VÍZGAZDÁLKODÁS, ÖNTÖZÉS ÉS AGROTECHNIKA A VIDÉKFEJLESZTÉS JEGYÉBEN
PROF. DR. TAMÁS JÁNOS DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZPONT
VÍZ ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI INTÉZET
Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében, 2015.június 3.
Tematika
Kihívások
Költségek - Jövedelmek
Megoldások - Lehetőségek
Kihívások
Az öntözött területekből Hajdú-Bihar megye 30%-os, Jász-NagykunSzolnok megye 16%-os, Csongrád megye 15%-os, Békés megye 13%-os, és Bács-Kiskun megye mintegy 10%-os részesedéssel bír. Ez az öt megye adja összesen a hazai öntözött területek mintegy 84%-át a vízfelhasználásban
Művelési ágak szerint az öntözési adatok alapján a legnagyobb arányt (83%) a szántóterület, második a kertészet és erdő területek öntözése, amely további 8-8%-ot tesz ki, míg a gyepek és a szőlő öntözése elenyésző (1%)
Magyarország a feltételes öntözés zónájába tartozik, ahol a legtöbb növényfaj öntözés nélkül is termeszthető
Kihívások
Mezőgazdasági területünknek még a legaszályosabb években is csak 2%-át öntöztük.
Az uniós tagországokkal összehasonlítva hazánk (2- 2,2%) jóval az uniós átlag (8,7%) alatti szinten van berendezkedve a mezőgazdasági területek öntözésére
Az öntözött területek elsősorban a tőke és munkaerő igényes kertészeti kultúrák miatt az összes mezőgazdasági bevétel 20-25%-át produkálja és az összes foglalkoztatottak 70-75%-át köti le.
Ez is mutatja az öntözéses termelés intenzifikálásának, igen jelentős a szerepe az elért termelési szint stabilitásában és a munkaerőpiaci-területfejlesztési feladatokban.
Kihívások Kamaránál országosan összesen 6335 db igényt jeleztek a gazdálkodók több mint 330 ezer hektárra és 631 millió köbméter vízmennyiségre jelöltek meg öntözési igényt.
Őszi Búza Termésátlagai Tisza vízgyűjtő megyéiben t/ha
Őszi búza vetésterülete (ha) Összes termés (t) Döntően aszály hatás
Stagnáló termőterület Forrás: AKI, 2013
Megoldások
Az öntözéses gazdálkodást csak az agrár-élelmiszer ágazat egészében, annak rendszerében a vidékfejlesztés kulcsaként lehet megítélni.
Egy öntözött intenzív zöldségterületnek a fajlagos eltartó képessége közel 15-20 szorosa egy nem öntözött szántóföldi területnek.
A főművek fenntartásának magas költségeinek megtérüléséhez figyelembe kell venni annak regionális hatásait.
Az öntözéses gazdálkodás a stabil bioenergetikai alapok biztosításának is a záloga (pl. kabai példa).
Megoldások
Költségek- Beruházás Öntözőtelep területe: 44 ha. Már tereprendezést is kellett végezni, amely érzékelhető a fajlagos költség növekedésénél. •Földmunka: 13.475.000 Ft 306.250 Ft/ha •Műtárgyak: 11.934.000 Ft 271.227 Ft/ha •Gépészet: 8.000.000 Ft 181.818 Ft/ha Összesen: 33.409.000 Ft 759.295 Ft/ha 185 ha. Itt az igazán idényes és tőkeerős beruházók, minden lehetőséget kihasználnak. Ebben az estben két lineár öntözőtelep épült. Az egyik közvetlenül a Keleti főcsatorna mellé, a másik 4 km-el távolabb. •Földmunka: 138.769.000 Ft 750.103 Ft/ha •Műtárgyépítés: 27.575.000 Ft 149.054 Ft/ha •Gépészet: 83.000.000 Ft 448.649 Ft/ha •Drénezés: 31 ha 18.000.000 Ft 580.645 Ft/ha 97.297 Ft/ha Összesen: 267.344.000 1.445.103 Ft/ha
Költségek - Ágazati költségek Növénykultúra Burgonya Csemegekukorica Árukukorica Zöldborsó
Öntözés költsége (ezer Ft/ha) 160-190 100-120 100-140 90-110
Forrás: KITE Zrt* öntözési üzletága-2014
A mikro öntözési beruházások költségei az ültetvényeken nagyjából 50 százalékkal - melegházakban pedig mintegy 100 százalékkal - magasabbak a szántóföldi beruházásokhoz képest.
Jövedelmek
Gyenge termőhelyeken a szántóföldi öntözés többlethozama már olyan szerény, hogy gyakorlatilag egyetlen kultúra sem képes pozitív többletjövedelemre szert tenni. Gyenge termőhelyeken még a legalacsonyabb beruházási költségű öntözőberendezések telepítése sem térül meg, tehát az szántóföldi öntözés gazdaságtalan. Az intenzív kertészet tőke és szakember igényes
Jó termőhelyen csévélődobos berendezéssel az öntözés támogatás nélkül is hamar megtérül (a 3. évben).
