"Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu" Erasmus Multilateral Projects Virtual campuses

Erasmus Multilateral Projects – Virtual campuses 134350-LLP-1-2007-1-HU-ERASMUS-EVC Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu

"Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu"

Erasmus Multilateral Projects – Virtual campuses 134350-LLP-1-2007-1-HU-ERASMUS-EVC Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu (‘SMEdigcamp’)

HÍRLEVÉL

Budapesti Gazdasási Fıiskola 1149 Budapest, Buzogány utca 11-13.

http://www.bgf.hu/project/llp/erasmus/evc

A program vezetıje: SÁNDORNÉ Dr. KRISZT Éva, Rektor Dr. ROÓZ József, Rector emeritus A projekt koordinátora: Dr. SOLTÉSZ Péter E-mail: [email protected] Tel: +36 1 469 6773 A projekt adminisztrátora: VARGA László E-mail: [email protected] Tel: +36 1 301 3436 Fax: +36 1 301 3431

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerzı nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetı felelıssé az abban foglaltak bárminemő felhasználásért.

Erasmus Multilateral Projects – Virtual campuses

134350-LLP-1-2007-1-HU-ERASMUS-EVC Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu

Modul 1 - STRATÉGIAI MARKETING ÉS MARKETING TERVEZÉS, KVANTITATÍV MARKETING MÓDSZEREK .......3 Modul 2 - NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK, FINANSZÍROZÁS ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS .............................................4 Modul 3 - ÁLTALÁNOS STRATÉGIA ÉS ÜZLETI POLITIKA, PROJEKTMENEDZSMENT ........................................5 Modul 4 - MENEDZSMENT INFORMÁCIÓS RENDSZEREK, KOCKÁZATKEZELÉS.................................................7 Modul 5 - GAZDASÁGI JOG ÉS A VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGTANA ..............................................................9 Modul 6 - STRATÉGIA ÉS SZERVEZET ........................................................................................................ 12 Modul 7 - KONTROLLING (AUDIT OF MANAGEMENT).................................................................................. 13 Modul 8 - PÉNZÜGYI POLITIKÁK ÉS PÉNZÜGYI PIACOK .............................................................................. 13 Modul 9 - EU SZOCIÁLIS JOG .................................................................................................................... 15 Modul 10 - AZ EURÓPAI UNIÓ PÉNZÜGYI POLITIKÁJA ................................................................................ 16 Modul 11 - VEZETİI SZÁMVITEL................................................................................................................ 18 Modul 12 - BESZERZÉSI STRATÉGIÁK, TERMELÉS ÉS LOGISZTIKA .............................................................. 19

2



Modul 1 - STRATÉGIAI MARKETING ÉS MARKETING TERVEZÉS, KVANTITATÍV MARKETING MÓDSZEREK Modulvezetı: ESZES István (HU) STRATÉGIAI MARKETING ÉS MARKETING TERVEZÉS A kurzus háttere és céljai A kurzus feltételezi az alapvetı marketing menedzsment ismeretét. Be kívánja mutatni, hogy egy KKV miként fogalmazhat meg egy piacorientált üzleti stratégiát, valamint az ezen alapuló marketing programok tervezését és végrehajtását. Az oktatás során a fı hangsúlyt a kritikus gondolkodási készségre (analitikus és kreatív) helyezzük a marketing stratégiához, valamint annak megvalósításához kapcsolódóan. Ezen cél elérése érdekében kiemelt fontosságot tulajdonítunk a marketingtervezési folyamatnak, ami alapvetı feltétele a marketing döntések integrálásának és koordinálásának. Tartalom 1.) Stratégiai marketing menedzsment Történelmi elızmények Üzleti küldetés, célok Célpiacok és termékek választása 2.) Az üzleti tevékenység külsı környezetébıl fakadó fenyegetések és lehetıségek beazonosítása Ügyfélelemzés, szegmentálás és pozicionálás Versenytárselemzés Piacelemzés Környezet elemzés 3.) A vállalat belsı környezeti erısségeinek és gyengeségeinek az értékelése Belsı elemzés Ön-elemzés Portfolió elemzés 4.) Piacorientált üzleti stratégia kialakítása

Fenntartható versenyelıny elérése (SCA) Differenciáló stratégiák Növekedési stratégiák Diverzifikáció Stratégiák az érett és a kifutási piacokon 5.) A piacorientált stratégiát támogató üzleti modellek és marketing tervek kialakítása és megvalósítása A marketing stratégia kidolgozásához alkalmazható analitikus eszközök Stratégiai marketing döntések hatása a vállalatra Marketing döntési folyamat Napjaink marketing vezetıi számára használható döntési modellek Marketing terv kidolgozása A kurzus formája A kurzus anyaga elıadásokon és szemináriumokon kerül bemutatásra. A felhasznált esettanulmányok az elıadások anyagát egészítik ki. A felvetıdı témakörök kvantitatív és kvalitatív elemzést igényelnek. Számítógépes vezetési szimulációs játék alkalmazását javasoljuk az üzleti készségek fejlesztése érdekében. KVANTITATÍV MARKETING MÓDSZEREK Kurzus háttere és célkitőzései A kurzus célja, hogy a résztvevık megismerjék a marketingkutatás elméleti hátterét, valamint alkalmazását a gyakorlatban, például egy valódi kutatási projekt megszervezését, végrehajtását, az eredmények kielemzését és bemutatását. Tartalom 1.) A marketingkutatás elméleti keretrendszere Kapcsolatfelvétel Kutatási célok meghatározása (brief) Kutatási javaslat Feltáró kutatás

Adatgyőjtési szakasz Adatelemzés és értelmezés Beszámoló írás és prezentáció 2.) Probléma meghatározás Interjúk a döntést hozókkal Interjúk iparági szakértıkkel Szekundér adat elemzés Kvalitatív kutatás 3.) Kvalitatív és kvantitatív kutatás Mintavétel, Adatgyőjtés Elemzés Eredmények Különbözı skálaképzési technikák Kérdıívszerkesztés szóbeli és írásos megkérdezéshez Mintavétel: terv és eljárások 4.) Adatelemzés és kiértékelés A marketing kutatás eredményeinek kiértékelése Írásbeli beszámoló Eredmények prezentációja Javaslatok 5.) Üzleti hírszerzés (Marketing Intelligence) Az információgyőjtı folyamat tervezése és szervezése CRM erıforrások felhasználása operatív elemzési célokra, adatbányászat A kurzus formája A kitőzött célok elérése érdekében, elıadások, esettanulmányok és gyakorlati feladatok kombinációját alkalmazzuk. Az esettanulmányok az elıadásokat egészítik ki. A kurzus során érintett témakörök egyaránt igénylik a kvalitatív és a kvantitatív elemzések alkalmazását (pl. költség – haszon elemzés, pénzügyi és piackutatási elemzések).

_________________________________________________________________________________________

3



Modul 2 - NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK, FINANSZÍROZÁS ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS Modulvezetı: PUCSEK József (HU)

meghatározóit, mint a fizetési mérleg, a folyó fizetési mérleg egyenlege, a vásárlóerıparitás és a kamatláb. Ez a fejezet tárgyalja az árfolyam más befolyásolóit is, mint például a portfolió-elmélet.

NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK A MODUL PEDAGÓGIAI CÉLKITŐZÉSEI • A nemzetközi monetáris rendszer mőködésének alapos megismerése • A devizapiacok mőködésének, és az ott folyó tranzakciók megértése • A különbözı kockázattípusok és fedezésük lehetséges eszközeinek megismertetése • Megérteni és elsajátítani a vállalkozás nemzetközi pénzgazdálkodásával kapcsolatos eszközöket

A fejezet tartalma : 1. Bevezetés 2. A devizapiacok és a fizetési mérleg egyensúlya 3. Az átváltások ellenırzése 4. A devizaárfolyam alapvetı befolyásoló tényezıi 5. Az árfolyamok elırejelzése 6. Gyakorlatok

1. FEJEZET - A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A NEMZETKÖZI MONETÁRIS RENDSZER

4. FEJEZET - A NEMZETKÖZI KOCKÁZATOK KEZELÉSE

A fejezet célja a pénzügyi globalizáció folyamatának áttekintése, rámutatva annak pozitív és negatív következményeire. Ugyancsak ez a fejezet tárgyalja a pénzügyi és monetáris válságok kialakulásának okait. Végül a fejezet célul tőzi ki a nemzetközi pénzügyi piacok megismertetését.

A fejezet elsıdleges célja a nemzetközi pénzügyi piacok kockázatainak bemutatása. Így A « pozíció »-hoz kapcsolódó kockázatok, az árfolyam emelkedésének, illetve csökkenésének kockázatai és egyéb kockázatok. A fejezet ugyancsak foglalkozik az egyes kockázatok lefedésének eszközeivel.

A fejezet tartalma: 1. Bevezetés 2. A globalizáció 3. Nemzetközi tıkeáramlás 4. Pénzügyi válságok 5. A hatékony piacok elmélete és a spekulációk 6. Nemzetközi pénzügyi piacok 7. A pénzügyi piacok szabályozása 8. Gyakorlatok 2. FEJEZET - DEVIZAPIACOK

Ezen második fejezet két fı részre tagolódik: az elsı a devizapiacok, a második a devizapiacokon folyó tranzakciók bemutatását célozza. A fejezet tartalma : 1. Bevezetés 2. Spot devizaügyletek 3. Határidıs devizaügyletek 4. Devizapiaci ügyletek 5. Gyakorlatok 3. FEJEZET - A DEVIZAÁRFOLYAM BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİI

A fejezet fı célkitőzése a devizaárfolyam változásainak megmagyarázása. Így bemutatjuk az árfolyam legfontosabb

A fejezet tartalma: 1. Bevezetés 2. Árfolyamkockázat 3. Kamatkockázat 4. Hitelezési kockázat 5. Nyersanyagár-kockázat 5. FEJEZET - NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK A VÁLLALKOZÁSOK GAZDÁLKODÁSÁBAN

A fejezet célja, hogy összefoglaló képet adjon a vállalkozás legfontosabb gazdálkodási elemeirıl a nemzetközi pénzügyek területén. Kiemelt figyelmet szentelünk a vállalkozás nemzetközi tevékenysége (export, import, finanszírozás stb.) kockázatainak csakúgy mint azok kivédésének. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

A fejezet tartalma : Bevezetés A bankgaranciák és a nemzetközi fizetési módok Exportfinanszírozás és hitelbiztosítás A külföldi befektetések indítékai, finanszírozása és garanciái Projektfinanszírozás

7.

A tızsdei bevezetés

Szakirodalom FINANSZÍROZÁS ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS A MODUL PEDAGÓGIAI CÉLKITŐZÉSEI: • Megérteni a pénzgazdálkodás lényegét • A rövid távú finanszírozási szükséglet meghatározása a mérleg segítségével • A pénzszükséglet elırejelzése és az elırejelzések optimalizálása • Megismerni a vállalkozásfinanszírozás eszközei megválasztásának szempontjait • Megismerni és alkalmazni a hosszú távú finanszírozási döntések megalapozásának eszközeit: a pénz idıértéke, beruházási döntések, beruházás-gazdaságossági számítások 1. FEJEZET - A SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ TARTALMÁNAK ELEMZÉSE

Ez a fejezet több részre osztható, az elsı a mérleggel, a második az eredménykimutatással foglalkozik. A harmadik – túllépve a beszámoló két fı részén – a pénzügyi aspektust elıtérbe helyezve a cash flow kimutatás lényegét tárgyalja. A fejezet tartalma: 1. Bevezetés 2. A mérleg elemzése 3. Az eredménykimutatás elemzése 4. A konszolidáció 5. Pénzáramok 6. Gyakorlatok 2. FEJEZET - A CASH FLOW KIMUTATÁS (IAS/IFRS)

A második fejezetet a vállalkozási pénzügyi folyamatai elemzésének szenteljük. Ennek keretében megismerkedünk azzal, hogy a mőködési-, a befektetési- és a finanszírozási pénzáramok milyen hatással vannak a vállalkozás pénzállományának alakulására. A fejezet tartalma: 1. Bevezetés 2. A mőködési tevékenységhez kapcsolódó pénzáramok 3. A befektetési tevékenységhez kapcsolódó pénzáramok 4. A finanszírozási tevékenységhez kapcsolódó pénzáramok

4



5.

