Vizin Gabriella – Strényer Zsuzsanna – Unoka Zsolt VIKOTE Konferencia 2015. június 5-6.
„Épp akkor léptem ki a kádból, s ahogy ott álltam meztelen, véletlenül egy nő nyitott be hozzám, egy nő, egy idegen. Fiatal voltam, ő is az volt, és egész testem elpirult, a szégyen szennye nyakon öntött és rám tapadt és lángra gyúlt: úgy éreztem, hogy tetten értek valami nagy gyalázatot, pedig mindössze az derült ki, hogy az vagyok, ami vagyok...” (Szabó Lőrinc: Szégyen)
A szégyellt test
2015.06.09.
2
Szomatizációs zavar Test dysmorphiás zavar DSM-IV. vs DSM-5. A szégyenről A szégyen megjelenése szomatizációs és test-dysmorphiás zavarban Kutatásunk célja, eredményeink, következtetések A szégyen terápiájáról
A szégyellt test
2015.06.09.
3
Fiatal felnőttkorban kezdődő krónikus pszichiátriai megbetegedés. A páciensek organikus eredet nélküli fizikai tüneteket élnek át. A fizikális tünetek széles skálán mozoghatnak, halmozódhatnak. A tünetek a szociális, munkahelyi és egyéb funkciókban károsodást okoznak. Nőknél élettartam prevalencia: 0,2 - 2% ; Férfiak körében: < 0,2% (Regier és mtsai, 1993)
Családorvosi praxisokban 10% feletti előfordulás jellemző (Kroenke és mtsai, 1997)
A szégyellt test
2015.06.09.
4
1891: Enrique Morselli írta le, dysmorphophobia néven 1987: DSM-III-ban jelent meg először pszichiátriai zavarként Túlzott érdeklődés egy triviális vagy vélt testi deformitással kapcsolatban. Mindez jelentős szenvedést és funkcionális károsodást okoz az egyén életében és szociális kapcsolataiban. Pont prevalenciája a teljes lakosság körében 0,7-2,4% Pszichiátriai fekvőbetegek körében gyakorisága 13-16% 40%-uk 6-8 órát gondolkodik naponta a nem kedvelt testrészéről
(Bjornsson és mtsai, 2010)
Szégyen testben, lélekben
2015.06.09.
5
Szomatizációs zavar
•Szomatikus tünetek és kapcsolódó zavarok
Szomatoform zavar
• Egy vagy több szomatikus tünet, ami szenvedést okoz vagy a mindennapi életvitelt jelentősen akadályozza.
min. négy fájdalom tünet két gastrointestinalis tünet egy szexuális zavar egy pseudo-neurológiai tünet
Test-dysmorphiás zavar Szomatoform zavar A többi szomatoform zavarral ellentétben sem egyértelmű egészségszorongással, sem organikus ok nélküli testi panaszokkal nem jár
• A szomatikus tünetekre vagy az azzal összefüggő, egészséggel kapcsolatos aggodalmakra vonatkozó túlzott gondolatok, érzések, viselkedések.
•Kényszeres zavarok és kapcsolódó rendellenességek • A repetitív viselkedési mintázat és gondolkodás miatt, melyek a vélt vagy valós testi rendellenességek miatt lépnek fel • A testi „hibák” miatti krónikus, súlyos szégyenkezést ez utóbbi meghatározás sem veszi figyelembe
A szégyellt test
2015.06.09.
6
A szégyen ◦ különösen intenzív, gyakran a cselekvőképességet akadályozó negatív érzelem, magában foglalva a kisebbrendűségi érzést, tehetetlenséget és félénkséget, valamint vágyat arra, hogy hiányosságainkat elrejtsük (Tangney, Miller, Flicker és Barlow, 1996, Wicker, Payne és Morgan, 1983).
Nem primer, hanem ún. öntudati érzelem Bizonyos kognitív képességek meglétét igénylik (önreflexió, attribúció) 2-3 éves korra alakulnak ki Szociális, társadalmi megfelelés a fő funkció Valószínűleg humánspecifikus Kevésbé univerzális kifejeződés (Kim, Thibodeau és Jorgensen, 2011) Szégyen kutatás
2015.06.09.
