Visszterhes vagyonátruházási illeték elmélete és gyakorlata

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék

Visszterhes vagyonátruházási illeték elmélete és gyakorlata TDK dolgozat

Készítette: Nagy Kinga (K1FLAM) Levelező tagozatos hallgató Konzulens: dr. Varga Zoltán Egyetemi tanársegéd

Miskolc 2011.

Tartalomjegyzék 1. Bevezető gondolatok .............................................................................................................. 3 2. Történeti áttekintés ................................................................................................................. 4 3. Az illetéktörvény .................................................................................................................... 7 4. Visszterhes vagyonátruházási illeték ..................................................................................... 8 5. A visszterhes vagyonátruházási illeték mértékének alakulása 1991. Január 01-től napjainkig .................................................................................................................................................... 9 5.1. Az eredet ......................................................................................................................... 9 5.2. A változások I. ............................................................................................................... 11 5.2.1. A 3/1995. (II. 17.) számú AB határozat ................................................................. 12 5.3. Változások II. ................................................................................................................ 13 5.4. Feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek illetéke .......................................... 21 5.5. Közös tulajdon megszüntetése esetén fizetendő illeték ................................................ 22 5.6. Házastársi vagyonközösség megosztása ....................................................................... 23 5.7. Házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződések .............................................. 27 5.8. Gazdasági válsággal összefüggő módosítások .............................................................. 28 6. A cserepótló vétel kedvezménye .......................................................................................... 30 7. Szerződés felbontás .............................................................................................................. 36 8. Forgalmi érték ...................................................................................................................... 39 9. A fizetési meghagyás ........................................................................................................... 40 10. Vagyoni értékű jog ............................................................................................................. 40 11. Összefoglalás ...................................................................................................................... 42 Jogszabályjegyzék .................................................................................................................... 44 Felhasznált irodalom ................................................................................................................ 45

2

1. Bevezető gondolatok

Az adózás olyan, mint a libatépés, annak tudománya, hogyan lehet a legtöbb tollat a legkevesebb gágogás útján megszerezni. (Jean-Baptiste Colbert)

A visszterhes vagyonátruházási illeték az egyik leghangsúlyosabban megjelenő illetékfajta. Az ember ezzel az illetékfajtáról hall a legtöbbet, és ebből az illetékfajtából van a legtöbb bevétele az állami adóhatóságnak. Az illetéktörvény is ezzel az illetékfajtával foglalkozik a legtöbbet, hiszen, visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik minden olyan vagyonszerzés, melyet nem örökléssel, ajándékozással szereztek meg. Dolgozatomban be kívánom mutatni az illeték történetét, a visszterhes vagyonátruházási illeték mértékének változását. Az illeték mértékének változása mindig gazdasági eseményekhez volt kapcsolható. Eleinte azért emelték az illetékkulcsokat, mert az államháztartás nehéz pénzügyi helyzetben volt. Most azért csökkentik, mert az emberek nehéz gazdasági helyzetben vannak. Mindkét helyzetet meg lehet érteni. Munkámmal nem kívánom elérni a lehetetlent, nem fogom feloldani az illetéktörvényben található ellentmondásokat. Gyakorlati szakemberként gyakran szembesülök azzal, hogy egy jogszabályváltozás után nem lesz egységes a jogalkalmazás. Munkám

során

felbukkant

eseteken

keresztül

kívánom

bemutatni

a

visszterhes

vagyonátruházási illeték alkalmazását. Igyekszem bemutatni az illetéktörvény viszonyát más jogágak jogszabályaihoz. Mindezt a teljesség igénye nélkül, hiszen csak a visszterhes vagyonátruházási illeték dolgozatom témája. Évekkel ezelőtt megkérdezték tőlem, hogy mi lesz a jövője az illetéktörvénynek. Akkor azt mondtam, hogy a vagyonszerző évente egyszer ad majd számot a vagyonszerzéseiről. Saját maga állapítja meg a fizetendő illeték mértékét. Ma már nem vagyok biztos, hogy ez lesz a következő állomás. Azonban kétségtelen, hogy az új illeték jogszabályra szükség van.

3

2. Történeti áttekintés Megjelenése az adóval egy időben történt. Először törvénykezési illeték alakult ki, jogvita eldöntéséért ellenértéket szedtek.1 Később, amelyeket a hiteles helyek jogok felfüggesztéséért valamint nyilvántartásáért szedtek. Számos, régi adó alakult át illetékké az idők folyamán, például tőkekamatadó, vadászati és fegyver adó. A vagyonszerzési illeték alapjait Ferenc József által 1850. augusztus 2-án kiadott Császári Nyíltparancs fektette le. A Nyíltparancs ideiglenes törvényként szolgált. Maga a Nyíltparancs megkülönböztette2: a.) a bélyegadó illetéket, melyet polgári törvények által jog alapítás átruházás, megerősítés megszüntetés után kell fizetni; b.) minden halálesetre vonatkozó birtokátruházások, amelyek az előző pontban nem foglaltattak bel c.) következő segédadatok: 1.) bizonyítványok, melyek tényt, tulajdonságot tanúsítanak. 2.)

könyvek

kereskedési

iparüzleti,

iparvállalatok,

ügyleti

közbenjárások,

ügyleti

hitelesítvények iránt vezetik. d.) irományok, hivatalos cselekmények, melyeket fejedelemhez, birodalmi gyűléshez, országos, községi képviselethez közintézetekhez, hatósághoz, hivatalokhoz nyújtottak be. Befizetni bélyeg útján vagy közvetlenül volt lehetséges. Meghatározott összegben, ezeket a birodalmi, országos községi szervezetekhez benyújtott beadványoknál lehetett, vagy a vagyontárgy értékével arányosan fokozatonként volt lehetséges. Befizetni bélyeg útján vagy közvetlenül volt lehetséges. Meghatározott összegben, ezeket a birodalmi, országos községi szervezetekhez benyújtott beadványoknál lehetett, vagy a vagyontárgy értékével arányosan fokozatonként volt lehetséges. Illeték közvetlen befizetése akkor volt lehetséges, ha azt bélyeg útján nem lehetett megtenni, vagy engedélyezték a bélyeg nélküli kiadást, vagy ha a feljegyzett bélyegilletéket utólagosan 1

Révai Kereskedelmi, Pénzügyi és Ipari Lexikona 297. oldal szerk.: Schack Béla II. kötet Budapest, Révai Irodalmi Intézet kiadása 1930. 2 Császári Nyíltparancs 1850-dik évi Augustus 2-ról az ideiglenes törvénnyel a jogügyletek, okiratok, irományok és hivatalos cselekményektől fizetendő illeték tárgyában kiható Magyar-, Horvát-, Tótországokra a tengermellékekkel együtt, nem különben a’ szerb Vajdaság, temesi bánság, Erdély ’s a’ katonai határőrvidékekre

4

A Nyíltparancs rendelkezett arról, hogy ezen illetékeket adók módjára hajtsák be, továbbá a mentességről. Eszerint a mentesség lehetett tárgyi mentesség. A tárgyi mentességnek két fajtája volt ismert, föltételes és föltétel nélküli. Lehetett még személyes mentesség. Bejelenteni az illetékkötelezettnek kellett a jogügyletet követő 8 napon belül, általános szabály szerint. Bélyeget az erre rendelt hivatalok szabták ki és ott is kellett befizetni. Az Ideiglenes Törvény mellékletét képezte a díjszabás, mely majd kilencven oldalon keresztül sorolja a bélyegfokozatokat, illetve a különböző eljárások során fizetendő illetékek mértékét. Az 1868. évi XXIII. tc. a bélyeg- és illetékek, valamint a díjak tárgyában rendelkezik első ízben illetékekkel kapcsolatos korábbi rendelkezések fenntartásáról. Az 1887. évi XLV. tv. alapján az illetékkiszabás alapja már a tiszta jövedelem, melyet öröklésnél a hagyatéki eljárás során felvett becsérték, ennek hiányában a felek által bevallott becsérték. Az 1903-ban megjelenő Magyar Jogi Lexikon IV. kötete3 a vagyonszerzési, okirati, és eljárási illeték mellett megemlíti a fogyasztási illetéket, melyet játékkártyák után kellett fizetni; illetve egy különös illetékfajtát, az illeték egyenértéket. Az illeték egyenértéket jogi személyek fizették 10 évenként. A fizetendő illeték alapja a vagyonuk volt. Évenként 0-5% volt a fizetendő illeték, melyet tíz évre való érvénnyel kellett kiszabni a jogi személy bevallása alapján. Az illeték egyenérték negyedévenként volt fizetendő oly módon, hogy azt az évnegyed közepéig kellett megfizetni. A fizetendő illeték egyenértékről fizetési meghagyást kellett kibocsátani. Késedelmes megfizetés esetén évi 12% kamatot kellett fizetni. Törvénykezési illeték alóli felmentést szegénységi jog alapján lehetett kapni. A kiszabott illeték megfizetési a fizetési meghagyás kézhez vételétől számított 30 napon belül volt lehetséges. Ekkor birtokon belül volt helye a fellebbezésnek. 60 napon belül pedig birtokon kívül lehetett fellebbezni. Birtokon belüli fellebbezésről abban az esetben beszélhettünk, ha a határozat elleni fellebbezés annak végrehajtását gátolta. Birtokon kívüli fellebbezésről pedig akkor beszélhetünk, ha a határozat végrehajtását nem gátolta a fellebbezés. Fellebbezni az illetékes pénzügyi hatósághoz lehetett. Ennek helyhagyó határozata ellen 15 napon belül birtokon kívüli panasznak volt helye.4

3

Magyar Jogi Lexikon IV. kötet 324. o. Szerk.: Dr. Márkus Dezső; Budapest Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság 1903. 4 Magyar Jogi Lexikon II. kötet 145. o. Szerk.: Dr. Márkus Dezső; Budapest Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság 1899.

5

1920. évi XXIV tc. az első világháború utáni első olyan törvény, mely különféle illetékeket módosított oly módon, hogy külön rendszerezte az okirati, közigazgatási és törvénykezési illetékeket.

Az illetékszabályok egységes rendszerbe foglalása 1940-es évektől 1949-ig tartott. Háromkötetes munka jelenik meg Illetékek címen. A munka rendszerezi a nagyszámú jogszabályt, ezáltal teremtve meg az egységes kezelés lehetőségét. Azonban korszerűsítés nem történt a jogszabályokban. A II. világháború utáni első kodifikációs törekvés a 9100/1947 (VII.23.) Korm. sz. rendelethez köthető. A rendelet a jogszabályok tömegéből csak azokat hagyja hatályban, amelyek az új gazdasági-társadalmi berendezkedéshez igazodik. Újraszabályozás a 295/1950. (XII. 31.) PM sz. rendelet (közigazgatási rendszám: 6470) hatálybalépésétől kezdődik. Jellemzője a rendeletnek, hogy az egységes illetékelv érvényesül. 1950-től az illetékek szerepe tanácsi, költségvetési szempontból egyre jelentősebb, bár a vagyonátruházási illetékek szerepe a magántulajdon, az okirati illetékek jelentősége a magánipar és a kereskedelem szűkülésével csökken. Jelentősen megnő azonban az államigazgatási szervek tevékenységének igénybevételéért fizetett illetékek szerepe. A 11/1966 (VI. 29.) PM sz. rendelet újraszabályozza az illetékeket. Megjelenik egy új illetéknem, a statisztikai illeték. Ez az államigazgatási illetéken belül kerül szabályozásra. Hosszú idő után ismét törvényi szabályozás alá kerülnek az illetékek, 1986. évi I. tv-el. A törvény vagyonszerzési és eljárási illetéket különböztetett meg. Ez a jelenleg hatályos szabályozásban is a megkülönböztetés alapja. A törvény 1990. december 31-ig volt hatályban.

1991. január 1-től az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Tv. lép hatályba, mely többszöri módosítással, de a mai napig hatályos szabályozása az illetékeknek.

A törvény megalkotását az alábbi célok vezérelték:

- az 1986. évi törvény garanciális szabályokat rendezte törvényi szinten. Végrehajtásukat azonban a 9/1986. (IV. 11.) Pm sz. rendelet szabályozta. Ez utóbbi széles körben határozott meg fizetési kötelezettségeket, mentességeket. Ez azonban ellentmondott annak, hogy a jogalkotásról szóló törvény és az állami pénzügyekről szóló törvények szerint a lakosság széles körét érintő fizetési kötelezettséget csak törvényi szinten lehetett szabályozni.

6

- a rendszerváltozásnak a jogrendszerben és intézményrendszerben is tükröződnie kellett. Mivel az illetékek jellemző sajátossága, hogy minden esetben meghatározott jogintézményhez kötődnek, ezek megváltozása szükségessé tette az illetékek teljes körű újraszabályozását. - az értékviszonyok gyors változása nélkülözhetetlenné tett az illetékek mértékének teljes felülvizsgálatát. A forgalmi értékhez kötődő százalékos elvonás túlzottá vált, a fix összegű tételes eljárási illeték elértéktelenedett.

Az illetékek megállapítását, azok beszedését, behajtását 2006. december 31-ig a megyei önkormányzatok/Fővárosi Önkormányzat szervezetrendszeréhez tartozó illetékhivatalok végezték, hiszen az illeték a megyei/fővárosi önkormányzatokat megillető bevételek voltak. Az illeték elsősorban a megyei/fővárosi önkormányzatok saját bevételi forrásait gyarapította.

