MÜSZAKI
NEHEZIPARI
EGYETEM
MANGÁNÉRCEK
HAZAI
BURNÓCZKY
KÉNDIOXIDOS LAJOS
egyetemi
TANSZÉK
KEZELÉSE
tamársegéd
mondható, mangánércben európai viszonylatban gazdagnak birtokló Szovjetunió világ legnagyobb mangánérckészletét elmaradnak. minőségileg során felfeutóbbi évek az mangánércelőfordulásunk Legnagyobb készlete karbonátos urkúti jelenamelynek mangánérclelőhely,
Hazánk bár érceink ércei mögött dezett
FÉMKOHÁSZATTANI
-
leg még
a
ismeretlen.
ércet
jelenleg nálhatóságának nyi és
Ezt
a
17-30
hasznosítják, még nem megállapítására.
díoxidos
A
előfordulások
a
legjelentősebbek lelőhelyek. 0/0, Fe-tartalma
Eger-Noszvaj-Demjén-vidéki
az
eplényi érc Mn-tartalma ércmennyiség (1,3) 100 000
24-30
Az
csült ben
és vaspátos 9/0 lVln-tartalmú mangánfolynak felhaszcsupán kísérletek
közül
t.
Ezt
az
ércet
az
Ózdi
az
eplé-
urkúti,
kb 8 Kohászati
0/0,
a
be-
Üzem-
előkészítés nélkül nyersvasgyártásnál. használják pótlékként érckészletet Az Eger-vidéki 8-23 0/0 Fe-tartalmú Ü/UMn- és 8-30 6 000 000 tonnára becsülik [1, 2, 3]. Ez az előfordulás jelenleg még nincs
feltárás
alatt. az urkúti díoxídos is jelentős magánérclelőhely, Róbert tonnára Schmidt-Eligius [1] 10 millió kb 1 millió tonna van feltárva. jelenleg Mn-tartalmü 30 O/O-os súlykihoércet mosással mintegy 38-45 termékké 0/0 Mn- és 7-10 dusítják, 9/0 Fe-tartalmu
Vílágviszonylatban amelynek készletét becsüli
és
A Zatal
20-28
mellet
melyet
klserletei a
ferromangán alapján [4]
Mn-kihozatalt
akkor
dr.
amelyből
45-50
használnak Gusztcízz: előállítására fel. Dr. Tarján a után hidrociklonnal mosóberendezés kapcsolt lehet százalékra növelni, ugyanO/O-ról 70-80 17-20 O/O-ról 12-15 Ü/O-ra csökken. közül a 0/0 Mn-t amely 20-25 dúsítmányt, a mednagyolvasztóba adják fel pótlékként,
meddő Mn-tartalma A hidrocíklon termékei darabosítás után viszik. pedig hányóra a
tartalmaz, Gót
Népgazdasági
minél Ilosítására
tökéletesebb
Fiak
USA-bán toriumi
fontos az érc szempontból nagyon mangántartalmzíezért a meddő Mn-tartalmának haszkinyerése, látszó a és az egyik módszer, Szovjetunióban dúsítás laborakörülményeit vizsgáltuk
gazdaságosnak
bevált
kéndioxidos
méretekben, 65
való
kéndioxiddal
Mangánércek
I.
vízben mangándioxídot gázt vezetünk,
Ha
dúsítása és
szuszpendáltatunk
dioxidtartalmú
a
zagyon
kén-
'
a
+
MnOg
502
MnSO
=
4
és d" 2
MnOg
szerint mangánszulfát huzamosabb ideig
reakcióegyenletek [5,' 6]. Ha az oldatot letét
CO-ra
70-80
ditionát
növeljük,
és
állni
lúgzás
a
mangánditionát
hagyjuk,
folyamán
vagy keletkezett
a
keletkezik hőmérsék-
mangán-
a
MnSgOg
reakcióegyenlet A lúgzás során kéndioxid
mával
MnSgOp,
=
NÍDSO;
'-=
mangánszulfátra
szerint keletkezett
'!_
és
mangánditionát
jelenlétében
502 kéndioxidra érc
friss
bomlik hozzáadása
[6, alkale
a
MnSÉOG + MnOg
=
2
MnSO;
bebiszerint V. NI. Kallcabadze alakul, mangánszulfáttá reakcióegyenlet nem távollétében [6, 7, 8], hogy a fenti zonyította folyamat kéndioxid az játszódik le, tehát szerepel. SO; induktorként A fentiekből lVln-tartalma látható, hogy a dioxidos mangánércek
kéndioxidos kezeléssel ható a kísérőelemektől.
