vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály: A ZSIDÓKÉRDÉS MAGYARORSZÁGI IRODALMA

vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály:

A ZSIDÓKÉRDÉS MAGYARORSZÁGI IRODALMA

2

vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály:

A ZSIDÓKÉRDÉS MAGYARORSZÁGI IRODALMA

A ZSIDÓSÁG SZEREPE A MAGYAR SZELLEMI ÉLETBEN

http://betiltva.com H

3

Mindenek előtt áll előttem a hűség fajtámhoz. Gróf Széchenyi István

4

A ZSIDÓSÁG SZEREPE A MAGYAR SZELLEMI ÉLETBEN

5

TARTALOM

ELŐSZÓ ................................................................................................................................. 7 ÁTTEKINTÉS........................................................................................................................ 11 EGY ÉVSZÁZAD............................................................................................................... 11 HARC AZ EMANCIPÁCIÓ KÖRÜL ................................................................................... 14 A JOGEGYENLŐSÉG KIVÍVÁSA UTÁN .......................................................................... 19 AZ ANTISZEMITA MOZGALOM ÉS TISZA-ESZLÁR....................................................... 22 SZABAD AZ ÚT ................................................................................................................ 25 A CSÚCSPONTON ........................................................................................................... 31 A VAJÚDÓ ÚJ VILÁG ....................................................................................................... 38 MAGYAR ÖSSZEOMLÁS................................................................................................. 40 MAGYAR FELTÁMADÁS.................................................................................................. 42 SEMMIT SEM TANULTAK................................................................................................ 45 A LESZÁMOLÁS............................................................................................................... 47 ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................................................... 49 TANÚLSÁGOK.................................................................................................................. 51 A KÖNYVEK JEGYZÉKE .................................................................................................... 53 H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

6

ELŐSZÓ Ezzel a könyvvel kettős célom volt: mulasztást pótolni és serkenteni. Helyrehozni az ellenforradalom óta eltelt negyedszázad érthetetlen és megmagyarázhatatlan mulasztását, azt, hogy úgy a politikai tényezők, mint a tudományos intézmények és társadalmi testületek mindmáig megfeledkeztek a legtöbbet vitatott magyarországi probléma: a zsidókérdés irodalmának összegyűjtéséről és rendszeres feldolgozásáról. Amikor ezt a hiányt kevés szabadidőm és az éjszakai pihenés óráinak feláldozásával pótolni törekedtem, egyúttal serkenteni is akartam. Íme, itt a zsidókérdés és a vele szervesen összefüggő jelenségek önálló művekben közzétett magyarországi anyagának irodalmi kalauza: most már jöjjenek azok, akik ezt az anyagot értékesítik, mindenekelőtt pedig kiegészítik, főként a problémáról a napisajtóban és folyóiratokban megjelent közleményeknek bibliográfiájával. Mert bármennyire is gazdag forrása a kérdés tanulmányozásának a könyv- és röpiratirodalom, esztendőkön át folytatott kutatómunkám meggyőzött arról, hogy a zsidóság hatalomra jutásának egyes fázisai, a szívós offenzív hadmozdulatok, valamint a magyarság megújuló önvédelmi harcai tökéletesen csak az újságok hasábjairól ismerhetők meg s ha végre sikerül a száz esztendő céltudatos zsidó felülkerekedésén erőt vennünk, az mindenekelőtt és mindenekfölött a magyar sajtó bátor és fajukhoz hű orgánumainak köszönhető. Ez a könyv úttörő munka. Matériáját darabonként kellett összehordanom könyvészeti művek ezer és tízezernyi címének áttanulmányozásával, közkönyvtárak hiányos katalógusaiból, szakmunkák jegyzeteiből, fogyatékos bibliográfiai felsorolásaiból, újságokból, folyóiratokból, könyvár jegyzékekből, antikváriumokból, baráti közlések alapján, nem egyszer a szerencsés véletlen segítségével, — olyan szerteszóródott anyagból, amit Magyarországon soha nem dolgozott fel senki. * Az ilyen munka, bármennyire fárasztó és időtrabló, természetesen nem tarthat számot a teljességre. A felsorolt kiadványok között igen sok hozzáférhető módon sehol fel nem lelhető. Ha néhol tehát a művek adatainál jóhiszemű tévedésekkel találkozik az olvasó, vagy szakember, az ennek az oknak tudható be. Mert bár a jegyzékbe szedett könyvek és füzetek legnagyobbrészét olvassam, vagy ismerem, nem egy közülük újbóli felfedeztetésre vár. Megállapíthatom, hogy nincsen egyetlen olyan könyvészeti munkánk, amely felsorolná, vagy közkönyvtárunk, amely hiánytalanul gyűjteményében őrizné a magyarországi zsidókérdés egész irodalmát s ez a helyzet megérdemli, hogy elgondolkozzunk felette s a hiányosságok okát keressük. Mert itt valóban helytálló az öreg latin közmondás: „habent sua fata libelli”, s hogy a zsidókérdéssel foglalkozó művek elvonása a nagyközönség elől kiknek az érdekeit szolgálja, könnyű megállapítani. 1 Ezeket a könyveket és röpiratokat ugyanaz a sors érte, mint amelyek a szabadkőművesség törekvéseit leplezték le. Ismeretlen kezek körültekintő alapossággal felvásárolták és eltüntették. Ennek az agyonhallgatással párosuló céltudatos eljárásnak következménye volt az, hogy a nyolcvanas évek igen tartalmas és tájékozott antiszemita irodalma csak igen hézagosan ismerte a század megelőző kétharmadának jelentős zsidóellenes megnyilatkozásait, az 1919. utáni kereszténynemzeti irány pedig alig tudott valamit Istóczy Győző és társainak mozgalmáról, gazdag irodalmi anyaguk pedig a közelmúlt esztendőkig úgyszólván teljesen feldolgozatlan és felhasználatlan maradt. Holott kétségtelenül erkölcsileg erőteljesen alátámasztotta volna az 1920-as évek keresztényF

F

*

Munkám már nyomdában volt, amikor felkeresett Dr. Varga Sándor tanár úr, a M. Nemzeti Múzeum tisztviselője, s ekkor értesültem tőle, hogy egy évvel ezelőtt hozzákezdett a zsidókérdés bibliográfiájának széleskörű tudományos feldolgozásához. 1 Igen érdekes példa erre a következő. Az egyik keresztény könyvkiadó néhány év előtt új kiadásban bocsátott közzé egy híres antiszemita munkát. Ezt a könyvet megelőzőleg magam is éveken át kerestem, de még felárral sem volt megvásárolható. Tekintettel a mű jelentőségére, a könyv hirdetésekor hivatkozás történt arra, hogy az teljesen kifogyott a könyvpiacról. És ekkor jelentkezett egy ismert könyvkiadó cég s méltatlankodva közölte, hogy a szóban forgó könyvből többszáz példánya van — elraktározva.

7

nacionalista törekvéseit, ha hivatkozni tud a magyar elődöknek a zsidóság százéves együttélése alatt állandóan megnyilatkozó, azonos állásfoglalásaira. Így viszont a zsidók érdekeit szolgálta ez a mesterségesen előidézett tájékozatlanság, mert a húszas években épp úgy, mint a múlt század nyolcvanas éveiben a soha ki nem alvó és mindig magyar kezdeményezésre fellángoló antiszemitizmust most és akkor is egyszerűen frisskeletű, idegenből beplántált divatnak lehetett minősíteni. 2 A zsidó álláspont az emancipáció kivívása óta következetesen és pontosan azonos maradt: a merev tagadás. 3 Nincs zsidókérdés — hangoztatták minden alkalommal, ha ez a mesterségesen lefojtott és kínos gonddal leplezett probléma időnkint kirobbant a nyilvánosság elé. Nincsenek zsidók, csak izraelita felekezetű magyarok, akik ezer éve élnek hazafias testvéri együttérzésben és közös munkában azokkal a magyarokkal, akik más templomba járnak s a „középkorian” sötét felekezeti gyűlölködés csak a becsületes szorgalom gyümölcseit irigylő bujtogatás múló következménye — külföldi, idegen behatásra. Mert a humánus és liberális magyar nemzet soha sem tett különbséget magyar és zsidóvallású magyar között, Magyarországon nincs előzménye, nincs múltja az antiszemitizmusnak. Ez a huszadik (vagy tizenkilencedik) század felvilágosult és emelkedett szelleméhez méltatlan hajsza épp annyira távol áll ma a magyar lélektől, mint amennyire ismeretlen volt előtte a letűnt időkben is. Ennek az érvelésnek alátámasztására szokásos módszer volt élő és holt magyar nagyságok megnyilatkozásait idézni. Erre éppúgy alkalmasnak tartották a tisza-eszlári-ügy idején az agg Kossuth Lajos nevében Eötvös Károlyhoz intézett filoszémita levelet hamisítani, mint az összefüggésükből kiszakított vagy más vonatkozásokban elhangzott szavak citálását. Így sorakoztatták fel a társadalmi, vagy gazdasági befolyásuk alatt álló eleven előkelőségek mellé az eltávozott halhatatlanokat. Kossuth Lajos, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Dugonics András, Virág Benedek, Czuczor , Berzsenyi Dániel, Arany László élesen emancipáció-ellenes, vagy éppenséggel antiszemita állásfoglalásai egyszerűen eltűntek a köztudatból. Még mostohább sors jutott osztályrészül az elmúlt század kiváló tehetségű szépíróinak, Nagy Ignácnak, Kuthy Lajosnak és másoknak, akiket fokról-fokra a hivatalos iskolai irodalomtörténetírás is jelentéktelen, erkölcsileg értéktelen, vagy nevetséges figurákká degradált, mert a maguk idejében felismerték a zsidókérdés jelentőségét s veszedelmeire, a zsidók befogadásának jövendő következményeire bátran reá mutattak műveikben. A zsidó álláspont, amely a pedagógiai pályák múltszázadvégi megrohanása révén még az irodalomtörténeti értékelés terén is nemzedékek tudatába szivárgott szét, zsidó szempontból tökéletesen logikus és érthető. A magyar mulasztás viszont mélyen leverő kortörténeti jelenség. Csak az úgynevezett korszellemmel nem lehet kielégítő mentséget találni rá. Letagadhatatlan, hogy a letűnő liberális nemzedékek passzív magatartásának nem utolsó tényezője a célszerű óvatosság volt. A zsidókérdéshez nyúlni felettébb kockázatossá vált, mióta a hagyományos társadalmi és gazdasági rendjéből rohamosan kiszakított országra rászakadt a kapitalista átalakulás, élelmes haszonélvezőivel: a zsidókkal. Még veszedelmesebb lett e probléma bolygatása, hogy az új világrend járuléka, az üzleti F

F

G

F

2

Figyelemreméltó, hogyan intézi el a zsidókérdést a magyarországi standard-enciklopédia, a Révai Nagy Lexikona. Míg a zsidók hazai történetét Kohn Sámuel főrabbi célzatos beállításában közli, a nyolcvanas évek nagyszabású országos antiszemita mozgalmáról összesen öt (5) sorban „tájékoztat”. (I. kötet 674. o.) Istóczy Győző és Verhovay Gyula szerfelett rövid és ugyancsak tendenciózus megemlítése mellett egy sor sem olvasható pld. Ónody Gézáról s kimaradt a lexikonból az Európa-szerte ismert antiszemita tanulmányíró és publicista, Simonyi Iván országgyűlési képviselő is. Az antiszemitizmus irodalmáról az egyébként igen alapos lexikon semmiféle tájékozást nem nyújt. 3 Magyar állampolgárok, kik Mózes vallását követjük, vagyunk "magyar zsidók" vagy "zsidó hitű magyarok"... Vagyunk hitfelekezet, de nem vagyunk sem nemzetiség, sem társadalmi osztály, sem faj" — írja 1917-ben a zsidók harcos publicistája, Mezei Mór. (A Huszadik Század körkérdése, 27. old.) 3a Czuczor Gergely ezt az epigrammát írta a zsidókról: Városaink legtöbbnyije nincs még magyar kézen Csak mindnyája zsidó kézre ne jusson utóbb.

8

hírlapírás minálunk is felburjánzott s a régi nevelő és irányító célzatú sajtóorgánumok elbuktak az egyenlőtlen eszközökkel folytatott versenyben, vagy szintén zsidó kézre kerültek. A lelkek elrettentésére intő például szolgálhatott Tisza-Eszlár magyar szereplőinek, vagy az antiszemita mozgalom vezetőinek sorsa, akiket irgalmatlan és szívós hajsza taposott egymás után a társadalmi és financiális bukásba. A kárpátaljai nép megmentésére kiküldött kormánybiztos, Egan Ede rejtélyes halála, 4 védelmezőjének, az országszerte népszerű Bartha Miklósnak meghurcoltatása megtaníthattak mindenkit arra, hogy a korlátozatlan véleménynyilvánítás szabadelvű korszakának is van tilalmas területe. Kényelmesebb és hasznosabb volt az asszimiláció és magyarosodás tetszetős jelszavait ismételgetni, mint ennek a tilalmas területnek mélyére hatolni, amelynek egyébként a század utolsó évtizedeitől kezdve legerőteljesebb védelmezője az elzsidósodott szabadkőművesség lett mindenfelé szétágazó szövevényével. Szekfű Gyula három liberális nemzedékének két elsőjét mentheti még a tájékozatlanság és a jóhiszeműség, a harmadikat azonban, amelynek lépten-nyomon tapasztalnia kellett a zsidóság féket és határt nem ismerő társadalmi és gazdasági előretörését s az ennek nyomán elharapódzó erkölcsiséget, a nemzetellenes törekvések irodalmi és szociális térfoglalását, osztoznia kell a felelősségben a történelem előtt a végkifejlés: az októberi lázadás és a bolsevizmus miatt. Felelősség terheli az összeomlás előtti évtizedek tudományos köreit is magatartásukért. Ez a korszak, amelynek emberi elbizakodottsága materialista gőggel vetette el az Istent s a kereszténység igazságait olyan vakmerőséggel taglalta, mintha valamely kórokozótól fertőzött háziállat élve-boncolását végezné, óvatosan elkerülte azt a komplex problémát, amit a zsidóság szelleme, törzsi vallása, erkölcse, antropológiai alkata, gazdasági és szociális elhelyezkedése jelentett. Megdönthetetlennek hitt pozícióiból a zsidó társadalomtudománynak 5 kellett megtennie az első lépést ezen a téren, a magyar tudomány évtizedes érthetetlen némasága után. Ez a magatartás 1918—1919 tanulságai után is alig változott. A Magyar Tudományos Akadémia, amelynek legnagyobb kezdeményezője és alapítója gróf Széchenyi István már a negyvenes években felismerte a zsidókérdés egész horderejét, mind a mai napig nem volt hajlandó foglalkozni ezzel a problémával s egyetlen lépést nem tett, hogy tudományos feltárását elősegítse. 6 Magyarországon nincsen sem kutató-intézete, 7 sem könyvtára a zsidókérdésnek, amely pedig az egész világon nálunk a legbonyolultabb és legsúlyosabb. De megütközéssel kellett tapasztalnom, hogy azok a társadalmi egyesületek sem gyűjtötték össze az idevágó irodalmat, amelyek antiszemitizmusukkal szereztek maguknak tekintélyt és népszerűséget, sőt nem egy testület még saját kiadványait, vezéreinek megnyilatkozásait sem tudta megőrizni, vagy legalább címeiket rendelkezésemre bocsátani. 8 Olyan mulasztások ezek, amiket ma már pótolni, helyrehozni alig lehet. Viszont közkönyvtárainkban még ma is változatlanul ott találhatók magyar művekként a zsidó szerzők szépirodalmi és egyéb munkái, hogy akadálytalanul terjesszék a gyanútlan közönség körében azt az idegen lelkiséget, amely ellen negyedszázad óta küzdünk a fórumon. Ebben a könyvben, amennyire a fentebb vázolt körülmények lehetővé tették, igyekeztem összegyűjteni a zsidókérdés magyarországi vonatkozású irodalmát, — tehát a zsidókérdéssel foglalkozó magyarnyelvű műveket és a magyar-zsidó problémát érintő, F

F

F

F

F

4

Egan Edét kétségkívül orgyilkos módon tették el láb alól. Bizonyítékok hiányában halálát öngyilkosságnak minősítették. 5 Ágoston Péter könyve a Zsidók útjáról és a Huszadik Század körkérdése. 1917. 6 Mikor Méhely Lajos professzor, a magyar fajbiológia nagynevű úttörője, a kiváló természettudós néhány év előtt egyik akadémiai felolvasásában érintette a zsidókérdést, az Akadémia akkori elnöke, Berzeviczy Albert többekkel együtt tüntetőén elhagyta az előadótermet. 7 Könyvünk sajtó alá rendezése idején alakult meg hosszas tárgyalások után magánkezdeményezésre, szerény keretek között a Zsidókérdéskutató Magyar Intézet a probléma kiváló feldolgozója, Bosnyák Zoltán vezetése alatt. 8 Őszinte köszönettel tartozom az Egyesült Keresztény Nemzeti Ligának, amely kiadványainak jegyzékét teljes pontossággal és nagy megértéssel készítette el kérésemre.

9

idegennyelvű, külföldi munkákat, — lehetőleg tökéletes bibliográfiai pontossággal. Hogy a kérdés egész forrás-irodalmát összeszedjem, ez meghaladja egy ember erejét és idejét. Így is esztendők munkájának eredménye ez a gyűjtemény, amelyben a zsidóproblémára és a vele szervesen összefüggő kérdésekre rávilágító, önállóan megjelent művek: könyvek, röpiratok, vitairatok, különlenyomatok jegyzékét a nyilvánosság elé tárom. Aligha tévedek, ha úgy vélem, hogy ennek az irodalomnak, — korántsem teljes, — terjedelme meg fogja lepni a bibliográfus szakembereket és a zsidókérdés ismerőit is. Pedig tudatosan mellőztem a zsidóság belső hitéletével kapcsolatos teológiai, dogmatikai stb. művek közlését. A zsidó felekezeti életnek csak azokat a megnyilatkozásait vettem szemügyre, amelyeknek szélesebb körű kihatásai észrevehetőleg jelentkeztek a magyar társadalmi, vagy szellemi fejlődés kialakulásában. Már itt elöljáróban megállapíthatom: azt a jelszót, amivel a kényes ízlésű és művelt magyar közönséget évtizedeken át sikeresen riasztották el a kérdés vizsgálatától, hogy a magyar antiszemitizmus felekezeti gyűlölködés, éppen az antiszemita irodalom cáfolja meg a legfrappánsabb módon. Térítőszándékú kegyes műveken és a kitérések ellen hadakozó szenvedélyes zsidó apológiákon kívül a magyar közfelfogás a zsidókérdés száz év előtti aktualizálódása óta több-kevesebb öntudatossággal mindig a zsidó idegenség, a zsidó morál, a zsidó felsőbbrendűségi hóbort, hatalmi éhség, eszközöket nem válogató pénzszerző mohóság, röviden: a zsidó faj és zsidó szellem ellen harcolt. Ennek a százados küzdelemnek elvi síkon összefüggő etapjai: az emancipáció, asszimiláció, recepció, a gyakorlati élet terén pedig az abszolutizmus alatt teljessé lett társadalmi felszabadulással a gazdasági térfoglalás, a szellemi pozíciók meghódítása, szabadkőművesség, radikalizmus, szociáldemokrácia, októberi forradalom, bolsevista diktatúra. Mindezeket mellékjelenségeikkel együtt (sajtó, irodalom, stb.) hol eltűnő, hol előbukkanó életidegként szövi át a fajiság nyílt megvallása, — amit nagyjából találó szóval ma cionizmusnak nevezhetünk, —- és ami Európa újjáalakulása óta az egész fiatal magyarországi zsidó nemzedéknek is többé nem leplezett álláspontja. Mert ha valaki tájékozatlanságból, elfogultságból, vagy opportunitásból még ma is azt vallaná, hogy a szabadkőművesség, szociáldemokrácia, az októberi lázadás és a bolsevizmus s vele együtt az emigráció nemzetgyalázó és hazaáruló tevékenysége nem írható a zsidóság rovására, annak egyszerűen elébe tárjuk e kérdések irodalmát: a szerzők neveit. És végül igyekeztem felkutatni szépliteratúránknak a zsidóproblémával foglalkozó jelentősebb termékeit. Bevallom, munkámnak ez a része a leghiányosabb. Kötetekben lehetne feltárni a magyar irodalom idevágó műveit, rendkívül tanulságos kötetekben. Sok magyar író meg nem érdemelt népszerűsítésére és még több magyar író méltatlan feledésbemerülésére találnók meg a magyarázatot a zsidóság iránti személyes és irodalmi relációikban. De nem kevésbé volna tanulságos feldolgozni azt, amit a zsidókról maguk a zsidók írtak véglegesnek és visszavonhatatlannak hitt pozícióik biztonságában. A nagyközönség tájékoztatására függelékül felsorolom a magyarországi zsidószármazású írók névjegyzékét. Könyvem bevezetését kéréssel zárom. Munkámat nem tekinthetem sem teljesnek, sem befejezettnek, pedig az alapvetés kell, hogy tökéletes legyen. Kérem olvasóimat, hogy az esetleges tévedésekre hívják fel figyelmemet s a bibliográfiánkban fel nem található adatok közlésével segítsenek hozzá a hiányok kiegészítéséhez. És végezetül komoly szóval fordulok fiatal tudós nemzedékünkhöz. A magyar könyvtermelés áttanulmányozása során elkedvetlenedve kellett olvasnom, mennyi improduktív, haszontalan, légüres térben imbolygó témára pazarol az egyetemek ifjúsága tintát és energiát. Mintha meg nem bűnhődtünk volna már azért a szellemi pepecselésért, amit a hosszú Ferenc-józsefi béke alatt végeztünk a húsunkba metsző problémák feltárása helyett. Több bátorságot és több magyarságot! Ne féljünk foglalkozni azzal a kérdéssel, amelyet olyan óvatosan kerülgetett a kényelmét és nyugalmát mindennél jobban féltő, előttünk járt nemzedék. Ne restelljünk a példa után indulni, amit Prohászka Ottokár, Gömbös

10

Gyula, Wolff Károly, Dánér Béla s a velük együtt idő előtt elégett hű magyarok mutattak, akiknek irányítása és barátsága indított bennünket, az első világháborúból hazatért ifjúságot arra, hogy jövőt és exisztenciát kockára vetve, eljegyezzük magunkat halálig a magyarabb Magyarországért vívott küzdelemmel.

ÁTTEKINTÉS

EGY ÉVSZÁZAD A Tudományos Gyűjtemény 1827. évi folyamában B. P. A. 9 a magyar nyelv pallérozásáról értekezve rátér „Mózes tudományának habartnyelvű követőji”-re és felveti a kérdést: „Írt-e valaha Zsidó magyar munkát? — Saphir, nálunk jeles német író példát kezdhetne.” Ez a példakezdés azonban soká késlelkedik. Toldi Ferenc, amikor 1841-ben a „héber-magyar” irodalom felett tart szemlét, megállapítja: „E czím még most majdnem egy ezzel: Bloch Móricz munkálatai.” 10 A közelmúlt években, — mióta elhangzott végre felelős magyar kormány elnök, Darányi Kálmán, ajakáról ez az egyszerű mondat: „Van zsidókérdés. S ez egyike elintézetlen problémáinknak", 11 az érvek és ellenérvek légiói ütköztek meg egymással, mi ennek a kérdésnek a lényege és mi legyen igazságos és célravezető megoldása. Ebben a szenvedelmes vitában sok minden tisztázódott, csak a leglényegesebb motívumok egyike maradt homályban. Az, hogy a magyarországi zsidóságnak visszaszorítása nemcsak azért jogosult, mert elhatalmasodott minoritásként reátelepedett a gazdanép nyakára, hanem azért is, mert a magyarság ezer esztendejével szemben legfeljebb egy évszázad igazi együttélésre hivatkozhatik. Amikor a zsidóság a recepcióval 1895-ben elérte az autochton őslakosságot megillető jogok teljességét, alig múlt ötven-hatvan éve, mióta, — még akkor sem az egész „zsidó nemzet”, — szorgalmazni kezdte ezeket a jogokat. Ilyen gyors karriert talán soha nem futott be népfaj idegen államban s a liberális korszellem ez előzetesen meg nem szolgált ajándékát sem játszotta el olyan gyorsan soha még nép, mint a zsidóság. A XIX. század első harmadában csak kiművelt elmék elvi humanizmusa akarta az elzárkózó, külsejében szennyes, műveltségben szörnyen lemaradott népréteget emberi sorba emelni, hogy az emancipáció lehetőségeit felismerő s azért szívósan küzdő zsidóság a század utolsó harmadában egyetlen döntő rohammal foglalja el mindazokat a magyar pozíciókat, melyekről a szabadságharc bukása előtt még álmodni sem mert. El sem képzelhető groteszkebb különbség, mint a század első felének alázatos esdeklései, fogadkozásai, ígéretei s a századforduló utáni elbizakodott és diktátori magatartás között. 12 Mit jelentett a magyar állam és magyar nemzet számára a liberalizmus, mindennél jellemzőbb képet nyerhetünk, ha szembeállítjuk az emancipáció előtti és utáni zsidó társadalmat: a hullott állatok bőrével kufárkodó alkuszt a bankhatalmasságokkal, a jiddis-német nyelven irkáló redaktort a forradalmi nagysajtóval, a márciusi eszmékről tört magyarsággal verselgető első F

F

F

F

9

Tudományos Gyűjtemény. 1827. IX. kötet. 95. oldal. Athenaeum. 1841. 703. oldal. (Litteraturai mozgalmak.) 11 Győri beszéd, 1938 március 5. 12 „Ez az ötven év a magyar zsidóság életében rendkívüli. Századokat jelent. Mint író s mint színpadi író igen egyszerű képpel tudom érzékeltetni. A régi népszínműben a zsidó alakját tessék összehasonlítani a mai drámáéval, ötven évvel ezelőtt a magyar zsidó pájesszel s batyuval jelent meg az ország legelső színpadán: ma eltűnt a külső faji jel; a zsidó az européer, a kultúrember, a legmagasabb nívó képviselője...” Móricz Zsigmond írta ezeket a ravasz sorokat az „Egyenlőség” félszázados jubileumi számába. („Köszönet a zsidóságnak.” Jubileumi szám, 1930. 51. oldal.) Jellemző a zsidó önteltségre, hogy észre sem vették a dicséret keserű kétértelműségét. 10

11

zsidó poétákat pár év előtti irodalmi és színházi egyeduralmukkal, a Kossuth Lajos környezetébe furakodott apró politikai kalandorokat a bolsevizmus népbiztosaival. Mindez egyetlen évszázad műve! Mert a liberalizmus időszakát megelőzően, a magyarországi zsidóságnak nem volt a magyar törekvésekkel, a magyar szellemi élettel, a magyar fajjal, a magyar sorssal soha semmi néven nevezhető közössége. Éltek zsidó, szórványok a Duna-völgyében már a honfoglalás előtt is. 13 Ez a föld akkor sem volt hazájuk, hanem mint későbben is, átvonulási területük, vagy azilumuk. Ide menekültek nyugatról, ha a keresztes háborúk szenvedélyes hitbuzgalma sújtott le rájuk, vagy a Habsburgok korlátozták örökös tartományaikban családalapításukat. Ide rajzottak keletről, ha a vérig uzsorázott kozákok, vagy más szláv törzsek bosszúja perzselte fel gettóikat. Jöttek és elvonultak, mint a másik, magyarok szemében titokzatos törzs: Pharao unokái, a vándor cigányok s éppen olyan örök idegenül. Gyérszámú konvertitától eltekintve, akik közül az ál-keresztény Szerencsés Imre vergődik különleges hírhedtségre, ellenségesen elzárkóznak a keresztény magyarságtól. A tatárnak kémei; a töröknek a hódoltság alatt szövetségesei — vallási okokból. Budavára visszafoglalásakor felkoncolják, rabságba vetik, elkergetik őket az ozmán ellenséggel való cimborálásuk miatt. 14 Nincsen olyan nemzetisége Magyarországnak, amely ennyire megtagadott volna mindennemű közeledést a magyarság felé. Elbástyázva magát a Tan mögé, ismeretlenül a haza fogalmával szemben, vérét nem ontotta annak védelmében. Megvetvén a „föld népét”, az „am hóreczet”, megmunkálásán nem fáradt arca verejtékével. Képtelen volt, mert nem is akart beilleszkedni a befogadó nemzet szellemi, erkölcsi, vagy társadalmi közösségébe. Nyomtalanul múltak el feje felett kilenc évszázad történelmi eseményei; s reájuk nem fénylett a szent királyok glóriája, nem ragyogott szemükben a birodalmat hódító uralkodók dicsősége s nem borította őket gyászba Mohács. Nem osztoztak a felkelt magyarság honfiúi gondjaiban, nem lelkesítette őket a Zrínyiek, a fejedelmek, Rákóczi Ferenc példaadása. Nem érték fel Pázmány Péter zordon fenségét s a lantos Tinódi és Balassa Bálint poémáit éppúgy nem ismerték, mint ahogy nem vettek részt a nemes testőrifjak, vagy Kazinczy apostoli buzgalmában. Nem érintette meg őket Berzsenyi páthosza, nem Kölcsey magasztos humánuma. Míg Magyarország egyre szaporodó nemzetiségeivel együtt aktív részese az európai szellemi áramlatoknak: harcol a pogány ellen, megrázza a reformáció, művészete; irodalma fejlődik és változik a nyugattal, alkotó tényezője a művelődő emberiségnek, — a zsidót mindebből nem érinti semmi. Kilencszáz esztendő szüntelenül változó magyarországi zsidóságának úgy múlt el itt az élete, hogy nemcsak nem énekelt, nem írt, nem épített, — de be sem fogadott semmit a magyarságtól. Rabbinusainak szigorú ellenőrzése alatt, — a magyarországi zsidóság majd ezer éven át még egy nevesebb talmudtudóst sem tud felmutatni, — befelé fordulva élt. Üzérkedett, kufárkodott, féltékeny, makacs elzárkózással minden iránt, ami igazi hazájának, a Talmudnak határain, kívül esett. Hogyan válhatott volna ennek a gyökértelen, örökidegen fajnak élményévé egyetlen félszázad alatt a magyarság s micsoda érthetetlen illúziók, elfogultság vezethették a liberális korszaknak magyar írástudóit, — igaz, ezek javarészt friss asszimilánsok voltak —, hogy hirdetni tudták, talán hinni is tudták néhány hevenyészve külföldről beplántált törvény alapján annak a zsidóságnak átidomulását, amely kilenc századon át erre a legcsekélyebb hajlamot, szándékot, vagy képességet sem mutatta. 15 Ebben a könyvben a magyar szellemi élet rétegeit igyekeztünk felásni s megkeresni, milyen nyomokat hagyott a zsidó a múltunkban s mi volt a hatásuk a magyarságra. És ha a búvár szemével nézzük ezt a sajátszerű társadalmi képződményt, olyan az, mint egy korallzátony: irdatlan mélységekből építi fel a fajiság évezredes parancsa, a felszínen nyüzsgő, F

F

F

13

Az, hogy a honfoglaló kabarok zsidóvallású kazárok lettek volna, tudománytalan propaganda-állítás. 14 270 zsidót és 35 tórát Budáról Nikolsburgba vittek s Európa zsidósága váltotta ki őket. Ezeknek az utódai viselik az Ofner nevet. 15 Lényegében mennyire idegennek érezték a filoszemita magyarok is a zsidóságot, érdekes bizonyíték erre Jókai Mór bevezető írása Bernstein Béla könyvéhez. Ezeket mondja többek között: „...az a héber faj, melyet egyedül felejtett ki a törvényhozás az alkotmány sánczaiból, az a zsidó nép, mely egyedül nem kapott polgárjogot, stb.” (1898-ban!).

12

hemzsegő, zegzugos útvesztő, amely elszívja az éltetadó oxigént a többi teremtmények elől, akadálya mindenki más mozgási szabadságának és boldogulásának, anyagában értéktelen, hasznavehetetlen, egész létében nem egyéb, mint öncél. A magyarság kilenc évszázadon át alig ismeri a zsidóságot. Keletről hozott türelmével szemléli e különös és ellenszenves idegenek felbukkanását és eltűnését. Néhány nyugati várostól eltekintve (mint Pozsony, Sopron, Szombathely stb.), ahonnan időnként kifüstöli ezeket az utcányi településeket a municipium, csak egyes nagyurak birtokain húzódik meg némi zsidóság. Debrecen, Kassa s a többi magyar városok még a XIX. század negyvenes éveiben is fenntartják azt a tilalmat, amely zsidót meghálni sem enged falaik között. A zsidó a magyar köztudatban inkább csak metafora, mint eleven valóság. 16 A Biblia népe, a választott nép papi ajakakon, — a nép ítéletében a Krisztust megfeszítő átkozott pogányság. Problémájuk megoldása: a keresztvíz. Nincs személyiségük, nemcsak az alkotmány nem fogadja be őket, de a népi magatartás sem. Nincs nevük, csak gúnynevekkel illetik őket, sokáig, József császár reformjai után is, amelyek az állampolgárság valaminő legalacsonyabb szintjére emelik a zsidót s közrendészeti szempontokból családi név felvételére kényszerítik. Ekkor szüli az alárendelt hivatali közegek vaskos humora azt a sok hangzatosabbnál-hangzatosabb németzsidó vezetéknevet, amelyeket nem ok nélkül siettek az előírt ötven krajcáros taksa fejében viselőik történelmi magyar nevekre átváltani. A zsidóságban rejlő, eljövendő veszedelmet még valóban csak a vates-ek érzik. Virág Benedek már 1798-ban így ír „Tolnai Festetics László ifjú grófhoz” intézett episztolájában: F

...Zsidók jőnek lármázva, mekegve, Mert a városnak bérlelt szolgái lopásért Hajtották: nagy zaj támadt, Mózes követői Mint a hangyaboly, úgy forrtak. Várj egy kis időig: Többen lesznek ezek, mint Árpád magzati; ritkán Vesznek, szüntelenül szaporodnak.

Dugonics András regényeiben és „Az arany perecek” című drámájában (1790) megjelenik az antiszemitizmus. Miként vélekedik a zsidókról a gyakorlati élet terén működő, gazdálkodó magyarság, amelynek lépten-nyomon érintkeznie kellett velük, értékes dokumentum Csondor Jánosnak 1819-ben Keszthelyen, gazdatisztek vezérfonalául kiadott rendszeres és alapos munkája, amelyben fejezetenként praktikus példákkal figyelmeztet a zsidók csalárdságára, összejátszására és álnok üzelmeire. 17 A XVIII. század utolsó tizedében foglalkozni kezd a zsidók sorsával az illuminatus-szabadkőműves testvérekkel bővelkedő magyar diéta, ha egyelőre bizottsági munkálatban is. Ekkor észlelhető a magyarországi „zsidó nemzet”, — még közel félszázad múlik el, míg egyesek közülük magyar izraelitákról kezdenek beszélni, — első, igen szerény jelentkezése, nem héber, hanem végre európai nyelven. Ezek az úttörő szellemi termékeik dagályos, cikornyás hódolóiratok, imák, versezetek, beszédek, királykoronázás, uralkodói látogatások, püspöki bevonulás, főispáni installáció s más hasonló ünnepi események alkalmából. A nyelvük, — úgyszólván kivétel nélkül — fölöttébb jiddisjellegű német. És itt meg kell állapítanunk a propaganda útján köztudatba átvitt állítással szemben egy igen jelentős tényt. A zsidóság, még a magyar közönség megnyerésére írt és kiadott röpirataiban is előszeretettel használja évtizedeken át a német nyelvet. Mint ahogy német nyelvűek a Magyarországon indított hírlapjaik is. A század első felének zsidó nyomtatványai bizonyítják, hogy a zsidóság városaink nyelvi magyarosításában említésre méltó szerepet nem játszott. 18 F

F

16

Verseghy Ferenc „A szerelem gyermeke” című nézőjátékában jelenik meg az első zsidó színpadi alak. (1792.) 17 Csondor János. Gazdaságbeli számadó és számvevő. Keszthely. 1819. 18 A zsidók által megszállott budapesti tőzsdének hivatalos nyelve még a század végén is német volt (1896-ig).

13

HARC AZ EMANCIPÁCIÓ KÖRÜL A liberális évszázad egyik legfontosabb törekvésének, a zsidók emancipációjának lényegét jótékony fogalomzavar burkolta el már az utolsó évtizedek magyar közvéleménye előtt. Olyan tartalmat tulajdonítottak az emancipációs tendenciáknak, mintha a mozgalom célja asszimiláció, a magyarságban való feloldódás lett volna. Vissza kell térnünk a kérdés egykori irodalmához, hogy megállapítsuk, ez a szándék vajmi távol állott sürgetőitől. A zsidók nem magyarságuk elismeréséért harcolnak, csak az egyenjogúságért. Nem magyarok akarnak lenni, hanem polgárok. És a magyar államférfiak, politikusok, közírók, — akár szorgalmazzák, vagy ellenzik az emancipációt — egy pillanatig sem gondolnak asszimilációra, hanem a kérdéssel a jog, a humanizmus, a közérdek, a korszellem szempontjából foglalkoznak. Az indítóok sem a magyar közösség iránti vágy, — bár néhány, hitét hagyó zsidó az asszimilációban keresi boldogulását — hanem Mendelssohn Mózes kezdeményezésének megkésett hatása. Tehát olyasmi, amit időnként annyira perhorreszkálnak későbbi idők „magyar-zsidói”: külföldi eszmeáramlat. A berlini zsidó Sokrates, — ahogy elvbarátai és hívei nevezték — nem asszimilációt akar, hanem a megváltás új tanát hirdeti, anélkül, hogy lemondana a kiválasztottság pretenziójáról. A zsidó világuralom eszköze nem egy személyes Messiás nála, hanem a jogegyenlőség, az emancipáció, amely megnyitja az utat a zsidóság érvényesülésére és felülkerekedésére. És bár Budán jelenik meg a zsidó reformer műveinek első gyűjteményes, — ha nem is teljes — kiadása, a magyarországi kisszámú, műveltségében elmaradott, a konzervatív rabbinizmus befolyása alatt álló zsidóság csak lassan és sok ellenállás után érti át tanainak teljes jelentőségét. Tévedés volna azt hinni, hogy a magyarországi röpiratszerzők és zsurnaliszták itt élő fajtestvéreik egész tömegének, vagy csak többségének érzelmeit és álláspontját juttatják kifejezésre. Ez a zsidóság zömében továbbra is az elzárkózás konok híve s szellemi és erkölcsi szempontból olyan színvonalon stagnál, hogy a reformkor megértő szellemei is csak mélységes sajnálkozással, szánalommal, de még inkább megvetéssel és irtózattal szólnak róluk. 19 A zsidó propaganda sokat és szívesen emlegeti ezt az emancipációra törekvő minoritást, magyarosító egyletüket, — mélyen hallgat viszont a merev rabbinisztikus felfogásban ellenálló többségről, holott a zsidóság e módszerbeli kérdésben történt belső meghasonlásának aránylag jelentékeny irodalma is van. 1818-ban jelenik meg az első magyar nyelven nyomtatott zsidó szellemi termék, Krakauer Salamon nagy-körösi rabbinak zsinagóga avatás alkalmával tartott „prédikátziója”. F

19

Kölcsey Ferenc beszéde a szatmári adózó nép állapotáról (1830). A fiatal Kossuth Lajos ezeket írja: „A megyénkben tanyát vert sok zsidó, valamint az iparkodással egybeköttetett erkölcsiségnek valóságos mételye, úgy a földművelő népnél, amellyel legszorosabb egybenköttetésben él, súlyos ostora, a bővelkedésnek telhetetlen sírja, iparkodásának rothasztó nyavalyája... (Ezen néptípus) ...kit vallásának különössége, nyelvének minden mások előtt érthetetlen volta ... századok óta megtartott anélkül, hogy azon nemzetekkel — kiknek közepette — mint a növény tápláló nedvét elszívó gomba — él, egybeolvadott, vagy a nationalismushoz tsak egy gondolattal is közelített volna... Egész helységeket tudok, hol a szegény földművelő nép nem magának, de a kortsmáros zsidónak szánt, vet és arat... Creditum ígéretével bétudja tsalni küszöbén s ha egy lépést tett a szegény paraszt, menthetetlen oda van... Nints azon törvény, melynek célját, végét a fortélyos zsidó kijátszani ne tudná — valamint nints egy tsalás, nints egy tolvajlás, amely zsidó orgazdára, biztatóra, titkolóra ne találna...” („Éhségmentő intézetek.”) Berzsenyi Dániel így vélekedik: a falusi zsidók többnyire oly egészen demoralizált népcsalók és orgazdák, hogy azokat a nép között megszenvedni, vagy még azokkal bort és húst árultatni csupa veszedelem; mert így éppen alkalmat adunk nekik az orgazdaságra s lehet félni, hogy így azok naprúl-napra szorosabb szövetségbe keveredvén zsiványainkkal, azokat még oly rablásra is vezetik, milyenről azok gondolkodni sem tudtak volna, amelyre pedig nálunk már vagynak is példák. („A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairúl.”)

14

Ezt a kezdeményezést soká nem követi semmi s méltán keresheti a Tudományos Gyűjtemény 1827-ben a Zsidót, aki magyar munkát írjon. Saphir, akit aposztrofál, egy új nemzedék csillaga, azoké a magyarországi zsidóké, akik első ízben pendítik meg igen szerény tehetséggel a lantot s akik elsőkként ismerik fel a sajtóban rejlő hatalmi és üzleti lehetőségeket. Saphir Móricz Gottlieb jiddis bohózattal 19 kezdte, s nemzetközi rím-virtuozzá, szellemeskedő, élcelő, álszentimentális, gúnyoros és alázkodó irodalmi kalandorrá nőtte ki magát, aki a politikai spion-szolgálatokat sem vetette meg. 20 A biedermeyer publikum egy részét valósággal elkápráztatta formakészségével, naivabb kortársai kivételes tehetségű poétának tartották. Ő is, akárcsak verselő és lapszerkesztő hitsorsosai (bár Saphir utóbb megfelelő görögtűz mellett kitért), németül írt. Ők voltak az alapvetői annak a zsargonkauderwelschből származó sajátszerű idiómának, amely oly sokáig élt a Pester Lloyd-ban s a pesti németnyelvű lapokban, a tőzsdén, a rohamosan elzsidósodó magyar fővárosban s Bécs rokonszellemű sajtójában. Ezek az írók és hírlapírók, akik egyúttal az emancipáció előharcosai is, a császárvárosból, az osztrák örökös tartományokból költöznek be Magyarországra, mint Rosenthal Sámuel, a „Spiegel” szerkesztője, Klein Hermann (később Kilényi János), aki az „Ungar”-t indítja meg, Saphir Zsigmond, Kornfeld Móricz és mások, valamennyien zsurnaliszták és igénytelen képességű szépírók. Ezeket az éveket a fordulópontot jelentő 1840. XXIX. törvénycikk előtt és után 1848-ig úgy lehetne jellemezni, mint a zsidó fogadkozások és ígéretek korszakát. Számtalan, főként németnyelvű újságcikk és röpirat jelenik meg, amelyeknek szerzői többé-kevésbé beismerve a „zsidó nemzet” eddigi bűneit és mulasztásait, — mindez természetesen az évszázados elnyomatásnak és üldöztetésnek rovására írandó, — minden szépet és jót ígérnek a hazának és magyarságnak, ha elnyerik a polgári egyenjogúságot. Mint ahogy a zsidó dalnok zengi „érzeményeit” az első emancipációs törvényt megszavazó 1840. évi „dicsőséges országgyűlés” eloszlása után: F

F

Tettetekben, melly az égi jó magvából fakadó, A magasztos nagylelkűség szép gyümölcse sarjadó. Mint a minden jó urának legmagasb malasztiér Kél a jóból, mellyel adtok, a legtisztább hálabér. (A zsidó) Puszta földből gyors ekével ért kalászt fog csalni ki, A Dunának szőke árján evezőt irányzani, Műiparral sürgölődik a művészet mezején, S mentve Merkúr bakóiból áldás lészen kézművén... 21 F

A melyeket doktriner köreiből.

zsidóság sokszor igen tolakodó formában jelentkező emancipációs törekvései, számos humanista szép-szellem támogat elméleti alapon, főként a reformerarisztokraták közül, rendkívül éles ellenhatást vált ki a magyarság legszélesebb A liberális történetírás részben érdekelt elfogultságból, részben szabadelvű

19

„Der falsche Kaschtan.” Ő róla írja Grillparzer: Der Teufel wollte einen Mörder schaffen und nahm dazu den Stoff von manchem Tiere: Wolf, Fuchs und Schakah gaben her das ihre, nur eins vergass der Ehrenmann: den Mut. Da drückt er ihm die Nase ein voll Blut und rief: Lump, werd' ein Jud und rezensiere! 21 Nem mellőzhetjük e versezet allegorikus kezdetének azt a részét, ahol a lelkes izraelita poéta a zsidóságot jellemzi: 20

Ámde folyton elfeledve egy szelíd lény maradott, Melly, miként mi — (a magyarok) — a hazának szív s hűséggel áldozott. -----------------------------------------------------------------------------------------------Ott a sziklán a galambka, jámbor és bátortalan, Rég homályban tespedezve a jogból kizárva van.

15

restelkedésből leplezni igyekszik ezt az ellenállást, amely elsősorban a törvényhozás karai és rendei sorában jut kifejezésre, de igen erélyesen nyilatkozik meg a magyar napisajtóban is. Az alsótáblán számos vármegye követei mellett az ország második városának, a színmagyar Debrecennek képviselői állanak, a többi városokkal együtt, az emancipáció ellenzőinek élén. 22 De kifejezésre jut az aggodalom a következményekkel szemben a főrendek között is s az államférfiúi előrelátásnak és a jóserejű fajszeretetnek klasszikus megnyilatkozása gróf Széchenyi István 1844. október 1-i beszéde a felsőházban. 23 Kossuth Lajos ezidőtájt a Pesti Hírlapban határozottan ellenzi a zsidóság emancipálását s álláspontját a kérdés körül meginduló vitában is szilárdan fenntartja. Cikkeiben, minden liberális humanizmusa dacára, találóan mutatott reá a zsidóság szociális elzárkózására s arra a később annyiszor tagadásba vett tényre, hogy a zsidóság nem csak vallás, de nép is. 24 Az erőszakos egyenjogúsítási követelődzések széles hullámokat keltettek országszerte. Minden ilyen alkalommal, főként pedig 1848. tavaszán Pesten éppen úgy, mint a vidéki városokban, tüntetésekkel ad kifejezést a nép ellenszenvének és tiltakozásának, s ahol túlságosan éles a provokáció, ott a zsidó lakások, üzletek összerombolása és a zsidóverések sem maradnak el. A főváros lakossága 1848. lelkes forradalmi napjaiban is falragaszokon követeli a zsidók kiűzetését s mindenütt protestálnak az ellen, hogy zsidók beléphessenek a nemzetőrségbe. A zsidóban annyira mindenki a kártékony idegent látja, aki főként uzsorából és alantas üzérkedésből él, hogy az egész magyar alkotmányfejlődést gyökeresen felforgató törvényalkotások napjaiban Kossuth Lajos jelenti ki az emancipációnak napirendről való levételét kérve: „vannak akadályok, mikkel bizonyos percekben istenek sem küzdhetnek meg. ...Most a zsidókra nézve rendelkezni annyi volna, mint e népfaj közül tömérdeket áldozatul vetni ellenségeik dühének...” 25 Szemere Bertalan benyújt ugyan 1849. július 28-án Szegeden, az összeomlott nemzeti ellenállás menekülő, csonka parlamentje elé egy emancipációs javaslatot, azonban ez sohasem emelkedett törvényerőre. Mi lehetett a célja ennek a féktelen ambiciójú forradalmi kormányférfiúnak ezzel a javaslattal, két héttel a világosi fegyverletétel előtt, a teljes politikai szétesés fejetlensége közepett, nehéz volna megmondani. Mi a szerepe a zsidóságnak a magyar szellemi életben? Helyesen mondja Toldi Ferenc, hogy a héber-magyar irodalom kimerül Bloch Móric, a későbbi Ballagi Mór munkálataival. Bloch Móric sem ír egyebet, egészen váratlan kitéréséig, mint zsidó-védő röpiratokat és újságcikkeket s Mózes öt könyvét kezdi magyarra fordítani. Még ekkor sincs egyetlen, bárcsak Kerényihez, vagy Vachothoz fogható magyarnyelvű zsidó író. Ne feledjük, hogy ez a Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór felragyogásának korszaka; Kazinczy, a F

F

F

F

22

Az alsótábla 1844 április 24-i kerületi ülésén a zsidók polgári képességét 31 vármegye szavazatával 16 ellen elvetették. 23 Ekkor mondotta el híres hasonlatát az emancipációról: „Az angol nemzet egyenjogosíthatta a zsidó fajt. Mert ha például én egy palack tintát töltök egy nagy tóba, azért annak vize nem romlik el és mindenki ártalom nélkül megihatja. A nagy angol elemben a zsidó elvegyülhet. Ugyanez áll Franciaországra nézve is. De ha a magyar levesbe az ember egy palack tintát önt, megromlik a leves és azt nem eheti meg az ember. Más példát is hozok fel. Egy bárkában, ülök és abban van a gyermekem és másnak a gyermeke és a bárkába bejő a víz s előttem apodictice áll, hogy e két gyermeket benn nem tarthatom. Az igaz, hogy ha a magamét lököm ki és a másikat benntartom, azt az újságban fogják hirdetni. De bíz én inkább a magam gyermekét tartom meg és a másikat lököm ki. E tekintetben tehát a liberalizmus egyenesen a nemzetiség rovására történik. És ez nem vélekedés, mert apodictice számszerűen be lehet bizonyítani, hogy minden ilyféle kedvezés csorba a nemzetiségre nézve...” (Ezt a nagyközönség által alig ismert beszédet e könyv szerzője közzétette a szerkesztésében megjelenő „Függetlenség” c. napilap 1941. évi karácsonyi számában s a lap 1942-es évkönyvében; összesen 600.000 példányban.) 24 „A zsidókat nemcsak mi, hanem a zsidók is így nevezik: zsidó nép. Nem szoktuk pedig mondani: pápista nép, kálvinista nép, luteránus nép, unitárius nép. Innen látszik, hogy a szó alatt zsidó, több fekszik, mint csupán valláskülönbség… …A zsidókat tehát nem lehet emancipálni, mert vallásuk politikai institúció, theokratiai alapokra fektetve, mely a fennálló országlási rendszerrel politikai egybehangzásba nem hozható.” Kossuth Lajos cikke a Pesti Hírlap 1844 május 5-i számában. 25 1848 március 31.

16

Kisfaludiak, Berzsenyi, Csokonai Vitéz Mihály s számtalan más szépíró és poéta már bevégezte életművét, jórészt földi pályafutását is. A nemzetnek olyan költővezére él, mint Vörösmarty Mihály — ám a zsidóság kapcsolata a magyar literaturával, de a magyarsággal még annyira laza, hogy a Zerffi Gusztáv impertines kritikái 26 a legmagasabb nívójukat képviselik. Más hiányában az írás groteszk, de igen fogyatékos tehetségű mániákusát, Hugó Károlyt próbálják magyar zsenivé és klasszikussá magasztosítani, amit a jellegzetesen önbálványozó irodalmi Ahasvérus vállalni is hajlandó. 27 Mivel azonban nem vette körül az a feltétlen hódolat, amit szülőföldjétől megkövetelt, visszatért a külföldre s a „Hugo-sophia” tanainak „automimikai” hirdetése közben olasz földön végezte be hányatott életét. A tehetségesebb zsidó írók németül írnak, így a csodagyermeknek induló Falk Miksa is. A legkülönbnek közöttük, Beck Károly németnyelvű poétának, csak annyi köze van Magyarországhoz, hogy időnként magyar jelmezt ölt s bőven merít a biedermayer ízlésnek annyira tetszetős „tschikosch-gullasch-betjar” romantikából. 28 E folklorisztikus kirándulásaiért, bár teljesen indokolatlanul, szeretik Lenau Miklóssal összevetni, akinek pedig valóban sírigható mély élménye volt magyarországi ifjúsága. A negyvenes évek magyar szépirodalma, mint az minden életképes nép irodalmának jellemző sajátsága korszakos társadalmi és politikai átalakulások idején, eleven érdeklődéssel fordul a magyarság sorsproblémái felé. A desztillált zsidó típusok mellett, amelyek sablon-alakjaivá lettek a Scott Walter divatját követő regényeknek és beszélyirodalomnak, (a zordon rablólovagok vagy szemforgató inkvizitorok által kínpadra vont evangéliumi lelkületű, hattyúfehérszakállú agg kufárok s angyaltiszta erényében meg nem ingatható, hollófürtű hajadonleányuk), megjelenik a húsból-vérből való zsidó kortárs is, ahogy azt a magyar szemlélet megismerte. Ezt a zsidót pedig még az idealista emberbarát, az emancipációért szóval és tollal küzdő báró Eötvös József sem tudja másként rajzolni, mint a legsötétebb színekkel. 29 Ezek a szépírók a kor szellemének megfelelően hisznek a szabadságjogok javító erejében, s éppen ezért bátran és szépítés nélkül mutatják be a magyarországi társadalom legalját, amelynek förtelmes erkölcsi mivolta, visszataszító külső megjelenése a divatos közfelfogás szerint az évszázados üldözés és elnyomatás következménye. De vannak közöttük olyanok is, mint elsősorban Kuthy Lajos, a „Hazai rejtelmek” írója, aki száz évvel napjaink előtt döbbenetes látnoki képességgel jósolja meg egyik zsidó alakjának szóáradatában mindazt, ami az emancipáció következményeképpen pontról-pontra be is következett. 30 Csak ma értjük meg igazán, miért száműzte liberális irodalomtörténetírásunk s a zsidó és szabadkő műves pedagógusok befolyása alá került iskola ezt a kivételes tehetségű magyar prózaírót az őt megillető előkelő helyről. Ugyanez okból érte hasonló sors a kitűnő elbeszélő és karcolatírók egész sorát, mint aminők Nagy Ignác, Beöthy László, Bernáth Gáspár és számos társuk. Ezeket az írókat kötelességünk kiásni abból a jeltelen irodalmi tömegsírból, ahova nagyon is tudatosan temették el őket. Nemcsak erkölcsi bátorságukkal érdemlik ezt meg, ami antiszemita magatartásukban nyert kifejezést, hanem mert sokoldalú tehetségek, akiket ízes, fordulatos, ma is elevenen ható stílusuk messze fölibe emel a századvég bármely ernyedt középszerűségének. Heves tiltakozások ellenezték a zsidók egyenjogúsítását a hírlap- és röpiratirodalomban is. Március idusa előtt éppúgy, mint ezt követőleg. A zsidóság évtizedeken át teljes eredményességgel leplezte el ezt a tényt a magyar utókor előtt s F

F

F

F

F

26

Zerffi lármás magyarkodása mellett is kihívta a Pesti Hírlap következő bírálatát: „Azon ember, nem lévén magyar, Petőfit nem is érti, nemhogy szellemét felfogni tudná.” 27 Hogyan írt magyarul ez a Hugó Károly, akit a liberális irodalomtörténettanítás nemzedékek előtt nagy magyar íróként állított be, jellemző példáját idézi Farkas Gyula „A fiatal Magyarország kora” című munkájában. Hugó így zengte meg a saját maga és a haza viszonyát: És ha nem javíthatandlak, S nem mutathatnám célodat, Sorsomért nem vádolandlak; Sajnálom csak sorsodat. 28 ”Jankó, der ungarische Rosshirt.” 29 „A falu jegyzőjé"-nek üveges zsidója. 30 Löbl Simon párbeszéde gróf Szalárdy Györggyel. „Hazai rejtelmek.” II. köt.

17

merészen hivatkozott forradalmi részvételére és a szabadságharcban arányszámát meghaladóan vállalt hősi szerepére. A 20.000 zsidó negyvennyolcas honvéd meséjét, amit már-már köztudattá tettek s manapság is úton-útfélen szeretnek hangoztatni, valóban csak az alaptalan, de annál céltudatosabb nagyzolás példájaként említhetjük fel. 31 Számarányán felül vett részt a zsidóság a hadbiztosok, orvosok, számvevők, élelmezők, főként pedig a hadiszállítók sorában — mindkét fél oldalán — s Görgey már zsidókat akasztat hadicsalásért. 32 Befurakodtak a politikai bizalmi állásokba is, számosan a Kossuth és családja közvetlen környezetébe. Ezek az emigrációban is nyomon követték 33 s a turini remete aggkori filoszemita megnyilatkozásainak ők voltak tulajdonképpeni szerzői és Magyarország felé közvetítői. Helfy Ignác éppenséggel mint Kossuth „paladin”-ja szerepelt... A magyarországi emigráns-zsidó kalandor közismert alakja lett a nyugati országoknak, az Uniónak, sőt Latin-Amerikának is. Lapszerkesztéssel, pamfletírással, forradalmi propagandával, s mindennemű nemzetközi ügynökösködéssel foglalkoztak. Annak a 43 „magyar-zsidó” irodalmi vagy publicisztikai műnek legnagyobb része, amit Venetianer idézett könyve ebből az időszakból felsorol, ilyen emigránsok munkája (magyar nyelvű csak 7). Az egyik legtermékenyebb szerző Einhorn Ignác, aki később, mint Horn Ede magyar kereskedelmi államtitkár lesz; említésreméltó műfordító Dux Adolf. Ormódi Bertalan (Berger Baruch) olcsó fajsúlyú regényéket ír. Ennek a korszaknak zsidó írói még majdnem valamennyien chéderekből és jéshivákból kikerült, volt rabbijelöltek. Mint láttuk, a magyarság a szabadságharc bukásáig, tehát a század közepéig, forradalmi átalakulások viharai között sem volt hajlandó a zsidókat bebocsátani az alkotmány sáncai mögé, holott válogatásnélküli nagylelkűséggel egyenjogúsított minden társadalmi osztályt, felekezetet és nemzetiséget. A törvényalkotó magyar nemzet tehát kifejezett akaratával különítette el a zsidóságot, amelyet a közfelfogás még 1849-ben sem tartott méltónak arra, hogy a többi kisebbségekkel egyenlő közjogi rangra emelje. Ezt a meg nem F

F

F

31

A 20.000 zsidó honvéd problémája megérdemli, hogy behatóan foglalkozzunk vele, mert ez a politikai legenda élesen rávilágít, milyen propagandamódszerekkel igyekezett népszerűsíteni magát a magyarországi zsidóság. Az állítást elsőül Einhorn Ignác (a későbbi Horn Ede) egyik emigrációban írt pamfletje kockáztatta meg minden bizonyíték, vagy adatközlés nélkül. Ezt a kijelentést tette volna Kossuth Lajos Jászberényben Freudenberg Márk zsidó honvédhadnagy előtt. Bernstein Béla nyíregyházai főrabbi, aki egész életén át kereste a bizonyítékokat erre az állításra s e tárgyban több könyvet és tanulmányt írt, „A negyvennyolcas szabadságharc és a zsidók” című könyvében (1939) négy névsorba gyűjtötte mindazoknak a neveit, akikről feltehető, hogy közük volt a szabadságharchoz s nevük után feltételezhető, hogy zsidók. E honvédeket, orvosokat, élelmezőtiszteket, számvevőket, stb. tartalmazó négy lista 2209 nevet sorol fel. Ezek közül is igen számos többszörösen előfordul a kimutatásokban. Bernstein tehát minden lelkes szándék mellett is megelégszik annak megállapításával, hogy a zsidók „dicséretes módon vettek részt az 1848-i szabadságharcban”. Többet annál inkább sem állíthat, mert közzéteszi Mikár Zsigmond volt honvédegyleti titkár egyébként igen filoszemita levelét, amely azonban a következőket tartalmazza: „Számarányban nem örömest szólok a dologhoz, mert találkoztam egyénekkel, kik számos ezrekre szeretik tenni a volt zsidó honvédek számát, ami meg nem állhat”. A Magyar Zsidó Lexikon már a következőket közli (987. o.): „…hagyomány szerint Kossuth egyik beszédében azt mondta: Húszezeren vitézül harcolnak seregünkben..." Venetianer Lajos főrabbi „A magyar zsidóság történetében" (197—8. o.) így ír: „Hány zsidó volt kész vérét ontani hazájáért? Horn Ede tanúsága szerint, melyet maga Kossuth is megerősített, a 180.000 főnyi honvédseregben 20.000 volt zsidó stb.”. Íme, így születik a zsidó hőslegenda, amit a sajtóban és fórumon történelmi tényként hirdetnek ma is. 32 Egy Kohn Márk nevű hadiszállítót és társát Komáromban. 33 Kossuth Lajos egyik lelkes híve így ír erről az amerikai emigrációban: „...sok kárt tett ügyünknek Kossuthné és Pulszkyné is, kiket Kossuth magával hozott Amerikába... Pulszkyné Walter Teréz, születésére nézve bécsi zsidónő... Arcvonásai — beszédje nélkül is elárulták igazi faját. Ruházkodásában pongyolasága és szószoros értelemben vett piszkossága nem a leghízelgőbb fogalmat gerjesztették az amerikaiakban a magyar hölgyekről. (Mert senkinél nem mondatott ki, hogy ő mi fajból származott, mindegyik magyar hölgynek tartatott, bárha magyarul édeskeveset gagyogott és zsidós kiejtéssel.) Ő ...szemben angyal, hátamegett sátán volt... Pulszky és neje... mindig arra törekedtek, Kossuth környezetéből eltávolítani mindazokat, akik igaz, buzgó honfiak, akik nekik nem barátjaik stb.” (Ács Tivadar: „László Károly 1850—67. évi naplófeljegyzései.” 5—7. old.).

18

ingatható magyar magatartást a tendenciózus liberális történetírásnak és publicisztikának épp úgy sikerült homályba borítani a következő magyar generációk elől, mint azt a nem kevésbé jelentős históriai tényt, hogy a zsidóság polgári és politikai egyenjogúsítása nem a kiegyezés utáni magyar törvényhozásnak, hanem a megelőző korszak abszolutisztikus bécsi kormányainak műve. Az 1867 : XVII. törvénycikk lényegileg csak szankcionálta azt a tényleges helyzetet, amit a magyarországi zsidóság pénzügyi befolyásával s politikai szolgálataival 1849-től 1867-ig Bécs jóvoltából kivívott magának. Kétségtelen, hogy ez, a magyarságra nézve végzetes közelmúlt két évtized hozta meg az emancipációra törekvő zsidóságnak a jogok teljességét s teremtette meg számukra azt az alapot, amelyen hatalmi rendszerüket a század végéig kiépítették. 34 Míg az úrbériség megszüntetésének pénzügyi megalapozatlansága következtében a nemzeti ellenállás terhét viselő nemesi középosztály tönkremegy, 35 a hitel és instrukció nélkül földhöz juttatott, felszabadult jobbágyság pusztul és szegényedik, a zsidóság olyan tömegben zúdul Magyarországra, mint sem azelőtt, sem azóta soha. 36 Bach és utódainak rendszere valóságos Kánaánt teremt Magyarországon e németnyelvű kisebbségnek s ez igyekszik is ezt túlhajtott lojalitásával megszolgálni. A nyelvi magyarosodás legfőbb akadálya a rabbinizmus. Még 1865-ben is 69 rabbi írja alá Nagymihályiban azt az átkot, amely minden, zsidót ér, ha zsargonon kívül más nyelven prédikál, vagy ilyen istentiszteleten résztvesz. F

F

F

A JOGEGYENLŐSÉG KIVÍVÁSA UTÁN Az 1867 : XVII. törvénycikk kimondotta a zsidók polgári és politikai jogegyenlőségét. A törvény létrejöttének különös érdekessége, hogy a képviselőházban egyetlen-egy felszólaló sem akadt, aki vállalta volna a javaslat támogatásának ódiumát. Vita nélkül ment keresztül a két száraz paragrafus és 1867 december 28-án kihirdetése is megtörtént. 1867-et megelőzőleg volt az emancipációs folyamatnak egy olyan epizódja, amelyet érdemes feljegyezni, elsősorban a zsidóság politikai rövidlátásának és faji összetartásának jellemzésére. 1861-ben, az alkotmányosság visszaállítására történt kísérlet idején a magyar közélet vezető egyéniségeinek egy része hajlandónak mutatkozott arra, hogy a földbirtokos és értelmiségi pályán tevékenykedő zsidók, — tehát akiknek asszimilált volta leginkább feltehető, — egyenjogúsítása mellett állást foglaljon. A zsidók műveletlen, idegen nyelvű és szellemű tömegeit azonban csak megfelelő átnevelés után óhajtották idővel emancipálni, lezárva a határokat a további bevándorlás elől, mint azt Deák Ferenc még 1867-ben is

34

1849 december 30-án hirdetik ki a pesti városházán az ú. n. olmützi alkotmányt, amely kimondja, hogy „a polgári és politikai jogok élvezete független a hitfelekezettől". Az 1859 november 22-i rendelet szerint zsidók is tarthatnak keresztény inasokat és cselédeket. Az 1859 november 29-i rendelet megszünteti a zsidó házasságkötésekhez eddig szükséges hatósági beleegyezést. Az 1859 december 20-i rendelet engedélyezi a zsidóknak bárminő ipar szabad gyakorlását. Az 1860 január 6-i rendelet több perrendi kedvezést ad a zsidóknak. Az 1860 január 13-i rendelet megengedi, hogy zsidók is űzhessenek gyógyszerészséget, italmérést, szeszégetést és malomipart. A január 14-i rendelet megszünteti a bányavárosokban való tartózkodás és letelepedés tilalmát. (Ezt még az 1840. XXIX. t.-c. is kifejezetten tiltotta.) Február 10-én rendelet engedélyezi, hogy a zsidók ingatlan birtokokat szerezzenek. Igen számos adózási kedvezményben és társadalmi előnyben is részesülnek, így Ferenc József császár erősíti meg 1861-ben az első két zsidó ügyvéd diplomáját stb. 35 A hetvenes évek végén már közel húszezerre tehető az elárverezett ingatlanok száma. (Surányi-Unger Tivadar: A gazdasági válságok történetének vázlata.) 36 1850-től 1869-ig hivatalos adatok szerint a zsidóság száma 366.000-ről 542.200-ra emelkedett. A zsidók szaporodása tehát az abszolutizmus kora alatt, míg az egész ország lakossága mintegy 15%-kal gyarapodott (11,554.400-ról 13,561.200-ra), közel 50 százalékos volt. A mai közismert nagyvagyonú, nemesített és főrangú címekkel megadományozott zsidó családok elődei majdnem kivétel nélkül akkor vándoroltak be Magyarországra.

19

hasztalan követelte. 37 A zsidóság vezetőinek túlnyomó többsége azonban oly szenvedélyesen tiltakozott a terv ellen, — kétségen felül fajiságának fennmaradását féltve, — hogy az elgondolás már csírájában meghiúsult. A kiegyezés előtt és után még mindig heves viták folynak a lapokban, röpiratokban, majd a parlamentben is, az emancipáció kérdése körül. A sajtó szinte észrevétlenül kerül zsidó kezekbe. A Pollák testvérek 1858-ban kőnyomdát alapítanak Pesten s húsz év múlva az egyik testvér, már mint Légrády Károly, megindítja a Pesti Hírlapot. A Pester Lloyd 1854ben jelenik meg, Falk Miksa 1867-ben veszi át vezetését. Ez a lap és a kis-zsidók orgánuma, a Neues Pester Journal képviselik Magyarországon azt a különleges, Bécsben otthonos sajtó-nyelvjárást, amely kifejezésbeli, mondatfűzési sajátosságait a jiddis-zsargonból meríti, keverve ezt az osztrák Kanzlei-stílussal s évtizedeken át rontja a művelt publikum német nyelvérzékét. A magyar szellemi életben számbavehető szerepe nincs a zsidóságnak. Ez az időszak honfoglalásuk kora, a gazdasági válságoktól lázas Magyarország pénzügyi pozícióinak megszállása. A magyarság legkeservesebb problémái közül is kiemelkedik az uzsora kérdése, sok zsidó vagyonnak dúsan bugyogó forrása. 1868-ban jelenik meg egy kis héber tanítónak, a majdani magyar irodalmi vezérnek, Kiss Józsefnek „Zsidó dalok” című könyve. A zsidó írástudók hatalmas tömege, kiszakítva magát a Talmud zárt világából, ekkor özönli el a pedagógiai pályát, részben szellemi elfoglaltságot kereső hajlamaitól, részben annak felismerésétől vezettetve, mennyire jövedelmező mesterség a tankönyvírás. 38 Frissen asszimilált, gyermekségüket még a jiddis ölén töltött filológusok rendszerezik a magyar nyelvet s vitáznak nemkevésbé újdonsült, németeredetű magyar nyelvészekkel. 39 A kiegyezés után még soká sínyli a magyar társadalom azoknak a megrázkódtatásoknak utókövetkezményeit, amelyeket az 1848—49-es évek radikális átalakulása, a szabadságharc, majd a két évtizedes elnyomatás idéztek elő. A gyökeréig felkavart hagyományos és bevált társadalmi rend nem képes harmonikusan és egészséges, tartós formákban újjáépülni, mert minden repedésén, minden törésén új oldóanyag tódul be: a zsidóság. A közgondolkodás néhány évtized alatt megdöbbentő változáson megy át. Mindenekelőtt elveszíti történelmi tudatát. A zsidók magyarországi története a negyvenes években veszi kezdetét, rövidesen a magyarság nemzeti öntudata és lelkesedése is erre az időre korlátozódik, mert különben rikítóan volna érezhető a magyarok és a „magyar zsidók” közötti távolság a nemzethez tartozás és a boldogulásra innen származó jogosultság szempontjából. 40 Pár évtized alatt sikerül elhalványítani a magyar tudatban mindazt, ami március idusa előtt történt, holott még az ú. n. „nemzetietlen” kor magyarja is Attiláig ívelő históriai távlatban gondolkozott és érezte fajiságát. Itt, sajnos, önkéntes szövetségestársra talált a zsidóság a magyar belpolitika rövidlátó pártos szellemében is, amely a maga békaegérharcait 48 és 67 jelszavaival patvarkodta végig. Mert a zsidóknak nem voltak ősei e honban, lassanként restelnivalóvá lett számon tartani a magyar ősöket. A nemzeti öntudat ez elvértelenedésének teljes horderejét csak úgy mérhetjük fel, ha meggondoljuk, hogy a történelemnélküli oláhság ekkor élte be magát F

F

F

F

37

Deák Ferenc hű marad Széchenyi és Dessewffy Aurél konzervatív felfogásához, mely az emancipációval együtt a bevándorlás szabályozását, eltiltását követelte, — állapítja meg Szekfű Gyula („Három nemzedék” 251. old.). 38 Venetianer Lajos idézett munkájában 137 zsidó tankönyvírót sorol fel. Ennél azonban sokkal többen voltak. 39 A lillafüredi írói találkozón (1942 november hó) sok szó esett magyar anyanyelvünk romlásáról s grammatikánk idegenszerűségéről. A jeles írók figyelmét azonban elkerüli, hogy kik és miként idézték elő ezt a nyelvrontást. 40 (A zsidóság) „a magyar történelem alakjait az előkelő idegen hidegvérűségével szemléli: a történelmi folytonosságon alapuló intézményeink csakis annyiban érdeklik, lehetővé teszik-e, vagy akadályozzák a zsidó elemek boldogulását. Némi rosszakarattal szinte oly érzés fogja el a figyelmes szemlélőt, mintha a zsidóság a magyar történelmet két periódusra óhajtaná szétbontani s a másodiknak, az igazinak, időszámítását a recepció évétől számítaná” — írja Radisics Elemér 1917ben. (Huszadik Század körkérdése.)

20

esztendőről-esztendőre mélyebben az aktív politikai célt jelentő, alig száz évvel előbb kieszelt dákó-román mithoszba. 41 A zsidóság szellemi befolyása megfosztotta tehát a magyart történelmi öntudatától és őseitől is. 42 Ehelyett megajándékozta,— önmaga javára, — az asszimiláció illúziójával. A magyarság, mint államalkotó nép, valóban felvett magába más népelemeket is, elsősorban a rokonokat: bessenyőket, kunokat, bolgárokat s kisszámban germánokat és szlávokat. Ehhez azonban hosszú évszázadokra, közös sorsra, harcra, munkára, közös örömökre és szenvedésekre volt szükség. Széchenyit még mindig „legnagyobb magyarként” ünnepelték, de mindenki megfeledkezett a külsőséges, nyelvi magyarosodással szemben emelt kétségbeesett tiltakozásáról. 43 Majdnem hihetetlenül hangzik a mai kor legegyszerűbb, józanelméjű magyarja előtt is, hogy évtizedeken át egy örökidegen, vérségben, hagyományokban, múltban, erkölcsben, testi alkatban tökéletesen más embercsoport bármely tagja azonnal magyarnak számított, mihelyt átlépte a kárpáti határt, s éppenséggel nagyszerű hazafinak, ha úgy-ahogy megtanult magyarul s húsz tojás árán tetszésszerinti magyar nevet vásárolt magának. De miként is hasonulhatott volna át magyarrá ez a XX. század elejére már egymilliónyi zsidóság, amikor a magyar parasztsággal soha nem keveredett, s legfeljebb a főrangú és középosztálybeli családokkal történt, szerencsére, nem jelentős mérvű összeházasodás. Szerencsére, mert ha ez a folyamat bekövetkezik, a nagyobb számú zsidóság elnyeli az egész magyar vezetőréteget... 44 Ennek a máról-holnapra magyarosodásnak illúziója teremtette meg a „magyar-zsidó” képletét. Többé tehát nem nép, nem nemzet, nem faj, — mint még alig pár esztendővel előbb. Magyarországon bekövetkezett a XIX. század bűvészmutatványa, egy kétezer év óta elzárkózó, beltenyészetben élő, idegen faj, — amelynek még 1880-ban is 45 százaléka vallotta magát német (recte jiddis) anyanyelvűnek — egycsapásra magyarrá és felekezetté lényegült s ezt a csodálatos átalakulást az e szellemben készült tételes törvények alapján legfelsőbb bíróságunk elvi döntvénye is szankcionálta. „Lelkébe óvakodtunk beletekinteni, — írja Szekfű Gyula a „Három nemzedék”-ben, — megelégedvén ruha- és beszédkülsőségeivel...: összetévesztettük a nemzetiséget a F

F

F

F

41

Jellemző, ami a szumir-kérdés körül történt. A hetvenes évekig a külföldi kutatók egységes felfogása ezt a legősibb kultúrnépet turáninak, ural-altájinak tartotta s megállapította, hogy nyelvükhöz az élő művelt nyelvek közül a magyar áll legközelebb. 1874-ben egy Joseph Halévy nevű franciazsidó asszirológus tagadásba vette, hogy szumir nép egyáltalán létezett s a legbadarabb érvekkel, de annál szívósabban küzdött éveken át a tárgyilagos tudomány álláspontja ellen. Nem egyéb okból és céllal, — és ezt Oppert, a szintén zsidóeredetű, de objektív tudós állapította meg a hosszú és szenvedelmes vita során, — mert Halévy zsidó létére féltette a semitáknak azt a dicsőségét, hogy, mint addig hitték, az ő kultúrájuk legrégibb a világon. Halévy hadakozását Oppert röviden szemimániának nevezte. Mi sem természetesebb, mint az, hogy Goldziher Ignác, még 1892-ben is úgy tájékoztatta a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy Halévy teljes diadalt aratott ebben a harcban. Ma már természetesen elvitathatatlan a szumir nép létezése s az is kétségtelen, hogy a sémiták vallásuk és műveltségük minden értékes elemét — utólag bár eltorzítva — tőlük sajátították el. A „nagy magyar orientalista” Goldzihernek, — aki egyébként könyvtárát a palesztinai zsidó egyetemre hagyta —, sikerült elvenni a magyar tudomány kedvét a szumir vitától, amelynek eldöntésére, anyanyelvünk ismeretében, mi lettünk volna a legilletékesebbek. Így a szemimánia szolidaritása megfosztott attól a felemelő tudattól, hogy az emberi kultúra megteremtőinek nem az árják és nem a sémiták, de mi vagyunk a legközelebbi rokonai. 42 Ignotus nyíltan megírja: „A múlttal szemben csak egy kötelességünk van: elfeledni”. 43 Akadémiai beszéde a külsőleges magyarosítás ellen. 1842 november 27. 44 Az asszimilációs elmélet hirdetői elfelejtik, hogy az asszimilációnál figyelembe kell venni, hogy a zsidó és a többségi fajbeli társadalmi rétegek közül — melyek azok, amelyek az összeolvadás szempontjából számba jöhetnek? ...A középosztálybeli zsidó sohasem fog a magyar proletárság, vagy a paraszti osztály egyedeivel házasságra lépni; az asszimiláció szempontjából nem 400.000 zsidó áll tehát szemben 8 és félmillió magyarral, hanem legfeljebb a 300.000 főnyi nagyvárosi zsidóság az ugyanakkora, vagy alig kétszerakkora magyar középosztállyal és polgári társadalommal. Az asszimilációnak, a beházasodásnak a siettetése és meggyorsítása azt eredményezné tehát, hogy a magyar középosztály és polgári társadalom elzsidósodnék... — írja 1937-ben Makkai János. „A háború utáni Magyarország.” 34. oldal.)

21

nyelvvel, a magyarságot a magyarul csevegéssel, a halhatatlan lelket a múlandó, színét váltó külsővel. Vétkünk a legsúlyosabb, mert az Ige a Lélek ellen való...” Ha az okát keressük ennek a mai felfogásunk szerint megérthetetlen behódolásnak a zsidó-asszimiláció illúziójával szemben, nem elég a liberális korszellemre utalnunk. Nemzetiségi állam voltunk, jogos volt bizalmatlanságunk a habsburgi Bécs felé is, a magyar politikusokat és a közvéleményt vitathatatlanul jószándék és jóhiszeműség vezette, amikor így akarták javítani a „magyar anyanyelvű” elem statisztikai pozícióját. 45 Az államférfiúi előrelátás és a faji öntudat viszont indokoltan vitatható el ennek a nemzedéknek vezetőitől. Mert akik magyar szupremáciát, hegemóniát, impériumot hirdettek, azoknak nem az asszimiláció szurrogátumához kellett volna nyúlniok, hanem a magyar néprétegek szociális boldogulását elősegíteniök, ami által itthon lehetett volna tartani a magyar parasztság kivándorlásra kényszerült százezreit. De elvitatható a jóhiszeműség és judicium igen sok politikai vezetőtől azért is, mert már 1875-ben megindult Magyarországon, minden külföldi előzmény és behatás nélkül az a hatalmas mozgalom, amely a szó-szoros értelmében vett kiirtásáig nem szűnt meg a kétségbeesés bátorságával harcolni a zsidók felülkerekedése ellen és hirdetni a magyarság pusztulásának a zsidóság elhatalmasodásával együttjáró végzetes veszedelmét. F

AZ ANTISZEMITA MOZGALOM ÉS TISZA-ESZLÁR Az Istóczy Győző által kezdeményezett mozgalmat általában két szempontból ítélik meg tévesen még magyar oldalról is: egyrészt, mert a jóval később indult németországi antiszemitizmus egyik kiágazásának tekintik; másrészt, mert kevesek elszigetelt és jelentőségnélküli, szűkkörű akciójának tartják. A zsidó szellemi befolyás példátlan eluralkodását mi sem bizonyítja inkább, mint az, hogy ezt a hiedelmet egy nemzedék-forduló rövid évtizedei alatt sikerült köztudattá tennie, sőt az antiszemitizmus vezéreinek és munkálkodásuk eredményeinek még az emlékét is gyökerestül kiirtania. 46 Elsősorban Bosnyák Zoltán tanulmányainak köszönhető, hogy újból világosan áll előttünk a mozgalom, s tisztán látjuk ismét vezetőinek nemes és az ideális magyar célokért önfeláldozással küzdő alakjait. Ezek a férfiak, az ősnemes, nagyműveltségű Istóczy Győző; a Huba nemzetségéből származó Simonyi Iván, a mai szemmel is modern nemzetiségi és társadalompolitika publicista; a tisztántúli nagybirtokos, Ónody Géza; az Európa-szerte ismert tudós, Nendtvich Károly, kémikus-professzor és .akadémikus; Verhovay Gyula, a nagyszerű szónok és az egyetlen antiszemita napilap, a „Függetlenség” szerkesztőtulajdonosa, s társaik és elvbarátaik, (földbirtokosok, ügyvédek, lelkészek, újságírók, valamennyien a magyar középosztály legértékesebb, s szinte kivétel nélkül származásukban törzsökös rétegét reprezentálták. Ez a mozgalom egyáltalában nem a „sötét középkor felekezeti gyűlölködésének” szellemében vette fel a harcot. A zsidókérdés szociális és gazdasági, erkölcsi és közművelődési vonatkozásait ragadták meg, a zsidók materiális és spirituális előretörésére mutattak reá s ez ellen küzdöttek. Országos visszhang kísérte törekvéseiket, a F

45

Vajda János ezt nyíltan meg is írja egyik tanulmányában: „A jó fogadtatásnak pedig részünkről is meg van az erős oka abban az igen helyes gyakorlati felfogásban, mely szerint az államhatalom, az uralom versenyének mérlegén, az idegen, ellenséges nemzetiségek serpenyőjével szemben ők képviselik döntő részét a nehezéknek, mely a magyarság súlyát annyira megnöveli, hogy amazokat felbillenti”. („Magyarság és nemzeti önérzet” 38. old.). Íme, az illúzió, aminek még az egyébiránt antiszemita érzésű, művelt poéta is áldozatává lesz. 46 Rendkívül értékes gyűjteményt őriz a Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi-könyvtárának kézirattára az antiszemita mozgalom korából, öregebb Bonyhády Perczel István szedte össze 1880-tól 1384-ig példás gonddal a zsidókérdésre vonatkozó röpiratokat, folyóiratokat, lapkivágatokat s a hatalmas anyagot időrendi sorrendben 73 kötetbe köttette be. Az egyes kötetek külső tábláján „Zsidók” cím áll, a belső címlapon kaligrafikus kézírással „Judische Delikatessen”. Az egyedülálló és a mai napig fel nem dolgozott gyűjteményből, amely valóban unikumokat is tartalmaz, hiányzik az 1., 2., 3. és 55. kötet.

22

megértés visszhangja. A közjogi kanapé-perekbe merült szabadelvű pártok között nagyszerű lendülettel tört előre a parlamentben is ez a merőben új, világnézeti csoport, s igen sokan rokonszenveztek elveikkel a képviselőház és főrendiház jobb- és baloldali padsoraiban olyanok, akik nyíltan nem csatlakoztak hozzájuk. 47 Az antijudaizmus európai áramlatának megindításában épp úgy elöljárt a múlt század utolsó harmadának magyarsága, mint a háború után Szeged a fajvédelem és a keresztény-nemzeti irány kezdeményezésével. A Németországban a mieinkkel hasonló okokból elterjedt mozgalom Istóczyt és Simonyit mestereként hívta meg az első nemzetközi antiszemita kongresszusra, ahol kimagasló, valósággal vezető szerepet töltöttek be. 48 Istóczyék fellépésének sajtó-reakciója igazolta, mennyire elzsidósodott a kiegyezés óta a lapkiadás. Ha voltak is még magyar publicisták, az üzlet és irányítás már túlnyomó részben zsidó. Ez a sajtó egységesen veti rá magát az antiszemitákra s Ágai-Rosenzweig Adolf „Borsszem Jankó”-ja az élcelődés és gúny egész fegyvertárát támadásukra és a zsidóság népszerűsítésére állítja be 49. Ebben a harcban a szabadelvűség és felvilágosultság nevében sopánkodó sajtó pártkülönbség nélkül vállvetve küzd Tisza Kálmán kormányrendszerével, amelynek költségvetési deficitben fuldokló gazdálkodása nem nélkülözheti a Rothschild-ház és magyarországi függvényei jóindulatát. Istóczy antiszemita csoportja a választási erőszak ellenére 1884-ben 17 képviselővel 50 kerül be az országházba, azonban pártját csakhamar megbontja a korszak átka, a közjogi ellentét. Maradandó értékű az a sokoldalú és gazdag irodalom, amellyel a zsidókérdést nemzeti, társadalmi, erkölcsi, szellemi és gazdasági vonatkozásaiban ismertetik a nagyközönség előtt. Istóczy Győző „12 röpirata” a vezető helyet foglalja el ebben az alapos és tartalmas felvilágosító munkában; vele szemben kéteshírű zsidó zsurnalisztákat és vagyonbukás szélén álló keresztény közéleti embereket vonultatnak fel. Istóczy maga, mint legtöbb elvbarátja, puritán, elvei mellett szilárdan helytálló férfiú, az eszközök viszont, amelyekkel becsületükre és exisztenciájukra törnek, a legtisztességtelenebbek. 51 F

F

F

F

F

47

A mozgalom magával ragadott több olyan képviselőt is, akik a szabadelvű párthoz tartoztak, a függetlenségi pártban pedig oly sokan rokonszenveztek a mozgalommal, hogy 1883 elején a pártszakadás csak nehezen volt elkerülhető — állapítja meg az elfogultan filoszemita Gratz Gusztáv is, aki egyébként teljesen hamis képet ad az Istóczyékkal kapcsolatos eseményekről. („A dualizmus kora” I. 225. old.). 48 Drezda, 1882 szeptember 11—12. 49 A magyar öntudat hanyatlásának egyik legjellemzőbb bizonyítéka ez a mindig hatalompárti zsidó vicclap. Nem túlozunk, ha megállapítjuk, hogy az egyik legeredményesebb eszköze volt a lélekmérgezésnek. A „Borsszem Jankó” gonoszul megválogatott típusfiguráiban lejáratta és kigúnyolta a magyar nemességet (Mokány Berci), a középosztály ifjúságát (Bukovay Alszentius), a hivatalnoki kart (Sanyaró Vendel), a magyar jogászt (Tömb Szilárd), az arisztokráciát (Báró Monocles), a klérust (Páter Povedalik) stb. A magyar társadalom bornírtnak és korruptnak beállított képviselőivel szemben viszont huncutul kedvesek, szimpatikusak, szellemesen fölényesek — de főként roppantul hazafiasak az állandó zsidó figurák, mint Seiffensteiner Salamon, Spitzig Iczig és Wewrewesshegyi Dávid. Ezt a propagandát igyekezett ellensúlyozni az antiszemiták 1882-ben indult talpraesett élclapja, a „Füstölő”. Bár hét évfolyama jelent meg, a magyar közönséggel sikerült olyannyira elfeledtetni, hogy Bosnyák Zoltánnak 1942-ben úgyszólván újból kellett felfedeznie. 50 Ezek a következők: Báró Andreánszky Gábor, Csuzy Pál, Gruber János, Istóczy Győző, Komlóssyi Ferenc, Margittay Gyula, Nendtvich Károly, Ónody Géza, Rácz Géza, Ráth Ferenc, Simonyi Iván, Szalay Károly, Szemnecz Emil, Vadnay Andor, Veres József, Verhovay Gyula, Zimándy Ignác. 51 A legjellemzőbb talán a sok sajtóper, rágalom közül (a honfoglaló nemes simonyi és varsányi Simonyi Ivánról például külön röpiratban állították, hogy zsidó) az a hajsza, amellyel a szenvedélyes és színes-stílusú, magával ragadó szónokot és publicistát, Verhovay Gyulát döfték le. 1883-ban alaptalanul közpénzek sikkasztásával vádolták meg — amihez a kormány is segédkezet nyújtott —, s ezzel támadták és gyalázták, míg lapja a rágalomhadjárat következtében tönkre nem ment. Bár 1885 október 21-én a m. kir. Kúria fényes elégtételt szolgáltatott Verhovaynak, s minden vád alól felmentette, a célt elérték: az elkedvetlenedett ellenzéki politikust sikerült a közélet fórumáról kiszorítani. A Kúria felmentő ítélete viszont egyáltalán nem befolyásolta Venetianer Lajos főrabbit, hogy „A magyar zsidóság története” című könyvében halála után így írjon Verhovayról: kisült, hogy

23

A korszak annyit emlegetett közéleti módszere: a korrupció, a zsidóság pénze, sajtója, politikai összeköttetései egymásután terítették le az antiszemita mozgalom vezetőegyéniségeit. Pártjuk maradványait hatalmi eszközökkel szétszórják, munkájuk termését eltüntetik, megsemmisítik. Társtalanul, egymagában küzd még némelyikük a századforduló idején, nyilvánosság és megértés nélkül. 52 Ekkorra ugyanis már teljes mértékben kibontakozott a lelki hatása annak az eseménynek, amelyet általában csak kriminalisztikai szempontból szokás elbírálni. Ez a tiszaeszlári vérvád. Nem szándékunk itt részleteiben feltárni ezt a rémregénybe illő bűncselekményt, az ártatlan magyar parasztleányka, Solymosi Eszter meggyilkoltatását, — irodalmát könyvünkben igyekeztünk összegyűjteni. A háborúelőtti nemzedék lelkületében már csak homályosan élt az emléke, mint valami félelmes, szörnyű titoknak, amiről nem illik, de nem is tanácsos beszélni. Ezen a nyomasztó emléken mitsem változtatott a vádlott sakterek védőjének, Eötvös Károlynak „A nagy per” című regényes előadása, amelynek felelőtlen fecsegését és tudatos hamisításait cáfolhatatlanul, irgalmatlan alapossággal tépték ronggyá néhai Bary József törvényszéki elnöknek, az ügy vizsgálóbírójának posthumus emlékiratai. 53 Az előttünk járt nemzedék tudat alatt érezte még azt a borzalmat, ami a tiszaeszlári per kortársainak megrázó élménye volt, ami megtörte a magyarság önbizalmát s megfosztotta évtizedekre a zsidókkal szemben való ellenállás képességétől. Mert Tisza-Eszlár sokkal többet jelentett, mint egy szenzációs bűnügyben elhangzott felmentő ítélet. S ebben és a francia népre gyakorolt hatásában hasonlatos a Dreyfuszperhez. Az egész magyar közvélemény meg volt győződve arról, hogy a sakterek gyilkolták meg Solymosi Esztert. És ekkor tapasztalnia kellett, mint vonulnak fel váratlanul, nem is sejtett hatalmak a félcivilizált, visszataszító együttes megmentésére. Már nem a vádlottakkal állott szemben az igazságszolgáltatás, hanem egy emberként sorakozott fel az egész magyarországi zsidóság fajtestvéreiért, s ott hadakozott velük hátvédként a rokonszellemű európai sajtó. A kortárs megdöbbenve látta a tisztükben lelkiismeretesen eljáró hatóságok elleni féktelen hajszát, a vesztegetéseket, a hamis tanúzásokat, — hogy a kir. ügyész a vád helyett a védelmet képviseli. Elborzadt a tiszadadai hullaúsztatás alvilági históriáján. 54 Nyers nyíltsággal világosodott meg előtte a valóság: itt nem azért védik ilyen hallatlan apparátussal a vádlottakat, mert ártatlanok, hanem azért, mert zsidók. Szávay Gyula, a lelkes liberális poéta megrázó szavakkal fejezi ki a magyarság megrendülését: F

F

F

mind e pénzeket Verhovay elsikkasztotta. Ettől az időtől kezdve erkölcsi halott lett.” (Id. mű 345. oldal). 52 Jellemző ezeknek az éveknek liberális törvényhozóira az Istóczy és társai beszédei közben a parlamenti napló által minduntalan regisztrált „derültség” és „hangos derültség”. 53 Ekkor tűnik fel Szabolcsi (Weinstein) Miksa, aki az „Egyenlőség” című lapból a „magyarzsidók” vezető orgánumát fejleszti ki. Eötvös Károly így jellemzi: „Azonban volt körülöttünk akkor egy zsidó fiú, Szabolcsi Miksa nevű... Rabbinak készült, meglehetős műveltségre tett szert s különösen nagy jártassága volt a zsidó szent könyvekben... A fiatalember és fiatal zsidó rajongása vett akkor erőt rajta. Abban az ábrándban élt, hogy az eszlári lányka eltűnésének rejtélyét ő fogja felderíteni s a zsidók igazságát ő hozza napfényre... Rajongása, tapasztalatlansága s lázas mozgékonysága sok félszegségbe is belékergette. A vérvád hívei s a vizsgálat vezetői különösen haragudtak rá...” („A nagy per” II. köt. 221—222 old.) Szabolcsi Miksa buzgólkodását lapjának támogatásával bőven megfizette a zsidóság. Az „Egyenlőség”, amely kellő mennyiségű hazafiaskodás mellett állandóan támadta az egyházat (a bolseviki emigráns Gábor Andor vezette sokáig vagdalkozó rovatát), s kipellengérezni igyekezett minden fajvédő intézkedést, törekvést és politikust, a háború végén a hitsorsos Trockijért rajongott. Elbizakodott, vakmerő hangja kiválóan jellemezte az utolsó zsidó nemzedék gondolkodásmódját. Az 1915 óta Szabolcsi Miksa fiának, Szabolcsi Lajosnak szerkesztésében megjelenő lapot 1938-ban, mint az Imrédy-kormány sajtófőnöke betiltottam. 54 Solymosi Eszter 1882. április 1-én tűnt el. Június 18-án hullát fogtak ki a Tiszából, amelyet a vádlottak védelmezői identifikálni akarták a meggyilkolt 14 éves parasztlánykával. A holttestről megállapítást nyert, hogy viharos élet után, legalább 30 éves korában halt el tüdőbajban, hogy életében fűzőt viselt, szűk cipőktől tyúkszemei voltak. Feje, mint az ortodox asszonyoké, kopasz volt. Bebizonyosodott, hogy tutaj alatt úsztatták le Tiszadadáig. A zsidó vádlottak alibiholttestére viszont kétségtelenül Solymosi Eszter ruhája volt ráadva, sőt az a kendő is csuklójára kötve, amiben festéket vitt gazdaasszonyának s benne, — két és fél hónappal állítólagos vízbefulladása titán, — a festékpor.

24

Miért az általános síkraszállás, Mikor nincs általános támadás? Ha egy ember feljajdul népetekből őt megbosszulni mért jön annyi más? Vigyázzatok, mert egyszer összehozza A más tábort is szenvedélye majd Tudhatjátok, hogy az megsemmisíthet, S ti győzelmet nem birtok venni rajt! Min függtök össze ti a sakterekkel? Sorsuk olymódon miért érdekel? Talán a bűnöst, ha zsidó, ezentúl Miattatok már büntetni se kell? Azért van a vallási türelem, hogy Gazoknak rajta kibúvó legyen Hogy saját arcát azzal eltakarva Arcunkba másszék egy-egy szemtelen?... * F

Úgyszólván egyik napról a másikra szorította el a magyarság lélegzetét szörnyű szolidaritása annak a zsidóságnak, amelyet alig másfél évtized előtt emelt ki jóindulatú leereszkedéssel a jogtalanságból. És amikor le próbálta rázni ezt a lidércnyomást, magyar mivoltában szembentalálta magát a magyar kormánnyal és a magyar karhatalommal. A Kúria végső fokon is felmentette bizonyítékok hiányában a vádlottakat, de megállapította, hogy Solymosi Eszter halálának körülményei nem tisztázódtak. Az igazság tehát, amit éveken át szenvedélyesen követelt az egész nemzet, nem volt kideríthető, mert hatalmasabbnak bizonyultak a magyarság akaratánál, az igazságszolgáltatás apparátusánál azok az erők, amelyek leplezetlenül dolgoztak a bizonyítékok eltüntetésén, a bűnügy szálainak összekuszálásán, a hatóságok félrevezetésén és megfélemlítésén. A járadék-kölcsön, ami ezt követőleg pillanatnyi enyhülést jelentett az ország pénzügyi helyzetében, nagyon csekély ellenszolgáltatás volt azért a lelki törésért, amit a magyarság önbizalma szenvedett. Tisza-Eszlár után még harcolnak folyton hanyatló erőkkel az antiszemita mozgalom gyérülő hívei, elhangzik még egy-egy magános, pusztába kiáltó szózat, — a borzalom azonban megüli a lelkeket: Tisza-Eszlár óta szabad az út a zsidó hatalmi törekvések számára. SZABAD AZ ÚT Az az ellenállás tehát, amely a magyarság magatartását jellemezte történelmének kezdetei óta a zsidósággal szemben, megtört a tisza-eszlári ügy miatt országszerte fellángoló tüntetések és zavargások kérlelhetetlen elfojtásával. A világháború kitöréséig egy egész emberöltő, három évtized állt a zsidók szabad rendelkezésére, hogy megnyugtató formában helyezkedjenek el a magyar társadalom kereteiben. Ha lett volna bennük kellő belátás és önmérséklet, ha komolyan veszik az emancipáció sürgetésekor tett ünnepélyes ígéreteket, ha vannak előrelátó és józan politikai érzékkel megáldott vezetőik, problémájuk kétségkívül kedvezőbben alakul számukra és Magyarország számára is. A nagy történelmi alkalommal nem tudtak élni, ellenkezőleg, visszaéltek vele olyannyira, hogy végül is ez idézte fel a magyarság trianoni tragédiáját s a magyarországi zsidóság végső és elodázhatatlan katasztrófáját is. Ha az elemeit kutatjuk ennek az esztelen magatartásnak, két okban, mondhatjuk úgy is: adottságukban találjuk meg. Ezek egyike a kihívóan öntelt faji öntudat s az ezzel kapcsolatos faji szolidaritás, a másik a zsidó intellektualizmus. A századelő egyik ötletes *

„Ítélet után” című költeménye, megjelent a „Függetlenség” 1883. augusztus 6-i számában.

25

zsidó politikai vezére adta igen találó meghatározását ennek a zsidó-tudatnak, mondván: egy magyar zsidóhoz mindig közelebb áll egy nem magyar zsidó, mint egy nem zsidó magyar. 55 Ennek volt a következménye, hogy — mellőzve a megoldhatatlan fajbiológiai ellentéteket — zsidó asszimilációról már csak azért sem lehetett komolyan soha szó, mert a kelet felől szüntelen beáramló tömegek elszigetelését, a határon túlra való visszaszorítását, vagy akárcsak beköltözésük megakadályozását a „magyar zsidók” szolidaritása tette lehetetlenné. 56 A zsidóság tehát megőrizte különállását, nemcsak a kaftános, orthodox, műveletlen keleti tömeg, de a városi, mimikriben élő zsidó is, mert a vér szava mindvégig erősebben parancsolt benne, mint a szándék a magyar közösségben való feloldódásra. De meggátolta ezt az is, hogy a zsidó csak bizonyos társadalmi rétegekben, csak olyan foglalkozási ágakban volt hajlandó elhelyezkedni, amelyek nem követelnek fáradtságos fizikai munkát. Ez a zsidó intellektualizmus öntudatuk egyik főforrása s félelmes titok a hazát ismerő, közösségi érdekek szerint tagolt nemzeti társadalmak szemében. Hiszen abban a rövidéletű, Jordán-parti, puffer-államocskában, amely 30.000 négyzetkilométernél soha nem nagyobb területen ott feküdt az egyiptomi és a mezopotámiai nagyhatalmak érdekszféráinak érintkezési határán, írástudókon kívül, — ha művészek és tudósok nem is — de éltek földművesek, mesteremberek, sőt a nép nagyrésze mindvégig nomád pásztor maradt. Voltak harcosaik is, ha az ószövetségi hadseregek nagyzoló beállítása minden, csak nem történelmi valóság. A mai zsidót nem ez a bibliabeli patriárkális világ, hanem az ú. n. babiloni fogság, az azt követő teokratikus tartományi-autonómia és világszerte történt szétszóródásuk, — a diaspora, vagy „galuth”, — alakította át írástudó-néppé. Ennek a sajátszerű életformának nemcsak megteremtője, de szilárd vára és börtöne a Talmud. 57 Ez az egyetlenegy könyv, amely gyerekes képzelgések, erkölcsi elvek, egymásnak ellentmondó normák, apró részletekre kiterjeszkedő életszabályok, adomák, trágár és obszcén fejtegetések, a kereszténység elleni gyűlölet parancsai, bölcs mondások rendszertelen tömkelegével a Krisztus előtti hatodik századtól időszámításunk ötödik századáig zárt egységbe foglalta azt a világképet, amelyben és amelyért élt az egész zsidóság, míg egy részüket új útra nem vonzotta a bűvös körből Mendelssohn Mózes nagy találmánya: az érvényesülés és hatalom megszerzésére alkalmasabbnak tetsző módszer, az emancipáció gondolata. A zsidónak másfélezredév óta egyetlen, kizárólagos kötelessége és hivatása a Könyv rendelkezéseit szó szerint követni s e célból éjjel-nappal tanulmányozni a Tant. Ez a parancs F

F

F

55

Amíg a zsidóság fajközösséget alkot, amíg a saját útján jár, amíg a magyar zsidó a lengyel zsidóhoz közelebb áll, mint a keresztény magyarhoz, addig nemzeti összeolvadásra gondolni sem lehet. Erről igyekezett felvilágosítani a közvéleményt Angliában lord Palmerston, amikor a következőket mondotta: „Ha egy angol zsidó Lisszabonban két kéregetővel találkozik, még pedig egy angol kereszténnyel, tehát egy angollal és egy portugál zsidóval, tehát egy idegen országbelivel, úgy egészen biztosan a portugál zsidót és nem az angol keresztényt fogja segíteni” — írja Prohászka Ottokár. 56 Mesterien írják a Tharaud testvérek: „Honnan jön ez a kaftános zsidó? Legtöbben a szomorú lengyel földről, vagy a barátságtalan Oroszországból. Egy szép napon otthagyva valamelyik túlzsúfolt gettót, megjelenik a magyar határon... És mindjárt az első lépésnél csoda történik. A határon lesi a zsandár. Nem kívánatos elem ez a nyomorult kaftános alak! Büdös zsidó, takarodj haza! És hogy jobban éreztesse Izrael fiával ezt a rövid gondolatot, a zsandár igen nyomós kifejezésekhez folyamodik. De kapuja küszöbéről nézi Jakab, Ábrahám vagy Löwy, hogy evickél hitsorsosa a zsandár kezei közt. „Váj mír, Egek Ura! — gondolja magában. Megint egy zsidó, aki be akar jönni! Mintha már nem volnánk elegen! Miért nem marad Galíciában ez az átkozott zsidó!” S miközben így dünnyög magában, lúdtalpú lába... már meg is indult és ellenállhatatlanul viszi bajban lévő testvére felé! Mert a vér szava, a vallás erősebben szólt szívében, mint a saját érdeke... Jakab, Ábrahám vagy Löwy megszólítja a zsandárt és egyszerűen ezt mondja: „Hisz ez a rokonom, az én vendégem! Ereszd el, nálam fog lakni.” És itt az első csoda! A határ átlépése megtörtént...” (Jean-Jérome Tharaud: A kereszt árnyéka. 16. oldal.). 57 A Talmudnak mai napig nincs európai — sem más — nyelven olyan fordítása, amelyet a zsidók hitelesnek ismernének el. Ennek elsősorban a keresztényekre és Krisztusra vonatkozó passzusok, részben az erkölcsileg kifogásolható fejtegetések az okai.