Gyakorlatok

9.

3. FEJEZET - FINANSZÍROZÁSI DÖNTÉSEK

A finanszírozási döntések elemzése annak figyelembe vételével történik, hogy lényegében három tevékenységi kategória különböztethetı meg: az önfinanszírozás, a tıkeemelés és az eladósodás. Ezen fejezet célja megismertetni a finanszírozási lehetıségeket és azok pénzügyi következményeit. A fejezet tartalma: 1. Bevezetés 2. Saját és külsı finanszírozás 3. Multiplikátor hatás 4. A Miller-Modigliani tétel 5. Hosszú távú eladósodás 6. Rövid távú eladósodás 7. Pénzgazdálkodás 8. A finanszírozási terv

Gyakorlatok

4. FEJEZET - BEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK

Minden lényeges pénzügyi döntés két dimenziója a jövedelmezıség és a kockázat, amelyet a vállalkozónak vagy a döntéshozónak világosan ismerni kell. A befektetési döntés a vállalkozás által hozott legsúlyosabb hatású döntés. Általában visszafordíthatatlan, és a vállalkozást több éves idıszakon keresztül érinti. Ezt a fejezetet a hosszú távú pénzügyi döntések megalapozását szolgáló eszközök bemutatásának szenteljük. A fejezet tartalma: 1. Bevezetés 2. Feltételezések (nettó cash flow, diszkontráta) 3. Nettó jelenérték 4. Belsı megtérülési ráta

5. 6.

Befektetési döntések bizonytalan jövıben Gyakorlatok

5. FEJEZET - A VÁLLALAT ÉRTÉKELÉSE

A vállalkozás értéke kétségkívül a modern pénzügyek egyik legizgalmasabb és legvitatottabb kérdése. A vállalkozás értékével kapcsolatos legfontosabb kérdések a következık: hogyan becsülhetı a finanszírozási források költsége; a finanszírozás módja hatással van-e a vállalkozás értékére? Ezek a fejezet által megválaszolandó kérdések. A fejezet tartalma: 1. A saját tıke költsége 2. Az idegen források költsége 3. Súlyozott átlagos tıkeköltség 4. Gyakorlatok Szakirodalom

_________________________________________________________________________________________ Modul 3 - ÁLTALÁNOS STRATÉGIA ÉS ÜZLETI POLITIKA, PROJEKTMENEDZSMENT Modulvezetı: Bill GLEAVE & Kostas POULIS (UK) A modul két speciális területet érint. Az elsı rész a Stratégia, amely 3 kredites, a másik terület a Projektmenedzsment, amely 1,5 kredites. A két tantárgyi blokk együttes kezelésének az az oka, hogy a legtöbb vállalat szervezetében megtalálható a Projektmenedzsment részleg, illetve ezt a szemléletet beépíti a szervezet általános stratégiájába. Mindezek ellenére célszerő a két területet külön kezelni, a célokat, eredményeket, eszközöket és irodalomjegyzéket, egymást figyelembe véve meghatározni. A modul leírás: Általános Stratégia és Üzleti politika A Stratégiai menedzsment és Üzleti Politika tantárgy célja bemutatni a hallgatóknak a stratégiai menedzsment alapvetı fogalmait, és feltárni a stratégia, a stratégiai döntések, valamint a stratégia végrehajtásának a sajátosságait. A tantárgy egy sor egyedi elemzési módszert és eljárást mutat be. Az oktatási folyamat során súlyt helyez az üzleti

életben konkrétan alkalmazható eljárások alkalmazására. Felvázolja a vállalati szervezetben a stratégiai döntéshozók, és tervezık szerepét, és a vezetıi teljesítmények értékelésének fontosságát. Súlyt helyez a szervezet és környezet közötti egyre bonyolultabb kölcsönhatások vizsgálatára, és a stratégiai és operatív vezetés közötti kapcsolat fejlesztésére. A modul leírása: Projektmenedzsment A modul fı témája a projekt menedzser és a projekt menedzsment által használt technikai alkalmazások. A tantárgy 4 fı részt tartalmaz, a projektmenedzsment fogalmait, a projekt céljának definiálását, a projekt végrehajtását és a projekt értékelését. A személyes gyakorlati alkalmazásokon túlmenıen, minden részhez minta megoldások és alkalmazások is bemutatásra kerülnek. A Projektmenedzsment kérdéseit megvizsgáljuk a különbözı iparágakban, termelés és szolgáltatás vonatkozásában, illetve az állami és a vállalati szektor vonatkozásában is. A projektek program és portfólió menedzsmentje is a modul részét képezi.

A tantárgy oktatási célja: Általános Stratégia és Üzleti politika A tantárgy lehetıvé teszi, hogy a hallgatók elsajátítsák a stratégia kidolgozásának, és megvalósításának ismeretét. Képesek legyenek kialakítani egy konkrét vállalkozás, vagy non-profit szervezet stratégiáját, azonosíthassák a külsı környezetbıl fakadó lehetıségeit, és a fenyegetéseket, illetve a belsı erıforrások elemzése és értékelése alapján meghatározható az erıs és gyenge pontokat. A hallgatók gyakorlatot szerezhetnek a stratégia üzleti politikákká, és gyakorlati akciókká történı alakításában, és ehhez kapcsolódva a stratégiai változások végrehajtásában. A tantárgy oktatási célja: Projektmenedzsment A tantárgy lehetıvé teszi, hogy a hallgatók megértsék és alkalmazni is tudják a projektmenedzsment elméleti és gyakorlati ismereteit, különbözı projektek keretében, az állami vagy magán szektorban egyaránt. Meg kell értetni, hogy a projektmenedzsment egy interdiszciplináris terület a változó vezetıi és külsı környezeti körülmények között. Fejleszti a hallgatókat az ismeretek és

5



a gyakorlat integrációjában, az élethosszon keresztül történı tanulásban, az önfejlesztésben és pozitív együttmőködési szemlélet kialakulásában. Az oktatás eredménye: Általános Stratégia és Üzleti politika • Feltárulnak a stratégiához kapcsolódó legfontosabb területek, amelyek befolyásolhatják annak megvalósítását, • Feltárulnak a stratégia végrehajtásával kapcsolatos megközelítések és ezek kritikája, • Elemzésre kerülnek, és a gyakorlati alkalmazás során mutatják be a legfontosabb módszereket, és eszközöket, • Feltárulnak a komplex és hosszú távú stratégiai döntések elıkészítésének és meghozatalának módszerei, és eltérı megközelítései, • Elsajátításra kerülnek a stratégiai döntések elıkészítésével, és meghozatalával kapcsolatos képességek és készségek, • Bemutatásra kerülnek a szervezet, az üzleti kultúra és a stratégia létrehozásának, és megvalósításának összefüggései, • Az üzleti, a szervezeti, a döntéshozatali, kulturális, és a vezetési kérdések egységes kezelésének képessége jön létre, • A hallgatók elsajátítják az általános üzleti és a részterületek (pl. emberi erıforrás, pénzügyi, marketing, termelés) egyedi stratégiájának összefüggését és kapcsolatát. Az oktatás eredménye: Projektmenedzsment • A projektmenedzsment alapfogalmainak és elméletének a megértése. • Az alapfogalmak kritikus értelmezése a nemzetközi gazdasági környezetben, valamint az összetett projekt teamben, a projekt fejlesztése és értékelése közötti idıszakban, állami és magán szektorban egyaránt. • Elemzı és kreatív probléma megoldó képesség használata és fejlesztése, az idıtervezésben, a kritikus feladatok megoldása során, a határidık betartása során, illetve az önértékelés során. • Gyakorlati készségek fejlesztése a különbözı forrásokból származó adatok azonosítása és elérése céljából, valamint ezen adatok megfelelı használata a különbözı kommunikációs formákban.

A tanulási módszer A tanulás során az elsajátítandó problémakör sajátosságához illeszkedıen sokféle módszer kerül alkalmazásra. Így: • Elıadások: amelyek során részletesen elemzésre kerülnek a legfontosabb módszerek, modellek, és fogalmak • Szemináriumok: amelyek során a modellek, és módszerek alkalmazása lesz a cél • Esettanulmányok, és cikkek elemzése: amelyek segítenek a valóságos szervezetek és problémák elemzése gyakorlatának elsajátításában • Csoport-munka: amelynek során a hallgató elsajátíthatják a stratégia kidolgozásának alapvetıen csoportos technikáját, • Interneten források elemzése: amely hozzásegítheti a hallgatókat, hogy képesek legyenek az elemzésekhez szükséges információk, és ismeretek összegyőjtésére. A teljesítmény-értékelés: Általános Stratégia és Üzleti politika A teljesítmény értékelése magában foglalja mind az órai teljesítmények, mind pedig a gyakorlati készségek szintjének felmérését. 1. A végsı jegy 50%-a a hallgatók egyéni írásos elemzése alapján szerezhetı meg. A írásos elemzés témáját a hallgatók a tanárral egyeztetve alakítják ki. A téma: egy vállalkozás stratégiájának kidolgozása, vagy egy vállalat stratégiájának elemzése, illetve a fontosan n stratégiai akciójának bemutatása. Az írásos anyag 3000 szó mérető legyen. 2. A végsı jegy másik 50%-a a félév végén lezajló vizsgán szerezhetı meg. A vizsga a elsajátított fogalmakban való jártasság felmérése mellett egy esettanulmányi elemzést is magában foglal. Az esettanulmányt vizsga elıtt két héttel bocsátják a hallgatók rendelkezésére, és a vizsgán kapják meg az elemzendı kéréseket. A vizsga zárt-könyv vitzsga, vagyis nem használhatók segédanyagok. A teljesítmény-értékelés: Projektmenedzsment A teljesítmény értékelése magában foglalja mind az órai teljesítmények (50%), mind

pedig a gyakorlati készségek (50%) szintjének felmérését. 1. A végsı jegy 50%-a a hallgatók egyéni írásos munkája alapján szerezhetı meg. A hallgatóknak egy általuk választott szervezet esettanulmányát kell elkészíteni. Az esettanulmánynak tartalmaznia kell azon információknak az összegyőjtését, amelyek az elıadásokhoz és szemináriumok anyagához kapcsolódnak. A riport egy élı szervezet gyakorlata alapján, a projektmenedzsment szabályainak az elemzése a megfelelı alkalmazások használatával. Az írásos anyag 1500 szó terjedelmő legyen, amely tartalmazza a hivatkozásokat és a mellékleteket is. 2. A végsı jegy másik 50 %-a a félév végén lezajló vizsgán szerezhetı meg. A vizsga tartalmaz egy esettanulmányt. Az esettanulmány a vizsga elıtt 2 héttel áll rendelkezésre a hallgató számára. Ezidı alatt kell a hallgatónak megismerkedni a feladattal, és kidolgozni a probléma elemzését, különbözı módszerekkel, valamint felkészülni a téma megbeszélésére. A kérdéseket a hallgató nem ismeri elıre. Elıre, jegyzetekkel ellátott esettanulmányt nem használhat a vizsgán. Az eredeti esettanulmányt a vizsgán kapja meg. Semmilyen eszközt nem használhat a hallgató a vizsgán. A vizsgán megmérésre kerül, hogy a hallgató mennyire értette meg a problémát, hogyan alkalmazza a projektmenedzsment ismereteit, mennyire gyakorlatorientált a megoldási képessége. A kötelezı és az ajánlott irodalom Folyóiratok Az elıadások általános tematikája: Általános Stratégia és Üzleti politika Elıadás

Az óra tartalma

1.

Bevezetés a tantárgyba

2.

A stratégia fogalma és lényege

3.

A stratégiai létrehozása

4.

A stratégia kifejlesztése

6



5.

Erıforrások, és képességek

6.

A versenystratégia

7.

A versenyelıny, és megtartása

8.

Üzleti stratégia a különbözı iparágakban

17. 18.

