A TERMELŐSZÖVETKEZETI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS TÖRTÉNETI IRODALMA

A TERMELŐSZÖVETKEZETI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS TÖRTÉNETI IRODALMA Halász Péter

1 . A szocialista társadalom építése során körülbelül a hatvanas évek derekán jutottunk el odáig, hogy az út irányának, a haladás céljának egyre határozottabbá válásával és a megerősödött magabiztosság következtében tekintetün ket már nem kellett mereven a közvetlenül előttünk álló feladatokra szegezni. Megengedhettük magunknak, hogy időnként magunk köré is pillantsunk, sőt a megtett utat is fölmérjük, mégpedig nem csupán kíváncsiságból, de főként azért, hogy ellenőrizzük a haladás irányának helyességét, illetve a menet közben elkövetett hibákat okulás céljából számbavegyük . Ebben az időben - a hatvanas évek közepén - bontakozott ki hazánkban a helytörténeti kutatás, az üzemtörténetírás, ebben az időben nőtt meg az érdekl ődés a termel őszövetkezetek története iránt is. A termel őszövetkezetek múltjával foglalkozó kutatásoknak - mint minden helytörténeti tevékenységnek - kettős célja és feladata van. A termel őszövetkezeti mozgalom története egyrészt szerves része nemzeti történelmünknek . Ismeretanyagának, tárgyi és szellemi emlékeinek összegyűjtése, dokumentálása, közreadása közelebb visz bennünket társadalmunk jelenségeinek, törvényszerűségeinek megismeréséhez, hazánk történelmének minél alaposabb föltárásához . Másfelől viszont egy-egy termel őszövetkezet, vagy egy adott település termel őszövetkezeti mozgalmának történeti feldolgozása számottevő szerepet játszhat az illető társadalmi-gazdasági közösség önismeretének növelésében, közösséggé formálódásában, a közösségi erők alakításában . Nem kétséges, hogy a tsz-ek történetét feldolgozó kiadványok csak akkor felelhetnek meg e kettős feladatnak, ha a társadalmi, gazdasági és politikai eseményeket a maguk valóságában rögzítik és mutatják be . Tulajdonképpen ez az a föltétel, amelynek a feldolgozás során alkalmazott módszertől, illetve módszerektől függetlenül valamennyi tsz-történeti munkánál érvényesülnie kell . Korántsem véletlen, hogy a mező gazdaság nagyüzemi átalakulásának történeti folyamata iránti fokozott érdekl ődés gyakorlatilag egybeesik a termel őszövetkezetek konszolidálódásának, megerősödésének időszakával, ami termé szetesen nem azt jelenti, hogy egy-egy termel őszövetkezet, vagy akár az egész termel őszövetkezeti mozgalom kiegyensúlyozottsága azon volna mérhet ő, foglalkozik-e a történelmével, vagy sem ; mint ahogyan a tavasz sem azért következik be, mert megjelennek a fecskék, de a fecskék megérkezése mégiscsak a tavaszodást jelzi. Az összefüggés nagyonis kézenfekvő : annak a termel őszövetkezetnek, amelynek állandó létproblémái, alapvető gazdasági és pénzügyi gondjai vannak, aligha jut eszébe, hogy ~: történelmével foglalkozzék, vagy erre bárkit is 153

fölkérjen: Ám ha túljutott a nehézségeken, biztos gazdasági és társadalmi alapokon érzi magát, valósággal igénye támad arra, hogy felfelé ívelő pályáját a jelen, főként pedig az utókor számára megörökíttesse. Egyrészt tehát az elért eredmények nyomán támadt jóleső öntudat, másrészt pedig a különböz ő évfordulók voltak azok a tényez ők, amelyek egyre több termelőszövetkezetben érlelték tetté történetük megíratásának és megjelente tésének szándékát. Ezek a kezdeményezések szerencsés esetben találkoztak a település párt- és állami vezetőinek elképzeléseivel is . Ennek a teljesen új műfajnak azonban egyáltalán nem voltak szakemberei, a termel őszövetkezetek tehát elsősorban azokhoz fordultak, akik különböző alkalmakkor már eddig is írtak róluk a helyi sajtóban . Így elmondhatjuk, hogy a tsz-történeti kiadványok szerzői, kezdetben elsősorban a helyi - megyei - újságírók közül kerültek ki. A termel őszövetkezeti mozgalom történetével foglalkozó helyi kiadványokat tehát részint a helytörténeti kutatások általános föllendülése, részint pedig a tsz-ek részéről megnyilvánuló igény hozta létre. Jellegzetes módon ez az igény elsősorban a kiadványok iránt mutatkozott, s a termel őszövetkezetek történetét feldolgozó tevékenység teljesen háttérbe szorult. Mivel azonban az elkészült és megjelentetett szöveg ennek a feltáró munkának az eredménye, természetes, hogy a tsz-történeti irodalom a feldolgozás színvonalát tükrözi, a kettőről csak együttesen lehet beszélni . A termelőszövetkezetek történetével foglalkozó munkákkal kapcsolatban tudnunk kell, hogy ezeket az úgynevezett hivatásos kiadóvállalatok csak elvétve, igen ritka esetben jelentetik meg, ha tehát az ilyen jelleg ű kiadványok fölött kívánunk szemlét tartani, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy gyakorlatilag valamennyi az ún . regionális" irodalomhoz tartozik, tehát nem kiadóvállalatnál láttak napvilágot, hanem - közvetlenül vagy közvetett formában - az érdekelt termel őszövetkezetek jelentették meg őket. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezek a tsz-történeti kiadványok nem kerülnek forgalomba, rendkívül nehezen lehet hozzájuk jutni, jelentős részük még az úgynevezett köteles könyvtárakban sem található meg, ami semmi esetre sem tekinthető megnyugtató állapotnak. A tsz-történetírásnak - mint alakulófélben levő tudományágnak és bontakozódó mozgalomnak - ebben a kezdeti szakaszában napvilágot látott kiadványokat a következőkkel jellemezhetjük :

konkrét, elsősorban a termel őszövetkezetek részér ől megnyilvánuló igény hozta őket létre ; - a téma kutatásának gyakorlatilag nem volt semmiféle előzménye, így a lehető legteljesebb mértékben hiányzott a módszertani megalapozottság és a téma alkalmi művelői rendszerint csak egy-egy konkrét termel ő szövetkezet tör ténetének megírására vonatkozó megbízatás alkalmával kerültek közelebbi kapcsolatba a kérdéssel ; - e kiadványok szerzői általában igen eltérő szakmákban dolgozó értelmiségiek, helytörténészek, többségükben pedig újságírók voltak, akiknek ezirányú munkásságát általában maga az érdekelt tsz fizette ; - az elkészült kéziratok túlnyomó részét az érintett termel ő szövetkezetek jelentették meg. A felsorolt körülmények jórészt meg is határozták az ebben az időszakban készült és megjelent tsz-történeti munkák jellegét, szemléletét és színvonalát. Jelentő s részük brosúra-szer ű , vezércikkekre emlékeztet ő hangvételű, viszony154

lag kevés konkrétumot és sok hangzatos töltelékanyagot tartalmazó írás . A termelőszövetk~zetek konkrét társadalmi és gazdasági eredményeit csak ritkán sikérült megfogalmazniuk, s a valóság tárgyilagos megközelítése helyett sokszor előregyártott, sztereotip szövegeket olvashatunk. Ugyanakkor meg kell mondanunk, hogy ezek a kiadványok általában megfeleltek a velük kapcsolatos akkori igényeknek . Persze készültek már ebben az időszakban is értékesebb munkák, amelyek számottevő ismeretanyagot és adatmennyiséget tartalmaznak, információs értékük tehát vitathatatlan. Mar igényeink alapján bármennyire is leszóljuk azonban ezeket a kiadványokat, mindenképpen szükség volt rájuk ahhoz, hogy a tsz-történetírással kapcsolatosmódszertani kérdéseket később tisztázni lehessen, s a téma műve léséhez szükséges tapasztalatók fölhalmozódjanak. Kétségtelen, hogy a jelenkutatásnak egy olyan sajátos műfajú ága alakul itt ténylegesen a szemünk előtt, amely semmi esetre sem tekinthető befejezett folyamatnak . Sőt, egészen biztos, hogy a tsz-történetírás még csak ez után fogja megtalálni azt a helyet, amely a társadalomtudományok körében megilleti . Ehhez pedig még számtalan módszertani megbeszélésre, a tapasztalatok kicseréléséhez alkalmat szolgáltató öszszejövetelre van szükség. 2: Ha a tsz-történeti kutatások alakulásának rövid időszakát, illetve a főbb állomásokat végig kívánjuk tekinteni, akkor a téma kialakulásával kapcsolatos körülmények felvázolását követően szólnunk kell arról a kísérletről, amelynek az volt a célja, hogy összefogja, módszertanilag megalapozza és nem utolsó sorban ösztönözze a termelőszövetkezetek történetével foglalkozó munkálatokat . 1969-bon - tehát éppen tíz esztendeje - az MTA Agrártörténeti Bizottsága elő kívánta készíteni a magyar mezőgazdaság nagyüzemi átalakulása történetének megírását. Ennek érdekében az agrároktatás felsőfokú intézményeiben munkaközösségek alakultak, s az ott dolgozók, valamint a legkülönbözőbb munkahelyekr ől a téma iránt érdekl ődők - zömükben agrárszakemberek megbízást kaptak egy-egy szabadonválasztott" termel őszövetkezet történetének megírására . Ennek az akciónak igen nagy jelent ősége volt a termel őszövetkezeti fejl ődés történeti kérdéseivel foglalkozó kutatómunka előrevitelében . Egyrészt módszertani útmutatók készültek s ezáltal lehetőség nyílt egy többé-kevésbé egységes szemlélet érvényesüléséje . Igaz, hogy ezeket a módszertani útmutatókat és tematikai vázlatokat mi magunk készítettük, akik ennek a témának a kutatásában éppen olyan járatlanok voltunk, mint élődeink, de a szervezett keretek között lehetőség volt a folyamatos konzultációra, s a számtalan összejövetel eredményeként mégiscsak kialakult egy többé-kevésbé használható segédanyag . Bizonyos mértékben sikerült tehát tudományos alapokra helyezni a termel őszövetkezetek történetével foglalkozó tevékenységet . Az MTA által kezdeményezett akció másik fontos következménye az volt, hogy a tsz-ek történetének megírására vállalkozókat nem az érdekelt szövetkezet, hanem az MTA bízta meg a munkával, onnan kapták az érte járó tisztelet díjat is. Nem a termel őszövetkezetek megrendelésére dolgoztak tehát, és ezáltal nagyobb lehetőség nyílt a tárgyilagos szemlélet érvényesítésére . Más kérdés, hogy az érintett szerzők milyen mértékben éltek ezzel a lehetőséggel . Az MTA Agrártörténeti Bizottságának akciója során, néhány esztendő alatt, több mint ötven termel őszövetkezet történetét sikerült feldolgozni, s ezek

