A Szeged-Szentmihályi Római Katolikus Plébánia Hírlevele V. évfolyam 2008 Karácsony
Visszatekintés a búcsúra
A búcsúi prédikációjában Ocsovai Grácián OFM, a Budapest-Pasaréti ferences plébános arra buzdított bennünket, hogy kérjük egyéni és családi életünkre, nemzetünk jövőjére Szent Mihály főangyal és védőszentjeink közbenjárását!
A megtestesült szeretet Karácsony üzenetének lényege, hogy az időtlen megjelenik az időben. Erre épül az európai kultúra. A mi örökségünk az, hogy a térben képes megjelenni az, ami a tér határain túli: „Az Ige testté lett.” (János evangéliuma 1,1) Érdemes forgatnunk magunkban ezt az örökséget. Úgy kóstolgatnunk e gondolatot, mint valami jóízű falatot. Számunkra az idő nagyon fontos. Az idő hordozhat időtlent; a testben jelen van a lélek, az isteni benne lehet az emberiben. A testünk nem kastély, de nem is fölösleges rongydarab. A testünk, az időnk és mindenünk lehetőség arra, hogy valami sokkal többet hordozzon önmagánal. A kezünk lehet akár durva, ráncos kéz, de önmagánál többet adhat. Megjelenhet benne valami sokkal több, mint amit önmagában egy kéz tehet. A lábunk elmehet a világ másik végére. Testünk része, teszi a dolgát, de mehet valami sokkal magasabb cél után. Tehát minden kicsiben, minden cseppben benne rejlik a nagy lehetősége. Minden betegség lehet erőforrás mások számára. Minden kudarc lehet a megoldás kulcsa, előrevivő megértés. A gyenge test hordozhat erőteljes dolgokat, sőt hihetetlen reményt. Karácsony titka igazából a felismerés: a törékenyben megjelenhet a törhetetlen. Ma nagy divatja van annak, hogy a szeretetről, mint valami szentimentális valóságról beszéljenek. Úgy készítik a karitatív gyűjtésre ösztönző filmeket, és minden karácsonyi szeretetakciót, hogy az ember elérzékenyüljön. Valójában a szeretet ünnepe döntésre ösztökél bennünket. Arra a döntésre, hogy felebarátomért éljek. Itt és most megállok, és melléd állok – ez a szeretet ünnepe. Az európai kultúrának különös öröksége a szeretetről való ilyen időbeli gondolkodás. Tehát mi nem elmerülünk a szeretetben, nem szűkítjük le lelkünk mélységeire, hanem az az örökségünk, hogy a szeretet megjelenik az időben. Sőt, végül is ez a szeretet titka. Lényege, hogy időt szánok a másikra. A karácsonyi szeretet tehát az időben és térben megjelenő, tettekben megnyilvánuló szeretet. E gondolatokkal kívánok mindenkinek áldott és tartalmas karácsonyi ünnepeket. Thorday Attila, plébános
2 Tisztelt Szentmihályiak! Nyár közepén érkezett egy levél Dr. Thorday Attila plébánosuktól. Ebben tudtomra adta, hogy plébániáján sértetlenül találtak egy régen lezárt dobozt, melyet kinyitva napvilágra került egy jó állapotban levő, nagyméretű zászló és a hozzá tartozó szalagok. A címer felett a következő olvasható: SZENT IMRE KATOLIKUS LEGÉNYEGYLET SZEGED-ALSÓTANYA 1932 A szalagokon: „Szívünk együtt hazánkért dobogjon – Boldog Margit Leánykör”; széles fehér selymen olvasható: „Pálfi Ferencné, Oltványi Istvánné, Farkas Antalné, Pálvölgyi Ferencné”; széles halványzöld selymen olvasható: „Tandori Antalné, Masa Imréné, Kispéter Istvánné, Masa Andrásné”; széles piros selymen: „Farkas Szilveszterné, Ördög Jánosné, Ördög Józsefné, Szélpál Lajosné”. E váratlanul meglelt zászlót a szentmihályiak az idei búcsú alkalmával ünnepélyesen adták át a Mórahalomról odazarándokolt híveknek. Sajnos, magam nem lehettem jelen, de plébániánk képviselőtestületének elnöke, Szűcs István, és kántorunk, Papp Szabolcs vezetésével híveink átvették a zászlót, majd örvendező lélekkel, énekszó kíséretében tértek haza. Egy héttel később, a vasárnapi szentmise idején hoztuk be a zászlót a mórahalmi templomba és helyeztük el a szentélyben. Időközben elkezdtük kutatni, hogy kiknek nevei szerepelhetnek a szalagokon. Sajnos már csak ketten élnek közü-
