VIZUÁLIS KULTÚRA 1-4. évfolyam

Rajz 1-4. osztály

2 VIZUÁLIS KULTÚRA 1-4. évfolyam A tanterv, A NAT Művészetek műveltségterület, 1-4. évfolyamok követelményeinek egy részét dolgozza fel. A teljes lefedést a bevezetőben jelzettek szerint több tantárgy biztosítja. A tantárgy óraszáma:

220

Ennek felosztása: Évfolyam Tantárgy /modul Vizuális kultúra

1. Heti 1,5

Évi 55

2. Heti 1,5

Évi 55

3. Heti 1,5

Évi 55

4. Heti Évi 37 1

Összesen

Célok és feladatok „A vizuális kultúra célja hozzásegíteni a tanulókat a sajátos képi közlések, vizuális művészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Célja továbbá azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. A képzőművészet, a vizuális kommunikáció, illetve a tárgy- és környezetkultúra területei a különböző életkorban, sőt személyenként is eltérő mértékben képesek kifejteni motiváló hatásukat, és különböző képességek fejlesztésére alkalmasak. A vizuális kultúra megfelelő szintű tanítása meghatározó ismeretszerzési és feldolgozási eszközt biztosít a többi műveltségi terület oktatásához, és hatással van azok elsajátításának színvonalára is.” (NAT 3) Tantárgyunk látni és láttatni tanít. Átfogó szakmai célja a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességek fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban való eligazodást és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti síkbeli, térbeli ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességeiket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki- tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, színdinamika és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, jelentősen hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához. Az 1-4. osztályban a vizuális nevelés célja az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megőrzése mellett az egyre céltudatosabb megismerés ösztönzése. Képi gondolkodásuk fejlesztése, vizuális képzetkincsük bővítése, érdeklődésük ébrentartása érdekében a tantárgy feladata a tanulók ábrázolásbeli formakészletének további gazdagítása, megfigyelőképességük, tér és időérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel; szín- forma-és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással. Esztétikai érzékenységük fejlődését a manuális munka, a

3 látványélmények és a bemutatott műalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó tevékenységek szabálytudatuk, akaratuk, önértékelésük megerősítését célozzák, a csoportmunka lehetősége együttműködési készségeiket fejleszti. A vizuális kultúra műveltségi részterületének megfelelően a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja. A képzőművészet témakör a gyermekek személyes, kifejező- expresszív tevékenységének és az elvárható műelemzési, művészeti ismereteinek leírását tartalmazza. A vizuális kommunikációhoz a vizuális megismerést szolgáló tevékenységek és a köznapi- informatívtudományos képi közlésekkel kapcsolatos ismeretanyag tartoznak. A tárgy- és környezetkultúra témaköre a használati tárgyakkal, a tárgyalkotó művészetekkel és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza. A vizuális nyelv a témakörök kifejező elemeit és rendező elveit sorolják fel, a technikák fejezete pedig az anyagokra, technikákra, eszközökre, eljárásokra tesz javaslatot. A tananyag bővülő, spirális elrendezésű, a témakörök és a fő tevékenységi formák évenként ismétlődnek, tartalmukban gyarapodnak, műveleti szintjük emelkedik. A tananyag jellegét tekintve mind a négy évfolyamon gyakorlati tevékenység-központú. A tanítás során a kerettantervi követelmények leghatékonyabban a több témakör szempontjait magába foglaló komplex feladatokkal teljesíthetők.

KULCSKOMPETENCIÁK: A tantárgy sokirányú nyitottságának köszönhetően nagymértékben hozzájárul számos kulcskompetencia fejlesztéséhez. A vizuális kultúra tanulási tartalmainak feldolgozása a szókincs gyarapodását szolgálja, segíti az árnyaltabb, pontosabb megfogalmazást. A vizuális kultúra tantárgy gyakori tevékenységi formája, a látvány, a kép, a téri helyzetek érzékletes leírásara való törekvés, illetve a leírások visszafordítása a vizuális kifejezés, közlés „nyelvére”, különösen segíti a fogalmi és képi gondolkodás sajátosságinak megértését, az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését. Az órai csoportos vagy projektfeladatok, a munka közös értékelése ugyancsak fejlesztik a kommunikációs készséget, a szocializációt. A vizuális alkotásokkal kapcsolatos ismeret feldolgozás, a különféle manuális tevékenységekhez kapcsolódó feladatmegoldások, kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek fejlesztéséhez. A tantárgy, azon jellegzetessége, hogy a tanítás önállóságra késztető kreatív gyakorlati feladatokon keresztül történik, a feladatok komplexitása folytán pedig lehetőség nyílik a különböző helyekről származó élmények és ismeretek integrálására, nagyban segítheti a motiváció, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakulását. A saját érdeklődésre építő vagy játékos feladatok ugyancsak fokozzák az aktivitást, a motivációt Az önállóan megoldott projekt feladatok a strukturált logikus gondolkodást is fejlesztik, ami – bizonyos, kifejezetten a matematika körébe tartozó tematikák mellett – hozzájárul a matematika kompetencia fejlesztéséhez is. A vizuális kultúra tanítása során a tantárgy foglalkozik az alapvetőn nem vizuális jelenségek, minőségek, mennyiségek vizuális megjelenítésével (grafikonok, táblázatok stb.)., valamint a sík- és térmértani alakzatok jellegzetességeinek megismertetésével. A digitális kompetencia elmélyítéséhez nagymértékben hozzájárul, hogy a projektfeladatok során a tanulók használják a számítógépet információszerzésre, szövegszerkesztésre. A vizuális kommunikációs feladatok pedig gyakran kifejezetten számítógépes képszerkesztési, képalakítási alkalmazásokat kívánnak meg.

4 Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése, a kulturális értékek megbecsülésére nevelés kifejezett feladata a vizuális kultúra tanításának. A művészeti ismeretek, a saját környezet vizuális kultúrájával való foglalkozás megalapozza és fejleszti a nemzeti és európai azonosságtudatot, a szociális érzékenységet, az egyetemes művészet megismertetése pedig- sok más mellett- a toleranciát. Ugyanakkor a kultúra értékeivel való találkozás, a különböző alkotási lehetőségek tevőleges kipróbálása jelentősen hozzájárul az énkép, az önismeret kialakulásához, a koncentrálóképesség, az önszabályozás megalapozásához. Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységeit, a tanulók személyiségének fejlődését. A Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatait az alábbi területeken határozza meg: Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Környezeti nevelés Információs és kommunikációs kultúra Tanulás Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepre Énkép, önismeret A tanulók egészséges személyiségfejlődése érdekében törekednünk kell a megismerést motiváló tanulási környezet kialakítására. Fokoznunk kell a szűkebb és tágabb környezet iránti érzékenységet, ki kell alakítanunk az alapvető erkölcsi és etikai normák iránti fogékonyságot. El kell érnünk, hogy a tanulók önmaguk is aktív részeseivé váljanak e normáknak. Gondoskodnunk kell arról, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, biztonságuk, sorsuk alakításában. Törekednünk kell a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Hon- és népismeret A tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú emlékeit. El kell érnünk, hogy belső igényükké váljon az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei iránti érdeklődésük. Megbecsülésük mellett jussanak el az azonosulásig. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Törekednünk kell arra, hogy a magyarságtudat mellett váljanak európai polgárokká. El kell érnünk, hogy felnőtté válva találják meg helyüket az európai nyitott társadalmakban. Ennek érdekében fontos, hogy ismereteket szerezzenek az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Ugyanakkor erősítenünk kell európai identitásukat, nyitottabbá kell tennünk őket az Európán kívüli kultúrák iránt is. Ennek érdekében az egyetemes civilizáció megismerése mellett el kell érnünk, hogy részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

