 2 /02

www.mee.hu

2012_02.qxd:2007-14.qxd

2/9/12

1:35 PM

Page 1

KÁBEL NYOMVONALKÖVETÔ ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI RENDSZEREKHEZ LINE TRACER MI 2093 � feszültség alatt lévô és feszültségmentes vonalakra � kis-, és törpefeszültségû vezetékek követése � szakadások és zárlathelyek keresése � rejtett csatlakozások, elfelejtett vezetékek keresése � biztosítók és áramkörök azonosítása � széles érzékenységi tartomány � 40-200 cm hatótávolság

k lete ész on r , ió ap Akc honl a

HÔKAMERA FELÜLVIZSGÁLATHOZ, HIBAKERESÉSHEZ MIKROSHOT B � 160x120 pixel felbontás � –20…+100 °C méréstartomány � valós- és hôfénykép készítése egyidôben � automatikus méréshatár- és skálaállítás � hômérsékleti figyelmeztetések � MAX/MIN hômérsékleti pontok keresése � elemzô szoftver, USB kapcsolat, SD kártya � egyszerû használat, kompakt kivitel Akc ió a h , részl onl apo etek n

HÁLÓZATI ANALIZÁTOROK C.A 8335

� feszültség, áram, teljesítményjellemzôk mérése nagy felbontással � tranziensek, felharmonikusok, induló áramok megfigyelése � jelalakok megfigyelése, mentése � 4 csatorna (nullavezetô áram mérése is) � hosszú idejû adatgyûjtés � választható lakatfogó adapterek (5 mA… 6500 A) � DC hálózatok mérési lehetôsége

Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dervarics Attila, Günthner Attila, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács András, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András Szerkesztőségi titkár: Szelenszky Anna Témafelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Oktatás: Dr. Szandtner Károly Lapszemle: Szepessy Sándor Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: 788-0520 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-41 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

hungaria · AUDI C+D Automatika · obo bettermannKft. kft. ·

Tartalomjegyzék 2012/02

CONTENTS 02/2012

Günthner Attila: Beköszöntő ....................................... 4

Attila Günthner: Greetings

ENERGETIKA

ENERGETICS

Novák Balázs: Eltorzult szimmetria, avagy az ellenállás melankóliája három-fázisú rendszerekben ........................................ 5

Balázs Novák: Distorted symmetry, or the melancholy of resistance in three-phase systems

Kiss Evelin: Rendszerszintű szabályozási tartalékok beszerzése a magyar villamosenergia-rendszerben . ..................................... 9

Evelin Kiss: Procurement of P-f control reserves in the Hungarian Power System

AUTOMATIZÁLÁS

AUTOMATIONS

Gede Imre: Egy háromszintes családi ház automatizálása Teletask micros+ épületautomatikai rendszerrel . ................................... 12

Imre Gede: A three-level house automation by Teletask micros+ building automation system

NYELVMŰVELÉS ................................................................. 14

CULTIVATION OF OUR LANGUAGE

OKTATÁS

EDUCATION

Hegyesi Franciska: E-Learning rendszer használata az Óbudai Egyetemen . ............................. 15

Franciska Hegyesi: The use of E-Learning system on the Óbuda University

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

LIGHTING TECHNICS

Kosák Gábor: Magyar részvétel a nemzetközi IEC TC 34 Lámpák és Tartozékaik Szabványosító Bizottságban ....................................................................... 19

Gábor Kosák: Hungarian participation in the International Standardization Committee IEC TC 34 „Lamps and related equipment”

SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

PROFESSIONAL REGULATIONS

Arató Csaba: MEE Jogszabályfigyelő 2012/1 Néhány új, műszaki tartalmú jogszabály . ................ 21

Csaba Arató: MEE rule observer 1/2012 – Several new legal rules with technical content

TECHNIKATÖRTÉNET

HISTORY of TECHNOLOGY

Dr. Gergely György: Dr. Simonyi Károly emlékezetére . ............................... 23

Dr. György Gergely: To remember Dr. Károly Simonyi

Tóth Éva: Simonyi Károly szoboravatás .................... 23

Éva Tóth: Raising the statue of Károly Simonyi

Dr. Kiss László Iván: Aki a távolból is tanított minket . ................................. 24

Dr. László Iván Kiss: Those who thought us far away

HÍREK

NEWS

Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból ........................................... 26

Dr. János Bencze: News from the world of Energetic

Tóth Éva: Kiemelkedően sikeres évet zárt a Paksi Atomerőmű Zrt. ................................................. 28

Éva Tóth: Paks Atomic Power Plants after a successful year

A Masat-1 útra kész! ......................................................... 28

The Masat-1 is ready to start!

A megújult Margit híd régi fényében tündököl! .............................................................................. 29

The renewed Margaret Bridge is in her original brightness

Mayer György: Csökkenő reaktorszám, növekvő teljesítmény ...................................................... 30

György Mayer: Decreasing number of reactors more power

Geometrtia hír .................................................................... 11

Geometria news 30

EGYESÜLETI ÉLET

SOCIETY ACTIVITIES

Fehér Miklós – Váradi Zoltán: A bőnyi szélerőmű park megtekintése ..................... 31

Miklós Fehér – Zoltán Váradi: Visit in Böny to see the new wind-turbine park

Orlay Imre: A MEE Miskolci Szervezete az ÉMAKO és a PROLAN Zrt. közös . ........................... 32 szakmai napja

Imre Orlay: Professional day was held by the MEE Miskolc Organisation together with ÉMAKO and PROLAN SC.

NEKRLÓG .............................................................................. 33

OBITURY

SZEMLE ................................................................................. 34

REVIEW

Dr. Bencze János: Japánban mégis tovább működhetnek az atomerőművek . .............................. 34

Dr. János Bencze: The atomic power plants remain in service in Japan

Tisztelt Olvasó, kedves MEE-tagtársunk! Maradj talpon! Tavaly év végén indult egy vadonatúj televíziós vetélkedő, a „Maradj talpon!”, amelyet a következő sorokkal harangoztak be: „Az 50 perces program rendkívül gyors tempót ígér: annak van esélye győzni, aki jobban tud koncentrálni, és bírja idegekkel a feszültséget… Elég egyetlen hiba, tévedés, pillanatnyi rövidzárlat, és nemcsak mindent elveszít a versenyző, hanem még a föld is megnyílik a lába alatt…” Úgy gondolom, hogy a fenti sorok jól jellemzik a gazdasági szereplők idei évre várható viselkedését. Egyre több cég vezetőjétől hallom, hogy ezt az évet valahogy túl kell élni, azaz talpon kell maradni. Amikor Tóth Péterné főszerkesztő asszony felkért, hogy az Elektrotechnika mostani számának beköszöntőjét írjam meg, déjà vu érzésem volt. A 2009. évi februári szám főtitkári beköszöntőjének bevezető gondolatait szeretném felidézni, miszerint „Ha felmérést készítenénk arról, Mit vár Ön 2009-ben? - nem kétséges az eredmény: semmi jóra nem számíthatunk, egyre mélyülő válság elé nézünk. Válság az üzleti szektorban, válság előjelei az energiabiztonságban. Naponta ömlenek hírek a megszorító intézkedésekről, kapacitáscsökkentésről, és termelés-visszafogásról. A jövőt építő szellemi és anyagi befektetésekről csak elvétve hallhatunk.” A különbség az, hogy akkor az energia-iparágat nem érte el a gazdasági válság, a mostani megszorítások viszont jelentősen begyűrűztek oda is, amelyet most már egyesületünk közvetlenül is megérez. A támogatói források várható csökkenésén túl tovább nehezíti helyzetünket a megváltozott törvényi háttér. Idén három olyan törvénycsoportot is megváltoztattak, amely negatív hatással van gazdálkodásunkra: • Civil szervezetekre vonatkozó törvények az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról. • Szakképzési hozzájárulásról szóló törvény változása nem teszi lehetővé a munkáltatóknak saját dolgozóik képzésére fordított költségek elszámolhatóságát a szakképzési hozzájárulás terhére, amely a felnőttképzéseink iránti kereslet csökkenését vonhatja maga után. • Érvényét veszti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról (KTIA) szóló tv. 4. § (3) bekezdése, ami azt jelenti, hogy a vállalatok a továbbiakban innovációs járulékukból nem írhatják le a saját innovációs tevékenységük, illetve a nonprofit vagy költségvetési kutatóhelyeknél megrendelt K+F projektek költségét. Ezáltal a MEE-t megfosztották az elmúlt 5 évben tudatosan felépített K+F tevékenységéből fakadó forrásaitól. A fenti negatív hatásokat figyelembe véve a MEE 2012-es forrás- és költségterve -4 M Ft eredményt mutat. Egyesületünk stabil gazdálkodását biztosító forrásokat egy négylábú asztalhoz szoktam hasonlítani, amely lábak a következők: 1. rendezvényszervezés, 2. tagdíjak (magánszemélyek és pártoló tagok tagdíjai), 3. oktatás, 4. K+F tevékenység. A talpon maradás egy stabil, négylábú asztal tetején nem igényel zsonglőri képességeket. A négy lábból egyet (K+F) eltávolítottak, egyet (szakképzési hozzájárulás) pedig meggyengítettek. Látva az alakuló

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

kedvezőtlen körülményeket, 2011 második felében elkészítettünk egy oktatási kérdőívet, amelynek kiértékelése egyértelmű visszaigazolást adott arról, hogy megfelelő központi koordinációval valóban országos szintű oktatóbázissá fejlődhetünk. Az új oktatási stratégiánk elkészült. Meggyőződésünk, hogy a MEE oktatási potenciálja nagy lehetőségeket hordoz magában, azonban az erre irányuló törekvéseink a szervezet egészének aktív részvételét igénylik. Az idei év nagy kihívása számunkra, hogy a meggyengült lábat megerősítsük, és megfelelő súlypontáthelyezéssel továbbra is egy stabil, most már háromlábú asztal tetejére álljunk. Természetesen nyitottnak kell lennünk, és figyelemmel kell kísérnünk azokat a további lehetőségeket is, amelyek az eltávolított láb pótlását szolgálhatják. Fontos azonban tudni, hogy a fenti sorok nem a pesszimizmusunkat kívánja sugalni, hanem egy reális helyzetértékelésről számol be. Pontosan fel kell mérnünk azokat az akadályokat, amelyek az út során várnak ránk. Ha nem váratlanul érnek bennünket, akkor nagyobb eséllyel tudjuk leküzdeni azokat. Ide kívánkozik a fentiekben már idézett beköszöntőből még egy gondolat: „válságot csak okos tervezéssel, tenni akarással és szorgalmas munkával lehet leküzdeni”. A MEE illetékes szervezetei ennek a gondolatnak a szellemében jártak el, amikor megtervezték és elfogadták a MEE 2012 évi programját, amely jóval túlszárnyalja az elmúlt évek sűrű programjait. Ajánlom minden tagtársunknak, hogy látogassa folyamatosan honlapunkat, ahol rendezvényeinkről friss információkat olvashat. Annak érdekében, hogy figyelmét folyamatosan fenntartsuk, hamarosan elindítjuk elektronikus hírlevelünket, amely azt a célt szolgálja, hogy Ön semmilyen fontos információról ne maradjon le. A teljesség igénye nélkül hadd emeljem ki az előttünk álló „Okos hálózatok, Okos mérések” konferenciánkat, amely március 21-én kerül megrendezésre a Syma rendezvénycsarnokban a Magyarregula keretein belül. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület szakmai nap sorozatot indít „Az elosztó hálózati minőség aktuális kérdései” címmel. Az első, a tavaszi országos szintű konferenciánk a fák okozta hálózati zavarok csökkentésével fog foglakozni. Nyáron Budapesten kerül megrendezésre a „PAC WORLD CONFERENCE 2012” melynek szervezésében mi is szerepet vállaltunk. Megkezdődött az 59. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás előkészítése, amely idén szeptember 5 - 7. között kerül megrendezésre a Budapest Kongresszusi Központban. A hely adottságaiból fakadóan idén nagyobb kiállítói és konferencia hellyel gazdálkodhatunk, amely nagy kihívást jelent, de örömmel állunk elébe. Az egyesület működését elődeink biztos alapokra építették, amelyet nagyon erős kapcsolati tőke erősít. Számtalanszor bizonyította már, hogy szakszerű karbantartás mellett képes extrém körülmények között is TALPON MARADNI, köszönhetően politikai és gazdasági függetlenségének. Kedves Tagtársunk, engedje meg, hogy megragadjam az időszerű alkalmat, és felhívjam figyelmét a személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásából származó lehetőségre, amelyen keresztül egy-egy rögzítő csavarral Ön is hozzájárulhat közös asztalunk stabilitásához. Innen is arra kérjük Önt, hogy amennyiben nem elkötelezett, illetve eddig nem rendelkezett SZJA 1%-ról, idén támogassa a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet, hogy ebben a gazdasági szempontból nehéz időszakban is stabil lábakon állva, kellőképpen tudja ellátni küldetésében megfogalmazott közhasznú feladatait. Idén 112 éves a MEE. Erről a számról eszembe jut egy asszociáció: 112 a segélyhívó szám

Günthner Attila irodavezető

energetika Energetika

ENERGETIKA energetika Novák Balázs

Eltorzult szimmetria, avagy az ellenállás melankóliája háromfázisú rendszerekben A cikk az áramsűrűség eloszlásának szimmetriáját elemzi háromfázisú rendszerek vízszintes síkban, szimmetrikusan elhelyezett, szimmetrikus áramrendszerrel terhelt fázisvezetőiben. Kimutatja, hogy mind a terhelés, mind pedig az elrendezés szimmetriájának ellenére, a gyakorlati esetek többségében az áramsűrűség eloszlása mégsem szimmetrikus. Ez a tény még szakmai körökben sem mindenki számára teljesen elfogadott, ezért a bizonyítás a numerikus számítási módszerek és a számszerű levezetések kerekítési hibáit kizáró, egyszerű fizikai megfontolásokon alapul. The paper investigates the symmetry of current density distribution in the conductors of three-phase systems arranged in horizontal spatial symmetry and excited by symmetrical three-phase currents. It shows that instead of the symmetry of both the current system and the geometric configuration, the current density distribution is not symmetric in most of the practical cases. Sometimes, even professional people doubt this fact, blaming the computational errors for the asymmetry. Therefore the discussion here avoids any numerical calculations which have the possibility of rounding errors.

1. Bevezetés Az alábbi cikk megírásához egy PhD védés adta a lendületet, amelyen parázs vita alakult ki arról, hogy szimmetrikus-e az áramsűrűség-eloszlás síkban szimmetrikusan elrendezett, három gyűjtősínben, ha azokat szimmetrikus, háromfázisú áramrendszer terheli. A kérdést már korábban is többször nekem szegezték, sőt a védés óta is volt már alkalmam vele szembesülni. A probléma legtöbbször olyan formában kerül szóba, hogy ha aszimmetrikus az eloszlás, akkor mi ennek a magyarázata, nem lehetséges-e azt mindössze számítási pontatlanságra visszavezetni. Az aszimmetria okára nagyon egyszerű, szemléletes magyarázatot próbáltam adni [1]-ben, bár azóta be kellett látnom, hogy az ott közölt okfejtés nem eléggé meggyőző, a szimmetrikus áramsűrűség-eloszlás híveit nem tudja eltántorítani meggyőződésüktől. Eddigi rövid pályafutásom során két véleménnyel találkoztam szakmai körökben. Egyik oldalon állnak azok, akik kétkedve fogadják a jelenség meglétét. Bár ők sem tagadják azt, mégsem fogadják el igazolásként a számítási eredményeket. Ugyanis egy számítás kerekítési hibákkal járhat, továbbá numerikus (pl. végeselem) eljárásokkal a modellek sem garantáltan szimmetrikusak. A másik oldalt azok köre alkotja, akik számtalan hasonló esetet számoltak valamilyen módon. Számukra az aszimmetria magától értetődő, hiszen – egyes kivételektől eltekintve – minden eredmény erre mutat. Egyesek az aszimmetriát a burkolatokra, illetve az azokban folyó áramokra fogják. Azonban ez nem jó magyarázat, hiszen burkolat – vagy bármely, a sínek közelében elhelyezkedő, az árameloszlást esetlegesen torzító vezető – nélkül is általában aszimmetrikus áramsűrűség-eloszlást kapunk, ahogyan azt az 1. ábrán is megfigyelhetjük [2]. A torzult eloszlást nem lehet az áram negatív vagy zérus sorrendű összetevőivel sem magyarázni, mivel a három gyűjtősínre szimmetrikus áramrendszert írunk elő. Ilyenkor az áramkiszorítás jelenségének figyelembevétele nélkül nem is kaphatunk a szimmetrikus eloszlástól eltérő eredményt.

1. ábra Középfeszültségű kapcsolóberendezés cső alakú gyűjtősínjeinek áramsűrűség-eloszlása a külső kerületük mentén (polárdiagramok), keresztmetszetükben (alsó diagramok) és az áramsűrűség-eloszlás a burkolat oldalfalaiban névleges, In=2000 A terhelőáram mellett. A diagramok végeselem-szimulációval készültek [2].* * Az ábra polárdiagramjain a középponttól való távolság a számított értékekkel arányos, míg a pontok szöghelyzete a vezető kerülete mentén egy pontnak a tényleges geometriai helyzetét adja meg. A diagramok elrendezése a sínek elrendezésének felel meg. A 4. ábra is ezt az ábrázolásmódot követi.

Elektrotechnika 2 0 1 2 / 0 2

5

Mégis, mi lehet az oka a szimmetrikus, háromfázisú áramrendszerrel táplált, síkban szimmetrikusan elrendezett, azonos geometriájú gyűjtősínekben kialakuló aszimmetrikus áramsűrűség-eloszlásnak? Lehetséges, hogy tényleg nincs is ilyen, mindössze a számítástechnika ördöge előidézte csalóka illúzió áldozatai vagyunk? Erre próbálok olyan választ adni, amelyben kizárom a lehetőségét bármely, számszerű levezetésből adódó kerekítési hibának. 2. Párban, de egymást soha nem érintve Mindenekelőtt öntsük az előző kérdést egy jobban megragadható formába: Mi a feltétele annak, hogy aszimmetrikus legyen az áramsűrűség-eloszlás? Ha sikerül erre egy jól körülhatárolható feltételt találni, máris könnyebben el tudjuk dönteni, hogy ez mely esetekben teljesül. Bontsuk fel a 2a ábrán látható, síkban szimmetrikusan elhelyezett, végtelen hosszúnak tekintett, háromfázisú sínrendszert elemi áramvezető szálakra. Ezek közül – az ábrán jelzett módon – szemeljünk ki mindhárom sínen a vízszintes szimmetriasíkban két-két áramszálat, amelyek az egyes síneken belül is szimmetrikusan helyezkednek el. Az így kialakított elemi szálakból álló áramvezetők elrendezését mutatja a 2b ábra. Amennyiben az A1-C2, az A2-C1 vagy a B1-B2 áramvezető párok vezetői között megoszló effektív áramerősség szimmetrikus háromfázisú áramterhelésnél nem egyezik, joggal feltételezhetjük, hogy a sínek kerület menti áramsűrűség-eloszlása sem lesz szimmetrikus. Tehát ha sikerül megmutatni, hogy pl. A1-en és C2-n nem ugyanakkora áram folyik, akkor az aszimmetrikus eloszlás megléte bizonyítottnak tekinthető.

2. ábra Háromfázisú gyűjtősínrendszer keresztmetszete a) és a vízszintes középvonalban kiemelt áramszálak b) 3. 12 dühös ismeretlen A fenti elrendezésre az egyes áramvezetők közötti ön- és kölcsönös impedanciák figyelembevételével felírható egy hatismeretlenes egyenletrendszer, amelyben az ismeretlenek az egyes vezetőszálakban folyó komplex áramok (lásd [3]). Ez tulajdonképp 12 ismeretlen, ha külön-külön tekintjük az áramok amplitúdóját és fázishelyzetüket. A kölcsönös és önimpedanciák számolásához a kiszemelt áramvezető szálak sugara nem lehet zérus, azokat véges sugarú áramvezető csövecskékként kell felfogni. Esetleg olyan tömör, hengeres vezetőknek, amelyekben az áram egyenletesen oszlik el, és ezért helyettesíthetők egy velük egyenértékű sugarú áramvezető csővel. Az egyenletrendszer megoldásával, az áramfazorok ismeretében az abszolút vagy effektív áramok már könnyen számolhatók.