Ez a helyzet változott meg az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvénnyel. A hivatkozott jogszabály 249. §- alapján 2007. január 1-től az illetékhivatalok megszűntek, feladatainak ellátását, az illetékhivatalok alkalmazásában állók feletti munkáltatói jogokat, kötelezettségeket általános jogutódként Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatala (APEH) és a regionális igazgatóságai vették át. Majd 2011. Január 01-én a Vám- és Pénzügyőrség csatlakozásával az APEH jogutódja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lett.

3. Az illetéktörvény

Az illetékeket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályozza 1991. január 1- e óta. Jelenleg is ez a hatályos szabályozás. Az illetéktörvény alkalmazásának nehézségét nem az illetékkulcsok adják, hanem a kedvezmények. Róluk azonban később kívánok ejteni pár mondatot.

1.) Jelenleg hatályos törvény az alábbiak szerint határozza meg az illetékek fajtáit:

a.) vagyonszerzési illetékek – öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén kell fizetni

7

b.) eljárási illetékek – államigazgatási és bírósági eljárásért fizetik az eljárást kezdeményezők c.) felügyeleti illeték – ezt a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért kell fizetni d.) igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat – külön jogszabályban megállapított, mint az eljárási illetékek alternatívája.

Jelen dolgozatban a visszterhes vagyonátruházási illetéket fogom bemutatni.

2.) A vagyonszerzési illetéket – mint ahogyan korábban utaltam rá, öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás után kell megfizetni. Az illeték megállapításának az alapja lehet okirat; ingók esetében az okirat mellett a bejelentés. Az okirat lehet közokirat, vagy magánokirat.

Az

okiratokat

ingatlannal

kapcsolatban

az

Itv

alapján

visszterhes

vagyonátruházási, ajándékozási illeték esetén az ingatlanügyi hatóság, hagyatéknál a közjegyző küldi meg a NAV részére.

4. Visszterhes vagyonátruházási illeték

Ez a vagyonszerzési mód a leggyakoribb. Terjedelméhez képest az illeték törvény ezzel foglalkozik a legtöbbet. Vagyonszerzési illeték alá esik minden olyan vagyonszerzés, ami nem esik az öröklési vagy az ajándékozási illeték alá, illetve visszteher mellett szerzett ingatlan, ingónak, vagyoni értékű jognak a megszerzése. Ide tartozik továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, e jognak a megszüntetése folytán következő vagyonszerzés; ingatlanon lévő vagyoni értékű jognak a megszerzése. Továbbá ingónak hatósági árverésen történő megszerzése, gépjármű pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése, illetve közterületen álló ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának a megszerzése. 2001. január 1-től visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetési kötelezettség alá esik az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának a megszerzése. 2005 január 1-től pedig az értékpapír öröklési szerződéssel történő megszerzése.

8

Nem tárgya azonban az ingatlan tulajdonosának a vagyonszerzése, amely akkor következik be, ha az ingatlant terhelő vagyoni értékű jog jogosultja elhalálozik, illetve özvegyi jog esetén új házasságot köt, és ily módon szűnik meg az özvegyi jog. Az illetéktörvény rendelkezése folytán a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke jelenleg a megszerzett vagyon forgalmi értékének 4%-a. Ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése esetén az illeték alapja a működtetési jognak értéke, az illeték mértéke pedig 10%. Ettől tér el a lakás szerzésének illetéke, mely egész lakásingatlan vásárlása esetén 4 millió forintig 2%, ezt meghaladó rész után pedig 4%. Ha a fizetésre kötelezett vagyoni értékű jogot szerez lakásban, vagy egyéb ingatlanban, akkor az illeték kiszámításánál figyelembe kell venni, hogy a vagyoni értékű jog milyen arányt képvisel az ingatlan forgalmi értékben. Ha valaki ingatlan résztulajdonát szerzi meg, akkor az illeték kiszámításánál a tulajdoni hányaddal arányos összegre alkalmazható az illetékkulcs. A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség: - a szerződés megkötésének napján - árverési vétel esetében az árverés napján - ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági hatósági határozattal történő megszerzése esetén a határozat jogerőre emelkedése napján - ez előzőleg nem említett esetekben a vagyonszerzéskor keletkezik.

5. A visszterhes vagyonátruházási illeték mértékének alakulása 1991. Január 01-től napjainkig

5.1. Az eredet Az illetékekről szóló 1990. Évi XCIII. törvény 1991. Január 01-én lépett hatályba. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a hatálybalépéskor a megszerzett vagyon 5%-a volt. Lakástulajdon megszerzésének az illetéke 2% volt. Ha egy lakástulajdont más ingatlannal cseréltek el, akkor az illeték alapja az elcserélt ingatlanok közül a nagyobb értékű ingatlan forgalmi értéke. Ekkor az illetékkulcs – függetlenül, hogy a nagyobb értékű

9

ingatlan lakásingatlan, vagy nem – 2% volt. A gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke függött a gépjármű életkorától és hengerűrtartalmától. Életkor szerint különbség volt, hogy 3 évesnél fiatalabb, vagy 3 év és 6 év közötti, esetleg 6 évnél idősebb a gépjármű, az illeték mértéke 6-3 forintig változott cm3-ként. A 3 évnél fiatalabb gépjárművek megszerzésekor kellett 6 Ft-ot fizetni. Pótkocsi tulajdonjogának megszerzése után 1 500 Ft volt a fizetendő illeték A mentességek között kapott helyet a külterületi termőföld megszerzése után fizetendő illeték.

Külterületi

termőföld

megszerzése

esetén

az

egyébként

járó

visszterhes

vagyonátruházási illeték felét kell fizetni. Mentességek között már ekkor megtalálhatjuk a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése után járó illetékkedvezményt, az úgynevezett feltételes illetékmentességet. Ennek a lényege, hogy lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése esetén mentes a vagyonszerzés az illetékfizetési kötelezettség alól, ha a megszerzett telekre a lakóház építését az illetékkiszabásra való bemutatástól számított 4 éven belül befejezik. Ennek megtörténtét a vagyonszerzőnek kell igazolni a határidő leteltét követő 15 napon belül az illetékhivatalnál használatbavételi engedéllyel. Ekkor az illetékhivatal törölte a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket. Fontos azonban megjegyezni, hogy három feltételnek kellett egyidejűleg teljesülnie. Nem volt elég az építkezés befejezése a megszabott határidőn belül, szükséges volt a használatbavételi engedély megléte is, és hogy ezt a vagyonszerző legkésőbb a négy évet követő 15 napon belül kellett, hogy igazolja az illetékhivatalnál. Ha nem tette meg, akkor az illetéket késedelmi pótlékkal együtt előírta az illetékhivatal. Szabályozásra került a mentességek között az új építésű lakásingatlan megszerzése utáni illetékkedvezmény is, és mentes volt az újraértékesítés céljából ingatlan tulajdonjogának, kezelői jogának ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó általi megszerzése. Mentes volt a vagyonszerzési illeték alól a közös gazdálkodás céljára a tag által bevitt ingatlan tulajdonjogának megszerzése, a gazdálkodó szervezet átalakulásával bekövetkező vagyonszerzés. Nem kellett illetéket fizetni a társaság megszűnésekor a tagok között felosztott vagyonból a felhalmozott vagyon után.

10

5.2. A változások I. Az első, illetéktörvényt érintő változás 1994. január 1-én következett be, az 1993. évi XCVII. törvénnyel. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 8% lett, míg a lakás ingatlan megszerzése után megbontották a fizetendő illetéket oly módon, hogy lakásonként az illeték mértéke 2% lett 4 millió forintig, a forgalmi érték e fölötti része után 6%-os illetéket kellett fizetni. Változott a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték mértéke is. Már nem vették figyelembe a megszerzett gépjármű életkorát, hanem csak a hajtómotor hengerűrtartalmát. Így egységesen 6 Ft/cm3 volt az illeték. Pótkocsi megszerzése után fizetendő illeték 2 500 Ft lett. A mentességek sem kerülték el a változást. A lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése esetén a feltételes mentesség iránti nyilatkozatot a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kérhette a vagyonszerző. Szigorítottak a továbbértékesítés céljára vásárolt ingatlanok megszerzése után járó illetékmentességen is. További feltételeket szabtak ennek a kedvezménynek az igénybevételéhez. Az ingatlant az illetékkiszabáshoz való bejelentéstől számított egy éven belül értékesíteni kellett, illetve az értékesítést, pontosabban az ingatlan tulajdonjogának elidegenítésének igazolása a vállalkozót terhelte. Ezt legkésőbb a határidő leteltét követő 15 napon belül tehette meg. Ha nem történt meg, az illetékhivatal előírta az illetéket. 1994. december 1-től lépett hatályba az 1994. évi LXV. törvény a Magyar Köztársaság pótköltségvetéséről. Ez a jogszabály vezette be az illetékelőleg fogalmát. Eszerint ha valaki ingatlan tulajdonjogát, vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot szerzett meg ajándékba, vagy ellenérték fejében, akkor a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget köteles fizetni. Módosult az illetéktörvénynek a szabályozása, hogy a földhivatal a tulajdonjog átvezetése végett hozzá benyújtott okiratok másolatát, illetve azok mellékleteinek

másolatát

az

érkezést

követő

nyolc

napon

belül

továbbítja

az

illetékhivatalokhoz a kiszabás végett. A szabályozás lényege az, hogy korábban az illetékhivatalok csak illetéket állapíthattak meg akkor, miután a földhivatalok bejegyezték a tulajdonjogot. A módosítással azonban már illetékelőleg is megállapítható. Ez egy egyszerű okra vezethető vissza. A kilencvenes évek

11

elején a földhivatalok az illetékhivatalnak csak bejegyzés után tudták megküldeni az illetékkiszabás alapjául szolgáló okiratokat. Ez kétségtelenül illeték bevétel kiesést jelentett a megyei/fővárosi önkormányzatoknak, hiszen akkoriban a földhivatalok hatalmas hátralékkal küzdöttek. Sokszor évek után tudták bejegyezni a tulajdonjogot, vagyoni értékű jogot. Így az illeték megállapításhoz való jog már régen elévült, mire az illetékhivatalokhoz került volna illetékkiszabás céljából az okiratmásolat. Továbbá az illetékhivatalok állapították meg az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket is, mely annak beszedése után a földhivatalokat illette meg. Ha az illetékkiszabáshoz való jog elévült, ugyanazon elévülési szabályok alapján elévült az ingatlan-nyilvántartási illeték megállapításához való jog is. Az illetékelőleg megfizetése a kézbesítést követő 15. napon vált esedékessé. Ezt követő 15 napon belül fizethető meg pótlékmentesen.

5.2.1. A 3/1995. (II. 17.) számú AB határozat Ez a határozat kimondta, hogy az akkor hatályos illetéktörvény 19.§ (2) bekezdése alkotmányellenes és hatályát veszti 1995. december 31-én. Az alkotmányellenessé nyilvánított szabály tartalmazta, hogy ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja a nagyobb értékű ingatlan forgalmi értéke. A szabályozás alapján, ha két fél elcseréli egymással nem azonos értékű ingatlanát, akkor az illetéket a nagyobb értékű ingatlan forgalmi értékének alapulvételével állapította meg az illetékhivatal. Ez a szabályozás még akkor sem jelent gondot, ha az egyik fél teljes személyes illetékmentességben részesül, és ő szerzi meg a kisebb értékű ingatlant.

Itt álljunk meg egy pillanatra. Az illetéktörvény az illetékmentességnek két fajtáját különbözteti meg. -

Egyrészt a tárgyi illetékmentességet – ekkor a megállapított illetéket nem kell megfizetni.

-

Másrészt a személyes illetékmentességet – az ilyen mentességben részesülő féltől nem lehet követelni az illetéket.

A személyes illetékmentességben részesülő szervezeteket az Itv 5§-a taxatíve sorolja fel. Az Itv 6§-a rögzíti, hogy nemzetközi szervezetek, idegen államok, ezen államok diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, illetőleg ezen szervezetek tisztségviselői, családtagjai illetékmentessége ügyében nemzetközi szerződés, ha nincs, akkor a viszonosság az irányadó.

12

Visszatérve az Alkotmánybírósági határozatra, a probléma akkor jelentkezik, ha a cserében résztvevő egyik fél olyan, aki az Itv 5. §-nak hatálya alá esik és a nagyobb értékű ingatlant szerzi meg. Ugyanis ekkor még hatályban volt a 4. § (2) bekezdése, mely szerint, ha a jogügylet olyan felek között zajlik le, akik között van személyes illetékmentességben részesülő személy és olyan is, aki ilyen mentességben nem részesül, akkor az illeték teljes összege ez utóbbi felet terheli. Így ha a cserében nem egyforma értékű ingatlanok vesznek részt és a teljes személyes illetékmentességben részesülő fél szerzi meg a nagyobb értékű ingatlant, akkor a teljes illetéket az a fél fizeti meg, aki a kisebb értékű ingatlant szerezte meg. Beláthatjuk, azért ez nem az arányos közteherviselésnek megfelelő szabályozás. Ezt rendezte az Alkotmánybíróság a 3/1995 (II. 17.) számú AB határozattal. A határozat ugyanis kimondja, hogy bár önmagában a szabályozás nem alkotmányellenes, de a szabály figyelmen kívül hagyta a fenti esetet, így az Itv 4. § (2) bekezdésének, az 5. § (1) bekezdésének, és a 19. § (2) bekezdésének együttes fennállása esetén a szabályozás már alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az Itv 19. § (2) bekezdése egy kedvezmény szabály, mely a feleket tekintve kedvezőbb illeték megfizetését vonja maga után, mint ha a cserében részt vevő ingatlanokat külön-külön elbírált adásvétellel szerezték volna meg. Azonban ha a három illetékszabály együttesen áll fenn, akkor a szabályban jelentkező kedvezményszabály már nem jelentkezik a kisebb ingatlant megszerző félnél, sőt, olyan illeték fizetésére kötelezi az illetékhivatal a fenti szabály alapján, ami nem arányos a megszerzett vagyon értékével. Ezáltal sérti az alkotmány 70/I. §-át, mert nem elégíti ki az alkotmányos szabályban foglalt arányosságot. Kitért a határozat arra is, hogy az aránytalanságot nem az illetéktörvény küszöböli ki, hanem ha a felek polgári jogi jogviszonyaikat nem szabályozzák ezen aránytalanság tekintetében, ez mindaddig fennmarad, amíg a nem mentes fél a felmerülő megtérítési igényét sikerrel nem érvényesíti.