26

zárta el más népekkel való keveredéstől, sőt az élet legtöbb hétköznapi vonatkozásában (étkezés, stb.) még az érintkezéstől is; ezért csukta magára a zsidó a gettót, ezért nem szerzett hazát s főként ez okból vállalt csak olyan foglalkozásokat, mint a pénzüzlet, uzsora, kufárkodás, üzérkedés, amelyek fizikumát és szellemének érdeklődését nem vonták el e kizárólagos feladatának teljesítésétől. Ennek a kétségtelen áldozatokkal is járó életberendezkedésnek jutalomra várakozása korántsem irányult metafizikai magasságok felé. Nagyon is racionális céllal várta és várja ma is a Talmud népe a Messiást, aki csak az ő számukra eljövendő 58 s megváltása nem több és nem kevesebb, mint uralom a földi világ minden népe és gazdagsága felett. A kiválasztottságnak ez az önző tudata késztette a zsidót arra, hogy a megváltás ez egyetlen útját, — útvesztőnek is lehetne nevezni, — a Talmud útját járja. Hogy cseperedő gyerekkorától a Tant memorizálja, kellő felkészültség után a minden szofisztikát felülmúló pil-pulban a részletek értelmezésén vitatkozzék hitsorsosaival, mindig új és új árnyalatok és finomságok kiszálazásán törve a fejét, világtól elfordult betűrágásban egészen a kabala tébolyító szófacsarásáig és számzsonglőrködéséig. A liberalizmus századában, amikor a zsidó előtt az emancipáció kitárja a hatalom, bőség és élvezetek kapuit, a rabbinizmussal bekövetkezett meghasonlás nem tudta többé megváltoztatni a modern, sőt hitehagyott zsidó szellemi alkatát. Kétezer esztendő beidegzettsége tette alkotásra képtelenné és arra, hogy önálló, nagy gondolatokat termeljen, de adott ezzel szemben sokoldalú készséget a kritikára, az eszmék szétbontására, gyakorlati értékesítésére, vagy lejáratására. A bölcselet mélységeit feltáró germán szellem, a transcendentális magasságokban otthonos turáni lélek megérthetetlen és megközelíthetetlen idegenség ennek a fürge, csiszolt, de formalisztikus korlátok közé zárt zsidó elmének. Ezért nincs európai — vagy ázsiai — értelemben vett zsidó filozófus és nincs igazi zsidó költő egyetlenegy sem, — a ritka kivételek, akik annak látszanak, csak jobb-rosszabb intellektuális utánzók. 59 „A zsidóság az ő fizikai és kulturális elkülönülésével kirekesztette magát a keresztény világ kiépülő kultúrközösségéből, — állapítja meg a zsidó Fejér Lajos. — A zsidóság egész kultúrája nem egyéb, mint a Szentírás (recte: a Talmud) végeláthatatlan magyarázata. Az igazi zsidó szellem, amely nem ismer mást, mint az ősi hagyományt, nem hozhatott újat, hanem mindig csak a magyarázatát és értelmezését az ő egyetlen tanának — a mózesi tannak”. 61a Mindezeket a hosszú évszázadok alatt kialakult szellemi adottságokat a Talmud támadhatatlan tekintélye tartotta keretek között. A zsidó pszihé, amikor kiszakítja magát az ősi korlátok közül, úgy tör az új és határtalan világra, mint az Ezeregyéjszaka meséinek gonosz szelleme a bűvös palackból, amelyről letörték Salamon király pecsétjét. Azoknak a zsidó szépíróknak neveit, akik a XIX. század utolsó évtizedeiben próbálkoztak meg a legkülönbözőbb műfajokkal, nem vésték márványba maradandó értékű alkotások. Húsz-huszonöt évvel a zsidó hatalmi törekvések csúcspontja, egyben pedig a magyarság összeomlása előtt még mindig csak úttörő középszerűségek azok, akik szépirodalmi folyóiratokkal, vérszegény regényekkel, külföldi mintákat követő novelláikkal, halovány verseikkel észrevétlen illeszkednek be a századforduló meglepően tehetségtelen miliőjébe. Kiemelkedik egy-egy irodalomban is tevékenykedő karrier, ezek közül talán legsikeresebb, egyben legtipikusabb a Duks Baruchból ünnepelt szerzővé és magyar báróvá avanzsált Dóczy Lajosé, aki néhány művében már, célzatos formában, érinti a zsidó asszimiláció kérdését is. 60 Ez a fényes pályafutás azonban nem egyéb, mint a kis német államocskákból ismert „Hof- und Hausjud” jutalmazásának a kettős monarchia méreteihez alakuló példája. Dóczy Lajos id. Andrássy Gyula gróf egyik kegyence, akiből sorra csinál F

F

F

F

58

A zsidók nem térítenek. Míg az altruisztikus nagy világvallások az egész emberiség üdvét keresik s hivatásuknak érzik minél több hívőt vezérelni az igaz útra, a zsidó vallás valósággal numerus clausussal dolgozik, aminek egyébként szigorú fajvédelmi okai is vannak. 59 Gondoljunk a zsidóság legkülönb európai nyelven író költőjének, Heine Henriknek hamis, s önmaga által is kigúnyolt romanticizmusára, vagy Kiss József verejtékes, gikszeres balladáira! 61a Fejér Lajos: „Zsidóság.” 137. oldal. 60 „Vegyes párok”, bemutatta a Nemzeti Színház 1889-ben. „Egy vegyes házasság” és „Miss Mary” című regényei.

27

udvari tanácsost, külügyminisztériumi osztálytanácsost, majd bárót. (Rákosi Jenő, Dóczy barátja csak nemességet kap.) Általában ekkor kezdődik meg nagy lendülettel a zsidók nemesítése és bárósítása (az osztrák nemességet éppen nem osztogatja az uralkodó ilyen bőkezűen), úgy, hogy főként közgazdasági érdemek címén, — nem kevésbé a kormánypárt kasszájának megfelelő támogatása alapján, — a monarchia összeroppanásáig 26 zsidó család nyer magyar báróságot, 290—300 magyar nemességet. Számos zsidót díszítenek fel királyi és udvari tanácsosi címekkel s megnyílik előttük a főrendiház is. 1889-ben indítja meg az aprótermetű, szívós kis zsidó tanító „A Hét” című folyóiratot. Kiss József szépirodalmi szemléje nemcsak azzal tör új utat, hogy jólfizető közgazdasági rovata van, hanem azzal is, hogy szerkesztői és irányadó munkatársai kivétel nélkül zsidók. Feltűnik a szerkesztőtulajdonos mellett sógora, a Kóbor Tamás álnévvel író Berman Adolf, segédszerkesztője a korán elhalt Makai (Fischer) Emil, akit zsidó költők verseinek átültetéséért ma is érdemén felül tartanak nyilván, s ennek a lapnak díszei Ignotus (Veigelsberg Hugó), 61 Heltai Jenő, a cionista úttörő Herzl Tivadar unokaöccse, Szilágyi Géza, 62 a Szomory Dezső írói álnévvel dolgozó Weisz Mór, a későbbi bolsevista emigráns Barta Lajos, Bródy Sándor, Molnár Ferenc és sokan mások. „A Hét” lett a gyűjtőtábora mindazoknak, akik a zsidó hiperkriticizmus, gúny, fölényeskedés szellemét a szépirodalom eszközeivel fordítják a magyar hagyományok és magyar tekintélyek ellen. A majdani „Nyugat” vezetői majdnem valamennyien elvégezték ezt az előkészítő iskolát. Maga Kiss József megkövetelte kortársaitól, hogy Arany János méltó utódjaként ünnepeljék s bár ebből az ünneplésből ugyancsak kijutott neki, anyagiakban és az elismerés minden formájában bővelkedett, mégis élete végéig a felekezete miatt mellőzött nagy magyar poéta pózában tetszeleg. Halála előtt levetette magáról a terhes kettős szerepet: a „Zsidó dalok” szerzője visszatért zsidóságához s „Legendák a nagyapámról” című rapszodikus, de legjellegzetesebb és kétségkívül legőszintébb verses elbeszélésében emléket emelt a csavargó galíciai ősnek, a magyarföldi honfoglaló Reb Mayer Litváknak. Ha arra gondolunk ma, milyen hosszú időn át volt kötelező olvasmány a magyar iskolákban perverz témájú balladája, a hírhedt „Simon Judit” s hogy hány serdülő leányka és fiú lelkét zavarta meg e vers félig értett szennyes titka, vagy a vizsgáknak hasonlóképp állandó szavalati tárgya, a nem kevésbé erotikus „Gedővár asszonya”, csodálkoznunk kellene az egykorú magyar pedagógusok vakságán, akik ezt a két verset megtűrték a magyar ifjúság körében. A magyarázatot erre is megadja a magyar könyvészeti szakmunkák, tanulmányozása. A század utolsó negyedében, — mint már előbb is említettük, — hihetetlen mértékben özönlik el a magyar tanügyi pozíciókat a Talmud világából kiszakadt zsidó írástudók. 63 A tankönyvírást úgyszólván teljesen kisajátítják, számtalan tanár, iskolaigazgató, tanfelügyelő, sőt tankerületi főigazgató kerül ki soraikból. Ezek az esetleg már keresztvízzel is érintett tanférfiak egyben túlnyomórészt buzgó szabadkőművesek is. Külön kultúrtörténeti tanulmányt kívánna ennek a zsidó térfoglalásnak feldolgozása, hatásainak megállapítása. S ez a hatás felmérhetetlen jelentőségű, ha hatókörére, az ifjúság fogékony lelkületére gondolunk. A zsidó szellemnek ez a beszakadása a magyar nevelésügy területére sok tekintetben magyarázatát adja, miért volt 1918—19-ben ellenállásra lelkileg annyira képtelen a középiskolákban nevelt magyar vezetőréteg. De nemcsak a nevelésügy terén foglalnak el a századfordulókor fel sem mérhető jelentőségű szerepet, élükön a zsidók által büszkén „praeceptor Hungariae”-nak nevezett Kármán (Kleinmann) Mórral, hanem nyelvfejlődésünk, grammatikánk kialakításának végtelen kárára, rávetik magukat frissen elsajátított magyarságukkal, a teljesen idegen szerkezetű F

F

F

61

„A „költő” a most született csecsemőtől kezdve az Úristenig mindent leloccsant cinizmusa szennyes habjaival”, — írja Ignotus 1895-ben megjelent verseiről a Budapesti Szemle. 62 Pintér Jenő így jellemzi költészetét: „Az alkalmi szeretkezés örömeit Szilágyi Géza a testi gyönyörök mohó magasztalásává változtatta át; a dekadens francia írók erotikus hatásának leplezetlen visszhangja az ő költészetében jelentkezett először”. (Irodalomtörténet. VII. köt. 560. old.). — A Budapesti Szemle ezt írta róla: „förtelmes, posvány, bordélyházba való költészet…” Viszont Silberstein-Ötvös Adolf magasztaló kritikát írt a „Tristia”-ról, amelyért az ügyészség közszeméremsértés címén indított eljárást a szerző ellen. (1896.). 63 Az első „magyar-zsidó” tanító Singer Manó volt Pápán, 1867-ben!

28

héber és zsargon nyelvre beidegzettségükkel a magyar nyelvtudomány „művelésére” is. Megszállják a világnézeti stúdiumok tanszékeit is egyetemeinken: bölcsészetet Alexander Bernát—Bánóczy (Weisz) József szellemében tanítanak, a történelem mestere pedig Marczali (Morgenstern) Henrik és iskolája, s ez még konzervatívnak tűnik fel a mindjobban elharapódzó történelmi materializmussal szemben. Hatásuk alól tulajdonképp csak a kilencszázhúszas években szabadítja fel magát az ismét magyar, zsidó elődeinél sokkal alaposabb tudományos felkészültségű, modern históriaírás, amelynek legkiválóbb képviselője, vezető szelleme Hóman Bálint. Utalnunk kell még a talmudi gyökereiket veszített zsidó írástudók politikai szempontból nem kevésbé jelentős megszállási területére: a társadalomtudomány egyoldalú, ú. n. progresszív művelőire, élükön Pikler Gyulával és Jászi (Jakubovics) Oszkárral s tudatlanabb, kevésbé tanulmányos elvbarátaiknak a rabbiivadék Marx Károly szellemében és betűszerinti követésével a munkásmozgalmak vezető pozícióiban történt elhelyezkedésére. A zsidókérdés magyarországi irodalmának feltárása véget vet mindennemű vitának, kik lobbantották fel és élesztették a bolsevizmus tűzvészéig az osztályharc pusztító lángjait. Az agitátorok, az izgatok, a röpiratszerzők, a tanulmányírók — néhány szűklátókörű szektárius kivételétől eltekintve, — egytől-egyig zsidók. A zsidóság múlt századvégi példátlan tempójú előretörése meghozza a törvényelőtti egyenlőség teljességét is az 1895. évi XLII. törvénycikkel, az ú. n. recepcióval. Erre már 1883-ban kísérlet történik, de a főrendiház, főként a katolikus főpapság nyomatékos fellépésére elhárítja a keresztények és zsidók házasságáról benyújtott javaslatot. Óriási politikai skandalumok közepett sikerült keresztülhajtani 1895-ben a recepciós törvényt, amelyet kétízben utasít vissza a főrendiház, mígnem harmadszor elfogadja egy, — az elnöki, — szavazattöbbséggel. 64 Az asszimilációs buzgalom, amely hangzatos jelszavak, színes illúziók ködébe burkolta a magyar sorsproblémákat s az ezeréves faji öntudatot sovinizmussá igyekezett — nem siker nélkül — felhígítani, nemzeti üggyé magasztosította a „magyar-zsidó” magunkhoz ölelését, sőt mintegy köz-kötelességgé tette ünneplésüket azért az egyszerűen praktikus célú és szükségszerű folyamatért, hogy elhelyezkedésük simábbá tétele céljából elsajátították a magyar nyelvet, 65 sőt, sajnos, az ősi magyar neveket is. Ennek az irányzatnak kétségkívül legeredményesebb képviselője a szintén Kremsnerből asszimilálódott Rákosi Jenő, 66 aki a „Magyarosan, magyarul, magyarán” jelmondatát a külföldi helynevekkel szemben is érvényesítette a egy „Weiszfeld” című vezércikkben glorifikálta a majdani Vázsonyi Vilmos egyetemi köri felbukkanását. A meghirdetett harmincmillió magyar tetemes hiányát csak logikusan serénykedett a korszak képzelgéseit igen gyorsan felismerő és önjavára értékesítő galíciai jövevényekkel pótolni. A kivándorló színmagyar parasztság százezreiről jóval kevesebb szó esett. Észrevenni ezt a kiáramló sötét folyamot sehogysem illett volna a millenium liberális farsangjának optimizmusához. Bár „címert aranyozó” érdekfrigyeken s jelentéktelen számú összeházasodáson túl egyetlen F

F

F

64

A főrendiház 1895 május 15-i ülésén a javaslat ellen és mellett egyaránt 107 szavazatot adtak le. Báró Vay Béla elnök „igen”-szavazata döntött. „Ne bolygassuk a múltat, ne idézzük a halottakat, ne kutassuk, kit terhelnek hibák, melyek a recepciós törvény keresztülhajszolását oly dicstelenné és oly kevés örömet fakasztóvá tették” — kesereg 1922-ben Venetianer főrabbi. 65 A zsidó írók anyanyelve a század végén még valójában német, nem egy közülük két nyelven ír, s habozik, melyik irodalomhoz csatlakozzék (Dóczi Lajos, Falk Miksa, Hatvany Lajos, Lukács György, Balázs Béla). (Várkonyi Nándor: „Az újabb magyar irodalom”. 172. oldal.) 66 Rákosi Jenő a harmincmillió magyar eszméjét terjesztette akkor, amikor a meglévő tízmillió egyenes úton haladt az egyke és Amerika felé... neki, aki vezérségre hivatottnak érezte magát (ld. Ady s a Rothermere-ügy), ismernie kellett volna a Bartha Miklósok, Grünwald Bélák, Vadnay Andorok, Egán Edék, Darányi Ignácok gondjait... Rákosi mintegy ellenlábasa Széchenyinek, akit ez a kor temetett el végképp. Félreismerése a magyarság lényegét illetően, gyökeres és részletes volt, egészen a groteszkségig; így például szoros összefüggést mutatott ki a gatyaviselet és a magyar faji jellem közt, elfelejtve, hogy a bő gatya ellentéte, a feszes „magyar” nadrág éppoly ősi ruhadarab... Rákosi frissen jött idegeneket avatott íróvá, akik magyarul sem tudtak, de kötelességükké tette, hogy a nyelvet megtanulják... — írja Várkonyi Nándor. („Az újabb magyar irodalom.” 15. oldal.)

29

magyar társadalmi osztállyal sem történt keveredés, vagy éppen összeolvadás, a zsidókról már úgy illett beszélni, mint egy magyar vallásfelekezetről, ha ennek a felekezetnek lényege és belső élete továbbra is idegen, titokzatos és megközelíthetetlen maradt a magyarság számára. De nemcsak ildomos nem volt bolygatni, hanem egyenesen balvégzetét jelentette annak, aki kompromittálta magát ezzel a kérdéssel. Felekezeti izgatási per, mindjobban elzsidósodó esküdtszékek, egzisztenciális romlás, a sajtó nyilvános ítélkezése — ez az egész védelmi falanx elriasztotta a századforduló békességre áhítozó polgárát attól, hogy a megtorlás szellemeit enfejére idézze. Az utolsó, esetleg még keresztény vezetés alatt álló lapok sem mertek — a gúny és gyűlölet céltáblájaként egyedül hadakozó klerikális újságot kivéve — a zsidóproblémával szemben kedvezőtlen állásfoglalást megkockáztatni, mert a zsidóság befolyását a sajtóban már nemcsak mint kiadó és zsurnaliszta, hanem mint pausálét fizető financiális hatalom, mint fürge hirdető, sőt lassanként elszakadva a Pester Lloyd és igénytelenebb társainak nyelvi közösségéből, mint előfizető és olvasó is érvényesíti. A bátor férfiak között, — főként a szabadkőművesség és a szociáldemokrácia ellen küzdő katolikus papok ezek, — akik ezidőtájt szóvá merték tenni a zsidókérdés jelenségeit, igen tiszteletreméltó helyet foglal el az idealista erdélyi közíró és szónok, Bartha Miklós. Amikor ugyanis a vérig nyúzott ruténföldi nép megmentésére a földmívelésügyi kormány (Darányi Ignác volt e merész miniszter) kiküldötte kormánybiztosként a puritán jellemű Egan Edét, az egész pesti sajtó felvonult az északkeleti Kárpátok zsidóságának védelmére. Bartha Miklós, aki mögött harcos liberális múlt állott, a kormánybiztos munkájára szórt rágalmak felderítése céljából személyesen utazott a helyszínre s megírta megrendítő könyvét, amely 1901-ben jelent meg „Kazár földön” címmel. 67 Az ügyből újabb tiszaeszlári győzelem kerekedett. Bartha Miklós hiába tiltakozott az ellen, hogy vallási elfogultság vezetné. Hasztalan kérte-kérve a „magyar zsidókat” ne azonosítsák magukat a szörnyű fajjal, amelyet ő éppen ezért nem is zsidónak, hanem kazárnak nevez. 68 Páratlanul heves és durva támadások érték az addig széltében népszerű függetlenségi politikust. A „kazárok” ellen indított önvédelmi harc pedig tragikus eseménnyel ért véget. Egan Edét orvul agyonlőtték... Joggal merül fel a kérdés: hát a századvég szépirodalma, amely külfödi hatásra növekvő érdeklődéssel fordul a társadalmi problémák felé, nem vette észre a zsidókérdést? Hiszen Toldi Ferenc „tékozló fia”, Toldi István már 1874-ben filoszémita színművet ír az „Új emberek”-ről. Tolnai Lajos regényeit („Báróné ténsasszony” 1882.) és bírálatait erőteljes antiszemitizmus hatja át, bár a meghasonlott, elkeseredett írót folyóiratának zsidó-ellenes beállítottsága miatt történt bukása revízióra kényszeríti s élete végén zsidó munkaadó szerkesztőjeként alkalmazkodni kényszerül a kor asszimilációs divatjához. 69 Lelkes hirdetője ennek ifj. Ábrányi Kornél („Régi és új nemesek”, 1881; „Nemzeti ideál” 1896.), míg Szigligeti Ede sűrűn szereplő zsidó alakjai éppen nem vallanak különösebb rokonszenvre a jövevények iránt. Az elvízenyősödő népszínműírás megteremt ismét egy zsidó-sémát, amely F

F

F

67

Bartha Miklós adta a legklasszikusabb meghatározását a Keletről beáramló zsidónak: „Nem tanul, nem művelődik, nem mosdik. Csinálja az üzletet és a gyermeket. Esküszik hamisan. Sokszor gyújtogat. Megcsonkítja ellensége barmát. Vádaskodik alaptalanul. Veszteget, ahol lehet. Korrumpál mindenütt. Pénteken este gyertyát gyújt és megfürdik a rituális lében. Hangosan imádkozik és némán csal. A földről lehúzza, a termőréteget, a népről a bőrt. Szapora, mint a bogár. Élelmes, mint a veréb. Pusztít, mint a patkány.” („Kazár földön.” 1939. évi Stádium-kiadás. 78. oldal.) 68 „A könyv megjelenése után a fővárosi zsidóság az ország megdöbbenésére nem a nemzet érdekeivel azonosította magát, hanem a galíciai parasztnyúzók segítségére sietett. A bátor szerzőt szélsőséges antiszemitának kiáltották ki, a sajtó nyíltan és titokban mindent megtett hatásának ellensúlyozására és addigi érdemeinek csökkentésére”, — állapítja meg Pintér Jenő. (Irodalomtörténet. VII. köt. 136. old.) 69 A zsidó Murányi Ármin lapját szerkeszti, a Képes Családi Lapok-at. — Míg saját folyóiratát szabad meggyőződése szerint írhatta, így jellemezte Kiss Józsefet: „Kiss József nem kiváló költő, csak divatba jött középszerűség; nevét a zsidó lapok lelkiismeretlen kritikai üzelmei tették híressé; a zsidó kiadók és színészek olyan reklámot csaptak mellette, hogy végül mindenki elhitte írói nagyságát; holott Kiss József versei tele vannak bosszantó magyartalanságokkal, zagyva mondatszerkezetekkel, ritmustalan sorokkal, szenvelgett népieskedéssel, műköltői utánzásokkal, bő átkölcsönzésekkel.” (Irodalom. 1883. évf.)

30

lelki rokona és modernebb utódja a Walter Scott regényeiből, Jósika Miklós által is adoptált középkori mártír-zsidó típusnak. Ez az új zsidó-sablon a magyarosodó, szorgalmas, hazafias esetleg negyvennyolcas-honvéd zsidó, a söntés Bölcs Náthánja, a falusi szegénység jóltevője, a lehanyatló úri réteg nemeslelkű tanácsadója (Almásy Balogh Tihamér népszínművei, Beöthy László—Rákosi Viktor „Aranylakodalom” című látványos díszelőadásdarabja, Bosnyák Zoltán ny. államtitkár „Sursum corda” című színműve és sok más hasonló s általában Jókai Mór zsidó regényalakjai.) Csiky Gergely az „Atlasz család”-ban inkább képzeletből foglalkozik az emancipált zsidók életével, a Cyprián néven író Andor József katolikus papi hivatásának megfelelően elsősorban lelki-vallási problémaként fogja fel az asszimilációban meghasonlott zsidóság kérdését („Két világ között”). Jókai Mór, akinek népszerűségét alaposan megtépázza egy Grosz Bella nevű fiatal zsidó színésznővel feltűnő körülmények közepett kötött házassága, 70 utolsó nagy regényében, „A mi lengyelünk”-ben (1903.) a befejező oldalakon váratlanul zsidóvá minősíti hősét s a tragikus végkifejlés keserűen őszinte vallomás is: magyar és zsidó között az ellentét áthidalhatatlan. Mennyire szubjektív elemek hatották át ezt a megállapítást, bizonyította az a szomorú botrány, amelyben közvetlenül halála után napvilágra kerültek a nagy magyar író frigykötésének előzményei s az a bánásmód, amivel második felesége és annak családja a megaláztatások kálváriájává változtatta Jókai utolsó éveit. 71 Tisztán látta a magyarság romlását s a zsidóság elhatalmasodását az idő előtt elhunyt, kitűnő tehetségű, Európát járt fiatal író, Justh Zsigmond, aki elvi antiszemita revű megindítását tervezte. 72 Ambrus Zoltán, legkiműveltebb koponyája irodalmárjaink egyike, a parvenű Berzsenyi báróról és családjáról sorozatos karcolatokat ír, de gondja van arra, hogy a zsidóságot a lipótvárosi társadalmi kinövések ironikus csipkedésével valahogy meg ne sebezze s nem is emelkedik felül, vagy hatol mélyebbre annál a mulattató műfajnál, amely a Göre Gáborokat és Gyurkovics lányokat, vagy Mackó Mukit s rokonságukat teremtette meg. Utolsó fáradt kísérlete e témakörben 1928-ból való; a Berzsenyi dinasztia női sarjadékai iránt rokonszenve itt is szembeötlő. Ugyanezt a társadalmi réteget jeleníti meg Herczeg Ferenc „Andor és András” című regényében hűvös kívülállással, de filoszémitának éppen nem nevezhető szatirikus éllel. Különösen az impertinens, tolakodó, tudatlan és lelkiismeretlen zsidó újságírásról rajzolt képe hű. Herczeg azonban, — aki egyébként is tanulságokat szerzett a „Három testőr” című bohózatával kapcsolatban (1895.), mennyire nem célszerű egy ellenszenves színpadi alakot Pollacseknek nevezni, — kikapcsolta a zsidókérdést érdeklődési köréből. Erre a célra egyébként sem lett volna megfelelő terület a Singer és Wolfner cég szépirodalmi lapja, az „Új Idők”, amelynek összeállításán általában mindig számos zsidó munkatárs serénykedett. A kommünről és az ellenforradalmi időkről szóló „Északi fény” című regényének (1930.) ismét vannak zsidó alakjai is. 73 Gárdonyi Géza tudvalevőleg szintén erősen antiszemita érzületű ember volt, de ugyan melyik író mert volna nyíltan kifejezést adni érzelmeinek és aggodalmainak, amikor műveinek sorsa, terjesztése, de puszta egzisztenciája is a zsidókézre került sajtótól s a nem kevésbé elzsidósodott könyvkiadóvállalatoktól függött. F

F

F

F

A CSÚCSPONTON

70

A házasságkötéskor Jókai 74, Grosz Bella 20 éves volt (1899). A leleplező nem holmi elfogult antiszemita volt, hanem maga Fényes László, a majdani „Az Est” egyik büszkesége. 72 „Fesztyvel nagy terveink vannak. A Vasárnapi Újságból szeretnénk becsületes szellemű (és elvben antiszemita) revue-t csinálni,” — írja 1891-ben Szabolcska Mihálynak. (Farkas Gyula: „Az asszimiláció kora a magyar irodalomban.” 84. old.) 73 Mulatságos bonyodalom támadt a könyv egyik figurája, Pelikán vidéki bankár körül, akit „fehér terroristák” végeznek ki. „Meine Kinder!” – sóhajtotta utolsópillanatában. Az „Egyenlőség” és a többi zsidó lapok ezért kegyetlenül megtámadták az illusztris szerzőt, s megmagyarázták, hogy egy zsidó kizárólag csak „Éljen a Haza!” kiáltással, vagy a „Nemzeti hiszekegy”-el ajkán válik meg az élettől. 71

31

A gombatelep módjára fejlődő főváros, amelynek kiépülésében verseng a spekuláció az ízléstelenséggel s amelyre rányomja ekkor bélyegét egy minden irányban szétágazó érdekszövetség profit-éhsége és mohósága, búja tenyésztalajává válik annak az irodalomnak, amely 1900-tól kezdve, kihasználva, vagy elfojtva a magyar tehetségeket, egyeduralmat követel magának. 74 Ez az irodalom kizárólagosan pesti. Nincsen közössége a magyar múlttal, amelyet megtagad, mert idegen számára, gyűlöl, mert emlékezteti erre az idegenségre. Nincsenek gyökerei a magyar földben, amelyet atyái nem műveltek, amelyért vérük nem folyt, amelynek népe mindennél távolabb áll érdeklődési körétől. A nyelvet, amelyen ír, csak eltanulta s eltorzította olyannyira, hogy maga is szükségét érzi ez új nyelvezet magasztaló magyarázásának. 75 Kegyelet, hagyomány, hit nem köti; hiszen elszakadt saját évezredes keretétől, a Talmud világától is s most meghasonlottan, kielégületlenül, örök lázadóként bolyong Ahasvérus útján. Ennek az irodalomnak szimbolikus foglalata: a pesti kávéház. A pesti kávéház, amely nem a keletiek bölcs és hallgatag szemlélődésének színtere, hanem inkább az ősök zsinagógáinak cifra és elmodernült válfaja. Nem otthon és majdnem piac, ahol áldozni lehet és üzletet kötni; szenvedelmesen gesztikulálva vitatkozni és révedezve pénzszerzési terveken spekulálni. Ahol a városlakóvá lett zsidó fejletlenül nyers ízlésének megfelelő talmi pompa veszi körül a szennyezett levegőben zsivajgókat, ahol az illusztrált revükben csúcsosodó kultúrigények mohó étkezések közben elégíthetők ki. A kávéház: lárma, füst. „franciás” irodalmár-allűrök és bohém pózok nagy nyilvánossága, nők, — mindez együtt, mint egész lényegük, izgága és lármás ideiglenesség. A gettószerűleg összezsúfolt, új városrész-tömkelegek kopár bérkaszárnyáiból s a pesti kávéházból burjánzik ki az az irodalom, amely húsz év alatt dzsungel-bujasággal és kiirthatatlansággal növi be, szövi át, borítja el a magyar szellemi életet. 76 Ez a húsz esztendő még alig félmúlt; jól ismerjük, hiszen újabb húsz éven át oly gyötrelmes birkózással igyekeztünk szabadulni fojtogató öleléséből, mint Laokoon a kígyóétól, soha nem tudva, vajon nem éppen olyan eredménytelenül is? Mikor kezdődött ez a támadás szellemi életünk ellen, a magyar közönség alig vette észre. 77 A századforduló F

F

F

F

74

A zsidó írókat, művészeket, tudósokat az égig magasztalták, a zsidókat „zsenik”-ként csodálták, míg a keresztényeket, a magyarokat agyonhallgatták, megrágalmazták, kigúnyolták. A zsidó szellem főképpen Budapest felett uralkodott, ahol a zsidóság biztonságban érezvén magát, leplezetlenül megmutatta a maga igazi, nemzetietlen, idegen, kihívó énjét — állapítja meg Prohászka Ottokár. („Zsidókérdés Magyarországon.”) 75 Budapesten… nemcsak utcanyelv, argot alakult ki, mint minden nagyvárosban, hanem egy német-zsidó-magyar öszvérnyelv, zsargon is, amely bekerült az irodalomba. Ennek létjogosultságát hirdette Ignotus s megjósolta, hogy belőle fog kifejlődni a klasszikus magyar irodalmi nyelv, melynek eredetét — Szép Ernő szerint — egykor majd Iskolákban fogják tanítani... Az a sok germanizmus, zsidós szólam, helytelen magyar szóhasználat, mondatszerkesztés, stb., amely ma is terheli íróink nyelvét, ekkor nyomult az irodalomba, mint valami kifordított nyelvújítás. De az idegen hatás ennél többet is tett: azon az úton volt, hogy megváltoztassa a nyelv szellemét s a veszély nem volt kicsiny... A zsidóság itt egyrészt germanizmusok behozatalával szerepelt, másrészt — s ez a fontosabb — nem tudta magáévá tenni a magyar nyelv pszihéjét, amire a környezet amúgy sem volt alkalmas... a magyar nyelv képeket, hasonlatokat kedvelő természetét valami szótári nyelvvé öntötte át, pátoszát kiirtotta s bizonytalan, éneklő érzelmi hangsúlyt vitt a helyébe, kijelentő, ünnepi, kerek formáit ötletes fordulatossággal cserélte fel, humorát szójátékkal. (Várkonyi Nándor: „Az újabb magyar irodalom.” 172—173. oldal.) 76 „Az új zsidó írói nemzedék nem hasonul át, — az öregebb és tapasztaltabb zsidó írók módjára, — a magyar lelkiségű írók közé, hanem erős faji öntudattól áthatottan kezdte meg a maga gyors előnyomulását. Különösen kritikai és társadalmi fejtegetéseik tűntek szembe még akkor is, ha írásaik alá nem írták nevüket. Az új zsidó írók a szépet és nemeset léhasággal és gúnnyal keverték; a zsidó vezetés alá került hírlapok és folyóiratok meleg hangon írtak a tehetségtelen izraelita kezdőkről is, de némává váltak, vagy epébe mártották tollukat, ha konzervatív szellemű keresztény tehetség forgott szóban...” (Pintér Jenő: Irodalomtörténet. VII. köt. 125. old.) 77 Voltak, akik észrevették. A nagy magyar jogtudós, Concha Győző, így ír 1917-ben: „Azok az idők, mikor a zsidóság legjobbjainak törekvése abban állott: a társadalmi, politikai együttműködés

32

büszkén merengett klasszikusain; valóban, a nemzeti katasztrófával derékon tört XIX. század olyan irodalmi értékekkel lepett meg hanyatlásunkban, hogy egyszerre utolértük azt a nyugati nívót, amelyről nem karddal és férfierényekkel, de szellemi téren a mostoha sors lemarasztott. Az új század kezdetén az olvasó publikum a folytatását várta ennek a dúsgazdag termésnek: örvendezve becsülte túl a Lampérth, Endrődi, Szabolcska méretű derék tehetségeket s hajlandó volt hinni, hogy Kiss József hivatott Arany János helyének betöltésére. Csak későn, idegenkedve, fokozatosan vett értesülést az új pesti gettó és a pesti kávéház irodalmi inváziójáról s arról az ismeretlen világról, amely ezeknek az íróknak műveiből eléje tárult. Kazár Emil és Acsády Ignác után Kabos Ede, Bródy Sándor, 78 Kóbor Tamás írásaiban megjelenik a pesti zsidóság sivár környezetével és még sívárabb lelkületével, amelynek fülledt mélyén nyugtalanítóan hemzseg a pénz, az élvezetek, a hatalom emésztő vágya. A kihívóan modern, — főként a magyar — hagyományokat megvető életforma külsőségei mögött ott bíztat az ősi hit, amely évezredek óta ígéri, mindezt a kiválasztott nép sarjadékainak. Amiképpen tárcáik és regényeik zsidó figuráit vezetik ki a gettóból az Élet ormai felé, úgy válnak kócos kis újságírókból maguk is megbecsült magyar írókká — egy lázasan, fájdalmas gazdasági és tárasadalmi vajúdások közepett kiterebélyesedő főváros bálványaivá, irányító fényességeivé. Nyomukban légió nyomakodik fölfelé a siker és a könnyű kereset messzelátszó magaslataira. Övék már a színház, övék a kiállítási terem, övék a sajtó: szinte egyszerre születik meg az új század első tíz esztendős fordulójakor a gátlásokat nem ismerő, szenzációra épített, az elvek és az ethika utolsó korlátaitól is felszabadult napilapkiadó-üzlet, mellette az apróbb ragadozó: az egyéni becsületben és a családi élet szentélyében garázdálkodó bulvárpamflet, kiegészítőjével, a színházi prostitúció prospektusával s a szellemi diktatúra igényesebb szócsöve: az irodalmi szemle. Az „Az Est”, 79 a „Pesti Futár”, a „Színházi Élet” és a „Nyugat” egyazon világkép F

F

erkölcsi elveiben, a tudomány, a szépirodalom, a művészet, a felebarátság, a jog alkotásaiban a keresztény magyarság ideáljaihoz felemelkedni, ezekkel azonosulni, a XX. század elején elmúltak s a zsidóság fiatalabb része teljes ellenkező irányt vett. Mindannak, amit a magyar akár politikai, akár jogi, akár társadalmi, akár szépirodalmi, akár tudományos téren ezeréves nemzeti léte alatt alkotott, kicsinylése, gúnyolása lett az Ifjú Magyarország, a Nyugatosok alaphangja s azok, kik e zászlók alatt sorakoztak, túlnyomórészben a zsidóságból kerültek ki. Amit pedig ez irányok hívei felmutathatnak egyes kivételektől eltekintve, a zsidóság negativitását tanúsítja a nemzet életében, melynek szellemi tőkéjét az alkotások pozitive nem gyarapítják. A nemzetivel a nemzetközit, a vallással a szabadgondolkodást, a morállal az amoralitást állították szembe s a vevő vásárlási vágyát ingerlő kereskedők módjára legfőbb ambíciójukat valami meglepő újnak, nem pedig szolid, jó portékának előállításába helyezték a szellemi világ összes területein.” (Huszadik Század körkérdése.) 78

Találóan jellemzi Bródy Sándort Pintér Jenő. „Kevés írónak avultak el olyan gyorsan a munkái, — írja, — mint az övéi; a színek lekoptak róluk, témáit az újabb írók hatásosabban dolgozták fel, fogásai elcsépeltekké váltak,... örökösen erjedésben volt, felületesen dolgozott, írói láza nem tűrte a legcsekélyebb önkritikát sem... Stílusát bizonyos nagyzoló modor jellemezte; pongyola bőbeszédűség, kellemetlen szószaporítás…” (Irodalomtörténet. 735. és 736. old.) Hatvani Lajos szerint Bródy Sándor mutatta be először az új zsidó típusokat „...a seft agyongyötörtjeit, a hajszolt férjeket, a migrénes és butonos, kiállhatatlan zsidó nagyságát, az intellektuel érdeklődése mellett forrón érzéki leányzót, Sion bimbaját. A kezdő Molnár Ferenc Bródy Sándor oldalbordáiból teremtette pesti figuráit.” „Nincs még egy írónk, — állapítja meg Bródyról Várkonyi Nándor, — aki annyira gyűlölné a magyarságot; egész művében egy jó szót, egy szép indulatot nem ad neki; gyűlöli a gazdag zsidót is, aki el akar szakadni a fajtájától, s a gazdanéphez dörgölődzik. Mint a legtöbb zsidó író, ő is egyedül szegény fajtársai iránt érez rokonszenvet; ha itt-ott egy-egy tisztességes ember feltűnik munkáiban, mindig valami kiszsidó, akit aztán illően meg is jutalmaz.” (Az újabb magyar irodalom. 296. old.) 79

Az Est közvetlen elődjéről és mintaképéről, az üzletileg kevésbé sikeres „A Nap”-ról jegyzi fel Róna Lajos zsidó újságíró: „Stílusa kihívó volt, bizonyosfokú snájdig talpraesettség és ügyes szószátyárság jellemezték. Itt-ott volt valami benne a ligeti hintáslegények cselédszédítő

33

egyidőben jelentkező, egymástól elválaszthatatlan alkatrészei. Ez a négy sajtóorgánum — s körülöttük a kisebb jelentőségű utánzatok — a szociáldemokrata „Népszavá”-val és a „Huszadik Század”-dal reprezentálja a magyarországi zsidóságot. Közös munkájuk eredménye majd 1918. októberében mutatkozik meg. Máris korjelzők, sőt kórjelzők: a magyar liberális évszázad lázbeteg haldoklásának bizonyságai. A „Nyugat” szerkesztői Ignotus-Veigelsberg Hugó, Fenyő Miksa és Osvát Ernő (Roth Ezékiel), ez utóbbi egyúttal a lap szorgalmas és megfelebbezhetetlen ítéletű összeállítója, finanszírozójuk az enervált ipar-mágnás, Hatvani-Deutsch Lajos báró. A merészhangú irodalmi szemle kétségtelen nagy sikerét elsősorban két oknak köszönhette. A magyar ifjúságot a parlament évtizedek óta folyó, meddő közjogi csatározásai elidegenítették a politikai élettől, amelynek perspektívátlan ürességét ösztönösen érezte, s az élményt kereső fiatal lélek teljesen az irodalom felé fordult. A másik ok is negatívum: a konzervatív (többnyire szintén asszimiláns) irodalmi körök értetlen mostohasága a századforduló nagy magyar írótehetségeivel, Ady Endrével, Móricz Zsigmonddal, Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Szabó Dezsővel szemben, akiknek a „Nyugat” ad fórumot és érvényesülési teret. Így kerül a magyar zseni ragyogásának megvilágításában a publikum elé a „Nyugat” közepes képességű, de annál öntudatosabb és ambiciózusabb zsidó gárdája. A magyar tehetség csodálatos áradása egyelőre még ott sodorja magával felszínén könnyű sajkájukat, — de már ma, egyetlen nemzedékváltás után ki ne látná nemcsak magyar, de egyetemes művészi szempontból azt a mélységes értékkülönbséget, amely a harminc év előtt együtt jelentkező, de vérségileg, belső tartalomban, alkotóerőben annyira össze nem tartozó két írói csoportot kiegyenlíthetetlenül választja el egymástól. A „Nyugat” nagy magyar munkatársai valóban forradalmat jelentettek a liberális századforduló elerőtlenedett epigonizmusával, sőt az elöregedett magyar társadalmi renddel szemben is. Lángolásuknál mások sütöttek apró pecsenyéket. Életművükről azonban az igazságosztó idő lehántja a salakot. A magyar élet elszomorító jelensége, hogy Nagy-Magyarország letűnt nemzedéke nem tudott méltóbb keretet biztosítani számukra. De vajon kit érdekelnek még Hatvani Lajos dilettáns irodalmi kirándulásai, Ignotus és Fenyő Miksa talmudista sziporkái és eláradóan fölényes tanulmányai? Elrepült az idő Gellért Oszkár, Kemény Simon, Füst Milán és a következetesen gyermeteg Szép Ernő idegenszerű poézise felett, s Révész Béla Ady Endre kádáveréből táplálkozó memoár-tömkelegének nyelve kerékbe töri a magyar fület. Szomory Dezső, — valamennyiük között a legtehetségesebb, — külön érdekes probléma. Túltengő intellektuálizmus, keresetten és akartán botrányt és feltűnést hajszoló témaválasztás, nosztalgia az európai civilizáció kifinomult, vagy látványos megnyilatkozásai után, ami nem élmény, de szenzáció ennek az izgága lelkialkatnak s mindennek a kivetítésére egy nyelv — a magyar, — amelyet idegen matériaként cseppfolyósít, hogy rajongói szerint a zene magasabb és magasztosabb szféráiba emelje. Szomory azonban nem zenére transzponálta a magyar nyelvet,— hanem zsidóra. 80 S életműve, ami elragadtatta pesti olvasóit és hallgatóit s annyi bosszúságot, felháborodást és derűt keltett a magyar közönség és kritika részéről, csak annak bizonysága, hogy a zsidó szellem a legaffektáltabb européer pózban is asszimilálhatatlan. 1910-ben indul meg Gömöri Jenő „Modern Könyvtár”-a. Célja, mint önérzetesen hirdeti: új kultúra megteremtése Magyarországon. A tetszetős, fillérekért megszerezhető füzetsorozatnak van már előzménye: Gyulai Pál nemes, közművelődési szempontokat szolgáló „Olcsó Könyvtár”-ában s az ennek mintájára megindult „Magyar Könyvtár”-ban, F

frazeológiájából. Hangja komisz és dörgedelmes, máskor léha és felületes. A gyorsan múló eseményeket ügyesen kiaknázta. Pénzsóvár és pénzhajhász volt... Mindenütt ott volt, mindenbe belebeszélt, ha kellett, belegázolt, semmise volt előtte elzárt vagy szent.” Ugyanezt szószerint el lehet mondani az Est-lapokról s az egész 1900. óta indult zsidó sajtóról. (Idézi Bosnyák Zoltán: „Harc a zsidó sajtó ellen.” 41—42. old.) 80 Röviden összefoglalva: Szomory zsidóul és franciául ír magyarul, ezért minden jófülű ember idegenkedve fogja olvasni, ha bírja. — jegyzi meg Várkonyi Nándor. (Az újabb magyar irodalom. 292. old.) — Szomory, hogy patétikus kilengéseit ellensúlyozza, mintegy mentegetőzésképpen, stílusának alkatrészévé tette a magyar nyelv legkevésbé költői árnyalatát, a pesti zsidóság nyelvét, — állapítja meg a zsidó irodalomtörténész, Szerb Antal.

34

amelyet Radó Antal még az asszimiláns nemzedék színtelenségével a példakép szellemében igyekszik szerkeszteni. A „Modern Könyvtár” körültekintő gonddal kibocsátott füzetei sok nívós műfordítást és eredeti művet adnak ki, — a magyarnyelvű szerzők jórésze, akárcsak a külföldieké, zsidó — szelleme pedig az óvatos adagolás dacára tudatosan forradalmasító. Hatása, főként az ifjúság körében, igen nagy (Gömöri Jenő a bolsevizmus után emigrál). Ugyanezt a tendenciát képviselik a kisebb sikerű füzetsorozatok, mint a „Nyugat Könyvtár”, „Tevan-könyvtár” és a „Galilei füzetek”. Egyidejűleg lepik el a szórakoztató irodalmat. Heltai Jenő, Gábor Andor, Nagy Endre (aki sok más követőjével a pesti kabaré-stílus kialakítója), a Szomaházy István álnéven író Steiner Arnold s számtalan, szintén feledésbe merült társuk mulattatja a rokonlelkű Pestet 81 s árasztja el az országot a zsidó kiadócégek jóvoltából pehelysúlyú, vagy éppen selejtes művekkel. A magyar humor melegségét kiszikkasztja a zsidó vicc. A színházat, amely hovatovább könnyű és bőséges kereseti lehetőséget nyújt s fesztelen moráljával is vonzerőt gyakorol reájuk, teljesen kisajátítják. Van olyan időszak, amikor az Operaházat s talán egykét vidéki színházat kivéve, valamennyi magyarországi színigazgató zsidó. 82 Megindul a busásan jövedelmező nemzetközi színmű-export. Az irodalmi szempontokon csakhamar felülkerekedik az üzleti érdek. A közvetítőirodák összeköttetései kiterjednek Berlinig, Rómáig, sőt Amerikáig, vagy akár Shanghai európai negyedéig s a magyar nyelvű írók hovatovább ezt a nemzetközi vadászterületet tartják szemeik előtt „alkotásaik”-nál. A legnevezetesebb és legjobban kereső „színpadi kiadóvállalat”, a zsidó Marton Sándor, a következő zsidó írókat exportálta magyar irodalomként: Andai Ernő, Boross Elemér, Bús Fekete László, Drégely Gábor, Ernőd Tamás, Faragó Jenő, Fazekas Imre, Fodor László, Földes Imre, Hatvani Lili, Heltai Jenő, Indig Ottó, Lakatos László, Molnár Ferenc, Pásztor Árpád, Relle Pál, Szántó Armand, Székely János, Szép Ernő, Szomory Dezső, Török Sándor, Vadnai László, Vajda Ernő, Zágon István, Zsolt Béla és mások. 83 Mindezeknek a szerzőknek színpadi művei elsősorban a sikert, a nemzetközi sikert s az ezzel járó nyereséget tartják szem előtt. Magasabbrendű irodalmi, pláne magyar irodalmi törekvés alig található némelyikükben. Túlnyomórészt efemer-jelentőségű, még inkább azonban léha, felszínes, hazug, több-kevesebb rutinnal összeügyeskedett írások, amelyek a megfizetett sajtóreklám kápráztató fényében kerülnek a közönség elé. Most, hogy eltűntek Magyarország s a megújult Európa színpadairól, semmit sem veszített velük a magyar irodalom. Tipikus, hétköznapi fogyasztásra szánt termékei voltak az elzsidósodó Európa „Unterhaltungsliteratur”-jának. Közöttük a vitathatatlanul legügyesebb és tehetségesebb Molnár Ferenc, az írói rang nosztalgiájában nekibuzdult néhányszor erején felüli kísérleteket tenni a maradandó érték ormai felé, („Égi és földi szerelem”, „Vörösmalom” stb.), hírnevének csúcspontján is reménytelen sikertelenséggel. A „Liliom” kültelki riportja mesterkélt szimbolikájával ügyes zsurnalisztára, de nem művészre vall. Molnár Ferencet, éppenúgy, akárcsak a sikeres F

F

F

81

Érdemes volna feldolgozni az utolsó harminc év kabarétréfáinak, kupiéinak, slágereinek anyagát. Riasztó képet nyernénk a maguk idejében szinte észre sem vett ízlésbeli és erkölcsi mérgezésről, mert mindez lehatolt a falu fogékony lelkületéig. 82 Még 1938 elején is a következő zsidók igazgatnak színházat: Roboz Imre és Jób Dániel (Vígszínház és Pesti Színház), Wertheimer Elemér Hevesy Sándorral és Bródy Pállal (Magyar Színház és Andrássy-Színház), Bárdos Artúr (Belvárosi Színház és Művész Színház), Föld Aurél (Városi Színház és Royal Színház), Roboz Aladár (Terézkörúti Színpad), Békefi László (Pódium), Fodor Oszkár (Pécs), Sebestyén Mihály (Miskolc), Sziklai Jenő (Szeged), stb. 83 Erről a színdarab-exportról írja már 1918-ban Milotay István egy Bíró Lajossal folytatott vita során: „Meg vagyok győződve róla, ő is tudja, hogy a német közvélemény nem gondolhat mást rólunk (e színdarabok után), mint azt, hogy itt van egy balkáni ország, egy elnyomott, korrumpált, szerencsétlen gyarmat, tetején egy csontja velejéig romlott, jórészben idegen hordalékból felnőtt, élősdi társadalommal, amelyet egy minden hittől, minden szebb, igazabb és emelkedettebb törekvéstől idegen „irodalom” elégít ki és mulattat. Mit is gondolhatnának egyebet azokról az irodalmi viszonyokról, arról a közszellemről s arról a társadalomról, amely ilyen értékeket emel maga fölé s ilyen irodalmat, ilyen írókat fogyaszt, istenít, exportál és akkreditál?” („Új Nemzedék.” 1918 augusztus 1-i szám.)

35

színpadi és prózaírót, Bíró Lajost, a leghatásosabb írásaiban is mindig valami számító józanság, hűvös értelem, kívülállás, — a szenvedély helyett izgágaság, mélység helyett a hangnem visszatetsző magassága jellemzi, mint az egész fajt, amely az élet szépségeinek, a gondolat szárnyaló fenségének, a hősöket és hitvallókat teremtő eszméknek átélése helyett egyetlenegy könyv avult, penészes lapjai közé temetkezett kétezer esztendő óta. És zárva előttük — ez a zsidó írástudók egyik legfőbb és általánosabb jellegzetessége— a természet csodálatos, örök könyve. Az isteni szikra aludt ki e saját börtönébe zárt lélekben. A legkimagaslóbb zsidó íróról sem lehet többet megállapítani: majdnem olyan, mint az igazi. És ahol az utánzás, az elemek elsajátítása és ügyes csoportosítása hiábavaló: ezért nincs egyetlen komoly értékű, eredeti zsidó zeneszerző. Ez a mínusz teszi a zsidó írástudót örök nyugtalanná a befogadó kultúra körében, ha bele nem törődik az anyagi sikerrel kielégíthető mulattató másodrendű szerepébe. Ezért lázadó a zsidó intellektuell — és jaj annak a népnek, amely ezt a lázadást összetéveszti a forradalommal: a helyüket, lelki beilleszkedést, összhangot megtalálni képtelen, idegen elemek pártütését a faji, vérségi, történelmi közösségek elnyomott életigényeinek mélyből fakadó, tisztulást hozó kitörésével. Lázadás a zsidó irodalom akkor is, amikor osztályharcot hirdet, amikor a hagyományok, az erkölcs, a keresztény világrend megdöntésére törekszik, amikor a befogadó magyarság ősi épületének társadalmi struktúráját igyekszik megingatni és akkor is, amikor emancipált-önmaga problémáival vívódik a mintakép Heinétől tanult iróniával, vagy a viviszekció ridegen tárgyilagos szemléletével. A magyarnyelvű irodalomban is számtalan dokumentuma van a Talmud világából kiszakadt, de asszimilálódni képtelen zsidóság belső meghasonlásának. Erdős Renée learatva a buja asszonyság merészhangú verseinek kijáró tapsokat és megbotránkozást, az „Ősök és ivadékok” regényciklusában vergődik a katolicizmus felé, ami úgy tükröződik vissza ebben az érzéki szenzációk befogadására termett zsidó nő-lélekben, mintha Veronika kendőjét merész dekoltázs leplezésére öltenek fel. Így gyötrődik, még kiegyensúlyozatlanabb formában — és persze sokkal tehetségtelenebbül — a megoldhatatlan kérdés fölött Hatvani Lajos, aki önéletrajzi regényciklusát („Urak és emberek”) „Zsiga” családi szereplése után kénytelen reménytelenül abbahagyni. Így küszködik vele Földi Mihály („A Halasi-Hirsch fiú”), aki más műveiben is hasztalanul igyekszik beilleszkedni a keresztény világnézet számukra áttörhetetlen keretei közé és sok más jelentéktelenebb kortársuk. Keserű élménye ez a kiegyenlíthetetlen kettősség Török Sándornak s drámai vallomás a zsidóság problémájáról Fejér Lajos őszinte és becsületes szándékú könyve („Zsidóság”, - 1938), amelyet el kell olvasni minden művelt magyarnak, aki tisztán akarja látni az évtizedek óta oly gondosan leplezett probléma, lényegét. Természetesen a Fejér Lajos által szemmellátható jóhiszeműséggel ajánlott megoldás, a zsidók felolvadása a keresztény magyarságban, elképzelhetetlen. 84 Igen sok zsidó író szatirizált a kérdés felett, amelynek elintézetlenségét mindnyájan mélyen érzik. Bródy Sándor, Heltai Jenő, Molnár Ferenc („Pesti erkölcsök”, „Disznótor a Lipótvárosban”, „Az éhes város” stb.), Gábor Andor („Untauglich úr”, „Doktor Senki” stb.), Bíró Lajos („A Gálszécsy család”), nem is említve a közös gyökérből sarjadó számtalan kabarétréfát. A mimikri hozta magával, hogy a zsidó írók az otthonosság mind hitelesebb látszatával fordulnak magyar témák és magyar alakok felé. Akadt közöttük már olyan is, aki keveredés folytán magyar környezetbe került. A túlnyomó többségük azonban soha sem tudta áttörni a társadalom meg nem szűnő idegenkedésének láthatatlan, de annál szilárdabb falait s fizikailag sem került ki soha abból a szellemi gettóból, amelybe született. Így legtöbbjük magyar alakjain csak álruha a magyar név, gondolkodásmódjuk, cselekedeteik, erkölcsi felfogásuk, környezetük — ha meg is téveszthették a magyar publikum némely F

84

A zsidó örökölt adottságain nem változtat a kikeresztelkedés. A bolsevizmus zsidó vezetőinek többsége meg volt keresztelve. Egyik legsötétebb figurája ennek a társaságnak Lukács György bolsevista népbiztos, kikeresztelt, udvari tanácsosi címmel felruházott, gazdag bankigazgató fia.

36

kisebb igényű részeit — elvitathatatlanul zsidóra vallanak. De ugyan honnan ismerték volna meg a magyar életet, a magyar felfogást, a magyar lelkialkatot, a magyar észjárást, a magyarság benső összetételét, — sőt külső életmódját, ezernyi speciális árnyalatával? A „magyar-zsidó” író rendszerint valamely pesti, vagy vidéki városi bérházból kerül elő, a frissen beköltözött nemzedékhez tartozó, hitbuzgó szülők családi tűzhelyétől, ahol még szent a Tan sokszáz szabálya s a nyelv inkább jiddis, legfennebb rontott fővárosi zsargon-magyar. Ifjúsága a zsúfolt zsidó-utcában, a „grundon”, zsidó tanulótársak között telik el. Éltútja a zsidó kávéházba, zsidó redakcióba, 85 a zsidó gazdasági vállalat irodájába vezeti, esetleg a pult mögé. Zsidónökkel érintkezik, vagy a befogadó nép perditáival. A tisztességes magyar nőről fogalma sincs. Szórakozása és üdülése a zsidó irodalmi-újságírói club bakk-szobája, Siófok és Abbázia. Itt is zsidók között forog, zsidó a társasága, zsidók kollégái, zsidó a könyvkiadója. A színház, amelyben előadják darabját, zsidó pénzemberek vállalkozása, zsidó a direktor, a rendező, a színészek nagy része. Az a kevés keresztény, akikkel érintkezésbe kerül, kiszolgáló személyzet, vagy az ő szelleméhez hasonult. A nemesi tradíciókat őriző kaszinók nem fogadják be, oda ahol megtanulhatná, mi a magyar úr, nem kívánkozik, de nem is tud befurakodni. Alacsonyabb társadalmi osztályokkal — nem fizeti ki magát s derogál is neki — nem keresi a kapcsolatot. A parasztról csak kabarétréfákból, újságcikkekből vagy hallomásból alkot képet. Írjon tehát amiről akar, grófról, katonáról, dzsentriről, polgárról, úrinőről, földbirtokosról, vagy gazdaemberről — álöltözetű zsidókat mozgat regényében, 86 vagy a színpadon. Mindennek persze könnyű volna ellene vetni, hogy Shakespeare sem találkozott soha zsidóval, mégis megteremtette Shylock-ban élet-elevenen az egyetemes nemzetközi zsidóság egyik legtipikusabb figuráját. Shakespeare azonban csak egy volt s a mi zsidó irodalmárainkat éppenséggel nem emelte társadalmi határok és idők fölé a zseni univerzálizmusa. Tanulságos s egyben korjelző jelenség, mint térnek sorra vissza a világba, amely az övék, ahová tartoznak, pozícióik megingathatatlanságának önbizalmával most már felszabadult — őszintén. Shylock-ról ugyan nem szeretnek írni, de annál inkább a modern Jessicáról. Veszedelmes folyamat ez, mert az országszerte mohón olvasott színházi sajtó is kezdi az egyszerűbb néposztályok befolyásolható női lelkét a pesti zsidónő mintájára alakítani. Nagy elbizakodottságra s győzelmi tudatra vall a minden lelki megrendülésében és cselekedetében szexuális rugókra járó zsidó női típus sorozatos glorifikálása. Bródy Sándor „Timár Lizá”-ja, „Lyon Leá”-ja (1917), Földes Imre „Grün Lili”-je (1916), Szomory Dezső különböző affektált nevekre keresztelt színdarabjai, Molnár Ferenc egyébként végtelenül unalmas és jelentéktelen analitikus regénye, az „Andor” (1917) 87 s F

F

F

85

Ezt a típust jeleníti meg a szelíd Babits Mihály egyik regényében kegyetlen őszinteséggel. Így írja meg Vitányi Vilmos, a „nagy” pesti újságíró látogatását a cisztercita rendházban: „Megszokott fölényével ment az ájtatos folyosókon, de egyúttal valami különös érdeklődéssel is, mert hallatlanul imponált neki, ami régi volt és katolikus... Bizonyos büszkeséget érzett a modern demokrácia vívmányain, hogy ő, a kaftános zsidó maradéka, így megy keresztül ezeken a folyosókon, nem mint megvetett sárgafoltos, hanem mint úr, mint érdeklődő, mint előkelő idegen... Renanra, Anatole France-ra gondolt és elhatározta, hogy legközelebb az egyházatyákat fogja olvasni... A világnézete a kaputól a Timár Virgil cellaajtajáig nagy változáson ment keresztül: meggyőződött, hogy csak szorosan katolikus elvek szerint lehet igazán művészi életet élni.” Ebben a könyvében remekül jellemzi Babits a zsidó intellektuelt: idegenségét, felületességét, immoralitását, beképzeltségét, — ismerhette jól, — és nem leplezett, mély ellenszenvvel. („Timár Virgil fia.”) 86 Naiv elszólásában is jellemző példa erre a Földes Jolán hihetetlen reklámmal kiadott „nemzetközi pályadíjnyertes” regényében, a „Halászó macska utcájá”-ban a következő üde részlet: A kivándorló falusi magyar iparoscsalád megéhezik a vonaton. Mit tesznek hát: kibontják a batyut s elkezdik falatozni a hideg libasültet. Szegény magyar paraszt, aki hideg libasültet visz magával útravalóul! 87 Molnár így jellemez egy álnéven szerepeltetett, ismert színészt: „Somogyi zsidó volt, ami nem lett volna baj a pályáján. De amért most a részeg ember minden fájdalmas őszintesége öklendezett belőle: zsidós volt az arca... Minél szebben beszélt magyarul és minél méltóságosabban állt ki, annál komikusabb volt... Ilyenkor... mindig csak magát látta, ifjúi és heves handlé-arcát, amit oly derült nyugalommal viselt az a néhány kaftános ifjú, akiben a Dob-utcán végigmenet néha magára ismert.” (62. old.).

37

számtalan freudista, vagy egyszerűen erotikus elbeszélő és színpadi mű jelzi a harmadik emancipált nemzedék mértéket nem ismerő szellemi térfoglalását. A VAJÚDÓ ÚJ VILÁG A világháborúnak már első évében lángralobban a kihamvadtnak látszó antiszémitizmus. A harctéren küzdő magyarság hamarosan rádöbbent arra, hogy a frontkatonák soraiban igen gyéren találkozik zsidó, viszont annál bőségesebben a hadtápterületen, a biztonságos beosztásokban és a felmentettek között. 88 A hadiszállítók, hadi-nyerészkedők s a hazaárulás-számba vehető hadicsalások tettesei (papírbakancs-ügy!) úgyszólván kivétel nélkül a zsidóság soraiból kerülnek elő. 89 Jól látja ezt a zsidó érdekek fürge őre, az „Egyenlőség” s már a háború kezdetén gyűjteni kezdi magas személyiségek igazoló és elismerő nyilatkozatait, nemkevésbé az alibi-adatokat. Úgynevezett „Zsidó hősök aranykönyvei” látnak sorozatosan nyomdafestéket, éppen olyan hiteles anyaggal, mint aminővel a szabadságharcos dicsfényét igyekeztek megszerezni. Ez az egyetlen „felekezet”, amely érzi az ilyesmi szükségességét, — igaz egyik keresztény egyház tagjaival szemben sem merült fel a vád, hogy fondorlatosán kihúzzák magukat a háborús áldozatvállalás terhei alól. Bár a zsidó napisajtó eleinte hol vérzivataros vehemenciával, hol rikítóan hamis lírával uszít háborúra, ma már rég beigazolódott az akkori gyanú, hogy a zsidóság haszonélvezője és nem szenvedő osztályosa volt a nagy próbatételnek, Magyarországon és világszerte egyaránt... A frontharcosok elkeseredett antiszemitizmusa ismét a közvélemény gyújtópontjába vetette a problémát, amely 1848-ban, 1861-ben, 1867-ben, a nyolcvanas években és a recepció körül újból és újból annyi szenvedelmes mozgalmat váltott ki a magyarságból a testébe hatolt idegen elemmel szemben. A nagyváradi szabadkőműves szociológus Ágoston Péter jogtanár könyve a zsidók útjáról (1917) csak konstatálása az ismét elüszkösödött kérdés aktuálissá váltának. A könyv jámbor konklúziója: a zsidók olvadjanak be a magyarságba, 90 hihetetlen felzúdulást idéz fel a hatalom biztonságában is mértéktelenül érzékeny „felekezet” részéről. Újságcikkek, röpiratok, válaszművek serege száll vitába Ágoston könyvével. A felvonultatott szövetségestársak élén Baltazár Dezső hadakozik. Az érdekeltek körén messze túlterjedő visszhangot vált ki a Jászi Oszkár „progresszív” társadalomtudományi szemléjének, a „Huszadik Század”-nak körkérdése (1917). A három pont: 1. Van-e Magyarországon zsidókérdés? 2. Mik az okai a F

F

F

88

Hol vagytok most, kis „intellektuellek”, Kiket bús század baljós vége ellett? Szent nyugat előtt rajongva térdeplők, Kik lehánytatok minden józan gyeplőt; Gúnyos mosolygók, ideálra, honra, Kiknek: a „New-York” volt a Pantheonja...”

kérdi már 1914-ben Gyóni Géza. (Levél nyugatra.) 89 Ha a fővárosi sajtó hallgatott is, annál elkeseredettebben szólalt meg a magyar vidék. „Elvonulnak szemünk előtt a duzzadt potrohú hadiliferánsok, marhasózók, cipőtalpasok, konzervesek, akik a szegény vértverejtékező katonától elvonni igyekeznek azt, ami által ő erőt nyer az ilyen pöfékelő izraeliták bőrének megvédéséhez, akik hadseregszállítói címeken a békeidők nyugodtságát élvezik itthon.” („Ellenzék”, Kolozsvár, 1917 október 12.) 90 „Nem megoldás, — írta a Huszadik Század körkérdésérc felelve Benedek Marcell, Benedek Elek félvér fia, — ...hiszen a zsidóságnak van egy óriási, természettől is szapora és bevándorlás útján is növekedő rétege, amely százszor konzervatívabb a mi parasztunknál és talán ezer év múlva is ugyanúgy fog hagyományaihoz, különállásához ragaszkodni, mint ma. Ennek a rétegnek vékony föle az, mely — harmadik, negyedik generációban — a mi kultúrzsidónkat adja. Mindig csak egy aránylag kis rétege lesz a zsidóságnak, mely összeolvadás szempontjából számbajöhet.”

38

magyarországi zsidókérdésnek? 3. Mi volna a zsidókérdés megoldása? A válaszok 91 s a körkérdés körül kifejlődött polémia meztelenül tárták fel a soká kendőzött tényt: a magyarság már türelme fogytán figyeli a zsidók gazdasági, politikai és szellemi egyeduralmát és a körkérdésre adott óvatos javaslatoknál sokkal radikálisabb megoldás a háború befejeztével közvetlen küszöbön áll. Szabó Dezső egyik ellenforradalmi cikkében a zsidóság vagyonmentő vásárának nevezte az októberi forradalmat, de ez s a szervesen következő bolsevista diktatúra sokkal több volt ennél: vakmerő és kétségbeesett kísérlet a leszámolás elhárítására s a zsidóság uralmi helyzetének végleges biztosítására. Nem múlt el még nyolcvan esztendeje, hogy az 1840. évi izraelita így zengedezett az emancipációra törekvő zsidóról: F

És ha vészterhes viszályok fenyegetnék a hazát, Nyujtni fogja hű feleknek, bátorán szívét, karát, És fölébredett becsérzet, vonzalom és szeretet Lesz hitének ideálja, fog dicsőjtni titeket.

s az alázatos fogadkozások beteljesítése helyett a zsidóság olyan helyzetet teremtett, amely élni akaró, önérzetes nemzet számára elviselhetetlenné vált. Az egész korszakot jellemzi Prohászka Ottokár, amikor megállapítja: A zsidó idegen volt és idegen maradt és nem asszimilálódott. Magyarul beszélt, de zsidóul érzett. Magyarországon élt ugyan, de bennrekedt a zsidóságban. Közösséget alkotott a közösségen belül. A nemzeti máz, amellyel a zsidóság magát sürgősen bekente és amely csak a nagy belső ellentmondások leplezésére szolgált, nem, bizonyult tartósnak, hol itt, hol ott felrepedezett. Lépésről-lépésre bebizonyosodott a zsidóság nemzeti szempontból való megbízhatatlansága. A leszámolásra, az új és magyarabb világ megteremtésére készülő magyar férfiak még a fronton állanak s azt, ami itthon van kialakulóban, nem képesek, vagy nem akarják észrevenni a liberalizmus gátlásaitól telített, a párt-torzsalkodások látókörében felnőtt politikai vezetők. Süket értetlenség fogadja a szinte társtalan magányosságban küzdő közírónak, — Magyarország legnagyobb publicistájának — Milotay Istvánnak fellépését. Ő már ekkor hirdeti az eljövendő, szociálisabb Magyarországot, amely azonban még most születik, vajúdik „a háború tengerfájdalma közepett”, amely „még csak útban van s arcát vérgőz és füstfelhő borítja”. És ő figyelmeztet megrázó szavakkal arra a másik Magyarországra, amely már itt van és „amellyel annak az érkező újnak a legiszonyúbb harcot kell megvívnia, amelyet el kell tipornia és meg kell semmisítenie”. „Ez az új Magyarország már berendezkedett, — írja hetilapjának, az „Új Nemzedéknek”' 1917 szeptember 30-i vezércikkében — felszervezkedett arra a harcra, melyet a hazatérővel meg kell majd vívnia. Roppant hadserege, egy új társadalom látszólag legtávolabbi, legellentétesebb rétegeit öleli fel egy nagy egységben, a piros nemzetközi radikalizmustól kezdve a bankvárak lakosaiig, akik az angol páncélos tankokra emlékeztető gépkocsikon robognak keresztül-kasul egy nagy, rothadt város utcáin, melynek sötét 91

Igen érdekesek a körkérdés kapcsán történt állásfoglalások. Az 50 beérkezett érdemi válaszból 13 tagadta a zsidókérdés létezését. Ezek: Blau Lajos, Czirbusz Géza, Fleissig Sándor, Haypál Benő, Lencz Géza, Liebermann Pál, Mezey Ferenc, Mezei Mór, Oláh Gábor, Szabolcsi Lajos, Vanczák János, Venetianer Lajos, Zoványi Jenő. Azok közül, akik szerint van zsidókérdés, félreérthetetlenül antiszemita szellemben nyilatkozott meg Buday Barna, Cholnoky Jenő, Concha Győző, Farkas Geyza, György Endre, Radisics Elemér, Raffay Sándor, Ravasz László, Ritóok Emma, Túri Béla. A körkérdésre adott higgadt és magasnívójú válaszok példátlan izgalmat keltettek a zsidó sajtóban. Szabolcsi Lajos így írt: „...a szélsőségek, a felekezeti türelmetlenség sötét középkori lovagjai perdülnek táncra a Huszadik Században...” Cholnoky Jenő magyar őseiről, akik Árpáddal jöttek be, így emlékezik meg a zsidó publicisztika: „...tehát félvad pásztorok voltak valahol Ázsiában, ha ugyan egyáltalában pásztorok voltak és nem egyszerű emberevők.” Ravasz Lászlóról megállapítja, hogy „eszeveszett agitátor...” „a protestánsok Bangha pátere, ki a legszemérmetlenebb felekezeti izgatók közé tartozik”, stb., stb. („Egyenlőség”, 1917 augusztus 18-i szám.)

39

sikátoraiban és vak háztömbjei mögött öklét rázva ül az éhségtől ájult magyar hivatalnoki nyomor, mialatt színházai, korzói és mulatói az új világ élvezőitől hemzsegnek és zsonganak, a jóllakottaktól, akiknek minden új s akiknek arcán már a biztos győzelem fénye oly öntelten, oly kihívóan szemtelenkedik. Ezt az elbizakodottság és jólét zsírjától tündöklő arcú tömeget ha nézed a dunaparti nagy hotelek éttermeiben, halljaiban, a legjobb, jó és kevésbé jó nyilvános helyeken, a színházak páholyaiban és zsöllyéiben, mulatóhelyeken és mindenütt, ahol neki való testi és lelki élvezet habzsolható, ha nézed őket, amint magukon hordják mindazt, ami szövetben, bársonyban, selyemben, posztóban és prémben, csipkében, ékszerben, cipőben és fehérneműben még ez országban található, ha így nézed őket, amint dülledt szemmel és tágranyitott szájjal eszik a sültet, a szőlőt, a színházak ostobaságait és trágárságait, ha így nézed őket így, egy boldogságtól harsogó, elégedettségtől majd szétpukkadó élet foteljében, el sem hinnéd, hogy ezek mind forradalmárok. Pedig aranyláncaikkal, gyémántgyűrűikkel, a gőzölgő tállal előttük, ezek mind radikálisok, a türelmetlen és elégedetlen haladás kátéját hordják zsebükben s úgy néznek körül, hol van még egy darab az elavult, a régi, ostoba Magyarországból, amelyet ez a forradalom még meg nem hódított s amelyet ők még meg nem ettek..." 92 Amit Milotay István ennyire világosan látott s szemben az úgynevezett korszellemmel, egy egész ellenséges világgal ilyen tökéletes formában kifejezésre is juttatott, végigrezgett más öntudatos magyarok lelkén is. Már a világháború kitörése előtt vannak jelei az aggódó előrelátásnak. Nem hagyhatjuk említés nélkül egy magános, zárkózott debreceni magyar úr, Weszprémy Kálmán úttörő könyvét, amelyet 1907-ben adott ki: „A magyarországi zsidók statisztikája” címmel s amelynek figyelmeztető szavai és megdöbbentő adatai épp úgy nem keltettek visszhangot, mint Egan Lajosnak a zsidókérdésről 1910-ben írott műve. Igen érdemes munkát fejtett ki a Szemere Miklós által a magyar faj védelmének nemes szándékával alapított folyóirat, „A Cél”, amely a háború folyamán mindjobban kibontakozva a dilettantizmusból, derekasan szolgálta, — sajnálatosan szerényszámú, — olvasóinak felvilágosítását. Kiss Sándor tanulmányai, amelyeket a zsidókérdésről az összeomlás előtti években közölt, alapvető jelentőségűek. Ekkor lépett fel az elárvult magyar ügyért a világháború egyik legvitézebb tisztje, a törhetetlen jellemű Dánér Béla, — aki utóbb ügyészi állását is odavetette, mert nem értett egyet a kir. Curiának ismeretes döntvényével, amely a zsidóságot felekezetnek minősítette, — hogy életveszedelmek között, büszke szegénységben harcoljon megfélemlíthetetlenül tragikusan korai haláláig. 93 F

F

MAGYAR ÖSSZEOMLÁS A jeladások, a riasztás már nem menthették meg a magyarságot, amelynek legkiválóbb fiai, — ha még éltek, — a frontokon szétszórva véreztek azért az „új Magyarországért”, amely már felkészülten várta hazatérésüket. A harctéren, magyar csapatok körében sehol sem tört ki forradalom, a lázadás itthon azoknak a műve volt, akiknek éppen a megcsalt, kifosztott, elárult magyar katonától volt félnivalójuk. Nem politikai történetírás a feladatunk, de éppen a magyarországi zsidókérdés irodalma szolgáltatja a perdöntő adatokat ahhoz a históriailag megállapított tényhez, hogy a felbomlás, a magyar katasztrófa szellemi előkészítői, felidézői, kirobbantói és haszonélvezői, majd a széttépett ország alélt magyarságának zsarnokai és kihasználói a zsidók voltak. Csodálatos összjátéka 92

Milotay István. Tíz esztendő. 97. oldal. Szeretném felhívni a magyar nemzet figyelmét arra, — írja, többek között „Új Magyarország felé” című könyvének előszavában 1917 október 24-én, — hogy mai szépirodalmát, mindennapi újságjait legnagyobb részben a magyar keresztény erkölcsi világfelfogással ellenkező, azt lerontani törekvő világnézettől átitatott, idegen vérközösségbe tartozó emberek írják, valóságos trösztöt alkotva, amelybe bejutni nem közülük való magyar embernek alig lehet... Ezek terpeszkednek ma a magyar gondolatvilágban, ezek tapossák az utat erkölcsi ingadozásaiban és irányítják mindennapi, különösen a közre irányuló elhatározásait...” 93

40

ez a kapitalista-hadinyerészkedő zsidóságnak, amely itthon dirigálja a sajtót és az irodalmat, azokkal a zsidó desperádókkal, akik élükön Kun Bélával és Szamueli Tiborral orosz földön már írják a bolsevista röpiratokat s indulnak hazafelé, ahol a vörös kalapácsos ember zsidó agitátorai szervezik számukra az elhódított ipari munkásságot. Zsidó a társadalmat át meg áthálózó forradalmi szabadkőművesség, zsidó az intellektuális igényeknek szerkesztett napilapjuk, a „Világ”, zsidók írják, állítják össze a hirdetési ügynökből újságfejedelemmé, Klein Árminból Miklós Andorrá avanzsált sajtó-nagyvállalkozó példátlanul elterjedt lapját az „Az Est”-et, zsidók kezében a szociáldemokrácia s szócsöve a „Népszava” és ők árasztják el lázító irataik százezreivel a proletárságot, nem — ugyancsak zsidó — kizsákmányolóik, hanem a keresztény egyházak, a haza, a hadsereg, az államrend ellen uszítva őket. Zsidók nyüzsögnek a hatalmi tébolyában hazaárulóvá züllött arisztokrata, Károlyi Mihály körül s fürge zsidó intellektuelek pattannak a nemzeti- és katona-tanácsok, majdan a népbiztosságok élére. Az a szellemi szenny, ami 1918. októberét előkészítette s a Nemzeti hadsereg fővárosi bevonulásáig elárasztotta az országot, napilapokban, pamfletekben, röplapokban, agitációs füzetekben, folyóiratokban, versekben, a színpadról — úgyszólván kivétel nélkül zsidó agy terméke, zsidó kiadó produktuma. El lehet-e választani az októberi lázadást és a bolsevizmust a zsidókérdéstől, avagy lehet-e a magyar történelem eme legszégyenletesebb, legvégzetesebb időszakát a zsidóság döntő szerepének kihangsúlyozása nélkül tárgyalni, — azt hisszük, — könyvünk bibliográfiai adatai e tekintetben feleslegessé tesznek minden további vitát. Az októberi lázadás, amelynek az elöregedett és beijedt parlament s a tehetetlen liberális kormányzat ellenállás nélkül engedte át a hatalmat, elérte egyelőre célját. A világforradalommal, demokráciával, világbékével, negyvennyolcas analógiákkal félrevezetett, háborúba-fáradt, hazatérő katonák kiengedték kezükből a fegyvert. Az ország széthullott... 1919. március 21-én leplezetlenül diadalmaskodott a zsidóság diktatúrája. 94 Mennyire zsidóügy volt az októberi köztársaság és az úgynevezett proletárdiktatúra, a „Diadalmas forradalom” című üdvrivalgó zsidó nyilatkozatgyűjteményen kívül a napi sajtó és számtalan, zsidó szerzőtől származó egykorú mű tanúsítja, — mindezekből gazdag felsorolással szolgál munkánk bibliográfiai része. 95 És talán nem érdektelen idézni a „magyar-zsidók” legilletékesebb orgánumát, a lázadások előtt és az ellenforradalom után oly harsányan hazafias „Egyenlőség”-et, miként vélekedik a bolsevizmusról: „A zsidó szellem, a zsidó tudás, a zsidó szív és békeszeretet megmentette Oroszországot, — írja Trotzkijt magasztaló cikkében 1917. december 27-én, — megmentette talán az egész világ jövőjét. Soha még a zsidóság világtörténelmi hivatása oly éles fénnyel jel nem ragyogott, mint éppen Oroszországban. Trotzkij szavai bizonyítják, hogy a bibliai és prófétai zsidó szellem az, a nagy békeszerzők, Jezsajás, Micha prófétáké, a szelíd talmudi bölcseké, — mely eltölti ma Oroszország vezetőjét... Isten csak a kiválasztottjainak juttat, — sokszáz évben egyszer, — ilyen sorsot.” A zsidóságnak ez a világtörténelmi hivatása mi felettünk is ott ragyog 133 napon keresztül s megismerkedtünk a szelíd talmudi bölcsek szellemével... F

F

94

A bolseviki népbiztosok a kormányzótanács elnökén, a minden hatáskör és hatalom nélküli Garbai Sándoron kívül valamennyien zsidók voltak. Kun (Kohn) Béla, külügy; Pogány (Schwarcz) József, hadügy, helyettesei Szántó (Schreiber) Béla és Szamueli Tibor; Landler Jenő, belügy, helyettese Vágó (Weisz) Béla; Varga (Weissfeld) Jenő, pénzügy; Kunfi (Kohn) Zsigmond, közoktatásügy, helyettese Lukács (Löwinger) György; Landler Jenő, kereskedelem, helyettesei Rákosi (Roth) Mátyás és Haubrich; Hamburger Jenő, földművelésügy; Böhm Vilmos, szocializálás, helyettesei Hevesi (Honig) Gyula; Erdélyi (Ehrlich) Mór, közélelmezés, helyettese Illés (Braun) Artúr; Kalmár (Kohn) Henrik, német népbiztos. Mindezekkel a nevekkel találkozunk a forradalmasítás irodalmában is. 95 Külön említést érdemelnek Hatvany Lajos cinikusan őszinte feljegyzései, amelyek „Egy hónap története” címmel jelentek meg az általa szerkesztett „Az Esztendő” 1918 decemberi számaként. Kevés jellegzetesebb „emberi dokumentuma” van a zsidó fölényeskedésnek, gyávaságnak és önzésnek, valamint az októberi lázadók hitványságának és az egykorú liberális kormányzat ügyefogyottságának, mint ez a memoár.

41

Miként igyekezett az októberi lázadás és a proletárdiktatúra a terror eszközei mellett pénzzel is korrumpálni az irodalmat, arról egy zsidó újságíró adatai híven beszámolnak „A vesztegető forradalom” című könyvben. 96 Ha ugyan lehet egyáltalán irodalomról beszélni ebben a sötét időszakban, amikor Várnai Zseni, — a „Ne lőjj fiam, mert én is ott leszek...” kezdetű hírhedt pacifista vers szerzője, — vijjog poétaként az özönvíz felett s a hihetetlenül korlátolt szellemű, mocskoshangú röpiratáradatba némi humort csak azok az elmetermékek visznek, 97 amelyekkel pesti zsidógyerekek a magyar parasztot igyekeznek meggyőzni — Szamueli Tibor akasztófái mellett. A magyar szellemi élet „vogelfrei”. És ekkor bizonyosodik meg: mihelyt nem a magyar kultúra ősi fáján parazitáskodva, hanem önmagából, függetlenül kellene az írástudó faj alkotóképességét kifejteni, amit minden gátlástól, korlátozástól felszabadultan produkálni tudnak: nemcsak általános művészi szempontból, de saját esztétikai mérlegükön lemérve is csak silány giccs, handabandázás, vagy az ideggyógyászat hatáskörébe tartozó elfajzás. Sok más tanulság mellett a proletárdiktatúra azt is beigazolta, hogy a zsidóság eredeti önálló művészi alkotásra még saját rendszerén belül is képtelen. 98 A zsidó írástudóknak ez a lázadása csak rombolni tudott. 99 Szellemi téren — torz plakátok és alantas röpiratok roppant szeméthulladékán kívül, — semmi sem maradt utánuk. Gondoljunk a magyar forradalmak, 1848—49, a kuruckor dúsgazdag költői termésére, az izzásig hevült nemzeti géniusz soha el nem haloványuló sugárzására: bizony 1918—19. csak zsidólázadás volt, egy eszményeket nem ismerő, lelkesülni és lelkesíteni nem tudó, sivár lelkű idegen intellektuálizmus hatalomratörő pártütése. F

F

F

F

MAGYAR FELTÁMADÁS Horthy Miklós fővezér Nemzeti hadserege hódítja vissza a diadalmas szegedi trikolórral a bűnös Budapestet. Az a lángoló antiszemitizmus, amely nyomon követi a felszabadító magyar haderőt, két forrásból táplálkozik. Az egyik a bolsevizmus közvetlen szörnyű élménye, a másik: az ismét magyar alakulatokba tömörült volt frontkatonák világháborúból eredő leszámolási akarata, amit az októberi forradalom odázott el. Csak az az indíték hiányzik, amelyre akkor és azóta is annyiszor hivatkozott a zsidóság. A külföldi példa, az idegen befolyás. A magyar ellenforradalom, vagy amint akkoriban nevezték: keresztény kurzus, a mind határozottabban faji alapokra helyezkedő keresztény-nemzeti irány magyar történelmi megmozdulás, amely megelőzte a hatalmas, államátalakító külföldi mozgalmakat, sőt kezdetben indítást adott nekik, befolyást gyakorolt reájuk. A zsidóság elleni önvédelmi harcnak 1919-ben éppen úgy a magyarság volt európai kezdeményezője, mint 1875-ben Istóczy Győző az antijudaista törekvéseknek. Ennek a mozgalomnak ideológusai, programadói, apostolai a magyarság legkiválóbb elméi, akik szóban, tollal, tettel egyaránt harcoltak az elhatalmasodott zsidóság visszaszorításáért s a liberális korszak és a két lázadás tanulságainak levonásáért. Hogy csak a legnagyobbakat említsük a halhatatlan emlékű vezérszellemek közül, idézzük a modern kereszténység legragyogóbb európai igehirdetőjét, Prohászka Ottokárt; a fajbiológia és fajvédelem fáradhatatlan tudományos megalapozóját, Méhely Lajost; Gömbös Gyulát, a fajvédő politika, az új Európába illő, megújult magyarság irányttörő, vezetőalakját; a fővárost újból kereszténnyé hódító, hatalmas várospolitikust és szónokot, Wolff Károlyt s a magyar nők megszervezőjét, Tormay Cecilét. Körülöttük alakulnak meg az egész Csonkaország 96

Szerzője Fehéri Armand. Például a „Kommunizáljuk-e Zsófit?” című remek pamflet. 98 A zsidó a magáéból alkotni, teremteni nem tud, mindössze mással együttérezni s mást utánozni képes. Valamint a színpadon s a festészetben, úgy a zenében is csak a keresztény sablont követi a zsidó művészet... A zsidók nem tesznek egyebet, csak váltogatják s kombinálják az elemeket, melyeket mi megteremtettünk, — írja már 1881-ben Liszt Ferenc. 99 Milotay István szociális szellemtől áthatott lapjának, az „Új Nemzedék”-nek szerkesztőségét már az októberi köztársaság alatt összetörték. 97

42

magyarságát felölelő egyesületek, radikális nacionalista programmal, a zsidóság elleni küzdelem célkitűzésével, minők a MOVE, az Ébredő Magyarok Egyesülete, az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége. Ennek az élesen antiszemita felszabadító harcnak hordozója a frontokatjárt ifjúság, amely szintén megteremti a maga fegyelmezett szellemű, egységes világnézeti alapon álló bajtársi szövetségeit. Úgy ezek a hatalmas társadalmi szervezetek, mint az egész ország magyar közönsége követelik a két lázadás konzekvenciáinak levonását s a zsidókérdés megoldását. A több lelkesedéssel, mint szakértelemmel szerkesztett jobboldali sajtó mellett röpiratok tömege foglalkozik a zsidóproblémával. Szabó Dezső páratlan hatású reprezentatív műve, az „Elsodort falu” ismét jelentőségéhez méltó helyet ad a zsidókérdésnek a szépirodalomban; számos szerényebb tehetségű magyar szépíró ír zsidótárgyú regényeket. Tormay Cecilé „Bujdosó könyv”-e az egyik legnagyobb irodalmi siker, számos európai nyelvre lefordítják. A Keresztény Nemzeti Liga alapvető könyvkiadói munkába kezd. Feltárja a szabadkőművesség bűneit, (a páholytestvérek teljes névsorával), lefordíttatja a zsidó világforradalom bibliáját, a „Cionista bölcsek jegyzőkönyvei”-t és sok más értékes felvilágosító művet. Az ellenforradalom utáni évek rendkívül gazdagok a zsidókérdéssel foglalkozó irodalomban, sajnos, mint már előszavunkban említettük, ezeket a kiadványokat senki, soha, sehol teljes egészükben össze nem gyűjtötte, s így igen sok munka, — főként vidéki mű, — újabb felfedezésre vár. Ennek az időszaknak egyik legértékesebb terméke a zsidókérdés első tudományos statisztikai feldolgozása: „A zsidóság térfoglalása Magyarországon”, melyet tudós szerzője, Kovács Alajos 1922-ben adott ki. A sajtóban Milotay István mellett egész sereg jeles magyar publicista foglalkozik a zsidókérdéssel. Bangha Béla, a Központi Sajtóvállalat megteremtője, Kádár Lehel, Ulain Ferenc és Zsilinszky Endre, a „Szózat” című fajvédő napilap főszerkesztői, Lendvai István nem maradhatnak említés nélkül. 100 Harcos szatirikusa a nacionalista újjászületésnek és az antiszemitizmusnak Liszt Nándor (Lisztius), aki Karinthynál sokkal szélesebbkörű műveltséggel, páratlan verstechnikával és mély világnézeti meggyőződéssel írta pompás krokijait. Igen nagy hatást vált ki Luzsénszky Alfonz Talmud-fordítása, amely az utolsó években elérte a kétszázezres példányszámot. A zsidóság szellemi elitje két részre szakad az ellenforradalom győzelme után. A súlyosabban kompromittált vezetők, akiket nem ért el a magyar igazságszolgáltatás, vagy a különítmények keze, külföldre szökik s emigrációból árasztja rágalmait Magyarországra és igyekszik a páriskörnyéki diktátorokat beavatkozásra bírni a zsidóság érdekében. Az itthonmaradt zsidóság írástudói a méltatlanul üldözött sebzett ártatlanság mezében írják az önigazoló röpiratok tengerét s a kezükön maradt sajtó újra hangos a „magyar zsidóknak” a közelmúltban nagyon is elfelejtett hazafiaskodásától. A „Mi az igazság?” jellegű alibipamfletek munkatársai sorába sikerül olyan celebritásokat megnyerni, mint Baltazár Dezső püspök és Rákosi Jenő, a sovinizmus apostola. Míg ifj. Andrássy Gyula gróf maga is megoldandó problémának minősíti a zsidókérdést, 101 a bolsevizmusról lagymatag s a zsidók szerepét igen tapintatosan érintő, vagy teljesen mellőző műveket ad ki Gratz Gusztáv és T. Szabó László. A szociáldemokrata izgatás újra felüti a fejét, bár sajnálatosan nélkülözi az emigrációban, a szovjet területén, vagy a börtönben ülő szellemi vezetőit. Az üzemben lévő második garnitúra azonban szinte kivétel nélkül szintén zsidó, csak a Bethlen-kormánnyal megkötött paktumig a körülményeknek megfelelően jóval óvatosabb eltávozott vezéreinél. 102 F

F

F

100

Bangha Béla S. J. álláspontja a zsidókérdésben fokról-fokra veszített faji jellegéből s végül az egész problémát erkölcsi, hitéleti és felekezeti szempontból fogta fel; Bajcsy-Zsilinszky Endre azóta homlokegyenest ellenkező politikai elveket hirdet, mint a „Szózat”-ban; Lendvai István a liberális sajtó szolgálatába állott. Viszont Milotay István körül egész publicista-iskola alakult ki, amelynek legkimagaslóbb tagjai Rajniss Ferenc, Oláh György, a megszállott Erdélyben, működött Sulyok István, Marschalkó Lajos, Makkai János s a fiatal nemzedékből Vajta Ferenc. 101 „Gondolatok néhány belügyi kérdésről” című röpiratában. (1921.) 102 Gálócsy Árpád úgyszólván egymagában harcol ellenük az „Egyszerű igazságok” folytatólagosan megjelenő nyílt leveleivel.

43

Amint az antiszemita keresztény kurzust sorra váltja fel a pro-kereszténység, filokrisztiánizmus, sőt a neonacionalizmus (!) jelszava, rohamosan lép ki defenzív állásaiból a zsidóság. Az ellenforradalmi törvényhozás egyetlen szerény eredményét, a főiskolai numerus clausus törvényt a zsidók által előkészített népszövetségi nyomásra módosítani kell, ami a magyar diákságból évről-évre megismétlődő, viharos tiltakozást vált ki. A vesztett háborút követő gazdasági zavarokat, inflációt, az országcsonkítással járó eltolódásokat féktelen mohósággal használja ki a zsidóság a gazdagodásra. Míg a jórészt fixfizetéses magyar középosztály tönkremegy, a fővárosban és vidéken tobzódik a síber-világ. Tőzsdei manőverek, lánckereskedelem, határtalan harácsolás szipolyozzák a katasztrófától kábult országot s a zsidóság hatalma tíz éven át, — ami megfelel körülbelül a konszolidáció évtizedének, — korlátlanabb, mint a háborús konjunktúra csúcspontján. Hogyan történhetett ez a recidiva 1920 után, amikor még a derék Budaváry László a nemzetgyűlés helyeslésétől kísérve követelte átfogó beszédében a zsidókérdés intézményes rendezését? 103 Amikor az egész országot áthatotta a szenvedélyes akarat, megszabadulni azoktól, leszámolni azokkal, akik az alig pár évtized előtt nagylelkű ajándékul nyert jogaikkal ilyen hálátlanul és vészthozóan visszaéltek? A magunk — esetleg elfogultnak minősíthető — megállapításai helyett idézzük a tárgyilagos tudóst, Szekfű Gyulát, aki objektivitásában a lezárult év (1942) karácsonyán már a „Népszava” ünnepi cikkírói között is szerepet vállalt. Ő mondja a következőket: „A főnehézséget az egész fejlődésben az okozta, hogy az új alakulatokat általában a korábbi, harmadik nemzedék tagjai hívták életre, akik a korábbi liberális világnézetről antitétikusan áthelyezkedtek az antiliberálisra, de gondolkodásukat, módszereiket, önmagukat természetesen nem tudták átalakítani. Ezért tulajdonképpen azt csinálták, amit azok, kiket feleslegessé akartak tenni, csak más irányban, de hasonló eszközökkel. Benne gyökerezvén a harmadik nemzedékben, gyökeres változásoktól irtóztak, akár gazdasági téren, — Prohászka Ottokár programját lassanként feledésbe engedték merülni — akár szellemi téren, ahol egyszerűen átvették a harmadik nemzedék hivatalos szemléletét és lemondtak a magyar népiesség segélyével alakítandó új kultúráról. Az Arany-féle klasszicizmusnak második vagy harmadik epigonnemzedéke vette át a nemzeti kultúra terén az irányítást... Az egész trianoni antiliberális mozgalom, kaotikus tartalmát, mindennapos ellentmondásait és nem utolsósorban gyors ellanyhulását, konzervativizmusát, mely a harmadik nemzedék állapotait akarja némi átszínezéssel fenntartani, mindezt megértjük abból, hogy a mozgalmat a régi irányoknak emberei irányították, akik a két forradalomtól megijedve, más, új irányba próbáltak ugyan menni, de a régi metódusok megtartásával. Divatos új ruhába öltözött kivénhedt irányok próbáltak most a keresztény, részben antiszemita jelszavak hangoztatásával új, magyarabb szellemiséget létrehozni. Nincs mit csodálnunk, hogy ez nem sikerült. Hírlapirodalomban, színházban továbbra is a régi budapesti kultúra érvényesült s a Trianon utáni antiliberális korszakban mehetett végbe, hogy a progresszivitás és oktobrizmus vezető hírlaptulajdonosa megsokszorozhatta tevékenységét, s csakhamar napilapok egész koncernjét tarthatta kezében. 104 Ugyanez történt a folyóiratok terén, ahol Színházi Élet maradt nemcsak a budapesti zsidó, de a vidéki magyar publikumnak is legtöbbel olvasott kedvence, ugyanez a színházban, varietében, a moziban... (a nagyvárosi zsidó kultúra) ily módon, némi átfestés és áthangolás árán, továbbra is hatalma teljében marad.” 105 Szekfű Gyula találóan állapítja meg a kórképet — a harmadik liberális nemzedéket illetően. De nem vette észre — mint mostani szereplése is tanúsítja —, hogy az F

F

F

103

A Nemzetgyűlés 1920 augusztus 7-i ülésén. Miklós Andornak a forradalmakban legsúlyosabban kompromittált egyik lapja, a „Pesti Napló” 1927-ben többek között a következő illusztris munkatársakkal dicsekedhetett: gróf Andrássy Gyula, gróf Apponyi Albert, Balogh Jenő, Baltazár Dezső, Berzeviczy Albert, Dréhr Imre, Gaál Gaszton, gróf Klebelsbereg Kunó, őrgróf Pallavicini György, Pesthy Pál, Puky Endre, Rakovszky Iván, Rákosi Jenő, Ripka Ferenc, Szcitovszky Béla, Ugron Gábor, Vass József, gróf Zichy János, Zsitvay Tibor. 105 Szekfű Gyula: „Három nemzedék és ami utána következik.” 5. kiadás. 442-444. oldal. 104

44

ellenforradalom fiatal, új Magyarországa csak időlegesen tűnt el a közélet felszínéről, ám a félretolt, kijátszott új nemzedék megőrizte világnézetét s ezt a csalódások csak megacélozták. Politikai gyakorlatlanságában pillanatnyilag átengedte ugyan a vezetést a letűnt kor utolsó generációjának, az idő azonban, a kérlelhetetlen igazságosztó évről-évre több akadályt és akadályozót hárít el útjából — a természet rendje szerint. SEMMIT SEM TANULTAK... A nekibátorodott zsidóság mindebből csak annyit látott, hogy a félve várt leszámolás hangos frázisokban puffog el. Ezenfelül igen gyorsan felismerte, hogyan kell helyezkednie a trianoni magyarság igényeinek megfelelően. Az egész magyar közvélemény uralkodó gondolata a megszállások első napja óta — s ez nagy vigasz a sok kiábrándító tanulság között — húsz éven át a revízió maradt, olyan általános és egységes akarat, amely egy percre sem ismert megalkuvást, sem ellankadást. A fűzfa- és bombaszt-irredentizmus tolakodó szolgálata mellett (emlékezzünk csak a közelmúlt zsidó operettek kupié és slágerirredentájára!) az egyetemes magyarságnak ezt a legszentebb törekvését használták ki a maguk javára. Nem szabad az utódállamoknak példát adni a kisebbségek üldözésével, — még ha csak felekezetről van is szó, (mert a zsidóság a kommün bukása után ismét „magyar-zsidó” felekezetté vedlett), — hangoztatták, hirdették, propagálták minden lehető módon és alkalommal. S ugyancsak magyar érdekké vált észre nem venni a megszállott területek zsidóinak pálfordulását, akik Erdélyben, a Felvidéken, déli elszakított területeinken máról-holnapra zsidó nemzeti pártokat, szervezeteket alakították, sajtót teremtettek és kisszámú kivételtől eltekintve haladéktalanul megtagadták az üldözött magyarsággal a közösséget s az új impérium legszolgálatkészebb és hangosabb híveivé szegődtek. Most igazolták a zsidók a liberális ábrándkergetőkkel szemben Széchenyi István meg nem szívlelt igazságát: „Ha valaki magyarul tud, magyarul beszél, innen következik-e, mikép neki ezért már magyarrá is kellett volna átalakulnia? ...a szólás még korántsem érzés, a nyelvnek pergése korántsem dobogása még a szívnek és ekkép a magyarul beszélő korántsem magyar még...” De nem hajlandók egy talpalatnyi elhódított pozíciót sem visszabocsátani a magyarság birtokába és ezt a végzetesen rövidlátó magatartásukat elbizakodottá teszi a háborúban vesztes országok, így elsősorban a weimari német köztársaság gazdasági és szellemi életének rohamos elzsidósodása. Hovatovább egy Amerikáig érő nemzetekfölötti zsidó kultúr-szolidaritás alakul ki Európában, amely hatalmába keríti és nemzetközivé változtatja a sajtó, az irodalom, a film és a színpad messzekiterjedő s dúsan jövedelmező régióit. A zsidó írókat feltüntető névsorunkban ott talál az olvasó mindenkit, aki az elmúlt esztendőkben teret, nyilvánosságot, dicsfényt és gazdag profitot élvezett — sub titulo magyar irodalom. Ennek az internacionális együttműködésnek egyik következménye az is, hogy a magyar könyvpiacot elárasztják külföldi zsidó középszerűségek jelentéktelen, vagy éppenséggel sikamlós, sőt immorális műveinek fordításaival s meghamisítják a külföldi irodalom képét a magyar közönség előtt.. Az előzmény a német nyelvterületen kívül egyedülálló magyarországi Heine-kultusz. Ki volt tulajdonképpen Heinrich Heine? „Az emberiség egyik legnagyobb lírikusa; egyik legcsodálatosabb orma annak a hegyláncnak, amely Homeros, Dante, Shakespeare, Goethe, Hugó, Petőfi, Shelley, Baudelaire, Byron, Dosztojevszkij, Balzac, Tolsztoj, Zola, Nietzsche, Ady neveivel veri vissza az égre az istenség ekhóját”, — ilyen egetvívó és mosolytkeltő szuperlativuszokban ír róla még ma is a zsidó művészet. 106 És ezt sokáig sikeresen el is hitették a magyar olvasóközönséggel, holott komoly költői szándékkal írott versei nem egyebek az utánérzett német romantika brilliáns stílusgyakorlatainál s ami eredeti benne, az zsidó zsurnalizmus, de nem szépirodalom. A közelmúlt esztendők pesti szolidaritása Hugó von Hoffmansthalt és Franz Werfelt emelte ugyanilyen csodálatos F

106

Magyar zsidók könyve 1943. (183. old.).

45

ormokká. De szellemi azilumot nyújtott a magyarnyelvű könyvkiadás Werfel emigráns sorstársainak, Lyon Feuchtwangernek, Otto Zareknek, Emil Ludwignak, — aki az ősi Kohn névre hallgat, — Otto és Stefan Zweignak is. Meg kellett ismerkednünk az új-héber és zsargon-irodalom jeleseivel is, mint Salom Asch, Israel Zangwill, Osyp Dymov, Ilja Ehrenburg, Nachum Sokolov, Avigdor Hamieri, Josef Opatosuh, Matwei Roesmann és mások. Könyvpiacunkat elárasztják az utolsó harminc évben a zsidó szerzők: Felix Salten, Bernhard Kellermann, a szemérmetlen erkölcsrontásért halállal bűnhődött Hugo Bettauer, Lili Körber, Jákob Wassermann, Alfred Kerr, Egon Ervin Kisch, Georg Fink, Arnold Hoellriegel, Alfred Döblin, Max Brod, Leo Perutz, Tristan Bernhard, Henri Bernstein, Jean Richard Bloch, Vicki Baum, Maurice Dekobra, André Maurois, Joseph Kessel, Catulle Mendès, Matild Serao, Guido da Verona, Dino Pitigrilli, az „amerikai” Edna Ferber, a „román” Panait Istrati, Hermann Heyermans, Peter Nansen és számtalan társuk. Az ú. n. művelt körök gondolkodásmódját Sigmund Freud fertőzi meg, a legnagyobb filozófus, közvetlenül Spinoza Baruch után, Henri Bergsen, a legkimagaslóbb esztéta Brandes György és műtörténész Reinach Salamon. 107 A zsidó zúgkiadók árasztották el az országot az”„Ezeregyéjszaka”, „Boccaccio dekameronja” kiválogatott, erotikus részeinek, valamint Casanova, Faublas lovag szerelmi kalandjainak s más nemzetközi „pikantériáknak” fordításaival, főként a serdülő ifjúságra spekulálva. Ez a műfaj finomul utóbb szépirodalmi freudizmussá. És itt kell megemlítenünk, hogy zsidó alapítás a két pornográf vicclap, 108 a „Flirt” és a „Fidibusz” is, — első munkatársai Heltai Jenő, Molnár Ferenc és Szomory Dezső, két visszataszítóan obszcén regényével a „Lord Betom ifjúságával” s a „Balog Tutával", valamint zsidó a két kifejezetten pornográf író: Márkus József (Satanello) és a közszemérem elleni vétségek marasztaló ítéletei miatt külföldre szökött s Londonban elhalt Újhelyi Nándor. „Könyvkiadóvállalataink zsidóvédő irodalompolitikája nem merül ki abban, — állapítja meg Bosnyák Zoltán, 109 — hogy megakadályozzák magyar írók zsidókérdéssel foglalkozó írásainak piacárakerülését. Pozitív irányban úgy igyekeznek a zsidóbarát közhangulatkeltés ügyét szolgálni, hogy külföldi zsidó és zsidósággal rokonszenvező íróknak émelygős, álhumanizmustól csepegő, kifejezetten zsidó tárgyú írásait magyarra fordítva, szinte megszámlálhatatlan tömegben dobják piacra…” A magyarországi zsidóságról is elmondható a keresztény irányzat ellanyhulása után a történelmi közhely: semmit sem tanult és semmit sem felejtett. Főleg nem felejtette el sérelmeit azokkal szemben, akik hatalmi pozícióit veszélyeztették. Újból felvirágzó napisajtójuk és revolverzsurnalizmusnak a mintakép „Pesti Futárt” messze túllicitáló lármás és arcátlan orgánumai szívós és eszközökben nem válogató hajszát folytatnak mindenki ellen, aki jobboldalisággal kompromitálta magát. Ott sem tanúsítanak semminő belátást, ahol saját érdekük volna s könnyen módjukban állana a jogos elkeseredésen enyhíteni. Legkiálltóbb példa erre a főiskolát végzett magyar ifjúság évekig tartó nyomora, az ú. n. állástalan diplomások kérdése. A zsidó gazdasági világ ridegen elzárkózik ennek a kirobbanással fenyegető szociális nyomásnak levezetésétől s nem hajlandó a magyar fiatalság bárminő szerény elhelyezkedéséért áldozatot hozni, amikor óriási régi és új zsidó vagyonok duzzadnak fel a konszolidáció vám- és ipari politikája következtében. Ezzel magyarázható, hogy az elsekélyesedő magyar szépirodalom óvakodik a zsidó-problémát érinteni, érdekes kivétel Babits Mihály „Timár Virgil fia” (1922) és Móricz Zsigmond „Kivilágos kivirradtig” (1926) 110 című regénye, amelyekben ismét a két világ kiegyenlíthetetlen F

F

F

F

107

Ide tartozik Else Jerusalem zsidó írónő ocsmány regénye, a bordélyházak belső életét nagy tárgyismerettel rajzoló „Szent Skarabeus”. A könyvet Kunfi Zsigmond, a marxismus kultúrpolitikusa fordította és a Népszava könyvkereskedése adta ki. (1911.) 108 Az első ilynemű zsidó kiadvány a „Pikáns Lapok”. 1883-ban. 109 „A zsidókérdés újabb alakulása Magyarországon.” 74. oldal. 110 Irgalmatlan őszinteséggel rajzolja a filoszémitának elhírlelt Móricz Zsigmond a vidéki magyar társaságba furakodott zsidó birtokost: „Pogány Imre, — írja róla — aki egyre szenvedélyesebben játszotta az alföldi dzsentrit és folyton dalolt, különös, túlzottan eredetieskedő műnépdalokat dalolt, amelyek Pesten teremnek a zengerájokban... Olyan ez — állapítja meg az író az egyik vendég (a nevelő) szavaival —, mint minden, amit a zsidók felszednek s a maguk

46

idegensége kísért. A „Kártyavár”-ban (1924) elzsidósodott pestkörnyéki várost rajzol Babits, „egy új, hazárd és szennyes Magyarország szimbólumát”. A divatos „magyar-zsidó” írók kevés kivétellel gondosan tartózkodnak a zsidókérdés érintésétől. Felületes társadalmi regényeik és színműveik a nemzetközi piacnak készülnek, igazi, időtálló értéket hiába keresünk közöttük. Viszont megjelenik az Ágai Adolf nyomdokain haladó, propagandacélú zsidó vicc nagyüzemi termelése, — a kedvesen cinikus, mulatságosán furfangos, rokonszenvesen bohém, de alapjában véve derék, hazafias, melegszívű zsidó népszerűsítésére Nagy Imre „Ojság”-jában s számtalan mellékkiadványában, valamint Hacsek és Sajó alakjában. Nem hiányzik a szimpátia-keltésnek a szentimentalizmusra spekuláló válfaja sem, ennek iskolapéldája Indig Ottó „Toroczkói menyasszony”-a (1931). Az asszimiláció kulisszái mögött eközben újjászületik a régi irány, a vallási közösségből soha ki nem szakadt zsidófaj modern hangú irodalmi kifejezője. Míg Szabolcsi Lajos, a tiszaeszlári Miksa fia és az „Egyenlőség” szerkesztésében trónörököse dillettáns, de annál bővebb termésű írásaiban a chasszideus legendákat, a Talmud és Midrás gyöngyszemeit igyekszik összhangba hozni a „magyar-zsidóság” fikciójával, 111 tehetségesebb és őszintébb írótársai már leplezetlenül megvallják fajiságukat. „Mélyíteni kell a zsidókban a faji öntudatot, — írja Patai József, ennek az iránynak egyik legkiemelkedőbb képviselője — ez többet ér minden emancipációnál. Külső szabadság és belső rabszolgaság helyett igazi belső felszabadulást, méltóságot és szilárd etikai talajt ad.” A magyar közönség ez idegen világ írói iránt soha nem mutatott érdeklődést, s nem ismeri Patai Józsefnek, a „Múlt és Jövő” szerkesztőjének, vagy Ujvári Péternek műveit. Pedig ma már elvitathatatlan ezt az utat járja a magyarnyelvű zsidó irodalom, amelynek művelői közül Pap Károly, mint regényíró érdemel külön említést. A zsidó lélek mind nyíltabban fordul az ősi mágnes, Jeruzsálem felé s a Balfour-deklarációval felújított nemzeti otthon szelleme szerteárad a „galuth”-ban. A megszállott magyar területeken őszintébb ez a folyamat, 112 Csonkamagyarországon leplezetten indul: túlontúl sok gazdasági és társadalmi előny forog kockán. F

F

A LESZÁMOLÁS Közeleg azonban az idők teljessége, a korforduló. A liberalizmus százada romokban, vérben, lelki zűrzavarban, Európa népeinek lehanyatlásában végére jár. Csak azok nem akarják ezt észrevenni, akik haszonélvezői voltak a letűnő korszaknak s néhány évtized alatt hihetetlen hatalmat és gazdagságot halmoztak össze maguknak. A német birodalom tépi le magáról először a liberalizmus Nessus-ingét, amely vérét, húsát csontig égette már. Hitler Adolf világtörténelmi jelentőségű küzdelmét a magyarországi zsidóság is gúnnyal és temperamentumához képest átalakítanak. Túlzott és buta. Csupa nyelvi ficamodás... Ez az egész csak a zsidó úrfi dzsentriskedő hencegése...” 111 Lónyakat a festő ha ragasztana emberi főhöz S többszín tollakkal vonná be az innen amonnan Vett tagokat, s hal lenne alant, rút, barna alakkal A fenn szép, deli nő, szemlélésére bocsátva Nem fakadandnátok kacagásra barátim? Higyjétek, Pisók, e rajznak volna szakasztott Mása az oly könyv, mely, mint lázbeteg álmai, zagyva És hiú képekkel tarkállik s össze nem illő Főt és lábakat ad az egészhez... Ez a „magyar-zsidó” irodalom önkénytelenül is emlékezetünkbe idézi Horatius „Ars poeticá”jának örökérvényes bevezető sorait. 112 Irodalmuk is rendkívül széleskörű. Könyvünknek — sajnos — ez egyik leghiányosabb része, mert az utódállamokban a megszállás alatt megjelent magyar nyelvű művek teljes bibliográfiája még megírásra vár.