6

A módszer egyszerű, az IEC is ezt javasolja egyerű kábelekből álló kábelvonalak veszteségeinek meghatározására [4]. Segítségével figyelembe vehetők mind a kábelek fázisvezetőiben, mind az árnyékolásaiban indukálódó áramok, nemcsak egy, hanem többrendszerű kábelvonalak esetén is. Az egyenletrendszer konkrét számadatokkal, számítógép segítségével egy pillanat alatt megoldható, a [2] DVD mellékletén található kábelveszteség-számító program is ezt használja. Azonban a számítógép kerekítési hibával számol, amit a kétkedők akár a „látszólag” aszimmetrikus eloszlás felelősének is kikiálthatnak. Számunkra pillanatnyilag nem is áll rendelkezésre számítógép; esetleg csak arra a célra, hogy szürke számpéldákat színes diagramokkal tarkítsunk. Ráadásul a 12 ismeretlenes egyenletrendszert paraméteresen szeretnénk megoldani ahhoz, hogy a jelenség természetére egyértelműen tudjunk következtetni. Bár az ismeretlenek száma mesébe illő, mégis azt sejtjük, hogy a logaritmusokkal, szinusz és koszinusz függvényekkel teletűzdelt egyenletrendszer végeredményének paraméteres levezetésében nemigen számíthatunk egy jóságos tündér segítségére. Inkább próbáljuk meg az árameloszlás szimmetriájának vizsgálatát más oldalról megközelíteni. Megjegyzem, hogy a módszerre a cikk végén egy-egy számpélda erejéig még vis�szatérek. 4. A megoldás kulcsa: príma pozícionálás Induljunk ki a következőből. Egy szimmetrikus háromfázisú áramrendszer felírható két áramrendszer eredőjeként: 1. IA -IA 0 2. 0 -IC IC ahol IA és IC komplex áramfazorok, és az itt feltüntetett sorrendjük rendre az 1. ábra A, B és C jelű vezetőiben folyó áramokat jelzik. Mivel modellünk lineáris, használható a szuperpozíció tétele: a vezetők áramait az 1. és a 2. rendszerben külön-külön meghatározva, majd az eredményt összegezve a háromfázisú rendszer árameloszlását kapjuk. Az ötlet nem új, [5]-ben a szerző már alkalmazta háromfázisú, külön tokozatú sínrendszerek burkolatának egy-dimenziós modelljében az árameloszlás meghatározására. Azonban az egydimenziós modell sajátossága, hogy abban az áramsűrűség effektív értékeinek eloszlása mindig szimmetrikus, így az ott közölt ös�szefüggéssel az aszimmetria nem kimutatható. Tegyük fel, hogy amennyiben a 2b ábra vezetőire az 1. áramrendszert kapcsoljuk, akkor az egyes áramszálak áramai a 3a ábrán feltüntetett módon alakulnak. Azaz az A1 … C2 elemi vezetőkben I1= A.ejα, I2= B.ejβ, I3= C.ejγ ... I6= F.ejζ komplex áramok folynak, ahol A … F az egyes vezetőszálakban folyó áramok valós amplitúdóit, α … ζ pedig a komplex számsík valós tengelyéhez képesti fázistolásokat jelzik.

3. ábra Áramok eloszlása a vezetőkben az 1. (a) és a 2. (b) áramrendszerrel való terhelés esetén

Az elrendezésre a 2. áramrendszert kapcsolva az előzőhöz hasonló eloszlást kapunk, ámde fordított sorrendben és 120 fokos eltolással. Az A1 … C2 vezetőkön rendre I 6′ = a ⋅ I 6 ,

I 5′ = a ⋅ I 5 … I1′ = a ⋅ I1 áramok folynak, ahol az a = e j120

o

komplex szám a szinuszos jel időbeli 120 fokos eltolásának felel meg. A két áramrendszer okozta árameloszlás hasonlóságát az elrendezés térbeli szimmetriája eredményezi, amelynek folytán akár a bal, akár a jobb oldalról vesszük sorra a vezetőket, közöttük a kölcsönös impedanciák rendre ugyanakkorák maradnak. A 2. áramrendszerben az I C = a ⋅ I A gerjesztő áram az 1. áramrendszerhez képest mindössze egy időbeli eltolást jelent (3b ábra). Vizsgáljunk két, a függőleges felezősíkra szimmetrikus vezetőt, pl. a két szélsőt. Szimmetrikus, háromfázisú gerjesztésnél a bal szélsőben I1+ I'6= A.ejα+ a.F.ejζ, a jobb szélsőben pedig I'1+ I6= a A.ejα+F.ejζ áram folyik. Az effektív áramok eloszlása akkor szimmetrikus, ha a bal és a jobb szélső áramok abszolút értékei ugyanazok:

ahol α+δ=ζ, azaz δ mindkét áramrendszerben a két szélső áramszál árama közti fázistolás. Ezt átrendezve:

majd egyszerűsítve ejα-val, és a komplex áramokat trigonometrikus alakra átírva:

leegyszerűsítettük két vezető szál közötti áram fázishelyzetének vizsgálatára egy aszimmetrikusan, de egyfázisú áramrendszerrel gerjesztett rendszerben. Azaz: Mi annak a feltétele, hogy az 1. áramrendszerben a két szélső vezető árama ne legyen sem azonos, sem pedig ellentétes fázisban? 5. Minő veszteség Közelítsük meg a problémát egyszerű, fizikai megfontolások alapján. Az I5 – I6 áramokhoz tartózó vezetők alkotta áramhurokban folyó áramot az I1 … I4 áramok által létrehozott Φ1 … Φ4 mágneses fluxusok eredője indukálja. Az áramkiszorítás hatása miatt az IA áramhoz tartozó I1 és I2 áramok, illetve a –IA áramhoz tartozó I3 és I4 áramok amplitúdói nem azonosak [6]. Ha a harmadik áramhurkot a modellből elhagynánk, azaz ha I5=I6=0, akkor I1 = –I4 és I2 = –I3 lenne. Azonban az indukált I5 és I6 visszahat az indukáló áramkörökre, így az előbbi egyenlőségek sem állnak fenn. Mindössze annyit jelenthetünk ki biztosan, hogy I5 = –I6, vagyis I5 és I6 nagyságra azonosak, de ellentétes fázisúak. Tulajdonképp az amplitúdók számunkra jelenleg nem is érdekesek, mindössze az áramok fázishelyzetei. Általános esetben ezek sem egyeznek, még I1 – I2 és I3 – I4 párok között sem. Vizsgáljuk meg, hogy miért. Induljunk ki tisztán induktív áramkörökből, azaz tekintsünk el az ohmos veszteségektől. Továbbá legyen az IA – és következésképp a –IA – áram valós. Vizsgáljuk először a magában álló, IA árammal gerjesztett vezetőpárt. Ha nincs a közelben egyéb, árammal átjárt vezető, akkor I1 = I2 = IA/2. Helyezzük el e mellé a jobb szélső, zárt vezetőhurkot. Ebben az I1 és I2 áramok – a gerjesztési törvény szerint az árammal arányos – Φ1 és Φ4 fluxust hoznak létre, amelyek Φ14 eredője valós. A szinuszosan változó Φ14 fluxus a hurokban U56= jωϕ14, tehát a fluxushoz képest 90 fokkal eltolt feszültséget indukál. Tisztán induktív körben

Az abszolút értékeket kifejezve:

Egyszerűsítés után: Alkalmazva a szögek összegének koszinuszára vonatkozó trigonometrikus összefüggést:

majd az egyenletet egyszerűsítve: Azaz δ 0 vagy 180 fok lehet. Tehát a szimmetrikus árameloszlás teljesüléséhez akár az 1, akár a 2. rész-áramrendszerben bármely két, a függőleges felezősíkra szimmetrikusan elhelyezkedő áramvezetőben az áramok vagy azonos, vagy éppen ellentétes fázisban kell folyjanak. Így tehát az aszimmetrikus árameloszlás kérdését


7

tehát az indukált áram szintén valós. Az I5 és I6 áramok hasonló módon visszahatnak a gerjesztő I1 – I2 áramkörre, módosítva I1 és I2 nagyságát, de nem azok fázishelyzetét. Ugyanez a jelenség játszódik le I1 – I2 és I3 – I4, továbbá az I3 – I4 és I5 – I6 vezetőhurkok között, tehát az áramok mindegyike valós marad. Tehát a korábban kiszemelt, a függőleges felezősíkra szimmetrikusan elhelyezkedő bármely vezetőpár, pl. I1 – I6, között a fázistolás csak 0 vagy 180 fok lehet. Végeredményben a háromfázisú rendszer árameloszlása szimmetrikus. Ámde mi a helyzet az ohmos ellenállással? Veszteséges áramkörben a vezetőhurkok ohmos ellenállása miatt

azaz ezen áramoknak már képzetes összetevőjük is lesz. Ezek visszahatása a gerjesztő áramok fázisait is eltolja. Hogy végül mekkora lesz az egyes, I1 … I6 áramok fázisszöge, az az önés kölcsönös induktivitások meghatározta reaktanciák és az ellenállások arányától, tehát számos tényezőtől függ: vezetők és vezetőhurkok egymástól való távolsága, fajlagos ellenállás, frekvencia. Ha ezek bármelyike változik, akkor a fázistolás is más és más lesz. Hogy pontosan mekkora, azt – az amplitúdókkal egyetemben – a korábban említett egyenletrendszerrel lehet meghatározni. Mindenesetre feltételezhető, hogy csak kivételes esetekben lesz 0 vagy 180 fok.

6. Ítéljenek az esküdtek Végeredményben kijelenthetjük, hogy háromfázisú áramkörök vízszintes síkban, szimmetrikusan elhelyezett vezetőiben az áramsűrűség eloszlása általában nem szimmetrikus. Az aszimmetriáért a vezetők ohmos ellenállása a felelős. Tisztán induktív áramkörökben aszimmetria nem jelentkezik, ami megmagyarázza, hogy hasonló elrendezésű, szupravezető sínek esetén a jelenség miért nem tapasztalható. A fenti gondolatmenet helyességének ellenőrzésére elvégeztem egy számítást a már vázlatosan ismertetett egyenletrendszer megoldásával az 1b. ábra hat elemi vezetőt modellező elrendezésére. A megoldás során, az ábra jelöléseit felhasználva a következő paramétereket használtam: w = 60 mm, v = 20 mm, a tömör vezetők sugara r = 1 mm, a szimmetrikus terhelőáram nagysága 100 A. A hat vezetőben megoszló áramokat az 1. táblázat foglalja össze tisztán induktív és veszteséges esetekre. Utóbbinál ρ=3,36·10-8 Ωm fajlagos ellenállású (alumínium) vezetőt tételeztem fel. Az eredő áramokat szemügyre véve, tisztán induktív esetben a szimmetria világosan látható. Ugyanez már nem mondható el a veszteséges vezetők árameloszlására, illetve a számadatok eltérését igencsak jelentős kerekítési hiba ma Gerjesztő áram

Valós Képzetes Eredő

4. ábra Nagyfeszültségű kapcsolóberendezés cső alakú gyűjtősínjeinek áramsűrűség-eloszlása a sínek külső kerülete mentén [2]

IA [A]

IB [A]

IC [A]

100.00

-50.00

-50.00

0.00

-86.60

86.60

100.00

100.00

100.00

Tisztán induktív

Veszteséges

Valós

IA1 [A]

IA2 [A]

IB1 [A]

IB2 [A]

IC1 [A]

IC2 [A]

39.77

60.23

-43.87

-6.13

-25.94

-24.06

Képzetes

-4.82

4.82

-32.41

-54.19

54.57

32.03

Eredő

40.06

60.42

54.54

54.54

60.42

40.06

Valós

50.15

49.85

-25.27

-24.73

-25.26

-24.74

Képzetes

-0.22

0.22

-43.75

-42.85

43.34

43.26

Eredő

50.15

49.85

50.53

49.47

50.16

49.84

Vagy mégsem? Nem lehetséges, hogy mindössze az ábrázolás felbontása nem kellőképp pontos, apró eltérések mégis léteznek, nem is beszélve arról, hogy a kerületi áramsűrűség eloszlása nem jelenti az azonos eloszlást a teljes keresztmetszetben? Ezek mindmind jogos felvetések. Erre az esetre a szimmetria vagy aszimmetria létének belátását azonban a kedves olvasóra bízom.

1. táblázat Számpélda tisztán induktív és veszteséges áramkörök árameloszlásának összehasonlítására gyarázhatná. Érdemes megfigyelni, hogy két-két vezető között megoszló áramok eredőjének összege nem adja vissza a gerjesztő áramot. Ez a párok vezetőiben folyó áramok eltérő szöghelyzetére utal. Érdekes, hogy a bemutatott példában ez az eltérés éppen a tisztán induktív esetben szembetűnőbb. Hohó! Hiszen ez ellentmond annak a korábbi állításnak, hogy bármely – akár egy páron belüli – két vezető árama is csak ugyanabban, esetleg ellentétes fázisban lehet. Nincs ellentmondás, hiszen ez az állítás csak az 1. és 2. rész-áramrendszerekre igaz, az eredőjükre nem. Ezek szerint az áramfazorok időbeli, 120 fokkal eltolt szimmetriája nem feleltethető meg egy térbeli szimmetriának? A vizsgált síkbeli szimmetriának biztosan nem. Bár található olyan térbeli elrendezés, ahol a három fázisvezetőben a szimmetrikus terhelőáramok hatására az áramsűrűség eloszlása még veszteséges esetben is szimmetrikus. Ez a helyzet olyan nagyfeszültségű kapcsolóberendezések gyűjtősínjeinél, ahol a sínek közös tokozáson belül, egy szabályos háromszög csúcspontjaiban helyezkednek el. Erre mutat példát a 4. ábra, amely egy 3000 A névleges áramú gyűjtősínrendszer cső alakú sínjeinek végeselemmódszerrel kapott kerület menti áramsűrűség-eloszlását mutatja [2]. A sínenkénti eloszlások jól láthatóan 120 fokonként eltolva, de azonosak.


8

Irodalomjegyzék [1] B. Novák, Geometry optimization to reduce enclosure losses and outer magnetic field of gas insulated busbars, Electric Power Systems Research 81 (2011) 451–457. [2] B. Novák, Nagyáramú villamos berendezések elektromágneses hatásai, PhD értekezés, BME, Budapest, 2011. [3] Geszti P. Ottó, Villamosművek I, Tankönyvkiadó, Budapest, 1967. [4] IEC 60287-1-3:2002, Electric cables, Calculation of the current rating Part 1-3: Current rating equations (100 % load factor) and calculation of losses, Current sharing between parallel single-core cables and calculation of circulating current losses, International Standard, 2002. [5] Gy. Tevan, Quasi steady-state harmonic model of an infinite conductor plate pair, Electrical Engineering, Springer Verlag, Berlin, megjelenés alatt [6] Gy. Tevan, Analytical skin effect models in electrical engineering, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010.

Novák Balázs okleveles villamosmérnök, PhD Hyundai Heavy Industries Co. Ltd [email protected]

Lektor: Dr. Tevan György

Kiss Evelin

Rendszerszintű szabályozási tartalékok beszerzése a magyar villamosenergia-rendszerben MEE 2011 évi Diplomaterv pályázat I. helyezett

A villamos energia felhasználása, illetve az annak segítségével működtetett eszközeink használata a mindennapi életben már szinte teljesen nélkülözhetetlenné vált, azonban ennek valódi jelentőségét csak akkor vesszük észre, ha a villamosenergia-szolgáltatás valamilyen okból nem elérhető, azaz köznapi nyelven mondva, ha nincs „áram”. Mivel a villamos energia úgynevezett „termékké” vált, folyamatosan és zavartalanul kell biztosítani minden arra jogosult számára. A feladatot nehezíti azonban, hogy a magyar villamosenergia-termelést több tényező is befolyásolja, alakulását pedig − tárolási lehetőség hiányában, a teljes szabadpiac és annak egyes körülményei mellett − minden esetben az aktuális fogyasztás, azaz a rendszerterhelés határozza meg. Annak érdekében, hogy a termelés és fogyasztás közti egyensúly fenntartása a nap minden időpillanatában megvalósuljon, a MAVIR ZRt. (továbbiakban „MAVIR”) kellő mennyiségű és minőségű szabályozási tartalékkal kell, hogy rendelkezzen, melyek összességét rendszerszintű szabályozási tartalékoknak nevezzük. The usage of electrical energy and the devices operating with it every day became essential, although its real significance can be realized only in case the electrical energy is not available. Since the electrical energy has already become a product, it has to be provided for every entitled customer continuously without any disturbance. But this obligation is made more difficult by the factors effecting on the Hungarian electrical energy generation, its profile – lack of storage possibilities parallel with the liberalized market and its circumstances – is every time driven by the actual consumption, system load. In favor of keeping and maintaining the balance between the generation and the consumption in each moment of the the every day life, the MAVIR Ltd. (in resume "MAVIR") as the Hungarian Independent Transmission Operator is obliged to possess adequate quantity and quality of reserves in other words altogether, ancillary services. A rendszerszintű szolgáltatások biztosítása szolgálja azt az alapvető célt, hogy termelés és fogyasztás közti adott irányú és mértékű eltérés − például a termelői oldalon az erőművek műszaki meghibásodása, illetve a fogyasztói oldalon hirtelen megjelenő

Dervarics Attila a MEE elnöke átadja a díjat Kiss Evelinnek igényváltozás − miatt fellépő zavarokat a MAVIR kompenzálni tudja a teljes magyar villamosenergia-rendszerben. A villamosenergia-rendszer terhelését tekintve tulajdonképpen két szabályozási tartományról beszélhetünk. Az egyik a tervezett, egy adott napnak megfelelő 24 órás időtartamon belül a legkisebb és legnagyobb terhelés közötti kapacitástartomány. A másik pedig minden előre nem tervezett, a pillanatnyi termelés és fogyasztás eltéréséből, kiegyenlítetlenségből adódó kiszabályozandó tartomány. A rendszerterhelési karakterisztikákat alapvetően megkülönbözteti azok alakja, tervezett szabályozási tartománya, a csúcs- és völgyterhelés ideje, amelyekre rövid távon az időjárás és a napi társadalmi szokások, hosszabb távon pedig a gazdasági események és társadalmi folyamatok gyakorolnak jelentős hatást. Mindezek a villamosenergia-rendszer hármas szereplői rétegével, a rendszerirányító, szolgáltatói réteg (kereskedők és elosztók), valamint a felhasználó által és azok szolgáltatói piacon való képviseletével valósulnak meg. A kezdetektől Magyarországon az európai (kontinentális) közösséghez való csatlakozás előkészítése és elősegítése érdekében a szabad versenypiaci körülmények kialakítása már az 1990-es évek

1. ábra Rendszerterhelés (Forrás: http://www.mavir.hu/web/mavir/rendszerterheles)


9

közepén megkezdődött a magyar villamosenergia-ipar működési és szabályozási szerkezetének átalakításával. A szervezeti átalakítással párhuzamosan rendezésre került a villamos energia árszínvonala, illetve új tarifarendszer került bevezetésre. Az iparági társaságok privatizációjának eredményeként a szolgáltatók és a nagyobb erőművek többségi tulajdonjoga külföldi kézbe került. A csatlakozási folyamat eredménye, hogy a szabad villamosenergia-piac egy úgynevezett átmeneti időszakkal kezdődött el 2003. január 1-jén, és 2008. január 1-jével ténylegesen megvalósult. 2003-ban került bevezetésre az úgynevezett mérlegköri rendszer, amelynek egyik fő célja a magyar villamosenergia-rendszer valós idejű termelése és fogyasztása közti különbségből adódóan igénybevételre kerülő szabályozási teljesítmény és energiaszolgáltatás költségének minimalizálása. A rendszerirányító által ilyen módon kiegyenlítő szabályozás során biztosított villamos energiához szükséges szolgáltatások igénybevétele okozathelyesen kerül megállapításra és elszámolásra a vonatkozó felelősségi viszonyoknak megfelelően. 2008. január 1-jén kezdte meg működését egy speciális, belépési korlátokkal rendelkező, így a rendszerben újabb kötöttségeket teremtő, a rendszerirányító mint mérlegkörfelelős által fenntartott mérlegkör. A kötelező átvétel (továbbiakban „KÁT”) az energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel létrehozott differenciált rendszer, amelynek tagjai kizárólag olyan termelők lehetnek, amelyek ehhez a Magyar Energia Hivataltól kapott engedéllyel rendelkeznek. 2008. december 31-éig felbontásra kerültek a hosszú távú termelői megállapodások úgynevezett átállási költség ellenében, amelynek célja a megállapodások felbontásával hátrányos helyzetbe került kereskedők és termelők kompenzálása volt. Ennek ellenére középtávon a megállapodások megszakítása a relatíve drága magyar erőműves portfólió szabadpiaci kiszorulását, a villamosenergia-ár emelkedését, valamint az olcsóbb import növekedését idézte elő. Kereskedelem A villamos energia iránti igény kielégítésére Magyarországon a villamos energia kereskedelmi rendszerében több párhuzamos részpiac nevezhető meg, amelyeket a kereskedelem formája és a rájuk vonatkozó szabályok különböztetnek meg egymástól. Az átviteli rendszerirányító feladata a mérlegköri kiegyenlítetlenségből és a rendszer szabályozási igényéből adódó rendszerszintű szabályozási tartalékok beszerzése, amely versenytárgyalás, tőzsdén − szervezett piacon − kívüli piaci eljárás keretében működik. A rendszerszintű szolgáltatások beszerzése Magyarországon alapelvét tekintve két külön részpiaci szegmensre, beszerzési piacra, valamint igénybevételi piacra osztható. Ezek funkciójukat tekintve együttesen jelenleg valamennyivel több, mint egy évet fednek le. A két piaci szegmens időben átfedi és követi egymást. A beszerzési piac feladata a rendszerirányító előírások szerinti kötelezettségeinek és céljainak megfelelő szabályozási tartalék beszerzése és fenntartása. A működés módját tekintve a beszerzés az átmeneti piac megjelenése óta éves keretek között, pályáztatás útján, míg a lekötés (lefoglalás) az igénybevételt megelőző napon, napi rendszerességgel történik (angol kifejezést használva ’day-ahead’ piac). Az éves beszerzés egyrészt a napi lekötés jogi alapjait és az ajánlatok árainak keretét hivatott előre definiálni, másrészt a fogyasztók


10

végfelhasználói árába beépülő rendszerhasználati díjának minimalizálását és transzparens meghatározását teszi lehetővé. Ezen szempontok, valamint a magyar rendszer adottságainak és biztonságának fenntartása érdekében a garantáltan rendelkezésre álló tartalék beszerezhetőségéhez 2008-ban a tőzsdei eljárásmódhoz hasonlóan market maker rendszer került bevezetésre. Az eljárás alapja, hogy a rendszerszintű szolgáltatás nyújtására jogosult piaci szereplők kötelesek az átviteli rendszerirányító által a rendszerszintű szolgáltatások (tartalékpiaci termék) beszerzésére kiírt versenytárgyaláson (tartalékpiacon), illetve a napi ajánlatadás során ajánlatot tenni, az ajánlattevő ettől csak műszaki okok miatt, indokolt esetben (vis maior) térhet el. Az ajánlatokat elsősorban a felajánlott szabályozási tartalék mennyisége, rendelkezésre állási díja, energiadíja határozza meg, a szolgáltatás minősége szempontjából a szabályozhatóság gyorsasága, a gradiens a mérvadó. A napi lekötés az igénybevételt megelőző napon történik a piaci résztvevők által beadott ajánlatoknak megfelelően, amelyért rendelkezésre állási díj kerül elszámolásra (angol megfelelőjét használva ’pay as bid’ rendszer). Az igénybevételi piac feladata, hogy a menetrend szerinti, tervezetten jórészt egyensúlyban lévő termelés és fogyasztás aktuális kiegyenlítetlenségét megszüntesse a villamosenergia-rendszerben rendelkezésre álló tartalékok megfelelő igénybevételével. Az igénybevehetőség függvényét egyrészt a napi ajánlatok szerint szándékoltan fenntartott (market maker) vagy fennmaradó (opciós), másrészt a napi ajánlatok közt meg nem jelenő, de az éves szinten felajánlott szolgáltatások – menetrend és szabályozhatóság technikai határértékei közti különbség – adott napi jelenléte képezi, az igénybevétel alapját pedig a legkisebb költség elve. Minden egyes piaci szereplő, amely az éves beszerzési eljáráson részt vett (vagy azt követően, évközben jelent meg a piacon) az igénybevehetőség függvényében az energiadíja alapján egy sorrendi listán (angolul 'merit order list') kerül a megfelelő helyre, amelyről a szükséges mennyiségnek megfelelő, sorrendben a legolcsóbb szolgáltatás vagy szolgáltatások kerülnek igénybevételre napközben, amikor szükséges. Ez az adott piaci partnertől igénybevett szolgáltatás tényleges teljesítés szerint kerül utólag elszámolásra. A rendszerszinten igénybevett kiegyenlítő szabályozás a mérlegköri szerveződés szerint a kiegyenlítetlenséget okozó mérlegkör által kerül kifizetésre. A rendszerszintű szolgáltatások és a villamosenergia-rendszer Bár a hazai beépített teljesítmény alapján a rendszerben megfelelő mennyiségű kapacitás áll rendelkezésre a rendszer biztonságos üzemeltetéséhez, az egyes erőművek szabályozhatósága, a villamosenergia-piaci körülmények és a villamosenergia-rendszer igényeinek változása jelentős, negatív befolyással bír a rendszerszintű szabályozási tartalékok piacára. A villamosenergia-rendszer biztonságos irányításának megfelelően az ajánlatadók számának kezdeti stagnálása, valamint a beszerzési eljárások érvénytelensége minden esetben felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelkezésre állás garantálhatósága a legfontosabb kérdés. A magyar, alapvetően lassú reakcióképességű erőműves felépítés, a hazai szabadpiaci termelőkapacitás versenye a megkülönböztetett KÁT termeléssel és a jellemzően olcsóbban beszerezhető importtal, amelyek eredményeként folyamatosan csökken az erőműves termelőképesség kihasználtsága és a rendszerszintű szabályozás keretei közt az elérhető áron beszerezhető kapacitás tartománya.