lük. Őket felkeresve örömmel számoltak be a zászlóval kapcsolatos gyerek- és ifjúkori emlékeikről. A zászlón szereplő elhunytaknak pedig a hozzátartozóit kerestük fel. Ezek közül, szüleik emlékét felidézve, többen eljöttek a szentmisére. Még régi fényképek is előkerültek, melyeket büszkén mutogattak… Nagyszerű alkalom volt ez egyházközségeink találkozására; a zászlóátadás összehozta a két település népét. Köszönet érte a szervezőknek. A magam és a mórahalmi hívek nevében pedig fogadják a szentmihályiak szíves meghívásunkat: amikor felénk járnak, ne mulasszanak el betérni templomunkba. Miután a szentély bal oldalán megcsodálhatják a kifüggesztett zászlót, mondjanak el egy fohászt családjuk boldogulásáért és nemzetünk megújulásáért Istenben! Joó Balázs, mórahalmi plébános
JUBILÁNS HÁZASOK SZENTMISÉJE Szavak és pillanatok…
November 16-án, a szentmisében adtak hálát Istennek azok a házasok, akik idén ünnepelték esküvőjük kerek évfordulóját. Az életre szóló, boldogságot adó házaséletért naponta tennünk kell! Csak az tapasztalhatja meg annak áldásos gyümölcseit, aki vállalja a párkapcsolat fáradhatatlan építését! Ezt tanúsította az a 18 házaspár, akivel együtt örvendhettünk e napon.
Ha meg van írva, hát jól van megírva. A Sorsunk olyan, mint a víz, minden zegzugot kitölt, s mégis mederben tartható, árad, hömpölyög, vagy lágyan ringatózik tükrében a világgal. Az Élet nagykönyve, melybe még nem olvashatott bele senki, rólunk szól, s ebben van egy fejezet Neked és nekem, a szerelmünk. Hány kérdés van a világon, melyre igazán nincs válasz? Mi a szerelem? Maga az élet. Az életünkkel adhatjuk meg a választ, mert azzal, hogy élünk, teremthetjük meg a pillanatot, melyben megérezhetjük a másik fontosságát. Fontos vagy nekem, mert minden egymásért van. Minden elem tökéletes egészet alkot, csak látod a szavak tökéletlenek, olyanok, mint a porszem, mely nem válik anyaggá, elgurulnak, összekeverednek vagy megrekednek valahol, s így veszthetik értelmüket. Nem a szavak hát a pillanat hordozói, mert a pillanat idővé válik, amely örök és végtelen. Mi a kérdés, és mi a válasz? Szavak. A bizonytalanság bújik szavak mögé. Biztosabb tehát a pillanat, ezért adom minden pillanatomat neked. Hell István és Gyöngyi
3
A TANULÓSZOBA MINDENNAPJAI Szeptemberben elkezdődtek a hittanórák, és folytatódtak az elmúlt tanévben beindított szombatonkénti játékdélutánok. Idén, szeptember végétől azt a lehetőséget is felajánlottuk, hogy hetente két délután tanulószobát tartunk a plébániához tartozó Közösségi Házban, hogy az általános iskolás gyerekeknek segítséget adjunk házi feladataik elkészítésében. Mindez próbajelleggel indult, mert még nem tudhattuk az elején, hogy valójában mekkora lesz rá az igény. A tanulószoba híre azonban gyorsan terjedt, s hamar kialakult egy állandó „mag”, akik már rendszeresen itt tanultak a plébánián. Természetesen az ajtó mindenki előtt nyitva állt, bárki csatlakozhatott a lelkes csapathoz – és ez így lesz ezután is. Akiknek valamelyik tantárgyból nehézségeik voltak, segítséget nyújtottunk. A délutánok mindig jó hangulatban teltek, sőt, a tanulás után mindig maradt idő játékra, közös programokra is. Az érdeklődők számára minden héten német órát is tartottunk. Az új esztendőben – igény szerint – készek vagyunk minden tanítási napra kiterjeszteni a tanulószoba nyitvatartását, vagyis heti öt alkalommal jöhetnek a gyermekek, és segítségükre leszünk.