A információ és tudás-gazdaság stratégiai következményei

6.

Projektek tervezése 2

7.

Projekt fejlesztés 1

A stratégia jövıje és a komplexitás kihívása

8.

Projekt fejlesztés 2

9.

Projekt elméletek és fejlesztések

10.

Projekt értékelés 1

11.

Projekt értékelés 2

12.

Projekt zárás 1

13.

Projekt zárás 2

14.

Projektek az állami szektorban Szakirodalom feldolgozás

Az elıadások általános tematikája: Projektmenedzsment

9.

A stratégiai környezet elemzése

10.

A stratégiai üzleti egységek

11.

A vállalati stratéga

12.

A stratégiai növekedés útjai

13.

A szervezet stratégiai kérdései (Struktúra és rendszerek)

1.

Bevezetés, tematika, tanulási módszertan

15. 16.

Projektek a magán szektorban

14.

A szervezet stratégiai kérdései (Kultúra és hatalom)

2.

Projektek az üzleti életben

17.

Projekt alkalmazások 1

Projektek a vezetésben

18.

Projekt alkalmazások 2

4.

Projekt fogalmak

19.

Projekt elméletek és fejlesztések

5.

Projektek tervezése 1

15.

A stratégiai változás vezetése

16.

A globális stratégiák típusai

Elıadás

3.

Az óra tartalma

_________________________________________________________________________________________ Modul 4 - MENEDZSMENT INFORMÁCIÓS RENDSZEREK, KOCKÁZATKEZELÉS Modulvezetı:

• Hogyan kerül sor a kockázatértékelés

Bernard QUINIO (FR-UPX)

végrehajtására és a kockázati válaszok meghatározására. • Hogyan ágyazódik be a belsı kontrollrendszer a kockázatkezelésbe. • Hogyan értékeljük a kontroll- és kockázatkezelési rendszerek hatékonyságát.

A modul bemutatása : • Ez a modul két részbıl áll: egyik része az Információs rendszerekkel, másik pedig a Kockázat menedzsmenttel foglalkozik. • Az Információs rendszerek modulrész összefoglalja a legfontosabb ismereteket, melyek az információs rendszerek menedzseléséhez szükségesek a kis és középvállakozási (KKV) körben. • A Kockázatkezelés rész a kis- és középvállalkozások számára alkalmazható kockázatkezelési elvek és technikák ismeretanyagát mutatja be. • A modul tanulmányozása során elsajátítható ismeretek: • Menedzsment Információs Rendszer • Hogyan mőködtessük az információs rendszert a KKV-knál • Hogyan vegyünk részt egy információs rendszer projektben • Hogyan érvényesítsük a információs biztonság szabályait a KKV-knál • Kockázatkezelés: • Hogyan alkalmazhatóak a kockázatkezelési elvek és technikák. • Hogyan határozhatók meg a szervezeti célkitőzések, a kockázatkezelési hajlandóság és a kockázati tolerancia.

Elıkövetelmények:

• Menedzsment információs rendszerek • Jó színvonalú személyi számítógép használat szakmai környezetben, az internet és irodai programcsomagok tekintetében. • A táblázatkezelés és adatbázis kezelés használata a gazdálkodás és igazgatás területén • Magas szintő táblázatkezelési ismeretek alkalmazása a pénzügyi és költségvetési modellezési folyamat támogatására. • Kockázatkezelés • Stratégiai menedzsment • Pénzügyi menedzsment • Szervezet és vezetés • Folyamatfelmérés Munkamódszer: A modul minden fejezetében a fı alapelvek számos példával kerülnek szemléltetésre, valamint fontos internet hivatkozások mutatnak olyan helyekre, melyek az alapelvek gyakorlatban történı megvalósulását mutatják be. Ez után

ellenırzı kérdések és feladatok következnek, melyek az eszközök gyakorlati alkalmazását segítik. Kiértékelés: Az értékelés két részbıl áll: ellenırzı (teszt) kérdések, mlyek az alapelvek ismeretét kérik számon, valamint egy esettanulmány A modul felépítése Menedzsment információs rendszerek 1. Információs rendszerek szervezése és vezetése a KKV-knál 2. Információs rendszer alkalmazások a KKV-knál 3. Információs rendszer projektek menedzselése 4. Informatikai biztonság és kontroll Kockázatkezelés 1. A kockázatkezelési ismeretek elsajátításának céljai 2. A kockázatkezelés alapelvei 3. A szervezet összekapcsolódó célkitőzéseinek elérése 4. A kockázatkezelés komponensei 5. A kockázatkezelés képességi szintjének felmérése Ajánlott irodalom Részletes tartalom Menedzsment információs rendszerek

7



1. fejezet: Információs rendszerek szervezése és vezetése a KKV-knál Tanulási célok: • Megbízható ismeretek megszerzése az információs rendszerek koncepciójáról • Hogyan szervezzünk egy információs rendszert • Hogyan történik egyes információs rendszer funkciók kiszervezése (outsourcing) • A hálózati szolgáltatókkkal való kapcsolattartás Felépítés:

• Bevezetés • Információs rendszer definíciók és kulcsfogalmak SME

• Információ a vezetés számára és az információs rendszer

• Kulcsfogalmak a KKV-k szempontjából • Az informatikai szervezet a vállalkozásoknál • Az információs rendszer költségei és költségvetése • Az információs szolgáltatások kiszervezése (outsourcing) • A szolgáltatók tipusai • Az egyes informatikai tevékenységek és kiszervezésük • Kapcsolat a hálózati szolgáltatókkal • Az informatikai irányítás a KKVC-knál: szabályok és eszközök 2. fejezet: Információ rendszer alkalmazások a KKV-knál Tanulási célok: • A fıbb információs rendszer alkalmazások megbízható ismerete • Az egyes alkalmazások siker faktorainak ismerete • Az egyes alkalmazásokhoz tartozó termékek ismerete • Az egyes alkalmazások használatának bemutatása nem célja ennek a fejezetnek. Felépítés:

• Bevezetés • Az infrormációs rendszer technikai infrastruktúrája a KKV-knál

• Az infrastruktúra technikai nézıpontja • Cartography of soft application • Választás a szabad és a jogvédett rendszerek között

• Választás a kész és az egyedi fejlesztéső rendszerek kzözött

• • • • • • •

Döntéstámogató alkalmazások Vezetés támogató információs rendszerek Szakértıi rendszer Tudás menedzsment Üzleti intelligencia Adatelemzés és adatbányászat Fontosabb területekre irányuló alkalmazások • Fogyasztói (ügyfél) kapcsolatok menedzselése (CRM) • E-business • Szállítói kapcsolatok menedzselése (SCM) • Integrált rendszerek • Vállalkozáson belül: Entreprise Ressource planning (ERP) • Vállalkozáson kívül: • Electronic data interchange (EDI) • E-business piac 3. fejezet: Projekt menedzsment Tanulási célok: • Információs rendszerek projekt menedzselése • Projektmenedzsment eszközök alkalmazása Felépítés:

• Bevezetés • A projekt menedzsment koncepció meghatározása • A projekt elıkészítése • A projekt véljának meghatározása: Miért és hol kell tenni? • A megoldás azonosítása: Hogyan kell tenni? • A technikai és személyi erıforrások azonosítása: Kivel és mivel kell tenni? • Hogyan szervezıdik a projekt • A projekt összefogása • Projekt irányítás • Project bonuolítás • Tervezés (Pert hálótervezés Gantt diagram,) • A költségek kézben tartása • Változás menedzsment és az emberi faktor • A projekt eredményeinek bevezetése, használatba vétele 4. fejezet: Informatikai biztonság Tanulási célok: • A biztonsági szabályok és eszközök használata • Hogyan találunk a biztonságra vonatkozó információkat

Felépítés: Bevezetés Biztonsági szabályok A biztonság emberi oldala Belsı és külsı fenyegetések Az infromatikai bizonság jogi kérdései Adatmentés A tevékenység karbantartása és úrjaindítása • ACOBIT • Az ITIL

• • • • • • •

Kockázatkezelés 1. fejezet: A kockázatkezelési ismeretek elsajátításának céljai • A kockázatvállalási hajlandóság és a stratégia párhuzamba állítása - A vezetés a stratégiai alternatívák értékelése, a vonatkozó célkitőzések meghatározása és a kapcsolódó kockázatkezelı mechanizmusok kidolgozása révén mérlegeli a szervezet kockázatvállalási hajlandóságát. • A kockázatra való reagálást érintı döntések hangsúlyozása - A szervezeti kockázatkezelés biztosítja, hogy pontosan meghatározzák és kiválasszák a megfelelıt a kockázati válaszok alternatívái közül: a kockázat elkerülése, csökkentése, megosztása és elfogadása. • A mőködéssel kapcsolatos meglepetések és veszteségek csökkentése: A szervezetek képesebbé válnak a potenciális események felismerésére és a reakciók kidolgozására, ily módon csökkentve a meglepetéseket és az azokkal kapcsolatos költségeket ill. veszteségeket. • Többszörös és a szervezetet átfogó kockázatok felismerése és kezelése: Minden szervezet számtalan, a szervezet különbözı részeit érintı kockázattal találja magát szemben, és a vállalati kockázatkezelés elısegíti az egymással összefüggı hatásokra való hatékony reagálást, valamint a többszörös kockázatokra való integrált válaszokat. • A lehetıségek kihasználása: A lehetséges események sorát figyelembe véve a vezetıség helyzeténél fogva felismerheti és proaktív módon kihasználhatja a lehetıségeket. • A tıkefelhasználás javítása: A vezetés pontos kockázati információt szerezve

8



hatékonyan felmérheti az átfogó tıkeigényeket, és javíthatja a tıkeallokációt. 2. fejezet: A kockázatkezelés alapelvei • Egy szervezeten átívelı, állandó folyamat, • A szervezet minden szintjén az emberek hajtják végre, • Alkalmazzák a stratégia meghatározásában, • Szervezet egészében, minden szinten és egységnél alkalmazzák, és szervezeti szintő kockázati portfolió kialakítását tartalmazza, • Célja, hogy meghatározza azokat a potenciális eseményeket, amelyek – bekövetkeztük esetén – hatással lesznek a szervezetre, valamint hogy a kockázatvállalási hajlandóság mértékéig kezelje a kockázatot, • Képes ésszerő biztosítékot adni egy szervezet vezetıségének és felügyeleti testületének, • Egy vagy több, különálló, de egymást átfedı kategóriába sorolt célkitőzések megvalósítására irányul. 3. fejezet: A szervezet összekapcsolódó célkitőzéseinek elérése • Stratégia: magas szintő célok, a szervezet küldetésével összehangolva és azt támogatva • Mőködés: a szervezet forrásainak eredményes és hatékony felhasználása, • Beszámolás: a beszámolók megbízhatósága, • Szabályszerőség: az alkalmazandó törvények, a külsı és belsı szabályok betartása

4. fejezet: A kockázatkezelés komponensei • Belsı környezet - A belsı környezethez tartozik a szervezet vezetési karaktere, és megszabja azt, hogy a szervezet dolgozói hogyan tekintenek a kockázatra és mit kezdenek azzal – beleértve a kockázatkezelési filozófiát, a kockázatvállalási hajlandóságot, a tisztességet és az erkölcsi értékeket, valamint azt a környezetet, amelyben mőködnek. • A cél kitőzése - A célokat azt megelızıen kell kitőzni, hogy a vezetés meghatározza a célok elérésére ható lehetséges eseményeket. A szervezeti kockázatkezelés biztosítja, hogy a vezetésnek rendelkezésére álljon a célok kitőzésének folyamata, és hogy a választott célok támogassák a szervezet küldetését, és azzal összhangban legyenek, valamint összeférjenek a kockázatvállalási hajlandósággal. • Az esemény meghatározása - Meg kell határozni a szervezet célkitőzéseinek megvalósítására ható belsı és külsı eseményeket, meg kell különböztetni a kockázatokat és a lehetıségeket. A lehetıségeket be kell építeni a vezetıség stratégiájába ill. célmeghatározó folyamataiba. • Kockázatértékelés - A kockázatok elemzése azok valószínőségének és hatásának figyelembe vételével történik, és ennek alapján kerül meghatározásra azok kezelése. A kockázatértékelés annak alapján történik, hogy a kockázat az üzleti tevékenység szerves része, és nem kiküszöbölhetı.