A szűkülő tartalékkapacitás korlátozott igénybevételt tesz lehetővé, amelynek több oka is lehet. A 2010-es évre vonatkozó adatok alapján megfigyelhető, hogy a rendszer kiegyenlítési igénye folyamatos, növekvő tendenciát mutat. Emellett a rendszerszintű szabályozásra alkalmas hazai erőművek – primer szabályozáson kívüli – ténylegesen igénybe vehető kapacitása a névlegesen szabályozható tartománynak átlagosan 62%-a, súlyozott átlagát tekintve pedig 57%-a. A két arány alapján a nagyobb beépített teljesítményű erőművek igénybe vehető szabályozhatósági tartománya a kisebb. A pozitív és negatív teljesítményváltoztatási irányban rendelkezésre álló szabályozási tartalék, illetve az adott pillanatban, időintervallumban ténylegesen igénybe vehető kapacitás mennyisége alapvetően két tényezőtől függ: • a szabályozható erőművek aktuális menetrendjétől, • illetve a tényleges termelésük és a szabályozhatósági tartományukat meghatározó biztonságos üzemelés határát képező minimum és maximum értékeiktől. Megvizsgálva az egyes erőművek szabályozhatósági tartományát és azokat az üzemi értékeihez viszonyítva, a kapott eredmény 34% és 66% között ingadozik. A kisebb arány általában olyan esetekben fordul elő, ahol az erőművi teljes rendelkezésre álló kapacitásnak szűkebb tartománya szabályozható, a nagyobb pedig relatíve tágabb tartományt jelez. Abban az esetben, ha figyelembe vesszük az egyes erőművek több szolgáltatás nyújtására való képességét, és minden esetben a „legjobb minőségű” képességet vesszük figyelembe, a mutatók 29% és 39% közé szűkülnek. Magyarországon a rendszerszintű kiegyenlítő szabályozás keretében igénybevett szolgáltatók jelentős része az elmúlt időszakban a villamosenergia-piacról kiszoruló nagyerőművek között volt. A versenytárgyalás alkalmazkodása, lépések és törekvések Mindezen külső, eredetüket tekintve a rendszerszintű szolgáltatásoktól, annak piacától független folyamatok és körülmények, valamint azok más piaci szegmensekre gyakorolt hatása az, amely a rendszerszintű szabályozási tartalékok beszerzését minden esetben a lehető leghatékonyabb és gyorsabb alkalmazkodásra kényszeríti, további kockázatot idézve elő ezzel a pályáztatás körülményeiben. A versenytárgyalások során, bár az elbírálás alapját képező főbb szempontok egyformák, az egyes szabályozási tartaléktípusokon belül fel és le irányú ajánlatok párhuzamos, egymástól független tartalékpiacot képeznek. A rendszerszintű szabályozási tartalékok beszerzési és későbbi igénybevételi költségének minimalizálása (rendel-

kezésre állási díj és energiadíj versenyeztetése) érdekében 2009-ben már két fordulóban, 2010-ben szekunder fel irány esetében már három fordulóban került lebonyolításra a nyílt versenytárgyalás. A piaci szereplők, ajánlatadók köre a kötelező átvétel keretében értékesítő termelőkkel – a menetrend és üzemi maximum közötti kapacitás tartományra vonatkozóan fel irányban, illetve a menetrend és üzemi minimum közti tartományra vonatkozóan le irányban – bővülésnek indult. Előtérbe került a kisebb szabályozási kapacitással rendelkező termelőegységek, a szabályozási központok részvétele, valamint a portfólió ajánlat. Megszólításra kerültek a külföldi tartalékkapacitással rendelkező ajánlatadók is. Utóbbiak azonban a hazai termelőkkel ellentétben egyezményes eljárás hiányában felmentést élveztek az akkreditációs kötelezettség alól, ami komoly kockázatot jelenthet. A napi, operatív üzemirányítás szempontjából a felajánlott szolgáltatás minőségének ismeretlensége, a leköthető tartalék tényleges rendelkezésre állása, valamint a szükséges határkeresztező kapacitás használati jog biztosításának igénye ugyancsak növeli a kockázatot. Látható, hogy a magyar villamosenergia-rendszer biztonságos üzemének folyamatos fenntartása a MAVIR egyik legfontososabb és legnehezebb feladata. Az ehhez szükséges szabályozási tartalékok beszerzése során a MAVIR a jelen cikkben tárgyalt műszaki és kereskedelmi szempontok figyelembevételével törekszik arra, hogy a szükséges tartalékokat a legkisebb összköltség elérése mellett biztosítsa, mely által a végfogyasztók ebből fakadó terhei is minimalizálhatóak. Ezek érdekében a jövőre vonatkozóan kiemelten fontos fejlesztési irány a beszerzési eljárás hatékonyságának fokozását elősegítő tényezők keresése, illetve a kínálati oldal erősítésének megvizsgálása és ezáltal akár a termékpiac regionalizálásának megvalósítása.

Kiss Evelin Okl.villamosmérnök MAVIR ZRt. Forrástervezési Szolgálat Forrástervezési munkatárs [email protected]

Konzulensek: Alföldi Gábor, MAVIR ZRt. Forrástervezési Szolgálat Szabó László BME Villamos Energetika Tanszék

kmop támogatásból egységes digitális közmű adatszolgáltató rendszert fejlesztett a geometria kft. A Geomeria Kft. egy egységes digitális közmű adatszolgáltató rendszert (eKözmű) hozott létre KMOP támogatással. A 112 millió forintos összköltségvetést meghaladó fejlesztés megvalósítására a Geometria Kft. 39,2 millió forint támogatást nyert a „Vállalati innováció támogatása” című pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A cégről és a fejlesztésekről bővebb információt a www.geometria.hu oldalon olvashatnak.

A Philips és az Indal egyesülése

2012. január 10-én a Philips és az Indal hivatalosan egyesítette erőit annak érdekében, hogy vásárlói számára még gazdagabb kínálatú, magas értékű professzionális világítástechnikai megoldásokat kináljon egy élhetőbb és biztonságosabb környezet megteremtése érdekében. T.É.


11

Automatizálás Automatizálás Automatizálás Automatizálás Gede Imre

Egy háromszintes családi ház automatizálása Teletask micros+ épületautomatikai rendszerrel A családi házakkal szemben támasztott felhasználói igények egyre nagyobbak. Ezek a követelmények az építészet, épületgépészet és az informatika eszközeivel valósíthatóak meg. A biztonság és a kényelem növelése mellett fontossá vált az üzemeltetési költségek csökkentése is. Ezek a célkitűzések épületfelügyeleti rendszerrel (BMS – Building Management System) realizálhatóak, amelyek képesek a házban lévő különálló villamos rendszereket integrálni. A cikkben röviden bemutatom a szakdolgozatomban szereplő családi ház automatikájának a felépítését, a megvalósított világítási, árnyékoló és fűtési rendszert. Továbbá röviden ismertetem a földszint vizualizációját és fűtésköreinek programozását. The demands of people living in family homes are forever increasing. Architecture, construction equipment and information technology are the means by which these demands are being met. Besides increasing safety and confort, the reduction in running costs has become important. These aims can be realised by implementing Building Management System which are able to integrate the disparate electrical systems found in houses. In this article I provide a summari of the structure and implementation of the automation governing the lighting, shading and heating systems featured in the family home dealt with in my thesis. Additionally I provide a brief introduction to the ground floor visualisation and tho heating circuit programiming.

1. BEVEZETÉS A kisebb épületek automatizálásában ez ideig főként a kényelmi szempontokat vették figyelembe. Létjogosultságukról gyakran fel is vetődött a kérdés, hiszen költséges beruházások. Napjainkban azonban átalakulni látszik a helyzet. A növekvő energiaárak számítanak, ezért már nem a komfort

1. ábra A Micros+ alapvető hardverfelépítése


12

2. ábra A Micros+ központ belső felépítése növelése az elsődleges cél, hanem az, hogy jól összehangolt vezérléssel az épület üzemeltetésének költségeit optimálisra csökkentsék. Családi házaknál a legfontosabb automatizálási terület a fűtési rendszerek szabályozása, melynek megfelelő üzemeltetése esetén kimutatható költségmegtakarítás érhető el. Az intelligens otthon elgondolás, ötlet célja: az épületben lévő egymástól független, elektromos és elektronikus rendszereket (világítás, fűtés, hűtés, redőnyvezérlés, biztonságtechnika, multi-room, stb.) egy összehangoltan működő, jól kezelhető egységgé ötvözni. Az épületautomatizálás segít a különféle energiaforrásokat (hagyományos, geotermikus, szolár) az épületben egymással kombinálni és rugalmasan elosztani. Egy modern épület felügyeleti rendszerének ellenőrzése és beállítása már nem csak helyileg, hanem az interneten keresztül a világ bármely pontjáról elvégezhető. 2. A TELETASK MICROS+ OTTHONAUTOMATIZÁLÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA A Teletask installáció bemeneti, központi és kimeneti modulból áll (1. ábra). A digitális bemenetek feszültségmentes kontaktusok (például szabványos falra szerelhető nyomógombok, nyitás- és mozgásérzékelők stb.). A központ ebben az esetben a Micros+ egység, melynek felépítése a 2. ábrán látható. A kimeneti modulok lehetnek relék, dimmerek és motorvezérlők, amelyekhez csatlakoztatjuk a különböző áramköröket [1]. 2.1. Micros+ rendszerismertető A Micros+, egy kompakt Teletask házautomatika rendszer szíve. Centralizált intelligenciájának köszönhetően a központi egység dolgozza fel az ös�szes beérkező információt. A BUS-on (Binary Unit System) keresztül mindegyik eszköz összeköttetésben áll egymással és adatokat küld a központba. A központ összefogja a házban lévő valamennyi gyenge- és erősáramú berendezést, így egyszerűen kezelhetővé válnak az alábbi funkciók: • a hűtési és a fűtési zónák szabályozása; • általános és helyi megvilágítás, fényeffektusok vezérlése;

• redőnyök, árnyékolók és függönyök mozgatása; • kapuk, riasztó- és chipkártyás beléptető rendszerek működtetése; • multi-room rendszer és a kommunikáció kezelése. A Micros+ központ számos módon vezérelhető, ezek a következők: • standard nyomógombok, multifunkcionális gombok; • IR-távvezérlők; • érzékelők, mozgásérzékelők; • érintőképernyők, egyedi touch panelek; • számítógépek, mobiltelefonok; • Ethernet LAN / WAN- vezetékes vagy vezeték nélküli kapcsolatok. A 2. ábrán látható központi egység rendelkezik 32 db digitális bemenettel, melyhez bármilyen feszültségmentes kontaktus vagy nyomógomb használható, közvetlenül csillagpont-kábelezéssel csatlakoztatva a központhoz. Továbbá található 2 db analóg bemenet, amire köthető hőmérséklet-, pára- és fényérzékelő. Másrészt a központi egység 24 db beépített relés kimenetével közvetlenül vezérelhető max. 10 A névleges áramfelvételű áramkör. A központ tartalmaz még 8 db 0…10 V-os analóg kimenetet is, amihez szervomotorok és teljesítménydimmerek csatlakoztathatóak. Nagyobb igényeknél az alapinstallációhoz bővítő modulok alkalmazhatóak. Ezek az eszközök a központhoz egy öteres AUTOBUS (RS485) kábelen keresztül csatlakoznak. A központba két hálózat köthető be, de egy bővítővel számuk négyre növelhető (buszonként 31-31 interfész kapcsolható). Itt már a busztopológia szerint kell az interfészeket egymás után felfűzni. A Micros+ DOIP (Domotica Over Internet Protocol) már beépített webszervert is tartalmaz. Ethernet csatlakozójának köszönhetően belső hálózatba köthető, ezért egy nagy létesítménynek a vezérlésére is képes. A központ a PROSOFT SUITE ingyenes szoftver segítségével programozható [2], [3]. 3. A CSALÁDI HÁZ KÜLÖNBÖZŐ RENDSZEREI 3.1. Világítási rendszer A családi házban 74 relés kapcsolású világítási áramkört alakítottunk ki, a pincében 13, földszinten 30 és a tetőtérben 31 áramkört. Először a Micros+ központ relés kimenetei használtuk fel, majd ezt követően AUTOBUS-ra fűzhető relé modulokat alkalmaztunk. Beprogramoztunk néhány hasznos funkciót is, ilyenek például: érkezésgomb-, távozásgomb- és pánikgombfunkció. 3.2. Árnyékoló rendszer A házban csak a földszinten lévő nyílászárók lettek ellátva motoros működtetésű redőnyökkel. A 18 redőny vezérléséhez 5 AC motorvezérlő modult használtunk fel. A tulajdonos kérésére programozásra került az összes redőny fel/le funkció. Ez azt jelenti, hogy az előtérben lévő 1-es számú nyomógomb hosszú/rövid megnyomására az összes redőny fel/lemegy. 3.3. Fűtési rendszer A háromszintes családi ház fűtésrendszere alapvetően pinceszintre, földszintre és tetőtérre osztható. A házban vegyes fűtési rendszerek lettek kialakítva, azaz padló-, padló konvektoros és radiátoros fűtés. A pinceszinten kapott helyet a gépészeti helyiség, amelyben elhelyezésre kerültek a fűtési körök szivattyúi, a különféle szelepek és csapok, a tágulási tartályok, a HMV-tartály, a hidraulikus váltó és a gázkazán.


13

A földszint fűtéstechnikai megvalósítása A pincében lévő gépészeti helyiségben található a fő osztógyűjtő, amelyhez csatlakozik a földszint fűtésköre is. A földszinti előremenő ág tartalmaz egy gömbcsapot, egy keringető szivattyút, egy visszacsapó szelepet és egy PT 100-as hőmérsékletérzékelőt. A visszatérő ágon is van egy gömbcsap. Ez azért került beépítésre, hogy műszaki hiba esetén ezt a fűtéskört teljesen ki lehessen zárni a rendszerből. A pince és az emelet fűtésköre technikailag megegyezik a földszintével. A földszintet összesen 6 érzékelő zónára osztottuk fel (Előszoba, Szalon, Nappali, Dolgozó, Konyha, Fürdőszoba). A földszinten egy 8 körös és egy 6 körös osztó-gyűjtő lett elhelyezve, amelyek a fürdőszobai padlófűtéskört, valamint a radiátorok és a padlókonvektorok fűtésköreit látják el. A két osztó-gyűjtőre 14 db termikus szelepmeghajtót szereltünk fel, amelyek lehetővé teszik a fűtéskörök egyedi nyit/zár szabályozását. A szelepmeghajtókat a Micros+ központ vezérli. 4. PROGRAMOZÁS Az egyes érzékelő zónákhoz tartozó fűtéskörök kezelését „Helyi Eset” függvényben adjuk meg. Ez azt jelenti, hogy például a konyhában lévő 5 fűtéskört egyetlen helyi eset függvénnyel fogjuk össze. Adjuk meg a „Fűtés - Konyha” helyi esetet, amely a konyha hőmérséklet érzékelőjéhez van társítva. A függvény tartalma: fűtésigény esetén mind az 5 szelep nyitását, elért hőmérséklet esetén zárását teszi lehetővé. Tehát kiválasztjuk a kimeneteket, esetünkben a reléket, amelyek a konyha fűtésköreihez tartozó termikus szelepmeghajtókat kapcsolják BE vagy KI. A programozás következő lépése a földszinti kör keringető szivattyújának időzített indítása, valamint a fűtésigény figyelése és ezek kikapcsolása. Itt két „Időzített Helyi Esetet” kell írni, ahhoz, hogy a Micros+ tudja azt, hogy mennyi idővel később induljon, illetve álljon le a szivattyú. A késleltetési időt is meghatározzuk, ami bekapcsoláskor 30 s, illetve kikapcsoláskor 3 s. A késleltetési időre azért van szükség, mert a termikus szelepmeghajtó nyitási és zárási idővel rendelkezik (kb. 30 s.). Ezután a „Kondíció” függvényt állítjuk be. Ebben a függvényben kétféle (És; Vagy) kapcsolat adható meg, a mi esetünkben „Vagy” kapcsolat van. Itt egy feltételt (kondíció) adunk meg, amely a helyi esetek állapotát (a fűtési zónákhoz tartozó reléket) figyeli. A következő lépésben egy-egy folyamatot, illetve feltételhez rendelt végrehajtandó akciót hozunk létre. A „Process” függvénnyel esetünkben egy feltételt figyelünk (a földszinti zónák fűtésigényét), és itt adjuk meg, hogy mit hajtson végre az automatika. Ha a kondíció teljesül, azaz valamelyik zónának fűtésigénye van, akkor a „Végrehajtandó függvény”-ben beállított időzített helyi eset (azaz a szivattyú késleltetve) elindul. Tehát amíg teljesül a feltétel, addig a kimenet „Be” állapotban lesz. A „FSZ fűtés hamis” processre is az élőzőekben leírtak vonatkoznak, de itt akkor teljesül a függvény, ha az érzékelő körök kikapcsolt állapotba kerülnek. Tehát ha a kondíció teljesül, azaz egyik érzékelő körnek sincs szüksége fűtésre, akkor a végrehajtandó függvényben beállított időzített helyi eset „FSZ sziv. késl. KI” leáll [4]. 5. VIZUALIZÁCIÓ GUI (Graphical User Interface) az új TELETASK grafikus felhasználói felülete. Az emeleten egy falba épített tábla PC segítségével, egyetlen helyről tudjuk vezérelni és ellenőrizni a házban lévő összes eszközt.

6. ÖSSZEFOGLALÁS A családi ház műszaki berendezéseit vezérlő programok elkészültek, amelyek a telepítés után a Micros+ központi egységbe letöltésre kerültek. Az üzembe helyezés közben felmerült kisebb problémák megoldása után az automatika a mai napig tökéletesen működik. Az épületautomatizálási rendszerek sokrétű szolgáltatásokat nyújtanak a biztonságukat, kényelmüket és a gazdaságos üzemeltetést fontosnak tartók számára. A kereskedelemben kapható különféle épületfelügyeleti rendszerek szinte ugyanazokat a funkciókat oldják meg, csak más és más technológiákkal és legfeljebb az árakban lehet különbségeket találni. Irodalomjegyzék [1] TELETASK Technical Handbook, Belgium EN V2010. 178, 194 oldal [2] TELETASK Data Sheets, Belgium EN V2010. 149 oldal [3] MICROS+ rendszer, http://www.okoshaz.hu 2011.11.25. [4] PROSOFT SUITE V3.1 szoftver, http://www.teletask.be 2010.11.12.

3. ábra A földszint készre programozott GUI ablaka A GUISOFT program egy felügyeleti rendszert képes kezelni. A Micros+ központtal való kommunikáció, USB (Universal Serial Bus) soros vagy IP (Internet Protocol) adatátvitellel valósítható meg. A PROSOFT-ban megírt program alapján elkészíthető a földszint GUI ablaka (3. ábra). A GUISOFT programozható ablakába beilleszthetőek a színes képek háttérképként. Ezen létrehozhatóak a fényforrások, világítási képek, árnyékolók, fűtőtestek, ventilátorok, szabályozó szelepek, audioeszközök, kamerák és egyéb műszaki berendezések ikonjai [4].