5.3. Változások II. Az 1995. évi XLVIII. törvény a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértékének változtatása mellett, 10%-ra emelkedett az illeték mértéke, megváltoztatta a 19. § (2) bekezdését is, oly módon, hogy ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke. Megváltozott a szövegezése néhány résznek, hiszen eddig az illetéktörvény szociálpolitikai kedvezményről beszélt, ezután lakásépítési

13

kedvezményben részesülő személy tulajdonszerzése esetén a lakásépítési kedvezmény összegét le kellett vonni az ingatlan forgalmi értékéből, és csak az ezzel csökkentett forgalmi érték lehetett az illeték alapja. Egy új szabályozás is megjelent az illetéktörvényben. Ez az új szabályozás az olyan tulajdonjog

szerzés

illetékmértékét

szabályozta,

ahol

a

szerző

fél

ingatlanalap,

ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó volt. Ekkor az illeték mértéke 2% volt. Mivel ez egy illetékkedvezmény, az erre való jogosultságot ingatlanalap esetén az alapkezelő a működési engedélyével, ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó pedig tevékenységének statisztikai jelzőszámával igazolta. Ekkor még nem volt jogvesztő határidő, tehát ezt illeték kiszabása után is bármikor igazolhatta az erre jogosult. Változott a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után járó illeték mértéke is, 8 Ft/cm3-re. További kedvezményben részesültek azok a személyek, akik termőföld tulajdonjogát, vagy vagyoni értékű jogát szerezték meg. Ebben az esetben ugyanis az illeték mértéke az általános mérték egynegyede lett. A mentességek körében illetékmentes lett a lakástulajdon kezelői jogának megszerzése, a közcélú vízi létesítmények és tartozékaik kezelői jogának megszerzése, a tag által szolgáltatott ingatlanapport megszerzése, melyet közös gazdálkodás céljából bocsátott a társaság rendelkezésére, továbbá a szervezeti átalakulással bekövetkező vagyonszerzés, melyben a létrejövő szervezet általános jogutódja lesz elődjének. A mentességek tekintetében nem ez volt az egyedüli módosítás. Az 1995. évi CV. törvény alapján illetékmentes lett a kincstári vagyon vagyonkezelői jogának megszerzése is. Az elkövetkező évek módosításai egészen 2009-ig a visszterhes vagyonátruházási illeték mértékéhez nem nyúltak, viszont változott a gépjármű vagyonszerzés illetékének mértéke.

Az 1996. évi LXXXV. törvény az úgynevezett cserepótló vétel szabályait pontosította. A cserepótló vétel szabályát az Itv 21. § (5) bekezdése szabályozza. A szabályozás lényege, ha valaki lakástulajdont vásárol és a vételt megelőző vagy azt követő 365 napon belül másik lakástulajdonát eladja, ebben az esetben az illeték alapja az eladott és a vett lakástulajdon forgalmi értékének a különbözete. A fenti jogszabályhely alapján, ha valaki több lakástulajdonát értékesíti, vagy adja el, akkor a szerzést közvetlenül megelőző, vagy követő egyetlen értékesítés vehető figyelembe. Azonban amikor a tulajdonszerző a vétel megelőzően és azt követően is értékesíti másik lakástulajdonát, akkor az illetékhivatalnak a kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen értékesítést kell figyelembe venni. Ezt a szabályozást egészítette ki a módosítás, hogy ha további lakásvásárlásaival szemben a vevő további

14

lakásértékesítést nem tud felmutatni, akkor a lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul. Tehát egy vétellel szemben csak egy eladás állhat. 1997 január 1-e néhány egyszerű, de lényeges változást hozott az illetéktörvényben. A 2%-os illetékkulcs alá bekerültek az ingatlanok tulajdonjogát pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozó általi megszerzése, és mentes lett a gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó olyan vagyonszerzése, ahol gépjárművet vagy pótkocsit szerzett. Ha ingatlan és gépjármű lízinget egyaránt folytató vállalkozó szerzi meg ingatlan tulajdonjogát, csak akkor esett a 2%-os illeték mérték hatálya alá, ha tevékenysége nettó árbevételének legalább 75%-a ebből a két tevékenységből származott. 1997. június 7-től él az a szabály, hogy pénzügyi veszteség mérséklése illetve elhárítása érdekében hitelintézet által csere ügylet során, vagy adósával szemben felszámolás vagy végrehajtás útján legfeljebb három éves időtartamra megszerzett ingatlan után is 2%-os illetéket kell fizetni. Ebben az időben is újabb kedvezményezetti kör jelent meg, mentes volt az a vagyonszerzés is, ha egyéni ügyvéd egyszemélyes ügyvédi irodává történő átalakulásával következik be. Az 1998. évi XI. törvény alapján mentes lett az ügyvédi iroda olyan átalakulása, amikor a létrejövő irodák a korábbinak jogutódai lesznek. Illetve ügyvédi iroda megszűnése esetén a tagok között felosztott vagyonból az induló vagyon mértékét meghaladó rész megszerzése is mentességet élvezett.

Az 1998. évi LX. törvény ismét változást hozott a gépjármű vagyonszerzési illetékében. Azon kívül, hogy 10 forintra emelkedett a vagyonszerzési illeték mértéke, csak elektromos motorral hajtott gépjármű szerzése után fizetendő illeték a hajtómotor teljesítményéhez igazodva annak minden megkezdett kW-ja után 400 forint lett. Emelkedett a pótkocsi tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték is. Ha a megengedett legnagyobb össztömeg nem haladja meg a 2 500 kg-ot, akkor 5 000 Ft illetéket kellett fizetni, ha meghaladta, akkor 12 000 Ft-ot. Ekkor jelent meg a 35 éven aluliak első lakáshoz jutása után járó illetékkedvezmény is, mely szerint ha a lakás forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg, akkor az illeték 50%-ig terjedő, legfeljebb 40 000 Ft kedvezményre jogosult a tulajdonszerző. Az erre való jogosultságot a vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentésekor írásban jelenthette be. A cserepótló vétel szabályai is szigorodtak magánszemély lakástulajdon vásárlása esetén lehetett figyelembe venni, és csakis akkor, ha másik lakás tulajdonát a vásárlástól számított legfeljebb egy évvel korábban adta el, vagy szintén a vásárlástól számított egy évvel később. Ha a vételt megelőző egy évvel korábban adta el, akkor a vétel idején más lakástulajdona nem

15

lehetett, ha a vételt követő egy évet követően adta el, akkor a vétel idején a vett ingatlanon kívül legfeljebb csak egy lakásingatlana lehetett. További szigorítás volt, hogy a vásárlástól számított 5 éven belül a kedvezményt nem lehetett igénybe venni. A nem egészen egy évvel korábban hatályba lépett 23/A § helyébe is új szabályozás lépett, azzal, hogy azon egyéni vállalkozók is jogosultak lettek erre a kedvezményre, akiknek az egyéni vállalkozói igazolvány

alapján

az

illetékkötelezettség

keletkezésekor

a

főtevékenysége

ingatlanforgalmazás. A szabályozás szigorodott oly módon, hogy erről a vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentésekor kellett nyilatkozni. Új szabályozásként vezette be a jogalkotó a 23/A. § (5) bekezdését, mely szerint az ilyen kedvezményben részesült vállalkozó ha nem értékesíti az ily módon megszerzett ingatlan az illetékkiszabásra való bejelentéstől számított két éven belül, és ennek megtörténtét nem jelenti be legkésőbb a két év leteltét követő 15 napon belül, akkor az egyébként járó illeték és a megállapított illeték különbözetének kétszeresét kellett megfizetnie. A bejelentés csak földhivatali bejegyző határozattal, vagy az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását igazoló széljegyes tulajdoni lappal történhetett. További szigorítást jelentett, ha jogosulatlanul vette igénybe a tulajdonjog szerző a cserepótló vétel kedvezményét, vagy a 35 éven aluliak első lakáshoz jutása után járó illetékkedvezményt, úgy az egyébként járó illeték és a kedvezményes illetékalap illetéke különbözetének háromszorosát kellett megfizetni. Fontos fogalom is módosult, a forgalmi érték, mely az illeték alapja. Ez alapján a forgalmi érték az a pénzben kifejezett érték, mely a vagyontárgy eladásakor árként általában elérhető.

A cserepótló vétel kedvezményének szigorú szabálya az 1999. évi XCIX törvénnyel változott meg. Kikerült a szabályozásból az öt éves korlát. Az 23/A. § ismét módosult, jelesül bekerült a kezdő ingatlanforgalmazó is a kedvezményezettek köré, ha vállalta, hogy tárgyévi nettó árbevételének 50%-a ingatlanok pénzügyi lízingjéből, vagy 75%-a ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjéből fog állni. Ha ezt a vállalkozó a következő év június 30-ig nem igazolja, hogy az előző évi árbevétele a vállalt feltételek szerint oszlik meg, akkor az illetékhivatal az egyébként fizetendő illeték és a megállapított illeték különbözetének 50%-al növelten írja elő. Új fogalom meghatározások is megjelentek, ki minősül ingatlanlízinget főtevékenységként folytató vállalkozónak, gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozónak, és ki minősül ingatlan és gépjárműlízinget egyaránt folytató vállalkozónak.

16

2001 január 1-től illetékmentes lett a természeti katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott lakástulajdon helyett vásárolt másik lakástulajdon megszerzése is. De csak akkor, ha a megsemmisült lakást a magánszemély életvitelszerűen lakásként

használta,

nincs

másik

lakástulajdona,

illetve

másik

lakáson

fennálló

haszonélvezeti, használati joga. Ekkor lett illetékmentes a 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakásnak a megvásárlása, ha olyan vállalkozótól vásárolták, aki lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult. Fontos változás, hogy az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése után illetéket kellett fizetni. Ennek mértéke szintén 10% lett, az illeték alapja pedig a működtetési jognak az értéke. Ez alól mentességek lehetett kérni, ha a működtetési jog átruházója az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény, praxis törvény, hatályba lépésétől volt jogosult a működtetési jog alapján végezhető tevékenység gyakorlására. Ezt igazolni a megszerző magánszemélynek kellett igazolnia. Fontos, hogy csak magánszemélyek mentesülhettek az illeték megfizetése alól.

A 2002. évi XLII. törvény finomított a cserepótló vétel szabályain, hiszen rögzítette, hogy nem minősül tehernek a cserepótló vétel szabály alkalmazásában a haszonélvezet és használat joga. A gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték mértéke ismét emelkedett, 13forintra, elektromos hajtómotor esetén pedig 600 forintra. De nem lett kedvezőbb a helyzete a pótkocsit megszerzők helyzete sem. Nekik 7 500 Ft-ot, illetve 18 000 Ft-ot kellett fizetni. Bekerült az illetéktörvény szabályozásába egy jogvesztő határidő is, mely szerint, ha valaki 35 éven aluliak első lakáshoz való jutásának kedvezményét kéri, ezt legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig teheti meg. Változott az Itv 80. § (1) bekezdésének c.) pontja is. Eszerint, ha a felek a jogügyletet közös megegyezéssel eredeti állapot helyreállításával szüntették meg, vagy az erre jogosult ettől eláll, az illeték törlését a földhivatal határozatával kérhették ingatlan esetén. Más esetben elegendő volt a közös megegyezésről, vagy az elállásról szóló okirat is. Szigorítottak az ingatlanforgalmazási céllal megszerzett ingatlanok kedvezményes illetékére való jogosultság igazolásánál. A módosítás szerint, ha valaki ingatlan- és gépjármű lízinget egyaránt folytató vállalkozó, továbbá pénzügyi lízinget folytató kezdő vállalkozó esetén a törvényben meghatározott igazolásokat csak az előírt időpontban és tartalommal lehetett benyújtani, továbbá a nyilatkozat pótlása, határidő mulasztása miatti igazolási kérelem

17

előterjesztésének a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig volt helye. Alaphelyzetben ezeket a nyilatkozatokat az illetékkiszabásra való bejelentéskor kellett megtenni, de a módosítás a fizetésre kötelezett kimenthette magát a határidő mulasztás jogkövetkezményei alól (az ingatlannak megfelelő illeték mérték által megállapított illeték fizetése), ha igazolási kérelemmel egyidejűleg beterjesztette a nyilatkozatot is.