5 Környezeti nevelés Tanulóinak képessé kell tenni a környezet iránti szeretetre, környezettudatos magatartás kialakítására. Ennek érdekében fontos a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése. Életmódjukban váljon meghatározóvá a természeti károk megelőzésére való törekvés. Információs és kommunikációs kultúra Törekednünk kell arra, hogy tanulóinkban fejlődjenek a megismerési képességek, s egyre önállóbban legyenek képesek az információk megtalálására, megértésére és felhasználására. Képessé kell tenni gyermekeinket szűkebb és tágabb környezetükben kulturált információcserére. Ennek érdekében tudatosan és igényesen használják anyanyelvüket, valamint legyenek képesek idegen nyelvű információcserére is. Fejlesztenünk kell a valós és virtuális csatornákon keresztül érkezett jelek befogadási, értelmezési és megválaszolási képességét. Tanulás Törekednünk kell arra, hogy a tanulókban kialakítsuk a sajátos, legcélravezetőbb tanulási módokat és stratégiákat. Fejlesztenünk kell a gondolkodási, elsősorban a rendszerezési problémamegoldó képességét. Meg kell ismertetnünk a tanulás módszereit és technikáit. Közvetlen tanulói segédleteik mellett legyenek képesek más információs adatbázis használatára. Törekednünk kell olvasóvá nevelni. Mind a hagyományos, mind az elektronikus könyvtárak megismertetésével el kell érnünk, hogy információik megszerzéséhez használják is ezeket. A szerzett ismeretek birtokában olyan tudást kell kialakítanunk, amely segíti a tanulót eligazodni az új helyzetekben, s kialakul kreatív képessége. Testi és lelki egészség Pozitív magatartások és szokások kialakításával el kell érnünk a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A prevenció mellett az egészséges örömteli állapot megélésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére is képessé kell tennünk. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Képessé kell tennünk tanulóinkat saját képességeinek felmérésére, egyéni adottságainak felismerésére. Ki kell alakítani a felelősségtudatot a munka iránt. El kell érni, hogy képességeiknek megfelelően válasszanak pályát, és életpályájuk során legyenek képesek pályamódosításra. Ennek érdekében alakítsuk ki bennük a rugalmasság és az együttműködés képességét. A vizuális kultúra tevékenységi területei: Megismerő-, befogadóképesség Kreativitás Önismeret, önértékelés, önszabályozás Megismerő-, befogadóképességek Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége

6 Ismeretszerzési, tanulási képességek, térbeli tájékozódás Kommunikációs képességek Kreativitás Alkotóképesség Problémamegoldó képesség Megismerő-, befogadóképességek Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek egyik célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. Tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (látás, tapintás, hallás, kinetikus stb.) kapcsolatát. Kialakítani a látványok élvezetének képességét. A „kéz intelligenciájának” működtetése, a manuális készség életkornak megfelelő módon történő fejlesztése. Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek a nagy mennyiségű képi információt, valamint az őket érő számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, arról önálló véleményt megfogalmazni, különös tekintettel azokra a látványokra, műalkotásokra, amelyek esetében az értelmezés nem teljesen magyarázható a textualitás modellje alapján. A képességek fejlesztése mindvégig három fő képzési területen folyik: a képzőművészet mellett a vizuális kommunikáció köznapi formái, valamint a tárgy- és környezetkultúra műveltségtartalmai képezik a megismerés alapját, illetve a készség és képességfejlesztés „gyakorló terepeit”. Mivel ezek a területek számos ponton szorosan kapcsolódnak egymáshoz, illetve gyakran átfedik egymást, lehetséges és kívánatos, hogy az órai tevékenységek során komplex feladatokban, projektekben szerves egészként jelenjenek meg. Kommunikációs képességek A fejlesztés célja a művészi és a köznapi vizuális közlések értelmezésének segítése, a kifejezés árnyaltságának fokozása. A vizuális „nyelv” alapelemeinek (pont, vonal, folt, forma, tónus, szín, forma, stb.) tudatos alkalmazása a közlő, kifejező szándékú alkotásokban. Kreativitás, Alkotóképességek A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése. A fejlesztés célja az örömteli élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret adó alkotó tevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotómagatartás kialakítása, egyúttal pedig segíteni a művészeti alkotások mélyebb megértését, a katartikus hatású művek átélését. A vizuális alkotó tevékenység, amely a képességek széles spektrumát fejleszti, korosztályonként más-más műfajban és technikákkal történik. Problémamegoldó képesség A spirális felépítésnek megfelelően a feladatok fokozottan önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik, és egyre önállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig. Önismeret, önértékelés, önszabályozás

7 A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek szinte mindegyike – eredeti céljától függetlenül is – személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, belső igényesség kialakulását. Az önreflexió, az önismeret kialakulása révén a céltudatos önszabályozást. Fejlesztési követelmények Legyen képes a gyermek gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel, saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában, a megismert technikák egyre jártasabb használatával megjeleníteni. Értse a műalkotások képi közlések, tárgyak életben betöltött szerepét. Tudjon a térben tájékozódni, tudja a maga számára értelmezni a tankönyveiben, környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket. Ízlésítéletét néhány szempont alapján indokolja. Általános nevelési követelmény a saját és mások munkájának megbecsülése, a kultúra és a környezetvédelem fontosságának megértése, az esztétikai élmények iránti nyitottság, törekvés az értékes és az értéktelen megkülönböztetésére. A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret- és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélünk meg. Legyen képes önmaga megismerésére, önértékelésre, önszabályozásra, mely hozzásegíti a világ értékeinek reális látására. Értékelés Első évfolyamon célszerű diagnosztizáló felmérést végezni. Ezáltal felismerhetők a kiemelt adottságokkal rendelkező tehetségesek, kreatív típusú és a színtévesztő gyerekek. Formatív értékelés rendszerességgel történik. A tanító értékeli az egyes csoportok, tanulók egyéni munkáját szóban és írásban, szöveggel. Szummatív értékelés a tanév végén a tantervi minimum figyelembevételével írásban történik. 2-4. évfolyamon formatív értékelés a befejezett feladat vagy feladatsor után, szóban és érdemjeggyel egyénenként, csoportmunka esetén szóban. Osztályzat tanév végén a továbbhaladás feltételeinek figyelembevételével. Értékelheti még a nevelő a tanórán kívüli gyűjtőmunkát pontozással, vagy osztályzattal, valamint a pályázatokon elért eredménynek megfelelően a Pedagógiai programban megfogalmazottak alapján. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei a tanulói, tanári segédleteket a Pedagógiai programban rögzítettek alapján lehet kiválasztani a tankönyv (-ek) kiválasztásának alapja az, hogy a helyi tanterv követelményeinek megfelelő ismeretanyagot tartalmazza(-ák) csak lektorált kiadványt használjanak feleljenek meg az életkori sajátosságoknak nyelvezetük világos, érthető legyen tartalmazzon a tananyag elmélyítésére szolgáló kérdéseket, feladatokat legyen tartós árban elfogadható teljes felmenő rendszerű Tanári segédkönyvek csak lektoráltak lehetnek( MKM tankönyvlistán szereplők)