Gede Imre villamosmérnök, Épület- és közmű-automatizálás Óbudai Egyetem KVK Automatika Intézet [email protected]

Lektor: Farkas András

nyelvmÛvelés Nyelvmûvelés nyelvművelés nyelvművelés Minek nevezzelek? A villamos töltés villamos erőteret, az áram pedig mágneses erőteret hoz létre. Gravitációs erőtér veszi körül a tömeget, nevezetesen az égitesteket. Az iskolai tankönyvek és általában a fizikusok ezeket villamos (bár többnyire elektromos) illetve mágneses mezőnek nevezik. Legtöbbször ezt olvassuk a sajtóban, vagy halljuk a rádióban és a televízióban is. A mező szó a nálunk régebben elterjedt német Feld szószerinti fordításával keletkezett, de megfelel az angol field, vagy a francia champ szónak is. A Műegyetem villamosmérnök hallgatói viszont a villamos illetve mágneses tér fogalmával találkoznak, de megjelenik a bevezetőben már említett erőtér is. Ugyanazt a fizikai fogalmat tehát három szó: mező, tér és erőtér fejezheti ki. Ebből ered a címben szereplő kérdés: Minek nevezzelek? A villamos tér és a villamos erőtér között látszólag nincs különbség, de évtizedekkel ezelőtt egy tankönyv lektora arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelző nélkül használt tér összetéveszthető a geometriai térrel, márpedig ezek gyakran fordulnak elő ugyanabban a szövegben is. A félreértés elkerülésére javasolta az erőtér elnevezést. Ez ugyan nem vált általánossá, de célszerűsége egyértelmű. Mellette szól az is, hogy az erőtér nagyágát a térerősség fejezi ki legjobban. Ezt bizonyítja a


14

mobil telefonokkal kapcsolatban általánosan használt térerő, ami a térősségből rövidült. A mező mellett csak az szól, hogy ez jelent meg legkorábban. Hátránya viszont, hogy erősen kötődik hozzá a sík mező kétdimenziós képe, míg a tér egyrészt háromdimenziós fogalom, másrészt elvont fogalmat is jelenthet, mint például: nincs tere a vitának. A mezőerősség erőltetettnek tűnik és az őe magánhangzók torlódása miatt kiejteni is nehezebb, mint a térerősséget. A térerő helyett pedig semmiképpen sem használható a mezőerő. Az előbbiek szerint a kérdésre legjobb válasz az erőtér, amely azt is kifejezi, hogy olyan térről van szó, ahol villamos, mágneses vagy gravitációs (erő)hatások működnek. Nagyságát pedig jól jellemzi a térerősség. Dr. Horváth Tibor

Dr. Horváth Tibor professor emeritus [email protected]

oktatás Oktatás oktatás oktatás

Hegyesi Franciska

E-learning rendszer használata az Óbudai Egyetemen A MOODLE rendszert az Óbudai Egyetem jogelődjén, a Budapesti Műszaki Főiskolán 2008-ban vezettük be intézményi szinten. A bevezetéstől eltelt időszak alatt a rendszer használatáról elég sok tapasztalatot szereztünk. A nem informatikaoktatók kezdeti idegenkedését legyőzve, most már büszkén állíthatjuk, hogy a műszaki felsőoktatásban a legnagyobb MOODLE felhasználók vagyunk, és nem kevés munkával és türelemmel a tanárok nagy része ráérzett arra, miben lehet számára nagy segítség ez a tanulást támogató rendszer. We introduced the Moodle system in 2008 at the legal predecessor of Óbuda University, at the Budapest Tech,. During this period from installation we have obtained quite a lot of experience about the use of this system. We have overcome the beginning aversion of non informatics teachers, and now we can proudly say, we are the biggest Moodle users in the technical higher education. The majority of teachers experienced, how this computer aided learning system can help them.

használatáról elég sok tapasztalatot szereztünk. A nem informatika területén oktatók kezdeti idegenkedését legyőzve, most már büszkén állíthatjuk, hogy a műszaki felsőoktatásban a legnagyobb MOODLE felhasználók vagyunk és nem kevés munkával és türelemmel a tanárok nagy része ráérzett arra, miben lehet számára nagy segítség ez a tanulást támogató rendszer. A továbbiakban beszámolok a rendszer informatikai hátteréről, az adminisztrációs feladatok koordinálásról. Fontosnak tartottam egy olyan struktúra kialakítását, amelyben az ös�szes kar és központ oktatói és hallgatói egyaránt megfelelően eligazodhatnak, könnyen megtalálják az őket közvetlenül érintő kurzusokat, ugyanakkor lehetőségük nyíljon az egyetem többi, hasonló témájú kurzusának megtekintésére is. A kurzusok száma folyamatosan növekszik, ma már közel 200 kurzust látogatnak hallgatóink egy félévben, közülük nem egy egyidejűleg több Neptun kurzus hallgatóit szolgálja ki, hiszen oktatói egybeesés esetén nem feltétlenül célszerű külön kurzusokat létrehozni. A rendszert ma elsősorban, a követelmények közzététele, az előadások és gyakorlatok anyagához kapcsolódó bemutatók feltöltésére használjuk, itt kérjük be az elektronikus formában beadandó házi feladatokat. Mind az oktatók, mind a hallgatók között végeztünk felmérést a rendszer használhatóságával kapcsolatban. Bebizonyosodott, hogy vannak területek ahol igenis helye és fontos szerepe van a keretrendszernek, és fény derült arra is, hogy „miért nem túl népszerű” vagy miért „népszerű” a keretrendszer egyes tanárok körében. Technikai háttér

Bevezetés

A világon a legelterjedtebb keretrendszer a Blackboard, Amerikában szinte kizárólag ezt használják a felsőoktatási intézmények, de az olyan európai nagy történelmi múlttal rendelkező egyetemeken is megtaláljuk, mint az angliai Cambridge egyetemen. Sajnos az európai és főleg a kelet-európai egyetemek nincsenek ilyen jó gazdasági helyzetben, nem engedhetik meg

A műszaki oktatásban az elméleti tudás mellett nagyon fontos a megfelelő szemlélet kialakítása. A szemlélet jól fejleszthető didaktikusan jól felépített, átgondoltan megalkotott, megfelelően sokrétű dokumentációval ellátott, működő műszaki modellekkel. Ezért sok tanár úgy gondolja, hogy ebben a rendszerben nincs helye, sem pedig haszna egy keretrendszernek. A keretrendszerek használata nem annyira elterjedt a műszaki felsőoktatásban, mint más típusú képzésekben, ezt sokszor az ott tanítók rovására írják, mondván, hogy pedagógiai szempontból „maradiak és kényelmesek”. A műszaki felsőoktatásban oktatók ebből a szempontból hátrányos helyzetben vannak, mivel a műszaki tanulmányok tantervében nem szerepelnek pedagógiai tárgyak, és így nem is adhatnak semmiféle elméleti alapot a pedagógiai munkához, a tanárok többsége pedig az ilyen jellegű intézményekből kerül ki. Amikor egy műszaki felsőoktatási intézmény úgy dönt, hogy bevezet egy keretrendszert, akkor sok munka és rizikó vár rá, sok tanár próbálja majd megérteni ennek szükségességét. Az Óbudai Egyetem jogelődjénél, a Budapesti Műszaki Főiskolán a MOODLE rendszert 2008-ban vezettük be. A be1. ábra LMS állapotok, Michael Feldstein (2009) vezetés óta eltelt 3 év alatt a rendszer


15

maguknak egy keretrendszer finanszírozását, ezért 2006-tól egyre nagyobb teret hódít egy ingyenes nyíltforrású keretrendszer, melynek Moodle a neve. 2008-ban Magyarországon is egyre több intézmény kezdett áttérni a fizetős rendszerekről a Moodle keretrendszerre. Ebben az időszakban a rendszer inkább a társadalomtudományi karokon volt elterjedtebb, mégis úgy gondoltuk, hogy egy ilyen rendszernek létjogosultsága van egy műszaki felsőoktatási intézményben is. Ahhoz hogy népszerűsítsük a rendszert, számtalan bemutatót tartottunk a karokon, ismertetve a részleteket, próbáltuk megértetni a kollégákkal, hogy egy ilyen rendszer lehetőséget biztosít minden résztvevő számára, hogy egy internetes hozzáférés segítségével bárhonnan elérje az őt érintő információkat, de egy honlappal ellentétben itt a hallgatók tevékenysége is nyomon követhető. Az első év után alig 300 felhasználó volt a rendszerben és közel 20 kurzus, sajnos még nagyon sokan gondolták úgy, hogy egy ilyen keretrendszernek nincs helye a műszaki felsőoktatásban, a műszaki oktatás „nem virtuálisan” zajlik. A 2009-es tanév elején úgy gondoltuk, ha szervezünk egy egységes továbbképzést a kollégák számára abban a reményben, hogy kollégáink megértik, egy képzés sokkal hatékonyabb tud lenni, ha a „blended learning” oktatási formát nem különálló komponensként használják (mint ahogy ezt eddig tették), hanem integrált komponensként, beillesztve az egymással összefüggésben lévő oktatási formákba. A kezdeti nehézségeket legyőzve ma már egy biztos technikai háttérrel rendelkezünk, a keretrendszer egy HP Blade G6-on fut virtuálisan (2 processzor (2,8GHZ)- 4 GB memória - 12GB rendszer háttértár - 100GB adat háttértár). Szükségünk is van ilyen erőforrásra, mivel több, mint 4 000 felhasználó és 287 kurzus érhető el a rendszerben.

A rendszer használata, elterjedtsége Ahhoz, hogy sikeresen működtessük a rendszert, és valóban úgy tekintsünk rá, mint egy tanulást támogató eszközre, ahhoz folyamatos értékelésre van szükség. Az értékelés arra szolgál, hogy szükségszerűen figyelembe vegye a hallgatók tanulási tapasztalatait, és azt, hogy az elektronikus tanulás milyen mértékben járult hozzá a tanulási eredményeikhez, hogy megtudjuk a tanárok véleményét és nehézségeiket. Készítettem egy felmérést, melyben megkérdeztem egyetemünk oktatóit, mi a véleményük a rendszerről (hiányosságairól, pozitívumairól, nehézségeiről), másik oldalról viszont megkérdeztem a hallgatók véleményét is, ők miben látják a rendszer előnyeit, hátrányait és mennyire járult hozzá a tanulási eredményeikhez. Egyetemünkön 381 oktató dolgozik ebből sajnos csak 39 oktató használja a rendszert, kérdőívünket viszont 73 oktató töltötte ki, amit elég szép eredménynek könyvelhetünk el, tudván, hogy az oktatók nem szívesen töltik idejüket kérdőívek kitöltésével.

A rendszer felépítése A rendszert közös rendszerként terveztük az egyetem részére, úgy szerveztük, hogy egységes és átlátható legyen, a kurzusok a karokhoz vannak hozzá rendelve, így nem okoz problémát az átoktatás, minden karnál alkategóriába vannak sorolva a levelező és távoktatási kurzusok. A legtöbb kurzust a Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar működteti, de egyre több kurzust működtetnek az egyetem többi karai is, a tanév folyamán többször is előfordult, hogy egy nap alatt több mint 50 000 rekordot könyvelt el a rendszer.

2. ábra Óbudai Egyetem, Moodle statisztikai oldal


16

3. ábra A rendszert nem használók aránya Első kérdésemre, „Ön használja az oktatási tevékenysége folyamán a Moodle keretrendszert?” a 73 kitöltőből 33 oktató válaszolt nemmel, mégis a legmeglepőbb eredményt a következő kérdés hozta. „Miért nem használja a rendszert?” a 33 oktatóból 13 azt felelte, hogy „Nem ismeri a rendszert”. A válaszolók 33%-a válaszolta azt, hogy nem rendelkezik kellő módszertani ismeretekkel a rendszerről. A válaszokból egyértelműen kitűnnek az oktatók pedagógiai-módszertani hiányosságai. El kellene végre ismernünk, hogy a szakma nem minden, csak „majdnem” minden, valóban mérnökök vagyunk, de oktatók-tanítók is egyben egy oktatási intézményben, és a leghatékonyabban kellene megvalósítani az oktatást és a szakmai életre való nevelést. A 21. század tanárára egyre inkább úgy kell gondolnunk, mint a saját szakmai fejlődését fontosnak tartó öntevékenyen működő értelmiségire. Az oktatói pályára való felkészülésnek alapvető fontosságú eleme az egész életen át tartó (ön) fejlesztés folyamatának elsajátítása. Egyre inkább szükség van arra, hogy

a pályára készülő vagy már ott lévő tanárok maguk váljanak képessé saját fejlődési útjaik megtervezésére. A pedagógiaimódszertani képzés-továbbképzés, a szükséges kompetenciák elsajátításának ugyanolyan fontos szerepet kellene betöltenie egy oktató életében, mint a tudományos fokozat megszerzése. Előnyök, hátrányok Az „e-learning” fogalmát is azok közé sorolhatjuk, amit sokáig sokan nem nagyon tudtak értelmezni - több értelmezésével találkozhatunk, ami természetes, hiszen alig 15 éve született és folyamatosan fejlődő jelenségről van szó (képzési formáról, eszközről, technológiáról). Sokan úgy gondolták, hogy majd eltűnnek a tanárok az oktatásból, és csak virtuális terekben zajlanak a tanítások. Kezdetben talán ezért idegenkedett az oktatók többsége a rendszertől, mert konzervatívak, nem hajlandók az új tanulására, féltek, hogy eltűnik a személyközi kommunikáció tanár-diák között. Arra a kérdésre, hogy „Az Ön tapasztalatai alapján mik a rendszer pozitívumai/negatívumai?” a válaszolók többsége már reálisan el tudja helyezni az oktatási tevékenység folyamán a keretrendszert. Felmérésemből kiderül, hogy diákjaink is reális képet alkottak a rendszerről, bár a pozitívumok rangsorolásában van némi eltérés, de ez nem olyan számottevő, viszont a negatívumok rangsorolásában megegyezik a véleményük az oktatókkal. Amellett, hogy ők úgy ítélik meg, túlságosan technikafüggő a rendszer, leginkább az emberi tényezőt hiányolják belőle, a valós gyakorlati tudás átadásának képességét.

6. ábra A rendszer előnyei a hallgatók szerint

7. ábra A rendszer hátrányai a hallgatók szerint Felhasználási lehetőségek A kapott válaszok alapján oktatóink különböző célokra is használják a rendszert. A 40 válaszoló és rendszert használó oktató összesen 194 választ adott a felhasználással kapcsolatban:

4. ábra A rendszer pozitívumai (Oktatói vélemények)

8. ábra A rendszer használata az oktatók szemszögéből Legtöbben (30,4%) a tanulást támogató anyagok feltöltésére és a követelményrendszer közzétételére (22,7%) használják a rendszert. Elég magas a „Beküldendő feladatok”-ra adott válaszok száma is (17,5%). Ez jelenti egyrészt az időre leadandó házi feladatokat, másrészt a gép mellett megírt dolgozatok feltöltését. Tesztek kitöltésére kevésbé használják – legalábbis egyelőre. Hallgatói elégedettség mérésének eredménye A hallgatók nagy része hamar megszokta a rendszer használatát, hiszen a ma középiskolából kikerülő hallgatók számára az internet már hozzátartozik a mindennapokhoz. A válaszoló

5. ábra A rendszer negatívumai (Oktatói vélemények)


17

9. ábra A rendszer megfelelősége

10. ábra Melyik rendszer könnyebb?

11. ábra Mennyire segítették a munkát a tanulási útmutatók? (tesztek, ppt, útmutatók, kivonatok segédletek)

12. ábra A tutorok (oktatók) munkájának megítélése a rendszeren belül

hallgatók 58%-a számítógépes készségeit haladónak minősítette, s csak 3% volt olyan, aki kezdőnek. Persze ez nem mindig jelent tényleges számítástechnikai tudást, inkább csak az internetezés képességét. De a rendszer elsajátítását csak 1% tartotta nehéznek, 74% könnyűnek, 23% adta a voltak nehézségeim választ, 2% pedig nem válaszolt a kérdésre. Azzal kapcsolatban, hogy a rendszer a követelmények teljesítésére mennyire felelt meg, az alábbi válaszokat kaptuk. A hallgatók nagy része megfelelőnek, előnyösnek tartja a rendszer használatát. Megkérdeztem tőlük azt is, hogy ez a rendszer előnyösebb-e vagy a régi, papír alapú rendszer, illetve e-mail. A válaszokat tekintve azt látjuk, hogy a rendszer elnyerte a hallgatók tetszését, alig volt olyan diák, aki a régi, e-mailben, illetve papíron leadott feladatokat részesítette előnyben. Holott ennek a rendszernek nagyon fontos eleme a határidők kön�nyű és pontos betarthatósága – a rendszerben pontosan beállíthatjuk, hogy mit mikorra kell teljesíteni. Nagyon jó visszajelzéseket kaptam a tanulási útmutatók (tesztek, ppt-k kivonatok, segédletek) használatával kapcsolatban. A hallgatók 90%-a megfelelőnek vagy jónak, ill. nagyon jónak értékelte az alkalmazásukat. Hasonlóan vélekedtek a rendszert alkalmazó oktatók megítélésével kapcsolatban is, 73% kapott jó vagy nagyon jó minősítést, 7% esett a gyenge és rossz kategóriába. Elmondható az, hogy azok az oktatók, akik vették a fáradtságot a rendszer megtanulására, azért használják a Moodle-t, hogy tényleg segítsék a hallgatókat a tananyag elsajátításában, és korrekt számonkérést valósítsanak meg.


18

Összefoglaló A célok megfogalmazása az egyik legfontosabb elem egy keretrendszer bevezetésénél. Ahol nincsenek célok és tervek, ott nem várhatunk el reális mérvadó növekedést és változást, ez különösen igaz, amikor a hagyományos tanítási módszereink mellé illesztünk egy keretrendszert. Olyan stratégiára van szükségünk, mely egyforma figyelmet szentel a technikai háttérnek (pl. mi történik, ha hirtelen meghibásodik a rendszer, tesztelni kell a keretrendszer kompatibilitását a böngészővel, stb.) és a felhasználók támogatását (ez magába kell, hogy foglalja a tanárok képzését). Ebben az évben többségében az informatikát oktatók használták a rendszert, de miközben láthattuk, hogy hallgatóink tisztában vannak a rendszer pozitívumaival és negatívumaival, egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a többi oktatóra. Célunk, hogy a továbbiakban minél inkább ösztönözzük oktatóinkat, hogy használják a rendszert, segíteni nekik megtalálni a saját oktatott tárgyaik kapcsolódási pontját a rendszerrel, megértetni a résztvevőkkel, hogy ez nem csak egy személytelen platform, sokkal inkább az az eszköz, melynek segítségével a tanulás testre szabott és autonóm tevékenységgé válik. Az oktatás sikeressége csak az optimális összetevők megválasztásában és azok keverésében rejlik. Akkor lesz igazán jó keveréked, ha az alábbi kérdésekre adott válaszok ugyanazon komponensekből állnak: Melyik a legjobb módszer a tananyagom átadására? Melyik a legjobb módszer a tananyag átadására a hallgatóim szemszögéből? Melyik a legjobb módszer a tananyagom átadására az intézmény elvárásai és korlátai szemszögéből? Ne feledjük, hogy nem az a legjobb koktél, mely tartalmazza az általunk ismert összes italt, hanem gondosan felhasználva tudásunkat kell összevegyítenünk az ízeket, végeredményként kimagaslóan jobb terméket kapunk, mint az összetevőkből külön-külön. Vannak olyan esetek is, mint például a whisky esete, mely egy egyszerű maláta és mégis a legkiválóbb bármelyik keveréknél. Irodalomjegyzék Clark, Donald (2003): Blended learning, 2003c, Epic Group plc. White Paper Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról, Holnap Kiadó 2007 Michael Feldstein (2009): The State of the LMS: An Institutional Perspective Robert A. Ellis, Rafael A. Calvo: Minimum Indicators to Assure Quality of LMSsupported Blended Learning., In: Educational Technology&Society 60-70, 2007 Rosenberg, Marc J.(2001): E-learning – strategies for delivering knowledge in the digital age, 2001, McGraw-Hill

Hegyesi Franciska Moodle adminisztrátor Óbudai Egyetem [email protected]

Lektor: Farkas András

világítástechnika Világítástechnika világítástechnika világítástechnika Kosák Gábor

Magyar részvétel a nemzetközi IEC TC 34 Lámpák és Tartozékaik Szabványosító Bizottságban Magyarország részvétele a nemzetközi szabványosításban az elmúlt évtizedben sajnálatos módon visszaszorult az ipar csökkenő érdekeltsége miatt. Üdítő kivétel a GE Hungary két munkatársának aktív részvétele az IEC Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság, az IEC TC 34 „Lámpák és tartozékaik” műszaki bizottságában. A GE Hungary, a nagy múltú magyar fényforrásgyártás folytatója, a világhíres TUNGSRAM izzógyár utóda, a magyarországi gyártás mellett jelentős kutató-fejlesztő bázist is tart fenn. A GE anyagi és szellemi támogatása teszi lehetővé a két kolléga szakértői részvételét az IEC munkájában.