oldatba
MnsOg-alakban
vihető
és
így
elválaszt-
kéndioxidos az első első kísérleteket az Mangánércek lúgzására alatt of Mines világháború végezték [9, 10]. A Bureau tucsonyi (Arizona) kísérleti 20 csokros Mn-ércet bányászati SiO-g-ben dús szegény telepén szitán átmenő szulfídos rézérc őrölve, szemnagyságura pörköléséből származó kb 6 0/0 SOyt tartalmazó alul kónikus henv gázzal lúgozták, A lúgzás után az oldatot szűréssel geres lúgzótartályban. befejezése elválasztották a szilárd és az sót maradványtól, így kapott bepárolták 1000 Co-on való 60 0/0 Mn-t tartalmazó kovasavpörköléssel mintegy tól
kező Ezzel
foszfortól mentes oxidos termékké Azóta a világ minden jelentősebb
és
alakították
át.
mangánércelőfordulással
rendel-
a kéndioxidos kezelésével. mangánércek foglalkoztak számos szabadalom és tanulmány kapcsolatban jelent meg. [5-56.] Ezek alábbiakban az és megállapításait összegezhetjük eredményeit 1. SO-g-Vel kezeléskor a mangánoxidok (piroluzit, magasabbrendú waad polianit, pszilomelán, (manstb.) könnyen, míg a kísebbrendűek mivel ganit, braunit oldódnak, stb.) nehezen pl. a MngOg kéndioxidos
országában
kezeléskor
a
MngOg
reakcióegyenlet 66
szerint
+
2
vízben
50.3
=
MnSO;
gyakorlatilag
+ MnSO; oldhatatlan
mangánszule
m
ásrészt A
lúgzási
a
szilikátos
Mn-tartalmának
ércek
karbonátos
a
a további akadályozza amely egyrészt a kerül. hányóra maradvánnyal együtt nem közönséges nyomáson mangánércek
keletkezik,
fitüledék
oldódást,
oldódnak,
a
MnCO3 + SO-g
=
+
MnSOg,
CÜ-g
vízben való szerint képződő mangánszulfit igen csekély kis része vihető oldatba. csak miatt nagyon oldhatósága szemben és ezzel lévő fémvas ércben FeCOg jól oldódik, 2. Az oldhatatlévő vas és szulfid-alakban gyakorlatilag az oxid-, hidroXidés hídroxidjai kis mértékben oldódnak. lan. A Ni és Co oxidjai oldhatatlaés karbonátjai szulfidjai oldódnak, A Cu és Zn oxídjai oldatból. eltávolíthatók oz neutralizálással Mindezen szennyezők nok.
reakcióegyenlet
3. Az lúgzási optimális zagysűrűség sOg-felhasználás fajlagos változó. érctípusonként techa lúgzás Időközben A változott sokat nológiája üzemű szakaszos lúgzásról áta tértek lúgzásra, folyamatos
idő, hőmérséklet,
amikoris
érc
az
az
zás
fáját
változatának
egyik az
A
1. ábra
21
(17 19
i b '
1%
őrölt
érc
friss
aIÍI
9
10 gazvezetéken
a
tartalmú
érkező
gázzal
tartályból eltavozo
és
iszaptól
4 5
az
Perendezésen tiszta
a
Zagy
a
tszűrőberendezéshez,
vezetéken
12
a
ralíeménybe
kerül.
zhotartálybaadják "ÉSZfüla
22
VISZIk, ahol
A
fel,
1 kemencéből
BZÉÉÉL ,| sági-V", 1,
ábra
1.