Hosszú távon azért tartjuk fontosnak a tanulószobai foglalkozást, hiszen helyi iskolánk jövője kiszámíthatatlan. Szeretnénk ezt a lehetőséget továbbra is biztosítani a gyermekeknek, akkor is, ha esetleg majd Szegedre járnak iskolába. Azért tartjuk előnyösebbnek, ha itt tanulnak és készítik el házi feladatukat, mert itt – ellentétben a többi napközivel – barátságos környezetben, jó hangulatban töltik el a délutánjaikat, és személyre szólóan segítséget is kaphatnak nehézségeikben. Ha már helyben vannak, nem kell késő este, sötétben hazautazniuk a busszal, hanem innen egyszerűen csak hazasétálnak. A leckéjüket minden esetben ellenőrizni tudjuk, ami pedig az iskolai környezetben nem mindig sikerül. Ezek után tehát nem szükséges beíratni őket az iskolai napközibe sem, hiszen itt – otthonukhoz közel – jobb helyen töltik a délutánokat. Igény szerint uzsonnáról is gondoskodunk számukra. Szeretettel ajánljuk tehát minden szülő figyelmébe ezt a lehetőséget, és januártól az iskolás gyermeket várjuk délutánonként a Közösségi Házba. Szalai István és Szalainé Milasin Katalin
Adventi koszorú-készítés
Szorgos kezek készítik a koszorúkat
Advent első vasárnapján gyújtottuk meg az első gyertyát.
4
KARITÁSZ A rendszeresen tartott ruhabörzére felajánlott jó állapotú, használt ruhákat ezúton is köszönjük. Mindenkit buzdítunk arra, hogy a meghirdetett alkalmakkor bátran keressenek bennünket. Kérem, hogy figyeljék programjaink hirdetését, és gondjaikkal bátran forduljanak hozzánk. Ha valaki úgy érzi, hogy segítségre szorul Ő, vagy valaki ismerőse kereshetnek bennünket a következő telefonszámon: Bauer Ferenc – 419-837; Mayer Istvánné – 30/962-96-39, illetve személyesen is érdeklődhetnek a csoport tagjainál (Kószó Józsefné, Kószó Vincéné, Nyári Istvánné, Szőke Józsefné). tek, mely a Szegedi Nagyáruházban került eladásra. Nagy örömünkre szolgált, hogy gyermekek, szülők, nagymamák egyaránt kivették részüket ezen nemes munkából. A vásár bevételeiből egyházközségünk egyik rászoruló családját a téli tüzelő megvásárlásával támogatja a Karitász.
Az idei évben, hagyományainkhoz híven megrendeztük a Magányosok adventi estjét. Ennek előkészületeként november 11-én a csoport tagjai illetve a tanulószobán részt vevő gyerekek elkészítették a meghívókat. Meghívott vendégeinket az idén az óvodás hittanosok és a fiatalok köszöntötték. A műsor után tea és sütemény mellett beszélgettünk az elmúlt időkről, örömeinkről, fájdalmainkról. Majd mindenki tartós élelmiszerekből összeállított csomagot kapott ajándékba. Az elmúlt évek sikerén felbuzdulva, részt vettünk a karácsonyi karitász-vásár előkészületeiben. November 17-én a résztvevők telefontartókat varrtak, fűszertartókat készítet-
A
November 23-án, a szentmise után Árpád-házi Szent Erzsébet adakozó szeretetét fölelevenítve 150 db „Erzsébet-cipót” osztottunk ki a misén részt vevő hívek között. A szeretet-szolgálat támogatására szánt adományokat a templomban elhelyezett perselyben helyezhetik el, vagy csekket kérhetnek a sekrestyében. Mayer Istvánné Kati
országos program keretében a szentmihályi fiatalok egy csoportja a plébániaudvarban takarított, valamint falunkat is megtisztította a szeméttől.