47

kicsinyléssel kíséri, diadalrajutása után elkezdődik a közismert humanista hangszerelésű jajveszékelés. A tanulságokat azonban még most sem hajlandók levonni. Jelszavuk, mint 1919—20-ban a jogrend, úgy most az ősi alkotmány. Meg kell védelmezni ősi alkotmányunkat az átkos idegen eszmeáramlatokkal szemben, hirdeti ugyanaz a zsidóság, amelynek évtizedeken át minden törekvése, megnyilatkozása, cselekedete az ezeréves magyar konstitució és a hagyományok lebontására, vagy felrobbantására irányult, hogy a romokból rakjon „palotát heverőhelyének”. Ez a kéretlen és indokolatlan alkotmányvédelem azonban már csak arra alkalmas, hogy az ellenforradalmi ifjúságból férfikorba érett magyar nemzedék gúnyos felháborodását és éles ellentmondását váltsa ki. Darányi Kálmán miniszterelnök államférfiúi belátása nyit utat a történelmi folyamatnak, amely egyébként erőszakkal tört volna teret magának. Az első zsidótörvény jelentősége nem a „társadalmi és gazdasági rend egyensúlyának helyreállítására” éppen nem elégséges, enyhe rendelkezéseiben keresendő, hanem a bátor kezdeményezésben, a nyílt kiállásban azzal az ellenféllel szemben, amelynek létezéséről oly sokáig még beszélni sem volt szabad. A zsidóság anyagi eszközöket nem kímélve cikkek, nyilatkozatok, körlevelek, röpiratok légióit mozgósítja a törvényjavaslat s annak előrelátható folytatása ellen. A harcot a Gömbös Gyula által alapított fajvédő sajtó veszi fel, vállvetve a többi keresztény lapokkal. Az anyagi erő és vakmerő hang tekintetében még mindig túlhatalmas zsidó sajtóval szemben az Imrédy kormány megkezdi a leszámolást. Az ú. n. laprevízió 1939. január elsejére likvidálja a hetilap és folyóirat-dzsungelt. 113 Az újságírói frontot a keresztény szellemben megalakított Sajtókamara tisztítja meg. A második zsidótörvény, ha a felsőház által beiktatott módosítások sok tekintetben nem is engedték érvényesülni eredeti intencióit, újabb erőteljes lépést jelent a zsidóság visszaszorításában és a magyar szellemi élet felszabadításában. A kiegészítő rendeletek és novelláris intézkedések egyaránt egy cél felé utalnak, s ez a zsidóság teljes disszimilálása és kiküszöbölése a magyar nemzet testéből. Ez azonban már a jelen, amelyben küzdve és reménykedve élünk, vállalva az új világháború terhét és kockázatát, amit a zsidóság zúdított az emberségre európai pozícióinak visszaszerzése céljából. A zsidótörvény vitájával kapcsolatban, amikor sok érdekes, értékes, de igen sok tájékozatlan megnyilatkozás is hangzott el a zsidóság és védelmezőik hangulatkeltésre szánt, unos-untig ismert érvelésével szemben, nem maradhat említés nélkül Kovács Alajos alapvető értékű műve, „A csonkamagyarországi zsidóság a statisztika tükrében” (1938), s minden elismerést megérdemelnek Bosnyák Zoltán fáradhatatlan kitartással, bátorsággal és széleskörű tudományos felkészültséggel írott tanulmányai. Nem hallgathatjuk el a korforduló egyik aggodalomkeltő tünetét: a beérkezett magyar írók nagy többségének célszerűen óvatos, vagy értetlenül semleges magatartását a világhistóriai változás s ennek egyik legfontosabb jelensége, a zsidókérdés irányában. Az egész emberiség sorsa dől el abban a szörnyű erőpróbában, amely a régi világ romjai fölött tombol s Pesten házassági háromszögekről, individuális lelki differenciákról cseveg, vagy a humánum elefántcsonttornyában borong éteri személytelenséggel a magyar író. Valljuk be őszintén, igen sok prózai eleme is van ennek a tartózkodásnak: a zsidó könyvkiadócégek, a színházak zsidó közönsége, zsidó kapcsolatok, az állásfoglalással járó kockázat 114, — idősebb írónemzedékünknél a liberális beidegzettség. Sem az állami, sem az arizált magánszínházakban nem került színre darab, amelynek szerzője a zsidókérdéssel merészelt F

F

113

A könyv szerzője, mint az Imrédy-kormány sajtófőnöke 230 zsidó hetilapot szüntetett be, s több, mint harmincat keresztény kezekbe juttatott. Ekkor szűntek meg a leghírhedtebb társadalmi és közgazdasági lapok, mint a „Pesti Futár”, a „Társadalmunk”, az „Újmagyarország”, a „Csütörtök”, a „Színházi Élet” és társaik, az „Egyenlőség” s valamennyi politizáló zsidó hetilap, a szociáldemokrata pártközlönyök, a „Borsszem Jankó”, az „Ojság”, három zsidó hétfői lap, valamint a közgazdasági élet vámszedőinek egész sora. 114 Erdélyi Józsefet még 1938-ban is, amikor megírta „Solymosi Eszter vére” című megrázó költeményét, zsidó lapok esztétái egyszerűen kitessékelték az irodalomból.

48

volna foglalkozni. 115 Prózairodalmunk kevés kivétellel szerves folytatása a forradalmak előtti problémakerülő, szórakoztató iránynak. A költő, ha a nagy népi kollektívumok mérkőzése közben nem a maga kis énjének szubjektív rezdüléseivel bíbelődik, hanem forradalmi pózt ölt, a tartalmi, elemeket száz év előtt korszerű eszmék lomtárából kölcsönzi. Vannak népi íróink, akik jobbra hivatott tehetségükkel ma is a marxizmus csapdájában vergődnek. Akik pedig gyötrődve keresik az új magyar utat, a társtalanság, meg nem értés, elnyomottság keserű terhével hordozzák hivatásukat. Elmondhatjuk Juvenalissal: difficile est non scribere satiram — a korforduló legdúsabb irodalmi alapítványa — a zsidó Baumgarten intenciói szerint —, azokat az írókat jutalmazza ma is, akik nem vádolhatok meg világnézeti állásfoglalással... 116 A zsidóság aktív utóvédharcait már csak néhány napilap 117 folytatja a régi „magyarzsidó” jelszavakkal s a mindinkább gyérülő és öregedő rétege a harmadik, még asszimilációt hangoztató zsidó nemzedéknek. Az új generáció faji alapra helyezkedett s a beolvadást mindig elutasító ortodox keleti zsidóság és a cionizmus különböző árnyalataihoz csatlakozott modern zsidók kettős szellemi arcvonala minden nappal jobban távolodik a magyarságtól. A világnézeti küzdelemben, amely előbb politikai és szellemi téren újította meg Európa népi erőit, hogy most, a történelem leggrandiózusabb háborújában mérkőzzék meg szabadságának és boldogulásának akadályozóival, a magyar nemzet életérdekeinek megfelelően azon a fronton vonult fel, amellyel szemben ott harcol az elveszített hatalom fanatikus gyűlöletével, bosszúvágyával az egész világ szolidáris zsidósága. Kiegyenlítésről, megbékülésről többé nem lehet szó. Ebben a tudatban várja végzetét a magyarországi zsidóság is. A vihar, amelyet világszerte keltett, lesodorta arcáról az álcát. Az ősi vonásokra kiül a lélek: idegen gondolatok, idegen vágyak, idegen törekvések ellenséges hordozója. Száz esztendő sem telt el a magyar földön s az alázatosan egyenjogúsításért esedező zsidó nemzet egy rövid évszázad után, amely a magyar nép romlásának, a szentistváni birodalom összeomlásának katasztrófáját idézte fejünkre, visszatért oda, ahonnan igazán, őszintén, jószándékkal soha el sem indult: zsidó nemzetnek. F

F

F

Ezt mondja el az a 3100 könyv, tanulmány, beszéd, röpirat, amelyeket ebben a munkában összegyűjtöttem. ÖSSZEFOGLALÁS A zsidóság részvétele Magyarország szellemi, — egyúttal társadalmi és nemzeti — életében a következő fázisokra osztható: 1. A XVIII. század utolsó éveitől 1840-ig igen gyér és szerény jelentkezés egy-egy, a „zsidó nemzet” helyzetének javításáért esdeklő kérvényben, vagy magas méltóságokat héber és német nyelven ünneplő zsinagógai imák nyomtatott közzétételével. E korszak csillaga a nemzetközi hírhedtségű élc- és rím-zsonglőr, Saphir Móric Gottlieb. 2. A negyvenes évek elején az első németnyelvű zsidó sajtóorgánumok (Der Spiegel, Der Ungar). Felburjánzik az emancipációért agitáló röpiratirodalom, ez is nagyobbrészt németül. A zsidóság számos pamfletben fejezi ki lelkesedését 1848. reformeszméi iránt, hogy ugyanígy lelkesedjék a szabadságharc leverése után a császárért és emancipációs

115

A lenézett mozgófényképnek kellett utat törnie. Az „Őrségváltás” és a „Harmincadik” filmjei mutatták meg az irányt a társadalmi problémák hű és magyar művészi feldolgozására. 116 „Ezen alapítvány létesítésénél nem, a tehetség jutalmazása lebeg szemem előtt — idézi az Új Idők Lexikona az alapító szavait —, hanem oly ... magyar írók hathatós támogatósa, akik minden vallási, faji és társadalmi előítélettől mentesek...” stb. (A lexikon III. kötete 769. oldal.) 117 Miklós Andor sajtó- és nyomdakonszernjét a Teleki-kormány megszerezte és teljes mértékben arizálta.

49

reformjaiért. Számos zsidó kalandor széled el Magyarországról a világ minden tája felé s többen hazatérve itthon futnak meg fényes közéleti pályát. A korszak vezető szellemei a zsidó-apologéta Bloch Móric, majdan Ballagi Mórként protestáns tudós és a Magyar Tudományos Akadémia első zsidó származású tagja, a zavart szellemű, szertelen Hugó Károly, (Bernstein Fülöp), az impertinens kritikus, Zerffy Gusztáv (Hirsch Ignác), aki Amerikában tűnik el, majd Falk Miksa, az 1854-ben alapított Pester Lloyd főszerkesztője. Az emancipációs agitáció sikere az 1840. évi XXIX. törvénycikk. 1848. magyar törvényhozói nem hajlandók foglalkozni a zsidók egyenjogúsításával, országszerte szenvedélyes antiszemita kitörések; Szemere Bertalan 1849. július 28-i javaslata nem emelkedett törvényerőre. A fellengző humanistákkal szemben éles emancipáció-ellenes állásponton gróf Széchenyi István, a magyar városok és számos vármegye követei. A szépirodalomban a magyarság antiszemita érzülete Nagy Ignác, Kuthy Lajos, Vas Gereben, Beöthy László, Bernáth Gáspár és sok más magyar író műveiben jut igen határozott kifejezésre. 3. Az 1867. XVII. törvénycikk szankcionálja az abszolutizmus császári kormányainak zsidó-korlátozásokat feloldó intézkedéseit s kimondja a zsidóság egyenjogúsítását. A kiegyezéstől a századfordulóig a zsidóság a gazdasági pozíciók rohamos tempójú elhódítása mellett elözönli a szabadkőműves páholyokat és a sajtót, megszállja a pedagógiai pályát s kialakítja a köztudat felé a „magyar zsidó” kétlaki mimikri-képletét. A kor zsidó irodalmi vezetőalakja Kiss József, lapja, a „Hét” körül gyülekezik az ifjú radikálisok írógárdája. A század végén már nagyszámú, főként zsurnaliszta írót termel ki a zsidóság. A zsidók két döntő politikai sikere a tiszaeszlári ítélet és a recepció. 1875-től a nyolcvanas évek végéig hatalmas antiszemita mozgalom rázza fel a liberalizmusba tespedő országot. A kormányzat segítségével és példátlan hajszával egyenként győzik le az antiszemita-párt vezéralakjait: Istóczy Győzőt, Verhovay Gyulát, Simonyi Ivánt és társaikat. Az utolsó két évtizedben már a biztos exisztenciális romlást jelenti a zsidókérdés szóvátétele. 4. 1900-tól a kommunizmus bukásáig teljes zsidó hegemónia. Gazdasági élet, sajtó, színház, könyvkiadás, munkásmozgalom tökéletesen a hatalmukban. A társadalompolitikai izgatás és hagyományrombolás szellemi központja Jászi Oszkár és köre; az ifjúság soraiban a Galilei-kör. Az irodalmi progresszió az Osvát Ernő, Ignotus-Veigelsberg Hugó, Fenyő Miksa és Hatvany-Deutsch Lajos „Nyugat”-ja körül tömörül. Kiváló magyar tehetségek, akiket Rákosi Jenőék féltékeny és tapintatlan irodalompolitikája a „Nyugat”-hoz kerget, elsősorban Ady Endre, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Szabó Dezső stb. leplezik a harcos folyóirat zsidó-szellemiségét, s ragadják magukkal az irodalmi köztudatba a közepes tehetségű, vagy eredetiséget hajhászó zsidó munkatársakat, minők Kemény Simon, Füst Milán, Gellért Oszkár, Szomory Dezső és társaik. A színházi-üzlet nemzetközi hírnevű szerzői: Bíró Lajos, Molnár Ferenc, Földes Imre, Heltai Jenő, Vajda László stb. piaci alkusza, kikiáltója és kerítője a hírhedt Színházi Élet. A zsidóság két tipikus, de kiemelkedőbb tehetségű prózaírója Bródy Sándor és Kóbor Tamás. A világháború frontjain harcoló magyar katonák sorában elkeseredett megtorlási vágy a zsidók „dekkolása”, hadiüzletei és vagyonharácsolása miatt. A magyar szellemi életbe betört zsidóság harmadik nemzedéke megelőzi a felelősségrevonást és a háborús akarat pacifista aláaknázásával a hatalom nyílt és leplezetlen megrohanására lendül az októberi lázadásban és a bolsevista diktatúrában. Károlyi Mihálynak még csak szellemi irányítói, a bolsevizmusnak azonban már összes vezetői zsidók. 5. Az ellenforradalom után a zsidók mentegetődzésének és magyarázkodásának néhány esztendeje. Az ú. n. konszolidáció tíz éve alatt egy újabb uralmi korszak, néhány emigrációba szorult forradalmi bűnözőn kívül a megelőző idők szereplőivel. A zsidó sajtó másodvirágzása, teljes hegemónia a színpadon és az irodalomban. A zsidóság lekötelezettjeinek szűk körén kívül egységes és nem szűnő harcos antiszemitizmus a magyar társadalomban. Vezéralakjai: Prohászka Ottokár, Gömbös Gyula, Wolff Károly, Méhely Lajos, Milotay István és a magyar közélet sok más kiváló alakja. A sajtó kimagasló szerepe a zsidóság elleni küzdelemben; zsidótörvények. A zsidóság negyedik

50

nemzedéke az asszimilánsok fogyatkozó soraival szemben társadalmilag, politikailag és irodalmi megnyilatkozásaiban is nyíltan faji és zsidó-nemzeti alapra helyezkedik. A „magyar-zsidóság” százada véget ért. TANÚLSÁGOK Mi a teendő még a magyarországi zsidókérdés likvidálására, olyan kormányzati, politikai és társadalmi feladat, amelynek fejtegetése nem tartozik ennek a munkának keretébe. Az az áttekintés azonban, amit a zsidók szellemi életünkben elfoglalt pozícióinak beható tanulmányozása, harci módszereinek ismerete, befolyásuk még ma is szinte korlátozatlan eszközeinek feltárása nyújt, feltétlenül kötelezik ez eddig teljes egészében máig sem ismert szektor kutatóját gyakorlati konzekvenciák levonására. Ezek rövid összefoglalásban a következők, — az indokolás e könyv elolvasása után, úgy vélem, felesleges. 1. Haladéktalanul felállítandó a zsidókérdést kutató tudományos intézet, 2. a zsidókérdés lehetőség határáig teljes könyvtárának megteremtésével. 3. A zsidókérdésről megjelelő kiadványok útján a magyar nép legszélesebb rétegei felvilágosítandók. A zsidókérdés tanítandó a magyar iskolákban, különös tekintettel a ószövetségi zsidó történetírás objektív megvilágítására és a zsidóknak a magyar történelem, társadalmi és gazdasági élet utolsó évtizedeiben betöltött végzetes szerepére. 4. A közkönyvtárakból (az iskolai és egyesületi könyvtárakból is) a zsidó szerzők művei eltávolítandók. Zsidó művek csak a tudományos kutatás részére, a nagyközönség számára hozzá nem férhető módon őrizendők meg. Úgy ezek, mint az esetleg még könyvárusi forgalomban meghagyott zsidó munkák már külső címlapjukon feltűnő módon, hatóságilag megjelölendők: „Zsidó könyv!” 5. A könyvkiadás és a nyomdaipar százszázalékosan megtisztítandó a zsidóságtól. Zsidó sajtóterméket, könyvet, (műfordítást), röpiratot, csak a cégjelzésében is feltüntetett zsidó könyvkiadó és nyomda adhat ki. 6. A magyar főiskolák, nem utolsó sorban pedig a Magyar Tudományos Akadémia kötelezendők a zsidókérdés széleskörű és magyar szellemű tudományos feltárására és feldolgozására.

51

Egyes kérdések és témakörök irodalmát könnyebb tájékozódás céljából külön címszavak alatt is összefoglaltuk. Ezek a következők:

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

Adomák, zsidó humor. Alapvető munkák a zsidókérdésről. Antiszemita mozgalom. Bolsevizmus. Cionizmus. Ellenforradalom. Első zsidótörvény. Emancipáció. Emigráció. Fajvédelmi törvény. Fajvédők, fajvédelem. Gazdasági élet. Genealógia. Héber nyelv. Irodalomtörténet. Izraelita kongresszus. Kazár kérdés. Keresztény zsidók. Kivándorlás (zsidó). Második zsidótörvény. Millenium.

Monográfiák. Naptárak. Német nemzetiszocializmus. Numerus clausus. Októberi forradalom. Palesztina. Recepció. Sajtó. Statisztikai művek. Szabadkőművesség. Szabadságharc (1848—49) és a zsidók. Szocializmus. Talmud. Tisza-Eszlár; vérvád. A XVIII. század zsidókérdéssel foglalkozó irodalma. A világháború és a zsidók. Zsargon. Zsidó-jog. Zsidó nő. Zsidó történelem. H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

52

A KÖNYVEK JEGYZÉKE

53

Figyelem! Azoknak a műveknek — amelyeknek iránya magyar és antiszemita. —, kezdőszavait (vagy a szerző nevét) vastagított (fett) betűkkel közöljük. A dőlt (cursiv) betűkkel kezdődő munkák iránya és szerzője zsidó, vagy zsidóbarát.

RÖVIDÍTÉSEINK: Bp. = Budapest É. n. = évszám nélkül évf. = évfolyam f. = füzet Ford. = fordította H. n. = hely nélkül kiad. Kiad. = kiadás kk. = könyvkiadó klny. = különlenyomat kvny. = könyvnyomda litogr. = litografálva ny. = nyomda Ny. n.= nyomda nélkül R. = röpirat sz. = szám ua. = ugyanaz IMIT. = Izraelita Magyar Irodalmi Társaság. Az adatok sorrendje: Szerző, cím, műfaj, megjelenés helye, kiadó, nyomda, megjelenési év. ! A cím előtt X jel: szépirodalmi mű. !

54

Aba Sándor. Hová és hogyan lehet kivándorolni? A budapesti követségeken és konzulátusokon beszerzett adatok alapján összeállította. — Előszót írt Vázsonyi János. Bp. Szerző. Klein S. kvny. 1939. 118 X Abádi Imre. Judea renaissancea. Képek az új zsidó életből. Bp. Awiwa. 1919. Abádi Imre. Kis héber társalgó. Bp. Pallas rt. ny. 1920. X Abádi Imre. Az elpáholt kasszasz. Új mesék keletről. Bp. Awiwa. 1920. 119 Abafi Lajos. A szabadkőművesség története Magyarországon. 6 köt. Történelmi könyvtár 1—6 f. Bp. Szerző. Boruth E. kvny. 1890—1399. Abafi Ludwig. Geschichte der Freimaurerei in Oesterreich-Ungarn. Teschen—Bp. Szerző. Prochaska K. 1890—1899. Abafi Lajos. A „Corvin Mátyás az igazságoshoz” címzett budapesti szabadkőműves páholy huszonötéves története. 1869—1894. Bp. Boruth E. kvny. 1894. Abafi Lajos. A szabadkőművesség és az uralkodóház. Bp. Márkus Samu kvny. 1896. Ábir Ámiéli. Messiás, avagy értekezés a zsidó emancipációról. Zsidóknak és keresztényeknek egyaránt kedvező tanulmánya. R. Buda. Eggenberger. Kir. M. Egyetemi ny. 1861. X Abonyi Lajos. Elbeszélések (Kenyér és becsület). 1—3 köt. Pest. Emich G. 1865. — 2. kiad. Bp. Révai testv. 1906. Ábrahám Márton. Legendás Hagada. Új magyar fordítással, bőséges magyarázatokkal stb. Kecskemét. Első Kecskeméti Hírlap ny. 1937. X Ábrányi Kornél, ifj. Régi és új nemesek. Regény. Bp. Athenaeum rt. 1881. Ábrányi Kornél. Nemzeti ideál. (Magyarország közélete az ezredik évforduló korszakában.) 120 Bp. Légrády ny. 1898. Aczél Gáspár. A szabadkőművesség titkai. Bp. Szilágyi B. 1911. — 2. kiad. Bp. 1912. (Több kiadás.) 121 Aczél Imre kir. főügyészhelyettes vádbeszéde 1920 nov. 3. és 4. a bolseviki népbiztosok bűnperének főtárgyalásán. — Függelék: Az elítéltek rendőri életrajzának kivonata és a meggyilkoltak névsora. Bp. Központi Sajtóvállalat. Centrum szövetk. jegyzetosztály. 1921. 122 X Acsády Ignác . Aranyországban. Vígjáték. Bp. Weiszmann testvérek ny. 1880. X Acsády Ignác. Fridényi bankja. Regény. 2. köt. Bp. Athenaeum rt. 1882. Acsády Ignác. Zsidó és nem zsidó magyarok az emancipáció után. Bp. Szerző. Weiszmann testvérek ny. 1883. (2. kiad.). 123 Adalékok, de főkép adalékok a zsidók természetrajzához . R. H. ny. és é. n. Ádám György. Hugó Károly élete és művei. Kolozsvár. Szent Bonaventura ny. 1908. 124 Adamovich József. Tisza-Eszlár—Zsidókérdés. Válasza Schuck Salamon karczagi főrabbinak „A keresztények a zsidókról” cz. röpiratára. R. Bp. Hunyadi Mátyás műintézet. 1882. F

F

F

F

F

F

F

118

Igazi neve Dunajecz Jakab. Lefordította Jean Rictus Találkozás Jézussal című versét, amiért 1911-ben az ügyészség Istengyalázás címén vád alá helyezte. Az esküdtszék 1912-ben felmentette. 119 Eredeti neve Aigner. 120 Második rész. A zsidók Magyarországon. 141—233. oldal. 121 Eredeti neve Ábelesz Ármin. 122 Eredeti neve Adler. — A IMIT. évkönyveiben megjelent idevágó tanulmányai: A magyar zsidók a XVIII. században (1900); A zsidók a magyarság múltjában (1903.). 123 Tiszántúli antiszemita röpirat az 1920-as évekből. 124 Volt tiszaeszlári plébános.

55

Adamovich József. A tisza-eszlári zsidókérdés. Válasz Schuck „A keresztények a zsidókról” czímű röpiratára. Bp. Klny. „Magyar Állam”-ból. 1888. Adler Frigyes pöre. A főtárgyalás gyorsírói feljegyzései alapján fordította és bevezetéssel ellátta Pogány József. Bp. Népszava. Világosság kvny. rt. Adler, Friedrich. Bolsevizmus, vagy szociáldemokrácia? Bp. Szocialista agitációs iratok. Világosság kvny. rt. 1925. Adler Ignác. A zsidóság hivatása... Templomi beszéd Orosházán. Szeged. 1933. Adler Illés. Milieniumi beszéd. Bp. 1896. AdlerIllés. Gyászbeszéd Szabolcsi Miksa felett. Tartotta 1915 június 21-én. — Bp. Schwarcz, Magyar kvny. és kiadó váll. 1915. Adler, Leopold. Die Börse, ihr Wesen, ihre Bedeutung mit besonderer Rücksicht auf die Errichtung der Börse in Pest stb. Pest. Ph. Wodianer. 1863. Adler, Max. Marx, a gondolkodó. Ford. Takács Mária. Bp. Népszava. Világosság kvny. rt. 1923. ADOMÁK, ZSIDÓHUMOR. Ágai Adolf művei. Balassa Dezső. Jónás vigéc. Békeffy László. Közéleti tankönyv. Bíró Imre Boldizsár. Burzsuj humor a diktatúra alatt. Bohémia (Molnár—Szomaházy stb.). Bolseviki naptár az 1919. évre (Borsszem Jankó). Bölcs rabbi naptára 1925. évre. Börzehumor (Bródy—Tábori—Szomaházy). Bródy Miksa. Lipótváros. Budapesti erkölcsök (Erényi—Tábori stb.). Csillag Máté. Zsidó anekdoták kincsesháza. Faragó—Feld. A Smokk-család. Galantai Gyula. Majse de Móricz zsidó viccek. Galantai Lajos. Zsidó viccek. Kártyahumor. Kner Izidor agyafúrt alakjai. Kohn Kóbi. Kóser élcek, adomák. Kóser adomák. Kóser csöppek. Kóseré snókesz. A mester. Ujházy-anekdóták. (Molnár—Bér). Seiffensteiner Salamon anekdotái. Molnár Jenő. Seiffensteiner Salamon legjobb anekdotái. Nagy Andor. A fehér asztalnál. Nagy Imre írásai. Nü? Oj wie kóser, oj wi fájn. , Pesti krónika. Saphir M. G. művei. Solem alichem. A tizenhárom Rubinzon. Turfhumor. Vadnay László. Hacsek és Sajó. Zsidó humor.

56

Adorján György és Haas Sándor. A második zsidótörvény és a végrehajtási utasítás teljes szövege magyarázó jegyzetekkel. Magyarázatokkal ellátta Adorján György. Bp. Urbányi ny. 1939. Ady Endre. A zsidóságról. Fehér Dezső előszavával. Nagyvárad. Zsidó Renaissance Könyvtár 10. sz. Nagyváradi Napló ny. rt. 1919. X Ady Endre. Margita élni akar. Verses história, melyet szeretettel ajánlok figyelmébe azoknak, akik szeretnek, vagy nem szeretnek. Sajtó alá rend. Földessy Gyula. Bp. Amicus. Hornyánszky V. rt. 1921. Ady Lajos. Ady Endre. Fehér Dezső. „Ha hív az acélhegyű ördög”. Hatvany Lajos. Ady világa. Hatvany Lajos. Ady a kortársak közt. Hatvany Lajos. Ady körül. Nagy Andor. Tavasz Váradon. Révész Béla. Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről. Révész Béla. Ady Endre tragédiája. Révész Béla. Ady és Léda. Révész Béla.Ady trilógiája. Révész Béla. S lehullunk őszi avaron. Zulawski Andor. Írás Adyról. Ady Lajos. Ady Endre. Bp. Amicus. 1923. 125 Spitzig Iczig naptára 1867-re. 5627-iki nemz. luach. Jankó János rajzaival. (Ágai Adolf). Pest. Osterman K. 1866, (Ágai Adolf). U. az 1868-ra. 5628. nemz. luach. Uo. 1867. (Ágai Adolf). Borsszem Jankó albuma. Szerkesztette Csicseri Bors. Rajzolták Jankó és Klič. Pest. Deutsch testvérek. 1869. (Ágai Adolf). Abrincs! 150 jordány vicc. Seiffensteiner Salamontól elemelte Mokány Berczi. Jankó János 115 rajzával. Bp. Athenaeum rt. Révai testv. rt. ny. 1879. (Ágai Adolf). Csihaj! Mulatságos és vérengző antisemita naptár 1881-re. Tojás Dánielnek diktálta Mokány Berczi. Bp. Athenaeum. 1880. (Ágai Adolf). Czu tumm! Hexti antiszemida naptár 1883-ra. Szeageszdete Kraxelhuber Tóbiás hexti preschburgi hausherr, sitó-faló és antiquapár. 140 képpel és 1 színezett földabrosszal. Rajzolták Jankó János, Schliessmann János és Z. Tivadar. Bp. Athenaeum rt. 1882. (Ágai Adolf). Porzó. Por és hamu. Barátaim és jó embereim emlékezete. Bp. Athenaeum rt. 1892. (Ágai Adolf). Fain! Java adomák tárháza. Zsidó tréfák. Sajátkezűleg elmondja Seiffensteiner Solomon. Összegyűjtötte Csicseri Bors. Rajzolta Homicskó Atanáz. Bp. Singer és Wolfner. 1892. (2. kiad.) (Ágai Adolf). Utazás Pestről Budapestre 1843—1907. Rajzok és emlékek a magyar főváros utolsó 65 esztendejéből. Írta Porzó. Képeit rajzolták Bér Dezső, Garay Ákos, Homicskó Atanáz és Mühlbeck Károly. Bp. Pallas rt. ny. 1908. — 2. kiad. 1909. Ágoston János. Le az álczával! Adatok Eötvös Károly hírhedt saktervédő életrajzához. R. Bp. Szerző. Janda József kvny. 1884. 126 Ágoston Péter. A zsidók útja. A Jövő kérdései 2. Nagyvárad. Nagyváradi társadalomtudományi társulat. Kókai biz. Bp. 1917. Ágoston Péter. A kommunista társadalom erkölcse. Vörös könyvtár 17—18. Bp. 1919. F

F

Antal Sándor. A magyar zsidóság jövendője. Baltazár Dezső stb. Mi az igazság? 125 126

Eredeti neve Rosenzweig. Eredeti neve Augenstein.

57

Bernstein Béla. A jogakadémiai tanár és a zsidó erkölcs. Blau Lajos. Ágoston Péter zsidó tudománya. Ágoston Péter védelme. Összeállította Ujlaki Géza. Bp. Népszava. Világosság kvny. rt. 1921. Aiglon. Viccekben él a szovjet! Bp. Heller K. és Tsa. É.-n. (1919.). Ain erschrockcnlich geschicht und Mordt so von Juden zu Pösing am Marckht in Hungern gelegen: an ainem Neünjarigen Knáblin begangen stb. Darumb dann bis in die Dreysig juden mann und weybspersonen umb yr misshandlung auf Freytag nach Pfingsten den XXI. Tag May des MD und XXIX. Jars verprennt worden sind. R. É. és ny. n. Aitsleithner József. Héber nyelvtan. Vezérfonál A. J. (egyetemi) előadásaihoz. Kézirat gyanánt. Bp. Stachora K. litogr. 1932. Ajtay József. Modern választási reform. Vázsonyi javaslata. Klny. A Cél-ból. Bp. Hornyánszky V. ny. rt. 1918. Ajtay László. Adatok a zsidók történetéhez. (Névjegyzékek.) Bp. Szerző. Boros I. kvny. 1934. Akasztójával vagy golyóval. R. Bp. Közoktatásügyi népbiztosság. 1919. Aktenstücke aus dem Archív ungarischer Gerichtshöfe über die Prozesse einiger Kommunisten 1919—1920. Bp. Staatsdruckerei. 1920. ALAPVETŐ MUNKÁK A ZSIDÓKÉRDÉSRŐL. Antiszemita káté. Barcsay—Palatinus. A szabadkőművesség bűnei; névsoruk. Barta Stefan. Die Judenfrage in Ungarn. Bartha Miklós. Kazár földön. Bary József vizsgálóbíró emlékiratai. Bosnyák Zoltán. Fővárosunk elzsidósodása. Bosnyák Zoltán. Magyarország elzsidósodása. Bosnyák Zoltán. Harc a zsidó sajtó ellen. Bosnyák Zoltán. A zsidókérdés. Cion bölcseinek jegyzőkönyvei. Dánér Béla. A magyarországi zsidókérdés megoldása. Egan Lajos. A zsidókérdés Magyarországon. Farkas Gyula. Az asszimiláció kora a magyar irodalomban. Fejér Lajos. Zsidóság. Ford Henry. A nemzetközi zsidó. Haller István. Harc a numerus clausus körül. Hitler Adolf. Harcom. Huber Lipót. Zsidóság és kereszténység a múltban és jelenben. A Huszadik Század körkérdése. Ilosvay Bálint. A cionista mozgalom története. Istóczy Győzö művei. Keltz Sándor. Konzervatív világrend. Kempelen Béla. Magyarország zsidó és zsidóeredetű családjai. Kiss Sándor fajvédelmi művei. Kovács Alajos. A zsidóság térfoglalása Magyarországon. Kovács Alajos. A csonkamagyarországi zsidóság a statisztika tükrében. Luzsénszky Alfonz Talmud-fordításai. Méhely Lajos fajbiológiai és fajvédelmi munkái. Nendtvich C. M. Die Judenfrage in Oesterreich-Ungarn. Prohászka Ottokár zsidókérdéssel foglalkozó művei. Rohling Ágoston. A talmudzsidó. Schickert Klaus. Die Judenfrage in Ungarn.

58

Simonyi Iván művei. Szekfü Gyula. Három nemzedék. Ujvári Péter. Magyar zsidó lexikon. Weszprémy Kálmán. A magyarországi zsidók statisztikája. Áldásy Antal. Zsigmond császár koronázása és a német-zsidóság megadóztatása. Értekezések a történeti tudományok köréből. XXIV. 5. Bp. Magyar Tudományos Akadémia. 1916. Áldásy Antal. A német zsidóság megadóztatása III. Frigyes koronázása alkalmából. Értekezések a történeti tudományok köréből XXIV. 13. Felolvasás 1931. VI. 15-én. Bp. Magyar Tudományos Akadémia. Főiskolai kvny. Pápa. 1932. Alexander Bernát. Spinoza. Bp. Népszerű Zsidó Könyvtár 11. .sz. 1922. Alexandriai Philo jelentése a Caius Caligulánál járt küldöttségről. Legatio ad Caium. Görögből ford. Schill Salamon. Bp. IMIT kiadványai IV. köt. Lampel R. rt. biz. 1896. Alexandriai Philo. Mózes élete. Ford. Fischer Gyula. Bp. Zsidó könyvtár 17—18. sz. 1924. Alföldi Dávid. Néhány szó a proletárdiktatúráról. (Keletkezése, pusztítása s orvoslása.) Eger. Egri lapkiadó ny. 1919. Alkalay Jehuda. Kol mewasser. A jövő megváltásról és a haza iránti hűségről. R. Leipzig. 1852. Almásy (Balogh) Tihamér. Spitzer Régi. Népszínmű. 3 felvonásban. 1892. (Népszínház.) Alszeghy Zsolt. A tizenkilencedik század magyar irodalma. Bp. Szent István könyvek 7—8. sz. Stephaneum ny. 1923. Az Általános Fogyasztási Szövetkezet vezetőségének panamái. R. Bp. Központi Szervező Iroda. Held János kvny. 1921. Altenburger Gyula. Magyar politika a háború után. Bp. Pfeifer biz. Kertész J. kvny. 1916. * Altenburger Gyula. Levelek a magyar nemzethez. Bp. Pfeifer biz. Kertész J. kvny. 1918. Altenburger Gyula. A választójog és a zsidóság. Klny. A Cél-ból. Bp. Hornyánszky V. kVny. 1918. Altes Judenthum und neue Bildung. R. Bp. Neumayer Ede ny. 1901. Altmann, Adolf. Zionismus und Antizionismus. Zionismus und Sozialismus. Eperjes. Pannónia ny. 1903. Altmann, Adolf. Jüdische Welt- und Lebensperspektiven. Abhandlungen über alta und neue Judentumsfragen. Pressburg. 1920. X Ambrus Zoltán. Berzsenyi báró és családja. Bp. Révai testv. 1902. Ambrus Zoltán. U. az. Tollrajzok a mai Budapestről. Ambrus Zoltán Munkái. IV. köt. Bp. Révai testvérek rt. ny. 1906. X Ambrus Zoltán. A Berzsenyi leányok 12 vőlegénye. Ambrus Zoltán Munkái II. köt. Bp. Révai testv. rt. ny. 1907. X Ambrus Zoltán. A Berzsenyi dinasztia. Tollrajzok a mai Budapestről. Bp. Révai testv. rt. ny. 1928. X Andor József. Két világ között. Regény. 2 köt. Családi Regénytár 31—32. köt. Bp. Szent István Társulat, 1902. — 2. kiad. Tarczai György előszavával. 1924. Andrássy Gyula gróf. Gondolatok néhány belügyi kérdésről. R. Bp. Pfeifer. Athenaeum rt. 1921. Angol Főpapok és Államférfiak nyilatkozatai az orosz zsidóüldözésről s a zsidókról általában. Bp. Pesti kvny. rt. 1882. ** Angyal Ilka (Klár Józsefné). Az árendás zsidó. Népszínmű. X Anka János. Északi fény. Ideológiai regény. Bp. Centrum rt. 1941. Anrede an Seine königliche Hoheit den durchlauchtigsten Prinzen Joseph bei dössenglücklichen Einzug als Statthalter des König-reichs Hungarn gehalten den 19. F

F

* **

Megjelent a Cél-ban. Kilencedik (utolsó) levél: Levél a zsidókhoz. Az árendás zsidó zeneszámainak szerzője Bátor Sándor (Breisach Izidor).

59

September 1795. von der Judengemeinde des Kron-Marktes Altofen. Ofen Gedr. mit königl. Universitats-Schriften. É-n. Anrede, gehalten von der Alt-Ofner Juden-Gemeinde den 1-ten Hornung 1800. bey der höchstbeglückten Ankunft Ihrer Hoheiten Joseph Anton Palatin des Königreichs Ungarn und Alexandra Pawlowna russisch-kaiserl. Prinzessin. Ofen. Gedr. mit königl. Universitátsschriften. 1800. Ansprache an die Israeliten-Gemeinde zu Pápa: von ihren Vorstehern; im Jahre 1846. Pápa. Druck der ref. Hochschule. 1843. * Antal Sándor. A magyar zsidóság jövendője. Felelet dr. Ágoston Péter nagyváradi jogtanárnak. R. Nagyvárad. Szerző. Sonnenfeld ny. 1917. Az Antibolsevista kiállítás tájékoztatója. Szerkesztette Bosnyák Zoltán. Bp. Szerző. Stádium rt. 1941. Antiszemita, lásd Deák Antal. Antiszemita kalendáriom az 1920. szökőévre. A zsidó által agyongyötört magyar földművelő nép számára. Gyöngyös. Ny. n. 1919. Antiszemita káté a magyar nép számára. Szerkesztették és kiadják Ráth Ferencz és Zimándy Ignácz. Bp. Szüts István és tsa biz.; Esztergom Buzárovits G. biz.; Hunyadi Mátyás műint. 1884. Antisemiten Katechismus für das ungarische Volk deutscher Zunge. Verfasst und; herausgegeben von Frantz Ráth und Ignaz Zimándy. Bp. (Mint fenti.) U. az. tótul Antisemiticky Katekizmus címmel. Az Antiszemita-Párt Naptára az 1884-ik szökőévre. Szerkesztette és kiadja Nagy Imre. Kecskemét. 1883. Egy antisémita sajtóper. Dr. Nendtvich Károly az esküdtszék előtt és Dr. Rácz Géza védőbeszéde. Klny. Bp. Bartalits I. ny. 1884. Antisemitischer Press-Prozess gegen H. Dr. M. K. Nendtvich, Professor der technischen Hochschule Budapest. Schwurgerichtsverhandlung 24. Mai 1884. in Pressburg. Pressburg 1885. F

ANTISZEMITA MOZGALOM. Antiszemita káté (németül és tótul is). Az Antiszémita-Párt Naptára 1884-re. Egy antisémita sajtóper (Nendtvich Károly ellen). Antisemitischer Press-Prozess (Nendtvich ellen). Argus. Válasz az antiszemitáknak. August, Adolph. Istóczy und die Juden. Austriaca. Betrachtungen und Streiflichter. Austriacus. Oesterreich, ein Juwel in jüdischer Fassung. Austriacus. Wahlet keinen Juden! Báttaszéki Lajos. Mindenféle antiszemiták. (Németül is.) Baum Jakob. Der Talmud im ungarischen Abgeordnetenhause. Deák Antal (Antiszemita) művei. Demosthenes. Contra! Du Mesnil Marigny. A zsidókról. Ébresztő hangok. Eperjessy Kálmán. A zsidó fanatizmus és az anti-judaizmus okai. Erényi Jakab. Elmélkedés a zsidókról. Farkas Norbert. Az antiszemitizmusról nemzetközi nyilatkozatok. Farkas Ödön. A zsidókérdés Magyarországon. Geist Karl. Die Strassentumulte in Pressburg. Herman Ottó. Judenverfolgung und Psychiatrie. *

Eredeti neve Adler.

60

Hoffmann Mór. Zsidóinkról. (Válasz Csernátony Lajosnak.) Hoffmann Mór. A semiták és antisemiták. Hoffmann Pál. A zsidókérdés. Hutten Ulrich (Nendtvich Károly). Das Judenthum in Oesterreich-Ungarn. Istóczy Győző 1875 ápril. 8-i interpellációja. Istóczy Győző művei. Das Judentum. (S. A.) Jurik Josefine Episteln gegen die allgemeine Verjudung. Justus. Zsidók tükre. Jüdische Delikatessen (Bonyhádi Perczel István.) Kallisztosz. A zsidókérdés. Egy keresztény. A zsidókérdéshez. Kohn Sámuel. Mit tegyünk az ellenünk intézett támadásokkal szemben. Kolgyári C. Titusz. A zsidók világuralma. Krajcsovich Coloman. Der Antisemitismus in Ungarn. Lázár Július. Das Judentum in seiner Vergangenheit und Gegenwart. Leroy-Beaulieu. A zsidók és az antiszemita áramlat. Ligneau, Jean de. Juifs et antisemits en Europe. A magyar zsidó kérdés jogi, társadalmi és nemzetiségi szempontból. Marczali Mihály. Fegyvereink rosszakaróink ellen. Máriássy Béla. Zsidókérdés és uzsora. Matók Béla. A zsidókérdés Nro 2. Mérei Gyula. Magyar politikai pártprogrammok. Mezösy László. Ne bántsd a zsidót. Nendtvich C. M. Die Judenfrage in Oesterreich-Ungarn. Observator. Magyarország vágtatva rohamos elszegényedése. Oláh Zoltán. A két Verhovay. Papp G. Ne bántsd a zsidót. Patriotische Stimmen aus Ungarn. Reich H. L. Zur Wehr und Lehr. Rosenberg A. Das Judentum und die Nationalitatsidee. Sagittarius. Franz Liszt über die Juden. Saulus. Neue Epistel an die „Ebräer”. Schlieben Erwin. Das Judenschloss. Schück Salamon. A keresztények a zsidókról. Schück Salamon. Tízparancsolat az antiszemitizmus ellen. Simonyí Iván művei. Singer J. Sollen die Juden Christen werden? Stanojevic Simon többnyelvű kiadványai. Statuten Entwurf des Zentral-Vereins des Nichtjuden-Bundes von Ungarn. Egy szabadelvű. A zsidókérdés Magyarországon. Szendrey—Garas. A függetlenségi antiszemitapárt alapja és létjoga. 12 ellenröpirat. 12 röpirat. Tüzér Károly. Korszerű illusztrált Pinkásziádák. Válasz Kossuth Lajos legutóbbi levelére. Vereby Sovia. Ne bántsd a magyar zsidót! Verhovay Gyula. Az álarc korszaka. Verhovay Gyula. Az ország urai. Vikár—Zboray. Politikai Magyarország. Wallerstett, Otto. Warum stb. Ein Beitrag zur Tagesfrage. Zaáry József. Az antiszemitizmus hazánkban. Zimándy Ignác művei. Zsidókérdés. Írta egy zsidó.

61

Antisemitism in Hungary. R. Bp. Bethlen Gábor ny. 1918. Apafi J. A zsidóság felsőbbrendűségi mámora. Klny. A Cél-ból. Bp. 1922. Pátria rt. ny. 1922. Apor Viktor. Háborús és ellenforradalmi emlékek. Naplótöredék. Bp. Szerző. Stádium rt. 1937. Der Apostat. Auch ein Beitrag zur Judenemancipationsfrage. R. Pest. Lauffer und Stolp. 1861. Apponyi György gróf, Bartók Béla, Berda József (és társaik) tiltakozása a zsidótörvény ellen. Bp. Hungária ny. 1939. Arany tanácsok a magyar nép számára, miként bánjék a zsidóval. R. (Hetvenes évek). Arányi Lajos. Rudnó és lelkésze 1844 és 1845-ben, meg még valami, többi közt a magyar zsidó is... Pest. Emich Gusztáv. 1846. Ararát évkönyv. Zsidó magyar almanach az 1939. évre. Bp. Izr. Leányárvaház. 1938. * Arató Frigyes. Az Árpád-páholy története 1870—1895. Szeged. Bába Sándor. 1895. ** Arató Frigyes. A szabadkőművesség. Bp. Márkus Samu kvny. 1902. — 2. kiad. Bp. Pátria rt. ny. 1913. Archiv der jüdischen Familienforschung.. Oedenburg. 1913. Argus. Válasz az antiszemitáknak. R. Bp. Szigeti M. 1884. Árkosy B. Gábor. A zsidó világuralom megjósolt bukása. R. Bp. Ébredő Magyarok Egyesülete. 1919. Árkossy Károly. Miért lettem nemzetiszocialista? R. Bp. Szerző. Held János kvny. 1938. X Asch, Schalom. A bosszú istene. Dráma 3 felvonásban. Ford. Lukács Zoltán. Zsidó renaissance, könyvtár 13. Nagyvárad. Sonnenfeld ny. 1919. X Asch, Schalom. A fiatalok. Ford. Bolgár Mózes. Hétcsillagos Orion könyvek. Bp. Zsidó renaissance. 1922. X Asch, Schalom. Moszkva. Ford. Gergely Janka. Regény. Bp. Káldor kk. Világosság kvny. rt. 1932. X Asch, Schalom. Pétervár. Ford. Gergely Janka. Regény. Bp. Káldor kk. Világosság kvny. rt. 1932. X Asch, Schalom. Varsó. Ford. Gergely Janka. Regény. Bp. Káldor kk. Világosság kvny. rt. 1933. X Asch, Schalom. A zsoltáros. Ford. Gergely Janka. Bp. Káldor kk. Világosság kvny. rt. 1935. X Asch, Schalom. Mottke, a tolvaj. Ford. Gellért Hugó. Regény. Bp. Nova kk. 1935. X Asch, Schalom. A nagy fal. Ford. Horváth Zoltán. Regény. Bp. Tábor. 1937. (2. kiad.) X Asch, Schalom. Pétervár—Varsó—Moszkva. (Özönvíz trilógia.) Ford. Gergely Janka. Regény. 3 köt. Bp. Dénes kk. Fővárosi ny. rt. 1938. X Asch, Schalom. Dalol a völgy. Ford. Horváth Zoltán. Regény. Bp. Tábor. Hungária ny. 1938. X Asch, Schalom. A nagy fal. Regény 2 köt. Bp. 1940. Asch, Schalom. A Názáreti. Ford. Nagy András. (1—2 köt.) és Komlós Aladár. (3. köt.) Bp. *** Tábor. 1941. Ascher László. A szabadság útja. Az első Somogyi—Bacsó röpiratpályázat nyertese. Bp. Népszava. Világosság ny. Asztalos József. A magyar főiskolai hallgatók statisztikája az 1930/31. tanévben. Bp. Stephaneum ny. 1932. **** Asztalos Sándor. Nincs kegyelem. Regény. Temesvár. 1929. F

F

F

F

*

Eredeti neve Bauer. Márkus Samu maga is zsidó és .:.-os szabadkőműves testvér, mint ezt számos nyomtatványán fel is tünteti. *** Asch Schalomtól lefordítva még. „Föld.” Modern könyvtár 456. sz. 1915., „Az anya” és „A fiatalok” 1922. **** A regény Ágoston Péterről szól. **

62

Auerbach Éliás. A zsidó Palesztina. Fisch József fordítása. Palesztina térképével. Makkabea könyvtár. 2. sz. Bp. Magyarországi Cionista Szervezet. Dick Manó biz. 1912. August, Adolph. Istóczy und die Juden. R. Bp. C. Grill Commission. V. Hornyánszky ny. 1876. Aus Ungarns Schreckentagen. (Bilder von Ottó v. Kursell, Reime von Dietrich Eckart. Wolfratshausen bei München. Auf gut deutsch. Wochenschrift für Ordnung und Recht. II. 9. u. 10. 1920. Austriaca. Betractungen und Streiflichter. R. Leipzig, Dunker und Humblot. Pierer'sche Hofbuchdruckerei, Altenburg. 1882. Austriacus. Oesterreich. ein Juwel in jüdischer Fassung. Judenherrschaft und Judenwirtschaft in Oesterreich—Ungarn. Berlin. Otto Hentze's Verlag. Max Bading Neu-Kölln. 1880. Austriacus Wählet keinen Juden! Ein Mahn- und Warnungsruf an die Völker Oesterreich— Ungarns. Von — Berlin. Otto Hentze's. Verlag. Max Bading. 1881. Avarffy Elek. Cselekvő politika. Beszéd a MONE közgyűlésén. Bp. Stephaneum ny. 1935. Avarffy Elek. Kenyeres Balázs a keresztény nemzeti politikában. Bp. Stephaneum ny. 1937. Avarffy Elek. A mai nemzetpolitikai „tengely” (a zsidókérdés. Előadás a Magyar Nemzetiszociálista pártban). Bp. Szerző. Árpád rt. kvny. Kalocsa, 1938. Avarffy Elek. A MONE története 1918—38. Felvidéki orvostestvéreink hazatérése alkalmából. Bp. MONE. Stephaneum ny. 1938. X Babits Mihály. Timár Virgil fia. Regény. Bp. Athenaeum rt. 1922. Babits Mihály. Kártyavár. Regény. Bp. Athenaeum rt. 1924. Bacher Emil. A magyar malomipar. Bp. Károlyi ny. 1911. Bacher, Simon. Azath Schalom. Der Rat des Friedens. Begrüssungsgedicht zur Eröffnung des ungar-israel. Kongresses zu Pest. Ofen. 1869. (Magyarul, németül és héberül.) Bacher, Simon. Festgedicht zur Krönung Sr. Majestát Frana Josef zum König von Ungarn. (Hebräisch, Deutsch u. ungarisch.) Ofen. 1867. Bacher, Simon. Zemirosz haarec. Metrische Übersetzung ungarischer Nationallieder im Versmass des Originals. (Hebräisch u. ungarisch.) Pest. 1868. Bacher, Simon. Synagogengebet für die glückliche Entbindung Ihrer Majestat der Königin. (Hebräisch, deutsch u. ungarisch.) Ofen. 1871. Bacher, Simon. Elegie auf den Tod des ungar.Cultusministers Baron Josef Eötvös. (Hebräisch u. deutsch.) Ofen. 1871. Bacher Vilmos. Századunk első feléből. Szófér Mózes pozsonyi rabbinak levelezői. Bp. Singer és Wolfner. 1893. Bacher Vilmos. Zsidó vértanuk a keresztény naptárban. Bp. Franklin-Társulat kvny. 1901. Bacher Vilmos élete és működése. 60-ik születésnapja tiszteletére 1910. január 12. kiadja dr. Blau Lajos Bp. Lampel rt. 1910. Bachó László. dezséri. A zsidóság térfoglalása Gyöngyösön 1919-ig. Adalékok a magyar zsidóság történetéhez. Gyöngyös. Kapisztrán ny. Vác. 1941. Bachó László. A zsidóság térfoglalása Gyöngyösön 1919-től napjainkig. Gyöngyös. Kapisztrán ny. Vác. 1942. Back Izrael. Magyar-héber nyelvtan. Bp. Grill K. 1875. Back, Joseph. Freuden Gefühle beim Ehe-Jubiläum des Moses Ráth und der Rebekka Ráth. Miskolcz. 1817. * X Badaire, A. E. Ilona, histoire vrai. Par —, Rédacteur a L'Evénement. Paris. Baján A. Ernő. A zsidó vallás és a német nyelv. R. Bp. Márkus Samu kvny. É. n. Bak Ignácz Vilmos. Vade Mecum, zu Deutsch: Kumm Sie mit mir! R. Ofen. 1848. Bakonyi Kálmán. A magyar szabadkőművesek igazsága. R. Bp. Bíró M. kvny. 1927. Bakonyi László. A kongresszusi zsidó hitközségek statisztikája. Klny. Magyar Zsidó Szemléből. Bp. Neuwald I. kvny. 1937. F

*

A gróf Batthyány—Rosenberg—Schossberger-ügy regényes feldolgozása. Rosenberg Lajos a Schossberger lányért vívott párbajban halálosan megsebesítette gróf Batthyány Istvánt.

63

**

Bakonyi Samu. A magyar szabadkőművesség feladatai az új évezredben. Debrecen. A „Haladás” páholy könyvtára. Városi ny. 1896. X Balás Béla, szépvízi. Kánaán pusztulása. Ókori regény. 2 köt. Bp. Nagy Mihály biz. Szeged. Nemzeti irod. és ny. rt. 1921. Balás Károly. Társadalmi politika. I. Alapvetés. Bp. Centrum ny. 1924. Balás Károly. A szociálpolitika főkérdései. Bp. Pallas rt. ny. 1929. Balás Károly. Faj, felekezet és statisztika a zsidókérdésben. Klny., az EKNL értesítőből. Bp. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga 1938. X Balassa Dezső. Jónás vigéc. Magánjelenet. Bp. Wiesinger Ármin. 2. kiad. É. n. * Balassa József. A szabadkőművesség története. Mindent tudok kvtár. 6. sz. Bp. Béta. 1924. Balázs Dezső. Itt az írás, olvassátok. R. Bp. Szerző. Sánta György kvny. Budafok. 1938. Balázs Dezső. Harc a „harc” ellen. R. Bp. Fémes-Friedmann kvny. 1940. Bálint László. Az áttért megszólal. R. Szeged. Városi ny. 1940. Balla Borisz. A lélek útjai. Útijegyzetek, cikkek, tanulmányok. Magyar Kultúra Könyvtár 1—2. sz. Bp. Pázmány Péter irod. társaság. Korda ny. 1934. Balla Ignác. A Rothschildok. Karrierek 8. sz. Bp. Singer és Wolfner. Budapesti Hírlap ny. 2 kiad. 1914. Balla, Ignaz. Die Rothschilds. Berlin. Ny. n. 1912. 127 Balla Vilmos. A gabonatőzsde romjain. Porzsolt Kálmán előszavával. Bp. Légrády ny. 1913. 128 Ballagi Ernő. A bélyeges seregben. Bp. Részvény ny. Pécs. 1930. Ballagi Ernő. A magyar zsidóság harca az emancipációért. Klny. IMIT 1940-es évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat kvny. 1940. Ballagi Ernő. A magyar zsidóság útja vezércikkek és beszédek tükrében. 1840—1940. Összeállította — Új zsidó könyvtár 1. sz. Bp. Viktória ny. 1940. 129 130 Ballagi Géza. A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Bp. Franklin-Társulat kvny. 1888. 131 Ballagi Géza. Az 1839—40-diki országgyűlés visszhangja az irodalomban. Akadémiai székfoglaló értekezés. Bp. Magyar Tudományos Akadémia. Franklin-Társulat kvny. 1890. 132 Ballagi Mór. Bacher Simonnak b. Eötvös József halálára héber nyelven írt elégiáját és szózatát bemutatja Ballagi Mór. Bp. A M. T. Akadémiai Értesítő. Legújabb folyam. V. 1871. 133 Balog Szidónia. A magyarországi zsidók kamaraszolgasága és igazságszolgáltatása a középkorban. Bölcsészetdoktori értekezés. Művelődéstörténeti értekezések 28. sz. Bp. Vasutas Szövetség ny. váll. 1907. Baltazár Dezső—Blau Lajos—Venetianer Lajos és társaik. Mi az igazság? Válasz Ágoston Péter: A zsidók útja c. munkájára. Bp. Egyenlőség. Magyar kvny. rt. 1917. Baltazár Dezső. A próbáltatások idejéből. Debrecen. Méliusz könyvkereskedés. Városi ny. 1920. Baltazár Dezső. Liberalizmus és demokrácia. Cobden könyvtár 48. sz. Bp. Cobden szövetség. Biró M. kvny. 1929. F

F

F

F

F

F

F

F

F

**

Eredeti neve Breuer. Eredeti neve Weidinger. 127 Eredeti neve Blau. 128 Eredeti név Bloch. 129 Eredeti név Bloch. 130 Zsidókérdés 213—215., 337—338., 611—616. oldal. 131 A zsidó emancipátió. 71—80. oldal. 132 Eredeti név Bloch. 133 Eredeti neve Fürst. *

64

Bamberger S. B. Az izraelita házasnő. A tisztázás és elkülönítés törvényei az izraelita házasnőnél. Kidolgozta — Magyarra ford. egy kiváló orthodox rabbi. Szikszó. Blank Simon. 1898. 134 Bán Margit. Heine hatása a magyar költészetre. Doktori értekezés. Bp. Franklin-Társulat kvny. 1918. Bán Margit. Zengő hárfa. Zsidó ifjúsági szavalókönyv. Bp. Heller K. és fiai ny. 1921. Bangha Béla S. J. A kereszténység és a zsidók. Klny. Krisztus és a modern társadalom 2. sorozatából. Bp. Mária Kongregáció. Stephaneum ny. Bangha Béla S. J. A magyar katholikus sajtó kérdései. Klny. Magyar Kultúrából. Bp. Kath. sajtó hölgybizottsága. 1917. Bangha Béla S. J. Keresztény vagy vörös szocializmus. R. Bp. Korda ny. 1919. Bangha Béla S. J. Magyarország újjáépítése és a kereszténység. Bp. Szent István Társulat. Stephaneum ny. 1920. Bangha Béla S. J. Nagy kérdések útján. Gondolatok a világnézeti kérdésekről. Bp. Magyar Kultúra. Pallas rt. ny. 1922. Bangha Béla S. J. Klärung in der Judenfrage. Wien. Reinhold. 1933. Bangha Béla S. J. Iványi János, Pataky Arnold. Katolicizmus és zsidóság. Vallástörténeti előadások. Bp. Magyar Kultúra. Európa ny. 1933. — 2. kiad. 1939. Bangha Béla S. J. Világnézeti válaszok. Korszerű vallási kérdések és ellenvetések megvilágítása. Bp. Pázmány Péter irodalmi társaság. Korda ny. 1940. Bangha Béla S. J. lásd még Kálvintéri címszónál. Bankárok, tőzsdések. Olaszy Sándor és Gebhard Tibor rajzaival. Bp. Fidibusz. M. O. B. ny. 1924. 135 Az orsz. rabbi-képző intézet első évtizedének története. Bp. Singer és Bánóczi József. Wolfner. 1888. Bánóczi József. Az országos izraelita tanítóintézet története 1857—1897. Bp. Hornyánszky V. ny. 1897. 136 Baracs Marcel. Kifogásai... Löw Immánuel szegedi főrabbinak. Képviseli — Bp. Pesti Lloyd ny. 1921. 137 Bárándy, Johann. Uber Ungarns Zustände. Von — Pressburg. Edler v. Schmid et Busch. 1847. Bárándy, Johann. Judenreform. Auszug aus der am 4. April 1847. dem kön. ung. Hofkanzler Grafen Georg Apponyi vom Verfasser in Manuscript überreichten Denkschrift. Pressburg. J. A. Reissbach. 1848. Bárány Ferenc. A magyarországi zsidókérdés szociáldemokrata szempontból. Egy volt szociáldemokrata munkás. R. Bp. Magvetés. 1919. Baranyay Sz. Gyula. A zsidókérdés és megoldása. Társadalmi problémák. 1. Bp. Szenátus. Bethlen Gábor ny. 1923. Barát, Edmund. Exposé .traitant la solution du problème juif. Bp. Vörösvári Litogr. 1938. Barát, Edmund. Kurze Skizze zur Lösung des jüdischen Fragenkomplexes. Bp. Vörösvári. Litogr. 1938. Barát, Edmund. Short notes on the solution of the Jewish problem. Uott. 1938. X Barát Endre. Dávid, a rebellis. Történet a 48-as időkből. Hevesi Simon előszavával. Bp. Magyar zsidók egyesülete. Viktória ny. 1938. X Barát Endre. Védőbeszéd. Versek. Bp. Viktória ny. 1939. X Barát Endre. Látástól vakulásig. Regény. Bp. Viktória ny. 1939. Barát Endre. Hontalan. Novellák. Bp. 1941. Barát Kálmán. Kereszténység és zsidóság. Az egyik és a másik. Mi az igazság? Bp. Garai ny. rt. 1920. Baráth Tibor. Magyar történet. Kolozsvár. Szerző. Nagy ny. 1941. 2. kiad. F

F

F

F

134

Eredeti neve Roth Árpádné, Bán (Bermann) Margit. Eredeti neve Weisz. 136 Eredeti neve Barach. 137 26—37. old. Die Judenschaft. 135

65

Bárczi Géza. A „pesti nyelv”. Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 29. sz. Bp. Kir. M. Egyetemi ny. 1922. Barcsay Adorján. A szabadkőművesség bűnei. — Palatinus József. Egy vidéki páholy titkai. — A magyarországi symbolikus nagypáholy védelme alatt működött páholyok tagjainak névsora. Előszóval ellátta Wolff Károly. Bp. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. Kertész József kvny. 1921. 2 köt. Barna Jónás és Csukási Fülöp. A magyar-zsidó felekezet elemi és polgári iskoláinak monográfiája. Bp. Corvina kvny. 1896. Baron Ede. Mit mond János gazda a szocializmusról? Munkás könyvtár 7. Bp. 1899. Barna könyv. Oradea. Antifa. 1934. X Barsi Dénes. Mezei füst. Regény. Bp. Stádium. 1942. Barta Lajos. Múlt. Bécs. Joh. N. Vernay A. G. 1920. Barta Mór. A német tolvajnyelv héber-jargon elemei. Bp. 1912. Barta Sándor. Vörös Zászló. Versek. A Ma fiai. Bp. 1919. Barta Sándor. Tisztelt hullaház. Kiáltványok. Wien. Elbemühl ny. É. n. Barta, Stefan. Die Judenfrage in Ungarn. Bp. Stádium rt. ny. 1943. Bartha József. Két nemzedék magyar irodalma 1875—1925. Bp. Szerző. Pátria ny. rt. 1926. Bartha József Fajiság az irodalomban. Klny. A Cél-ból, 1934. évf. A Szent István Akadémia II. osztályának 1934. II. 16-i ülésén tartott előadás. Bp. Held János kvny. 1934. Bartha József. Az új magyar irodalom kistükre 1896—1936. Bp. Szerző. Stephaneum ny. 1938. Bartha József. Pro domo. Válasz támadóimnak. (Az új magyar irodalom kistükre c. könyvem bírálataira.) Bp. Szerző. Held János kvny. 1938. Bartha József. Faji elem és keresztény szellem irodalmunkban. Klny. A Szent István Akadémia nyelvtudományi és szépirodalmi felolvasásai. I. köt. 3. f. Bp. Stephaneum ny. Bartha Miklós. Kazár földön. Kolozsvár. Az Ellenzék kiadóh. 1901. Bartha Miklós. Összegyűjtött munkái. Sajtó alá rendezték Samassa János, Szmertnik István—Sztankovits Ferenc ... Életrajzzal ellátta Sebesi Samu. Bp. Egri Lyceum ny. Győri Pannónia ny. 1908—1913. Bartha Miklós. Kazár földön. Bartha Miklós arcképével és életrajzával. Bp. Benkö. 1921. Bartha Miklós. Kazár földön. Bp. Stádium sajtóváll. rt. ny. 1939. (Több kiadás.) Bartha Miklós. (U. a. ruthénül.) V zemi chazaru. (Ford. J. D. Matyas. Munkács 1927. Bartha Tamás. A szabadkőművesség. Kimerítő felvilágosításul a magyar intelligentia számára. Eger. Érseki lyceum. 1873. * Bary József vizsgálóbíró emlékiratai. A tiszaeszlári bűnper. Bp. Bary család. Kir. M. Egyetemi ny. 1933. — 2. kiadás. Bp. Magyar élet. Sylvester ny. 1941. ** Báttaszéki Ludwig. Allerhand über Antisemiten und Juden. Verfasst von — In Deutsche übersetzt von Josef Sattinger. R. Arad. Széchenyi kvny. 1887. Báttaszéki Lajos. Mindenféle antiszemiták és zsidókról. R. Arad. Széchenyi kvny. 1888. Báttaszéki Lajos. Legyen világosság! Az egyházpolitikai törvények párbeszédben. A magyar nép számára írta — R. Bp. Belgráder Zsigmond. 1893. — Uaz. 2. kiad. Légrády testvk. 1895. Báttaszéki Lajos. A vérvád. R. Bp. Orsz. közp. községi ny. 1900. Batthyány Aloysius, comes. Ad amicam aurem. 4 fasciculi. H. és ny. sz. 1790—91. Bauer-Markussohn Hermann. A lélek halhatatlanságáról Mendelssohn Phädonja nyomán. Szeged. 1836. Bauer-Márkfi Hermann. Gyászhang T. Pálffy János úr, Szeged város tanácsnoka 1844. Karácson hó 17-én tartandó temetési gyászünnepélyére a helybeli magyar-héber község elöljárói kívánatára a zsoltárból fordítva. Szeged. 1844. F

F

*

Az egyébként liberális szellemű munka megsemmisítő cáfolata Eötvös Károly „A nagy per” című könyvének. ** Hoffman.

66

Bauer-Márkfi Hermann. Das Vor- und Nachwort der durch ihre kaiserl. Maj. Franz Joseph I. und Elisabeth für Allerhöchst ihre Anwesenheit in Szegedin. Szegedin. 1857. Bauer-Márkfi Hermann. Tanuljunk alaposan magyarul. Éljen a haza! Pest. Bartalits I. kvny. 1868. Braun, Jakob. Der Talmud im ungarischen Abgeordnetenhause R. Bp. Zeisler. 1882. Bazovsky Lajos. Egy szlovák politikus észrevételei a zsidótörvény-javaslathoz. R. Bp. Szerző. Csaba és tsa. ny. 1939. Békássy Gyöngyi. A vércsoportok kutatásának faji jelentősége. Felolvasás 1934. márc. 7. Turán Füzetek. 1. sz. Bp. Csernay István és Tsai, Homok. 1937. 138 Békeffy László. Közéleti tankönyv. Népszerű, tudományos útmutató, szövegközötti ábrákkal, grafikonokkal, magyarázatokkal és példákkal. Kezdők és haladók számára. Ügyvédek, orvosok, diplomaták, politikusok, bankárok, pincérek, színészek, közgazdászok, újságírók, dizőzök, rémhírterjesztők stb stb. részére. Bp. Rózsavölgyi. Fővárosi ny. 1940. 139 Békessy Imre. Az új népvándorlás. Délamerika. Bp. May ny. 1939. 140 Bp. Beksics Gusztáv. Magyarosodás és magyarosítás. Különös tekintettel városainkra. Athenaeum rt. 1883. * Bél Mátyás. Notitia Hungariae novae historico-geographica. Bécs. Straub Pál. 2. köt. 1736. Bemerkungen eines Weltbürgers bey Lesung der gedruckten freymüthigen Aeusserungen über die Judengeschichte zu Tyrnau. R. Pressburg (Augsburg) Gedruckt bey Simon Péter Weber. 1790 körül. Bemerkungen über die bürgerliche Verbesserung der Juden, veranlasst bei der Frage: Soll der Jude Soldat werden? R. H. és ny. sz. 1788. 141 Benamy Sándor. Új Palesztina. Kolozsvár. 1925. X Benamy Sándor. Állampolgár voltam Közép-Európában. Regény. Bp. Epocha. Klein S. ny. 1940. Ben-Chaviv. Héber-magyar kis szótár, Ford. Widder Salamon. Bp, Schlésinger I. ny. 1937. Benamy Sándor. Tanulj héberül, ahogy Palesztinában beszélnek. Könnyű módszerű tankönyv csoportos és magánhasználatra. Ford. és átdolg. Wachsberger Mór. Bp. Schlésinger (Berkes és Gerő) ny. 1939. Ben Cvi. Mit akarunk? Zsidó könyv. Bp. Magyar Cionista Szövetség könyvszakosztálya. Ritter Jenőné kvny. Újpest. Benamy Sándor. A cionizmus története. Zsidó könyv. Bp. Kiadó fenti nyomda uaz. 2. f. 142 X Benczés Tibor. A gettó hegedűse. Elbeszélések. Bp. Faragó ny. 1941. Benedek Ignácz. Ne higyj a zsidó-falónak. Lélek- és történettani szempontból. R. Pest. Kozma Vazul kvny. 1848. X Benedek Marcell. Vulkán. Egy nemzedék regénye. Bp. 1918. Benedek Pál. Ferdinánd Lasalle. Szocialista tudás könyvtára 22. sz. Bp. Világosság kvny. rt. 1938. Benedikt Márk. A szabadkőművesség célja. A Hungária páholy kiadása. Bp. É. n. Benevolus dr. A Dohány-utcai bombamerénylet tettesei. R. Bp. 1921. Benisch Artur. A zsidók térfoglalása és elhelyezkedése a mai Magyarország területén. 1830—1930. Klny. Magyar Statisztikai Szemle 1934. II. sz. Bp. Hornyánszky V. ny. 1934. Ben-Jakob, E. A zsidóállam útban... (A cionizmus-revizionizmus alaptételei.) R. Mukacevo. A cionista-revizionista unio Podk.-ruszi ker. titkársága. Nekudah. 1935. Benyovszky, Karl és Grünfeld, Josef. Pressburger Ghettobilder. Pressburg 1934. F

F

F

F

F

F

138

Eredeti családi neve Kann. Apja magyarosította Békefire. Eredetileg Kaufman. 140 Zsidókról 52, 57, 58. old. * 2. köt. 120. oldal a bazini vérvádról. 141 Írói álnév. Valódi neve Berger Salamon. 142 Írói álnév. Neve Bencze (Bruck) Tibor. 139

67

X Beöthy László. „A kék macskához.” Goldbach et Comp. fűszerkereskedése. Pest Müller Em. kvny. 1858. X Beöthy László. Goldbach et Comp. fűszerkereskedése a „Kék macská”-hoz. Homicskó Athanáz rajzaival. Magyar Regényírók képes kiadása 31. Bp. Franklin-Társulat. 1908. X Beöthy László. Aranylakodalom. Látványos színmű 7 képben (Rákosi Viktorral.) Bp. 1898. (Magyar Színház.) Beöthy László. Sulamith. A daljáték szerzője Goldfaden Ábrahám. (Átdolgozta Makai Emillel.) Magyar Színház. 1899. X Beöthy László. Goldfaden Ábrahám. A csillag fia. Daljáték. (Átdolgozta Pásztor Árpáddal.) Népszínház. 1900. * X Bérczi Jenő 1872. A szép Izidor. Énekes bohózat 3 felvonásban. Bp. Kisfaludy Színház. 1898. X Bérczi Jenő. A detektív, vagy nem látták a kis Kohnt? Zombor. 1902. Bereczky Albert. A zsidókérdés „titka”. Két beszéd. Bp. Ref. igehirdető. Sylvester ny. 1938. ** X Beregi Ármin. Isten árnyékában. Regény. Bp. Franklin-Társulat. 1933. Beregi Benjámin. A zsidóság és a cionizmus a 19. és 20. század uralkodó eszméi között. Nagybánya. É. n. Beregi Tivadar. Léon. Blum a békéért. Bp. 1938. X Berend Miklósné. Boszorkánytánc. 1918—1926. Regény. Bp. Káldor. 1932. Berényi, Graf Johann. Geschichte des uraltesten und einstens auserwahlten Volkes Israel, seit Abraham bis auf die Gegenwart. Nebst Andeutungen über die Dringlichkeit einer unbedingten Emancipation und Gleichberechtigung desselben mit den christlicheuropäischen Völkern der Jetztzeit. Nagy den Grundsätzen der Menschenrechte, der Civilisation und der heutigen Aufklarung erörtert, verfasst und herausgegeben. R. Pressburg. C. F. Wigand ny. 1860. Berényi Sándor. A fajvédelem és a házasságkötés jogszabályai. A házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikket módosító és kiegészítő 1941. évi XV. törvénycikk és a végrehajtási utasítások teljes és hiteles szövege. Magyarázatokkal ellátta Berényi Sándor. Bp. Szerző. Springer ny. 1941. Berger I. An die Mitglieder des Israeliten-Congresses. R. Pest. 1868. Bergl József. A magyarországi zsidók története. Kaposvár. Geissler Hermann. 1877. Bergl, Joseph. Geschichte der ungarischen Juden. Nach den besten Quellée bearbeitet von — Leipzig. Wilh. Friedrich. 1879. Bergner, Rudolf. Die Judenherrschaft in den Karpathenländern. Sensationelle Enthüllungen. Marburg. Reichs Harold. 1889. Bericht über das Pester Israelitenspital von J. 1852. Pest.. L. Lukács. 1853. Berkovits József. Zsidóságunk. (Zsidó népismeret.) Bp. 1940. Berkovits József. Asszimiláció és antiszemitizmus. Zsidó könyv. Bp. Magyar Cionista Szövetség Könyvtár szakosztálya. Ritter Jenőné kvny. Újpest. 1940. Berliner Hugó. Zsidókérdés a Szentírás megvilágításában. Bp. Keresztény Gyülekezet. Bethánia ny. 1932. X Bernát Gáspár. Freskóképek. Pest. Trattner—Károlyi; Kozma Vazul; Müller Em. 1848— 1852—1857. X Bernát Gáspár. Kaczagányok. Pest. Müller Gyula. 1856. Bernát István. Zálogba tett Magyarország. Politikai tanulmány. Bp. Európa ny. 1895. Bernát István. Vallás és szociáldemokrácia. Klny. Protestáns Szemléből. Bp. 1927. Bernát István. A szociáldemokrácia és a bolsevizmus. Klny. Budapesti Szemléből. Bp. Franklin-Társulat. 1928. Bernát István. Zsidók a gazdasági életben. Bp. Soli Deo Gloria. Bethlen Gábor ny. 1933. Bernát István. Küzdelmek és eredmények. Életrajz és emlékbeszédek. Bp. Bethlen Gábor ny. 1936. F

F

* **

Eredeti neve Schönberger. Eredeti neve Braun.

68

Bernhard Zsigmond S. J. Egy jezsuita emlékei a kommunizmus idejéből. Bp. Korda rt. Apostol ny. 1919. Bernstein Béla. Az 1848/49-iki magyar szabadságharc és a zsidók. Jókai Mór előszavával. IMIT kiadványai X. köt. Bp. Lampel Róbert biz. Franklin-Társulat. 1898. Bernstein Béla. Die Toleranztaxe der Juden in Ungarn. Auf Grund archiv. Quellen. Breslau. 1900. Bernstein Béla. 1848 és a magyar zsidók. Magyar-zsidó könyvtár 11. sz. Bp. (1906.) Bernstein Béla. A jogakadémiai tanár és a zsidó erkölcs. R. Bp. 1917. Bernstein Béla. A zsidóság története. Nyíregyháza. Jóba Elek kvny. 1924. Bernstein Béla. Jókai és a zsidók. Zsidó vonatkozások és alakok összes műveiből. Bp. Garai ny. 1925. Bernstein Béla. Zsidó honvédek 1848/49-ben. Klny. a Dr. Blau Lajos jubileumi emlékkönyvből Franklin-Társulat. 1926. Bernstein Béla. A zsidók az 1848/49. szabadság mozgalmakban. H. és é. n. Bernstein Béla. A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók. Jókai Mór előszavával. A zsidó honvédek négy névjegyzékével. Bp. Tábor. Hungária ny. rt. 1939. 2. kiad. Bernstein Eduard. Ami a Marxismusban maradandó. Ford. Székely Artur. Galilei Kör könyvtára. 2. sz. Bp. Márkus Samu kvny. 1914. Bernstein Eduard. Lassalle Ferdinánd jelentősége a munkásosztály számára. Ford. Takács Mária. Munkáskönyvtár 38. Bp. Világosság rt. kvny. 1923. Bernstein S(ámuel). A cionizmus. A mozgalom lényege és szervezete. Fordítás német eredetiből. Lugos. Cionista Egyesület. Szidon József ny. 1919. Bernstein S(ámuel). A cionizmus lényege és szervezete. Ford. Osztern Lipót. Jegyzetekkel ellátta Giszkalay János. Bp. Zsidó Szemle. Heller K. és tsa. 1920. Berzsenyi Dániel. A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairul. Magyar Irodalmi * Ritkaságok XXIII. Bp. M. kir. Egyetemi ny. 1933. Beschwerden und ohnmassgeblicher Vorschlag, wie dem Handel in Ungarn abzuhelfen wäre. Von P.. H.. St.. H. R. H. ny. és é. n. Bessenyei Lajos. A magyar néplélek válsága. Debrecen. Egyesült Ker. Nemzeti Liga debreceni osztálya. Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadóváll. rt. ny. 1927. Bessenyei Lajos. A magyar néplélek válsága. Második, tetemesen bővített kiadás. Debrecen. Csáthy Ferenc rt. főbiz. Nyomda uaz. 1928. ** Bethlen Pál. A magyar zsidóság almanachja, lásd ott. X Bettauer Hugó modern társadalmi regényei. (Sorozatos kiadás I—X.) Bp. Nova irod. műintézet. 1926—27. X Bettauer Hugó . Nagyváros zsidók nélkül. (Die Stadt ohne Juden.) Regény. Ford. ifj. Halmosy Elemér és Péntek György. Bp. Radó I. ny. 1926. X Bettauer Hugó. Elszabadult erkölcsök. (Das entfesselte Wien.) A ma regénye. Ford. Péntek György. Bp. Otthon ny. 1926. Bettelheim Ernő. A kommunisták magyarországi pártjának válságához. Wien. Ipag-Weber. 1922. Bettelheim, Leopold. Trauer-Rede, gesprochen bei der am 13. März. 1835. veranstalteten Gedächtnis feier Sr. Höchststel. Majestät Franz I. glorreichen Andenkens. Pressburg. 1835. Bielcsik János. A szabadkőművesség támadása az egyház és a magyarországi püspöki kar jogai ellen. Válasz... a Pesti Hírlap... cikkére. R. Bp. 1888. Bihar Jenő. Egan Edét meggyilkolták. R. Bp. Hunyadi Mátyás műint. 1901. Bikkal Dénes. Keresztény gazdasági megújhodás. Társadalmi könyvtár 1. Bp. 1919. Das Bilbul von Tisza-Eszlár wahrheitsgetreu geschildert. Bp. Márkus Samu kvny. 1883. *** Bíró Imre Boldizsár. Burzsuj humor a diktatúra alatt. A proletárdiktatúra anekdotái. Bp. Múzsa irod. és művészeti rt. Helios ny. 1919. F

F

F

* **

Zsidókról 34—35. oldal. Eredeti neve Bettelheim.

69

*

X Biró Lajos. A Gálszécsy család. Elbeszélés. Legjobb könyvek 3. Érdekes Újság. Légrády tvk. kvny. 1917. Biró Lajos. Vezércikkei 1914—1918. A kezdet és a vég. Bp. Világ. Biró Miklós kvny. 1918. Biró Lajos. A zsidók útja. Wien. W. Hamburger. 1921. X Biró Lajos. A bazini zsidók. Regény. Wien. W. Hamburger. 1921. Biró Lajos. Die Juden von Bazin. Ford. Lorsy Ernő. Berlin. 1921. ** Bizony László. A magyarországi bolsevizmus 133 napja. Leipzig— Wien. Waldheim-Eberle A. G. Bp. biz. Schenk. 1919. Bizony, Ladislaus. 133. Tage ungarischer Bolschevismus. Leipzig. Nyomda ua. 1920. Biztató. Zsidó fiatalok munkaközössége. Bp. Gewürz ny. 1941. Blass Ede. A zsidó nő kötelmei. Bp. Márkus Samu. kvny. 1909. — 3. kiad. Arany János ny. 1924. Blass, Móritz. Jüdische Sprichwürter. Leipzig. 1856. Blatt Miklós. Reflexiók a cionizmusról. Targul-Mures. Kosmos. 1922. Blau Lajos. A bűnhalmazat elmélete a hébereknél, szentírások és hagyományok szerint. Bölcsészetdoktori értekezés. Bp. Hungária ny. 1887. Blau Lajos. Izrael kiválasztása. Bp. Athenaeum rt. 1890. Blau Lajos. Az ó-zsidó bűvészet. Bp. Ranschburg G. 1898. Blau Lajos. Brill Sámuel Löw a pesti rabbiság elnöke. 1814—1897. Élet- és jellemrajz. Bp. Athenaeum rt. 1902. Blau Lajos. Adalékok a magyar zsidók történetéből. Bp. Athenaeum rt 1905. Blau Lajos. Zsidó bűvészet a legrégibb kortól a jelenkorig. Magyar zsidó könyvtár 9. sz. Bp. 1906. Blau Lajos. Báró Hatvány József. Emlékbeszéd. Bp. Athenaeum rt. 1913. Blau Lajos. Bacher Vilmos emlékezete. Vác. Kohn Mór kvny. 1914. Blau Lajos. I. Ferenc József emlékezete. Gyászbeszéd. Bp. Athenaeum rt. 1916. Blau Lajos. Ágoston Péter zsidó tudománya. Klny. Egyenlőség. 1917. IV. 3. Bp. 1917. Blau Lajos. Az emancipáció, mint világtörténeti jelenség. Bp. 1918. Blau Lajos. Mi a Talmud? A zsidóság ellen megjelenő hamis Talmud-idézetek cáfolására. Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920. Blau Lajos. A Talmud. Népszerű zsidó könyvtár 3. és 7. sz. Bp. Lampel biz. Frankin-Társulat. 1922., 1923. Blau Lajos. A zsidó vallás és kultúra. Szináj népszerű zsidó vallási ismertetőtára 1. Bp. Neuwald I. ny. 1928. Blau Lajos. Mi az Igazság? Lásd Baltazár Dezső-nél. Bleicher Miksa. Quo vadimus? A magyar szabadkőművesség bajai és reformjai. R. Bp. Athenaeum rt. 1904. BIeuer Soma. Mozgalmak a zsidóságban. B. J. előadása az IMIT 1904. nov. 22-én tartott ülésében. Bp. Franklin-Társulat. 1904. X Bloch Jean Richárd ... és tsa. Ford. Horváth Zoltán. Regény. Bp. Tábor. Hungária ny. 1934. Bloch J. S. Rohling tanár gonosz kópéságai. R. Bp. Márkus Samu kvny. 1883. Bloch J. S. Akten zur rumänischen Judenfrage. Aus Anlass des Klausenburger Memorandum—Prozesses. Wien. Oest. Wochenschrift. 1895. *** A zsidókról (Vajda Péter előszavával). R. Pest. Trattner—Károlyi ny. 1840. Bloch Móricz. Bloch Mór. A héber költészet rövid rajzolata. Académiai értesítő I. évf. 1840—41. Budán. Académia rendeletéből Schedel Ferencz. M. Kir. Egyetemi ny. 1841. Blumgrund Naftali. Kaufmann Dávid emlékezete. — Arcképével. Bp. Orsz. rabbiképzőintézet felső tanfolyamának theológiai egylete. Bp. 1900. Das Blutprozess von Tisza-Eszlár in Ungarn. New-York. Schnitzer. 1883. F

F

F

***

Eredeti neve Berger. Biró Lajos eredeti neve Blau. ** Eredeti neve Buchwald. *** A majdani Ballagi Mór. *

70

*

Blümchen Izsák. A felsőbbrendű faj joga. Franciából ford. Iványi Béláné. Debrecen. Fehér Újság. Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadóváll. rt. ny. 1921. — 2. kiad. Iványi Béla. Antalfi biz. Debrecen. — 3. kiad. Uo. Nyomda uaz. 1922. ** B'nai B'rith közlemények. 1930. július hó. Kiadja az erdélyi B. B. páholyok munkaközössége. Cluj-Kolozsvár. „Deutscher Bote” É. n. Bocsáry Kálmán és Balás Károly. A házassági törvényjavaslat előadójának és a MÉP vezérszónokának képviselőházi beszéde. Bp. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. Held János kvny. 1941. Bogdán Gyula. Keresztyén szózat a zsidósághoz. R. Bp. Kókai biz. Bethánia ny. 1919. X Bohémia. 60 kis krónika, festők, szobrászok, színészek és írók víg esetei. Írták Molnár Ferenc, Szomaházy István, Nagy Endre, Zöldi Márton. Vidám könyvtár 7. sz. Bp. Magyar kiviteli és csomagszállító rt. A Nap ny. É. n. Bojadzsiev Momcsil. Mit láttak a haditudósítók Vörös-Oroszországban? Európa és a bolsevizmus 3. Bp. Új Aurora. Hungária ny. 1942. Bokányi Dezső. Marx Károly, a tudományos szocializmus megalapítójának korszaka, élete és működése. Munkás Könyvtár. Bp. 1898. Bokányi Dezső. Kereszténység és szocializmus. Bebel Ágoston és Hohoff káplán vallási vitája után. R. Bp. É. n. Bobor Ármin. A cionizmus fejlődése. Bp. 1906. *** X Bolgár Mózes. A gólusz meséi. Bp. Magyar Zsidó Szemle. 1912. X Bolgár Mózes. A zsidó történelem mondái. Remény ifjúsági könyvek. Bp. 1921. Bolseviki naptár. A Borsszem Jankó kalendáriuma az 1919-ik évre. Bp. Borsszem Jankó rt. 1918. A bolsevizmus Magyarországon. Andrássy Gyula gróf, Matlekovics Sándor, Berzeviczy Albert és Wlassich Gyula báró közreműködésével szerkesztette Gratz Gusztáv. B. Franklin-Társulat kvny. 1920. F

F

F

BOLSEVIZMUS

**** F

Aczél Imre főügyészhelyettes vádbeszéde. Akasztófával, vagy golyóval. Adler, Friedrich. Bolsevizmus, vagy szociáldemokrácia? Ágoston Péter. A kommunista társadalom erkölcse. Ágoston Péter védelme. Aiglon. Viccekben él a szovjet! Aktenstücke. Alföldi Dávid. Néhány szó a proletárdiktatúráról. Antibolsevista kiállítás. Aus Ungarns Schreckenstagen. Bernát István. A szociáldemokrácia és a bolsevizmus. Bernhard Zsigmond. Egy jezsuita emlékei. Bettelheim Ernő. A kommunisták magyarorsz. Pártjának válságához. Biró Imre Boldizsár. Burzsuj humor a diktatúra alatt Bizony László. A magyarországi bolsevizmus. (Németül is.) Bolseviki naptár. 1919-ik évre. A bolsevizmus Magyarországon. (Gratz Gusztáv.) Böhm Vilmos. A háborús korszak bűnei. *

Zsidó önleleplezés. A B'nai B'rith a zsidóság Amerikából irányított szabadkőműves-jellegű világszervezete. *** Eredeti neve Braun. **** Igen figyelemreméltó, hogy a bolsevizmus propagálói és agitátorai: Böhm Vilmos, Darvas Simon, Dénes Zsófia, Deutsch Sándor, Doktor Sándor, Göndör Ferenc, Jászai Samu, Kun Béla, Lukács György, Peterdi Andor, Rudas László, Szamuely Tibor, Szántó Béla, Várnai Zseni stb. mind zsidók. **

71

Böhm Vilmos. A magyar tanácsköztársaság keletkezése és összeomlása. Böhm Vilmos. Két forradalom tüzében. Buza Barna. A kommunista összeesküvés. Darvas Simon. Miért szükséges a proletárdiktatúra? Dénes Zsófia. A nő a kommunista társadalomban. Deutsch Gábor. Zsidóság és bolsevizmus. Doktor Sándor. Új honalapítás. Domonkos József. Rablók barlangjában. Drózdy Győző. A zsidóság és a bolsevizmus. Az egység okmányai; Kun Béla levele. Eisele Hans. Bilder aus dem kommunistischen Ungarn. Esterházy Miklós gróf. Emlékképek. Fábián Béla. Oroszország pusztulása a bolseviki uralom alatt. Fábián Béla. Az orosz pokol. Fábián Béla. Pétervár. Fehéri Armand. A vesztegető forradalom. Fehst Herman. Bolsevizmus és zsidóság. Fejérváry—Gravátz. A Szamuelli halálvonata. Fiala Ferenc. Így dolgoztak... Fogarasi Béla. A tanácsköztársaság. Fraccaroli Arnoldo. Magyarország a bolsevizmus alatt. Gabányi József. Mártírjaink. Gál Imre. Polgár a viharban. Gárdos Mariska. Kilenc hónap. Gauser Rezső. Az oroszországi bolsevikizmus. Goebbels. Kommunizmus álarc nélkül. Goebbels. A bolsevizmus elméletben és gyakorlatban. Göndör Ferenc. Garázdálkodásom a diktatúrában. Gutheil Jenő. A kommunisták uralma Veszprémben. Győri Imre és Kázméri Kázmér. Kun Béla ék 131 napos rémuralma. A halál népbiztosa (Szamuely). Haller István. Szocialista-kommunista csőd. Hargitai Tihamér. Bolsevisták Magyarországon. Herczeg Géza. Kun Béla. Történelmi grimász. (Németül is.) Hunt Béla. Szemtől-szembe a vörös pokollal. Huszár Károly. A proletárdiktatúra Magyarországon. (Németül is.) Huszár Károly. Az égő Oroszország. Jászai Samu. A szakszervezetek föladatai a kommunista társadalomban. Juhász Viktor. A proletárdiktatúra és előzményei Székesfehérvárott. Kaas Albert báró—Fedor v. Lazarovics. Der Bolschewismus in Ungarn. (Angolul is.) Kassai József. A kilyukadt papzsák. Kassák Lajos. Levél Kun Bélához a művészet nevében. Kele József. Vörösök Szolnokon és a Jászságon. Kemény Ferenc. Kinek a bűne a magyarországi bolsevizmus? Kiss Ferenc. Ecce homo. Kiss József. Az igazi Szamuelli. Kóbor Tamás. A bolsevizmusról. Kommunizáljuk-e Zsófit? Krausz Vilmos. Hitehagyás és kommunizmus. Kun Béla írásai. Légrády Imre. A kommün fogságában. Leitgeb Imre. Élményeim a bolsevista Oroszországban. A Lenin-fiúk véres munkái. Lukács György. Nemzetközi forradalom és ellenforradalom.

72

Lutochin S. Nikanor. A rémségek országából. Lutostanski Kazimir. A Szovjet-unió a szovjet sajtó tükrében. Magoss György. Kommunizmus és szocializmus. Magoss György. Kommunista és zsidóüldözés. Magyar Ludwig. Die rote Hölle. Mailáth József gróf. A bolsevizmus jellemzése és hatása Magyarországon. Mainardi Lauro. A magyarországi kommunizmus bűnei. Mályusz Elemér. The fugitive bolsheviks. Mályusz Elemér. Sturm auf Ungarn. Marjay Frigyes. Keresztes hadjárat 1941... Marton László. Az orosz szovjet rémségei 1918-ban. Mezőfi Vilmos. Emlékeim a kommün idejéből. Molnár Jenő. A 133 napos rémuralom. Mónus Illés. Kunfi Zsigmond. Morin. A tisztelt szovjet. Nagy Ádám. Kun Béla Szibériában. Nagy Olivér. Kun Béláék rémuralmának története. Nemény Wilhelm. 133 Tagé Bolschewistenherrschaft. Öt esztendő borzalmai. Pesthy Jenő: A bolsevizmus rémnapjai. Rabinovics József. Az orosz forradalom. A Rákosi per. Rodionov Iván. Nincs kegyelem! Rostkowicz Artúr. Debrecen vörösre mázoltan. Rudas László. A szakadás okmányai. Rudas László. Abenteuerer und Liquidatorentum. Rudnyánszky Endre. Szamuely Tibor. Rudnyánszky Endre. Vörös Magyarország. Sarolea Ch. Szovjet-Oroszország. Schacht Horand Horsa. Das Judentum im „bolschewistischen Vorfeld”. Schmitt Henry Charles. Die rote Hölle in Ungarn. Somogyi Zoltán. A rémuralom napjaiból. Somogyi Zoltán. A június 24-i ellenforradalom. Stettner Tamás. Tizenegy év Kun Béla életéből. Stocker Antal. A nagy per. (Csernyék pere.) Szamuely Tibor. Milyen mély a papok zsebe. Szamuely Tibor. Osztályharc a forradalmi Oroszországban. Szamuely Tibor. I. számú parancsa. Szamuely Tibor. Riadó. Szamuelly Tibor élete és gaztettei. Szántó Béla. Osztályharc és proletárdiktatúra Magyarországon. Szántó Béla. A magyarországi proletariátus osztályharca és diktatúrája. (Németül is.) Szász Károly. Emlékezés a vörös uralomra. Szász Zoltán. III. emelet 12. Szászhalmi József. Kommunista téboly. Szatmáry Eugen. lm roten Budapest. Szatmáry Eugen. Das rote Ungarn. Szabó László. A bolsevizmus Magyarországon. Szerényi Simon. Népbiztosok futása a frontról. Szirmay L. Árpád. A proletárdiktatúra története Nagyváradon. Tarján Vilmos. A terror. Tharaud, Jérome et Jean. Quand Israël est roi. (Németül is.) Tormay Cécile. Bujdosó könyv. Tormay Cécile. Két forradalom.

73

Trotzkij Leo. Munka, fegyelem és rend. Ungar H. Mohrenwäsche. Ungar. Die magyarische Pest in Moskau. Várnai Zseni. Forradalmi versei. Várnai Zseni. Vörös tavasz. Váry Albert. A vörös uralom áldozatai. Vörösváry Ernő. Szemelliber Antal fülesi plébános. Vörösváry Ernő. Wohlmuth Ferenc. Wagner Antal. Bolseviki zsiványok aknamunkája. Weltner Jakab. 1919. A vörös május. A zsidóbolsevizmus elleni világküzdelem. A zsidók rémuralma Magyarországon. Bombarobbanások. R. Bp. 1921. * Bonifinii, Antonii, Rerum Ungaricarum libri XLV. stb. Editio septima. Lipsiae. 1771. ** Boross Mihály. Palesztinái impresszióm. Novisad. Pillitzer—Stanisits ny. 1925. X Boross Mihály. A Kanálosi-ház. Regény. Bp. Singer és Wolfner. 1938. Borotvás-Nagy Sándor. Nevelhető-e a fajmagyar üzletemberré? R. Bp. Kellner Albert kvny. 1940. Bosnyák Zoltán. Két világ harca. A berni protokoll-per. Bp Szerző. Held János kvny. 1935. Bosnyák Zoltán. Fővárosunk elzsidósodása. Bp. Magyar Kultúrliga. Held János kvny. 1935. 2. kiad. Bosnyák Zoltán. Sem antiszemitizmus, sem zsidógyűlölet, hanem nemzeti önvédelem. Bp. Szerző. Held János kvny. 1936. Bosnyák Zoltán. A zsidókérdés törvényes rendezése. Az egyenjogúsítás 70. évfordulóján. Mezőberény. Szerző. Baltha János kvny. 1936. Bosnyák Zoltán. Magyarország elzsidósodása. Bp. Szerző. Held János kvny. 1937. Bosnyák Zoltán. Harc a zsidó sajtó ellen! (Sajtópolitikai tanulmány). Bp. Szerző. Held János kvny. 1933. Bosnyák Zoltán. A zsidókérdés újabb alakulása Magyarországon. Bp. Szerző. Held János kvny. 1938. Bosnyák Zoltán. Az. idegen vér. A zsidókérdés fajpolitikai megvilágításban. Bp. Magyar Kultúrliga. Held János kvny. 1938. Bosnyák Zoltán. Prohászka és a zsidókérdés. Bp. Magyar Kultúrliga. Held János kvny. 1938. Bosnyák Zoltán. Istóczy Győző élete és küzdelmei. Bp. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. Held János kvny. 1940. Bosnyák Zoltán. A zsidókérdés. 2 köt. I. A zsidókérdés — világkérdés. II. A zsidókérdés — magyar kérdés. Bp. Stádium rt. ny. 1940. Bosnyák Zoltán. A harmadik zsidótörvény és a házasság. Bp. Szerző. 1941. Bosnyák Zoltán. Szembe Judeával! Bp. Centrum rt. ny. 1941. — Második lényegesen bővített kiadás uott. 1943. Bosnyák Zoltán. A magyar fajvédelem úttörői. Bp. Stádium rt. ny. 1942. Bosnyák Zoltán. Az Antibolsevista kiállítás tájékoztatója. Lásd ott. *** Sursum corda. Színmű 5 felvonásban. Fővárosi színházak műsora. X Bosnyák Zoltán 164—165. sz. Bp. Lampel R. Előadta a Nemzeti Színház. 1904. Bouhler Philipp. Adolf Hitler. Egy népi mozgalom keletkezése. Ford. Kerekes Béla. Bp. Nyilas könyv- és lapkiadó. Budai-Bernwallner ny. 1940. F

F

F

*

738. oldalon a nagyszombati vérvádról. Eredetileg Weiner Miksa. *** Nyugalmazott államtitkár. Nem azonos Bosnyák Zoltánnal, a kiváló antiszemita közíróval. **

74

Böhm Adolf. A cionista mozgalom fejlődésének rövid ábrázolása. Ford. Rosenfeld Eliseva. 1. köt. A mozgalom Herzl haláláig. Targu-Mures. Noar. Kohn kvny. 1930. Böhm, Karl. Empfindungen der Israeliten bei der festlichen Installation des Herrn. Joh. Nep. Aloys Freyh. Malonyay von Vicsap in der Obergespanswürde des löbl. Neutraer Comitats. Tyrnau. 1825. Böhm Vilmos. A háborús korszak bűnei. A nyomorgó Magyarország. Szocialista agitációs iratok. 25. Bp. Világosság rt. ny. 1919. Böhm Vilmos. A magyar tanácsköztársaság keletkezése és összeomlása. Németből ford. Szigony. New-York. 1920. Böhm Vilmos. Két forradalom tüzében. München. M. Müller und Sohn. 1922. Böhm Wilhelm. Denkschrift an die Internationale Sozialistische Konferenz über die Rolle der ungarischen sozialdemokratischen Partei in der Räteregierung, überreicht im Auftrage der sozialdemokratischen Emigranten (Gruppe Világosság) von den gewesenen Volkskommissären (Wilhelm Böhm, Alexander Garbai, Siegmund Kunfi, Zoltán Rónai). Wien. Vorwärts. Bölcs Ödön és Stricker Róbert. Hathatós küzdelem az antiszemitizmus ellen. R. Bp. 1921. A Bölcs rabi naptára az 1925. évre. Nagy Imre viccgyűjteményével. Bp. Az Ojság. Európa ny. 1924. 143 Rajzok, elbeszélések és vegyes dolgozatok. Ford. Luby Sándor. Bp. Börne Lajos Franklin-Társulat. 1880. X Börzehumor. 80 víg apróság. Írták Bródy Miksa, Tábori Kornél, Szomaházy István. Vidám könyvtár 12. Bp. Magyar Kiviteli és Csomagszállító rt. A Nap ny. É. n. Brandes György. Lord Beaconsfield (Disraeli Benjamin). Jellemrajz. Ford. Halasy Aladár. Bp. Franklin-Társulat. 1910. 144 Brandstein Illés. Az osztályharc. Bp. Világosság rt. kvny. 1919. Braun. Die Judenfrage im ungarischen Reichstag. R. Pest. 1866. Braun Adolf. A szakszervezetekről. A szakszervezetek lényege, fölépítése és harci eszközei. 145 Ford. Mónus Illés. Munkáskönyvtár 37. sz. Bp. Világosság rt. kvny. 1923. Braun, Jakob. Das Judentum in der Freimaurerei. Vortrag, gehalten in Loge „Haladás” 30. X. 1902. Bp. „Haladás” páholy. 1902. Braun, Leopold. Worte an heilier Stätte zur Feier des Kaisers und Königs Ferdinand I. (V.) Gesprochen am 19. April 1841. in der grossen Synagoge zu Alt-Ofen. Pest. Landerer u. Heckenast. 1841. Braun Soma. Az első magyar köztársasági forradalom. Bp. 1918. Brázovay Kálmán. A kereszt (Zsidókérdés). R. Bp. Stephaneum ny. 1901. 2. kiad. Brenner Sándor. A Seligman-család. Regény. Bp. 1942. Bresnitz Marcus. Freudenruf zur Feyer der Zurückkunft Franz I. nach Wien den 17. Juni 1814. Auf Anordnung der Altofner isr. Gemeinde-Vorsteher abgesungen. Ofen. Universitats-Druck. 1814. Bresnitz Marcus. Anrede nebst Weih-Gedicht an Erzherzog Joseph Anton und dessen 146 Gemahlin Hermine. Ofen. 1815. Bresnitz Marcus. Zur hochfestlichen Ankunft des Herrn Fürsten Alexander von Rudna bei Hochdesselben Einzug in Ungarns uralte Primatial—-Residenzstadt Gran, dargebracht von Bekennem der mosaischen Religion, zu Gran. Ofen. 1820. Bród Max. A zsidóság és a kereszténység viszonya. Ford. Ben Eleázár. Zsidó Renaissance Könyvtár 7. Satur Marc. Szabadsajtó ny. Bród Max. A cionizmus harmadik korszaka. Ford. Marton Ernő. R. Cluj. Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség É. n. X Bród Max. Zsidó lányok. Kultúra regénytára 11. sz. Bp. Kultúra 1918—1920. X Bród Max. A räubeni herceg. Ford. Horváth Zoltán. Regény. Bp. Tábor. Hungária ny. 1934. F

F

F

F

143

Igazi neve Lőb Baruch. Azonos Monus Illéssel.. 145 Azonos Brandstein Illéssel. 146 Münz Mózes héber beszédének fordítása. 144

75

Bródy Ernő nemzetgyűlési beszédei. 1. A numerus claususról. 2. A botbüntetésről. Bp. Ujságüzem ny. 1922. Bródy Ernő barátai csokorba kötötték azokat a közleményeket, amelyek róla megjelentek. Bp. Hungária ny. 1922. X Bródy Miksa. Lipótváros. Vidám könyvtár 16. sz. Bp. Magyar kiviteli és csomagszállító rt. A Nap ny. É. n. X Bródy Sándor. Faust orvos. Regény. Egyetemes regénytár V. 10. Bp. Singer és Wolfner 1890. (Több kiadás). X Bródy Sándor. A nap lovagja. Egyetemes regénytár. XX. 5—6. Bp. Singer és Wolfner. 1902. (Több kiadás). X Bródy Sándor. A dada. Erkölcsrajz három felvonásban. Bp. Singer és Wolfner. Athenaeum rt. ny. Előadta a Vigszinház. 1902. X Bródy Sándor. A medikus. Bp. Singer és Wolfner. Budapesti Hirlap ny. Előadta a Vigszinház 1902. X Bródy Sándor. Timár Liza. Színmű. Bp. Singer és Wolfner. Budapesti Hirlap ny. 1914. * X Bródy Sándor. Lyon Lea. Színmű. Bp. Singer és Wolfner. Budapesti Hirlap ny. 1917. Bródy Sándor emlékezete. A Századunk könyvtára 9. Bp. Hungária ny. 1931. X Bródy Zsigmond. Tíz magyar költemény. Írta egy zsidó-magyar. Pest. 1860. X Bródy Zsigmond. Az országgyűléshez. Költemények. Pest. 1861. X Brot Alfonz. A rémes éjek. Regény. 5 köt. Bp. Bartalits Imre. Dobrowsky és Frank. 1881. X Brot Alfonz. Az emir leánya. Regény. 2 köt. Bp. kiadó, nyomda fenti. 1881. Browne Lewis. A kiválasztott nép. Ford. Gaál Andor. Bp. Tábor. Hungária ny. 1939. Brunner Lajos. Emlékbeszéd Herzl Tivadar felett halálozása 31-ik évfordulóján. Debrecen. Herskovics és Deutsch ny. 1938. Buber Martin. A zsidóság és az emberiség. Ford. Ben Eleázer. Zsidó Renaissance Könyvtár 8. Satu-Mare. Szabadsajtó ny. 1925. Buber Martin. A zsidóság és a zsidók. (Drei Reden über das Judentum.) Ford. Deutsch Elza Bp. Hitachdut Hánoar B'Hungaria. Klein Miklós ny. 1929. Buber Martin. A zsidóság megújhodása. A Makkabea főiskolás munkaközösség fordítása. Bp. Magyar Cionista Szövetség ifjúsági szakosztálya. Antos ny. 1940. Buchinger Manó. A nagy esztendő. A választójogi harc 1905. évi eseményeinek 10. évfordulója. Szocialista agitációs iratok. 6. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1915. Buchinger Manó. Bern. A harmadik internationale jelentősége és munkája. Munkás könyvtár 24. Bp. Világosság rt. kvny. 1919. Buchinger Manó. Ide hallgassatok! Munkás könyvtár. Bp. Világosság rt. kvny. 1919. Buchinger Manó. A magyarországi könyvkötőmunkások szervezkedésének története. Bp. Világosság rt. kvny. 1927. Buchinger Manó. A demokrácia élet-halálharca Németországban. Szociáldemokrata füzetek 3. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1932. Buchinger Manó. Tanúvallomások. Az októberi forradalom tragédiája. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1936. Buchinger Manó. Magyarország jövője a demokratikus, megbékült Európában. Szociáldemokrata füzetek 13. Bp. Világosság rt. kvny. 1936. Buchinger Manó. Találkozásom Európa szocialista vezetőivel. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1938. Buchingerné-Ladányi Szeréna. Munkásnőkről-munkásnőknek. Szocialista agitációs iratok. Bp. Világosság rt. kvny. 1917. X Budapesti erkölcsök. 70 karcolat politikusokról, bohémekről, gyerekekről, asszonyokról, fiskálisokról és egyebekről. Írták Erényi Nándor, Tábori Kornél, Molnár Ferenc, Szomaházi István. Vidám Könyvtár 2. Bp. Magyar Kiviteli és Csomagszállító rt. A Nap ny. É. n. F

*

Bródy Sándornak az itt felsoroltakon kívül számtalan novellája, tanulmánya stb. foglalkozik zsidó problémákkal, zsidó alakokkal és miliővel.