át az
7 szűrőt tiszta a
hőkicserélőben
az
14'
X *;"1_M
í-Hm
Innen
a
l
x
12
át szűrö-
elválasztott
reagál.
oldattal
50.;lúgzó-
vezetéken
15
a
5
[46]
keadagolóberendezésen resztül a 6 kelúgzótartályba fúl, ahol a 4 lúgzótartályból a
llíííli]
2
törzs-
mutatja.
finomra
2,
és oldattal halad tömé-
gázzal szemben nyebb és tisztább MnSO4-olés dat, jobb sOg-kihasználás Mn-kihozatal elérénagyobb se A hasznávégett. jelenleg latos korszerű folyamatos lúga
1
C
és
*
át gáz pedig a 8 vezetéken SO-z-től mentes át a 4 líigelhagyó iszapot a 13 vezetéken keMnSOi; oldatot pedig a 16 vezetéken után a 2 bepárlótartályba való felmelegedés
érkező
forró
gáz hőtartalma
hatására
víz-
67
A bepárolt a 17 nyíláson keresztül MnSOj-ot oxiddá az 1 amennyiben alakítani, akarják A 21 kémlelőnyílás a ellenőrzésére feladják. bepárlás fel a falára szilárd lazítják tapadt tartály gál, 2 A a 22 és bepárlótartályt elhagyó gázgőzkeverék tapadékot. hőtartalmának haladó rélőben átadja a vele szemben egy részét
elveszti. tartalmát és kiszedik
ként
kemencébe
keresztül
ezen
időn-
pörkölőszol-
MnSOr; hőkicse-
MnSOj-
hűtés közben a 18 cseppfogóba jut, kerül vezetéken át a 4 lűgzótartályba mosóvízzel A 18 cseppfogót együtt. ellentétes át a 4 lúgzótartály gáz a 20 vezetéken elhagyó SOg-tartalmú vele Mn-tartalmát érc oldalára kerül, egyszer kilúgzott hogy a már eltávozó haladva oldatba ellenáramban gáz, vigye. A 4 lúgzótartályból 10 vezetéken részben a felhasználódott, SOg-tartalma nagy melynek át az 5 szűröát a 6 lúgzótartályba kerül, míg a zagyot a 15 vezetéken 11 vezetéken át a 6 lűgzótarInnen az oldat vezetik. a berendezéshez és a 4 lúgzótartályba keresztül pedig a 14 vezetéken tályba, a mosóvíz Innen
oldatnak.
ahonnan 5 szűrőt az
lúgzási
a
3 vezetéken
a
víz
lecsapódott
a
14
a
maradvány
át
a
vezetéken
19
elhagyó
a kerül. hányóra tisztább minőségűnél
akarnak előállítani, mangánsót [57, 58, 59]. Az oldat tiszmeglűgzóberendezésben a ahol friss érc hozzáadása lúgzó-4, ún. savanyú történik, berendezésben oldatba ment szennyezések (Fe, Co, Ni, Cu, Zn, Al, P stb.) része hidroxid-alakban kiesik. Az oldat további tisztítását légmennagy tesen kavarás közben az oldathoz lezárt kádakban végzik. Itt erőteljes miközben a szenya adnak, Hgs-t, esetleg NagS-t, BaS-t, vagy (NHmS-t kolloiután az kiesnek. Szűrés nyezők szulfid-alakban esetleg jelenlevő ferrihidroxiddal való stb. szennyezést dá1is-, szulfid-, arzén-, antimonHa
technikai
bepárlás
tisztításnak
előtt
első
tításának
alá
vetik
lépése
már
a
6, ún.
az
oldatot
neutrális alkalmával
adszorbeáltatással
eltávolítják. A MnSO/poldatnak való hasznosításán kivul bepárlással elterjedt való a kiejtéssel is, amikoris szennyezőktől megtisztított kinyerés adnak és a kiejtett NagCOy, vagy (NHggCOg-oldatot MnCO3-ot a Az elválasztják NagSO/p, vagy (NHggsOi-oldattól, így előtekintettel és értékes mangánsók, nagy tisztaságukra tulajdon-
a
oldathoz szűréssel állított
ságaikra, tett
széles
eljárása,
körben
Urkúti
II.
találnak
gyógyszer,
festék,
alkalmazásra
szárazelem,
mangánérc SO-g-gázzal való
dioxidos
(Mm-elektrolízis
műtrágya
stb.
közve-
előállítása).
hidrociklon-meddőjének kezelése
Kísérleteinkhez az Urkúti Ércbányától kapott 17 ,3 0/0 Mn-tartalrnu használtunk fel. Az 50 csokros szitán dioxidos hidrociklonmeddőt finomabb, légszáraz iszapból átmenő, tehát 0,3 mm szemnagyságúnál _
képzett
zagyon
vizsgáltuk sát.
a
levegő és tömény lűgzás körülményeinek
kísérleteket
A
gáz bevezetésével keverékkel SO-g
-
68
_
vezettünk át és SOg-gáz keverékét a Mn-kíhozatalra hatágyakorolt massza keletkező gáztisztító pörkölésekor összehasonlítást a elvégeztük, hogy levegő kapjunk és a pörkölési között. gázzal való lűgzás eredménye
használt is
ábra
2.