Az IEC TC 34 bizottság szervezeti felépítése Az IEC-hez csatlakozott országok képviselői az IEC-tagok (az IEC alapszabálya szerint) az országok Nemzeti (elektrotechnikai) Bizottságai. Egyes országokban (pl. Németországban,

1. ábra Az IEC TC 34 műszaki bizottság szervezeti felépítése


19

Franciaországban) ezek a bizottságok (financiálisan és szakmailag is) önállóak, de szorosan kapcsolódnak a Nemzeti Szabványügyi Testületükhöz, és vannak országok, ahol az IEC Nemzeti Bizottsága (de jure) az ország szabványügyi testülete, illetve annak keretén belüli. Magyarország részéről az IEC-ben (és az ISO-ban is) a Magyar Szabványügyi Testület (az MSZT) a tag (és fizeti a tagdíjat), de formailag, mint a Magyar Nemzeti Bizottság (Hungarian National Committee, röviden HUNC) van az IEC-ben regisztrálva. A nemzeti részről megnyilvánuló érdeklődés esetén (pl: megfelelő ipari háttér miatt) az IEC Nemzeti Bizottság lehet egy IEC műszaki bizottság (Technical Committee, TC) vagy a hozzá tartozó albizottság (Sub-Committee, SC) aktív tagja (Participant Member, röviden P-Member, P-tag) vagy csak megfigyelő (Observer Member, röviden O-member, O-tag). A P-tag aktívan részt vesz a TC szabványosítási munkájában, szavaznia kell a szabványtervezetekre, szakértőket jelenthet be a műszaki bizottságok munkacsoportjaiba (working group, WG). A szakértők a jelentős gyártók, szakmai szervezetek soraiból kerülnek ki. Az IEC-szabványokat kidolgozó műszaki bizottságok (TC-k), illetve a TC-hez tartozó albizottságok (SC-k) munkacsoportjaiban (WGs) a szakértők önállóak, azaz saját szakmai érdekeik, tudásuk alapján vesznek részt a WG szabványosítási munkájában. Ők nem a Nemzeti Bizottság képviselői, de a WGtagsághoz a bejelentésük (az ISO/IEC közös direktívája szerint) kizárólag a Nemzeti Bizottság kompetenciája. A Nemzeti Bizottság (illetve az azon belül működő nemzeti műszaki IEC„tükör”bizottság) jogos elvárása, hogy a szakértő tevékeny-

sége ne legyen ellentétes a nemzeti érdekekkel, a nemzeti szabványosító műszaki bizottság munkájával. E szakértők általában egyúttal a nemzeti műszaki „tükör”bizottságok tagjai is, így az együttműködés ezúton is biztosítva van. A TC 34 működési területe a fényforrások (lámpák), a lámpafejek és lámpafoglalatok, a lámpaműködtető eszközök és a lámpatestek szabványainak előkészítése. A TC 34 négy albizottságra oszlik: SC 34A Lámpák, SC 34B Lámpafejek és -foglalatok, SC 34C Lámpatartozékok és az SC 34D Lámpatestek albizottságokra. Az albizottságok konkrét feladatokra szerveződött projekt-teamekből és állandó munkacsoportokból állnak. Az SC 34A munkacsoportja (a PRESCO) a fényforrások szabványosításával foglalkozik, az SC 34B munkacsoportjai az EPC1-2 a fénycsövek és izzólámpák feje és foglalata szabványosításával, az EPC3 a járműlámpák, az EPC4 a nagynyomású kisülőlámpák és egyéb lámpák feje és foglalata szabványosításával foglalkozik. Az SC 34C munkacsoportja (a COMEX) a működtető eszközök, az SC 34D munkacsoportja (a LUMEX) a lámpatestek szabványosításával foglalkozik. Az albizottságok egyéb egységei, a már említett projekt-team közös bizottságok, stb. nem kerülnek ismertetésre, egyrészt mert a fent felsorolt munkabizottságok messze jelentősebbek a többinél, másrészt a magyar közreműködés ezekben zajlik. A PRESCO, az EPC1-2, EPC4, COMEX munkacsoportok tagja és az EPC3 munkacsoport vezetője Papp Ferenc úr, a LUMEX munkacsoport tagjai Kovács Krisztián és Maklári Zoltán urak a GE Hungary Zrt.-től, szintén a PRESCO munkacsoport tagja Moharos András úr a Lighttech Kft.-től, akik az MSZT Nemzeti Elektrotechnikai Bizottsága által bejelentett szakértők. E cikk tárgyához nem tartozik szorosan, de meg kell jegyezni, hogy a GE Hungary munkatársa, Schmidt Gábor úr az IEC TC 77 bizottság SC 77A albizottsága WG 1 munkacsoportjának szakértője. Megemlítésre érdemes még a CSM (Chairman’s Secretary Meeting) szervezeti egység, amely az albizottság-elnökök, munkacsoport-vezetők tanácskozó testülete. A munkacsoportok (Working Group) megnevezése régebben Maintenance Team volt, átnevezésükre nemrég került sor. Az IEC dokumentumokban, a honlapon még gyakran találkozni régi megnevezésükkel. Szabványosítás a munkacsoportokban Az IEC TC 34 és albizottságai kétévente üléseznek, ahol részben szervezeti kérdésekkel foglalkoznak, továbbá meghallgatják az elmúlt két évben végzett munkákról, esetleges nehézségekről szóló beszámolókat, és a szükséges döntéseket (szavazások alapján) hozzák. A szabványok kidolgozása a munkacsoportokban folyik. A munkacsoportok félévenként üléseznek. A munkacsoportokban már s szabványok kidolgozása magasabb szinten történik, ahol főként döntéseket hoznak a már előkészített tervezetekkel kapcsolatban. A szabványosítás folyamata főbb lépésekben a következő: Egy az IEC bizottságában P-tag Nemzeti Bizottság javaslatot nyújt be egy szabvány módosítására, vagy új szabvány készítésére, ez az NP (New Work Item Proposal, indítvány új témára). Elfogadása esetén az új téma a megfelelő munkacsoporthoz kerül, vagy az új témára munkacsoportot alakítanak. A következő lépés a DC (Document for Comments, hozzászólások munkaanyag) ahol a munkacsoportok tagjai javaslataikat, hozzászólásaikat (comment) megtehetik. A következő lépés a bizottsági tervezet CD (Committee Draft, bizottsági tervezet), illetve CDV (Committee Draft for Vote, bizottsági tervezet szavazásra) ahol az illetékes műszaki bizottság tagjai elé tárják a szabvány, vagy szabványmódosítás tervezetét. A végső


20

lépés az FDIS (Final Draft International Standard, végleges nemzetközi szabványtervezet) ahol a tagok jóváhagyják, elfogadják a leendő szabványt vagy szabványmódosítást. Ezen a szinten módosító javaslatot benyújtani, nem szavazatot leadni csak nagyon indokolt esetben szabad. Az IEC munkacsoportok szerepe a DC javaslatokból CDV tervezetekké váláshoz szükséges döntések meghozatala. Ide már DC szintű szabványjavaslatok kerülnek a rájuk adott megjegyzésekkel (comment) együtt, és itt születik döntés a megjegyzések elfogadásáról. A munkacsoport az ellentétek feloldásának végső fóruma, ahol mély szakmai viták már nem folynak. Innen kerül a szabvány a CD illetve CDV szintre. A munkacsoport feladatköre itt véget ér. A világítástechnikában tradicionálisan Európa szabja meg a szabványosítás menetét, de az utóbbi években az USA is egyre jelentősebb szerepet vállal, egy képviselőjük (Marc Duffy) is jelen van a vezetőségben. Egyre erősebb a koreai (LED fényforrásokkal kapcsolatban), japán, orosz és az indiai jelenlét a munkacsoportokban. A félévenkénti munkacsoporti ülések szervezését, a házigazda szerepét a TC 34 és albizottságai egyik aktív tagja vállalja. A vendéglátás önkéntes felajánlását a Chairman’s Secretary Meeting (CSM) ülésen teszi meg. Legutoljára Hollandiában Delft városában volt az IEC TC 34 műszaki bizottság munkacsoportjainak ülése 2011. október 17-20. között. A Program a következő volt: Október 17. Hétfő Október 18. kedd Október 19. szerda Október 20. csütörtök

délelőtt délután délelőtt délelőtt délelőtt

PRESCO ülés; CSM ülés; COMEX ülés; LUMEX ülés; EPC ülések.

Az üléseken született döntésekről jegyzőkönyv (Minutes) készül. A PRESCO a legnagyobb munkacsoport, a hétfői ülésen 58 résztvevő volt jelen, és a jegyzőkönyv 20 oldal terjedelmű volt. A közeljövőben a delfti ülések határozatainak megfelelően három szabványmódosítás és két szabványkorszerűsítés fog megjelenni: az EN 60901, Egy végükön fejelt fénycsövek. Működési követelmények ötödik módosítása, az EN 62035, Kisülőlámpák (a fénycsövek kivételével). Biztonsági előírások második módosítása, az EN 60809, Közúti járművek izzólámpái. Méretek, villamos és fénytechnikai követelmények ötödik módosítása, valamint az EN 61347-2-2, Lámpaműködtető eszközök. 2-2. rész: Izzólámpák egyenárammal vagy váltakozó árammal táplált elektronikus feszültségcsökkentő konvertereinek egyedi követelményei új kiadása és az EN 61347-2-7, Lámpaműködtető eszközök. 2-7. rész: Tartalékvilágításhoz használt, egyenárammal táplált elektronikus előtétek követelményei új kiadása. A következő munkacsoporti ülések helyszíne Japán, Tokió márciusban, majd Új-Zéland, Auckland októberben. A delfti ülésekről, az IEC TC 34 műszaki bizottságról Papp Ferenc úr tartott beszámolót az MSZT/MB 838Világítástechnika műszaki bizottság (az IEC TC 34 tükörbizottsága) november 17-ei ülésén. Ez a cikk az ott elhangzottak összefoglalója.

Kosák Gábor Szabványosító Manager Magyar Szabványügyi Testület [email protected]

szakmai elôírások Szakmai elôírások szakmai előírások szakmai előírások Arató Csaba

MEE JOGSZABÁLYFIGYELŐ – 2012/1 Néhány új, műszaki tartalmú jogszabály A következőkben a műszaki, illetve a villamos szakembereken kívül mindnyájunkat is érintő – a múlt év végén és ez év januárjában kihirdetett – 12 új jogszabályra: törvényekre és rendeletekre hívjuk fel a figyelmet.  42/2011.(XII.15.) BM rendelet: A tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól (Magyar Közlöny 152. szám, 2011. december 15. csütörtök) A rendelet 2012. január 1-jén lépett hatályba, ugyanakkor hatályát vesztette az e területre korábban vonatkozó 6/2007. (III.13.) ÖTM rendelet. A rendelet újraszabályozza a tűzvédelmi szakértői tevékenységet: azt, hogy kinek engedélyezhető e tevékenység végzése, a szakértői engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásokat, továbbá a díjazást, a továbbképzést és a szakértői jogosultság szakmai feltételeit. A tűzvédelmi szakértői szakterületek között szerepel az „elektromos tűzvédelmi szakértő”, valamint a „tűzvizsgáló szakértő” szakterület is, amely szintén kapcsolatos a villamossággal.  76/2011.(XII.21.) NFM rendelet: A közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételei. (Magyar Közlöny 156. szám, 2011. december 21., szerda) A rendelet a kihirdetését követő napon, 2011. december 22-én lépett hatályba, és 2012. január 1-jén vesztette hatályát az e területre korábban vonatkozó 117/2007. (XII.29.) GKM rendelet. A rendelet megállapítja:  a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint igénybejelentést benyújtó, az igény benyújtásakor közcélú hálózati csatlakozással nem rendelkező, leendő rendszer-használó közcélú hálózatra való csatlakozása esetén vételezésre, betáplálásra igényelt villamos teljesítménynek, illetve  a közcélú hálózaton a rendszerhasználó számára már rendelkezésre álló teljesítményen felül vételezésre, betáplálásra igényelt többletteljesítménynek biztosításáért a hálózati engedélyes részére csatlakozási pontonként fizetendő csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, alkalmazásuk alapelveit és a díjak elemeit. Ezzel kapcsolatban az értelmező és az általános rendelkezések után részletezi a rendelet a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, az erőmű, a nagyfeszültségű hálózatra valamint az ideiglenesen csatlakozó felhasználó csatlakozási díját és díjfizetését. A közép- és kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó felhasználók esetében alkalmazott csatlakozási díj csatlakozási alapdíjból, közcélúvezetéklétesítési díjból és kisfeszültségű hálózatra való csatlakozás esetén csatlakozóvezeték-létesítési díjból áll. A rendelet meghatározza e díjak alkalmazásának lehetőségeit és műszaki szempontjait. A Magyar Közlöny 2011. évi 157. számában (2011. december 2., csütörtök) közzétett jogszabályok közül a következőre hívjuk fel a figyelmet:  2011. évi CLXXXII. törvény: Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról A törvény 2012. január 1-jén lépett hatályba, és 2012. február 2-án hatályát vesztette (mert a rendelkezései beépülnek az e


21

törvény által módosított törvényekbe, ezentúl e módosított törvényeket kell figyelembe venni!) A törvény többek között a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt (VET) is módosítja, néhány helyen kisebb változtatásokat ír elő.  35/2011.(XII.22.) KIM rendelet: Egyes iparjogvédelmi tárgyú rendeletek módosításáról. A rendelet 2012. január 1-jén lépett hatályba.  50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet: a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet módosításáról és a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet módosításáról A 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM rendelet módosítása a kihirdetését követő 5. napon, 2011. december 27-én lépett hatályba, míg a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet módosítása a kihirdetést követő 45. napon, 2012. február 5-én lépett hatályba. Az 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet a kihirdetését követő 46. napon, 2012. február 6-án vesztette hatályát, továbbiakban a módosításokkal egybeszerkesztett rendeletek hatályosak. A villamos szakembereket elsősorban a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet módosítása érdekelheti. A módosítás a rendelet kilenc paragrafusát érinti, de ezek között nem szerepel az érintésvédelmi felülvizsgálatokkal foglalkozó 2.§ i) és j) bekezdése, valamint az 5/A. §. Így az érintésvédelmi felülvizsgálatokra vonatkozó rendelkezések változtatás nélkül továbbra is hatályosak! A Magyar Közlöny 2011. évi 160. számában (2011. december 27. kedd) kihirdetett jogszabályok közül a következőkre hívjuk fel a figyelmet:  2011. évi CLXXXV. törvény: A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) módosításáról A törvény a kihirdetését követő napon lépett hatályba, a 2. § és a 6-8. §-ok kivételével, amelyek 2012. január 1-jén léptek hatályba. A törvény a VET-en kívül a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényeket is módosítja. A VET módosítása kitér a villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolás alóli mentességre, valamint a villamosenergia-rendszer egyes szereplőinek a tevékenységük végzéséhez szükséges informatikai és elektronikus hírközlő hálózati elemek meglétére, illetve tulajdonjogi kérdéseire. A módosítás a VET 42., 63/A., 102/B., 103., 104. és 170. §-át érinti.  2011. évi CLXXXVII. törvény: A szakképzésről A törvény néhány kivételtől eltekintve 2012. január 1-jén lépett hatályba, ugyanakkor hatályát vesztette a szakképzést korábban szabályozó 1993. évi LXXVI. törvény. A törvény hatálya az iskolai rendszerű szakmai képzésre (szakképzésre), valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések esetén – a felnőttképzésről szóló törvény alapján folyó – az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzésre terjed ki. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában a további szabályokat a felnőttképzésről szóló törvény határozza meg. Az említett szakmai képzés a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott Köznevelési Hídprogram keretében megszerezhető részszakképesítés megszerzésére, az állam által elismert szakképesítés megszerzésére, továbbá munkakör betöltéséhez szükséges, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesítő végzettség megszerzésére irányul. A törvény hatálya – többek közt – kiterjed a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához

szükséges ismeretek elsajátítására irányuló képzésre, a különféle szakmai képzési tevékenységet folytató és abban részt vevő valamennyi szervezetre és magánszemélyre, továbbá a komplex szakmai vizsgára, a komplex szakmai vizsgát szervező intézményre, valamint a komplex szakmai vizsgán és a szakmai vizsgáztatásban résztvevőre. A törvény a szakképzés teljes folyamatát részletesen szabályozza, így a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet közvetlenül érinti, ugyanis az egyesület rendszeresen szervez iskolarendszeren kívüli szakmai képzéseket és vizsgáztatásokat. Ezek során az egyesületnek a törvény előírásait figyelembe véve kell eljárnia. Ezért – sok más mellett – ismernie kell az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ), a villamos képzésekre előírt szakmai és vizsgakövetelményeket, a szakmai vizsgáztatás és a vizsgaszervezési engedély megszerzésének, valamint a tanulószerződés megkötésének és nyilvántartásának rendjét. A következő két rendelet első sorban az informatikus szakembereket érdekelheti:  13/2011.(XII: 27.) NMHH rendelet: Az elektronikus hírközlési szolgáltatás minősé- gének az előfizetők és felhasználók védelmével összefüggő követelményeiről, valamint a díjazás hitelességéről A rendelet 2012. január 1-jén lépett hatályba. A rendelet szabályait az előfizetői szerződések alapján nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatásokra kell alkalmazni. A rendelet hatálya az előfizetői szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatókra, az e rendeletben meghatározott tevékenységek megfelelőség értékelését végző szervezetekre, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra terjed ki. Az előbbiek alapján a rendelet szabályai, ha közvetve is, kevés kivétellel mindnyájunkat érint (pl. a szolgáltatás minősége, számlázási rendszer és díjazás)!  14/2011. (XII. 27.) NMHH rendelet: Az egyes műszaki eszközök földfelszíni digitális műsorok vételére való alkalmasságának megjelöléséről A rendelet a kihirdetést követő negyvenötödik napon, 2012. február 10-én lépett hatályba, és 2015. december 31-én hatályát veszti. A rendelet hatálya a televíziós műsorszórás vételére szolgáló eszközök, készülékek forgalmazóira, a földfelszíni digitális televíziós műsorszóró hálózat üzemeltetőjére és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra terjed ki. A Magyar Közlöny 2011. évi 161. számában (2011. december 28., szerda) kihirdetett jogszabályok közül a következőkre hívjuk fel a figyelmet:  323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről A rendelet – néhány kivételtől eltekintve – a kihirdetést követő napon, 2011. december 29-én lépett hatályba, de kivételek is hatályba léptek 2012. január 1-jén. A Kormány e rendeletében a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására 2012. január 1-jei hatállyal munkavédelmi és munkaügyi hatóságként a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságát, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervét (munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség) jelölte ki. A Kormány továbbá munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervként a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságot jelölte ki.


22

Az NMH jogállását tekintve központi hivatal, amelynek irányítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el; a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság az NMH önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége. A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságot a miniszter által kinevezett főigazgató-helyettes vezeti. A főigazgatóhelyettes a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság szervezeti egységein keresztül ellátja a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek szakmai irányítását. A fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkavédelmi, illetve munkaügyi felügyelőségei változatlanul ellátják az első fokú munkavédelmi, munkaügyi hatósági hatásköröket, illetékességük a kormányhivatalok illetékességéhez igazodik.  2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről A törvény 2012. július 1. napján lép hatályba. A törvényhez kapcsolódó módosító és átmeneti rendelkezésekről önálló törvényt fog alkotni a parlament, melynek egyes rendelkezései – az ágazati, szakmai sajátosságokra való tekintettel – e törvénytől eltérhetnek. A törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire.  2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysér- tési nyilvántartási rendszerről A törvény – az alábbiak kivételével – 2012. április 15-én fog hatályba lépni, rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni. A törvény 253. § (8) és (9) bekezdése a törvény kihirdetését követő harmadik napon lépett hatályba. Hatályát veszti a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény és az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet, valamint további 8 törvény egy-egy §-a. Az önkormányzatok 2012. május 31-ig kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket. A társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait sértő vagy veszélyeztető, a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükséges kockázatokkal és veszélyességgel azonban nem rendelkező kriminális cselekmények elleni hatékony fellépés érdekében alkotta a törvényt az Országgyűlés. *** Jelen rövid ismertetésünk a figyelemfelkeltést szolgálja, a kihirdetett jogszabályokban közvetlenül érintetteknek és a szakembereknek ajánlott a jogszabályok teljes szövegét tanulmányozni és megismerni!