8 tartalmazzák a helyi tanterv követelményeinek megfelelő, minimum követelményeknek megfelelő és differenciálásra szolgáló információs anyagot iskolai könyvtárban kellő példányszámban hozzáférhetők legyenek árban elfogadhatóak Tankönyvlista Ábrázolás és művészet az általános iskola 4. osztálya számára Nemzeti Tankönyvkiadó Rajzfüzet az általános iskola 1. osztálya számára I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó Rajzfüzet az általános iskola 1. osztálya számára II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó Rajzfüzet az általános iskola 2. osztálya számára I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó Rajzfüzet az általános iskola 2. osztálya számára II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó Rajzfüzet az általános iskola 3. osztálya számára I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó Rajzfüzet az általános iskola 3. osztálya számára II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó Rajzfüzet az általános iskola 4. osztálya számára I. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó Rajzfüzet az általános iskola 4. osztálya számára II. félév. Nemzeti Tankönyvkiadó Tanulói és tanári nyomtatott segédletek A képzőművészet iskolája. I.Képzőműv.Alap.Kiadó,1979. A képzőművészet iskolája. II. Képzőműv. Alap.Kiadó, 1979. A televízió és a film felhasználásának módszertani kérdései. OPI 1970. Apostol Éva: Maskarák. Reflektor Kiadó, 1987. Artner Tivadar: Évezredek művészete. Gondolat Kiadó, 1968. Aver Kálmán: Fényképezőgép ma és holnap. Gondolat, Bp. 1979. Csillag Julianna-Baricz Katalin: Első nagyításaim. Műszaki Kiadó, 1979. Dercsényi Dezső-Zádor Anna: Kis magyar művészettörténet Életrajzi lexikon. Kossuth Kiadó, 1992. Esztétikai kislexikon. Kossuth Kiadó, 1972. Ezer év mesterművei. Corvina, 1987. Falus Róbert: Az aranymetszés legendája. Magvető, 1982. Fehér Imre - dr. Horváth Árpád : Fizika és haladás I-IV. Tankönyvkiadó, Bp. 1967. Fizikai kislexikon, Műszaki Kiadó, Bp. 1977. Granaszlói Pál: Szép magyar városok egy építész szemével. Corvina, 1978. Henry Moore: A szobrászatról. Helikon Kiadó, 1985. Herendi Miklós: Művészettörténet I-II. Hímzés mintalapok Horváth Lászlóné: A művészet születése. Holnap Kiadó, 1992. Horváth Lászlóné: Barangolás a művészettörténetben V - XVIII. sz. Horváth Lászlóné: Őskor és ókor művészete Karla Bilang: Felfedezők és művészek. Művészetről gyerekeknek. Corvina. 1982. Képelemzés. Park Kiadó, 1995. Kovács Károly: Népművészet Léderer Emma: Egyetemes művészettörténet. Aqua Kiadó Budapest, 1991. Lyka Károly: Nagy magyar művészek. Gondolat. 1957. Magyar életrajzi lexikon. Akadémiai Kiadó, Bp. Magyar néprajz Mezei Éva: Játsszunk színházat!

9 Mihály Ottó - Trencsényi László: Világkerék. Altern. füzetek. OKI Iskolafejlesztési Alapítvány, Bp. 1991. Művészeti lexikon I-IV. Akadémiai Kiadó, 1965. Művészettörténeti ABC. Akadémiai Kiadó, 1961. Nagy Pál: Barangolás a képzőművészetben. Kriterion. Bukarest, 1979. Népi hímzések a lakásban. Népművészet Prop. Ir. Origami mindenkinek Buda Péter figuráiból. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Papp László: Papírvarázs I-II. Méliusz Kiadó, 1966. Pázmány Ágnes - Permay Éva : Látás és ábrázolás I-III. Péter András: A trecentó festészete. Corvina, 1983. Reisinger János: A Biblia a társművészetekben Reisinger János: Bibliográfia és antológia. Kecskemét, 1987. Szabóné Balázs Edit: Írástörténet. Tankönyvkiadó, Bp. 1986. Szemtanú művészet. Park Kiadó, 1995. Színészlexikon Sztrókay Kálmán: Barkácskönyv. Ifjúsági Kiadó, 1952. Telepy Katalin: Benczúr. Jósa András Múzeum kiadványa. Nyíregyháza, 1963. Tóthné Sándor Zsuzsa: Ábrázolás és művészet. Tankönyvkiadó, 1988. Valter Konrád: Távolbalátás. Gondolat, Bp. 1962. Varga Péter: Hajtogatás. Móra Kiadó, 1981. Világkerék. Altern. füzetek. OKI Iskolafejlesztési Központ. Bp, 1991. Zolnay Vilmos: A művészetek eredete. Magvető, 1983. Taneszközök kiválasztásának szempontjai: a taneszközök szolgálják az oktató-nevelő munka hatékonyságát igazodjanak a NAT követelményeihez illetve a kerettanterv tananyagához igazodjanak a helyi tanterv követelményeihez a taneszköz listán kötelezően szerepeljenek a Pedagógiai programban elfogadottak alapján szerepelnek a költségvetési tervben elfogadható áruk legyen Taneszköz lista a vizuális nyelv alapelemeinek, egyszerű kompozíciós eljárásainak (síkon, térben) megértésére, a megalapozó ismeretek szemléltetésére alkalmas eszköz a vizuális művészetek legfontosabb ágainak, műfajainak felismerési képességét fejlesztő, a gyermekek élmény és érzelemvilágához közel álló művészeti alkotások bemutatására alkalmas eszköz köznapi gyakorlati vizuális nyelv legfontosabb konvencionális jelzéseinek megértésére, alkalmazásának elősegítésére alkalmas eszköz forma, funkció, anyag és méret összefüggéseinek megértetésére, megfigyelésére alkalmas demonstrációs eszköz a tárgykultúra modellező anyagainak tapasztalati ismeretet adó, szemléltetésre alkalmas munkaeszköz egyszerű kézműves technikák bemutatására, jártasság szintű fejlesztésére alkalmas eszköz.

10

1. ÉVFOLYAM 1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS Fejlesztési feladatok A közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása. A vizuális kifejezőképesség fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. Az önismeret fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A vizuális kifejezőképesség fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése.

Tananyag

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

Az átélt események, emlékek, érzelmek (pozitív és negatív), hangulatok kifejezése térben és síkon. Főszínek, mellékszínek.

Rajzolás különféle anyagok használatával. (Pl. Itt nyaraltunk, Szépet álmodtam, Fürdőszobánkban este, Nagymama mesél, Születésnapomon, Édesanyám velem,…) Évszakok, hangulatok. Beszélgetés a színekről.

Korábbi megfigyelések megjelenítése. Képelemek rendezése: közel, távol, kisebb, nagyobb.

Családi (otthoni), óvodai, iskolai témák. Állatfigurák, emberek. Természeti ritmusok: nappalok, éjszakák, évszakok… ÖKO: Beszélgetés az ember és a természet kapcsolatáról, a természet védelme. Festés ujjal, ronggyal, szivaccsal, ecsetekkel. Különböző anyagok élményszerű megtapasztalása, az élmények szóbeli megfogalmazása. Új technikák kipróbálása.

A motiváció fejlesztése. A közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása.

Az érzékelés különböző formáinak (látás, tapintás, hallás, kinetikus stb.) kapcsolata. Felületek.