A 2003. évi XCI. törvény finomított a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése után fizetendő illeték szabályozásán. A vagyoni értékű jog szerzőjének a négymillió forintos értékhatár olyan hányada után kell fizetni 2%-os mértékű illetéket, amilyen arányt a haszonélvezeti jog értéke képviselt a lakásingatlan forgalmi értékében. Ha valaki vagyoni érétkű joggal terhelt lakástulajdont szerzett meg, akkor a 2%-os mértékű illetéket olyan arányban lehetett alkalmazni, amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel a lakástulajdon forgalmi értékében.

2004. évi CI. törvény ismét megváltoztatta a gépjármű vagyonszerzési illetékének a mértékét. Ekkor jelent meg a Wankel motorral hajtott gépjármű megszerzése után fizetendő illeték is. ennek mértéke a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 30 Ft. Megjelent a szabályozásban, hogy az 500 cm3-t meghaladó hajtómotor lökettérfogatú motorkerékpár megszerzése után is illetéket kell fizetni. Mértéke 20 Ft/cm3. A gépjármű vagyonszerzési illetéknél pedig 1890 cm3-ig 15 forint, míg e fölött 20 Ft/cm3 . A Wankel motorral hajtott gépjárművekkel együtt bekerült a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű is, melynek illetéket a teljesítmény minden egyes megkezdett 1 kW-a után 600 forint. Az új építésű lakásingatlan tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték is módosult, mégpedig oly módon, hogy egyrészt nemcsak vállalkozó által újonnan épített lakások után lehetett igénybe venni ezt a kedvezményt, hanem nem lakóház, vagy lakás ingatlanként nyilvántartott ingatlan lakássá való átalakítása, lakóépület bővítése során létesített lakás megszerzése után is igénybe vehető lett ez az illetékkedvezmény. További változás, hogy míg a korábbi szabályozásban 30 millió forint forgalmi értékig nem kellett illetéket fizetni, az új szabályok alapján 15 millió forint forgalmi értékig lett mentes az új építésű lakásingatlan tulajdonjogának megszerzése, 15 millió forint feletti rész után 30 millió forintig a megállapított illetékből nem kellett megfizetni azt az illetéket, amely akkor járna, ha a tulajdonjog szerző 15 millió forint értékű lakásingatlant vásárolt volna. Ha a tulajdonjog szerzője másik lakás eladását igazolja, abban az esetben ez a kedvezmény nem jár. További változás, hogy ha a szerződésből nem derül ki az új építésű lakás vásárlása, akkor a

18

kedvezmény feltételeinek teljesülését a vállalkozó által kiállított nyilatkozattal lehetett igazolni a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.

Ez a következőképpen néz ki:

Adózó megvásárolja a 25 millió forint értékű új építésű lakásingatlannak 1/1 tulajdoni hányadát. Adózó megfelel az illetéktörvény által támasztott feltételeknek. Az illeték kiszabása az alábbiak szerint alakul: Az illeték alapja: 25 000 000 Ft. Az illeték kiszámítása (mintha nem új építésű lakásingatlan lenne): 4 000 000 Ft után 2% 21 000 000 Ft után 6% Illeték összesen:

80 000 Ft +1 260 000 Ft 1 340 000 Ft, ebből kerül levonásra a 15

millió forint értékű lakás után fizetendő illeték az alábbiak szerint

A 15 milliós forint forgalmi értékű új építésű lakás illetéke:

4 000 000 Ft után 2%

80 000 Ft

11 000 000 Ft után 6%

+660 000 Ft

Összesen:

740 000 Ft.

A fizetendő illeték kiszámítása:

A megvásárolt lakás után egyébként fizetendő illeték.

1 340 000 Ft

15 millió forint forgalmi értékű lakás illetéke:

- 740 000 Ft

Fizetendő illeték:

600 000 Ft.

Kiegészült a forgalmi érték meghatározása. Eszerint pénzre szóló követelés esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján fennálló követelés értéket kell figyelembe venni forgalmi értékként.

A 2005. évi XXVI. törvény által bekövetkezett jogszabály módosítás alapján a kedvezmények köréből kikerült termőföld tulajdonjogát megszerzőket megillető illetékkedvezmény. Ezután már csak az általános illeték mértéket lehet fizetni, azonban ha valaki regisztrációs igazolással

19

rendelkező mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély, akkor a termőföld vásárlása illetékmentes. További feltételek, hogy 5 évig nem idegeníti el, vagyoni értékű jogot nem alapít, és mezőgazdasági őstermelőként mezőgazdasági célra hasznosíthatja. Az eddigi szabályozás 2002. Január 1. és a mostani változás között: ha valaki családi gazdálkodóként vásárolt termőföldet, mentes volt az illetékfizetési kötelezettség alól. Azonban a tulajdonában lévő termőföld nem haladhatta meg a 300 hektárt, vagy a 6 000 aranykoronát. Erről a szerződés illetékkiszabásra való benyújtásakor kellett nyilatkoznia. Ez lényeges változás, hiszen megszűnt a szerzéshez kötött területi korlát. Fontos változás volt, hogy a lakóház felépítésének megtörténtéről az illetékhivataloknak kellett megkeresni az illetékes építésügyi hatóságokat, és csak akkor lehet a késedelmi pótlékkal előírt illetéket előírni, ha nem lett kiállítva a vagyonszerző nevére használatbavételi engedély. Azonban, ha a vagyonszerző 4 éven belül felépítette a házát, és az erről szóló jogerős használatbavételi engedélyt megküldte az illetékhivataloknak, akkor is törlésre kerül az illeték. A jogszabály meglehetősen szokatlan időpontban, 2005. május 10-én lépett hatályba.

A 2005. évi CLIII. törvény a mentességek körében hajtott végre egy kisebb módosítást. A birtokösszevonási

célú

önkéntes

földcserénél

az

ilyen

megállapodáson

alapuló

termőföldtulajdon szerzése, illetve a hozzá kapcsolódó haszonélvezeti, használat jogának alapítása is mentes lett a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

A 2006. évi LXI. törvény már-már szokásosnak mondható változást hozta. Emelkedtek a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illetékek. 1890cm3-ig 18 Ft-ra, e fölött, valamint 500cm3 fölötti motorkerékpár után 24 Ft-ot kell fizetni, elektromos hajtómotor esetén 800 forint, Wankel motorral hajtott gépjárműnél illeték mértéke 36 forint lett. A pótkocsi tulajdonjogának megszerzése sem maradt ki a sorból. 9 000 forint és 22 000 forint lett a fizetendő illeték.

A 2007. évi CXXVI. törvény a gépjármű vagyonszerzési illetékét változatlanul hagyta, de változtatott egy-két eljárási gyakorlaton. Ezután az állami adóhatóságnak a saját nyilvántartásából, valamint az illetékes ingatlanügyi hatóság megkeresése útján kell ellenőriznie az ingatlan továbbértékesítését, vagy pénzügyi lízingbe adását. Ha ez nem történt meg, akkor lehetett az illetékkülönbözet kétszeresét előírni.

20

Adózóbarát rendelkezés, de tartok tőle, hogy a jogalkotó nem volt tisztában azzal, hogy az állami adóhatóság nyilvántartása nem alkalmas az ilyen jellegű ellenőrzésre. A változás nem kerülte el a hitelintézetek pénzügyi veszteség mérséklése céljából történő tulajdonjog szerzése utáni illetéket sem. A hitelintézetnek illetékkiszabásra való benyújtáskor kellett nyilatkoznia, hogy igénybe kívánja venni az illetékkedvezményt, másrészt a három év leteltét követően az állami adóhatóságnak kellett a továbbértékesítés megtörténtét ellenőriznie saját nyilvántartása, vagy az illetékes ingatlan-ügyi hatóság megkeresése útján. Változott a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése után járó feltételes illetékmentesség. Csak akkor mentesült, ha a felépített lakás hasznos alapterülete eléri a maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A mentességek köre tovább bővült, illetékmentes lett a kedvezményezett eszközátruházás. A 2008. évi LXXXI. törvény a gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetékénél új szabályozást vezetett be: ha a gépjárműre, pótkocsira haszonélvezeti jogot, használati jogot, üzembentartói jogot szereztek, akkor az egyébként megállapított illeték 50%-át kell fizetni. Ha ilyen joggal terhelt gépjármű tulajdonjogát szerzi meg valaki, akkor az illetéket csökkenteni kell ezen jogok után fizetendő illeték összegével. És új szabályként bevezetésre került a 23/C §, mely a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek után fizetendő illetéket szabályozza.

5.4. Feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek illetéke E szabályozás szerint: amennyiben ingatlan tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzése esetén az ellenszolgáltatás értéke nem éri el a forgalmi érték 50 %-át, az ellenszolgáltatás és a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke 50%-nak különbözete után a 12.§ szerinti ajándékozási illetékmértékkel megállapított illetéket kell fizetni. A forgalmi értékből az ajándékozási illetékmérték alá eső rész levonásával fennmaradó részre a visszterhes vagyonátruházási illeték szabályai szerint egyébként irányadó illetékmértéket kell alkalmazni. Ha az ellenszolgáltatás az ingatlan terhelő és a vevő által átvállalt tartozásra tekintettel került a forgalmi értékhez képest alacsonyabb összegben megállapításra, akkor e bekezdés alkalmazásában az ellenszolgáltatás összegéhez kell számítani az ingatlant terhelő és a vevő által átvállalt tartozás összegét. Ez az állami adóhatóság szerint a következőképpen kell alkalmazni a gyakorlatban:

21

Ha 100 millió forint forgalmi értékű lakást 41 millió forintért vásárol meg valaki, akkor e szabály alkalmazásával a fizetendő illeték az alábbiak szerint alakul: Forgalmi érték 50%-a: 50 000 000 Ft. Ajándékozási illeték alá eső összeg: 50 000 000 Ft -41 000 000 Ft = 9 000 000 Ft; tehát ezen összeg után kell ajándékozási illetéket fizetni. 100 000 000 Ft – 9 000 000 Ft= 91 000 000 Ft; mely után az ingatlan jellege szerinti visszterhes vagyonátruházási illetéket kell megfizetni. Természetesen, ha valaki azért vásárolta meg feltűnő értékaránytalansággal az ingatlant, mert átvállalja az eladó olyan tartozását, mely a vétel tárgyát képező ingatlant terheli, akkor az ellenszolgáltatás összegéhez kell számítani a vevő által átvállalt tartozás összegét. Az adóhatóság álláspontja szerint a forgalmi érték tekintetében mentességek, és kedvezmények a visszterhes vagyonátruházási illeték szabályai alkalmazhatóak.

5.5. Közös tulajdon megszüntetése esetén fizetendő illeték Talán ez az egyetlen olyan része az illetéktörvénynek, mely a törvény hatályba lépése óta nem módosult. Közös tulajdon megszüntetése esetén csak akkor kell fizetni visszterhes vagyonátruházási illetéket, ha valaki a megosztás esetén többlet vagyonhoz jut. A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint tulajdonjog egy dolgon több személyt is megillethet.5 A Ptk rendelkezik arról is, hogy a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonos társ követelheti.6 A közös tulajdon megszüntetése történhet: -

természetben való megosztása – ez az elsődleges

-

egyik tulajdonostárs általi magához váltással

-

a közös tulajdonú dolog értékesítésével.

Ez utóbbi esetben a vételárat kell a tulajdoni hányad arányában megosztani. Házastársi vagyonközösség a házasság megkötésével keletkezik.7 Ez a vagyonközösség az életközösség fennállásáig tart. Házastársak közös tulajdona mindaz, amit az életközösség

5

Ptk 139. § (1) bekezdés Ptk 147. § 7 Csjt 27.§ (1) bekezdés 6

22

ideje alatt szereztek, illetve a külön vagyon életközösség alatt keletkezett tiszta haszna is ide tartozik.

5.6. Házastársi vagyonközösség megosztása Az életközösség megszűnésekor megszűnik a vagyonközösség is. A házasságról, a családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt) szabályai alapján bármelyik fél követelésére meg kell osztani a közös vagyont. Ekkor lehet követelni: -

beruházások

-

kezelési költségek

-

fenntartási költségek megtérítését.

Az illetéktörvény a házastársi vagyonközösség megszüntetésének szabályait az ingatlan közös tulajdonának megszüntetéséhez hasonlóan szabályozza. A keletkező értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illeték fizetendő. Továbbá eltérés még, hogy ha valamelyik volt házastárs azért kap többlet vagyont, mert a közös tartozásokból is többet vállalt át, akkor ezen tartozások összegével csökkenteni kell az átvett többletvagyont, és ha marad még értékkülönbözet, akkor az képezi az illeték alapját. Ha a tartozás és az átvett többletvagyon egyenlege nulla, akkor nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség, nincs helye az illetékkiszabásnak. Gyakorlatban nagyon sokszor lehet találkozni házastársi közös vagyont megszüntető szerződéssel.

Ezeknél a szerződéseknél a felek sokszor csak az ingatlan vonatkozásában szüntetik meg okiratban a közös tulajdont. Hogy mire gondolok? Az ingatlan tekintetében magától értetődőnek tűnik, hogy teljes bizonyító erejű okiratot, esetleg közokiratot készítenek a közös vagyon megosztásáról. Ingóságoknál azonban már más a helyzet a szerződő felek nem mindig készítenek vagyonmérleget az ingóságok vonatkozásában. Az állami adóhatóságnak azonban annak megállapításához, hogy történt-e többletszerzés szüksége van olyan információkra is, hogy az ingóságok, közös megtakarítások vonatkozásában a felek hogyan állapodtak meg. Ebben az esetben mindkét fél által aláírt vagyonmérleg az, ami ezt a hiányosságot pótolja, hiszen a megosztásnál nemcsak az ingatlan értékét kell figyelembe venni, hanem a teljes közös vagyont.