• A kockázatra adott válasz - A vezetés választja meg a kockázatokra adott válaszokat – elkerüli, vállalja, csökkenti vagy megosztja a kockázatot –, és intézkedések sorát dolgozza ki annak érdekében, hogy a kockázatokat a szervezet kockázati toleranciájához (a céloktól való elfogadható eltérés mértékéhez) és a kockázatvállalási hajlandóságához igazítsa. • Kontroll tevékenységek – Irányelvek (politikák) és eljárások meghatározására és végrehajtására kerül sor annak érdekében, hogy a kockázatra adott válaszlépéseket hatékonyan hajtsák végre. • Információ és kommunikáció Meghatározzák és megszerzik a vonatkozó információkat, és olyan formában és idıkereten belül kommunikálják, hogy az emberek el tudják végezni feladataikat. A hatékony kommunikáció szélesebb körben is megtörténik: a szervezeten belül fentrıl lefelé, lentrıl felfelé és keresztirányban. • Monitoring: A szervezeti kockázatkezelés egészét figyelemmel kísérik, és szükség szerint módosításra kerül sor. A monitoring folyamatos vezetıi tevékenységet, egyedi értékelést vagy ezek megfelelı kombinációját jelenti. 5. fejezet: A kockázatkezelés képességi szintjének felmérése COSO keretrendszer alkalmazása referenciamodellként Szervezeti célkitőzések képességi szinteknek való megfeleltetése Bizonyosságot adó tevékenység Tanácsadói tevékenység

_________________________________________________________________________________________ Modul 5 - GAZDASÁGI JOG ÉS A VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGTANA Modulvezetı: Jay MITRA (UK) Elızetes tanulmányok Elsı diploma közgazdaságtanból, jogból, gazdálkodástudományból… A modul általános célja A modul fı célja megismertetni a hallgatókat a vállalatok által a hatékony üzleti stratégiafejlesztés és teljesítmény érdekében használt belsı és külsı erıforrásokkal; bemutatni

azokat a különbözı makroszintő és környezeti hatásokat, melyek az üzleti szférát befolyásolják. A modulban megmutatjuk, hogyan befolyásolják ezek a tényezık az üzleti döntéshozatali folyamatot és a döntést a globális gazdaságban. Fontos terület a globális környezetben a jogi struktúra és annak határai, melyek hatással vannak a mőködésre. Operatív célok

A modul az üzleti terület két kritikus területét vizsgálja – a jogi és üzleti dimenziót. A két területet két külön részben oktatjuk. Az elsı rész közgazdasági perspektívából vizsgálódik, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a hallgatók megismerjék a különbözı iparágak stratégiai és funkcionális területeit. Az anyag áttekinti a mikro- és makroökonómia alapelveit, melyeket széles körben alkalmaznak üzleti környezetben.

9



A hallgatók elsajátítják a kereslettel, kínálattal, szervezeti magatartással és a versennyel kapcsolatos piaci mechanizmusokat. A modul vizsgálja az üzleti környezet politikai, jogi, demográfiai, társadalmi, kulturális, etikai és környezeti dimenzióit is, melyek között a döntéshozóknak dolgozniuk kell. A második rész a vállalatalapítás, a mőködés és a menedzsment jogi kérdéseivel foglalkozik. Ez a rész hangsúlyt fektet a gazdálkodás jogi struktúrájára, bevezet az európai, nemzetközi kereskedelmi és szerzıdési jogba. OKTATÁSI CÉLOK A modul elvégzése után a hallgatók megfelelı mélységben ismerni fogják (képesek lesznek): ♦ A nemzeti és globális gazdaságban a jövedelemméréssel, kereskedelemmel, piacokkal, tıkefolyamatokkal, erıforráselosztással és a modern iparágakat befolyásoló környezeti tényezıkkel kapcsolatos alapfogalmakat. ♦ A kereslet, a fogyasztói viselkedés, kínálat (beleértve a kínálati és értékláncot) és termelés, költségek alapvetı közgazdasági elméleteit. ♦ Üzleti célokat, az üzleti környezet hatásait a célokra, hogyan történik a célok adaptációja a változó környezetben kitekintéssel a hatékony üzleti stratégiák alkotására és a fejlesztésére ♦ A vállalatok jogi formáit és a struktúráját; az üzleti környezetre hatással lévı törvényhozás mőködését, úgymint európai jog, nemzetközi kereskedelmi jog és szerzıdési jog, kártérítési jog; ♦ Intézményi szerepeket, a kormányzati mőködés kulcskérdéseit, valamint a társadalmi szerkezet mőködésének körülményeit és a tıkepiac mőködését, ♦ Írásbeli kommunikáció elemeit, számítástechnikai eszközök használatát, fejlesztik tanulási és elıadás-módbeli képességeiket.

1. rész: KÖZGAZDASÁGTAN ÉS GAZDASÁGI JOG 1. fejezet: A gazdálkodás mikro- és makroszintő környezete Célok: A hallgatók értsék a mikro- és makroökonómia kis- és középvállalatokra érvényes fıbb alapelveit. Fıbb témák: Mikro gazdálkodási környezet Makro gazdálkodási környezet Kormányzati politikák: eszközök és célok KKV-k környezete Alapvetı eredmények: Közgazdasági elméletek üzleti alkalmazása A gazdálkodás mikrokörnyezetének elemzése A KKV-k közgazdasági környezetének jellemzıi Szerkezeti feltételek 2. fejezet: Piacok és erıforrás elosztás Célok: A hallgatóknak elemezni kell tudni a piacgazdaság körülményei között a termékek, szolgáltatások és erıforrások elosztását befolyásoló tényezıket. Fıbb témák: Piacok, piacra be- és kilépési korlátok, Piaci szerkezet, piac mőködıképtelensége és szabályozás Munkaerı és egyéb termelési tényezık Kereskedelem, tıke és erıforrás folyamatok Erıforrás allokáció Kulcskérdések: A piac és a piacgazdaság jelentése Piaci információk és információs aszimmetria A piac mőködésképtelensége, kormányzati intervenciók Globális piac körülményei és intézményei 3. fejezet: Kereslet, bevétel és fogyasztói magatartás Célok: A hallgatók megérthetik a piac természetének és mőködésének változásait, az üzlet szerepét a bevétel és profit termelésében, a fogyasztói magatartást, valamint ezek piaci hatásait. Fıbb témák: A piac mőködése Kereslet és piac Jövedelemtermelés, bevétel és profit Kereslet és fogyasztók Kulcskérdések: Piaci feltételek és üzleti magatartás Fogyasztói magatartás a piacon Bevétel és profitmaximalizálás

4. fejezet: A menedzsment funkciói, hazai üzleti környezet Célok: A hallgatók bepillantást nyerhetnek a hazai üzleti környezet mőködésébe és megismerhetik a fıbb stratégiákat és eszközöket, melyekkel hatékonyan dolgozhatnak ebben a környezetben Fıbb témák: A meghatározott országok üzleti körülményei- a jogi, pénzügyi és piaci környezet; Aktuális kérdések a hazai üzleti környezetben – környezeti kérdések, technológiai fejlıdés, piaci fluktuáció Kormányzati intézmények a hazai gazdasági környezetben A kulcsfontosságú közösségi és magán részvényesek szerepe az üzleti stratégiában Kulcskérdések: Az üzleti környezet fejlesztése; Külsıdleges stratégiák fejlesztése Részvényesek Kormányzat Hatások mérése 5. fejezet: Kínálat, termelés és költségek Célok: A hallgatók megismerhetik a kínálati oldallal kapcsolatos kérdéseket, ezek hatását a termelés és költségszerkezetre. Fıbb témák: Mi a kínálati oldal a közgazdaságban? Kínálati lánc Együttmőködés a szállítókkal A termelés jelentése és formái Termelési költségek Kulcskérdések: Kereslet és kínálat kérdései Kínálati lánc menedzsment Kínálat és termelés a nagy és kisvállalatokban/ vállalatoknak Termelési vezetı 6. fejezet: Üzleti stratégiák Célok: A hallgatók képesek lesznek üzleti stratégiák készítésére a versenyelınyök elérése érdekében Fıbb témák: Célok felállítása és érvényessége Versenyelınyök Szervezeti magatartások Politikai, jogi, ökológiai és technológiai környezet Vállalkozás és Stratégia

10



Kulcskérdések: Üzleti stratégiák fejlesztése PESTEL, SWOT, Porter versenyelıny stratégiája Stratégia és a kisvállalat Vállalkozói menedzsment és stratégia 7. fejezet: Vállalati méret, növekedés és a gazdaság Célok: A hallgatók megismerkednek a vállalati méret fontosságával, valamint azzal hogyan növekedhetnek a kisvállalatok, a kisés nagyvállalatok közötti különbségek révén. Fıbb témák Kisvállalatok és nagy üzletek Vállalati méret és teljesítmény A növekedés formái és típusai Vállalkozói növekedés és innováció Növekedés és gazdaság Kulcskérdések: A méret-hatás növekedést okoz? A vállalkozói növekedés definíciója Innováció és növekedés a kis- és nagyvállalatoknál Vállalati növekedés és gazdasági hatás 8. fejezet: Nemzetközi gazdaság Célok Fıbb témák Nemzetközi gazdasági környezet Stratégiák a globalizált gazdasági környezetben Nemzetközi piacra lépés stratégiái Globalizálódás formái A BRIC országai és a nemzetközi üzleti tevékenység Kulcskérdések: A globalizáció fontossága Globális piac és nemzetköziesedés;

Nemzetközi tevékenység formái és típusai Nemzetközi gazdasági stratégiák A növekedés gazdaságtana

2. rész: Gazdasági jog 1. fejezet: Jogi struktúrák Célok: A hallgatók meg tudják különböztetni az egyes jogi szerkezeteket és cégformákat Fıbb témák: Különbözı jogi struktúrák és a fontosságuk: hazai, európai és nemzetközi szabályozói környezet A jogi szerkezet kiválasztása A cégbejegyzés módja a különbözı európai országokban Jogi felelısség Kulcskérdések: A jogi szerkezet fontossága A különbözı jogi struktúrák korlátai Európai jog és kiegészíthetıség (szubszidiaritás) A tulajdonosok és menedzserek felelıssége 2. fejezet: Bevezetés a szerzıdési és kártérítési jogba Célok: A hallgatók áttekintést kapnak a fıbb szerzıdéstípusokról és felelısség jogi szabályairól, a szerzıdéses és nemszerzıdéses kötelezettségek megszegésérıl, annak következményeirıl. Fıbb témák A szerzıdések fıbb formái Jogi felelısség Kulcskérdések: Szerzıdéses kötelezettségek Nem-szerzıdéses kötelezettségek

3. fejezet: Bevezetés az Európai gazdasági jogba Célok: A hallgatók megismerik a vállalatok európai jogi szabályozását Fıbb témák: A vállalatok európai jogi szabályozása Kulcskérdések: Európai direktívák és végrehajtásuk 4. fejezet: Nemzetközi kereskedelmi jog és Globális kereskedelem és erıforrás áramlás Célok: A hallgatók a nemzetközi kereskedelmi jog területén mőködı szabályozó keretrendszerrıl szerezhetnek tudást. Fıbb témák: GATT/WTO, NAFTA Globális befektetés-védelem Kulcskérdések: A nemzetközi üzleti érdekekkel szembeni védelem szabályszerő módszerei 5. fejezet: Bevezetés a szerzıi jogba Célok: A hallgatók a nemzetközi szerzıi jog rendszerérıl és fıbb alapelveirıl ismereteket szereznek. Fıbb témák: WIPO, WTO-TRIPS Kulcskérdések: Szerzıi tulajdon védelme ÉRTÉKELÉS A kurzus elvégzése után a vizsga 70:30 arányban az alábbi két részbıl tevıdik össze: Feleletválasztós zárthelyi dolgozat (a teljes pontszám 30%-a) Esszé (a teljes pontszám 70%-a)