Az alkotóképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A verbális és vizuális kifejezés kapcsolatának tudatosítása.

Illusztrációk készítése. Szubjektív tér- és színhasználat.

A művészettel való élményszerű találkozás. A látvány élvezetének

Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai

Továbbhaladás feltételei

Megfelelő ceruzafogás. Képes legyen a színek felismerésére, tudatos használatára.

Egyszerű sordíszek folytatására képes legyen.

Elképzelt események, versek, mesék képi kifejezései. Képzettársítások kiegészítésekkel. Történetek, versek, kitalált dolgok vizuális megjelenítése. Átélt, elképzelt vagy hallott esemény vizuális megjelenítése. Koncentráció: magyar, ének-zene. Utalások kompozíciós Tudjon a látott megoldásokra, téma, műalkotásokról néhány háttér, kiemelés mérettel, szavas véleményt alkotni

11 kialakítása. Vizuális esztétikai jellegű preferenciák érvényre juttatása, tudatosítása az alkotó tevékenységekben. Ismeretszerzés.

minőségük jellemzése. Beszélgetés műalkotásokról. Kompozíció. Képegyensúly.

A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. A tanulási képesség fejlesztése. A megfigyelőképesség fejlesztése. A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése. A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. A kooperáció fejlesztése. A kommunikáció fejlesztése. A beleélőképesség, a fantázia fejlesztése.

Közös verbális értékelés egymás alkotásainak megbeszélésével.

Testmozgások, gesztusok.

színnel.

megadott szempontok szerint, segítséggel.

Részletek kiegészítése különféle anyagokkal, technikákkal. A részletek. Az egész. A látható és az elképzelhető. Tetszik, nem tetszik.

Véleménynyilvánítás kérdésekre adott válaszokból kiindulva.

Néhány szavas,vagy rövid momdatos véleményt tudjon mondani társai és saját munkájáról megadott szempont szerint.

Dramatizált történet előadása közösen készített bábokkal. Koncentráció: dráma.

2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA Fejlesztési feladatok A megfigyelőképesség fejlesztése. A logikus gondolkodás fejlesztése. A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése A tanulási képesség fejlesztése. A megfigyelőképesség fejlesztése. A koncentráció fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. A tanulási képesség fejlesztése A megfigyelőképesség

Tananyag Tárgyaink, helyük. Felismerésük, formájuk, funkciójuk. Hétköznapi és művészi tárgyak.

Papír, textil, agyag. ÖKO: Miből készül? Természetes anyagból készült használati tárgyak a műanyaggal szemben. ( a papírgyűjtés fontossága) Tárgyak térbeli viszonyai. Elemi térviszonyok megfigyeleése:lent-fent, jobbra-balra, elől-hátul.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Csoportosítások: konyhai eszköz, játék, öltözék, taneszöz stb.

Továbbhaladás feltételei Önálló csoportosítási szempontok kitalálására legyen képes.

Játékok készítése tanítói bemutással, mintakövetéssel: papírból, textilből, agyagból.

Tárgyak rendezgetésével kialakított térbeli kompozíciók. Épületek téri viszonyainak, tulajdonságainak vizsgálata, rajzos megjelenítése.

Ismerje az irányokat (fent, lent, jobbra, balra stb.)

12 fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. Ismeretszerzés. A kreativitás fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A kooperáció fejlesztése.

A motiváció fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek.

Jeles napok tárgyai. A díszítés szerepe. Terem berendezése. A környezet szépítése. ÖKO: Gazdaságos térkihasználás, a természetes fény előnye a villanyal ellentétben (energia takarékosság) Anyagok alakíthatósága. Ismerkedés a népi kézművességgel. ÖKO: Régi tárgyak természetes anyagokból.( Mit lehet használni a régiek tapasztalataiból? )

A fantázia fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. Ismeretszerzés.

Anyagok átlényegítése Bábkészítés.

Az alkotóképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. Ismeretszerzés. A tanulási képesség fejlesztése.

Használati tárgyak. Lépték.

A manuális készség fejlesztése.

Egyforma – nem egyforma.

A tanulási képesség fejlesztése.

Origami.

A manuális készség fejlesztése.

Tárgydíszítés.

Díszlet, textilminta, mintaterv készítése.

Közös környezetalakítás, a gyerekek munkáinak elhelyezése. Közös kompozíció elkészítése. Önállóan alkotott tárgyak redezése csoportmunkában. Eszköz nélkül és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Anyagalakítás képlékeny anyagokkal, edénykészítés szétnyomkodással, egyszerű kézi szerszámokkal. A kapott feladatok irányított és önálló értelmezése. Bizonyos munkafolyamatok, problémák tanári segítséggel történő megoldása. Részfeladatok önálló megoldása. Bábtípusok használata, síkbáb, ujjbáb, tárgybáb készítése. Díszletek. Bábjátékok közösen. Síkbábok. Elöl-hátul nézet kialakításával, „körbejárható”, soknézetű tárgyak készítése. Használati tárgyak készítése játékoknak, a játékhoz.

Képes legyen csoport munkában dolgozni.

Egy-egy munkafázist önállóan legyen képes megoldani..

A sík és a térbeliség közötti különbség felismerésére képes legyen.

Díszített tárgyak nézegetése. Véleménynyilvánítás kérdésekre adott válaszokból kiindulva. Egyszerű tárgyak (pl. papírdoboz, füzetborító) azonosítást is segítő díszítése. Munkafolyamatok tanári Képes egyszerűbb segítséggel történő megoldása. hajtogatási Részfeladatok önálló megoldása. technikák elsajátítására.

13 3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési feladatok Az alkotóképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A megfigyelőképesség fejlesztése.

Belső képzetek gazdagítása. A megfigyelőképesség fejlesztése. A kreativitás fejlesztése. A manuális készség fejlesztése.

A motiváció fejlesztése. A kooperáció fejlesztése. A kifejezőképesség fejlesztése.

A tanulási képesség fejlesztése. Ismeretszerzés. A manuális készség fejlesztése.

A térbeli tájékozódás fejlesztése. Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek.

Tananyag


Vizuális ritmusok. Forma és színismétlés.

Egyszerű, színes formák kivágása, elhelyezése, rögzítése síkon. A hang-kép kapcsolatának Tárgyak rendezgetésével, megjelenítése. visszatérő forma- és színritmusok. Tapsolás, kopogás ritmusának vizuális megjelenítése. Koncentráció: ének-zene. Személyes tárgyak (pl. Modell utáni ábrázolás játékaim, a szobám) erős érzelmi kötődés megfigyelés alapján történő alapján. megjelenítése. Tárgyak csoportosítása A megfigyelt tárgyak rendeltetésük, nagyságuk, megszemélyesítése rajzban, színük, formájuk, anyaguk festményben. szerint. Gesztusok, pantomim szituációs játékokkal, fotók nézegetésével. ÖKO: Természet fotók nézegetése, beszélgetés az erdő és állatai védelméről. Az emberi gesztusok értelmezése. Koncentráció: dráma. Jelek, jelzések. Piktogramok: tankönyvi Formák, vonalak, arányok, jelzések, utasítások képi méretek. megjelenései. Óvodai jelek, iskolai jelek. Táblák iskolába menet útközben. Egyszerű közlő ábrák értelmezése, készítése.

Továbbhaladás feltételei Képes legyen egyszerű sordíszek folytatására és kitalálására.

Testnyelv. Irodalmi téma meseélmény megörökítése síkban és térben.