155

egy részét - számszerint 14 tanulmányt - a Mezőgazdasági Múzeum Termelőszövetkezettörténeti Tanulmányok címen három kötetben meg is jelentetett .' 3. Ebben az időszakban természetesen más, nem az MTA szervezésében születő tsz-történeti munkák is készültek. A hetvenes évek derekán azután befeződött az Agrártörténeti Bizottság akciója és nyugodtan mondhatjuk, pontosabban nem titkolt nyugtalansággal kell megállapítanunk, hogy a tsz-történeti kutatásoknak azóta sincs szervezett formája, fogalmazhatunk úgy is, hogy nincsen gazdája. Ezt a sajnálatos körülményt nyomatékosan szeretném hangsúlyozni, mivel aggasztónak érzem a helyzetet. Arról van szó ugyanis, hogy a tsztörténetírással foglalkozók túlnyomó része, ha rendelkezik is meghatározott jelleg ű szakképzettséggel, mondjuk- agrármérnök vagy levéltáros, ennek a témának, tehát a tsz-történetírásnak nem szakembere . Kisebbik részük a témával határos szaktudományok művel őiből kerül ki, többségük azonban nem is agrárszakember, hanem a honismereti mozgalom lelkes aktivistája. Ilyen körülmények között különös jelent ősége volna az egységes módszertani útmutatásnak, a bizonyos színvonalat garantáló szervezeti formának. Tudom, hogy ezek a problémák nem egyformán érintik a téma művelőit. De mint a honismereti mozgalommal bizonyos mértékben ismerős ember lépten-nyomon tapasztalom részben közvetlenül, részben pedig a megjelent tsz-történeti munkákon keresztül -, hogy gyakran a legalapvet őbb módszertani ismeretek is hiányoznak . A szerző k legnagyobb része hihetetlenül szűk körű forrásanyagból dolgozik, ami természetesen egyoldalúvá teszi az elkészült anyagot is. A vizsgált termel őszövetkezetek helyszínen föllelhető iratanyagán kívül nem használják sem a nyomtatásban megjelent, sem pedig a levéltárakban, pártarchívumokban található forrásokat . Éppen ezért mérhetetlenül fontosak az olyan jellegű módszertani kiadványok, mint a Szabolcs-Szatmár megyei levéltár által kiadott A termel ő szövetkezeti mozgalom kutatásának módszertani kérdései című , valamint a Hajdú-Bihar megye Levéltára által megjelentetett Dokumentumok a termel őszövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez című munkák. Ezek igen jelentős mértékben és a szükséges színvonalon járulnak hozzá a módszertani kérdések megismeréséhez és tisztázásához. Ennél többre van azonban szükség, hogy mire, azzal a későbbiekben még foglalkozom. 4. A tudományosan megalapozott módszerek hiányából is következik, hogy a termel őszövetkezetek történetével foglalkozó munkák realitása, valóságh űsége meglehet ősen változó . A szerzők ugyanis különböz ő mértékben és eltérő következetességgel ragaszkodtak a konkrét helyzet konkrét elemzésére" vonatkozó marxi követelményhez . A termel őszövetkezeti mozgalom történetével foglalkozó tevékenység ugyanis alapvetően - mondhatjuk úgy is : klasszikus módon - helytörténet, márpedig egy helytörténeti anyag annál értékesebb, minél szorosabban kötődik a helyi eseményekhez . Ennek ellenére fölös számban találkozunk olyan helytörténeti" munkákkal - így tsz-történeti kiadványokkal is -, amelyekre elsősorban nem a konkrét helyi vonatkozások bemutatása és feldolgozása jellemző, hanem az országosan ismert eseményeket és a történelmünk egészére jellemző általános megállapításokat veszik át, fogalmazzák újra és vonatkoztatják az egésznek arra a részére, amellyel kapcsolatban éppen a sajátosságok feltárása volna a feladatuk . Természetesen ugyanilyen - bár ritkábban jelentkező - hiányosság az, amikor az egy-egy termel őszövetkezetben történt események úgy jelennek meg, 1 Termelő szövetkezettörténeti Tanulmányok . (Kiadja a Magyar Mező gazdasági Múzeum, Bp .) I . 1972. 386 old . - II . 1973 . 326 old . - III . 1975 . 320 old .

156

mintha egy spontán és szuverén csoporttevékenységről volna szó. Ezzel kapcsolatosan még olyan szélső séges jelenségekkel is találkozunk, amikor a mezőgazdaság kollektivizálása, a tagosítás, vagy éppen valamely termelési ágazat kiemelt fejlesztése helyi kezdeményezés és elhatározás eredményekéntjelenik meg. Úgy gondolom nem kell bővebben indokolnom, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunkat egészében és főbb részleteiben a központilag irányított, de helyileg megvalósított, illetve megvalósuló elképzelések jellemzik, és a tsz-történetírás

szempontjából a dolgok mindkét oldalának azonos jelentőséget kell tulajdonítani . A feldolgozás során rendkívül fontos az arányok helyes betartása, még akkor is, ha egy-egy termel őszövetkezet életében egyszer a központi", máskor pedig a helyi indíttatású események voltak meghatározók . A termel őszövetkezeti mozgalommal kapcsolatos központi elképzelésekről és azok megvalósulásáról szóló szakirodalmunk nem mondható ugyan különösebben bőségesnek, de az elmúlt két évtizedben jónéhány könyv és tanulmány foglalkozott ezzel a témával . Ezek ugyan nem tartoznak a termelőszövetkezetek regionális irodalmához, mégis szeretnék utalni a legfontosabbakra, els ő sorban azokra, amelyek ismerete az egyes termel őszövetkezetek történetével foglalkozók számára nélkülözhetetlen . 2 Elsősorban nem a termel ő szövetkezeti mozgalommal, hanem a magyar mezőgazdaság felszabadulás utáni 20 esztendő fejlődésével foglalkozik Fazekas Béla 1967-ben megjelent könyve . 3 Témánk szempontjából elsősorban azért fontos, mert jó összehasonlítási alapot adó adatokat tartalmaz az agrárátalakulás folyamatára és a mezőgazdasági termelésre vonatkozóan . Ugyanakkor röviden összefoglalja a termel őszövetkezeti szektor két évtizedét is. 4 Részletesebben és nagyobb áttekintéssel, a társadalmi-politikai vonatkozásokat is figyelembe véve foglalkozik a témával Orbán Sándor5. Könyvének egyik központi kérdése az, hogy a felszabadulást követő társadalmi átalakulás ban a parasztság miként találta meg a helyét, forradalmi érvényesülésének lehetőségeit . A könyv három nagyobb részre tagolódik . Az első a demokratikus agrárátalakulással, nevezetesen az 1945-ös földosztással, az azt követően kialakult helyzettel és a munkás-paraszt szövetség fokozatos eltorzulásának folyamatával foglalkozik. A második rész a mezőgazdaság szocialista átalakításának kísérleteiről szól, s az ötvenes évek első felének agrárviszonyairól ez az első komplex szemléletű, tudományos igénnyel készített áttekintés . A mezőgazdaság átalakításának befejez ő szakaszával foglalkozik a könyv harmadik része . Orbán ezt a folyamatot is igen részletesen ábrázolja, bár itt - a történelmi távlatok 2 Az itt részletesebben tárgyalt munkákon kívül a következőket érdemes megemlíteni : Nyers Rezső: Szövetkezetek a magyar népi demokráciában . Kossuth K. 1959 . 254 old. -Gyenis János : A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikájának néhány főbb jellemzője az 1957-1961 közötti időszakban. (Gazdaságpolitikánk tapasztalatai és tanulságai 1957-1960) . Kossuth K. 1976 . 221-305. old. - Simon Péter : A mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsulása 1959 elején . Párttörténeti Közlemények, 1972 . 3. sz . -Garamvölgyi Károly : Mezőgazdaságunk szocialista átalakítása. Kossuth K. 1965 . 390 old . -Csizmadia Ernő-Nagy Sándor-Zsarnócai Sándor : Az egységes szocialista szövetkezeti parasztosztály kialakulása . Kossuth K. 1966 . 180 old. CsizmadiaErn ő-Dankovits László-UdvardiLászló : A magyar mezőgazdaság. Kossuth K. 1968 . 292 old. - Fehér Lajos : Agrár- és szövetkezetpolitikánk, 1965-1969. Kossuth K. 1970 . 368 old. -Balogh SándorPölöskei Ferenc (szerk .) : Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon a felszabadulás után . Kossuth K. 1975 . -CsizmadiaErn ő : A gazdasági mechanizmus reformja és a mezőgazdaság . Kossuth K. 1975 . 152 old. 3 Dr . Fazekas Béla : Mezőgazdaságunk a felszabadulás után . Mezőgazdasági K. 1967 . 391 old . 4 Uo. 175-199. old. 5 Orbán Sándor : Két agrárforradalom Magyarországon . Akadémiai K. 1972 . 258 old.

157

beszűkülése miatt -- érezhetően csökken az eseményekre való rálátás lehetősége . Sokrét űen ábrázolja a nagy átszervezés lebonyolításának érdemeit és tévedéseit, nem hallgatva el, hogy az objektív gazdasági feltételek, a parasztság érzelmei, valamint a szervezés módszerei között nemegyszer feszültségek keletkeztek. Donáth Ferencnek két munkája foglalkozik a termel őszövetkezeti mozgalom történetével . Az egyik a téma rövid összefoglalása,b és elsősorban abból a szempontból érdemel figyelmet, hogy az egyes .tsz-ek történetével foglalkozók számára is jól hasznosítható módszertani segítséget nyújt a mozgalom történeti szakaszainak körülhatárolásához . A másik nagyobb lélegzetvétel ű és bár szándékában az egész magyar agrártársadalom átalakulását kívánja felölelni, figyelmét - érthető módon - elsősorban a termel őszövetkezeti mozgalom nyomán bekövetkező gazdasági, politikai és társadalmi jelenségekre összpontosítja .' A könyv érdemileg két nagyobb egységből áll : egyharmada a földreformmal és a negyvenes évek második felének kisparaszti mezőgazdaságával foglalkozik, kétharmada pedig a mezőgazdaság nagyüzemi átalakításának folyamatát tárgyalja . Donáth könyvének legfő bb érdeme, hogy következetesen alkalmazott tudományos módszerekkel vizsgálja az elmúlt három évtizedben lezajlott társadalmi és gazdasági jelenségeket, nem elégszik meg az események ismertetésével, hanem igyekszik feltárni az azokat létrehozó és működtető erőket is . A nemzetközi és a hazai politikai változások tükrében, valamint a termel őeszközök és a termelési viszonyok kapcsolatának függvényében vizsgálja a hazai agrárátalakulást, s ily módon nemcsak a nagyobbszabású történelmi eseményeket világítja meg tökéletesebben, de hozzásegít a termel őszövetkezeti mozgalom helyi jelenségeinek a jobb megértéséhez is. E sorban végezetül Fazekas Béla legutóbbi munkáját kell megemlíteni,$ amely hatalmas statisztikai adatbázis segítségével vázolja fel a hazai termel őszövetkezeti mozgalom fejl ődését és amelynek ismerete nélkül aligha állítható össze reális kép egy-egy termel őszövetkezet történetéről. 5. A tsz-történet írásnak a már említett, 4-5 esztendős, viszonylag szervezett" időszakában létrejött jónéhány módszertani tapasztalat és kialakult egy többé-kevésbé egységes tematika, ám ezek kedvez ő hatása a későbbiekben csak részben érvényesült, aminek elsősorban az volt az oka, hogy a módszerekkel kapcsolatosan végülis nem jelent meg semmiféle átfogóbb igényű publikáció . Napvilágot látott néhány, elsősorban a levéltári források kezelésére vonatkozó írás,9 valamint e sorok írójának - részben szerzőtársával együtt - papírra vetett, munka közben megfogalmazott gondolata.'° Itt kell megemlítenünk Erdei 6 Donáth Ferenc : A magyar szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásának vázlatos története 1949-1970. Termelőszövetkezettörténeti Tanulmányok I. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiadványa, 1972 . 27-63. old. 7 Donáth Ferenc : Reform és forradalom . Akadémiai K. 1977. 282 old. 8 Fazekas Béla : A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon . Kossuth K. 1976 . 315 old. 9 Olívai Ferenc : Mezőgazdasági termel őszövetkezetek iratkezelése és nyilvántartása . Levéltári Híradó, 1959 .3-4 . sz. 45-53. old . - Szabó Ferenc : Tapasztalatok az mgtsz-ek iratainak levéltári rendezése során. Levéltári Szemle, 1967 . 3. sz . 631-652 . old. - Simonffy Emil : A mezőgazdasági termel őszövetkezetek iratai . Levéltári Szemle, 1971 .1-3 . sz . 112-122. old.-UrbánLászló: A szövetkezeti mozgalom helytörténeti kutatásának forrásairól. Honismeret, 1977 . 1. sz. 56-57. old. 10 Halász Péter: Gondolatok a termelőszövetkezetek történetének megírásáról . Tudomány és Mezőgazdaság . 1970. 4. sz. 98-102. old. -Halász Péter-Tóthné Loós Gyöngyi: Általános és sajátos vonások termel őszövetkezeti mozgalmunk történetében . Tudomány és Mezőgazdaság, 1971 . 6. sz . 56-62. old:

