Vass Judit: Irodalom 9 Budapest XIV. kerületi TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM
AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA
TARTALOM A líra jellemzői A lírai művek osztályozása A görög líra Szapphó Anakreón Összefoglalás
1
Vass Judit: Irodalom 9 Budapest XIV. kerületi TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM
A líra jellemzői A líra, magyarul költészet, a legszubjektívebb1 műnem, amely a legnagyobb szabadságot biztosítja az alkotónak saját személyisége, érzései kifejezésére. Megjelenési formája a vers, szövege többnyire rímes, ritmikus beszéd. A versben megszólaló személyt lírai énnek nevezzük, aki lehet azonos a költővel, de lehet fiktív (kitalált) személy is. Ha a versben a hangsúly a lírai én érzésein, gondolatain van, ezt lírai költészetnek nevezzük. Témája sokféle lehet, többek között megkülönböztetünk szerelmi, gondolati, tájfestő lírát. Klasszikus műfajai pl. a dal, az óda, az elégia, az epigramma. A versszöveg expresszivitását sokféle eszköz adhatja:
a nyelv festői és zenei eszközei, pl. a szóképek: a hasonlat, a metafora, a szimbólum, az allegória stb.
zenei eszközök, pl. a rím, a ritmus, a hangszimbolika
a mondatok hosszúsága vagy rövidsége
a stílus díszítettsége vagy tudatos „szegénysége”
azaz bármilyen tudatosan alkalmazott, erős érzelmeket vagy gondolatokat kiváltó nyelvi eszköz
A lírai művek osztályozása Téma szerint
gondolati vers:
Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet
szerelmes vers:
Petőfi Sándor: Reszket a bokor…
hangulati vers:
Petőfi Sándor: Szeptember végén
tájfestő vers:
Petőfi Sándor: Az alföld
ars poetica2:
Petőfi Sándor: A XIX. század költői
patrióta3 vers:
Petőfi Sándor: Nemzeti dal
istenes vers:
József Attila: Nem emel föl
szubjektív : személyes, az egyénre jellemző ars poetica : „a költészet mestersége”, ma költői hitvallást értünk alatta 3 patrióta: hazafi 1 2
2
Vass Judit: Irodalom 9 Budapest XIV. kerületi TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM
családi vers:
Petőfi Sándor: István öcsémhez
politikai vers:
Petőfi Sándor: Nemzeti dal
Műfaj szerint
dal:
Petőfi Sándor: Reszket a bokor…
epigramma:
Kölcsey Ferenc: Huszt
óda:
Vörösmarty Mihály: Szózat
elégia:
Petőfi Sándor: Szeptember végén
episztola4:
Petőfi Sándor: Arany Jánoshoz
rapszódia:
Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet
himnusz:
Kölcsey Ferenc: Hymnus
Poétika szerint
metaforikus versbeszéd
→ poétika: költői eszközök, stílus → képes beszéd, a költő képekben rejti el gondolatait, a szövegben a költői képek dominálnak: hasonlat, metafora, szimbólum, allegória stb. Petőfi Sándor: Szeptember végén
retorikus versbeszéd
→ szónoki stílus jellemzi: költői kérdés, megszólítás, ellentét, párhuzam, ismétlés, halmozás stb. Vörösmarty Mihály: Szózat
Prozódia szerint
4
→ prozódia: verselés
időmértékes:
Petőfi Sándor: Szeptember végén
ütemhangsúlyos:
Petőfi Sándor: Reszket a bokor
gondolatritmusos:
Petőfi Sándor: Az apostol
episztola: költői levél
3
Vass Judit: Irodalom 9 Budapest XIV. kerületi TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM
A görög líra
A görög líra az epika után született meg, amikor a költők figyelme a magánélet kérdései felé fordult. Verseikben az individuum (egyén) személyes élményei szólaltak meg. A görög költészet még szoros kapcsolatban állt a zenével, a vers valójában dal volt, amit hangszeres kísérettel, lanttal adtak elő. A legkedveltebb műfajok a dal, az epigramma, a ditirambus és a himnusz voltak. Az elégiát még nem sorolták a lírába, mert fuvolán kísérték. Az eredeti görög versekből kevés maradt fent, latin fordításokból ismerjük őket.
A dal egynemű érzést (örömöt, bánatot) közvetít, általában rövid, szabályos versszakokból áll.
a jambosz jambikus (U —) verselésű, népi eredetű, csipkelődő gúnyvers
Az epigramma eredetileg sírfelirat volt, később vált bölcseleti verssé, amely valamilyen filozófiai vagy morális (erkölcsi) kérdést feszeget. Az epigramma rövid, általában csattanóra épül. Formája a disztichon, amely egy hexameterből és egy pentameterből áll.
A ditirambus eredetileg Dionüszoszt dicsérő kardal volt, ma mindenféle dicsőítő költeményt értünk alatta.
A himnusz patetikus (fennkölt) hangnemben megírt, az istenekhez szóló költemény, amely vagy dicsőít valamely istent, vagy kéréssel fordul hozzá.