7
A szégyen normális és egészséges jelenség, amíg akutan és reaktívan jelenik meg egy-egy szégyent okozó helyzetben (Pattison, 2000). Bizonyos környezeti és termperamentumbeli hatások miatt patológiássá válhat, krónikus, diszfunkcionális és karakterológiai állapottá alakulhat (Donhauser, 2007). A krónikus szégyen hajlam szerepet játszik különböző mentális zavarok kialakulásában. Szorongásos zavarok
Gilbert és Miles, 2000, Fergus és mtsai, 2010, Averill és mtsai, 2002
PTSD
Leskela és mtsai, 2002, Kubany, 1994, Semb és mtsai, 2011
Affektív kórképek
Andrews és mtsai, 2002, Tangney és mtsai, 1992
Evészavarok
Swan és Andrews, 2003
Személyiségzavarok Rüsch és mtsai, 2007, Ritter és mtsai, 2014, Schoenleber és Berenbaum, 2012 Szuicidium
Milligan és Andrews, 2005, Brown és mtsai, 2009 Szégyen temperamentum trauma
2015.06.09.
8
Szégyen és szomatizációs zavar
A szégyellt test
2015.06.09.
9
Szakirodalomban a szomatoform zavarokat és szomatizációs kórképeket több pszichológiai faktor tekintetében megvizsgálták: IBS és harag pozitív kapcsolata (Dibajnia és mtsai, 2013) Szív- érrendszeri megbetegedések és düh poz. korr (Denollet és mtsai, 2010) Szomatoform zavarok és düh pozitív korreláció (Koh és mtsai, 2005) Szomatoform zavarok és alexitimia pozitív korreláció (Gil és mtsai, 2008, Bach és Bach, 1995) DE: Alexitimia és szomatoform zavarok között nem igazolódott egyértelmű kapcsolat (Bankier, 2001) Empátiás deficit szomatoform zavarokban (De Greck, 2012) ToM (tudatelmélet) és és érzelmi tudatosság gyengébb szomatoform zavarban (Subic-Wrana, 2010)
DE: Szégyent ezekben a kórképekben korábban nem vizsgáltak.
Szomatizációs kórképekben a szégyen szerepét vizsgáltuk meg, mert: ◦ Feltételeztük, hogy a krónikus szégyennek számottevő szerepe van a szomatizációs zavar megjelenésében
Vizsgáltuk az alexitímia meglétét, a harag kifejezésének mértékét is szomatizációs zavarral küzdő betegeknél
A szégyellt test
2015.06.09.
11
Hipotézisünk szerint a testi betegséggel küzdő és szomatizációs panaszokkal jelentkező páciensek szubjektíven megélt tünetei hasonlóak, azonban a szomatizáló páciensek kifejezettebb szégyent éreznek, valamint egyéb pszichológiai mutatóik is eltérnek a szomatikusan beteg emberek és az egészséges kontroll személyek eredményeitől További feltételezésünk, hogy a szomatizáló páciensek megszégyenítő helyzetekre adott reakcióját inkább az önmaga ellen fordulás jellemzi a kifelé irányított harag helyett Szomatizációs zavarral küzdők körében az alexitimia mértéke nagyobb, a harag kifejezésük eltér más vizsgált csoportokétól
A szégyellt test
2015.06.09.
12
Kutatásunkat kérdőívekkel, illetve strukturált klinikai interjú segítségével végeztük • • • • • •
Szomatizációs zavar diagnózisa: PHQ, MINI interjú (Spitzer és mtsai, 1994) Szégyen Élmény Skála; ESS (a krónikus szégyen 3 faktorát, a karakterológiai, viselkedési és testi szégyent méri fel) (Andrews és mtsai, 2002) Megalázásra való érzékenységi skála; SPD (a megszégyenítő helyzetekre adott dühös/szorongásos reakciókat méri fel) (Gilbert és mtsai, 2000) Harag és düh kifejezés; STAXI (Spielberger és mtsai, 1995, 1999) Alexitímia; TAS-20 (Bagby és mtsai, 1994) A pszichopatológiai tünetek szűrése a Derogatis-féle tünetlista; SCL-90 (Derogatis, 1977; magyar változat Unoka és mtsai 2004)
Statisztikai módszerek: ANOVA, nem parametrikus varianciaanalízis, post-hoc teszt (STATISTICA)
A szégyellt test
2015.06.09.