Arató Csaba okl. villamos üzemmérnök, a MEE tagja [email protected]

Lektor: Somorjai Lajos

technikatörténet Technikatörténet technikatörténet technikatörténet Dr. Gergely György

Dr. Simonyi Károly emlékezetére Visszaemlékezés halálának 10. évfordulóján

2001. október 9-én hunyt el Simonyi Károly, a magyar elektrotechnika és tudomány ma már történelmi professzora. Nincs olyan a Budapesti Műegyetemen végzett villamosmérnök, aki ne lett volna tanítványa, vagy 1970 óta könyveit ne használta volna, hazánkban, de még külföldön is. Elméleti Villamosságtana megjelent angolul, oroszul és románul is. Dr. Simonyi Károly életét Staar Gyula ismertette 3 könyvében, ezek közül egyet emelnék ki [1]. 2011-ben Erdősi Gyula a tanítványok és tisztelők megemlékezéseit adta ki [2]. Én 1946-ban találoztam Simonyi Károllyal. Bay Zoltán távolléteiben ő adta elő az elméleti villamosságtant, majd Bay kényszerű elmenekülése után 1950-ig ő vezette az Atomfizikai tanszéket. Nála doktoráltam 1949-ben [3]. Bay Zoltán 1948-ban vett fel doktorandusznak a Tungsram Kutatóba, és Szigeti Györgyre bízott. Simonyinál konzultációkat folytattam disszertációm készítésekor, majd mérnök-fizikus lettem, Simonyit követtem. Dr. Simonyi Károly1948-ban a Soproni Egyetemen lett tanszékvezető, itt építette meg hazánkban az első 800 keV-os Van de Graaf generátort, de már 1943-ban részt vett atomfizikai célra Bay Zoltán irányitásával az első nagy energiájú kaszkád generátor kifejlesztésében, mely a háború miatt félbeszakadt. Munkáját 1950 óta a KFKIban folytatta, Kovács István akadémikus, igazgató meghívására. 1950-ben kapott kinevezést a BME Elméleti Villamosságtan tanszékére, melyet 1970-ig vezetett. 1950-1957 között a KFKI atommag-fizikai kutatásait irányította, melyből később alakult a KFKI-RMKI. A KFKI-ban töltött alkotó évek eredménye több nagy energiájú gyorsító, önálló megoldásokkal [4]. Ezeket, majd továbbfejlesztett változataikat hazánkban, de külföldön is széles körben alkalmazták, főként a félvezetők, ionimplantáció és a nanotechnológia területén [5]. Már a KFKI-ban elkezdett a fúziós energiatermeléssel foglalkozni. Előre mutató munkáját ma az RMKI folytatja. 1957-ben a KFKI-ból, majd 1970-ben a BME tanszékéről is elüldözték, ekkor Barta István professzor tanszékén nyújtott számára lehetőséget kutatásai folytatásához, Csurgay Ildikótól pedig segítséget kapott. Ekkor írta meg főművét, a Fizika Kultúrtörténetét. Számomra ez a legszebb könyv, amit életemben olvastam. A könyv lényegében a villamosság történetének is legjobb leírása, az atomenergiáról is ír. Elméleti Villamosságtana (német fordités 9 kiadása) mellett Villamosságtanát és Elektronfizikáját a villamosmérnökök ma is használják. Utoljára 1995-ben beszéltem vele, kértem Budicsevics Andor (Bay Zoltán munkatársa) nekrológjának megírására, melyet nem tudott már vállalni, és engem kért fel. Kérésének eleget tettem a Fizikai Szemlében. Dr. Simonyi Károly rehabilitására üldöztetése után csak 1989 után került sor. 1995-ben a BME Teller Edével együtt avatta díszdoktorává. Az MTA levelező, majd rendes tagjává választotta. Halála után a KFKI-RMKI bejáratánál kapott emléktáblát. A Lexikon der Elektrotechnikben helyet kapott, erről Jeszenszky Sándor számolt be az Elektrotechnikában. Igazi elismerését a BME-től csak halála után 10 évvel kapta meg: a BME új Q épületében az egyetem legkorszerűbb nagy előadótermét róla nevezték el májusban, majd ennek bejáratánál avatták fel szonbrát a két Maxwell egyenlettel. 2011-ben négy tudományos rendezvényt tartottak tiszteletére [6]. Az MTA és KFKI RMKI évente rendez Simonyi-napot. A Műegyetemen az Eövtvös Loránd Fizikai Társulat, életművéről pedig a Villamosmérnökök Magyarországi Egyesülete (IEEE HS) az Óbudai Egyetemen emlékezett meg. Feledhetetlen előadó volt. Négy nagyszerű könyve maradandó alkotás. A Magyarországi Fizika Kultúrtörténetével az első világháborúig


23

jutott el, kéziratait Staar Gyula rendezte sajtó alá, és adta ki a Természet Világa különszámában. Simonyi Károly nagy energiájú generátoraival Jedlik Ányos alkotó munkáját folytatta, és Ő volt a Jedlik Ányos Társaság alapitó tagja. Dr. Simonyi Károly szellemóriás volt, példaképem, tisztelettel őrizzük emlékét. Irodalomjegyzék 1. Staar Gy.: De mi az igazság? Beszélgetések Simonyi Károllyal. Könyv és Lapkiadó (1996) 2. Erdősi Gy. és Kádár: Pontus Kft. (2011) 3. Gergely Gy.: Gyémánt doktori oklevél Simonyi Károlynál 1949-ben. Informatika (Gábor Dénes Főiskola ) 13, No. 1. P6-11 (2011) 4. Klopfer E.: Simonyi Károly professzor és a magyarországi részecskegyorsító berendezések. Informatika (GDF). 24 No5 p5-29 5. Gyulai J.: A részecskegyorsítótól a nanotechológiáig - és mi van tovább? Informatika (GDF) 11, p40-44 (2009) 6. Gergely Gy.: Megemlékezés és tiszteladás Simonyi Károly halálának 10. évfordulója alkalmából. Fizikai Szemle (közlésre benyújtva)

Dr. Gergely György

Gyémánt okl. villamos-gépészmérnök (1947), műszaki doktor (1949) MTA fizikai tudomány doktora, MTA MFA professzor emeritus, MEE senior tag, a Jedlik Ányos Társaság alapító tagja, IEEE Life-Member [email protected]

Szobrot állítottak Dr. Simonyi Károly emlékére „Mai értékeit vesztő, hamis hangoktól zajos világunkban ritka a Simonyi Károl�lyal összemérhető igazi szakmai és emberi példakép. Vannak, akik a korunkban nagynak látszanak, emléküket mégis elsöpri az idő, munkáik a feledés homályába vesznek. Simonyi Károly szelleme azonban az idő múlásával egyre erősebben világít.” (Staar Gyula*) Simonyi Károly olyan „konnektort”, elméletileg magas szinten megalapozott csatlakozást adott Villamosságtan – Elméleti Villamosságtan – Elektronfizika trilógiájával, amelyhez valamennyi szaktárgy csatlakozni tudott. A maradandó ismeretekre helyezte a hangsúlyt. Ezért van az, hogy a világban ilyen-olyan okok miatt szétszóródott hallgatói mindenütt megállták a helyüket, és ma is sok, még aktív, egykori hallgatója munkaasztala közelében megtalálhatók ezek a könyvek. A professzora halálának tízedik évfordulója alkalmából az 1963-ban végzett évfolyam tagjai emlékül mellszobor felállítását javasolták a BME területén., mely kezdeményezést a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar is támogatott. 2011. október 25-én a BME Q épület 2. emeletén, tisztelői, volt tanítványai ünnepélyes keretek között avatták fel Simonyi Károly mellszobrát. A szoboravatással egyidőben, életét és munkásságát bemutató kiállítással is megemlékeztek. TÉ *Staar Gyula matematika–fizika szakos tanár, tudományos újságíró, a Természet Világa főszerkesztője. Számos jeles matematikusunkkal és fizikussal készített hosszabb-rövidebb riportot, melyek egy része könyv formájában is megjelent. Különösen értékesek a Simonyi Károllyal készített riportjai, amelyek a fizikus életének különböző szakaszaiban készültek.

Dr. Kiss László Iván

Aki a távolból is tanított minket

Megemlékezés dr. Záborszky János professzorról

Az alkotó tevékenységének jelentős részét az USA-ban kifejtő professzor az 1980-as évektől kezdve ismét kapcsolatba került a hazai elektrotechnikai, automatizálási területeken működőkkel. Közülük többen már a BME-n folytatott tanulmányaik során a professzor USA-ban írt könyvéből is tanultak. Talán a hozzám hasonlóan az 50-es évek végén végzett erősáramú villamosmérnökök és a később őt nemzetközi mérnökszervezetekben megismerők nevében is írtam ezt a műszaki tevékenységet méltató megemlékezést. Ezúton is megköszönöm dr. Bán Gábor professzor emeritus és Garbóci László budafoki helytörténész közreműködését. Záborszky János 1914. május 13-án Budafokon (ma Budapest XXII. kerület) született, dr. Záborszky Nándor jogász, Budafok későbbi polgármestere fiaként. Az USA-ban 2008. február 11-én St. Louisban (Missouri=MO állam) hunyt el, hamvai a budafoki temetőben, családja kriptájában vannak. A Ciszterci Rend budai Szent Imre Gimnáziumában érettségizett, első diplomáját a Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (ma BME) Gépészmérnöki Osztályán (ma Gépészmérnöki Kar) 1937-ben szerezte. Ugyanott 1943ban „Summa cum laude” műszaki doktori diplomát kapott elsőként a műszaki doktorok közül - amit azok kaptak, akiknek minden tanulmányi érdemjegye addig kitűnő volt. Már 1942ben készített – az MMKM Elektrotechnikai Múzeumban olvasható - doktori értekezése [1] is tükrözi az elektrotechnikának matematikai módszerekkel történő elmélyült tanulmányozását. Ez a módszer később –főleg amerikai éveiben - egyik oktatási, kutatási vezérfonala lett. Hazai, 1947-ig tartó mérnöki tevékenységéről viszonylag kevés ismeretünk van. A Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinél (jelenleg ELMŰ) hosszabb időn keresztül dolgozott, munkáját főmérnöki címmel is elismerték. Az ELMŰ-höz tartozó BVTSZ (Budapesti Villamos Teherelosztó Szolgálat) kérdései is foglalkoztatták. Feltehetően főként az együttműködő energiarendszerek frekvenciateljesítmény-szabályozás problémái érdekelhették, amelynek – tudtommal – hazai első, részletes elemzését a l [2] cikkében publikálta. Ez a tanulmánynak is beillő cikk – eredetileg előadás – tanúsítja, hogy dr. Záborszky János a Magyar Elektrotechnikai Egyesület aktív tagja volt akkor. Az elektrotechnika és a szabályozástechnika összefüggéseivel – mint későbbi pályafutásának meghatározó másik vezérfonalával - is ekkor kezdhetett mélyebben foglalkozni. Hazai tevékenységének másik fő iránya az egyetemi oktatás lett. A BME elődjének Villamos Művek Tanszékén (Verebélÿ László profes�szor volt a tanszékvezető) tanársegéd, majd adjunktus, végül 1947 előtt már docens lett. 1947-ben az USA-ba távozott. Először a University of Missouri at Rolla (MO) egyetemen lett professzor, majd 1956-tól a Washington University, St. Louis (MO) jelentős egyetem keretében főállásban tevékenykedett csaknem élete végéig. Ezen az egyetemen valaha másodikként vezették be a villamosmérnöki képzést. Először a School of Engineeringen (Mérnöki Kar) belül a Department of Applied Mathematics and Computer Science (Alkalmazott Matematikai és Számítástechnikai Tanszék) egyik professzora volt, de több tanszék összekapcsolódó témáinak kutatására alakult csoportokat is vezetett. Végül 1974-ben megalapítja a Department of Electrical and Systems Engineeringet (Elektrotechnikai és Rendszertechnikai Tan-


24

Prof. Dr. Záborszky János Prof. Dr. Bán Gáborral 999-ben szék), amelynek 1989-ig volt vezető professzora, de nyugdíjazása után is „Senior (Emeritus) Professor” maradt. Munkatársa leírása szerint gyakorlatilag 90 éves koráig bejárt az egyetemre. A professzor alapvetően villamos műveket és főleg a hálózatszámításhoz szükséges matematikai, számítástechnikai ismereteket oktatott. Kutatói érdeklődése elsősorban a rendszerelmélet területén új koncepciók és módszerek fejlesztésére irányult. Ezt a törekvését a nagy villamosenergia-rendszerek növekedésével együtt növekvő problémák motiválták. A megoldáshoz a tevékenységével párhuzamosan fejlődő digitális számítástechnikát használta. Munkatársait is irányítva számos eljárást dolgozott ki a matematika, elektrotechnika, számítógépes szabályozástechnika komplex tárgyalására, az e területen dolgozó szakértők őt „úttörőnek” tekintették. Munkatársain kívül hallgatóival is szorosan együttműködött, amire jó példa a nagy villamosenergia-rendszerek számítógéppel támogatott helyreállításáról készített [3] tanulmány, amely az MMKM Elektrotechnikai Múzeumában található. Ez a közlemény is igen sok, szintén közösen készített irodalmi hivatkozást tartalmaz. A helyreállítási tevékenység összefoglalásáról készült konferenciabeszámoló [4] magyar fordítása megjelent az Elektrotechnikában [5]. E kutatási témájához gyakorlati tapasztalatokat gyűjtött már akkor, amikor a National Academy of Engineering (MérnökAkadémia) tagjaként részt vett az USA 1965-ös északkeleti nagy üzemzavara (New York-i üzemzavar) vizsgálatában. Dr. Záborszky János egyetemi főállása mellett szakértőként is tevékenykedett, többek között a Mc Donnel Douglasnél és a Westinghouse-nál. Jelentős műszaki társadalmi munkásságot fejtett ki, az egyesületek formálásában szintén „úttörőnek” tekintették. Már tagja volt az AIEE-nek (American Institut of Electrical Engineers), az IEEE elődjének. Az IEEE létrehozása után kezdeményezte a szervezetben Control System Society (Szabályozástechnikai Társaság) létrehozását, amelynek 1970ig elnöke volt. Később az IEEE Board of Directors (Igazgatói Tanács) tagja is lett. Az automatizálás fejlődésének megfelelően közreműködött az Automatic Control Council (Automatikus Szabályozástechnikai Tanács) megteremtésében, amelynek 1980-1981 közötti időszakban elnöke volt. Az automatizálás nemzetközileg elismert szakértőjeként egy ideig vezette az IFAC (Nemzetközi Automatizálási Szövetség) villamosenergiarendszerek és erőművek automatizálásával foglalkozó műszaki bizottságát. Az 1984-ben Budapesten tartott IFAC világkongresszus díszelnöke volt, amelynek során tovább erősítette a BME-vel és a SZTAKI-val fennálló kapcsolatait, és meglátogatta az MVMT Országos Villamos Teherelosztóját. A következő években szintén járt itthon, részt vett a budapesti IEEE Power Tech ’99 konferencián is. A konferencián a villamosenergia-

rendszerek abban az időben kezdődő deregulációjának (a termelés, a szállítás és az elosztás szétválasztása, esetenként több cég között is) a terheléselosztásra kifejtett hatását elemezte társszerzővel készített dolgozatában [7]. Előadásának fontos megállapítása volt az, hogy a dereguláció után csak részoptimumok számíthatók, eredő, az addigi közös optimum (állami tulajdon esetén „népgazdasági optimum”) tovább nem létezhet. Ez alkalommal a professzor meglátogatta a hajdani Villamos Művek Tanszéket, és elbeszélgetett annak oktatóival. Előzetesen kézzel papírra vetette műszaki életpályáját, amelynek egy részletét bemutatjuk. Irodalmi munkássága egyrészt több mint 200 cikk és tanulmány egyéni, ill. társszerzőkkel közös készítésére terjed ki. Ezek közül pár az irodalomjegyzékben található.

Prof. Dr. Záborszky János a BME Villamos Művek Tanszék oktatóival 1999-ben Művek tantárgy 1957-ben történt módosításának. Az MMKM Elektrotechnikai Múzeumnak is van példánya a könyvből. A másik könyvet [8] halála előtt pár évvel 2000-ben adták ki, ez a nagy villamosenergia-rendszerek dinamikájának és szabályozásának újszerű tárgyalása révén, mintegy összefoglalja – az ő irányításával fél évszázadon keresztül folytatott – a villamosenergia-rendszereknek és azok szabályozásának matematikai módszerekkel történt kutatásait. Dr. Záborszky János tudományos munkásságát az USA-ban már 1965-ben a National Academy of Engineering (Mérnök Akadémia) tagságával ismerték el. Legnagyobb kitüntetését 1986-ban az USA-ban kapta a „Richard E. Bellmann Control Heritage Award”-ot (Richard E. Bellmannról elnevezett szabályozástechnikai örökségi díj). A Magyar Tudományos Akadémia 1986-ban tiszteleti tagjának választotta. Bár oktatási tevékenységét leginkább az USA-ban fejtette ki, kutatási eredményei nemzetközi jelentőségűvé váltak, de mindezek ellenére is, ahogyan - egyik leghűségesebb munkatársa – Marija D. Ilic a professzor halála után megállapította: „Ő maga mindig budapesti magyar maradt”. Irodalomjegyzék [1] Záborszky János: Áramérzékeny hídkapcsolások alkalmazása váltakozó áram erősségének nagypontosságú mérésére. A M. Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által elfogadott műszaki doktori értekezés, Budapest, 1942. [2] Dr. Záborszky János: Együttműködő hálózatrendszerek periódus- és teljesítményszabályozásának alapelvei. Elektrotechnika, 40. évf. 3. szám, Budapest, 1948. márc. [3] John Zaborszky and others: Computer Aided Restoration of the Large Electric Power System, SSM Report #8408. Washington University St. Louis Missouri 63130,1985 v. 1986. [4] J. Zaborszky and others: Optimal Partnership of Operator and Computer for Power System Restoration. IFAC World Congress, Tallin, 1990. [5] J. Zaborszky és mások: Energiarendszer üzemzavar utáni helyreállítása diszpécser és számítógép optimális együttműködése segítségével. Elektrotechnika, 84.évf. 8. sz. Budapest, 1991. [6] John Zaborszky and Joseph W. Ritterhouse: ELECTRIC POWER TRANSMISSION. The Power System in the Steady State. The Ronald Press Company, New York, 1954. [7] John Zaborszky and Marija Ilic: General Structure of the Regulated, Deregulated and Other Generation Dispatch Systems. Paper BPT 99-440-21 at the IEEE Power Tech ’99 Conference, Budapest, 1999. [8] John Zaborszky, Marija D. Ilic: DYNAMICS and CONTROL of LARGE ELECTRIC POWER. IEEE Computer Society Press, 2000.

Villamos Müvek Tanszékén 1999. szeptemberében elmondott szavainak papírra vetett részlete

Dr. Kiss László Iván

Emellett két jelentős könyvet – szintén társszerzőkkel együtt – publikált. Az egyiknek [6] első kiadása már 1954-ben megjelent. Érdekesség, hogy ez a villamosenergia-rendszerek állandósult állapotát tárgyaló könyv [6] képezte az egyik bázisát a BME Villamosmérnöki Kar Erősáramú Szakán oktatott Villamos


25

MEE-EISZ alelnök, MEE-TTB titkár [email protected]

Lektor: Dr. Bán Gábor, BME VET

hírek Hírek Hírek Hírek

Energetikai hírek a világból Kína 2015-ig 284 GW kapacitású vízerőművet épít

Kína eltökélt szándéka, hogy 2015-ig 284 GW kapacitású vízerőművet épít, illetve 2020-ra további 330 GW vízerőmű kapacitást helyez üzembe, jelentette be a Kínai Villamos Energia Tanács (China Electricity Council) helyettes főtitkára. A tervek szerint hat darab vízerőmű épül majd meg a nyugat-kínai folyókon, a Jinsha, a Nu, a Dadu és a Lancan folyón. A bejelentés 2011. június 22-én történt egy energetikai konferencián Pekingben.

Japán számára továbbra is szükséges a nukleáris energia

Japán a továbbiakban sem nélkülözheti az atomerőműveket a villamosenergia-ellátásban. Japán nem követheti Európát az atomerőművek bezárásával kapcsolatban, mondta Shosuke Mori Japán második legnagyobb villamosenergia-termelő vállalatának, a Kansai Electric Power Co.-nak elnöke. „Ez az egyetlen út, hogy biztosítani tudjunk egy stabil, környezettiszta, viszonylag olcsó villamos energiát”. Megjegyezte még, meggyőződése, hogy a nukleáris energia még hos�szú távon tartani fogja a státuszát. A földrengés és a cunami jelentős károkat okozott a Japán észak-keleti tartományait ellátó energiatermelő berendezésekben, ezért a Kansai Electric, a térség ellátását biztosító társaság, és maga az ország miniszterelnöke is kérte a Tokio és környéke fogyasztóit, hogy 15%-kal mérsékeljék villamosenergia-fogyasztásukat, ellenkező esetben – beláthatatlan következményekkel járó – áramkimaradásokkal kell majd számolni.

Új területeket jelöltek ki atomerőmű-telepítésre Angliában

A brit kormány a japán krízist követően ismét megerősítette azon területek kijelölését, amelyek alkalmasak atomerőművek telepítésére. Ezek a területek szomszédosak a már meglévő nukleáris létesítményekkel, mint Bradwell Essexben; Hartlepool, Heysham, Lancashireben; Hinkley Point Sommersetben; Oldbury Gloucestershire-ben; Sellafield, Cumbria, Suffolkban; és Wylfa Anglesey-ben. A jelölt területeken 2025-re kell felépülniük az erőműveknek. Az elhatározott beruházások kétszer akkora pénzügyi befektetést igényelnek a következő évtizedben, mint az a megelőzőben volt. Mindezen döntéseket a kormány a japán katasztrófát követően tette, mert egyebekben nem tudja kielégíteni a károsanyag-kibocsátás terén vállalt kötelezettségeit, és ezzel egy időben a társadalom növekvő energiaigényét.


26

Hírek egy-egy mondatban

- Oroszország hosszú távú energiapartnerségre törekszik Kínával, az orosz és a kínai elnök közös nyilatkozatot írt alá. - Kína 18%-kal növeli szénkitermelését 2015-re, a szén jelenleg a kínai energiatermelés 70%-át biztosítja. - Günther Öttinger az EU energiabiztosa évente 1,5%-kal szeretné csökkenteni az EU energiafelhasználását. - Iraknak 2015-ig 22 milliárd $ energetikai beruházásra van szüksége villamosenergia-termelés, szállítás és elosztás céljára. - Ausztrália 2013-ig átlagosan 30%-kal növeli a villamos energia árát, amellett, hogy nem tervez jelentős megújuló energiahányadot az energiamixben. - Észtország 2020-ig képes meglévő erőműparkjával 2020-ig kielégíteni az ország energiaigényét. - Dél-Korea energiaigénye a nyári csúcs idején 7,1%-kal növekszik, az előző évi 5,3%-kal szemben. A csúcs igény 74 846 MW. A villamosenergia-árak 2010-ben 3,5%-kal növekedtek.

India 700 MW teljesítményű fotovillamos erőművet épít 2011-ben

India jó úton halad afelé, hogy elérje korábban kitűzött célját, nevezetesen, hogy 2022-re 20 GW nulla emissziós zöldenergiát állít elő. E program keretében 2011-ben, 2,2 milliárd $ befektetéssel, 700 MW csúcskapacitású fotovillamos erőművet létesít. A program szerint a 20 GW erőmű-teljesítmény bekerülési költsége 70 milliárd $. 2013-ig 1,3 GW létesül, további 10 GW 2017-re készül el, és a maradékot 2022-re építik meg. A jelentős szolárpaneligény növekménye nem okoz gondot a globális piacnak, fel van rá készülve.

Újabb jelentős szélerőmű-kapacitás épül Skócia partjainál Dong Energy A/S, a világ legnagyobb szélerőműparkjának tulajdonosa és az Iberdola skóciai leányvállalata, újabb 389 MW kapacitású tengerre telepített szélerőműparkot épít 2014-re Északnyugat-Anglia partjainál. A 2,6 milliárd $ értékű projekt a Siemens 3,6 MW-os turbináit alkalmazza majd. Az új szélerőműpark 300 000 otthon energiaellátását tudja biztosítani. Az Egyesült Királyság 13 GW szélerőmű-kapacitást kíván kiépíteni - a teljes szükséges infrastruktúrával együtt - 2020-ra, ezzel eleget téve saját vállalásának, miszerint az 1990-es szinthez képest 2020-ra 34%-kal csökkenti a CO2-kibocsátást.