5
A TÉL A BARÁTI ÖSSZEJÖVETELEK IDEJE A dolgos falusi embernek évközben nem sok ideje van arra, hogy társas összejöveteleket szervezzen, illetve szórakozni járjon, a nyári-őszi dologidő végeztével viszont egyre többször megteheti. Így volt ez Szentmihályon a múlt század első felében is. A leggyakoribb összejövetel a szomszédolás volt. Vasárnaponként, vagy néha hétköznap is miután megebédeltek, elvégezkedtek a jószággal, azután mentek át a szomszédba. A férfiak késő estig kártyáztak, az asszonyok beszélgettek, törték a tányéricát vagy tökmagot, esetleg kézimunkáztak. A szomszédok munkában is segítették egymást, a szólásmondás szerint „a jó szomszéd többet ér egy távoli rokonnál”. A szomszédolás az 1960-as években, a hagyományos paraszti gazdálkodás és a hozzá kapcsolódó életforma felszámolásával – amikor már egyre többen bejártak a városba dolgozni – és a televízió elterjedése után maradozott el. Télen a disznótor adott még alkalmat társas összejövetelre. A közeli rokonokat volt szokás meghívni, akik segítettek a háziaknak, majd a munka végeztével a férfiak boroztak, beszélgettek, az idősek katonaidejük emlékeit elevenítették föl, betyárhistóriákat meséltek. Olykor asztali citera is előkerült. Így hagyományozódtak nemzedékről nemzedékre az idősebbek élményei, ismeretei. Este, vacsora után szűrösök, vagy más néven kántálók kopogtattak be. Ők a közelben lakó fiatalok voltak, akiket nem hívtak meg a disznótorba. Maskarába öltöztek, hogy ne ismerjék föl őket. Étellel, itallal kínálták őket, majd távoztak. A fiatalok kedvelt szórakozása volt a házaknál rendezett zenés-táncos összejövetelekre, ún. csutriba járás, mely lehetőséget adott, hogy ott ismerkedjenek egymással. A legények összeadták a pénzt borra és a zenész fizetségére, és délutántól mulattak. Úgy illett, hogy a lányok lámpagyújtás előtt hazaérjenek. Utána a legények még folytatták a mulatozást. A nagylányok, és a 18 éves kort elért legények már kocsmában rendezett bálba jártak. Szentmihályon erre a Ködmen-kocsma adott színteret, melyről már korábban írtunk. Sokan átjártak viszont a közeli tanyavilág egyik kocsmájába bálozni. A feketeszéli Fúrús-kocsma Császár út melletti épülete évtizedeken át volt a tanyai társas élet központja. Ábrahám Fúrús János tanyai kisgazda építtette 1922-ben. A Császár út szolgálta a közlekedést az Alsótanya, majd Alsóközpont és a Baja felé vivő, valamint a szabadkai országút között. A kocsma tehát forgalmas földút mellett épült. A Fúrús-kocsmában tartottak aratóünnepségeket, bálokat, a nagyteremben épített
színpad lehetővé tette színi előadások rendezését. Feketeszél, Röszke és Szentmihálytelek népe közösségi életének a két háború között a Fúrús-kocsma volt a fő központja. 1949-ben a kocsma bezárni kényszerült, de az ötvenes évek közepétől ismét rendeztek bálokat itt. Lakodalmakra gyakran kértek kölcsön a kocsmárostól kecskelábú asztalokat és padokat. 1965-ben mozi nyílt a kocsmában, mely még nagyobb tömegeket vonzott vasárnap délutánonként falunkból is. A mozi után bált tartottak. A Moziüzemi Vállalat kisvasúton küldte a filmeket a közeli Kunhalom megállóhelyre, s onnan kerékpáron vitték a moziba. A vetítések 1980 körül, amikor a televízió már igen széles körben elterjedt és általánossá vált, megszűntek. Mivel a Fúrús-kocsma az M5-ös autópálya vonalába esik, valószínűleg már bontás alá került. Szentmihály kultúrházában szintén volt mozi, mely az 1980-as években szűnt meg. Minden héten hétfőn volt filmvetítés, mert akkor még hétfőnként nem volt adás a televízióban, ezért sokan mentek TV-nézés helyett moziba. Mivel a mozi végleg megszűnt, az 1990-es években elbontották a kultúrház nagytermében lévő gépházat, melyre sokan emlékezhetnek még. Az adventi időszak és a karácsony lehetőséget ad arra, hogy szeretteinkkel, barátainkkal összejöjjünk beszélgetni, együtt enni-inni. A nagyobb feladatokat, munkákat halasszuk az új esztendőre, és élvezzük az ünnep minden percét! (A Fúrús-kocsma tényadatainak kigyűjtésének forrásműve Juhász Antal, A szegedi táj vonzásában című könyve.) Molnárné Szekeres Judit
FILMKLUB Kéthetente, szerda 18 órakor a plébániai Közösségi Házban filmklubbot tartunk. II. János Pál pápa megválasztásának 30. évfordulójára emlékezve 4 alkalommal vetítettük a Karol, az ember, aki pápa lett I-II és A pápa, aki ember maradt I-II című történelmi dokumentumfilmet. A Dél-amerikai egyház életéről szóló sorozatunk első alkalmával a Misszió című játékfilmet vetítettük. Ezt követően plébánosunk személyes beszámolóját láthattuk és hallhattuk a missziók földjéről. A kolumbiai társadalmi-egyházi helyzetről személyes élményeit osztja meg velünk Mustó Péter jezsuita szerzetes. Az életéről szóló riportfilmet január 7-én vetítjük, melyre szeretettel várjuk a Búzaszöm olvasóit. Folytatjuk a felnőtteknek hirdetett bibliaórát, melynek következő alkalma január 14-e 18 óra.