_________________________________________________________________________________________

11



Modul 6 - STRATÉGIA ÉS SZERVEZET Modulvezetı: Manuela NOCKER (UK) 1. Bevezetés. A KKV-k stratégiája és szervezete a globalizáció és a nemzetközi üzleti élet tükrében A KKV szerepe a tudásalapú társadalomban A globalizáció kihívásai: lehetıségek és fenyegetések a KKV-k számára Nemzetközivé válás, hálózatok és stratégiai együttmőködés országokon keresztül 2. A szervezeti változás menedzsmentje Változás elméletek Változás menedzsment: az egyén, a csoport, a szervezet és az érintettek (stakeholderek) Az emberi erıforrás menedzsment szerepe, a nemzetközi EEM A vezetı, mint coach 3. Stratégia váltás a gyakorlatban Stratégia fejlesztés és a vezetés új formái Makrótól a mikroig: a stratégia, mint gyakorlati közelítés Az alapvetı stratégiai eszközök 4. Szervezeti kultúra változások A tagállamok különbözı megközelítései A szervezeti kultúra definíciója Szervezeti jellemzık és kulturális szimbólumok 5. A tudás és a tanulás folyamata A tudás természete: tacit és explicit Tudásmenedzsment modellek A tudás létrehozása és a tanulás, mint szociális gyakorlat Tudás integráció, hálózat építés, és szervezeti tanulás 6. Vezetés és hatalom a szervezetekben

Választási lehetıségek: a tervek gyakorlati megvalósítása Munkavállalói részvétel, a stakeholderek és a hatalom Döntés: a racionalitás és az emberi tényezık (érzelmek, asszociációk stb.) szerepe a döntési folyamatban 7. Nıi vezetık és családi vállalkozások Nıi vezetık a KKV-nál Család-munka: az egyensúly kérdései Siker tervezés 8. Az egyén, a közösség; a szervezeti azonosulás létrehozása Azonosulás (identitás) elméletek A társadalmi megközelítés és a kapcsolatok Az azonosulás építés dinamikája 9. Szervezeti innováció és új technológiák Innováció: elméletek, folyamatok Az IKT szerepe és a technológiai kihívások menedzselése A szervezés innovatív formái: nemzetközi kitekintés Innováció menedzsment: eszközök, technológiák 10. A folyamat fenntartása: társadalmi felelısség és vezetıi etika Etikai helyzetek, etikai okok Elemzés és alkalmazás: értékek és hiedelmek a KKV-k körében Vezetıi etika, elszámoltathatóság és felelısség A vállalkozás egyensúlya: törvényi és társadalmi felelısség Etika a gyakorlatban: nemzetközi esetek

A KKV-k szervezetének és stratégiáinak megismerése, mint amely az egyének, csoportok, érintettek közös tevékenységének eredményeként jön létre. A múlt és a jelen szervezeti modelljei, hogyan befolyásolják ezek a vezetési gyakorlatot Az üzleti folyamatok nemzetköziesedése, a globalizáció többtényezıs hatásai a KKV-k stratégiájára és szervezetére A kulturális hatások, az identitás létrehozása a szervezetekben A változásmenedzsment és az innovációs folyamatok különbözı elméleti modelljei és ezek elemzése Tudásmenedzsment különös tekintettel a csoport tanulásra Kritikai elemzése a változásmenedzsment és innováció mai eszközeinek és technológiáinak Az etika és társadalmi felelısség különféle megközelítései a szervezetekben A tréning során szükséges jártasságok: Kommunikációs készség különbözı emberekkel (munkatársak, szakértık, stakeholder-ek) Elemzı készség; A vállalat fejlesztés elméleti és gyakorlati módszereinek összehasonlító elemzése Tervezés-fejlesztés. Gyakorlati tervek kidolgozása a beavatkozáshoz, változáshoz és innovációhoz IKT használata csoportmunkához, hálózatépítéshez; a különbözı adatok értékelése Probléma megoldás, különös tekintettel a speciális nemzetközi esetekre Az egyéni tanulási folyamat és teljesítmény fejlesztése (idıgazdálkodás, projekt munka, az egyéni tanulás értékelése)

A kurzus során megszerzett ismeretek:

_________________________________________________________________________________________

12



Modul 7 - KONTROLLING (AUDIT OF MANAGEMENT) Modulvezetı: ROÓZ József (HU) 1. A menedzsment kontroll rendszer (Kontrolling) lényege: fogalma, felépítése és folyamata • Teljesítménymérés és kezelés szükségessége • MCS (Kontrolling) rendszer feladatai • MCS (Kontrolling) helye a szervezetben 2. A menedzsment kontroll környezet

• A teljesítmény menedzsment folyamata • MCS (Kontrolling) koncepciót befolyásoló külsı és belsı tényezık • A bevétel-, költség- és profitközpontok kontrollja • Szervezettípusok 3. A menedzsment kontroll folyamata és stratégiai tervezése • Költség és teljesítményszámítás, mint a MCS (Kontrolling) központi eszköze • Vállalati tervezés alapjai, fogalmak • Tervezés horizontja és fokozatai

4. Vezetıi számvitel • Vezetıi számvitel fogalma és feladatai • Pénzügyi számítások • Vezetıi költség és teljesítményszámítási rendszerek 5. Információs rendszerek és kontrolling • Információs rendszer elemei • Információs szükséglet felmérésének módszerei • Beszámolási rendszerek, módszerek 6. Szervezeti kultúra és kontroll

• A szervezeti kultúra és a kontroll összefüggései • Viselkedési tényezık a kontrolling rendszerben • A kontrolling beillesztése a vállalati szervezetbe A kurzus során megszerzett ismeretek • A KKV-k teljesítménymérésének és kezelésének bemutatása a vállalati szervezetekben

• Kontrolling funkció tartalmának, összetevıinek megismerése

• Tervezési, vezetıi, számviteli informatikai folyamatok, eszközök és módszerek integrálásának megismerése, hatékony kontrolling rendszerek bemutatása • Kontrolling teljesítmény mérésére felhasználható mutatószámrendszerek és alkalmazásuk bemutatása szervezeti körülmények között A tréning során szükséges jártasságok • Elemzı készség; A teljesítmény mérés és elszámolás gyakorlati módszereinek alkalmazása • Terv-tény adatok összehasonlításának képessége, illetve annak fejlesztése • Informatikai eszközök (szoftverek) használata a mutatószámrendszerek alkalmazásához • Rendszerszemlélet a tevékenységek komplex értelmezéséhez

_________________________________________________________________________________________ Modul 8 - PÉNZÜGYI POLITIKÁK ÉS PÉNZÜGYI PIACOK Modulvezetı: Michael SCHLEICHER (DE) A modul céljai: A résztvevık: • értsék a pénzügyi piacok mőködését • ismerjék a pénzügyi piaci szegmensek közötti hasonlóságokat és különbségeket • értsék egy vállalat pénzügyi politikájának mozgásterét • ismerjék, és képesek legyenek kezelni a pénzügyi piacokon zajló alapvetı tranzakciókat • képesek legyenek felmérni a pénzügyi piacokkal kapcsolatos kockázatokat • megismerjék a pénzügyi piacokkal kapcsolatos intézményeket • legyenek tisztában a pénzügyi piacok szabályozásának lehetséges eszközeivel, mőködésével és korlátaival • fel tudják mérni a pénzügyi piacok szabályozásra vonatkozó egymással

versengı politikai megközelítések gazdasági konzekvenciáit. 1. Fejezet - A PÉNZÜGYI PIACOK ALAPJAI

A modul egy integrált megközelítésen alapul. Az egyes fejezetek a pénzügyi piacok legfontosabb különbözı szegmenseirıl szólnak. Minden egyes fejezetben elemzésre kerül a piac mőködése, annak jelentısége a cégek finanszírozásában (különös hangsúllyal a kis-és középvállalkozásokra), valamint a szabályozás feltételeinek keretei és az alkalmazott politika hatóköre. Az elsı fejezet általánosságban foglalkozik a pénzügyi piacok közös jellemzıivel, és áttekintést ad a legutóbbi fejleményekrıl. Tartalom 1. Bevezetés 2. Pénzügyi piacok: Miben van a különlegessége? (tıke és pénzpiacok, elsıdleges és másodlagos piacok részvény és kötvény piacok, tızsdei és

3. 4.

tızsdén kívüli piacok, a piac hatékonysága) A várakozások szerepe Gyakorlatok

2. Fejezet - AZ INTÉZMÉNYI KERET

Mielıtt elemezni kezdenénk a pénzügyi piacok különbözı szegmenseit, feltétlenül szükségesnek látszik azoknak a legfontosabb intézményeknek a megismertetése, amelyek ezen piacok szempontjából relevánsak, mind nemzetközi, mind az EU vagy nemzeti szintőek. Ezért a második fejezet áttekintést ad az intézményi keretekrıl, kezdve az olyan intézményekkel, mint a Központi Bankok, vagy a Nemzetközi Fizetések Bankja, valamint az EU és a nemzeti törvényhozások által létrehozott Pénzügyi Piaci Felügyeletek és így tovább. Tartalom 1. Bevezetés 2. A Központi Bank szerepe 3. A Pénzügyi Piacok Felügyelete 4. Nemzeti intézmények

13



5. 6.

Nemzetközi intézmények Gyakorlatok

9.

Gyakorlatok

4. Fejezet - DEVIZAPIACOK 3. Fejezet - RÉSZVÉNY ÉS KÖTVÉNY PIACOK

A részvénypiac és a kötvénypiac egyaránt fontos forrás a társaságok számára, hogy pénzt szerezzenek, különösen azon kis – és középvállalkozások számára, amelyek meghaladtak egy bizonyos méretet, amely képessé teszi ıket, hogy belépjenek ezekre a piacokra. A részvénypiacok mőködésének megértéséhez fontos megmagyarázni néhány kifejezést, mint pl. elsıbbségi részvény, kibocsátási és aktuális árfolyam, vagy piaci érték. Egy másik döntı aspektus az árfolyam-mozgások elırejelzésének kérdése a részvénypiacon. A kötvénypiacokkal kapcsolatosan bizonyos kifejezéseket és definíciókat szintén meg kell magyarázni. Melyek a kötvénypiacok jellemzıi, és hogyan mőködnek azok? Milyen tényezık határozzák meg a tıke iránti keresletet és kínálatot? Milyen kockázatok származnak egy olyan vállalat számára abból, hogy részt vesz a piacon, és hogyan képes kihasználni a piaci fejleményeket? Ez az a néhány kérdés amit a modulnak ez a fejezete tárgyalni fog. Tartalom 1. Bevezetés Elsıbbségi és törzsrészvény, osztalék, megtérülési ráta, névérték, kupon ráta, kibocsátási árfolyam, diszkont, prémium, lejárat, aktuális árfolyam, piaci érték, réting, stb. 2. A részvény és kötvénypiac szerepe, struktúrája és mőködése 3. A kereslet és a kínálat meghatározói 4. A piaci érték számítása 5. A kötvényhozamok számítása 6. A részvények értékelése 7. Piaci tranzakciók 8. A rövid és hosszú távú piaci fejlemények elırejelzése

Az elızı fejezethez hasonlóan ez is tesz egy kitekintést a pénzügyi piacok e sajátos szegmensének mőködésére. Elemezni fogjuk a devizapiacokat és azok szerepét a kereskedelemben. Messze ez a legnagyobb pénzügyi piac a világon, és magában foglalja a bankok egymás közötti kereskedését, a deviza spekulánsokat és más piaci szereplıket és intézményeket. A devizaárfolyam nagyon fontos szerepet játszik az üzleti életben, ezért definiálni és elemezni fogjuk ennek meghatározóit, képessé téve a hallgatókat, hogy jobban megértsék a piaci mozgásokat és annak konzekvenciáit a cégek számára, amelyek különbözı valuta övezetekben helyezkednek el. Tartalom 1. Bevezetés 2. Szerep, struktúra és mőködés 3. A kereslet és kínálat meghatározói 4. Piaci tranzakciók 5. Az árfolyamok magyarázata és elırejelzése 6. Gyakorlatok 5. Fejezet - HITEL ÉS BANK