Térbeli tájékozódás. Közvetlen környezetünk ismerete. ÖKO: Közvetlen környezetünk óvása.

Beszélgetés rajzos megjelenítéssel: Emlékezetes objektumok az iskola környékén, az utcán iskolába menet. Az én padom az osztályban. Hová vezet a folyosó? Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén.

Továbbhaladás feltételei: 2. évfolyam végén Az első és a második évfolyam egy fejlődési szakasz.

Ismerje fel a mindennapi életben utcán, tankönyvben, közvetlen környezetében gyakran előforduló jeleket, jelzéseket, képes utasításokat.

14

2. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 55 – heti óraszám: 1,5 Témakör

Témakör feldolgozására javasolt óraszám

1. Kifejezés, alkotás

33

2. Tárgy- és környezetkultúra 3. Vizuális kommunikáció

17 5

1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS Fejlesztési feladatok Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek.

Belső képzetek gazdagítása. A megfigyelőképesség fejlesztése. A kreativitás fejlesztése. A manuális készség fejlesztése.

Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása. A vizuális kifejezőképesség fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. Az önismeret fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek.

Tananyag Nyomhagyások Nyomatok készítése. Síkbeli ábrázolás elemei: pont, vonal folt, szín.


Terülődíszek készítése papírdúccal, krumplinyomdával. Nyomtatás talált tárgyakkal, természeti formákkal. A tárgykultúrában is használható nyomódúcok mintáinak tervezése. Képzettársításon alapuló Adott papírfoltok rajzi játékok. kiegészítése lényekké – Képzettársításon alapuló papírapplikáció. rajzi játékok. Festékes tenyérnyomok kiegészítése képpé, figurákká. Utóbbiak kivágása és felhasználása csoportmunkához, új, közös alkotáshoz. Mozgás: végtagok mozgathatósága jancsiszeggel. Személyes tartalmakat Különféle festészeti felvonultató kifejező altechnikák megismertetése. kotások készítése. A képek témája szorosan Képegyensúly. kapcsolódik a gyerekek Kompozíció. Színkeverés, mindennapi élményeihez, színárnyalatok. emlékeikhez (pl.: Színhangulat. Nyaraltunk!, Nagyiéknál, A Balatonnál, A tengerparton). Képes úti beszámolók készítése családi fényképek, magazinokból kivágott fotók és térképrészletek, önálló alkotások, gyűjtött tárgyak felhasználásával (kollázs, montázs, plakát jelleggel, nagy méretben is).

Továbbhaladás feltételei Képes legyen sordíszek, sorminták létrehozására különböző technikákkal.

Tudjon közösen, csoport munkában dolgozni.

Tudjon megkülönböztetni 2-3 festészeti technikát.

15 A művészettel való élményszerű találkozás. A látvány élvezetének kialakítása. A vizuális esztétikai jellegű preferenciák érvényre juttatása, tudatosítása az alkotó tevékenységekben. Az ismeretszerzés fejlesztése.

Műalkotások közös felfedezés, beszélgetések kapcsán. Árnyaltabb vizuális minőségek mejelenítése: színárnyalatok, vonalvastagságok, vonal, folt és színritmusok. Árnyaltabb vizuális minőségek: többféle színárnyalat, szabályos, szabálytalan formák.

A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. A megfigyelőképesség fejlesztése. A művészettel való élményszerű találkozás. A látvány élvezetének kialakítása. A vizuális, esztétikai jellegű preferenciák érvényre juttatása, tudatosítása az alkotótevékenységekben. Ismeretszerzés.

Műalkotások csoportosítása Személyes élmények, témák szerint: tájkép, tapasztalatok rövid csendélet, arckép. megfogalmazására legyen képes. A természeti látványok kincsestára otthonról hozott fényképek és műalkotások nézegetésével, egymás elé tárásával, személyes élménybeszámolókkal. A látott művek által inspirált képek festése.

Plasztikai alapfogalmak, szobor és dombormű közötti különbségek. Modellről készített plasztikai művek összevetése. Élőlények tárgyak adfott szempontok szerint vizsgálata: anyag, forma, szín .

Műalkotások nézegetése A szobor, épület, képeken (vagy ha van ilyen, festmény közötti a környező épületek különbség felismerésére szobrászati díszeinek legyen képes.. megtekintése). Egy tömbből mintázott, többfigurás körplasztika készítése agyagból (Anyóka mesét mond kis unokáinak, Medvemama kicsinyével).

A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. A megfigyelőképesség fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése.

Az alkotóképesség fejlesztése. A fantázia fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A verbális és vizuális kifejezés kapcsolatának tudatosítása.

Többfigurás kompozíciók. Szerepjáték, drámajáték. Gesztusok,mozdulatok, Dombormű készítése. mimika „olvasása“. (Pl. Édesanyámmal, Édesapám és én, A kiscicánk, Akváriumunk lakói.) Koncentráció: dráma. Illusztrációk készítése Karakteres mesehősök Tudatosodószubjektív megjelenítése. színhasználat és A mi utcánk – közvetlen térábrázolás.. lakóhelyünk sajátosságai, szépségei. Kompozíciók síkban. Nagyméretű, csoportos művé összeállított egyedi munkák (pl. Környékünkön). Koncentráció: magyar.

16 2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA

Fejlesztési feladatok A kooperáció fejlesztése. A térbeli tájékozódás fejlesztése.

Tananyag


Terepasztal készítése csoportban játszható játékokhoz, környezetünk tereptárgyait idéző plasztikus elemekkel (Versenypálya, Akadálypálya az iskolaudvaron, Kedvenc játszóterünk). A nemzeti azonosságtudat Különféle tárgyak Régi tárgyak otthon, régi tartalmának gazdagítása, formája, funkciója, konyhai eszközök ismerkedés a nemzeti és eredete, kora. keresése, gyűjtése, etnikai kisebbségek ÖKO:: A régi mesterek bemutatása az iskolában. kultúrájával, ,,Ahány ház, annyi tapasztalatinak néphagyományaival. Az szokás“: ünnepi felhasználása. etikai normák iránti Környezetbarát termékek, készülődés otthoni minták fogékonyság és az alapján, a társak közötti anyagok régen és ma. értékőrző magatartás különbözőségek, érdekes, fejlesztése. eltérő szokások megismerése az iskolában. Az ismeretszerzés A gyakorlati Edények készítése fejlesztése. tevékenységekben agyagból: felrakással, A tanulási képesség használt technikák üregesítéssel gyűrűs fejlesztése. műveleti sorrendje. mintázófával. Anyagismeret: festékek Edénykészítés Vizuális–taktilis viszonylatában: híg, sűrű. agyaglapokból: jelenségekkel kapcsolatos Az agyag halmazállapotai: dobozedény. Formára szókincs gazdagítása. képlékeny (gyúrható); (gipsz félgömbre) A tanulási képesség bőrkemény (vájható), tapasztott agyagedény fejlesztése. díszíthető (festhető, készítése. Edénykészítés A megfigyelőképesség karcolható); csontszáraz agyagból cserép fejlesztése. (csiszolható, égethető). présformába A manuális készség (virágcserépbe) préselve. fejlesztése. Agyaghurkákból felrakással figurális edény készítése. Díszítés: pecsételés természeti formákkal, és saját készítésű agyagvagy gipszpecsételőkkel. A nemzeti azonosságtudat Formálás: funkcionálisan Használati és dísztárgy tartalmának gazdagítása, és díszítve. különbözősége (anyag, ismerkedés a nemzeti és forma, funkció). etnikai kisebbségek Díszítés kultúrájával, Használat és formaredukcióval: néphagyományaival. jelentés.Figurális motívumok edények. megfigyeltetése a népművészet példáin.