13
Szégyen és szomatizációs zavar – résztvevők Résztvevők
Összesen: 80 fő 20 fő szomatizációs zavarral küzdő 20 fő pszichoterápiás osztályon kezelt egyéb pszichiátriai páciens 20 belgyógyászati osztályon kezelt szomatikus beteg 20 fő egészséges kontroll személy
Beválogatás kritériumai
Pszichoterápiás osztályon kezelt betegek PHQ ≥ 6 Hangulatzavar, szorongásos zavar, személyiségzavarok Belgyógyászaton fekvő betegek
Kizárási kritériumok
Szkizofrénia vagy egyéb pszichotikus zavar 18 év alatt, 70 éves kor felett
Átlagéletkor
42,47év (13,14) / 34,41év (12,27) / 48,75év (9,7) / 43,20év (11,8)
Nem
Férfi/ Nő 3/17 8/12 15/5 7/13
Szomatizáló Belgyógyászati Pszichiátriai
Egészséges
Kruskal-Wallis
páciensek
kontroll
ANOVA
osztályon
osztályon
kezelt betegek kezelt
személyek
betegek Valid esetszám 20 2,52 (SD
ESS (Átlag)
19
20
19
1,51 (SD 0,52)
2,17 (SD 0,73)
1,76 (SD 0,60)
0,81)
H ( 3, N= 78) =18,34491 p <.001
2,36 (SD
ESS
1,49 (SD 0,56)
2,13 (SD 0,84)
1,64 (SD 0,54)
karakterológiai 0,87)
=14,40011 p<.005
szégyen (Átlag) ESS viselkedési 2,66 (SD
H ( 3, N= 78)
1,71 (SD 0,59)
2,25 (SD 0,79)
1,88 (SD 0,72)
szégyen (Átlag) 0,91)
H ( 3, N= 78) =12,67956 p<.01
ESS
testi 2,77 (SD
1,27 (SD 0,51)
2,18 (SD 0,86)
1,85 (SD 0,87)
szégyen (Átlag) 0,92)
H ( 3, N= 78) =26,25640
A szégyellt test
p<.001
2015.06.09.
15
Post hoc teszt eredményei szerint mind a krónikus szégyen, mind a viselkedési és testi szégyen mértékében is szignifikáns különbség mutatkozik a szomatizáló csoport és a belgyógyászati beteg és egészséges kontroll csoportok között. Karakterológiai szégyen tekintetében a szomatizáló csoport a belgyógyászati csoporttól tér el. A szégyellt test
2015.06.09.
16
Egészséges
Kruskal-
osztályon kezelt osztályon
kontroll
Wallis/
betegek
kezelt betegek
személyek
ANOVA
20
20
20
20
SPD
67,70 (SD
50,55 (SD
65,70 (SD
45,15 (SD
H ( 3, N=
depresszió
14,42)
19,85)
20,11)
23,95)
80)
Valid
Szomatizáló
Belgyógyászati
páciensek
Pszichiátriai
esetszám
=16,1867 3 p<,001 SPD harag
61,80 (SD
44,20 (SD
58,95 (SD
43,60 (SD
F(3, 76)=
18,08)
22,55)
17,65)
12,47)
5,6410 p<0,02
A szégyellt test
2015.06.09.
17
Post hoc teszt alapján szignifikáns különbség mutatkozott a szomatizáló és a belgyógyászati beteg és az egészséges kontroll csoportok között az SPD eredményeiben.
A szégyellt test
2015.06.09.