6
I. SZEGEDI ANTIOCHIÁS HÉTVÉGE Nemrégiben még én sem tudtam, hogy mit is jelent ez a szó: Antiochia. Eredetileg azt a Szíriai, tengerparti vá-
rost jelölte, ahol először nevezték Jézus tanítványait Krisztus-követőknek, vagyis keresztényeknek (ld. Apostolok cselekedetei 11,26). Ám ennek az ifjúsági közösségnek. A mai világban – fájó kimondani, de – tény, hogy „nem divat” vallásosnak lenni. Főként a fiatalok számára. Ráadásul e modern társadalomban nagy a szeretetlenség, vagyis a szeretethiány. Ezt felismervén jött létre az Antiochia, amely ezt a rést igyekszik
betömni, és egyre inkább teret hódít, pont azért, mert szükség van rá. Első élményem, ami igen nagy benyomást tett rám, hogy amikor októberben megérkeztem Kerekegyházára (Kecskemét melletti település), sok mosolygós ember fogadott, akik sorra ölelgettek engem és egymást. Eleinte furcsa volt, de fél nap alatt sikerült ráhangolódnom a hullámhosszukra. Ez a világ gyökeres ellentéte a másutt tapasztaltnak. Soha nem szól durván senki a másokhoz és nincsenek előítéletek. Rögtön befogadtak; egy vadidegent, engem. Azután körbe ültünk, valaki a csoportból – amely csupa fiata-
lokból áll – megosztotta velünk az érzéseit egy Istennel kapcsolatos témában. Majd megfogtuk egymás kezét: imádkozni és énekelni kezdtünk. Éreztem, hogy a mellettem ülő keze megremeg. Rápillantottam, sírt. Ekkor értettem meg, hogy mit jelent, hogy milyen fontos az ember számára az Úrral való kapcsolat. Azt hiszem már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy egy vallásos ifjúsági közösségről van szó, melynek mottója: „Fiatalok fiataloknak” – s valóban ez jellemzi őket. Azt gondolnánk, hogy biztosan rózsafűzért szorongatva imákat mormolunk egész nap. Ám korántsem ez a helyet! Inkább táborozáshoz hasonlít. Rettentő sok a humor, talán még több mint a hétköznapokban általában. Az ember ad magából és befogadja a másokat. Tedd fel magadnak a kérdést. Van-e bárki az életedben, akiben teljesen megbízol? Akit mernél behunyt szemmel követni? S bízol-e egyáltalán önmagadban? A bizalmatlanság egy természetes védekező mechanizmus, hogy ne legyünk olyan sebezhetőek a külvilággal szemben. Mert igen! A külvilág megsebez minket. Sokszor mélyen. Megsebez az undok buszsofőr, megsebez a felettesünk, vagy tanárunk, diáktársunk. Sokszor azok is, akiket a barátunknak hiszünk. Ez nem azért alakult így, mert szükség volt rá! Azért, mert csak az anyagiak számítanak a cégeknek, és a kisembereknek is –, mert önzőek vagyunk. Éppen csak figyelmen kívül hagytuk Jézus tanítását. Ha követtük volna Őt, nem lennénk önzőek, nem kellene kis egyéni páncélokat, pajzsokat és álarcokat tartanunk magunk elé. Tele vagyunk előítéletekkel mások iránt. Pedig Krisztus a megbocsátást, szeretetet hirdette. Sokan így nyilatkoznak: „Ha Isten létezik, mért hagyja, ezt a
sok szörnyűséget?” De ezeket a dolgokat nem az Úr teremtette, hanem mi. A kegyetlenséget, mások megalázását, az irigységet és bosszút… Nem Isten léte itt a kérdés, hanem, hogy esetleg a fejünkre hoztuk az új Szodoma-Gomorát. Ezért is örülök annak, hogy egyre több helyen látok ilyen kezdeményezéseket. Jobbá válhat a világ, ha igazán tudnánk szeretni! De mindenkinek egy kicsit tenni kell érte!