23

Következő, ami gondot okoz, hogy a közös tartozásról nem áll a felek rendelkezésére a pénzintézet, hitelező igazolása, hogy mennyi volt a fennálló tartozás. Ezt az adóhatóságnak a szerződéskötés időpontjára visszamenőleg kell figyelembe venni. Ezért nem tudja sokszor elfogadni az állami adóhatóság, amikor az adózó becsatolja a kölcsönszerződésről készített közjegyzői okiratot. Hiszen az a tartozás időközben még nőhetett is, lásd devizában fölvett hitelek. Előfordulhat, hogy a szerződéskötés időpontjában a korábban CHF-ben esetleg euróban fölvett hitel összege akkora nagyságú, hogy a többletvagyon értéke, melyet az egyik fél megkap, nemhogy pozitív, esetleg nullaegyenlegű, de negatív egyenlegű. Bár ilyen esetben nincs erre vonatkozó rendelkezés az illetéktörvényben, úgy gondolom, hogy a többletvagyon értéke után illetéket kiszabni csak pozitív egyenleg esetén lehet. Közös tartozás azonban nemcsak banki hiteltartozás lehet, lehet közmű díjhátralék, áruvásárlási hitel. Azonban a bírósági gyakorlat alapján a jövőben fizetendő gyermektartásdíj nem minősül közös tartozásnak.8 Sajátos problémát vet fel a megváltási ár fizetése is. Ha a szerződésben megváltási árat fizet az egyik fél a másiknak, akkor kérdésként vetődik fel, hogy a megváltási ár a közös megtakarításból vagy a külön vagyon terhére lett fizetve. A bírói gyakorlat szerint, ha valaki házastársa tulajdoni hányadát megváltja, de a megváltási árat különvagyonból fizette meg, akkor az illetékkiszabás a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint történik.9 A megváltási ár megfizetése az úgynevezett cserepótló vételnél is gondot jelenthet. A cserepótló

vétel

szabályai

alapján

eladott

lakástulajdon

forgalmi

értékének

a

figyelembevételét lehet kérni. Egyes illetékhivatali gyakorlat azonban az volt, hogy ha valaki házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén megváltási árat kapott, és új lakásingatlan vásárlása esetén kérte a házastársi vagyonközösségi szerződés alapján az eladott lakásingatlan forgalmi értékének a figyelembe vételét, kérelmét elutasította az illetékhivatal. Ezt változtatta meg egy bírósági ítélet, mely kimondta, hogy az Itv szabályai kimondják, hogy házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagonszerzési illetéket kell fizetni. Ezt figyelembe véve a megváltási ár fizetése az ingatlan tulajdoni hányadának ellenérték fejében történő értékesítését jelenti, így illetékkiszabás szempontjából tartalmában azonos az adásvételi szerződéssel.10

8

EBH 2008. 1912 KGD 2008. 14 10 EBH 2007. 165 9

24

Szintén bírósági határozat mondta ki, hogy vagyonközösség megszüntetése esetén a visszterhes vagyonátruházási illetéket arányosítással kell megállapítani, vagyis csak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos rész után kell 2%-os illetéket fizetni, ezt meghaladó rész után 6%-os illetéket kell fizetni.11

A következő eset két problémát is felvet. Egyrészt a megváltási ár problémáját, másrészt a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek probléma körét.

Adózó és volt felesége házastársi közös tulajdont megszüntető szerződést kötöttek. Adózó az ½-½ közös tulajdoni hányadú lakásingatlanuk ½-ed tulajdoni hányadát feleségétől 800 000 Ft megváltási át ellenében magához váltotta. A szerződésben a felek rögzítették, hogy a jogügylet tárgyát képező ingatlant jelzálogjog terheli, és a megváltást követően a feleség az adósi kötelemből kikerül. Az állami adóhatóság az illetékkiszabás előtt az ingatlan forgalmi értékének a megállapítása végett helyszíni szemle megtartását rendelte el. A helyszíni szemlén megállapításra került, hogy az ingatlan forgalmi értéke: 11 954 000 Ft. Az illetékkiszabás előtt tényállás tisztázása végett az állami adóhatóság felszólította az adózót, hogy a hitelt nyújtó bank igazolását csatolja be, miszerint a szerződés megkötésének időpontjában mennyi volt a fennálló hiteltartozás, továbbá kérte a mindkét fél által aláírt, a közös vagyon megosztásáról, vagyontárgyanként és ezek értékével felvett vagyonmérleget. Adózó nevében eljáró ügyvéd nyilatkozott, hogy ingóságok tekintetében mindkét fél a saját ingóságait bírta. A bank igazolása alapján megállapítást nyert, hogy a szerződés kötésekor fennálló hiteltartozás 32 603,88 CHF volt. A Bank a fennálló deviza hiteltartozás forint értékét 6 813 885 Ft-ban határozta meg. Az illeték törvény 71. § (2) bekezdése kimondja, hogy az idegen állam pénznemében megjelölt értéket az illetékkötelezettség keletkezésekor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámolni. A szerződéskötés idején a devizaárfolyam CHF vonatkozásában 207,68 Ft volt. A fenti jogszabályhely alapján a Bank által leigazolt hiteltartozás s szerződéskötés időpontjában érvényes MNB hivatalos deviza árfolyama alapján: 32 603,88 CHFx207,68Ft=6 724 996,1504 Ft.

11

BH 2006. 36

25

Az illetéktörvénynek a házastársi vagyonközösség megszüntetésére vonatkozó szabályai alapján a vagyonszerzési illeték megállapítását a következőképpen kell elvégezni: Közös tulajdonú ingatlan értéke:

11 954 000 Ft

Hiteltartozás összege:

6 724 996 Ft

Forgalmi érték hiteltartozással csökkentett összege: 5 229 004 Ft.

A megszerzett ½ tulajdoni hányad forgalmi értéke: 2 614 502 Ft.

Az illetéktörvény rendelkezései alapján a megváltási árat kell bejelentett értéknek tekinteni, mely alapján, ha az illetékkiszabásakor még nincs bejegyezve a tulajdonjog, illetékelőleg kiszabására kerül sor, majd az ingatlanügyi hatósági határozat állami adóhatósághoz való megérkezése után fizetési felhívás kerül kibocsátásra az illetékelőleg és a tényleges illeték közötti illetékkülönbözetről. Azonban a jogügyletből megállapítható, hogy az ellenszolgáltatás értéke nem érte el a megszerzett 1/2 lakásingatlan forgalmi értékének 50%-át, így az Itv 23/C. §-nak rendelkezéseibe ütközik.

Az illetéktörvény ajándékozási illeték mérték tekintetében a rokonsági fok szerint állapítja meg az ajándékozási illeték mértékét. Az első rokonsági fokba tartoznak az ajándékozó házastársa, mostoha és nevelt gyermeke, a mostoha és nevelőszülője. A második rokonsági fokba tartozik az ajándékozó testvére, míg a harmadik rokonsági fokba minden más megajándékozott tartozik. Felmerülhet a kérdés, hogy melyik csoportba tartozik az egyenes ági rokon. 2010. augusztus 16-tól az általuk megszerzett ajándék mentes az ajándékozási illeték alól. Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani a rokonsági fokot, meg kell először állapítani, hogy a közös vagyon megszüntetésének időpontjában a szerződő felek házasságát a bíróság felbontotta-e vagy nem. Miért fontos? Nos, a válasz elég egyszerű, elég csak az illetéktörvény 12. § (1) bekezdésének b.) pontját megnézni. Ha a szerződő felek a szerződéskötés idején még házasok, akkor az első rokonsági fokba tartozó illeték mérték szerint kell megállapítani az ajándékozási illetéket, ha már nem házasok, akkor a harmadik rokonsági fok alá esnek. Ez jelentős illetékemelkedést jelent a szerző félnek.

26

Visszatérve az esetre, a szerződésben a felek leírták, hogy házasságukat a bíróság már jogerősen felbontotta. A kérdés megválaszolva, III. rokonsági fok alá esik az ajándékozási illeték. A 23/C. § alkalmazásával az illeték alapját az alábbiak szerint állapítjuk meg: 1 307 251 Ft (ez a megszerzett tulajdoni hányad forgalmi értékének az 50%-a -

800 000 Ft (a bejelentett érték) 507 251 Ft (ez az ajándékozási illeték alá eső rész)

Visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső rész megállapítása: 2 614 502 Ft (a megszerzett tulajdoni hányad forgalmi értéke) -

507 251 Ft (ajándékozási illeték alá eső rész) 2 107 251 Ft (visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső rész)

Miután megállapítottuk az illeték alapját szeretnék pár szót szentelni az illetéktörvény néhány kevéssé ismert szabályára. Egészen pontosan a kerekítési szabályra. E szabály alapján az illeték alapját forintban kell megállapítani, továbbá a százalékos illeték alapjának kerekítésénél az 50 forintnál kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 50 forintot vagy ennél nagyobb maradékot pedig 100 forintnak kell számítani. Az esetben tehát az ajándékozási illeték illetékalapja: 507 300 Ft, a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja: 2 107 300 Ft. Az illeték kiszámítása: Ajándékozási illeték: 507 300 Ft után 10% (az Itv 12. § (1) bekezdés b) pontja)

50 730 Ft

Visszterhes vagyonátruházási illeték: 2 000 000 Ft után 2%

40 000 Ft

107 300 Ft után 4%

4 292 Ft

Fizetendő illeték összesen:

95 022 Ft.

5.7. Házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződések Összefoglalva

a

házastársi

vagyonközösség

megszüntetéséről

szóló

szerződésekre

vonatkozóan nincs egy általános eljárás. Minden egyes ilyen szerződést egyedileg kell vizsgálnia az állami adóhatóságnak, figyelembe véve a felek nyilatkozatát.

27

5.8. Gazdasági válsággal összefüggő módosítások A 2009. évi LXXVII. törvény a hosszú idő óta változatlan illetékkulcsokat csökkentette az alábbiak szerint: A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10%-ról 4%-ra csökkent, mégpedig úgy, hogy ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, legfeljebb 200 millió forint. A lakástulajdon szerzése után fizetendő illeték mértéke 4 millió forintig marad 2%, de az efölötti rész után már csak 4%-os illetéket kell fizetni. Változott a kezdő vállalkozók árbevételi megoszlása is: ingatlanforgalmazást, vagy pénzügyi lízinget végző kezdő vállalkozó esetén árbevételének 50%-a kellett, hogy ebből a tevékenységből származzon. Több változás mellett jelentős változásnak mondható, hogy az úgynevezett feltételes mentes lakóház építési eljárásokban a vagyonszerző a 4 éves beépítési határidő meghosszabbítását kérhette. A 2009. évi LXXVII. törvény 213. §-a alapján két évvel lehetett meghosszabbítani a beépítési határidőt abban az esetben, ha az adózó erre irányuló kérelmet nyújtott be. Szintén 2 évvel lehetett meghosszabbítani a 23/A. § hatálya alá tartozó ingatlanforgalmazók pénzügyi lízinget folytató vállalkozók továbbértékesítési határidejét. Továbbá 2012. december 31-ig mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ingatlannak a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzése. 2010. január 1-től tehát általános mértékű illetéket kell fizetni a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén is ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%-ot, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%-ot, legfeljebb 200 millió forintot. Azonban az orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése után az illeték mértéke változatlan, 10% maradt.

2010. október 4-én átszakadt Kolontárnál a vörösiszap tároló gátja. Szörnyű tragédia, sokan meghaltak, elvesztették otthonukat, mindenüket. Az ajkai kistérségben bekövetkezett vörösiszap-ömlés által okozott károk helyreállítása és az újjáépítés körében felmerült illeték megállapításának mellőzéséről szóló 10/2010. (XII.16.) NGM rendelet alapján az állami adóhatóságnak mellőznie kellett az illetékkiszabást azokban a vagyonszerzési ügyekben, ahol az illetékkötelezettség 2010. október 4-e után keletkezett. A

28

további feltétel, hogy a lakcímnyilvántartás szabályai szerint a lakóhely, vagy tartózkodási hely 2010. Október 4-én Kolontár, Devecser esetleg Somlóvásárhely legyen, a Magyar Alumínium Zrt. iszaptárolója gátjának szakadása következtében életveszélyesség vált lakás a tulajdona volt, vagy őt megillető haszonélvezeti jog terhelte. Az illetékkiszabást 2012. december 31-ig illetékkiszabásra bejelentett illetékügyekben lehet mellőzni.