18
A Harag és Düh Állapot és Vonás Kérdőív (STAXI) egyetlen mutatójában, a harag vonás jellegében mutatkozik különbség szignifikánsan a négy csoport között (KruskalWallis test: H ( 3, N= 80) =9,585080 p <,05), a post hoc teszt eredménye szerint a belgyógyászati és pszichiátriai minta között (p<0,05). A Kruskal Wallis teszt eredményei szerint szignifikáns különbség mutatkozik a négy csoport között a TAS (alexitimia) összpontszámában (H ( 3, N= 80) =21,87401 p<,0001) és az érzelmek azonosításának nehézsége terén (H ( 3, N= 80) =29,85282 p <,0001), de nincs szignifikáns különbség az érzelmek kifejezésének nehézségében és a kifelé irányuló gondolkodásban. Post hoc teszt szerint a szomatizáló betegcsoport a belgyógyászati és az egészséges mintától tért el.
A szégyellt test
2015.06.09.
19
A krónikus szégyen mértékét és a szégyen alfaktorait tekintve is szignifikáns különbséget találtunk a szomatizáló, belgyógyászati, egyéb pszichiátriai és normál kontroll csoportok között. Eredményeink azt mutatják, hogy a szomatizáló csoportban legkifejezettebb a testi szégyen mértéke. A megszégyenítő helyzetekre adott reakciókban ugyancsak szignifikáns különbséget találtunk a négy csoport között a depresszív és a haragos reakciót tekintve is. A szomatizáló csoport megszégyenítő helyzetekre adott dühös reakciója kifejezettebb a többi csoportnál. A haragosság mértékében a szomatizáló csoport nem tér el a többi csoporttól. Eredményeink szerint az érzelmek azonosítása nehézséget jelent a szomatizáló csoportnak, de az érzelmek kifejezése terén nem mutatkoztak különbségek.
A szégyellt test
2015.06.09.
20
A szégyellt test
2015.06.09.
21
Korai klinikai leírásokban (Janet, 1903) a BDD nem más, mint a szégyellt test rögeszméje. BDD esetén nagyon szegényes a szégyenre vonatkozó kutatás: NK-hoz képest általános és testi szégyen tekintetében is magasabb eredmények mutatkoztak a BDD csoportban. BDD csoport szégyene hasonló az evészavarral küzdők eredményeihez (Kollei et al., 2012). BDD csoport testi szégyene kifejezettebb OCD-hez és szociális fóbiásokhoz képest is (Clerkin et al., 2014) A mások anticipált elutasításából fakadó külső testi szégyen kifejezettebbnek tűnik BDD-ben, mint a rejtett testrészekre is vonatkozó, undorhoz hasonló belső testi szégyen. A külső testi szégyen vezet szociális izolációhoz BDD esetén (Albertini and Phillips, 1999, Gilbert, 1997).
A szégyellt test
2015.06.09.
22
Kutatásunk célja, hogy összehasonlítsuk diagnosztizált test-dysmorphiás zavarral küzdő személyek pszichológiai vonásait ◦ egyéb szomatoform zavarral küzdő, ◦ egyéb pszichiátriai zavarral küzdő és ◦ normál kontroll személyekkel
A szégyellt test
2015.06.09.
23
Feltételezésünk szerint BDD-vel küzdő személyek krónikus szégyene és testi szégyene kifejezettebb más szomatoform zavarral küzdő pácienshez, egyéb pszichiátriai beteghez és a normál kontroll csoporthoz képest BDD személyek önelfogadása alacsonyabb a többi vizsgált csoporthoz képest BDD személyek megszégyenítő helyzetekre adott reakciói eltérnek a többi vizsgált csoporttól
A szégyellt test
2015.06.09.
24
Demográfiai adatok (kor, nem, iskolázottság) Diagnosztikai interjú (SCID, MINI) Kérdőívek ◦ Szégyen Élmény Skála (ESS) (Andrews és mtsai, 2002) ◦ Megalázásra való Érzékenységi Skála (SPD) (Gilbert és mtsai, 2000) ◦ Ön-elfogadás Skála (SCS, Self-Compassion Scale, Neff, 2003) ◦ Derogatis-féle tünetlista (SCL-90 R) pszichopatológiai tünetek felmérésére (Derogatis és mtsai, 1973) – global index
Statisztikai módszerek: ANOVA, post hoc teszt (Statistica 11) Szégyen testben, lélekben
2015.06.09.