A
helyeztük, egy tük lét
elrendezésben a szerinti elszívott kemencéből vagy keresztül a reakciós a edénybe, amelybe kibocsátott pedig a gázpalackból SOg-gázt a
gázórán
vezettük
vagy
levegővel
átnyomatott
kompresszorral lügzáshoz. A
összekevertük
résztvevő reakcióban gáz esetében a szívás mértékének,
a
pörkölési gáz
és és
mennyiségét ill.
összetéteidőaz
kemencébe
a
gázt zagyot
gázórán
így vezet-
Vizlégszival! ához ..._
kemencéhez
Komeresszorhoz
51-;
m
m
Termosztát
Gázpalack
Gázára
2. ábra
és a befúvatott levegő mennyiségének úton határoztuk jodometrikus való tarill. egy a változtatását, ponton biztosítottuk. való termosztátba helyezésével A lúgzás befejezése a zagyon keresztül után 5 percen levegőt vezettünk centriát, hogy az elnyelt SOÉ az oldatból eltávozzék, majd az oldatot VolhardtAz oldatot a szilárd fugálással elválasztottuk maradványtól. alakban ditionát Mn-ra és VO3-as eljárással Wolf-eljárással elemeztük lévő Mn-ra, a szulhatároztuk számítással a kettő meg különbségéből fát alakban csak az oldatban Mn Vasat lévő nyomokban mennyiségét.
egység
alatt
beadagolt a gáz
változtatásával, A
meg. tását
a
massza
Sül-tartalmát
hőmérsékletének zagy reakciós edénynek
találtunk.
következőkben
A
nék,
a
zagy
sorra
összetételének,
Vesszük azonkívül
a a
lúgzási időnek gáz összetételének
a Mn-kihozatalra Segének gyakorolt hatását. a) Az optimális lúgzási idő megállapításához
25
légszáraz
g
ahőmérsékletet gazt
10-20-30_40 kísérletek
A
h
az
iitionát
30
és
hőmérsékletés
mennyi-
edénybe
reakciós
vízből helyeztünk. zagyot képzett 20 CO-on tartottuk. és mennyiségű Azonos összetételű alatt vezettük át a zagyon. perc a Ebből 3, ábra eredményeit mutatja. megállapítható,
iszapból
elméletileg 70837 az 0/0SOZ-tartalmú
felfiese kb további 1_C_10_
a
képződésére
250
szükséges gázalakban rohamosan
percig
növelése
és
már a
alig
lúgzási
cma
a 75 O/O-át átlagosan mennyiségének való átvezetésekor a lúgzási idő növenöveli a de a lúgzási Mn-kihozatalt,
802
változtat idő
nincs
a
Mn-kihozatalon. hatással.
A
mangán-
69
25 g iszapból hőmérsékletének megállapítására lúgzás optimális 30 perces cm3 vízből képzett zagyon lúgzási idő alkalmazásával át vezettük Lö-szeresét elméletileg szükséges SOg mennyiségének tartalmazó A hőmérsékletét 20-90 gáz alakjában. zagy SO2-t 0/0 7,2 CO-ig változtattuk. látható a Az 5. ábrán hogy eredményekből lúgmegállapíthatjuk, A 250
és
az
100-
96 100-
%
I Nfl
60
ao-
60
69
-
-
40
-
Z M" w
._
20-
n,
2o_
MDSZÜŐ 1
o 0
n 20
10
20 CO-ról
emelkedik,
50/0-kal
bemért Mn mennyiségének hasonló V. M. Kakabadze hasonló kapott eredményeket Mn-kihozatalt szerint a maximális a
az az ellentmondásnak oka, oldattal dolgozik, márpedig a hőmérséklet emelkedésével
sztátba
Megállapítottuk, és
befejezésekor melő
így
a
a
reakciók
l
"
x w
5
hogy
zagyot
ha
nem
zagy
hőmérséklete
során
felszabaduló
I
í
5
'47
,
F-Sz
perc
4.
hőmérsékletének
mintegy
2
1 30
ábra
3.