2010. évi CXXIII. törvény alapján azon tulajdonjogszerzők, akik az illetékkötelezettség keletkezésekor 35. életévüket még nem töltötték be, és első lakástulajdonukat szerezték meg, a fizetendő illeték megfizetésére legfeljebb 12 hónapra pótlékmentes részletfizetési lehetőséget kérhetnek. Ha a vagyonszerző egy részlet befizetését elmulasztja, az illeték egy összegben esedékesség válik és a fennmaradó összegre késedelmi pótlék kerül felszámításra. A 2011. évi XCVI. törvény 2011. július 15-én léptetett hatályba több módosítást. Többek közt visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség már csak az olyan belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének a megszerzése után keletkezik, amelynek főtevékenysége -

Épületépítési projekt szervezése

-

Lakó és nem lakó épület építése

-

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása üzemeltetése

-

Saját tulajdonú ingatlan adásvétele

Illetékmentes lett a Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kérő, a tulajdonátvezetésével egyidejűleg, ha a tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását nem kéri a vagyonszerző, vagy a gépjárművet belföldön nem értékesíti. A 2011. évi CII. törvény (Szit) a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról 2011. Július 19-én került kihirdetésre. Ez a jogszabály szintén hatással volt az illetéktörvényre. Új jogszabályhellyel egészítette ki az illetéktörvényt. Az új, 23/D szakasz alapján -

ingatlan tulajdonjogának

-

vagyoni értékű jogának

-

belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaságban fennálló vagyoni betétnek

megszerzése esetén, ha a vagyonszerző a 2011. Évi CII. Törvény hatálya alá eső szabályozott ingatlanbefektetési társaság, ingatlanbefektetési elővállalkozás, esetleg a Szit szerinti társaság projekttársasága, vagy elővállalkozás projekttársasága, akkor a vagyonszerzési illeték 2%.

29

6. A cserepótló vétel kedvezménye

Szeretnék kitérni a cserepótló vételre. Ennek a szabályozásnak a lényege, hogy ha magánszemély vevő a lakásvásárlását megelőzően, vagy azt követően 1 éven belül másik lakástulajdonát eladja és kéri annak a figyelembevételét, akkor illeték alapja az eladott és a vett lakástulajdon forgalmi értékének a különbözete. Sokszor gondot jelent, amikor az eladott lakástulajdon forgalmi értéke magasabb, mint a vett lakástulajdoné. Ilyen esetekben úgy gondolja sokszor a fizetésre kötelezett, hogy nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége. Azonban az illetéktörvény nem ismeri a negatív különbözet fogalmát. Ez azt jelenti, hogy ha valaki olyan ingatlan forgalmi értékének a figyelembevételét kéri, mely magasabb forgalmi értékű, mint a vett lakástulajdon forgalmi értéke, ekkor is a különbözet után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket.

Ilyenkor egyetlen esetben kell jogszabály szerint

elutasítania az állami adóhatóságnak az eladott lakástulajdon forgalmi értékének a figyelembevételét, ha az eladott és a vett lakástulajdon forgalmi értékének a különbözete magasabb, mint a vett lakástulajdon forgalmi értéke. Fontos tudni, hogy az ingatlannyilvántartási állapot szerinti állapot a mérvadó az eladott lakástulajdon figyelembevételénél. Az illetékügyek 70%-ban felbukkan ez a kedvezmény. Amit kell róla tudni, hogy csak lakástulajdon vásárlása és lakástulajdon értékesítése esetén lehet kérni a kedvezmény alkalmazását, hogy a vételt megelőző, vagy azt követő 365 napon belül értékesített lakástulajdon forgalmi értéke vehető figyelembe, az eladónak és a vevőnek is ugyanazon személynek kell lennie, és a kedvezmény nem alkalmazható ugyanazon helyrajzi számú vett és eladott ingatlan esetén. Mégis a világos szabályok ellenére a cserepótló vétel kedvezménye sok vitát vált ki. Az elutasító határozatok többsége azért születik, mert az adózók sokszor nem lakásingatlan értékesítéséről szóló adásvételi szerződést nyújtanak be, hanem egyéb ingatlan értékesítéséről szólót. További elutasítási alapok: a 365 napon túli értékesítés, a különbözet nagyobb, mint a vett lakásingatlan forgalmi értéke, nem azonos értékű jogok figyelembevételét kérik, illetve külföldön eladott lakástulajdon forgalmi értékének a figyelembevételét kéri az adózó. Az illetéktörvény területi hatálya a belföldön lévő ingatlanokra, belföldi hagyatékra vonatkozik. Külföldi hagyatékba tartozó ingókra, vagyoni értékű jogokra csak abban az esetben, ha a hagyaték helye szerinti államban nem kell fizetni öröklési illetéket, vagy ennek megfelelő adót. Belföldi ingatlanok tekintetében kell alkalmazni az illetéktörvényt. Kivétel csak nemzetközi szerződés alapján lehetséges.

30

2008. június 26-án Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy módosítsa az illetéktörvénynek a lakásvásárlási illetékre vonatkozó rendelkezéseit.12 A Bizottság kifejtette, hogy

az

illetéktörvény

cserepótló

vétel

kedvezményét

tartalmazó

rendelkezései

diszkriminatívak, mert ezek nem egyeztethetők össze a személyek szabad mozgásának valamint a letelepedés szabadságának jogával. A Bizottság szerint az adófizető más tagállamban értékesített lakóingatlanának forgalmi értékének beszámítását nem kérheti, így az illeték alapja a vett lakásingatlan forgalmi értéke Bizottság véleménye: a magyar szabályozás korlátozza az Unió polgárainak a szabad mozgáshoz való jogát. Különösen diszkriminatív ez az intézkedés a munkavállalók szabad mozgásához való jogára és a letelepedés szabadsága vonatkozásában. A munkavállalók mobilitása az egyik alapvető pillére az Uniónak. Szakképzett munkavállalók könnyebben találnak munkát, ezáltal az Unión belül, ott tudnak elhelyezkedni, ahol szükség van rájuk, így javítva az Unió versenyképességét és gazdasági helyzetét a világban. A Bizottság felszólította Magyarországot, hogy rövid időn belül rendezze a diszkriminatív intézkedés sorsát. Mivel Magyarország nem rendezte a jogszabályi rendelkezés sorsát, a vélemény kibocsátását követő két hónapon belül, a Bizottság eljárást kezdeményezett az Európai Bíróság előtt Magyarország ellen. Magyarország álláspontja szerint a cserepótló vétel kedvezménynek egyrészt az adórendszer koherenciája megőrzése végett van szükség, másrészt a második lakás tulajdonának szerzése és az illetékfizetési kötelezettség között közvetlen kapcsolat van, harmadrészt a másik tagállamban eladott ingatlan, és az utána megfizetett illeték figyelembe vétele esetleges visszaélések megelőzése igazgatási nehézségeket okozna. A Bizottság vitatja ezen álláspontokat a keresetében. Véleménye szerint az eladott lakástulajdon és a vett lakástulajdon után fizetendő illeték között nincsen összefüggés, ezt csak a jogalkotó kapcsolta össze. Az Elsőfokú Bíróságon az ügy C-253/09 számon, 2009 július 8-án lett benyújtva.13

Az ügyben kiadott tanácsnoki vélemény szerint Magyarország akkor adhatja meg az un. cserepótló vétel illetékkedvezményt olyan magánszemélynek, aki az ország területén kívül eladott lakástulajdonának forgalmi értékét kívánta figyelembe vetetni, ha a vagyonátruházási illeték vonatkozásában összehasonlíthatóak a belföldön lakásingatlant eladók helyzetével. A tanácsnoki vélemény rámutat arra, hogy a Bizottság elemzése az ügyben nem vette kellően

12

13

http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/infringements/infringement_cases/bycountry/index_en.htm http//curia.europa.eu ügyszám: C-253/09

31

figyelembe azt a tényt, hogy jelenleg a Közösség nem fogható fel egységes adóövezetként. Közvetlen adózás szempontjából a Közösségben egymás mellett lévő nemzeti adórendszerek a közvetlen adózás mozaikjának egy-egy darabját képezik, és a főszabály szerint a tagállamok határozzák meg saját adórendszerüket, gyakorolják adóztatási hatásköreiket. A vélemény hangsúlyozza, hogy a visszterhes vagyonátruházási illeték összhangban van a territorialitás adójogi elvével, feltéve, hogy a fizetési kötelezettség az ingatlan fekvési helyétől, mint kapcsoló elvtől függ. A tanácsnoki vélemény14 arra az álláspontra helyezkedik, hogy ha Magyarország figyelembe veszi más tagállamban vásárolt és eladott lakásingatlan forgalmi értékét, az ország számára nem keletkeztet illetékbevételt, „ez a Magyarország által a lakóingatlanok átruházása tekintetében jogszerűen választott adóztatás szintjébe és mértékébe történő komoly beavatkozást eredményezne.” Az illetékekről szóló törvény személyi és területi hatálya a 2. § (2) bekezdése alapján az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldi ingatlan tekintetében kell alkalmazni. A fenti jogszabályhellyel együtt értelmezett cserepótló vétel kedvezménye illetékszabály nem ellentétes az uniós joggal, nem eredményez hátrányos megkülönböztetést. A tanácsnok véleménye szerint a Szerződés nem biztosítja az adóztatási semlegességet arra az esetre, ha tevékenységüket az egyik tagállamból a másik tagállamba helyezik át. Ezáltal adóztatás szempontjából az áthelyezés járhat előnyökkel és hátrányokkal is. Összefoglalva, az Itv cserepótló vétel kedvezmény szabálya nem ellentétes az EK 18., EK 39. és az EK 43. cikkével. A tanácsnok javaslata, hogy a véleményben kifejtett indokok alapján a kifogást el kell utasítani.

A cserepótló vétel szabálya azonban nemcsak a Magyarország területén kívül eladott lakásingatlan forgalmi értékének figyelembevételénél okoz gondot.

A következő jogeset az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonnal, és a házastársi vagyonközösséggel kapcsolatos. 14

http://curia.europa.eu/jurisp/cgibin/form.pl?lang=hu&alljur=alljur&jurcdj=jurcdj&jurtpi=jurtpi&jurtfp=jurtfp&numaff=C253/09&nomusuel=&docnodecision=docnodecision&allcommjo=allcommjo&affint=affint&affclose=affclose& alldocrec=alldocrec&docdecision=docdecision&docor=docor&docav=docav&docsom=docsom&docinf=docinf &alldocnorec=alldocnorec&docnoor=docnoor&docppoag=docppoag&radtypeord=on&newform=newform&doc j=docj&docop=docop&docnoj=docnoj&typeord=ALL&domaine=&mots=&resmax=100&Submit=Rechercher

32

Férj és felesége lakást vásárolt 30 000 000 Ft vételár ellenében. A tulajdonjog egymás között egyenlő arányban oszlik meg. A fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték a szerzéskor hatályos illetékszabályok szerint a következőképpen alakulnak. (Mivel a tulajdonjog szerzők között egyenlő a tulajdoni hányad aránya, a fizetendő illetéket csak az egyik fél vonatkozásában fogom levezetni.) Megszerzett tulajdoni hányad: ½ Megszerzett tulajdoni hányad forgalmi értéke: 15 000 000 Ft

Az illeték kiszámítása: Az illetéktörvény szabályai szerint a 4 millió forintból a 2%-os illetékkulcs a szerzett tulajdoni hányaddal arányos rész után számolható. 2 000 000 Ft után 2%

40 000 Ft

13 000 000 Ft után 6%

780 000 Ft.

Adózóként fizetendő illeték:

820 000 Ft.

A fizetési meghagyás mind a férj, mind a feleség részére 820 000-820 000 Ft-ról ment ki. A fizetési meghagyás kézhez vétele után a férj és a feleség is külön kérelemben kérte a férj által eladott lakástulajdon forgalmi értékének a szerzett tulajdoni hányaddal (1/2-el) arányos figyelembe vételét. A kérelem mellékleteként csatolták az eladott lakástulajdon adásvételi szerződésének másolatát, és a házassági anyakönyvi kivonatuk másolatát. Az illetékekről szóló 1990.évi XCIII. törvény 21. § (5) bekezdése alapján lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja az eladott és a vett lakástulajdon forgalmi értékének a különbözete. A fenti jogszabályhely (7) bekezdése rögzíti, ezt igazolnia a magánszemélynek az eladott lakástulajdon földhivatali bejegyzésre alkalmas adásvételi szerződéssel, vagy más megfelelő módon köteles igazolni. A csatolt adásvételi szerződés alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy az eladott lakásingatlanban tulajdonos a férj, és annak testvére volt. A férj tulajdoni hányada 54/160-ad volt. Ugyanakkor a csatolt házassági anyakönyvi kivonat másolatából megállapítható volt, a házasfelek húsz éve házasodtak össze. Az eladott ingatlanról lekért tulajdoni lap másolat alapján az alábbi megállapításokat tette az állami adóhatóság: A férj tulajdonát képező tulajdoni hányad több vagyonszerzés után keletkezett:

33

33/160-ad tulajdoni hányad törvényes örökléssel és ajándékozással. 18/160-ad tulajdoni hányad cserével került a tulajdonába.