25
Résztvevők
Összesen 72 fő 52 fő pszichoterápiás osztályon kezelt pszichiátriai beteg (17 fő BDD, 18 fő egyéb szomatoform zavar, 17 fő egyéb pszichiátriai zavar) 20 fő normál kontroll személy
Beválogatás kritériumai
Pszichoterápiás osztályon kezelt betegek PHQ≥6 hangulatzavar, szorongásos zavar, személyiségzavarok
Kizárási kritériumok
Szkizofrénia vagy egyéb pszichotikus zavar 18 év alatt, 70 éves kor felett Evészavar
Átlagéletkor
41,33 év (SD:11,69).
Nem
21 fő férfi, 51 fő nő
Szégyen testben, lélekben
2015.06.09.
26
ANOVA vizsgálat eredménye szerint szignifikáns különbség van a négy vizsgált csoport varianciái között. Post hoc teszt: szignifikáns különbség a normál kontroll és a BDD csoport között mutatkozik (p<0,001)
(Normalitásvizsgálat: Shapiro-Wilk teszt) Szégyen testben, lélekben
2015.06.09.
27
Nem parametrikus ANOVA vizsgálat a karakterológiai, viselkedési és testi szégyen területén is szignifikáns különbséget mutat a négy vizsgált csoport között (p<0,01). Post hoc teszt a BDD és normál kontroll csoport között jelez szignifikáns eltérést mindhárom alskálán (p<0,005). Szégyen testben, lélekben
2015.06.09.
28
ANOVA vizsgálat szerint a négy csoport között az önelfogadás mértékét tekintve szignifikáns különbség mutatkozik. Post hoc teszt: szignifikáns különbség a BDD és a normál kontroll csoport között van (p<0,02) Szégyen testben, lélekben
2015.06.09.
29
Nem paraméteres varianciaanalízis eredményei szerint a megszégyenítő helyzetekre adott reakciókat tekintve szignifikáns különbség mutatkozik a négy vizsgált csoport között. Post hoc teszt alapján: ◦ Depresszív reakció tekintetében a normál kontrolltól szignifikánsan elér a BDD és az egyéb pszichiátriai beteg csoport (p<0,05) ◦ Dühös reakciót szignifikánsan nagyobb eséllyel ad a BDD és a szomatoform zavarral küzdők csoportja a normál kontrollhoz képest (p<0,01) Szégyen testben, lélekben
2015.06.09.
30
Az általunk megvizsgált négy csoport közül csupán a testdysmorphiás zavarral küzdők térnek el számottevően a normál kontroll csoporttól a krónikus szégyen és a viselkedési, karakterológiai és testi szégyen területén. Az önelfogadás mértékében (mely a krónikus szégyen mértékével negatívan korrelál) egyedül a BDD csoport mutat alacsonyabb statisztikailag szignifikáns értékeket a normál kontrollhoz képest. A Megalázásra való Érzékenység Skála alapján a normál kontrolltól depresszív reakciók tekintetében a BDD és az egyéb pszichiátriai betegcsoport, míg haragos magatartás tekintetében a BDD és szomatoform csoport tér el.
A szégyellt test
2015.06.09.
31
A szomatizáló betegek és a BDD csoportokban mutatkozó számottevően magasabb szégyen mértéke a krónikus szégyen kitüntetett szerepére hívja fel a figyelmet ezekben a kórképben. Testi szégyen tekintetében a szomatizáló és BDD csoportok is magas pontszámokat értek el. A megszégyenítő helyzetekre adott reakciók tekintetében a harag a szomatoform zavarokban, szomatizációban és BDD-ben is magasabb a többi csoporthoz képest. Ugyanakkor haragosság tekintetében nincs szignifikáns különbség a szomatizáló csoport javára, tehát önmagában a harag nem kizárólagos ok a betegség megjelenésében. Úgy tűnik, ezekben a kórképekben a szégyenre adott haragosság egy közös vonás, a szégyen lehet a mediátor tényező a haragosság megjelenését illetően. Vizsgálataink nem bizonyították egyértelműen a szomatizáció és alexitimia kapcsolatát. Vizsgálatunkban az önelfogadás mértéke fordított arányban állt a krónikus szégyen mértékével.