4
Vass Judit: Irodalom 9 Budapest XIV. kerületi TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM
SZAPPHÓ (i.e. 628-568)
Szapphó Leszbosz szigetén élt, az első európai költőnő, ő teremtette meg a lírai költészetet, azon belül a szerelmi lírát. Verseiben a legfontosabb érték a testi-lelki szerelem, amely számára az egyéni boldogság legfőbb forrása. Új versszakot teremtett, a szapphói strófát. FELADAT: Olvassátok el a szöveggyűjteményben Szapphó Úgy tünik nékem c. versét Devecseri Gábor fordításában! Milyen kínzó érzést fejez ki a költőnő? A lelki szenvedésnek milyen külső jelei vannak? Milyen más érzések váltanak ki hasonló „testbeszédet” belőlünk? Szerintetek milyen kapcsolatban van test és lélek az emberben? A dal szapphói strófában íródott, amely 3 szapphói és egy rövid, adoniszi sorból áll: − U − − − || UU − U − − − U − − − || UU − U − − − U − − − || UU − U − − −UU−−
FELADAT: Próbáljatok meg írni egy szapphói strófát valamelyik osztálytársatokról vagy önmagatokról!
FELADAT
5
Vass Judit: Irodalom 9 Budapest XIV. kerületi TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM Olvassátok el Babits Mihály5 versrészletét, majd válaszoljatok a kérdésekre!
Babits Mihály: Régen elzengtek Sappho napjai (részlet) (…) Kinek szólsz, lélek? Mondják, milliók
Óh kedvesem! magunknak szól a dal.
nyögését nyögd ma, testvérek vagyunk
Régen elzengtek Sappho napjai.
s mit ér a szó, amely csupán tiéd?
Csókolj! A líra meghal, és a bús
De istenem, hát testvér az, aki
élet a kettes csöndbe menekül.
nem hallja meg testvére panaszát,
Az ember hajdan ember volt, s szive
ha nem övé is? Önző a világ:
itta az embert, testvérszív; - ma nyáj,
csak közös inség, közös láz, közös
megúnt baján kérődző. Légy sziget
zavar dadog, - a többi csönd s magány.
s várj napot a mocsárból! Különös
A líra meghal, és a szerelem,
gubók szülhetnek pillét. Mit tudod?
mint a galambok csókja, hangtalan.
Az istenek halnak, az ember él.
Szapphó idejében a költészet a közösségi élet része volt, hiszen a dalt közönség előtt, zenekísérettel adták elő. Babits Mihály ebben a versében a líra halálát jósolja. Vajon miért? 1.
Babits szerint hogyan változott meg a világ, hogyan változtak meg az emberi
kapcsolatok Szapphó ideje óta? 2.
Vajon miért nevezi a 20. század embereit Babits „nyáj”-nak?
3.
Vajon mit ért „kettes csönd” alatt?
4.
Egyetértetek-e Babitscsal? Kihal-e a költészet?
5
Babits Mihály (1883-1941) költő, műfordító, prózaíró
6
Vass Judit: Irodalom 9 Budapest XIV. kerületi TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM
FELADAT: Korunk új költői mozgalma a SLAM POETRY, amit főleg fiatalok művelnek. Nézzetek utána az interneten, mi jellemzi ezt a fajta költészetet, mit nevezünk slamnek. Hallgassatok meg slameket, válasszatok ki egy nektek tetsző alkotót, és játsszátok le órán a többieknek!
ANAKREÓN (i.e. 572-487) Anakreón az életöröm költője. Tudatosan fordul el a politikától, a magánélet örömérőlbánatáról ír verseket. FELADAT: Olvassátok el Anakreón Gyűlölöm. c versét Radnóti Miklós fordításában! Ez a rövid epigramma híven tükrözi Anakreón értékrendjét, melyben a szerelem és a költészet áll az első helyen. Erre utal Aphrodité, a szerelem istennőjének neve is. A vers első két sora az elvetendő magatartást rajzolja meg, a háborút dicsőítő iszogatást. A költemény második fele már ars poetica (költői hitvallás) arról, hogy a szeretet a legfőbb érték, s erre a szerelem és a költészet tanít. Disztichonban íródott, azaz a páratlan sorok hexameterek, a párosak pentameterek. A pentametert könnyű megjegyezni, csak ezt a tréfás Weöres Sándor6-sort kell skandálva megtanulni: —
U
U | — U U | — || — U U| —
U U| —
Tóth Gyula bádogos és vízvezeték-szerelő
6
Weöres Sándor (1913-1989) költő, műfordító
7
Vass Judit: Irodalom 9 Budapest XIV. kerületi TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM Anakreón új lírai műfajt teremtett a bordal költészetéből, amit anakreóni dalnak hívunk az ő nyomán. Az anakreóni dal témája a bor, az életöröm, a szerelem, formája pedig az anakreóni sor, pl.: U — |U — | U — | — . Ez az anakreóni sor jambusokra és és egy fél lábra épül (—).