A házasságról, a családról, és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 27. §-a alapján a házasfelek között a házasság megkötésével házastársi vagyonközösség keletkezik az életközösség idejére. A házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit az életközösség ideje alatt közösen, vagy külön-külön szereztek. Közös vagyon továbbá a külön vagyonnak a haszna is, amely az életközösség fennállása alatt keletkezik. A Csjt 28. § (1) bekezdése alapján külön vagyon mindaz, ami a házasságkötéskor már megvolt, a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, mennyiségű vagyontárgy, különvagyon értékén szerzett vagyontárgy. A Csjt idézett szabályai alapján egyértelmű volt, hogy a férj különvagyonához tartozik a 54/160-ad tulajdoni hányadból 33/160-ad. Azonban egyértelműen meg kellett állapítani azt, hogy a 18/160-ad cserével szerzett tulajdoni hányad milyen vagyonból lett megszerezve. Ezt a gyakorlatban a tulajdoni lapon lévő bejegyző határozat szám alapján a saját nyilvántartásában való kereséssel tudja megoldani az állami adóhatóság. A csere jogcíme azonban egyrészt megkönnyítette, másrészt meg is nehezítette az adóhatóság dolgát. Megkönnyítette, mert így a saját nyilvántartásában az állami adóhatóság ki tudja keresni, hogy a cserében részt vevő másik fél milyen ingatlant kapott. Szerencsére a csereingatlan is az illetékes adóhatóság területén volt, de ott az eredeti tulajdonosnál a szerzés jogcíme szintén csere volt. Az ügyintézési határidő kevésnek bizonyult arra, hogy egyértelműen be tudja bizonyítani az állami adóhatóság, hogy külön vagyon lett elcserélve erre a tulajdoni hányadra. Ezért részben elfogadta az adózó azon álláspontját, hogy a feleségét is megilleti az eladott lakástulajdon forgalmi értékének a figyelembevétele, bár nem volt bejegyzett tulajdonos az eladott ingatlanon. S hogy miért csak részben lett elfogadva az állami adóhatóság által az adózó álláspontja? A Csjt 28. § (1) bekezdése miatt. Mert az eladott lakástulajdon 54/160-ad tulajdoni hányadából 36/160-ot örökléssel és ajándékozással szerzett meg a férj, 18/160-ad tekintetében tudta csak figyelembe venni a vagyonközösséget. Így a férj által fizetendő illeték a következőképpen alakul: 54/160-ad tulajdoni hányad forgalmi értéke: 21 562 000 Ft. Az örökléssel és ajándékozással szerzett 36/160-ad tulajdoni hányad forgalmi értéke: 14 375 000 Ft

34

Az eladott ingatlanban cserével szerzett – a közös vagyon szabályai figyelembevételével – 9/160-ad tulajdoni hányad forgalmi értéke: 3 593 500 Ft.

Az eladott lakástulajdon forgalmi értéke összesen: 14 375 000 Ft+3 593 500 Ft= 17 968 500 Ft.

Az eladott lakástulajdon figyelembevételével a fizetendő illeték megállapítása: Vett ½ lakástulajdon forgalmi értéke:

15 000 000 Ft

Eladott 45/160-ad lakástulajdon forgalmi értéke:

17 968 500 Ft

Különbözet (az illeték alapja):

2 968 500 Ft.

2 000 000 Ft után 2%

40 000 Ft

968 500 Ft után 6%

58 110 Ft

Fizetendő illeték:

98 110 Ft.

A feleség ügyében a fizetendő illeték az alábbiak szerint alakul: Vett tulajdoni hányad: ½ Ennek forgalmi értéke: 15 000 000 Ft. A Csjt szabályai alapján a férj tulajdonában álló ingatlan tulajdoni hányadából jelen jogügyletben eladott lakásingatlan forgalmi értékeként figyelembe vehető tulajdoni hányad: 9/160, ennek forgalmi értéke: 3 593 500 Ft. Vett lakástulajdon forgalmi értéke:

15 000 000 Ft

Eladott lakástulajdoni hányada:

3 593 500 Ft

Különbözet (az illeték alapja):

11 406 500 Ft.

Az illeték kiszámítása: 2 000 000 Ft után 2%

40 000 Ft

9 406 500 Ft után 6%

564 390 Ft

Összesen:

604 390 Ft.

Összefoglalva a fenti jogesetből megállapítható, hogy – ahogy korábban is írtam – az illetéktörvény nem ismeri a negatív különbözet fogalmát, mert hiába volt nagyobb értékű a férj által eladott lakástulajdon forgalmi értéke, az illetéket az eladott és a vett ingatlan forgalmi érték különbözete után kell számolni. Másrészt, bár az illetéktörvény 21. § (5) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a magánszemélynek a tulajdonában kell állnia az

35

eladott lakásingatlannak, de az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzési mód, legfőképpen a házastársi vagyonközösség felülírja ezt a szabályt, és lehetősége van az eladott lakástulajdon forgalmi értékének a figyelembe vételét kérni az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos feleségnek is. Ő azonban csak a házastársi közös vagyon felére vonatkozóan kérheti ezt, a külön vagyonba tartozó szerzési módoknál már nem.

7. Szerződés felbontás

Az Itv 80. § (1) bekezdésének c.) pontjában foglalt szabály szerint ha a szerződő felek a szerződést eredeti állapot helyreállításával, közös megegyezéssel megszüntetik, vagy az elállásra jogosult a szerződéstől eláll, és ezt ingatlan esetén az ingatlanügyi hatóság határozatával igazolja, akkor az illeték törlésének és visszatérítésének a fizetésre kötelezett, jogutódja kérelmére, esetleg hivatalból van helye. Ez a szabályozás sok vitát váltott ki az adóhatóságon belül. Az állami adóhatóság álláspontja szerint, ha egy szerződés teljesedésbe megy, rendeltetését betölti, akkor az megszűnik, és a megszűnt szerződés nem bontható fel. Ez alapján az illetéktörlésére, esetleg visszatérítésére irányuló kérelmeket az állami adóhatóság határozatban elutasította. Ezzel kapcsolatban született egy cikk.15 A cikk is rögzíti azt, hogy teljesítéssel valóban betölti a szerződés gazdasági rendeltetését, de a Polgári Törvénykönyv nem tartalmaz olyan szabályt, mely szerint teljesítéssel megszűnik a szerződés. A szerződéskötési szabadság elvéből kiindulva a már megkötött szerződést ex tunc hatállyal meg lehet szüntetni, és nem kell bontó feltételt tartalmaznia a megkötött szerződésnek a jövőben szerződés felbontásra vonatkozóan.

Valóban nem volt helyes az állami adóhatóság álláspontja a szerződés felbontás természetét tekintve, a hibás joggyakorlatot azóta kijavították. A jogszabályhelyet azonban érdemes közelebbről is megnézni. Mi a feltétele annak, hogy az előírt illetéket az állami adóhatóság törölje, esetleg a már megfizetett illetéket visszatérítse? Egyrészt eredeti állapotot helyreállító okirat, esetleg a jogosult elállási nyilatkozata. Ez a szabály vonatkozik mind az ingó dolog átruházására, mind az ingatlan átruházására. Azonban ingatlan esetén van egy további feltétel, az ingatlan-nyilvántartási határozat. Ebből 15

Dr. Leszkoven László: Felbontható-e a szerződés a teljesítést követően? Gazdasági és Jog XIX. Évfolyam, 5. szám. 2011. május 19. oldal

36

következik, hogy a jogügylet közös megegyezéssel való megszüntetéséről szóló okirat, nyilatkozat az ingatlan-nyilvántartási törvényben foglalt okirati feltételeknek meg kell, hogy feleljen. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 26. § (1) bekezdése alapján ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, megszűnését kérelemre vagy megkeresés alapján lehet kérni. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás tehát kérelemre indul. Az Inytv. 29. §-a kimondja, hogy a bejegyzés alapjául -

közokirat,

-

teljes bizonyító erejű magánokirat,

-

esetleg ezeknek közjegyző által hitelesített másolata szolgál.

További feltétel, hogy a szerződés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, megszűnését igazolja, és tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést, megengedő nyilatkozatot. A bejegyzési engedély külön nyilatkozatban is megadható, a feljegyzési engedély nem. Az ingatlan-nyilvántartási törvény rögzíti a bejegyzés alapjául szolgáló okirat okirati kellékeit. Ezen kellékekből valamely hiánya már elutasítási alap az ingatlanügyi hatóság számára, főleg akkor, ha a hiányosság nem pótolható.

Adózó és felesége 2008-ban megvásárolt lakóház, udvar megnevezésű ingatlant 21 000 000 Ft vételár ellenében. A szerződésben az eladó hozzájárult a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének bejegyzéséhez. A forgalmi érték megállapítása végett az állami adóhatóság helyszíni szemle megtartását rendelte el. A helyszíni szemle után adózó és felesége egy kérelmet nyújtott be, melyben kérték az illeték megállapításának a mellőzését, mert az eladó szerződésszegése miatt elálltak a szerződéstől. Mellékletként csatolták az eladóhoz címzett elállásról szóló nyilatkozatot. Az illetékkiszabása során az eljáró állami adóhatóság kérte adózót, hogy a szerződés felbontásáról szóló okiratot csatolja be, mert csak ebben az esetben mellőzhető az illetékkiszabás. Adózó a hiánypótlási felhívásra csatolta az eladóval kötött megállapodást, hogy az eladó a vevő elállását elfogadja, de a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét csak akkor kérik törölni, ha az eladó a visszafizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesítette. Az állami adóhatóság kiszabta az illetékelőleget adózó és felesége terhére, az Itv 80. § (1) bekezdésének c.) pontjának alkalmazására irányuló kérelem elutasítása mellett. Adózó az illetékelőleg kiszabása ellen fellebbezést nyújtott be. Indokként előadta, hogy ő az illetékkiszabás tárgyaként jelzett ingatlanon tulajdonjogot soha nem szerzett és nem is fog

37

szerezni, illetve az adóhatóság hiánypótlási felhívásában kért felbontó okiratot határidőben csatolta, ezért az illetékkiszabás jogszabály ellenes. Adózó fellebbezésében előadta, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzése nem jog, pusztán egy szerződési biztosíték. Az első fokú állami adóhatóság a tényállás tisztázása érdekében hiánypótlási felhívást adott ki, melyben kérte az adózót, hogy a felbontás átvezetéséről szóló földhivatali határozat másolatát csatolja be. Adózó a határozatot nem csatolta, így a fellebbezés az ügy irataival együtt felterjesztésre került a másodfokú adóhatósághoz. A másodfokon eljáró adóhatóság a megfellebbezett fizetési meghagyást helybenhagyta. Indokolási részben a másodfokú hatóság kifejtette, hogy az illetékelőleg intézményének bevezetése azt a célt szolgálja, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárástól függetlenítse az illetékkiszabási eljárást, továbbá, hogy az illetékelőleg kiszabásának nem feltétele a tulajdonjog

ingatlan-nyilvántartási

bejegyzése,

hiszen

az

illetékkötelezettséget

az

illetéktörvény nem a tulajdonjog bejegyzéséhez köti, hanem a szerződés megkötéséhez. A másodfokú adóhatóság rögzítette, megjegyzem helyesen, hogy az első fokon eljáró illetékes állami adóhatóságnak az első hiánypótlási felhívásában nem a felbontást igazoló okiratot kellett volna megkérnie, hanem ezen okirat alapján készült földhivatali határozatot. Azonban ez az ügy érdemi részét nem befolyásolta, mert a tulajdoni lap adatai alapján megállapítható, hogy az eredeti állapot helyreállítására nem került sor. Adózó a másodfokú határozat ellen keresetet terjesztett elő.

Az illetékes Megyei Bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolásában a Bíróság kifejtette, hogy alperes határozat nem jogszabálysértő, hiszen a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályok alapján az illetékelőleg megállapítása jogszerű. Rögzíti a bírósági határozat, hogy az illeték visszatérítés és törlés illetéktörvény szerinti feltételeinek fennállása esetén mellőzhető az illetékkiszabás, a felperes az Itv 3. § (3) bekezdés a.) pontja alapján illetékelőleget köteles fizetni ezen feltételek hiányában. Mentesülés csak abban az esetben lehetséges, ha felperes az illetékkiszabás előtt ingatlan-nyilvántartási határozattal igazolja a jogügylet közös megegyezéssel történt megszüntetését.

38

8. Forgalmi érték

Az illeték kiszámításának és megfizetésének az alapja a megszerzett ingatlan forgalmi értéke. Ezt a fizetésre kötelezettnek kell bejelenteni. Ha nem jelentik be, nem tüntetik fel, vagy a bejelentett érték az állami adóhatóság megítélése szerint eltér, akkor a forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Ezt a következőképpen teszi meg: -

helyszíni szemle

-

összehasonlító értékadatok

-

fizetésre kötelezett nyilatkozata ismeretében

-

külső szakértő bevonásával.

Összehasonlító értékadatok közül az alábbiakat köteles mérlegelni az Itv alapján: -

a

település,

gazdaságilag

összefüggő

térség,

kisebb

területi

egység

ingatlanforgalmának 2 évet átfogó érték meghatározóit (többek között: növekvő, vagy csökkenő ingatlanforgalmat, annak teljes hiányát) -

összehasonlítani az azonos ingatlanokat kell

-

ingó esetén az azonos rendeltetésű ingdolog kereskedelmi, illetőleg piaci árát.

Fontos, hogy az így megállapított érték bíróság előtt megtámadható. Azonban ítélet által megállapított forgalmi értéket az állami adóhatóság nem bírálhatja felül. A forgalmi érték az illeték alapja, míg a szerződésben szereplő vételár, mint bejelentett érték az illeték előleg alapja. Az állami adóhatóság a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget állapít meg a megszerzett ingatlan után. A bejelentett értéket az adóhatóság az esetek jelentős részében elfogadja forgalmi értékként. Azonban ha eltér a forgalmi érték a bejelentett értéktől – általában fölfelé – abban az esetben az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés után fizetési felhívásban értesíti az adózót, hogy a bejelentett érték és a forgalmi érték különbözete után megállapított illetékkülönbözetet fizesse be.