76

Budapesti háztulajdonosok címtára. Összeállította Szombathy Kálmán. Bp. Merkantil ny. 1938. Budaváry László. Ifjúság a nemzet jövője. Bp. Élet ny. 1920. Budaváry László nagy parlamenti beszéde a magyarországi zsidókérdés intézményes sürgős megoldásáról. Bp. Élet ny. 1920. Budaváry László. U. ez lásd Quo vadis Hungária cím alatt. X Budaváry László. Könnyek a kereszten és más elbeszélések. Bp. Nemzeti Élet ny. 1926. X Budaváry László. A gyémántos karkötő. Regény. Bp. Central ny. 1930. Budespitz J., Rede gehalten am glorreichen Geburtstage Sr. k. k. Majestat Franz Joseph I. im Kultustempel zu Nagy-Körös den 28. August 1856. Pest. 1856. Buechler, Sam. Ungarn während und nach der Kreuzzugsperiode. New-York. Kafka. 1909. Buk Miklós. Mit akar a cionizmus? Bp. Magyar Cionista Szövetség. Breuer M. ny. 1935. Buk Miklós. U. az. Bp. kiadó fenti. Officina ny. 1940. Buk Miklós. Adalékok a zsidókérdés szociológiájához. Kolozsvár. Szerző. Fraternitas ny. 1941. Bura József. Húzzuk ki a zsidókérdés méregfogát. R. Pécs. László ny. 1941. Burján Károly. A kereszténység és a magyarság veszedelme. A radikálisok kultúrája. Bp. Szent István-Társaság. Stephaneum ny. 1912 — 2. kiad. 1915. — 3. kiad. 1922. * Bus-Fekete László. Katonaforradalmárok. Bp. Ujságüzem ny. 1919. Buxbaum, Heinrich. Dr. Adolf Dux'Geburtsstätte das Merleche-Dux-Haus in Pressburg. Zur Enthüllungsfeier des Adolf Dux-Ehrendenkmals. Pressburg-Leipzig. C. Stampfel biz, Stampfel, Eder et Comp. 1881. Buxdorf János. A zsidó nemzet története és ritka szokásai, magyarosítva. Pest. Beiméi János. 1834. Búza Barna. A kommunista összeesküvés. Hogy kezdődött a zsiványdiktatúra. Kommunizmus vagy földosztás? R. Bp. Rovó A. ny. 1919. Büchler Ella. Messze földön. Zsidó írók, zsidó költők. Bp. Concordia ny. 1928. Büchler Sándor. Zsidó letelepedések Európában a XVI. és XVII. században, főtekintettel Magyarországra. Bp. Athenaeum rt. 1896. Büchler Sándor. A zsidók története Budapesten a legrégibb időktől 1867-ig. IMIT kiadványai XIV. köt. Bp. Lampel R. biz. Franklin-Társulat. 1901. Büchler Sándor. Eötvös József báró és a magyar zsidóság. Bp. Neuwald I. ny. 1913. Büchler Sándor. A szentszék és a magyar zsidók a XVI. században. H. é. és ny. n. Büchler Sándor. A Goldzieherék családfájáról. H. és ny. n. 1939. Büchler Sándor. Szerencsés Imre származása. Klny. a Mahler Ede emlékkönyvből. Bp. Arany János ny. 1939. Büchler Zsigmond. Magyar C'enuh urunk. Jargonból átdolgozta. — Dunaszerdahely. Goldstein Józsua kvny. 1903. Büchler Zsigmond. Karcolatok. Székesfehérvár. Singer E. kvny. 1906. Caesareus. A budapesti zsidóliberális sajtó és a szabadkőművesség. Klny. A Cél-ból. 1922. V. hó. Bp. Pátria ny. 1922. Cassel Dávid. A zsidó nép és irodalom története. Ford. Kleinmann Mór. Pest. Aigner. 1868. Cassel Dávid. A zsidók története. Szeged. Traúb B. és tsa. 1887. Censor. Társadalmunk és nemzeti hivatásunk. Bp. Zilahy Sámuel. Pesti kvny. rt. 1884. Censor. Kereskedelmünk állása a nemzeti életben. R. Bp. 1916. ** Chaldäus Simon. (Kováts Árpád.) A zsidó világszövetség veszedelme, az emberiségre. Világpolitikai tanulmány. Bp. Titán kk. Ladányi ny. 1934. Cholnoky László. A magyar irodalom és a zsidóság. Mi az igazság? Bp. Garai ny. 1920. Chorin, Aaron. Trauer Andachtrede über Ludwigs XVI. Unglückschiksal, mit einem Anhang zur Vaterlandsliebe an die dasige (Arader) Judenschaft gehalten den 6. März 1793. H. és ny. n. 1793. F

F

* **

Trauerschwarz Pinkász. 1928-ban hatóságilag lefoglalták.

77

Chorin, Aaron. Sr. Fürstlichen Gnaden Herrn Alexander Rudnay des Königreichs Ungarn Primas Erzbischof von Gran bei seiner Durchreise am 10. April 1820. überreicht von der Arader isr. Gemeinde. Arad. 1820. Chorin, Aaron. Herzensregungen bey der Installation S. Hochgeb. Herrn Baron Jos. v. Wenckheim, Administration des Obergespanswürde im Arader Comitat am 7. April 1823. Arad. 1823. Chorin, Aaron. Igereth El-Assaf oder Sendschreiben eines afrikanischen Rabbi an seinen Collegen in Europa. Prag. 1826. Chorin, Aaron. Jeled Zekunim (önéletrajz). Wien. 1839. Chorin, Aaron. Worte der Freiheit und des Friedens! Geschrieben im Jahre 1843—44. Ofen. Universitáts Buchdruckerei. 1848. Chorin Ferenc 1842—1925. A Magyar gyáriparosok orsz. szövetsége közgyűlései alkalmából tartott serlegbeszédek. 1927—1938. Bp. GyOSz. Kner I. ny. Gyoma. 1938. Chorin Ferenc programmbeszéde Aradon. Arad. Réthy L. ny. 1875. Chorin, Jacob. Sollen die Juden Bürger werden. R. Pesth. Trattner—Károlyi. 1848. Christliche Zeugnisse gegen die Blutbeschuldigung der Juden. R. Berlin. Walther et Apolant. Pierer'sche Hofbuchdruckerei Altenburg. 1882. Cionista ABC. Kérdések és feleletek. Cluj—Kolozsvár. Brith Trumpeldor erdélyi Mifkádá Rásith-ja. Fraternitas ny. 1931. Cionista abc. Bp. Keren Kayemeth Leisrael magyarországi irodája. Nekudak kvny. Munkács. 1940. Cionista ifjúság. Bp. Magyar Cionista Szövetség ifjúsági szakosztálya. Tábori ny. 1939. Cionizmus és ifjúság. Bp. Kiadó fenti. Ny. n. 1939. CIONIZMUS. Abádi Imre. Judea renaissancea. Altmann Adolf. Zionismus und Antizionismus. Auerbach Éliás. A zsidó Palesztina. Ben Cvi. Mit akarunk? Ben Cvi. A cionizmus története. Beregi Benjámin. A zsidóság és a cionizmus. Bernstein Sámuel. A cionizmus. Bernstein Sámuel. A cionizmus lényege és szervezete. Blatt Miklós. Reflexiók a cionizmusról. Bokor Ármin. A cionizmus fejlődése. Böhm Adolf. A cionista mozgalom. Brod Max. A cionizmus harmadik korszaka. Brunner Lajos. Emlékbeszéd Herzl Tivadar felett. Buk Miklós. Mit akar a cionizmus? Cionista ABC. Cionista ifjúság. XXI. cionista kongresszus. Cionizmus és ifjúság. Danzig Hittel. Új utak előtt. Dénes Béla. Zsidó tennivalók. Éber Ábrahám. A zsidó nép és a cionizmus. Feuerstein Kálmán. A jövő zsidósága. Feuerstein Kálmán. A zsidókérdés és annak megoldása a cionizmus. Finkelstein Z. F. Tövises úton. (Herzl.) Fischer József. A cionizmus mint modern világnézet. Fodor Lajos. A cionizmusról. Fodor Lajos. A XVIII. cionista kongresszus munkája. Fodor Lajos. Zsidó sorskérdések.

78

Fodor Lajos. A zsidótörvény és a cionisták. Friedmann (Illés). Der Zionismus im Geiste des Judentums. Galuti Hagada. Glázner Mózes. A cionizmus a vallás tükrében. Herzl Tivadar művei. Ilosvay Bálint. A cionista mozgalom története. Jabotinsky Vladimír írásai. Junger József. A zsidó népiség problémái. Kahan Nison. Mi a cionizmus? Komoly Ottó. Cionista életszemlélet. Lichtheim Richard. A zsidókérdés megoldása. A Magyar Cionista Szövetség alapszabályai. Magyar cionisták emlékirata a kormányhoz. A magyar zsidóság új útja. Majrovitz. Tóra és cionizmus. Mi a cionizmus? Nordau Miksa. A cionizmus. Nordau Max. Írások a cionizmusról. Nordau Max. Mi a cionizmus? Patai József művei. Pinsker. Önemancipációt! Reichenthal Adolf. A cionizmus Magyarországon. Révész Béla. Max Nordau élete. Roth A. N. Orthodoxia és cionizmus. (Németül is.) Sabbatai. Egy az út. Sabbatai. Zsidó nemzeti káté. Sabbatai. Zsidó sárgakönyv. Sabbatai. Második zsidó sárgakönyv. Silberbusch Julian. Bevezetés a cionizmusba. Silberbusch Julian. Die Wiedergewinnung der jüdischen Volkspersönlichkeit. Singer Bernát. A cionizmus a hazafiság szempontjából. Szilágyi Dénes. Nevelés a nemzeti forradalomra. Thon, Osias. Herzl Tivadar. Tied a föld. Czirbusz Géza. Magyarország a XX. évszázad elején, föld- és néprajzi, nemzetgazdasági és társadalomtudományi szempontból. Temesvár. Polatsek kkeresk. 1902. 147 A kilencvenes évek reformeszméi és előzményeik. Olcsó könyvtár 498— Concha Géza 499. Bp. Franklin-Társulat. 1885. Couvrier E. Barna lázadás 1934. június 30. Bp. Viktória ny. 1934. Cvi Hermann. A héber romantizmus. A romantizmus kezdete stb. Cluj—Kolozsvár. Hanoar— Hacioni. Albert ny. 1935. Csaba Jenő. A forradalom története Szegeden. Szeged. Tevéi ny. 1922. Csaplovits, Johann von. Gemälde von Ungarn. 2 kötet. Pesth. C. A. Hartleben. 1829. 148 Csápori Gyula. A szabadkőművesség elleni szövetkezet kézikönyve és a magyarországi szabadkőművesek névsora. Esztergom. Buzárovits G. kvny. 1887. Csápori Gyula. Ámítás és valóság. Adatok a szabadkőművesség leálcázásához. Esztergom. Buzárovits G. ny. 1888. Csápori Gyula. Az én kontrásom. Észrevételek Kontra Győző „Valóság és ámítás” című röpiratára. R. Bp. 1888. F

F

147 148

Zsidókérdésről 102—106. oldal. Valódi neve Machovich Gyula.

79

Csápori Gyula. Ámítás és valóság II. Ujabb adatok a magyarországi szabadkőművesek leálcázásához. Esztergom. Buzárovits, G. ny. 1888. Csápori Gyula. Namensregister der unter dem Schutze der ungarischen Symbolischen Gross-Loge arbeitenden Freimaurer-Brüder. Gran. G. Buzárovits. 1888. 149 X Császár Ferenc. Beszélyei. Pest. Kilián Gy. 1846. X Csath W. Soma. A „jöttment”. Eredeti népszínmű dalokkal, 3 felvonásban. Kolozsvár. Kiadják többen. Stein J. bizom. 1878. Cselekedjünk! Magyar fajvédelmi útmutató. R. Bp. A Cél. Közigazgatási ny. 1923. Csengey Gusztáv. Izrael története az újabb bibiliai kritika eredményeinek nyomán. Bp. Kókai L. biz. Kosch A. kvny. Eperjes. 1909. Cser Imre. A kisember és a zsidókérdés. R. Bp. Küzdés. Hajnal ny. 1939. Cserényi Ernő. Kik a sötétben bujkálok? Bp. 1919. Csergö Hugó stb. Száz év zsidó magyar költői. Lásd ott. Csetényi Imre. Adalékok a magyar zsidóság reformkorszakbeli történetéhez. Bp. Neuwald I. ny. 1928. Csia Lajos. A zsidók története. Bp. Kókai biz. Berea. 1921. Csicseri Bors, lásd Ágai Adolf. 150 Vígjáték 4 felvonásban. Bp. Előadta a Nemzeti Színház 1880. X Csiky Gergely. Mukányi. X Csiky Gergely. Az Atlasz-család. Regény. Bp. Franklin-Társulat. 1890. 2. kiadás. Magyar Regényírók képes kiadása. 41. Ny. uaz. 1904. Csiky János, vitéz. Mit kell tudnia minden kereszténynek, zsidónak a zsidójogról. A második zsidótörvény és összes végrehajtási utasításai teljes szöveggel és magyarázatokkal. Foglalkozási ágak szerint feldolgozta Csiky János, vitéz Bp. Jogi hírlap. Centrum rt. 1939. Csiky János, vitéz. A fajvédelmi törvény és végrehajtási rendeletei, összeállította és magyarázatokkal ellátta Csiky János, vitéz Bp. Grill. Grafika ny. Nagyvárad. 1941. Csiky János, vitéz. Zsidó magánalkalmazottakra és elbocsátásukkor járó illetményeikre vonatkozó jogszabályok a Kormánybiztos joggyakorlatával. — A zsidókra vonatkozó erdélyi jogszabályok stb. összeállította és magyarázatokkal ellátta Csiky János, vitéz Bp. Grill. Gyarmati és Bősz ny. 1941. X Csillag Máté. Zsidó anekdoták kincsesháza. Bp. Nova, Krakauer L. kvny. 1926. X Csokonai Vitéz Mihály. Gerson de Malhereux, vagy az ördögi mesterségekkel találtatott ifjú. Vígjáték két felvonásban. 1795. (Több kiadás.) Csondor János. Gazdaságbeli számadó és számvevő Tiszti utasítások. Közrebocsátja — * Keszthely. Prager Ferenc kvny. 1819. Csopják Attila. A magyar zsidóság sok és nagy bűne. R. Bp. M. O. B. ny. 1919. ** A csuhások. R. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1916. 6. kiad. Csukási Fülöp és Schön József. A zsidók története a bibliai korszak befejezésétől a legújabb korig, különös tekintettel a zsidók történetére Magyarországon, irodalmi szemelvényekkel stb. Bp. Franklin-Társulat. 1886. Csukási Fülöp és Schön József. (Kayserling M. nyomán.) U. az. Bp. Singer és Wolfner. Budapesti Hírlap ny. 1905. 2. kiad. Csukási Fülöp és Schön József. U. az... Dr. Kayserling M. „Handbuch der israelitischen Geschichte” című... alapvető mű nyomán. 1915. 3. javított kiad. Csuray Károly. Ki a magyar? R. Bp. Szerző. Madách ny. 1939. Dánér Béla. Uj Magyarország felé. Bp. Kókai L. biz. Pátria ny. 1918. — 2. bővített kiad. u. o. 1918. Dánér Béla .A magyarországi zsidókérdés megoldása. Bp. Szerző. Kókai biz. 1919. F

F

F

F

149

Az alkuszokról szóló rész. Egyik szereplője Kozák Manó zsidó riporter. * Zsidókról 64., 65., 67., 70., 71., 72., 74., 79. stb. oldalakon. ** Otromba szociáldemokrata röpirat a róm. kath. papság ellen. 150

80

Dank- und Bittgebeth an allerhöchsten Geburtsfeste Sr... Majestät Franz Joseph I. abgehalten von der Israeliten Gemeinde zu Altofen am 18. August. 1853. Ofen. K. k. Univeisitäts Buchdruckerei. 1853. Danzig Hillel. A zsidókérdés kézikönyve. A Hitachiduth Aviva-Barisszia kultúrbizottságának közreműködésével szerk. — Sajtó alá rendezte Kasztner Rezső. Cluj—Kolozsvár. Noar. Fraternitas ny. 1934. Danzig Hillel. Új utak előtt. A Magyar Cionista Szövetség közgyűlése elé. R. Kolozsvár. Noar könyvek 1. Fraternitas ny. 1941. Darányi Kálmán miniszterelnök beszéde a Nemzeti egység pártja nagygyűlésén Győrött 1938. március 5-én. Bp. Budapesti Hírlap ny. 1938. Darányi Kálmán . miniszterelnök, Mikecz Ödön igazságügyminiszter, Imrédy Béla közgazdasági miniszter beszédei a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat képviselőházi bizottsági vitájában. Bp. Függetlenség lapk. rt. Stádium rt. É. n. (1938). Darvas Simon. Miért szükséges a proletárdiktatúra? Vörös könyvtár 13—14. Bp. Magyarországi szocialista párt. 1919. David, Julius. Denkrede auf Leopold Löw Oberrabbiner zu Szegedin u. Eduard Horn StaatsSekretär in Ungarn, gehalten in der israelit. Religions-Gemeinde zu Pressburg am 21. November 1875. Pressburg. 1875. David, Julius. Denkrede auf Herrn dr. (Isaack) Adolf Cremieux (geb. zu Nimes 1796, gest. zu Paris am 9. Februar 1880.) weil. Mitglied des französischen Senats u. Präsident der „Alliance israel. Universelle”, gehalten am 3. April 1880. Pressburg— Leipzig. 1880. David, Julius. Zwei Reden. I. Ein Wort an die getrennten Gemeinden Ungarn. II. Zu Sir Moses Montefiore's 100. Geburtstag stb. (1883. okt. 16. és 23.) Pressburg. 1883. (Deák Antal.) Antiszemita. Zsidóvilág. Pozsony. Katolikus irodalmi intézet. É. n. (Deák Antal.). Jogosult-e az antiszémita álláspont Magyarországon? Kézirat gyanánt. H. és ny. n. 1910. A Debrecen keletén dolgozó Haladás és Körösi Csorna Sándor szabadkőművespáholyok tagjainak névsora. Hiteles anyakönyvi adatok alapján közzéteszi és kiadja a debreceni „Fehér Újság”. Bp. Kókai L. biz. Debrecen. Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadóváll. rt. 1921. Dehon Leo. A szabadkőművesség munkája. Ford. Buday János. Bp. Stephaneum ny. 1903. Deme László és Keleti József. Az ellenforradalom Vasvármegyében és Szombathelyen. Szombathely. Martineum. 1920. Democritos. Tisza-Eszlár és Tisza Kálmán. R. Bp. Szüts és tsa. kkeresk. Buschmann F. kvny. 1883. Democritos Nr. 2. A keresztény-zsidó házasság a parlamentben és a főrendiházban. R. Bp. Szüts és tsa. kkiadó. Buschmann F. kvny. 1883. A „Demokratia” páholy könyvtára 1—66. sz. Bp. A Páholy. Szerk. Gelléri Mór. 1900—1905. 151 Contra! A Papp Gy. okleveles tanárnak „Ne bántsd a zsidót” című Demosthenes. röpiratára írta — R. Nyíregyháza. „Ébredjünk” kiadóhivatala. Piringer és Jóba kvny. 1883. 3. kiad. Dénes Béla. Zsidó tennivalók. Zsidókönyv. Bp. Magyar Cionista Szövetség könyvtárbizottsága. Ritter Jenőné kvny. Újpest. 1940. Dénes István. A nagytőke urai, zsoldosai, áldozatai. R. Bp. Szerző. Vajda K. ny. 1938. Dénes Zsófia. A nő a kommunista társadalomban. Bp. Közoktatásügyi népbiztosság. 1919. Denkschrift über das Memorandum der Pesther Israelitischen Religiongemeinde. Frankfurt am Main. 1867. Denkschrift zur feyerlichen Einsetzung der auf allergnädigste Ent-schliessung Sr. Majestät Kaiser Ferdinand II, des V. als König von Ungarn, von der k. Statthalterey zur Realschule creirten habreisch-deutschen und ungarischen Lehranstalt der Arader Tsraclitengemeinda Samstag den 30. Okt. 1836. Arad. Mit Jos. Beichelschen Schriften. 1836. F

151

Mikecz József.

81

X Deréki Antal. Dreyfus kapitány. Színmű. 152 Desportes, H. Le mystère du sang chez les Juifs de touts les temps. Paris. 1890. 153 Sajtó alá rendezte Ferenczy József. Bp. Méhner Dessewffy Aurél, gróf összes müvei. Vilmos. Rudnyánszky A. kvny. 1887. Deutsch Antal. A Pesti Lloyd-Társulat ötvenéves története. Bp. Pester Lloyd ny. 1903. Deutsch Ernő. A zsidó jótékonyság nagy problémái. Bp. Glóbus ny. 1927. Deutsch Gábor. Zsidóság és bolsevizmus. Világnézeti tanulmány. — Kun Lajos. A kereskedői tisztesség a zsidó törvények szerint. Székesfehérvár. Friedmann ny. 1937. Deutsch Henrik. A zsidók harminc éves szabadsága. Pest. 1862. Dévény Jenő. Bécsi erdő. Emigráns napló 1919—1923. évekből. Wien. „Ring” 1924. A diadalmas forradalom könyve. A népkormány tagjainak, a forradalom szereplőinek és 75 magyar írónak önvallomása. Szerkesztette Gellért Oszkár. Bp. Légrády testvk. ny. 1918. Diamant Gyula. A zsidók története Horvátországban az egyenjogúsításig. Klny. IMIT évk.ből. Bp. Franklin-Társulat 1912. X Dinter Artur. A vérrontó bűn. Korregény. Ford. Nagy Zsigmond. Debrecen. Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadóváll. Rt. .ny. 1922. — 2. kiad. uott. 1942. Diós Róza. A zsidómisszió hazánkban. A Szentlélek győzelme egy rabbi életében. Missziós füzetek. 73. Bp. Ref. külmissziói szövetség. 1937. Diószeghy Tibor. A darutoll. Színes Epekövek 1. sz. Wien. „Steyrermühl”. 1920. X Disraeli B. Temple Henrika. Ford. Deutsch József. Regény. 2 köt, Bp. Ráth Mór. Magda S. Pápa. 1861. X Disraeli B. Coningsby, vagy az új nemzedék. Ford. Bokor. Regény. Pest, Emich G. 1862. X Disraeli B. Lothair. Ford. Földy Géza. Regény. Pest. Ráth Mór. 1871. — 2. kiad. Uott. 1878. X Disraeli Benjamin. David Alroy. Regény. Menorah könyvek. Bp. Fővárosi ny. 1928. Divéky Andor; vitéz. A zsidókérdés európai megoldása. R. Érsekújvár. Farkas ny. 1941. 2. kiad. Doctor Veridicus. Mi a szabadkőművesség? Mily eszközökkel dolgozik? Mi a célja? R. Bp. MOVE. Rózsa K. biz. 1920. Doctor Veridicus. A szabadkőművesség keletkezése, fejlődése és mai szervezete. R. Hajdúböszörmény. „Hajdúböszörmény és Vidéke”. Rózsa K. biz. 1919. Dóczy Jenő. Ignotus irodalomtörténeti szerepe és jelentősége. Bp. Pallas rt. ny. 1924. * X Dóczi Lajos báró. Vegyes párok. Színmű Bp. 1889. Dohány Gyula. A zsidóság nemzetiségi mozgalma. Temesvári zsidó nemzeti szövetség kiadványai 1. Temesvár. Moravetz. 1919. Doktor Sándor. Uj honalapítás. Az új Magyarország kiépítése. Pécs. Irodalmi és könyvny. rt. 1919. Dokumente der Einheit lásd Kun Béla címszónál. ** Dombóváry Géza. A pesti izr. hitközség által a Friedrich-kormányhoz 1919 júl. (október) 2án fölterjesztett jelentés. Bp. Ny. n. 1919. Domonkos József. Rablók barlangjában. Hangok a zsídódiktatura idejéből. Bp. Korda ipari és keresk. rt. Kertész ny. 1919. *** Donáth Endre. Solymosi Eszter. Regény. Bp. 1882. Donáth Regina. A Tisza István elleni 1912-i merénylet a hírlapirodalom tükrében. Kútfőkritikai tanulmány. Bp. Róna Ferenc kvny. 1935. Dosztojevszkij, F. M. A zsidókérdés. Társadalmi problémák 2. Bp. Pallas rt. ny. 1919. Dosztojevszkij. A zsidókérdés. Bp. Lantos. 1919. F

F

F

F

F

152

A tisza-eszlári vérvádról 212—243. oldal. 263. old. beszéd: A zsidók polgárosítása. 1840. III. 31. * Eredetileg Dux Baruch. ** Eredeti családneve Schulhof. *** A regény megjelenéséről az egykorú „Függetlenség” ír. A könyvnek nem tudtam nyomára akadni. 153

82

Dreyfusz Alfréd, öt év életemből. Nyolc rajzzal és kézírással. Ford. Zigány Árpád. Bp. Magyar Kereskedelmi Közlöny. Orsz. közp. községi ny. rt. 1901. — 2. kiad. 1901. A Dreyfus-pör. Az új tárgyalás teljes története gyorsírói jegyzetek alapján. Bp. Magyar Hirlap. Pallas rt. ny. 1899. Dreifusz, Moses. Predigt über die Festfeier zur Aufhebung der Toleranzsteuer. Vorgetragen in dem Tempel zu Gross-Kanischa am 7. des Monats Ellul 5606 (29. August. 1846.) Varasdin. J. v. Platzer. 1846. Drózdy Győző. A zsidóság a bolsevizmus ellen. Igazság a zsidókérdésben. R. Bp. Helios ny. 1919. Dubnov Simon. A zsidóság története az ókortól napjainkig. Az eredeti jiddisből ford. Szabolcsi Bence. Bp. Tábor. Hungária ny. 1935. 4. kiad. — 5. kiad. Uott 1942. Dudek János. Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak A magyar birodalom története című művéről. Nyitra. Huszár István kvny. 1904. Dudinszky Nesztor. Rabszolgák földjéről... Bp. Apostol ny. 1916. X Dugonics András. Az arany peretzek. Szomorú történet öt szakaszokban. Regény. Pozsonyban és Pesten. Füskuti Landerer Mihály. 1790. Du Mesnil Marigny. A zsidókról. Ford. Istóczy Győző. Bp. Tettey N. és tsa. ny. 1875. * Dunántúli. A zsidó, mint az ezeréves Magyarország sírásója. R. Bp. Ny. n. 1919. Duschak, M. Mittel gegen die falschen Blutbeschuldigungen. Krakau. 1883. Duschak, M. Geschichte der Verfassung mit besonderer Beziehung auf die österreichischungarischen Juden aus Anlass des 40. jährigen Regierungsjubiläums Sr. Maj. des Kaisers Franz Josef I. Wien. 1888. Duschenes, Adolf. Die Judenfrage in Ungarns Lebensfrage (A zsidókérdés Magyarország életkérdése). R. Wien. 1867. Éber Ábrahám. A zsidó nép és a zionizmus. Egy komoly szó népemhez. R. Kassa. László Béla biz. 1900.. Egy ébredő magyar. Miért kell a zsidók hatalmát letörni? R. Bp. Ny. n. 1920. Ébredő Magyarok Almanachja. 1925. Szerk. Ifj. Liszt Nándor. Debrecen. ÉME debreceni csoportja. Magyar Nemzeti Könyv és Lapkiadóvállalat rt. ny. 1924. — II. évf. 1926-ra, uott. 1925. — III. évf. 1927-re, uott. 1926. — IV. évf. 1928-ra. uott. 1927. Az Ébredő Magyarok Egyesülete 2. országos elnöki konferenciájának naplója Budapesten 1920 szeptember 7—9. Szmre-csányi György arcképével. Bp. ÉME. Hornyánszky V. kvny. 1920. Az Ébredő Magyarok Egyesülete 1925. december 20-án tartott kongresszusának előadásai. (Borítékcím: Fajvédelem és munkáskérdés.) Bp. ÉME. Nemzeti Élet ny. 1926. Diószeghy Tibor. A darutoll. Színes Epekövek 1. sz. Wien. „Steyrermühl”. 1920. X Disraeli B. Temple Henrika. Ford. Deutsch József. Regény. 2 köt, Bp. Ráth Mór. Magda S. Pápa. 1861. X Disraeli B. Coningsby, vagy az új nemzedék. Ford. Bokor. Regény. Pest, Emich G. 1862. X Disraeli B. Lothair. Ford. Földy Géza. Regény. Pest. Ráth Mór. 1871. — 2. kiad. Uott. 1878. X Disraeli Benjamin. David Alroy. Regény. Menorah könyvek. Bp. Fővárosi ny. 1928. Divéky Andor, vitéz. A zsidókérdés európai megoldása. R. Érsekújvár. Farkas ny. 1941. 2. kiad. Doctor Veridicus. Mi a szabadkőművesség? Mily eszközökkel dolgozik? Mi a célja? R. Bp. MOVE. Rózsa K. biz. 1920. Doctor Veridicus. A szabadkőművesség keletkezése, fejlődése és mai szervezete. R. Hajdúböszörmény. „Hajdúböszörmény és Vidéke”. Rózsa K. biz. 1919. Dóczy Jenő. Ignotus irodalomtörténeti szerepe és jelentősége. Bp. Pallas rt. ny. 1924. ** X Dóczi Lajos báró. Vegyes párok. Színmű Bp. 1889. F

F

* **

Bachó László. Eredetileg Dux Baruch.

83

Dohány Gyula. A zsidóság nemzetiségi mozgalma. Temesvári zsidó nemzeti szövetség kiadványai 1. Temesvár. Moravetz. 1919. Doktor Sándor. Új honalapítás. Az új Magyarország kiépítése. Pécs. Irodalmi és könyvny. rt. 1919. Dokumente der Einheit lásd Kun Béla címszónál. * Dombóvári/ Géza. A pesti izr. hitközség által a Friedrich-kormányhoz 1919 júl. (október) 2án fölterjesztett jelentés. Bp. Ny. n. 1919. Domonkos József. Rablók barlangjában. Hangok a zsídódiktatura idejéből. Bp. Korda ipari és keresk. rt. Kertész ny. 1919. ** Donáth Endre. Solymosi Eszter. Regény. Bp. 1882. Donáth Regina. A Tisza István elleni 1912-i merénylet a hírlapirodalom tükrében. Kútfőkritikai tanulmány. Bp. Róna Ferenc kvny. 1935. Dosztojevszkij, F. M. A zsidókérdés. Társadalmi problémák 2. Bp. Pallas rt. ny. 1919. Dosztojevszkij. A zsidókérdés. Bp. Lantos. 1919. Dreyfusz Alfréd. Öt év életemből. Nyolc rajzzal és kézírással. Ford. Zigány Árpád. Bp. Magyar Kereskedelmi Közlöny. Orsz. közp. községi ny. rt. 1901. — 2. kiad. 1901. A Dreyfus-pör. Az új tárgyalás teljes története gyorsírói jegyzetek alapján. Bp. Magyar Hirlap. Pallas rt. ny. 1899. Dreifusz, Moses. Predigt über die Festfeier zur Aufhebung der Toleranzsteuer. Vorgetragen in dem Tempel zu Gross-Kanischa am 7. des Monats Ellul 5606 (29. August. 1846.) Varasdin. J. v. Platzer. 1846. Drózdy Győző. A zsidóság a bolsevizmus ellen. Igazság a zsidókérdésben. R. Bp. Helios ny. 1919. Dubnov Simon. A zsidóság története az ókortól napjainkig. Az eredeti jiddisből ford. Szabolcsi Bence. Bp. Tábor. Hungária ny. 1935. 4. kiad. — 5. kiad. Uott 1942. Dudek János. Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak A magyar birodalom története című művéről. Nyitra. Huszár István kvny. 1904. Dudinszky Nesztor. Rabszolgák földjéről... Bp. Apostol ny. 1916. X Dugonics András. Az arany peretzek. Szomorú történet öt szakaszokban. Regény. Pozsonyban és Pesten. Füskuti Landerer Mihály. 1790. Du Mesnil Marigny. A zsidókról. Ford. Istóczy Győző. Bp. Tettey N. és tsa. ny. 1875. *** A zsidó, mint az ezeréves Magyarország sírásója. R. Bp. Ny. n. 1919. Dunántúli. Duschak, M. Mittel gegen die falschen Blutbeschuldigungen. Krakau. 1883. Duschak, M. Geschichte der Verfassung mit besonderer Beziehung auf die österreichischungarischen Juden aus Anlass des 40. jährigen Regierungsjubiláums Sr. Maj. des Kaisers Franz Josef I. Wien. 1888. Duschenes, Adolf. Die Judenfrage in Ungarns Lebensfrage (A zsidókérdés Magyarország életkérdése). R. Wien. 1867. Éber Ábrahám. A zsidó nép és a zionizmus. Egy komoly szó népemhez. R. Kassa. László Béla biz. 1900. Egy ébredő magyar. Miért kell a zsidók hatalmát letörni? R. Bp. Ny. n. 1920. Ébredő Magyarok Almanachja. 1925. Szerk. Ifj. Liszt Nándor. Debrecen. ÉME debreceni csoportja. Magyar Nemzeti Könyv és Lapkiadóvállalat rt. ny. 1924. — II. évf. 1926-ra, uott. 1925. — III. évf. 1927-re, uott. 1926. — IV. évf. 1928-ra. uott. 1927. Az Ébredő Magyarok Egyesülete 2. országos elnöki konferenciájának naplója Budapesten 1920 szeptember 7—9. Szmre-csányi György arcképével. Bp. ÉME. Hornyánszky V. kvny. 1920. Az Ébredő Magyarok Egyesülete 1925. december 20-án tartott kongresszusának előadásai. (Borítékcím: Fajvédelem és munkáskérdés.) Bp. ÉME. Nemzeti Élet ny. 1926. F

F

F

*

Eredeti családneve Schulhof. A regény megjelenéséről az egykorú „Függetlenség” ír. A könyvnek nem tudtam nyomára akadni. *** Bachó László. **

84

Az ÉME országos kongresszusán előadott beszédek 1. Prohászka—Eckhardt. A nacionalizmusról. 2. Wolff—Lenkey: A magyar kenyér. 3. Méhely—Keltz: Fajunk védelméről. 4. Ulain—Buday: A keresztény Magyarországról és fővárosról.-Bp. 1925. Ébresztő hangok, műveltebb katholikus körök számára. A legjelesebb honi és külföldi írók után szerkeszti Zimándy Ignác. I—XV. könyv. Bp. Hunyadi Mátyás műint. 1879— 1898—XVI—XVIII. könyv. Bp. Bagó Márton és fia kvny. 1899. X Eckstein M. Wolf. A kis Slajmi története. Zsidó mesefüzet 1. Bp. Arany János ny. 1932. X Eckstein M. Wolf. R. Pinchos ben Joir és az egerek. Zsidó mesefüzet 2. uott. X Eckstein M. Wolf. Rabbi Száfro és az oroszlán. Zsidó mesefüzet 3. uott. Édelstein Bertalan. A zsidóság története az 5692. és 5693. évben. Klny. IMIT. évk.-böl. Bp. Franklin-Társulat. 1938. Egan Ede, borostyánkői. A hegyvidéki földmívelő nép közgazdasági helyzetének javítását célzó állami akció ügyében Munkácson 1900 febr. 12-én tartott értekezletről szóló jelentés. Bp. Werbőczy ny. 1900. Egan Lajos, id. A zsidókérdés Magyarországon. Esztergom. Buzarovits Gusztáv kvny. 1910. Egan Lajos és Kontra Aladár. Magyarok romlása. R. Bp. Stark F. kvny. 1913. Egry Aurél. Báró Korányi Frigyes. Emlékbeszéd. Klny. Budapesti Szemléből. Bp. FranklinTársulat. 1936. Az Egyenlőség emlékfüzete a magyar zsidóság egyenjogúsításának 50. évfordulójára. 1867—1917. Szerk. Szabolcsi Lajos. Bp. Egyenlőség. 1918. Egyenlőség félszázados jubileumi száma. Szerk. Szabolcsi Lajos. Bp. Glóbus ny. 1930. Egyház és társadalom a fajelméletről és a második zsidótörvény javaslatáról. Egyházfők, tudósok, államférfiak, közírók és testületek megnyilatkozásai. Szerk. és kiadta: Sós Endre. R. Bp. Periskop. Klein V. kvny. 1939. Az egység okmányai. A szociáldemokraták és kommunisták egyesülésének előzményei. Kun Béla levele a kommunizmusról és a proletáregységről. Bp. Közoktatásügyi népbiztosság. 1919. (Németül: Dokumente der Einheit. Lásd Kun Béla címszónál.) Egyszerű igazságok. — A Közérdekű levelek I. évfolyamából kiszedve. — Az „Élet” könyvéből mindenki által megérthető nyelvre lefordítva. Bp. Gálócsy Árpád. Held János kvny. 1924. X Ehrenburg Ilja. Lasik Roitschwanz. Ford. Goda Gábor. Regény. Bp. Kosmos kk. 1933. Ehrentheil Mór. Kis zsidó nyelvtan. Prága. 1863. Ehrentheil Mór. Jüdische Charakterbilder. Pest. 1867. Ehrentheil Mór. Jüdisches Familien-Buch. Eine von jüdisch-religiosen Geiste getragene, belehrende und unterhaltende Lektüre für Schule und Haus. 160 Lebens und Charakterbilder der vorzüglichen Gestalten der Jüdischen Geschichte stb. Bp. 1880. Ehrentheil Mór. Der Geist des Talmud. Bp. Burrián Moritz. 1888. Ehrentheil Mór. Rezeption und Orthodoxie. Gegenwártiges Studium dieser Angelegenheit. Nebst Beleuchtung der antijüdischen Agitationen Itzig Reichs und dessen Anhanges gegen den Rezep-tions-Gedanken. Ein Beitrag zur Geschichte der jüdischen ParteiStreitigkeiten ín Ungarn-Siebenbürgen. Bp. Burian Moritz. 1892. Ehrmann, Dantel. Betrachtungen über jüdische Verhältnisse. I. Die ungarische Landtag im Jahre 1840. II. Hindernisse der geistigen Bewegung im Judentume. R. Pest. Trattner—Károlyi kvny. 1841. Einhorn I(gnaz). Zur Judenfrage in Ungarn. Ofen. K. ung. Universitats Buchdruckerei. 1841. Einhorn I. Grundprinzipien einer gelauterten Reform im Judentbum. R. Pest. 1848. Einhorn Ignácz. A reformált izraelita vallás elvei. R. Pest. Pesti izr. reformtársulat. Kozma Vazul kvny. 1849. Einhorn l(gnácz). Kettős ünnep. Egyházi beszéd, mellyet a heti ünnepkor (1849. tavaszutó 27.) honunk függetlensége megünneplésére, a pesti izr. reformtársulat templomában tartott. Pest. Kozma Vazul kvny. 1849. Einhorn l(gnaz). Das Doppelfest. Predigt im Tempel der israelit. Reformgesellschaft zu Pesth, zur Feier der Unalhangigheitserklarung Ungarns. Pesth. Basil Kozma. 1849. Einhorn l(gnaz). Die Revolution und die Juden in Ungarn. Nebst einem Rückblick auf die Geschichte letzteren. Bevorwortet von Jul. Fürst. Leipzig. H. Geibel. 1851.

85

(Einhorn l(gnaz)). Zusammenstellung einiger Hauptmomente aus dem unterthanigsten, ihre staatliche Anerkennung betreffenden Vorstellungen der Pesther Genossenschaft für Reform lm Judenthum an den Ministerien d. Cultus u. d. Inneren (Als Manuskript gedruckt). Pesth. 1852. (Einhorn l(gnaz)) Horn, J. E. Spinoza's Staatslehre. Zum ersten Male dargestellt. Dessau. Gebr. Katz, Moritz. 1852. Einstein Albert. Hogyan látom a világot. (Mein Weltbild.) Ford. Szécsi Endre. Bp. Faust. Nagy Károly ny. Debrecen. 1935. Einzig Salamon. A kis világító. A szentírás 3000 esztendős jövendőlései. Baja. Nánay Lajos kvny. 1903. Eisele, Hans. Bilder aus dem kommunistischen Ungarn. Innsbruck. Tyrolia. 1920. Eisler Mátyás. Az erdélyi zsidók múltjából. Klny. Erdélyi Múzeum 1901. évf. Kolozsvár. Ajtai K. Albert kvny. 1901. Eisler Mátyás. Az erdélyi országos főrabbik. Kiadatlan kútfők alapján. Kolozsvár. Ny. n. (1901). Eisler Mátyás. Beszéd Kossuth Lajos születése századik évfordulójának ünnepén. A kolozsvári izr. hitközség templomában mondotta. — Kolozsvár. Gombos Ferenc kvny. 1902. X Eldridge, P.—Vierech, G. S. A bolygó zsidó önéletrajza. Ford. Berend Miklósné. Bp. Káldor kk. Világosság rt. ny. 1934. Elek István. Arany és kenyér. Nemzetgazdasági tanulmány. Eger. Szerző. Egri ny. rt. 1931. Elkán M. A zsidó nemzet története ősidőktől kezdve korunkig. Palesztina földrajzával. Átdolg. Mannheim József. Pest. Bu-csánszky A. 1863. Ellenberger, Heinrich. Die Leiden und Verfolgungen der Juden und ihre Beschützer in chronologlscher Reihenfolge. Von Pharao 1650 v. Chr. Geburt bis zur Gegenwart. Bp. 1882. — 2. Auflage. Prag. 1882. Ellenberger, Heinrich. Geschichtliches Handbuch. Chronologische Reihenfolge der heiligen jüdischen Tradition von Moses... bis zum Schluss des Talmuds ... ein Zeitraum von 2040 Jahren, nebst Anhang der späteren Entwicklunk derselben und einem Schlussworte an Prof. Aug. Rohling. Bp. Pester Buchdruckerei A. G. 1883. Egy ellenforradalmár. A forradalomtól az ellenforradalomig. R. Bp. Szeredai ny. 1920. ELLENFORRADALOM. Apor Viktor. Háborús és ellenforradalmi emlékek. Baracs Marcel kifogásai Lőw Immánuel... perében. Budaváry László nagy parlamenti beszéde. Cselekedjünk! Dánér Béla könyvei. Deme—Keleti. Az ellenforradalom Vas vármegyében. Dombóváry Géza. A pesti izr. hitközség jelentése. (Friedrich-kormányhoz.) Ébredő Magyarok Almanachja. EME országos konferenciája (1920). ÉME kongresszusa (1925). Egy ébredő magyar. Miért kell a zsidók hatalmát letörni? Egy ellenforradalmár. A forradalomtól az ellenforradalomig. Emigránsok és ellenforradalmárok. Fehérgyarmati Csongor. Mi lesz a zsidókkal? Gömbös Gyula. Egy vezérkari tiszt feljegyzései. Hefty Richárd. Adatok az ellenforradalom történetéhez. Hevesi György. A devecseri ellenforradalom. Hunor. Mi az, hogy ellenforradalom? Igaly Cs. István. Zsidó veszedelem Magyarországon. Intelem a zsidósághoz! The Jewish Minority in Hungary.

86

Kelemen Béla. Adatok a szeged! ellenforradalom ... történetéhez. Kmoskó Mihály idevágó müvei. Kovács József, tasnádi; írásai. Lábay Gyula. Az ellenforradalom története. Lendvai István. A harmadik Magyarország. Lovászy Károly. Gyenge a szovjet. A Magyar Zsidóság Almanachja. (Védőirat.) Moss Geoffrey. Édes paprika. Mühlfeith János. Prónay, Zadravecz, Héjjas. Nagy Károly. A csornai ellenforradalom. Nagy Károly. A kapuvári ellenforradalom. Das neue Ungarn. Paál Jób. A száznapos szegedi kormány. Progredicus. Az elmefogyatékosok. Prohászka Ottokár. Die Judenfrage in Ungarn. (Angolul is.) Radisics Elemér. Reflexiók a keresztény kurzushoz. Report on alleged existence of „white terror” in Hungary. Somogyi Zoltán. A június 24-i ellenforradalom. Szegedi Pál. Zsidók az ellenforradalomban. Tarcali Róbert. Quand Horthy est roi. II Terrore bianco in Ungheria. Turáni átok, vagy a jerichói trombita. Újlaki Antal. Szeged a forradalomban és a nemzeti feltámadásban. Urteil der britischen Regierung über den „weissen Terror” in Ungarn. The white terror in Hungary. Zadravecz István beszéde az alsóvárosi templomban. Elmhurst, Ernst v. Trebitsch-Lincoln, a bolygó zsidó. Klny. A Cél 1936. évf. Bp. Held János knyv. 1936. Előpataki. Aforizmák a zsidókról társadalomtudományi eredmények alapján. Esztergom. Buzárovits G. kvny. 1911. Elsner, Johann Gottfried. Ungarn durchreist, beurtheilet und beschrieben. Leipzig. Freiberger. 1840. Első magyar izraelita naptár és évkönyv. 5620. évre. Pest. Izraelita magyar egylet. Wodianer Fülöp. 1860. — II. évf. 5621. évre. Uott. 1861. Első magyar zsidó naptár és évkönyv 1848. szökőévre. Közrebocsátja a honi izraeliták között magyar nyelvet terjesztő pesti egylet. I évf. Egy arcképpel és egy zenemelléklettel. Pest, Landerer és Heckenast. 1848. ELSŐ ZSIDÓTÖRVÉNY. Darányi Kálmán győri beszéde. Darányi—Mikecz—Imrédy beszédei. Fodor Lajos. A zsidótörvény és a cionisták. Halas István. Így kezdődött a zsidótörvény. Krüger Aladár. Zsidótörvény. Limiting Jewish participation in the cultural and economic life Méhely Lajos. A zsidójavaslat szépséghibái. Mikecz Edmund. Le „loi juive”. „Társadalmi és gazdasági egyensúly biztosításáról” szóló törvényjavaslat... szocialista beszédei.

87

EMANCIPÁCIÓ IRODALMA. Ábir Ámidi. Messiás. Acsády Ignác. Zsidó és nem zsidó magyarok az emancipatio után. Alkalay Jehuda. Kol mewasser. Der Apostat. Bak Ignác. Vade Mecum. Ballagi Ernő. A magyar zsidóság harca az emancipációért. Ballagi Géza. Az 1839/40-iki országgyűlés visszhangja. Bárándy. Judenreform. Benedek Ignác. Ne higyj a zsidófalónak. Berényi, Graf Johann, Geschichte des... Volkes Israel... Nebst... über die Dringlichkeit einer unbedingten Emancipation. Berzsenyi Dániel. A magyarországi mezei szorgalom stb. Blau Lajos. Az emancipáció mint világtörténeti jelenség. Bloch Móric. A zsidókról. Braun. Die Judenfrage im ungarischen Reichstag. Bródy Zsigmond. Tíz magyar költemény. Bródy Zsigmond. Az országgyűléshez. Chorin Jacob. Sollen die Juden Bürger werden. Duschenes Adolf. Die Judenfrage Ungarns Lebensfrage. Egyenlőség emlékfüzete az egyenjogúsítás 50. évfordulójára. Ehrmann Dániel. Betrachtungen über jüdische Verhältnisse. Einhorn I. Zur Judenfrage in Ungarn. Einhorn I. Grundprinzipien einer Reform im Judenthum. Einhorn I. Die Revolution und die Juden in Ungarn. 1840. országgyűlésen alkotott törvényczikkelyek. Fára József. A zsidóság emancipációjáról. (Zala vm.) Fassel B. H. Ein Wort zur Zeit. Feleki Mór. Emlékirat a magyar zsidók egyenjogúsítása ügyében. Fischer Sámuel. Egy komoly szó. Friedländer N. Ein Zeitwort. Friedmann Ábrahám. Az izraelita nemzetnek védelmére. Fülep György. A zsidók emancipatiója Magyarhonban nem célszerű. Gáspár Lajos. Nézetek az Izraeliták felszabadításáról. Glatter E. Ignácz. Über die Lebens-Chancen der Israeliten. Gleisinger Siegmund. Dialog. Grimm Gustav. Was habén wir von der Emancipation der Juden zu fürchten? Hartmán Lipót. Magyar zsidó, vagy zsidó magyar. Hartmán L. Die Juden in Ungarn, Kroatien stb. Heller Izidor. Der Zeitgeist. Herczfeld Sándor. Mi nem megyünk Amerikába, hanem itt fogunk maradni! Hirsch Liebmann. Dankrede und Gebeth für Kaiser Ferdinand. Hochmuth Ábrahám beszédei és írásai. Hübsch Adolf. Der Jude taugt nichts. Ideen zur Bearbeitung der jüdischen Verhältnisse. Egy israelita érzeményei. (Németül is.) Israeliten und deren zukünftige Stellung. (Jeiteles.) Die Juden in Oesterreich. John Ludwig. Gegen die Juden, die Juden wie sie sind. Kritische Beleuchtung der Juden-Emancipationsfrage. Jósika Miklós báró. Egy magyar család a forradalom alatt. Die Juden verlangen Emancipation! Judenaristocratismus. Die Judenfrage im ungarischen Reichstag.

88

Kacz Jákob. A kor szava. Kaim Izidor. Ein Jahrhundert der Judenemancipation in Ungarn. Karakán Pista. Új-Jeruzsálem és népe. Kardos Albert. A magyar zsidóság nemzeti hivatása. Graf Eduárd Károlyi und die Judenemancipation. Die Kehrseite, oder Israels Geduld. Klein Móricz, örömhang. Kohn Sámuel. Hogyan fogadjuk és hogyan hálálhatjuk meg az egyenjogúsítást. (Németül is.) Kohut Sándor. Az új korszak. Konkoli Thege Pál. Az 1940-dik évi országgyűlés. Kovács Károly. A Jó Alkotmány és Zsidó Emancipatio. Kölcsey Ferenc. A szatmári adózó nép állapotáról. Können wir den Juden ohne Gefahr... das Bürgerrecht erteilen? Kraus I. Auf was grundet sich der Judenhass. Krausz Zsigmond. Egy izraelita szózat. Krausz Sigmund. Einige ernste Worte an die schreibenden Judenfeinde. Kronenfels F. G. Die Juden in Ungarn. Kuthy Lajos. Hazai rejtelmek. Landau Leo Raphael. Judenfrage 1848 und 1867. László Nikolaus. Die geistige und soziale Entwicklung der Juden in Ungarn. Leitner Rudolf. Die Judenpolitik der österreichischen Regierung 1848—1859. Lichtschein Lajos. A zsidók közép- és jelenkori helyzetök s... joggal követelt emancipátiójuk. Löw Leopold. A magyar zsinagóga. Löw Leopold. Die Schicksale und Bestrebungen der Juden in Ungarn. Löw Lipót. Az isten feloldja bilincseimet. Löwy A. Dankgefühle meiner Nation. Macaulay beszéde a zsidók egyenjogúsításáról. Mannheimer V. Friedrich. Der Jude als Bürger und Bekenner. Nagy Ignác müvei. Neue croquis aus Ungarn. Neumann Vilmos. A zsidóügy jelen állapota hazánkban. Oesterreicher Elias. Der Jude in Ungarn. Ormodi Bertalan írásai. Országos Magyar Zsidó Múzeum emancipációs kiállítása. Paltauf, Carl. Aufruf. Perls Ármin. A négy hálaadó. Raschkovits Moses. Die religiöse und politische Freiheit der Israeliten Ungarns. Rokonstein József. A magyar izraelita 1860-ik évben. Rosenberg Sámuel. Az 1848. évi törvények és a zsidók egyenjogúsága. (Németül is.) Rosenlhal Móritz. A zsidó és a korszellem Európában. Roth Herman. A zsidók polgárosítása ok — s célszerű. Rózsaági Antal művei. Rumy Georg Karl. Die Emancipation der Juden in Ungarn. Schächter Hersch. Die Judenfrage in der Publizistik... 1848. Schwab Arszlán. A zsidók. Schwarz Dávid. Szabadság, egyenlőség. Seidl G. Der Jude in Österreich-Ungarn. Silbermann J. Danklied... in Betreff der Besitzfähigkeit der Israeliten. Simon László. Zsidókérdés a magyar reformkorban. Singer Péter. Az aranyalma. Steinhardt Jakab. Beszéd (a türelmi-adó eltöröltetése alkalmából).

89

Steinhardt Jakob. Rede (aus Anlass... verliehenen Rechte und Aufhebung mehrfacher Beschránkungen.) Steiniz M. Ein niederschlagendes Pulver. Stern Salamon. Die politischen und kulturellen Kämpfe der Juden in Ungarn (1848—1871). Gróf Széchenyi István beszédei. Szegfi Mór írásai. Szentpétery József. Észrevétele egy Pesti Mesterembernek. Szücs Ábrahám. A pipás nemesek véleménye... az emancipáció... iránt. P. Thewrewk Emil. Nyelvgyakorlatok. Varicourt. A zsidók és a zsidók kérdése. (Németül is.) Vereby Soma. A zsidókról és ezeréves szenvedéseikről. (Németül is.) Vereby Soma. A magyar izraeliták jelene és biztos jövője. Verhandlungen in Betreff der Emancipation der Juden im grossbritannischen Parlamente. 1830. Vörösmarty Mihály. A zsidóügyről. Ein Wort des Bürgers an den Juden. Worte eines Nicht Juden. A zsidók aranykora Magyarországon. Der emancipierte Satanas, für 1848. Herausgegeben von Hermann Höchel. 12.fgen. Ung. Altenburg. Alex. Czèh. 1848. Emesse. Újjászületés. Bp. Báró Marich Sándor. Jókai ny. 1938. EMIGRÁCIÓ. magyarországi októbristák és bolsevisták külföldi irodalma. Barta Lajos. Múlt. Barta Sándor. Tisztelt hullaház. Bíró Lajos. A zsidók útja. Böhm Wilhelm. Denkschrift. Dévény Jenő. Bécsi erdő. Diószeghy Tibor. A darutoll. Emigránsok és ellenforradalmárok. Fényes Samu. A magyar revízió. Forradalmárok egymás közt. Gábor Andor. Ezt izenem. Gábor Andor. Az én hazám. Gábor Andor. Világomlás. Gábor Andor. Halottak arcai. Garami Ernő. Forrongó Magyarország. Göndör Ferenc. Vallomások könyve. Hajmáskér. Halmi József. Fekete könyv Kecskemétről. (Németül is.) Hatvany Lajos. Csöndes napok, hangos esték. Hatvany Lajos. Das verwundete Land. Jászi Oszkár. Magyar kálvária, magyar feltámadás. (Németül is.) Kahána Mózes. Túl a politikán. Károlyi Mihály. Egy egész világ ellen. (Németül is.) Károlyi Michael. Der Schemparlamentarismus der Militärdiktatur... in Ungarn. Kémeri Sándor. Die Kerker von Budapest. Kolozsvári Balázs és Kun Béla. Forradalomról forradalomra. Korcsmáros Nándor. Forradalom és emigráció. Löwy Ödön. Az emigráció kupecei.

90

Magyar Lajos. Mária Nosztra. Magyar Naptár. (Wien 1921.) Mályusz Elemér. The fugitiv bolsheviks. Mályusz Elemér. Sturm auf Ungarn. Márkus Pál. Fehér terror Magyarországon. Nagy Andor. Fergeteg. (Németül is.) Ormos Ede. Mi okozta Magyarország szétbomlását. Paál Ferenc. Hamu alatt. Pesti élet röpirata. Pogány József. A fehér terror Magyarországon. (Németül is.) Robert Oszkár. Weltner Jakabok: felállni a Hymnusznál! Roboz Imre. Őszinte szó az emigráció politikájáról. Szende Pál. Új október felé. Vértes Marcell rajzai a magyar pokolból. Weltner Jakab. Forradalom, bolsevizmus, emigráció. Emigránsok és ellenforradalmárok. R. Bp. Ny. EZ. 1919. Emlékkönyv Bloch Mózes tiszteletére. Életének kilencvenedik évfordulója alkalmából kiadták tanítványai. Bp. Singer és Wolfner biz. 1905. Emlékkönyv Bánáczi Józsefnek születése hetvenedik évfordulóján. Bp. 1919. Emlékkönyv Dr. Kardos Albert negyvenéves tanári és írói működésének jubileumára. Szerkesztette Csobán Endre. Debrecen. Városi ny. 1927. Emléklap Marx Károly halálának évfordulóján. Pécs. Részvény ny. 1921. Ernőd József. A szövetségi egyház hitelvei. (A zsidó vallás újjáalakításáról, tekintettel a zsidókérdés megoldására.) Bp. Szerző. Ritter ny. Újpest. 1938. Endre László, vitéz. Hatalom és igazság. R. Gödöllő. Kalantai ny. 1935. Endre László. A berni per tanulságai. Bp. Held János kvny. 1936. Endre László. „A zsidókról.” A berni per tanulságai. Bp. Stádium rt. ny. 1942. (Engel József, jánosii.) R. Wagners Judentum in der Musik. Eine Abwehr. R. É. n. Engel Emil—Bartha László. A budapesti tőzsde története, 1864—1914. Bp. Budapesti Árués Értéktőzsde. Pester Lloyd ny. 1914. 2. köt. Engel Róbert, jánosi. Báró Eötvös József és a magyar zsidóság emancipációja. Klny. IMIT. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1914. Engels Frigyes. A kommunizmus alapelvei Ford. Garami Ernő. Munkáskönyvtár. 7. Bp. Népszava. Világosság ny. É. n. Engelsman, Israel. Fürchte Gott und den König. Rede Gehalten am Geburtsfeste Sr. Majestat Franz Josef I. den 18. August. 1859. in israel. Tempel zu Zala-Egerszeg. Gross-Kanischa. J. Markbreiter. 1859. Enoch, Jos. Entgegnung auf das vom Reformverein verbreitete Pamphlet, betr. die Ermordung der Esther Solymosi. R. Chemnitz. Selbstverlag. 1882. Enten Manó. A szeretet és igazság hősei. Emlékbeszéd. Kassa. 1916. Entgegnung auf den Mahnruf an die Israeliten Ungarns über den israeliüschen Landescongress und dessen geheime Feinde. R. Pest. 1868. Enyedi Mátyás. A talmud. Vázlat, szemelvényekkel. Kolozsvár. Lehmann V. Sándor biz. 1893. Eötvös József báró. A zsidók emancipatiója. Budapesti Szemle. 1840. 2. köt. Pest. Heckenast kvny. 1840. Eötvös József . beszédei. I. köt. A zsidók polgárosításáról. Bp. Ráth Mór. 1875. Eötvös József. A zsidók emancipatiója. Bp. Ráth Mór. 1892. Eötvös József. A zsidók emancipatiója. Bánóczi József előszavával. Népszerű zsidó könyvtár. 1. Bp. Lampel biz. Franklin Társulat. 1922. Eötvös József . Die Emancipation der Juden aus dem Ungarischen des Joseph Freiherrn v. Eötvös. Deutsch von Hermann Klein. Pesth. Gustav Heckenast. 1840. — 2. kiad. 1841.

91

Eötvös József . Dissertazione sulla emancipazione degli ebrei. Del Barone Giuseppe di Eötvös. Pest. Presso Landerer e Heckenast. 1842. Eötvös, Giuseppe di. Sull' emancipazione degli Israeliti. Dall'ungarese tradotto in tedesco da Ermanno Klein e dal tedesco in italiano da Bianchi-—Giovini. Torino. 1848. X Eötvös József. A falu jegyzője. Regény. 3. köt. Pest. Hartleben K. Adolf. 1845. (Több kiadás.) Bacher, Simon. Elegie auf den Tod... Báron Josef Eötvös. Büchler Sándor. Eötvös József báró és a magyar zsidóság. Engel Róbert. Báró Eötvös József és a magyar zsidóság emancipációja. Havas Miksa. Eötvös József báró a ma szemszögéből. Hirsch, Marcus. Gedächtnissrede. Jászi Oszkár. Br. Eötvös József életmunkája. Klein Móricz. Gyaszbeszéd. Kohut Sándor. Az ó- és újkori József. Marczali Henrik. Báró Eötvös József.

Eötvös (Karl) etc: Eingabe der 3 Verteidiger Eötvös, Funták, Horánszky in der Tisza-Eszlárer Angelegenheit. Bp. Márkus Samu. kvny. 1882. Eötvös Károly A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége. Regényes emlékirat. Eötvös Károly munkái. X—-XII. Bp. Révai testv. Révai és Salamon kvny. 1904. 3 köt. Eperjessy Kálmán. A zsidó fanatizmus és az anti-judaizmus okai. Nyilt levél dr. Bánóczy József úrhoz, mint a M. Zsidó Szemle szerkesztőjéhez. R. Szamosújvár. Todorán E. kvny. 1885. Eppler Sándor. A budapesti zsidóság szociális munkája. Bp. Neuwald I. ny. 1938. Eppler Sándor. A zsidóság helyzete, kulturális és szociális munkája Európa 17 államában, Bp. Szerző. Neuwald I. ny. 1938. Eppler Sándor. Palesztina és a kivándorlás kérdése. (Alkotó zsidóság.) Bp. Neuwald I. ny. 1940. Erdély Jenő. Mit akarnak? A Károlyi pártja, szociáldemokraták, radikálisok, ker. szocialisták, földmívelők, bolsevikik programmja és szervezete. Miről van szó? Aktuális lexikon. 1. Bp. Benkő. 1919. Erdélyi Gyula. A zsidók betévedése a történetbe. Chamberlain nyomán. Esztergom. Buzárovits Gusztáv kvny. 1909. Erdélyi László. Hugó Károly élete és művei. Szeged. 1933. * X Erdős Renée. Ősök és ivadékok. I. Az új sarj. II. Az élet királynője. Regény. Bp. Athenaeum rt. 1915. 2 köt. — 2. kiad. Pallas rt. kvny. 1920. 2 köt. X Erdős Renée. Ősök; és ivadékok. III. Berekesztett utak. Regény. Bp. Dick Manó. 1923. — 2. kiad. Révai testvk. 1928. X Erdős Renée. Ősök és ivadékok. IV. Ave Roma! Regény. Bp. Révai testvk. 1929. X Erdős Renée. Ősök és ivadékok. (Mind a négy rész együtt.) Regény. Bp. Révai testvk. 1934. 8 köt. X Erdős Renée. A nagy sikoly. Regény. Bp. Dick Manó. 1922. 2. kiad. Pallas rt. kvny. 1923. X Erdős Renée. Báró Herzfeld Clarisse. Regény. Bp. Athenaeum rt. 1926. (Több kiadás.) X Erdős Renée, összegyűjtött művei. Bp. Révai testvk. 1935. Erényi Jakab. Elmélkedések a zsidókról és a zsidókérdésről. Bp. Zilahy Samu. Weiszmann tstvk. kvny. 1883. Ein ernster Wort der Verstandigung an das Gyöngyöser p. t. israelitische Publicum. Erlau. Liceum ny. 1864. Ernszt Sándor. A keresztény nemzeti politika egy éve. Bp. Stephaneum ny. 1921. Az Est! 1910—1935. összeállította Mihályfi Ernő. Bp. Athenaeum rt. 1935. F

*

Erdős Renée eredeti neve: Ehrenthal Regina (Erdős Arturné).

92

Esterházy Miklós gróf. Emlékképek 1918. XI. 1-től 1919. VIII. 2-ig terjedő időkből. Bp. Szent István társulat. Stephaneum ny. 1921. Esther Solymosi. Der Prozess von Tisza-Eszlár. Nebst den Portraits sämmtlicher Angeklagter sowie Esther Solymosi und des Moritz Scharf nud den Abbildungen der Synagoge und Wohnung des Tempeldieners. Berlin. M. Schulze. Julius Ruppel. 1883. Eszlári. A Tisza-eszlári vértanu-leány és az ó-hitű zsidók. A nem-zsidóki számára írta Eszlári * R. Eger. Szolcsányi Gyula. Érsek-lyceumi ny. 1882. X Eszterhás István. A gébic. Regény a numerusz klauzusz mellől. Előszót irta Kubinyi László. Kispest. Werbőczy B. E. kispesti törzse. Leopold S. ny. Gyula. 1928. Eszterhás István. Nemzetpolitika. Bp. Magyar Jövő Szövetség. Stádium rt. ny. 1936. Eulenberg Salamon—Szabolcsi Lajos. Mit felelünk az antiszemitáknak? Védelmi röpiratsorozat. Bp. Európa ny. 1923. X Ewers, Hanns Heinz. Vampir. Elburjánzott regény rongyokban és színekben. Ford. Fürtös Lajos. Békéscsaba. Tevan ny. és kkv. 1921. ** Der ewige Jude. Pest. Ny. n. 1848. Exigfuus. Hat die jüdische Konfession ein Recht zu fordern, dass dieselbe in das neuzugestaltende oberhaus ebenfalls bernien werde? R. Bp. 1885. 1850—1930. A nyolcvanéves Pesti Napló ajándékalbuma. Szerkesztette Mikes Lajos és Mihályfi Ernő. Bp. Athenaeum rt. 1930. Ezt akarjuk! Így akarjuk! Nemzeti Front. R. Bp. Turul ny. 1937. Fába Steph. Ad Sereniss. principem regium, regni Hungariae palatinum, excelsos item proceres, inclytos status et ordines diaetaliter congregatos. Demissa informatio, & respective instantia liberae regiaeque civitatis Tyrnaviensis: ratione arcendorum de gremio sui judaeorum, manutenendique, ad mentem regni legum, legitimi, nullotenusque disputabilis privilegii sui, eatenus praehibiti: & seculorum usu ac possessorio roborati. Tyrnaviae. Ny. n. 1790. *** Fábián Béla. Oroszország pusztulása a bolseviki uralom alatt Bp. Athenaeum rt. 1919. Fábián Béla. Az orosz pokol. A Japán tengertől Pétervárig. Bp. Légrády testvérek. 1920. Fábián Béla. Pétervár. Légrády testv. 1920. Fábián Béla. 6 ló — 40 ember. Hadifogoly feljegyzések. Bp. Athenaeum rt. 1929. X Fábián Béla. Ezer ember asszony nélkül. Bp. Athenaeum rt. 1930. Fajvédelem és Munkáskérdés lásd Ébredő Magyarok Egyesülete 1925-i kongresszusa. F

F

F

FAJVÉDELMI TÖRVÉNY. Berényi Sándor. A fajvédelem és a házasságkötés jogszabályai Bocsáry Kálmán, Balás Károly. A házassági törvényjavaslat (beszédek). Csiky János, v. A fajvédelmi törvény és végrehajtási rendeletei. Gerő Ernő. Fajvédelmi házasságkötés és házasságbontás. Házassági törvény... 1941. XV. t.-c. Fajvédőkiáltvány. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt programmja. 1924. október. Bp. Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt. Stádium rt. kvny. 1924. A Fajvédőpárt (Magyar nemzeti függetlenségi párt) programmja. 1927. január hó. Bp. Korbay E. Helios ny. 1927. FAJVÉDŐK, FAJVÉDELEM. *

A Tisza Kálmán kormánya elkoboztatta. Verses röpirat a kikeresztelkedés ellen. *** Volt országgyűlési képviselő. Eredeti neve Feuermann. **

93

Fajvédelem és munkáskérdés. Fajvédőkiáltvány. A Fajvédőpárt programmja. Fajvédő szocializmus. Gáspár János. Fajismeret. Gáspár János. Méhely Lajos és a tudományos fajvédelem. Gömbös Gyula. Die Juden in Ungarn. Húsz év a magyar fajvédelem szolgálatában. Kiss Sándor művei. Lévai Jenő. Magyar fajvédők a hitlerizmus bölcsőjénél. Magyar fajvédelem (EKNL). Méhely Lajos művei. Szabó Zoltán. A fajegészség, fajvédelem és fajnemesítés örökléstana. Vérkeveredés és fajvédelem (EKNL). Fajvédő szocializmus. Irta 9. Fajvédő szocialista füzetek. 1. Bp. Fajvédő Szocialista Párt Orsz. Központja. Bp. 1937. Falk Miksa. Széchenyi István és kora. Ford. Áldor Imre és Vértessi Arnold. Pest. Emich G. 1867. Falk Miksa. Kor- és jellemrajzok. Bevezetéssel ellátta Wekerle Sándor. Sajtó alá rendezte Falk Ernő. Bp. Révai testvk. 1903. Fára József. A zsidóság emancipációjáról, különös tekintettel Zala vármegyére. X Faragó Jenő és Feld Mátyás. A Smokk-család. Pesti bohózat 4 felvonásban. Mozgó könyvtár. XXXVIII. sz. Bp. Schenk Ferenc. 1909. * Faragó Jenő. ötven év az íróasztalnál. 50 éves újságírói jubileumára. Bp. Szerző. Klein V. ny. 1940. Farkas Emil. Báró Kornfeld Zsigmond 1852—1909. Klny. Izr. Tanügyi Értesítőből. Bp. Neuwald I. kvny. 1910. Farkas Géza. Az emberi csoportok lélektana. Bp. 1916. ** Farkas Gyula. A „Fiatal Magyarország” kora. Bp. Magyar Szemle Társaság. Tipográfiai műint. 1932. Farkas Gyula. Az asszimiláció kora a magyar irodalomban 1897—1914. Bp. Magyar Történelmi Társulat. Franklin-Társulat. 1938. Farkas, Július v. Der Freiheitskampf des ungarischen Geistes 1867— 1914. Berlin. Walter de Gruyter. 1940. Farkas József. Lippmann Heller Jomtob életrajza, üldöztetésének és fogságának története. Bp. Szerző. Neuwald I. kvny. 1934. X Farkas László. A pók. Regény. Debrecen. Debreczeni Újság—Hajdúföld. Magyar nemzeti könyv- és lapkíadóváll. rt. 1939. Farkas Lujza. A Nyugat és a századeleji irodalomforduló. Pécs. 1936. Farkas Norbert. Az antiszemitizmusról nemzetközi nyilatkozatok. Ismerteti — Klny. a „Magyan Állam” 1894. március 17-i számából. Bp. Hunyadi Mátyás műint. 1894. Farkas Ödön. A zsidókérdés Magyarországon. Bp. Aigner L. Weiszmann testv. ny. 1881. *** X Farkas Pál. Egy önkéntes naplója. Első félév. Mühlbeck Károly rajzaival. Bp. Singer és Wolfner. Budapesti Hírlap ny. 1910. X Farkas Pál. U. az. Második félév. Az üteg. Mühlbeck Károly rajzaival. U. ott. 1911. X Farkas Pál. U. az. 3. kiad. uott. 1916. — Milliók könyve. 3. 1916. — Milliók könyve. 236. 1933. — 4. kiad. Herczeg Ferenc előszavával., uott. 1940. F

F

F

*

Eredeti neve Frankfurter † 1940. 97—103., 192—195. o. zsidó vonatkozások. *** Volt országgyűlési képviselő. Eredeti neve Wolfner. **

94

X Farkas Pál. Egy körorvos feljegyzései. Regény. Bp. Singer és Wolfner. Budapesti Hírlap ny. 1914. X Farkas Pál. Egy tanár jegyzetei. Regény. Bp. Singer/'és Wolfner. Buda pesti Hírlap ny. 1916. Fassel B. H. Ein Wort zur Zeit. Beim Dankfeste für die Errungenschaft der Freiheit. Wien. 1848. Faulhaber, Michael. Zsidóság, kereszténység, germánság. A müncheni Szent Mihály templomban mondott adventi beszédek. Ford. Nyisztor Zoltán. Bp. Káldor kk. Viktória ny. 1934. X Fáy András. Ész és szívkalandok Salamon c. beszélye. Fehér Dezső. „Ha hív az acélhegyű ördög.” Ady Endre újságírói és publicisztikai írásai. 1900—1904. Nagyvárad. 1927. Fehér Holló. Polgári házasság és zsidókérdés. R. Bp. Szerző. Hornyánszky V. kvny. 1893. A Fehér Könyv teljes magyar szövege. Őfelsége az angol király kormányának politikai nyilatkozata. A palesztinai arabzsidó kérdés igazi megvilágítása. Bp. Hajnal ny. 1939. Fehér Márton. A zsidók és a zsidóság. Fejezetek az élet könyvéből. Oradea-Mare. Kosmos ny. 1926. Fehérgyarmati Csongor. Mi lesz a zsidókkal? R. Bp. Stephaneum ny. 1920. — 2. kiad. Kókai L. 1924. Fehéri Armand. A vesztegető forradalom. Politikusok, írók és hírlapírók az országpusztítás zsoldjában. Bp. Kertész J. kvny. 1919. Fehértájy Tibor. Hitler élete. Bp. Szemes. 1941. Fehst, Herman. Bolsevizmus és zsidóság. Ford. és előszót írt Bosnyák Zoltán. Bp. Nagykálnai Levatich László. Baltha János kvny. Mezőberény. 1936. Feitel, Móritz. Empfindungen der ungarischen Israeliten bei Ankunft des Durchlaut. Erzherzogs Stephan, als. kön. Statthalter Ungarns. Pápa. 1847. Feitel, Móritz. Gottes Wort und Gottes Segen. Gedicht an Sr. Majestät Franz Joseph den I. Pápa. Ref. főiskola kvny. 1855. Feitel, Móritz. Reminiszenze aus meinem Umgange mit Leopold Löw vom Jahre 1829 bis zu seinen Lebensende 1875. Bp. Sam. Markus. 1885. X Feith Jenő. A vörös ochrana. Regény. Debrecen. Szerző Beké Zoltán, ny. 1934. Fejér Lajos. Zsidóság. Bp. Veritas kk. Franklin-Társulat 1936 Fejér varmegye 1848. évi zsidóösszeírása. Összeállította és kiadja Pfeiffer Károly Közlemények Fejér vármegye levéltárából. 1. sz. Székesfehérvár. Debreczeni J. ny. 1940. Fejérváry József és Gravátz Ferenc. A Szamuelli halálvonata. Vásárhely—Makó—Szentes rémnapjai. Hódmezővásárhely. Reggeli Újság. 1921. Fekete József. Színházi mindenttudó. Bp. Radó István ny. 1938. Feld Zsigmond emlékiratai. — elbeszélése nyomán kiadja Feld Olga. Bp. Elbert ny. 1938. Félegyházy Ágost. A budapesti tőzsde története 364—1895. Bp. Pesti Lloyd ny. 1896. 2. köt. Feleki Mór. Emlékirat a magyar zsidók egyenjogúsítása ügyében. R. Bp. 1868. Fellegi János. Zsidóság és kereszténység. Bp. Glóbus ny. 1922. Fényes Elek. Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geográfiai tekintetben. Pest. Trattner—Károlyi. 1836—1840. — 2. kiad. uott. 1841— 1844. Fényes Elek. A Magyar Birodalom nemzetiségei és ezek száma vármegyék és járások szerint. Értekezések a történettudományi osztály köréből. I. 4. Pest. M. T. Akadémia 1867. Fényes László. Jókai Mór utolsó évei. (Tanúvallomások.) R. Bp. Szerző. Lipinszky és tsa. 1904. Fényes László. Jókai Mór utolsó évei körül. Válasz Vészi Józsefnek. R. Bp. Lipinszky és tsa. 1904. Fényes Mór. A zsidók története a babilóniai fogságtól a jelenkorig. I. rész. A Talmud befejeztéig, stb. II. rész. A közép- és újkorban, (a Talmud befejezésétől napjainkig), irodalmi szemelvényekkel. Bp. Lampel Róbert. 1895. — 2. kiad. Uott. 1901—1905.

95

Fényes Mór. A zsidó istentisztelet ismertetése. Bp. Lampel Róbert. 1899. 2. kiad. Fényes Mór. Hagyomány és forradalom a zsidó vallás történetében. Klny. IMIT. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1934. * X Fényes Samu Messiás. Korrajz 3 felvonásban. Fővárosi színházak műsora, 160—161. sz. Bp. Lampel Róbert. 1904. X Fényes Samu. Jidli első változása. Regény. Wien. Halm-Goldmann. 1922. Fényes Samu. A magyar revízió politikai, történelmi és gazdasági megvilágításban. Bucuresti. „Új magyarok” kiad. Tipo-Lito Taranu et Co. É. n. Fenyő Miksa. Emlékbeszéd Chorin Ferencről. Elmondotta a MGyOSz-nek 1925. évi XXIII. közgyűlésén. Bp. Ujságüzem ny. 1925. Fenyő Miksa. Hitler. Tanulmány. Bp. Nyugat. Fővárosi ny. 1934. Fern Atanáz. A zsidó rituális gyilkosságok igazi oka. Bécs. Kaisha G. m. b. H. Wien. 1935. Festetics Sándor országgyűl, képviselő vezetése alatt álló Magyar nemzeti szocialista párt részletes programmja. Dég. Centrum kvny. Bp. 1935. X Feuchtwanger Lion. A herceg és zsidaja. Ford. Sztrókay Kálmán. Regény. Bp. Dick Manó. 1926. X Feuchtwanger Lion. Jud Süss. A herceg és zsidaja. Ford. Sztrókay Kálmán. Regény. Bp. Nova kk. Radó ny. 1934. X Feuchtwanger Lion. Az eredmény. Ford. Braun Soma. 2 köt. Bp. Nova kk. Sárik ny. Cegléd. 1935. X Feuchtwanger Lion. Oppenheim testvérek. Ford. Túróczi József. Regény. Bp. Káldor. Világosság rt. kvny. 1935. X Feuchtwanger Lion. A római zsidó. Regény 2 köt. Jó könyvek 1—2. Bp. Pantheon. 1936. X Feuchtwanger Lion. A zsidó háború. Ford. Dormándi László. Regény. 2 köt. Jó könyvek 3—4. Bp. Pantheon. Tolnai ny. 1936. ** X Feuchtwanger Lion. Uaz. Bp. Tábor. 1936. Feuerstein Kálmán. A jövő zsidósága. Pár szó a zsidóság jelenjéről, múltjáról és jövőjéről a cionizmus szellemében. Zsidó Renaissance Könyvtár. Nagyvárad. Sonnenfeld A. kvny. 1918. Feuerstein Kálmán. Zsidókérdés és annak megoldása a cionizmus. Cluj—Kolozsvár. Weinsteinj és Friedmann. 1921. Fiala Ferenc és Nyékhegyi István. A magyar sajtó igazi arca. Bp. összetartás. Bethlen Gábor. kvny. 1938. 2 kiad. Fiala Ferenc. Erdélyi levelek. Bp. Könyv- és lapkiadó. Centrum kk. és ny. 1940. Fiala Ferenc. Így dolgoztak... Bp. Centrum rt. kvny. 1941. Fiala Ferenc. A vörös kalapács. A szociáldemokrata párt 50 éves jubileumára írta —. Bp. Centrum kk. és ny. 1942. Finály, Sigm. Israels Gefühle bey der Installation des Franz Grafen Zichy v. Vásonkeő... zum Obergespan des Biharer Comitats. Von den Glaubensgenossen der mosaischen Religion in Grosswardein. Grosswardein. Joh. Tichy. 1825. Finkelstein Z. F. Tövises úton. Elbeszélések Herzl Tivadar életéből. G. Gerő László fordítása. Herzl könyvtár 8. Bp. Klein S. Jupiter ny. 1935. Fischer Árpád. Kiáltvány a zsidósághoz. Előszót írt Schimert Gusztáv. R. Bp. Fischer Sándor biz. Ábrahám és Sugár ny. 1927. Fischer Árpád. bánáti. Magyar-zsidó vonatkozások. R. Bp. Sylvester ny. 1940. Fischer Fülöp. A Talmudról — a Talmud ellenségeinek és nem ellenségeinek s egyéb dolgozatok. Sárospatak. 1922. Fischer Fülöp. Ex profundis. A reformzsidóság ellen. Sárospatak. Schwarcz Lipót kvny. Kunszentmiklós. É. n. Fischer Fülöp. A zsidóságról. Szombatokra elmélkedések, írásmagyarázatok és értekezések stb. Sárospatak. Fischer L. ny. 1930. F

F

* **

Eredeti neve Fein. Ugyancsak Feuchtwangertől „A hamis Nero." Regény. 1938.

96

Fischer Fülöp. Vért és paizs. „Miért nem keresztelkednek ki a zsidók?” Válasz a fötisztelendö P. Bangha Béla dr. és mások által az „érdeklődő művelt zsidó közönség” számára tartott előadásokra. Sárospatak. Schwarcz Lipót kvny. Kunszentmiklós. 1933. Fischer Fülöp. Zsidók vagyunk, zsidók maradunk. R. Sátoraljaújhely. Vajda ny. 1936. Fischer Fülöp. Cion felé s egyéb aktuális dolgok. Sárospatak. Vajda ny. 1940. Fischer Fülöp. Zsidó írások. Bp. Nádor ny. 1940. Fischer Herman. Chanuka egykor — és Chanuka most. Szécsény. Schwarcz ny. 1939. Fischer József. A cionizmus mint modern világszemlélet. Cluj. Fratenitas ny. 1931. Fischer Náthán. Nyílt szó. Ein offenes Wort im Interesse der nicht-ungarischen israelitischen Lehrer. Pest. 1860. Fischer Náthán. A zsidók története biblia utáni korszakainak rövid vázlata. Bp. Kókai L. biz. 1878. — 2. kiad. 1882. Fischer Sámuel. Egy komoly szó hazánk izraelitáinak magyarosodása érdekében. R. Pest. Eggenberger. 1863. X Fischer Sámuel. Szemelvények híres magyar költők műveiből. Héber nyelvre ford. Szerző. Miskolc. 1887. Fishbug, M. Materials for the physical antropology of the eastern Jews. Lancaster. 1905. Flavius Jósefnek a sidó háborúról és Jerusalem végső pusztulásáról írtt históriájának foglalattya, némelly észrevételekkel. Székes-Fejérvárott. Számmer Pál. 1820. Flavius József. A zsidó háborúról és Jeruzsálemnek Titus Caesar által ostrommal történt bevételéről írt hét könyve. Ford. Istóczy Győző. Bp. Buschmann F. kvny. 1900. Flavius Josephus. Jeruzsálem pusztulása. Ford. és kiadja Szentesy Alfonz. Bp. Pfeifer biz. Pátria kvny. 1914. — 2. kiad. Wodianer kvny. 1915. — 3. kiad. uott. 1918. (Flavius Josephus) Dreizehntes Buch der jüdischen Antiquitäten des Flavius Josephus Enthält die Geschichte der Juden seit der Schlacht von Ara, in welcher Judas Makkabäus fiel, bis zum Tode Aexanders. Uebersetzt und mit Anmerkungen erlautert von Dr. M. Horschetzky. Gr. Kanischa. J. Wajdits. 1843. (Flavius Josephus) Auszug aus der Geschichte des über den Judenkrieg und der Zerstörung Jerusalems; mit einigen Bemerkungen. Aus dem Ungarischen übersetzt. Stuhlweissenburg. Gedr. Paul Sammer. 1820. Flavius József ókori héber történetírónak a zsidók ősrégi voltáról szóló vita-irata. Magyarlatin kiadás. Ford. és kiadta Istóczy Győző. Bp. Buschmann F. kvny. 1903. Fleg Edmond. Miért vagyok zsidó? Franciából ford. Bisseliches Mózesné. Bp. Múlt és Jövő. Hungária ny. 1933. Fleissig Sándor. A lelkek szanálása. Cobden könyvtár 45. Bp. Korvin ny. 1929. Flesch Ármin. Isten, király, haza! Hitszónoklat, tartotta Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén. Pécs. 1896. Flesch Ármin. Tolstoj és a zsidóság és a szeretet a bibliában. Mohács. Rosenthal M. és fia. 1904. Flesch Ármin. A zsidó a magyar közmondásban. Bp. Franklin-Társulat. 1908. Flesch Ármin. Az élet meghosszabbítása. Bibliai és talmudi alapon írta —. Bp. Singer és Wolfner biz. 1910. Flesch Ármin. A zsidó. Bp. Singer és Wolfner biz. Rosenthal Márk és fia. Mohács. 1912. 2. kiad. Fleury Claudius apátur. Az izraelitáknak és keresztényeknek szokásaik és erköltseik. Ford. Kopácsy József. 2. könyv. Weszprémben. Számmer Mihály. 1801—2. X Flórián. Eliezer és Naftali. Héber költemény. Franciából ford. Bleuer Ignácz. Pest. Hez J. (Lauffer és tsai.) 1861. Fodor Lajos. A cionizmusról. Hatvan. 1930. Fodor Lajos. A XVIII. cionista kongresszus munkája. Bp. Hungária ny. 1934. Fodor Lajos. A hitközségek Palesztina munkája és népközösségi feladatai. Hatvan. Izr. hitközség. 1937. Fodor Lajos. Zsidó sorskérdések és a XX. Cionista kongresszus. Bev. Tamás András. A zsidó állam és a magyar kisebbségvédelem. Bp. Magyar Cionista Szövetség. Petőfi ny. Aszód. 1938.

97

Fodor Lajos. A zsidótörvény és a cionisták. Hatvan. Szerző. Hoffmann ny. 1938. Fogarasi Béla. A tanácsköztársaság. Bp. 1919. Forbát Alfréd. A zsidókérdés. Jegyzetek Martinovich Sándor S. J. könyvéhez. Pécs. Szerző. Blancz biz. 1918. Ford, Henry. A nemzetközi zsidó. Bp. Stádium sajtóvállalat ny. 1926. — 2. kiad. Uott. 1943. Forgács Gyula. A zsidó áttérők figyelmébe. Bp. Szerző. Sylvester ny. 1938. Forradalmárok egymás közt. Mit tartanak egymásról a bécsi „emigránsok”? Szenzációs leleplezések. Szemelvények „Az Ember”-ből, a „Bécsi Magyar Ujság”-ból, a „Proletár”ból, a „Világosság”-ból. A bevezetést írta s a cikkeket összegyűjtötte: Egy bécsi magyar ember. Bp. Központi sajtóvállalat. Pallas. 1920. A forradalmi kormányzótanács arcképei. Bp. Érdekes Újság. VI. évf. 13. sz. 1919. Forradalom vezetői, eszközei és haszonhúzói. Ker. szoc. népkönyvtár 1. sz. Ker. Szoc. Egyes. Orsz. Szöv. Bratislava-Pozsony. É. n. Forrai Sándor. Az 1939. IV. t.-c, az új zsidótörvény végrehajtási utasításainak magyarázata, összeállította — Bp. Szerző. Klein S. ny. 1939. Földalatti összeesküvők, A Moining Pást cikkei a forradalmak okairól. H. A. Gwynne, a könyv szerkesztőjének előszavával. Bp. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. Kókai L. biz. 1921. Földes András. Üzenet a falunak. Mi az igazság? R. Bp Garai nv 1920. Földes Artúr. Mi történjék a magyar szent koronával? Új Magyarország problémái. R. Bp. Fráter és tsa. 1918. Földes D. Dezső. Krisztushívő zsidóság. R. Bp. Szerző. Bethánia ny. 1934. Földes D. Dezső. Széljegyzetek az úgynevezett zsidókérdéshez. R. Bp. Szerző. Morvai Vilmos kvny. 1938. Földes György. Mit kell tudni a kereskedőnek a zsidótörvényről? Kereskedők, iparosok, munkaadók számára összeállította — Kereskedők könyvtára 6. sz. Pécs. Pécsi irodalmi és kvny. rt. 1939. * X Földes Imre. Hivatalnok urak. Színmű 3 felvonásban. Fővárosi Színházak Műsora 225— 227. sz. Lampel Róbert rt. 1909. (Magyar Színház). — Lampel R. Glóbus ny. 1926. X Földes Imre. Grün Lili. Vígjáték 3 felvonásban. Bp. Singer és Wolfner (Magyar Színház). 1916. 2 kiad. ** Földes Jolán. A halászó macska utcája. Regény. Bp. Athenaeum rt. 1936. *** A Halasi—Hirsch fiú. Regény. Bp. Franklin-Társulat. 1926. X Földi Mihály. Földi Mihály. Kiáltás a válságból. Új polgárság, új theokrácia, harc a neobarbarizmus ellen. Bp. Nyugat. Elek ny. 1936. X Földi Mihály. Magánügy. Regény. Bp. 1941. Fraccaroli, Arnoldo. Magyarország a bolsevizmus alatt. Bp. Athenaeum rt. 1920. Frank Arnold. Izrael bizonyságtevői. Bp. Magvető Kókai biz, 1920. Frank, Friedrich. Der Ritualmord vor den Gerichtshöfen der Wahrheit und der 154 Gerechtigkeit. Regensburg. 1901. 2. Aufl. Frank Mór. Helyesen ítélte-e meg Csernátony a zsidókat? R. Bp. Lampel R. Wodianer ny. 1874. Frank Mór. Mi a szabadkőművesség? És mit akar? R. Bp. Aigner L. biz. 1880. Franyó Zoltán. Zsidógyülölet. Arad. „Új Genius”. Reiner ny. É. n. Freiraut Bernardin. A zsidó vérgyilkosságok története napjainkig. Történelmi tanulmány. 155 Ford. Historikus. Pozsony. Wawra Antal. 1896. — 2. kiad. 1897. Freumut — Ó-zsidó religió-titkok és új-zsidó praktikák a keresztény igazság fényében. A Talmud bírálata. Írta német nyelven Freumut . Székesfehérvár. Székesfehérvár és Vidéke kvny. 1895. F

F

F

F

F

*

Eredeti neve Fieischmann. Eredeti neve Grünfeld. *** Eredetileg Franki Miksa. Többi műveiben is a zsidó szellem jut kifejezésre. 154 Tisza-Eszlár 246—252. o. 155 Bónitz Ferenc. **

98

Freud S(igmund). Pszihoanalizis. Öt előadás... Ford. Ferenczi Sándor. Bp. Nyugat ny. 1912. Freud S(igmund). Három értekezés a sexualitás elméletéről. Írta Freud S(igmund). Ford. és előszóval ellátta Ferenczi Sándor. Bp. A Nap ny. 1915. Freud Sigmund összegyűjtött művei. Sajtó alá rend. Ferenczi Sándor és Storfer A. József. Bp. Somló Béla. Intern. Psychoanal Vlg. Buchdr. Elbemühl. Wien. 1932—1934. Freud Sigmund . A mindennapi élet pszihopatológiája. Ford. Takács Mária. Bp. Somló Béla. 1932. Freud Sigmund önéletrajza. Ford. Ignotus és Kovács Vilma. Bp. Pantheon. 1936. Freuden— Gefühle der Graner Judenschaft bey der feyerlichen Installation Sr. kön. Hoheit des durchl. Erzherzogs von Oesterreich und hochw. Fürst-Primar Carolus Ambrosius zum Erb—Obergespan des Graner Komitats am 17. Aug. 1808. Ofen. 1808. Freudiges und öffentliches Dankopfer der Altofner Judengemeinde iiber die volkommene Genesung Sr. Maj. Joseph des II. und die glorreichen über die Türken errungenen Siege gehalten den 1-ten November 1789. Ofen Katharina Landerer in. 1789. Freund, Leopold. Blüthen von den Gefilden Juda's. Traduktionen und Versionen auf dem Gebiete des jüdischen Schrifttums. Gesammelt von —. Bp. Wilh. Kunosy. 1882. Freyer, A. Rede zur Feyer des Andenkens an den höchsten Besuch Sr. Majestät des jungen Königs von Ungarn Ferdinánd V. in der kön. hebr. deutschen Primarhauptschule zu Pressburg am 2. Nov. 1830. Pressburg. 1832. Freyer S. Jakab. Hódoló üdvözlet gróf Esterházy Károly úrnak, Győrvármegye főispáni székének ünnepélyes elfoglalására. Az egész nemes megyében lakó izraelita községek nevében. Győr. 1845. Freymüthige Aeusserungen zur Belehrung der Juden, und ihrer Christlichen Anhänger. Zur Entschuldigung der bürgerlichen geschwornen Gemeinde in der Königlichen Hungarischen Frey Stadt Tyrnau. (Nagy-Szombat). 1790. X Freytag Gusztáv. Kalmár és báró. Freytag Gusztáv „Soll und Haben” című regénye után németből fordítva. 7 rész. Téli könyvtár 14—20. Pest. Heckenast Gusztáv. 1856. (Utána több fordítás). Fried Dezső. Mohamed a régebbi zsidóság megítélésében. Bp. Viktória ny. 1939. Fried, L. (Friedlicher). Photographien aus dem ungarischen israelitischen Kongresse. R. Wien. 1869. Frieden, P L. Predigt. bey Gelegenheit der glorreichen Feyer der 40 jährigen Regierung Sr. Maj. Franz I. Komorn. 1832. Friedländer N. Ein Zeitwert seinen Brüdern zur Bekennung empfohlen. R. Pest. 1848. Friedländer Sára. Saphir Móric Gottlieb. Tanulmány a zsidó asszimilációs törekvések kezdeteiről. Minerva könyvtár 139. Bp. Kir. M. Egyetemi ny. 1939. Friedlieber Ignác. Két harczias hitszónoklat. Szolnok. 1888. Friedmann Ábrahám. Az izraelita nemzetnek védelmére. R. Arad. 1844. Friedmann Benjamin. A zsidó vallás házassági törvényei. Miskolc. Szerző. Ifj. Ludvig és Janovits ny. 1931. 2. kiad. Friedmann Benjamin. A zsidó vallás törvényei. Miskolc. Szerző. Ifj. Ludvig és Janovits ny. 1931. Friedmann Bernát. Védbeszéd Heller Ármin az iparosok takarék- és hitelegylete volt igazgató elleni bűnügyben. Bp. Pfeifer F. biz. É. n. Friedmann Dávid. Palesztina földmÍvelése a római császárok idejében. Talmud források alapján. Bp. 1892. Friedmann Dénes. Blau Lajos irodalmi munkássága. 1886—1926. Klny. a Blau Lajos jubileumi emlékkönyvből. Bp. Franklin-Társulat. 1926. Friedmann Dénes. A Ferenc József Orsz. Rabbiképző Intézetben felavatott rabbik életrajzi adatai és irodalmi működése. Bp. Neuwald I. ny. 1926. Friedmann Dénes. A zsidó irodalom főbb irányai. Újpest. Berthold. Weisz ny. 1928. Friedmann Hillel. A numerus clausus árnyékában. R. Szarvas. Müller K. ny. 1926. Friedmann, Ignatz. Charakterbilder aus der jüdischen Geschichte von der Erbauung des zweiten Tempels bis auf die neueste Zeit. Pest. R. Lampel. 1860.

99

Friedmann Illés. A zsidó vallás a modern korban. Mármaros-Sziget. Steiner Zsigmond biz. Pozsony. 1890. Friedmann (Elias). Der Zionismus im Geiste des Judentums. Trencsén. 1908. Friedmann Ilona. Heine és az utókor. Minerva könyvtár 121. Pécs. Dunántúl ny. 1938. Frigyes Lajos. A zsidók természetrajza. Embertani, kórtani, psychológiai és ethikai vázlat. Számos statisztikai táblázattal és 22 műmelléklettel. Bp. Zsidó Szemle kkv. 1920. Frisch Ármin. A zsidók története a spanyolországi zsidók kiűzetésétől napjainkig. Bp. Pesti izr. hitközség. Lampel R. 1921. Frost, Ludwig. Ungarn nach dem Bolschevizmus. Augsburg. Gebr. Reichel 1920. Frühling, Moritz. Biographisches Handbuch der in K. u. K. österreichisch-ungarischer Armee und Kriegsmarine aktiv gedienten Offiziere, Ärzte, Truppen-Rechnungsführer und sonstigen Militärbeamten jüdischen Stammes. Wien. 1911. X Fuchs, Malvyn. Die vier Heller-Madchen. Familienroman. Regény. Bp. Szerző. 1922. Funk S. Für den Kaiser! Pressburg. Alkalay Adolf és tsa. É. n. Fülep György. A zsidók emancipátiója Magyarhonban nem czélszerű. R. Pest. Beiméi József kvny. 1848. Fülöp Béla. Numerus cíausus és hazafiság. R. Makó. Makói Friss Újság ny. 1925. Fülöp Béla. Zsidó-keresztény megtérés útja. R. Makó. Makói Friss Újság ny. 1937. Fürész Mária: A zsidók kereszténygyülöletéről. R. Bp. Held János kvny. 1932. Fürst Aladár. Németország zsidó középiskolái. Klny. IMIT. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1930. Fürst Aladár. Buda visszafoglalásának zsidó irodalmi emlékei. Klny. IMIT. évk.-böl. Bp. Franklin-Társulat. 1936. Fürst, A(lfred). Sitten und Gebräuche einer Judengasse (Minhagasch) in der uralten jüdischen Gemeinde Kismarton-Eisenstadt. Stuhlweissenburg. Singer kvny. 1908. X Füst Milán munkáinak gyűjteményes kiadása. Bp. Nyugat biz. Fővárosi ny. 1934. Füstölő naptár az 1884-ik zsidó-szökő esztendőre. Bp. Bartalits Imre. 1883. Füzesi Árpád. Tanulmányút Hitler birodalmában. Bp. Kapisztrán ny. Vác. 1937. Gaal Jenő. Emlékbészéd Falk Miksa levelezőtag felett. A M. T. Akadémia tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XIV. 3. Bp. 1909. Gabányi József, olysói. Mártírjaink. Az „őszirózsás” forradalom és a proletárdiktatúra áldozatainak meggyilkolása, lelki és testi megkínzása. Bp. Németh. 1924. Gabel Jakab. A lelkiismereti szabadság és a magyarhoni zsidók szervezése. Nyílt válasz dr. Erényi Ullmann Sándor lovag országgyűlési képviselő a képviselőház 1890. évi febr, 1-én tartott ülésén elmondott beszédére. Bp. Pallas rt .ny. 1890. * X Gábor Andor Palika. Színmű 3 felvonásban. Bp. Dick Manó. 1915. X Gábor Andor. Untauglich úr. Regény az itthonmaradottakról. Bp. Dick Manó. 1915. X Gábor Andor. A polgőr és egyéb jelenetek. Bp. Dick Manó. 1916. X Gábor Andor. Doktor Senki. Regény. 2 köt. Bp. Dick Manó. 1917. X Gábor Andor. A princ. Vígjáték 3 felvonásban. Bp. Márton Sándor ny. 1918. Gábor Andor. Ezt izenem. Bécs. Johann Vernay Verlag. 1920. X Gábor Andor. Az én hazám. Versek az emigrációból. Wien. Bécsi Magyar kiadó. 1920. X Gábor Andor. Világomlás Új versek. Bécs. Szerző. 1922. X Gábor Andor. Halottak arcai. Wien. J. Vernay Vg. 1922. Gábor Andor. Mert szégyen élni s nem kiáltani. Wien. Elbemühl. É. n. Gábor Gyula. A numerus clausus és a zsidó egyetem. R. Bp. Fráter és Tsa. 1924. ** Gál Imre. Polgár a viharban. Napló a vörös diktatúrából. Bp. Duna kvny. 1937. Gál Jenő, Sós Endre, Feleky Géza, Hevesi Jenő. Ankét a zsidóság szerepéről a Világpolitikában. OMIKE... Ankétsorozat a zsidóság mai problémáiról 4, Neuwald I. ny, 1932. X Galantai Gyula. Majse de Móricz zsidó viccek. Galantai humoros könyvtára. 1. Bp. Friedmann ny. 1932. F

F

* **

Eredeti neve Greiner. Kabarétréfái, versei a pesti zsidó szellemiség kifejezői. Folytatásokban közölte az „Esti Kurír" c. liberális napilap. A szerző eredeti neve Grünfeld.