Makettek, térbeli konstrukciók. Környezetalakító tevékenység.

Ismerje az ünnepeket és a hozzájuk kapcsolódó szokásokot. .

Ismerjen néhány a magyar népművészetre jellemző tárgyat, díszítést, népszokást.

17

A manuális készség fejlesztése. Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek.

Vizuális ritmusok a tárgydíszítmények köréből.

Ismeretszerzés. Az alkotóképesség fejlesztése.

Viseletek, textil. Hétköznapi, ünnepi öltözet. Tárgyak üzenetének megfejtése.

Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek. A manuális készség fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése. A megfigyelőképesség fejlesztése.

Motívumok tervezése természeti formákból kiindulva. Lehetőségek: formával, pozitív-negatív foltokkal, mérettel, színnel, az ismétlődő elemek számával. Síkbábok, ujjbábok, hengerbábok készítése. Kesztyűs bábok készítése textiltesttel, varrott vagy agyagból mintázott fejjel. Terménybábok készítése természetes formákkal. ÖKO::Természetes anyagok, termények használata. Kötözéses batiktechnika konyhai törlőkendőnek, rongybaba alapanyagának. Nemezelés: labda, gyűrű (az alapdarabok számtól és mérettől függően közös, csoportban játszható népi játékok tárgyaiként is értelmet kaphatnak).

3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési feladatok A megfigyelőképesség fejlesztése. Az ábraolvasó képesség fejlesztése. A rajzi kifejezőkészség fejlesztése.

A kooperáció fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése.

Tananyag A megfigyelés utáni ábrázolások gyakorlati szerepének tudatosítása. A síkbeli ábrázolás elemei: a vonalfajták (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak, határolók és felületkitöltők). Testbeszéd és mimika.



Egyszerű, vonalas A vonalfajták ismerete. magyarázó rajzok, szerelési Egyszerű magyaraázó rajzok útmutatók nézegetése, megértésére legyen képes.. megbeszélése. Egyszerű vonalas magyarázó rajzok készítése (pl. Mit kell becsomagolni a kirándulásra?).

Grimaszok és szerepek: egyszerű maszkok (pl. papírzacskók kifestésével) készítése adott mese dramatizálásához. Koncentráció: dráma.

18 A logikus gondolkodás fejlesztése. A kooperáció fejlesztése.

Piktogramok csoportosítása. Szimmetrikus elrendezés.

Különféle típusú piktogramok gyűjtése, halmazokba rendezése. Saját piktogramjaink. Az osztály igényeinek felmérése. Projektfeladat. Egyszerű jelek tervezése, elkészítése és közös elhelyezése az osztályon belüli eszközök, anyagok rendszerezésének megkönnyítésére – csoportmunkában.

A vizuális kommunikációs képesség fejlesztése.

A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ MINIMUM EREDMÉNYEI a) Képes korának megfelelő, felismerhető ábrázolást készíteni, különböző technikákkal. b)Képes a színek felismerésére, megnevezésére, színek keverésére, színhangulat megörökítésére. c) Képes az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználatra, a felszerelését önállóan rendben tartja. d) A képalkotó tevékenységek közül képes legalább a személyes ént kifejező alkotások létrehozására. e) Alkotótevékenysége és látványok, műalkotások szemlélése során képes néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány használatára, illetve felismerésére. f) Tisztában van a szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségekkel. g) Képes látványok, műalkotások néhány perces szemlélésére.

3. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 55 heti óraszám: 1,5 Témakör



22


22 11

1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS

Fejlesztési feladatok

Tananyag

A beszédkészség, a A képmező. szóbeli szövegalkotás és a Kompozíció különféle megértés formátumokban.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Személyes indíttatású témákról készített képek síkon.

Továbbhaladás feltételei Képes legyen munkájához felmérni a rajzlap nagyságát, formátumát.

19 Fejlesztése. A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. A megfigyelőképesség fejlesztése.

A vizuális művészeti szókincs gazdagítása. A megfigyelőképesség fejlesztése.

Az elhelyezés indoklása (pl. álló, fekvő téglalapon). A képmező formájának, állásának lehetséges módozatai, jellegzetességei, adott választás megfigyelése műalkotásokon, családi eseményekről készült fényképeken. Műalkotástechnikák: kő-, agyag-, bronzszobor, olajfestmény, akvarell.

Lehetőség szerint eredeti tárgyakon bemutatva. Ismeretek gazdagítása, a megismert műalkotások technikájának azonosítása. A megfigyelőképesség Az elbeszélő ábrázolás, a Történetmesélés fejlesztése. lényeges mozzanat képekben. A vizuális kiemelésének képi eszIllusztrációk, sorozatok, kifejezőképesség közei. közös képeskönyvek fejlesztése. készítése lapokból A verbális és vizuális láncmesékhez. kifejezés kapcsolatának Időrend, fontossági tudatosítása. sorrend, kiemelési A beszédkészség, a választások képi eszköszóbeli szövegalkotás és a zökkel. megértés fejlesztése. Beszélgetés A művészettel való képregényekről. élményszerű találkozás. Koncentráció: magyar. Egyetlen képbe sűrített történet a művészettörténet példái, középkori bestiáriumokból állatok életével példálózó ábrázolások, alkalmas fotók megtekintésével, beszélgetéssel. A művészettel való Képzőművészeti élmény, Személyes választás élményszerű találkozás. műalkotás újraértelmezése alapján, a művek A látvány élvezetének – nem a másolás részleteiből kibontakozó kialakítása. szándékával. érzelmi hatásra építve A vizuális esztétikai önálló képek, szobrok jellegű preferenciák alkotása (a főfigura érvényre juttatása. gyerekkorból, a Az alkotóképesség mellékszereplők fejlesztése. mindennapjai A manuális készség elképzeléséből fakadó fejlesztése. belső képek alapján). Kísérletek a képpel való azonosulás élményének felismertetésére. Vizuális jelenségekkel A jellemző nézet és Elöl- és oldalnézet kapcsolatos szókincs forma. megfigyeléssel, témába

A műalkotásokkal kapcsolatos vélemény önálló elmondására legyen képes.

Az elöl- és oldalnézet megkülönböztetésére

20 gazdagítása. Ismeretszerzés. A manuális készség fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. A vizuális memória fejlesztése.

Formaredukció, egyszerűsítés foltra, a felület betöltésének eszközei. A folt határai: körülhatároló és jelölővonalak.

Amegfigyelőképesség fejlesztése. A rajzi kifejezőkészség fejlesztése.

Megfigyelés, modell alapján történő ábrázolás.

A manuális készség fejlesztése. Közvetelen tapasztalás útján szerzett ismeretek.

Mozgás. ÖKO: A mozgás fontossága, az egészséges életmód.

ágyazott képi kifejező legyen képes. feladatokkal. Pl. Eltévedt sünit találtunk az iskolaudvaron. (Kíváncsian figyelő gyereksereg hátulról.) Vízi madarak megfigyelése a tópartról. Az állatkerti látogatás mozzanatainak felelevenítése. Virágtanulmányok (egyszerű, karakteres formák, pl. tulipánok). Feladatsorok a vizuális kommunikáció tanulságainak beépítésével. Kétfázisú mozdulatvariációk ceruzán felpöndörített lapon megelevenedő animáción (súlyemelő, ugrálókötelező, vadászó macska stb.).