39

9. A fizetési meghagyás

Magáról a fizetési kötelezettségről fizetési meghagyásban kötelezi az adóhatóság az adózót. Ha nincs bejegyezve a tulajdonjog, akkor a fizetési meghagyásban illetékelőleg megfizetéséről küld értesítést. A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell a megállapított illetéknél figyelembe vett adatokat, és jogszabályokat. A fizetendő illeték a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő 15. napon válik esedékessé. Kivétel az illetékelőleg, mert az illetékelőleg a közléstől számított 30. napon válik esedékessé. Az illetékelőleg és az illeték közötti különbözetről a megszerzett vagyon ingatlannyilvántartási bejegyzését követően az állami adóhatóság fizetési felhívást bocsát ki. Az illetékkülönbözet összegéről már a fizetési meghagyásban értesül az adózó, de ennek megfizetése csak a fizetési felhívás közlésétől számított 30. napon válik esedékessé.

A

fizetési meghagyásban az állami adóhatóság közli az illetékelőleg és az illeték összegét is, azzal a megkötéssel, hogy az illetékkülönbözetről fülön felhívást bocsát ki az állami adóhatóság a tulajdonjog bejegyzését követően. Fontos tudni, ha nem kereste jelzéssel, vagy átvételt megtagadta jelzéssel küldte vissza a posta a kiküldött fizetési meghagyást, akkor azt Art16 szerint kézbesítettnek kell tekinteni.

10. Vagyoni értékű jog

Vagyoni értékű jogot szerezhet természetes, illetve jogi személy is. Vagyoni értékű jog alapítható -

határozott időre

-

bizonytalan időre

-

élethosszig

Vagyoni értékű jogon értjük a haszonélvezet, használat jogát, földhasználatot, vagyonkezelői jogot, az önálló orvosi tevékenység működtetési jogát, üzembentartói jogot, illetve a követelést, ha ingyenes vagyonszerzés történt

16

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Tv 124§

40

A vagyoni értékű jog határozott idejű megszerzése esetén a fizetendő illeték mértékének a megállapításakor az ingatlan forgalmi értékének egyévi értéke és a kikötött évek szorzatát kell figyelembe venni. Bizonytalan időre szóló vagyoni értékű jog szerzésénél az illeték alapja az egyévi érték ötszöröse. Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest kell megállapítani. Ennek megállapítására az illetéktörvény 72.§ (4) bekezdés a) pontjában foglalt táblázat nyújt segítséget. A haszonélvezeti jog, használati jog megszerzése szintén illetékköteles. Ezt egyszerű megállapítani egyéb ingatlan esetén a fenti a fenti szabály alapján. Azonban, ha valaki lakástulajdont szerez és arra a szerzéssel haszonélvezeti jogot alapít, a 2%-os illetékmértéket meg kell osztani a haszonélvezeti jog szerzője és a tulajdonjog szerzője között a 20 § (1) bekezdése és a 23. § alapján. Nem kell fizetni visszterhes vagyonátruházási illetéket a haszonélvezeti jog, használati jog értéke után, ha az ingatlant ezekkel a jogokkal terhelten idegenítik el, vagy ha az átruházás oly módon történik, hogy az átruházó fenntartja haszonélvezeti vagy használati jogát. Ez esetben az illeték alapja haszonélvezeti joggal csökkentett érték. A tulajdonjog szerzője terhére előírt illeték számításakor a 4 millió forint olyan hányadára kell alkalmazni a 2%-os illetéket, amekkora arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.

41

11. Összefoglalás

Az illetéktörvényből kiragadott visszterhes vagyonátruházási illeték bemutatása nem kis feladat elé állított. Erről a területről lehet két percben is beszélni és lehet hosszú köteteket is megtölteni. Igyekeztem a gyakorlati alkalmazás során felmerülő problémákat a lehető legérthetőbben bemutatni, mert tudom, hogy az adóhatóság szakembereken is kifog néha az illetéktörvény egy-két jogszabályhelyének alkalmazása, és érdekes szakmai vitákat szül egyegy helytelen joggyakorlat. Idén húsz éves az illetéktörvény. Nem fiatal jogszabály, tele foltokkal, kissé rongyos ruhában. Azonban ma már másképp látom az illetéktörvény jövőjét. Nem vagyok teljesen biztos abban, hogy az illetéktörvénnyel kapcsolatban a jogalkotó csak az ellenőrzés feladatát szeretné ráosztani az állami adóhatóságra. A módosítások alapján egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a gazdasági társaságok vagyoni betétjének tulajdonos változásai, bár még mindig erősen tartja magát az ingatlan után fizetendő illeték, mely egyre inkább a visszterhes vagyonátruházási illetéket jelenti. Az országgyűlés honlapján barangolva rábukkantam a T/4662 számú törvényjavaslatra17. Tisztában vagyok vele, hogy ez még változhat (megjegyzem, változott is a törvényjavaslat is), de az előterjesztésből már le lehet szűrni egy-két érdekességet. Többek között, a gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén, ha az országgyűlés elfogadja, akkor az illetéknél figyelembe kell venni a jármű hajtómotorjának teljesítményét és a jármű korát. Dolgozatomban nem írtam az egyes eljárási illetékekről, de mégsem tudom kikerülni, hiszen januártól itt is változás lesz. További változás, hogy az illetékelőlegről önálló fizetési meghagyást kell kiadni. Ha a bejelentett értéket forgalmi értékként nem fogadta el az állami adóhatóság, akkor a bejelentett érték és a forgalmi érték közötti különbözet után fizetendő illetékről fizetési meghagyást kell kiadni. Itt egy kicsit álljunk meg, és gondolkodjunk el, hogy mit jelent ez. Beérkezik az illetékkiszabás alapjául szolgáló okirat, ami alapján az értékelő megállapítja, hogy a forgalmi érték eltér a tényleges értéktől. Ebben az esetben az adózó részére kimegy egy fizetési meghagyás, majd az értékelő kimegy a jogügylet tárgyát képező ingatlanhoz helyszíni szemlére, ahol megállapítja az ingatlan forgalmi értékét, erről nyilatkoztatja az adózót, majd 17

www.mkogy.hu

42

ismét a kiszabóhoz kerül az irat, aki az illetékkülönbözetről elkészíti a fizetési meghagyást. Bár ez csak egy gondolat, de úgy vélem, ezzel nem egyszerűsödik az illetékkiszabási munka. Mint tudjuk, a cserepótló vétel szabályainál a vételt megelőző, vagy azt követő 365 napon belül eladott másik lakástulajdon forgalmi értékének figyelembevételét lehet kérni. Az ingatlan-nyilvántartási törvény szabályai alapján a szerződéskötést követő 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani az adásvételi szerződést a tulajdonjog bejegyzése végett. Az illetéktörvény módosítási tervezete alapján az Itv 21§ (5) bekezdésében foglalt kedvezményt a vételt követő egy éven belül csak akkor lehet igénybe venni, ha az ingatlan eladására irányuló szerződés aláírását követő 30 napon belül a kedvezményt igénybevevő nyilatkozik a szerződés másolatának megküldésével. Fontos, hogy a törvénymódosítás tervezet rögzíti, hogy a 30 napon túli benyújtás jogvesztő. A jelenleg hatályos illetéktörvény nem szab meg határidőt, hogy mikor kell kérni az eladott lakástulajdon forgalmi értékének a figyelembe vételét. Egyetlen jogvesztő határidő volt megszabva, az elévülési határidő. Rögzíti az illetéktörvény azt is, hogy az eladott lakástulajdon forgalmi értékének a figyelembevételét

ingatlan-nyilvántartási

bejegyzésre

alkalmas

adásvételi

szerződés

másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni. A 30 napos jogvesztő határidő bevezetésével a következő a gond: 1. honnan tudja az ügyintéző, hogy ingatlan- nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okiratot nyújtottak-e be hozzá? 2. Az eladásra irányuló szerződés fogalma mit takar? Hiszen az lehet egy szándéknyilatkozat is, melyről köztudott, hogy nem alkalmas az ingatlannyilvántartásban tulajdonjog bejegyzésére. 3. Ki ellenőrzi le, hogy a szerződés alapján, amit az állami adóhatósághoz benyújtottak a cserepótló vétel kedvezményének igénybevételéhez, azt nyújtották be az ingatlannyilvántartási hatósághoz is? Elgondolkodtató. Ez még csak egy törvénytervezet, mely a hatályba lépésig még változhat (mint ahogy a benyújtott tervezet is már változott), úgy gondolom, hogy a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha új illetéktörvény születne.

43

Jogszabályjegyzék •

Császári Nyíltparancs 1850-dik évi Augustus 2-ról az ideiglenes törvénnyel a jogügyletek, okiratok irományok és hivatalos cselekményektől fizetendő illeték tárgyában kiható Magyar-, Horvát-, Tótországokra a tengermellékkel együtt, nem különben a’ szerb Vajdaság, temesi bánság, Erdély ’s a’ katonai határőrvidékekre Külön kiadás a magyar koronaországi törvény ’s kormánylap XXIII. darabjából Budán, a’ cs.k. egyetemi nyomdából 1850.

•

1887. évi országgyűlési törvényczikkek CLV. Tc.

•

1900. évi XI. tv

•

1920. évi XXIV. tv

•

1887 évi XLV tc.

•

9100/1947 (VII. 23.) Kormányrendelet

•

295/1950 (XII. 23.) MT sz. rendelet (közigazgatási rendszám:6470

•

11/1966 PM sz. rendelet

•

1986. évi I. törvény

•

9/1986 Pm sz. rendelet

•

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

•

1993. évi XCVII. törvény

•

1994. évi LXV. törvény

•

1994. évi LV. törvény

•

1995. évi XLVIII. törvény

•

1995. évi CV. törvény

•

1996. évi LXXXV. törvény

•

1997. évi XXX. törvény

•

1997. évi CXLIV. törvény

•

1998. évi LX. törvény

•

1999. évi XCIX. törvény

•

2000. évi CXIII. törvény

•

2001. évi LXXIV. törvény

•

2002. évi XLII. törvény

•

2003. évi XCI. törvény

•

2004. évi CI. törvény

•

2005. évi XXVI. törvény

44

•

2005. évi CLIII. törvény

•

2006. évi CXXXI. törvény

•

2006. évi LXI. törvény

•

2007. évi CXXVI. törvény

•

2008. évi LXXXI. törvény

•

2009. évi CXVI. törvény

•

2009.

évi

LXXVII.

törvény

a

közteherviselés

rendszerének

átalakítását

célzó

törvénymódosításokról •

2010. évi XC. törvény

•

2010. évi CXXIII. törvény

•

2010. évi CLXXXV. törvény

•

2011. évi XXXIV. törvény

•

1957. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

•

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és gyámságról

•

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény

•

2011. évi CII. törvény a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról

•

273/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról

•

273/2010. (XII. 09.) Korm. rendelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről

•

10/2010. (XII. 16.) NGM rendelet az ajkai kistérségben bekövetkezett vörösiszap-ömlés által okozott károk helyreállítása és az újjáépítések körében felmerült illeték megállapításának mellőzéséről

•

3/1995. (II. 17.) AB határozat

•

www.1000év.hu (2010. július 12.)

Felhasznált irodalom •

Magyar Jogi Lexikon II. kötet Szerk. Dr. Márkus Dezső; Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. 1899.

•

Magyar Jogi Lexikon IV. kötet Szerk.: Dr. Márkus Dezső; Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. 1903.

•

Révai Kereskedelmi, Pénzügyi és Ipari lexikona Szerk.: Dr. Schack Béla II. kötet. Budapest, Révai Irodalmi Intézet kiadása 1930.

•

Hargitai József: Jogi fogalomtár Budapest, 2005. Hivatalos Közlönykiadó

45

•

Az örökösödési eljárás magyarázata és az örökösödési ügyekre vonatkozó szabályok (Dr. Ragályi Lajos) Budapest, 1986. Athenaeum R.Társulat

•

Rendszeres magyar pénzügyi jog (Dr. Takács György) Budapest, 1936, Grill Károly

•

Fejezetek illetékjogunk köréből (Dr. Lengyel József) 1943. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda

•

Illetékjogi kézikönyv (Dr. Bogdám Tibor-Dr. Czugler Péter- Dr. Gerda Katalin) Budapest, 1987, Népszava

•

Dr. Lomnici Zoltán Az illetékjogszabályok magyarázata és gyakorlata (ötödik bővített kiadás)HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2008.

•

www.adozona.hu (2010. január 27.)

•

www.apeh.hu (2010. november 07.)

•

www.europa.eu (2011. november 12.)

•

http://curia.europa.eu/jurisp/cgi-bin (2011. november 05.)

•

www.mkogy.hu (2011. november 10.)

•

Adóvilág XII. évfolyam 12-13. szám (2008. november)

•

Adóvilág XIII. évfolyam 01-02. szám (2009. január)

•

Adóvilág XIII. évfolyam 05. szám (2009. április)

•

Az illetéktörvény magyarázata (dr. Darák Péter, Drechsler István, dr. Hildenbrandné dr. Balogh Olga, dr. Medve Tamás, Nagyné Pukler Andrea) Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft, Budapest, 2010.

•

Dr. Leszkoven László: Felbontható-e a szerződés a teljesítést követően? Gazdaság és Jog XIX. Évfolyam 5. szám 2011. május 19-23. oldal

46