Bár a harmadik fejezetben hangsúlyoztuk a részvény és kötvénypiac fontosságát, mint finanszírozási forrást, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a vállalkozások túlnyomó része számára ezek a piacok valójában nem jelentenek lehetıséget a tıkeszerzésre az olyan belépési korlátok miatt, mint például a tranzakciós költségek. Helyette sok vállalkozás – különösen a kis –és középvállalkozások – a helyi kereskedelmi bankokhoz fordulhat, amelyek a mőködésükhöz likviditást, valamint hosszú lejáratú finanszírozást nyújtanak. Ezért az

ötödik fejezet áttekintést ad a bankok struktúrájáról, szerepérıl és mőködésérıl az EU-ban. Ennek célja, hogy a hallgatók képesek legyenek figyelembe venni egy bank szempontjait, ami segíti ıket abban, hogy megértsék a bankok és a vállalkozások, mint a bankok ügyfelei közötti kapcsolatok nehézségeit és lehetséges megoldásait. Tartalom 1. Bevezetés 2. Szerep, struktúra és mőködés 3. A hitelek típusai és jellemzıik 4. A hitelekre vonatkozó elıírások és követelmények 5. A tıke egyéb forrásai (pl. kockázati tıke) 6. Gyakorlatok 6. Fejezet - A PÉNZÜGYI PIACOK KÖLCSÖNÖS ÖSSZEFÜGGÉSEI

Az amerikai ingatlanpiac összeomlik, az USD leértékelıdik az euróval szemben, a FED csökkenti a kamatokat, a hosszú távú kamatlábak az Egyesült Államokban emelkednek, míg Európában esnek – hogy is van ez? A modul utolsó fejezete a különbözı pénzügyi piacok közötti kapcsolatokra koncentrál és kísérletet tesz arra, hogy megmagyarázza azok kölcsönös összefüggését. Ennek célja, segíteni a hallgatókat, hogy értékeljék a gazdaságpolitikai intézkedések hatásait, a piaci mozgásokat, vagy egyéb változásokat illetve sokkokat a pénzügyi piacok egész rendszerében. Tartalom 1. Bevezetés 2. A pénzügyi piacok különbözı szegmensei közötti kölcsönös összefüggések 3. Határokon átnyúló összefüggések 4. Esettanulmányok 5. Gyakorlatok

_________________________________________________________________________________________

14



Modul 9 - EU SZOCIÁLIS JOG Modulvezetı:

-

Andreas von SCHUBERT (DE) Egy olyan kurzus, amelynek a kis- és középmérető vállalkozások a célcsoportjai, szükséges, hogy gyakorlat-orientált és összefogott legyen. Ezen gondolat alapján az általános bevezetı rész szükséges, hogy meglehetısen korlátozott legyen, azonban a jelenleg hatályos jog szerint szükséges alaposan megvizsgálni a kis-és középvállalkozások, valamint a munkavállalóik vagy üzletfeleik jogait és kötelességeit. 1. Általános bevezetetés 1.1 Mi a társadalombiztosítási jog, hogyan lehet osztályozni/kategorizálni az egészségügy, öregségi nyugdíj, álláskeresési és családi támogatások, egyéb támogatások, a munkajogviszonyok, a szakszervezetek és üzemi tanácsok jogai, kollektív szerzıdések, a foglalkoztatási jogviszony legfıbb szabályai, különösképp: a jogviszony keletkezése és megszőnése, a munkaidı és pihenıidı, a bérek, a kárfelelısség, az atipikus munkavégzésre irányuló szerzıdések, különösen: a részmunkaidı, a távmunka, a munkaerı-kölcsönzés, a munkaügyi viták, az egyenlı bérezés követelménye, a munkaerı-piaci szolgáltatások a munkaadók részére, az Európai Bíróság és - az európai döntések híján - a nemzeti bíróságok döntései a fentebb említett témákban. 1.2. Személyi hatály kik tartoznak a társadalombiztosítási jog hatálya alá, a kivételek kiket érintenek, a munkajogi szabályok személyi hatálya. 1.3. Általában milyen kötelességek és kötelezettségek merülnek fel? 1.4. Gyakorlati tanácsok a kis- és középvállalkozóknak

-

2. Kis-és középvállalkozás alapítása A vállalat optimális formáját hogyan tudják kiválasztani és létrehozni az ügyvezetık (menedzserek)?

Hogyan hozható létre egy vállalkozás jogi és pénzügyi folyamat A biztosítás feltételei – különösen az egyéni vállalkozásoknál

3. Kis-és középvállalkozó, mint egyéni vállalkozó - társadalombiztosítási jogok és kötelességek A kis-és középvállalkozások osztályozása. Egy kisvállalat több különféle formában mőködhet, mint például az önfoglalkoztatás, a jogi személyiséggel rendelkezı vagy a jogi személyiség nélküli üzleti társulás. Ezen esetekben az egyéni vállalkozónak a saját társadalombiztosítási fedezetérıl is gondoskodnia kell, kivéve akkor, ha már biztosított (pl. egy másik törvényes foglalkoztatás alapján). A kurzus ezen részében lépésrıl-lépésre meg kell vizsgálni az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási jogi helyzetét. A kurzus be fogja mutatni azon jogi szempontokat, amelyek a megfontolt üzlet-kezdéshez szükségesek. 4. Kis-és középvállalkozó, mint munkáltató társadalombiztosítási kötelességek, munkavállalói jogviszonyok Amennyiben az üzleti társulásnak egy vagy akár több munkavállalója is van, akkor a kis-és középvállalkozó munkáltatóvá válik. A kurzus ezen részében szükséges megvizsgálni a kis-és középvállalkozó munkáltatói szerepkörét a társadalombiztosítási jog tekintetében. Az ügyintézés és az eljárás: a kis-és középvállalkozónak szükséges meghatározott adminisztratív kötelességeket teljesítenie a társadalombiztosítási teherbírási képességére figyelemmel. Röviden megvitatjuk ezeket a szabályokat. A törvények megkerülésének következményeit röviden hangsúlyozzuk. 5. A foglalkoztatási jogviszonyban fennálló kötelezettségek A munkajogi szabályok alkalmazása.

-

-

-

Számos kötelesség keletkezik a munkaadói helyzetbıl: a munkaszerzıdés kötése, a munkajogi standardoknak megfelelı értesítés, a munkavállaló bejelentése, a munkavégzés szabályai, a különbözı bérek és társadalombiztosítási hozzájárulások fizetése, eljárás a foglalkoztatási jogviszony megszőnése esetén. Mi több, a munkáltató a munkavállalója társadalombiztosítási juttatásait teljesítheti más módon is (pl. adománnyal, a munkavállalók kulturális, jóléti és egészségügyi szükségleteinek támogatásával, különféle munkáltatói hozzájárulások fizetésével). A munkavégzés díjazása (fıleg a bérrendszerek különféle típusai, az egyenlı bánásmód, minimálbér, bérpótlékok, teljesítménybérezés, költségtérítés, munkabér védelme, társadalombiztosítási juttatások).

6. A társadalombiztosítási szolgáltatások nyújtóinak kötelességei I: kormányzati beavatkozás és támogatás A társadalombiztosítási hozzájárulások kifizetése fejében az állam támogatást nyújt. Elsıként a családi- és az álláskeresési támogatásokkal foglalkozunk. Legfontosabb, hogy maguk a juttatások és az alkalmazási feltételeik lesznek bemutatva. A túllépés szintén ki lesz emelve. A munkáltató pénzügyi támogatása, a támogatás jogi helyzete, ha a munkaadó más államba költözik. Munkaerı-piaci szolgáltatások a munkáltatók részére: képzési támogatás, új munkahely teremtésének és a munkahelyek fenntartásának támogatása, a munkajogviszonyhoz kötıdı hozzájárulások viselése. 7. A társadalombiztosítási szolgáltatások nyújtóinak kötelességei II: A társadalombiztosítás és a jóléti szolgáltatások

15



-

-

-

-

A következı részben az egészségügyi és a nyugdíj-hozzájárulások lesznek vizsgálva. Az egészségügyi hozzájárulásnak két típusa lehet, anyagi ás természetbeni, mindkettı részletes bemutatásra kerül. Az együttes kifizetések és az igazságos hozzájárulások (magas szintő) megvitatása. A nyugdíj tekintetében a magán és állami pillérek lesznek összehasonlítva, beleértve a hozzájárulásokat és a lehetséges visszaéléseket.

8. A vezetés (menedzsment) és a munkaerı - jogi keretek Munkaidı és pihenıidı (különösen: a teljes és részmunkaidıs foglalkoztatás, a munkaidı-beosztás, a referenciaidıszak, túlmunka, készenléti és ügyeleti munka, munkaközi szünet, heti pihenınapok, vasárnapi munka és nemzeti ünnepeken való munkavégzés, fizetett éves szabadság, egyéb munkaidı kedvezmények, különös rendelkezések a fiatalkorúak vonatkozásában) Atipikus megoldások választása (különösen: határozott idıre foglalkoztatott munkavállalók, részmunkaidı, kiszervezés, távmunka, munkaerı-kölcsönzés)

-

-

-

Az elbocsátás (kirúgás) költségei és jogi aspektusai, a jogellenes felmondás következményei A nemzeti törvényhozás fejlıdése (esettanulmány a 2007-2008-as francia szabályozásról) A megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatásának támogatása, a megszokottól eltérı foglalkoztatási formák támogatása

9. A külkereskedelem és a nemzetközi mobilitás Európában Egy kis-és középvállalkozónak vezetnie kell az üzletet, profitot kell termelnie, más országokban, EU tagállamokban, illetve olyan harmadik országokban kell alkalmaznia a személyzetét, amelyekben van jelentısége a társadalombiztosításnak. Foglalkozunk az Európai Közösség releváns jogszabályaival és kétoldalú megállapodásokkal, azzal a célkitőzéssel, hogy a valószínőleg elıforduló helyzetekre koncentrálunk. A kurzuson szükséges elıadni a munkajog területén született számos tanácsi irányelv befolyását a nemzeti szabályozás tekintetében. A munkaerı mobilitása az EU tagállamok között, a szolgáltatások és a munkaerı szabad áramlása.

10. A kurzus alatt megszerezhetı tudás: A résztvevı kis-és középvállalkozások számára lehetıvé tenni, hogy értesüljenek a választási lehetıségeikrıl és a társadalombiztosítási jogban meghatározott kötelességeikrıl. A társadalombiztosítás által fedezett cég mőködéséhez szükséges tudás megszerzése. A társadalombiztosítási jogi helyzetük tekintetében az optimális döntéshozatal lehetıségének megadása. A munkáltatói státuszuk tekintetében az optimális döntéshozatal lehetıségének megadása. Megadni az üzletvezetık számára azon szaktudást, amelyre felépíthetı a határokon átnyúló stratégia / az EU-n belüli tevékenység A képzés alatt elsajátított készségek: Naprakész információk a társadalombiztosítási jog vonatkozásában. A kis-és középvállalkozások társadalombiztosítási kötelességeinek pénzügyi kiszámítása. A különbözı társadalombiztosítási jogi helyzetek eseteinek elemzése. Adminisztratív minták megvitatása.