zás
I
0
arany
ábra
a Mn-kihozatal emelésével 90 CO-ra való Mn lévő a ditionátalakban ezzel szemben l Ü/O-ára csökken le. kísérletei során érccel végzett típusú a szemben (40) Bishop-eljárás (6), ezzel Ezen 35 CO-on való lugzás biztosítja. telített MnSOihogy a fenti szabadalom való vízben a oldhatósága mangánszulfát
csökken. a reakciós
edényt
nem
helyeztük
termo-
a állandó hőmérsékleten, lúgzás 20 CO-ról növekszik a hőterhatására. a Mn-kihozatalra vizshatását gyakorolt be a reakciós víz és a hozzáadott edénybe a és szilárd hogy a zagyban folyékony
tartottuk
CO-ra
56
hőmennyiség
c) A zagy összetételének gálva, 25 g iszapot mértünk mennyiségét úgy változtattuk, részek 2, 4, 6, 8 és 10 legyen. aránya A
20 CO-os
nyiségének 70
zagyon
Lö-szeresét
30 perc
alatt
az
elméletileg szükséges gáz alakjában
7,2 0/0 sOg-tartalmú
SO3
meny-
átvezetve
Mn-kihozatalt
kapott
a
a
látható,
Ebből
talmazza.
sűrűsége
zagy
hogy hígítás
a
függvényében
összetételének
zagy
a
kívül
(1:8-1:10) lésével munkálatait.
tar-
a
100
100
a 4. ábra Mn-kihozatalra
az
a mangándítionát lehetőképződésének egy bizonyos hígításnak határig való növea kezelésének lényegesen megkönnyíthetjük zagy
ellenben hatása, Ezen gégét csökkenti. nincs
*
yo
'
9/0
1
7
30_332,
_________;r_42__----
60CO"*
40-
40'-
20-
20_
/ I
0 10
a '
d)
gáz
A
502 6.
és
összetételének
gyakorolt
bevezetett
a
vizsgálva
hatását
mértünk
vizet
be
és
a
a
zagy
ab.
12
CO
5_ ábra
kihozatalra és 250 cm3
l
a
J
90
70
50
l
o
705205
23
NO
%
ábra
Mn-a gázmennyiségnek 25 g iszapot edénybe
reakciós
hőmérsékletét
20
CO-on
tartot-
az elméletileg SOg mennyiségét A kísérleti eredméÜ/O-áíg változtattuk. a 6. ábrán össze. nyeket Látható, hogy a gáz SOg-tartalmának foglaltuk kb 18 O/O-ig növelése Az átvezetett növeli a Mn-kihozatalt, sOg-nek az rohanövelése LZÖ-szorosáig elméletileg szükséges SO-g mennyisége mosan növeli felűl rá hatással. a Mn-kihozatalt, de ezen alig van SOg-tartalmű pörkölési Tömény SO, és levegő keveréke helyett gázzal való azt lúgzást alkalmazva hogy az előbbiekhez tapasztaltuk, hasonlóan hőmérsékváltozik a Mn-kihozatal a lúgzás időtartamával, és a gáz mennyiségével s összetételével. letével, a zagy összetételével A továbbiakban az üzemi 25 g iszakörülményeknek megfelelően szükés a zagyon az szuszpendáltatva elméletileg Ppt 250 cm3 vízben séges SO-g mennyiségének megfelelő mennyiségű pörkölési gázt 20 perc alatt a átvezetve Ennek legkedvezőbb vizsgáltuk lúgzási időtartamot. az alatt 20 perc megfelelően elméletileg szükséges SOg-mennyiséget,
tuk.
A
zagyon
30
perc
szükségesnek
75
40
annak
perc
alatt
alatt
O/O-ától
átvezetett
175
kétszeresét
és
60
perc
alatt
pedig
háromszorosát
71
vezettük 0/a
át
a
kalmaztunk,
I Mn *
ao-
lete dett.
CO-ról
20 A
zagyon. tehát 50-60
pörkölési
Hűtést a
zagy
CO-ra
gáz
Az 7,1 0/0 volt. Ebből lát7. ábrán láthatjuk. idő allúgzási ható, hogy 30 perces amikoris az elméletileg kalmazása, 1,5SO-g mennyiségének szükséges halad át a zagyon szerese 7,1 0/0 SO-g-t köa fenti tartalmazó gáz alakjában, és között a legelőnyösebb rülmények eredményez, 80,3 O/O-os Mn-kíhozatalt lévő ditionát-alakban a ugyanakkor összes az . mangánnak Mn-mennyisége yoperc111 ()V/O_a_ a Húzamosabb átvezetve ideig már alig növegázt, a Mn-kihozatal a ditionát-alakkedik, ezzel szemben idő esetén rohamosan nő és 90 perces lúgzási
tartalma ket a
60
u
,.