December első hétvégéjén az első szegedi Antiochiás találkozónak Szentmihály adott otthont, és fog az elkövetkezendőkben – köszönet érte Attila atyának. Testi- és lelki táplálékot egyaránt kap az, aki ellátogat egy ilyen hétvégére és tisztázhatja magában kérdéseit. Általában kiderül, hogy az ember nincs egyedül az álláspontjával.
Nehéz pillanatainkban, bizonytalanságainkban fohászkodunk, hogy Uram adj jelet. Talán az is az, hogy ezt a cikket olvasod… Vér Zoltán
7
Plébánosi levél a házszentelések kapcsán Áldásos, szép hagyomány folytatódik, amikor a helyi lelkipásztor a tél derekán nekiindul, hogy mindenkit fölkeressen otthonában. A hideg téli napokban, amikor a ház körüli munkák is alábbhagynak, jó alkalom adódik, hogy a plébános sokakat otthon találjon. Az elmúlt másfél év során – mióta ideköltöztem – igyekeztem ezt-azt föltárni életemből, meglátásaimból. Mintegy 120–160 katolikus hívővel rendszeresen találkoztam a templomban, illetve a Közösségi Házunkban tartott sokféle rendezvényen. Úgy érzem, hogy velük kölcsönösen megkedveltük egymást, s megtapasztalhattuk az élő Krisztus jelenlétét közöttünk. A tavalyi tapasztalatok alapján idén gondosabban tudtam megtervezni a látogatások idejét. Immár nagyjából feltérképeztem kik hol laknak, és ki kivel áll rokonságban. Elbeszélgetésünk során idén azt is fel szeretném mérni, hogy a családtagok közül ki milyen kapcsolatban áll az egyházzal. Szeretném mindenkinek felkínálni a Krisztusba vetett hitet, pontosabban azokat a forrásokat, amik ahhoz elvezetnek: a Szentírás értő magyarázatát és a különböző élethelyzeteknek megfelelő szentségek felvételét.
A házszentelés, vagy ősi, népies nevén „koleda”, mindig egyúttal adománygyűjtés is volt. Így maradt a szokás Szentmihályon is. Lehetőség adódik ilyenkor a plébánosnak átadni a plébánia fenntartására szánt úgynevezett „egyházközségi hozzájárulást”. Hívják ezt helytelenül „egyházadónak” is, bár itt szó sincs könyörtelen pénzbehajtásról, mint inkább önkéntes adományok gyűjtéséről. Tudnunk kell azonban, hogy a hitéleti programok csakis a szentmihályiak adakozásából folyhat. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a hatályos Egyházi Törvénykönyv mellékletében ajánlásként azt írja, hogy ki-ki kézhez kapott (nettó) jövedelmének 1%-át ajánlja fel a plébániáján folyó hitélet fenntartására. Eszerint aki minimálbérből él (bruttó 70.000 Ft/hó), az havonta 500 Ft-tal, vagyis félévente 3000 Ft-tal (évente 6000 Ft) támogassa egyházközségét. Ez tehát a központi irányelv: szűkös anyagi helyzetben levőktől kevesebbet is szívesen fogadunk, aki viszont nagylelkűen segíteni szeretné a sokszínű plébániai hitéleti programok fejlődését, az adjon többet. Csekken vagy átutalással is rendezhető a befizetés: OTP 11735005–20498092. Érdemes tudni, hogy a kéthavonta ülésező Plébániai Képviselőtestület tagjai döntenek az adományok felhasználásáról, évenkénti pontos elszámolással pedig a Szeged-csanádi Püspökség felé tartozunk.