2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA Fejlesztési feladatok A nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, ismerkedés a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával, néphagyományaival. A manuális készség fejlesztése. A konstruálóképesség fejlesztése. Vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs bővítése. Tapasztalás útján szerzett ismeretek. A vizuális technikákkal kapcsolatos szókincs bővítése. A manuális készség fejlesztése. A megfigyelőképesség fejlesztése. A vizuális memória

Tananyag Tárgytervezés, tárgykészítés. Tárgyak funkciója. Alak, szín, minta, anyag.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Egyszerű tárgyalkotó folyamat: terv, elkészítés, használat (eredmény). Agyagedény készítése. Lapokból szabásminták, anyagszükséglet. Díszítés nyomhagyással. Figurális agyagedény (régi fazekasedények összehasonlítása a maiakkal).

Csomagolóanyagok, Csomagolóanyagok készítése a papírfajták. A tárgyak elajándékozásához. papírmegmunkálás lehetőségei: nyomatok, kollázsok, papírmetszetek. Lakásbelsők. Tárgyalkotó folyamat az ötlettől az elkészítésig,

Lakásbelsők régen és ma, személyes élmények, idős emberek, különleges, érdekes


21 fejlesztése. A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás képességének fejlesztése.

kipróbálásig. Méret-anyag közötti összefüggés felismerése. Színek szerepe az emberi környezetben. A megfigyelőképesség A tárgyak anyaga. fejlesztése. Természetes és A nemzeti azonosságtudat műanyagok. tartalmának gazdagítása, ÖKO:: A természetes ismerkedés más népek anyagok használatának korok kultúrájával, előnybe helyezése a hagyományaival. műanyaggal szemben.

otthonok, épületek.

Játékszerek régen és ma (néprajzi gyűjtemények, szabadtéri múzeumok berendezési tárgyai). Különböző kultúrák játékszerei. Természetes anyagokból készíthető játékok. Anyaggyűjtés, anyagismeret, anyagszükséglet és megmunkálás – játékkészítés.

3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési feladatok

Tananyag

Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek. A kooperáció fejlesztése.

Növények környezetünkben. ÖKO: A növények szerepe az ember életében.

A vizuális kifejezéssel kapcsolatos szókincs gyarapítása. A manuális készség fejlesztése. A megfigyelőképesség fejlesztése.

Formaredukció, foltredukció emblémák készítéséhez Egyszerű természeti vagy mesterséges forma ábrázolása elől és oldalnézetből.

A vizuális memória fejlesztése. A térbeli tájékozódás fejlesztése. A vizuális kifejezőképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése.

. Útvonalrajz. Kép és szöveg együttes alkalmazása.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Virágóra rajzolása, készítése. ÖKO:: Virágos növények ültetése közösen cserépbe vagy szabad földbe az iskolaudvaron. A rendezés: a növények egymás mellé ültetésének rendjét a virágok kinyílási sorrendje adja meg. Virágtanulmányaikat alapul véve foltredukcióval emblémák készítése.

Virágmotívumok felhasználásával meghívókártyák tervezése családtagoknak az osztályban rendezett eseményekre, útvonaltérképek beépítésével az iskolát ritkán látogató meghívottak tájékozódásának megkönnyítésére, ábrákkal értelmezve a sarkalatos pontokat.


22 A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ MINIMUM EREDMÉNYEI: a) Képes legyen egyre tudatosabban használni alkotó munkáiban a vizuális nyelvet, képi és plasztikai kifejezőeszközőket. b) Alapfokú színismerete legyen. c) Képes legyen műalkotásokkal kapcsolatos élményeit megfogalmazni. d) Képes legyen vizuális jelek, ábrák, magyárázó rajzok megértésére. e) Egyszerű tárgyak tervezését, készítését meg tudja oldani. Forma és rendeltetés viszonyának felismerésére képes legyen. f) Ismerje lakóhelye néhány nevezetességét.

4. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1 Témakör



22


10 5

1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS Fejlesztési feladatok

Tananyag


Vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. Az alkotóképesség fejlesztése. Vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. Az alkotóképesség fejlesztése. A kifejezőképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése.

Ellentétek: színkontraszt, vonalkontraszt.

Összetett vizuális minőségek tárházának bővítése, használata kifejező jellegű alkotásokon.

Kiemelések: Forma- és színminőségekkel, elhelyezéssel, mérettel, vonal- és foltminőségekkel, kontrasztokkal. Sötét-világos, hidegmeleg színek.

A vizuális kifejezés eszközeinek tudatosítása. Vizuális kifejezőképesség fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése.

Csendéletek.

Egy ismert történet fordulópontjának megjelenítése, kiemelve a legfontosabb szereplőket forma- és színminőségekkel, elhelyezéssel, mérettel, vonalés foltminőségekkel, kontrasztokkal. Sötét-világos, hideg-meleg színek. Koncentráció: magyar. A kifejező szándéka szerint választott vizuális elemek, eszközök, technikák. Színismeretek összefoglaló áttekintése: hideg-meleg vagy hőfokkontraszt, sötét-világos vagy fény-árnyék kontraszt, minőségi kontraszt (tiszta szín fehérrel való törésével), mennyiségi kontraszt

A képi komponálás. Szimmetria, egyensúly és feszültségkeltés.

Továbbhaladás feltételei Ismerje a színkontraszt és vonalkontraszt fogalmát.

Színek: hideg, meleg, sötét, világos megkülönböztetésére legyen képes. Ismerje az alap- és főszíneket.

23

Ismeretszerzés. A megfigyelőképesség fejlesztése.

Művészeti technikák. Vizuális minőségek ismerete, használata.

(a színek képen belüli szerepeltetésében), kiegészítő vagy komplementer színkontraszt (vörös-zöld, kéknarancs, sárga-ibolya). A hattagú és a tizenkét tagú színkör. A technikák bemutatása A vizualitás nyelvének lehetőség szerint valódi használatára legyen tárgyakon: falfestmény, képes. fafaragás, zománc.

Az alkotóképesség Szépirodalmi fejlesztése. illusztrációk készítése A fantázia fejlesztése. montázzsal. A manuális készség fejlesztése. A verbális és vizuális kifejezés kapcsolatának tudatosítása. A vizuális kifejezés szókincsének gazdagítása. Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek.

Formaátírás, színváltozatok, képi megszemélyesítés montázzsal (különleges lények, különleges külsők). Koncentráció: magyar.

Az alkotóképesség fejlesztése. A fantázia fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A vizuális kifejezés szókincsének gazdagítása. Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek. A művészettel való élményszerű találkozás, a látvány élvezetének kialakítása. A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás fejlesztése.

Képzettársítások.

Bevezetés a grafika műfajaiba.

Egyedi rajz, sokszorosítógrafika.

Művészi példák nonfiguratív részleteinek továbbrajzolása. Tárgybábok tervezése használati tárgyak leképezéseinek felhasználásával.

Műalkotások elemzése, tetszésnyilvánítás indoklása. Vizuális szimbólumok.

A belső képzetek gazdagítása. A megfigyelőképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A vizuális kifejezés szókincsének gazdagítása.

Tárgyak jellemző nézetei a térbeliség megfigyelésével. Nézőpont takarás, lejjebb-feljebb. Térbeli helyzet. Lépték.