30
10
1
1
50
70
7_ ábra
bán
eléri
lévő
Mn
mennyisége
46
O/O-ot. eddigiekből hogy megállapítható, töményebb SOg-tartalmú pörkölési gázzal, ten kb 30 perces lúgzási idő alkalmazásával zás optimális Mn-kihozatala. a
al-
nem
hőmérséknöveke-
átlagos SOZeredménye-
Az
III.
A kéndioxidos
lúgzás
hazai
előállítható az minél nagyobb érhető el az
lehető hőmérsékle-
egyszeri
leglug-
lehetőségei
Urkúton
felhalmozódott mosási meddő és nagy mennyiségben hidrociklon-meddő feldolgozására gyarapodó mennyiségű kiválasztása eljárások közül a legcélszerűbbnek gazbonyolult A kéndioxidos dasági számításoktól amennyiben kezelésnek, függ. az oldatból a és ezt pörkölésmangánszulfátot bepárolással kinyerjük sel Mngol-dá többi Vannak (redukálás alakítjuk, előnyei a szóbajöhető utáni utáni tűzi sósavas stb. lúgzás, szárítás és darabosítás kénsavas, úton való szemben, még pedig: feldolgozás stb.) eljárásokkal 1. Nincs és redukálásra. szükség szárításra 2. A MnSO; a származó lúgzáspörköléséből SOg visszajáratható nincs a hoz, tehát pörköléshez. szükség kéntartalmú anyagra 3. A lúgzási kis teleidő való tekintettel viszonylag rövidségére pítési költség szükséges. 4. Tüzelőanyagon kívül nincs szükség más pótlékra. 5. Viszonylag is közelében kicsi a tehát a bánya vízszükséglete, ez csökkentését megvalósítható, eredményezi. pedig a fuvarköltségek Az
az
egyre alkalmas
millió
72
Ezekkel szemben 1. A bepárlás Kál/t Mnso,
és
hátrányai: pörkölés
energiaszükséglete
elég
nagy:
1-1,5
Az
2.
jól
tömítő
SOg-Veszteségek
a mérgezési szükség. az eljárás
van
hogy
arra,
változására,
ez
nemcsak
Mn-tartalmú
változó
vídékí
és
berendezésekre
Tekintettel
tételének
az
érc
Veszély
végett
csökkentése
nem az érc érzékeny hanem az mangáníszap, is alkalmas. feldolgozására
össze-
urkútí
Eger-
ÖSSZEFÓGLIALÁS urrkúti diioxídois Sog-tzartalmú pörkölé-si imiangánnaérc hidrociikloan-meddőjézn a lVLn-Lkivhozatsal és idő, valamint a a átvezetve gáz SO-g" lúwgzási hőmérséklet és mewrmyiistégéneuk növelésével összetételétől függetpedig tartalmának nő, a zagy hőmér30 perces Kedvező len. körülmények között, lúgzási idő, '55 Co-os lúgzásd aüikalrmazásával az séklet LS-szeresét szükséges 502 mennyiségének elméletileg felhasználáskor való 80,3 Ü/O-os Mn-kihozatalt 7.1 0/0 Sog-tartalmú gáz alvaikjában Mnr-nak ditiwotnát-taliakban lévő Mn az (összes a 12,10,'0-a. lehet eltérni, ugyanakkor az Min-kihozatalt 90-95 Ellenáramú ÉVO-ra lethet lúgzássall növelni, ugyanakkor Az
gázt
a
imamugánditionát
teljesen
elbomlik.
IRODALOM:
[1] Schmidt
Eligius
1947. A Mihály; [2] Szele Zoltán: [3] Horváth 1952.
Róbert:
Magyarország
ásvány-nyersanyagai,
Kohászati ércek feldolgozási lehetőségei. Felsőoktatási Miskolc. Mantgánkdhászattan.
Faust.
hazai
Lapdk.
Budapest. 1951.