158

Ferencnek a mezőgazdasági termel őszövetkezetek tudományos vizsgálatára vonatkozó nagyszabású tervezetét,'' amelyben jelentős teret szánt a szövetkezeti fejl ődés történeti kutatásának, ez azonban halála miatt nem valósulhatott meg. A termel őszövetkezetek történetével foglalkozó kutatók által hasznosítható módszertani kiadványok sorában érdemes kitérni két megyei kiadványra, amelyek fogyatékosságaik ellenére is példaként szolgálhatnak. Az egyik a Haj dú-Bihar megyei Levéltár gondozásában jelent meg'z és a levéltári források jelentőségére, használatának módjára kívánja ráirányítani a figyelmet. Példaként 139, különféle dokumentumot ad közre és tartalmazza a megye termel őszövetkezeteinek kataszterét. A másik címében ugyan a tsz-mozgalom (történeti} kutatásának módszereiről szól,t 3valójában azonban csak részben foglalkozik módszertani kérdésekkel, ellenben több tanulmányt tartalmaz a megye tsz-történetének különböz ő vonatkozásairól . Az elmondottak ismeretében joggal vető dik fel tehát egy olyan, az egyes termel őszövetkezetek történetével foglalkozók számára készített kiadvány iránti igény, amely összefoglalja és hozzáférhetővé teszi az eddigiek során felgyűlt tapasztalatokat, módszertani szempontokat . Ennek hiányában egyáltalában nem véletlen, hogy az eddig megjelent tsz-történeti munkák - céljukat, módszereiket, szemléletüket és színvonalukat tekintve - rendkívül sokfélék, a téma feldolgozása során alkalmazott eszközök pedig annyira eltérőek, hogy ezek alapján jól el lehet különíteni őket . A következő kben megkísérlem vázolni ezeknek a módszerükben és stílusukban egyaránt eltérő csoportoknak a legfontosabb jellemzőit.'4 a) El őször is, meg kell említenem azokat a brosúraszerű tájékoztatókat, amelyek vagy a pillanatnyi politikai szempontok, vagy pedig bizonyos reklámozási célok kielégítésére készültek. Ezek a terjedelmesebb prospektusokhoz is hasonlítható munkák, csak nagyon tág értelemben-sorolhatók a tsz-történetírás kategóriájába, hiszen igazában nem a mozgalom történetének kérdéseivel foglalkoznak, hanem az akkori helyzetet igyekeznek bemutatni, s az anyagnak csak a megjelenésük óta eltelt id ő ad némi történeti" jelleget. Jellemző rájuk a jóhiszemá elfogultság és a tudományos módszerek teljes hiánya . Ezek a tájékoztatók - illetve a bennük szereplő adatok és információk - szerencsés esetben felhasználhatók egy igényesebb tsz-történeti feldolgozás alkalmával . Egykori funkciójuk nyilvánvaló, az újabban kiadottak esetében azonban kétséges, hogy a rájuk fordított anyagiak arányban vannak-e felhasználhatóságuk korlátozott lehetőségeivel . Ide tartoznak a Földművelésügyi Minisztérium által az ötvenes évek dere-

Terv a mezőgazdasági termel őszövetkezetek tudományos vizsgálatára . (Válogatott írásai és beszédei) Kossuth K . 1973 . 225-233 . old. 12 Gazdag István (szerk .) : Dokumenturpok a termelőszövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez . HBmL K. 10 . Db ., 1977 . 199 old . 13 Dr . Gyarmathy Zsigmond (szerk .) : .A termelőszövetkezeti mozgalom kutatásának módszertani kérdései . A Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár kiadványa, Nyíregyháza, 1978 . 256 old. 14 A különböző kategóriákba tartgzó tsz-történeti munkák közül csak azokkal foglalkozom viszonylag részletesebben, amelyeket módom volt közelebbről is áttanulmányozni és valamilyen szempontból tanulságosnak tartottam. Ebből az alkalomból elsősorban az önállóan megjelent munkák kerülnek szóba, a különböző helytörténeti monográfiákban, levéltári és múzeumi kiadványokban, évkönyvekben napvilágot látott hosszabb-rövidebb tsz-történeti munkáknak - akárcsak szemelvényes - ismertetésére nem vállalkozhattam . 11 Erdei Ferenc :

159

kán megjelentetett propagandaanyagok,'S amelyek teljesen egy kaptafára készültek és nagyon kevés használható forrásanyagot - főként adatot - tartalmaznak. Sajnos vannak olyan később megjelent, s a történelmi visszapillantás szándékával írt munkák is, amelyek stílusukban és színvonalukban alig térnek el ezektől a brosúráktól .' 6 6. Az ismert tsz-történeti munkáknak talán a legnagyobb csoportja az, amit leginkább az ismeretterjesztő jelz ővel tudnék jellemezni . A legtöbbjüket rutinos tollú újságírók vagy más, pennaforgató emberek írták az érdekelt termelőszövetkezett ől kapott adatok és információk alapján és rendszerint a megrendel őtől származó szemléletnek megfelelően . Közös vonásuk, hogy nem tő-

törekednek a társadalmi és gazdasági jelenségek okainak, összefüggéseinek vizsgálatára . Közlik a tsz történetének eseményeit, bemutatják a megismert jelen-

ségeket úgy, ahogyan ők látják, vagy ahogyan elmondták nekik. E műfaji csoporton belül természetéren vannak keveset ér ő, és igen tartalmas munkák. A leggyakrabban előforduló hiányosság az, hogy szerzőjük általánosan megfogalmazott, s az országos helyzetre vonatkozó általánosságokat próbálja a helyi viszonyokra vetíteni, s ezáltal szükségszerűen torz és üres képet nyújt. Az egészről ugyanis semmivel sem tudunk többet, az adott termelőszövetkezetre vonatkozó sajátosságok pedig hiányoznak."

Magától értető dik, hogy ezek az ismeretterjesztő, leíró jelleg ű tsz-történeti munkák annál jobban megfelelnek feladatuknak, minél több konkrét, helyi vonatkozású anyagot tartalmaznak és minél kevesebb bennük a sematikus előregyártott" szöveg . A tényanyagon természetesen nem csupán a számadatokat kell értenünk, hanem a célszerűen szerkesztett riportok és a valóságban gyökerező publicisztikai részleteket is.'$ Itt kell megemlíteni azokat a sorozat-szerűen megjelen ő kiadványokat is, amelyek az adott terrr~el őszövetkezet egy-egy esztendeéről adnak tudósítást, s így összességükben történeti anyagnak is tekinthetők. Évről évre beszámolnak a szövetkezetben történtekr ől s ezáltal szövegükkel_ és adataikkal is jobban kötődrek a konkrét tényekhez. Ilyen például a makói Lenin Tsz. A mi gazdaságunk című sorozata .' 9 Az ilyen jelleg ű tsz-történeti munkáknak természetesen megvan a maguk jelentősége, mégpedig elsősorban az ismeretterjesztés vonat15 A Földművelésügyi Minisztérium Kísérletügyi és Propaganda Főigazgatóságának évszám nélküli, valószín űleg 1955 és 1956-bon kiadott anyagai. Például : A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben, 32 old. - Látogatókkal Mágocson (a mágocsi Rákosi Tsz), 32 old. - Hogyan élnek és dolgoznak a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai, 38 . old. - Így élünk mi, a szentesi Felszabadulás Termelőszövetkezet tagjai. 36 old. Az ország legjobb termelőszövetkezetében (a végegyházi Szabadság Tsz), 36 old . 16 Például: Két évtized a kiskundorozsmai József Attila Tsz-ben . (Írta : Sz. Lukács Imre) . Kiadta a tsz. 1969 . 49 old. - A majsi Táncsics Mgtsz . (Írta: Halaroma Erzsébet) . Megjelent a TIT gondozásában, Pécs . 1969 . 76 old. - Szövetkezetünk húsz éve (a tápéi Tiszatáj Mgtsz). (Írta: Sz . Lukács Imre) . Kiadta a tsz. 1969 . 29 old. - Balázs Árpád : A Lenin Tsz Tiszaföldváron . A Damjanich János Múzeum Közleményei 23-24. Szolnok, 1970 . 252 old. - A mi falunk - ami gazdaságunk . (A tiszaszigeti Búzakalász Tsz.) (Írta : Sz . Lukács Imre) . Kiadta a tsz. 1969 . 52 old. 17 Például : Dr . Nagy Béla : Húszéves a hartai Lenin Tsz. Kiadja a tsz. 1969 . 141 old. 18 Például : Szövetkezeti élet Mélykúton (Szerk . : dr . Bölcskel Imre, összeáll .: dr. Meszticzky András és Mészáros Sándor) Kiadta a Nagyközségi Tanács, 1976 . 128 old . - Székelyhíd iÁgoston-Lázár Imre : Huszonöt éve együtt (a hajdúböszörményi Bocskai Termel őszövetkezet) . Kiadta a tsz. 1974 . 210 old. - Húsz év a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben . (Írta : Hatvani Dániel). Kiadta a tsz. 1970 . 100 old. 19 A mi gazdaságunk (a makói Lenin Tsz) . Kiadta a tsz . I. 1960-62. 32 old. - II . 1961-62 . (Szerk . : Bernula Mihály) 47 old . - III . 1969 . (Szerk .: Sz . Lukács Imre) 46 old. -IV . 1970 . (Szerk . : uő.) 37 old.

160

kozásában : egyrészt az érdekelt tagság, másrészt pedig az érdeklődő kívülállók" számára - ha áttekintést rendszerint nem is, de - betekintést nyújtanak - mégpedig rendszerint jól olvasható" stílusban - a termel őszövetkezet által megtett út fő bb szakaszaiba, állomásaiba. c) Külön csoportba tartoznak a krónika-, illetve adattér jelleg ű tsztörténeti munkák. Ezeket rendszerint a témához közelálló, ám a jelenségek és az események megfogalmazásában kevésbé járatos emberek készítik, akik többé kevésbé gondos - esetenként tiszteletreméltóan alapos - munkával összeszedik a termel őszövetkezet múltjának legfontosabb eseményeit, gazdálkodásának számadatait és mutatóit, s azokat egymás mellé téve krónika-szer űen, adattárformán bocsátják közre. Ezek a krónikák sajnos egyt ől-egyig utólag" készülnek, a megjelentek között még véletlenül sem találunk folyamatosan és naprakészen vezetett eseménylistát, pedig ennek összehasonlíthatatlanul nagyobb volna a forrásértéke . Az ilyen természetű munkáknál rendszerint föl sem merül az értékelésnek, az események és az összefüggések mélyebb elemzésének igénye, illetve szándéka. Egy kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy ezek a tsz-történeti tanulmányok annál jobbak, minél kevesebb bennük a magyarázó" szöveg - hiszen szerzőiknek nem ez a kenyerük -, és minél több, minél részletesebb számadatot tartalmaznak.z° Más, hasonló műfajú írások els ősorban nem adatbázisukkal tű nnek ki, hanem az események részletes és valóságh ű, gyakran visszaemlékezéseken alapuló, nemegyszer szinte jegyzőkönyvszerűen alapos rögzítése miatt érdemelnek figyelmet.2 ' A krónika-, illetve adattár jellegű munkák többsége igen hasznos forrásanyag lehet egy későbbi, monografikus igényű tsz-történeti feldolgozáshoz. d) Kissé tágítanunk kell a tsz-történetírás műfajához való tartozás ismérvein, hogy a következ ő csoportot körvonalazhassam . Ha nem is szorosan az eddigi értelemben, de ide ill őnek érzem azokat a szépirodalmi igényű, valamint szépirodalmi eszközöket isfelhasználó szociográfiai jelleg űínunkákat, amelyeknek a legtöbbje úgy keletkezett, hogy írójuk emléket akart állítani szűkebb vagy tágabb szülőföldjének egyszer dicsőségesebb, másszor tragikusabb, de mindenképpen izgalmas és szépíró tollára kívánkozó változásainak, eseményeinek . Műfajuknak megfelelően ezek az írások közvetlenül, vagy áttételesebben ábrázolják a történelmi eseményeket, egyértelműen vagy csak hozzávetőlegesen kapcsolódnak valamely adott településhez, termel őszövetkezethez . Az idetartozó művek sorát talán Sánta Ferenc Húsz órájával lehetne kezdeni, aztán folytatható Csák Gyula Mélytengeri áramlásával, Csoóri Sándor Falu a szélfúvás20 Elsősorban aj ól összeállított és részletes adatbázisa miatt említjük meg a következ őket. Dr . Balázs József: Az ambrózfalvi Dimitrov Tsz 10 éves fejl ődése és jelenlegi problémái . Kiadta a tsz . 1961 . 66 old. (A hatvanas évek legelején egészen ritkán születtek ilyen színvonalas és igényes munkák .) --A császárszállási Új Alkotmány Tsz-ben. Kiadta a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya . Nyíregyháza, 1961 . 27 old. - Zsupos Gábor: Hajdúböszörmény mezőgazdasága (1945-1970) . Hajdúböszörmény, 1975 . 270 old. (Érdekes kísérlet egy egész város termelőszövetkezeti mozgalmának feldolgozására . Az összehasonlító elemzésben rejlő lehetőségeket csak kevéssé használja ki a szerző, de példamutatóan gazdag és rendszeres adattárat állított össze.) Dr . Pakuti Béla : A lippói Béke Őre Mgtsz története 1948-1968 . Pécs, 1969. 75 old. 21 Például: Nagy Lajos: A mezőtúri Magyar-Mongol Barátság Tsz krónikája, 1948-1973. Mezőtúri Helytörténeti Füzetek 1. Kiadta a mezőtúri Művelődési Központ és a tsz. Mező túr, 1975 . 104 old. -A mohácsi Új Barázda Tsz. (Írta : Kászon József )Pécs, 1972 . 233 old. - Yaska Miklós : Húsz küzdelmes év . (Göcseji Helikon Honismereti Közlemények 5.) Kiadta a megyei könyvtár, Zalaegerszeg, 1973 . 115 old. (Zömében a tsz jegyzőkönyveib ől összeállított érdekes szemelvénygy űjtemény.) I1 Évkönyv VII.