Természeti látványok, hétköznapi képek és természetet ábrázoló műalkotások. Alapvető vizuális szimbólumok. Különleges lények, melyek több lény tulajdonságait egyesítik: griff, sellő, szfinx, kentaur. Világos alapon körbeforgatott állatszobrok megfigyelése, árnyékuk változása. Óriás leszek, Vonallá soványodom – árnyékkísérletek a napfényes iskolaudvaron, sportpályán. (A bábkészítéssel összefüggésben.)

Műalkotásokról néhány mondatos vélemény előadására legyen képes.

24 2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA Fejlesztési feladatok A konstruálóképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. A kreativitás fejlesztése. Ismeretszerzés.

A fantázia fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése.

Tananyag


Bábkészítés.

Óriásbábok készítése papírból, egész alakos emberi figurák, túldimenzionált méretű, parányi lények (pl.: rovarok).

Ékszerkészítés. Fonás, madzagszövés, gyöngyfűzés. ÖKO:Természetes anyagok használata az ékszer készítéshez. Egyéni igények, stílus és hagyomány. Testek és sík formák összeépítése, újak alakítása.

Mi mindenből készülhet ékszer? – anyaglehetőségek az igazgyöngytől az elefántfűig. Jeltárgyak: karikagyűrű, párta, széki kalap stb.

Varázserejű, sokfunkciós tárgyak készítése különleges küldetésekhez: mindent látó nagyító, távolbalátó sisak rostéllyal, útjelzők, iránytűk. Különböző kultúrák A nemzeti azonosságtudat gyöngyfűzési, gyöngyszövési tartalmának gazdagítása, jellegzetességei. ismerkedés más nemzetek Lehetőségek: színnel, és etnikai kisebbségek formával, számossággal kultúrájával, operáló vizuális ritmusok néphagyományaival. Az kialakítása a kétágú etikai normák iránti gyöngyfűzesek egyéni útjain. fogékonyság és az Testékszerek, testfestések, értékőrző magatartás divatjelenségek és ezek fejlesztése. eredete. A megfigyelőképesség Az építészet Természetes és organikus fejlesztése. kifejezőeszközei: méret, formák, valamint épületek tömeg, tagoltság, anyag, megfigyelésével jellegzetes Közvetlen tapasztalás útján környezet. népi építészeti példák, szerzett ismeretek. ÖKO::A természet és az épülettípusok. A vizuális kifejezés építészet viszonya. szókincsének gyarapítása. Természetbarát , Agyagvár részeinek anyagok felhasználása elkészítése páros, ill. az építkezéseknél. csoportmunkában, a részek középkori várossá illesztése, terepviszonyok, tereptárgyak elhelyezése (lehetőleg külső térben). Rajzos épülettervek az agyagvárhoz.


25 3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési feladatok

Tananyag



A kooperáció fejlesztése. A fantázia fejlesztése. A térbeli tájékozódás fejlesztése. A vizuális kifejezőképesség fejlesztése. A megfigyelőképesség fejlesztése. A vizuális memória fejlesztése. A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás fejlesztése. Ismeretszerzés.

Térképrajzolás.

Külső térbe készített közös Alapfokú város térképe és térképismeret. továbbgondolása társasjátékká megadott szabályok alapján.

Plakát és betű. Kép és szöveg. ÖKO: Természetvédelem-mel kapcsolatos plakátok készítése..

Példák a plakát történetéből. A figyelemfelkeltés eszközei a plakátokon. Beszélgetések a plakátokról: milyen típusai vannak (csak szöveges, kép és szöveg együtt, közérdekű plakátok – pl. eboltásra felhívás, kulturális hirdetések, árureklámok stb.). Melyik plakát kinek szól? (Ki a célközönség?)

A kooperáció fejlesztése. Az empátia fejlesztése. A megfigyelőképesség fejlesztése. A vizuális kifejezőképesség fejlesztése.

Tárgykészítést, új technikát bemutató ábrasorok értelmezése.

Egyszerűen kivitelezhető, alacsony eszközigényű munkák lépéseinek megfejtése és követése a kész tárgyig, páros munkában.

Képes legyen ábrasorok leolvasására, értelmezésére.

Egymás tanítása magyarázó rajzok utasításainak kiegészítéseivel.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN a) Életkorának megfelelően képes az alkotó, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok értelmezésére. b) Képes a tantervben meghatározott alkotási tevékenységek közül legalább a következőkre: élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; egy tárgy modell utáni ábrázolása, jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása. c) Képes az újként megismert anyagok és eszközök tekintetében az alkotó tevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználatra. d) Alkotó tevékenysége során képes a legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használatára, ezeket az ismereteit látványok, műalkotások olvasásába is be tudja építeni. e) Felismeri a szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségeket (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép).

26 f) Korának megfelelően képes látványok, műalkotások néhány perces szemlélésére és megfigyeléseinek, gondolatainak, érzéseinek elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával. g) Színtani ismerete kiterjed az alapszínek, fő és mellékszínek, hideg-meleg és kiegészítő színek ismeretére.

A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A rajzórai munka során kitüntetett szerepe van a tanulás folyamatát kísérő, a tanulók fejlődését segítő formatív értékelésnek, a biztatásnak, a fejlődést segítő kritikai észrevételeknek. Ez szinte kizárólag szóbeli, de a tanár gesztusai, mimikája is fontos tényező lehet. Lényeges, hogy a gyerekek megőrizzék a kezdeti motiváltságot, hogy örömteli legyen számukra az alkotás, hogy „játszva tanuljanak”. A szóbeli értékelés általában a tanító feladata, de már a kezdeti szakaszban kérjük ki a tanulók véleményét is munkáikról. A tanulói munka év végi szummatív értékelése a munkafolyamat (a fejlődés) és a „végső produkció” (az aktuális teljesítmény) alapján történhet. Az értékelés a tanuló aktuális teljesítményét, fejlettségét veti össze az elvárható, a kívánatos normákkal, fejlettségi kritériumokkal. Erre vonatkozóan a Továbbhaladás feltételei adnak támpontot az értékelést végző tanítónak. Az értékelés akkor éri el célját, ha segíti a tanulókat a velük szemben támasztott követelmények megértésében, esetleges hibáik, hiányosságaik javításában, önmaguk fejlesztésében.

TANKÖNYV JAVASLAT A képzelet világa 1., 2., 3., 4. osztályosok részére

A TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES TANESZKÖZÖK ÉS EGYÉB FELTÉTELEK

Rajztábla rajzlap grafitceruzák akvarellfesték tempera (vagy akril) festék ecsetek tus rajztoll filctoll pittkréta rajzszén Fixatív agyag mintázófa olló papírvágó kés papírragasztó triplex karton hullámkarton lemez pauszpapír vizes alapú linónyomó festék festékező gumihenger. Feltétlenül szükséges: Jól megvilágított (lehetőleg természetes fénnyel) tanterem, vízvétel lehetősége, elsötétítés lehetősége; az eszközök anyagok tárolásához zárható szekrény; diavetítő vagy projektor; reprodukciók, művészeti könyvek, folyóiratok, diasorozatok. Mesterséges formák (mértani testek, kézműves és ipari formál). Természetes formák (termések, ágak, gyökerek stb.) Továbbá a lehetőségek függvényében: videólejátszó + monitor; digitális fényképezőgép, fényképezőgép-állvány, számítógép, printer, szkenner,CD lejátszó,

VIZUÁLIS KULTÚRA 1-4. évfolyam

Recommend Documents