100

Galantai Gyula. Beszélgetésem Stern Samuval. Találkozásom Erdős Renée-vel.: Audiencián Lédermann Mór többszörös háztulajdonosnál: Szókimondó riport könyvek. Bp. Spatz H. kvny. 1936. X Galantai Lajos. Zsidó viccek. (Zsugori, parvenü, protz.) Gójok és jehudák (orvosnélküli) idegcsillapítója. Majdnem 100 vicc. Rákospalota. Galantai. Spatz H. kvny. Bp. 1936. X Galgóczi, A. Der Wunderrabbi. Drama aus dem jüdischen. Volksleben in nordöstlichen Ungarn. Galgócz. 1905. A Galilei kör diákszociálpolitikai programmja. Bp. Ny. n. 1919. Gálócsy Árpád. Egyszerű igazságok. Lásd ott. Gálócsy Árpád. Nyomorgó izraeliták. Lásd ott. Galuti Hagada. Magyar cionista feladatok. Bp. Törekvés ny. 1940. Ganzfried Slomo. A Sulchan Aruch kivonata. A szöveg mellett magyar fordítással. Ford. és kiadja Singer Leo. Bp. Neuwald I. 1934—1937. 40. füz. Ganzfried Slajme. A Sulchan aruch dióhéjban. Ford. és összeállította Rosenberg Leopold. Miskolc. Braun Tibor. 1936. Garami Ernő. Marx és Engels élete. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1918. Garami Ernő. Az osztályharc. Szocialista agitációs iratok. 1. Bp. Világosság rt. kny. 1919. Garami Ernő. A megváltás felé. Világosság könyvtár. Bp. Világosság ny. 1919. Garami Ernő. Marx Károly történelmi jelentősége. Munkás könyvtár. Bp. Világosság ny. 1919. Garami Ernő. A szociális forradalom. II. A szociális forradalom után. Munkás könyvtár 2. Bp. Világosság ny. 1919. Garami Ernő. Forrongó Magyarország. Emlékezések és tanulságok. Leipzig—Wien. Pegasus. W. Hamburger. Wien. 1922. 3. kiad. Garami Ernő. Kezdjük elölről! Szocialista röpiratok. Bp. Világosság ny. 1927. Garami Ernő emlékkönyv. Bp. Világosság. 1939. * Gárdos Mariska. Kilenc hónap. Vörös könyvtár. Bp. Szocialista Kommunista Munkások Pártja. Stephaneum. 1919. Gáspár János. Fajismeret. A modern antropológia és öröklésbiológia problémái. Bp. Novak R. és tsa. Kertész J. ny. Karcag. É. n. Gáspár János. Méhely Lajos és a tudományos fajvédelem Magyarországon. Bp. 1931. Gáspár Lajos. Nézetek az izraeliták felszabadításáról. Pest. Engel és Mandello. 1861. Gastmann Soma. Sajtószabadság korlátozása vagy revolverjournalisztika eltörlése. Nagyvárad. Laszky Ármin kny. 1885. Gauser Rezső. Az oroszországi bolsevikizmus. Szociálpolitikai tanulmány. Oroszországi tapasztalatok alapján. Bp. Rózsa Kálmán kvny. 1919. Gazdag Lajos, és Szabolcs Árpád. Mezőtúr és1 Túrkeve a forradalmak alatt. Mezőtúr. Török. F

GAZDASÁGI ÉLET. Adler, Leopold. Die Börse. Bacher Emil. A magyar malomipar. Balla Vilmos. A gabonatőzsde romjain. Bankárok, tőzsdések. Bernát István. Zálogba tett Magyarország. Bernát István. Zsidók a gazdasági életben. Bikkal Dénes. Keresztény gazdasági megújhodás. Blau Lajos. Báró Hatvany József. Censor. Kereskedelmünk állása a nemzeti életben. Chorin Ferenc 1842—1925. Csondor János. Gazdaságbéli... Tiszti utasítások. Dénes István. A nagytőke urai, zsoldosai és áldozatai. *

Eredeti neve Grünfeld.

101

Deutsch Antal. A Pesti Lloyd-Társulat ötvenéves története. Egry Aurél. Báró Korányi Frigyes. Elek István. Arany és kenyér. Engel—Bartha. A budapesti tőzsde története 1864—1914. Farkas Emil. Báró Kornfeld Zsigmond. Félegyházi Ágost. A budapesti tőzsde története 1864—1895. Fenyő Miksa. Emlékbeszéd Chorin Ferencről. Friedmann Bernát. Védbeszéd Heller Ármin... bűnügyében. Hegedűs István. Őrségváltás. Honti Viktor. A vesztett háború győztes gazdagjai. Justus. Keresztény pénz, zsidó pénz. Kállai László. A 150 éves Goldberger-gyár. Károlyi Imre gróf előadása a liberális magángazdasági szabadság bukásáról. 99 életrajz. (Pesti Futár.) Kohn Dávid. A gabona-határidőüzlet. Kósa Miklós. Aranyemberek. Krausz Simon. Életem. Lánczy Leó ünneplése. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége tagjainak jegyzéke. Matolcsy Mátyás. Jövedelemeloszlás Magyarországon. Matolcsy Mátyás. A magyarországi jövedelem- és adótehermegoszlás. Matolcsy Mátyás. Magyar föld zsidó kézen. Matolcsy Mátyás. Zsidók föld- és házvagyona. Miklóssy István. Keresztény magyar népünk gazdasági romlása. Nyomorgó izraeliták. Petrassevich Géza. Zsidó földbirtokosok és bérlők Magyarországon. Pólya Jakab. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank... története 1841—1832. Polyák Béla. Zsidók a magyar mezőgazdaságban. Radnóti József. Akikről a pénz beszél. Radnóti József. Pöröly és pult. Radnóti József. Pesti pénzoligarchák. Radnóti József. Kornfeld Zsigmond. Roth Miklós. Id. báró Korányi Frigyes. Sándor Pál jubileumi emlékalbum. Simonyi Iván. Mentsük meg a magyar földbirtokot! Stern Samu. Jelszavak és közgazdaság. Szabó István. A zsidó baromfi és tojásexportkartell üzelmei. Székely Ferenc. Kornfeld Zsigmond báró emlékezete. Szentiványi Dezső. Bankuralom Magyarországon. Szentiványi Dezső. Bankdiktatúra és zsidókérdés. Szilágyi Imre. Új magyar gazdaságpolitikát. Szterényi József. Gazdasági és szociális feladatok a háború után. Vargha Gyula. A magyar hitelügy és hitelintézetek története. Wünscher Frigyes. Keresztény erkölcs és nemzeti gondolat a gazdasági életben. Zigány Árpád. Panama tanulmányok. Zselénszky Róbert gróf. Tizenkét évi küzdelem (a fedezetlen határidőüzlet ellen). Zsidó fegyvere a pénz! Ne adj fegyvert a kezébe! Geadelte jüdische Familien. Salzburg. 1891. Géber Rezső Ádám. Az új zsidótörvény (1939. IV. t.-c.) szemléltető magyarázata, összeállította —. Bp. Bányai és Várkonyi ny. 1939.

102

*

Gebet und Andachten, welche an den Krönungstag Sr. k. k. Maj. Leopold II. von der Judenschaft in. Pressburg im Namen der sammtlichen in Königsreiche Hungarn wohnhaften Juden in hebräischer Sprache gehalten worden, im Deutsche übersetzt. Pressburg 1790. X Géczy István és Kiss Arnold. Kazárföldön. Népszínmű 7 felvonásban. Kolozsvár. Kőnyomás, 1910. Geiger Ábrahám. Levelek a kitérésről. Bevezette Stern Ábrahám. Ford. Bölcs Ödön. Népszerű zsidó könyvtár 16. Bp. Glóbus ny. 1925. Geist, Karl. Die Strassentumulte in Pressburg. R. Bp. Sámuel Zilahy. Pester Buchdruckerei. A. G. 1882. Gelber N. M. A zsidó kérdés három béketárgyaláson. Wien—Berlin—Paris. 1814—1878— 1920. Ford. Strausz Béla. Cluj. Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség cluji csoportja. 1931. Gelber N. M. Keresztények a zsidó fronton. Ford. és jegyzetekkel ellátta Kupfer Miksa. Arad. Gordon S. biz. Bp. Lovrov et. Co. kvny. Arad. 1938. ** Gelléri Mórt. 25 éves szabadkőművesi jubileuma. A „Demokratia” páholy 1905. május 22-i díszmunkája. A „Demokratia” páholy könyvtára 64. sz. Bp. Márkus Samu kvny. 1905. Gelléri Mórt. Huszonöt év a királyi művészet szolgálatában. Gelléri Mórt szabadkőművesi dolgozatainak gyűjteményes kiadása. 1880—1905. Bp. „Demokratia” páholy. Márkus Samu kvny. 1905. Gelléri Mórt. Valóság és ámítás. Adatok a szabadkőművesség ellenségeinek leálcázásához. Dr. Csápori Gyula „Ámítás és valóság” című röpiratára írta Kontra Győző. R. Bp. Aigner L. biz. Hornyánszky V. ny. 1888. Gelléri Mórt. A szabadkőművesség hatása és hivatása. R. Bp. Márkus Samu kvny. É. n. Gelléri Mórt. Kossuth Lajos szabadkőműves testvér emléke. A „Demokratia” páholy könyvtára 17. sz. Bp. Márkus Samu kvny. (1900—1905.) *** Gellért Oszkár . A diadalmas forradalom könyve. Lásd ott. Gellért Oszkár. A szent korona tan hazugságai. Alkotmányjogi tanulmány. Bp. Légrády testvk. 1908. F

F

F

GENEALÓGIA. Büchler Sándor. A Goldzieherék családfájáról. Büchler Sándor. Szerencsés Imre származása. Geadelte jüdische Familien. Kempelen Béla. Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok. Letteris M Biographien berühmter Israeliten. Munkácsi Bernát. A... Műnk- és Felsenburg-család genealógiája. Semigothaisches genealogisches Taschenbuch. Semigothaismen. Weimarer historisch-genealoges Taschenbuch des gesamten jehudaischen Ursprungs.

Adels

George, J. R. Jud Süss. A magyar kiadás számára átírta Höpp Henrik. Bp. Centrum kk. és ny. rt. 1942. Geréb Árpád. A Kárpátoktól a Dnyeszterig. Európa és a bolsevizmus 2. Bp. Új Auróra. Hungária ny. 1942. Gerely József. A sajtókérdésről. Előadás, melyet a Kassai Autonóm Katolikus Körben 1909. évi december hó 15-én tartott —. Bp. Katholikus Sajtóegyesület. 1910. Gerő Dezső. Hová? Mivel? Az átképzés iskolája. Bp. Periszkop. 1939. *

Selyemre nyomva. Eredeti neve Gelbert. *** Eredeti neve Goldmann. **

103

Gerő Ernő. Fajvédelmi házasságkötés és házasságbontás. Új házassági tilalmak és bontóokok. Bp. Szerző. Fémes ny. 1942. X G. Gerő László. Modern zsidó költők. Herzl könyvtár 1. Bp. Ny. n. 1935. X G. Gerő László. Zsidó misztikusok. Herzl könyvtár 5. Bp. Forum ny. 1935. G. Gerő László. Palesztina földje, népe, történelme, városai, gazdasági élete, kultúrája. Herzl könyvtár 6—7. Bp. Forum ny. 1935. G. Gerő László. Mi a cionizmus? Lásd ott. Gerő Ödön. Emlékezések zsidó magyar értékekre. Bp. Phöbus ny. 1933. X Gervai Sándor. Mindig lesznek Hámánok. Vígjáték 1 felvonásban. Bp. Remény. Kertész S. ny. Karcag. 1938. Gewürz József. Mennyiben okai a zsidók az antiszemitizmusnak? A zsidók ellen a zsidóságért. Debrecen. Szerző. Spitzer H. kvny. 1940. Gilányi Mór. Zsidó zeneköltők. Zsidó renaissance könyvtár 1. Nagyvárad. Sonnenfeld ny. 1918. X Gilányi Mór. Ukrajnai legendák. Zsidó renaissance könyvtár 8. Nagyvárad. Sonnenfeld ny. 1918. Girzik, Franz Xav. Israels Wanderung durch den Wüsten. Eine biblische Oper in 3 Aufzügen, verfertigt für die Theater in Ofen und Pest. Pesth. Mit Trattnerischen Schriften. 1811. * X Giszkalay János. A titok. Kis dráma. Cluj. Kadima 1922. X Giszkalay János. Az új próféciák könyvéből. Cluj. Kadima. 1923. X Giszkalay János. Támár. Cluj. Kadima. 1924. Giszkalay János. A zsidó nép világtörténete. Giti néni. A zsidó háziasszony könyve. Hasznos tudnivalók, kóser szakácskönyv. Kecskemét. Ábrahám Márton kvny. 1935. Gladius, Dr. A tisza-eszlári ügy ismeretlen hullája. Orvosi szakvélemény a közzétett bonclelet alapján. Írta Gladius, Dr. R. Bp. Zilahy Sámuel. Weiszmann testvk. kvny. 1882. X Glaeser, Ernst. Hazátlanok. Ford. Horváth Zoltán. Regény. Bp. Tábor. 1936. Glatter, E. Ignatz. Über die Lebens-Chancen der Israeliten. Wetzlar. 1856. Glatter Edvard Ign. A zsidók biostatikai viszonyai. Klny. Academiai értesítőből. Pest. Landerer és Heckenast. 1856. Glatz Károly. Kiss József. Irodalmi tanulmány. Bp. Politzer Zs. és fia. 1904. Glázner Mózes. A cionizmus a vallás tükrében. Jiddis eredetiből ford. Klein Károly. Miskolc. Friedmann D. ny. 1940. Glesinger, Siegmund. Dialog zwischen einem Christen und einem Juden. R. Pest. 1848. Goebbels az 1935. évi birodalmi pártnapon, Nürnbergben. Kommunizmus álarc nélkül. Bp. Nagykálnai Levatich László. Held József kvny. É. n. Goebbels minister birodalmi vezető, az 1936. évi nürnbergi pártgyűlésen tartott beszéde. A bolsevizmus elméletben és gyakorlatban. Berlin. Müller és fia. 1936. Goitein Zsolt. Az én zsidóságom. Újpest. Szerző. Attila ny. 1935. Gold, Hugo. Die Juden und die Judengemeinde Bratislava in Vergangenheit und Gegenwart. Brünn. 1932. X Gold, Michael. Zsidók, ha nincs pénzük. Ford. Bólyay Zoltán. Bp. Kosmos. Radó ny. 1935. Goldberg Raphael. A talmud. Felolvasás. Tartotta a „Budai Kör”-ben. Bp. Aigner L. biz. 1883. Goldberg Raphael. A zsidó nép és irodalom története a babyloni fogságtól kezdve a mai napig. Bp. 1877. — 4. kiad. Bp. Singer és Wolfner. Budapesti Hírlap ny. 1895. — 5. kiad. Átdolgozta Büchler Sándor. Uott. 1901. — 7. kiad. uott. 1910. — 8. kiad. uott. 1915. Goldberger Izidor. Zemplénvármegyei zsidó családfők az 1811—12. évben és szereplésük a Napóleon elleni felkelésben. Klny. „Adalékok Zemplén vármegye történetéhez XVI— XVII. évf. Sátoraljaújhely. 1912. Goldberger Izidor. Harci riadó. Hadbaindulás alatti templomi énekek. Tata. Szerző. Nobel biz. 1915. F

*

Írói álnév. Valódi neve Widcier Dávid.

104

Goldberger Izidor. A tatatóvárosi zsidóság története. Klny. Blau Lajos emlékkönyvből. Bp. Neuwald I. ny. 1938. X Goldfaden Ábrahám. Sulamith és A csillag fia. Lásd Beöthy László. Goldmann, Moritz. Die lehrreiche Abschiedsstunde bei der ara 28. Február 1847. in der Synagoge zu Agram stattgefundenen Trauerfeier für weil. Se. k. ki Hoheit den Hochsel. Reichspalatin Erzherzog Joseph. Agram. Franz Suppan. 1849. Goldmann Náhum. A zsidó nemzet követelései. A zsidó békeprogramm. R. Nagyvárad. Sonnenfeld ny. 1920. X Goldmarck Károly. Sába királynője. Dalmű 4 felvonásban. Szövegét írta Mosenthal J. Népszerű operai útmutató 16 f Bp Nádor Kálmán. 1908. X Goldmarck Károly. Sába királynője. Opera 3 felvonásban. Szövegét írta Mosenthal. Fordította Kern Aurél. Bp. Rózsavölgyi és Tsa. 1916. Goldmarck Károly Karl Erinnerungen aus meinem Leben. Vorwort von Ferd. Scheber. Wien—Berlin. Rikola Verlag 1922 Goldmarck Károly 1830-1930. május 18. Karl Goldmark. Aktuális kérdések irodalma. 49. Bp. Fővárosi könyvtár. Székesfővárosi házi ny. 1930. Goldmarck Károly 1830—1930. Keszthely. Mérei ny. 1930. X Goldschmidt Méir Aáron. Egy zsidó sors. Ford. Giszkalay János. Regény. 3 köt. Cluj. Kadima. 1924. * Goldziher, lgnaz Der Mythos bei den Hebräern und seine geschichtliche Entwicklung. Leipzig. F. A. Brockhaus. 1882. Goldziher, lgnaz. Bemerkungen zur neuhábraischen Poesie. Klny. The Jewish Quarterly Review-ből. Bp. 1902. Goldziher Ignác. Vámbéry Ármin emlékezete. Bp. 1915. Goldziher Ignác. A zsidóság lényege és fejlődése. Népszerű zsidó könyvtár 2. és 6. Bp. Lampel R, biz. 1922. A Gólem. Zsidó nemzetiségű alkalmi élc- és lócalap zsidók, izraeliták és mesümedek részére. Fel. szerk. és kiadó Schönfeld József, 1921. márc. 21. Bp. Zsidó Szemle. 1921. Gombó István. Zsidókérdés? R. Bp. Diogenes. Bichler és Büchler kvny. 1937. Gorelik Schemarja. Cion és Gólusz. Ford. Marton Ernő. Nagyvárad. Sonnenfeld ny. 1920. X Gorkij Maxim. Zsidómészárlás. Ford. Sas Ignác. Modern írók könyvtára XX. köt. Bp. Vas József. 1905. ** Gorove István. Nemzetiség. Pest. Heckenast Gusztáv. 1842. Gottwald Klement. Népfrontot a béke megvédelmezésére — Hitler elleni védelemre. Prága. Medvéd. 1936. Göbel Jakab. A lelkiismereti szabadság és a magyarhoni zsidók. R. Bp. 1890. Gömbös, Gyula von. Die Juden in Ungarn. Tanulmány. Wien. 1918. Gömbös, Gyula . Egy vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a forradalomról és az ellenforradalomról. R. Bp. Budapesti Hírlap ny. 1920. Gömbös, Gyula. A Keresztény Kisgazda-, Földmíves- és Polgári Párt ügyvezető alelnökének beszéde Szegeden 1932. március hó 27-én. Bp. (A párt.) Bagó M. és fia ny, 1922. Gömöri Ármin. A zsidók története. Vallás- és szertartástan stb. Kaposvár. Szabó L. ny. 1918. 9. kiadc — Ua. 12. kiad. uott. 1931. *** Göndör Ferenc. Garázdálkodásom a diktatúrában. Bp. Világosság rt. kvny. 1920. Göndör Ferenc. Vallomások könyve. Wien. Szerző. Steinmann A. G. ny. 1922. (Graetz Henrik.) A zsidók egyetemes története. Graetz műve alapján szerkesztette Szabolcsi Miksa. A magyar zsidók történetére vonatkozó részeket összeállította Kohn Sámuel. I. Kezdettől fogva a babyloni fogságig Kr. e. 572-ig. (1906.) II. A babyloni fogságtól I. F

F

F

*

A Magyar Tudományos Akadémia tagja. (1876.) Halála után könyvtárát a palesztinai héber egyetemre hagyta. ** Zsidókérdés 170. o. *** Eredeti neve Krausz Náthán.

105

Agrippa haláláig Kr. e. 552-től 44-ig. (1907.) III. A második zsidó állam alkonyától Mohamed fellépéséig. (1907.) IV. Az Islam keletkezésétől a maimuni korszak berekesztéséig. 622—1230. (1908.) V. Az általános üldözés századai. 1230—1492. — Függelék. A magyar zsidók története 1301— 1526. Kohn Sámuel nyomán összeállította Sebestyén Károly. (1908.) VI. Új vándorlások és letelepedések korszaka. 1492—1675. Függelék: A szombatosok története Erdélyben. Kohn Sámuel * nyomán írta Sebestyén Károly. (1908.) Bp. Jókai ny. 1906—1908. X Ein Graf als Zadik. Regény. Bp. Neumayer ny. 1901. X Graf und Jüdin. Regény. Bp. Neumayer ny. 1901. Gragger Róbert. Beck Károly és a német politikai költészet. Klny. Budapesti Szemlé-ből. 138. köt. Bp. Franklin-Társulat. 1909. Gratz Gusztáv. A dualizmus kora. Magyarország története 1867— 1918. 2 kötet. Bp. Magyar ** Szemle Társaság. Tipográfiai műintézet. 1934. Great Britain. Foreign Office. Report on alleged existence of „White terror” in Hungary. London. 1920. Grimm, Gustav. Was haben wir von der Emancipation der Juden zu fürchten? R. Pesth. Gust. Emich. 1848. A Groedel Ármin báró család levéltára. H. és ny. n. 1914. Grosz Adolf. Értsük meg egymást — az izraelita congresszus érdemében. R. Pest. Bartalits I. kvny. 1868. Grosz Á. László. Krisztus zsidó megvilágításban. Egy Krisztushívö zsidó tanulmánya. Br. Podmaniczky Pál előszavával. Bp. Szerző. Viktória ny. 1926. Groszmann Frigyes és Vári Sándor. Érdekeltségvállalás és elhelyezkedési lehetőség a zsidótörvény keretében Bp. 1940. Groszmann Zsigmond. A pesti zsinagóga. Klny. Egyenlőség-ből. Magyar kvny. Bp. 1915. Groszmann Zsigmond. A recepciós mozgalom politikai története. Bp. 1915. Groszmann Zsigmond. A magyar zsidók V. Ferdinánd alatt. 1835—1848. Bp. Egyenlőség. Magyar kvny. 1916. Groszmann Zsigmond. A magyar zsidók a XIX. század közepén. 1849—1870. Történelmi tanulmány. Bp. Egyenlőség. 1917. Groszmann Zsigmond. Szőke Sándor, Naményi Lajos. Ankét a vegyes házasságról. OMIKE. Ankétsorozat a zsidóság mai problémáiról. 3. Bp. 1932. Grottó Mór. A zsidó reneszánsz. Ifjúságunknak. Bp. Zsidó Szemle. biz. 1921. Grózinger M. József. Alexander Bernát. Bp. 1928. Grózinger M. József. A jiddis nyelv pszihológiája. Libanon füzetek. 3. Bp. Libanon. 1936. Grózinger M. József. A mai német filozófia és a nacionálszociálizmus. Libanon füzetek. L. Bp. Libanon. 1936. Guttmann Simon. A szombori zsidók története. Szorabor. 1928.. Guttmann Simon. Joseph. Geschichte der jüdischen Philosophie und die jüdische Philosophen von Mosen Mendelssohn bis zur Gegenwart. Berlin. Philo-Verlag. Kertész J. ny. Karcag. 1930. Grün Israel. Was ist bei der aufgeregten Stimmung des jüdischen Landes-Congress in aller erster Reihe anzustreben und was zu unterlassen. R. Kolozsvár. 1868. Grünwald Fülöp. Az elmúlt év története. 5696. klny. IMIT. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1936. Grünwald Fülöp. Az elmúlt év története. 5697. klny. IMIT. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1937. Grünwald Fülöp. A zsidók története Budán. Vázlat. Bp. Budai izr. hitközség. Phőbus ny. 1938. Grünwald Fülöp. Az elmúlt év története. A Peel bizottság jelentésétől az eviani határozatokig. Klny. IMIT. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1938. F

F

* **

Graetz terjedelmes reprezentatív zsidótörténelme nagyzóló és tudománytalan munka. Zsidó vonatkozások: I. köt. 223—226,. 258., 260—267., 312. old. II. köt. 219—236. old.

106

Grünwald Fülöp. Az elmúlt év története. 5699. klny. IMIT. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1939. Grünwald Fülöp. Az elmúlt év története. 5700. klny. IMIT. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1940. Grünwald Fülöp. Az elmúlt év története. 5701. klny. IMIT. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1941. Grünwald Fülöp. A buda-várhelyi zsinagóga és zsidó temető helye a török időkben. Bp. Kertész ny. Karcag. 1941. Grünwald Fülöp. A zsidő települések múltja a földön. Klny. Ararát évk.-ből. Bp. Glóbus ny. 1942. Grünwald Lipót. Magyar katona hébernyelvű harctéri naplója. Klny. Egyenlőségből. Bp. 1916. Grünwald, M. Jüdische Volksbunde. Klny. Mitteilungen zur jüdischen Volksbunde-ból. Pressburg. Alkalay A. 1918. Grünwald Miksa. Zsidó biedermeier. Minerva könyvtár. 112. Bp. Dunántúl Pécsi Egyetemi ny. 1937. Grünwald, Moritz. Über den jüdisch-deutschen Jargon vulgo Kauderwelsch genannt. Klny. „Der ungarische Israelit”-ből. Bp. 1876. Grünwald, M. Zur Geschichte der jüdischen Kulturgemeinde Belovár. Belovár. 1881. Gulyás Pál. Kommunista könyvtárpolitika. Bp. Szent István Akadémia. 1921. Gutheil Jenő. A kommunisták uralma Veszprémben. Veszprém. Pósa biz. Egyházmegyei kvny. 1920. Guttmann Henrik. A haldokló falu. Zsidó problémák. 1. Bp. Politzer Zsigmond. 1916. Guttmann, Max. Ein Jahr als Freimaurer, Bp. S. Márkus. 1889. Guttmann Mihály. Das Judenthum und seine Umwelt. 1927. Guttmann Mihály. A zsidó vallás univerzálizmusa. Szináj népszerű zsidó vallási ismeretek tára. 3.. Bp. Neuwald J. ny. 1928. Gyárfás Elemér. A romániai zsidókérdés. Klny. Katholikus Szemle. XVII. évf. Bp. Stephaneum ny. 1903. György Vilmos. A magyar zsidóság nagy problémája. R. Bp. Klein S. ny. 1942. Győri Imre és Kázméri Kázmér. Kun Béláék 131 napos rémuralma. R. Bp. Csorba Béla. Hélios. 1919. Győry Jenő, felpétzi. Soproni zsidókapu. Regény. Szeged. Szegedi Uj Nemzedék ny. É. n. Győzelmes tömegsztrájk. — A magyarországi munkások tömegmozgalma a világbékéért és a demokráciáért. 1918. jan. 18-tól 21-ig. Szocialista agitációs iratok. 13. Bp. Világosság ny. 1918. Gyurátz Ferenc. A szabadkőművesekről. Pápa. Wajdits Károly biz. 1886. H. G. Aufruf eines treuherzigen Israeliten. Pest. 1861. H... G... Die Religion des kommenden Jahrhundert. Aufruf an alle Freunde der Wahrheit. Bp.—Leipzig. L. Aigner. FranklinVerein. 1881. „Ha elfelednélek Jeruzsálem.” Bp. Kiss Gy. Törekvés ny. 1941. Haam Achad. Nietzscheanizmus és zsidóság. Ford. Ben Eleázár. Zsidó renaissance könyvtár 6. Satu Maré. Szabadsajtó ny. 1925. X Haber Samu. A mi ünnepeink. Rajzok a kisvárosi zsidó életből. Bp. Lampel Róbert. 1893. X Haber Samu. Zsidó történetek. Rajzok és elbeszélések. Bp. Lampel Róbert. 1894. Haendel Vilmos, szepesváraljai. A nemzetiségek. Politikai tanulmány. Debrecen. Magyar nemzeti könyv- és lapkiadóváll. rt. ny. 1928. Hahn István. Zsidó szekták a talmudi korban. Klny. IMIT. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1937. Hajdu István. A második zsidótörvény földbirtokpolitikai rendelkezéseinek magyarázata. Tébe. zsebkönyvtár. 1. Bp. Athe-naeum rt. 1939. Hajdu István. A második zsidótörvény földbirtokpolitikai rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó újabb jogszabályok. (A 3.350—1940. M. E. és a 4.990—1940 M. E. sz. rend.) Tébe. zsebkönyvtár 1. Bp. Athenaeum rt. 1940. X Hajdu István. Méreg. Elbeszélés. Bp. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. M. kir. Belügyminisztérium kísérleti ny. 1925.

107

X Hajdu István. Mikor az Isten közbeszól. Elbeszélés. Bp. Kiadó és ny. uaz. 1925. * X Hajdu Miklós. Gileád. Vallomások, elbeszélések. Bp. A Nap ny. 1914. Hajdu Miklós. Mit akarunk? R. Bp. Magyar zsidó könyvkiadó társaság. 1916. Hajdu Miklós. Tegnap és ma. R. Bp. Heller K. ny. 1922. Hajdu Miklós. Szeniczei Savuót. A Hónig—Hőnig és Bach családok történetéből. Bp. Múlt és Jövő. Viktória ny. 1939. Hajmáskér. Irta egy internált. Gábor Andor előszavával. — R. Wien. É. n. Hajnik Imre. A zsidók Magyarországon a vegyes házbeli királyok alatt. Bp. Magyar Tudományos Akadémia. Emich Gusztáv. 1866. Hajnóczi R. József. A magyar zsidók közjoga. Betű- és számsoros útmutató a magyar honi izraeliták felekezeti ügyeinek szervezetében. Hivatalos forrásokból szerkesztette és megvilágító jegyzetekkel kisérte Hajnóczi R. József. Lőcse. Szerző. 1909. Hajós Mihály. Ghetto képek. Magyar-zsidó könyvtár 13. Bp. 1906. Hagada. Fordította és tárgyi magyarázatokkal ellátta Flesch Ármin. Bp. Neufeld S. ny. 1914. A halál népbiztosa. Szamuely Tibor gyilkosságai. R. Bp. Kátai Albert. 1919. Halas István. Így kezdődött a zsidótörvény. Bp. Szerző. Faragó Imre ny. Kispest. 1940. X (Halévy) Scribe. Die Jüdin. Grosse Oper in fünf Aufzügen, mit Divertissement. Nach dexn Französischen von J. R. v. Seyfried und G. C. v. Hoffmann. Musik von Halévy. Opera. Pest. Mit J. Beimel’schen Schriften. 1836. X (Halévy) Scribe. Ua. Pressburg. 1839. Phil. Kom. Gedr. bei Alex Czéh in Ung. Altenburg. 1839. X (Halévy.) Zsidó nő. Nagy opera 5 felvonásban. Irta Seribe F. Ford. Jakab István. Zenéjét szerzé (Halévy.). A m. kir. Operaház könyvtára. 10. sz. Bp. Pfeifer Ferdinánd. 1886. X Halévy J. F. Zsidónö. Nagy opera 5 felvonásban. Szövegét írta Seribe F. Ford. Jakab István. A szöveget és zenét népszerű alakban ismerteti Vaszilievits Emil. Népszerű operai útmutató 24. f. Bp. Nádor Kálmán. 1909. X Halévy L.—Cremieux H.—Decourcelle. Constantin abbé. Vígjáték 3 felvonásban. Ford. Paulay Ede. Fővárosi színházak műsora. 143—144. Bp. Lampel R. rt. kvny. É. n. Haller István. Le az álarcczal! vagy a szociáldemokráczia tükre. Németből átdolgozta . R. Bp. Stephaneum ny. 1905. — 2. kiad. uott. 1906. Haller István. Szocialista-kommunista csőd. Elszólások és önvallomások. R. Bp. Szent István társulat biz. Stephaneum ny. 1919. Haller István. A keresztény politika. A keresztény politika kézikönyvtára. 1. Bp. Apostol ny. 1926. Haller István. Harc a numerus clausus körül. Bp. Szerző. Pallas rt. kvny. 1926; Haller István. Faj-e a zsidóság, vagy felekezet. R. Bp. Szent István társulat biz. Apostol ny. 1926. Haller István. A zsidókérdés és a keresztény térfoglalás végleges megoldása. R. Bp. Szerző. Stephaneum ny. 1938. (Haller József gróf). I. Planum Excelléntissimi, ac Illustrissimi Domini Comitis Josephi Haller de futura Judaeorum in Regno Hungáriáé qualiter stabilienda conditione É. és ny. n. (1791. körül). Halmár Ágoston. A magyar zsidó törvények az Árpád-korban. Pozsony. Stampfel K. biz. Franklin-Társulat. Bp. 1880. Halmi Bódog. A zsidó gyerek. R. Bp. Szerző. Kultúra ny. 1922. Halmi Bódog. Őszi termés. Bp. 1928. Halmi Bódog. Molnár Ferenc, az író és az ember. Bp. Neuwald I. ny. 1928. Halmi Bódog. Írói arcképek. Bp. Neuwald I. ny.1934. Halmi Bódog. Kóbor Tamás, az író és az ember. Bp. Pannónia ny. 1935. Halmi József. Fekete könyv Kecskemétről. R. Bécs. 1920. Halmi, Josef. Das schwarze Buch über Kecskemét. Mit einem Vorwort von Andor Gábor. R. Wien. 1921. F

*

Eredeti neve Hönig Miksa.

108

Hamburger, J. L. Ein Wort zu seiner Zeit. Gesprach in dem isr. Tempel zu Gran, am 24. April 1854., dem Vermählungstage Sr. Majestat des Kaisers Franz Josef I. Gran. J. Beimel. 1854. X Hamvas József. Abner. Bibliai dráma 3 felvonásban. Sopron. Dobrowszky és Franké biz. Bp. 1892. X Hammeiri Avigdor. Egy marék föld. Ford. Kuti László. Elbeszélések. Bp. Gondos. Klein S. ny. 1933, X Hammeiri Avigdor. A nagy őrület. Bp. Harand Irene. Az igazság mérlege. (így vagy így.) Az igazság az antiszemitizmusról. Békéscsaba. Corvina ny. 1933. Harangody János. Politikai aprószentek. Friedrich István, Beniczky Ödön, Haller István, Sándor Pál, Szilágyi Lajos, Szmrecsányi György, Ugrón Gábor. R. Bp. B. H. ny. 1922. Hargitai Tihamér. Bolsevisták Magyarországon. R. Bp. Szerző. Urbányi I. kvny. 1941. Harling,Ottó von. Die Judenmission vor neuen Problemen. Bp. Sárkány, ny. 1931. Három március. 1911—1913. Ady Endre ünnepi versei. Jászi Oszkár, Rubin László, Polányi Károly ünnepi beszédei. Galilei kör könyvtára. 11. Bp. Márkus Samu kvny. 1913. * Harsányi András. „Miénk a holnap!” A brit fasiszták politikájának lényege. összeállította Harsányi András. Bp. Stádium rt. kvny. 1942. X Harsányi Kálmán. Kristálynézők. Regény. Bp. Pesti kny. rt. 1914. Hartmán Lipót. Magyar zsidó, vagy zsidó magyar? R. Pécs. Lyceumi ny. 1848. Hartmán Lipót. Die Juden in Ungarn, Kroatien und Slawonien. Ein Beitrag zur Judenfrage i. J. 1848. u. i. d. Gegenwart. Agram. 1861. Hat Istóczy der Judenfresser Recht oder Unsecht. R. Bp. 1879. ** X Hatvany Lajos. A híresek. Színmű 3 felvonásban. Bp. Nyugat. 1913. Hatvany Lajos. Egy hónap története. Az Esztendő 1918. decemberi száma. Bp. Pesti Napló. Pallas rt. ny. 1918. Hatvany Lajos. Ady világa. Szerelem könyve. Találkozás a nővel. Wien. Pegasus-Verlag. W. Hamburger. É. n. 3. füzet. Hatvany Lajos. Csöndes napok és hangos esték. Wien. W. Hamburger. 1921. Hatvany, Ludwig. Das verwundete Land. Leipzig—Wien. Johann Verlay Vlg. 1921. X Hatvany Lajos. Urak és emberek. I. Zsiga a családban. Regény. Bp. Genius kk. Világosság rt. kvny. 1926. Hatvany Lajos. Ady a kortársak között. Ady Endre levelei és levelek Ady Endréhez. Bp. Genius kk. Világosság rt. kvny. 1927. Hatvany Lajos. Emlékbeszéd Bródy Sándor felett. Bp. 1931. Hatvany Lajos. Ady körül. Klny. a Szociálizmus-ból. Bp. Világosság rt. kvny. 1936. Havas Manó. A zsidók története a gáonok korától napjainkig. Bp,. Schlesinger kvny. 1939. Havas Miksa. Walther Rathenau. Cobden könyvtár 40. Bp. Cobden szövetség. Biró M. kvny. 1930. Havas Miksa. Eötvös József báró a ma szemszögéből. Cobden könyvtár. 68. Bp. Cobden szövetség. Biró M. kvny. 1932. A házassági törvény kiegészítéséről és a fajvédelemről szóló 1941. XV. tc. és végrehajtási rendeletei. Bp. Törvény. Neuwald I. ny. 1941. F

F

HÉBER NYELV. Abádi Imre. Kis héber társalgó. Ainsleithner József. Héber nyelvtan. Back Israel. Magyar-héber nyelvtan. Ben-Chaviv. Héber-magyar kis szótár. *

83—88. old. A British Union és a zsidókérdés. A család eredeti neve Deutsch, majd Hatvany-Deutsch. H. L. minden írásából a zsidó életfelfogás árad. **

109

Ben-Chaviv. Tanulj héberül. Ehrentheil Mór. Kis zsidó nyelvtan. Mannheim—Grosz. Héber-magyar szótár. Mannheim Mór. Magyar-Angol-Héber szójegyzék. Neumann Moses. Maagal Jásár. Rácz Zoltán. Héber-magyar nyelvkönyv. Rozsnyai gyors nyelvmesterei. Héber nyelv. Samuel E. Hamilton. Német-magyar-héber szótár és nyelv-, gyakorlókönyv. Somosy János. Sidó grammatica. Somosy János. Sidó olvasókönyv. Stein Sámuel. Szofó Beruró. Héber nyelvtan. Stern M. E. Masslul Leschen Eber. Leitfaden der ebräischen Sprache. Szabó Ödön. L'son hákódes. Héber nyelvkönyv. Hecht Manó. Izrael története a biblia befejezésétől a jelenkorig, magyarra fordítva. Pest. Lauffer V. 1865. Hefty Richárd. Adatok az ellenforradalom történetéhez. Bp. Bagó M. kvny. 1920. Hegedős Ernő. A kiválasztott nép. Bp. Klein I. ny. 1940. Hegedűs Bertalan. Az új zsidótörvény (1939. IV. te.) részletes magyarázata. Összeállította Hegedűs Bertalan. Bp. Lingua biz. Klein J. ny. 1939. Hegedűs István. Őrségváltás. Bp. Szerző. Stádium rt. ny. 1942. Hegyesy Gyula. A zsidó hittan és a talmud hatása a magyar társadalomban. Debrecen. Telegdi k. t. biz. Városi ny. 1880. Hegymegi Kiss Pál. A numerus clausus a magyar jövő útjában. Elmondotta Hegymegi Kiss Pál. 1928. február 9-én a Magyar Képviselő házban. Bp. Athenaeum rt. 1928. X Heilprin Mihály. Zsidó kördal. Miskolcz. Tóth Lajos. 1846. X Heilprin Mihály. Köztársasági dalok. 1849. X Heine Henrik. Sabbat hercegnő románca. Ford. Jávor Bella. Sajtó alá rendezte ErdősSinger Nándor. Bp. Awiwa. Páliam rt. ny. 1920. X Heine Henrik. A bacharachi rabbi. Ford. és bevezette Sass Irén. Regény. Wien. Garai ny. Bp. 1925. Bán Margit. Heine hatása a magyar költészetre. Friedmann Ilona. Heine és az utókor. Nagy Anna. Heine balladaköltészete és hatása a magyar balladára. Zádor István. Heine a tárcaíró és hatása. Zangwill. A matrác-sír.

X Heiermans Herman. Zsidófurfang. (Címlapot rajzolta Kober Leó.) Modern írók könyvtára. 1. köt. Bp. Vas József. 1905. * Helfy Ignácz Mindenféle és semmi, Pest. Müller E. 1860. — 2. kiad. uott. 1861. Heller, Izidor. Der Zeitgeist. R. Pest. 1847. Helmeczy István. A zsidókérdés. Tanulmány. Zalaegerszeg. Baltha kvny. Mezőberény. 1936. * Heltai Jenő Írók, színészek és más csirkefogók. Bp. Nyugat. 1910. X Heltai Jenő. Bernát. Kis komédiák egy székesfővárosi polgár életéből. Bp. Nyugat. 1913. X Herczeg Ferenc. A három testőr. Bohózat 3 felvonásban. Bp. Singer és Wolfner. 1895. (Több kiadás. Nemzeti Színház. 1894.) X Herczeg Ferenc. Andor és András. Budapesti történet. Regény. Singer és Wolfner. 1903. (Több kiadás.) X Herczeg Ferenc. Északi fény. Regény. Bp. Singer és Wolfner. 1930. F

F

* *

Eredeti neve Helfer. Eredeti neve Herzl.

110

Herczeg Géza. Kun Béla. Történelmi grimasz. Bp. Általános ny. 1929. Herczeg Géza. Béla Kun, eine historische Grimasse. Berlin. Verlag für Kulturpolitik. Oscar Brandstätter, Leipzig. 1928. Herczfeld Sándor. Mi nem megyünk Amerikába, hanem itt fogunk maradni. Írta és ajánlja a nagylelkű Klein Hermánnak, az „Ungar” hírlap szerkesztőjének . R. Pest. Trattner— Károlyi kvny. 1848. A Herkó Páter nagy képes néppárti naptára. Szerkeszti Herkó Páter. VII—XV. évfolyam. Bp. Máriáss György. 1901—1909. Herman, Ottó. Judenverfolgung und Psychiatrie. R. Bp, Carl Grill. Pester Buchdruckerei A. G. 1881. Hertz J. H. Zsidó gondolatok. Ford. Weisz Sámuel. Bp. Neuwald I. ny. 1927. Herzfeld Slomo. Angol imperializmus — angol Palesztina-politika. Vác. Avodah könyvek. Széchenyi ny. 1940. X Herzl Tivadar. Ősi föld — új hon. (Altneuland.) Német eredetiből ford. Kohn Ottó. Bp. Schlésinger ny. 1916. Herzl Tivadar. A zsidó állam. (Der Judenstaat.) A zsidókérdés modern megoldásának kísérlete. Ford. és előszóval ellátta Schönfeld József. Bp. Zsidó Szemle könyv. Jövőnk. 1919. Herzl Tivadar. Cionista írások. Ford. G. Gerő László. Herzl könyvtár. 3. Bp. Gondos S. Rechnitz ny. 1932. Herzl Tivadar naplójából. Az első konstantinápolyi út G. Gerő László fordítása. Herzl könyvtár 4. Bp. Forum ny. 1935. X Herzl Tivadar. Ősújország. Ha akarjátok nem mese. Ford. Márkus Aladár. Regény. Bp. Világvándor. Klein S. kvny. 1938. Herzog Emil. A zsidók története Liptó-Szent-Miklóson. Bp. Szerző. Brózsa Ottó, kvny. 1891. Herzog Emil. A zsidók álláspontja a kötelező polgári házasság tárgyában. Bp. ifj. Nagel Ottó biz. 1893. Hevesi Ferenc. A zsidóság és a világpolitika. Benjámin Segel emlékezetének. MIEFHOE kiadványsorozat. 1. Bp. Neuwald I. ny. 1931. Hevesi György. A devecseri ellenforradalom 1919. május 6. Devecser. Huss Ferenc. 1920. Hevesi Illés. Szociális törvényhozás a mózesi tanban. Szináj népszerű zsidóvallási ismertető tára. 5. Bp. Neuwald I. ny. 1928. Hevesi Illés, Kálmán Ödön, Osztern Lipót. Ankét a zsidóság hivatásáról. (Válasz a skót missziós előadásokra.) OMIKE... Ankétsorozat a zsidóság mai problémáiról. 5. Bp. Neuwald I. ny. 1932. Hevesi Simon, Blau Lajos, Weisz Miksa. Etika a Talmudban. Bp. IMIT. Lampel biz. FranklinTársulat 1920. Hevesi Simon. Vallásképző elemek az emberben és a zsidóságban. Bp. Heller ny. 1922. Hevesi Simon. Kecskeméti György stb. Ankét az önantiszémitizmusról. OMIKE... Ankétsorozat a zsidóság mai problémáiról. 1. Bp. Neuwald I. ny. 1931. X Heyman, Fritz. Geldern lovag. Ford. Mihályi Gábor. Bp. Tábor. 1937. Hildesheimer Israel. Ausfürlicher Rechenschaft-Bericht der umstehend namhaft gemachten, zu einer Partei gegliederten 35 Mitglieder des ungarischen israelitischen Congresso. R. Prag. 1869. * Hinkel, Hans. Judenviertel Europas. Die Juden zwischen Ostsee und Schwarzem Meer. Berlin. Volk. u. Reich. 1939. Hirsch, Marcus. Gedächtnissrede auf den verewigten königl. ungar. Cultus- und Unterrichtsminister Baron Josef Eötvös am 26. Febr.' 1871. gehalten in Synagoge zu Altofen. Pest. 1871. Hirsch, Marcus. Der Kampf um die Gevvissensfreiheit. Rede zur Chanuka-feier 5639. (Dec. 1878.) Bp. Szerző. 1879. F

*

Magyarországról 107—135. o.

111

Hirsch, Salamon. Dankgefühle. Rede zur hochfestlichen Geburtsfeier Sr. k. k. Apost. Majestät Franz Josef I. Gesprochen... am 18. August 1852. Pest. Landerer u. Heckenast. 1852. Hirsch. S. R. Tizenkilenc levél a zsidóságról. Ford. Fischer Fülöp. Sárospatak. Schlésinger J. biz. Bp. Hirschfeld, H. Herzens-Ergiessung bei der Beerdigung der weil. Freyin und Generalin v. Bojanovszky geborenen Elisabeth Freyin v. Podmanitzky, verfasst und abgehalten am 19. April 1818. und auf Kosten der Aszóder Judengemeinde in Druck gebracht in Aszód. Pesth. 1818. Hirschl, Liebmann. Dankrede und Gebeth für Se. Majestät den Kaiser Ferdinánd I. und desselben glorwürd. Namens V. König von Ungarn. Zum Danke für die den Israeliten Ungarns und der Nebenländer ertheilten Befreiung von Toleranz-Steuer. Abgehalten in M.-Theresiopel, den 29. Aug. 1846. Maria-Theresiopel. K. Bittermann. Hitler Adolf. Harcom (Mein Kampf). Ford. Kolbay Pál, Lindtner Antal és Szakáts István. Bp. Centrum rt. kvny. 1935. — 2. kiad. uott. 1937. Hitler Adolf. Az ifjú Németország munkát és békéti akar. Goebbels József előszavával. Bp. Sárkány ny. 1934. Hitler Adolf. 1939. október 6-án. a Birodalmi Gyűlésen elmondott beszéde. H. és ny. n. 1939. Hitler Adolf. 1940. január 30-án a berlini Sportcsarnokban elmondott beszéde. H. és ny. n. 1940. Hitler Adolf. 1940. február 24-én Münchenben a Német Nemzetiszocialista Párt 20 éves alapítási évfordulója alkalmából mondott beszéde. Hannover. Stanholtz. 1940. Bouhler Philipp. Adolf Hitler. Fehértájy Tibor. Hitler élete. Fenyő Miksa. Hitler. Méhely Lajos. Mi tette Hitlert antiszemitává? Oláh György. Őrvezetőből diktátor. Öhquist. A Führer birodalma. Rátkay R. Kálmán. Aki megmentette Európát.

A hitleri árjatörvények teljes szövege és magyarázata... Összeállította Molnár Ákos. Bp. Szerző. Árpád ny. Kalocsa. 1938. Egy hitrokon. A zsidók reformatiója. R. Bp. Heckenast Gusztáv. 1867. Hochmuth, Abraham. Die jüdische Schule in Ungarn wie sie ist und wie sein soll. Miskolc. 1851. Hochmuth, Abraham. Emancipationsrede. Veszprém. 1867. Hochmuth, Abraham. Gehürst du zu uns oder zu unseren Feinden? Pest. 1868. Hochmuth, Abraham. Mit követel a hazaszeretet a honpolgártól békés időkben? Veszprém. 1868. Hochmuth, Abraham. Leopold Löw als Theologe, Historiker und Publizist. Leipzig. F. A. Brockhaus. 1871. Hoffmann Jakob. Die Bedeutung des Sabbat im jüdisch-religiösen Leben. Pressburg. Alkalay kvny. 1912. X Hoffmann Mór. Jerichói rózsák. (Héber dallamok.) Nagykanizsa. Wajdits J. kvny. 1868. Hoffmann Mór. Zsidóinkról! Igaza van-e Csernátony Lajos úrnak, vagy nem? R. NagyKanizsa. Fischel F. 1874. Hoffmann Mór. A semiták és antisemiták. Felvilágosításul és megszívlelésül. R. Bp. FranklinTársulat biz. (Nagy-Kanizsa.) 1883. Hoffmann Pál. A zsidó-kérdés. Megbeszélve Hoffmann Pál által. R. Bp. Schlésinger és Wohlauer kvny. 1882. X Hogyan gazdagodott meg Kohn Ábrahám a szemétből? Két képpel. Históriák, nóták, 42. f. Bp. Méhner Vilmos. É. n.

112

Hóman Bálint és Szekfű Gyula. Magyar történet. Hét könyv. Bp. Kir. magyar egyetemi ny. * 1935—36. A honi izraeliták között magyar nyelvet terjesztő pesti egyletnek felsőbb helyen k. k. jóváhagyott alapszabályai. Pest. Landerer és Heckenast. 1847. Honti Victor. A vesztett háború győztes gazdagjai. Ebül szerzett vagyonnak ebül kell vesznie. R. Bp. Glóbus ny. 1919. Hoór Károly. A numerus clausus. Klny. MONE II. évf. 4. sz.-ból Bp. Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete. Belügyminisztériumi kísérleti ny. 1925. Hoór, Karl von. Der Numerus clausus an den ungarischen Univerzitäten und Hochschulen. Leipzig. Th. Weicher. 1923. Horn Ede, lásd Einhorn Ignác. Horner Miklós. A német nemzeti szociálizmus útja. Bp. Stúdió. Fővárosi ny. 1936. Horner Miklós. A palesztinai kérdés. Bp. Pantheon. 1938. Horovitz, A. Die Juden in Ungarn und Siebenbürgen in aller Zeit. Antwort an „Dr. G.” auf seine „Erwiederung” in Nr. 7746. des „Siebenbürgisch-Deutschen Tageblattes”. R. Hermannstadt. Ny. és év n. Horovicz Jenő. A zsidók mint választók, vagy: a zsidók a politikában. R. Beszterce. Szerző. Orendi K. kvny. 1892. Horovicz Jenő. A magyar lobogó. Ezerévi ünnepi beszéd, tartotta az alsókubini zsinagógában Horovicz Jenő. Szeged. 1896. Horovitz Jenő. A néphez! R. Bp. Világosság rt. kvny. 1919. X Horowitz, Leopold. Benjámin Kohn: Eine Nationalgemälde aus dem Judenthume. Regény. Pressburg. C. F. Wigand. 1847. Horowitz, Leopold. Altes und neues Judenthum. Nebst Briefen eines Orthodoxen. Wien. Jasper's Wwe. u. Hügel. 1852. (Horvát Henrik). A német zsidók szerepe a német kultúrában. Klny. IMIT. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1937. Horváth János. Aranytól Adyig. Irodalmunk és közönsége. Bp. Központi Sajtóvállalat. Pallas rt. ny. 1921. Hoványi Béla. Erdős Renée. Irodalmi tanulmány. Miskolc. Magyar Jövő. 1927. Hozzászólás a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslathoz tűzharcos szempontból. R. Bp. Fémes ny. 1939. Hönig, Josef. Die Broschüre des Gábriel Paulik. Pfarrer zu Tótmegyer, kritisch beleuchtet. R. Neutra. 1873. Hubay Kálmán. Magyar nacionalista külpolitika. Magyar fajvédő könyvek. 1. Bp. Budapesti Hírlap ny. 1938. Huber Lipót. A Talmud. Különös tekintettel az Újszövetségre. Kultúrtörténeti és biblikus tanulmány. Bp. Pallas rt nv 1897. Huber Lipót. Drámai költészet és színház a zsidóknál. Klny. a Hittudományi Folyóirat 1900. évf.-ból. Bp. Athenaeum rt. 1900. Huber Lipót. Két főrangú zsidó konvertita a IV. századból. Bp. 1929. Huber Lipót. Jahvé—Adonáj—Jézus. Kalocsa. Attila ny. 1930. Huber Lipót. Zsidóság és kereszténység a múltban és a jelenben. I. Zsidóság és kereszténység a középkor végéig. (1936.) II. Újkori es modern zsidók Jézus Krisztusról és a kereszténységről. Kalocsa. Árpád ny. 1933. Huber, Wilhelm. Die Lüge des Nationalsozialismus. R. Bp. Esztergályos János. Világosság rt. kvny. 1937. ** X Hugo, Karl. Der Stein der Weisen in vier Akten. Wien. K. Ueberreiter. 1844. X Hugo, Károly. Egy szerencsétlen család. Ford. Berczelly Jenő. Pest. Bartalits I. ny. 1867. 2 köt. F

F

*

Zsidókérdésről felvilágosít Név- és tárgymutató. V. kötet. 6., 56., 147—148. old. Valódi neve Bernstein Fülöp. Nagyzási mániában szenvedő nemzetközi irodalmár. Legismertebb műve a „Báró és bankár”. **

113

Ádám György. Hugó Károly élete és művei. Erdélyi László. Hugó Károly élete és művei. Móczár JózseL Hugó Károly élete és színmüvei.

Hunor. Mi az, hogy ellenforradalom? R. Bp. Ujságüzem rt. ny. 1919. Hunt Béla. Szentől-szembe a vörös pokollal. Riportok. Bp. Uj Magyar könyvkiadó. Centrum rt. kvny. 1941. * X Hunyady Sándor. Téli sport. — Családi album. Bp. Athenaeum. 1934. Húsz év a magyar fajvédelem szolgálatában. A „Honszeretet” beszámolója. Felelős szerkesztő és kiadó Bende István. Bp. Honszeretet. Jövő ny. szövetk. 1940. Huszadik Század körkérdése lásd A zsidókérdés Magyarországon cím alatt. Huszár Károly. A szabadkőművesség nemzeti veszedelem. R. Bp. Németh J. ny. 1941. Huszár Károly. Uaz. R. Az Élet kvny. H. és év n. Huszár Károly. Zsidóméreg. A Talmud népies ismertetése. R. Bp. Szerző. Stephaneum ny. Év. n. — 2. kiad. uott. 1919. Huszár Károly. Adalék a titkos politikai pártok történetéhez. 5000 szabadkőműves névsora. Bp. Stephaneum ny. Év n. Huszár Károly. Szózat a keresztény munkásokhoz. Liberalizmus. Szociáldemokrácia. Keresztény szocializmus. (Beszéd a szombathelyi keresztény munkások alakuló gyűlésén.) Bp. Szerző. Stephaneum ny. 1903. — 2. kiad. uott. Év. n. Huszár Károly. Korunk sebe és a nyomor vámszedöi. Szociális kérdés. R. Bp. Szerző. Stephaneum ny. 1903. Huszár Károly. 5000 szabadkőműves névsora. (Adalék a titkos politikai pártok történetéhez.) Eredeti szabadkőműves nyomtatványok alapján. Bp. Rényi K. és a Szent István Társulat biz. Stephaneum ny. 1912. Huszár Károly. A proletárdiktatúra Magyarországon. A bolsevista rémuralom hiteles története. Kiváló szakférfiak közreműködésével szerkesztette. Bp. Németh biz. Ujságüzem ny. 1920. Huszár Karl. Die Proletardiktatur in Ungarn. Wahrheitsgetreue Darstellung der bolschevistischen Schreckensherrschaft. Regensburg. Kösel et Pustet. 1920. Huszár Karl. Az égő Oroszország. Báró Wrangel Péter, Denikin Antal és Miliukov Pál közreműködésével. Bp. Dante. Wodianer ny. 1926. A XXI. Cionista kongresszus. Magyar Cionista Szövetség. Bp. 1939. ** Hutten, Ulrich von. Das Judentum in Oesterreich-Ungarn. Eine nationalhistorische Studie. Bp. Emerich Bartalits. 1882. Hübsch Adolf. Der Jude taugt nichts. R. Pest. 1848. Ibn Ezra. Jehova titkaiból. Részben megfejtette, magyarra fordította és kiadja Lövi Jónás. Utánnyomat kéretik. Bp. Boruth E. kvny. 1893. *** Ideen zur Bearbeitung der jüdischen Verhältnisse auf dem nächsten Landtag. 1829. Igaly Cs. István. Zsidóveszedelem Magyarországon. R. Bp. Rózsa Kálmán és neje. 1920. Igaz hazafi, kinek tulajdonságait együgyű beszédbe foglalta egy hazája és nemzete javát óhajtó szív. R. Pest. 1792. Igaz Pál. Mi történik az egyetemen. Röpirat az egyetemi terrorról. R. Bp. Fémes ny. 1919. Igazságot a felvidéki zsidóságnak! R. Bp. Pester Lloyd ny. 1939. **** X Ignotus. A Slemil keservei. Verses novella. Bp. Grill K. 1891. Ignotus. Olvasás közben. Bp. Lampel R. 1909. — Uj folyam 1913—1921. Wien. Fischer. 1922. Ignotus. A Nyugat útja. Bp. Hungária ny. 1930. Ignotus Pál. A horogkeresztes hadjárat. Bp. Forum ny. 1933. F

F

F

F

*

Hunyady Sándor a „Családi album”-ban apjával, Bródy Sándorral kapcsolatos emlékeit írja meg. A szerző Nendtvich Károly. *** Városi kereskedelmi testületek emlékirata az országgyűléshez. **** Veigelsberg Hugó. **

114

Így ítélt a független magyar bíróság. Egyetlen vád sem bizonyult valónak a pesti hitközség ellen. R. Bp. Arany J. ny. 1941. Illetmények arányosítása a zsidótörvény végrehajtásánál, összeállította Lippovitz György és Engel Imre. Bp. Márkus ny. 1940. Illyésné Ferenczy E. A gyűrűs zsidó. Vidám népszínmű 3 felvonásban. Fővárosi és vidéki színházak műsora 25. Bp. Kókai L. biz. Sárik ny. Cegléd. 1935. 2. kiad. Ilosvay Bálint. A cionista mozgalom története. Klny. A Cél 1930. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1930. Imre Jenő. Világfűszer. Javaslat a zsidókérdés nemzetközi megoldására. Bp. Uj értelmiség. 1939. Imre Sándor. Emlékbeszéd Ballagi Mór rendes tagról. M. T. Akadémia. — Emlékbeszédek. VII. 7. Bp. 1893. Imrédy Béla. Nemzeti eszme, népi egység, szociális gondolat. Imrédy Béla beszéde a képviselőház 1938 május 14-i ülésén. Bp. Budapesti Hirlap ny. 1938. Imrédy Béla. vitéz, ősi magyar földön új magyar életet. A Magyar Élet Mozgalom első nagygyűlésén, Budapesten, 1939. januárius 6-án elhangzott zászlóbontó beszéd. Bp. Zágoni István. Stádium rt. ny. 1939. Incze István. Keresztény vagy? — milyen lapot olvasol? Sajtóröpiratok. Uj sor. 1. sz. Bp. Katholikus Hölgyek Orsz. Sajtóegyesülete. Pallas rt. ny. 1928. * Incze Sándor. Művészeti almanach. A Színházi Élet évkönyve. 1919. Bp. Színházi Élet: Révai ny. 1919. Indication of the bili „Limiting Jewish participation in the cultural and economic life”. Bp. Pester Lloyd ny. 1939. X Indig Ottó. A torockói menyasszony. Vígjáték 3 felvonásban. Színházi Élet, 1931. karácsonyi melléklete. Bp. Glóbus ny. 1931. Intelem a zsidósághoz! Rendkívüli kiadás. R. Bp. Ébredő Magyarok Egyesülete. Attila ny. É. n. lrlen, B. Marxizmus, hitlerizmus. Ford. Dénes Béla. Kis Kosmos könyvek. 4. Bp. Radó ny. 1934. F

IRODALOMTÖRTÉNET. Alszeghy Zsolt. A XIX. század magyar irodalma. Barta József. Két nemzedék magyar irodalma. Barta József. Fajiság az irodalomban. Barta József. Az új magyar irodalom kistükre. Barta József. Faji elem... irodalmunkban. Cholnoky László. A magyar irodalom és a zsidóság. Dóczy Jenő. Ignotus irodalomtörténeti szerepe és jelentősége. Farkas Gyula. A „Fiatal Magyarország” kora. Farkas Gyula. Az asszimiláció kora a magyar irodalomban. Farkas Luiza. A Nyugat és a századeleji irodalomforduló. Friedländer Sára. Saphir Móric Gottlieb. Glatz Károly. Kiss József. Gragger Róbert. Beck Károly. Grünwald Miksa. Zsidó biedermeier. Halmi Bódog. Molnár Ferenc az író és az ember. Halmi Bódog. Írói arcképek. Halmi Bódog. Kóbor Tamás az író és az ember. Hatvány Lajos Ady könyvei. Hatvány Lajos. Emlékbeszéd Bródy Sándor felett. Horváth János. Aranytól Adyig. *

Eredeti neve Stein.

115

Hoványi Béla. Erdős Renée. Ignotus írásai. Kardos László és Pál. Az új magyar irodalom története francia nyelven. Katona Piroska. Sebők Zsigmond. Kecskeméti Ármin. A „zsidó” a magyar népköltészetben és színműirodalomban. Kecskeméti Ármin. A „zsidó” a magyar regényirodalomban. Kiss József és kerek asztala. Kiss Sándor. Modern szépirodalmunk és a zsidóság. Kiss Sándor. Irodalmunk elzsidósodása. Komlós Aladár. Az új magyar líra. Komlós Aladár. Írók és elvek. Komlós Aladár. „Az asszimiláció kora”, a magyar irodalom és a zsidók. Krausz Mór. A zsidó Mikszáth Kálmán munkáiban. Pintér Jenő. Magyar irodalomtörténet. Pukánszky Béla. A magyarországi német irodalom története. Robitsek Mária. Saphir Gottlieb Móric. Roboz Imre. Az irodalom boudoirjában. Roboz Imre. Bródy Sándor és néhány színésznő. Rubinyi Mózes. Kiss József. Rubinyi Mózes. Kiss József élete és munkássága. Sebestyén Károly. Makai Emil. Spitzer Márta. Balzac zsidó alakjai. (Franciául is.) Sporer János. Palágyi Lajos élete es költészete. Steiner Lenke. Ágai Adolf. Szerb Antal. Magyar irodalomtörténet. Szöllősi Zsigmond. Makai Emilről. Turóczi—Trostler—Zsoldos. Száz év előtt. Várkonyi Nándor. Az újabb magyar irodalom 1880—1940. Wallentinyi Dezső. Kuthy Lajos életrajza. Zoltvány Irén. Erotika és irodalom. Zulawski Andor írásai. Zsoldos Jenő. Kazinczy Ferenc és a zsidóság. Zsoldos Jenő. A felvilágosodás német-zsidó írói. Zsoldos Jenő. A romantikus zsidószemlélet az irodalomban. Zsoldos Jenő. Vajda Péter zsidószemlélete. Egy israelita érzeményei az 1840-ki dicsőséges országgyűlés végeztével májusban — Empfindungen eines Israeliten nach dem Schlusse des glorreichen Landtags im Mai 1840. (Vers). Pest. Füskuti Landerer Lajos ny. 1840. Die Israeliten und derén zukünftige Stellung. Volksrechtlich betrachtet von I. v. S. R. Pest. Hornyánszky et Hummel. 1865. (Kétféle kiadás). Istóczy Győző képviselőnek a képviselőház 1875. évi ápril 8-án tartott ülésén a zsidókérdésben az össz-minisztériumhoz intézett interpellatiója s ennek indokolása. Bp. Tettey N. és tsa. Hunyadi Mátyás műint. 1875. Istóczy Viktor, von. Manifest an die Regierungen und Völker der durch das Judenthum gefährdeten christlichen Staaten laut Beschlusses des ersten internationalen antijüdischen Kongresses zu Dresden am 11. u. 12. September 1882. Chemnitz. 1882. Istóczy Viktor, von. Statuten-Entwurf des Zentral-Vereins des Nichtjuden-Bundes von Ungarn, lásd ott. Istóczy Győző parlamenti beszéde, mellyel az antiszemita kérdést a magyar törvényhozásban először felvetette 1875 ápril 8-án. Kecskemét. Nagy Imre. Neuwald I. ny. Bp. 1885. Istóczy Győző. Országgyűlési beszédei, indítványai és törvényjavaslatai 1872—1896. Bp. Szerző. Buschmann F. kvny. 1904.

116

Istóczy Győző . Kivonat Istóczy Győzőnek az 1872. évtől 1896-ig volt 7 országgyűlésen a képviselőházban tartott beszédei s beadott indítványai és törvényjavaslatai gyűjteményéből. Bp. Szerző. Buschmann F.. kvny. 1905. Istóczy Viktor. Die Wiederherstellung des jüdischen Staates in Palestina. Aus den Reden Viktor Istóczy, gehalten im ungarischen Abgeordnetenhause wahrend der Reichstage von 1872—1904. Bp. 1905. Istóczy Győző. A magyar antiszemita párt megsemmisítése s ennek következményei. Bp. Buschmann F. kvny. 1906. Istóczy Győző. A magyar nemzetet megillető hely az európai népcsaládban. Népismei és nyelvészeti tanulmány. Egyúttal válaszul a magyar nemzet ellen bel- és külföldön intézett támadásokra. R. Bp. Szerző. 1908. Istóczy Győző. Emlékiratfélék és egyebek. Bp. Toldi biz. Buschmann F. kvny. 1911. Istóczy Győző. 12 röpirat, lásd ott. Istóczy Győző műfordításait lásd Du Mesnil és Flavius József címszó alatt. August, Adolph. Istóczy und die Juden. Bosnyák Zoltán. Istóczy Győző élete és küzdelmei. Bosnyák Zoltán. A magyar fajvédelem úttörői. Du Mesnil Marigny. A zsidókról. Hat Istóczy der Judenfresser Recht oder Unrecht. ††† Istóczy und Ónody. 12 ellenröpirat. Istóczy-ellenes folyóirat.

+ + + Istóczy und Ónody. R. Bp. 1882. Ítéljen az Internacionálé! A magyarországi szocialista munkáspárt beadványa a Londoni szocialista munkásinternacionáléhoz a paktumpolitikusok pártbontása ügyében. Bp. Concordia ny. É. n. Ítéljetek! Néhány kiragadott lap a magyar-zsidó életközösség könyvéből. Szerk. Vida Márton. Bp. Földes E. biz. 1939. Izraelita vallásflekezetűek törvényes képviseleti szervei. Bp. Pester Lloyd ny. 1938. IZRAELITA KONGRESSZUS. Bacher Simon. Azath Schalom. Entgegnung auf den Mahnruf an die Israeliten Ungarn. Fried L. Photographien. Grosz Adolf. Értsük meg egymást. Grün Israel. Was ist... anzustreben. Hüdesheimer Israel. Ausführlicher Rechenschaft. Hitrokon, — egy, — A zsidók reformatiója. Der jüdische Kongress in Ungarn. Knopfler Sándor. Egy őszinte hang a congressus után. Landes-Kongress der Israeliten in Ungarn. Liebig Friedrich. Photographien aus dem ungar israelitischen Kongresse. Az országos zsidó congressus és titkos ellenesei. Die Pesther israelitische Deputirtenversammlung. A zsidók reformatiója. Jabotinsky. A betári eszme. Ford. Békési György. Bp. Markovits József kvny. É. n. Jabotinsky Vladimir. A zsidó légió a világháborúban. Mukacevo. Nekudah. 1931. Jabotinsky Vladimir vádbeszéde a Királyi Bizottság előtt. Zsidó állam felé. Az előszót írta Simeoni Ábrahám. Cohár könyvek. Bp. Bokor és Fischer ny. 1939. Jászai Samu. A szakegyesületi mozgalom Magyarországon. Bp. Népszava. 1904.

117

Jászai Samu. A szakszervezetek föladatai a kommunista társadalomban. R. Bp. Stephaneum ny. 1919. Jászai Samu. A magyar szakszervezetek története. Bp. Szakszervezeti tanács. 1925. * Jászi Oszkár. A kapitalista társadalom felbomlása. Galilei kör könyvtára 7. Bp. Márkus Samu kvny. É. n. Jászi Oszkár. Kulturális elmaradottságunk okairól. Huszadik Század könyvtára 13. sz. Bp. Dexitsch Zs. és tsa. 1905. Jászi Oszkár. Br. Eötvös József életmunkája. Klny. Huszadik Század-ból. Bp. Politzer Zsigmond kvny. 1913. Jászi Oszkár. A Huszadik Század körkérdése, lásd A zsidókérdés Magyarországon c. alatt. Jászi Oszkár. Múlt és jövő határán. Bp. Pallas ny. rt. 1918. Jászi Oszkár. Magyar kálvária, magyar feltámadás. A két forradalom értelme, jelentősége és tanulságai. Wien. Bécsi Magyar kiadó. Vernay N. Johann. A. G. 1920. Jászi, Oscar. Magyariens Schuld, Ungarns Sühne. Übersetzt von Andreas Sar. München. M. Müller et Sohn. 1923. Jäger H. Mi a hitlerizmus? Ford. Gró Lajos. Munka könyvtára 3—4. Bp. Hungária ny. 1932. (Jeiteles). Die Juden in Oesterreich. Vom Standpunkte der Geschichte, des Rechts und des Staatsvortheils. In drei Büchern. Leipzig. Mayer u. Wigand. 1842. Jellinek Adolf. A talmudzsidó. Szónoklatok a bécsi izraelita hitközség hitszónokától. Szerző engedemével ford. F. S. Bp. Márkus Samu kvny. 1882. ** Jellinek, Adolph. Der jüdische Stamm in nichtjüdischen Sprichwörter. Wien. 1882—1886. Jerusalem Else. A szent Skarabäus. Regény. A 23. kiadás után a szerző engedelmével fordította Kunfi Zsigmond. Bp. Nép szava. Világosság rt. kvny. 1911. The Jewisch Encyklopedia. A descriptive record of the history, religion, literature and customs of the Jewish people from the earliest times to the present day... Isidore Singer, projector and managing editor. New-York and London. 1901—06. 12 köt. The Jewish Minority in Hungary. Report. Presented to the Board of Deputies of British Jews. London. 1920. Egy jogász és egy bölcsész. Kereszt zsidó vallás. (Gondolatok.) R. Bp. Stephaneum ny. 1900. John, Ludwig. Gegen die Juden, die Juden wie sie sind. Nicht zu übersehen! Beachtenswerth für die Christenheit und das Judenthum. R. Pressburg. 1848. John, Ludwig. Kritische Beleuchtung der Juden-Emancipationsfrage. Pressburg. Landessche Buchh. 1848. *** X Jókai Mór. Zsidó fiú. Dráma. 1843. X Jókai. Rab Ráby. Regény. Bp. (Több kiadás). X Jókai Mór. A mi lengyelünk. Regény. Bp. Révai testvk. 1903. F

F

F

Bernstein Béla. Jókai és a zsidók. Fényes László. Jókai Mór utolsó évei. Fényes László. Jókai Mór utolsó évei körül. Mi tett engem antiszemitává? Válaszul Jókainak. Révész György. A zsidó Jókai regényeiben. Vajda Béla. Jókai és a zsidóság. Vészi József. Hiénák Jókai sírján.

Jordán Sámuel. Gyászbeszéd Kossuth Lajos emlékére... elmondotta fogarasmegyei rabbi. Fogaras. Szerző. 1894. Jordán Sándor. A Sulchan—Aruch és a magyar zsidóság. Válasz G. M. (Guttmann Mihály) könyvére. R. Szatmárnémeti. Weisz Z. 1913. *

Eredeti neve Jakubovics. A zsidó-szabadkőművesség bomlasztó „progresszív” irányzatának legjellegzetesebb képviselője. ** 2. kötet. Spanische, ungarische und kleindeutsche Sprichwörter. *** Akadémiai dicséretet nyert 1843-ban. Megjelent Jókai Mór összes művei 38. kötetében. Bp. Révai testvk. 1895.

118

Jordán Sándor, Mezei Ferenc. Az egységes zsidóautonómia akadályai és akadályozói. Levélváltás. Szatmárnémeti. Szabadsajtó ny. 1918. X Jósika Miklós báró. Akarat és hajlam. Regény. Pest. Heckenast G. 1846. 2 köt. — 2. és 3. kiad. Bp. Franklin-Társulat. 1873 és 1900. Jósika Miklós báró. Egy kétemeletes ház Pesten. Novella egy kötetben. Pest. Heckenast Gusztáv. 1847. X (Jósika Miklós báró). Eszther. Regény. 3 köt. Pest. Heckenast Gusztáv. 1853. X Jósika Miklós báró. Egy magyar család a forradalom alatt. Korrajz. Braunschweig, I. H. Meyer. 1852—1862. 10 köt. — Ua. Pest. Hartleben. 1861. — Ua. 3. kiad. Bp. Franklin-Társulat. 1897. 4 köt. József (II.) rendelete a zsidók vezetéknevére nézve. H. és ny. n. 1787. Die Juden verlangen. Emancipation! Soll man die Juden emancipiren? R. Pesth. Landerer und Heckenast. 1846. Der Judenaristocratismus und das Metternich-Sedlnitzky'sche Censurgericht in Pest. Nebst einem Vorschlage zur probeweisen Emancipation der Juden. Von einem Freunde des Rechtes. Ein Promemoria für alle gemietheten Judenvertheidiger. Pesth. Landerer und Heckenast. 1848. Der Judeneid betrachtet vom mosaisch—religiösen und humanitären Standpunkte. Semlin. 1864. Die Judenfrage Lm ungarischen Reichstag. Ein Wort zur Zeit, R Pest. Fanda. 1866. Juden-Kalender für Antisemiten für das Jahr 1883. Zusammengespeculirt von: Käsrebele. Beilage zu „Rebach” Nr. 3. Bp. Bartalits Imre kvny. 1882. Das Judenthum. Ein Beitrag zur Erörterung der Judenfrage. Von S. A. R. Pressburg. Carl Angermayer. 1882. Juhász Viktor. A proletárdiktatúra és előzményei Székesfehérvárott. Közlemények Székesfehérvár történetéből. I. Székes fehérvár. Csitáry ny. 1927. Junger József. (Benmose). A zsidó népiség problémái stb. Bialik könyvek. Bp.—Kolozsvár. Fraternitas ny. 1941. Jurik, Josefine. Episteln gegen die allgemeine Verjudung. Marburg a. D. Szerző. Rühle et Milkuhn ny. Leipzig—Rendnitz. 1884. Justus. Keresztény pénz, zsidó pénz és a zsidókérdés. Klny. A Cél-ból. Bp. Held János kvny. 1924. Justus. Zsidók tükre, vagyis: 100 újonnan felfedezett, mai nap is érvényes, a zsidóknak a keresztényekkel való érintkezését illető zsidótörvény; a zsidótörvények keletkezését és tovább fejlődését előadó érdekes bevezetéssel. Ford. Verus. R. Bp. Tettey N. és tsa. Buschmann F. kvny. 1884. Jüdische Delikatessen. öregebb Bonyhády Perczel István tulajdona. (Kötetek címlapján * „Zsidók” címmel). 1880—1885. 73 köt Der jüdische Kongress in Ungarn. Pest. 1871. Kaas (Albert) br. u. Fedor v. Lazarovics. Der Bolschewismus in Ungarn. München. Dresler. 1930. Kaas (Albert) br. u. Fedor v. Lazarovics. Bolshevism in Hungary. The Béla Kun period. London. Great Richards. 1931. Kaas Albert báró. A zsidókérdés. R. Bp. Eggenberger biz. Stádium rt. kvny. 1938. Kabdebó Oszkár. Pesti jassz-szótár. összeállította és bevezetéssel ellátta. Mezőtúr. Török I. kvny. 1918. Kabos. Legyen világosság: vagyis szocialistáink a józan ész ítélőszéke előtt. R. Pozsony. Orsz. katholikus sajtót támogató egylet. Kath. irodalmi rt. ny. É. n. Kabos. A szabadkőművesség a kulisszák mögött. R. Bp. Pázmáneum ny. 1910. Kacz Jákob. A kor szava. R. Debrecen. Okolicsányi és társa kvny. 1860. ** X Kaczér Illés. Megjött a Messiás. Dráma 3 felvonásban. Cluj—Kolozsvár. Lapkiadó rt. 1921. F

F

*

A Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi-könyvtárának kézirati gyűjteményében. Hiányzik 1., 2., 3., 55. köt.

119

X Kaczér Illés. Golem ember akar lenni. Drámai szimbólum. Cluj. Kadima. 1922. X Kada Elek. A gyűrűs zsidó. Históriák, nóták 95. sz. Bp. Méhner Vilmos. É. n. Kádár Géza. A zsidóknak is született a Megváltó. Németből ford. Kádár Géza. Komoly órák 16. sz. Zalau—Zilah. Seres Samu kvny. 1926. X Kádár Lajos. Kujtorgó lelkek. Regény. Bp. Stádium rt. 1942. Kadosa Marcel. Ügyvédi numerus clausus és zsidó numerus clausus. Bp. Szerző. Klein S. ny. É. n. X Kaffka Margit. Állomások. Regény. Bp. Franklin-Társulat. 1917. (1918; 1922.) Kahan-Frankl Samu. Teljesítsük kötelességünket! Klny. Orth. Zsidó Ujság-ból. Bp. Klein S. kvny. 1940. Kahan Nison. Mi a cionizmus? Kérdések és feleletek. R. Bp. Heller K. és tea. 1920. X Kahána Mózes. Univerzum. Versek. Bp. A „Ma” folyóirat. 1919. Kahána Mózes. Túl a politikán. R. Wien. Szerző. Ny. n. 1921. Kaim, Isidor. Ein Jahrhundert der Judenemancipation in Ungarn. 1869. Kállai László. A 150 éves Goldberger-gyár. Magyar textilipar-történelem. Bevezetéssel ellátta Budai Goldberger Leo. Bp. Textilipar. Székely ny. 1935. Kallisztosz. A zsidókérdés. R. Bp. Szerző. Wückens és Waidl kvny. 1882. Kallós Zsigmond. Zsidóhitűek a honszerző magyarok között. Bp. Szerző. Kellner A. ny. 1938. Kálmán, Erwine. Wir Katholiken und die Presse. R. Bp. Katholikus Sajtóegyesületek Fővárosi Hölgybizottsága. 1914. Kálmán László ...és ami közte van, egy darab élet. Szeged. Ablaka Gy. ny. 1940. Kálmán Mária. Goldmark Károly 1890—1930. Adalékok életéhez és műveihez magyar vonatkozásban. Bp. Eggenberger. Sárkány ny. 1930. Kálmán Ödön. A zsidók letelepülése a Jászságban. Magyar zsidó monográfiák 1. Bp. 1916. Kálmán Ödön. József nádor megvédi a jászsági zsidókat. Bp. 1916. X Kálmán Sámuel. Az élő trendeli. Chanukai játék 3 jelenetben és más történetek. Menorah ifj. könyvtár 1. f. Bp. Kalocsa ny. 1932. Kalmár Simon Ernő. Az Általános Fogyasztási Szövetkezet a háborúban és a tanácsköztársaságban. Bp. Világosság rt. kvny. 1920. 156 Kálnoki Izor . Az újság. Rajzolta Honti Nándor. „Az Újság” tízéves jubileumára. Bp. Athenaeum rt. 1913. Kálnoki Izor. Újságíró-iskola. Modern könyvtár 486—489. sz. Bp. Athenaeum rt. 1915. 157 Kálvintéri. A zsidó sajtó a kereszténység ellen. Sajtóröpiratok II. Nagyvárad. Szent László ny. É. n. (1900—910. között.) — Ua. Bp. Katholikus Sajtóegyesületek Fővárosi Hölgybizottsága. Stephaneum ny. É. n. Kálvintéri. Keresztény vagy vörös szocializmus? Bp. Korda. 1919. Kálvintéri. Mi katolikusok és a sajtó. Sajtóröpiratok III. Nagyvárad. Szent László ny. É. n. — Ua. Bp. Katolikus Sajtóegyesületek Fővárosi Hölgybizottsága. Jurcsó Antal kvny. Kalocsa. É. n. X Kammel, Löwle. Noa Sámson. Das Buch Josua. des Erretters der Sache der Königin von Ungarn, in dem Krieg der Franzosen, der Ismaeliten von Teutschland gegen die Alliirten der Königin. — Helden— Lied über die Königin in Ungarn und ihre Gnade gegen die Juden von Kammel, Löwle. 1745. Kannengieser, A. Juden und Katholiken in Oesterrreich-Ungarn. Aus den Französischen. Trier. Paulinus Druck. 1896. Kannengieser, A. Juifs et Catholiques en Autriche—Hongrie. Paris. P. Lethileux. 1896. Karakán Pista. Új Jeruzsálem és népe, vagy az emanczipáczió után. Verses röpirat. Pest. Bucsánszky Alajos. 1869. 158 Kardos Albert. A magyar zsidóság nemzeti hivatása. Bp. Grill Károly. Pallas rt. kvny. 1892. F

F

F

**

Eredeti neve Katz. Eredeti neve Kaufmann Izidor. Írói álneve Vulpes. 157 Bangha Béla S. J. 158 Eredeti neve Katz. 156

120

Kardos Albert. Magyar államférfiak házi zsidói. Klny. IMIT. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1939. 159 Kardos László és Kardos Pál. Az új magyar irodalom története francia nyelven. Debrecen. 1930. 160 Kármán Mór. Felekezetiség, nemzetiség, társadalmiaskodás és a magyarság érdeke. Klny. Orsz. Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny-ből. Bp. Athenaeum rt. 1911. Kármán Mór. Löw Lipót emlékezete. Alkalmi beszédek. Bp. Singer és Wolfner. Neuwald I. ny. 1911. Karner Károly. A hellenisztikus zsidóság pusztulása. Székfoglaló értekezés. Pécs. Dunántúl ny. 1935. Karner Károly. A zsidókérdés. Klny. a Keresztény Igazság-ból. Sopron. Székely és Tsa. kvny. 1937. U. Károly Miklós. A sárga folt titka. Elfelejtett magyar zsidótörvények és egyéb historikumok. Bp. Borbíró. Centrum rt. kvny. 1941. Károlyi, Graf Eduard, und die Judenemancipation in Ungarn nebst einem Offener Schreiben an Dr. W. A. Meisel. R. Pesth. J. Beimel u. Basil Kozma. 1861. Károlyi Imre gróf szentesi előadása: A liberális magángazdasági szabadság bukásáról és a bolsevizmus elleni védekezésről. Bp. Turul Szövetség Horváth Mihály bajtársi törzse. Bethlen Gábor ny. 1937. Károlyi Imre gróf. A zsidókérdés Magyarországon. Válasz Stern Samu hasoncímü röpiratára. R. Szentes. Szerző. Csongrádmegyei Hírlap ny. 1938. Károlyi Mihály. Egy egész világ ellen. Bécs—München. M. Müller et Sohn. 1923. Károlyi Michael. Gegen eine ganze Welt. München. M. Müller et Sohn. 1924. Károlyi Michael. Der Scheinparlamentarismus der Militardiktatur und die Notwendigkeit des wahren Parlamentarismus in Ungarn. Von Károlyi Michael, Johann Hock, Oskar * Jászi, Béla Linder, Paul Szende. R. Wien. 1922. X Kártyahumor. 56 víg história. Írták Szomaházy István, Tábori Kornél, Nagy Endre. Vidám Könyvtár 11. Bp. Magyar Kiviteli és Csomagszállító rt. A Nap ny. É. n. Kassay Adolf. A zsidó házasságokra vonatkozó törvények a megfelelő rendeletekkel és határozatokkal. Átdolgozta és bővítette Severus. Bp. Robicsek Zsigmond. 1891. Kassai József. A kilyukadt papzsák. Bp. Glóbus ny. 1919. Kassák Lajos. Levél Kun Bélához a művészet nevében. R. Bp. Krausz J. és tsa. 1919. Kastein József. A zsidó történelem értelme. Kolozsvár. Fraternitas ny. 1941. X Kászonyi Dániel. Solymosi Eszter, a tisza-eszlári véráldozat. Társadalmi regény a jelenkorból. Bp. Petrik Géza. Wilckens és Waidl. 1882. X Kászonyi (Daniel). Eszther Solymosi. Das Blutopfer von Tisza-Eszlár. Szocialroman. Bp. Grimm. 1883. X Katona István. Mózes. Ó-héber mirákulum. Bp. Szerző. Klein S. ny. 1934. Katona Piroska. Sebők Zsigmond. Kecskemét. Szerző. 1939. Katonaforradalmárok. Gróf Károlyi Mihály előszavával. Bp. Phönix ny. 1919. Katzburg Dávid. Igazság világa. A szocializmus a vallás megvilágításában. Héberből átdolgozta Feldmann Sámuel. R. Vác. Katzburg L. 1918. Kaufmann Dávid. A zsidók utolsó kiűzése Bécsből és Alsó-Ausztriából, előzményei (1625— 1670) és áldozatai. Bp. Révai Leo. 1889. Kaufmann Dávid. Die Erstürmung Ofens und ihre Vorgeschichte. Nach dem Berichte Isak Schulhof (1650—1732). Trier. S. Mayer. 1895. Kausz János. Az emberfajok élete és jövője. Faj- és társadalom-biológiai tanulmány. Bp. Szerző. 1928. Kausz József. A véreskezű sajtó. R. Hévízgyörk. Szerző. Keresztény Nemzeti ny. váll. Pápa. 1937. F

F

F

159

Eredeti neve Kleinmann. Eredeti neve Kleinmann. * Több más nyelven is. 160

121

Kautsky Károly. A proletárság diktatúrája. Ford. Schöner Dezső. Munkáskönyvtár 21. Bp. Világosság ny. 1919. Kayserling M(ayer). Az uzsora és a zsidóság. R. Bp. Lampel R. Wodianer F. 1882. Kayserling M(ayer). Der Wucher und das Judenthum. R. Bp. Ph. Lampel R. Wodianer F. 1882. Kayserling M(ayer). A tisza-eszlári vérvád. R. Bp. Lampel R. Wodianer F. 1882. Kayserling M(ayer). Die Blutbeschuldigung von Tisza-Eszlár. R. Mint fent. 1882. Kayserling M(ayer). Zsidó nők a történelem, az irodalom és művészet terén. Ford. Reismann Márta. Bp. Révay testvk. 1883. 2 köt. Kayserling M(ayer). Was ist die Religion des Judenthums? Bp. Ph. Wodianer. 1885. Kayserling M(ayer). Die Juden als Patrioten. Bp. 1898. * X Kazár Emil. Ősök és unokák. Regény. Bp. Révay testvk. 1882. X Kazár Emil. Izsák. Regény. Bp. Székely Aladár. 1886. F

KAZÁRKÉRDÉS. Bartha Miklós. Kazár földön. Bihar Jenő. Egan Edét meggyilkolták. Dudinszky Nesztor. Rabszolgák földjéről... Egan Ede ...jelentése Farkas Pál. Egy körorvos följegyzései. Géczy—Kiss. Kazárföldön. Máthé Miklós. Kazár lant. Páris Frigyes. Tájékoztató a ruthén akciónál való működésem felől. Zemlényi István. A kazárok meg egy gazdaember ügyvéd. **

Kázméri Kázmér. Biro-Bidjan a távolkeleti zsidó köztársaság. Bp. Vietorisz. Klein J. ny. 1940. — 3. kiad. Spatz H. ny. 1941. Kecskeméti Ármin. A „zsidó” a magyar népköltészetben és színmű-irodalomban. Bölcsészetdoktori értekezés. Bp. Athenaeum rt. 1896. Kecskeméti Ármin. A „zsidó” a magyar regényirodalomban. Klny. Magyar Zsidó Szemle 1897. évf.-ból. Bp. Athenaeum rt. 1897. Kecskeméti Ármin. A zsidó irodalom története. I. köt. IMIT. kiadványai XXVI. köt. Bp. Lampel R. biz. 1908. — Ua. II. köt. IMIT. kiadványai XXIX. köt. Uo. 1909. Kecskeméti Ármin. A zsidók egyetemes története. A babyloniai fogságból való visszatéréstől napjainkig. IMIT. kiadványai. XLVII—XLVIII. Bp. Franklin-Társulat. 1927. 2 köt. Kecskeméti Ármin. A csanádmegyei zsidók története. Csanádvármegyei könyvtár. 16. Makó. Nagy Gy. és tsa. 1929. X Kecskeméti Lipót. Zsidó költőkből. Bp. Athenaeum. 1887. Kecskeméti Lipót. A pokol a középkori zsidó költészetben. A pokol birodalma. Az elkárhozottak kínszenvedései. Bp. Kunosy V. kvny. 1888. Kecskeméti Lipót. Egy zsidó vallás van-e, több-e? Nagyvárad. Sonnenfeld L. kvny. 1913. Kecskeméti Lipót. Háborúba mentek a fiaink... Templomi beszéd. Nagyvárad. Izr. hitközség elöljárósága. 1914. Kecskeméti Lipót. Vallási zsidóság és nemzeti zsidóság. Nagyvárad. Kosmos ny. 1922. Kecskeméti Lipót. Jeremiás. (Jeremiás próféta és kora.) Bp. Neuwald I. ny. 1932. 3 köt. Kegel Miksa. Lassalle Ferdinánd élete. Ford. Zoltán Vilmos. Magyar Könyvtár. 527—528. sz. Bp. Lampel R. 1908. Die Kehrseite, oder Israels Geduld und seiner Wiedersacher Schuld. Eine Epistel an alle Menschenfreunde jedweder Glaubens, von mehrerer Israeliten Ungarns. R. Pest. Landerer u. Heckenast. 1848. F

* **

Titzer Manó. Eredeti neve Klein.

122

A Kékkereszt győzni fog! Írta Szigethy Endre. R. Bp. Élet ny. 1937. Kékkeresztmozgalom állásfoglalása a zsidókérdésben. Vezetőségi határozat! Bp. Kékkereszt mozgalom központja. Jövő ny. szövetk. 1938. Kele József. Vörösök Szolnokon és a Jászságban. Szolnok. Szerző. Varga József kvny. 1927. Kelemen Adolf. Király és haza. Ünnepi beszéd, mely I. Ferencz József király 70. születése napján Nyíregyházán 1900. évi aug. 18-án a statusquo izraelita hitközség templomában . . . mondott . Bp. Athenaeum rt. É. n. Kelemen Béla. Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez 1919. Naplójegyzetek és okiratok. Szeged. Szerző. Benkő Gy. Politzer Zs. 1923. * X Kellermann (Bernhard). Az alagút. Ford. Nitsch Lőrinc. Regény. Bp. Athenaeum rt. 1913. X Kellermann (Bernhard). A Schellenberg testvérek. Ford. Peterdi István. Regény. Bp. Pantheon. Tolnai ny. 1935. Keltz Sándor. Konzervatív világrend. I. köt. 1. könyv. Konzervatív világnézet. 2. könyv. Faji konzervatívizmus és zsidóság. Bp. Stádium sváll. rt. 1923. — II. köt. 3. könyv. Konzervatív politika. 4. könyv. Konzervatív közgazdaság. Nagykanizsa. Nagykanizsai ny. és lapk. váll. 1924. — III: köt. 5. könyv. Konzervatívizmus és demokrácia a világtörténelemben. 6. könyv. A magyar nemzeti imperium demokratizálódásának története. Nagykanizsa. Zrínyi ny. 1926. Kemenes Antal. Gömbös Gyula és a magyar élet. Történelmi megvilágításban. Jászberény. Kovács. 1936. Kemény Ferenc. Kinek bűne a magyarországi bolsevizmus? Magyar politikai könyvtár. 1. Bp. Szerző. Légrády testv. 1919. Kemény József. Vázlatok a győri zsidóság történetéből. Kallós Henrik előszavával, Győr. Szerző. Győri Hírlap ny. 1930. ** (1848—1898.) Keményfy Kálmán Dániel. Ötven év alkotmányos egyházpolitikája. Esztergom. Buzárovits G. kvny. 1898. Keményfy Kálmán Dániel. A tizenkilencedik század valláspolitikája. Bp. É. és ny. n. Keményfy Kálmán Dániel. A modern keresztény politika érvényesülésének akadályai. Bp. Szerző. Szent István társulat biz. Stephaneum ny. 1905. Kempelen Béla. Magyarországi zsidó és zsidóeredetű családok. Bp. Szerző. Viktorja ny. 1937. — Uaz. 2. köt. uott. 1938; Uaz 3. köt. Bp. Máté Ernő. kvny. 1939. Kémeri Sándor. Die Kerker von Budapest. Ein Buch der Schmerzen. Vorwort von Henri Barbusse. Dresden. Kades et Comp. Kenéz-Kurländer Ede. Olvasom... Nem olvasom. Bp. Szerző. 1939. Kenéz-Kurländer Ede. Beszélgetés egy Bealbósszal, akinek a leánya ki akar térni. Bp. Nádor ny. 1941. Kenéz-Kurländer Ede. Zsidó ekhó. Bp. Szerző. 1941. Kenéz-Kurländer Ede. Zsidó tükör. Kispest. Faragó ny. 1941. Kenéz-Kurländer Ede. Zsidó kis káté. Bp. Nádor ny. 1941. Kepes Lajos. Zsidók helyzete a megszállott területen. Bp. Adler és Práder ny. 1936. Kérdőjelek Izraelben... R. Bp. Kiss Gy. Törekvés ny. 1941. X Kerék Nándor. Tiszaeszlár idejéből. Regény. Pécs. Szerző. Pécsi irod. és kvny. rt. 1925. A Keren Hajeszod húsz éve. Húsz esztendő az országépítés szolgálatában. Bp. Forum ny. 1941. Egy keresztény. A zsidókérdéshez. Klny, a Zala, 1880. okt. 20-i számából. Nagy-Kanizsa. Fischel Fülöp. 1880. A keresztény gondolat védelme. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga által rendezett előadás-sorozat. (Wolff Károly, Prohászka Ottokár, Ravasz László, Raffay Sándor, Bernát István és báró Kaas Albert előadása.) Bp. Hangya házi ny. 1925. Keresztény Magyarország. A keresztényszociálista párt röpirata a drágaságról. Kiadja a párt. Bp. Pázmáneum ny. 1914. F

F

* **

A regény egyik fő hőse szentesi zsidó, mint a szerző családja. Zsidó-ügy 14—22. o.; 78—82. o.; 227—241. o.

123

Keresztény röpirat. R. Szombathely. Martineum. 1919. KERESZTÉNY ZSIDÓK. Bálint László. Az áttért megszólal. Bogdán Gyula. Keresztyén szózat a zsidósághoz. Diós Róza. A zsidómisszió hazánkban. Fischer Fülöp. Vért és paizs. „Miért nem keresztelkednek ki a zsidók?” Forgács Gyula. A zsidó áttérők figyelmébe. Földes D. Dezső. Krisztushívő zsidóság. Geiger Ábrahám. Levelek a kitérésről. Grosz Á. László. Krisztus zsidó megvilágításban. Huber Lipót. Két főrangú zsidó konvertita. Méhely Lajos. Lassan páter a kereszttel. Molnár Ákos. A hitehagyott. Roykó Viktor. Katolikus lettem. Roykó Viktor. „Vita a rabbinusokkal.” Roykó Viktor. Kereszténység, magyarság, zsidóság. Schulek Tibor. A zsidó-keresztényekről. Singer J. Sollen die Juden Christen werden? Ujvári Péter. Az új keresztény. Kereszténység, nyilaskereszt, zsidóság. Szerk. Lengyel Miklós és Zsadányi Oszkár. R. Bp. Jge. Admirál ny. 1938. (Keresztúri József). Leopoldus II. in campo Rákos visio Eleutherii Pannonii. R. 1790. (Keresztúri József). Második Leopold magyar király, Eleuteri-nek, egy magyar Prófétának * látása szerént. Ford. mulattságból posonyi üres órájiban Sz. Sz. A. Posony. Wéber Simon Péter. 1790. Kérészy Zoltán. Recepció, paritás és főrendiházi képviselet Bp Grill. 1907. Kertész István. A világháború után. A forradalom. Debrecen. Városi ny. 1919. Kertész József. A zsidó ünnepek, félünnepek és böjtnapok jelentősége dióhéjban. Sepsiszentgyörgy. Jókai ny. 1922. X Késmárky Róza. Még egy slemil. Verses regény. Bp. Magyar szépirodalmat pártolók. 1936. Keszi Imre. Németh László, és a zsidóság. Libanon füzetek. 9. Bp. Libanon. 1937. X A készpénz zsidó, vagy akit megevett az adósság. Egy képpel. Históriák, nóták, 136. sz. Bp. Méhner Vilmos. É. n. Ketteler Vilmos Manó. Lehet-e hívő keresztény szabadkőműves. Ford. a pécsi növendék társaság Szent-Pál Társulata. Pécs. Lyceum ny. 1866. Kik hozták be a románokat Budapestre, vagy hogyan ütötték agyon Friedrich—Csilléry— Pékár úrék a Magyarországi szociáldemokrata pártot. Egy izgalmas nemzetgyűlési nap eseményei, összeállította Kalmár Jenő. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1922. 99 életrajz. Magyar selfmademenek, lásd Pesti Futár címnél. Kimchi Dávid rabbi, lásd Luzsénszky Alfonznál. ** Király Péter. Vészkiáltások! Szeged. Endrényi S. kvny. 1904. *** A „Vészkiáltások” című Király Péter. Önvédelem (felvilágosító magyarázat). társadalompolitikai mű egyes bevádolt részeinek tudományos ismertetése és igazi értelmének kimutatása. R. Debrecen. Hoffmann és Kronovitz ny. 1904. Kirchner Gyula. Nemzeti szocialista kiskáté. Kispest. Szerző. Prokker ny. 1938. F

F

F

*

Szirmay Antal. Zsidókérdés 99—135. o. *** Zsidókérdés XIV.—XXI. o. **

124

Kisch Egon Erwin. A hét gettó. Ford. Borongó Ferenc. Az Új Európa kistükre. Bratislava. Slov. Grafia kvny. Népszava biz. 1938. X Kisfaludy Károly. A gyilkos, vagy mikor pattant, nem hittem volna. Vígjáték egy felvonásban. Kisfaludy Károly minden munkái. 3 köt. Pest. Kilián Gy. 1843—44. (Több kiadás.) Kiss Arnold. A magyar szabadság. Hitszónoklat 1898. március 15-én. Veszprém. Krausz A. fia kvny. 1898. X Kiss Arnold. A pap hárfája. Költemények. Bp. Singer és Wolfner. 1904. X Kiss Arnold. Mózes a földön. Legenda. Bp. Singer és Wolfner. 1904. X Kiss Arnold. Ifjak és öregek. Novellák. Magyar-zsidó könyvtár. 7. Bp. 1906. X Kiss Arnold. Gettó dalok. Lásd Rosenfeld, Morris címszónál. X Kiss Arnold. Álom és valóság. Emlékezések. Bp. Singer és Wolfner. 1913. Kiss Arnold. Az Isten lát. Egyházi beszéd és fegyvereink győzelméért mondott könyörgések. Bp. 1914. Kiss Arnold. Szózat a magyar zsidó katonákhoz az 5676. zsinagógái esztendőben. Bp. 1915. X Kiss Arnold. A háború legendái. Bp. Singer és Wolfner. Bp. 1916. Kiss Arnold. Salamon ibn Gabiről. Bp. Glóbus ny. 1922. X Kiss Arnold. A fekete Horovitz. Novellák, rajzok. Bp. Korvin ny. 1923. Kiss Arnold, Gardiner Pál, Sass Irén. Ankét a kitérésekről. OMIKE. Ankétsorozat a zsidóság mai problémáiról. 2. Bp. 1931. Kiss Béla. A második zsidótörvény. (1939. IV. t.-c.) és a végrehajtási utasítás hiteles szövege és magyarázata, összeállította —. Bp. Cserépfalvi. Klein J. ny. 1939. Kiss Ferenc. Ecce homo. Emlékiratom a forradalom és diktatúra idejéből. Bp. Athenaeum rt. 1920. Kiss Imre, egyházszegi. A zsidó tehetség titka. R. Bp. Löcsey kk. Ny. n. 1939. X Kiss József. Zsidó dalok. Pest. Aigner L. 1868. X Kiss József. Ünnepnapok. Költemények. Bp. Révai testv. 1888. (Több kiadás.) X Kiss József. Összes költeményei. Bp. Singer és Wolfner. 1899. (Több kiadás.) 6. kiad. Bp. Singer és Wolfner. 1922. X Kiss József. Legendák a nagyapámról. A költő arcképével. Rajzolta Vadász Miklós. Bp. Franklin-Társulati. 1911. — Uaz. Bp. Kiss József gyermekei. Pesti Lloyd ny. 1926. X Kiss József. Háborús versei. 1914—1916. Bp. A Hét. Franklin-Társulat. 1916. 2. kiad. X Kiss József. Jokli. Bevezette Molnár Ernő. Elbeszélés. Bp. Garai ny. 1925. Glatz Károly. Kiss József. Kiss József és kerek asztala. Rubinyi Mózes. Kiss József. Rubinyi Mózes. Kiss József élete és munkássága.

Kiss József és kerek asztala. A költő prózai írásai és kortársainak visszaemlékezései. Bp. Jupiter ny. 1934. Kiss József. Az igazi Szamuelli. Az orosz hadifogság borzalmaiból. Sajtó alá rendezte Rostkowitz Arthur. Debrecen. Debreceni Irodalmi Társaság. 1937. Kiss Miklós, Karácsonyi. Az evangéliumi világrend és a zsidó nép történelmi küldetése. Bp. 1932. Kiss Sándor. Modern szépirodalmunk és a zsidóság. Klny. A Cél 1917. évf.-ból. Bp. Hornyánszky V. kvny. 1917. Kiss Sándor. Irodalmunk elzsidósodása. Klny. A Cél 1918. évf.-ból. Bp. Hornyánszky V. kvny. 1918. Kiss Sándor. Zsidó fajiság, magyar fajiság. Klny. A Cél 1918. 1—2. sz.-ból. Bp. Hornyánszky V. kvny. 1918. Kiss Sándor. Fajunk védelméről. Klny. A Cél 1917. 11. sz.-ból. Bp. Hornyánszky V. kvny. 1918.

125

Kiss Sándor. Zsidókórság. A zsidókórság pathológiája. A zsidó társadalombomlasztás kétsarkúsága. Kézirat gyanánt. Nagykőrös. Turul Szövetség nagykőrösi Arany János bajtársi törzse. Litogr. 1932. Kitseer, Jakob. Inhalt des Talmud und seine Autorität. Nebst einer geschichtlichen Einleitung. Pressburg. Jos. Schweiger. 1857. KIVÁNDORLÁS. Aba Sándor. Hová és hogyan lehet kivándorolni? Békessy Imre. Az új népvándorlás. Eppler Sándor. Palesztina és a kivándorlás. Kósa Miklós. Hová? Mivel? Hogyan? Nemes Ákos—Soltész György. Hol lehet elhelyezkedni? Sós Endre. Az eviani konferencia és a zsidó kivándorlás. Szabados Mihály. Magyarok hazatelepítése, zsidók kivándoroltatása. Kivételek a zsidótörvény alól és azok igazolása. Gyakorlati tájékoztató a II. zsidótörvény alapvető rendelkezéseiről. Kérvénymintákkal. Bp. Krausz ny. 1939. Klein Béla. Szentföldi élményeim. Utinapló. Kisvárda. Klein Gyula. 1937. Klein Jakab. A zsidó meg a jótékonyság. Egyszersmind válasz Bartha Miklós orsz. képviselőnek az „Ellenzék” 154. számában megjelent „Zsidó-nőegylet” című vezércikkére. Kolozsvár. Lehmann és Béldi biz. 1889. Klein Jakab H. Az élet rózsája, a zsidó házasnők három legszentebb törvénye. A Schulchan—Áruch és egyéb eredeti kútforrások alapján szerkesztette —. Bp. 1906. 3. kiad. Klein József. A vegyes párok megáldása a zsinagógában a tudomány, az erkölcs és a hazafiság szempontjából. Válasz dr. Rosenberg Sándor „Theológiai értekezlet” című füzetére. Bp. Löwy M. E. és fia. 1896. Klein Miklós. Álom az ókori héberek irodalmában. Bp. Gewürcz ny. 1937. Klein, M. Moses Montefiore. Denkrede, gehalten am 28. Ab. 5695. (1885. aug. 9.) GrossBecskerek. Izr. Vérein „Humanitás”. 1885. Klein Moritz. Örömhang. (Beszéd a kassai zsinagógában az emancipatio megünneplésekor.) Kassa. 1868. Klein Moritz. Gyászbeszéd Báró Eötvös József emlékére. Unghvár. 1871. Kmoskó Mihály. A sémi népek ősvallásának főbb problémái. Bp., Szent István társulat. Stephaneum ny. 1917. Kmoskó Mihály. A zsidók politikai története a hellenizmus kezdetén. Kritikai tanulmány Flavius Josephus archeológiái adatairól. Bp. Szent István társulat biz. Nagy Sándor ny. É. n. Kmoskó Mihály. A zsidóság Messiása és a kereszténység megváltója. Keresztény kiskönyvtár. 26—27. Bp. Szent István társulat. Stephaneum ny. 1918. Kmoskó Mihály. Miért lett antiszemitává a magyar középosztály? R. Bp. 1919. Kmoskó Mihály. Hogyan zsidósodott el Magyarország? R. Bp. 1919. Kmoskó Mihály. Zsidó-keresztény kérdés. R. Bp. Stephaneum ny. 1919. Kmoskó Mihály. A zsidóság világuralmi törekvése. Bp. Apostol ny. 1921. Knepper Max. Szodoma és Gomorrha. A meztelen Hollywood. Ford. Gerenday János. Új Európa könyvesháza. Bratislava. Slov. Grafia kvny. 1938. Kner Izidor. Huszonöt esztendő. Emlékfüzetúr foglalkozásának negyedszázados jubileumára. Kiadja a Kner Izidor nyomda személyzete tisztelete jeléül. Gyoma. Kner Izidor kvny. 1899. X Kner agyafúrt alakjai. Csicseri Bors és Molnár Jenő előszavával. Gyoma. Kner Izidor kvny. 1926. 3. kiad. Kner Izidor. Félszázad mesgyéjén 1882—1932. Gyoma. Kner Izidor kvny. 1931.