A házszentelés 2009-es útvonala Január Nagybercsényi u. 1–16 4,
Február 14–18.30
Nagybercsényi 17–28
6, kedd 14–16.30
Nagybercsényi 27–36
7, szerda 14–16.30
Nagybercsényi 37–46
8, csüt. 14–16.30
Egyenlőség u.
9, péntek 14–18.30
Márvány u.
10, szo. 14.00–18.30
Petőfi u.
11,
10.30–14.30
Rosta köz
13, kedd 14–16.30
Külüs, Tisza köz,
14, szerda 14–16.30
Orvos köz, Füzér u.
15, csüt. 14–16.30
Vasvári Pál u.
18,
Erdei Ferenc u. 1–12
19, hétfő 14–18.00
10.30–18.30
Erdei Ferenc u. 13–20 20, kedd 14–16.30 Erdei Ferenc u. 21–36 21, szerda 14–16.30 Erdei Ferenc u. 37–48 22, csüt. 14–16.30 Erdei Ferenc u. 49–66 23, péntek 14–18.30 Erdei Ferenc u. 67–80 24, szombat 14–18.30 Erdei Ferenc u. 81–94 25,
10.30–14.30
Brigád, Könyves, Palánta u.,
Március
4, szerda 14–16.30
Gárdonyi, Tinódi Nyár, 5, csüt. 14–16.30 Ponty u.
6, péntek 14–18.30
Új élet, Muskó köz
7, szo. 15.30–18.30
Gorkij u.
8,
Mikes K. u. 1–10
10, kedd 14–16.30
Mikes K. u. 11–20
11, szerda 14–16.30
Mikes K. u. 21–30
12, csüt. 14–16.30
10.30–14.30
Mikes K. u. 31–46
13, péntek 14–18.30
Mikes K. u. 47–76
14, szo. 9.00–18.30
Rezeda u., Verbéna u.
15,
Kapisztrán u. 0–12
16, hétfő 14–18.00
Kapisztrán u. 13–22
17, kedd 14–16.30
Kapisztrán u. 23–34
18, szerda 14–16.30
Kapisztrán u. 35–46
19, csüt. 14–16.30
Kapisztrán u. 47–60
20, péntek 14–18.30
Kapisztrán u. 61–72
21, szo. 15.30–18.30
Kapisztrán u. 73–89
22,
Kapisztrán u. 90–100
24, kedd 14–16.30
Hasító u., Tenkes köz
25,
10.30–18.30
10.30–14.30 14–16
Azt kérem a szentmihályiaktól, hogy Limány, Gádor, Hűvös 26, csüt. 14–16.30 27, péntek 14–18.30 amennyiben nem megoldható, hogy a Kökörcsin u. 1–16 megadott napon és időpontban odaha- Kökörcsin u. 17–36 28, szo. 9.00–18.30 za legyenek, azokban a napokban hívjanak fel telefonon (30/530 62 01), hogy látogatásomra egy másik, megfelelő időpontot tudjunk megbeszélni.
Kökörcsin u. 37–46
1,
10.30–14.30
Fehérpart 1–14
2, hétfő 14–16.30
Fehérpart 15–26
3, kedd 14–16.30
Fehérpart 27–42
4, szerda 14–16.30
Fehérpart 43–54
5, csüt. 14–16.30
Fehérpart 55–72
6, péntek 14–18.30
Fehérpart 71–82
7, szo. 15.30–18.30
Fehérpart 83–102
8,
Holt-Tisza sor 1–10
10, kedd 14–16.30
Holt-Tisza sor 11–18
11, szerda 14–16.30
Holt-Tisza sor 19–24
12, csüt. 14–16.30
Bazsalikom u. 1–14
13, péntek 14–18.30
Bazsalikom u. 15–40
14, szo. 9.00–18.30
Bazsalikom u. 41–67
15,
10.30–14.30
10.30–18.30
Raktár, Rövid, Szarvas 16, hétfő 14–16.30 Móricz Zsigmond u.
17, kedd 14–16.30
Mátra, Álmos, Csuma
18, szerda 14–16.30
Zsoldos, Testvériség
19, csüt. 14–16.30
Munkás, Ajtony, Kop20, péntek 14–18.30 pány köz ismét keresem, akiket nem 21, szo. 15.30–18.30 találtam Bodom, Zsák köz, Harcos u.