Jegyzetellátó
2. V.
Gusztáv. Urkúti Báhidrociwklownnaal. dúsítása [4] Tarján imanwgwántérc isz-apjárnaik 2. 1952. Lapok. myászati Lehrbuclh dem Metallhüttenkunde S. Hirzel B, III. [5] Tafel, V.: Verlagsbuch1954. handium-g. Leipzig. 3. V. M.: Awbmabotlía slarmov i rud. Zs. P. H. 1951. [6] Kakabadze, muamgaincevidh V. M.: Buvll. V. H. O. ím. 32 (1940). 4. [7] Kaikabadze, Memdelejeva. V. M.: Technika Gruz. Jaz. 80 (1939). 7-9. [8] Kakabaidze, of imvaniganese, E.: Hidrometallumgie U. S. Bureau of Mines 6770 [9] Leaver, (1934). 1920. [10] Bureau of Mines Bul. 173. [11] A. P. 1188705 1917). 1121 A. P. 1304222 (1919). I13] A. P. 1312488 (1919). [14] Kan. P. 2160-49. A. [15] P. 1340I868 (1920), [16] A. P. 1520079 (1924). [17] A. P. 1710522 (1927). I18] A. P. 1770791 (1930). [19] A. P. 200002101 (1935). .
1201 [21] I221 123] I24] [25] [26] [27] 128] [29] [30]
DRP. DRP. DRP. DRP. DRP. F.
P.
Aust. E. R.
P. P.
Ind.
390043 391006 505584 588787 688584 826287
(1931). (1938).
P. 1230 (1931). 380653 (1931). 51408 (1936). P. 25179 (1938).
M.: Iiíiddel, Yonk-Lotrndon. D.
ew
131] Engeneering
amid
Handbook II.
of
Mimiinig Jounnal
rnoníerrous 1903.
metallurgy. 312,
420.
Mc-Graw-Hill
Book
(Ju.
o.
73
and Jourrrnal 1946. 8. Mining 1950. 1. Iron. Age. of Minwes Bul. 226. 1925. U. S. Bureau Kirszanov-Klimenko: Zs. P. H. 1935; 8. Oh. Kirszanov-Klimanko: Z. xbw. 1936 2. w B.: Gorzn. 1939. 12. Zsunn. Agladze, B.: Jkaz. 1939. Technika Gruz. 7-9. Agladze, Aglaadze, R.: Izv. xan. SZ. Sz. Sz. R. 1942. 1--2. I E.: Cih. Z kbw. 11940 2. Agladze, Gh. Z. tb. 1941. I. 2845. KlimenkohKlaszkov: o. C1h., Z. b. 1941. Klimenko-Klaszkov: I. 3282. 0. C. E.: An ovi Metahlumgical Nostrand Pmarctxiwce. D. Van Gustline Haywaxrd, Innc. Tomonnwto-_New 1952. York-Lomdom,_ New I. L.: Nanw-ferrous Johrn Inc. prowduwction metallurngy. Wiley Bray,
Engeneering
Co. York.
1947.
I.
Plakszin,
N.-Juchtanov,
D.
M.:
Gidrometxallurgijua.
Metallurgízdat.
Moszkva.
1949. E.: Diue Sp/ringer, Verlavgsgesellschait. EÍ-Schramm, Meyer, Díssol. E.: Dawís,
3024.
elektroxlytissclhe 1941. Leipzíg. W.: of
various
Z.
f.
Abscheidumug
anorg. mxanganese
allg.
des
Chem. núnerals.
Mangans. 1923.
U.
13. S. Bureau
Akxademísche
o-f
Mines
1930.
W.: 112. Trans. Amer. of Min. a. Met. Chamford, Enzgine. 1935. E.: St. 1935. 7. Bul. Basore, C-Eilang, Exp. Po1_ Ist. Eng, T.: Tr. Tbil. Inst. 1935. A-Ambokadze, Kobahidze, 4K.: P. O. H. 1937. VI. Goldberg, K.: Gorn. Zsurn. 1938. 2. Krivorucsko, ruci. Ohimicseszkoe A.: J.-Kuaszko'v, okmogascsenyie marwgancevíh Klimenko, Mewtsal-lvurgizdat. 1943. B.: Zs. P. H. 1940. 10. L-Csertkov, Pejnakov, 2. Forbáth Róbert: Kohászati 1953. Lapok. [55] Zoltán: oldatok előállítása masnrgánxércek[57] Horváth szegény MGEDgBiHOSZUÍÍÉJÍJGS
ből.
értekezés. 1.: L-Molnár
Doktori
[58] Farkas [59] Devean, New
di-oxidos
74
Sowpxrkown.1948.