126

Knight György. Miben egyezik a zsidó és keresztyén vallás? Skót misszió sorozat 3. Bp. Budapesti skót misszió. Sylvester ny. 1939. Knight György. Csak keresztyéneknek a zsidó kérdésről. Skót misszió sorozat 1. Bp. Budapesti Skót misszió. Sylvester ny. 1938. Knöpfler Sándor. Ein Mannwort in der ernsten Zeit an das jüd. Volk in Ungarn. Kaschau. 1868. Knöpfler Sándor. Egy őszinte hang a Kongresszus után. Nyílt levél Führer Ignácz úrhoz. R. Sátoraljaújhely. Weisz M. 1869. X Kóbor Noémi. Jeruzsálem pusztulása. Színmű. Bp. Franklin-Társulat. 1922. X Kóbor Noémi. Mi lett belőlem. Regény. Bp. 1934. X Kóbor Noémi. És tedd rá éltedet. Regény. Magyar szépirodalmat pártolók. Bp. 1936. * X Kóbor Tamás Budapest. Regény. Bp. Légrády testvk. 1901. X Kóbor Tamás. Idegenek. Regény. Bp. Grill Károly. 1908. X Kóbor Tamás. Hamupipőke őnagysága. Regény. 2 köt. Bp. Franklin-Társulat. 1911. X Kóbor Tamás. Ki a gettóból. Regény. 2 köt. Bp. Franklin-Társulat. 1911. X Kóbor Tamás. A csillagok felé. Regény. Bp. Légrády testvk. 1918. Kóbor Tamás. A bolsevizmusról a bolsevizmus alatt. Bp. Franklin-Társulat. 1919. Kóbor Tamás. A zsidókérdésről. Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920. Kocsis Géza. A kétarcú szabadkőművesség. Klny. Egyedül vagyunk. 1939. febr. 8. sz.-ból. Bp. Magyar élet. Madách ny. 1939. Kohlmann J. C. Ansichten über den jüdisch-religiösen Beschnei-dungsnot. Ofen. 1848. Kohn Ármin. A jámbornak halála. Emlékbeszéd Kossuth Lajos felett. Szigetvár. Izr. hitközség. Corvina ny. 1894. Kohn Dávid. A gabona-határidöüzlet. A magyar tudományos Akadémia által Dóra-díjjal koszorúzott pályamű. Bp. Ifj. Nagel Otto. 1890. Kohn Dávid. Hatvan év multán. Visszaemlékezések. Gyula. Dobay. 1936. Kohn Dávid. Az élet alkonyán. Viszsaemlékezések. Gyula. Szerző. 1937. Kohn Elieser Hirsch. Hármas érzelem. Alkalmi beszéd, melyet a b.-csabai „chewra kadischa” által a millenium és a recepció megünneplésére rendezett istentisztelet alkalmával 1896. március 15-én tartott. Békés-Csaba. Corvina ny. 1896. Kohn, Herm. Kurzgefasste Geschichte der izraeütischen Nation bis auf die heutige Zeit. Pesth. E. Müller. 1853. Kohn, J. H. Schilderung der Schreckenstage zu Alt-Ofen durch die verheerende DonauUeberschweinmung, am 13., 14. u. 15. März 1838. Aus dem Häbraischen fret übersetzt. Deutsch und hebräisch. Oien. K. k. ung. Universitats Buchdruckerei-1838. Kohn Kóbi. Kóser élezek, adomák és fáin gondolatok. Bp. Franklin-Társulat. 1878. Kohn Ottó. A zsidó nép jövője. Bp. Zsidó Szemle. Heller K. és tsa. 1920. X Kohn, Sam. 100 magyar és német dal gyermekek számára, családi körökben, elemi tanodákban és kisdedóvó intézetekben — 100 deutsche und ungarische Lieder für Kinder und Familienkreisen stb. Mit einem einleitenden Vorwort von Franz Ney. Pesth. Geibel. 1852. X Kohn, Sam. Új dalkoszorú. Száz új magyar dal 5—10 éves gyermekek számára stb. — Neuer Liederkranz stb. Pest. Lauffer és Stolp. 1858. Kohn Sámuel. Hogyan fogadjuk és hogyan hálálhatjuk meg az egyenjogúsítást. Zsinagógiai beszéd. Pest. Löwy E. M. 1868. Kohn Sámuel. Wie haben wir unsere Emancipation auf-zu-fassen? Festpredigt. Pest. Löwy M. E. 1868. Kohn Sámuel. Was haben die jüngsten Vorgange innerhalb der ungarischen Judenheit zu bedeuten? Pest. 1870. Kohn Sámuel. A magyar nemzeti múzeum könyvtárának héber kéziratai. Klny. Magyar Könyvszemlé-ből. Bp. 1877. Kohn Sámuel. Izrael bajnoka. Emlékbeszéd Cremieux Izsák Adolf fölött. A budapesti izrael. hitközség zsinagógájában 1880. febr. 29-én. Zilahy Sámuel. 1880. F

*

Eredeti nevű Berman Adolf. Kóbor Noémi a leánya.

127

Kohn Sámuel. Mit tegyünk az ellenünk intézett támadásokkal szemben? Ünnepi beszéd az 5641. (1880.) újév első napján stb. Bp. Zilahy Sámuel. Wilckens F. C. és fia kvny. 1880. Kohn Sámuel. Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez. Klny. Történelmi tárból. Bp. ZUahy Sámuel biz. Athenaeum rt. 1881. Kohn Sámuel. A zsidók története Magyarországon a legrégibb időktől a mohácsi vészig. Bp. Athenaeum rt. 1884. Kohn Sámuel. A szombatosok története, dogmatikájuk és irodalmuk. Különös tekintettel * Péchi Simon főkancellár életére és munkáira. Bp. Athenaeum. 1889. Kohn Sámuel. Kohn Schwerin Götz bajai és bácsmegyei főrabbi. Élet- és korrajz. 1760— 1852. Bp. Singer és Wolfner. 1899. Kohn Sámuel. Prágai Ghettó-képek. Ford. ifj. Móricz Pál. Debrecen. Hoffmann és Kronowitz ny. Én. Kohn Zoltán. Régi és új pogányság. Libanon füzetek 2. Bp. Libanon 1936. Kohut Adolf, Ritual-Mordprozesse. Berlin. 1913. Kohut Sándor. Az új korszak. Zsinagógái beszéd, melyet az egyenjogusítási ünnepély alkalmával január 19. a székesfehérvári izrael. főközség templomában tartott. Pest. Löwy M. E. fia. 1868. Kohut Sándor. Abner s Batthyány. Történeti párhuzam. Emlékbeszéd, melyet gróf Batthyány Lajos eltakaríttatása alkalmából tiszteletére rendezett gyászünnepélynél a székesfehérvári zsinagógában 1870. jún. 10-én tartott. Székesfehérvár. Számmer P. 1870. Kohut Sándor. Az ó- és újkori József élettörténeti párhuzama. Emlékbeszéd, melyet 1875ben b. Eötvös József halálának IV. évfordulóján a pécsi zsinagógában, tartott. Pécs. 1875. Kohut Sándor. Nászünnepi hymnus. Zsinagógái beszéd... Rudolf korona hercegnek.... Stefánia hercegnővel való házassági egybekelése alkalmából a pécsi izr. imolában, 1881. május 10: Pécs. 1881. Kohut Sándor. A Talmud és a középkori rabbinusi tekintélyeknek a „Goj”-ra vonatkozó egynéhány állításáról. Istóczy úr figyelmébe ajánlja Kohut Sándor. Nagyvárad. Laszky Ármin kvny. 1881. Kohut Sándor. A zsidók története. A biblia befejezésétől a jelenkorig. Nagyvárad. Laszky É. kvny. 1881. Kohut Sándor. A kútforrás. Templomi beszéd, tartotta 1882. nov. 18-án a Czion templomban Kohut Sándor. főrabbi Nagyváradon. Nagyvárad. Laszky Ármin kvny. 1882. Kohut Sándor. A félreismert Izrael. Történeti kép. Hitszónoklat, tartotta 1882. decz. 5-én a „Czion” templomban főrabbi Nagyváradon. Nagyvárad. Izr. hitközség elöljárósága. Laszky A. kvny; 1882. Kohut Sándor. Mi a Talmud? Hitszónoklat, tartotta 1882. évi deczember 23-án Nagyváradon a Czion templomban Kohut Sándor. Nagyvárad. Izr. hitközség. Hollósy Jenő kvny. 1883. Kokas, Endre. Az 1880-as évek irodalmi élete. Pannonhalma. Dunántúl egyet. ny. Pécs. 1930. Kolgyári C. Titusz. A zsidók világuralma. Tanulmányvázlat a történet és a jelenkor vívmányai alapján. Bp. Fekete B. biz. 1876. Kolodny, Mose. A mai zsidó ifjúság problémája. Bp. Katzburg 3. ny. 1939. Kolozsvári Balázs és Kun Béla. Forradalomról forradalomra. R. Wien. Industrie. 1920. Komjáthy Béla. Védbeszédek politikai sajtóperekben. Hentaller Lajos, Hoitsy Pál, Kászonyi Dániel, Kovács Pál, Pázmándy Dénes, Scháffer László, Szalay Imre és Verhovay Gyula védelmére. Bp. Grimm G. biz. 1884. 161 Az új magyar líra. Pantheon. Budapesti Hírlap ny. 1927. Komlós Aladár. Komlós Aladár. Írók és elvek. Irodalmi tanulmányok. Bp. Nyugat. 1937. F

F

*

Német nyelven 1894-ben. Eredeti neve Katz.

161

128

X Komlós Aladár és Vihar Béla. A kincsőrző fa. Zsidó mesék és elbeszélések. Bp. Orsz. izr. tanítóegyesület. Hungária ny. 1940. Komlós Aladár. „Az asszimiláció kora”, a magyar irodalom és a zsidók. Klny. IMIT. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1940. 162 Komlós Jenő.2 A zsidó fájdalom könyve. Bp. Klein V. ny. 1942. Komlósi, S. Pressburger Ghetto-Geschichten und Gestalten. Brünn. 1933. Kommunizáljuk-e Zsófit? Oktató írás a szabad szerelemről és egyről másról, amit tudni illik és muszáj is az asszonynépnek, R. Bp. Közoktatásügyi népbiztosság. 1919. Komoly Ottó. Cionista életszemlélet. Bp. Magyar Cionista Szövetség. András L. kvny. Kolozsvár. 1942. X Komor András. Fischmann S. utóda. Regény. Bp. Pantheon. 1929. X Kompert. Egy zsidó fiú története. Ford. Gerő Viktor. Székes-Fejérvár. 1886. 2 köt. X Kompert. Ghettó-történetek. Ford. Gerő Viktor. Székes-Fejérvár. 1887. Kondor Bernát. Agitátor-élmények. Garami Ernő előszavával. Bp Népszava. Világosság rt. kvny. 1928. Kondor Bernát. Politika oh! Megtörtént események. R. Bp. Szerző. 1939. Konkoli Thege Pál Az 1840-dik évi országgyűlés. 2 köt. Pest, Emich G. biz. Ráth Mór 1847. Kont A. Sándor. A legveszedelmesebb szédelgés. R. Bp. Károlyi. Morvay és Mérei. 1882. Kontra Győző. Valóság és ámítás, lásd Gelléri Mórnál. 163 Zsidók a válaszúton. R. (Presov). Minerva. 1920. Koral Álmos 164 Az arányosítás. Séta egy kis kézilámpással a numerus clausus Korcsmáros Nándor útvesztőjében. Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920. Korcsmáros Nándor. Forradalom és emigráció. Magyar bajok. I. Bp. Szerző. Jókai ny. 1923. Korein Dezső. Mi az oka a zsidógyűlöletnek? Az elfogulatlan keresztény közvélemény felvilágosítására írta Korein Dezső. R. Bp. Phöbus ny. 1936. — 9. kiad. uott. 1937. — 12. kiad. Bp. Bíró M. ny. 1937. Kormányfő tanácsosok albuma. (Szerk. és kiadó Haudek Károly és Weichert Béla.) Bp. 1931. Korna, Jacob Chaim. Sefer ha-Jaschar. (Das Buch des Braven. Rede des Grafen Mailáth, die Emancipation der Juden in Österreich-Ungarn betreffend ins Hebräische übertragen.) Lemberg. 1861. X Kornfeld, Moritz. Der Dichter. Ein lyrisch-didaktisches Gedicht. Pest. J. Th. Trattner. 1819. X Kornfeld, Moritz. Festgedicht Sr. Durchlaucht dem Fürsten und Herrn Joseph Pálffy von Erdőd... bei seiner Installation zum Ober-Gespan der Pressburger Gespanschaft am XVI. August 1825. Dargerichtet von der... izr. Gemeinde Pressburg. Wien. Ant. Strauss. 1825. * Kornitzer Béla. Apák és fiúk. Nagy magyar értékeink — ahogy fiaik látják. Dr. vitéz József Ferenc főherceg... előszavával. Bp. Széchenyi irod. rt. Pesti Lloyd Társ. ny. 1940. Kornitzer Lipót. A kereskedelem megújulása a bolseviáda után. Sátoraljaújhely. „Munkások” kvny. Kóró Imre. A nyilvánosság elé: A világhírű Hermann Antal egyetemi tanár zsidó vallású első felesége és Cs. Jósa Aranka. És az igazság? R. Szeged. Szerző. Árpád ny. 1936. ** Korszerű magyar gondolatok. Zeitgemasse ungarische Gedanken. Pécs. Sz. Dolgos— Várady A. Csaba. Dunántúl pécsi egyet. ny. É. n. Kósa Miklós. Aranyemberek. Fény- és árnyképek a magyar pénzvilágból. Bp. Glóbus ny. 1927. Kósa Miklós. Hová? Mivel? Hogyan? A zsidóvagyon és a zsidó kitelepítés Magyarországon. Bp. Szerző. Faragó ny. Kispest. 1943. F

F

F

F

F

162

Valódi neve Klein Jenő. Írói álnév. Igazi neve Komlós (Katz) Aladár. 164 Eredeti neve Reich. * Id. Chorin Ferenc—ifj. Chorin Ferenc 97—104. o.; báró Korányi Frigyes—báró Korányi Sándor 233— 236. o.; Vázsonyi Vilmos—Vázsonyi János 453—462. o. ** Zsidókérdésről 1—41. o. 163

129

Kóser adomák Izrael népének, de élvezhetik a gajok is. Baráti körben elmondja a kis Kohn. Bp. Magyar könyvkiadó társaság. 1903. Kóser csöppek. Száz faintos zsidó adoma a legjavából. Közhasznú könyvtár 71. sz. Bp. Athenaeum rt. Kósere snókesz. Zsidó adomák. (Külső címe: Güt sábesz. Zsidó adomák.) Magyar mesék és ifjúsági olvasmányok 27. sz. Bp. Biró Albert. Én. Kovács Alajos. A zsidóság térfoglalása Magyarországon. Bp. Szerző. Kellner E. kvny. 1922. Kovács Alajos. Értelmiségünk nemzeti jellegének biztosítása. Bp. Szerző. Stephaneum ny. 1926. Kovács Alajos. A csonkamagyarországi zsidóság a statisztika tükrében. Bp. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. Held János kvny. 1938. Kovács Ernő. Szabadkőműves emlékeim. Bp. 1911. Kováts Ferenc. Adalék a pozsonyi zsidóság későközépkori gazdaság történetéhez. Klny. Magyar zsidó Oklevéltár IV. köt.-ből Bp. Hornyánszky V. ny. 1938. Kovács József, tasnádi. Zsidó magyarrá nem lehet. R. Bp. Heliar kvny. 1920. Kovács József, tasnádi. Krisztus és a zsidók. (Isten és Sátán örök harca.) R. Hajdúböszörmény. Hajdúböszörmény és Vidéke kvny. 1920. Kovács József, tasnádi. A zsidókérdés mint világprobléma. A magyarországi vörös rémuralom diktátorai. R. Bp. Nemzeti Élet. 1925. Kovács Károly. A Jó Alkotmány és Zsidó Emancipatió. Iránycikkek. ügyvédtől. Pest. Gyurian József ny. 1861. Kovrig Béla. Fasizmus — hitlerizmus. Új államfelfogások. — társadalmi szemlélet és politika. Bp. Városi ny. Szeged. 1934. Kőhalmi Béla. Mit olvassunk a szocialista irodalomból. Bp. Uránia ny. 1919. Kölcsey Ferencz, kölcsei. Minden munkái. II. köt. A szatmári adózó nép állapotáról. (NagyKárolban 1830.) Pest. Heckenast G. 1861. (41. oldaltól.) Königsfeld, Ábrahám. Die Geschichte des Volkes Israel. Pest. 1865. Könitzer, Willi és Trurnit, Hansgeorg. Weltentscheidung in der Judenfrage. Der Endkampf * nach 3000 Jahren Judenherrschaft. Dresden. Zwinger Vrlg. 1939. Können wir den Juden ohne Gefahr... das Bürgerrecht erteilen? R. Pesth. Landerer u. Heckenast. 1848. X Könyves Tóth Kálmán. Rebeka, a szegény zsidóleány. Falusi történet a magyar nép számára. Mulattató és hasznos olvasmányok 73 sz. Bp. Méhner Vilmos. Én. 2. kiad. X Körber, Lili. Ruth és a harmadik birodalom. Ford. Gergely Janka. Bp. Kosmos. Radó ny. 1934. X Körmendi Ferenc. A budapesti kaland. Regény. Bp. Pantheon. Glóbus ny. 1932. X Körmendi Ferenc. Ind. 715 Via Bodenbach. Regény. Bp. Athenaeum. 1932. Körmendi Ferenc. A boldog emberöltő. Regény. Bp. Athenaeum. 1934. Körösi József. Budapest nemzetiségi állapota és magyarosodása az 1881. népszámlálás szerint. Bp. Magyar Tudományos Akadémia. Athenaeum rt. 1882. Körözsy Béla. Sajtóviszonyok Magyarországon. Új Igazság könyvtára. Bp. Hoffmann és Tsa. kvny. 1937. Kösterich, Siegfried. Saphirs Prosastil. Frankfurt am Main. 1934. ** X Kövessy Albert. A vigécek. Eredeti fővárosi életkép dalokkal 3 felvonásban. Zenéjét szerzetté Barna Izsó. Bp. Rényi K. 1912. Kövessy Albert. Goldstein Számi, az új honpolgár Bp. Krafft, Eugen. Der rote terror in Ungarn. R. Bp. 1921. Krajcsovich, Coloman. Der Antisemitismus in Ungarn. R. Bp. Pester Buchdruckerei. 1884. Krakauer Salamon. Prédikátzió, melly tartatott ujjonnan épült templomunk fölszentelése *** alkalmatosságával Nagy-Kőrösön. Szeptember 7-ikén 1817. Pest. 1818. F

F

F

*

Magyarország 163—176. o. Eredetileg Orosz Ábrahám. *** Az első magyarnyelven megjelent zsidó templomi beszéd. **

130

Krausz Bernát. A zsidóság egyesülése! Két felekezet-e a zsidóság? R. Gyöngyös. Hungária kvny. 1908. Kraus, I. Auf was gründet sich der Judenhass. Pest. 1848. Krausz Mór. A zsidó Mikszáth Kálmán munkáiban. Komárom. Spitzer S. kvny. 1910. Krausz Sámuel. Magyarországi régiségek a Talmudban. Klny. Magyar-Zsidó Szemléből. Bp. Athenaeum rt. 1893. Krausz Sámuel. Talmud életszabályok és erkölcsi tanítások. Héberből ford. és bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Krausz Sámuel. Bp. Lampel R. 1896. Krausz Simon. Életem. Krausz Simon emlékiratai. Bp. Cserépfalvi. 1937. Krausz, Sigm. Die grosse Synode, ihr Ursprung und ihre Wirkungen. Historischer Versuch über das erste Jahrhundert des Thalmudismus von Herrn Rabbi Lőw. Pesti Ferd. Pfeifer. 1859. Krausz, Sigmund. Einige ernste Worte an die schreibenden Juden-feinde. Pest, 1861. Krausz Zsigmond. Egy izraelita szózat. A magyar képviselők üdvözletéül az 1861. országgyűlés megnyitása alkalmából. R. Pest. Engel ny. 1861. Krausz, Sigmund. Bemerkungen über eine magyarisch-judische Gemeinde, die im 16. Jahrhundert zu Ofen geblüht haben soll. Pest. 1862. Krausz, Sigmund. Dia Aufgabe der gesétztreuen Juden im vereinigten Vaterlande. Ein Wort zur Zeit. Pest. Bartalits kvny. 1870. Krausz Vilmos. Hitehagyás és kommunizmus. (5676. évi Sevuosz második napján.) Debrecen. Hegedűs és Sándor ny. Krejcsi Rezső. Frankel Leó, a párisi Commun magyar vezére. Bp. Közoktatásügyi népbiztosság. Biró M. ny. 1919. Kriszháber Adolf. Az izraelita autonómiáért. Beszédje az izr. Község-kerület 1899. május 29én tartott kögyülésén. Bp. Radó i Izidor kvny. É. n. Kronenfels, F. G. Die Juden in Ungarn, wie sie handeln und wandeln. Charakterskizze. Leipzig. Renger'sche Verlag. (Lauffer Vilmos, Pest.) 1843. Krüger Aladár. A sajtó a modern kor Napóleonja. Sajtóröpiratok I. Nagyvárad. Szent László ny. É. n. Krüger Aladár. A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló, úgynevezett zsidótörvény magyarazatos szövegű kézikönyve, stb. Bevezetéssel ellátta és átnézte Krüger Aladár. Bp. Hollóssy ny. 1938. 165 Was wollen die Kommunisten? Moskva. Verband der deutschen Gruppe der Kun Béla. russischen kommunistischen Partei. 1918. Kun Béla. Mit akarnak a kommunisták? Kommunista könyvtár, 12. Bp. Magyarországi kommunista párt Vörös Újság kvny. 1919. Kun Béla. Kié a föld? Kommunista könyvtár, 2. Bp. Magyarországi Kommunista párt. Vörös Újság kvny. 1919. Kun Béla. Ki fizet a háborúért? Kommunista könyvtár. Bp. Kommunisták magyarországi pártja. 1919. Kun Béla. Dokumente der Einhcit. Die Vorgeschichte des Zusammenschlusses der Sozialdemokraten und der Kommunisten. Einleitung von Jacob Weltner. Bp. Volkskomissariat für Kultur. 1919. Kun Béla. Lásd még Az egység okmányai címszónál. Kun Béla. A proletárdiktatúra és a tanítóság. R. Bp. Pesti kvny. 1919. Kun Béla. A magyarországi munkásság a fehér terror alatt. Moszkva. 1920. Kun Béla. La classe operaia ungherese sotto il terrore bianco. R. Milano. Avanti! 1920. Kun Lajos. A veszprémi zsidóság múltja és jelene. Spitzer Mór előszavával. Veszprém. Szerző. Kertész J. Karcag. 1932. Kun Lajos. A kereskedői tisztesség. Lásd Deutsch Gábor címszónál. 166 Kunfi Zsigmond. Proletár kultúra, proletárművészet. Bp. Közoktatásügyi Népbiztosság. Hunnia. 1919. F

F

165

Eredeti neve Kohn.

131

X Kuthy Lajos. Hazai rejtelmek. Regény. 2 köt. Pest. Ny. n. 1846. — Uaz. Weszely Ödön bevezetésével. Magyar Regényírók képes kiadása. Bp. Franklin-Társulat. 1906. 2 köt. Kuttna, M. L. Predigt zur Geburtstag. Sr. Maj. Franz Joseph I. im izr. Gotteshause zu Zenta. Pesth. 1855. 167 X Külföldi Viktor. Szabadság-költészet, munkásdalok és szavalmányok. Bp. Tettey és tsa. 1880. Lábay Gyula. Az ellenforradalom története. Bp. Élet ny. 1922. X Lacretelle, Jacques de. Egy zsidógyerek története (Silbermann), Ford. Hatvany Lajos. Regény. Wien. Pegasus Verlag. É. n. Lakos Lajos. A váradi zsidóság története. Nagyvárad. Nagyvárad ny. és ujságváll. 1912. 168 Lakatos Gyula. A magyar nemzet eredeti hona. Pest. Trattner— Károlyi. 1844. 169 Lipótváros. Színmű. Bp. Vígszínház. 1931. X Lakatos László. 170 (a Pesti Magyar Kereskedelmi) bank elnökének ünneplése az intézet Lánczy Leó kötelékébe történt belépésének 25-ik évfordulója alkalmával. 1882—1907. Bp. Grafikai int kvny. É. n. (Landau Ezékiel.) Igaz leábrázolása ama nagy és iszonyú sidó átoknak, mely karátson havának 22. napján 1756. az úgynevezett ó és új oskolában, Prága városában az ott lakozó sidóságnak fő rabbintól Landó Ezékieltől följegyeztetett és az Istennek szent tíz parantsolatjának, vagy úgy nevezett Thórának szekrényéből kivétetett. Posonyban. Ny. n. 1757. (Landau Ezékiel.). Trauerrede, auf den betrübsten Todesfall weiland Ihrer... Majestät Marien Theresiens. In jüdischer Mundart gehalten in der sogenannten Meiselschule zu Prag... den 10. Dezember 1780. In das Deutsche übersetzt von L**** T**** H. és ny. n. Landau, (Hermann). M. G. Saphir als Mensch, Humorist, Kritiker, Kritiker, Journalist und Redacteur. Wien. Hirschfeld'sche .Druck. 1845. Landau, Leo Raphael. Judenfrage 1848. und 1867. R. Landes-Kongress der Israeliten in Ungarn und Siebenbürgen. Die sanktionierten Statuten und Beschlüsse. Pest. Ráth M. 1868. Landler Jenő. Egy mindnyájunkért, mindnyájan egyért. Szocialista agitációs írások. Bp. Világosság rt. kvny. 1918. Láng Fülöp. Hasonszenvi vények T. Müller János plébánosnak. R. Zilah. Gámán ny. 1877. X Langenscheidt Paul. Cohn gróf. Ford. Sztrókay Kálmán. Regény. Bp. Dick Manó. Korvin testv. 1926. Langsfelder S(alomon). Erwiederung auf Dr. Rohlings Pamphlet: „Der Talmudjude.” R. Pressburg. 1883. 171 Mi az alkotmány? Ford. Fazekas Sándor. Galilei kör könyvtára, 10. Lassalle Ferdinánd. Bp. Márkus Samu kvny. É. n. Lassalle Ferdinánd. Munkásprogramm. Ford. Somogyi Béla. Munkáskönyvtár, 30. Bp. Világosság rt. kvny. 1919. F

F

F

F

F

Benedek Pál. Ferdinánd Lassalle. Kegel Miksa. Lassalle Ferdinánd élete. Sirokauer Alfréd. Két világ.

László, Nikolaus. Die geistige und soziale Entwickelung der Juden in Ungarn in der ersten Halfte des 19. Jahrhunderts. Dissertation. Berlin. 1934. 166

Eredeti neve Kohn. Nagyszámú társadalmi problémákkal foglalkozó írása jellegzetes megnyilatkozása a szabadkőműves-forradalmár zsidóságnak. 167 Igazi neve Mayer Jakab. A „Népszava" alapítója. 168 A plébános szerző a magyarságot a zsidóktól származtatja. 169 Eredeti neve Kellner. Irodalmi és újságírói működésének minden megnyilatkozása jellegzetesen zsidó. 170 Eredeti neve Lazarsfeld. 171 Igazi neve Feist Lasal.

132

X László Zoltán. A vérvád átka alatt. Bp. Lengyel Lipót. 1914. Latinca Sándor. Háború az uszító sajtó ellen. R. Bp. Pallas ny. rt. 1918. Látó László. Kossuth Lajos álarcában. (Ballá Aladár—Batthyány Tivadar gróf—Sümegi Vilmos—Rassay Károly—Drózdy Győző—Rupert Rezső.) R. Bp. B. H. ny. 1922. Laurenczy, J. Über die Haupthindemisse der mangelhaften Bildung der Juden und Zigeuner. Lázár Béla. A tegnap, a ma és a holnap. Kritikai tanulmányok. Bp. 1896—1900. X Lázár István. A vörös Számum. Regény. Bp. Légrády testv. 1920. Lázár, Julius. Das Judentum in seiner Vergangenheit und Gegenwart. Mit besonderem Hinblick auf Ungarn. Berlin. Otto Hentze's Verlag. Max Bading. 1880, 2. kiad. Lázár Lajos. Palesztina. Bp. Tábor. Hungária ny. 1935. Lazarus, Joseph. Der Numerus clausus in der Weltgeschichte. Le a szabadkőművesekkel! (Anti-szabadkőműves.) Szerk. Matkovich Lajos. I—III. évf. Bp. 1896—1897. Léb A. Jakab. Judea és Israel története a babyloni fogságtól fogva egész a jelenkorig. Bp. Sternberg és tsa. 1896. Léderer Ábrahám. A világnézet és nevelés feladata. R. Bp. Lampei R. 1895. X Le Fort, Gertrud. A gettóból jött pápa. Ford. Ijjas Antal. Vigilia könyvek. 7. Bp. Pázmány Péter irod. társaság. Pallas ny. rt. 1942. * Légrády Imre A kommün fogságában. (1919. április 16—május 2.) Bp. Légrády testv. É. n. Die Leiden und Verfolgungen der Juden und ihre Beschützer in chronologischer Reihenfolge. Von Pharao 1650 vor Christi Geburt bis zum Gegenwart. Von H. E. Bp. Samuel Zilahy. Pester Buchdruckerei A. G. 1882. Leidens und Freudensgeschichte eines kleinen Journalisten in Grossen, oder Mosen Goldwolf Rubin. (M. G. Saphir.) R. H. és ny. n. Leitgeb Imre. Élményeim a bolsevista Oroszországban. Bp. Genius. 1930. Leitner, Josef. Willkommenes Wort an den hochgeborenen Herrn Grafen J. Nep. Erdődy, der königlichen ungarischen Staathalterey Rath Bey seiner Introduction als Administrator. Warasdin. 1834. Leitner Mihály. A zsidóság. Lugoj. Husvéth—Hoffer ny. 1927. Leitner Rudolf. Die Judenpolitik der österreichischen Regierung in den Jahren 1848—1859, Wien. 1924. Lendvai István. A harmadik Magyarország. Jóslatok és tanulságok. Bp. Központi Sajtóvállalat biz. Pallas ny. rt. 1921. Lendvai István. Katolicizmus és zsidókérdés. R. Mezőberény. Baltha János kvhy. 1937. Lendvai Rezső. Felhívás a zsidósághoz. R. Bp. Pfeifer. 1918. ** X Lengyel Menyhért. A waterlooi csata. Bp. (Renaissance színház.) 1924. A Lenin-fiúk véres munkái. Írta egy szemtanú. (40 füz.) R. Bp. Rózsa Kálmán és neje. 1920. Léon Viktor és Batka Richárd. A lengyel zsidó. Népies dalmű 2 felvonásban. Zenéjét szerzetté Weis Károly. Szövegét Erckmann—Chatrain után írták Léon Viktor és Batka Richárd. Ford. Vidor Dezső. Bp. Müller Károly kvny. 1902. Lépes Andor. Zsidók keresztény álarcban. Lendvai István előszavával. R. Bp. Szerző. Mérnökök nyomdája. 1935. Leroy-Beaulieu. A zsidók és az antisémita áramlat. Ford. Simonyi Jenő. Olcsó könyvtár, 341. sz. Bp. Franklin-Társulat. 1894. — Uaz. Olcsó Könyvtár. Új sorozat. 914—915. sz. Uott 1898. X Lessing. A zsidók. Vígjáték egy felvonásban. Ford. Ónossy. Pest. Ostermann. K. 1866. X Lessing Gotthold Ephraim. Bölcs Náthán. Drámai költemény. Németből ford. Zichy Antal. Olcsó Könyvtár. 72. Bp. Franklin-Társulat. 1879. *** Lestyán Sándor Repülj fecském... Reményi Ede regényes élete. 1 Bp:. Klein J. ny. 1942. Letteris, M. Biographien berühmter Israeliten. Pressburg. 1838. F

F

F

*

Eredeti név Pollák. Eredeti neve Lobovits. *** Eredeti neve Lichtschein. **

133

Levatich László, nagykálnai. Miért kell adórendszerünket átszervezni? Klny. A Cél 1935 évf.-ból. Bp. Szerző. Held János kvny. 1935. Levatich László, nagykálnai. Három esztendő mérlege. A Gömbös-kormány tevékenységének rövid bírálata. R. Bp. Szerző. Held János kvny. 1935. Levatich László, nagykálnai. Milyen zsidótörvény kell a magyar népnek? R. Bp. Held János kvny. 1938. Levatich László, nagykálnai. Miért van szükség III. zsidótörvényre? A II. zsidótörvény árnyoldalai. Klny. A Cél 1939. évf.-ból. Bp. Szerző. Held János kvny. 1939. Lévai Jenő. Magyar fajvédők a hitlerizmus bölcsőjénél. Bp. Glóbus ny. 1938. Lévai Jenő. Éhség, árulás, Przemysl. Bp. Magyar Hétfő. 1933. Lévai Jenő. Éhség, forradalom, Szibéria. Bp. Magyar Hétfő. 1934. Lévai Jenő. Éhség, panama, Hinterland. Bp. Magyar Hétfő. 1935. Lichtenstein J. Der Talmud auf der Anklagebank. Bp. Hornyánszky V. ny. 1886. Lichtenstein J. Két levél. Pécs. Pécsi irod. és kvny. rt. 1907. Lichtenstein J. Zsidók tükre. Uott. 1908. Lichtenstein J. Zwei Briefe oder was ich eigentlich will. Pécs. MOP. 1912. Lichtenstein J. Kérelem a zsidó olvasóhoz. Bp. Londoni vallásos traktátus társaság. Hornyánszky V. ny. 1924. Lichtheim Richard. A zsidókérdés megoldása. Ford. Lukács Leo. Makkabea könyvtár 1. Bp. Magyarországi Cionista Szervezet. Dick Manó. 1913. Lichtheim Richard. A zsidó Palesztina felépítése. Ford. Székely Imre. Kolozsvár. Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség. Lapkiadó rt. 1919. Lichtschein Lajos. A zsidók közép- és jelenkori helyzetök- s viszonyaikról s az innen származható joggal követelt emancipátiójuk. R. Nagy-Kanizsa. Wajdits J. kvny. 1866. Liebermann Manó. A magyar zsidók és a magyar föld. Megújhodás könyvtár 1. Bp. Kucsera Gyula főbiz. 1919. Liebermann, Nathan. Megilath Ester. (Das Buch Ester. Wahrheitsgetreue Darstellung des * (tendenziösen) Tisza-Eszlárer Prozesses.) R. Bitsche. 1883. Liebermann S. Sándor. Ne felekezetieskedjünk! R. Sárospatak. Szerző. Ref. főiskolai ny. 1918. Liebig, Friedrich. Photographien aus dem ungarischen israelitischen Kongress. Wien. Herzfeld und Bauer. 1869. Liebknecht Vilmos. Mit akar a szociáldemokrácia? Ford. Somogyi Béla. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1918. 4. kiad. ** Ligeti Ernő. Erdély vallatása. Bernády György, Dózsa Endre stb... Zsidókérdés Erdélyben?! Cluj-Kolozsvár. Lapkiadó rt. 1922. Ligneau. Jean de. Juifs et antisemites en Europe. Paris. Tolra. 1891. „Limiting Jewish participation in the cultural and economic life. Indication of the bili. Bp. Pester Lloyd ny. 1938. Linksz Izsák. A zsidóság melyik pártjához csatlakozzunk? Egyházi beszéd. Máramarossziget. Kaufmann Á. és fiai kvny. 1904. Lippe, Ch. D. Bibliographisches Lexicon der gesammten jüdischen Literaitur der Gegenwart und Adress-Anzeiger. Wien D. Löwy. Löwy et Alkalay. Pressburg. 1881. Lippe, Ch. D. Bibliographisches Lexicon der gesammten jüdischen Literatur der Gegenwart mit Einschluss der Schriften über Juden und Judenthum. Wien. Ch. D. Lippe. Adolf Alkalay. Pressburg. 1899. Lippe, K(arpel). Die Menschenliebe, die Civilisation und die Gerechtigkeit vom Standpunkte der jüngsten Vorgange in Tisza-Esslar aus betrachtet. R. Pressburg. Ch. D. Lippe. Lippe, Wolf. Grosse Andacht auf den Tod Sr. Maj. Franz I. in der Synagoge zu Pucho. Tyrnau. 1835. Liszt, Franz. Die Zigeuner und ihre Musik in Ungarn. Deutsch bearrbeitet von Péter Cornelius. Pest. Gust. Heckenast. 1860. F

F

* **

Héber nyelven. Eredeti neve Lichtschein.

134

172

Liszt, Franz. Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie. Par F. Liszt. Nouvelle édition. Leipzig. Breitkopf und Haertel. 1881. Liszt Nándor (Lisztius). Tudjátok-e mi a jogrend? Hajduföld könyvtára 1. sz. Debrecen. Magyar Nemzeti könyv- és lap-kiadóváll. rt. ny. 1924. Liszt Nándor. Zokon ne essék. Lisztius krokik. Miskolc. Magyar Jövő ny. 1928. Liszt Nándor . Fele se tréfa. Debrecen. Magyar nemzeti könyv- és lapkiadóváll. rt. ny. 1933. Lobgesang und Gebeth als ihre Majestat die Kaiserin Maria Ludovica die hungarische Krone angenommen. Von der israelitschen Nation in Hungarn mit grosser Feyerlichkeit in der Synagoge zu Pressburg gebethet... am 7. Sept. 1808. Wien. Ant. Schmid. 173 1808. Lob- und Bittgesang bey der Wiedergenesungs-Feier Sr. K. k. Hoheit des Herrn Erzherzog Joseph, Reichs-Palatin, abgehalten von der isr. Gemeinde der kön. Freistadt Ofen am 3. Mai. 1837. Ofen. Jos. Gyurián und M. Bagó. É. n. 174 Loge, Christian. Gibt es jüdische Ritualmorde? Graz—Leipzig. 1934. Loewe. Julius M. D. Zion. Zur Weihe der neuerrichteten jüdischen Hospitals in den Herzen unserer Mitbürger als Monument errichtet. Pesth. Trattner—Károlyi. 1842. Lovass János. N. S. Germania. Bp. Magyar Géniusz. Fővárosi ny. rt. 1940. 5. kiad. Lovászy Károly. Pfújságok és pfujságírók. így nyírtok ti! Galantai könyvtár 14. Bp. Jókai ny. 1919. Lovászy Károly. Gyenge a szovjet. Egy csendes ellenforradalmár megfigyelései. Bp. Bristol kvny. 1919. Löbl Dezső. A Löbl-nyomda hatvan éve. Dallos Hanna rajzaival. Bp. Löbl ny. 1936. Löffler Jónás és Weiss Gábor. A zsidó nép története a világ teremtésétől a mai napig. Bp. 1883. Löw, Albert. Unsere Freunde und unsere Feinde. Vortrag. Bp. 1903. Löw Immánuel és Kulinyi Zsigmond. A szegedi zsidók 1785-től 1885-ig. Szeged. Szegedi zsidó hitközség. Endrényi és testv. biz. 1885. Löw Immánuel és Klein Salamon. A szegedi Chevra 1787-től 1887-ig. Kiadja a szegedi Chevra-Kadisa. Szeged. Engel Adolf kvny. 1886. Löw Immánuel. Rudolf trónörökös. Gyászbeszéd. Szeged. 1889. Löw Immánuel. Kossuth Lajos. Emlékbeszéd. Szeged. 1894. Löw Immánuel. Az ezredév. Nyolc beszéd. Szeged. Traub B. és tsa. 1896. Löw Immánuel. A föld. Milleniumi beszéd. Szeged. Várnai L. kvny. 1896. Löw Immánuel beszédei 1874—1899. Szeged. Traub B. és tsa. 1900. Löw Immánuel. Szilágyi Dezső. Emlékbeszéd. (1901. aug. 7.) Szeged. Traub B. és tsa. 1901. Löw Immánuel. Tisza Kálmán. Emlékbeszéd. (1902. márc. 31.) Szeged. Traub B. és tsa. 1902. Löw Immánuel. Perls Ármin. Emlékbeszéd. (Pécs. 1914. okt. 27.) Szeged. 1914. Löw Immánuel. Száz beszéd. Szeged. 1923. Löw Immánuel. Ágai szószedet. Rubinyi Mózes bevezetésével. Ágai stílusáról és nyelvéről. Bp. Magyar Nyelvőr. Hungária ny. 1924. Löw Immánuel. Hét oszlop. A Szegedi zsidó nöegyesület. Ny. n. 1935. Löw Immánuel. Die Flora der Juden. Wien—Szeged. Kohut-Foundation. Traub ny. 1937. Löw Immánuel. Kétszáz beszéd. 1919—1938. Szeged. Zsidó hitközség. 1939. 2 köt. Löv, Julie. Die wirtschaftliche israelitische Köchin oder neues vollständiger Kochbuch für Israeliten. Ung. Altenburg. Alexander Czéh. 1840. Löw, Leopold. Die Theilnahme treuer Unterthanen am Gebursttagfeste ihres Fürsten. Rede am Geburtstagfeste Sr. Majestat Ferdinánd I. (V.) 1843. in der Synagoge zu GrossKanischa, Warasdin. Jos. Platzer. 1843. Löw, Leopold. Nyilt levél a zsidó emancipatio ügyében. R. Pest. 1844. F

F

F

172

Antiszemita részei 31—41. o., 51. o., 56. o., 73. o. stb. Héber és német szöveggel. 174 Tisza-Eszlárról 67—99. o. 173

135

Löw, Leopold. Jesajás korunk tanítója. Zsinagógái beszéd, mellyet hazánk kegyes atyja, legkegyelmésebb királyunk V. Ferdinánd ő felségének születés napján Április 19-én 1845. tartott. Buda. M. kir. Egyetem bet. 1845. Löw, Leopold. Versuch einer Statistik der Juden in Ungarn. Kalendär und Jahrbuch für Israeliten auf das Jahr 5606. Isidor Burch. 1846. Löw, Leopold. Alle Hilfe kommt von Gott. Predigt bei der Feier der Wiedergenesung des Erzherzogs Joseph, Palatins Ungarn. Pápa. Druck der ref. Hauptschule. 1846. Löw, Leopold. Magyar zsinagóga. Felvilágosodott világosság, tiszta erkölcsiség és buzgó hazafiság az izraeliták közti elterjesztésére. Pápa. A ref. főiskola betűivel. 1847. Löw, Leopold. Das Vermächtniss, das der hochselige Reichs-Palatin in Leben und im Sterben hinterlassen. Predigt zum Gedachtnisse des Erzherzogs Joseph, Palatins des Königreich Ungarn. Pápa. Druck der ref. Hauptschule. 1847. Löw, Leopold. Jeremiás prófétának négy aranyszabálya a valódi hazafiságról. Zsinagógái beszéd, melly fels. királyunk születés napján, 1847. évben tartatott. Pápa. Ref. főiskola betűivel. 1847. Löw Lipót. Isten újat teremtett. 1848. ápril hó 8-án az országgyűlés bezártakor. Pápa. A ref. főiskola betűivel. 1848. Löw Lipót. Zsidó valláselvek. Megállapítva a Nagy Szanhedrin által, mely 1807-ik év februárban Parisban tartatott. Franciából magyarra fordítva és jegyzetekkel felvilágosítva. Pápa. Ref. főiskola betűivel. 1848. Löw, Leopold. Die Schicksale und Bestrebungen der Juden in Ungarn. Pápa. Ref. főiskolai kvny. 1848. Löw, Leopold. Die Schulfahne. Vorfeier des Kaiserfestes, gehalten in der Synagoge zu Szegedin am 13. Mai 1857. Pest. Joh. Herz. 1857. Löw, Leopold. Sámuel próféta és Széchenyi István történelmi párhuzamban. Elmélkedés, mellyet a szegedi zsinagógában az 1860. évi május hó 20-dikán a Széchenyi gyászünnep alkalmával tartott. Szeged. Burger Zsigmond kvny. 1860. (Löw, Leopold). Dr. Weil. Áron Chorin. Eine biographische Skizze. Szeged. 1863. Löw Lipót. Az élet fája. Klauzál Gábor fölött a szegedi zsinagógában a 1866. augusztus 14. Szeged. 1866. Löw Lipót. A zsidó eskü múltja, jelene, jövője. Akadémiai felolvasás. Pest. Aigner L. 1868. (Löw Lipót) Die jüdischen Wirren in Ungarn. Beitrag zur Zeitgeschichte. Von Leon da Modena Redivivus. Leipzig—Pest. 1868. Löw Lipót. Az Isten feloldja bilincseimet. Homilia, melylyel az egyenjogúsítási törvényt üdvözli . Pest. Emich G. 1868. Löw Leopold. Der jüdische Kongress in Ungarn historisch beleuchtet. Pest. Aigner L. 1871. Löw Leopold. Zur neueren Geschichte der Juden in Ungarn. Beitrag zur allgemeinen Rechts, — Religions- und Kulturgeschichte. Bp. Aigner L. 1874. 2 kiad. Löw Leopold. Gesammelte Schriften. Herausgegeben von Immánuel Löw. 5 köt. Szegedin. Ludwig Engel kvny. 1889—1900. Löw Lipót élete és működése 1811—1911. Szeged. Engel Lajos kvny. É. n. X Löwi Móni a népfelkelő. Víg alkalmi jelenet kupiéval. Farsangi kabaré 2. sz. Bp. Rényi Károly biz. 1915. Löwinger, Hermann. Pressburger Ghettobilder. Mainz. 1900. Löwinger, I. Siegeslied zur Feyer des Friedens und der glücklichen Zurückkunft unseres allergnadigsten Landesvaters Franz I. Ofen. 1814. Löwinger Sámuel. A halotthamvasztás zsidó szempontból. R. Bp. Szerző. Neuwald I. kvny. 1932. Löwinger Sámuel. Blau Lajos élete és irodalmi munkássága. Klny. IMIT. 1936. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1936. Löwinger Sámuel. A zsidó nép szerepe világtörténeti megvilágításban. Bp. Franklin-Társulat. 1938. Löwy, A. Dankgefühle meiner Nation, ihren edlen Beschützern unterthänigst gewidmet. Tyrnau. Joh. Bapt. Jelinek. 1840.

136

Lövy Andor. A zsidóság története a bibliai kor kezdetétől a XX. századig. Friedmann Dénes. A zsidóság történetének áttekintése 1900—1914. Baja. Corvin ny. 1935. Lövy Ferencz. Véleményszabadság a Talmudban. Klny. IMIT. 1906. évk.-ből. Bp. FranklinTársulat. 1909. Lövy Ferencz. Egy magyar zsidó haditudósító a hétéves háborúban. Klny. Egyenlőség-ből. Bp. 1917. Löw Tóbiás. A polgári házasság. Az első jogászgyűlés tárgyalásaiból. Pest. Légrády. 1870. Lőwy, Moritz. Der Patriarch. Fest-Predigt zu Vorfeier des Fest's des 100. Geburtstages Sir Moses Montefiore's... gehalten im Tempel der israelitischen Religionsgemeinde Temesvár. 1885. Lőwy, Moritz. Gyászbeszéd... Rudolf trónörökös... fölött a temesvári izraelita hitközség zsinagógájában 1889. február 11-én tartott ünnepélyes gyászistentisztelet alkalmából. Temesvár. 1889. Löwy, Moses A. Worte zur Beherzigung an die israelitischen Gemeinde-Vorstande in Ungarn. Pesth. Ph. Korn. Pressburg. Trattner—Károlyi. 1841. Löwy Ödön. Az emigráció kupecei. Wien. Steinmann ny. 1923. Ludendorff Erich tábornok leleplezése a szabadkőművesség titkainak jelentőségéről. Bp. Nemzeti tömörülés pártja. Stádium rt. ny. 1928. Ludwig Emil. Roosevelt. Ford. Sátori Béla. Bp. Athenaeum rt. 1938. Lukács György. Nemzetközi forradalom és ellenforradalom: Gépírásos sokszorosítás. H. é. és ny. n. Lukács Zoltán. Szocializmus és a zsidó nemzeti mozgalom. Nagyvárad. Zsidó renaissance könyvtár 2. Sonnenfeld ny. 1918. X Lukácsy Sándor. A zsidó honvéd. Énekes életkép 3 felvonásban. Káldy Gyula zenéjével. (Bemutatták Kassán 1875. Népszínházban 1875.) X Lukácsy Sándor. A vereshajú. Eredeti népszínmű 3 felvonásban. Népszínház műsora. 1. Bp. Nágel O. É. n. 2 kiad. Lukas József. A hatodik nagyhatalom, vagy a modern sajtó. A magyar viszonyokra való tekintettel közli Tomor Ferenc. Bp. Hunyadi Mátyás műint. 1877. Lunacsarszki K. Marx Károly. Forradalmi írások. Moszkva. 1920. Lutochin S. Nikanor. A rémségek országából. Hiteles adatok a bolseviki borzalmakról. R. Magyar Nemzeti Munkáskönyvtár. Bp. M. O. B. kvny. É. n. Lutostanski Kazimir. A Szovjet-Unió a szovjet sajtó tükrében. Európa és a bolsevizmus 1. Bp. Új Aurora. Hungária ny. 1942. 2. kiad. Luzsénszky Alfonz. A Talmud magyarul 15 füzetben. Ford. és kiadja Luzsénszky Alfonz. Bp. Aster folyóirat. Kókai L. biz. 1919.. Luzsénszky Alfonz. A Talmud magyarul. Bp. Szerző. Mérnökök nyomdája. 1940. 10. kiad. Luzsénszky Alfonz. (ford. és kiadja.) Rohling Ágoston: A talmudzsidó. J. B. Pranaitis: A keresztények a Talmudban; Kimchi Dávid rabbi: Feleletek a keresztényeknek. Bp. Szerző. Mérnökök nyomdája. 1940. Luzsénszky Alfonz. A zsidó nép bűnei. Történelmi tanulmány. Bp. Szerző. Paulovits Imre kvny. 1941. Luzsénszky Alfonz lásd még Szentesi Alfonz. Luzsénszky, Br. A. Schulchan Arukh. (Der gedeckte Tisch.) Die vier Gesetzbücher der Juden u. Mordakten der Juden. Leipzig. Szerző. Bruno Hartwig. É. n. Luzsénszky, Br. Der Talmud in nichtjüdischer Beleuchtung. Bp. Szerző. Bruno Hartwig. Leipzig. 1932. Luzsénszky, Br. Die Talmudmoral. Oebisfelde. Radwitz. 1936. Die Lüge von der Kirchenschändung. R. Bp. Volkskommlssariat für Unterrichtswessen. 1919. Lyka Emil. Cherehez les juifs. Bp. Ráth Mór biz. Stephaneum. 1905. Lyka Emil. A semitizmus újabb győzelme. 1905. szeptember 15-én. R. Bp. Ráth Mór biz. Stephaneum ny. 1905. Lyka Emil. Az antiszemitizmus psychológiája és ennek eliminálására való kísérlet. R. Bp. Eggenberger. Révai és Salamon kvny. 1911. Lyka Emil. Lewy Seth és Lewy Sephora. Elbeszélés. Tata. Turul ny. 1925.

137

Macaulay beszéde a zsidók egyenjogúsításáról. Ford. Fischer Lajos. Kolozsvár. Gámán J. (Demjén L.) kvny. 1861. Machovich Gyula, lásd Csápori. Madai Gyula. Magyar feltámadás. Közgazdasági és politikai elmefuttatások. Bp. FranklinTársulat. 1926. Madzsar József. Mi történt a Népszavával? R. Bp. Pannónia ny. 1932. Magoss György. Kommunizmus és szocializmus. Klny. Egyetértésből. Debrecen. Városi ny. 1919. Magoss György. Kommunista- és zsidóüldözés. Debrecen. Méliusz könyvk. Városi ny. 1921. A Magyar Cionista Szövetség alapszabályai. Bp. Sport ny. 1938. A magyar cionisták országos bizottságának emlékirata a m. kir. kormányhoz. Bp. Athenaeum kvny. 1909. Magyar fajvédelem. A keresztyén nemzeti gondolat érvényesülésének programmja. Debrecen. Egyesült Ker. Nemzeti Liga debreceni osztálya. Magyar nemzeti könyv- és lapkiadóváll. rt. ny. 1923. Magyar föld zsidó kézen, lásd Matolcsy Mátyásnál. A magyar földbirtok 1903. Magyarország 100 holdon felüli földbirtokosainak és haszonbérlőinek címtára stb. Szerkesztették... Rédei Ferenc és Elek Emil. Bp. Pátria rt. kvny. 1903. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége tagjainak jegyzéke. Bp. Pallas ny. rt. 1936. Magyar Herkó Páter. Szerk. és kiadja Markos Gyula 50 éves hármas jubileuma: 55 éves írói, 50 éves papi és 75 éves születése alkalmából. Bp. Alpha kvny. 1936. Magyar Lajos. A magyar forradalom. Élmények a forradalom főhadiszállásán. Bp. Athenaeum rt. 1919. Magyar Lajos. Mária-Nosztra. Riportsorozat apáca börtönőrökről és kommunista rabnőkről. New-York. Proletár könyvkereskedés. Magyar Ludwig. Die rote Hölle. Die Wahrheit über die bolschewlstischen Gefängnisse. Berlin. International. Verlag. 1924. Magyar naptár az 1921-ik közönséges esztendőre. Wien. Johann N. Vernay A. G. 1920. A magyar nemzeti újjáébredés mozgalmának célkitűzései. R. Bp. Ébredő Magyarok Egyesülete. Held János kvny. 1933. Magyarok ébredjetek! Egy Oroszországból hazatért katona jajkiáltása magyar testvéreihez. R. H. ny és é. n. Magyarország feldarabolása és a szabadkőművesség. A Parisban 1917. évi január hó 28án, 29-én és 30-án tartott szabadkőműves kongresszus. Franciából fordította: Kovács István. Bp. Kiss József. Buschmann F. utódai. 1934. Magyarország zsidó sajtója. Írta *** R. Bp. Buschmann F. kvny. 1900. A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy főhatósága alatt dolgozó szabadkőműves páholyok tagjainak névsora. Hivatalos kiadás. Bp. M. kir. Belügyminiszter. M. kir. állami ny. 1920. A magyarországi szociáldemokrata párt 1900. évi kongresszusa. Bp. Rózsa K. és neje kvny. É. n. A magyarországi szociáldemokrata párt alakulása. Az 1890. évi pártgyűlés jegyzőkönyve és a negyedszázados évforduló ünnepségen elmondott beszédek. Jegyzetekkel ellátták Jászai Samu és Révész Mihály. Régi szocialista iratok 1. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1916. A magyarországi zsidóság a főhercegekhez, a rendekhez és a karokhoz, lásd „Pestini” címszó alatt. A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének javaslata a zsidótörvény orvosi vonatkozású részeinek módosítása tárgyában Klny. MONE. 1939. 1. sz.-ból. Bp. MONE. Stephaneum ny 1939. A magyar szabadkőművesség béketörekvése. A Magyarországi szimbolikus nagypáholy 1917. október 2. munkája. Bp. Nagypáholy. Biró Miklós kvny. 1917. A magyar újságkiadás negyven éve. 1889—1929. Emlékkönyv. Bp At újságkiadó tisztviselők nyugdíjegyesülete. Légrády testvk., Mester Lloyd stb. nyomdák. 1929

138

Magyar-zsidó évkönyv 1905-re. Szerk. Spitz Gyula. Bp. Sachs Frigyes. 1905. Magyar-zsidó hadi archívum almanachja. 1914-1916. Szerk. Hevesi Simon, Polnay Jenő, Patai József. Bp. Magyar-zsidó hadi archívum, és OMIKE. 1916. Magyar-zsidó hitszónokok. Harmincznyolcz alkalmi beszéd. Székesfehérvár. Singer Ede. 1892. Magyar-zsidó írók dekameronja. Barát Endre, Barabás Tibor, Goda Gábor, Keszi Imre, Molnár Ákos, Pap Károly, Pataki Artúr, Vészi Endre, Zelle Zoltán, Zsigmond Ede. Sós Endre bevezető tanulmányával. Bp. Periszkop. Klein V. ny. 1939. A magyar-zsidó katonák aranykönyve. Mit felelünk az antiszemitáknak? Védelmi röpiratsorozat. 3. f. Szerk. Eulenburg Salamon. Bp. Európa ny. 1923. A magyar-zsidó-kérdés jogi, társadalmi és nemzetiségi szempontból. R. Bp. Neuwald I. ny. 1882. Magyar zsidók könyve. 1943—5703. Bp. OMIKE. sajtócsoport. Faragó Imre kvny. Kispest. 1943. Magyar Zsidó Lexikon, lásd Újvári Péternél. Magyar-zsidó nemzeti munkatábor. R. Szeged. Kultúra ny. 1940. Magyar-zsidó oklevéltár. Kiadja az IMIT. I. köt. 1092—1539. Weisz Mór közreműködésével szerk. Friss Ármin. IMIT kiadványai. XXVII. köt. Lampel R. biz. Franklin-Társulat. 1903. — Uaz. II. köt. 1540—1710. Gyűjtötte és összeállította Mandl Bernát. Bp. Homyánszky V. kvny. 1937. — Uaz. III. köt. 1711—1740. Gyűjtötte és összeállította Mandl Bernát. Bp. Hornyánszky V. kvny. 1937. — Uaz. IV. köt. 1371— 1564. Gyűjtötte, összeállította, valamint bevezetéssel, pénzes kamatszámítással és glossariummal ellátta Kováts Ferenc. Bp. IMIT. Hornyánszky V. kvny. 1939. A Magyar Zsidóság Almanachja. Védőirat. Írták Berény Imre, Blau Lajos, Deutsch Antal, Erdősi Dezső stb. Szerk. Szirmai Vidor. Bp. Ujságüzem ny. 1920. A Magyar Zsidóság Almanachja. Numerus clausus. Szerk. Bethlen Pál. Bp. A Magyar Zsidóság Almanachja kk. Otthon ny. 1925. A Magyar zsidóság új útja. A Magyar cionistái szövetség állásfoglalása. R. Bp. Magyar cionista szövetség. Haas ny. 1938. 2. kiad. Magyar Gyula. Büntetőjog Izraelben a XVI. században Kr. előtt. Izrael joga. Bibliai jogtörténeti tanulmányok. Bp. Roth D. ny. Szolnok. 1929. Magyary-Kossa Gyula. Régi zsidó orvosok Magyarországon. Klny. Gyógyászatból. Bp. Franklin-Társulat. 1910. Mahler Ede. Keleti tanulmányok. Mikor vonultak ki az izraeliták Egyiptomból? Népszerű zsidó könyvtár 13. Bp. Glóbus ny. 1925. Mahnruf an ide Israeliten Ungarns. R. Pest. G. Heckenast. 1868. Mailáth József gróf. Élményeim és tapasztalataim a világháborút követő időben. Bp. Pesti Lloyd ny. 1924. Mailáth József gróf. A bolsevizmus jellemzése és hatása Magyarországon. Előszó és zárszó. 175 Klny. fenti műből. Bp. Grill. Pesti Lloyd ny. 1924. Mainardi Lauro. A magyarországi kommunizmus bűnei. Európa és a bolsevizmus 6. Bp. Új Aurora. Hungária ny. 1942. Majmuni (Mózes). Szemelvények, összeállította Deutsch Gábor és Hahn István. Löwinger Sámuel előszavával. Bp. Zsidó gimnázium barátainak egyesülete. Klein S. kvny. 1935. Majrovitz Méir Jehuda. Tóra és cionizmus. Dej-Dés. Goldstein Jakab. 1921. 176 X Makai Emil. Zsidó költők. Műfordítások Salamon Ibn Gabiről, Juda Halévi, Sámuel Hanagid, Mózes Ibn Ezra, Ábrahám Ibn Ezra, Charisi, Manuello verseiből XI—XIV. század. Bp. Singer és Wolfner. 1892. X Makai Emil. Énekek éneke. Lyrai történet 8 képben. A bibliai eredeti után szabadon feldolgozva. Köves Izsó rajzaival. Bp. Singer és Wolfner. F

F

175 176

Mindkettő megjelent német nyelven is. Eredeti neve Fischer.

139

Makai Emil munkái. Sajtói alá rendezte Molnár Géza. 2 köt. Bp. Singer és Wolfner. Hungária ny. 1904. Sebestyén Károly. Makai Emil. Szöllösi Zsigmond. Makai Emilről.

Makai Ernő. Székely Ferenc 1858—1936. Klny. TÉBE évk.-ből. Szeged. Városi ny. 1937. Makkabeusi ösvényen. R. Bp. Neuwald I. ny. 1939. Makkai János. Germánia új utakon. Bp.—Pécs. Danubia. Kir. m. Egyet. ny. 1932. Makkai János. A háború utáni Magyarország. Bp. Kir. m. Egyet. ny. 1937. Makkai János és Némethy Imre. A zsidótörvény. Tasnádi Nagy András előszavával. Bp. Kir. m. Egyet. ny. 1939. 177 Makkai János. Urambátyám országa. Bp. Singer és Wolfner. Pesti Lloyd ny. X Makkai Sándor. Holttenger. Regény. Bp. Révai. 1936. Mályusz, Elemér. The fugitive bolsheviks. London. Grant Richard. Neill ny. Edinburgh. 1931. Mályusz, Elemér. Sturm auf Ungarn. Volkskommisare und Genossen im Auslande. München. Südost-Verlag. Adolf Dresler. 1931. Mandel József. A zsidó magán- és büntetőjog alapelvei. Zsidó renaissance könyvtár 4. Nagyvárad. Sonnenfeld ny. 1918. Mandel, Samuel. Die Pfilchten der jüdischen Frau. Bp. Neuwald I. ny. 1927. X Mandelstam Valentin. Hollywood. Ford. Bus-Fekete László. Színházi Elet regényei III. Bp. Glóbus ny. 1927. Mandl Ármin. A zsidók története a babiloni fogságtól a Talmud befejezéséig. Vág-Újhely. 1897. Mandl Bernát. A magyarhoni zsidók tanügye II. József alatt. Klny. IMIT. 1901. évk.-ből Bp. Lampel R. biz. Franklin-Társulat. 1901. Mandl, Bernh. Das jüdische Schulwesen in Ungarn unter Kaiser Josef II. (1780—1790.) Frankfurt am Main. Kaufmann. Mandl Bernát. A magyarországi zsidó iskolák állapota a XIX. század-ban és fontos feladatai a XX. században. Klny. IMIT. évk-böl. Bp. Franklin-Társulat. 1909. Mannheim József. A zsidó nép története ősidőktől kezdve korunkig. Palesztina földrajzával. Elbán M. nyomán. Pest. Bucsánszky A. 1862. Mannheim Mór és Grosz Ernő. Héber-magyar szótár. — Rövid héber nyelvtan stb. Debrecen. Aczél antiquárium. Herskovics és Deutsch ny. 1935. Mannheim Mór. Magyar-angol-héber szójegyzék. A legfontosabb 1100 szó. Debrecen. Aczél antiquárium. Herskovics és Deutsch ny. 1939. Mannheim Mór. Magyar-angol-héber szójegyzék Uaz. Bp. Ritter Jenőné. Újpest. 1940. Munnheimer, V. Friedrich. Der Jude als Bürger und Bekenner. Festpredigt gehalten am 29. August 1846. in dem israelitischen Bethause Csakathurn. Leipzig. Nies. 1847. * Marczali Henrik. Báró Eötvös József. Az orsz. Ismeretterjesztő társulat kiadványai 6. f. Bp. Singer és Wolfner. 1913. Marczali (Morgenstern) Mihály. Gyászbeszéd gróf Széchenyi István emlékére. NagyKanizsa. 1860. Marczali Mihály. Fegyvereink rosszakaróink ellen. Újévi beszéd. Bp. Buschmann F. kvny. 1882. — 3. kiad. Mézner A. kvny. 1902. M. Gy. (Marcziányi György). Solymosi Eszter vagy a tiszaeszlári gyilkosság. Bp. Bartalits I. kvny. 1882. Marcziányi, Georg von. Esther Solymosi oder der jüdisch-rituelle Jungfrauenmord in TiszaEsslar. Autorisierte deutsche Übersetzung aus dem Ungarischen. Übersetzt von M. Schulze. Berlin. M. Schulze. Julius Ruppel. 1882. Máriássy Béla. Zsidókérdés és uzsora. R. Bp. Tettey N. és tsa. Bartalits I. kvny. 1883. Marjay Frigyes. Keresztes hadjárat 1941... Bp. Stádium sajtó-váll. ny. 1941. F

F

177 *

151—170. o. A bennünk lakó zsidó. Eredeti neve Morgenstern. A Magyar Tudományos Akadémia tagja.

140

Markbreiter, Moritz. Beiträge zur Geschichte der jüdischen Gemeinde Eisenstadt. Wien. 1908. Márkus Pál. Fehér terror Magyarországon. R. Moszkva. Forradalmi írások. 1920. Marschner Henrik. Templomos és zsidónő. Opera 3 felvonásban. Zenéjét írta Marschner Henrik. Szövegét írta Wohlbrück. Ford. Radó Antal. A m. kir. Operaház könyvtára 37. sz. Bp. Pfeifer F. 1890. Martinovich Sándor. A zsidókérdés. Vallásosság és műveltség 3. Pécs. Jézustársasági Pius collégium. Szent István társulat biz. 1918. — Uaz. 6. kiad. 1920. Marton Béla, berethei. A Magyar Országos Véderö Egylet „MOVE” történetének és alapgondolatának vázlata. Bp. Stephaneum ny. 1920. Marton Ernő. A zsidó nemzeti mozgalom Erdélyben. Cluj. Kadima. Sonnenfeld ny. Nagyvárad. 1921. Marton Ernő. A zsidó nép világhelyzete 1941-ben. Kolozsvár. Fraternitas ny. 1941. Marton Ernő, Danzig Hillel, Gärtner Mose. Mit nyújthat Palesztina a gálut zsidóságának. Kolozsvár. Fraternitas ny. 1942. Márton Jenő. A zsidó nép jövője. (A népi asszimiláció törvényszerűségei.) Bialik könyvek. Kolozsvár. Fraternitas ny. 1941. Márton Lajos. A zsidók politikai története Nagy Sándortól Had-rianusig. Kőnyomat. 1911. Márton Lajos. Az erdélyi zsidók történetéből. Kolozsvár. Fraternitas. 1940. Marton László. Az orosz szovjet rémségei 1918-ban. Bp. Pallas kvny. rt. 1931. Marx. A zsidókérdésről. Bevezetéssel Franz Mehring-től. Ford. Csizmadia Sándor. Klny. Huszadik Század-ból. Bp. Politzer Zsigmond és fia. 1903. Marx Károly. A zsidókérdés. Ford. Frank László. Wien. Johann N. Vernay Verlag. É. n. Marx. Uaz. Előszó Újvári László és Imre. (Bevezetés Franz Mehring-től.) Bp. Phönix ny. 1934. Marx. A kommunista kiáltvány. Ford. és bevezetéssel ellátta Ipolyi Tamás. Magyar Könyvtár 585. sz. Bp. Lampel Róbert. 1910. Marx és Engels. A kommunista kiáltvány. Marx Károly és Engels Frigyes bevezetésével és Kautsky Károlyi előszavával. Ford. Szabados Sándor. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1918. Marx és Engels. Uaz. Ford. uaz. Munkáskönyvtán 10. Bp. Világosság rt. kvny. 1919. Marx Károly. Bérmunka és tőke. Ford. Weltner Jakab. Munkáskönyvtár 20. Bp. Világosság rt. kvny. 1919. Adler, Max. Marx a gondolkodó. Emléklap. Marx Károly halálának évfordulójára. Garami Ernő. Marx és Engels élete. Garami Ernő. Marx Károly történelmi jelentősége. Lunacsarszki K. Marx Károly. Palágyi Menyhért. Marx és tanítása. Szabó Imre. A zsidó Marx. Szüts Gergely. Marx Károly és a marxizmus. Varjas Sándor. Marx és Engels életrajza.

Masaryk. Az antiszemitizmus. Összeállította Váradi Aladár. A magyar Masaryk 5. Bratislava. Poligráfia ny. Brünn. Népszava biz. Bp. 1935. A második zsidótörvény célja, indokolása, következményei. Néhány szó a magyar zsidó értelmiség nevében a magyar közvéleményhez. Bp. Pesti Lloyd ny. 1939. A II. zsidótörvény és annak végrehajtási utasítása. Bp. Hollósy I, kvny. 1939. MÁSODIK ZSIDÓTÖRVÉNY. Adorján—Haas. A második zsidótörvény és a végrehajtási utasítás. Apponyi György gróf és társainak tiltakozása. Bazovszky Lajos. Egy szlovák politikus észrevételei.

141

Csiky János, v. Mit kell tudnia kereszténynek, zsidónak a zsidójogról. Egyház és társadalom a fajelméletről és a második zsidótörvényről. Forrai Sándor. 1939. IV. t.-c. Földes György. Mit kell tudni a kereskedőnek a zsidótörvényről? Géber Rezső Ádám. Az új zsidótörvény. Groszmann—Vári. Érdekeltségvállalás és elhelyezkedési lehetőség. Hajdú István. A második zsidótörvény földbirtokpolitikai rendelkezései. Halas István. Így kezdődött a zsidótörvény. Hegedűs Bertalan. Az új zsidótörvény. Hozzászólás (a zsidótörvényhez) tűzharcos szempontból. Illetmények arányosítása. Indication of the bili Limiting Jewish participation stb. Ítéljetek! Kiss Béla. A második zsidótörvény. Kivételek a zsidótörvény alól. Komlós Jenő. A zsidó fájdalom könyve. Levatich László. Miért van szükség III. zsidótörvényre? A MONE javaslata a zsidótörvény módosítására. Makkai—Némethy. A zsidótörvény. A második zsidótörvény... Néhány szó a magyar zsidó értelmiség nevében. A II. zsidótörvény és annak végrehajtási utasítása. Méhely Lajos. Az új zsidótörvény és az élet törvénye. The new Hungarian Jewish bill. Az országgyűlés képviselőházának jegyzőkönyvei. Paulay Gyula. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló t.c. Peyer Károly. A zsidókérdés igazi háttere Pongrácz Jenő. Az... 1939. IV. t.-c. Pongrácz Jenő. A második zsidótörvény földbirtokpolitikai szakaszainak... végrehajtási rendeletei. Pongrácz Jenő. Az... 1939- IV. t.-cikkel kapcsolatos képviselőválasztási rendeletek. Pongrácz Jenő. A zsidótörvény végrehajtási rendeletei. Sárga Ferenc. Megdöbbentő viszonyok a második zsidótörvény évében. Siklósi Tamás. Megállapodások az 1939. IV. t.-c-nél (közjegyzők által követendő eljárásról). Székely Sándor István. A második zsidótörvény. Székely Sándor István. A második zsidótörvény (értelmiségi foglalkozásokra vonatk.). Székely Sándor István. A második zsidótörvény (földbirtokpolitikai rendelkezései). Tájékoztató kereskedők és iparosok részére. Tasnádi Nagy András két beszéde. Teleki Pál gróf beszédei. Tiszteletteljes folyamodása a Magyar Izraelita Vallásfelekezet Törvényes Képviseleti Szerveinek. Utasítás (a második zsidótörvény) honvédségen belül való végrehajtására. Vázsonyi János (országgyűlési) beszéde. Zehery Lajos és Térfy Béla. Az .., 1939. IV. t-c. A zsidók közéleti stb törvényjavaslatnak bizottsági tárgyalása. Zsidótörvény végrehajtása. Zsidótörvény végrehajtása a hajózási engedélyeknél. Zsidótörvény végrehajtása a lapok munkatársaira vonatkozólag. X Máthé Miklós. Kazár lant. Versek. Bp. 1901. Matók Béla. A zsidó kérdés. Nro 2. Történelmi, társadalmi és törvényes szempontból tárgyalva. Bp. Szerző. Tettey N. és tsa. biz. Kocsi Sándor. 1881.

142

Matolcsy Mátyás. Jövedelemeloszlás Magyarországon. Klny. Közgazdasági Szemlé-böl. Bp. Légrády testvk. 1936. Matolcsy Mátyás. Új élet a magyar földön. Bp. Pápay E. ny. 1938. Matolcsy Mátyás. A magyarországi jövedelem és adötehermegoszlás. Bp. Universitás. Révai ny. 1938. Matolcsy Mátyás. Magyar föld zsidó kézen, összeállította Matolcsy Mátyás. R. Bp. Nyilaskeresztes párt. Centrum ny. rt. 1941. Matolcsy Mátyás. A zsidók útja. összeállította Matolcsy Mátyás. R. Bp. Nyilaskeresztes párt. Centrum ny. rt. 1941. Matolcsy Mátyás. Zsidók föld- és házvagyona. összeállította Matolcsy Mátyás . Bp. Magyarság útja biz. Centrum ny. rt. 1941. Mayer Gyula. A polgári házasság és a zsidókérdés. R. Bp Bartalits I. kvny. 1893. X Mayer Miksa. Jelesek csarnoka, színes képekkel. Életrajzi elbeszélések a serdültebb ifjúság és a nép számára. Bp. Lampel R. É. n. Markos Gyula, lásd Herkó Páter és Magyar Herkó Páter. Medici Pál. A zsidók szertartásai és szokásai. Latinra fordította és héber idézetekkel ellátta * Rosty Miklós. Magyar nyelvre ford. Testóry József. Bp. Sztüs és tsa. biz. 1889. Méhely Lajos. Sugár Mór. Klny. A Cél 1926. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1926. Méhely Lajos. A magyar fajvédelem irányelvei. Előadás Debrecenben 1926. máj. 6-án. Klny. A Cél 1926. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1926. Méhely Lajos. Néhány szó a magyar fajvédelemről. Előadás Gödöllőn 1926 aug. 10-én. Klny. A Cél 1926. évf.-bóL Bp. Held János kvny. 1926. Méhely Lajos. Az okszerű népesedéspolitika élettudományi alapja. Dékáni megnyitóbeszéd 1927. szept. 26-án. Klny. A Cél 1927. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1927. Méhely Lajos. Állítsunk fel magyar fajbiológiai intézetet. Klny. A Cél 1927 évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1927. Méhely Lajos. Farizeusok. Tripartitum hungaro-hebraicum. Klny. A Cél 1927. évf.-ból. Bp. Held János kvny. Méhely Lajos. Fajvédelmi gondolatok. Írta és a debreceni Ébredő Magyarok Egyesületében 1928. évi november 19-én felolvasta Méhely Lajos. Klny. A Cél 1928 nov. számából. Bp. Held János kvny. 1929. Méhely Lajos. A magyarság anthropológiája. Felolvasás a MONE-ben 1929 jan. 17-én. Klny. A Cél 1929. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1929. Méhely Lajos. A faji gondolat térhódítása a tudományban. Klny. A Cél-ból. Bp. Held János ** kvny. 1929. Méhely Lajos. Pollák Illés „honfoglaló” zsidai. Klny. A Cél 1929. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1929. Méhely Lajos. A magyarság sorsdöntő órái. Klny. A Cél 1929. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1929. Méhely Lajos. Karácsonyi üzenet. Klny. A Cél 1929. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1930. Méhely Lajos. Az én antiszemitizmusom. Klny. A Cél 1930. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1930. Méhely Lajos. Mein Antisemitismus. Erwiederung a. d. Pester Lloyd. Bp. Held János kvny. 1930. Méhely Lajos. Az örök idegenek. Klny. A Cél. 1930. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1930. Méhely Lajos. A vércsoportok faji jelentősége. Klny. A Cél 1930. évf.-ból. Held János kvny. 1930. Méhely Lajos. A turáni lovas. Előadás a debreceni Ébredő Magyarok Egyesületében. Klny. A Cél 1931. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1931. Méhely Lajos. Valaki hazudik. Klny. A Cél 1931. évf.-ból Bp. Held János kvny. 1931. F

F

*

Lásd még Rosty Nicolaus névnél. Felolvasta a Magyar Fajbiológiai Intézet felállítása érdekében a Magyar Tudományos Akadémia osztályülésén. Mikor a zsidókról kezdett szólni, Berzeviczy Albert, az Akadémia és a Magyar Általános Kőszénbánya rt. elnöke tüntetőleg elhagyta a termet. **

143

Méhely Lajos. A zsidók parazitasága. Klny. A Cél. 1932. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1932. Méhely Lajos. A numerus clausus mérlege. Élmények és tanulságok. Klny. A Cél 1932. évfból. Bp. Held János kvny. 1932. Méhely Lajos. Mi tette Hitlert antiszemitává? Klny. A Cél 1932. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1932. Méhely Lajos. Álpróféták. Herczeg Ferencnek és Hadik János grófnak válaszul. Klny. A Cél 1932. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1932. Méhely Lajos. Quo vadis Domine? Klny. A Cél-ból. Bp. Held János kvny. 1932. Méhely Lajos. Vér, faj, nemzet. Klny. A Cél 1933. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1933. Méhely Lajos. A magyar faj önvédelmi harca. Klny. A Cél 1933. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1933. Méhely Lajos. A magyar fajvédelem pragmatikája. Klny. A Cél 1933. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1933. Méhely Lajos. Minden kultúra faji kultúra. Klny. A Cél 1933. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1933. Méhely Lajos. Berzeviczy Albert faj szemlélete. Klny. A Cél 1933. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1933. Méhely Lajos. Harakiri. Klny. A Cél 1934. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1934. Méhely Lajos. Lassan páter a kereszttel. Klny. A Cél 1934. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1934. Méhely Lajos. A magyar ifjúság nevelése. Klny. A Cél 1934. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1934. Méhely Lajos. Nemzeti lelkiismeretünk válsága. Klny. A Cél 1934. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1935. Méhely Lajos. Magyar írók — zsidó írók. Klny. A Cél 1935. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1935. Méhely Lajos. A legsötétebb babona. Klny. A Cél 1935. évf.-ból. Bp. Held Jánps kvny. 1935. Méhely Lajos. A zsidó felekezetekről. Klny. A Cél 1935. nov. számából. Bp. Held János kvny. 1935. Méhely Lajos. A magyar öncélúságról. Klny. A Cél 1936. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1936. Méhely Lajos. A magyar fajkép. Klny. A Cél 1936. évb.-ból. Bp. Held János kvny. 1936. Méhely Lajos. Faj védelem és fajnemesítés. Klny. A Cél és a MONE. 1936. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1936. Méhely Lajos. A magyarság múltja, jelene és jövője. Klny. A Cél 1936. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1936. Méhely Lajos. Uaz. Kis Akadémia könyvtára 19. Méhely Lajos. Gömbös Gyula emlékezete. Klny. A Cél 1936. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1936. Méhely Lajos. A fajfenntartás élettudományi kellékei. Klny. A Cél 1937. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1937. Méhely Lajos. Magyarország sírásói. Klny. A Cél 1937. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1937. Méhely Lajos. A zsidó siker titka. Klny. A Cél 1937. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1937. Méhely Lajos. Fajiság, vagy sorsközösség? Klny. A Cél-ból. Bp. Held János kvny. 1938. Méhely Lajos. A zsidójavaslat szépséghibái. Klny. A Cél 1938. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1938. Méhely Lajos. Ignotos fallit... és a két malomkő. Bp. Held János kvny. 1938. Méhely Lajos. Ábránd és valóság — A faj lelke. Klny. A Cél-ból. Bp. Held János kvny. 1939. Méhely Lajos. Zireg-zörög... Az öröklés hatalma. Klny. A Cél-ból. Bp. Held János kvny. 1939. Méhely Lajos. Az új zsidótörvény s az élet törvénye. Klny. A Cél 1939. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1939. Méhely Lajos. Lelkiségünk eredete. — Tudomány és dilettantizmus. Klny. A Cél-ból. Bp. Held János kvny. 1939.

144

Méhely Lajos. Legbölcsebb fajvédelem. Klny. A Cél-ból. Bp. Held János kvny. 1939. Méhely Lajos. Vallomások. Klny. A Cél 1939. évf.-ból. Bp. Held János kvny. 1940. Méhely Lajos. A fajtagadók hóbortja. Somogyi Józsefnek válaszul. Klny. A Cél 1940. évf.ból. Bp. Held János kvny. 1940. Méhely Lajos. Vér és faj. Bolyai könyvek 9. Bp. Bethánia ny. 1940. Bosnyák Zoltán. A magyar fajvédelem úttörői. Gáspár János. Méhely Lajos és a tudományos fajvédelem.

Meisel, W. A. Die Himmelstochter und ihre Freier. Rede, gehalten bei der Einweihung des neuen Cultus-Tempels des isr. Gemeinde zu Pesth am, 6. Sept. 1859. Pest. Commis bei R. Lampel. 1859. Menachem Mendel. Üj zsidóország Európában. R. Cluj. Fraternitas rt, 1938. Mendelssohn, Moses. sämmtliche Werke. 12. köt. Ofen. Paul Burian'sche Buchhandlung. 1819—1825. Mendelssohn, Moses. Jerusalem, oder über religiöse Macht und Judenthum. Wörtlich nach der Original-Auflage. Ofen. Paul Burian'sche Buchhandlung. 1819. Mendelssohn, Moses. Szemelvényekmunkáiból, összeállította és jegyzetekkel ellátta Waldapfel János. Bp. A zsidó gimnázium barátainak egyesülete. Neuwald I. ny. 1929. Bauer-Markussohn Hermann. A lélek halhatatlanságáról. Grózinger M. Joseph. Geschichte der jüdischen Philosophie... von Moses Mendelssohn. Schweiger Albert. Mendelssohn Mózes... jelentősége. Stadler Károly. Mendelssohn Mózes. (A zsidó Sokrates.) Zarek Ottó. Moses Mendelssohn.

Menorah ifjúsági könyvtár. Szerk. és kiadja Sonnenschein Sámuel. Bp. Fráter ny. 1935. Mentor. A szabadkőművesség. Bp. Várnay és F. 1910. * Mérei Gyula. Magyar politikai pártprogrammok (1867—1914). Bp. Ranschburg Gusztáv kk. Bethlen Gábor ny. 1934. A mester. Ujházy-anekdóták. Vidám könyvtár 9. Bp. Magyar kiviteli és csomagszállító rt. A Nap ny. É. n. X Mészáros Zsigmond. A négy fiú. Elbeszélés a serdültebb zsidó ifjúság számára. Előszóval Ágai Adolftól. IMIT. kiadványai XXX. köt. Bp. Lampel R. biz. 1909. X Meyrink Gusztáv. A golem. Ford. Kelen Ferenc. Regény. Bp. Athenaeum. 1916. — 3. kiad. 1917. X Mezey Ferenc. Rajzok a zsidó életből. Népies zsidó könyvtár 15. Bp. Glóbus ny. 1925. X Mezei Manó. Zsidó álom. Elbeszélés. Bp. Szerző. Klein J. ny. 1941. ** Mezei Mór. Az izraelita országos iskolai pénzalap. Pest. 1862. Mezgár Lajos. Zsidókérdés. Útmutató írások 1. Székesfehérvár. Vörösmarty ny. 1938. Mező Dániel. A zsidókérdés. Munkás-, gyógykezelés- és tisztviselőproblémák. R. Bp. Szerző. Hollósy ny. 1938. *** Mezőfi Vilmos. Weitling Vilmos a legelső német kommunista élete és tanítása. Bp. Szemere és tsa. 1897. Mezőfi Vilmos. Anarhisták, vagy szocialisták? Kik ölték meg Erzsébet királynét? R. Bp. Gutenberg ny. 1898. Mezőfi Vilmos. Emlékeim a kommün idejéből. R. Bp. Mezőfi ny. 1920. Mezőfi Vilmos. Írás a zsidókról. A falvak népének felvilágosítására. R. Bp. Általános ny. 1937. F

F

F

*

Az Antiszémitapárt programja 143—155. o. Az. Országos antiszemita párt programpontjai 313—315. o. ** Eredeti neve Grünfeld. *** Eredeti neve Grünfeld.

145

Mezősy László. Ne bántsd a zsidót, vagy hogy kell a zsidókérdést megoldani. R. Nyíregyháza. Piringer M. biz. Városi ny. Debrecen. 1884. Mi a cionizmus? Közli és a kiadásért felel G. Gerő László. R. Bp. Magyar Cionista Szövetség. Váradi B. Fórum ny. 1934. Mi az igazság? Lásd Baltazár Dezső címszónál. Mi az igazság? Elmondja egy halott. R. Bp. Garai ny. 1920. Mi tett engem antiszemitává? Válaszul Jókainak: „Hogyan lettem én filoszémita” czímű tárczaczikkére. Írta egy leendő antiszemita képviselőjelölt. Ajánlva a keresztényeknek és zsidóknak. R. Bp. Szüts és tsa. biz. 1886. A mi utunk... igazságunk! Írások az erdélyi zsidóság történetéből, összeállította Mezey Sándor. Nagyvárad. Gutenberg ny. 1940. X Miasa Rabbach. A Mislici zsidó. Bűnügyi regény. Bp. Szerző. Kner I. ny. Gyoma. 1930. * Migray József. A marxizmus csődje. A szocializálási elmélet a gyakorlatban. Bp. Stephaneum ny. 1932. Mikecz, Edmund. La „loi juive.” Klny. . Nouvelle Revue de Hongrie-ből. Bp. 1938. Mikecz József, lásd Demosthenes. Mikecz József. Solymosi Eszter stb., lásd ott. Miklóssy István. A szabadkőművesség önleleplezése. Bp. Szent István társulat biz. Stephaneum ny. 1912. 2. kiad. Miklóssy István. Nyílt interpelláció a belügyminiszter úrhoz a magyarországi szabadkőművesség állam- és társadalomfelforgató törekvései ügyében. Bp. Stephaneum ny. 1912. Miklóssy István. Keresztény magyar népünk gazdasági romlása. Szociálpolitikai tanulmány. Bp. Stephaneum ny. 1913. Mikoss Aladár, beczkóvári. A katholikus egyház és a zsidó egyház. Felolvasás. Arad. Lovrov et Comp. kvny. 1932. Milhoffer Sándor. A régi zsidók mezőgazdasága. A mezőgazdaság őstörténelmének ismertetése. Kassa. Vitéz A. 1901 X Milkó Izidor. Divatok. Bp. Révai testvk. 1883. X Milkó Izidor. Egy karrier története és egyéb elbeszélések. Bp. Singer és Wolfner. 1896. X Milkó Izidor. Úri emberek. Jegyzetek társaságból. Bp. Singer és Wolfner. 1899. F

MILLENIUM. Ábrányi Kornél ifj. Nemzeti ideál. Adler Illés. Milleniumi beszéd. Bakonyi Samu. A magyar szabadkőművesség feladata az új évezredben. Flesch Ármin. Isten, király, haza! Horovicz Jenő. A magyar lobogó. Kohn Eliézer Hirsch. Hármas érzelem. Löw Immánuel. Az ezredév. Löw Immánuel. A föld. Venetianer Lajos. Ezredéves ünnepünk. Zichy—Derestye. Magyar zsidók a milleniumon. Milotay István: Tíz esztendő. Cikkek, kortörténeti jegyzetek. 1914—1924. Bp. Pallas rt. ny. 1924. 2 kiad. Milotay István. A függetlenség árnyékában. Cikkek, kortörténeti jegyzetek. Bp. Stádium rt. 1930.

*

A szerző eredetileg elméleti anarchista, majd éveken át harcos marxista volt s élete utolsó éveiben fordult kiábrándultán a szociáldemokrácia és kommunizmus ellen.

146

Milotay István. Új világ felé. Cikkek, kortörténeti jegyzetek. 1933—1940. 2 köt. Stádium rt. 1941. Miskolczy Ágost. Szemben a forradalom arcvonalával. Bp. Athenaeum rt. 1932. Mit akar a Mizrachi? Bp. Brit Hamizrachi B'Hungaria magyarországi irodája. Viktória ny. 1939. Mit akar a Wesselényi Reform-Klub? R. Bp. Hornyánszky V. kvny. 1930. Mit akar az általános cionizmus? R. Bp. Magyar Cionista Szövetség ifjúsági szakosztálya. 1939. X Mit mesélt Náthán zsidó a török császárnak? Tanulságos história szép rigmusokban egy képpel. Históriák, nóták 5. sz. Bp. Méhner Vilmos É. n. Mit tett a keresztény városháza Budapesten 10 év alatt? Bp. Nagy F. Kellner E. kvny. 1930. Mittelmann Bernát. A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte. Bp. Neumayer Ede kvny. 1900. Móczár József. Hugó Károly élete és színművei. Szeged. Várnay kvny. 1894. Mogyorossy Árkád. A zsidók a zsinagógában és otthon... Id. Joh. Boxtorfios és if. Boxtorfios Syriagoga Iodaica c. munkája alapján. Washington. Latin Press. 1907. 178 Mohácsi Jenő. Jehuda Ha-Lévi.. Egy nagy költő élete és életműve. Bp. Nádor ny. 1942. X Molnár Ákos. A hitehagyott (Fortunatus Imre). Regény. Bp. Tábor. Hungária ny. 1937. — 3. kiad. 1939. X Molnár Ákos. Szabadulás. Regény. Bp. Tábor. 1941. Molnár Attila. A dolgozó zsidó. Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920. Molnár Dezső, marcsamagyari. A zsidóság belszervezete a Talmud tükrében. Bp. Szerző. Szentes ny. 1939. 179 X Molnár Ernő. Eszter királyné. Ünnepi könyv. Bp. Kertész J. kvny. 1939. 180 Az éhes város. Regény. Bp. Singer és Wolfner 1901. X Molnár Ferenc. X Molnár Ferenc. A doktor úr. Bohózat 3 felvonásban. Fővárosi Színházak Műsora. 135— 136. sz. Bp. Lampel R. 1902. X Molnár Ferenc. Pesti erkölcsök. Bp. Lampel R. 1904. — Uaz. Magyar Könyvtár 544—545. sz. Uott. 1909. X Molnár Ferenc. Disznótor a Lipótvárosban. Mozgó könyvtár 4. sz. Bp. Schenk F. 1908. — Uaz. Ein Schweinenschlacht in Leopoldstadt. Mozgó könyvtár 10. sz. Uott. X Molnár Ferenc. Andor. Regény. Bp. Athenaeum rt. 1918. 2 kiad. X Molnár Ferenc. Étehu gibor. A „Pál-utcai fiúk” héber fordítása. Ford. Rut Katz és Saul Kanzler. Telaviv. Jizrael. 1941. (Molnár Géza.) A magyar faj uralmának biztosítása saját hazájában. Száz ceglédi magyar hitvallása. R. Cegléd. Simon és Garab kvny. 1925. * Molnár Jenő A 133 napos rémuralom. Bp. Kultúra kk; és ny. 1919. Molnár Jenő és Bér Dezső, Seiffensteiner Salamon adomái. Borsszem Jankó könyvtára 1. sz. Bp. Pesti Lloyd ny. 1920. Molnár Jenő .Seiffensteiner Salamon legjobb anekdotái. Bp. Borsszem Jankó. Kner I. ny. Gyoma. 1927. 2 kiad. Molnár Kálmán. Numerus clausus, tanszabadság, jogegyenlőség. Pécs. Dunántúl pécsi egyet. ny. 1932. Molnár Kálmán. Óvatosan a jelszavakkal. Molnár professzor, a zsidókérdés és a magyar ifúság. R. Pécs. MIEFHOE. Dunántúl pécsi egyet, ny. 1934. Molnár Kálmán. Nyilt válasz az egyetemi diákzavargások tárgyában. Pécs. Dunántúl pécsi egyet. ny. 1937. X Móni a sebesült. Víg alkalmi jelenet kupiéval. Farsangi kabaré 3. Bp. Rényi biz. 1915. ** Moniot, Alb. Le crime rituel chez les Juifs. Paris. 1914. F

F

F

F

F

178

Eredeti, neve Klein. Eredeti neve Morgenstern. 180 Eredeti neve Neumann. * Eredeti neve Müller. ** Tisza-Eszlári vérvád 269—277. o. 179

147

MONOGRÁFIÁK. Bachó László. A zsidóság térfoglalása Gyöngyösön. Büchler Sándor. A zsidók története Budapesten. Fejér vármegye 1848. évi zsidó összeírása. Fürst A. Sitten und Gebráuche einer Judengasse. (Kismarton.) Gold Hugo. Die Juden und die Judengemeinde Bratislawa. Goldberger Izidor. Zemplénvármegyei zsidó családfők 1811—12. Goldberger Izidor. A tatatóvárosi zsidóság története. Grünwald Fülöp. A zsidók története Budán. Grünwald Miksa. Zsidó biedermeier. Grünwald M. Zur Geschichte der jüdischen Kulturgemeinde Belovár. Guttmann Simon. A szombori zsidók története. Herzog Emil. A zsidók története Liptó-Szent-Miklóson. Kálmán Ödön. A zsidók letelepülése a Jászságban. Kaufmann Dávid. A zsidók utolsó kiűzése Bécsből. Kecskeméti Ármin. A csanádmegyei zsidók története. Kemény József. Vázlatok a győri zsidóság történetéből. Kohn Sámuel. A szombatosok története. Kun Lajos. A veszprémi zsidóság múltja és jelene. Lakos Lajos. A váradi zsidóság története. Löw—Kulinyi. A szegedi zsidók 1785—1885. Markbreiter Moritz. Beiträge zur Geschichte der jüdischen Gemeinde Eisenstadt. Marton Lajos. Az erdélyi zsidók történetéből. Pollák Miksa. A zsidók Bécs-Újhelyen. Pollák Miksa. A zsidók története Sopronban. (Németül is.) Radó Imre—Mayor József. A noviszádi zsidók története. Reizner János. Történelmi vizsgálatok a zsidók szegedi letelepülése körül. Reizner János. Szeged története. Schneider Miklós. A rohonci 1848. évi zsidók összeírása. Singer Jakab. Adatok a bánáti zsidók történetéhez. Singer Jakab. Temesmegye és a zsidók polgárosítása. Sós Endre. Zsidók a magyar városokban. Sós Endre. A zsidók útja a kálvinista Rómában. Steinherz Jakab. A székesfehérvári zsidók története. (1840—1892.) Stern Mór. Szatmári zsidók útja. Vajda Béla. A zsidók története Abonyban. Zoltai Lajos. A zsidók letelepülése Debrecenben. Monumenta Hungáriáé Judaica. Publicare fecit Societas litteraria Hungarico-Judaica, studio A. Friss. T. 1. (1092—1550). Budapestini. Lampel (Wodianer). 1903. * Mónus Illés Kunfi Zsigmond. Mónus Illés emlékbeszéde. Bp. Világosság rt. kvny. 1929. Mónus Illés. Az agrárkérdés. Bp. Világosság rt. kvny. 1930. Mónus Illés. A szocializmus világképe. Szociáldemokrata füzetek. 18. Bp. Világosság rt. kvny. 1938. Der Mord von Tisza-Eszlár besprochen von einem evangelischen Priester. R. Bp. Márkus Samu ny. 1882. Morel, M. Les Juifs-et la Hongrie devant l'Europe. (Affairé de Tisza-Eszlár.) Paris. 1883. X Móricz Pál. A falusi zsidók. Debrecen. Hegedűs és Sándor biz. és ny. É. n. F

*

Eredeti neve Brandstein Éliás.

148

X Móricz Zsigmond. Fortunátus. Drámai játék 3 felvonásban. Az Érdekes Újság karácsonyi melléklete. Bp. Légrády testvk. kvny. 1918. X Móricz Zsigmond. Kivilágos-kivirradtig. Regény. Bp. Athenaeum rt. 1926. (2. kiad. 1939.) Morin. A tisztelt szovjet. Gyorsírói feljegyzések alapján írta —. Bp. Az Üzlet. Légrády testvk. 1919. Mórocz János, martosi. A zsidókérdés egy magyar nemes szemszögéből. Bp. Adler és Práder ny. 1937. X Mosenthal, S. H. Deborah. Volksschauspiel in 4 Akten. Pest. Gust. Heckenast. 1850. X Moss, Geoffrey. Édes paprika. Angolból ford. Vitális Béla. Regény 2 köt. Bp. Stádium rt. 1925. 2 kiad. X Múlt és jelen. Elbeszélések a zsidó ifjúság számára. Dr. Lehmann és dr. Philippson műveiből. Székesfehérvár. Singer Ede. É. n. * Munkácsi Bernát. A nyitrai, nagyváradi és budapesti Műnk család, valamint a... Felsenburg család genealógiája. Sajtó alá rendezte Munkácsi Ernő. Magyar Zsidó Családok genealógiája 1. Bp. Országos Magyar Zsidó Múzeum. 1939. Munkácsi Ernő. Fejezetek a magyar zsidó vallásfelekezet újabb joggyakorlatából. Gábor Gyula előszavával. Bp. Pesti izr. hitközség. Krakauer L. 1926. Munkácsi Ernst. Der Jude von Neapel. Die historischen und kunstgeschichtlichen Denkmäler des süditalienischen Judentums. Zürich. Tábor biz. Bp. Hungária ny. 1940. Munkálkodás a zsidóság frontján. R. Bp. Bródy József, Kiss Gyula és tsa. Törekvés ny. 1941. Muraközy Gyula. Szocializmus, zsidókérdés, katholicizmus és a magyar jövő. Evangéliumi tanulmányok. Kecskemét. Kókai biz. Bp. 1923. Mühlfeith János. Prónay, Zadravecz, Héjjas. Eredeti fametszetek a nemzeti megújhodás jegyében. Bp. Pápai Ernő ny. 1921. Müller Ernőné. A nők és a politika. Szocialista agitációs iratok 32. Bp. Világosság rt. kvny 1919. (Münz) Mienz, Moyses. Lob- und Dankrede, welche bey der feyerlichen Ankunft Sr. k. Hocheiten der Durchl. Erzherzogen Franz Carl und Alexander Leopold Palatm... durch den... Oberrabbiner der Altofner Judenschaft... in der öffentlichen Synagoge gehalten worden. Uebersetzt von Moyses Emanuel Leipnicker und Abraham Kohn. Ofen. Bey Cathar. Landerer. 1790. (Münz) Minz, Moises. Anrede des Altofner Oberrabbinersan Minz, Moises die dasige Judenschaft, bey den Krönungs-Feyerlichkeiten des Königs von Ungarn Franz des Ersten, und der Königin Maria Theresia. Aus dem Hebräischen übersetzt von Moises Emanuel Leipnicker und Abraham Kohn... Gehalten den 5-ten Juni 1792. Ofen. Gedr. mit Universitatsschriften. 1792. Minz Moises. Predigt zur Sieges- und Friedens-Feyer bey Gelegenheit als Franz der Erste... nach den erfochtenen glorreichen Siegen am 31. May 1814. in Paris uns den erwünschten Frieden schenkten. In das Deutsche frey übersetzt von Marcus Bresnitz. Ofen. Mit k. ung. Universitáts-Schriften. 1814. X Myriam Harry. Jeruzsálem meghódítása. Ford. Sebestyén Károlyné. Regény. 2 köt. Otthon könyvtára VI—VII. köt. Bp. Phönix ny. 1908. Nagy Ádám. Kun Béla Szibériában. Egy hadifogoly feljegyzései a diktátorról. R. Bp. Központi Sajtóvállalat rt. É. n. X Nagy Andor. Tavasz Váradon. Regény a fiatal Ady Endre életéből. Bp. Epocha. 1937. X Nagy Andor. Fergeteg. Wien. — Uaz. Wirbelsturm. Aus den ungarischen Manuskript übertragen von Stefan J. Klein. Wien. Lee-Verlag. Oskar Wöhrle. 1923. X Nagy Andor. Fehér asztalnál. Bp. Pesti Lloyd ny. 1934. Nagy Anna. Heine balladaköltészete és hatása a magyar balladára. Német philológiai dolgozatok XXVI. Bp. 1919. Nagy Dezső, ifj. Egy valutaper 1849-ben. (Pesti izraelita hitközség contra Pesti magyar kereskedelmi bank.) Bp. Politzer biz. Concordia ny. 1920. F

*

Eredeti neve Munk. — A Magyar Tudományos Akadémia tagja. (1890.)

149

Nagy Elek. A nemzetek szövetsége mint a zsidó világuralom egyik eszköze. Bp. Pátria ny. 1921. Nagy Elek. A jog és a szabadkőművesség. R. Bp. Szerző. Held János kvny. 1936. Nagy Elek. A demokrácia, ai szabadkőművesség és a sajtó. R. Bp. Szerző. Held János kvny. 1937. X Nagy Ferencz. A pártos Jerusálem IX. énekben. Posonyban és Pesten. Landerer Mihály. X Nagy Ignácz. Tisztújítás. Vígjáték 4 felvonásban. Eredeti Játékszín 11. Budán. Magyar Tudós Társaság. 1843. Nagy Ignácz. Torzképek. 4 köt. Pest. Kir. tud. egyetem betűivel. 1844. X Nagy Ignácz. Hajdan és most. (2 r. A nagyravágyó.) Pest. Hartleben K. Adolf. 1845. * X Nagy Ignácz. Menny és pokol. 3 füz. Pest. Hartleben Konrád Adolf 1846. X Nagy Ignácz. Magyar titkok. 12 füzet. Pest. Hartleben Konrád Adolf. 1844—45. — Uaz. Regény. Magyar Regényírók képes kiadása. 5—6—7. köt. (3 köt.). Bp. FranklinTársulat. 1908. ** Nagy Imre. Így írom én az Ojságot. Bp. Európa ny. 1921. Nagy Imre. Hagada tréfája. Egy húsvéti vacsora története 1924-ben Bp. Az Ojság. Európaíny. 1924. Nagy Imre. Bölcs rabi a mellényzsebben. (Több sorozat és kötet) Bp. Az Ojság. Európa ny. 1925-től. Nagy Imre. Móricka az ő mulatságos vicceivel. Bp. Az Ojság. Európa ny. 1926. Nagy Imre. Frank-hagada, vagy egy szédereste a Markóban. Bp Az Ojság. Európa ny. 1926. X Nagy Imre. De. Klein. Vidám regény a régi kedélyes antiszémitizmus aranykorából. Bp. Az Ojság.urópa ny. Nagy Imre. Kohn és Grün a mellényzsebben. Újabb viccgyűjtemény. Bp. Az Ojság. Európa ny. 1927. Nagy Imre. Ötezer vicc. Bp. Az Ojság. Európa ny. 1932. Nagy Imre versei. Bp. Singer és Wolfner. Európa ny. 1933. Nagy Imre. Zsidó közmondások. Bp. Az Ojság. Európa ny. 1934. Nagy, Iván. Der Numerus Clausus in Ungarn. R. Bp. Centrum ny. 1924. Nagy, Iván. Fascista világnézet. Balás Károly társadalmi politikájának ismertetése. Klny. Új Élet-ből. Bp. Centrum ny. 1925. Nagy József. Magyar keresztény ifjúság. Bp. Eggenberger biz. 1902. Nagy József. A nemzeti egység világnézete. Szeged. Árpád ny. 1936. Nagy József. Prohászka szocializmusa, összeállította és jegyzetekkel ellátta Nagy József. Bp. Budai-Bernwallner ny. 1940. Nagy Károly. Daguerréotyp. Pozsony. Schmid Antal ny. 1841. Nagy Károly. A csornai ellenforradalom. Zalaegerszeg. Szerző. Fülöp ny. 1924. Nagy Károly. A kapuvári ellenforradalom. Zalaegerszeg. Kakas Á. ny. 1929. Nagy Lajos. Az antiszemitizmus négyszemközt. Mi az igazság? R. Bp. Garai ny.1920. X Nagy Lajos. Budapest nagykávéház. Regény. Bp. Nyugat. 1936. Nagy Olivér, sasvári. Kun Béláék rémuralmának története hiteles okmányok alapján. Bp. Bolseviki elleni liga. Helios ny. 1919. A nagy per. Zsidókérdés. Írták: Kiss Arnold, Vámbéry Rusztem, nagykálnal Levatich László, vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kühnelt-Leddihn Erik, Sebestyén Jerő, Máthé Elek, Milotay István, Berkes József, Bernáth István, Ravasz László. Bp. Soli Deo Glória. Bethlen Gábor ny. 1933. 2. kiad. Nagyiványi Zoltán. Forradalmi problémák és a zsidó kérdés. Bp. Lampel R. FranklinTársulat. 1920. *** Nagyabb ország — boldogabb magyar! 1935—1939. R. Bp. Élet irod. és ny. rt. (Nagyváthy János). A tizen-kilentzedik százban élt igaz magyar hazafinak öröm-órái. A nagy * szivűségnél. MDCCC. Hn. 1792. F

F

F

F

*

Emncipációról s egyéb zsidó problémákról. Eredeti neve Fischer Ignác. *** Zsidókérdés 27—34. oldal. **

150

X Nahida Rémy. A zsidó asszony. Ford. Krasznayné F. Mari. Nagyvárad. Ungár Jenő. 1894. A námesztói gyilkosság. Egy árva fiú tragédiája. R. Bp. Havasféle kvkeresk. Neuwaldd I. ny. 1900. NAPTÁRAK. (Ágai Adolf). Spitzig Iczig naptára 1867-re. (Ágai Adolf). Czu tumm! Hexti antiszemita naptár 1883-ra. Antiszemita kalendáriom az 1920. évre. Az Antiszemita Párt Naptára 1834-re. Bolseviki naptár... az. 1919. évre. (Borsszem Jankó.) Bölcs rabi naptára 1925. évre. Első magyar izraelita naptár 5620. évre. Első magyar zsidó naptár 1848-ra. Füstölő Naptár az 1884-ik zsidó-szökőévre. Herkó Páter nagy képes naptára. Juden-Kalender für Antisemiten. Magyar Naptár (emigráns, 1921). Magyar-zsidó évkönyv. (1905.) Az Ojság pengő naptára 1926-ra. Országos Antisemita-Párt Naptár. Stehr. Izraelit. Volkskalender 1904—1905. Zsoldos. A magyar zsidónő naptára. Nathan, Paul. Der Prozess von Tisza-Eszlár. Ein antisemitisches Culturbild. R. Berlin. Fontane. 1892. Nathan, Paul. Der jüdische Blutmord und der Freiherr von Wackerbarth-Linderode, Mitglied des preussischen Abgeordneten-Hauses. Ein antisemitisch-parlamentarisches Kulturbüd. R. Berlin. Fontane. 1892. Néhány észrevétel a zsidók reformatiójához. Egy gazdag zsidótól. R. Pest. Pollák testvk. 1867. Néhány szó a keresztény egyetemi ifjúsághoz! Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920. ** Nemény, Wilhelm. 135 Tage BoLschewistenherrschaft. Randbemerkungen zu der Geschichte der ungarischen Raterepublik. Berlin. Verlag der Kulturliga. 1920. *** Nemes Ákos Kálmán és Soltész György. Hol lehet elhelyezkedni? Zsidók letelepülési és elhelyezkedési lehetőségei a külföldön és a gyarmatokon. Bp. Demokrata Újság. Klein J. ny. 1938 Németh László. Kisebbségben. Tanú könyvtár. Bp. Első kecskeméti hirlapk. ny. 1939. — Uaz. I—IV. köt. Bp. Magyar Élet. Pesti Lloyd ny. 1942. F

F

NÉMET NEMZETI SZOCIALIZMUS. Bouhler Philipp. Adolf Hitler. Buchinger Manó. A demokrácia élet-halál harca Németországban. Couvrier. Barna lázadás. Faulhaber Michael. Zsidóság, kereszténység, germánság Füzesi Árpád. Tanulmányút Hitler birodalmában. Goebbels művei. *

A szabadkőműves páholy neve, amelyhez a szerző tartozott (□ Magnanimitas). Eredeti neve Neumann. *** Eredeti neve Neumann. **

151

Grózinger M. József. A mai német filozófia és a nacionál-szociálizmus. Hitler Adolf. Harcom. A hitleri árjatörvények teljes szövege. Horner Miklós. A német nemzeti szociálizmus útja. Huber Wilhelm. Die Lüge des Nationalsozialismus. Ignotus Pál. A horogkeresztes hadjárat. Jäger H. Mi a hitlerizmus? Körber Lili. Ruth és a harmadik birodalom. Lévai Jenő. Magyar fajvédők a hitlerizmus bölcsőjénél. Lovass János. N. S. Germánia. Makkai János. Germánia új utakon. Méhely Lajos. Mi tette Hitlert antiszemitává? Öhquist, Johannes. A Führer birodalma. Pirovich Lajos. A harmadik birodalom tükre. Rezessy Zoltán. A harmadik birodalom politikai és társadalmi rajza. Rezessy Zoltán. A harmadik birodalom kultúrképe. Rosenberg Alfréd. Zsidókérdés — világprobléma. Vörös Európa? Miért mentette meg Németország Európát. Némethy Béla. Hol vagy magyar Hitler? Röpirat a nemzeti szocialista államról. Bp. Lehel kk. Sárkány ny. 1932. A Nemzeti Párt programmja. Bp. Temesváry László. Hollósy J. ny. 1930. Nemzeti szocialista káté. Írta Dr. T. L. Fiala Ferenc előszavával és Kóródy Tibor zárószavával. Nyilaskeresztes füzetek 1. Bp. Centrum rt. ny. 1939. Nendtvich, C. M. Die Judenfrage in Oesterreich-Ungarn. Eine kulturhistorische Studie. Bp. Aigner L. 1885. Egy antiszemita sajtóper. Hutten Ulrich (Nendtvich K. álneve). Das Judenthum in Oesterreich-Ungarn. *

Neue croquis aus Ungarn. Pest. Gustav Heckenast. J. B. Hirschfeld. Leipzig. 1844. Das neue Ungarn. Ein Sieg des völkischen Gedankens. Von einem Deutschungarn. München. Vom verein, ungarisch christlich-nationalen Verbande. Deutscher Volksverlag. 1920. — Uaz. Leipzig. Hammer-Verlag. 1920. Neumann Ede. Zsidó vallástörténet. 2 köt. Bp. Singer és Wolfner. 1894—1897. Neumann Ede. Kayserling. Életrajzi vázlat. Bp. Lampel R. biz. Franklin-Társulat. 1906. Neumann Ede. Német zsidók önvédelme. Klny. IMIT. 1908. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1908. Neumann Ede. A zsidók története az állami élet megszűnésétől az újkorig. Bp. Pesti izr. hitközség. Lampel R. 1921. Neumann, Moses Samuel. Maagal Jásár. (Héber nyelvtan logikai alapon héberül és németül.) Prága. 1808. Neumann Vilmos. A zsidóügy jelen állapota hazánkban. R. Arad. Réthy L. 1867. Neuwirth Imre. Karácsonyi levél. Győr. Kisfaludy ny. 1938. X Neuwirth Imre. A próféta. Társadalmi regény. Győr. Kisfaludy ny. 1939. X Neuwirth Imre. A végzet. Az életút könyve. Győr. Kisfaludy ny. 1940. X Neuwirth Imre. Életcserepek. Győr. Kisfaludy ny. 1941. Neuwirth Imre és Poll Ernő. Levelek. Zsidó társadalmi írások. Győr. Kisfaludy ny. 1941. The new Hungarian Jewish bili. Bp. Pester Lloyd ny. 1939. Nógrádi László. A szabadkőművesség titkai. Nagyvárad. Szent László ny. 1904. * Nordau Miksa. A cionizmusról. Németből ford. Gábel Gyula. Klny. Ungarische Wochenschriftből. Bp. Geyer Osias. 1902. F

F

*

A 2. kötetben: Die Emancipation der Juden in Ungarn.

152

Nordau Max. Mi a cionizmus? Ford. Grünberger Béla. Zsidó renaissance könyvtár 9. Nagyvárad. Sonnenfeld ny. 1919. X Nordau Max. Doktor Kohn. Dráma 4 felvonásban. Bp. Zsidó Szemle könyvosztálya. Heller K. kvny. 1020. Nordau Max. Írások a cionizmusról. Ford. és bevezette Mohácsi Jenő. Népszerű zsidó könyvtár 21. Bp. Lampel R. Biró M. kvny. 1928. NUMERUS CLAUSUS. Asztalos József. A magyar főiskolai hallgatók statisztikája. (1930—31.) Bródy Ernő nemzetgyűlési beszédei a numerus claususról. Eszterhás István. A gébic. Friedmann Hillel. A numerus clausus árnyékában. Fülöp Béla. Numerus clausus és hazafiság. Gábor Gyula. Numerus clausus és a zsidó egyetem. Haller István. Harc a numerus clausus körül. Hegymegi Kiss Pál. A numerus clausus a magyar jövő útjában. Hoór Károly. A numerus clausus. (Németül is.) Igaz Pál. Mi történik az egyetemen. Kadosa Marcel. Ügyvédi numerus clausus és zsidó numerus clausua. Korcsmáros Nándor. Az arányosítás. A Magyar Zsidóság Almanachja. Méhely Lajos. A numerus clausus mérlege. Molnár Kálmán. Numerus clausus, tanszabadság jogegyenlőség. Nagy Iván. Der Numerus Clausus in Ungarn. Székely Nándor. A Numerus clausus Magyarországon. Nü? Kóser adomák és rituális viccek, összegyűjtötte Lueger hive. Bp. Pallas rt. kvny. 1903 Nyékhegyi István. A Trianont előkészítő hazaárulások leleplezése. K. Bp. BudaiBernwalLner ny. 1938. Nyékhegyi István. A társadalom és a zsidóság. Bp. Szerző. Budai-Bernwallner ny. 1942. Nyékhegyi István. Lásd még Fiala Ferenc nevénél. Nyilas-Kolb Jenő. Magyar-zsidó kultúrmunka. Libanon füzetek 6. Bp. Libanon. 1936. ** Nyiry Gyula. Az októberi forradalom demokráciája 1918—19. Bp. Csáthy. Hornyánszky V. kvny. 1926. Nyiri, Julius. Die Regierung Károlyi in Ungarn. Bp. Csáthy. Hornyánszky V. kvny. 1926. Nyiri, Gyula. Hogyan készítette elő a Károlyi kormány a magyar proletárdiktatúrát? Európa és a bolsevizmus 5. Bp. Uj Aurora. Hungária ny. 1942. Nyiri, Julius. Die Vorbereitungen der ungarischen Proletardiktatur durch die Regierung Károlyi. Europa und der Bolschevismus. Bp. Új Aurora. Hungária ny. 1942. Nyomorgó izraeliták. Bp. Gálócsy Árpád. Nemzeti Tömörülés Pártja. Held János kvny. 1930. Objectivus. Nincs többé antiszemitizmus. R. Bp. Szerző. Hollósy ny. 1941. Observator. Magyarország vágtatva rohamos elszegényedése, vallástalansága és megzsidósodása. R. Zombor. Stanojevics Zs. Sharnitzl J. örökösei, Szakolca. *** 1880. Observator. Patriotische Stimmen, lásd ott. Az óbudai izr. lelkiüdvegylet százéves története. 1829—1929. Szerk. és kiadja az elöljáróság. Bp. Bichler I. ny. 1929. F

F

*

Eredeti neve Südfeld. Bencs Zoltán írói álneve. *** Németül és szerbül is. **

153

Oesterreicher, Elias. Der Jude in Ungarn, wie er war, wie er ist und wie er seyn wird. Oder: Was hat das Land und der Staat von seinem geistigen und gemeinnützigen Streben zu erwarten? R. Pesth. Trattner-Károlyil 1842. — 2 kiad. 1846. Offener Brief an den Redacteur des „Ungar”-n. Ein Aktenstück zur Geschichte der neugeborenen freien Presse nebst einer Beleuchtung der Emancipationsfrage. R. Ofen. 1848. Oj wie kóser, oj wie fájn. Zaftos zsidóadomák. Bp. Magyar könyvkiadó társaság. 1903. Az Ojság pengőnaptára 1926-ra. Bp. Az Ojság. Európa ny. 1925. OKTÓBERI FORRADALOM. Bíró Lajos vezércikkei. Böhm Vilmos. Két forradalom tüzében. Braun Soma. Az első magyar köztársasági forradalom. Buchinger Manó. Tanúvallomás. Bus-Fekete László. Katonaforradalmárok. Csaba Jenő. A forradalom története Szegeden. A diadalmas forradalom könyve. (Gellért Oszkár.) Erdély Jenő. Mit akarnak? Fehéri Armand. A vesztegető forradalom. A forradalmi kormányzótanács arcképei. Földes Artúr. Mi történjék a magyar szent koronával? Gabányi József. Mártírjaink. Gazdag-Szabolcs. Mezőtúr és Túrkeve a forradalmak alatt. Hatvany Lajos. Egy hónap története. Horovitz Jenő: A néphez! Katonaforradalmárok. Kiss Ferenc. Ecce homo. Magyar Lajos. A magyar forradalom. Miskolczy Ágost. Szemben a forradalom arcvonalával. Nyiry Gyula. Az októberi forradalom demokráciája. Nyiry Gyula. Hogyan készítette elő a Károlyi-kormány a magyar proletárdiktatúrát? (Németül is.) Orbók Attila. Ki árulta el a hazát? Petrovics György. Az októberi forradalom... Makón. Podmaniozky György báró. Az őszirózsás „forradalom” a budapesti honvédhuszár kaszárnyában. Pogány József. Forradalom és ellenforradalom. Radisics Elemér. Reflexiók az októberi forradalomhoz. Révész Mihály. A győzelmes magyar forradalom. Révész Vilmos. Forradalmi jogalkotás. Tormay Cécile. Bujdosó könyv. Tormay Cécile. Két forradalom. Ujlaki Antal. Szeged a forradalomban és a nemzeti feltámadásban. Vágó Géza. Hogyan tört ki a forradalom? Vértes József. Egy ember a forradalomban. Oláh Ernő. A hősies ideálizmus útján. Magyar Nemzeti Szocialista Füzettár 2. Mezőberény. Magyar Nemzeti Szocialista Párt mezőberényi szervezete. Baltha János kvny. 1931. Oláh György. Jajkiáltás a Ruthénföldről. Bp. Hornyánszky V kvny. 1928. Oláh György. Hárommillió koldus. Miskolc. Magyar Jövő kvny. 1929. Oláh György. Lázadás a Tiszánál. Regényes korrajz. Bp. Singer éa Wolfner. Budapesti Hirlap ny. 1932.

154

Oláh György. Őrvezetőből diktátor. Hitler forradalma 1920—1932. Bp. Uj Magyarság. Stádium rt. ny. 1935. Oláh Zoltán. A két Verhovay és a sikkasztó. Függetlenség. R. Bp. Corvina kvny. 1883. Ollivier Fr. Les juifs en Hongrie. L'affaire de Tisza-Eszlar. Klny. a Le Correspondent-ből. Paris. Ny. n. 1883. Ónody Géza. Tisza-Eszlár a múltban és jelenben. A zsidókról általában. — Zsidó mysteriumok. — Rituális gyilkosságok és véráldozatok. — A Tisza-eszlári eset. BP. Bartalits Imre kvny. 1883. Ónody, Géza von. Tisza-Esslar in der Vergangenheit und Gegenwart. Autorisierte Ubersetzung aus d. Ungar: von Georg von Marczibányi. Bp. Grimm. 1883. X Opatosuh Josef. Mordecháj, az erdei zsidó. Ford. H. Ádám Géza. Regény. Bp. Tábor. Hungária ny. 1935. Oppenheim, Dav. Hirsch. Anrede, welche bey Gelegenheit der glücklichen Genesung unsers Kaisers und Königs Franz I. vorgetragen wurde. Temesvár. Jos. Klapka. É. n. Oppenheim, Dav. Hirsch. Trauer-Rede über das Hinscheiden Sr. Majestat Franz I. nebst andächtigem Gebethe in der Synagoge zu Temesvár den 23. März 1835. Temesvár. Josef Beichel. 1835. Oppenheimer, Bern. Fest Opfer... dem Grafen Leopold Pálffy v. Erdőd, bey seiner feyerlichen Installation zum Ober-Gespan des Pressburger Comitats den 19. August 1822... dargebracht von der isr. Gemeinde in Pressburg. Nach dem Hebräischen von dessen Sohne J. B. Oppenheimer. Wien. Ant. Strauss. É. n. Oppenheimer, Ign. Bern. Hochgefühle bey der glorreichen- Feyer der Krönung Ihrer Majestat Caroline Auguste Kaiserin v. Oeslerreich, Königin von Ungarn... den 25. Sept. 1825. dargebracht von den sammtlichen treuen israelitischen Landes-Unterthanen in Königreich Ungarn. Gedichtet von . (Költemény héber és német nyelven.) H. ny. és é. n. Orbán Dezső. Fel új honfoglalásra! Bp. 1919. Orbók Attila. Ki árulta el a hazát? Bp. Világirodalom. Heller K. és tsa. kvny. 1919. Ormos Ede. Mi okozta Magyarország szétbomlását? Jászi Oszkár előszavával. Wien. Július Fischer Verlag. 1921. Ormos Emil. Ígéretek földje (Palesztina). Bp. Általános ny. 1937. 2 kiad. * X (Ormodi Bertalan) Tíz magyar költemény. Írta egy zsidó magyar. Pest. Herz János ny. 1860. X Ormodi Bertalan. Országgyűlési nóták. Pest. Gyurián J. (Kilián Gy.) 1861. X Ormodi Bertalan. Magyarhon ébredése. Eredeti költemények. Pest. Wodianer F. 1861. X Ormodi Bertalan. Búcsú az országgyűléstől. Költemény. Pest. Engel. 1861. X Ormodi Bertalan. Smule Itzig. Tréfás: költemény hét énekben. Pest. Kertész J. ny. 1864. X Ormodi Bertalan. újabb költeményei. Pest. Lauffer V. 1866. Ormodi Bertalan. Pecsovics-világ Magyarországon. Történelmi rajz a jelenkorból. Pest. Leitner, Kunosy és Aigner. 1868. X Ormos Sigmond. Véres-bosszú. Regény. Temesvár. Beichel József ny. 1841. Az országgyűlés képviselőházának 372—388. ülése. (1939 febr 24—1939 márc. 27. jegyzőkönyvek.) A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Bp. Képviselőházi értesítő. Athenaeum rt. 1939. Országos Antisemita-Párt Naptár 1884. évre. Szerk. és kiadja Nagy Imre. 1883. — Uaz. Második évfolyam 1885. közönséges évre. Kecskemét. Függetlenség kiadóh. Bp. Morvay és Mérey kvny. 1884. — Uaz. Harmadik évfolyam 1886-ra. — Uaz. Negyedik évfolyam 1887. közönséges évre. Szerk. Nagy Imre. Antisemita Párt kiad. Kecskemét. Nagy Imre ny. 1886. Országos Magyar Zsidó Múzeum emancipációs kiállításának katalógusa. Bp. Ny. n. litogr. 1938. Az országos zsidó congresszus és titkos ellenesei. Intő szózat Magyarország zsidóihoz. R. Pest. Heckenast Gusztáv. 1868. F

*

Eredeti neve Berger Baruch.

155

Oszetzky Dénes. A hazai polgárság társadalmi problémái a rendiség felbomlásakor. I. Városi * polgárjog. II. Városi hatóság. Pázmány Péter Tudományegyetem Történelmi Szemináriumának kiadványai 3. sz. Bp. Kir. Magyar Egyet. ny. 1935. ** Oszkár bácsi legszebb zsidó meséi. Bp. Kertész József kvny. 1928. Osztern Rózsa. Zsidó újságírók és szépírók a magyarországi németnyelvű időszaki sajtóban a „Pester Lloyd” megalapításáig. 1854-ig. Német philologiai dolgozatok XLV. Bp. Pfeifer. Gewürcz F. kvny. 1930. Otrokócsi Fóris Ferenc. Restitutio Israel futura seu tractatus etc. Viennae. 1712. Öhquist, Johannes. A Führer birodalma. Ford. vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály. Bp. Stádium rt. ny. 1942. X Az örökké való zsidó. Ford. Tolnay Ferenc. Szarvas. Réthy Lipót. 1854. Örömhangok ő cs. és kir. apostoli fölségeik 1. Ferencz József császár és Erzsébet császámö üdvárasztó, eljövetelének ünnepélyére. (Kotányi Károly, Rosenberg Izidor, Reitzner Adolf és Kleinmann Lipót verseivel.) Szeged. Az izr. cultusközség elöljárósága. 1857. Öröm-szózat, mely Nagy Méltgú Vázsonykeöi Gróf ifjabb Zichy István úrnak, T. N. Veszprém vármegyei fő ispányi hivatalába 1832. eszt. october 4. lett innepi beiktatása alkalmával adatott a T. N. Veszprém vármegyebeli egész sidóság közönsége által. Veszprém. Számmer Alajos bet. 1832. Örömüdvözlet, mellyet gróf De Motte Antal Nógrád megyei főispány beiktatási ünnepén forró hála közt nyújt a nógrádi izr. község. Pest. 1846. Östör József. Széchenyi magyar fajvédelme. Országos Nemzeti Club kiadványai 38. Bp. Franklin-Társulat. 1941. Öt esztendő borzalmai az orosz szovjet börtöneiben. Nagy Kálmán és felesége kálváriája. Szocialista röpiratok. Bp. Világosság rt. kvny. 1929. 181 X Ötvös Károly. Tárcák és rajzok a zsidó életből. Bp. Ruzitska Ármin. 1906. Ötvös Vilmos. Egy szabadelvű tévedései. Válaszul „A zsidókérdés Magyarországon” című röpiratra. R. Kaposvár. Jeiteles H. 1912. X Paál Ferenc. Hamu alatt. Regény. Wien—Bp. Európa Verlag Könyvny. rt. pozsonyi fiókja 1929. 182 Paál Jóob. A száznapos szegedi kormány. Az ellenforradalom története. Bp. Biró Miklós ny. 1919, Pachtler G. M. A szabadkőművesség titkos harca trón és oltár ellen... ford. a Pécsi növendékpapság Szent-Pál társulata. Pécs. Lyceum ny. 1876. Pajor Rudolf. Az igazság tükrén. Szocialista röpiratok. Bp. Világosság rt. kvny. 1929. Pajor Rudolf. Szellemi osztályharc stb. Szociáldemokrata füzetek 4. Bp. Világosság rt. kvny. 1932. X Pakots József. Egy karrier története. Regény. Bp. Grill Károly 1908. (Mint vígjáték 1914.) 183 X Palágyi Lajos. Bibliai emlékek. Versek. Bp. Singer és Wolfner. 1894. 184 Marx és tanítása. Klny. Magyar Társadalomtudományi Szemléből. Bp. Palágyi Menyhért. Athenaeum. 1904. — 2. kiad. Pécs. Taizs J. kvny. 1909. — 3. kiad. 1922. Palatinus József. A szabadkőművesség bűnei. I. köt. A magyarországi szabadkőművesek mozgalma és külföldi kapcsolatai 1920-tól 1937-ig. Bp. Lőcsei. Budai-Bernwallner J. ny. 1938. 2 kiad. — II. köt. A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Bp. Szerző. Budai-Bernwallner J. ny. 1939. — III. köt. A hazai és külföldi páholyokban illegálisan működő szabadkőművesek névsora 1920-tól 1938-ig. Bp. Szerző. Budai-Bernwallner J. ny. 1939. Palatinus József. Lásd még Barcsay Adorján-nál. F

F

F

F

F

F

*

Zsidókról 39—17. o., 105—110. o. Szálai Oszkár. 181 Eredeti neve Löwinger. 182 Eredeti neve Possel. 183 A Palágyi név írói álnév. Palágyi Lajos igazi neve Silberstein Lázár. 184 A Palágyi név írói álnév. Palágyi Menyhért igazi neve Silberstein Salamon. **

156

PALESZTINA. Auerbach Éliás. A zsidó Palesztina. Benarny Sándor. Új Palesztina. Boross Mihály. Palesztinái impresszióim. Eppler Sándor. Palesztina és a kivándorlás. Fehér könyv. Fodor Lajos. A hitközségek Palesztina munkája. Friedmann Dávid. Palesztina földmívelése a római császárok idejében. G. Gerő László. Palesztina földje. Herzfeld Slomo. Angol imperializmus. Horner Miklós. A palesztinai kérdés. Klein Béla. Szentföldi élményeim. Lázár Lajos. Palesztina. Lichtheim Richárd. A zsidó Palesztina felépítése. Marton Ernő stb. Mit nyújthat Palesztina. Ormos Emil. Ígéretek földje. Paneth Hermann. Utazásom a Szentföldön. Patai József. A föltámadó Szentföld. Patai József. Az új Palesztina útján. Szálai György. Zsidók és arabok Palesztinában. Szilágyi. A zsidók országa: Palesztina. Tolkowskij. Palesztina és a zsidók. Weizmann Chaim. A zsidó nép és Palesztina. Winsch Gert. Anglia uralma Palesztinában. Pálffy Fidél gróf. Pillanatfelvételek nagy korok fordulása küszöbén. R. Magyaróvár. Magyaróvári kvny. Paltauf. Carl. Aufruf zur Unterstützung der durch einen unerhörten Kravall an den Bettelstab gebrachten zahlreichen Israeliten von Neustadtl. R. Presburg. 1848. Paneth Hermann. Utazásom a Szentföldön. Sajtó alá rendezte Szabó Imre. Cluj. Kadima, Lyceum ny. 1921. X Pannonhalmi H. F. A bolygózsidó engesztelő napja. (Jom Kippur ) Mysterium. Kisvárda. Berger I. és tsa. 1928. Pap Dezső. A zsidók története Józsua korától a II. templom felépítéséig. Újvidék. Hirschenhauser Benő kvny. 1899. Papp G. Ne bántsd a zsidót! R. 1881. Pap Izsák. Patai Edit, a költő. Bp. Hungária ny. 1936. Papp Jenő. A mai Magyarország erkölcsrajza. Korunk kritikája 1918—1933. Bp. Káldor kk. Világosság rt. kvny. 1934. X Pap Károly. Mikáél. Novellák. Bp. 1929. X Pap Károly. Megszabadítottál a haláltól. Regény. Bp. Hungáriái ny. 1932. X A nyolcadik stáció. Regény. Bp. 1934. Pap Károly. Zsidó sebek és bűnök. Különös tekintettel Magyarországra. Bp. Kosmos kk. Radó I. ny. 1935. X Pap Károly. Irgalom. Novellák. Bp. 1936. X Pap Károly. Azarel. Regény. Bp. 1937. X Pap Károly. Batséba. Drámai játék. Bp. Tábor. Hungária ny. 1940. Pardoe, Miss. The City of the Magyar, a or Hungary her institutions in 1839—1840. London. 1840. Páris Frigyes. Tájékoztató a ruthén akciónál való működésem felől. R. Bp. Szerző. Eggenberger Samu kvny. 1904.

157

Pártos Béla. A felekezeti harc ellen. Néhány szó a néppártról és ellene való teendőkről. R. Bp. Eggenberger. 1895. 2 kiad. 185 X Pásztor Árpád. Lipótváros. Bp. 1913. Pásztor Árpád. Vengerkák. Regény. Bp. Dick M. kvny. 1915. Pásztor Árpád. Sebestyén Arnold. Emlékbeszéd. Bp. Athenaeum rt. 1931. 186 Pásztor Mihály. Budapest zsebe Bp. Athenaeum rt. 1926. X Patai Edith. Engem is hív a föld. Versek. Bp. Múlt és Jövő. Korvin testvk. kvny. 1927. X Patai Edith. Szent szomjúság. Regény. Bp. Múlt és Jövő Bp. 1937. 187 X Patai József Babylon vizein. Versek. Bp. Jókai ny. 1906. Patai József. Bajza és Lessing. Bp. Franklin-Társulat. 1907. X Patai József. Héber költők IMIT. kiadványai XXXII. köt. Bp. Franklin-Társulat. 1910. X Patai József. Kabala. Lelkek és titkok. Novellák. Bp. Rovó Aladár kvny. 1917. — 3 kiad. 1929. Patai József. Zsidó írások. 3 köt. Bp. Múlt és Jövő. Rovó Aladár, Korvin tstvk. ny. 1918— 1920. X Patai József. Sulamit, látod a lángot? Versek. Bp. Rovó Aladár kvny. 1919. Patai József. Politika nélkül. Bp. Múlt ésj Jövő. Korvin testvk. kvny. 1923. Patai József. A föltámadó Szentföld. Bp. Korvin testvk. kvny. 1926. X Patai József. Az ősi vér. Történet Lengyelország felosztása korából. Bp. Remény. Kertész I. ny. Karcag. 1928. Patai József. Herzl. Bp. Pro Palesztina. Wodianer ny. 1932. Patai József. Harc a zsidó kultúráért. Bp. Múlt és Jövő. Hungária ny. 1937. Patai József. Az új Palesztina útján. Bp. Múlt és Jövő.; Hungária ny. 1939. Pataky Arnold. A Heródes-dinasztia története. Klny. Hittudományi Folyóirat-ból. Bp. Athenaeum rt. 1908. X Pataki Artúr. Imák és emberek. Elbeszélések. Magyar zsidó szel!lemi közösség könyvei. 6. Bp. Viktória ny. 1940. Patriotische Stimmen aus Ungarn über die Judenfrage. Von einem Observator. R. Zombor. Stanojevics Zs. Josef Skarnitz'sche Érben, Skalitz. 188 Patzek Károly. Emberismértető töredék. Pest. Beiméi József. 1833. Paulay Gyula. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. IV. t.-c. miniszteri indokolással... rendeletekkel és végrehajtási utasítással. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Paulay. Magyar törvények. Franklin-Társulat zsebkiadásai. Bp. 1939. Paulik, Gabriel. Antwort auf die „Neutra-Trenchiner Zeitung” Nr. 2 und 3, vom Jahre 1873. A német támadásra németül felelek. R. Pressburg. Carl Angermayer. 1873. Péchy Henrik. A magyar nemzeti szocializmus politikai és gazdasági programmja. Bp. Lőcsei F. 1937. X Peltz I. Caiea Vacaresti. A bukaresti zsidónegyed regénye. Ford. Katz László. Regény. Pharos könyvek. Cluj-Kolozsvár. Fraternitas ny. 1934. Perczel István, bonyhádi, gyűjteménye, lásd Jüdische Dalikatessen címszónál. Perls Ármin. A magyarok Mózese. Emlékbeszéd Kossuth Lajos fölött. Pécs. É. n. Perls Ármin. A négy hálaadó. Prédikáczió az emancícpatio 30. évfordulóján. Bp. 1898. Persián Ádám. Mi lesz a zsidókkal? Válasz egy kérdésre. Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920. Die Pesther israelitische Deputiertenversammlung im Jahre 1861. und ihre Leiter. Nach authentischen Quellen u. d. Mittheilungen eines Augenzeigen bearbeitet. Frankfurt am-Main 1862. Pesthy Jenő. A bolsevizmus rémnapjai. Naplójegyzetek. Bp. Szerző. Központi sajtóvállalat biz. 1921. F

F

F

F

185

Eredeti neve Pikler. Eredeti neve Berger. 187 Eredeti neve Klein. 188 Zsidókról 23. oldal. 186

158

Pesti élet röpirata. Szerk. Roboz Imre. Friedrich, Horthy és Társai. R. Wien. Johann N. Vernay A. G. 1920. Pesti Futár. 99 életrajz. Magyar selfmademének. Bp. Wodianer ny. 1928. Pesti hitközségi választások küszöbén R. Bp. Kiss Gyula és tsa. ny. 1941. A pesti izr. hitközség fennállása 125. évfordulójának és a magyar izraeliták vallási recepciója 30. évfordulójának megünneplése. Bp. Pesti izr. hitközség. Szent László ny. 1925. X Pesti krónika. Írták Pásztor Árpád, Szomaházy István, Tábor Kornél. Vidám könyvtár 5. Bp. Magyar kiviteli és csomagszállító rt. A Nap ny. É. n. Pestini, die 6. novembris 1807. (Cím nélkül. A magyarországi zsidóság 1807-ben Pesten november 6-án kelt kérvénye a nádorhoz és az országgyűléshez, hogy újból vétessenek elő a reájuk vonatkozó 1790—91. évi bizottsági munkálatok. Kinyomtatva latin és magyar párhuzamos szöveggel.) Pest. 1807. Peszáchi Haggoda. Ford. Guttmann Simon. Bp. Stern A. Gewürz F. ny. 1932. — Új kiad. magyar és héber szöveg. Peszeky Bálint. Mi a zsidók bűne? Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920. X Petelei István. Jetti. Elbeszélések. Kolozsvár. Gombos és Sztupjár ny. 1893. * X Peterdi Andor forradalmi versei. Vörös könyvtár. Bp. Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja. Stepka-neum ny. 1919. Peterdi Andor. A sárga folt. Harcom a zsidóságért. Bp. Világosság rt. kvny. 1922. Pethő Sándor. Viharos emberöltő. Hét portrait. Bp. Stádium rt. É. n. Pethő Sándor. Világostól Trianonig. A mai Magyarország kialakulásának története. Bp. 1925. Pethő Sándor. Csillagos órák. 41 vezércikk. Bp. Glóbus ny. 1939. Pterássevich Géza. Magyarország és a zsidóság. Bp. Szent Gellért műint. 1900. 2. kiad. Pterássevich Géza. Zsidó földbirtokosok és bérlők Magyarországon. Bp. Stephaneum ny. 1904. Petrovics György. Az októberi forradalom és az idegen megszállás Makón. Makó. Kovács Sándor. 1921. Peyer Károly. A zsidókérdés igazi háttere. Peyer Károly beszéde a második zsidótörvényjavaslat vitájában a képviselőház 1939. március 1-i ülésén. Bp. Szociáldemokrata párt. Világosság rt. kvny. 1939. Philippson L. után fordították H. J. és R. F. Csakugyan a zsidók feszítették föl Jézust? R. Pest. 1866. Pilisi József. A zsidó. Hozzászólás a zsidókérdéshez. Debrecen. Beké Zoltán ny. 1938. Pilisi Lajos. Kain és Ábel. Márciusi beszéd. Forradalmi könyvtár 2. Bp. Világpáholy. Biró M. kvny. 1919. Pillitz Dávid. Gyászbeszéd elhunyt császári királyi főherceg József Magyarország dicső nádora tiszteletére. Tartotta a szegedi izraeliták rabbija. Szeged. Grünn János. 1847. Pinsker. „Önemancipációt!” Egy orosz zsidó intő szózata a fajtestvéreihez. Szilágyi Dénes ford. Spinoza-Füzetek. Bp. Zsidó Nemzet. Nekudah kvny. Munkács. Pintér Jenő. Magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés. VII. köt.: A magyar irodalom a XIX. század utolsó harmadában. Bp. Magyar Irodalomtörténeti Társaság. Stephaneum ny. 1934. — Uaz. VIII. köt. A magyar irodalom a XX. század első harmadában. 1—2. köt. Bp. Pintér Jenöné. Franklin-Társulat. 1941. Pirke Aboth vagy a régi rabbik erkölcstudománya, rhapsodiai oktató mondatokban. Ford. Rosenthal Móricz. Buda. Kir. magyar egyet. ny. 1841. (Héber és magyar nyelven.) Pirovich Lajos. A harmadik birodalom tükre. Mi a való helyzet Ausztriában? Bp. Medika ny. 1934. Podraaniczky György báró. Az őszirózsás „forradalom” a budapesti honvédhuszár kaszárnyában. Naplótöredékek. Bp. Stádium rt. ny. 1935. ** Pogány József Adler Frigyes pőre, lásd ott. Pogány József. A munkapárt bűnei. R. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1919. F

F

* **

Eredeti neve Pollák. Eredeti neve Schwarcz.

159

Pogány József. Forradalom és ellenforradalom. A Budapesti Katonatanács február 7-i ülésén elmondott beszéd. Szocialista agitációs iratok 24. Bp. Világosság rt. kvny. 1919. Pogány József. A fehér terror Magyarországon. Wien. Vorwarts. 1920. Pogány József. Der weisse Terror in Ungarn. Wien. Neue Erde. 1920. Pogány József. „Üsd a zsidót?” R. Moszkva. Az oroszországi kommunista párt magyar csoportja. Typographia Intern. 1920. Pogány József. „Üsd a zsidót?” R. Wien. Elbemühl. 1922. Polák E. Jeschuat Mosche. Rettung der Juden in Damaskus durch Moses Montefiore und Ad. Cremieux. Pressburg. 1841. Egy polgár. A jellem és divat összefüggése és iránya. Első rész: A faj. Zalaegerszeg. Kakas Ágost ny. 1928. Pollák, Kaim. Josephinische Aktenstücke über Altofen. Wien. Waizner u. Sohn. 1902. (Pollák Leon). Manches Übel kann zuweilen seine guten Folgen haben. Pest. Landerer-— Heckenast. 1848. Pollák Lipót. A klikk rendszerről és törzsfőnökgazdálkodásról. R. Bp. Pesti kvny. 1906. Pollák Manó. Zsidó templomépítés Magyarországon a XIX. századtól a mai napig. Klny. IMIT évk-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1934. Pollák Manó. Pollák Miksa. A zsidók Bécs-Újhelyen. Tanulmány a zsidók történetéhez AlsóAusztriában és Magyarországon. Részben kiadatlan kútfők alapján. Bp. Athenaeum rt. 1892. Pollák Manó. A zsidók története Sopronban a legrégibb időktől a mai napig. Az izr. magyar irodalmi társulat által jutalmazott pályamű. Hetvenöt kiadatlan okirati melléklettel. IMIT. kiadványai VI. Bp. Lampel R. 1896. Pollák, Max. Die Geschichte der Juden in Oedenburg von den altesten Zeiten bis zur Gegenwart. Wien. 1929. Pollux. Bírálat Weininger Ottó „Nem és jellem” című művéről. Bp. Mai Henrik és fiai. 1915. * Pólya Jakab. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank keletkezésének és ötvenéves fennállásának története. 1841—1892. Bp. Kertész József ny. 1892. Polyák Béla. Zsidók a magyar mezőgazdaságban, történeti és statisztikai alapon. Adalékok a magyar földbirtokpolitikához. Bp. Grill—Benkő. Codex ny. 1928. Poncins Léon de. A forradalom titkos erői: szabadkőművesség, zsidóság. Ford. vitéz Endre László. Bp. Fordító. Stádium rt. ny. 1939. ** Pongrácz Jenő. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. IV. t.-c. és végrehajtási rendeletei, összeáll, és jegyzetekkel ellátta — Bp. A Törvény. Neuwald I, ny. 1939. Pongrácz Jenő. A második zsidótörvény földbirtokpolitikai szakaszainak és az italmérési engedélyek megvonására vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtási rendeletei. Bp. A Törvény. Neuwald I. ny. 1939. Pongrácz Jenő. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939:IV. t.-c. és az ezzel kapcsolatos képviselő választási rendeletek. Jegyzetekkel ellátta Pongrácz Jenő. Bp. Magyar Törvénykezés törvénytára. Neuwald I. ny. 1939. Pongrácz Jenő. A zsidótörvény (1939:IV. t.-c.) és végrehajtási rendeletei, összeállította, jegyzetekkel és a m. kir. Közigazgatási Bíróság joggyakorlatával ellátta Pongrácz Jenő. Bp. A Törvény. Neuwald I. ny. 1942. Pranaitis J. B. A keresztények a Talmudban, lásd Luzsénszky Alfonznál. Preces ac piae functiones a comunitate judaeorum Posonii nomine conctorum in gremio regni Hungáriáé existentium judaeorum lingua hebraica peractae die, qua sacratissime caesareo-regia maiestas Leopoldus II. sacra regni Hungáriáé corona incinctus, traditae idiomali latíno. Posonii. Typis Francisci Augustini Patzko. 1790. Pressburger, Ignatz. Gedicht nebst Anhang eines in der Synagoge gehaltenen Gebeth bey der feyerlichen Installation zum Obergespan des Somogyer Comitats dem Herrn Alexander Mérey von Kaposmére. Warasdin. 1832. F

F

* **

Eredeti neve Pollák — A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Eredeti neve Porgesz.

160

Progredièus. Az elmefogyatékosok. Gróf Tisza István. A zsidók. R. Bp. Harsányi Béla. Apostol ny. 1919. Prohászka Ottokár. Sz. beszéd a polgári házasságról. Pozsony. Wigand F. kvny. 1893. Prohászka Ottokár. Kultúra és terror. Bp. Az Élet. Németh biz. 1918. Prohászka Ottokár. Die Judenfrage in Ungarn. Hammer—Schläge 21. Heft. Hamburg. Deutschvölk. Schutz- und Trutz-Bund. Deutseh-völkische Verlagsamt. 1920. — Uaz. The jewish question in Hungary. Hága. 1920. Prohászka Ottokár. Kultúra és terror. A társadalmi kérdés. Prohászka Ottokár összegyűjtött munkái. XI. köt. Sajtó alá rendezte Schütz Antal. Bp. Szent István-Társulat. Stephaneum ny. 1928. Prohászka Ottokár. Iránytű. Sajtó alá rendezte Schütz Antal. Bp. Szent István-Társulat. Stephaneum. 1929. — 2. kiad. 1940. Bosnyák Zoltán. Prohászka és a zsidókérdés. Nagy József. Prohászka szocializmusa. Tamás József. Prohászka Ottokár társadalomszemlélete. Turi Béla. Prohászka Ottokár politikája.

Propper Sándor (előadói beszéde). A jogi és erkölcsi feltámadás útja. A közszabadságokról és az ellenforradalom likvidálasáról a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1924. évi országos pártgyűlésén. Előszót írt Vámbéry Rusztem. Szocialista agitációs füzetek 32. Bp. Világosság rt. kvny. 1924. Propper Sándor. Új ipari forradalom. Bp. Világosság rt. kvny. 1933. Der Prozess von Tisza Eszlár. (Verhandelt in Nyíregyháza im Jahre 1883.) Eine genaue Darstellung der Anklage, der Zeugenverhöre, der Vertheidigung und des Urtheils. Nach authentischen Berichten bearbeitet. A Hartlebens Chronik der Zeit. Siebentes Heft. Wien. A Hartleben's Verlag. Wilhelm Zöller. 1889. 3. kiad. * Pukánszky Béla. A magyarországi német irodalom története. (A legrégibb időktől 1848-ig.) Német philológiai dolgozatok XXXI. Bp. Budavári Tudományos Társaság. 1926. Pupulus (Kocsis Géza). Utópia. Az erősek világállama. Zsidó ábrándok paródiája. R. Bp. Szerző. Élet ny. 1937. Quo vadis Hungária? Fajvédelmi könyvsorozat I. könyv. R. Bp. Nemzeti Élet. Szalay Sándor kvny. 1937. Egy rabbinak a Habsburglotharingiai ház ellen hetven év óta működő átka. R. Kolozsvár. Burián Pál kvny. 1849. Raby Samuelis tractatus, indicans errorem judaeorum circa observantiam legis Mosaicae, & venturum Messiam, quem expectant. Opus aureum omnibus Chrísti fidelibus, & scripturae professoribus apprime utile ab... Alphonso Bonoho-mine... circa annum 1339. ex arabico in latinum trans-latum; tempore pontificatus Benedicti fel. record pp. XI. Venetiis impressum, exinde licet ab hebraeis, ne typis man-detur, undique celatum, feliciter adinventum a... Francisce Grifono... denuo impressum Maceratae anno 1693. De-mum... reimpressum Budae, 1752. Typis Franc. Leopcld Landerer. Raby Samuelis. Tractatus raby Samuelis stb. Jaurini. Typis Greg. Joan. Streibig. 1740. Uaz. Cassoviae. 1746. Typis academicis s. J. Rabbi Samuelis tractatus, indicans errorem judaeorum circa observantian legis Mosaicae, & venturum Messiam, quem expectant. Opus aureum omnibus Christi fidelibus, & S. scripturae professoribus apprime necessarium. Ab Alponso Bonohomine, hispano... circa annum 1339. ex arabico in latinum translatum; tempore pontificatus Benedicti Fel rec papae XI. Venetiis impressum, inde a judaeis, ne typis vulgaretur, undique celatum, tandem adinventum, & cum ofíici sanctae mquisitíonis consensu Maceratae olirn, postea de rev. archi-episcopalis consistorii Pragensis facultate reimpressum, nunc denuo recusum. Tyrriaviae. Typis academicis soc. Jesu. 1751. Uaz. Edidit Christoph Abai. Cassoviae. Typis academicis soc. Jcsu. 1742. F

*

Németnyelvű zsidó írókról. 485-491. o.

161

Uaz. tót nyelven. W. Trnawe. Wytissenty w Impressy Akademicke. 1756. Uaz. lásd még A sidó Raby cím alatt. Rabinovics József. Az orosz forradalom. Bp. Közoktatásügyi népbiztosság. Otthon ny. 1919. Rácz Béla. Vörösök és fehérek 70 év előtt. Az 1848—49-iki magyar ellenforradalom. Bécs. Bécsi magyar kiadó. Johann N. Vernay A. G. 1920. Rácz Géza védőbeszéde, lásd Egy antiszemita sajtóper címnél. Rácz Zoltán. Héber-magyar nyelvkönyv. Új gyakorlati módszer. Bp. Schlésinger biz. Polgár ny. Enying. 1936. Rachel. Eine wahre Begebenheit aus dem Leben einer jüdischen Familie zu Anfang des 19. Jahrhunderts. Pest. Carl Osterlamm. 1858. X Racine. Eszter. Ford. Bencze László. Debrecen. Debreceni zsidó gimnázium barátainak egyesülete. 1941. Radisics Elemér. A magyar középosztály jövőjéről. Tekintettel a zsidó térfoglalásra. Klny. Új Nemzedék-ből. Bp. Pfeifer biz. 1917. Radisics Elemér. Reflexiók az októberi forradalomhoz. A középosztály és a zsidóság szerepe. Bp. Pfeifer biz. Budapesti Hírlap ny. 1918. Radisics Elemér. Reflexiók a keresztény kurzushoz. Lehet-e ma megoldani a zsidókérdést? Bp. Pfeifer biz. Budapesti Hírlap ny. 1920. Radnai Gábor. Levél egy volt bajtársamhoz. Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920. * Radnóti József Akikről a pénz beszél. Békessy Imre előszavával. Bp. Pallas ny. 1923. Radnóti József. Pöröly és pult. Huszonöt portré az ipari és kereskedelmi életből. Bp. May J. ny. 1925. Radnóti József. Mi volt itt? Hegedűs Lóránd bukásától Popovics Sándor eljöveteléig. Bp. Ujságüzem ny. 1926. Radnóti József. Pesti pénzoligarchák. Bp. Grill—Benkő. May J. ny. 1929. Radnóti József. Kornfeld Zsigmond. Bp. Szerző. Révai ny. 1931. Radó Imre és Mayer József. A noviszádi zsidók története. A novi-szádi Chevra Kadisa 200 éves fennállásának ünnepe alkalmából. Novisad. Uránia kvny. 1930. Raffay Sándor. A zsidókérdés története Magyarországon. Orsz. Nemzeti Klub kiadványai 41. Bp. Kir. magyar Egyetemi ny. 1941. ** X Rákost Jenő Régi dal régi gyülölségről. Színmű 5 felvonásban. Pest. Eggenberger 1867. (Nemzeti Színház 1867.) Rákost Jenő. A zsidókérdésről. Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920. A Rákosi per. Vád, védelem, ítélet. Vámbéry Rusztem előszavával. Bp. Vietorisz. Viktória ny. 1935. Raschkovits, Moses. Die religiöse und politische Freiheit der Israeliten Ungarns. R. Raab. Witwe Klára Streibig. 1848. Ráth Ferencz. Antiszemita káté, lásd ott. Ráth, Franz. Antisemiten-Katechismus, lásd ott. Ráttkay R. Kálmán. Aki megmentette Európát. Bp. Centrum rt. ny. 1940. Rau, Gottlob. Das Judenthum in Freimaurerei. Bp. Márkus Samu kvny. 1902. Ravasz László. Zsidókérdés az egyházban. Rádió prédikációk 177. Bp. Kálvintéri ref. egyházközség. Bp. Sylvester ny. 1939. F

F

RECEPCIÓ. Báttaszéki Lajos. Legyen világosság! Democritos Nr. 2. A keresztény-zsidó házasság a parlamentben. Ehrentheil M. Rezeption und Orthodoxie. Fehér holló. Polgári házasság és zsidókérdés. Groszmann Zsigmond. A recepciós mozgalom politikai története. * **

Eredeti neve Schlésinger. Eredeti neve Kremsner. Származásig dunántúli sváb.

162

Herzog Emil. A zsidók álláspontja. Kannengicser A. Juden und Katholiken in Oesterreich-Ungarn (Franciául is). Keményfy Kálmán Dániel. Ötven év alkotmányos egyházpolitikája. Kérészy Zoltán. Recepció, paritás és főrendiházi képviselet. Klem József. A vegyes párok megáldása a zsinagógában. Kohn Eliézer Hirsch. Hármas érzelem. Mayer Gyula. A polgári házasság és a zsidókérdés. Prohaszka Ottokár. Sz.-beszéd a polgári házasságról. Der Religionskriegr in Ungarn. Rosenberg Sándor. A zsidó és keresztény között polgárilag kötött házas frigyek. Schlauch Lőrinc bíbornok fölterjesztése. Stern Samu emlékbeszéde a recepció 40 éves jubileumán. Szatmári Mór. Polgári házasság. Redlich, Adolf. Auf! Israel! R. Bp. Márkus Samu kvny. 1896. Reformation der Juden. Von einem Glaubensgenossen. Aus dem Ungarischen. R. Pest. G. Heckenast. 1867. Regős László. Okai-e a zsidók a drágaságak? Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920. Rehbert. A keresztények védelme nem zsidó hajsza. A nép számára. R. Esztergom. 1871. Reich Béla. Táborhely, szálláshely. Fábián Béla előszavával. Bp. 1941. Reich, H. L. Zum Wehr und Lehr. Ein Wort zur Zeit an die denkenden ungarischen semitischen und nicht-semitischen Bürger. R. Ung.-Altenburg. Alexander Czéh. 1882. X Reich Ignácz. Honszerelmi dalok. Buda. Bagó M. ny. 1848. Reich Ignácz. Beth-El. Ehrentempel verdienter ungarischer Israeliten. Pest. Lampel R. 1856—60. — 2. Auflage. Pest. 1868. — 3. Auflage. Pest. Bucsánszky. 1882. Reichenthal Adolf. A cionizmus Magyarországon. R. Nagyszombat. Horovitz Adolf ny. Én. (Reif Jakab). Kosmopolitismus és nationalismus, különös tekintettel a zsidók jelen állására. Irta Rf. J. Bp. Reach. 1875. Reinitz Hermann. Julianus császár és viszonya a zsidókhoz. Bp. Neuwald I. ny. 1919. Reizner János. Történelmi vizsgálatok a zsidók szegedi letelepülése körül. Klny. A szegedi zsidók 1785—1885. c. munkából. Szeged. Szerző. 1885. Reizner János. Szeged története. Szeged. Engel Lajos kvny. 1899. Der Religionskrieg in Ungarn. Der Kampf des glaubenlosen Staates gegen das Christentum. Aufruf zur Verteidigung der heiligen Kirche. (Übersetzt aus dem Ungarischen.) R. Wien. Roller. 1895. Remarque Erich. Nyugaton a helyzet változatlan. Ford. Benedek Marcel. Halhatatlan könyvek. Bp. Dante kk. Hornyánszky V. ny. 1929. Renan Ernő. Jézus élete. Bécs. Beck F. 1864. Renan Ernő. Uaz. Bp. Krausz és tsa. Én. Renan Ernő. Uaz. Ford. Salgó Ernő. Bp. Dick Manó. Budapesti Hírlap ny. 1928. Renan Ernőnek Jézus Krisztus élete c. istentagadó és istenkáromló mű népszerű czáfolata. Egy nagyváradi megyei áldozártól. Nagyvárad. Hügel O. 1864. Renan. Az apostolok. Pest. Ráth Mór. 1866. — 2. kiad. uott 1868. Renan Ernő. Uaz. Bp. Krausz és tsa. Én. Renan Ernő. Uaz. Ford. Salgó Ernő. Bp. Dick Manó. Budapesti Hírlap ny. 1928. Renan Ernő. Spinoza. Ford. és jegyzetekkel kísérte Rácz Lajos. Olcsó könyvtár 1296—1297. sz. Bp. Franklin-Társulat. 1902. Renan, Ernest. Az akropolisi ima. — Zsidó faj, zsidó vallás stb. Ford. Laczkó Géza. Nyugat könyvtár 27—28. sz. Bp. Nyugat rt. Én. Report on alleged existence of „white terror” in Hungary. London. Printed by His majesty's stationery office. 1920. Reuss, Rodolphe. L'affaire de Tisza-Eszlár. Une épisode de l'histoire de l’antisemitisme au 19e siècle. Strassbourg. Treuttal & Würz. 1883.

163

Révai József. A magyar könyvkiadók és könyvkereskedők országos egyesületének ötven éve. 1878—1928. Bp. 1929. 189 Révai Mór János. Írók, könyvek, kiadók. Egy magyar könyvkiadó emlékiratai. 2 köt Bp. Révai testvk. 1920. 190 Révész Béla. Proletárok kiskönyve. Wien. Ipag Verlag. 1921. Révész Béla. Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről. Gyoma. Kner Izidor ny. 1922. — Bp. Béta kk. 1924. Révész Béla. Ady Endre tragédiája. A háború, a házasság, a forradalom évei. Bp. Athenaeum rt. 1924. — 2. kiad. 1926. 191 Révész Béla. Ady és Léda. Bp. Dante. Hornyánszky V. ny. 1934. Révész Béla. Ady trilógiája. Bp. Nova. 1936. Révész Béla. S lehullunk őszi avaron. Ady és Léda tragikus szerelmének titkai. BratislavaPozsony. E. Prager. 1937. Révész Béla. Ady Endre öszes levelei Lédához és a nagy regény teljes története. Bp. Szerző. Faragó Imre kvny. Kispest. 1942. Révész Béla. Max Nordau élete. Bp. Szerző. Népszava biz. Faragó I. kvny. Kispest. 1942. Révész György. A zsidó Jókai regényeiben. Klny. a Magyar Zsidó Szemle Kiss Arnold emlékkönyvéből. Nyíregyháza. Neuwald I. ny. Bp. 1940. 192 Révész Mihály. A hűtlenségi per Bp. Világosság rt kvny. 1911. Révész Mihály. A magyarországi munkásmozgalmak története 1867—1913. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1913. Révész Mihály. A győzelmes magyar forradalom. Szocialista agitációs iratok 21. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1918. 193 Révész Mihály. Somogyi Béla élete és munkássága. Bp. Világosság rt. kvny. 1925. Révész Mihály. A Népszava története. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1930. Révész Mihály. Weltner Jakab. A szociális tudás könyvtára. 19. Bp. Világosság rt. kvny. 1936. Révész Mihály. A mi történetünk. Huszonöt esztendő: a szociáldemokrata párt megalakulásától a háború kitöréséig. 1890—1914. Szociális tudás könyvtára 18. Bp. Világosság rt. kvny. 1936. Révész Vilmos. Forradalmi jogalkotás. Bp. Korvin testvk. kvny. 1919. Rezessy Zoltán. A harmadik birodalom politikai és társadalmi rajza. Bp. Fővárosi kk. Fővárosi ny. Én. Rezessy Zoltán. A harmadik birodalom kultúrképe. Bp. Fővárosi kk. Fővárosi ny. É. n. Richtmann Mózes. Landau Ezékiel prágai rabbi (1713—1793) és a magyar zsidók. Bp. Athenaeum rt. 1905. Richtmann Mózes. Kayserling. 1829—1905. Bp. Athenaeum rt. É. n. X Ritoók Emma. A szellem kalandorai. Regény. 2 köt. Bp. Révai testvk. 1921. Ritter Gaston. A zsidóság és az Antikrisztus árnyéka. Ford. Kecskeméthy E. Rozsnyó. Sajóvidék ny. 1935. Rittner, C. H. Der ungarische Reichstags-Abgeordnete Iván Simonyi, oder die Verjudung des Antisemitismus in Ungarn. R. Hagen in W. Risel. 1886. Robert Oszkár. Weltner Jakabok: felállani a Hymnusnál! és minden, ami szívemet nyomja. Egészen nyílt levelek az emigrációból. 1. R. Wien. Kari Brahl. 1930. Robitsek Márta. Saphir Gottlieb Móric. Minerva könyvtár 126. Pécs. Dunántúl pécsi egyet. ny. 1938. * Roboz Andor. Együtt a láncban. Nővérmunka a Március páholy számára. Bp. Várnay ny. 1911. F

F

F

F

F

F

189

Eredeti neve Rosenberg. Eredeti neve Roth Benjamin. 191 Léda neve Diósiné Brüll Adél. 192 Eredeti neve Reisner. 193 Eredeti neve Steiner. * Eredeti neve Rosenzweig. 190

164

Roboz Andor. A gyermekért. Nővérmunka a Március páholy számára. Bp. Várnay ny. 1913. ** Roboz Imre. Az irodalom boudoirjában. Bp. Rózsavölgyi. 1916. Roboz Imre. Bródy Sándor és néhány színésznő. Színes röpiratok 2. Bp. Korvin ny. 1918. Roboz Imre. Őszinte szó az emigrációs politikáról. Bécsi röpiratok 1. Wien. Ipag Verlag. 1921. X Rodionov Iván. Nincs kegyelem! Kornilov hadjárata. Történelmi elbeszélés az orosz forradalomból. Bp. Stádium rt. ny. 1929. 2. kiad. Roelli, B. M. Emigránsok. Ford. és előszóval ellátta Kozmovszky Tibor. Bp. Szenko. Centrum rt. ny. 1940. X Roesmann, Matwej. Fischbein élni aikar. Ford. Thury Lajos. Jó könyvek 6. Bp. Pantheon. 1934. Rohling Ágost. A talmudzsidó. Minden rangú zsidó és kereszténynek megszívlelésül bemutatja Rohling Ágost tanár. Magyaritá Gemini. Pest. Heckenast Gusztáv 1872. — Uaz. 2. kiad. Bp. Franklin-Társulat. 1876, — Uaz. 3. kiad. Eger. Szolcsányi Gy. 1882. Rohling Ágoston. A Talmud-zsidó. Ford. F. Gy. Rákoskert. G. Szabó István. Dürer ny. Gyula. 1939. Rohling Ágoston.Uaz, lásd még Luzsénszky Alfonznál. Rohling Ágoston. A tizenkilenczedik század katekizmusa zsidók és protestánsok számára, melyet azonban katholikusok is olvashatnak. Szabadon ford. a Szt. Istvánról czímzett esztergomi ősrégi papnevelő intézet magyar egyházirodalmi iskolája. Esztergom. Buzárovits G. ny. 1878. F

Bloch J. S. Rohling tanár gonosz kópéságai. Jellinek Adolf. A talmudzsidó. Langsfelder Salamon. Erwiederüng auí Rohlings Pamphlet. Lichtenstein J. Der Talmud auf der Anklagebank.

Rohrer Joseph. Versuch über die jüdischen Bewohner der österreichischen Monarchie. Wien. Kunst und Industrie Comptoir. 1804. Rokonstein József. A magyar izraelita 1860-ik évben. R. Pest. Osterlamm Károly. 1860. Rokonstein Lépold. Egyházi gyászbeszéd, melly ös. k. főherceg József Antal János, Magyarország üdvözült emlékű nádora ő fenségének elhunyta fölött a nagyváradi izr. egyházban... (1847. febr. 14-én) tartatott. Nagy-Várad. Tichy Alajos ny. 1847. X Rombol a gyűlölet. Elbeszélés egy XIX. századbeli morvaországi gettóból. Bp. Zsidó Újság. Klein S. ny. 1938. *** Róna Lajos. Harminc év az újságíró-pályán békében, háborúban és forradalomban. 3 köt. Bp. Szerző. Hungária ny. 1930. Rónai, J(ohann). Zion und Ungarn! Balázsfalva. Szerző. W. Kraft. Hermannstadt. 1897. Rónai, János. Kozmopolitizmus és nationalizmus, különös tekintettel a zsidóság jelenkori állására. Bp. Reach S. 1895. Rónay Károly, osgyáni. A tóra és népe.. A zsidókérdés megvilágítása. Bp. Held János kvny. 1929. Roósz József. Pénz vagy becsület! A kamatszolgaság megtörése. Magyar Nemzeti Szocialista Könyvtár 3. Mezőberény. Bartha János kvny. Rosadi, Giovanni, Jézus pőre. Ford. Boros Ferenc. Bp. Révai testvk. 1926. Rosenberg Alfréd. Zsidókérdés — világprobléma. Fiala Ferenc előszavával. R. Bp. Centrum rt. ny. 1942. Rosenberg, A. Das Judentum und die Nationalitatsidee. R. Kaposvár. Jeiteles H. ny. 1882. Rosenberg, Ludwig. Nihil obstat. Vergahgenheit und Zukunft der Freimaurerei culturhistorisch beleuchtet. Bp. J. Wilckens. 1874. Rosenberg Sámuel. Az 1848. évi törvények és a zsidók egyenjogúsága Magyarhonban. R. Pest. 1861. F

** ***

Eredeti neve Rosenzweig. Eredeti neve Reinitz.

165

Rosenberg, Sam. Das Gesetz vom Jahre 1848 und die Gleichberechtigung der Juden in Ungarn. R. Pest. 1861. Rosenberg Sándor. A zsidó és keresztény között polgárilag kötött házas frigynek megáldása a zsinagógában. Bp. Muskát Miksa. 1895. Rosenfeld Henrik. A szocializmus a bibliában és a talmudban. Baja. Nánay Lajos ny. 1903. Rosenfeld Mártonné. A zsidó nő szakácskönyve. Bp. Fémes A. ny. 1938. 3. kiad. X Roenfeld Morris költeményei. Gettódalok. Ford. Kiss Arnold. Bp. Deutsch Zs. és tsa. 1908. X Roenfeld Morris . A nyomor dalaiból. Ford. Szirmai Rezső. Peterdi Andor bevezető tanulmányával. Bp. Juventus kk. 1924. Rosenthal Móritz. A zsidó és a korszellem Európában. R. Pest. Beiméi József. 1841. Rosenthal Móritz. Elbeszélés az Izrael népének Egyptombéli kimeneteléről. Buda. 1844. Rostkowicz Artur. Debrecen vörösre mázoltan. Debrecen. Magyar nemzeti könyv- és lapkiadóváll. rt. ny. 1931. Rosty Nicolaus. (Medici Paulus-tól fordítva.) Ritus ac mores Hebraeorum. Tyrnaviae. Typis Academicis Societati Jesu. 1758. Roth Emil. Zsidó könyvek, zsidó sorsok. Klny. IMIT. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat, 1938. Roth Herman. A zsidók polgárosítása ok- s célszerű, vagyis vázlat a zsidók közép- és jelenkori helyzete s viszonyairól. R. Pest. Landerer és Heckenast. 1848. Roth, M. H. Ein offenes Wort über die anonyme Broschüre „Mahnruf an die Israeliten Ungarns.” R. Prag. 1868. Roth, M. A. Der Zionismus vom Standpunkte der jüdischen Orthodoxie. Nagytapolcsány. Platzkó Gyula ny. 1904. Roth, M. A. Orthodoxia és cionizmus. Bp. Katzburg ny. 1922. Roth Miklós. Id. báró Korányi Frigyes. Bp. Athenaeum rt. 1930. Roth Sándor. Spinoza, mint politikai író. Politikai tanulmány. Bp. Pallas rt. ny. 1908. Róth, Sándor. Juden im ungarischen Kulturleben in der zweiten Hälfte des XIX. Jahrhunderts. Die ersten bedeutenden jüdischen Dichter in der ungarischen Literatur. Dissertation. Berlin. 1934. Rolhenburg, Efrájim. Herzensguss an Sr. Hochfürstliche Gnaden Joseph Kopácsy Graner Erzbischof am Tagé des feuerlichen Einzuges. Gran. 1839. Roykó Viktor. Katolikus lettem. Egy magyar zsidó konvertita 10 levele keresztapjához. Kiskunfélegyháza. Szerző. Unió graf. int. 1935—36. Roykó Viktor. „Vita a rabbinusokkal.” Klny. fentiből. Uott. 1936. Roykó Viktor. Kereszténység, magyarság, zsidóság. Adalék a csonkamagyarországi zsidókérdés megoldásához. R. Kiskunfélegyháza. Szerző. Unió gráf. int. 1938. Rózsa Ignác. Útmutató a szocialista irodalomban. I. Utópia írók és kommunisztikus kísérletek. II. A szocializmus úttörői. III. A szocializmus kronológiája. Forradalmi könyvtár 7—9. Bp. Világpáholy. Biró Miklós ny. 1919. X Rózsa Ignác. Áron öt könyve. Egy szegény zsidó regénye. Bp. Szerző. Friedmann Á. ny. 1930. X Rózsa Ignác. Szegény eladó lányok. Regény. Bp. 1932. X Rózsaági Antal. * Kisvárosi titkok. Regény. Pest. Müller Gyula. 1859. X Rózsaági Antal. Mintegy tíz év előtt. Regény. 3 köt. Pest. Emich G. 1860. X Rózsaági Antal. Az életből. Beszélygyüjtemény. Arad. Szerző. 1879. X Rózsaági Antal. Össze-vissza. Beszély és rajzgyüjtemény. Arad. Bettelheim testvk. 1883. X Rózsaági Antal. Hova lettek a milliók? Regény. 2 köt. Bp. Singer és Wolfner. 1886. Rózsay József. * A gyógyászat a hébereknél és a zsidó orvosok a középkorban. Pest. Wodianer F. 1862. X Rózsay József. Tanulmány a régi zsidók orvostanáról. M. T. Akadémiai Értesítő. Legújabb folyam. VIII. Bp. 1874. Rozsnyai gyors nyelvmesterei. Héber nyelvtan, héber-magyar-német beszélgetésekkel. Írta Fényes M. Bp. Rozsnyai Károly. Neuwald I. ny. É. n. F

F

* *

Eredeti neve Rosenzweig Eredetileg Rosenfeld. Pestmegye v. főorvosa. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. (1864.)

166

Röck Gyula. Dániel jövendölései. A világ vége és a zsidók jövője korunk látószögéből. Bp. Kókai L. 1939. X Rössler, Carl. A frankfurtiak. (Die fünf Frankfurter.) Vígjáték 3 felvonásban. Ford. Molnár Ferenc. Fővárosi Színházak Műsora 279—280. Bp. Lampel R. É. n. Rubinyi Mózes. Kiss József. Népszerű Zsidó Könyvtár 9. Bp. Lampel R. biz. 1923. Rubinyi Mózes. Kiss József élete és munkássága. Bp. Singer és Wolfner. Révai testvk. ny. 1926. Rudas György. Fajelméletek! R. Bp. Társadalom. Krakauer ny. 1935. Rudas László. A szakadás okmányai. Adalékok a magyarországi proletárdiktatúra bukásához. R. Wien. Industrie Vg. 1920. Rudas, Ladislaus. Abenteuerer und Liquidatorentum. Die Politik Béla Kuns und die Krise der Kommunistischen Partei Ungarnt. Wien. Ignaz Steinmann. 1922. Rudnyánszky Endre. Szamuely Tibor. Moszkva. Forradalmi írások. 1920. Rudnyánszky Endre. Vörös Magyarország. Berlin. Németországi Egyesült Kommunista Párt Magyar Csoportja. Alexander Druckerei. 1920. Rumy, Georg Karl. Die Emancipation der Juden in Ungarn nebst unbefangenen Betrachtungen über die Verhaltnisse der Juden in sozialer Hinsicht und eine Darstellung des geistigen und literarischen Strebens der ungarischen Israeliten. — Zur Beherzigung geschrieben von einem christlichen Wahrheitsfreund freund. Pest. Magyar Tudományos Akadémia Kézirattár (Jogtudomány ált). 1844. ** Rumy, Georg Karl. (Jegyzetei a zsidók történetéről.) Magyar Tudományos Akadémia kézirattára. Ryner-Mád Ferenc. Zsidó anti-szemitizmus. Pszihológiai tanulmány. Pest. Periszkóp. Hajnal ny. 1939. Sabbatai, D. *** Egy az út. A zsidó nacionalizmus könyve. R. Bp. Zsidó Nemzet. Klein V. ny. 1939. Sabbatai, D. Zsidó nemzeti káté. Spinoza-Füzetek. Bp. Zsidó. Nemzet. Nekudah kvny. Munkács. 1940. Sabbatai, D. Zsidó sárgakönyv. (Zsidó munkaközösség.) R. Bp. Zsidó Nemzet. Klein V. ny. 1941. Sabbatai, D. Második zsidó sárgakönyv. R. Bp. Zsidó Nemzet. Klein V. ny. 1941. Sagittarius. (Max Schütz.) Franz List über die Juden. R. Bp. PestEr Buchdruckerei. A. G. 1881. Ságody Kornél. Magyar érdek, antiszemitizmus, gazdasági talpraállás, területi integritás. Mi az igazság? Bp. Garai ny. 1920. Saitschik, R. Beiträge zur Geschichte der rechtlichen Stellung der Juden namentlich im Gebiet des heutigen Österreich-Ungarn von 10—16. Jh. Frankfurt am Main. Kaufmann. 1890. F

F

SAJTÓ. Bangha Béla. A magyar katolikus sajtó kérdése. Bosnyák Zoltán. Harc a zsidó sajtó ellen! Caesareus. A budapesti zsidó-liberális sajtó és a szabadkőművesség. Donáth Regina. A Tisza István elleni merénylet a hírlapirodalom tükrében. Az Est. 1910—1935. 1850—1930. A nyolcvanéves Pesti Napló albuma Faragó Jenő. 50 év az íróasztalnál. Fehéri Armand. A vesztegető forradalom. Fiala-Nyékhegyi. A magyar sajtó igazi arca Gábor Andor. Doktor Senki. ** ***

Magyarul a Századunk 1843. évf. 81. sz.-tól. Szilágyi (Silbermann) Dénes.

167

Castmann Soma. A sajtószabadság korlátozása. Gerely József. A sajtókérdésről. Herczeg Ferenc. Andor és András. Incze lstván. Keresztény vagy? — milyen lapot olvasol? Kálnoki Izidor. Az újság. Kálnoki Izidor. Újságíró-iskola. Kálvintéri. A zsidó sajtó a kereszténység ellen. Kálvintéri. Mi, katolikusok és a sajtó. Kausz József. A véreskezü sajtó. Körözsi Béla. Sajtóviszonyok Magyarországon. Krüger Aladár. A sajtó a modern kor Napóleonja. Latinca Sándor. Háború az uszító sajtó ellen. Lovászy Károly. Pfujságok és pfujságírók. Lukas József. A hatodik nagyhatalom. Madzsar József. Mi történt a Népszavával? Magyarország zsidó sajtója. A magyar Újságkiadás negyven éve 1889—1929. Nagy Elek. A demokrácia, szabadkőművesség és a sajtó. Offener Brief an den Redacteur des „Ungar”-ns. Osztern Rózsa. Zsidó újságírók és szépírók... 1854-ig. Révész Mihály. A Népszava története. Robitsek Mária. Saphir Gottlieb Móric. róna Lajos. Harminc év az Újságírópályán. Székely Sámuel. Egy újságíró emlékei. Szomaházy István. Az Újság. Vámbéry Rusztem. Sajtóbilincsek és sajtórabszolgák. Vass József. Politika és sajtó. Viczián István beszéde a szabadkőművességről és annak sajtójáról. Zimándy Ignác. A magyar napisajtó parazitái. Zsilinszky Endre. Nemzeti újjászületés és a sajtó. Zsolt Béla. Ars seribendi, vagy az időszerű újságírásról. X Salamon Béla. Hej színművész!... Bp. Szerző. 1939. Salgó F. László. Egy fogyasztási szövetkezet története. Bp. Magyarzsidó könyvtár 2. Bp. Sachs—Pollák. 1902. Samassa János. Naplómból. Bp. Apostol ny. 1920. Samuel, E. Hamilton. Német-magyar-héber szótár és nyelvgyakorlókönyv. Cluj—Kolozsvár. Lingua biz. 1934. Sándor Móric. Zsidók Szabolcsban. R. Nyíregyháza. Jóba Elek kvny. 1919. Sándor Pál. * jubileumi emlékalbum. Az OMKE elnöke hetvenedik születésnapja és parlamenti tevékenységének harmincadik évfordulója alkalmából. Bp. OMKE. Tolnai ny. 1930. X Sándor Pál. Fajok. Regény. Bp. Faust. 1936. Sándor Pál. Marx vagy Hendrik de Man. Korunk könyvei. Bp. Faust. Viktória ny. X Saphir (Móric Gottlieb.) Der falsche Kaschtan. E Schnoke in zwei Akten. (Bohózat jiddis nyelven.) 1820 körül. Saphir (Móric Gottlieb.). Freuden-Gesang zur Feyer der... Anwesenheit unseres Landesvaters Franz des Ersten und uaserer Landesmutter Caroline Auguste. Pesth. Joh. Trattner. A héber szöveg: Ofen. K. ung. Universitäts Schriften. 1820. X Saphir (Móric Gottlieb.). Gesammelte Schriften. Mit Bildniss des Verfassers. 4 köt. Stuttgart. Hallbergersche Verlag. 1832. F

*

Eredeti neve Schlésinger.

168

Saphir (Móric Gottlieb.). Ansprache an die Anwesenden bei Gelegenheit seiner Taufe. Pest. Landerer u. Heckenast. 1843. Saphir (Móric Gottlieb.). Der Genius als Pilger. Ein Festspiel zum Empfang des Allerhöchsten Kaiserpaares im. Pester deutschen Theater. Mit Musik von F. A. Doppler. Pest. Joh. Herz. 1857. X Saphir (Móric Gottlieb.). Declamations-Soirée für Ernst und Scherz, Geist und Herz. Pest. C. A. Hartleben. 1858. X Saphir (Móric Gottlieb.). Humoros felolvasások. Ford. és bevezetéssel ellátta Faragó Béla. Arad. Reclam kvny. 1924. Friedlander Sára. Saphir Móric Gottlieb. Grünwald Miksa. Zsidó biedermeier. Leidens und Freudensgeschichte. Pukánszky Béla. A magyarországi német irodalom. Robitsek Márta. Saphir Gottlieb Móric. Összegyűjtött művei 26 kötetben Brünnben jelentek meg 1890-ben.

Sarda J. Salvany Felix. A liberalizmus bűn. Égető kérdések. Szerző engedelmével ford. Csápory Gyula. Esztergom. Buzárovits G. biz. 1888. Sárga Ferenc. Megdöbbentő viszonyok a második zsidótörvény évében a magyar vállalatoknál. Válasz Fenyő Miksának „A hallgatás bűn lenne” című cikkére. I. Magyar kender-, len- és jutaipar rt. R. Bp. Szalay S. ny. 1939. Sarolea, Ch. Szovjet-Oroszország. Bp. Stádium sajtóváll. rt. 1925, Sass Irén. * Üzenet a magyar asszonyoknak. Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920. Sass Irén. Híres zsidóasszonyok. Hevesi Simon bevezetésével. Wien. Garai ny. Bp. 1925. Sass Irén. Vázsonyi. Gróf Andrássy Gyula előszavával. Bp. Menora. Kertész J. ny. Karcag. 1926. X Sass Irén. Énekek éneke. Regény. Bp. Múlt és Jövő. Korvin testvk. 1926. Saulus. Neue Epistel an die „Ebräer”. R. Pressburg u. Leipzig. G. Heckenast's Nachfolger (Drodtleff). Bp. 1884. Schacht, Harand Horsa. Das Judentum im „bolschewistischen Vorfeld”. Dortmund. W. Crüwell. 1938. Schächter, Hersch. Die Judenfrage in der Publizistik vor dem Jahre und wahrend des Jahres 1848 in Österreich-Ungarn, Dissertation. Wien. 1932. Schächter, Miksa. A fedett fő a vallásoktatásban. Klny. Zsidó Néplapból. Bp. FranklinTársulat. 1904. Schächter, Miksa. Az assimilatióról. Klny. IMIT. 1905. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1905. Schächter, Miksa. Vitézség a zsidóságban. Serlegavató beszéd Miskolcz. Klein és Ludig ny. 1906. Schickert, Klaus. Die Judenfrage in Ungarn. Jüdische Assimilation und antisemitische Bewegung im 19. und 20. Jahrhundert. Essen. Essener Verlagsanstalt. National Zeitung. 1937. Schirokauer Alfred. Két világ. Lassalle Ferdinánd élete. Ford. Gárdos Mariska. Bp. Tábor. 1937. Schlauch Lőrincz bíbornok, váradi püspök fölterjesztése az „egységes polgári házasságjogról” szóló törvényjavaslatra és indokolására. Bp. Franklin-Társulat. 1893. Schlesinger József. Nyilt szó a magyarhoni zsidóautonomia rendezéséhez. R. Aranyosmarót. Bertalan kvny. 1913. X Schlieben, Erwin. Das Judenschloss. Regény. Pressburg u. Leipzig. G. Heckenast's Nachfolger. (R. Drodtleff.) 1884. Schmitt, Henri Charles. Die rote Hölle in Ungarn. Bolschewistische Momentbilder. Bern. Wyss. 1919. 2. kiad. F

*

Írói álnév. Neve Bokorné, Kellner Irén.

169

Schneider Miklós. A rohonci zsidók 1848. évi összeírása. Kiadta Schneider Miklós. Az előszót írta Horváth Kálmán. Szombathely. Szerző. Rónai ny. 1939. Schossberger, Hirsch. Anrede zu Ehren und Würden seiner Bischöflichen Gnaden Herrn Josef Wild bei seinem feierlichen Einzug als Bischof zu Raab von der sämmtlichen Judengemeinde in Sziget náchst Raab. Raab. 1806. Schön Dávid. A zsidók története a babiloni fogságtól a talmud befejezéséig. A pesti izr. hitközség megbízásából. Bp. Lampel R. 1901. — Uaz. Uott. 1922. Schönfeld József. Vissza a Gettóba! Bp. Zsidó Szemle. Heller K. és tsa. 1919. Schönfeld József. Harcban a zsidóságért összegyűjtött írásai 1908—1927. Bp. Általános ny. 1927. Schönfeld József. Julian Silberbusch, Bródy József stb. A zsidó valóság útján. Bp. Törekvés ny. 1939. Schönwald Miklós. A judaizmus és a hellén művelődés egymáshoz való viszonya a zsidó hagyományos irodalomban. Bölcsészdoktori értekezés. Bp. Neuwald I. ny. 1938. Schöpflin Aladár. A magyar irodalom története a XX. században. Bp. Grill. 1937. Schreiber, Moses. Dank-Predigt nach überstandener Cholera-Gefahr. Gehalten in hebráischer Sprache. Ins Deutsche übersetzt von Moses Eisner. Pressburg. Carl Snischek. 1832. Schreiner, Martin. Die jüngsten Urtheile über das Judenthum. Berlin. 1902. Schulchan Aruch. In deutscher Sprache verfasst und nach den Quellen neuarbeitet von Ph. Lederer. Pressburg. Alkalay u. Söhne. 1906. 2 kiad. Schulchan Aruch. lásd Luzsénszky Alfonznál. Schulek Tibor. A zsidó-keresztyénekről. Klny. Keresztyén Igazság-ból. Győr. Szerző. Baross ny. 1938. Schultz József, N. Ütött a zsidóuralom utolsó órája? R. Mezőberény. Baltha ny. 1937. Schück Berachjó. A zsidó családi otthon. Lúgos. Adolf Auspitz. 1926. Schück Mór emlékkönyv. Karcag. Izr. hitközség ifjúsága. Kertész J. ny. 1941. Schück, Salomon. Die Grundsätze des Talmud. Eine Polemik gegen die in „Nagy-Várad” Nr. 5. u. weiter... zitierten Talmud-verdrehungen. Bp. M. Burian. 1876. Schück, Salomon. A keresztények a zsidókról. R. Karczag. Sződi S. biz. 1882. Schück, Salomon. Tízparancsolat az antiszemitizmus ellen. R. Karczag. Sződi P. kvny. 1888. Schück, Salomon. Szónoklat ker. főrabbitól, melyet Kossuth Lajos nagy hazánkfiának gyászistentiszteletén tartott Madarason, 1894. április 8-án. Karczag. Szödi S. kvny. 1894. Schwab Arszlán. A zsidók. Felvilágosító értekezés Gasparich Kilit * úrtól a Csarnokban közölt hasonnevű cikk visszaigazításául. Magyarul közzétette és előszóval s jegyzetekkel bővítette Bloch Móricz. R. Bud. M. kir. egyetem betűivel. 1840. Schwab Löw. Rede zu Feier des Geburtstages Sr. Majestät... Ferdinand I. (V.) gehalten in dem israelit. Tempel zu Pesth am 19. April 1840. Pest. Trattner—Károlyi. 1840. Schwarz, David. Aufruf an die Israeliten des löbl. Sároser Comi-tates. R. Kaschau. Carl Werfer. 1846. Schwarz, David. Szabadság, egyenlőség. R. Eperjes. 1848. X Schwarcz Izidor. A csodarabbi. Kacagtató vígjáték 3 felvonásban és Miska, a jó zsidó. Egyfelvonásos humoreszk. Zsidó színpad 1. sz. Bp. Spatz H. ny. 1929. Schwarcz Mór. A milliomos csalás vagy a corruptio a magyar királyi közlekedési minisztériumban, vagy hogy lehet az állampénzért pusztákat vásárolni és palotákat építeni. Védekező röpirat az Egyetértés 1881. aug. 11-i cikke ellen. R. Bp. Szerző. Neumayer Ede kvny. 1881. Schwarz, Samuel. Die Messias Zeit. Erläuterungen der Thalmud-stellen die Bezug auf Israels Zukunft habén mit Rücksicht auf unsere Zeit. Pest. Ph. Wodianer. 1860. Schweiger Albert. Mendelssohn Mózes aesthetikai és metaphysikai jelentősége. Békéscsaba. Teván Adolf kvny. 1907. F

*

Gasparich Kilit kanonok Csarnok címmel antiszemita folyóiratot szerkesztett.

170

Sebestyén Károly. * Alexander Bernát. Klny. IMIT. 1934. évk.-böl. Bp. Franklin-Társulat. 1934. Sebestyén Károly. Makai Emil. Népszerű zsidó könyvtár 9. Bp. Lampel R. 1923. Sebők Endre, szentmiklósi. Szeretetszó a keresztényekhez egy zsidó leány által intézve. R. Pest, Beimel József kvny. Esztergom. É. n. Sechs Acktenstücke zum Prozesse von Tisza-Eszlár. Berlin. 1882. Sechs Briefe zur Beleuchtung der religiösen Wirren in über-Ungarn, von einem Beamter der israelit. Kulturgemeinde zu Eperies. R. Kaschau. 1866. (Héberül és németül.) Seder Tefilla. Paizs és vért. Imádságok izraelita katonák számára. Bp. 1916. 2. kiad. (Héberül és magyarul.) Seidl, G. Der Jude in Österreich-Ungarn. Skizzen aus dem sozialen Leben des 19. Jahrhunderts. München. É. n. Seiler Ernő. A zsidóság mai kereseti lehetőségei Magyarországon. Előszóval ellátta Miskolczy Vilmos. Pécs. Szerző. Minerva ny. 1940. Seiler Ernő. A zsidókérdés egyetlen megoldása. Előszóval ellátta Miskolczy Vilmos. Pécs. Szerző. Minerva ny. 1940. Semigotha, lásd Weimarer historisch-genealoges Taschenbuch. Semigothaisches genealogisches Taschenbuch aristokratisch-jüdi-scher Heiraten mit Enkel-Listen (Deszendenz-Verfolgen). Aufsammlung aller adeligen Ehen mit vollblutjüdischen und gemischblütigen Familien. München. 1914. Semigothaismen. Allgemeines und Persönliches vom Semigothaismus. Beiträge zu dessen Sein und Werden, nebst einer Auswahl der wertvollsten Aeusserungen aus den diesund jenseitigen Lagern über die semigothaischen Ereignisse, Um- und Zustände. München. 1914. Serly Antal. A zsidóságra vonatkozó magyar törvények. Bp. Nyilas könyv- és lapkiadó. Centrum rt. kvny. 1939. X Shakspeare. A velencei kalmár. Nemzeti Színműtár. 4. f. Pest. Landerer és Heckenast. 1853. X Shakspere. A velenczei kalmár. Ford. Ács Zsigmond. Shakspere színművei XIV. Bp. Ráth Mór. 1887. X Shakespeare. A velencei kalmár. Ford. Ács Zsigmond. Bevezette és jegyzetekkel kísérte Csiky Gergely. Olcsó Könyvtár 1194—1197. Bp. Franklin-Társulat. 1900 X Shakspere. A velencei kalmár. Ford. Ács Zsigmond. Shakspere összes művei VI. köt. Bp. Kisfaludy Társaság. Franklin-Társulat. 1901. X Shakespeare. A velencei kalmár. Ford. Radó Antal. Magyar Könyvtár 382—383. sz. Bp. Lampel R. 1904. — Uaz. 2. kiad. Magyar Könyvtár 1029—1036. Uo. 1927. X Shakespeare. A velencei kalmár. Dráma 5 felvonásban. Ford. Zigány Árpád. Fővárosi Színházak Műsora 85—86. sz. Bp. Lampel R. Én. X Shakespeare. A velencei kalmár. Színmű 5 felvonásban. Ford. Rákosi Jenő. Remekírók Pantheonja. Bp. Pantheon. 1921. A Velencei kalmár drámai cselekménye. Klny. „Nagyvárad”-ból. Nagyvárad. Láng József kvny. 1897. Siklósi Tamás. Megállapodások az 1939. IV. t.-c. (zsidótörvény) földbirtokpolitikai rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatban a kir. közjegyzők által hagyatéki és telekkönyvi ügyekben követendő eljárásról, stb. összeállította Siklósi Tamás. Pécs. Kir. közjegyzői kamara. Lázár E. ny. 1939. Silberbusch, Julian. Bevezetés a cionizmusba. Ford. Weiss Farkas. Bp. Magyar Cionista Szövetség kulturális bizottsága. Nekudah kvny. Munkács. 1939. Silberbusch, Julian. Die Wiedergewinnung der jüdischen Volkspersönlichkeit. Bp. Révai testvk. ny. 1940. Silberfeld Jakab. A lélekvándorlás tana a zsidó irodalomban. Bp. Neumayer Ede kvny. 1902. Silberfeld Jakab. Hangok a szivekhez. Szónoklatok. Nyíregyháza. Jóba Elek kvny. 1908. F

*

Eredeti neve Schossberger.

171

Silberfeld Jakab. Émek habáchá. (Siralom völgye.) A békéscsabai és békés megyei zsidó hősi halottak emlékezete. Békéscsaba. Corvin ny. 1926. Silberfeld Jakab. Harsonazengés. Zsidó tárgyú felolvasások, előadások, beszédek, imák. Bp. Dick Manó. Tevan Adolf ny. Békéscsaba. 1928. Silbermann, J. Danklied zur Feier und zum Danke für die huldvolle Gnade, welche Se. Majestät... Franz Joseph I. an seine sammtlichen Unterthanen in Betreff der Besitzfähigkeit der Israeliten zu ertheilen geruhte. Arad. H. Goldschneider. 1860. Silmán Herman. Mózes tanai szentek és igazak. Függelék: Mózes-e vagy Darwin? Óbecse. Löwy L. kvny. 1910. Simon Lajos. Hová vezet a zsidók útja? Bp. Zsidó Szemle. Heller K. és tsa. 1919. Simon László. Zsidókérdés a magyar reformkorban (1790— 1848). Különös tekintettel a nemzetiségre. Bölcsészetdoktori értekezés. A Tisza István tud. egyetem Magyar Történelmi Szemináriumának közleményei. 6. sz. Debrecen. Bertók Lajos. Beké Zoltán kvny. 1936. Simonyi Iván. Nemzeti tragicomédia. Klny. Havi Szemle 6-ik f.-ből. Bp. Eggenberger. Athenaeum rt. 1880. Simonyi Iván. Mentsük meg a magyar földbirtokot! Országgyűlési beszéd 1881 okt. 13-án. Pozsony és Lipcse. Drodtleff Rezső. Stampfel, Eder és tsai. kvny. Pozsony. 1882. 2 kiad. Simonyi, Iván von. Die Wahrheit über die Judenfrage. Zu Nutz und Frommen des jüdischen Publicums. R. Pressburg. R. Drodtdeff. 1882. Simonyi Iván. „Szabadság, Testvériség, Egyenlőség!” Országgyűlési beszéd, melyet a tapolczai kérvény folytán a zsidókérdésben 1883 január 20. napján elmondott Simonyi Iván. Bp. Szüts és tsa. biz. Bartalits Imre. Wigand F. kvny. Pozsony. 1883. 2 kiad. Simonyi Iván v. Der Judaismus und die parlamentarische Komödie. — Rede über die Tauschungen und die nothwendige Reform unseres modernen Representatiosystems... Mit einer Einleitung: Die Juden und die Hohlheit unserer modernen Politik und Verfassung. Pressburg u. Leipzig. G. Heckenast's Nachfolger (Rudolf Drodtleff). Stampfel, Eder und Comp. Pressburg. 1883. Simonyi Iván v. Vorträge des Herrn Iván v. Simonyi aus Pressburg und des Herrn M. Liebermann von Sonnenberg aus Berlin über die Judenfrage. Chemnitz. 1883. Simonyi Iván. Az 1884-ik évi Országgyűlést megnyitó legmagasabb Trónbeszédre adandó Válaszfelirati javaslat. Bp. Szerző. Szüts és tsa. biz. Stampfel, Eder és tsai. kvny. Pozsony. 1884. Simonyi Iván. A modern alkotmánytan tévedései. — Választási rendszerünk téves alapja és egy positiv reform-indítvány. Országgyűlési beszéd... 1882 február hó 7-én. Klny. Magyar Szemlé-ből. Bp. Szüts és tsa biz. Wigand F. K. ny. Pozsony. 1884. 2 kiad. Simonyi Iván. A zsidókérdés és nemzetünk jövője. A magyar nép számára írta Simonyi Iván. (Megjelent az 1884-ki Antisemita naptárban.) Klny. Bp. Szerző. Szüts és tsa. biz. Westungarischer Grenzbote ny. Pozsony. 1884. 2 kiad. (1. kiad. 1882.). Simonyi, Iván v. Der Antisemitismus und die Gesetze der menschlichen Gesellschaft. Rede, gesprochen am I. Antisermiten-Kongresse zu Dresden am 10. September 1882. Pressburg. E. F. Wigand. 1884. Simonyi, Iván v. Die vollstandige Umgestaltung der Mittelschule. Eine unserer wichtigsten Aufgaben. Klny. Westungarischer Grenzbote 1894—96. évf.-ból. Pressburg. 1902. 3 kiad. Simonyi, Iván v. Zeit-, Streit- und Zukunftsfragen. I. Band. Einleitung, Presse, Liebe und Ehe, Erziehung und Unterricht. Als Manuskript gedruckl. Pozsony. Druck der eigenen Officin. 1903. (2 kötet.). Simonyi, Iván v. Die Schopenhauer-Filosofasterei, eine Ursache und ein Faktor des Nihilismus und Anarchismus und die einzigen Gegennüttel gegen die Letzteren. Aus dem Tagebuch eines Laien. Pressburg. Westungarischer Grenzbote. 1903. Bosnyák Zoltán. A magyar fajvédelem úttörői. Rittner C. H. Der ungarische Reichstags-Abgeordnete Iván Simonyi.

172

Schickert, Klaus. Die Judenfrage in Ungarn.

Simonyi Sándor. * Potyorektől Szamuely Tiborig. Kik tették tönkre Magyarországot? R. Bp. Hornyánszky V. ny. 1919. Simonyi Sándor. Mi legyen a zsidókkal? R. Bp. Otthon ny. 1919. Singer Ábrahám. Gyászbeszéd... Deák Ferencz emlékéért. Tartotta a várpalotai izr. templomban 1876. febr. 13. Székes-Fehérvár. 1876. Singer Bernát. A cionizmus a hazafiság szempontjából. Okai, céljai, ellenségei és ezeknek ellenvetései. Klny. Ungarischer Wochenblatt-ból. Bp. Gross és Grünhut kvny. 1899. Singer, J. Sollen die Juden Christen werden? Ein offenes Wort an Freund und Feind. Wien. Oskar Frank. Friedrich Jasper. 1884. 2 kiad. Singer Jakab. Adatok a bánáti zsidók történetéhez a XVII. században. Bloch Mózes emlékkönyvből. Bp. Márkus Samu kvny. 1905. Singer Jakab. Temes megye és a zsidók polgárosítása. Klny. IMIT. évk.-ből. Bp. FranklinTársulat. 1907. Singer Jakab. A temesvári zsidók az 1848—49-i szabadságharcban. Klny. Történelmi és Régészeti Értesítőből. Temesvár. Csanád egyházmegyei ny. 1914. Singer Jakab. Temesvári rabbik a XVIII. és XIX. században. Szini. Wieder Jakab ny. 1928. Singer Leo. Izrael panasza és feladata. Balassagyarmat. Wertheimer Zsigmond kvny. 1906. X Singer Mihály. Zsidó világ. Rjzok és vázlatok. Bp. Grill Károly. Márkus Samu kvny. 1891. X Singer Mihály. Judith. Regény. 2 köt. Előszóval ellátta Ágai Adolf. Győr. Grosz Gusztáv. 1891. Singer Péter. Az arany alma. Hitszónoklat, mondotta az egyenjogúsítási ünnepély alkalmával, január 24-én Vár-Palotán. Veszprém. 1868. Singer S. Leo. Bibliai történet és a zsidók története 2 részben. A világ teremtésétől a jelen korig chronológiai számításokkal. Rimaszombat. Lévai Izsó. 1901. Sion bölcseinek jegyzőkönyvei. A bolsevikiek bibliája. Bp. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. Pallas rt. ny. 1922. Sipos István. A sémiták őshazája és a bibliai őshagyományok eredete. Bp. Szerző. Fébé ny. 1938. Schreinka, Lazar. Rede bei Gelegenheit der feierlichen Austheilung der dem Herrn Moyses Hirschel allergnadigst verliehenen goldenen Civil-Ehrenmedaille. Arad. 1838. X Sokolow, Nahum. új zsidó. Ford. Giszkalay János. Kadima könyvtár 1. Cluj. Kadima. 1922. X Solem aleichem. A tizenhárom Rubinzon. Az első zsidó köztársaság vidám története. Elbeszéli egy szemtanú. Ford. Fodor Gy. A képeket rajzolta Szigethy István. Tréfás Könyvek 3. Bp. Kultúra. 1921. Solymári István. A magyar kibontakozás gyakorlati útja. A zsidókérdés törvényes rendezése. Népi és nemzeti életcélok. Bp. Magyar nemzeti szolgálat pártja. Madách ny. 1937. X Solymosi Eszter, vagy a Tiszaeszláron a zsidók által lesakterolt keresztény leány. írta a „Contra” szerzője. ** Verses elbeszélés. Nyíregyháza. „Ébredjünk” kiadóhiv. Piringer és Jóba ny. É. n. Sombart Werner. A zsidók jövője. Ford. Forbát Rózsi. Klny. Zsidó Szemléből. Bp. 1921. X Somló Sándor. A szombatosok. Történelmi színmű 3 felvonásban. Fővárosi Színházak Műsora 52. sz. Bp. Vass József. Lampel R. 1899. (Nemzeti Színház). Somogyi Béla * A keresztényszociális néppárt programmja az igazság megvilágításában. Munkáskönyvtár 18. Bp. Világosság r.-t. kvny. 1919. Somogyi Béla. Munkásprogramm. Munkáskönyvtár 30. Bp. Világosság rt. kvny. 1919. Somogyi Ferenc. Zsidójogunk fejlődésének áttekintése. Pécs. Szerző. Haladás ny. 1938. Somogyi Ferenc. Jogtörténet és jogpolitika. Válasz Hegedűs Ferencnek. Szombathely, összetartás keresztény sajtóiroda. Hajnal Ferenc kvny. 1938. F

F

F

*

Eredeti neve Stern. Mikecz József. * Eredeti neve Steiner. **

173

Somogyi István. A szabadkőművesség igazi arca. I. köt. A szabadkőművesség felelőssége Trianonért. II. köt. A földalatti Magyarország. Bp. Apostol ny. 1929. 2 köt. Somogyi József. Fajiság és magyar nemzet. Balassa Bálint könyvtár 1. Bp. Kir. Magyar Egyet. ny. 1941. Somogyi Zoltán. A június 24-i ellenforradalom és a ludovikások. Bp. Pátria ny. 1920. Somogyi Zoltán. A rémuralom napjaiból. Bp. Pátria ny. 1922. Somosy János. Sidó grammatica. Buda. 1832. Somosy János. Sidó olvasókönyv. Buda. 1833. Sós Endre **. Nem leszünk Európa négerjei. Klny. Magyar Zsidó Szemléből. Bp. Gewürcz F. kvny. 1933. Sós Endre. Diktátorok és diktatúrák. Cobden-könyvtár 69. Bp. Cobden Szövetség. Általános ny. 1934. Sós Endre. Európa drámája. Korszerű magyar írások 4. Bp Viktória ny. 1936. Sós Endre. Cion bölcsei a horogkereszt árnyékában. Egy antiszemita hamisítvány rémregénye. Bp. Viktória ny. 1937. Sós Endre. Becsapott ajtók előtt. A magyar zsidóság sorskérdései. Napjaink zsidó problémái 1. Bp. Periszkop. Viktória ny. 1938 Sós Endre. Emberdömping. Az eviáni konferencia és a zsidó kivándorlók világproblémája. Napjaink zsidó problémái 2 Bp Periszkop. Klein V. kvny. 1939. Sós Endre. Fejek és elvek. Új zsidó könyvtár 2 k. Bp. Vikória ny. 1940. Sós Endre. Zsidók a magyar városokban. Történelmi tanulmány. Bp. Libanon. Springer Gusztáv kvny. 1941. Sós Endre. A zsidók útja a kálvinista Rómában. Klny. a Guttmann Mihály emlékkönyvből. Bp. Neuwald I. kvny. 1943. Sós Endre. lásd még Egyház és társadalom a fajelméletröl és Magyar zsidó írók dekameronja címeknél. Söregi János. Löfkovits Artúr. 1863—1935. Debreceni Múzeumbarátok Köre kiadványai 2. Debrecen. Városi ny. 1936. Spectator. Mi történt március 21-én? R. Bp. Glóbus ny. 1919. Spiegler Gyula Sámuel. A héberek bölcsészetének története, különös tekintettel a keresztény és arab bölcsészeire. Bp. Aigner Lajos. 1893. 2 kiad. Spinoza. Tractatus theologico-politicus. Fordították, jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátták Posch Árpád és Rencz János. Spinoza. Filozófiai írók tára XVIII. köt. Bp. Franklin-Társulat. 1903.—2. kiad. Uott 1925. Spinoza. Ethikája. Ford. Balogh Ármin és Alexander Bernát. Filozófiai írók tára XXIX. köt. Bp. Franklin-Társulat. 1918. Spinoza levelei. Ford., bevezetéssel, jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátta Posch Árpád. Filozófiai írók tára. Új sor. Bp. Franklin-Társulat. 1926. F

Alexander Bernát. Spinoza. Horn I. E. Spinoza's Staatslehre. Renan Ernő. Spinoza. Roth Sándor. Spinoza, mint politikai író.

Spitz Gyula és Kuti Zsigmond *** Dr. Hildesheimer. Császárné és zsidónö. Történelmi adatok. Mátyás király. Bölcseink életéből. Izr. történelmi könyvtár. I. köt. Debrecen. Csokonai ny. 1899. Spitz Gyula. A talmud ethikai tartalma. Gyoma. Kner Izidor kvny. Én. Spitz J. Gyula. A talmud álláspontja a morál és társadalom irányában. R. Bp. Révai testvk. 1884. Spitz Samu. Ilyen. R. Bp. Ráth ny. 1938. Spitz Samu. Olyan az élet. R. Bp. Ráth ny. 1938. F

** ***

Eredeti neve Schlesinger. Eredeti neve Schönborn Sindel.

174

Spitzer, A. Dankrede, gehalten ara Tage der Installation Sr. Excellenz Herrn Franz Philipp Grafen v. Schönborn zum Obergespann in Beregher Comitat von der Judengemeinde zu Munkács uncj sämmtlich in Beregher Comitat wohnenden. Judenschaft im Monat Junny. 1803. H. és ny. n. 1803 Spitzer Márta. Balzac zsidó alakjai. Bp. Glóbus ny. 1939. Spitzer Marthe. Les juifs de Balzac. Bibliothéque de l'institut Francais à l'università Budapest. 39. Bp. 1939. Spitzer Sam. Die jüdische Ehe nach mosaisch-talmudischem Recht, verglichen mit den in Oesterreich-Ungarn bestehenden, besonders neuesten Ehegesetzen. Esseg. Frank ny. 1869. Spitzer Sam. Die Gemeindeordnung bei den alten Israeliten, verglichen mit den diesfalligen neueren Bestimmungen Oesterreich-Ungarn. Esseg. Frank ny. 1873. Spitzer Sam. Das Heer und Wehrgesetz der altén Israeliten, Griechen und Römer, verglichen mit den Bestimmungen für Oesterreich-Ungarn. Vinkovce. 1879. Splényiné Freystädter Flóra báróné. Életem. Szerelmeim. Szenvedéseim. Bp. Neuwald I. ny. 1908. Sporer János. Palágyi Lajos élete és költészete. Bp. Szerző. 1937. Stadler Károly. A két Askenázi (Askenázi Jakab és Chacham Cwi). Művelődéstörténeti elbeszélés a XVII.—XVIII. századból. Veszprém. Krausz Ármin fia biz. 1890. Stadler Károly. Auto-da-fé Magyarországon. Elbeszélés a határzsidóság történetéből (XVI. század). A zsidó nép számára írta Stadler Károly. Pécs. Engel Lajos kvny. 1891. Stadler Károly. Mendelssohn Mózes (A zsidó Sokrates). Mendelssohn arcképével és családi törzsfájával. Székesfehérvár. Singer Ede kvny. 1895. Stanojevič, Simon. Die Wirkung der jüdischen Glaubens und Sittenlehre in der menschlichen Gesellschaft. Neusatz. Stanjojevics Zs. A. Pajevits. Neusatz. 1880. Stanojevič, Simon. Uaz. 3. kiad. Zombor. Stanojevics Zs. Josef Skarnitzl's Erben, Skalitz. 1880. Stanojevič, Simon. Die Judenfrage vom slawischen Standpunkte. Skalitz. Skarnitzl's Erben. 1881. Stanojevič, Simon. Effectulu doctrinei evresti de religiune si morale in societatea omenesca. Timisoara. Carol G. Törk 1881. Stanojevič, Simon. Vplyv židovskych mravov v ludshej společnosti. Skalici. Skarnitzl's Erben. 1881. STATISZTIKAI MŰVEK. Bakonyi László. A kongresszusi zsidó hitközségek statisztikája. Benisch Artur. A zsidók térfoglalása és elhelyezkedése. Bosnyák Zoltán. Fővárosunk elzsidósodása. Bosnyák Zoltán. Magyarország elzsidósodása. Fényes Elek statisztikai munkái. Kovács Alajos. A zsidóság térfoglalása Magyarországon. Kovács Alajos. A csonkamagyarországi zsidóság a statisztika tükrében. Körösi József. Budapest nemzetiségi állapota. (1881.) Löw Leopold. Versuch einer Statistik der Juden in Ungarn. H. Szabó Mihály. Mit mondanak a számok a zsidókérdésben. Weszprémy Kálmán. A magyarországi zsidóság statisztikája. Zentay Dezső. Beszélő számok. Slatuten-Entwurf des Zentral-Vereins des Nichtjuden-Bundcs von Ungarn. Ausgearbeitet von Reichstags-Abgeordneten Victor v. Istóczy. Berlin. Otto Hentze's Verlag. Max Bading kvny. 1880. Statuten für den Pressburger israelitischen Casino-Verein. Pressburg. A. Schreiber. 1856.

175

Stehr. Izraelit. Volkskalendar für das Jahr d. Welt 5665. 1904—1905. Bp. Márkus Samu kvny. É. n. Stein Artur. A zsidók köz- és magánjoga Magyarországon a honfoglalástól napjainkig. Pestújhely. Szerző. Németi ny. 1938. Stein Samuel. Szofo Beruró. Héber nyelvtan. Ziltz M. német eredetije után. Pest. 1867. Steiner Lenke. Ágai Adolf. Bp. 1933. Steinhardt Jakab. Beszéd, melly az aradi izraelita templomban 1846. évi augustus 29-kén a magyarországi izraelitáktól fizetni szokott türelmi adó kegyelmes királyi leirat által történt eltöröltetése miatt rendelt egyházi ünnepély alkalmával tartatott. Arad. Schmidt József ny. 1846. (Német nyelven is.) Steinhardt Jakab. Predigt und Rede gehalten zur Feier der glücklichen Genesung Sr. Maj. Franz Josef I. Arad. 1853. Steinhardt Jakab. Rede bei dem aus Anlass der von Sr. Majestät... Franz Josef I. den Israeliten in Oesterreich... verliehenen Rechte und Aufhelung mehrfacher, früher bestandener Beschrän-kungen, ara 28. Febr. 1860. stattgehabten Dank-Gottesdienst in der Synagoge zu Arad. Arad. H. Goldscheider ny. 1860. X Steinhardt, Moritz. Aus dem Ghetto (Eisenstadt). Erzahlungen aus dem vorigen Jahrhundert. Leipzig. 1913. 2 kiad. Steinherz Jakab. A székesfehérvári zsidók története visszaköltözésüktől a jelenig. (1840— 1892.) Bp. Athenaeum rt. 1895. Steinherz Jakab. Hirsch Mór báró emléke. Templomi beszéd... 1896. május 9. Székesfehérvár. 1896. X Steinherz Jakabné. A Petrus család. Népszínmű. Székesfehérvár. Singer Ede kvny. 1909. Steinhofer Károly. Révai Sámuel élet- és pályarajza. Bp. Szerző. Pallas rt. ny. 1910. Steiniz M. Ein niederschlagendes Pulver für den anonymen Verfasser der Broschüre: „Die Juden verlangen Emancipation! Soll man die Juden emancipiren?” der an der Migräne leieden scheint. R. Pesth. Jos. Beimel. 1848. X Stella Adorján. * Én, Viola. (Humoros jelenetek.) Athenaeum rt.1938. Stern Ábrahám. Izrael története. I. köt. Bibliai történet a honfoglalásig. II. köt. A honfoglalástól az első templom elpusztulásáig. Bp. Lampel R. 1901. Stern (Szterényi) Albert. ** Emlékirat a tettes Ns. Somogy vármegyei zsidóság irányában. Szerkeszti hazafiúi és vallásos buzgalomból Stern Albert. Nagy-Kanizsa. 1861. Stern (Szterényi) Albert. Denkschrift über die Juden in Comitat Somogy. Gross-Kanischa. 1861. Stern (Szterényi) Albert. Hebraisch-ungarisches Namen-Lexicon zu Matriken- und Ritualzwecken. Gross-Kanischa. 1864. Stern (Szterényi) Albert. Védbeszéd, melyet a budapesti kir. fenyítő törvényszék előtt 1878. január 28-án mint vádlott a zsidó rituális elválás ügyében tartott. R. Bp. Ottó testvk. ny. 1878. (Néme tül is). Stern J. A szocializmus alaptételei. Bp. Népszava kk. Gutenberg ny. 1897. Stern, M. E. König Saul's Glück und Ende, ein dramatisches Gedicht in vier Abteilungen. Pressburg. Carl C. Snischek. 1833. Stern, M. E. Zeitstimmen an die Zionswáchter in Judenthums. Leipzig. 1841. — 2 kiad. 1860. Stern, M. E. Toldoth Israel. Geschichte der Juden, hebráisch und deutsch. Wien. 1844. Stern, M. E. Masslul Leschen Eber. Leitfaden der ebráischen Sprache. Ein vollstandig zum Vortrag geeignetes, in Fragen und Antworten eingerichtetes Handbuch der ebräischen Sprache. Pressburg. Anton Edel v. Schmid. 3 kiad. Stern Mór. Szatmári zsidók útja. Történeti tanulmány a szatmári zsidó község múltjából. Szatmár. Szerző. Boros A. kvny. 1931. X Stern Mór. Mózes. Bibliai színmű. 9 képben, prológussal. Szatmárnémeti. Szerző. Fraternitas ny. Kolozsvár. 1940. F

F

* **

Írói álnév. Valódi neve Stein Adolf. Újpesti rabbi. Báró Szterényi József v. miniszter apja.

176

Stern Salomon. Die politischen und kulturellen Kampfe der Juden in Ungarn vom Jahre 1848—1871. Dissertation. Wien. 1932. Stern Samu. Jelszavak és közgazdaság. Cobden könyvtár 53. sz. Bp. Cobden-szövetség. 1931. Stern Samu. emlékbeszéde a recepció 40 éves jubileumáról és beszámolója elnökségének hatéves működéséről. Bp. Pesti izr. hitközség. Pesti Lloyd ny. 1936. Stern Samu. A szabad gondolat és a nemzeti eszme. Cobden-könyvtár 79. sz. Cobdenszövetség. 1936. Stern Samu. Tiltakozás erdélyi magyar testvéreink üldözése ellen! Stern Samu beszéde az emancipáció hetvenedik évfordulóján. Bp. Pesti izr. hitközség. Athenaeum rt. 1938. Stern Samu. A zsidókérdés Magyarországon. R. Bp. Pesti izr. hitközség. Glóbus ny. 1938. Sfettner Tamás. Tizennégy év Kun Béla életéből. Tisza István gyilkosai, stb. R. Bp. Egyesült kvny. 1919. Stolz Albán. A malterkanalas vitézek. Leleplezések a szabadkőműves konyhából. A német eredeti legújabb kiadása után szabadon magyarítja: Zalavári. Oktató Népkönyvtár. Pozsony. 1897—1898. Stocker Antal. A nagy per. Cserny József és terrorista társainak bűnügye. A budapesti büntető törvényszék ítéletének és megokolásának teljes közlésével. MOVE könyvtár 1. Bp. 1920. Strausz Adolf. A római ghettó. A római zsidó hitközség 2300 esztendős története. Bp. Genius. Kuriossy ny. 1929. X Sue Jenő. A bolygó zsidó. 16 köt. Ford. Szabó Antal és (. Pleskott Henrik. Regény. Pest. Lauffer V. 1870—71. X Sue. A bolygó zsidó. Ford. Keleti Gábor, Lányi Viktor és Csetényi Erzsi. Regény. Bp. Dante. Hornyánszky V. ny. 1927. X Sugár Béla. Gyászmagyarok könnye, vére. Versek. Bp. 1914. X Sugár Gyula. Útlevél. Versek. Magyar Zsidó Szellemi Közösség könyvei I. Bp. Periszkop. 1939. Sulchan Aruch. „Terített Asztal.” A zsidók négy törvénykönyve. Bp. Váci keresztény ny. 1926. Sullay István. Szabadásg, egyenlőség, testvériség, vagy: mi a szabadkőművesség alapelve, czélja, kiviteli eszközei, eredményei és veszélye az államra és az egyházra? Eger. Érsek-lyceumi kvny. 1882. X Surányi Miklós. Szent hegy. Regény. Bp. Singer és Wolfner. Budapesti Hírlap ny. 1920. X Surányi Miklós. Kantate. Regény. Bp. Hungária ny. 1920. (Több kiadás.) X Surányi Miklós. Aranybástya. Színmű. Bp. 1934. (Nemzeti Színház.) Svaszta Gyula. A nemzeti szocializmus országútján. Hét beszéd. Debrecen. Beké ny. 1936. Svaszta Gyula. Élet- és halálharc a tőkeuralom ellen. Svaszta Gyula beszéde az 1937. június 6-iki mezőberényi nagygyűlésen. Mezőberény. Magyar Nemzeti Szocialista Párt. 1937. Egy szabadelvű. A zsidókérdés Magyarországon. Röpirat, melyben megbizonyíttatik, hogy művelt zsidónak áttérése valamelyik protestáns vallásra erkölcsileg igazolt és nagy politikai ideálok által sürgetett eljárás. R. Bp. Kókai L. biz. Franklin-Társulat. 1882. SZABADKŐMŰVESSÉG. Abafi Lajos. A szabadkőművesség története Magyarországon. (Németül is.) Abafi Lajos. A Corvin Mátyás páholy... huszonötéves története. Abafi Lajos. A szabadkőművesség és az uralkodóház. Aczél Gáspár. A szabadkőművesség titkai. Arató Frigyes. Az Árpád-páholy története. Arató Frigyes. A szabadkőművesség. Bakonyi Kálmán. A magyar szabadkőművesek igazsága. Bakonyi Samu. A magyar szabadkőművesség feladata az új évezredben. Balassa József. A szabadkőművesség története.

177

Barcsai Adorján. A szabadkőművesség bűnei. Bartha Tamás. A szabadkőművesség. Benedikt Márk. A szabadkőművesség célja. Bielcsik János. A szabadkőművesség támadása az egyház ellen. Bleicher Miksa. Quo vadimus? B'nai B'rith közlemények. Braun Jakob. Das Judentum in der Freimaurerei. Caesareus. A budapesti zsidó-liberális sajtó és a szabadkőművesség. Csápori Gyula. A szabadkőművesség elleni szövetkezet. Csápori Gyula. Ámítás és valóság. Csápori Gyula. Az én kontrásom. Debrecen keletén dolgozó... páholyok névsora. Dehon Leo. A szabadkőművesség munkája. Demokratia páholy könyvtára. Doctor Veridicus. Mi a szabadkőművesség? Doctor Veridicus. A szabadkőművesség keletkezése stb. Frank Mór. Mi a szabadkőművesség? Gelléri Mór művei. Guttmann Max. Ein Jahr als Freimaurer. Gyurátz Ferenc. A szabadkőművesekről. Huszár Károly. A szabadkőművesség nemzeti veszedelem. Huszár Károly. Adalék... 5000 szabadkőműves névsora. Kabos. A szabadkőművesség a kulisszák mögött. Ketteler Vilmos. Lehet-e hívő keresztény szabadkőműves. Kocsis Géza. A kétarcú szabadkőművesség. Kovács Ernő. Szabadkőműves emlékeim. Le a szabadkőművesekkel! Ludendorff Erich tábornok leleplezése a szabadkőművesség titkainak jelentőségéről. Magyarország feldarabolása és a szabadkőművesség. A Magyarországi Syvibolikus Nagypáholy főhatósága alatt dolgozó szabadkőművesek névsora. A magyar szabadkőművesség béketörekvése. Mentor. A szabadkőművesség. Miklóssy István. A szabadkőművesség önleleplezése. Miklóssy István. Nyilt interpelláció a belügyminiszter úrhoz. Nagy Elek. A jog és szabadkőművesség. Nagy Elek. A demokrácia, szabadkőművesség és a sajtó. Nógrádi László. A szabadkőművesség titkai. Pachter G. M. A szabadkőművesség titkos harca trón és oltár ellen. Palatinus József. A szabadkőművesség bűnei. Poncins, de Leon. A forradalom titkos erői. Rau Gottlob. Das Judentum in der Freimaurerei. Roboz Andor. Együtt a láncban. Roboz Andor. A gyermekért. Rosenberg Ludwig. Nihil obstat. Somogyi István. A szabadkőművesség igazi arca. Stolz Albán. A malterkanalas vitézek. Sullay István. Szabadság, egyenlőség, testvériség. Szabadkőműves Almanach az 1918-ik esztendőre. Szabó Imre. A szabadkőművesség jövő feladatai. Szalay Károly. A Comenius páholy története 1886—1913. Szemelvények a debreceni szabadkőművesek titkaiból. Verő György... Demokratia páholy 25 éves története. Viczián István beszéde a szabadkőművességről és annak sajtójáról.

178

Visszapillantás a cluji Unió páholy negyvenéves működésére. Wichtl Frigyes. Szabadkőműves gyilkosságok. Szabadkőműves Almanach az 1918-ik esztendőre. Szerkesztik és kiadják Wilczek Gusztáv és Singer Arthur. Bp. Biró Miklós ny. 1917. Szabados Mihály. Magyarok hazatelepítése, zsidók kivándoroltatása. Előszóval ellátta Makay Dezső. Bp. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. Első Kecskeméti hírlapkiadó ny. 1942. SZABADSÁGHARC (1848—49) ÉS A ZSIDÓK. Barát Endre. Dávid a rebellis. Bernstein Béla. Az 1848/49-iki szabadságharc és a zsidók. feldolgozás.) Einhorn I. Die Revolution und die Juden in Ungarn. Heilprin Mihály. Köztársasági dalok. Singer Jakab. A temesvári zsidók az 1848/49-i szabadságharcban.

(Több

Szabályrendelet az izr. hitközségek ügyeinek rendezése tárgyában. Bp. Kir. Magyar Egyet. ny. 1906. Szabó Adolf. A zsidó iskola megmentésének gyakorlati lehetőségei. Klny. Izr. Tanügyi Értesítő-ből. Bp. Neuwald I. ny. 1937. X Szabó Dezső. * Az elsodort falu. Regény. Bp. Táltos. 1919. (Több kiadás.) Szabó Dezső. Az antijudaizmus bírálata. Bp. Ludas Matyi. 1938. Szabó Dezső. Az egész látóhatár. 3 köt. Bp. Magyar Élet. Madách ny. 1939. ** Szabó Imre. Az antiszemitizmus hatása a zsidóságra. A Skót miszszió nagytermében 1934. január hó 7-én tartott előadás. Bp. Sylvester ny. 1934. Szabó Imre. *** A szabadkőművesség jövő feladatai. Bp. Weisz L. ny. 1915. X Szabó Imre. Zsidócskák. Cluj-Kolozsvár. Rádió k. 1921. Szabó Imre. A zsidó Marx. Arad. Tip. Reismann. É. n. Szabó Imre. Erdély zsidói. Talmudisták-chaszidák-cionisták. Kolozsvár. Kadima. 1938. Szabó István. A zsidó baromfi- és tojásexportkartel üzelmei. R. Wien. Kobold ny. 1938. Szabó László. Athenaeum. Ötven év egy irodalmi és nyomdai társulat életéből. Bp. Athenaeum rt. 1918. Szabó László. A bolsevizmus Magyarországon. A proletárdiktatúra okirataiból. Bp. Athenaeum rt. 1919. H. Szabó Mihály. Mit mondanak a számok a zsidókérdésben (részben Zentay Dezső tábláival). Bp. Tábor. Hungária ny. 1938. Szabó Ödön. A Flavius-dinasztia a zsidó hagyományos irodalomban. Bp. Gewürz J. 1937. Szabó Ödön. L'son hákódes. Héber nyelvkönyv. Teljesen új módszer a héber beszéd. Erec Jiszráel nyelvének gyors megtanulására. Bp. Katzburg ny. 1940. Szabó Pál. Mi lett a szocializmusból... Bp. Stádium ny. rt. 1941. Szabó S. Vilmos. Levelek egy megtévedt zsidóhoz. R. Bp. Weisz ny. É. n. Szabó Zoltán. A fajegészség, fajvédelem és fajnemesítés örökléstana. (Előadás a soproni nyári egyetemen.) Bp. Szerző. Stádium ny. rt. 1939. X Szabolcsi Lajos * A csillag fia. Egy nép tragédiája. Regény. Bp. Ujságüzem ny. 1918. F

F

F

F

*

Szabó Dezső az ellenforradalom után igen nagyhatású antiszemita publicisztikai tevékenységet fejtett ki. A zsidóság és zsidókérdés írásaiban gyakran szerepel. ** 2. köt. 249—294. o. Az antijudaizmus bírálata. *** Eredeti neve Steiner. * Eredeti neve Weinstein.

179

X Szabolcsi Lajos. A leveleki menyegző. Három zsidó mese. Bp. Révai testvk. 1919. X Szabolcsi Lajos. A nyolcadik láng. Magyar zsidó legenda 1925-ből. Bp. Krakauer ny. 1926. X Szabolcsi Lajos. Délibáb. Zsidó legendáskönyv. Bp. Egyenlőség. Glóbus ny. 1927. X Szabolcsi Lajos. Az áruló. Zsidó tragédia. Bp. Fémes ny. 1940. 2 kiad. X Szabolcsi Lajos. Vigasztaló. Versek. Bp. Fémes ny. 1940. X Szabolcsi Lajos. Elsülyedt világ. Utiképek zsidó élményekről. Bp. Faragó ny. Kispest. 1941. X Szabolcsi Lajos. A mainzi rabbi és más történetek. Novellák. Bp. Faragó ny. Kispest. 1941. Szabolcsi Lajos. Gyöngyszemek a Talmudból és Midrasból. Előszót írt Hevesi Simon. Bp. Faragó ny. Kispest. 1942. Szabolcsi Miksa ** Olasz zsidók között. Bp. Szerző. 1904. Szabolcsi Miksa. Gyöngyszemek a Talmudból és Midrasból. Magyar-zsidó könyvtár 1. Bp. Róth J. ny. 1906. Szabolcsi Miksa. Zsidó témák. Két elbeszélés. Bp. Szerző. 1908. Szakasits Árpád (szerkesztette). Szociáldemokraták a parlamentben. Lásd ott. Szakasits Árpád. Horogkereszt, kereszténység és szocializmus.. Szociáldemokrata füzetek 17. Bp. Világosság rt. kvny. 1938. Szalai György. Zsidók és arabok Palesztinában. Zsidó könyv. Bp. Magyar Cionista Szövetség könyvtárbizottsága. Ritter Jenőné, Újpest. 1940. Szalay Károly. A Comenius páholy története. A Páholy sajátja. Bp. 1913. Szalay László, zalai. A zsidó nők története. Bp. Glóbus ny. 1925. 2 kiad. Szamuely Tibor. Milyen mély a papok zsebe. R. Moszkva. 1918. Szamuely Tibor. Osztályharc a forradalmi Oroszországban. Bp. Kommunista könyvtár. 1919. Szamuely Tibor. I. sz. parancsa. Szolnok, 1919. április 29. Bp. Faragó ny. 1919. Szamuely Tibor. Riadó. Válogatott forradalmi írások Kun Béla bevezetésével. Sarló és kalapács könyvtár 12. Moszkva—Leningrád. 1933. F

Fejérváry—Gravátz. A Szamuelli halálvonata. A halál népbiztosa. Kiss József. Az igazi Szamuelli. Rudnyánszky Endre. Szamuely Tibor. Samuelly Tibor élete és gaztettei.

Szamuelly Tibor élete és gaztettei. R. Bp. Magyar Kultúra újság és kk. Helios ny. 1919. Szántó Béla. Osztályharcok és proletárdiktatúra Magyarországon. Petrograd. Tip. kommunisti českogo internacionala. 1920. Szántó Béla. Klassenkámpfe und Diktatur des Proletariats in Ungarn. Berlin. Westeuropäische Sekretariat der Kommunistischen Internationale. 1920. Szántó Béla. A magyarországi proletariátus osztályharca és diktatúrája. Utószót írt hozzá Karl Radek. Wien. Erste Wiener Vereins-Buchdruckerei. 1920. X Szántó György. Fekete éveim. Önéletrajz. Bp. Révai. 1935. Szász Károly. Emlékezés a vörös uralomra. Bp. Franklin-Társulat. 1922. Szász Zoltán. III. emelet 12. Emlékeim a bolsevista és Markó-utcai fogházból. Bp. Glóbus ny. É. n. Szász Zoltán. Magyarság és zsidóság. Bp. Szekulesz I, ny. 1926. Szászhalmi József. Kommunista téboly. Vér és terror. Bp. Pápai E. ny. 1928. — Uaz. 2. kiad. Bp. Helios ny. 1928. Szatmári, Eugen. *** lm roten Budapest. Berlin. Kulturliga. 1919. Szatmári, Eugen. Das rote Ungarn. Der Bolschewismus in Budapest. Leipzig. (Neue Geist Verlag.) 1920. Szatmári Mór. * Polgári házasság. Bp. 1894. F

F

**

Eredeti neve Weinstein. Eredeti neve Gottlieb. * Eredeti neve Gottlieb. ***

180

Szatmári Mór. Húsz esztendő parlamenti viharai. Bp. Amicus. Biró Miklós ny. 1928. Száz év zsidó magyar költői. Szerkesztette Csergő Hugó stb. Bp. OMIKE kultúrtanácsa. Biró Miklós ny. 1943. Századunk névváltoztatásai. Helytartósági és miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye. 1800—1893. Eredeti okmányok alapján összeállította a Magyar heraldikai és genealógiai társaság egyik igazgató-választmányi tagja. Bp Hornyánszky V. ny. 1895. A százéves sarkadi zsidóság emlékkönyve 1837—1937. Sarkad. Blasz J. ny. 1937. Gróf Széchenyi István beszédei. ** A M. tud. Akadémia megbízásából összeállította Zichy Antal. Gróf Széchenyi István munkái II. kötet. Bp. Magyar Tudományos Akadémia. Athenaeum rt. 1887. Szegedi Pál. Zsidók az ellenforradalomban. Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920. X Szegfi Mór. Kis bajok, nagy gondok. Regényes képek. 2 köt. Pest. Heckenast G. 1856. X Szegfi Mór. A harmadik szomszéd. Népies regény. Pest. Heckenast G. 1856. X Szegfi Mór. Fenn és alant. Regény. 4 köt. Pest. Aigner L. 1871. Székács József. Hogyan tehetünk szert könnyen hírre, névre. Bp. A Kisfaludy Társaság által megkoszorúzott szatíra. Székely Béla. Az antiszemitizmus és története. Bp. Tábor. Hungária ny. 1936. Székely Ferenc. Kornfeld Zsigmond emlékezete. Emlékbeszéd. Bp. Pesti Lloyd ny. 1909. Székely István. A forradalmak és a keresztény politika. Bp. Katolikus Élet. Szent István társulat biz. Stephaneum ny. 1921. Székely Nándor. A Numerus clausus Magyarországon („A védelem”). Kiadják a magyar egyetemről kizárt magyar ifjak. Előszót írt Pakots József. R. Bp. Bichler I. ny. 1922. Székely Sámuel. *** Felelős-e a zsidóság az ország romlásáért? R. Bp. Uránia kvny. 1919. Székely Sámuel. Egy újságíró emlékei. Bp. Wodianer ny. 1926. Székely Sándor István. A második zsidótörvény teljes hiteles szövege részletes magyarázatokkal, összeállította és magyarázatokkal ellátta Székely Sándor István. (Bródy Ernő előszavával.) Bp. Szerző. Kellner A. ny. 1939. Székely Sándor István. A második zsidótörvény és végrehajtási utasításának rendelkezései az értelmiségi munkakörben alkalmazottakra vonatkozóan... (Bródy Ernő előszavával). Bp. Szerző. Kellner A. ny. 1939. Székely Sándor István. A második zsidótörvény földbirtokpolitikai rendelkezéseinek végrehajtása. A 8360/1939. M .E. sz rendelet részletes magyarázata... Az előszót írta gróf Khuen-Héderváry Károly. Bp. Szerző. Springer ny. 1939. Szekfű Gyula. Három nemzedék. Egy hanyatló kor története. Bp. Németh biz. Élet ny. 1920.. Szekfű Gyula. Három nemzedék és ami utána következik. Bp. Kir. Magyar Egyetemi ny. 1938. 5. kiad. Szekrényi Lajos. A jeruzsálemi zsidó templomokról. Felolvasás. Bp. Pallas rt. ny. 1893. Szemelvények a debreceni szabadkőművesek titkaiból. A Debrecen kel ...-én dolgozó királyi művészek és munkájuk. Debrecen. Fehér Újság. 1920. Szemere Miklós. Ideál. Bp. Athenaeum. 1898. Szemnecz Emil. Zimándy Ignác és a „Magyar Állam”. Adatok egy sajtópör történetéhez. Bp. 1899. Szende Pál. Új október felé. Wien. Johann N. Vernay A. G. 1922. Szendréy Gerson és Garas József. A függetlenségi antiszemitapárt alapja és létjoga Magyarországon. Székesfehérvár. Szerzők. 1887. Szentesy Alfonz. Keresztényvédelem (benne: Zsidóveszedelem. A Talmud magyarul.) Bp. Földesi Gyula ny. Ungvár. 1910. F

F

**

A zsidókérdésről 335—336. o., 352—356. o. Széchenyi Istvánnak a zsidók emancipatiója ellen 1844 október 1-én elmondott híres beszéde megjelent még a Fekete József—Váradi József „Széchenyi vallomásai és tanításai” c. munka 437—440. oldalán, valamint e könyv szerzője által szerkesztett Függetlenség c. napilap 1942. évi évkönyvében. *** Eredeti neve Schwartzenburg.

181

Szentesy Alfonz. Zsidóveszedelem. A Talmud magyarul. Bp. (Füzetes kiadvány; több kiadás.) 1—2. f. Endrényi J. ny. Szeged; Dosztál K. Erzsébet. Dicsőszentmárton; Morvay Gyula Nagybánya. É. n. Szentiványi Dezső. Bankuralom Magyarországon. Az ipari autarkia kártevései, R. Bp. Kellner ny. 1936. Szentiványi Dezső. Bankdiktatura és a zsidókérdés. R. Bp. Szerző. Centrum rt. kvny. 1939. Szentiványi Marcel. Sakter-Polka. Zongorára szerzé Szentiványi Marcel. Bp. Bartalits Imre. Spies R. és tsa. Bécsben. 1883. X Szentkirályi István. A zsidók Magyarhonban. Drámai elbeszélés. Színmű 2 szakaszban. Pest. Gyurián J. (Lauffer V.) 1861. Szentpétery József. Észrevétele egy Pesti Mesterembernek a Czéhek eltörlését javalló vélekedések körül, nemkülömben a mesterségeknek a Magyar Hazában még eddig nem ismert elébbi és mostani környülállásainak és állapotjának némely felfedezése. (Feleletül a Nemzetiség írójához.) Tudományos Gyűjtemény. Pest. 1832. * X Szeő Demeter. ** Zsidó vagyok... Regény. Bp. Budapesti Hírlap ny. 1933. X Szép Ernő. *** Lila ákácz. Egy fővárosi fiatalember regénye. Bp. Athenaeum rt. 1919. Szép Ernő. Uaz. 3. kiad. Pantheon. 1932. X Szép Ernő összes költeményei. 1908—1938. Bp. Athenaeum. 1938. Szerb Antal. Magyar irodalomtörténet. 2 köt. Cluj-Kolozsvár. Erdélyi Szépmíves céh. Minerva ny. 1934. Szerényi Simon. Népbiztosok futása a frontról és még sok szenzációs leleplezés a kommun napjaiból. Bp. Révai testvk. ny. 1919. X Szfurim Mendale Moscher. A sánta Fiske. Orosz-zsidó koldusregény. Menorah könyvek. Bp. Fővárosi ny. 1928. Szigethy István. Út a magyar nemzetiszociálista állam felé. Wolff, Gömbös, Imrédy, Teleki. Bp. Csokonai. Máté ny. 1940. X Szigligeti Ede. Zsidó. Eredeti színmű dalokkal. Négy szakaszban. Pest. Geibel K. 1844. Szikszay Géza. Magyarság és zsidóság együttes hivatása a Duna-Tisza mentén. R. Bp. Szerző. Klein M. ny. 1938. Szilágyi Albert. Zsidóság és kereszténység, vagy képek a múltból és jelenből. Történelmileg és pedagógiailag megvilágítva. Arad. Révész Nándor biz. 1894. Szilágyi (Dénes). **** Nevelés nemzeti forradalomra. Válogatott cikkek és beszédek. Jabotinski előszavával. Bp. Zsidó Nemzet. Klein V. kvny. 1940. Szilágyi (Dénes). A zsidók országa: Palesztina. Spinoza füzetek. Bp. Zsidó Nemzet. Nekudah ny. Munkács. 1940. Szilágyi (Dénes). A zsidó nemzet története dióhéjban. Spinoza füzetek. Bp. Zsidó Nemzet. Nekudah kvny. Munkács. 1940. Szilágyi (Dénes). A zsidó népegyéniség. Bp. Zsidó munkaközösség. Springer ny. 1943. Szilágyi Imre. Új magyar gazdaságpolitikát. R. Bp. Levatich László. Centrum rt. kvny. Szilárd Imre. Így kell megoldani a zsidókérdést! R. Bp. Szerző. Rechnitz és Pauler ny. 1939. Szimonidesz Lajos. Zsidóság és kereszténység. Bp. Dante. Biró Miklós kvny. 1929. Szirmai Vidor. A Magyar Zsidóság Almanachja, lásd ott. (Szirmay L. Árpád.) A proletárdiktatúra története Nagyváradon. Írta egy nagyváradi kanonok. Bp. Korda rt. 1939. X Szirmai Rezső. Menekülő lelkek. Regény. Bp. Fővárosi lapkiadó. 1925. Szociáldemokrácia és kereszténység. R. Bp. Szent István társulat. Stephaneum ny. 1925. Szociáldemokraták a parlamentben. A Szociáldemokrata párt választási küzdelmeinek dokumentumai a párt nemzetgyűlési képviselőinek életrajzaival és arcképeivel. Szerk. Szakasits Árpád. Vanczák János előszavával. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1922. F

F

F

F

*

Közölte A Cél 1921. évf. 152—3. o. Gróh István írói álneve. *** Eredeti neve Schön Sámuel. **** Eredeti neve Sübermann. Azonos Sabbatai D. cionista íróval. **

182

SZOCIALIZMUS. * F

Adler Frigyes pőre. Adler Friedrich. Bolsevizmus, vagy szociáldemokrácia? Az Ált. fogyasztási szövetkezet vezetőségének panamái. Ascher László. A szabadság útja. Bangha Béla. Keresztény vagy vörös szocializmus. Bárány Ferenc. A magyarországi zsidókérdés szociáldemokrata szempontból. Benedek Pál. Ferdinánd Lassalle. Bernát István. A szociáldemokrácia és a bolsevizmus. Bernstein Eduard. Ami a Marxizmusban maradandó. Bokányi Dezső írásai. Böhm Vilmos írásai. Brandstein Illés. Az osztályharc. Braun Adolf. A szakszervezetekről. Buchinger Manó írásai. Buchingerné. Munkásnőkről — munkásnőknek. A csuhások. Az Egység okmányai. Egyszerű igazságok (Gálócsy Árpád). Engels Frigyes. A kommunizmus alapelvei. Feith Jenő. A vörös ochrana. Fiala Ferenc. A vörös kalapács. Garami Ernő írásai. Győzelmes tömegsztrájk. Haller István. Le az árarczczal, Haller István. Szocialista-kommunista csőd. Huszár Károly. Szózat a keresztény munkásokhoz. Huszár Károly. Korunk sebe és a nyomor vámszedői. Ítéljen az Internacionálé! Jászai Samu írásai Kabos. Legyen világosság. Kálmán Simon. Az Általános Fogyasztási Szövetkezet a háborúban és a tanácsköztársaságban. Kálvintéri. Keresztény vagy vörös szocializmus? Katzburg Dávid. Igazság világa. Kautsky Károly. A proletárság diktatúrája. Kegel Miksa. Lassale Ferdinánd élete. Kondor Bernát. Agitátor élmények. Kun Béla. Dokumente der Einheit. Landler Jenő. Egy mindannyiunkért, mindnyájan egyért. Lassalle Ferdinánd. Mi az alkotmány? Lassalle Ferdinánd. Munkásprogramm. Liebknecht Vilmos. Mit akar a szociáldemokrácia? Lukács Zoltán. Szocializmus és a zsidó nemzeti mozgalom. Madzsar József. Mi történt a Népszavánál? A magyarországi szociáldemokrata párt 1900. évi kongresszusa. *

A szocializmus magyarországi irodalma egyik legfőbb bizonyítéka annak a ténynek, hogy a marxista osztályharc agitátorai, szellemi vezetői, egyúttal az októberi forradalom és a kommün előkészítői úgyszólván kivétel nélkül zsidók voltak. Brandstein-Mónus Illés, Buchinger Manó, Böhm Vilmos, Jászai Samu, Landler Jenő, Pajor Rudolf, Propper Sándor, Révész Mihály, Somogyi Béla, Weltner Jakab stb. egytől-egyig zsidók s zsidók azok a külföldi marxisták, akiknek műveit magyarra fordítják.

183

A magyarországi szocialista párt alakulása (1890. jegyzőkönyv). Marx és Engels. A kommunista kiáltvány és Marx egyéb művei. Migray József. A marxizmus csődje. Mónus Illés írásai. Müller Ernőné. A nők és a politika. Pajor Rudolf írásai. Propper Sándor. A jogi és erkölcsi föltámadás útja. Révész Mihály. A hűtlenségi per. Révész Mihály. A magyarországi munkásmozgalmak története. Révész Mihály. Somogyi Béla élete és munkássága. Révész Mihály. A Népszava története. Révész Mihály. Weltner Jakab. Révész Mihály. A mi történetünk. Rosenfeld Henrik. A szocializmus a bibliában és a talmudban. Rózsa Ignác. Útmutató a szocialista irodalomban Schirokauer Alfonz. Két világ. Lassalla élete. Somogyi Béla írásai. Stern J. A szocializmus alaptételei. Szabó Pál. Mi lett a szocializmusból… Szociáldemokrácia és kereszténység Szociáldemokraták a parlamentben. Társadalmi lexikon. Totis Béla. Születésszabályozás. Világosság könyvnyomda rt 25 éve Weltner Jakab. 1919. A vörös május. Weltner Jakab egyéb írásai. X Szokoly Viktor. Pesti furcsaságok. Humorisztikus életképgyűjtemény. 2. köt. Pest. Ráth Mór. 1860. X Szól a kakas már… Dalok a zsidó ifjúság számára. Bp. Kadimah cserkész csapatok parancsnoksága. Katzburg ny. 1921. Szomaházy István. * Az újság. A hírlapírás műhelyéből. Bp. Pesti Napló. Athenaeum rt. 1893. X Szomory Dezső. ** Péntek este. Dramolett. Bp. 1896. (Nemzeti Színház.) X Szomory Dezső. Györgyike drága gyermek. Bp. 1912. Athenaeum rt. (Vígszínház.) X Szomory Dezső. Szabóky Zsigmond Rafael. Színmű 3 felvonásban. Bp. Athenaeum rt. 1924. (Vígszínház.) Szomory Dezső. Sába királynője. Dráma. Bp. 1926. X Szomory Dezső. Levelek egy barátnőmhöz. Bp. Athenaeum rt. 1927. X Szomory Dezső. Horeb tanár úr. Bp. Athenaeum rt. 1934. Szöllösy Zsigmond. *** Makai Emilről. Felolvasás a Petőfi társaságban. 1910. okt. Bp. Singer és Wolfner. Korvin ny. 1911. Szörényi Andor. Zsidó fajiság, zsidó lélek. Klny. az Egyedül vagyunk 1939. évf.-ból. Bp. Stádium rt. ny. 1939. Szterényi József. * Gazdasági és szociális feladatok a háború után. Két előadás. Bp. Katz G. ny. 1917. Szurmay Sándor báró. Az orosz vörös veszedelem és. Magyarország szerepe. Bp. M. Bolsevistaellenes Liga. Légrády tvk. 1921. (Németül, franciául és angolul is). F

F

F

F

*

Írói álnév. Valódi neve Steiner Andor. Számtalan könnyűfajsúlyú szépirodalmi munkája a pesti zsidó életet ábrázolja – magyar nevekkel. ** Írói álnév. Valódi neve Weisz Mór. Testvérét, Szomory Emilt Weisz Manónak hívják. *** Eredeti neve Deutsch. * Báró Szterényi József v. miniszter. Eredeti neve Stern.

184

Szűcs Ábrahám. A pipás nemesek véleménye az adó, házadó, örökváltság, ingatlan birhatás, emancipatio, hitel, ősiség, magyar és deák nyelv iránt. Írta Szűcs Ábrahám1843-ban, aratás alatt. Kecskemét. Szilády Károly ny. 1844. Szűcs Kálmán, tunyogi. Szabad-e tovább követni Marxot? Tanulmány a társadalom anyagi termeléséről. Bp. Központi Sajtóvállalat. 1920. Szükség van-e Fábián Bélára? R. Bp. Athenaeum rt. 1939. Szüsz Ignácz. A zsidó házassági jog, tekintettel hazai törvényeinkre. Kőszeg. Révai testvk. biz. Bp. 1882. — Uaz. bővített kiad. Kőszeg. Leitner N. 1884. Szüts Gergely. Marx Károly élete és a marxizmus. Bp. Faust kk. Pannónia ny. 1934. Tábor Béla. A zsidóság két útja. R. Bp. Pantheon. Hajnal ny. 1939. Tájékoztató kereskedők és iparosok részére a II. zsidótörvény tárgyában. 1. köt. Az értelmiségi alkalmazottakkal kapcsolatos rendelkezések. 2. köt. Az ipar és hasznothajtó jogosítványokra vonatkozó rendelkezések. Bp. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Stádium rt. kvny. 1939. TALMUD. Baum Jakob. Der Talmud im ungarisehen Abgeordnetenhause. Blau Lajos. Mi a Talmud? Blau Lajos. A Talmud. Bloch J. S. Rohling tanár gonosz kópéságai. Ehrentheil M. Der Geist des Talmud. Enyedi Mátyás. A Talmud. Fischer Fülöp. A Talmudról. Freumut Bernardin. Ó-zsidó religió titkok. Goldberg Raphael. A talmud. Hevesi—Blau—Weisz. Etika a Talmudban. Huber Lipót. A Talmud. Huszár Károly. Zsidóméreg. A talmud népies ismertetése. Jellinek Adolf. A talmudzsidó. Kitseer Jakob. Inhalt des Talmud. Kohut Sándor. Mi a Talmud? Langsfelder Salamon. Erwiederung auf Rohlings Pamphlet. Lichtenstein J. Der Talmud auf der Anklagebank. Lövy Ferenc. Véleményszabadság a Talmudban. Luzsénszky Alfonz. Der Talmud in nichtjüdischer Beleuchtung. Luzsénszky Alfonz. Die Talmudmoral. Luzsénszky Alfonz. A Talmud magyarul. Pranaitis J. B. (Luzsénszky A.) A keresztények a Talmudban. Molnár Dezső. A zsidóság belszervezete a Talmud tükrében. Rohling Ágoston. A talmudzsidó. Schück Salomon. Die Grundsatze des Talmud. Spitz Gyula. A talmud ethikai tartalma. Spitz Gyula. A talmud álláspontja a morál és társadalom irányában. Szabolcsi Lajos. Gyöngyszemek a Talmudból és Midrasból. Szabolcsi Miksa. Gyöngyszemek a Talmudból és Midrasból. Szentesy Alfonz. Zsidóveszedelem. A Talmud magyarul. A Talmud gyöngyei. Talmudi életszabályok és tanítások. A Talmud gyöngyei. Ford. Molnár Jenő. Bp. Kovács ny. 1922. Der Talmud in nichtjüdischer Beleuchtung, lásd Luzsénszky Alfonznál. A Talmud magyarul, lásd Luzsénszky Alfonznál.

185

Talmudi életszabályok és erkölcsi tanítások. Héberből ford. és bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Krausz Sámuel. IMIT. kiadványai 111. köt. Bp. Lampel R. 1896. X Táncsics Mihály. Pazardi. Kolozsvár. A ref. kollégyom bet. Bárra G. 1833. Tarján Vilmos. A terror. Fényes László előszavával. Bp. Újság-üzem rt. 1919. „A társadalmi és gazdasági egyensúly biztosításáról” szóló törvényjavaslat vitájában elhangzott szocialista beszédek. Peyer Károly, Esztergályos János, Reisinger Ferenc, Malasits Géza, Györki Imre, Kéthly Anna felszólalásai. Szociáldemokrata tűzetek. 27. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1938. Társadalmi Lexikon (Szerk. Madzsar József.) Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1928 Tasnádi Kovács József, lásd Kovács József. Tasnádi Nagy András két beszéde a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat együttes bizottsági és képviselőházi tárgyalása során. Bp. Szerző. Váci fegyint. ny. 1939. Telegdy Zsigmond. A kazárok és a zsidóság. Klny. IMIT. 1940. évk.-ből. Bp. FranklinTársulat. 1940. Gróf Teleki Pál. Beszédek 1939. Bp. Stádium rt. 1939. Gróf Teleki Pál. Magyar politikai gondolatok. Sajtó alá rendezte Kovrig Béla. Nemzeti Könyvtár 42—43. sz. Bp. Dessewffy Gyula. Stádium rt. kvny. 1941. * Il terrore bianco in Ungheria. Relazione della Commissione operaia inglese. Milano. Soc. ed. Avanti. 1920. Tévelygő Izrael, vagy a zsidók felvilágosítása a szentírás alapján. Szabadon fordította Alfonz testvér. Szatmár. Pázmány sajtó. 1904. X Tharaud, Jerôme et Jean. Bar-Cochebas (notre honneure). (Histoire d'un étudiant juif en Hongrie.) Paris. Cahiers de la Quinzanie. 1907. X Tharaud, Jerôme et Jean. Quand Israë'l est roi. Paris. 1920. X Tharaud, Jerôme et Jean. Die Herrschaft Israels. (Quand Israël est roi.) Übertragen von C. Zell. Zürich—Leipzig—Wien. Amalthea-Verlag. Waldheim-Eberle. Wien. 1927. X Tharaud, Jerôme et Jean. A kereszt árnyéka. Ford. Eckhardt Sándor. Regény. Bp. Pallas rt. kvny. 1921. P. Thewrewk Emil. Nyelvgyakorlatok. ** Pozsony. 1848. Thoroczkay Viktor báró. A magyar nemzet megújhodása. Bp. Szerző. Rényi biz. Biró M. kvny. 1917. — 2. kiad. Központi Sajtóvállalat. 1922. Thon, Osias. Herzl Tivadar. Ford. Székely Imre. Kolozsvár. Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség. Lapkiadó rt. Én. Tied a föld. R. Bp. Keren Kayemeth Leisrael. Révai testvk. ny. 1940. F

F

TISZA-ESZLÁR-VÉRVÁD. Adanovieh József. Tisza-Eszlár — zsidó kérdés. Ágoston János. Le az álczával! (Eötvös Károly ellen.) Ain erschrockenlich geschicht und Mordt. Bary József vizsgálóbíró emlékiratai. Báttaszékí Lajos. A vérvád. Bél Mátyás Notitia Hungáriae. Das Bilbul von Tisza-Eszlár. Biró Lajos. A bazini zsidók. Das Blutprozess von Tisza-Eszlár. (New-York.) Bonfinii Rerum Ungaricarum libri. Christliche Zeugnisse gegen die Blutbeschuldigung. Democritos. Tisza-Eszlár és Tisza Kálmán. Desportes H. Le mystère du sang chez les Juifs de touts les temps. * **

A keresztény-nemzeti irány és a zsidókérdés 79—88. o. 155—220. o. Egy paraszt beszédének a zsidó ügyet illető szavai.

186

Dónáth Endre. Solymosi Eszter. Duschak M. Mittel gegen die falschen Blutbeschuldigungen. Enoch Jos. Entgegnung auf das vom Reformverein verbreitete Pamphlet. Eötvös etc. Eingabe des 3 Verteidiger. Eötvös Károly. A nagy per. Esther Solymosi. (M. Schulze, Berlin.) Eszlári. A Tisza-eszlári vértanu-leány. Fern Atanáz. A zsidó rituális gyilkosságok igazi oka. Frank Friedrich. Der Ritualmord vor den Gerichtshöfen… Freimut Bernardin. A zsidó vérgyilkosságok története. Gladius, Dr. A tisza-eszlári ügy ismeretlen hullája. Kászonyi Dániel. Solymosi Eszter, a tisza-eszlári véráldozat. (Németül is.) Kayserling Mayer. A tisza-eszlári vérvád. (Németül is.) Kerék Nándor. Tiszaeszlár idejéből. Kohut Adolf. Ritual-Mordprozesse. László Zoltán. A vérvád átka alatt. Liebermann Náthán. Megilath Ester. Lippe Karpel. Die Menschenliebe, die Zivilisation und die Gerechtigkeit stb. Loge Christian. Gibt es jüdische Ritualmorde? M. Gy. Solymosi Eszter. Marcziányi, Georg v. Esther Solymosi. Moniot, Alb. Le crime rituel chez les Juifs. Der Mord von Tisza-Eszlár. Morel, M. Les Juifs et la Hongrie devant-l'Europe. A námesztói gyilkosság. Nathan Paul. Der Prozess von Tisza-Eszlár. Nathan Paul. Der jüdische Blutmord. Ollivier Fr. Les juifs en Hongrie. Ónody Géza. Tisza-Eszlár a múltban és jelenben. (Németül is.) Der Prozess von Tisza-Eszlár. (Hartleben.) Reuss Rodolphe. L'affaire de Tisza-Eszlár. Sechs Aktenstücke zum Prozesse von Tisza-Eszlar. Solymosi Eszter, vagy a Tiszaeszláron... lesakterolt keresztény leány. Tisza-Eszlár (végtárgyalás, vád- és védbeszédek). Tisza-Eszlár. Napi értesítő. Vád- és védbeszédek. Valbert G. L'affaire de Tisza-Eszlár. Weisz Manó. A nagy per titkaiból. Zweig Arnold. Ritualmord in Ungarn. Tisza-Eszlár. Tartalmazza a tisza-eszlári ügy végtárgyalását, vád-és védbeszédeit gyorsírói jegyzetek után. Nyíregyháza. Piringer J. 1882. Tisza-Eszlár. Napi értesítő. A Tisza-eszlári bűnper végtárgyalása alkalmából, gyorsírói felvétel nyomán kiadja a „Nyírvidék” szerkesztősége. A szerkesztésért felelős Jóba Elek. Nyíregyháza. Piringer és Jóba kvny. 1883. (29. szám.) A tiszaeszlári bűnper, lásd Bary Józsefnél. Tiszteletteljes folyamodása a Magyar Izraelita Vallásfelekezet Törvényes Képviseleti Szerveinek a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 702. sz. törvényjavaslat tárgyában. Bp. Pester Lloyd ny. 1939. 12 ellenröpirat. Istóczy-ellenes folyóirat. Szerk. Hegyessy Márton. Főmunkatársa Báttaszéki Lajos. Nagyvárad—Budapest. Laszky Ármin, Nagyvárad. Robitsch. Bp. 1880. nov.— 1881. okt.

187

12 röpirat. Antisemiták pártközlönye. Szerk. Istóczy Győző. I. évf. 1880. okt.—1881. szept. — II. évf. 1881. okt.—1882. szept. — III. évf. 1882. okt.—1883. szept. — IV. évf. 1883. okt.-—1884. szept. Bp. Tettey és tsa. biz. Buschmann F. kvny. 1880—1884. A XVIII. SZÁZAD ZSIDÓKÉRDÉSSEL FOGLALKOZÓ IRODALMA. Anrede an... Prinzen Joseph... als Statthalter. Ballagi Géza. A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Batthyány Aloysius. Ad amicam aurem. Bemerkungen eines Weltbürgers. Bemerkungen über die bürgerliche Verbesserung der Juden. Chorin Aaron. Trauer Andachtrede über Ludwigs XVI. Concha Győző. A kilencvenes évek reformeszméi. Dugonics András Az arany peretzek. Fába Steph... Informatio, respective instantia civitatis Tyrnaviensis. Freudiges und öffentliches Dankopfer über die Genesung Joseph II. Freymüthige Aeusserungen zur Belehrung der Juden (Tyrnau). Gebet und Andachten am Krönungstag Leopold II. (Haller József gróf). Planum. Igaz hazafi... József (II.) rendelete a zsidók vezetéknevére nézve. Kammel Löwle. Noa Samson. Keresztúri József. Leopoldus II. in campo Rákos. Keresztúri József. Második Leopold magyar király Eleuterinek... látása szerint. Landau Ezékiel. Igaz leábrázolása ama nagy és iszonyú zsidó átoknak stb. Landau Ezékiel. Trauerrede (über) Maria Theresia. Münz (Mienz) Moyses. Lob und Dankrede. Münz (Minz) Moises. Anrede bey den Krönungs-Feyerlichkeiten Franz der Ersten. (Nagyváthy János). A tizen-kilentzedik században élt igaz magyar hazafinak öröm órái. Otrokocsi Fóris Ferenc. Restitutio Israel futura. Preces ac piae functiones a comunitate judaeorum Posonii. Rabbi Samuelis tractatus. Rosty Nicolaus. Ritus ac mores Hebraeorum. Verseghy Ferenc. A szerelem gyermeke. A zsidó raby Sámuelnek dicséretes munkája. Toch Rudolf. Mitteilungen aus dem Leben eines Martyrers für das orthodoxe Judentum, von ihm selbst geschrieben. Ein Beispiel zur Geschichte der jüd. orth. Gemeinde zu Pápa. Pápa. 1888. X Toldy István. Az új emberek. Vígjáték 3 felvonásban. A Nemzeti Színház könyvtára 53. sz. Bp. Pfeifer F. 1874. Tolkowsky S. Palesztina és a zsidók. Angolból ford. Lengyel Emil. Palesztina könyvek 1. Bp. Zsidó Szemle könyvosztálya. Heller K. és tsa. 1920. X Tolnai Lajos. A báróné ténsasszony. Regény. Magyar Regényírók képes kiadása. 49. Bp. Franklin-Társulat. 1905. — (Első kiad. Bp. 1882.) Torda László. A zsidókérdésről. Világkép könyvtár 8. Bp. Viktória ny. 1937. X Tormay Cécile. Bujdosó könyv. Feljegyzések 1918—19-ből. 1. köt. A Károlyi-forradalom. 2. köt. A proletárdiktatúra. Bp. 1. köt. Rózsavölgyi és társa. 2. köt. Pallas rt. ny. 1920. — 2. kiad. Pallas rt. ny. 1921. —3. kiad. Pallas rt. ny. 1923. (Több idegen nyelvre is lefordítva.) X Tormay Cécile. Két forradalom. Nemzeti Könyvtár 73—74. Bp. Stádium rt kvny. 1942.

188

Tóth László és Ribáry Géza. A zsidók egyenjogúsítása és külön jogrend alá helyezésére vonatkozó jogszabályok. Bp. Hungária ny. 1939. Totis Béla. Születésszabályozás. Vámbéry Rusztem előszavával. Bp. Magyarországi Szociáldemokrata Párt orvostagjainak kiadása. Világosság rt. kvny. 1932. Tóvölgyi Titusz. Mit kell tennünk? Vagy a zsidóság hazafisága és az aristocratia németesítő befolyása Magyarországon. R. Pest. Magyar ny. 1871. X Török Sándor. Az idegen város. Regény. Bp. Franklin-Társulat 1932. Trauer Andacht für Franz I. im israel. Tempel zu Altofen Ofen 1895. Trauer Andacht für weil. Franz I. im isr. Beth-Hause zu Pesth. Ofen. 1835. Trenkó József. Keresztény vagy zsidó Budapest. Bp Szerző Held János kvny. 1925. Trostl Rezső. Irányelvek a magyarországi zsidókérdés alkotmányos rendezéséhez. Sopron. Röttig-Romwalter ny. 1938. Trotzkij Leo. Munka, fegyelem és rend mentik meg a proletárságot. Ford. Bodó Pál. * Bp. Közoktatásügyi népbiztosság. Hungária ny. 1919. Turáni átok és a jerichói trombita. R. Bp, Ny. és é. n. (1922). Turfhumor. 47 víg eset. Írták Pásztor Árpád, Szomaházy István, Tábori Kornél. Vidám könyvtár 10. Bp. Magyar kiviteli és csomagszállító rt. A Nap ny. É. n. Turi Béla. Prohászka Ottokár politikája. Bp. Élet ny. 1927. Turóczi-Trostler József. Zsidó író a XX. században: Jákob Wassermann. Klny. IMIT. 1934. évf.-ból. Bp. Franklin-Társulat. 1934. Turóczi-Trostler József és Zsoldos Jenő. Száz év előtt. Az első magyar zsidó írónemzedék. Bp. Pesti izr. hitközségi leánygimnázium „Báró Eötvös József” önképzőköre. Pesti Lloyd ny. 1940. A Turul világnézet irányelvei és bajtársi útmutató. Szerk. Kalotás Antal—Szendrődy Miklós. Bp. Turul Sajtóvállalat ny. 1937. Tuschak, Moritz. Ein moderner Mathusalem. Bemerkungen und Betrachtungen anlasslich des denkwürdigen Testaments des Baronets Sir Moses Montefiore sowie Anekdoten, Memoiren, Erzählungen. Reminiszenzen, Reiseabenteuer und interessante Geschichten aus dem Leben dieses grossen Philantropen. Pressburg. 1885. Tüzér Károly. Korszerű illusztrált Pinkásziádák. Szerk... Bp. Bartalits I. ny. É. n., . , Ujassi, Wolfgang. Memorandum an den k. ungar. Kultusminister August v. Trefort (die Einheit der jüdischen Gemeinden betreffend). Aus dem ungarischen. II. (Pozsony). 1873. Ujházi Ede. Régi színészekről. Bródy Sándor előszavával.. Bp. A Nap ny. 1908. Ujhelyi Jenik Béla. A zsidók bűne. R. Bp. Szerző. Ábrahám és Sugár ny. 1939. Ujlaki Antal. ** Szeged a forradalomban és a nemzeti feltámadásban. Szeged. Városi ny. 1921. X Ujra amalgámozott üvegtáblátska. (Magyar és zsidó epigrammák.) H. és ny. n. 1819. X Újvári Péter. *** Az új keresztény. Regény. Bp. Egyenlőség. 1919. Újvári Péter. Földanyánk lovagjai. Regény.-Singer és Wolfner. 1914. X Újvári Péter. A túlsó parton. Regény. Bp. Zsidó Szemle könyvosztálya. 1920. X Újvári Péter. A bosszúálló Isten. Kultúra regénytára 10. Bp. Kultúra. É. n. (1920.) X Újvári Péter. A mécs mellett. Regény. Bp. Springer ny. 1929. X Újvári Péter. Magyar Zsidó Lexikon. Szerkesztette Újvári Péter. Bp. Magyar Zsidó Lexikon. Pallas rt. ny. 1929. X Újvári Péter. Leviatán. Dráma. Bp. 1939. Ullmann S. Sándor. Dednagyapám testamentuma. Zsidó renaissance könyvtár 3. Nagyvárad. Sonnenfeld ny. 1918. (Ungar, H.) Mohrenwäsche, oder Entstehung und Zusammenbruch der ungarischen Ratediktatur. Von Spectator. R. Wien. Die Wage. 1919. Ungar, Heinr. Die magyarische Pest in Moskau. R. Leipzig. Veritas. 1921. F

F

F

*

Eredeti neve Weisz. Eredeti neve Dorganz Náthán. *** Eredeti neve Groszmann. **

189

UrAnia. (Szerk. Kármán József. 1794.), A nagy zsidó gyűlésről, mely 1650-ik esztendőben Magyarországon tartatott. Kármán József művei. II. köt. (82—86. o.). Nemzeti Könyvtár. Bp. Aigner Lajos. Wückens F. C. és fia kvny. 1880. Urteil der britischen Regierung über den „weissen Terror” in Ungarn. Bp. Pátria ny. 1920. Utasítás a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. IV. t.-c. rendelkezéseinek a m. kir. honvédségen belül való mikénti végrehajtására. Bp. M. Kir. Honvédelmi minister. Bpt. első honv. hadt. parság. Házinyomda. 1939. Útban a világuralom felé... Cion bölcseinek jegyzőkönyve és a berni protokoll per. Ford. Szabó István. Függeléket írt Bosnyák Zoltán. Bp. Lőcsey Ferenc. Bethánia ny. 1936. Über die Gebete der Israeliten in der Landessprache. Aus Quellén des Talmuds und der spateren Gesetzlehrern erörtert. H. és ny. n. 1819. Üssünk, vagy ne üssünk. Időszerűtlen röpirat. Megjelenik minden kurzusban kétszer. Felelős szerkesztő Apor György. Évfolyam Anno post mortem Israel No. 21. R. Bp. Apostol ny. 1921. A vád és az igazság. R. Bp. Ribáry Géza. Officina. 1939. Vád- és védbeszédek a Tisza-eszlári bűnper végtárgyalása alkalmából. Gyorsírói jegyzetek nyomán kiadja a „Nyírvidék” szerkesztősége. Nyíregyháza. Piringer és Jóba kny. 1883. X Vadnai Károly. Téli estékre. Elbeszélések. * Pest. 1862. X Vadnai László. ** Hacsek és Sajó összegyűjtött legjobb mókái. Bp Színházi Élet. Glóbus ny. 1933. Vadnai László. Hacsek és Sajó a színházról és a sportról. Bp. Lantos. Pest-vidéki ny. 1935. Vadnai László. Hacsek és Sajó a politikáról. Bp. Lantos. Pestvidéki ny. 1935. Vadnai László. Hacsek és Sajó a családról. Bp. Lantos. Pestvidéki ny. 1935. Vágó Géza. Hogyan tört ki a forradalom. A négy nap eseményei. A forradalom előzménye. A forradalom kitörése. Mi a kötelessége minden embernek. Mit hozott a forradalom. R. Bp. Lukács. Uránia ny. 1918. Vajda Béla. A zsidók története Abonyban és vidékén. 1896. Vajda Béla. A zsidók és hazájuk. Képek a zsidók történetéből. Bp. Lampei R. 1910. Vajda Béla. Jókai és a zsidóság. Bp. Athenaeum rt. 1904. — 2. kiad. Losonc. Kármán ny. 1925. Vajda János. Magyarság és nemzeti önérzet. Kóros áramok. Bp. Singer és Wolfner. Budapesti Hirlap ny. Én. *** Vajta Ferenc. Isten, Haza, Király. Az örökségünk. Bp. Kir. Magyar Egyet, ny. 1936. Vajta Ferenc. Faji forradalom, vagy nemzeti evolúció? Turul mozgalmi füzetek 1. Bp. Turul Szövetség. Kir. Magyar Egyet. ny. 1937. Vajthó László. Két költőnemzedék arca. (Aranytól—Ady-ig, Ady-tól—napjainkig.) Kortársaink 10 sz. Bp. Első kecskeméti hírlapny. 1935. Válasz Kossuth Lajos legutóbbi levelére a zsidó kérdésben: „Szégyen és gyalázat, hogy Magyarországon zsidó kérdés is lehet”. R. Bp. Kocsi S. ny. 1883. Válaszúton. Noar könyvek 1. Kolozsvár. Fraternitas ny. 1941. Valbert, G. (Cherbuliez). L'affaire de Tisza-Eszlár. Klny. Revue des deux mondes-ből. I-er aout. Paris. 1883. Vámbéry Ármin. **** Küzdelmeim. Bp. Franklin-Társulat. 1905. Vámbéry Rusztem. ***** Sajtóbilincsek és sajtórabszolgák. Bp. Népszava. Világosság ny. 3 927. Vámbéry Rusztem. Az élő múlt. Politikai téveszmék — társadalmi babonák. Bp. Pantheon. Fővárosi ny. 1931. F

F

F

F

F

*

Elbeszélés Aranykövi Salamonról. Eredeti neve Wolf. *** A zsidókról. 38—39. o. **** Eredeti neve Wamberger. ***** Eredeti neve Wamberger. **

190

Vámbéry Rusztem. Eretnek magyarázatok a nacionalizmusról. Bp. Korszerű magyar írások 5. Viktória ny. 1936. Vanyó Tihamér. Fasizmus—hitlerizmus. Klny. Pannonhalmi Szemléből. Bp. Sárkány ny. 1936. X Váradi Antal. Iskariót. Tragédia. Bp. 1876. (Nemzeti Szinház). Váradi István. Társadalmi ethika és zsidógyűlölet. Nagyvárad. — Laszky Ármin kvny. 1902. Várady Gyula, sziliczei. A ghettótól — a trónig. R. Törökszentmiklós. Kongorácz János ny. 1923. Várady Gyula, sziliczei. A sátán karmaiban. A zsidó világkérdés magyar vonatkozásai. A világháború előtt. A világháború alatt. A világ háború után. Debrecen. Szerző. Magyar nemzeti könyv- és lapkiadóvállalat rt. ny. 1927. Varga István. Az izraeliták régi rendtartásai és szokásai. Debreczen. Tóth F. ny. 1818. X Varga Sándor. Tűz. Zsidó fiatalok szellemi közössége antológiája. összállította Varga Sándor. Bp. Gyarmati Ferenc kvny. É. n. Vargha Gyula. A magyar hitelügy és hitelintézetek története. Bp. Pesti kvny. rt. 1896. Varicourt. A zsidók és a zsidók kérdése. Pest. Beimel J. és Kozma V. (Lauffer.) 1861. Varicourt Br. Die Juden und die Judenfrage. Pest. J. Beiméi u. B. Kozma, (Lauffer.) 1861. Varjas Sándor. Marx és Engels életrajza. Bp. Közoktatásügyi népbiztosság. Ny. n. 1919. Várkonyi Nándor. Az újabb magyar irodalom 1880—1940. Bp. Szukits. Városi ny. Szeged. 1942. X Várnai Zseni. * Forradalmi versei. Vörös könyvtár. Bp. Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja. Athenaeum ny. 1919. X Várnai Zseni. Cracchusok anyja. Versek. Bp. Szocialista-kommunista munkások magyarországi pártja. Pallas ny. 1919. X Várnai Zseni. Katonafiamnak. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1919. 2. kiad. X Várnai Zseni. Új versei. Vörös tavasz. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1919. X Várnai Zseni. Anyaszív. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1919. X Varsányi Gyula. ** Uria. Tragédia. Bp. 1889. Vártán a zsidóságért. R. Bp. Kiss Gyula és tsa. kvny. 1941. Váry Albert. A vörös uralom áldozatai Magyarországon. Hivatalos jelentések és bírói ítéletek alapján. Bp. Váci kir. fegyintézet kvny. 1922. 2 kiad. X Váry Rezső.Urak és gazdagok. Regény. Bp. Lampel R. 1927. Vas Emanuel. Aus dem Ghetto von Venedig. Bp. Fortuna ny. 1905. Vas Gereben. Régi jó idők. Pest. 1855. X Vas István. Őszi rombolás. Versek. Bp. 1932. Vass József. Politika és sajtó. Bp. Alkotmány. 1917. Vázsonyi János *** országgyűlési képviselőnek a második zsidótörvény tárgyalása alkalmából elmondott parlamenti beszéde. Bp. Törekvés ny. 1939. Vázsonyi Vilmos **** beszédei és írásai, összegyűjtötte és korrajzi bevezetéssel ellátta Csergő Hugó és Balassa József. Előszót írt gróf Apponyi Albert, gróf Esterházy Móric és Bárczy István. Vázsonyi Vilmos életrajzát Pakots József, a mű zárószavát Vázsonyi János írta. Bp. Vázsonyi-emlékbizottság. Légrády testvk. ny. 1926. Vázsonyi beszédei. 1. A Központi Demokrata Körben 1922. május 13-án. 2. Az Egyesült Lipótvárosi Polgári Körben 1922. május 15-én. Bp. Ujságüzem ny. 1922. Vázsonyi beszéde az Erzsébetvárosi Nemzeti Demokrata Pártban 1922. május 19-én. Bp. Ujságüzem ny. ...védelmünkben! (Vezércikkek, tanulmányok, vitacikkek.) Zsidómagyarok Családi Könyvtára 1. köt. Bp. Képes családi lapok. Faragó J. ny. Kispest. 1942. Venetainer Lajos. A felebaráti szeretet a zsidó ethikában. Bp. Singer és Wolfner. 1891. Venetainer Lajos. Ezredéves ünnepünk. Három beszéd. Szeged. Traub B. és tsa. 1896. F

F

F

F

*

Peterdi (Pollák) Andorné, Weisz Zseni. Eredeti neve Klein. *** Eredeti név: Weiszfeld. **** Eredeti név: Weiszfeld. **

191

Venetainer Lajos. A zsidóság szervezete az európai államokban. IMIT. kiadványai XVI. köt. Bp. Lampel R. 1901. Venetainer Lajos. A zsidóság eszméi és tanai. Bp. Singer és Wolfner. 1904. Venetainer Lajos. Die Messiashoffnung des Judentums. Vortrag. Bp. Szerző. 1915. Venetainer Lajos. A magyar zsidóság története a honfoglalástól a világháború kitöréséig különös tekintettel gazdasági és művelődési fejlődésére. Bp. Fővárosi ny. 1922. Vereby Soma. A zsidókról és ezeréves szenvedéseikről. R. Esztergom. 1859. Vereby Soma. Ueber die Juden und ihre tausendjahrigen Leiden. R. Wien. 1859. Vereby Soma. Dal-emlény a pesti izraelita új imaház ünnepélyes fölszentelésére. Pest. Szeptember 6-án 1859. Esztergom. Horák Egyed. 1859. Vereby Soma. A magyar izraeliták jelene s biztos jövője. R. Pest. 1861. Vereby Soma. Ne bántsd a magyar zsidót! R. Bp. 1882. Verharadlungen in Betreff der Emancipation der Juden im gross-britannischen Parlamenté 1830. Pesth. O. Wigand. K. ung. Universitáts Buchdruckerei. 1830. Verhovay Gyula. Liberalismus és conservativismus. Bp. Tettey N. és tsa. 1875. Verhovay Gyula. Az álarcz korszaka. Bp. Szüts és tsa. biz. 1889. Verhovay Gyula. Az ország urai. Bp. Szüts és tsa. biz. 1890. Vérkeveredés és fajvédelem. Tanulmány. Bp. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. Held János kvny.. 1940. Vermes Gyula. Kicsoda az a Mezőfi Vilmos? Nyílt levél Kishegyes keresztény polgáraihoz. R. Bp. Stephaneum ny. 1906. Verő György. A Magyarországi Symbolikus nagypáholy védelme alatt dolgozó Demokratia c. „Szabadság, egyenlőség, testvériség” jeligéjű t... és t... szabadkőműves páholy 25 évi működésének története. Demokratia páholy könyvtára 100. Bp. Dick Manó. 1916. X Verseghy Ferentz. A szerelem gyermeke. Nézőjáték. * Vértes József. Egy ember a forradalomban. Egy újságíró visszaemlékezései. Nyíregyháza. Tiszavidék ny. 1930. Vértes Marcel rajzai a magyar pokolból. Bevezetőt írt Halmi József. Wien. 1921. Vészi József ** Hiénák Jókai sírján. Válasz egy pamfletre. R. Bp. Révai és Salamon ny. 1904. Viczián István beszéde a szabadkőművességről és annak sajtójáról. Bp. Athenaeum rt. 1926. Viczián István beszéde a szakszervezetekről. Bp. Athenaeum rt. 1926. Victor János. Az antiszemitizmus hatása a keresztyénségre. A budapesti Skót misszióban 1934. február 4-én tartott előadás. Bp. Sylvester ny. 1934. Vidor Pál. A zsidó cserkész első próbája. Bp. Szerző. 1938. Viereck G. S.—P. Eldrridge. A bolygó zsidó önéletraza. (Kétezer esztendő története.) 2 köt. Ford. Berend Miklósné. Bp. Káldor. Világosság rt. kvny. 1934. Vigyázó Gyula. A magyar zsidóság és a magyar társadalom. 1908. Vihar Béla. Zsidók a magyar tájban. Kis magyar zsidó szociográfia. Bp. Glóbus ny. 1940. Vikár Béla, Zbóray Miklós stb. Politikai Magyarország. IV. köt. A politikai pártok története. *** Bp. Anonymus történelmi kk. Pallas rt. ny. 1914. F

F

F

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS A ZSIDÓK. Fábián Béla. Az orosz pokol. Fábián Béla. Pétervár. Fábián Béla. 6 ló—40 ember. Fábián Béla. Ezer ember asszony nélkül. Gábor Andor: Untauglich úr. Gábor Andor. A polgőr és egyebek. *

Budán, 1792. június 14. Zsidó alakja, Czeh Ábrahám az első zsidó figura magyar színdarabban. Eredeti neve Weisz. *** 123—121. o. A magyar antiszemita párt története. **

192

Goldberger Izidor. Harci riadó. Grünwald Lipót. Magyar katona hébernyelvű naplója. Kecskeméti Lipót. Háborúba mentek a fiaink... Kiss Arnold. Szózat a magyar zsidó katonákhoz. Lévai Jenő. Éhség, árulás, Przemysl. Lévai Jenő. Éhség, forradalom, Szibéria. Lévai Jenő. Éhség, panama, Hinterland. Löwi Móni a népfelkelő. Magyar zsidó hadi archívum almanachja. Magyar zsidó katonák aranykönyve. Móni a sebesült. Radnai Gábor. Levél egy volt bajtársamhoz. Seder Tefilla. Pajzs és vért. Imádságok izraelita katonák számára. Silberfeld Jakab. Émek hábáchá. A békéscsabai... hősihalottak emlékezete. Várnai Zseni. Katonafiamnak. A Világosság könyvnyomda rt. 25 éve. Szerk. Freund Jenő. Bp. Világosság rt. kvny. 1930. Vilner Ferenc. Az Országos Izr. Tanítóegyesület hét évtizedének története. 1866—1936. Klny. Izr. Tanügyi Értesítőből. Bp. Neuwald I. ny. 1937. Virág István. A zsidók jogállása Magyarországon 1657—1780. Értekezések Eckhart Ferenc Jogtörténeti szemináriumából. Bp. Sárkány ny. 1935. Visszapillantás a cluji Unió szabadkőműves páholy negyvenéves (1886—1926) működésére. — Kézirat gyanánt. Bp. Glóbus ny. 1927. Vitéz József. Csobaji krónika. Egy zsidó földesúr természetrajza. Hubay Kálmán előszavával. Bp. összetartás. Centrum ny. rt. 1939. Voith György. A zsidóság igaza. Munkács. Nekudoh kk. ny. 1937. Vörös Európa? Miért mentette meg Németország Európát a keleti zsidóság elhárításával? (Sok képpel). R. Bp. Kilián biz. M. T. I. ny. 1934. Vörösmarty Mihály összes munkái. III. köt. Bp. Méhner Vilmos 1886. * Vörösváry Ernő. Szemmeliker Antal fülesi plébános † 1919. április 10. Emlékezzünk vértanúinkról 1 sz. R. Szeged. Szegedi katholikus szülők szövetsége. Szegedi keresztény ny. 1923. Vörösváry Ernő. Wohlmuth Ferenc. † 1919. június 5. Emlékezzünk vértanúinkról 2. Szeged. Szegedi katholikus szülők szövetsége. Szegedi keresztény ny. 1923. Wagner Antal. Bolseviki zsiványok aknamunkája Magyarországon. R. Bp. Népakarat. Ny. n. 1919. Wahrmann, Israel. Predigt zur Erweckung der Mildthátigkeit seiner Gemeinde die durch den Krieg verunglückten Provinzen der österreichischen Monarchie. In ebreäischer Sprache gehalten (1. Febr. 1806), Ins Deutsche übersetzt von Philipp Jakobovics. Pesth. Trattner. 1806. Wahrmann, Israel. Patriotische Blume zur Siegesfeyer, welche wegen des am 18. u. 19. October 1813. durch die Waffen S. Majestät... Kaisers Franz erfochtenen glorreichen Sieges, von der israelit. Gemeinde zu Pesth in zahlreicher Versammlung mit Gesany und Jubel gehalten wurde. Enthaltend eine dieser Feyerlichkeit anpassende Predigt, eine Hymne und ein besonders hiezu verfasstes Gebet. Aus dem Hebräischen treu übersetzt von Kari Kohlmann. Pesth. J. Th. Trattner. 1814. Wahrmann, Israel. Andachtsübung der Pesther Israeliten beim Besuche der Kaisers Franz I,. des Kaisers von Russland und des Königs von Preussen. Ofen. Mit Universitatsschriften. 1814. Wahrmann Mór beszéde a lipótvárosi választó kerület polgáraihoz. Bp. Athenaeum. 1884. F

*

Zsidóügyröl VII. köt. 352. old. (1848. május 13.)

193

X Wallace, Lewis. Ben Hur. Regény Krisztus korából. Ford. Török Jenő. 2 köt. Bp. Révai és Salamon ny. 1904. — Uaz. Szekrényi Lajos—Zigány Árpád ford. Bp. Szent István Társulat. Stephaneum ny. 1920. (Több fordítás és kiadás.) Wallentinyi Dezső. Kuthy Lajos életrajza. Rimaszombat. Györffy P. G.-né kvny. 1897. Wallerstett, Otto. Warum der mitteleuropáische Jude seine Charakter — Eigenthümlichkeiten auch nach seiner Emancipation beibehielt. Ein Beitrag zur Tagesfrage. Bp. Márkus Samu kny. 1889. X Wassermann, Jacob. * Fuchs Renáta. Ford. Szederkényi Anna. Regény. Kultúra regénytára. 38. Bp. Kultúra. Athenaeum rt. 1919. — 2. kiad. Uott 1926. Wassermann, Jacob. A Maurizius ügy. Regény. 2 köt. Bp. X Wassermann, Jacob. Ulrike Voytich. Ford. Tábori Pál. Bp. Nova. Friedmann Á. ny. 1935. X Wassermann, Jacob. Christian Wahschaffe. Ford. Berend Miklósné. Bp. Nova. 1938. Weil, Philipp. Rede, gehalten in der Synagoge des Neustadter Israeliten-Vereins bei der festlichen Installation des Herren Grafen Anton Berényi zum infulierten Probsten zu Waag— Neustadt. Tyrnau. 1825. Weil, Philipp. Trauerruf und Hoffnung nach der Verkaltung S. Maj. unseres Kaisers und Königs Franz I. Pesth. 1835. Weil, Philipp. Dankbuch der Überschwemmung in Pesth und Ofen. Pesth. 1838. Weil, Philipp. Die Fahnenweihe des erneuten löbl. ungarischen Infanterie—Bürger—Korps in Pesth. Pesth, 1845. Weimarer historisch-genealoges Taschenbuch des gesamten Adels jehudaischen Ursprungs. Aufsammlung all' der im Mannesstamme als jüdisohen Geblüt d. h. am d. echt orientalen Rassentypus d. (eigentlich unrichtig Israelit. genannt) Juden oder Hebräer hervorgegang. Adelsfamilien v. einst. u. jetzt, ohne sonderl. Ansehung ihr. event. derzeitig. christl. Konfession oder etwaig. Blutzumischung durch Einheirat arisch. Frauen — von Rassen — standpunkte aus besehen. (Semigotha.) Weimar. 1912. és 1913. Wein Manó. A nagy per titkaiból. Klny. Orvosi Szemléből. Bp. Pallas rt. ny. 1903. Weininger Ottó. Nem és jellem. Elvi tanulmány. Ford. Gábor Andor. Bp. Dick Manó. 1912. — 2. kiad. uott. 1926 Weininger Ottó. Zsidóság és kereszténység. A „Geschlecht und Charakter” 20. kiadása alapján készült fordítás. Oradea-Mare. Tipogr. Romaneasca. 1922. Weis István. A mai magyar társadalom. Magyar Szemle könyvei 2. Bp. Magyar Szemle Társaság. Tipográfiai műint. 1930. Weisz Ignác. A zsidók és a nemzetiségek. R. Brassó. Singer és Wolfner biz. Bp. 1894. Weisz Ignác. A zsidóságról a zsidóságnak. Brassó. Elekes hirlapiroda. Rapid ny. 1928. Weisz Ignác. „Isten célja a világgal”. Vallás-erkölcsi, lélektani, philosophiai, politikai, társadalmi, spiritisztikai, szabadkőművesi riportok a Lélek világából. Brassó. Égető bérny. 1930. Weisz, Marcus Nisa. Der Jude wie er ist. 1802. Weisz Miksa. Bloch Mózes. Felolvastatott a „Magyar Zsidó Ifjak Egyesületében” 1910. február 19-én. Klny. „Szombat” 1910. 32. sz. Bp. Budapesti ny. rt. 1910. Weisz Miksa. Zsidó etika. A XI—XVII. század zsidó irodalmából. Bp. Lampel R. biz. 1923. Weisz Miksa. Az ős-szeretet. Beszéd a zsidók védelmében. Kiskunfélegy háza. Szerző. Feuer ny. 1938. Weizmann Chaim. A zsidó nép és Palesztina. Ford. Osztern Lipót. Bp. Magyar Zsidók ProPalesztina Szövetsége. 1937. Wellesz Gyula. Rasi élete és működése. IMIT kiadványai XXII. köt. Bp. Lampel R. 1906. Wellhausen J. Izrael népének története Jeruzsálem második pusztulásáig. Ford. Kardos Albert. Athenaeum kézikönyvtára XI. köt. Bp. Athenaeum. 2 kiad. Weltner Jakab. Hazugságok és jelszavak. Szocialista agitációs iratok 11. Bp. Világosság rt. kvny. 1917. Weltner Jakab. 1919. A vörös május. R. Bp. Világosság rt. kvny. 1919. F

*

Wassermannak majdnem valamennyi könyvét lefordították magyarra.

194

Weltner Jakab. A gazdasági harc. Be a szakszervezetbe! Szocialista agitációs iratok 2. Bp. Világosság rt. kvny. 1919. Weltner Jakab. A szociáldemokrata párt és a béke. A Wekerle-Tisza kormány cenzúrája eltiltotta a füzet kiadását és terjesztését. Munkás könyvtár 22. Bp. Világosság rt. kny. 1919. Weltner Jakab. „Milliók egy miatt”. Emlékek. Bp. Világosság rt. kny. 1927. Weltner Jakab. Forradalom, bolsevizmus, emigráció. Bp. Világosság rt. kny. 1929. Werbőczy István Hármas könyve (Tripartitum). III. rész. 36. cím. (a zsidó esküről.) Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1000—1895. Milleniumi emlékkiadás. Bp. Franklin-Társulat. 1897. * Wertheimer József. Zsidó tan és zsidó élet, különös tekintettel az Osztrák-Magyarhonban lakó zsidókra, a haza és a felebarát iránti kötelességekre. Bécs. Első bécsi ny. társulat. 1883. Weszprémy Kálmán, ifj. A magyarországi zsidók statisztikája. A magyarországi zsidóságról. I. köt. Debrecen. Szerző. Debrecen városi ny. 1907. The white terror in Hungary. Report of the British joint labour delegation to Hungary. London. Trade Union Congress. The Labour Party. 1920. Wichtl Frigyes. Szabadkőműves gyilkosságok. Wien. Nehardea G. m. b. H. 1936. Winghene, Egon van. Hová tegyük a zsidókat? Magyarra ford. Szabó István. Erfurt. U. Bodung. 1933. Winsch Gert. Anglia uralma Palesztinában. (Anglia álarc nélkül.) Bp. Pfeifer F. Stádium rt. ny. 1940. X Wischnowszky Ignácz. A josonkai zsidófiú és kis történetek a háborúból. 2 köt. Bp. Singer és Wolfner. 1915. Wolf, Gerson. Die Juden. Mit einer Schlussbetrachtung von W. Goldbaum. Die Völker Österreich-Ungarns VII. köt. Wien und Teschen. Prochaska. 1882. Wolf, G. Zur Kulturgeschichte in Österreich-Ungarn 1848—1888. Wien. Hölder. 1888. Wolff Károly. Ünnepi beszéd az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga alakuló közgyűlésén. Bp. EKNL. Kertész József ny. 1919. Wolff Károly. A lélekrablás. Bp. Kertész József ny. 1920. Wolff Károly. Ünnepi beszéd a Ker. Nemzeti Liga debreceni osztályának 1921 március 20án tartott közgyűlésén. Debrecen. Magyar nemzeti könyv- és lapkiadóváll. rt. ny. 1921. Wolff Károly. A kereszténység védelme. (Előadás 1923 jan. 13.) Bp. EKNL. Sajtótanfolyam kísérleti ny. 1923. Wolff Károly. Az EKNL. salgótarjáni osztályán elmondott közgyűlési beszéde (1923 jún. 20.). Bp. EKNL. Sajtótanfolyam kísérleti ny. 1923. Wolff Károly. Beszámoló a Keresztény Községi Párt három évi munkájáról. Bp. Keresztény Községi Párt. MTI házi ny. 1924. Wolff Károly. A magyar kenyér. Bp. Ébredő Magyarok Egyesülete. Held János kvny. 1924. Wolff Károly. A keresztény gondolat védelme. Bp. EKNL. Hangya házi ny. 1924. Wolff Károly. 1926—27-iki költségvetési vitában elhangzott két beszéde. Bp. Athenaeum rt. 1926. Wolff Károly. Budai Vigadóban elhangzott programm-beszéde. (1926 nov. 21.) Bp. EKNL. Held János kvny. 1926. Wolff Károly emlékünnep. 1938 november 3. napján rendezte a Wolff Károly klub. Bp. Wolff Károly klub. Kellner E. kvny. 1938. Wolfner József. Emlékalbum a Singer és Wolfner irodalmi intézet kiadásában. Bp. Singer és Wolfner. 1933. Ein Wort des Bürgers an den Juden. R. Ofen. Universitäts Buchdr. 1848. Worte eines Laien über den jüdischen Religions-Unterricht und über das Rabbinenthum in Ungarn. R. Pesth. H. Geibel. 1850. F

*

420—421. o.

195

Worte eines Nicht-Juden (bei Gelegenheit der Emancipations-Frage). R. Pesth. Landerer und Heckenast. 1848. Wünscher Frigyes. Keresztény erkölcs és nemzeti gondolat a gazdasági életben. Bp. Csáthy F. rt. 1937. Würdigung des im Namen der 120 altgl. Gemeinden dem Cultus und Unterrichtsminister eingereichten Memorandums. R. Pest. 1867. (Héberül, németül és magyarul.) Zaáry József. Az antisemitizmus hazánkban. R. Bp. Tettey és tsa. Buschmann F. kvny. 1884. Zádor István. Heine a tárcaíró és hatása az osztrák-magyar tárcairodalom kezdetére. Specimina dissertationum Facultatis philos. A. Hung. Universitatis Elisabethianae Quinquecelsiensis 76. Bp. Sárkány ny. 1935. P. Zadravecz István beszéde az alsóvárosi templomban 1919. május 4. és 11-én. Szeged Juhász István. 1919. Zajti Ferenc. Zsidó volt-e Krisztus? Asemitizmus és skythizmus nagy harca. Bp. Reé László. 1937. X Zangwill. A matrác-sír. A palesztinai zarándok. Angolból ford. Gábor Andor. Magyar Könyvtár 348. Bp. Lampel R. 1903. X Zangwill elbeszélései. Ford. Gábor Andor. Magyar-zsidó könyvtár 4. Bp. 1906. X Zangwill Izrael. A ghettó álmodói. Angolból ford. Sz. S-G-. Bp. Fővárosi kk. 1921. X Zangwill. Akiket fölvet a pénz. Komédia 3 felvonásban. Ford. Karinthy Frigyes. Fővárosi Színházak Műsora 418—426. sz. Bp. Lampel R. 1921. X Zangwill. A snorrerek királya. Regény. Menorah könyvek. Bp. Fővárosi ny. 1928. Zarek Ottó. Moses Mendelssohn. Ford. Horváth Zoltán. Bp. Tábor. Hungária ny. 1936. Zehery Lajos és Térfy Béla. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglálásának korlátozásáról szóló 1939. IV. t.-c. és annak végrehajtásáról szóló rendeletek. Függ.: Az 1938. XV. t.-c. érvényben maradt §§-ai. Bp. Grill. Győri Hírlap ny. 1939. (Zemlényi István.) A kazárok meg egy gazdaember-ügyvéd. Bp. Uránia kvny. É. n. Zentay Dezső. * Beszélő számok IV. Az utolsó félszázad. Bevallott jövedelmek és vagyonok. A legnagyobb adófizetők névsora. Bp. Hoffman Dezső. (Szerző.) Franklin-Társulat. 1936. Zentay Dezső. Beszélő számok VI. Vállalatok és igazgatók. A magyar közgazdasági élet vezetői. Bp. Szerző. Franklin-Társulat. 1938. Zentay Dezső. Beszélő számok VII. Napjaink problémái. Népek és népcsoportok. A zsidók megoszlása nálunk és külföldön. Bp. Szerző. Hungária ny. 1939. Zentay Dezső. Beszélő számok IX. A megnagyobbodott Csonka-Magyarország. Jövedelmek és vagyonok. Bp. Szerző. Glóbus ny. 1941. Zichy Hermán gróf és Derestye Gy. M. Magyar zsidók a milleniumon. Bp. Miljukovics Dragutin. Márkus Samu kvny. 1896, Ziegler, Ignaz. Der Kampf zwischen Judentum und Christentum in den ersten drei christlichen Jahrhunderten. Pressburg. Al-kalay et Sohn. 1906. Ziffer Károly. Az izraeliták körülmetélése történeti és orvosi szempontból. Bp. FranklinTársulat. 1880. Zigány Árpád. Panama tanulmányok. Második sorozat. A máramarosi herceg. (Groedel báró.) Kézirat gyanánt. Bp. Franklin-Társulat. 1906. X Zilahy Lajos. A szökevény. Regény. Bp. 1930. Ziltz Mór. Öröm-szózat a magyar tudós Akadémia ünnepélyes felavatása alkalmából. A sz. kir. Pest városában telelő 11-dikén 1865. Írta Ziltz Mór megvizsgált rabbi és hittanár Pesten. Pest. Herz János. 1865. Zimándy Ignácz. Antisémita káté. lásd ott. Zimándy Ignácz. Ébresztő hangok. Lásd ott. Zimándy Ignácz. Kié a győzelem? Vagy ki mellett bizonyítanak Trefort Ágost és a Michl Jakab védelmére írott czikkek s mit mond a közvélemény? R. Bp. Hunyadi Mátyás int. 1880. F

*

Írói álnév. Valódi neve Hoffman.

196

Zimándy Ignácz. A megrögzött Maimonides deliriuma. Hiteles zsidó káté, vagyis a Talmudzsidó hitágazatai, imái és vallásos szertartásai. Somssich Pálnak s országos képviselőtársainak megszivlelésül. Ébresztő hangok V. könyve. Bp. Szüts és tsa. biz. Hunyadi Mátyás int. 1884. Zimándy Ignácz. Tisza-járás Magyarországon. Politikai s nemzetgazdasági értekezés. R. Bp. Hunyadi Mátyás int. 1884. (Zimándy Ignácz) Verus. Szózat a néphez. A leleplezett népámitó liberalizmus. Milyennek kell lennie a józan magyar politikának a jövőben. R. Bp. Szent-Gellért kvny. 1895. Zimándy Ignácz. Politikai kötéltánc. R. Bp. 1897. Zimándy Ignácz. Nyilt levél Szemnecz Emil v. országos képviselő s szerkesztő úr ő nagyságához. R. Bp. Bagó Márton kvny. 1899. (Zimándy Ignácz). Légből kapott hazugságok. A modern új pogány, kazárszabadkőműves, álliberális írástudóknak megszívlelésül. R. Bp.—Pozsony. Bagó Márton és fiai kvny. 1900. Zimándy Ignácz. Kapuzáró elmefuttatás, vagyis hattyúdalom. R. Bp. Bagó M. es fiai kvny. 1900. Zimándy Ignácz. A magyar napisajtó parazitái. R. Bp. Bagó M. és fiai kvny. 1901. Zimándy Ignácz. Hja paraszt, ez már más. R. Bp. Bagó M. és fiai kvny. É. n. Zipser, M. Israels Nationalcharakter in seiner Licht- und Schattenseite betrachtet. Eine Homilie... (24. Janner 1857.) Pest. Joh. .Herz. 1857. Zoltai Lajos. A zsidók betelepülése Debrecenben. (Felolvasás a debreceni zsidó reálgimnáziumban 1933. dec. 9.) Klny. Magyar Zsidó Szemle. 1934. évf.-ból Bp. 1934. Zoltvány Irén. Erotika és irodalom. Szent István könyvek 20. Bp. Stephaneum ny. 1924. Zulawski Andor. Írás Adyról. Bp. Renaissance. Korvin testvk. 1924. Zulawski Andor. Az új magyar irodalom problémái. Bp. Wodianer F. 1927. — 2 kiad. uott. 1928. Zulawski Andor. Irodalompolitika. Új élet — új irodalom. Bp. Wodianer F. 1928. Zulawski Andor. A Nyugat útja. Bp. Wodianer F. 1929. X Zweig, Arnold. Ritualmord in Ungorn. Jüdische Tragödie in fünf Aufzügen. Berlin. 1914. Zweig, Arnold. Grischa őrmester. Ford. Róna Imre. Regény. 2 köt. Bp. Pantheon. Radó ny. 1935. Zweig, Arnold. Vihar Palesztina felett. Ford. Mikes Imre. Regény. 3p. Epocha. 1938. X Zweig, Arnold. A verduni iskola. Ford. Horváth Zoltán. Regény. 2 köt. Bp. Pantheon. Krakauer ny. 1938. Zweig Stefan. * Jeremiás. Drámai költemény. Ford. Vér Andor. Bp. Pannónia ny. 1933. Zweig Stefan. A lélek orvosai. Messmer, Mary Baker-Eddy, Freud. Ford. Szegő István, Kovács György, Horváth Zoltán. Bp. Pantheon. Tolnai ny. 1935. Zweig Stefan. Emberek, könyvek, városok. Válogatott tanulmányok. Ford. Balassa József. Bp. Rózsavölgyi. Fővárosi ny. 1939. F

ZSARGON. Bárczi Géza. A „pesti nyelv”. Barta Mór. A német tolvajnyelv héber-jargon elemei. Grózinger M. József. A jiddis nyelv pszihológiája. Grünwald Moritz. Über den jüdisch-deutschen Jargon vulgo Kauderwelsch. Kabdebó Oszkár. Pesti jassz-szótár.

*

Könyveiből lefordítva még: Ámok. 1926. — Első élmény. 1927. Rettegés. 1928. — A rendőrminiszter. 1930. — Mária Antoinette.1932. — Rotterdami Erasmus. 1933. — Stuart Mária. 1935. — Emberek. 1935. — Az örök lámpás. 1937. — Magellan. 1938. — Békét! 1938. —Nyugtalan szív. 1939. — Brazília. 1942. stb.

197

Zselénszky Róbert gróf. Tizenkét évi küzdelem a tőzsdéken űzött fedezetlen határidőüzleti szerencsejáték ellen. Bp. Pátria kvny. 1908. Zselénszky Róbert gróf. Emlékeim. Bp. Szerző. Pallas rt,. ny. 1928. Zsembery István. Kereszt zsidó vallás. Bp. Stephaneum ny. 1900. A zsidóbolsevizmus elleni világküzdelem döntő szakaszába érkezett. Klny. Weltdienst 1941. július 8-i számából. Bp. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. Held János kvny. 1941. Zsidó diákok könyve. 5676—1916. Szerk. Szabolcsi Lajos Bp. Egyenlőség. Wodianer F. és fiai 1916. Zsidó életért. R. Bp. Neuwald I. ny. 1939. Zsidó élettér. R. Bp. Neuwald I. ny. 1939. A zsidó. 1935. szeptember hó. R. Bp. Friedmann ny. 1935. Zsidó fegyvere a pénz! Ne adj fegyvert a kezébe! A Nemzeti Front Magyarországi Néppárt (Bp.) VIII—IX. kerületi törzsének magyar kereskedő és iparos névsora. Bp. Centrum rt. ny. 1937. Zsidó gondok és óhajok. (írták) ifj. Miklós Gyula, Láng György, Simeoni Ábrahám, Bródy József. Bp. Kiss Gy. Törekvés ny. 1940. Zsidó gondolatok. Kiválasztotta és összeállította J. H. Hertz. Ford. Weisz Sámuel. Bp. Neuwald I. ny. 1927. A zsidó gyermek és a zsidó iskola. Beszámoló. Szerk. Vihar Béla. Bp. Pesti izr. hitközség. 1941. A zsidó házasélet törvényei. írták Wieder Sulem—Pollák Emánuel stb. Bp. Orth. Közp. Bizottság Rabbikollégium. 1938. Zsidó hódoltság Magyarországon. R. Székesfehérvár. Egyházmegyei ny. 1908. Zsidó humor és más írások, összeállította Váradi Elek Kenéz-Kurlander Ede kutatásai alajpán. Bp. Váradi ny. 1941. Zsidó intézmény — zsidó kultúra. R. Bp. Neuwald I. ny. 1940. Zsidó írók. Összeállította és ford. Németh Andor. Bp. Tábor. 1936. ZSIDÓ JOG. Blau Lajos. A bűnhalmazat elmélete a hébereknél. Hajnóczi R. József. A magyar zsidók közjoga. Halmár Ágoston. A magyar zsidótörvények az Arpád-korszakban. Der Judeneid. U. Károly Miklós. A sárga folt titka. Kassay Adolf. A zsidó házasságokra vonatkozó jog. Löw Lipót. A zsidó eskü. Magyary Gyula. Büntetőjog Izraelben. Mandel József. A zsidó magán- és büntetőjog alapelvei. Munkácsi Ernő. Fejezetek a magyar zsidó vallásfelekezet újabb joggyakorlatából. Serly Antal. A zsidóságra vonatkozó magyar törvények. Somogyi Ferenc. Zsidójogunk fejlődésének áttekintése. Somogyi Ferenc. Jogtörténet és jogpolitika. Spitzer Sam. Die jüdische Ehe. Stein Artúr. A zsidók köz- és magánjoga Magyarországon. Szüsz Ignác. A zsidó házassági jog. Tóth—Ribáry. A zsidók egyenjogúsítására és külön jogrend alá helyezésére vonatkozó jogszabályok. Virág István. A zsidók jogállása Magyarországon 1657—1780. Verbőczy István Hármaskönyve III. 36. (a zsidó esküről).

198

Lásd még az „Első zsidótörvény”, „Fajvédelmi törvény” és „Második zsidótörvény” gyűjtőcímek alatt. A zsidók aranykora Magyarországon, vagy: 1217, 1524 és 1868. — (Egy képpel.) R. Pest. Bucsánszky A. 1869. A zsidók aranykora Magyarországon, vagy: 1217, 1524 és 1868. — Új Jeruzsálem és népe, vagy: Az emanczipáczió után. — Az új mágnás, vagy: Jakab, hátrább az agarakkal. — Iczig, vagy: Nem úr még az, kinek pénze van. — Hogy vitte el az ördög a zsidót, vagy: Az uzsora büntetése. 8 képpel. R. Pest. Bucsánszky A. 1869. Zsidó kaleidoszkóp. Bp. Kiss Gyula és tsa. Törekvés ny. 1941. Zsidókérdés. Bp. Londoni Vallásos Traktátus Társaság. Hornyászky V. ny. 1924. Zsidókérdés. Írta egy zsidó. R. Bp. Wilckens és Waide ny. 1882. A zsidókérdés Magyarországon. Írták többen. R. Bp. Szent Gellért kvny. 1898. A zsidókérdés Magyarországon. A Huszadik Század (szerk. Jászi Oszkár) körkérdése. Klny. a Huszadik Század. 1917. júl. és aug. számából. Huszadik Század könyvtára 64 sz. Bp. Társadalomtudományi, Társulat. Világosság rt. kvny. 1917. 3. kiad. Zsidók föld és házvagyona, lásd Matolcsy Mátyásnál. Zsidók katonai szolgálata. (2.870—1941. M. E. rend.) Jogi Hirlap törvénytára 594. sz. Bp. Centrum rt. ny. 1941. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslatnak a képviselőház közjogi, közgazdasági és közlekedésügyi, közoktatásügyi, igazságügyi, valamint földmívelésügyi együttes bizottságában az általános vita során 1939. évi január hó 23., 24., 27., 31., továbbá február hó 1. és 3. napjain elhangzott beszédek. Bp. Athenaeum rt. 1939. Zsidók közöttünk. Párbeszéd napjainkban. Cseh eredeti után Vančura B. Ford. és átdolgozta Laky Imre. Uzshorod. Solidaritás ny. É. n. Zsidóknak a zsidókról. R. Bp. Kaufmann Leó. Neuwald I. ny. 1941. A zsidók reformatiója. írta egy hitrokon. R. Pest. Heckenast G. 1867. A zsidók rémuralma Magyarországon 1919. március 21-től augusztus l-ig. R. H. ny. és év n. Zsidó kulturprogram ifjúsági csoportok részére. Bp. Magyar Cionista Szövetség. Officina ny. 1939. Zsidó létakarat mérlegén. R. Bp. Kiss Gyula és tsa. Törekvés ny. 1940. Zsidó megújhodás. R. Bp. Neuwald I. ny. 1939. Zsidó miniatűrök. Ford. bevezetéssel és életrajzi adatokkal ellátta Szabó Imre. ClujKolozsvár. Pharos kk. Fraternitas ny. 1934. X Zsidó mondák és legendák. (Borítékcím: Zsidó ezüstkönyv.). Bp. Remény. 1937. A ZSIDÓ NŐ. Bamberger S. B. Az izraelita házas nő. Blass Ede. A zsidó nő kötelmei. Kayserlíng Mayer. Zsidó nők a történelem stb. terén. Mandel Sámuel. Die Pflichten der jüdischen Frau. Sass Irén. Híres zsidó asszonyok. Stella Adorján. Én Viola. Szalay László. A zsidó nők története. Zsoldos Jenő. A magyar zsidó nő naptára. Egy zsidó nyilatkozik. Tájékoztató füzetek 32. sz. R. London— Berlin—Paris. Európa kk. Buchár. Frickert et Co. Berlin. 1941. Zsidó olvasmányok. R. Bp. Nádor ny. 1941.

199

Zsidó ösvénykeresés. R. Bp. Kiss Gyula és tsa. Törekvés ny. 1940. Zsidó Plutarchos. I. Löw Lipót, Riesser Gábor, Zunz Lipót. II. Bacher Vilmos, Bloch Mózes, Kaufmann Dávid. Népszerű zsidó könyvtár 10. és 19. Bp. Glóbus és Biró M. kvny. 1927 —1928. Zsidó problémák sodrában. R. Bp. Kiss Gyula és tsa. Törekvés ny. 1940. A zsidó raby Sámuelnek dicséretes munkája, mellyben az ő nemzetségének tévelygését és vakságát a Moyses törvényének tartása és a jövendő Messiásnak várása eránt világosan kinyilatkoztattya. Amelly 1339. esztendő táiban Sz. Domokos szerzetbéli Beni Homini Alphonsus nevű spanyol pap által arábiai nyelvrül deákra fordittatott és Velencében ama boldog emlékezetű XI. Benedek pápa idejében kinyomattatott. Az után jó lehet a zsidóktól minden móddal titkoltatott, hogy ki ne nyomtassék és az ő vakmerőségek megtörésére világosságra ne juthasson, mind az által szerencsén feltaláltatott és T. Grif Ferencz paptul... újonnan ki nyomtattatott Macerate városában 1693 esztendőben. Ujabban most Seraficus Sz. Ferencz szerzetéből való... pap által deák nyelvrül magyarra fordittatott és... kinyomattatott. Győrött. Streibig Gergely János által. 1745. * Zsidó remény. R. Bp. Neuwald I. ny. 1939. A zsidóság levelesládájából. R. Bp. Nádor ny. 1940. A zsidó szellemiségről. R. Bp. Neuwald I. ny. 1940. Zsidó szemmel. R. Bp. Kiss Gyula és tsa. Törekvés ny. 1940. F

ZSIDÓ TÖRTÉNELEM. Ajtay László. Adatok a zsidók történetéhez. Áldásy Antal. Zsigmond császár koronázása és a német zsidóság megadóztatása. Áldásy Antal. A német zsidóság megadóztatása III. Frigyes koronázásakor. Balog Szidónia. A magyarországi zsidók kamaraszolgasága. Serényi, Gráf Johann. Geschichte des... Volkes Israel. Bergl József. A magyarországi zsidók története. (Németül is.) Bernstein Béla. A zsidóság történele. BIau Lajos. Adalékok a magyar zsidók történetéből. Buxdorf János. A zsidó nemzet története. Cassel Dávid. A zsidó nép és irodalom története. Cassel Dávid. A zsidók története. Csengey Gusztáv. Izrael története. Csetényi Imre. Adalékok a magyar zsidóság reformkorszakbeli történetéhez. Csia Lajos. A zsidók története. Csukási—Schön. A zsidók története (Kayserling nyomán). Diamant Gyula. A zsidók története Horvátországban. Dubnov Simon. A zsidóság története. Édelstein Bertalan. A zsidóság története az 5692. és 5693. évben. Elkán M. A zsidó nemzet története. Ellenberger Heinrich. Die Leiden und Verfolgungen der Juden. Ellenberger Heinrich. Geschichtliches Handbuch. Fényes Mór. A zsidók története. Fischer Náthán. A zsidók története. Frisch Ármin. A zsidók története. Goldberg Raphael. A zsidó nép és irodalom története. Gömöri Ármin. A zsidók története. Graetz Henrik. A zsidók egyetemes története. Groszmann Zsigmond. A magyar zsidók V. Ferdinánd alatt. *

Lásd még Raby Samuelis tractatus... cím alatt.

200

Groszmann Zsigmond. A magyar zsidók a XIX. század közepén. Grünwald Fülöp. Az elmúlt év története. Hajnik Imre. A zsidók Magyarországon a vegyes házbeli királyok alatt. Havas Manó. A zsidók története a gáonok korától. Hecht Manó. Izrael története. Kallós Zsigmond. Zsidóhitűek a honszerző magyarok között. Kecskeméti Ármin. A zsidók egyetemes története. Kohn Herm. Kurzgefasste Geschichte der israelitischen Nation. Kohn Sámuel. A zsidók története Magyarországon Kohut Sándor. A zsidók története. Königsfeld Ábrahám. Die Geschichte des Volkes Israel. Léb A. Jakab. Judea és Israel története. Löffler—Weisz. A zsidó nép története. Lövy Andor. A zsidóság története. Mandl Ármin. A zsidók története. Mannheim József. A zsidó nép története. Marton Lajos. A zsidók politikai története Nagy Sándortól Hadriánusig. Neumann Ede. A zsidók története. Pap Dezső. A zsidók története... a II. templom felépítéséig. Schön Dávid. A zsidók története. Singer S. Leo. Bibliai történet és a zsidók története. Stern Ábrahám. Izrael története. Szilágyi Dénes. A zsidó nemzet története dióhéjban. Venetianer Lajos. A magyar zsidóság története. Wellhausen I. Israel népének története. Zsidótörvény végrehajtása. (4350—938. M. E. sz. rend.). Jogi Hírlap könyvtára 326. sz. Bp. Centrum rt. ny. 1938. Zsidótörvény végrehajtása a hajózási engedélyeknél. Jogi Hírlap könyvtára 479. sz. Bp. Centrum rt. ny. 1940. Zsidótörvény végrehajtása lapok munkatársaira és egyéb személyzetére vonatkozólag (4960—1938. M. E. sz. rend.). Jogi Hírlap törvénytára 333. sz. Bp. Centrum rt. ny. 1938. A zsidótörvény végrehajtásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségről. Szegedi kereskedelmi és iparkamara tájékoztatói Szeged. Szegedi Uj Nemzedék ny. 1943. Zsidó tükör. R. Bp. Nádor ny. X A zsidó, vagy a külső szín sokszor megtsal. Néző játék öt felvonásban. Németből ford. Szeles József. Pest. Trattner J. Tamás. 1824. Zsidó vagyok-e én? Párbeszéd egy névleges és egy tényleges zsidó között. Írta S. Á. Németből szabadon ford. F. Gy. R. Bp. Hornyánszky V. ny. 1901. A zsidó vallás erkölcsi törvényei. Bp. Pesti izr. hitközség. Hungária ny. 1939. Zsilinszky Endre. Nemzeti újjászületés és a sajtó. Bp. Táltos. 1920. Zsoldos Jenő * A biblia, a Midras és a zsidó Mikes Törökországi leveleiben. Klny. Zsidó Szemléből. Bp. Neuwald I. ny. 1931. Zsoldos Jenő. A magyar zsidónő naptára 5693. évre (1932—33). Bp. Neuwald I. ny. 1932. Zsoldos Jenő. Kazinczy Ferenc és a zsidóság. Klny. Magyar Zsidó Szemléből. Bp. Neuwald I. ny. 1934. Zsoldos Jenő. A felvilágosodás német-zsidó írói és a magyar irodalom. Bp, Neuwald I, ny. 1934. Zsoldos Jenő. A romantikus zsídószemlélet irodalmunkban.. Klny. IMIT évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1935. Zsoldos Jenő. Vajda Péter zsidószemlélete. Libanon füzetek 1. Bp. Libanon. 1936. F

*

Eredeti neve Stern.

201

Zsoldos Jenő. Cholnoky Viktor és a sémi kultúra. Libanon füzetek 8. Bp. Libanon. 1936. Zsoldos Jenő. Majmonídesz-nyomok a magyar irodalomban. Bp. Neuwald I. ny. 1939. Zsoldos Jenő lásd még Turóczi-Trostlernél. X Zsolt Béla. * Villámcsapás. Schwarcz András őméltósága. Regény. Bp. Pantheon É. n. Zsolt Béla. Ars scribendi, vagy az időszerű újságírásról. Gyoma. Kner Izidor. 1937. F

*

Eredeti neve Steiner. Úgy szépirodalmi, mint publicisztikai írásai a megnyilatkozásai a pesti zsidó önimádatnak, fölenyeskedésnek és faji öntudatnak.

legjellegzetesebb

202