22,
Szérűskerti sor 3–12
24, kedd 14–16.30
Szérűskerti sor 14–31
25, szerda 14–16.30
11.30–14.30
ismét keresem, akiket nem 26, csüt. 14–16.30 találtam
8
Anyakönyvi hírek 2008. október– 2008. december KERESZTSÉGBEN RÉSZESÜLTEK December: Kónya Jenő és Kakuja Éva leánya: Viktória
ELHUNYTAK Szeptember: Kálmán Imre Antal Október: özv. Börcsök Imréné Ács Sánta Erzsébet özv. Szécsi Vincéné Nov.: özv. Szekeres Miklós Józsefné Börcsök Julianna, Katona Imre, Bálint Sándor
Október 5-én első alkalommal járultak szentáldozáshoz: Csonka Zsófia, Farkas Cs. Gábor, Fekete Nóra, Kiss Soma, Makai Dóra, Molnár Csaba, Papdi Laura és Sóti László.
Vándorbiblia Az elsőáldozók szentmiséjén mutatott be plébánosunk egy új, díszes, vaskos Bibliát, mely egy oltár előtti állványon foglalt helyet. Ez lett Szentmihály Vándorbibliája, ugyanis minden vasárnap más-más család viszi haza, hogy ott együtt olvassák és beszélgessenek az olvasottakról. Advent első vasárnapján feleségemmel elhatároztuk, hogy mi látjuk vendégül otthonunkban. Bevallom, kicsit tartottam attól, hogyan fogadják gyermekeink – főleg a „nagyok”– ezt az új kötelezettséget. Kezdetben igencsak idegenkedtek a gondolattól, hogy naponta más-más olvas fel, de miután az első két napot feleségemmel „bevállaltuk”, a harmadik naptól már nyilvánvaló lett számukra is, hogy egyikük sem „úszhatja meg”. Így hétfőtől vasárnapig mindenki választhatott egy számára kedves részt. A hét végére már bátrabban vettük kézbe, és azzal az elhatározással vittük vissza a vasárnapi misére, hogy az otthon maradt, külsőleg kevésbé díszes, de belül ugyanolyan értékes Bibliával folytatjuk az olvasást. Azóta olyan szentírási szakaszokra is rátaláltunk, amiket még sosem hallottunk, s nem is gondoltuk, hogy mennyi gazdagságot, életbölcsességet rejt a Biblia. Tudtunk róla egy kicsit beszélgetni is, és még az annyira megszokott TV-nézés sem hiányzott. Ajánlom, hogy ezt a „Vándort” hívja meg otthonába minden olyan család, amelynél még nem járt. Bizony, össze tudja hozni a családot… Bauer Ferenc
Dr. Thorday Attila plébános elérhető a szentmisék előtt és után a templomban, és a 30/530-6201 telefonszámon.
„Kedvenc bibliai történetem“ volt a témája az egyházmegyei biblikus rajzpályázatnak, amelyen hittanosaink is részt vettek. Összesen 156 kép készült. Hittanosaink közül Ikládi Mónika, különdíjat kapott. Csonka Zsófia és Makai Dóri is jutalomban részesültek.
A karácsonyi ünnepekre való legjobb előkészület a lélekben való megújulás. Ennek érdekében dec. 21-én, vasárnap 14 órakor bűnbánati liturgiát tartunk a templomban. A vendéggyóntató Joó Balázs, mórahalmi plébános lesz. A plébános távollétében a temetéssel, harangozással kapcsolatban bizalommal keressék Fejes Ferencet a Hasító u. 6 szám alatt vagy telefonon: 20/562 8557, aki a megyéspüspöktől engedéllyel rendelkezik temetés végzésére és áldoztatásra.
A szentmisék rendje: Vasárnap 9 órakor Kedd, szerda: 17 óra
A Szeged-Szentmihályi Római Katolikus Plébánia Értesítője. Kiadja: a Szeged-Szentmihályi Római Katolikus Plébánia l 6710 Szeged, Palánta u. 2. Tel.: 62/427-466 l http://szeged-szentmihaly.plebania.hu l email:
[email protected] l Felelős kiadó: Dr. Thorday Attila plébános l Nyomtatás: SIGILLUM 2000 Bt., Kökörcsin u. 17.