A szégyellt test
2015.06.09.
32
A szégyen terápiájában központi jelentőségűek a tradicionális kognitív-viselkedésterápiás stratégiák (konceptualizálás, átstrukturálás, diszfunkcionális attitűdökkel és alapsémákkal való munka, sématerápia a csökkentértékűség-szégyen sémával) Emellett van néhány specifikus szégyenre fókuszált terápia: ◦ Szégyenterápiával „bővített” dialektikus viselkedésterápia (Rizvi és Linehan, 2005) ◦ Együttérzés-fókuszú terápia (Compassion-Focused Therapy, CFT; Gilbert, 2009) ◦ Tudatos önegyüttérzés tréning (Mindful SelfCompassion, MSC; Neff, 2011)
A szégyellt test
2015.06.09.
33
CFT egy kombinált és integratív megközelítés. Alapja: ◦ a magas krónikus szégyennel és önkritikussággal bíró személyek gyermekkori élményeit a fenyegetettség, kritikusság és elutasítottság jellemezte → az ilyen személyek érzelemregulációját a fenyegetettséggel való megküzdés uralja. ◦ Evolúciós-, szociál-, fejlődéspszichológiai, Buddhista pszichológiai és idegtudományi elméleti és gyakorlati alapokon nyugszik. Együttérző tudatosság tréning (compassionate mind training) a CFT kulcsa: olyan képességek fejlesztése, melynek során együttérző tulajdonságainkat fejleszthetjük, növelve ezzel érzelemregulációs kapacitásunkat. Fontos aspektusai: a terapeuta együttérző attitűdje, mely modell a páciens számára, valamint együttérző képességek fejlesztése. (Gilbert, 2009) A szégyellt test
2015.06.09.
34
melegség
melegség
Együttérző képességek Képzelet (elfogadó képek, biztonságos személy)
Figyelem (kedves emlékek felidézése konfliktusok esetén, mindfulness)
Érzés (mindfulness)
melegség (Gilbert, 2009 alapján)
Vélekedések (CBT+terapeuta mintája az elfogadásra)
Az együttérzés attribútumai
Érzékenység (saját szükségletek és érzések iránt)
Szimpátia Distressz tolerancia (érzelmek elviselése)
Jóllét (stressz csökkentés) Ítélet-mentesség
Empátia (másokkal és önmagunkkal)
Viselkedés (elfogadó, bátorító hang nehéz helyzetekben, asszertivitás)
Érzékelés (testi érzetekkel való együttérzés)
melegség
A szégyellt test
2015.06.09.
35
Gilbert és Procter (2006): 12 hetes csoport, nappali kórház, krónikus pszichiátriai betegek → csökkent a depresszió, szorongás, szégyen, önkritika, kisebbrendűségi érzés, szubmisszivitás Laithwaite et al., (2009): 10 hetes csoport, forenzikus pszichotikus betegek → csökkent a depresszió, a szégyen, az általános pszichopatológia, javult az önbecsülés Lucre és Corten (2013): 16 hetes ambuláns csoport személyiségzavarral küzdőknek → csökkent a szégyen, a szociális összehasonlítás, öngyűlölet, depresszió, növekedett az önmegnyugtatás, a jóllét érzése, szociális működés Heriot-Maitland et al. (2014): 22 hetes csoport pszichiátriai osztályon, heterogén betegcsoport → csökkent a distressz és nőtt a nyugalom
A szégyellt test
2015.06.09.