Az EO.N véleménye szerint Németország energiagondokkal fog szembesülni

Németország legnagyobb energetikai vállalkozása, az EO.N nyilatkozta, hogy a márciusban véglegesen leállított hét darab legöregebb atomerőmű okozta kiesés a villamosenergia-termelésben felboríthatja az energetikai ellátás egyensúlyát.

Jorgen Kildahl, az EO.N igazgatóságának tagja, aki a villamosenergia-termelésért és a villamosenergia-kereskedelemért felelős, azt nyilatkozta, hogy ha meleg lesz a nyár, kevés eső esik, nem lesz elegendő szél és kevés lesz a napsütés, ez a helyzet nehézségeket vetít előre. A német kancellár, Angela Merkel utasítására a hét öreg erőmű bezárásával a nukleáris kapacitás 25%-kal csökkent.

Az EU energiaigényének 50%-a biztosítható szélenergiával 2050-re

Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA European Wind Energy Association) egy a napokban megjelent tanulmánya szerint 2050-re Európa energiaigényének 50%-a szélerőművek segítségével biztosítható. A Társaság felszólította a Bizottságot, hogy a 2020-ra kitűzött szélenergetikai terveket feltétlen kérje számon a tagországokon. Jelenleg 5,3% a szélenergiatermelés hányada, a 2020-ra vállalt hányad 14,2%. 2030-ra el kellene érni a 28,5%-ot, és akkor 2050-re az 50% már biztosítható, írja az EWEA tanulmánya. A tanulmány azzal zárul, hogy mindez csak akkor valósulhat meg, ha a politikusok kedvező feltételeket teremtenek.

Németország növeli a „tiszta energia” kutatására fordítható összeget

Németország kormánya – arra való tekintettel, hogy 2020ra legkésőbb megszüntetik a nukleárisenergia-termelést – 75%-kal növeli a költségvetésből a „zöld energia” kutatására fordítható összeget. A német kormány az elkövetkezendő 3 évben 3,4 milliárd €-t biztosít megújuló energiák fejlesztésére, energia-hatásfok növelésére, energiatárolási technológiák kifejlesztésére és átviteli hálózati technológiák kutatására. A fukushimai erőmű tragédiáját követően Angela Merkel német kancellár idén júniusban kijelentette, hogy a 2022-ig a 17 bezárandó nukleáris erőmű helyett megújuló energiákkal és széntüzelésű erőművekkel pótolni fogják a kieső energiatermelő kapacitásokat. Jelenleg az energiamixben az atomerőművek 23%-ot reprezentálnak. A megújuló hányad 16,8%. A cél, hogy 2020-ra a megújuló hányad 35%-ra növekedjék.

Dél-Korea és India nukleáris együttműködést írt alá

Dél-Korea és India nukleáris energia egyezményt írt alá ez év július 25-én, amelynek keretében Dél-Korea kormánya engedélyezi koreai cégeknek, hogy a most „ébredező” indiai nukleáris piacon atomerőműveket építsenek. Az egyezményt az indiai Atomenergia Hivatal elnöke és a dél-koreai külügyminiszter látta el kézjegyével. Ez lehetővé teszi a koreai cégeknek, hogy a jelentős növekedés előtt álló indiai nukleáris ipar fejlesztésében legálisan részt vegyenek. A mostani tervek szerint a jelenlegi 20 működő és 6 épülés alatt álló atomerőmű mellé a következő két évtizedben újabb 40 nukleáris erőművet építenek. Az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Anglia és Oroszország szintén szeretnének részt venni az igen ambiciózus indiai nukleáris erőműfejlesztésben.


27

Dél-Korea villamosenergia-termelésének 35%-át a meglévő 20 atomerőművének segítségével állítja elő. Figyelmen kívül hagyva a március 11-i fukushimai eseményeket, továbbra is exportálja az általa kifejlesztett nukleáris technológiát. Két éve nyerte el az Egyesült Arab Emírségek 20 milliárd dolláros projektjét Japán és a fent említett riválisai előtt.

Norvégia és Németország közösen fejleszti a CO2-leválasztás technológiáját

Norvégia és Németország megállapodott abban, hogy közös kutatócsoportot hoznak létre a CCS (Carbon Capture and Storage; szén-dioxid-szűrő és -tároló rendszer) piaci célú továbbfejlesztésére, jelentette be közös sajtótájékoztatásukon a norvég olajipari miniszter és a német gazdasági és technológiai miniszter.

A villamos autók jövője Kínában

Kínai szakemberek szerint a jövő piacképes autója a villamos meghajtású autó (EV). A kínai kormány 2015-re 500 000 villamos meghajtású személy- és áruszállító kocsit, valamint autóbuszt kíván látni Kína útjain, de 2020-ra ez a szám 5 millió lesz. Ez azt jelenti, hogy az értékesített autók számában az EV 7%ot fog képviselni, olvasható a Boston Consulting Group jelentésében. Volumenében tehát a kínai piac lesz az EV legnagyobb felvevője. (A mellékelt diagram a 2020-ra becsült EV-k darabszámát mutatja a teljes állomány százalékában kontinensenként. A világoskék a minimum, a sötétkék a lehetséges maximumot jelzi).

Az RWE megállapodása a Német Vasutakkal

15 évre szóló megállapodást kötött az RWE, Németország második legnagyobb energetikai cége a Német Vasutakkal, amelynek keretében az RWE megújuló energiával fogja a vasutakat táplálni. A Német Vasutak a legnagyobb energiafogyasztója Németországnak. A projekt költsége 1,3 milliárd €, amelynek keretében vízerőművel termelt energiával táplálják majd a vasutakat 2014. és 2028. között. Jelenleg a vasút energiaellátását 50%-ban széntüzelésű erőművek biztosítják. Az RWE 2013-ig 4 milliárd € segítségével bővíti megújulóenergia-kapacitását. Forrás: internet

Dr. Bencze János

[email protected]

Hírek

hírek Hírek Hírek

Kiemelkedően sikeres évet zárt a Paksi Atomerőmű Zrt. A hagyományoknak megfelelően Paksi Atomerőmű idei évindító sajtótájékoztatójára 2012. január 30-án kerül sora Magyar Tudományos Akadémia klubjának könyvtártermében. Az eseményen Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke és Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója ismertette az elmúlt év eredményeit, az idei év célkitűzéseit. Magyarország legtisztább és legolcsóbb villamos energiát termelő erőműve, a Paksi Atomerőmű Zrt. kiemelkedő gazdasági évet tudhat maga mögött, mind a biztonság, a rendelkezésre állás, és a termelés tekintetében.

Hamvas István vezérigazgató, Baji Csaba, az igazgatóság elnöke és Mittler István kommunikációs igazgató Az atomerőmű eddigi történetének – a 2010. év után – második legjobb termelési eredményével zárta a 2011. évet: tavaly a paksi atomerőmű 15.685 GWh-val a teljes hazai termelés 43,25 százalékával járult hozzá Magyarország biztonságos villamosenergia-ellátásához. Baji Csaba, a Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke, a Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte: az idei év legfontosabb célkitűzése a blokkok biztonságos és gazdaságos üzemeltetése. A paksi atomerőmű továbbra is az energiaellátás meghatározó, legolcsóbban termelő egysége, az átlagos teljesítmény-kihasználási tényezője közel 90% volt (1. ábra). Az évente végzett közvélemény-kutatások szerint a lakosság bizalma 2011-ben is töretlenül magas – az atomenergia ipar tavalyi nehézségei ellenére–, a magyar lakosság közel

háromnegyede (73%) egyetért azzal, hogy Magyarországon atomerőmű működik (2. ábra). Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója a Célzott Biztonsági Felülvizsgálattal kapcsolatos vizsgálatok eredményeiről és az erőmű az 1. blokk tervezett üzemidőhosszabbítás feladatairól is beszámolt. (Megjegyzés: Az Elektrotechnika 2012/01 számában a fentiekről bővebben is olvashatnak). Forrás:Sajtótájékoztató

Tóth Éva

1. ábra

2. ábra

A Masat-1 útra kész! Magyarország első műholdja, a Masat-1 páratlan lehetőséget kapott. Több, hasonló műholddal közösen részt vehet az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétájának első küldetésében. Az új típusú hordozórakéta startjára az egyenlítő közelében fekvő Francia Guyana-n található Kourou európai űrközpontjában kerül sor. Sikeres start esetén, az indítást követően alig több mint


28

70 perccel, a hordozórakétán található műholdak földkörüli pályára állnak. Az első magyar műhold, a Masat-1 a BME két villamoskari tanszéke, az Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék, valamint a BME Űrkutató Csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak összefogásával, szponzori támogatással született meg. A Masat-1 a Vega hordozórakéta sikeres startja esetén előreláthatóan 2012. február 13-án állhat pályára. (Mire ez a lapszám megjelenik, addigra kiderül, hogy sikerült-e az indítás.)

A Kourou-i űrközpont

Természetesen műszaki és természeti okok miatt a start az utolsó pillanatig halasztásra kerülhet. A felbocsájtás helyszíne Francia Guyana. A jogi értelemben Franciaországhoz tartozó terület Brazíliával és Suriname-mal határos. Gazdasági értelemben kiemelt szerepet játszik a Kourou-i űrközpont, melyet 1975 óta az Európai Űrügynökség (ESA – European Space Agency) űrkikötőként használhat. Az első magyar műhold, a Masat-1 – melynek neve a magyar és a satellite szavak összetételéből származik – egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit, az építés alapjául szolgáló szabvány miatt CubeSat-nak is nevezik. Ez a szabvány meghatározza a befogadó méreteit és tömegét. A Masat-1 építése egy pilot projekt, amely elsősorban okltatási célt szolgál. A kis műhold pályára állását követően gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, és azokat a BME csapat által erre a célra kialakított földi vevőállomásra továbbít. A központi vezérlőjének a Mérnöktovábbképző Intézet ad otthont, míg az antennarendszer a BME „E” épületének tetején kapott helyet. A fedélzeten elhelyezésre került egy fél-aktív

A megújult Margit híd, régi fényében tündököl! Kigyúltak a fények! A Margit hídon átkelő autósok és Duna partján sétáló gyalogosok elismerő tekintettel gyönyörködhetnek a nemrég felszerelt új lámpaoszlopokban, amelyek csodálatos fényárba borítják az újjászületett Margit hidat. Bár az építési munkák a hídon és környékén még nem fejeződtek be, a kivitelezők fontos lépést tettek afelé, hogy a híd visszanyerje korábbi – XX. század eleji – hangulatát és szépségét, hiszen már állnak a művészi kivitelezésű, hagyományos lámpaoszlopok, amelyek romantikus ragyogással kötik össze a folyó két partját. A megújult Margit híd szépségéhez a dekoratív oszlopok és világítótestek is hozzájárulnak. A Tungsram-Schréder életre keltette a magyar Kandeláber márkát. A korhű állapotot régi fotók alapján sikerült visszaállítani. Valóra vált a célkitűzés, hogy a hidat az 1937-es állapotnak megfelelően állítsák helyre. A hagyományos formájú világítótestekben a legkorszerűbb technológiai megoldásokat alkalmazták, amikor a tradíció és


29

mágnese stabilizáló rendszer, amelynek segítségével a földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni. A Masat-1 projekt révén a fejlesztő csapat olyan tapasztalatra és tudásra tett szert, amelyre bontakozó hazai űripar igényeit kielégíteni képes, magas színvonalú oktatást és mérnökképzést alapozhatunk. Jelenleg 20 diák dolgozik a projektben. Ezen túlmenően a projekt olyan fejlesztői tapasztalatot és referenciát jelent Magyarország számára az űreszközök tervezése , építése és üzemeltetése területén, amely demonstrálja hazánk rátermettségét, érettségét a teljes jogú ESA tagságra. A projekt egy olyan technológiai vonalat kíván megalapozni, amely lehetőséget biztosít a jövőben nem csak a Műegyetemen működő, hanem más hazai szakmai műhelyek tudományos kísérleteinek befogadására és világűrben történő üzemeltetésére is. A projekt weboldala: http:cubesat.bme.hu Forrás:Sajtóközlemény

Tóth Éva

a modern, költséghatékony technológia találkozott. Bár a híd oldalán végigfutó lámpák formája az 1930-as éveket idézi, de a legkorszerűbb technológiával szerelték fel azokat. Mindegyik világítótest a Tungsram-Schréder által kifejlesztett, hermetikusan lezárt ún. „Sealsafe®” optikai teret tartalmaz. Ez a technológia megvédi a fényforrást a portól és a nedvességtől, folyamatosan nagy teljesítményt, alacsony energiafogyasztást, és számottevően alacsonyabb karbantartási és fenntartási költségeket biztost. Ráadásul a világítótest soha nem

Csökkenő reaktorszám, növekvő teljesítmény Világszerte tizenhárom nukleáris blokkot állítottak le tavaly, miközben hat új reaktort kapcsoltak hálózatra tavaly, amelyek összteljesítménye meghaladta a 4000 MW-ot – derül ki a Magyar Atomfórum Egyesület összeállításából. A hat új blokkból kettő, egy-egy Indiában, Iránban és Oroszországban kezdte meg működését, valamint elindult a kínai kísérleti gyorsreaktor (CEFR) is, ami főleg a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés szempontjából fontos, noha beépített teljesítménye (20 MW) miatt energiatermelése is számottevő. A meglévő reaktorok teljesítményének növelése Csehországban, az Egyesült Államokban, Finnországban, Mexikóban és Spanyolországban további 440 MWtal növelte az atomerőművek kapacitását – jelezte Czibolya László, az egyesület főtitkára, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, World Nuclear News forrására hivatkozva. Az elmúlt évben leállított 13 reaktor közül csak egy (Angliában az 1968-óta működő, 217 MW teljesítményű Oldbury 2 reaktor) működött a tervezett élettartamának végéig. A japán földrengés és cunami okozta természeti katasztrófa következtében a fukushimai Daiichi atomerőmű 4 blokkja végleg befejezte működését, ami 2719 MW-tal csökkentette a szigetország atomerőműveinek kapacitását. A japán eseményekre adott politikai válasz következtében Németországban nyolc blokkot állítottak le (Biblis A és B, Neckarwestheim 1, Brunsbüttel, Isar 1, Unterweser, Phillipsburg 1 valamint Krümmel), ami a német villamosenergia-rendszerből 8336 MW teljesítményt vont ki. Tavaly hivatalosan két blokk építése kezdődött meg: Pakisztánban a Chasma 3, amely egy 340 MW teljesítményű nyomottvizes típus, és Indiában a Rajasthan 7, amely egy 700 MW-os nehézvizes blokk. Kínában jelenleg 25 blokk építése folyik és eredetileg három reaktor beruházását tervezték elkezdeni, de a fukushimai baleset után ideiglenesen felfüggesztették az új építési engedélyek kiadását. Mayer György


30

igényel belső tisztítást, elegendő, ha az izzócsere során mindössze kívülről letörlik a lámpatestet. Az optikai egységben 50-100 watt teljesítményű nagy nyomású nátrium fényforrásokat alkalmaznak, amelyeket a fénypontmagasság, az út szélessége és a megvilágítási igények alapján kifejezetten az adott feladatra választottak ki. A számszerűsített adatok fejezik ki legjobban ezt a hatalmas munkát: – A híd két oldalán 73 klasszikus megjelenésű, monumentális lámpaoszlop található – A híd középvonalába összesen 33 korhű stílusú oszlopot építettek be, amelyek a hídon átmenő villamosok felső-vezetékeit tartják. Az 1,4 és 2,2 tonna közötti tömegű oszlopok öt fő típusba tartoznak. A vezetékeket kétféle 3 méter magas és 9,3 méter fesztávolságú, dekoratív kar tartja, amelyek a villamos peronjának vonalát követik. A felújításban résztvevők munkájának köszönhetően az újjászületett Margit híd – Budapest egyik büszkesége – újra a régi fényében ragyog. Tóth Éva

F e l a d vá n yo k játékos

szakmaisme r et

11. Rejtvény Mi a szerepe a nagy nyomású víznek a Paksi Atomerőmű reaktoraiban? megoldás: B) A Paksi Atomerőmű nyomottvizes reaktoraiban a víznek aktív szerepe van a nukleáris folyamatban. Ez lassítja ugyanis a keletkező neutronokat az urán hasadásának fenntartásához. Nélküle a gyors neutronok nem idéznék elő az U235 atomok hasadását. Ha valamilyen hiba miatt a víz felforrna, lassítás nélkül leállna a hasadási folyamat. A turbinákat a rektorból származó víz által egy hőcserélőben, független csőrendszerben létrehozott gőz táplálja. Helyes választ csak ketten küldtek be: Poór István [[email protected]] Varga, Attila [[email protected]] Gratulálunk a helyes választ beküldőknek!

A Szerkesztőség

12.Rejtvény Mit jelent egy villamos berendezés névleges feszültsége? A) A megengedhető legnagyobb üzemi feszültség effektív értékét B) A rendeltetésszerű működéshez szükséges legkisebb feszültség effektív értékét C) Nincs közvetlen fizikai jelentése

Beküldési határidő: 2012. március 2.. az [email protected] email címre

egyesületi élet Egyesületi élet egyesületi élet egyesületi élet A bőnyi szélerőműpark megtekintése Szakmai kirándulás A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Kecskeméti Szervezetének keretein belül 2011 őszén szakmai programot szerveztünk, csoportunk megtekintette a bőnyi szélerőműparkot és győri transzformátorállomását.

A szélenergia a megújuló energiaforrások kiaknázásának fontos, napjaink egyik leginkább élen járó területe – sokak számára újszerű technológiai megoldásokkal. Szélenergiát a levegő mozgási energiájából nyerhetünk, ezért felhasználásának népszerűsége az utóbbi időben jelentősen növekedett. Többek között, mert – versenyképes a szénre alapozott villamosenergia-termeléssel szemben - a szélenergia ingyen rendelkezésre áll; – viszonylag kicsi az „üzemanyag-szükséglete” (Segédüzemi energia – illetve ha nem fúj a szél, a szélerőműveknek egyenként kb. 10-20 kW önfogyasztása is van. Ezt energia-visszatáplálással biztosítják, ugyanis ebben az esetben is nagyon lassan, de forogni kell a szélkerekeknek.); – tiszta technológia, aránylag gyorsan kivitelezhető; – kontinentális feltételek mellett, ahol folyamatos a szél jelenléte, gazdaságos; – nincs környezetkárosítás, mezőgazdasági területen a földek művelése telepítések után gond nélkül folytatható. Sajnos jelentős korlátozó tényezők is felmerülnek a telepítéseknél: – jogi, intézményi engedélyezési eljárások, – környezetvédelmi előírások, – gazdaságpolitikai megfontolások, – technikai jellegű biztonsági, védelmi előírások, – gazdaságossági szempontok, stb. Mindezek figyelembevételével világszerte, így Európában is sok szélerőműpark üzemel, telepítésük folyamatos, ezek már nagy biztonsággal alkalmazhatók energiatermelésre. Magyarországon a Magyar Szélenergia Társaság adatai alapján a 2000-2010 közötti időszakban 155 db szélerőművet helyeztek üzembe. Jelenleg is folynak előkészületek újabb szélerőműparkok telepítésére, de konkrét döntés nincs arról, mikor lehet a további telepítéseket megkezdeni. A bőnyi szélerőműparknál tett látogatásunk során az erőműveket üzemeltető szakemberek ismertették a legfontosabb műszaki paramétereket.


