Kardiológiai Szakrendelés Dr. Füsi Gabriella Kardiológus Főorvos
„Élni való minden élet, Csak magadhoz hű maradj. Veszteség nem érhet téged, A míg az lész, a mi vagy.” (Goethe)
Vizsgálataink EKG (Elektrokardiogramm) Non-invazív eljárás, amely a szív elektromos működését vizsgálja. Megkönnyíti a szívritmus- és vérellátási zavarok (infarktus, koszorúsér keringési zavar) felfedezését, segítségével megmérhetjük a szívizom vastagságát. Esetleges társbetegségre (pajzsmirigy- vagy tüdő rendellenesség, vérszegénység) utaló jeleket is kimutathat. Továbbá a nagy nyaki verőér (Arteria Carotis) túlérzékenységét is kórismézhetjük ezzel a módszerrel.
Szívultrahang Non-invazív képalkotó eljárás, amely a denevérek tájékozódásához hasonlóan 20000 Hz-nél magasabb frekvenciájú, az ember számára nem hallható hangtartományt használja. Ezek a hullámok a szívben áramló vörösvértesteken megtörnek, így a szív struktúrái az eszköz számára láthatóvá válnak. A szív nagyságát, anatómiáját (kamrák pitvarok, a köztük lévő sövény, billentyűk) térképezi fel. Meszesedések, billentyűbetegségek, veleszületett szívbetegségek kimutatására alkalmas, továbbá mérhető vele a bal és a jobb kamra pumpafunkciója, azaz a szív „ereje”. Lehetővé teszi ezen felül esetleges szívkörüli folyadékgyülemek kimutatását, mérését. A szívben található kóros terimék (vérrögök, daganatok) felismerésére is szolgál. Mindemellett szűkületek illetve billentyűelégtelenségek mértékének pontos meghatározására nyújt lehetőséget, így segít a diagnózis felállításában, a terápiás teendők eldöntésében. Kis energia kibocsátásának köszönhetően az emberi szervezetet nem károsítja, többször ismételhető.
Kardiológiai Szakrendelés Dr. Füsi Gabriella Kardiológus Főorvos
„Élni való minden élet, Csak magadhoz hű maradj. Veszteség nem érhet téged, A míg az lész, a mi vagy.” (Goethe)
Terheléses EKG (Ergometria) Ambulanciánkon kerékpárterhelést végzünk. Ezzel a módszerrel kimutatható, hogy a fizikai megterhelés milyen hatással van a szívműködésre és a vérnyomásra. Testmozgás során fokozódik a szervezet oxigénigénye, és ha az érrendszer (koszorús ér) beteg, akkor terhelés során mellkasi panasz mellett vagy akár anélkül a szívben fellépő oxigénhiány elváltozást okoz az EKG-görbén. Továbbá járhat kóros vérnyomásés pulzusváltozással is. Ennek köszönhetően az ergometria nagy segítséget nyújt a koszorúsér-betegségek diagnosztizálásában, súlyosságuk megítélésében, és a legmegfelelőbb terápia megválasztásában, és a szervezet terhelhetőségének lemérésében. Ismételt vizsgálattal meggyőződhetünk gyógyszeres kezelésünk eredményességében.
Holter EKG 24 órán át működő piciny készülék, amely regisztrálja a nap folyamán fellépő EKG-változásokat. Alkalmas különféle ritmuszavarok (ingerképzési- ill. ingervezetési zavarok) kimutatására, koszorúsérkeringési zavarok felismerése, és a vizsgálat során felhalmozódott adatok digitális tárolására, azoknak a beteg panaszaival való összevetésére. Segítségével elkülöníthetők a szíveredetű illetve a nem kardiális mellkasi panaszok. Az arrhytmológia alapvizsgálatának tekinthető. Terápiánk hatékonyságának lemérésére ismételhető noninvazív módszer.
Kardiológiai Szakrendelés Dr. Füsi Gabriella Kardiológus Főorvos
„Élni való minden élet, Csak magadhoz hű maradj. Veszteség nem érhet téged, A míg az lész, a mi vagy.” (Goethe)
ABPM (24 órás vérnyomásmonitor) A magas vérnyomás diagnosztikájában, kezelésében rendkívüli fontosságú módszer egy adott, 24 órás időtartamon belüli különböző vérnyomás értékek összehasonlítása, nappali és éjszakai átlaguk meghatározása. Ezen számértékek segítségével következtethetünk a magas vérnyomás betegség súlyosságára, illetve megbizonyosodhatunk gyógyszeres kezelésünk hatékonyságáról is. A kórisme megkönnyítésének érdekében az eszköz nappal 15-20 percenként, éjjel pedig 30 percenként mér, majd az adatokat saját memóriájában raktározza el. Segítségével kizárható az úgynevezett fehérköpeny hypertónia jelensége.
Kockázatszámítás A szív- és érrendszeri betegségek összefüggenek: „cardivascularis continuum” – mondja az orvosi nyelv. Egyben meg is előzhetők, kezelhetők, lassíthatók; ha a kiváltó tényezőket (genetika, rizikófaktorok, életmód, társbetegségek) ismerjük. A rizikótényezők (nem, életkor, dohányzás, diabetes, koleszterin, húgysav szint, BMI index, stroke, vérnyomás) ismeretében a betegség kockázata megbecsülhető. Ezek alapján alacsony, közepesen magas, illetve igen magas kockázatú csoportokat különítünk el és ennek ismeretében készítjük el a terápiás stratégiát.