36
Albertini, R.S.,Phillips,K.A.,1999.Thirty-three cases of body dysmorphic disorder in children and adolescents.J.Am.Acad.ChildAdolesc.Psychiatry38,453– 459. Andrews, B., Qian, M., Valentine J. D., 2002. Predicting depressive symptoms with a new measure of shame: The Experience of Shame Scale British Journal of Clinical Psychology 41. 29-42. Averill P. M., Diefenbach, G. J., Stanley, M. A., Breckenridge, J. K., Lusby, B., 2002. Assessment of shame and guilt in a psychiatric sample: a comparison of two measures. Personality and Individual Differences 32. 1365-1376. Bagby RM, Parker JDA, Taylor GJ, 1994. The Twenty-Item Toronto Alexithymia Scale -- I. Item selection and cross-validation of the factor structure. Journal of Psychosomatic Research, 38, 23-32. Bjornsson, A. S., Didie, E. R., Phillips, K. A., 2010. Body dismorphic disorder, Dialogues Clin Neurosci. 12(2): 221–232. Brown, M. Z., Linehan, M. M., Comtois, K. A., Murray, A., Chapman, A. L. 2009. Shame as a prospective predictor of self-inflicted injury in borderline personality disorder: A multi-modal analysis. Behaviour Research and Therapy, 47.815-822. Clerkin, E.M.,Teachman,B.A.,Smith,A.R.,Buhlmann,U.,2014. Specificity of implicit-shame associations: comparison across body dysmorphic, obsessivecompulsive, and social anxiety disorders. Clin.Psychol.Sci. 2,1–16. Donhauser, S., 2007. Examining the role of shame as a mediator of childhood sexual abuse and self-abuse. Doctoral Dissertation, St. Mary University. Fergus, T.A., Valentiner, D.P., McGrath, P. B., Jencius, S., 2010. Shame- and guilt-proneness: relationships with anxiety disorder symptoms in a clinical sample. J Anxiety Disord 24. 811-5. Gilbert, P. 2009. Introducing compassion-focused therapy. Advances in Psychiatric Treatment, 15, 199–208. Gilbert, P. and Procter, S. 2006. ‘Compassionate mind training for people with high shame and self-criticism: A pilot study of a group therapy approach’, Clinical Psychology and Psychotherapy, 13: 353–379. Gilbert, P., Miles, J. N. V., 2000. Sensitivity to put down: it relationship to perceptions of shame, social anxiety, depression, anger and self other blame. Personality and Individual Differences 29. 754-774. Gilbert, P., Miles, J. N. V., 2000. Sensitivity to put down: it relationship to perceptions of shame, social anxiety, depression, anger and self other blame. Personality and Individual Differences 29. 754-774. Gilbert, P.,1997. The evolution of social attractiveness and its role in shame, humiliation, guilt and therapy. Br.J.Med.Psychol.70,113–147. Heriot-Maitland, C., Vidal, J. B., Ball, S., Irons, C., 2014. A compassionate-focused therapy group approach for acute inpatients: Feasibility, initial pilot outcome data, and recommendations. British Journal of Clinical Psychology, 53, 78–94. Janet, P.,1903.Les Obsessionset la Psychasthenie. FelixAlcan,Paris. Kim, S., Thibodeau, R, és Jorgensen, R. S. 2011. Shame, guilt, and depressive symptoms: a meta-analytic review, Psychol. Bulletin. 137. 68-96. Kollei,I.,Brunhoeber,S.,Rauh,E.,deZwaan,M.,Martin,A.,2012. Bodyimage, emotions and thought control strategies in body dysmorphic disorder compared to eating disorders and healthy controls. J.Psychosom.Res.72,321–327. Kroenke K., Spitzer R.L., Degruy F.V., Hahn S.R., Linzer M., Williams J.B., Brody D., Davies M., 1997. Multisomatoform disorder. An alternative to undifferentiated somatoform disorder for the somatizing patient in primary care. Arch Gen Psychiatry. 54 (4):352-8.
A szégyellt test
2015.06.09.
37
Kubany, E. S.:, 1994. A cognitive model of guilt typology in combat-related PTSD. Journal of Traumatic Stress. 7, pp. 3-19. Laithwaite, H., Gumley, A., O’Hanlon, M., Collins, P., Doyle, P., Abraham, L. and Porter, S. 2009. ‘Recovery after psychosis (RAP): A compassion focused programme for individuals residing in high-security settings’, Behavioural and Cognitive Psychotherapy, 37: 511–526. Leskala, J., Dieperink, M., Thuras, P.,2002. Shame and posttraumatic stress disorder. Journal of Traumatic Stress. 15, pp. 223 – 226. Lucre, K. M., & Corten, N. 2013. An exploration of group compassion-focused therapy for personality disorder. Psychology and Psychotherapy: Theory, Research and Practice, 86(4), 387–400. Milligan, R. J., Andrews, B. 2005. Suicidal and Other Self-Harming Behaviour in Offender Women: The Role of Shame, Anger and Childhood Abuse. Legal and Criminological Psychology . 10 . 13 -25 Neff, K. 2011. Self-Compassion. Stop Beating Yourself Up and Leave Insecurity Behind. New York: Morrow Neff, K. D. 2003. Development and validation of a scale to measure self-compassion. Self and Identity, 2, 223-250. Pattison, S., 2000. Shame: Theory, Therapy, Theology. Cambridge University Press. Regier D., Narrow W., Rae D., Manderscheid R., Locke B., Goodwin F.,1993. The de facto US mental and addictive disorders service system. Epidemiologic catchment area prospective 1-year prevalence rates of disorders and services. Arch Gen Psychiatry. 50 (2):85-94. Ritter, K., Vater, A., Rüsch, N., Schröder-Abé, M., Schütz, A.,Fydrich, T., Lammers, C. H., Roepke, S. 2014. Shame in patients with narcissistic personality disorder, Psychiatry Research. 215. 429-437. Rizvi SL, Linehan MM. 2005. The treatment of maladaptive shame in borderline personality disorder: A pilot study of opposite action. Cognitive and Behavioral Practice. 12:437–447. Rüsch, N., Lieb, K., Göttler I., Hermann C., Schramm E., Richter, H., Jacob, G. A., Corrigan, P. W., Bohus, M., 2007. Shame and implicit self-concept in women with borderline personality disorder. American Journal of Psychiatry 164. 500-508. Schoenleber, M., Berenbaum, H. 2012. Aversion and proneness to shame in self- and informant-reported personality disorder symptoms. Personal Disord. 3, 294-304. Semb, O., Strömsten, L., Fransson, P., Henningsson, M., Sundbom, E., 2011. Distress after a single violent crime: how shame-proneness and event-related shame work together as risk factors for post-victimization symptoms. Psychological Reports. 109, pp. 3-23. Spielberger, CD, Gorssuch, RL, Lushene, PR, Vagg PR, Jacobs GA, 1983. Manual for the State-Trait Anxiety Inventory. Consulting Psychologists Press, Inc Spitzer RL, Williams JB, Kroenke K, Linzer M, DeGruy FV, Hahn SR, Brody D, Johnson JG, 1994. Utility of a new procedure for diagnosing mental disorders in primary care: the PRIME-MD 1000 study. JAMA 272, 1749–1756 Swan, S., Andrews, B. 2003. The relationship between shame, eating disorders and disclosure in treatment. British Journal of Clinical Psychology.42. 367– 378. Tangney, J. P., Miller, R. S., Flicker, L., és Barlow, D. H., 1996. Are Shame, Guilt, and Embarrassment Distinct Emotions? Journal of Personality and Social Psychology, 70(6), 1256-1269. Tangney, J. P., Wagner, P., Gramzow, R. 1992. Proneness to shame, proneness to guilt, and psychopathology. Journal of Abnormal Psychology. 103. 469– 478. Wicker, F. W., Payne, G. C., Morgan, R. D., 1983. Participant descriptions of guilt and shame. Motivation and Emotion, 7(1), 25-39.
A szégyellt test
2015.06.09.
38
Köszönöm a figyelmet!
A szégyellt test
2015.06.09.
39