ban és Tudósítás a toronyból című írásával, majd tovább Galgóczi Erzsébet, Hatvani Dkniel, Kunszabó Ferenc, Márkus István, Végh Antal, Zám Tibor jónéhány munkájával, Moldova György őrségi kötetével, a szlovákiai Duba Gyula és az erdélyi Szabó Gyula írásaival, hogy csak néhány közismertebb példát említsek . Az a kép, amit ezek a szerzők szépírói-szociográfiai eszközeikkel fölvázolnak a termel őszövetkezeti mozgalom történetének valamely szakaszáról, természetesen csak részletnek tekinthető, de rendszerint éppen azt az oldalát ragadják meg a témának, amely az üzemi, gazdasági vonatkozásokat feldolgozó munkákból a leginkább hiányzik . Ehhez még hozzátenném, hogy egy-egy ilyen mély felelősségérzettel és elkötelezettséggel megírt részlet" sokszor többet és főként jellemzőbbet közöl a termel őszövetkezetek és a falvak közelmúltbeli történetének lényegéről, mint akárhány végeláthatatlan adathalmazt felsorakoztató tanulmány. e) A hazai tsz-történetírás - már említett - szervezett" id őszakábanszámos szakember kapcsolódott be a munkába, de talán jobb, ha úgy fogalmazunk, hogy adta fejét" tsz-történetírásra . A különböző szakképzettséggel ren delkez ő, újdonsült" tsz-történet írók (mez őgazdász, agrárközgazdász, levéltáros, általános-, középiskolai és főiskolai tanár stb .) egyvalamiben hasonlítottak : egyikük sem a tsz-történetírásnak volt a szakembere . És éppen mert a tudományok valamely sajátos területének szakembereir ől, egy-egy adott tudományág művelőiről volt szó természetes,hogy a szövetkezetek történetét is egyoldalúan, speciális szakismereteik szems zögéből és azokkal a tudományos módszerekkel közelítették meg, amelyekben leginkább otthon voltak . Tevékenységük nyomán szépszámmal születtek a többé-kevésbé történeti szemlélet ű üzemgazdasági elemzések, amelyek rendszerint igen színvonalasan dolgozták fel és értékelték egy-egy termel őszövetkezet gazdasági tevékenységét, illetve annak hatékonyságát. Elsősorban az ilyen jelleg ű munkáknál találkozunk a termel őszövetkezet történetének időbeli tagolásával, ami föltétlenül helyes és célszer ű, de az esetek többségében azzal a veszéllyel jár, hogy egy-egy történelmi periódust a szerzők -a már említett okok miatt-statikus egységnek tekintettek, és külön-külön elemezték őket, ami természetesen a történelmi folyamat bemutatásának rovására ment . A szerzők szakmai érdekl ődésének és jártasságának különböz ősége miatt az egyik esetben a termelés- és a munkaszervezés, a másik tsz-nél a beruházás és a hitelpolitika, ismét más alkalommal a termelés technikai-technológiai jellegzetességei kerültek előtérbe. Ezek a szempontok természetesen fontos részei egy komplex tsz-történeti monográfiának, de önmagukban a témának rendszerint csak egyik vagy másik oldalát világítják meg, s a termelőszövetkezeti mozgalomnak elsősorban a gazdasági természet ű összefüggéseit tárják fe1 .22 Pusztán a termelés alakulására vonatkozó számadatokkal azonban nem lehet kell ő részletességgel bemutatni egy termel őszövetkezeti kollektíva életét, az összetartó, vagy széthúzó er ő k alakulását, a tagok közérzetét, hangulatát, az életmódban bekövetkez ő változásokat, a közösséghez való kötődés formáit, vagyis : a termelőszövetkezeti mozgalom társadalmi, közösségi, emberi vonatkozásait .

Őszintén meg kell azonban mondani, hogy a szövetkezetek történetét tárgyaló irodalomnak ez az oldala összehasonlíthatatlanul elhanyagoltabb és kiforratlanabb mint a másik, a termelési tevékenységgel foglalkozó . Ezért külö22 Ilyen a Mezőgazdasági Múzeum által kiadott Termel őszövetkezettörténeti Tanulmányok I-III. köteteiben megjelent munkák jelent ős része, némelyikük nem más, mint egy-egy termelőszövetkezetre vonatkozóan több különböző időszakban elvégzett üzemgazdasági elemzés.

16 2

nősen becsesek azok áz írások, amelyek a gazdálkodás méreteit és hatékonyságát bemutató adatokon kívül az egyéni, vagy közösségi megnyilvánulásokat is igyekeznek feltárni . A következ őkben ezek közül mutatok be néhány jellemzőbbet.23 Az Alsószuhai Új Élet Tsz24 történetével foglalkozó tanulmány utolsó fejezetének végén a szerző kitér a tudati viszonyok változására", valamint a megváltozott életmód"-ra, és ezzel kapcsolatban megemlíti a közös"-h ő z való kapcsolat erősödését, a munkavállalói szemlélet növekedését, a vallásosság fokozatos megszűnését, valamint a származásnak mint értékmér őnek az eltűnését. Néhány adattal szemlélteti az életmód változásait : rádió, televízió, motor, autó . Tehát csak nagyon általánosan érinti a kérdést, néhány megfigyelése azonban teljesebbé teszi a szövetkezet kollektívájáról alkotott képet. A híres barcsi Vörös Csillag TszZa /a működésének első húsz esztendejét dr. Benke Józsefdolgozta fel, s több mint tíz esztendeje megjelent könyve akkor úttörő jelentőségűnek számított, s az emberi kapcsolatok, a tudati viszonyok érzékeltetésével mais tanulságos . Az egyik jelenségre különösen az ötvenes évek tárgyalása során figyelhetünk fel. Bár a szerző nem fogalmazza meg közvetlenül, az eseményekből kiderül, hogy a szövetkezet - több más körülmény mellett azért tudott elérni országos szintű eredményeket, mert a vezetőknek volt tudása, bátorsága és lehetősége, hogy szembeszegüljenek a felülr ől érkező s nem egyszer ésszer űtlen utasításokkal, vagy legalábbis megtalálták a módját, miként kerülhetik el azok végrehajtását. Könyve végén dr . Benke is kitér a tudati viszonyok"-ra, de ő nem elégszik meg az egyszerű megfigyeléssel, hanem kérd őíves felmérést végez, amely kiterjed a tagság 85~-ára! Sajnos a kapott adatokból levont következtetések nagyon szűkösek (iskolai végzettség, termel őszövetkezethez való viszony, politikai szervezettség, világnézet), de legalább számadatokkal tudja alátámasztani és korosztályonként is értékelni tudja az egyes jelenségeket . Ugyancsak kérd ő ívvel, illetve kikérdezéssel közeledett a témához a békéscsabai tsz-ek IS éves történetét feldolgozó Virágh Ferenc .z5 Módszere (hatvanhárman gyűjtötték az anyagot és az információkat) azért is érdekes, mert a gazdálkodás, a termelés múltjára vonatkozó anyag számottevő részét is így gyűjtötte össze. Csak sajnálni lehet, hogy aki ekkora apparátussal rendelkezik, megelégszik néhány szórványos, tv-vásárlásra, üdülésre, szociális segélyekre vonatkozó információval . Érdekes, és ami fő : valóságos, ténylegesen helyi vonatkozású jelenségeket sorol fel a szerz ő a közösséghez való kötődéssel és a munkához való viszonnyal kapcsolatban . A hajdúböszörményi Bocskai Tsz történetét feldolgozó kiadványzb elsősorban célszerűen szerkesztett interjúk segátségével mutatja be a szövetkezet életének fontosabb eseményeit. Ezek a termel őszövetkezet néhány jelentősebb személyiségével való beszélgetések az egész könyv legizgalmasabb részei, amelyek valóban fontosat közölnek velünk . Természetesen a legjobb riport sem pótolja a színvonalas elemzést, csupán lehetőséget nyújt a valóságos helyzet árnyalt 23 A tanulmányok a települések abc-rendjében következnek . 24 Dr . Lőkös László : Az alsószuhai Új Élet Termelőszövetkezet története. Termelőszövetkezettörténeti Tanulmányok II . 1973 . 107-172. old. 24/a Dr . Benke József: A barcsi Vörös Csillag Tsz húsz éve. Kossuth K. 1968 . 200 old. 25 Virágh Ferenc : A békéscsabai mezőgazdasági termel őszövetkezetek másfél évtizedes története. Kiadta Békéscsaba Városi Tanács V. B. Békéscsaba, 1964 . 147 old. 26 Székelyhídi Ágoston-Lázár Imre : Huszonöt éve együtt . Debrecen-Hajdúböszörmény, 1974. 210 old. (A hajdúböszörményi Bocskai Tsz.) tt "

163

és őszinte felvázolására . Lényegében ugyanezt mondhatjuk Hajdúböszörmény másik termel őszövetkezetének a Vörös Csillag 25 éves történetét bemutató tanulmányról is.2' Ebben kevesebb hely jutott a termel őszövetkezet tagjainak visszaemlékezéseire, ezzel szemben céltudatosabb és eredményesebb a szövetkezet gazdasági tevékenységének elemzése . Az eddigiek során példaként említett termel őszövetkezeti munkákban a gazdasági tevékenység elemzésén kívül a  tudati", az életmódbeli" kérdésekr ől is szó esett. Más kérdés az, hogy milyen szinten és milyen terjedelemben . Úgy tűnik kevés olyan tsz-történetíró van, aki ne érezné magára kötelezőnek, hogy munkájába beillesszen egy olyan fejezetet, amely - legalábbis címében - a tagság tudatával", életformájával" foglalkozik. Ha azonban belelapozun'.-c ezekbe a fejezetekbe kiderül, hogy a tudatvilág" kérdése rendszerint a tulajdonosi és munkavállalói érzülettel kapcsolatosan már igen sokszor megfogalmazott összefüggések felmondására szűkül s az életforma" alatt a legtöbben életkörülményeket értenek.z9 Ezeknek a témáknak a fölvetése a hatvanas években készült tsz-történeti munkákban igen örvendetes jelenség volt, manapság azonban ezzel a módszerrel már aligha lehet újat mondani, és szerencsés esetnek tekinthetjük azokat, amikor a tudatváltozás" jeleit nem előregyártott, a semmitmondósig általánosított szövegrészekben, hanem helyi konkrétumokhoz kapcsolva kapjuk .3o, 3i, sz De még itt sem illeszkednek egyenrangú" témaként, szempontként a gazdasági és politikai vonatkozásokhoz. Kitűnik ez egyebek között abból is, hogy az ismertetett tsz-történeti munkák terjedelmének átlagosan mindössze 3~-át teszik ki. Ám még ha nagyobb teret kapna, akkor sem volna helyes, hogy a tudatviszonyok"-ban bekövetkez ő változásokat a szövetkezeti fejl ődés teljes folyamatából kiszakítva vizsgáljuk . Hiszen a tudat" nem önmagában létezik, hanem a létezés, vagyis az események konkrét formáihoz kapcsolódva. Ezért sokkal szerencsésebbnek tűnik az a megoldás, amikor a szövetkezet életének bemutatása közben, azzal párhuzamosan, illetve abba beleágyazva válik érzékelhet ővé . Ezt az általam ismert tsz-történeti munkák közül kett őnél sikerült többé-kevésbé megoldani . Közülük elsőként Hodek Józsefnek, a battyánpusztai termelőszövetkezet nagyhír ű elnökének visszaemlékezéseit kell megemlíteni, 33 amelyben ugyan egyetlen szó sincs a tagok tudatvilágáról, Hodek -aki elnöknek is páratlan volt s írónak sem utolsó -mégis ezen keresztül ábrázolja a szövetkezet kisebb-nagyobb eseményeit . Ezen kívül a nagyszénási Lenin Tsz történetéről készült munkát említeném.28 A szerző a közöttük él ő ember tájékozottságával és elkötelezettségével fogalmazza meg a jelenségeket, s szinte ösztönösen keresi az események emberi, közösségi hátterét, indítékait. 7. A termel őszövetkezetek történetével foglalkozó kiadványok felsorolt csoportjai természetesen nem különülnek el egymástól minden esetben szigorú egyértelműséggel . A különféle megközelítési módok és az alkalmazott módszerek keverednek, és kedvező esetben igen jól kiegészítik, segítik egymást. Egy termelőszövetkezet ugyanis összetettebb és bonyolultabb társadalmi-gazdasági27 Gazdag István : A hajdúböszörményi Vörös Csillag Mgtsz 25 éve. Hajdúböszörmény, 1974 . 164 old . 28 Tóth Lajos : Vajúdó világ. Nagyszénás, 1973 . 186 old. (A nagyszénási Lenin Tsz 25 éve.) 29 Dr . Hegedűs Kálmán : Két évtized a Rákóczifalvi Rákóczi Tsz életéb ől. Szolnok, 1972 . 174 old . 30 Görög Imre : Szil község és a szili Győzelem Tsz története. Kiadta a tsz. Mosonmagyaróvár, 1972 . 224 old. 31 Dr . Csóka János : Negyeds?.ázad a közösben . 1973 . 134 old. (A tiszanánai Petőfi Tsz története.) 32 Dr . Böle Jenő: A valkói Uj Élet Termelőszövetkezet története. Termelőszövetkezettörténeti Tanulmányok III. 1975 . 85-162 . old.

164

politikai egység, mint mondjuk egy ipari üzem, különösen ha történetileg vizsgáljuk . Így van ez még akkor is, ha figyelmünket szigorúan a termel őszövetkezet keretein belül zajló eseményekre összpontosítjuk . A termel őszövetkezeti mozgalom történetének eddig eltelt harminc esztendeje azonban - egyszer többé, máskor kevésbé - gyakorlatilag a magyar falu, a magyar parasztság, vagy ha úgy tetszik, a falusi lakosság történetét is jelenti, s egy szövetkezetet ebből a társadalmi-gazdasági-politikai környezetb ől kiragadva vizsgálni eleve helytelen, sőt tudománytalan kísérlet volna . A tsz-történeti munkák műfaji csoportosítására vonatkozó kísérletnek egyebek között olyan célja is volt, hogy felhívjam a figyelmet az esetenként alkalmazott megközelítési módszerek egyoldalúságára, illetve a szükséges és lehetséges módszerek kizárólagos alkalmazásának korlátaira. A téma összetettsége és érintkezési felületeinek sokfélesége ugyanis mindenképpen indokolná, hogy a szóbajöhető eszközök és módszerek lehető legteljesebb körét alkalmazzuk egy-egy termel őszövetkezet történetének feldolgozásakor . Ehhez pedig mindenekelőtt arra van szükség, hogy a termel őszövetkezetet ne csak termel őtevékenységet folytató gazdasági egységnek tekintsük, hanem a mez őgazdaságban dolgozó emberek olyan közösségének, amelynek társadalmi erővonalai alapvetően meghatározzák a tagok életmódjának, szemléletének, értékrendjének alakulását, mégpedig a legkülönbözőbb vonatkozásokban és időben is, állandóan változó módon. Ha ilyen, vagy ehhez hasonló igénnyel vizsgáljuk a termel őszövetkezetek történetével foglalkozó kiadványokat, meg kell állapítanunk, hogy a komplex feldolgozásra vonatkozó igény csak alkalomszerűen és rendszerint csupán nyomokban fedezhető fel . Így azután a termel ő szövetkezeti mozgalom néhány rendkívül izgalmas, súlyos és hasznos tanulságokat ígérő eseményének, illetve jelenségének a feltárására mindezideig nem került sor . Csak néhány példát említek, hogy érzékeltessem, mire gondolok . Nagyjában-egészében tudjuk, hogy az elmúlt három évtized során mikor, miként alakult a termelőszövetkezetek és az irányítószervek kapcsolata . Ennek azonban rendkívül sok, egészen sajátos helyi változatával találkozhatunk, s nyilvánvaló, hogy a központi elképzelések megvalósulásának helyi variációi nem csekély mértékben járultak hozzá e kapcsolat fejlesztéséhez, tökéletesítéséhez . Anélkül, hogy ezzel kapcsolatosan mértéken felüli jelent őséget akarnék tulajdonítani a tsz-történetírás konkrét gazdaságpolitikai hasznosíthatóságának, megemlítek még néhány olyan példát, mint az oly sokat emlegetett termelőszövetkezeti demokrácia kérdése, amely legalább olyan fontos, mint amilyen megfoghatatlan, különösen ha olyan módszerekkel próbáljuk megközelíteni, mint amilyenekkel a termelési eredményeket értékeltük . De folytathatjuk a sort a termel őszövetkezetekben lezajló nemzedékváltással, illetve az eköré csoportosítható jelenségekkel, a termelési viszonyok rohamos fejl ődésével járó munkamegosztksnak, munkaköri szakosodásnak az egész termel őszövetkezeti közösségre kiterjed ő összefüggéseivel . Egy-egy termel őszövetkezet történetének feldolgozása során szükség volna és lehető ség is nyílna olyan mélyfúrásszerű felmérésekre, különböző nagyságrendű vizsgálatokra, amelyek eredményeként megismernénk a szövetkezeti tagság jelenlegi differenciálódásának tartalmi és formai vonatkozásait ; vagy a termel ő szövetkezetek és az őket befogadó települések kapcsolatának újszer ű, napról-napra alakuló formáit, az ezzel kapcsolatos kedvező és kedvez őtlen tapasztalatokat . Oldalakon keresztül sorolhatnám a témaköröket, amelyek jelent ős része a termel őszövetkezetek gazdasági-társadalmi 165

fejl ődésével együtt keletkezett vagy kapott jelentőséget, de félek szabadjára ereszteni a képzeletet . Tudván tudom ugyanis, hogy a tsz-történetírás - sem mint tudomány, sem pedig mint mozgalom - nem végezheti el mindazt, ami egy - a falusi társadalom alapvető változásainak, okozati összefüggéseinek megismerése érdekében dolgozó - szociológiai kutató intézménynek volna a feladata. Ezeknek, és még más témáknak a kutatása semmi esetre sem lehet a tsz-történetírás feladata, ámde jó eszközként felhasználhatók saját céljainak eléréséhez . 8. A termel ő szövetkezetek történeti útjával foglalkozó kiadványok jelenlegi problémáinak számbavétele után szeretnék felvetni néhány elképzelést a módszer továbbfejlesztésére vonatkozóan . a) Természetszerű en fölvet ődik az a kérdés, hogy ha a termel őszövetkezetek történetét ilyen komplex szemlélettel dolgoznák fel, egy-egy szerző önmagában megtudna-e birkózni a feladattal úgy, hogy a szükséges módszerek alkal mazása során minden tekintetben színvonalas munkát végezzen? Az eddig megjelent és általam ismert tsz-történeti munkák alapján erre a kérdésre csaknem egyértelm űen nemmel kell válaszolnom. Ha nagyon körülnézünk úgy tűnik, ilyen teljesítményre talán csak Erdei Ferenc vállalkozhatott volna . Legalábbis erre enged következtetni a termel őszövetkezeti mozgalom átfogó, tudományos igényű és megalapozottságú feldolgozására vonatkozó - korábban már idézett - munkaterve . A munkaterv kidolgozásának során lebonyolított kiterjedt konzultációk azonban arra vallanak, hogy ezt a munkát ő maga sem egyedül kívánta elvégezni. Kézenfekvő tehát, hogy ha növelni akarjuk a termel őszövetkezetek történetével foglalkozó munkák színvonalát, s az erre fordított eszközök és energiák hatékonyságát, akkor előbb-utóbb át kell térni a kollektív munkálatok módsze rére . Erre vonatkozóan már történtek is próbálkozások . Az egyszerű bb társulási formák" közül megemlítem a hajdúböszörményi Bocskai Tsz 25 éves történetét feldolgozó kiadványt, Székelyhídi Ágoston és Lázár Imre munkáját,z6 amelyben egyikük els ő sorban a gazdálkodással, a termeléssel kapcsolatos kérdéseket dolgozta fel, a másik szerző pedig - riportok formájában -a társadalmi, emberi vonatkozásokat . Más fölállásban", de hasonló módon készült el Schneider Miklós és Szomszéd Imre Kis-Zagyvavölgye termel őszövetkezeti mozgalmával foglalkozó munkája 34, aholis egy levéltári kutatásokban jártas és egy gazdasági-gazdaságpolitikai kérdésekben otthonosabb szerző fogott össze. Nem merném állítani, hogy ezek a kollektívnak is tekinthet ő vállalkozások minden vonatkozásban kielégítő eredménnyel jártak, de az biztos, hogy az ily módon elkészült anyagok összehasonlíthatatlanul sikerültebbek, mintha a szerzők bármelyike egyedül fogott volna hozzá. A különböző szakismeretekkel rendelkező szerzők közti - némileg más természetű - munkamegosztásra találunk példát a Mezőgazdasági Múzeum által kiadott Termel ő szövetkezettörténeti Tanulmányok I. és II. kötetében . Itt arról van szó, hogy három agrárszakember által készített tsz-történethez - amelyek elsősorban a termeléssel közvetlenül kapcsolatos körülményeket és eseményeket mutatják be - egy negyedik szerző - Szijjártó András - szociológiai felmérést végzett a tagság társadalmi összetételének, szakképzettségének, a munkamegosztásban elfoglalt helyének, a szemléletmódra, társadalmi 33 Hodek József: Vihar és szivárvány. Kossuth K . 1967 . 329 old . 34 SchneiderMiklós-Szomszéd Imre : A Kis-Zagyvavölgye termelő szövetkezeti mozgalmának 25 éve . 1975 . 88 old .

166

aktivitására, a termel őszövetkezeti demokrácia különböz ő jelenségeire gyakorolt hatására és az ezekkel kapcsolatos egyéb összefüggésekre vonatkozóan. 3s Ezzel a módszerrel sem sikerült ugyan minden vonatkozásában megfelelő eredményre jutni, az elkészült anyagokból hiányzik a kronológiai összehangoltság, "s még számos egyéb hiányosságot említhetnék, de mindez semmit sem változtat azon a tényen, hogy ezzel a módszerrel egészében véve teljesebb, átfogóbb informáltságot nyújtó tsz-történeti anyag keletkezett. b) Ha a termel őszövetkezetek történetét korszakokra próbáljuk bontani, úgyszólván minden tsz esetében más és más szempontokat kell figyelembe vennünk és sajátos történelme során szinte minden termel őszövetkezet eltérő periódusokra oszlik . Ha azonban a termel őszövetkezeti mozgalom egészét kíséreljük meg tagolni, akkor három alapvető id őszakot kell megkülönböztetnünk, függetlenül attól, hogy az egyes termelőszövetkezetek életében mikor következtek be ezek az időszakok . Az elsőt a nagyüzemi keretek között megvalósított hagyományos paraszti gazdálkodás időszakám k nevezhetjük, a másodikat a vállalatszerű gazdálkodás feltételeinek és formáinak kialakulásával jellemezhetjük, míg a harmadikat - amelybe szövetkezeteink egy része az imént lépett be másik részük pedig a közeljövőben fog belépni - nagyon csúnya, de annál elterjedtebb kifejezéssel - az iparszerű termelési forrnák kialakulásának időszakaként tarthatjuk számon . A termelési módnak ezek a korszakos változásai természetesen alapvetően befolyásolják a tagságnak a termel őszövetkezethez való viszonyát, a közösséghez fű z ődő kapcsolatát is. Az első időszakra a hagyományos - legutóbb éppen a feudális viszonyok közt formálódott - faluközösség valamilyen korszerűbb megjelenési formájának a nagyüzemi keretek között való továbbélése, illetve eredeti funkcióját csak kevéssé érintő változata volt jellemző, s a tagoknak a közöshöz való kapcsolatát elsőrend űen a tulajdonosi érzület többé-kevésbé uralkodó volta határozta meg. A második időszakot az öröklött közösségi kapcsolatok fellazulásával, továbbá a tulajdonosi és a munkavállalói magatartás számos, nemegyszer drámába kívánkozó összemosódásával jellemezhetjük . Végül a harmadik, az alakulófélben levő korszaknak az a legfontosabb jellemzője, hogy a termel őszövetkezetb ől egyelőre speciális elemeket is hordozó, elsősorban mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó vállalat, a tagokból pedig erőteljesen szakosodott képzettség ű és gyakorlatilag teljesen munkavállalói szemléletű, elsősorban - de korántsem kizárólagosan - mezőgazdasági jellegű munkakörben dolgozó munkás lett . Ezek a termel őszövetkezeti tagoknak - sőt gyakran még parasztoknak nevezett mezőgazdasági munkások már sokkal inkább abban különböznek az ipari munkástól, hogy fő ként falusias jellegű településeken laknak . Életmódjuk ban és igényeikben azonban jobban hasonlítanak az ugyancsak falun lakó gyári munkáshoz, mint egy történetesen városban, vagy városi körülmények között él ő tsz-taghoz . Természetes, hogy ezek a részben lényegi, részben pedig formális elemekből összetev ődő gazdasági és társadalmi változások sok tekintetben 35 Szijjártó András : A nagyüzemi fejl ődést befolyásoló néhány társadalmi és szakképzettséggel öszszefügg ő tényező vizsgálati eredményei . Termel őszövetkezettörténeti Tanulmányok I . 1972 . 349384 . old . (Szociológiai vizsgálat tapasztalatai a Belvárdgyulai Közös Út Mgtsz-ben) - Uő. : A tagság társadalmi összetételének, szakképzettségének és a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének szerepe a létavértesi Aranykalász Tsz nagyüzemi fejl ődésében . Termelőszövetkezettörténeti Tanulmányok II . 1973 . 77-106 . old . - UG . : Szociológiai vizsgálatok a zalavári Új Id ők Termelő szövetkezetben . Uo . 281-317 . old .

167

módosítják a termel őszövetkezetek földolgozása során alkalmazott módszereket, illetve azok célszerű ségét . Amíg ugyanis a termel őszövetkezeti mozgalom első és bizonyos mértékben a második időszakában is csaknem azonos súllyal szerepeltek a gazdasági és a társadalmi vonatkozások, sőt bizonyos kiélezett helyzetekben a közösséget formáló erők alakulásának jelent ő sége még túlsúlyba is kerülhetett; addig a második korszak végefelé, de különösen ott, ahol már a harmadik időszak- is bekövetkezett, egyre inkább a termeléssel, pontosabban a vállalati gazdálkodással összefüggő műszaki-technológiai, szervezési, gyártmányfejlesztési, piackutatási, nemritkán exportgazdaságossági kérdések kerülnek túlsúlyba és határozzák meg a tcrmel őszövetkezet jellegét, gazdálkodásának eredményességét, további fejl ődésének irányát . A korábbi léptékekben gondolkodva úgyszólván lehetetlen megragadni és megörökíteni azt a sebességet, amellyel ezek a - húsz éve sincs még - éhenkórász, megriadt nyájhoz hasonlatos lelkiállapotú termel őszövetkezeti közösségek -illetve közülük jónéhány piacot diktáló, nem egyszer a világszínvonalon is példátmutató, a nyugat-európái méretekhez képest mammutvállalatokká váltak . E változások során a korábban olyannyira komplexnek, a település minden vonatkozásával összefüggőnek mondott tsz-történetírás kiterjedésében kétségtelenül beszűkül, s módszereiben is egyre inkább az ipari üzemek történetének feldolgozásával foglalkozó tudományághoz válik hasonlatossá . Ezt a  hasonlatossá" kifejezést hangsúlyozni szeretném, mert a termelőszövetkezetek bizonyos sajátosságai - és nem is föltétlenül az elvi jelentőségűekből következ ők - ebben az  iparosodott"-nak nevezett időszakban sem tű nnek el, legföljebb más szinten és másként megragadható módon érvényesülnek. A tsz-történetírásnak azonban egyrészt fel kell készülnie, másrészt pedig alkalmazkodnia kell ezekhez a megváltozott viszonyokhoz, hogy meg tudjon felelni tudományos és társadalmi feladatainak egyaránt . c) Ezeket a gondolatokat nem a megoldás szándékával vetettem fel, hanem hogy másokkal is megosszam az erre vonatkozó gondjaimat. Azzal kapcsolatosan pedig, hogy az átalakulás különböző szakaszaiban levő termel őszövetkezeti közösségek vizsgálatára milyen - úgyszólván beláthatatlan - lehetőségek állnak előttünk, szeretnék - jelent őségének megfelel ően egy kissé részletesebben - szólni Gyepes Antalnak a Szövetkezeti Kutató Intézet 124. számú közleményében megjelent munkájáról,36 amely a termel őszövetkezeti parasztság életkörülményeiben, igényeiben, élet- és gondolkodásmódjában bekövetkezett változások szempontjából a legkiforrottabbnak, a vizsgált jelenségek körét és a vizsgálat módszertanát tekintve pedig a leginkább megalapozottnak tekinthető. Ez a B.-i Mezőgazdasági Termelőszövetkezet című monográfia a vizsgált tsz adottságaira és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb adatok felsorolásán kívül kizárólag a tagok tudatviszonyaival, szemléletével, értékítéletével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Az 1972/73-ban elvégzett kérdőíves vizsgálat kiterjedt a termel őszövetkezet valamennyi (legalább száz munkaegységet teljesített) tagjára, valamint harminc más termel őszövetkezet ebb ől a szempontból szóbajöv ő dolgozói közül minden harmadikra . Mondanom sem kell, hogy a nagyszámú kérdéssel folyó vizsgálat milyen páratlan összehasonlítási lehetőségeket kínál, s csak sajnálni lehet, hogy a kérdéskörnek csupán a statikus megismerését teszi lehetővé, s az id ők során bekövetkező változásokra nem ad vá36 Gyepes Antal : A B .-i Mezőgazdasági Termelő szövetkezet (MonográSa) . Szövetkezeti Kutató Intézet közleményei 124/L, II . Bp . 1977 . 142 és 253 old .

168

faszt. A kiadvány első kötete statisztikailag dolgozza fel a kapott válaszokat, a második kötetben pedig a kérd ő íves interjúk legfontosabb információi, valamint a vizsgált termelőszövetkezet 25 dolgozójával készített magnetofonos beszélgetés szövegei kaptak helyet . A közölt anyaghoz a szerző nem fűz kommentárt . Mint írja : A kérd őíves felvétel statisztikailag kifejezhető adatai, valamint a magnetofonos interjúk alapján as olvasó teljes képet kaphat a B.-i Mezőgazdasági Termel őszövetkezetről, s tagjainak gondolkozásáról." A kapott információk megbízhatóságát a vizsgált tsz nevének diszkrét elhallgatása szavatolja. A kiadványban közölt anyag bősége lehetetlenné teszi, hogy akár csak felsorolásszerűen is bemutassam . Ehelyett inkább annak páratlan módszertani jelentőségére szeretném felhívni a figyelmet, hiszen itt együttesen kapjuk meg mindazt, amit tulajdonképpen az összes eddig elkészült tsz-történeti kiadványból hiányzik . Az itt közölt módszert kell tehát a tsz-történeti kutatómunka továbbfejlesztése során - részben, vagy egészében, de mindig értelemszerűen adaptálni, illetve célszerűen továbbfejleszteni, ha azt akarjuk, hogy a tsz-történetírás a szöveges vagy számszer ű adattárak, és az egyoldalú történeti üzemelemzések" szintjén túljutva egyre inkább a komplex tudományággá váljék . d) A termel őszövetkezetek történetével foglalkozó, alakulófélben levő tudományág voltaképpen egyidős magával a termel őszövetkezeti mozgalommal . Módszerei, ha finomodtak és bizonyos mértékben gazdagodtak is, alapve tően nem sokat változtak, a leírójelleg ma éppúgy jellemző rájuk, mint húsz esztendővel ezelőtt. Ugyanilyen megkövesedett" jellemzője a megközelítés módszerének az, hogy az esetek túlnyomó részében egyetlen termel őszövetkezet történetét dolgozzák fel, ami már önmagában véve is konzerválja a leíró módszer túlsúlyát. Mindez természetesen nem eshet különösebb kifogás alá mindaddig, amíg a megjelentetett tsz-történeti kiadványok zöme a történetét egyéb rendszerint nem tudományos eredet ű - indítékok alapján megíratni kívánó termel őszövetkezeti szándék nyomán készül el és lát napvilágot . Ha azonban túllépünk, vagy legalábbis túltekintünk ezeken a sajnos sokszor csak az üzleti vállalkozások kategóriájába tartozó kapcsolatokon, előbb-utóbb szembe kerülünk azokkal a kérdésekkel, amelyek egy-egy termel őszövetkezet gazdaságitársadalmi és politikai fejl ődésének mégoly igényes feldolgozásával sem közelíthetők meg, illetve tárhatók fel kell ő alapossággal és igényességgel. Ha a szocialista termelési viszonyoknak a mezőgazdaságban bekövetkező megvalósulását, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi-gazdasági jelenségek lényegét akarjuk feltárni, kézenfekvőnek tűnik, hogy kilépjünk az egy-egy ter melőszövetkezetre alapozott - és méretezett - kutatómunka korlátai közül s vizsgálódásainkat kiterjesszük egy nagyobb földrajzi (közigazgatási, vagy történeti) területre. Ezzel ugyanis megnövekednék a kutatómunka hatékonysága, mégpedig nem csupán a nagyobb adatbázis adta lehetőségekkel, de az összehasonlító kartográfiai módszerek alkalmazhatóságával is. Az adatbázis kiszélesedése, mennyiségi növekedése természetesen növeli a kapott összefüggések megalapozottságát, fokozza az ezekre épített megállapítások súlyát, komolyságát. Az igazság kedvéért meg kell mondanom, hogy a tsz-történeti kutatások területi kiterjesztésére vonatkozó gondolat korántsem új, és nem is nekem jutott először eszembe, hanem Donáth Ferencnek, idestova legalább nyolc esztendeje . Akkoriban meglehet ősen komoly formában foglalkoztunk azzal a gondolattal, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézet lehetne a célszerűen kiválasztott tájegységeken folyó tsz-történeti kutatás bázisa . A kérdésben döntésre illetékesek 169

azonban nem tartottak igényt az ily módon feltárható ismeretekre, ezért az ötlet végülis nem tudott megvalósulni . A termel őszövetkezeti mozgalom kutatásának azonban előbb-utóbb ki kell lépnie a megrendelő termel őszövetkezetek által támasztott igények keretei - hogy azt ne mondjam korlátai - közül, és lépéseket kell tennie a tudománnyá válás érdekében. Mert bár a tsz-történetírás a honismereti mozgalomban gyökerezik, lombjait a tudományosság szintjein kell kibontani. Ebben az esetben elkerülhetetlenül jelentkezik majd a termel őszövetkezeti mozgalom tájegységenkénti földolgozásával megismerhető újabb összefüggések iránti igény. Különösképpen így van ez egy olyan alakulóban levő és még tudományágnak sem igen nevezhet ő tevékenység esetében, mint a tsztörténetírás . Ugyanakkor a termel őszövetkezetek és más - elsősorban tanácsi - szervek részér ől továbbra is meg van, és meg lesz az igény arra, hogy újabb és újabb tsz-történeti munkák készüljenek, sőt a különféle évfordulók időről időre még csak növelni fogják az ilyen jellegű kiadványok számát . Tehát a termel őszövetkezetek történetének feltárása továbbra is folyik majd, de egyre nagyobb lesz az eltérés az elkészült m-unkák lehetséges és tényleges színvonala között . Vagyis egyre sürget őbben jelentkezik az igény e munkálatok módszertani, szervezeti összehangolására, összefogására, tudosrrányos megalapozására .

Miként lehetne ezt a kérdést a jelenlegi holtpontról kimozdítani? A megoldást illetően viszonylag kényelmes helyzetben vagyunk, annak egyik lehetőségét ugyanis már kitalálták, sőt ki is dolgozták. Az ipari üzemtörténetírásra gondolok, amelynek jól működő szervezete van a Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztályának keretében. Ez a szakosztály összefogja az üzemtörténetírással foglalkozó szakembereket, módszertani útmutatást ad, kéziratokat lektorál és szerkeszti a témával foglalkozó, sorozatként megjelenő kiadványokat . 3' A termel őszövetkezetek történetével foglalkozók tehát kétféle lehetőség között választhatnak. Vagy bekapcsolódnak a Történettudományi Társaság Üzemtörténeti Szakosztályának munkájába, vagy pedig megkísérlik, hogy az Agrártudományi Egyesület Agrártörténeti Szakosztályának keretében - esetleg egy tsz-történeti munkacsoport, szekció, vagy más elnevezés ű szervezet formájában -, az üzemtörténeti szekció eredményeinek és módszereinek figyelembevételével létrehozzák a saját tevékenységük összefogására és segítésére hivatott szervezetet. A magam részér ől ezt az utóbbi megoldást érzem célravezetőbbnek . Egy ilyen szervezet létrejöttének igen nagy jelent ősége lehetne a tsz-történeti kutatások módszertani kérdéseinek tisztázásában, valamint magának a módszernek a továbbfejlesztésében . Ezenkívül lehetővé válna a tsz-történeti kiadványok színvonalának növelése, illetve állandósítása, aminek az érdekelt termel őszövetkezetek és a témához kapcsolódó tudományágak egyaránt hasznát látnák . A kérdést -bizonyos leegyszerűsítéssel - úgy kell ugyanis felfognunk, hogy azok a termel őszövetkezetek, amelyek elhatározzák magukat történetük megíratására és rászánnak erre a célra egy bizonyos összeget, a pénzükért színvonalasabb és tagságuknál szélesebb érdekl ődésre is számot tartó, monografikus igényű feldolgozást kapnának . Az anyagi erőforrások célszerű koncentrálásával megoldhatóvá válnék továbbá a tsz-történeti munkák sorozatszerű publikálása is. Úgy gondolom, hogy egy ilyen  szekció" megalakulásában a Termel őszövetkezetek Országos Tanácsa, valamint a területi szövetségek is tevékenyen résztvehetnének. 37 Például : Dr . Jenei Károly : A Nitrokémiai Ipartelepek története, 1921-1948 . Kiadja a Magyar Történeti Társulat, 1976 . 206 old .

170

9. Az eddigiek során nem szorítkoztam szigorúan a tsz-történeti kiadványok ismertetésére, igyekeztem kitérni az őket létrehozó sokrét ű társadalmi igény megnyilvánulási formáira, megpróbáltam vázolni a téma művelésével és ezzel kapcsolatosan magukkal a kiadványokkal összefüggő módszertani és szervezeti kérdéseket . A különböző jelleg ű tsz-történeti munkák színvonalára és értékére vonatkozó kritikai észrevételeim nem esetekre, hanem elsősorban jelenségekre vonatkoznak és semmi esetre sem volt szándékomban kisebbíteni azoknak az érde meit, akik vállalva a módszertani előzmények hiányát és a kutatáshoz nem mindig kedvez ő föltételeket, vállalkoztak ezeknek a kiadványoknak az elkészítésére. A problémák fölismerése és állandó újragondolása arra kell ösztönözzön bennünket, hogy a jelenleginél komolyabban és felelősségteljesebben foglalkozzunk társadalomtudományunknak ezzel a sokat ígér ő, de mindmáig meglehet ősen vadon nőtt hajtásával . Tlumepamypa ucmopuu pa38llmUH CeM6CKOX03AŰCmEeHH020 KOOnepamHBR IZemep Xanac YIcropxft gBxxcexxA 3a xonnexrxsx3auxlo cenbcKOro xo3AKCrsa ftsnftercft orpaxxYexxoH Yacrblo xcropxx xalHero xapoua, eé 3xaxxe noivtoraer nyYUI~eMy noxxn-Iaxxlo 3aKOxoIvIepxocrels xamero oóu~ecrsa. Bblftsnexxe KooneparxBxoro uBxxcexxft xaxoro-ro nocenexxft Moxcer xrpaTb Baxcxylo ponb x B cpopMxposaxxx xonnexrxsa naxxoH oóu~ecrsexxoH x 3xoxoMxYecxo>~ egxxxubT . 17y6nxKal{xN RO 3TOFí TeMáTHKC ABJIAIOrCA MHOCOOÓpa3H6IMx x3-3a OTCYTCTBHA enxHOI'O MeTOAa, xCenaHA13 3aKa3YHKOB x pa3HOI'O Kpyra xHrepeCOB x nOArOTOBneHHOCTx aBTOpOB . 3HaYxrenbxble pa3nxYxft oóxapyxcxaaloreA raxxce B oónacrx KaYecraa noftsxBlxxxeft B ceer paóoT no xcropxx cenbcxoxo3ftKCrsexxblx xooneparxeos . LIcropxA cenbcxoxo3ftKCrsexxoro Kooneparxsa, a ocoóexxo xcropxft cenbcKOxo3ftHCreexxoro ,gBx>KeHxft nOCeneHHA ABnACTCA óonee CJIO~ICHbIM 06x[eCTBeHHO-3KOHOMxYCCKNM npOUeCCOM, YeM xCTOpxft npOMbIIllneHHb1X npeAnpxRTxx, n03TOMy x McTOAbT xX xCTOpN.YCCKOII OÓpa60TKx pa3nxYHble . CaMbIMx paCIIpOCTpaHOHxbIMx ftBJ1ftIOTCft pa60TbT, xMeH)II[Ne HQy4H0-nOny:7AjIHb[Ű XapaKTep, KOTOpbíe He yrnyónAK)TCA B x3yYCHxe npxYHH ABneHITLI, TOn6K0 COOÓIl[aIOT COÓbITNA, nOKa36IBaK)T npOlne,glTlxe C06bITxft. K OTp,enbHOH rpynne MOACHO npxYHCnxTb XpOHHKx CenbCKOX03ANCTBCHHbIX xooneparxsos, B KOTOpbIX HCT Hx aHanx3a, Hx OL1eHKx. B KaYeCTBe Cnel[xl~xKx OTeYCCTBCHH011 xCTOpxorpal~Ixx CenbCKOX03ftkICTBeHHbIX KOOxepaTHBOB BbIxInx B CBBT B i[OBOnbHO 60lIbIiIOM KOnxYOCTBe x TűKxe paÓOTbI, KOTOpbTe paCgeHHBaIOT 3KOHOMll4eCKyJO ÓeXme:46HOCmb CenbCKOX03AFICTBCHHOI'O KOOnepaTNBa C TOYKx 3peHxft llC)nOpU4eCK020 pa38H1nUA. HaKOHeu, xIxpOKO paCnpOCTpaHCHbT x COuxorpacpxx óenneTpxCTxYeCKOI'O B,gOXHOBCHxft, KOTOpbIe YepnaH)T CBOIO reMy x3 npOllSJIOCO KOOxeparxsoB. 3rx rpynnbl, xoxeYxo, xe orAenftlorcft crporo gpyr oT ApYra . Axanx3xpyA cenbcxoxo3ftKCTBexxo-xcropxYecxxe npox3Beuexxft, xaónlo,galorcft pa3Hble Mero,gbl nouxo,ga x aonpocy. CnoxcHOCTb TBMbí x nOTpeÓyeT uene0006pa3HbI4I IIO,Z~60p McTO,gOB, npxMCHAeMbIX npx OÓpa60TKe MáTe pxana. CaMO C06013 pa3yMeeTCft, YTO xM0HH0 Te paóorbl 06 xCTOpxx CeR6CKOX03AkICTBCHHbIX KOOnepaTNBOB ftBnftK)TCA CaMbIMx BbICOKOK3Y8CTB0HHbIMx, BO BpeMft 06pa60TKx KOTOpbIX y,I~aeTCft COrnaCOB3Tb TEMy C MOTO,LZaMx IIpxMCHCHxA.

The Literature on the History of the Development of Co-operatives Péter Halász The history of agricultural co-operatives is an inherent part of the history of our nation . This knowledge helps to a better understanding of the regularities of our society. The exploration of the co-operative mevoment in a given settlement may furthermore contribute to the formation of the social community. The great variety of different publications in thes field is partly due to the lack of unified methods, partly to the different needs on the part of the editors, and the difference between the authors' interest and grounding. The published papers show a considerable variety in

quality too . The history of a co-operative, and especially of a whole farming settlement is far more complex than that of an industrial communitiy, which accounts for the diversity of methods applied . The most often used methods are of educational character : without exploring the causes of social phenomena, simply describe the events . Chronicles of agricultural co-operatives can be grouped separately, since they did not even tend to analyse or evaluate . It is a special feature of the Hungarian historical essays that quite a few of them use historical perspectives to evaluate the economical activity of a co-operative . Sociographies of literary value are also common, they write on the past of co-operatives . These groups, of course, are not rigidly separeted, most of them make use of different methods of approarch . The complexity of the subject demands a reasonable blending of methods, and apparently those works proved to be the best, which show a harmony of the subject and the method applied .

IRODALOM* ABONY - Dr. Győrvári István : Az abonyi Kossuth Tsz története . Tennel ő szövetkezettörténeti Tanulmányok III . Kiadta a Magyar Mez őgazdasági,Múzeum . 1975 . 163-239 . p . ALSÓSZUHA - Dr . Lőkös László : Az alsószukai Uj Élet Tsz története . Termel ő szövetkezettörténeti Tanulmányok II . Kiadta a Magyar Mezőgazdasági Múzeum . 1973 . 107-172 . p . AMBRÓZFALVA - Dr . Balázs József: Az ambrózfalvi Dimitrov Tsz 10 éves fejl ődése és jelenlegi problémái . 1961 . 66 p . APÁTFALVA - Halász Péter : A termelőszövetkezeti mozgalom története Apátfalván . Aka démiai K . 1975 . 116 ,p . BALMAZÚJVÁROS - Dr . Bodnár Miklós : A balmazújvárosi Lenin Tsz története . Termelőszövetkezettörténeti Tanulmányok II . Kiadta a Magyar Mezőgazdasági Múzeum . 1973 . 173-231 . p . - A balmazújvárosi Lenin Tsz 25 éve . (Írta : Csige József és Szalai Csaba) 1974 . 154 p . BARANYAHÍDVEG - A baranyahídvégi Közös Út Tsz tíz esztendeje . (Összeállította : Farkas Margit) 1969 . 46 p . BARANYA - Hat falu a közös úton . Belvárdgyula, Birján, Olasz, Hásságy, Magyarsarló, Lothárd . (Írta : Balatinácz Jeromos és Csepely-Knorr András) 1972 . 208 p . BARCS - Dr . Benke József: A barcsi Vörös Csillag Tsz húsz éve . Kossuth K . 1968 . ZOl p . -Evese László-Losonczi Mihály-Tóth Tibor : Üzemszervezési módszerek a barcsi Vörös Csillag Tsz-ben . Mező gazdasági K . 1963 . 171 p . BÁTASZÉK - A bátaszéki Búzakalász Tsz gépesített, önálló, növénytermel ő komplex brigádjairól szerzett üzemi tapasztalatok . (Írta : Balt Zoltán, Maul János, Kállai József) 1970 . 32 p . BELVÁRDGYULA-Csepely-KnorrAndrás : Abelvárdgyulai Közös Út Tsz története . Termelő szövetkezettörténeti Tanulmányok I . Kiadta a Magyar Mező gazdasági Múzeum . 1972 . 261-347 . p . - Szijjártó András : A nagyüzemi fejlő dést befolyásoló néhány társadalmi és szakképzettséggel összefüggő tényező vizsgálati eredményei . Uo . 349-384 . p . BÉKÉSCSABA - Virágh Ferenc : A békéscsabai tsz-ek másfél évtizedes története . Kiadta Békéscsaba város Tanácsa . 1964 . 147 p . BICSÉRD - Nehéz kezdet - biztató jöv ő . (A bicsérdi Aranykalász Tsz jubileumi kiadványa .) Kiadta a Mecseki és Drávamenti Termel ő szövetkezetek Területi Szövetsége . Bicsérd . 1974 . 38 p . BIHARNAGYBAJOM - Huszonöt éves a biharnagybajomi Dózsa Mgtsz . (Összeállította : Sz őlőst Albert és Bak Benjaminné .) 1975 . 79 p . CELLDÖMÖLKI JÁRÁS-Kiss Elemér : A, celldömölki járás cseri területein mű köd ő tsz-ek gazdálkodási hagyományai és jelenlegi gazdálkodási rendszerének megalapozása . Gödöll ő . 1967 . 146 p . (Soksz .) CSABACS Ű D - Húsz éves a termelő szövetkezetünk . (Írta : Torda Lajos) 1969 . 63 p . (A csabacs ű di Lenin Tsz .) CSANÁDALBERTI - Másfélévtizede m űködő gazdaság . (Szerk . : Lukács Imre) 1965 . 32 p . (A csanádalberti Kossuth Tsz .) CSANÁDPALOTA - A csanádpalotai Haladás Tsz a fejl ő dés útján . (Szerk . : Lukács Incre) 196365 . 30 . p . CSÁSZÁRSZÁLLÁS - A császárszállási Új Alkotmány Tsz-ben. Kiadtá a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Mező gazdasági Osztálya . Nyíregyháza, 1961 . 27 p . EBES - Az ebest Vörös Csillag Tsz er ősödésével együtt n őtt a tagok jóléte is . Kiadta a Megyei Tanács Mező gazdasági Osztálya . Debrecen . 1961 . 15 p . ENDR Ő D - Az endrő di Lenin Tsz 25 éve . (Összeáll : Dupsi Károly) Szolnok, 1973 . 64 p . * Ahol a kiadó nincs feltüntetve, ott a tanulmány az érdekelt termel ő szövetkezet kiadásában jelent meg .

1~2

FÁBIÁNSEBESTYÉN - A község jövője - a közös gazdaság jövője . (Lukács Imre és Szabó Róbert) 1965 . 28 p. (A fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz.) FÖLDES - A 25 éves földesi Lenin Tsz története. 1974 . 48 p. FÜZESGYARMAT - A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben. Kiadta az FM Kísérletügyi és Propaganda,Főigazgatósága . é . n. (1955?) 32 p. GÁBORJÁN - Gáborján parasztsága eredményesen indult el az új úton . Kiadta a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya . Debrecen, 1960 16 . p. (A gáborjáni Új Élet Tsz.) GYŐRSZENTIVAN - Dr . Pataki József: Győrszentiván története. 1975 . 82 p. (Gyakorlatilag a gy őrszentiváni Új Utakon Tsz története.) HAJDÚBÖSZÖRMÉNY - Székelyhídi Ágoston-Lázár Imre : Huszonöt éve együtt . DebrecenHajdúböszörmény, 1974 . 210 p . (A hajdúböszörményi Bocskai Tsz.) - Bakonyi Tiborné-Kovács Gábor: Szövetkezetünk . (A Hajdúböszörményi II . Kongresszus Tsz huszonöt éve.) 1976. 142 p. -Gazdag István : A hajdúböszörményi Vörös Csillag tsz 25 éve. 1974 . 164 p. -ZsuposGábor : Hajdúböszörménymezőgazdasága, 1945-1970. Hajdúböszörmény, 1975 .270 p. (Kísérlet az egész város mezőgazdasági termel őszövetkezeteinek feldolgozására .) HARTA -Dr . Nagy Béla : Húsz éves a hartai Lenin Tsz. 1969 . 127 p. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY -Ami gazdaságunk . (Szerk . : Lukács Imre) 1963 . 28 p . (A hódmezővásárhelyi Somogyi Béla Tsz.) KEMENESALJA - Kiss Elemér : A kemenesaljai Úttörő Tsz története. Szombathely, 1972 . 165 p. (A termel őszövetkezet Kemenesszentmárton, Mersevát, Vönöck és részben Celldömölk területén gazdálkodik .) KISBÉR - Hodek József: Vihar és szivárvány. Kossuth K. 1967 . 329 p. (A kisbéri Virágzó Tsz.) KISKUNDOROZSMA - Két évtized a kiskundorozsmai József Attila Tsz-ben. (Írta : Sz . Lukács Imre) 1969 . 49 p. KISKUNFÉLEGYHÁZA - Húsz év a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben. (Írta : Hatvani Dániel) 1970 . 100 p. KONDOROS - Két évtized a közösben . (Írta : Sonkoly Mihály) 1970. 68 p. (A kondorosi Dolgozók Tsz.) KŐVAGÓ ŐRS - A k ővágó őrsi Béke Tsz 20 éves fejlődése . 1970 . 31 p. KUNMADARAS -25 éves a kunmadarasi Kossuth Tsz. (Összeáll : Gönczi Lajos) 1973 . 34 p . - 25 éves a kunmadarasi Petőfi Tsz. (Szerk . : Borsós Lajos és Buczkó János) 1973 . 40 p. KUNSZENTMÁRTON-UrbánLászló :Búzakalász-amiszövetkezetünk .1972 .62 p. LÉTAVÉRTES - Dr. Fülöp Imre : A létavértesi Aranykalász Tsz története. Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok II . Kiadta á Magyar Mezőgazdasági Múzeum . 1973 .5-75. p. -Szijjártó András : A tagság társadalmi összetételének, szakképzettségének és a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének szerepe a létavértesi Aranykalász Tsz nagyüzemi fejlődésében . Uo . 77-106 . p. LIPÓT - Dr. Timaffy László : A lipóti Petőfi Tsz története. Gy őr. 1973 . 54 p. (Soksz .) LIPÓÓ - Dr. Pakutz Béla : A lippói Béke Őre Tsz története, 1948-1968. Pécs, 1969 . LITKE - Dr . Kiss Pál: A litkei Kossuth Tsz története. Termel őszövetkezettörténeti Tanulmányok III . Kiadta a Magyar Mezőgazdasági Múzeum . 1975 . 243-320. p. MAJS - A majsi Táncsics Tsz, 1949-1969. (Írta : Halamma Erzsébet .) Megjelent a TIT Baranya megyei szervezetének gondozásában . Pécs, 1969 . 76 p. MAKÓ - Dr . Stenczinger László : Az Úttörő Tsz és a közös gazdálkodás szervezése . Mezőgazdasági K . 1959 . 178 p. -Erdei Ferenc : A makói Úttörő Tsz . Megjelent a Hazai Kis Tükör c. kötetben . Szépirodalmi K. 1961 . 237-254. p. - Halász Péter-Tóthné Loós Gyöngyi: A makói Úttörő Termel őszövetkezet története. Termelőszövetkezettörténeti Tanulmányok I. Kiadta a Magyar Mezőgazdasági Múzeum . 1972 . 69-182 . p. - Halász Péter-Tóthné Loós Gyöngyi : Egy termelőszövetkezet 30 éve. Kossuth K. 1978 . 254 p. (A makói Úttörő Tsz.) - 13 év a közösben . (Szerk . : Bernula Mihály) 1962 . 30 p. (A makói József Attila Tsz.) - A mi gazdaságunk . I-V . (Szerk . :Sz. Lukács Imre) 1960-1970. (A makói Lenin Tsz.) MEZÓSZILAS - Baranyi Pál-Takács Ferenc : A Mezőföld Tsz élete és fejl ődése . Mezőszilas, 1972 . 81 p . MEZŐTÚR - Nagy Lajos : A mezőtúri Magyar-Mongol Barátság Tsz krónikája, 1948-1973. Mezőtúri Helytörténeti Füzetek 1 . Kiadja a mezőtúri Művelődési Központ és a tsz. 1975 . 104 p. MÉHKERÉK - Béla Ottó : A szövetkezeti mozgalom negyedszázada Méhkeréken. Gyula, 1974. 142 p. (A Nicolae Balcescu Tsz.) MÉLYKÚT -Szövetkezeti élet Mélykúton. (Összeáll. : Dr . Meszticzky András és Mészáros Sándor) Kiadja a Nagyközségi Tanács, 1976 . 128 p. (A község valamennyi termelő- és egyéb szövetkezetéről.) 173

MOHÁCS -A mohácsi Új Barázda Tsz . (Írta : Kászon József)Pécs . 1972 . 233 p . MÓRiCGÁT - A móricgáti Pet ő fi Tsz gazdasági mutatói és eredményei, 1959-1973 . é . n . (1974?) 14 p . NAGYKOZÁR-Kertész Sándorné : Magunkéban, magunkról, mindnyájunknak . Pécs, 1970 . 88 . p . (A nagykozári Virágzó Tsz, 1949-1970 .) NAGYREDE - Lovas Márton : Jövő a mában . Kossuth K . 1963 . 142 p . (A nagyrédei Sz ől ő skert Tsz .) NAGYSZÉNÁS -Tóth Lajos : Vajúdó világ . 1973 . 186 p . (A nagyszénási Lenin Tsz 25 éve .) NÁDUDVAR - Hogyan dolgoznak és hogyan élnek a nádudvari Vörös Csillag Tsz tagjai . Kiadja az FM Kísérletügyi és Propaganda Fő igazgatósága . é . n . (1955?) 39 p . NOVA - Vaska Miklós : Húsz küzdelmes év . Göcseji Helikon honismereti közlemények 5 . Kiadja a megyei könyvtár. Zalaegerszeg, 1973 . 115 p . (A göcseji Vörös Zászló Tsz.) NÓGRÁD MEGYE - Schneider .Miklós-Szomszéd Imre : A Kis-Zalavölgye termel őszövetkezeti mozgalmának 25 éve. 1975 . 88 p . PUSZTAFÖLDVÁR - A pusztaföldvári Dózsa Tsz története, 1948-1973 . (Szerk . : Seleszt Ferenc) 1973 . 85 p . RÁBACSANAK - Dr . Pápai Miklós : A rátacsanaki Kossuth Tsz története . Termelő szövetkezettörténeti Tanulmányok III . Kiadja a Magyar Mez őgazdasági Múzeum . 1975 .5-84 . p . RÁKÓCZIFALV A - Dr . Hegedlís Kálmán : A rákóczifalvi Rákóczi Tsz . 1972 . 196 p. RÉPCELAK - A répcelaki Nagymező Tsz számvetése 4 év munkájáról, 1967-1971 . 1971 . 78 p . SARKAD - A feketeériek negyedszázada . 1970 . 62 p . (A sarkadi Lenin Tsz .) SOPRON - 20 éves a soproni Dózsa Tsz . 1968 . 8 p . SZANDASZ Ő L ŐS - Jubilálunk . (Összeáll . : Tóth Lajos) Szolnok, 1960 . 66 p . (Soksz .) (A szandaszőlő si Vörös Mező Tsz .) SZENTES - Így élünk mi, a szentesi Felszabadulás Tsz tagjai . Kiadta az FM Kísérletügyi és Propaganda Főigazgatósága, é . n . (1955) 36 p . - A szentesi Felszabadulás Tsz útja a hírnévt ől a hírnévig. (Lukács Imre és Szabó Róbert) 1965 . 28 p. SZÉKESFEHÉRVÁR - Mészáros János : A székesfehérvári termel őszövetkezetek gazdálkodása, fejl ő désének összehasonlító elemzése . Gödöllő . 1967 . 121 p . (Kézirat .) SZIL - Görög Imre : Szil község és a szili Gy őzelem Tsz története . 1972 . 224 p . TÁPÉ - Szövetkezetünk húsz éve . (Írta : Sz . Lukács Imre) 1969 . 29 p . (A tápéi Tiszatáj Tsz .) TISZAFÖLDVÁR - Balázs Árpád : A Lenin Tsz Tiszaföldváron . A Damjanich János Múzeum Közleményei 23-24 . Szolnok . 1970 . 252 p . TISZAKARAD - Dr . Szénay László : A tiszakarádi Új Élet Tsz története. Termelő szövetkezettörténeti Tanulmányok I . Kiadja a Magyar Mez őgazdasági Múzeum . 1972 . 183-260 . p . TISZANÁN A - Dr. Csóka János : A tiszanánai Petőfi Tsz negyedszázados története . 1973 . 134 p . TISZASZIGET - A mi falunk - a mi gazdaságunk . (Írta : Sz . Lukács Imre) 1969 . 52 p . (A tiszaszigeti Búzakalász Tsz .) TOMPA - A tompai Kossuth Tsz élete és fejlő dése . (Írta : Barányi Pál) 1971 . 72 p . TÓTKOMLÓS - A tótkomlósi tsz-ek és közösvállalkozások gazdálkodásának értékelése . Kiadja a Békés megyei Termel őszövetkezetek Szövetsége . Orosháza, 1973 . 102 p . (Vitaanyag a tótkomlósi Viharsarok, Haladás és Alkotmány Tsz 1972-1973 . évi gazdálkodásáról, kevés történeti anyaggal .) TÖRÖKSZENTMIKLÓS - Dr. Gyergyói János : Közös úton, é . n . (1974) 128 p . (A törökszentmiklósi Alkotmány Tsz.) ÚJPETRE - Petőfi Tsz, Újpetre . Pécs,,1966 . 32 p . VALKÓ -Dr. Böle Jen ő : A valkói Új Elet Tsz története . Termel őszövetkezettörténeti Tanulmányok . III . Kiadta a Magyar Mezőgazdasági Múzeum . 1975 . 87-162 . p . VESZPRÉM MEGYE - Arany Sándor-dr. Faragó Tibor : A termel ő szövetkezeti mozgalom fejl ődése Veszprém megyében . Kiadta az MSZMP megyei Politikai Bizottságának Mez őgazdasági Osztálya . Veszprém . 1970. 67 p . - Tudományos tanácskozás Veszprém megye termelő szövetkezeti mozgalmának fejl ődésér ől . Kiadta a Veszprém megyei Tanács V . B . Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya . 1970 . 139 p . VÉGEGYHÁZA - Az ország legjobb termelő szövetkezetében . Kiadta az FM Kísérletügyi és Propaganda Fő igazgatósága, é . n . (1955) 36 p . (A végegyházi Szabadság Tsz .) ZALAVARI - Dr . Belák Sándor-Nemes Kornélia : A zalavári Új Idő k Tsz története . Termel őszövetkezettörténeti Tanulmányok II . Kiadta a Magyar Mező gazdasági Múzeum . 1973 . 239-280 . p . - Szijjártó András : Szociológiai vizsgálatok a zalavári Új Idők Tsz-ben . Uo . 281-317 . p.

174