Beruházási támogatás mellett ez tovább javúl. A jó megtérülési viszonyok oka a csévélődobos berendezések alacsonyabb beruházási költsége. A lineár rendszerek megtérülési viszonyai a legintenzívebb rendszerek esetében.
Lehetőségek
Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének hatékony működésének alapfeltétele, hogy létrejöjjön az adott vízgyűjtőn a legalább 50-100 ha-os egységekből a nagyobb összefüggő vízkormányzási rendszereket használó öntözési gazdaságok társasága
Gyenge termőhelyeken, kisgazdaságok esetében különösen fontos a regionális koordináltság javítása
A talajtározást biztosító agrotechnika alkalmazásának ösztönzése jogi és gazdasági eszközökkel
A területi tározással összhangban ki kel dolgozni a terület használati váltás ösztönzésének mikéntjét, és támogatási rendjét.
Lehetőségek
Mély fekvésű, rendszeresen belvízjárta, talajhibás területek szántóföldi termelésből történő kivonása művelési ág váltással, területcserével.
A támogatási rendszerek illesztése az optimalizált, több szempontú táj-, terület- és földhasználatokhoz.
Az érintett területekre aszály-kezelési terveket és cselekvési programokat kell kidolgozni. Törekedni kell a vizek befogadását szolgáló korszerű agrotechnika elterjesztésére, a talajtípushoz leginkább illeszkedő talajművelő gépek alkalmazására.
Az eltérő hozamú csapadékhoz alkalmazkodni képes növények révén megfelelő terméshozam érhető el. A víztakarékos fajták révén gondoskodhatunk egy-egy térség eltartó-képességéről.
Lehetőségek 2014-2020-as uniós ciklusra vonatkozó Vidékfejlesztési Program (VP) átdolgozott változata, mintegy 1300 milliárd forint forrás (Agricultural Fund for Rural Development – EAFRD 4.3 M Euro) A Vidékfejlesztési Program közül az alábbiak kapcsolódnak az öntözéshez
2. - 5. Prioritásban: környezeti program klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, vízfelhasználás hatékonyságának javítása, vízvisszatartáson alapuló vízgazdálkodás - 432 Milliárd
4. Prioritásban: vízrendezés és az öntözés javítása az öntözőberendezések korszerűsítésével, felújításával 53 Milliárd
Lehetőségek
A Nemzeti Öntözési Ügynökség 45-50 fővel, illetve 10-15 fős területi kirendeltségekkel, vízgyűjtő alapú eloszlásban, azaz összességében 130-150 fővel jöhet létre
A mezőgazdálkodási vízgazdálkodást 20 éve nincs mezőgazdasági vízgazdálkodási postgraduális képzés. Ez alapvetően nem a gyakorlatban, hanem az irányítás, tervezés, szaktanácsadás, hatósági munka során jelent problémát
Nyíregyházi Kutatóintézet Homoktalajok komplex hasznosításának kutatása, Ökogazdálkodási kutatások, különböző ökogazdálkodási rendszerek értékelése
Debreceni Kutatóintézetek
Karcagi Kutató Intézet
Lehetőségek K+F A közeljövőben a precíziós vízgazdálkodásnak várhatóan még inkább felerősödnek a feladatai következő területeken: • Újabb valós idejű víz és energiatakarékos technológiák alkalmazása a GPS – Szenzor – Vezérlés Szabályozás kapcsolatrendszerben •
Távérzékelés fokozott alkalmazása az extrém időjárási események észlelésében és kárelhárításban
• A szabványosított adatforgalmú térbeli és környezeti döntéstámogatás alapján (a hidrológiai események előrejelzési megbízhatóságának növelése
•
A vízkészletek vízminőségének megóvása a pontszerű és nem pontszerű forrásokkal szemben
•
Alternatív vízkészletek fogadása
•
Extenzív öntözési eljárások (barázdás, tömlős-barázdás, sávos áztatás) modernizálása Élelmiszerbiztonság és ellátás területén a vízgazdálkodási kockázatcsökkentési feladatok
• Újabb a vízkészletek fenntarthatóságát mérő és értékelő indikátorok és módszerek (pl. vízlábnyom, virtuális víz, LCA) regionális és technológia specifikus kidolgozása és alkalmazása
Összefoglalás
Az öntözés a foglalkoztatást bővíti és javítja a mezőgazdasági termelés versenyképességét, míg egyes régiókban a szociális ellátást, azaz általában alapvetően elősegíti a vidék fejlődését
Megbízható adatok alapján, szakszerű módszerekkel, gazdasági és társadalmi támogatottság mellett, valamint megfelelő szaktudással lehet áttörést elérni
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET
