Viza a mi halunk A tokfélék élőhelyeinek rehabilitációja
Pannonhalmi Miklós SZITE Mosonmagyaróvár 2009. Szeptember 11.
Tartalom Előfordulás Történések Viza Akció Terv SAP Lépésről lépésre Lehetőségek Gasztronómia
A mi halunkról • •
• • • • • • • •
Ma élő tokfélék 27 faj, kizárólag az északi féltekén Atlanti és Csendes Óceán, Földközi, Fekete és Kaspi tenger. Első megjelenésük a Devon korban 400 millió éve. A ma élő tokfélék már 200 millió évvel ezelőtt a Jura korban is éltek. Fossiliáknak tekinthetők. Legtöbb fajuk több, mint 50 évig él, É-Amerikában 157 éves egyedet is meghatároztak. A viza eléri a 10 métert, 1,5 tonnát, ezzel a legnagyobb édesvízi hal. Későn -12-20 év - után válnak ivaréretté. Nem minden évben ívnak. Óriási mennyiségű ikrát termelnek, a testsúlyuk 10-25%. Iváskor több száz km-t vándorolnak, ívásra a fenéken, vissza a felszínen. Viszonylag könnyen tenyészthetők. Betegségre kevésbé érzékenyek.
Ők még ismerték egymást
Viza
Már a latin neve is árulkodó: Huso huso. A görög hus szóból vezethető le, ami disznót jelent.
1958 május13
Sima tok
Duna 1390 fkm. Apatin 2003 október 31 Sima tok 56 kg.
Duna 1726 fkm. Tát 2005 szeptember 11. Sima tok 8 kg.
Vágótok
Dunakiliti 1999 október 28. Vágótok
Kecsege
Telepítések Ásványráró,Dunasziget, Ercsi,Baja
A mi halunk Komárom térsége • Honfoglalás: csak a viza, tok, kecsege, sőreg voltak a számos halak, a többi csak paraszthal • Jeles vizafogók voltak Gutánál, Izsánál, Naszvadnál, Pátnál, Újfalunál, a leghíresebb Komáromnál. • MARSILIUS "Huso"-ja, mely az ős Dunán fölvonúlt a magyar "őrhal" ezer fontot is nyomott, tíz egész mázsát. • Az 1051-ki esztendőről fel van jegyezve, magyar király a véginségre jutott német tábort ötven óriási vizával rántja ki a bajból. A halak e tömege komáromi volt. • 1578 november 19-kétől deczember 4-ig nem kevesebb mint 140 vizát fogtak; legtöbbet, huszonöt darabot, november 20-án.
A mi halunk Szigetköz/Csallóköz • A legértékesebb halunk a viza. Ez a Feketetengerbõl a Csallóköz csendes vizeibe ívni felvándorló halóriás. • Somorja határában 1710-ben a Dunából a vajkai halászok elõször három, utána nyolc vizát fogtak ki, melyek közül a legnagyobb 320 fontot nyomott. • A bécsi halpiacon például külön standjuk volt a csallóközi vizásoknak. A XIX. század végéig hihetetlen tömegben fogták a vizát, végig a magyar Duna-szakaszon. A viza húsa nem bomlékony, lesózva messzire szállítható, ezért tömegek (seregek) élelmezésénél stratégiai jelentősséggel bírt. • Edward Brown doktor 1674-ben a Dunában az évnek bizonyos időszakában tömérdek viza jelenik meg.
A mi halunk Szigetköz/Csallóköz •A folyók halbősége közmondásos volt. •A víza egjobb ívóhelyei Győr, Guta és Komárom táján voltak. •Vizát és tokféléket - királyi pátens alapján - csak a mészárosok, és hentesek céhe árusíthatott. •A múlt század elejéig jellegzetes viza-, tokfogó rekeszték volt a szegye, szögye, amelyről 1536-ból már részletes leírásunk maradt fenn.
A mi halunk hazafias hal • Honi kultúrhistóriája azért is tudott, mert “szerfelett hazafias érzületű volt a magyar vizahal”: Tokaj és Győr között legfeljebb Pozsonyig “közlekedett”, de a Lajtán túlra nem ment. Így hát a középkorban Bécs is vizaimportra szorult. Így a 16–17. században a magyar viza a híres magyar szürke marha népszerűségével vetekszik a külföldi piacokon. • De vajon hogyan fogták ki oly könnyűszerrel a halászok a Duna–Tisza hatalmas vándorait? A titok egyszerű. A szerelemittas viza a halászlegények simogatására megadta magát. Elnyújtott, sírás-szerű bőgése messze hallatszott. Így hát a népnyelv elnevezte víziborjúnak.
Halászat • a halászat a magyarság életében lényegesebb szerepet játszott, mint manapság. Részben, mert több volt a hal – részben, mert több volt a böjt. • Angliában és Franciaországban is az uralkodók és főnemesek joga volt a tokféléket saját asztaluk számára visszatartani, Oroszországban sem volt másképpen. Róma gazdagjai vendégeik elé virágokkal díszítve tálalták fel a tokokat. Görögországban a legkitűnőbb ételnek tartották. Mindennek ellenére a tokhalakat mégsem főleg húsuk, hanem inkább ikrájuk és úszóhólyagjuk miatt fogták. Az ikrából készítik a kaviárt, az úszóhólyagból pedig a halenyvet.
Történések A viza 2020 story 1998 VIZA 2020 program csírája a rajnai Lazac 2000 program alapján 1999 VIZA/Acipenser 2020 program 2000 Víz Keretirányelv 2001 Bécs, VIZA/STURGEON 2020 project javaslat 2002 VIZA 2020 program „Lépésről lépésre” WWF Magyarország 2005 STURGEON 2020 WWF Magyarország 2005 Sturgeon Action Plan 2005 Bern Convention elfogadja a SAP programot 2006 ICPDR Sturgeon Task Group 2006 ICPDR Rendes Közgyűlés (9) határozata a SAP és VGT 2007 SzITE felveszi programjába a SAP-ot 2007 ICPDR Viza jövőkép a Duna vízgyűjtőjén 2007 Viza kérdések a Duna vízgyűjtőjén Jövőkép és célkitűzések 2008 Viza 2020 program lehetőségei a Szigetközben 2009 Viza romániai szaporításából „magyar” vizaivadék Homokmégy 2009 Viza Visegrádi Alap SZITE 2009 Viza program „országos „színtű előkészítése
Viza Akció Terv SAP Vízminőség Halászat, kereskedelem
2004.01.02
2002.01.02
2000.01.02
1998.01.02
1996.01.02
1994.01.02
1992.01.02
1990.01.02
1988.01.02
1986.01.02
1984.01.02
1982.01.02
1980.01.02
1978.01.02
1976.01.02
1974.01.02
1972.01.02
1970.01.02
Genetikai állapotváltozás 1968.01.02
g/l
Duna-Rajka fenol 1968-2005. 60 58 56 54 52 50 48 46 44 42 40 38 36 34 32 30 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
Élőhelyvesztés, átjárhatóság
VKI jó ökológiai potenciál Búcsú a beluga caviartól az amerikai asztalról 2005 Romaniában 10 éves teljes tilalom 2006-tól
ICPDR Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv
Célkitűzés: a tokfélék természetes életciklusának zárása, közös akciók a Középső – és az Al-Dunán.
Érdekeltek
Akció terv Viza 2020
Lépésről lépésre 1. Vaskapu I.- II. hatástanulmány 2. Hatástanulmány megvalósítása: tervezés, kivitelezés 3. Bős Vízlépcső átjárhatóság hatástanulmány 4. Hatástanulmány megvalósítása: tervezés, kivitelezés 5. A tokfélék megjelenése után élőhely rehabilitáció a Felső- Dunán
Vaskapu I.
Vaskapu II.
1958 május13
Bős Vízlépcső átjárhatóság hatástanulmány Fizikai modell ívási helyek Aljzat: kavics > 3 cm. Finom üledék: nincs Oxigén viszonyok: intersticiális Áramlási sebesség: 0,4 – 2,0 m/sec Vízhőmérséklet: 17-20 Co Vízmélység: 1 – 12 m BOI5: alacsony
Bős Vízlépcső átjárhatóság hatástanulmány Fizikai modell hallépcső
Mesterséges szaporítás 2009 Homokmégy Telepítés?
Gasztronómia • Mátyás király humanistája a kövér,pletykás Galeotto Marzio írja: „Magyarország a legjobb halakban bővelkedik. Ezzel azt kívánom mondani: nem lenn it nagy istencsapás! – lakoma lenne itt az örökkévaló böjt is” • Tőle származik az a híres mondás is – amit későbbi korok oly szívesen emlegetnek –, hogy folyóinknak csak egy része víz, nagyobb része hal.
Gerjen/Madocsa • A paprika megismerése és termesztése átalakította a halfőzés addigi szokásait. A legkedveltebb halételnek számított a gerjeniek asztalán is a paprikásan főzött hal. A törökkor második felében már általános volt a paprika konyhai felhasználása. • A paprikás hal, a hallé és a halászlé elnevezés helytől függően más és más halételt jelentett. Gerjenben a paprikáson a kevés zsiradékon, pörköltszerűen elkészített halat értik. A hallé hallevest jelent, a halászlé pedig a vegyes halból főtt, tésztával tálalt, legnépszerűbb halételt.
A mi halunk Gasztronómia • A különböző fogásokat egészen a XVII. század végéig "ömlesztve" tették az asztalra és ki-ki abból az ételből evett, amit a legjobban szeretett, vagy éppen a legközelebb esett hozzá. Egy-egy ilyen 10-12 fogásos ebéd vagy vacsora az italozással együtt több óráig tartott. • Középnagyságú vacsora étlapja ebből az időből: 1. Kappan törött lével. 2. Kappanzuza tiszta borssal. 3. Borjúhús ispékkel. 4. Koszorúfánk. 5. Tehénhús petrezselyemmel. 6. Lúd tiszta borssal. 7. Bárányhús eczetettel, sályával. 8. Sárgarépa tehénhússal. 9. Tehénhús pecsenye. 10. Borjúláb rántva, vajjal. 11. Hideg étek. • A böjtöt ebben az időben szigorúan betartották, de vajon mi volt a böjti ebéd? Íme: 1 Édes káposzta, tejbe és vajjal. 2 Borsó lév. 3. Csuka sóba. 4. Viza sülve, borsporral, vajban. 5. Borsó vajjal. 6. Viza tiszta borssal, vajjal. 7. Fánk. 8. Asszú meggy.
A mi halunk Gastronómia Mondd meg mit eszel, ebből is kiveszem, milyen vagy •
„A VIZÁT PASTÉTOMBA IGY TSINÁLD BÉ”
„Moss ki egy friss vizát tisztán, főzd bé, állyon két nap hideg helyen, hogy meg ne büdösödjön főzd meg serpenyőben, mint a tojást, egy Róstot kenny meg vajjal és tedd rá, ránts vajat, szép pirosra s tedd reá, hamar meg forditsd, hogy meg ne süllyön erőssen, egy tzitrommal a levét vegyitsd el vajjal s azzal kend meg, vedd le a Rostról, de meg ne szakadozzon, tsinálly vajas-tésztát, a pastétomot formáld tettszésed szerént, és süsd készre, vegyed egy tzirommal a levét, a héját is, egy kis vajat, szép lisztet egy kevés tejfelt és fűszerszámot, két egész fej veres hagymát és egy jó kanál borsó levet, két vagy három szerdellit tisztits meg, mind ezeket tedd együvé serpenyőben. Széntüzre és mikor forrani kezd, verd által szitán, s a leve kész, töltsd a pástétomba. S add fel.”
A mi halunk Gastronómia • Viza viza Lével. Ha sós Vizát akarsz igy készíteni, vontasd meg hideg vizzel, ha pedig uj Vizád vagyon, metéld fel, főzd meg, hadd álljon sóban egy kevéssé; azonban borban fejér kenyeret megfözvén, szitán verd által, tedd fel az Halat, főzd meg jól, abba bors, gyömbér, sáfrány, méz és savát megadván, főzd meg jól és jó melegen add fel. • Viza ikra főve olá vagy Rácz módon. Az levet tegyed fel tiszta vízben, az ikrat vöröshagymával vagd össze, ereszd fel az leviben az mint ide elől is meghmondtam, az mikor fözöd anizsozd megh, fa olajat, borsot bele. Immár igy add fel. • Viza steak. Nyúzdd med a halat,steak-vastagra szeleteld. Sózás után forrásba lévő vízbe téve erős tűzön forrald. Vajon futasd át, borsozd meg és citromszeletekkel, citromlével tálald.
Köszönöm a figyelmüket