31

A 2009-2010-es években 13 db 2 MW teljesítményű szélerőmű épült a területen. A telepítést folyamatosan végezte a VESTAS dán-német konzorcium. A Vestas 20%-os piaci részesedésével és több mint 35 000 működésben lévő szélerőművel a világ legnagyobb szélerőműgyártója. A Vestas V90 2 MW NH105 típusú gép a folyamatos fejlesztések eredményeként az egyik leghatékonyabb a szárazföldi viszonyokra kifejlesztett szélerőművek közül. A szélerőműtorony magassága 105 m, a rotor átmérője 90 m. A lapátok forgás közbeni legmagasabb magassága 150 m. Az oszlopokat vasbetonból készült alapra állították fel. A betonozás a megkezdésétől számítottan 28 órán keresztül folyamatosan történt. A betonalap 5 méter mély, a tartóoszlop átmérője a föld közelében 4,5 m, a tetőrésznél 2 méter. A torony súlya 300 tonna, 5 cm vastag acéllemez felhasználásával készült. 3 részből áll, ezek egymáshoz belülről csavarkötésekkel vannak rögzítve. Hegesztés nincs a toldásoknál. A csavarkötéseket félévente ellenőrizni kell, azt a csavart, amelyik időközben megnyúlik, kicserélik. A torony kilengése ~ 20 km/h szélsebesség mellett 5-6 cm lehet. Az acéltoronyhoz a rögzítő kötések csúcstechnológiát képviselő mágnestappancsok felhasználásával készültek - belső létra, lift és egyéb állványok. A torony tetején lévő forgó gondolában kapott helyet a generátor és a transzformátor, valamint a segédüzemi berendezések, áttételek, fékek, stb. A gondola súlya 70 tonna + 30 tonna a rotor. A forgólapátok üvegszál, szénszál és speciális műanyag felhasználásával készültek. Mindegyik lapátban egy speciális sodronyvezeték került elhelyezésre, amely a torony fémtestéhez csatlakozva villámhárító szerepét látja el. A lapátok elforgathatóak, felfüggesztésük átmérője ~2 méter, üreges kialakítással. Méretezésük 70 m/sec maximális szélsebességre történik, de biztonsági okból már ~25 m/sec–nál leállnak, a lapátok a széliránnyal párhuzamosan alaphelyzetbe, élre fordulnak, és az energiatermelésből a rendszert kikapcsolják. A hajtómű áttétele 1:113 (lapátok - generátor). A generátor a legkorszerűbb elektronikus vezérléssel van ellátva, amely hosszú távon biztosítja az automatikus, kezelőszemélyzet nélküli üzemeltetés lehetőségét. Az esetleges hibákról azonnal SMS-ben és interneten a központnak jelentést küld. A generátor fordulatszáma 1600 r/m. Generátortól a torony lábában lévő kapcsolószekrényekig levezető kábel ultra-haj-

120 kV-os alállomás mellett telepített 33/120 kV-os 25 MVA transzformátorállomással 16,5 km nyomvonalhosszú kétrendszerű kábellel van összekötve. A rendszer vesztesége a generátoroktól a transzformátor 120 kV kapcsáig ~0,9 – 1 MVA. A győri ipari parkban felállított központi csatlakozóállomást is megtekintettük, és megnéztük az egyedi kivitelű transzformátort is. Kérdésünkre, hogy miért 33 kV-os a feszültségszint, igazi műszaki indoklást nem kaptunk, a külföldi partner ilyen transzformátorokkal rendelkezik, és ezen a feszültségszinten dolgozik. A beépített teljesítmény a szélerőműparkban 26 MW a park engedélye 25 MVA-ra szól. Az előzetesen kalkulált megtérülési idő 12-13 év. A szakmai program mellett jutott idő egy rövid győri sétát követően az Audi gyár megtekintésére is. Szállásunk Pannonhalmán volt, itt végigkalauzolták csoportunkat az apátság területén, és ízelítőt kaphattunk a pincészet kiváló boraiból egy színvonalas kóstoló keretében. lékony 33 kV-os, 3x70 mm2 rézsodrony. A torony aljában lévő kábeltérben a kábel csavarodva, hurokban fekszik. A torony forgása miatt ötszörös csavarodás megengedett, több kábelhurok után az egység automatikusan leáll, és a gondola alaphelyzetbe visszaforog. Az elektromos elosztók és csatlakozások a torony alsó részében vannak beépítve. A 13 db torony kábelhálózata két körre van sugarasan felfűzve, a tornyok egy kapcsolóberendezésbe vannak az egyik torony közelében csatlakoztatva. Ez a berendezés a Győrben lévő

A MEE Miskolci Szervezete az ÉMAKO és a PROLAN Zrt. közös szakmai napja 2012. 02. 02-án Miskolcon az egyetem Felnőttképzési Intézetének TVK termében rendezte idei első szakmai konferenciáját a MEE Miskolci Szervezete „Új feladatok, új kihívások Társaságunk előtt” címmel. A rendezvényen közel 70 fő vett részt. A szakmai nap levezető elnöke Béres József, az ÉMAKO elnöke volt. A rendezvényen megjelent Hans Günter Hogg úr, az ELMŰ-ÉMÁSZ igazgatóságának tagja is, aki megnyitó beszédében büszkén említette, örül annak, hogy tagja lehet a MEE-nek. Beszédében bemutatta az előttünk álló szakmai kihívásokban a VDE szerepét, különös hangsúllyal a smart metering (SM), a smart grid (SG), vagy az e-mobility kérdésekben. A VDE mint szakmai műhely fogja össze az érdekelteket, hogy a műhelyekben a szakmai viták során kristályosodjanak ki a feladatok, és a legjobb megoldások születhessenek. A szakmai nap résztvevőinek hasznos tanácskozást kívánt.

Hans Günter Hogg úr tájékoztatója a VDE németországi szerepéről


32

Hazafelé a zirci arborétumban az őszi erdők színeiben barangolva summázhattuk – a szélerőműpark várakozásainkhoz mérten dimenzióiban meghökkentően hatalmas, mindamellett igen fejlett technikai megoldásokat alkalmazva nyújtott igazi „műszaki élményt”. Fehér Miklós, Váradi Zoltán Fotók: Bara Oszkár

A rendezvényen hat előadás hangzott el. Az első két előadást Móczár Gergő (PROLAN), Hrivnyák Gyula (ÉMÁSZ DSO) és Lázár Ferenc (ELMÜ DSO) tartotta az ÉMÁSZ társaságnál megvalósuló új SCADA (IDCS) rendszerrel kapcsolatos kihívásokról és az eddig megvalósult rendszer tapasztalatairól. Az előadók egyet értettek abban, hogy az új rendszer legalább akkora lépést jelent az előző rendszerhez képest a diszpécserek számára, mint az első rendszer megjelenése a csak telefonos üzemirányítás után. Az új rendszer jelentős szervezeti változásokat is hozott, hiszen a korábbi hat telephely helyett ma két helyről történik az irányítás, megtartva természetesen a hierarchia szintjeit. Az új rendszerrel jelentősen nőtt a rendszer redundanciája. Orlay Imre (ÉMÁSZ DSO) előadásában a tömegvezérlés jelene és jövője kérdését vizsgálta. Előadásában bemutatta a jelenleg működő rendszert, ismertette a 2006. és 2007. évi, valamint a 2011. évi vizsgálat eredményeit, amelyek arra irányultak, hogy a jelenleg működő hangfrekvenciás (HFKV) rendszer megtartása, vagy esetleg egy új rádiófrekvenciás (RKV) rendszerre való áttérés a gazdaságos. A témának külön aktualitást ad, hogy időközben elkezdődtek a kísérletek az okos mérőkkel (SM). Az előadás bemutatta a piac különböző szereplőinek motiváltságát, és javaslatot tett rövid és középtávú feladatokra. Simon Krisztián (ELMŰ DSO) „Smart metering (SM), vagy okos mérés pilot projekt és az SM projekt folytatása” című előadásában bemutatta az eddig elkészült SM pilot projekt tapasztalatait. Az eddigi pilot projektek konkrét probléma megoldását segítették. Feladat volt egy alfogyasztói rendszer mérése, ahol a főmérők idősoros, az almérők profilos fogyasztók voltak. Az előadásban bemutatásra kerültek a különböző PLC és GPRS kommunikációk tapasztalatai sebesség és kiolvasási megbízhatóság, valamint költség szempontjából. Általánosan kimondható, hogy az újabb PLC-s kommunikációk már lényegesen megbízhatóbbak és akkor gazdaságosak, ha egy körzetben legalább 10 mérőt kell kezelni egy koncentrátorral. Az előadás második részében a most előkészítés alatt álló multy-utility

SM projektről beszélt, ahol a villamos fogyasztásmérők mellett a gáz-, víz- és hőmennyiségmérés is szerepet kap. Bessenyei Tamás (ELMŰ DSO) „Smart grid, vagy intelligens hálózatok szerepe a jövő energiaellátásában” című előadásában bemutatta az SG különböző definícióit. Ha ezekből néhány fontosabb fogalmat kiemelnénk, akkor a jelentős megújuló termelés megjelenéséről, az elosztott termelésről, végfelhasználói részvételről, a piaci integrációról vagy a működési biztonságról kellene beszélnünk. Természetesen ezeknek ma nem mindegyike jellemző még Magyarországra. Előadásában bemutatta, hogy bár ma még nincs kényszer az SG gyors elterjedésére, azonban az SG új stratégiai gondolkodást jelenthet egy új fogyasztói igény megjelenése esetén: „Mi az olcsóbb? A hálózatot újjáépíteni, megerősíteni, vagy különböző „smart” módszereket bevezetni?” Előadása végén négy lehetséges szcenáriót vázolt fel a megvalósításra a pesszimistától az optimista szcenárióig. Legvalószínűbbnek társaságunknál a reális pesszimista szcenáriót jelölte meg, amelynek valószínűsége 55-59%.

Befejezésül Szabó Ervin (PROLAN) „PROLAN fejlesztések az előttünk álló kihívásokra” című előadásában bemutatta azokat a fejlesztéseket, amelyek választ adhatnak a felvetett kérdésekre. Az előadás bemutatta a PROLAN alállomási irányítástechnikában elkészített kiegészítéseket, amelyek azt a célt szolgálják, hogy ne kelljen hardvert cserélni az új IEC 61850 szabvány megjelenésével. A HFKV-RKV kérdésben olyan vevőt fejlesztettek, amely alkalmas mind HFKV, mind RKV módon üzemelni. Ezzel azok a társaságok, ahol a HFKV rendszer elterjedt, ezekkel a vevőkkel lehetőség van a rendszert élettartama végéig kihasználni, anélkül, hogy a HFKV rendszert hibernálnánk, ugyanakkor nyitott egy esetleges későbbi áttérésre az RKV rendszerre. SM mérő fejlesztésben olyan mérők fejlesztését célozták meg, ahol egy mérőbe integrálva jelenik meg a nappali, az éjszakai külön mért mérő és a vezérlő készülék. Ez az integráció jelentős költségelőnyökkel jár. A mérőknél olyan fejlesztéseket hajtottak végre, amelyekkel a szabálytalan vételezés gyanúját tudják jelezni a központ felé. Végezetül a közvilágítás-vezérlés területén folyó fejlesztéseiket mutatta be. Ezek a fejlesztések jelentős rugalmasságot jelentenek a jelenlegi vezérléshez képest. Béres József zárszavában megismételte, fontos számunkra, hogy minél többen ismerjék meg az előttünk álló kihívásokat. A közös gondolkodás jelentsen előnyt mind a MEE, mind a Társaság számára. Legyünk aktív szereplői a fejlődésnek. Végezetül megköszönte az előadók felkészülését, érdekes előadásait és a résztvevők érdeklődését. Jelezte, hogy ebben az évben még öt ilyen rendezvényt kívánunk szervezni, amelynek másmás MEE szervezetünk lesz a házigazdája. Orlay Imre Miskolci MEE Szervezet elnöke

nekrológ Huszár Ottó (1921-2012) Egy csendes, szerény, nagy tudású mérnökkel szegényebb lett a magyar elektrotechnikai ipar. Életének 91. évében eltávozott körünkből „Ottó bácsi”, akit az Őt ismerők tiszteltek, szerettek. Budapesten született, de Kistarcsán nőtt fel. A gödöllői gimnáziumban érettségizett. Műszaki egyetemi tanulmányait a budapesti József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán, B szakon, 1940-ben kezdte meg, de a háború miatt tanulmányai az egyetem Németországba telepítése miatt, 1944-ben megszakadtak. Diplomáját csak 1947-ben szerezte meg. Mint villamosgép-tervező, csoportvezető, osztályvezető majd főmérnöki beosztásokban, 1947-től 1999-ig dolgozott a budapesti Lövőház utcai Ganz és Társa Villamossági Rt.nél (és különböző nevű jogutódainál). Alkotó mérnöki munkáját, a gépész- és villamosmérnöki tudományok elmélyült ismeretét és kreativitását igényes feladatok sikeres megoldásának hosszú sorozata igazolja. A rajztábláján öltöttek formát azok a vasúti egyenáramú gépek, amelyek a budapesti csuklós villamosokat, a millenniumi földalatti vasutat, a MÁV számos mozdonyát, a salzburgi trolibuszokat, a kelet-berlini földalatti villamost, az Athén-Pireusz közötti gyorsvasutat, az alexandriai közúti villamosokat hajtották vagy hajtják ma is. A ’70-es évek elejétől az ő műszaki irányítása mellett, különböző keletnémet cégek számára, készült évente több száz egyenáramú vasúti

Elektrotechnika 2012 12/ 0 1 72 2 - 1/ 0 82 33 Elektrotechnika

33

motor. Kiemelkedő műszaki német nyelvtudása miatt a Ganz és a megrendelő német cégek között ő tartotta a műszaki kapcsolatot. Sokszor kényes műszaki, gazdasági kérdésben sikeresen járt közbe, óriási szakmai tudáson alapuló nyugodt, csendes stílusával. De az ő rajztábláján születtek azok a tervek, amelyek alapján készültek a Kínának gyártott csővonó berendezések egyenáramú gépei, a Dunai Vasmű meleghengerművi rekonstrukciójához gyártott egyenáramú függőleges ikermotor és számos egyéb stabil egyenáramú gép. Az általa tervezett gépek sorsa nem ért véget számára azzal, hogy elkészültek, hanem mint jó szülő, figyelemmel kísérte konstrukciói sorsát, és ha korrekcióra volt szükség, mindig segített a felhasználóknak. Rá jellemző módon még ezt tette 80 éves korában is. Több mint egy évtizeden át a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamos Gépek Tanszék külső munkatársa volt. Tervezési gyakorlatokat vezetett, diplomaterveket konzultált és bírált, az alkotó mérnök tapasztalataival nyújtott nélkülözhetetlen segítséget az oktatásnak. Gépészmérnöki arany oklevelét 1997-ben, gyémánt diplomáját 2007-ben kapta a Budapesti Műszaki Egyetemtől. A Dunai Vasmű meleghengerhajtó egyenáramú függőleges ikermotor konstrukciójáért minisztertanács elismerést kapott. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek az 1950-es évek közepétől aktív tagja volt. Több cikke jelent meg az Elektrotechnikában. Életművéért 2008-ban a MEE-től LISKA-díjat kapott. Mindent egybevetve: Huszár Ottó olyan EMBER volt, akit kik ismertük, soha nem feledjük. Nyugodjon békében. Móricz József és Miklós József (Ganz gyár nyugdíjas mérnökei, volt munkatársai)

szemle Szemle szemle

szemle Szepessy Sándor Nyerjünk nagyobb hatékonysággal áramot a Napból A napenergia gyors elterjedése egyre indokoltabbá teszi a napelemek műszaki paramétereinek továbbfejlesztését. Nem véletlen, hogy erre a jelentős célra orientált K+F tevékenység abban az Ausztriában indult meg, ahol már eddig is jelentősen elterjedt a napenergiahasznosítás. A Carintian Tech Research AG (CTR) koordinálásában szervezett projekt, az IPOT (Inteligent Photovoltaic mOdule Technologies) új és jövőbemutató, a fotovoltaikus iparág teljes spektrumával foglalkozik. Ebben a kutatás-fejlesztési feladatcsomagban egy négyéves program keretében a szakma minden jelentős gyártója és felhasználója részt vesz. A cél a napenergia minél hatékonyabb és olcsóbb felhasználása. Külünösen ráirányítják a figyelmet új modultechnológiákra, integrált rendszerintelligenciára és intelligens fotovoltaikus cellákra. (lásd ábrát) Az optimalizálásba beletartozik a napelemfelület frontletakarásának különböző nanostrukturákkal való megoldása, a cellák összekapcsolásának javítása, a cellatokozások új és korszerűbb megoldása, a teljes keretrendszer kreatív módosítása. Külön foglalkoznak a modulokba integrált nyomelemekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy minden egyedi modul az optimális működési ponton üzemeljen. Új technológiai fejlődést várnak integrált, a modulokra hangolt szenzoroktól és monitoring rendszerektől. A modulok gyártását szigorítani kell, a minőség biztosítását új mérési és analízis rendszerekkel kell elérni. A Nap olyan hatalmas energiamennyiséget sugároz a földre, hogy megéri, akár jelentős befektetéssel, a hatásfokát növelni, hiszen gyorsan kifizetődik.

A jövő járműgenerációk legfontosabb eszköze az akkumulátor A villamos ipar és ezen belül a közlekedési eszközök egyik legfontosabb problémája az akkumulátorok élettartamának növelése, súlyuk és költségük csökkentése. Erre a célra jelenleg legalkalmasabbnak ígérkeznek a lítiumbázisú katódanyagok. Az európai Helios projekt keretében annak AIT Mobil Department részlege 17 partnerrel párhuzamosan vizsgálják a lítiumion akkumulátorokat abból a szempontból, hogy mi befolyásolja azok elöregedését. A feladat elsősorban abban áll, hogy a legújabb előállítási technológiákat összehasonlítják és értékelik. Ezt a feladat fontossága miatt rendkívüli pontossággal végzik el. A cellákat különböző lítiumbázisú katódanyagokkal, különböző hőmérsékleten és áramerősségek mellett, széles körű teljesítmény- és öregedési próbáknak vetik alá. Valamennyi kísérletet végző partner által produkált adatot egy modellbe összesítik, amely alkalmas arra, hogy a megvizsgált összes cellák öregedését reprodukálja. Ezzel a projekttel egyértelmű megállapítások fognak születni a hőmérséklet-tűrőképesség, élettartam, reciklikáló képesség és életciklusköltség komplex adataira az alkalmazott technológiák függvényében. Ennek különösen nagy jelentősége van az új


34

közlekedési eszköz generációban. amelyben egyre gyakrabban iktatják bele a legkorszerűbb akkumulátorokat. (lásd ábrát) Tekintettel arra, hogy itt az elektromobilitás alapkérdéséről van szó, a kísérletsorozat költségeit nagyvonalúan határozták meg. Az eredményeket egész Európában fogják hasznosítani.

Hegesztési folyamatok minőségi ellenőrzése A tökéletes hegesztés biztosítása bizonyos iparágakban rendkívül fontos. Pl. az atomerőműveknél létkérdés. Az eddigi módszerek csak az utólagos ellenőrzést tették lehetővé. Ezt is sok esetben a késztermék hegesztési varratainak roncsolásával lehetett csak elvégezni. Teljesen új módszert dolgoztak ki az AIT Saftey&Security Department szakértői. Az innovatív új technológia nem utólag ellenőriz, hanem folyamatosan és hézagmentesen optikai ellenőrzést végez a varratok minden pontján a készítés folyamán. Hogyan működik az eljárás? Az ellenállás ponthegesztés esetén két fémet egy hegesztőfogó segítségével áramlökésekkel kötnek egymáshoz. Az ös�szeillesztési pontot hegesztési lencsének hívják. Az új AIT módszerrel a lencse átmérőjét az elektródákba beépített különleges világító kamerákkal ellenőrzik és ezzel a hegesztés minőségét folyamatosan biztosítják (lásd ábrát) Az ívhegesztés minőségét is hasonló módszerrel biztosítják: A hegesztési varratot már keletkezése folyamán folyamatosan ellenőrzi a beépített kamera. Folyamatosan követhető, hogy a varrat megfelelő-e. Az így keletkező képeket tárolják, így utólag is minőség tanúsítvánnyal bármikor ellenőrizhető a minőség. Forrás: e&i

Dr. Bencze János Japánban mégis tovább működhetnek az atomerőművek A kormány visszakozott: egyes reaktorok üzemben maradnának akár 60 év után is. Japán máris visszakozott attól a minap bejelentett tervétől, hogy legfeljebb 40 évig engedi működni atomreaktorait, egyes reaktorok ugyanis 60 év után is üzemben maradhatnának. A mihamai atomerőmű Japánban Fudzsimura Oszamu kormányszóvivő szerdán közölte: „a kormány ragaszkodni akar ahhoz, hogy negyven év múltán leállítják a reaktorokat, de e pillanatban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az üzemeltetők kérjék egyes atomerőművek működésének 20 évvel történő meghosszabbítását. Minden reaktor csupán egyszer kaphat üzemidő-hosszabbítási lehetőséget, de ehhez is szigorú biztonsági követelményeknek kell megfelelnie” - tette hozzá a szóvivő. A japán közvéleményt aggasztja a reaktorok kora, ugyanis a tavaly márciusi földrengésben és az azt követő szökőárban megrongálódott fukushimai atomerőmű három reaktora is az 1960-as évek végén épült. Japán 54 reaktora közül számos már közel van a 40 éves korhoz. Forrás: Reuters/MTI 2012. 01. 18.

100

100

95

95

75

75

25

25

5

5

0

0

100

100

95

95

75

75

25

25

5

5

0

0

194x138+3-3mm 2012��

��2��13�05�35


Kérjük, hogy személyi jövedelemadója 1%-val támogassa a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet Adószám:

19815754-2-42

1% támogatás

1% A Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel együttműködő alapítványok

„Elektrotechnika Alapítvány”

Adószáma: 19635765 -1- 42 Diplomater és Szakdolgozat pályázatok támogatására

„EMMA”

Elektrotechnikai Múlt Megőrzéséért Alapítvány Adószáma: 18138715 - 1- 42 Az elektrotechnikai emlékek megőrzése és népszerűsítése. Az Elektrotechnikai Múzeum működésének, és az oktatásban betöltött szerepének segítésére.”

„Alapítvány az Idős Nyugdíjas Villamos Szakemberek Megsegítésért”

Adószáma: 18084238 - 1- 42 Az idős nyugdíjas villamos szakemberek megsegítéséért

Információ: Tel.: 353-0117, 312-0662 n www.mee.hu 1075 Budapest, Madách Imre út 5. III. e.


„OKOS HÁLÓZATOK, OKOS MÉRÉS” Szakmai Konferencia

a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és a Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület (MATE) közös szervezésében

Időpont: 2012. március 21. Helyszín: SYMA Rendezvénycsarnok 9:00 – 9:30 9:30 – 9:40 9:40 – 10:40 10:40 – 12:00 12:00 – 12:30 12:30 – 13:45 13:45 – 14:00 14:00 – 15:45 15:45

Regisztráció Megnyitó Rendszerirányítási fejlesztések az Okos Hálózat eléréséhez Levezető elnök: Dr. Varjú György, a MEE Okos Hálózat, Okos Mérés Munkabizottságának elnöke Okos Hálózatok kulcsa az energiatárolás Levezető elnök: Dr. Varjú György, a MEE Okos Hálózat, Okos Mérés Munkabizottságának elnöke Ebédszünet Havária, ha várja. Intelligens mérés a megelőzés egyik forrása Levezető elnök: Haddad Richárd, a MEE Okos Hálózat, Okos Mérés Munkabizottságának titkára Kávé szünet Az okos mérés (smart metering) eszközei – Multi utility a fogyasztásmérés közös nevezője Levezető elnök: Haddad Richárd, a MEE Okos Hálózat, Okos Mérés Munkabizottságának titkára Összefoglaló, Zárszó

A jelentkezési lap a részletes programmal a mellékletben található!

Hobbim az elektrotechnika

Recommend Documents