_________________________________________________________________________________________ Modul 10 - AZ EURÓPAI UNIÓ PÉNZÜGYI POLITIKÁJA Modulvezetı: Michael SCHLEICHER (DE) A kurzus célja: A hallgatók… • …megértsék az Európai Unió költségvetésének finanszírozását, valamint azt, hogy hogyan teremtik elı a tagországok a hozzájárulásukat; • … általános alapismeretekkel rendelkezzenek arról, hogy mely területeket finanszíroz az Európai Unió valamint, hogy ezen területek, hogyan hozhatók összefüggésbe a tagországok gazdaságaival; • …értékelni tudják a magánszemélyeknek az Európai Unió felé érvényes „nettó

pozíciójának” mérésére vonatkozó jelenleg érvényes módszereket; • …megértsék hogyan osztódik meg az illetékesség az Európai Unió és a tagországok között; • …megértsék a nemzeti adórendszerek helytállóságát a Közös Piacon, valamint értékelni tudják azokat; • …elemezni tudják az adóharmonizációra vonatkozó kezdeményezéseket, különös tekintettel a Közös Piac négy szabadságára vonatkozó következményeikre. 1. fejezet - AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE:BEVÉTELEK

Ez a kurzus két fı részre osztható, melynek elsı része az elsı két fejezettel foglalkozik: az Európai Unió költségvetésével. Az elsı

fejezetben a hallgatók megtanulják, hogyan fogadja el az Európai Unió a költségvetését, mely intézményeket vonja be ebbe a folyamatba, valamint milyen befolyással vannak erre a tagországok. Továbbá, a „pénzügyi kilátások” fogalmába is bevezetést nyernek. Ezen felül, a hallgatók tudást szereznek arról, hogyan teremti elı az Európai Unió a költségvetéséhez szükséges forrásokat, mely során lehetısége nyílik arra, hogy kötelezı jelleggel írjon elı a tagországok számára pénzügyi terheket. Tartalom: 1. Bevezetı 2. A költségvetési eljárás az Európai Unióban 3. Az Európai Unió saját forrásai

16



4. 5. 6.

A “nettó hozzájárulás” problémája Az Európai Unió közös adójának gondolata Gyakorlat

2. fejezet - AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: KIADÁSOK

A második fejezet az Európai Unió költségvetésének másik oldalába enged bepillantást, tömör áttekintést adva az Európai Unió kiadásairól, történeti fejlıdésérıl, szerkezetérıl, valamint a politikai célkitőzések változásainak hatásairól. A kiadások legfontosabb tényezıit: a Közös Mezıgazdasági Politika (CAP) és a Strukturális Politika részletesebben is elemzésre kerül. A hallgatók tudást szereznek arról, hogyan ítéljék meg az Európai Unió befolyását a nemzeti gazdaságpolitikákra ezen a területeken. Tartalom: 1. Bevezetı 2. Az Európai Unió kiadásainak felépítése 3. A Közös Mezıgazdasági Politika kiadásai 4. A Strukturális Politika kiadásai 5. Egyéb kiadások 6. Gyakorlat 3. fejezet - ADÓZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

A harmadik fejezettıl kezdve a kurzus második része a tagországok adózásával foglalkozik az Európai Unió keretein belül. A soron következı fejezet egy általános bevezetı az adózás közgazdasági kérdéseibe. Kritikusan vizsgálja a tagországok adózásának korlátait, melyek a folyamatos globalizálódás következményeiként merültek fel. Továbbá, egy tömör összefoglalást találhatunk még ebben a fejezetben az Európai Unió tagországainak jelenleg hatályos adórendszereirıl. Tartalom: 1. Bevezetı 2. Az adók hatása az árakra és a forgalomra 3. Adózás a globalizált gazdaságban 4. Az illetékesség megosztása az Európai Unió és a tagországok között 5. Adórendszerek egyes tagországokban: jelenlegi helyzet / példák 6. Gyakorlat 4. fejezet - KÖZVETETT ADÓK

A negyedik fejezet az Európai Uniós közvetett adóztatási kérdésekre összpontosít. A

leglényegesebb kérdéskör az áfa-szabályozás, mely jelentıs hatással lehet a tagországok közötti kereskedelemre. Ebben az összefüggésben, az árukat és szolgáltatásokat külön vizsgáljuk, mivel eltérıek azok kereskedelmi körülményei. Továbbá, egyéb közvetett adókkal is foglalkozunk, elsısorban azok a kereskedelem korlátaira vonatkozó hatásával. Tartalom: 1. Bevezetı 2. A nemzetközi kereskedelem adózása: áruk 3. A nemzetközi kereskedelem adózása: szolgáltatások 4. Az áfa szerepe (forrás ország - célország, az erıforrások elosztásának következményei) 5. Diszkrimináló adózás 6. Gyakorlat 5. fejezet - KÖZVETLEN ADÓK

Az ötödik fejezet a második legnagyobb adófajtával, a közvetlen adókkal foglalkozik. Elemezni fogjuk a munkaerı, valamint a tıkejövedelmek adózásának általános hatásait, továbbá külön foglalkozunk az adóalapok nemzetközi átrendezıdésével kapcsolatos adókikerülésekkel. Feltesszük azt a kérdést is, mely jelenleg széles körben, olykor nem érzelemmentesen vitatott: Szembe kell majd néznünk az egyre alacsonyabb adókulcsok versenyével, valamint ebbıl következıen az Európai Unió tagországai által nyújtott egyre alacsonyabb minıségő és mennyiségő közjavakkal és közszolgáltatásokkal? Tartalom: 1. Bevezetı 2. Jövedelemadók és a tényezık áramlása: a munkaerı adózása (a határokon átívelı ügyletekben az adózási jogosultság megosztása: forrás ország vagy illetıség országa, jogi keretszabályozás (kétoldalú egyezmények, EU Irányelvek)) 3. Jövedelemadók és a tényezık áramlása: a tıkejövedelmek adózása 4. A változó tényezık versenye: az “egyre alacsonyabbak versenye”? 5. Gyakorlat

6. fejezet - ADÓHARMONIZÁCIÓ

A fejezet az Európai Unión belüli adóharmonizációjára vonatkozó korábbi kísérleteket és jelenlegi kezdeményezéseket tárgyalja. Elıször az “adóharmonizáció” és “adóverseny” rivális fogalomkörök általános gazdasági értelmezésével foglalkozunk. Mindkét fogalomkört a jólétre gyakorolt hatása mentén fogjuk elemezni. A késıbbiekben vizsgálni fogjuk az Európai Unió adóharmonizáció felé vezetı lépéseinek rövid történetét, a kapcsolódó uniós alapelveket, valamint a legfrissebb és legvalószínőbb jövıre vonatkozó kezdeményezéseket. Tartalom: 1. Bevezetı 2. A tagországok adórendszerei: Verseny vagy Harmonizáció 3. Az adóharmonizáció alapelvei 4. Adóharmonizáció: a gyakorlat és a jelenlegi helyzet 5. Gyakorlat 7. fejezet - AZ ADÓZÁS ÉS AZ ÜZLETI ETIKA

A heterogén európai adórendszerek változatos módokat és eszközöket kínálnak magánszemélyeknek és vállalatoknak egyaránt, hogy elkerülhessék vagy legalább csökkenthessék adóterheiket. A közelmúltban, Németországban kirobbant botrány heves és érzelmekkel teli vitát váltott ki a „tisztességtelen” országok közötti versennyel, valamint ezen versenyben az elınyszerzésre irányuló etikátlan viselkedéssel kapcsolatban. Ez a fejezet ebbıl a szempontból vizsgálja a tagországok adórendszereinek versenyéhez kapcsolódó elınyöket és hátrányokat, ilyenformán kiegészítésként is szolgál a 6. fejezetben tanultakhoz. Tartalom: 1. Bevezetı 2. “Becsületesség”, mint a nemzetközi verseny egyik ismérve 3. Az üzleti etika fogalomköre adózási szempontból 4. Gyakorlat 8. fejezet - ESETTANULMÁNYOK

Az elızı fejezetek olyan kérdéseket tartalmaztak, melyek a korábban tárgyalt témaköröket és a hozzájuk kapcsolódó tudást elkülönülten kezelték. Ebben az utolsó fejezetben az esettanulmányok mentén foglaljuk

17



össze a kurzus során tanultakat. A lehetı legfrissebb esetek alapján mélyíthetik el a hallgatók az Európai Unió és a tagállamok pénzügyi politikájával kapcsolatos tudásukat, valamint annak alkalmazhatóságát kis- és középvállalkozásokra. Tartalom: 1. Esettanulmány (fıképp a 1/2. fejezetekhez kapcsolódóan):

2.

3.

A tagországok nettó pozíciója az Európai Unió felé Esettanulmány (fıképp a 3/4/5. fejezetekhez kapcsolódóan): Az Európai Unió jelenlegi adószabályozása Esettanulmány (fıképp a 3/4/5. fejezetekhez kapcsolódóan): Az Európai Bíróság legújabb adózással kapcsolatos döntései

4.

5.

6.

Esettanulmány (fıképp a 4. fejezethez kapcsolódóan): A nemzetközi háromszög ügyletekben fellelhetı áfa-csalás problematikája Esettanulmány (fıképp a 7. fejezethez kapcsolódóan): A Liechtenstein-eset (…)

_________________________________________________________________________________________ Modul 11 - VEZETİI SZÁMVITEL Modulvezetı: SZTANÓ Imre (HU) A számvitel gyakorlati tevékenység, mely során információszolgáltatásra kerül sor. A számvitel feladat egy-egy gazdasági társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatás annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak. A megállapítás, mérés és közlés szolgálhatja a társaság külsı felhasználókkal való kommunikációját. A számvitel lényegében maga a kommunikáció. A számvitelnek ezt az ágát – amely kifele nyújt információkat pénzügyi számvitelnek nevezzük. Amennyiben a belsı felhasználók megalapozott döntéseihez szükséges információkról van szó, úgy vezetıi számvitelrıl beszélünk. A számvitel két részre történı „felosztása” lényegében azt a követelményt fogalmazza meg, hogy kinek nyújtunk információkat, illetve az információkat elsıdlegesen ki hasznosítja. Ebbıl következıen a pénzügyi számvitel a vállalkozáson kívüli felhasználók igényét hivatott elsıdlegesen kielégíteni. A beszámoló összeállítása ezt a célt szolgálja alapvetıen. A vezetıi számvitel a vállalkozás vezetıi (a menedzsment) részére ad a döntésekhez információkat. Az oktatási anyag a kis- és középvállalkozások tevékenysége irányításához, a döntések elıkészítéséhez kíván segítséget nyújtani. A modul ismeretanyaga elsısorban a költségek/ráfordítások és teljesítmények kapcsolatával, összefüggésével foglalkozik,

ráirányítva a figyelmet a jövedelemtermelı képességet befolyásoló tényezıkre. A modul oktatási anyagának elsajátítása feltételezi a pénzügyi számvitel ismeretét, különösen az eredménykimutatás tartalmának, összeállításának jellemzıit. A modul az elméleti ismeretek mellett gyakorlati feladatokat is tartalmaz, ezzel segítve az ismeretek adaptációját és alkalmazását. A modul javasolt, tervezett tartalma: 1. A számvitel szerepe a vállalkozásoknál A pénzügyi számvitel és a vezetıi számvitel jellemzıi, kapcsolata A vezetıi számvitel fogalma, értelmezése, szerepe, feladatai A vállalkozások számvitelének szabályozása A számviteli politika szerepe a szabályozásban A számvitel politikai döntések szerepe A vállalkozások nyilvántartási rendszerének kialakítása 2.