FELADAT Az anakreóni dal visszatérő versforma a magyar költészetben. Ezt példázza az alábbi klasszikus és modern vers. Olvassátok el a két verset, majd válaszoljatok a kérdésekre!
Kovács András Ferenc8
Csokonai Vitéz Mihály7
Anakreóni dallam
A boldogság
„Hová ütődöm az habokba? Haj! melly szörnyű hányattatás!”
Most jázminos lugasban, E nyári hűvös estvén,
(Csokonai, 1804)
Lillámmal űlök együtt: Lillám velem danolgat
Nem értem én a tengert:
És csókolódva tréfál,
Miért is hánykolódik,
Míg barna szép hajával
Vergődik mély magányban
Zefir susogva játszik.
A habtaraj s a mennybolt, Az éji Óceánum?
Itt egy üveg borocskát
Ne mérd a mérhetetlent!
A zőld gyepágyra tettem
Szólnék magamhoz olykor.
És gyenge rózsaszállal
De nézd, hogy száll a porszem:
Száját be is csináltam,
Szélben kering parányul,
Amott Anakreonnak
Pedig szeretni kéne…
Kellő danái vannak
S nem értem én magam sem,
Kaskámba friss eperrel.
Szegény, bolond poéta,
Egy öszveséggel íly sok Gyönyörűt, becsest ki látott? S ki boldogabb Vitéznél?
Hová, miért, mivégre Hányódni út szelében – Röpülni, mint a porszem, S eltűnni észrevétlen, Elérhetetlen égben?
7
Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) felvilágosodás kori költőnk
8
Kovács András Ferenc (1959- ) mai, kortárs magyar költő, aki verseivel gyakran idézi költő elődeit.
8
Vass Judit: Irodalom 9 Budapest XIV. kerületi TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM 1. Mit tudtok Csokonai Vitéz Mihályról? Tudtok-e verset idézni tőle? 2. A két vers megszületése között közel 200 év telt el. Mi bennük a közös? (Figyeljétek a verselést!) Milyen különbséget fedeztek fel első olvasás után? 3. Csokonai verse az életörömről szól, vidám, játékos szöveg. Kovács András Ferenc (KAF) verse egészen más hangulatú. Miért? 4. Csokonai verse az anakreóni dal kellékeivel él: bor, szerelem anakreóni sorokban. Mitől játékos a szöveg? 5. KAF versének ugyanaz a verselése, mint Csokonaié, de a témája egészen más. Szomorkás, borongós, filozofikus vers. A „tenger” és a „porszem” szavak toposzok, azaz ősi jelképek a költészetben. A tenger az élet, a porszem az ember szimbóluma. Mit sugallnak ezek a toposzok az ember és a világegyetem kapcsolatáról? 6. KAF versének mottója egy Csokonai-idézet a Tüdőgyulladásomról c. költeményből. Csokonai tüdőbeteg volt, ez a verse a haláltudat élményéből fakadt. Egy lázálmokkal teli rohamát írja le, amelyben úgy érzi, hogy egy csónakon hányódik az élet és halál partjai között. Hol találsz a KAF-szövegben hasonló elemeket? 7. A KAF-vers úgynevezett utánérzés. Így hívjuk azokat a műveket, amelyeket egy korábbi műalkotás ihletett, s ez meglátszik a stílusukon. Melyek a vers azon szavai, amelyek régiesnek tűnnek, mert a mai magyar szóhasználatból már kikoptak vagy kihalóban vannak? 8. A KAF-versnek kettős a lírai énje, mert egyszerre halljuk Csokonait és a mai költőt. Erre utal a „bolond poéta” kifejezés, amely Csokonai szállóigévé vált mondatára hajaz: „Avagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon.” Miért tartja „bolond”nak magát a költő a KAF-versben? Miről beszél az utolsó hét sorban? Milyen kérdés izgatja?
Fogalmak: líra, lírai én, dal, epigramma, morális, disztichon, hexameter, pentameter, himnusz, ditirambus, patetikus, szapphói strófa, anakreóni sor, utánérzés
9
Vass Judit: Irodalom 9 Budapest XIV. kerületi TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM ÖSSZEFOGLALÁS A görög líra 1. Melyek a lírai műnem jellemzői? 2. Ki a „lírai én”? 3. Milyen verseket különböztetünk meg a) téma szerint? b) műfaj szerint? c) poétika szerint (poétika : költői eszközök) ? d) prozódia szerint (prozódia: verselés) ? 4. Milyen verselési rendszerek vannak Európában? 5. Melyek az időmértékes verselés szabályai? 6. Mit értünk rövid, ill. hosszú szótag alatt? 7. Mi a hexameter szabálya? 8. Mi a pentameter? 9. Mi a disztichon? 10. Sorolj fel görög költőket! 11. Mi Szapphó jelentősége? 12. Mi jellemzi Anakreón költészetét? Mit értünk anakreóni dal alatt?
10