A vállalkozások eredményének megállapítása Az eredménykimutatás összeállítása Az összköltség eljárásra épülı eredménykimutatás A forgalmi költség eljárásra épülı eredménykimutatás Az összköltség és a forgalmi költség eljárással készülı eredménykimutatás szerinti eredmény megállapítás összehasonlítása Az eredménykategóriák Az eredménykimutatás tételeinek tartalma

2.3.1. Az üzemi hozam kiszámítása 2.3.1.1. Az értékesítés árbevétele 2.3.1.2. Az aktivált saját teljesítmények értéke 2.3.1.2. Egyéb bevételek 2.3.2. Az üzemi ráfordítás megállapítása 2.3.2.1. A tevékenység költségei 2.3.2.2. Az értékesítés közvetlen és közvetett költségei 2.3.2.3. Egyéb ráfordítások 2.3.3. A pénzügyi mőveletek eredménye 2.3.4. A rendkívüli eredmény 3. A vállalkozások költségei 3.1. A költségszámítás célja és feladatai 3.1.1. Önköltségszámítás 3.1.2. Vállalati tevékenységgel kapcsolatos döntések 3.1.3. Tervezés és intézkedés (döntés) 3.2. A költséggazdálkodás fogalma és értelmezése, a költséggazdálkodás módszerei 3.3. A költségek értelmezése (gyakorlati szempontból) 3.3.1. A kiadás fogalma 3.3.2. A költség fogalma 3.3.3. A ráfordítás fogalma 3.4. A költségek csoportosításának ismérvei 3.4.1. Költségnemek szerint 3.4.2. Elszámolhatóság szerint 3.4.3. Keletkezés szerinti költségek 3.4.4. Volumenhez (költségjellemzıhöz) való viszony szerinti költségek 3.4.4.1. Az állandó (fix) költségek 3.4.4.2. A változó költségek 3.4.4.2.1. Lineárisan változó költségek (proporcionális költségek) 3.4.4.2.2. Progresszíven változó költségek 3.4.4.2.3. Degresszíven változó költségek 3.4.4.2.4. Regresszíven változó költségek

18



3.4.5. Adott döntés szerinti költségek (befolyásolható illetve befolyásolhatatlan költségek) 3.4.6. A tevékenység változásához kapcsolódó költségek, differenciált költségek (rétegköltség, határköltség) 3.4.7. Adott döntési szint szerinti költségek (irányítható és irányíthatatlan költségek) 3.5. A költségszámítás feladatai és a költségcsoportosítási szempontok összefüggései 3.6. Kalkulációk, önköltségszámítás 3.6.1. A gazdasági kalkuláció 3.6.2. Az önköltségszámítás tárgya és feladatai 3.6.3. Az önköltségszámítás alapelvei 3.6.4. Az önköltségszámítás fajtái 3.6.4.1. Az elıkalkuláció 3.6.4.2. A közbensı kalkuláció 3.6.4.3. Az utókalkuláció 3.6.5. Az önköltségszámítás módszerei

3.6.5.1. Az osztókalkuláció (egyszerő osztókalkuláció, egyenértékszámos osztókalkuláció) 3.6.5.2. Pótlékoló kalkuláció 3.7. A költségek elszámolásának gyakorlata 3.7.1. A költségelszámolás fogalma, célja, feladata, területei 3.7.2. A költségek elszámolásának lehetıségei 3.6.2. Az input és az output költségelszámolás jellemzıi 3.6.3. A költségek elszámolása költségnemek szerint 3.6.4. A költségek elszámolása költséghely és költségviselık szerint 3.6.5. A költségelszámolás célszerő módszerei a vállalkozásoknál, a költségelszámolás és az eredményszámítás kapcsolata 4. A költségek ellenırzése 4.1. A költségek ellenırzésének célja 4.2. A költségek ellenırzésének területei

5. A költségek elemzése 5.1. Összehasonlító viszonyszámok a költségelemzésben 5.1.1. Költségek megoszlása 5.1.2. Költséghányad 5.1.3. Költségszint 5.2. A közvetlen költségek vizsgálata 5.3. A közvetett költségek vizsgálata 6.

A fedezeti összeg és a jövedelmi helyzet vizsgálata 6.1. A fedezeti összeg és elemzése 6.1.1.A fedezeti pont megállapítása 6.1.2. Az üzembezárási pont meghatározása 6.2. A jövedelmi helyzet elemzése 6.2.1. A jövedelmi helyzet elemzésének célja és módszerei 6.2.2. Az eredmény elemzés mutatószámai 6.3. Eredménytervezés 6.3.1. Optimális termelési terv összeállítása 6.3.2. A mérleg szerinti eredményt befolyásoló tényezık

_________________________________________________________________________________________ Modul 12 - BESZERZÉSI STRATÉGIÁK, TERMELÉS ÉS LOGISZTIKA Modulvezetı: Jay MITRA (GB) Gunnar PRAUSE (DE) 1. Elızetes tanulmányok A modul abból az alapfeltevésbıl indul ki, hogy a hallgatók – akár ezzel a témával kapcsolatos, akár az üzlet irányításnak egy ehhez kapcsolódó témájában szerzett elsı diploma tudásával – megfelelı szintő ismeretekre tettek szert beszerzéssel és ellátási lánc menedzsmenttel kapcsolatban, vagy vezetıként (vagy azzal egyenértékő pozícióban) szereztek komoly tapasztalatot. Feltételezzük, hogy a leendı hallgatók képesek lesznek beszerzési eljárásokat elemezni, a beszerzés során szükségessé váló piackutatási módszereket megvalósítani és beszerzı és beszállító kommunikációját értékelni. 2. A modul leírása A modul két területet fog át: a) Beszerzési stratégiák és b) Ellátási lánc menedzsment és logisztika

3. A két modul-elemhez szükséges készségek elsajátításának célja a) Beszerzési stratégiai tudás • A modulnak ebben a részében a hallgatók figyelme a beszerzés stratégiai kérdéseire, mint pl. a stratégiai beszerzés és az ellátási lánc menedzsment folyamataira, áruforrások felkutatására (sourcing), központi beszerzésre vagy a tenderezésre irányul. • A hallgatók értsék meg a beszerzık és beszállítók közötti kapcsolatokat az új termék fejlesztésben és ismerjék fel a beszállítók korai bevonásának (ESI) fontosságát, annak elınyeit és problémáit különösen a KKV-k esetében. • A hallgatók értsék meg egy cég alapvetı beszerzési stratégiáját meghatározó fı tényezıket, ha KKV-ról vagy multinacionális vállalatról van szó, ha profiljában a gyártás hangsúlyosabb vagy inkább áruforgalmazás (merchandising) jellegő tevékenységet őz.

b) Ellátási lánc menedzsment és a logisztika A hallgatók tudást és készségeket szereznek az ellátási lánc menedzsmenttel és a logisztikával kapcsolatban: arról, hogy kell a terméket a végfelhasználóhoz eljuttatni, hogy kell a folyamatból fakadó kapcsolatokat kezelni, hogy az ügyfél igényeit a lehetı legalacsonyabb költségen elégítsük ki. A hallgatóknak ezért jól meg kell érteniük Az ellátási lánc upstream és downstream folyamatait azokkal a stratégiákkal együtt, melyek az ellátási lánc menedzsmenthez szükségesek. A hallgatóknak ezen kívül azokat a döntı fontosságú kérdéseket is meg kell érteniük, melyek az áruk, szolgáltatások és információ jó hatásfokú és eredményes áramlásán és tárolásán keresztül hatnak az ügyfelek igényeire (a kiinduló ponttól egész addig, ameddig a termék eljut a végfelhasználóhoz). 4. A beszerzési stratégiák és Az ellátási lánc menedzsment és logisztika alapvetı megközelítése

19



•

•

•

•

Ha a beszerzés alapdefinícióját Kenneth Lysons és Brian Farrington “Beszerzés és ellátási lánc menedzsment“ c. könyve szerint értelmezzük, akkor “a beszerzés“ egy funkció, egy folyamat, egy kapcsolat, probléma-megoldás, fegyelem és egy hivatás a gyakorlati üzleti életben. A beszerzés alapvetı szerepet játszik a kereskedelmi áruk fajtáinak meghatározásában és a késztermékek elıállításában. A megvásárolandó árumennyiség kiszámolása a gyártóiparban az anyagszükség tervezés (MRP) segítségével történik a készáru rendelések alapján. A kereskedelem különféle ágazataiban (kisés nagykereskedelem, illetve külkereskedelem) az elosztási igénytervezés (DRP) alapvetı módszer a megvásárolandó mennyiség kiszámolására. Mindkét rendszerben a vállalatok elıször megbecsülik forgalmazási lehetıségeiket, majd ennek alapján kiszámolják a beszerzendı mennyiséget és a készleteket. Így a beszerzés szorosan kapcsolódik az áruforgalomhoz, a készlet ellenırzéshez és az áru készletforgási sebességéhez. Így a beszerzési stratégiát a vállalat által meghatározott választék stratégia alapján kell összehangolni. A beszerzés, mint folyamat szorosan kapcsolódik még a logisztikához és Az ellátási lánc menedzsmenthez, és egyben lehetıvé teszi a megfelelı merchandising és gyártó folyamatot is. A beszerzési lánc optimalizálásának eredménye a bizonytalanság csökkenése, az együttmőködés, a benchmarking, a kulcs teljesítménymutatók kiszámolása és a vezetés. Az ellátási lánc menedzsmentje az ellátási lánc tagvállalatai közötti és e vállalatokon belül mőködı kapcsolatok hálózatának összehangolását jelenti a termékek, szolgáltatások és információ áramlásával a gyártótól a végfelhasználóig a legalacsonyabb költségen a legjobb minıségben.

• 5. A modul fıbb elemei Beszerzési stratégiák • Hogy kell a keresletet a kínálattal összhangba hozni? – a beszerzési mennyiségek számolásának módszerei: anyagszükség tervezés (MRP), gyártási forrástervezés (MRP II), vállalati forrástervezés (ERP), elosztási igénytervezés (DRP), eladó által kezelt készletek (VMI), beszerzés és készletszabályozás • Sourcing és a beszállítók menedzselése – piaci feltételek elemzése, beszállítók meghatározása, beszállítók jóváhagyása, a beszállítók teljesítményének értékelése • A beszállítás megszervezése, beszerzési konzorciumok létrehozása, közismert beszerzési társaságok (METSPA), a központi beszerzés hatékonysága • Hogy fogalmazzunk meg beszerzési stratégia megvalósítását támogató eszközöket mint pl. a pályáztatást, költségvetés készítést, idıbeosztás készítést, illetve hogyan használjunk pontozásos értékelı modelleket a beszerzésben? • Árképzési stratégia a beszerzésben • A beszerzési stratégia megvalósítására irányuló tárgyalások • Esettanulmány egy, a gyártóiparban tevékenykedı KKV beszerzési stratégiájának meghatározásáról • Esettanulmány egy, a kiskereskedelemben tevékenykedı KKV beszerzési stratégiájának meghatározásáról

•

•

•

Ellátási lánc menedzsment és a logisztika A modul ezen részének legfıbb elemei az alábbiakat tartalmazzák: Az ellátási lánc menedzsment és logisztika fontossága a KKV-k szempontjából AZ ellátási lánc menedzsment és a logisztika hasonlatosságai és különbségei Az ellátási lánc upstream és downstream szereplıinek meghatározása egy iparágban

• • • • • • •

Ellátási lánc stratégiák és vállalati stratégia Az ellátási lánc tervezésének legfontosabb tényezıi Raktár- és anyagkezelés A szállítás Az ellátási láncban Információáramlás és technológia Logisztika és ellátási lánc megszervezése Egy modell Az ellátási lánc menedzsmentára Verseny Az ellátási láncban

6. A kurzus során elsajátított tudás Beszerzés • Hogy vonjuk be a beszállítókat a termék-innovációba és -fejlesztésbe? • Hogy alkalmazzuk az ’éppen idıben’ (just in time) rendszert a gyártóipari, illetve a kereskedelmi KKV-k esetében? • Hogy alkalmazzuk a kiszervezést a beszerzı teljesítményének növelésére? • Hogy alkalmazzuk a beszerzés egyéb formáit, mint pl. az alvállalkozás, a partnerség, a cégen belüli kereskedelem, illetve a beszerzési konzorciumok? • Hogy kezeljünk helyi, kis vagy nagy beszállítókat? Ellátási lánc menedzsment és logisztika • Hogy alkalmazzuk Az ellátási láncot a végfelhasználó igényeinek alacsonyabb költségen és kiváló minıségben való kielégítésére? • Hogy tervezzük a beszállítást Az ellátási lánc és a logisztika szempontjából? • Hogy tervezzünk ellátási láncokat? A képzés során alkalmazott készségek • Tanulási és kognitív készségek • Kommunikációs készségek • Kreatív gondolkozás és problémamegoldó készségek • Csoport munka és interaktív tanulási készségek • Tudásalkalmazási készségek • Stratégiai menedzsment • Pénzügy menedzsment • Szervezés és menedzsment

________________________________________________________________________________________

20

"Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu" Erasmus Multilateral Projects Virtual campuses

Recommend Documents