Kohászati 1952. 8-9. Lapok. The Rorrnauld Press S.: Eleacrtwroilytíc Manzgaswe aind ihs Allolys. 1952. Urkúti dioxidos hídrrowciklown-mewddőjévnwek maznwgánérc Kohászati Ykezelése. 1956. 2. Lapok.
R. Yomk.
[60] Burnóczky
Lajos:
Co. kén-
k;
A
MÜSZAKI
NEHÉZIPARI
EGYETEM
KÖZLEMÉNYEI KÖTET
I.
AZ
1956.
JÚNIUS
8--9-ÉN
RENDEZETT
SAJTÓ
Dr.
U.
KIÉRNÖKNAP
PJL(ÉADAÁSAI
ELHANGZOTT
ALÁ
laENnEzTE
TERPLÁN REKTOIÍHELYEITES
MISKOLC
I9ST
ZÉNÓ
E
E A
KÖZLEMÉNYEK
MINISZTÉRIUM
MÜVELÖDÉSÜGYI ANYAGI
lufim;
TÁMOGATÁSÁVAL
m5
mzmsíeKW"
r; mama ..
JJZÍÉSE
I.
KÖTETE
MISKOLC
VÁROS
JELENT
MEG
TANÁCSÁNAK
KOHÖMÉRNÖKI
KAR
TARTALOMJEGYZÉK Előszó
C/J
KOHÓMÉRNÖKI
rozása
KÉMIAI
ÁLTALÁNOS "Horváth
Aurél:
A
ÁSVÁNYDr.
Martin-acélgyártás
savas
ÉS
Wéber
Zoltán:
Horváth József:
Burnóczky
kémiaija
fizikai
és
13
tufák
vulkáni
Nagybarca-környéki
I
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Dr.
Milasovszky
Dr.
Mika
Hazai Vasban
.
.
Dr. Kiss
Geleji
Béla:
kérdése
órajárás
Az
hosszúság
csillagászati
ÉS
Sándor:
A
A
Sándor: kéntelenítési
A
jelentősége
kutatómunka
folyó
85
TANSZÉK:
ALAKÍTÁSTANI
egyetemeken
.
főiskolák
kohómérnöki
moszkvai Beszámoló
.
.
.
.
93 .
97
működése állásáról
és
szervezete
takaréköntöttvas-kutatás
a
jelenlegi
103 113
TANSZEK:
Dániel:
Az
VASKOHÁSZATTANI
Mihály:
alkalmazása
TANSZÉK:
TÜZELÉSTANI
Szele Simon
KÉPLÉKENY
mikrokémiai
domborítása
METALLOGRÁFIAI József: Nándor:
titrálások
műszaki
Lemezhengerek
Diószeghy
79
TANSZÉK:
kolorimetrikus
A
KOHÓGÉPTANI
Hajtó
65
meg.
KÉMIAI
József:
Verő
.
.
75
határozásánál
Dr.
.
feldolgo-
TANSZÉK:
KOHÁSZATI
Dr. Dr.
lx?U
.
lehetőségei
GEODÉZIAI
Ervin:
.
TANSZÉK:
Az urkúti dúsítása kémiai úton mangánérc magnézium-oxigén-rendszer egyensúlyi viszonyai kezelése kéndioxidos mangánércek dús és kovasavban bauxitjaink gazdaságos tanszéki kísérletek és az erre irányuló
A
Lajos:
Nándor: zásának
meghatá-
TANSZÉK:
KÖZETTANI
Tibor: Pojják Sajóvelezd; Upponyásvány-kőzettani vizsgálata
Dr.
és
TANSZÉK:
FEMKOHASZATTANI
Wieder
kimutatása
János: Fém-ionok ultramikroanalitikai katalízis segítségével
Bognár
Dr.
KAR:
TANSZÉK:
KÉMIAI
ALKALMAZOTT
vaskohászat Az
ózon
az
szerepe
égési
folyamatoknál
117
TANSZÉK:
fejlődése
befúvatás oxigén folyamatára
az
hatása
1955. a
évben fémnek
.
.
gázfázis
.
.
.
útján
.
.
.
.
123
történő 129
377
GÉPÉSZMÉRNÖKI ÁBRAZOLO
kitérő
legrövidebb
tengely
megoldása
egyenesvonalú .
Vilmos-Dr. Sándor: Geleji Fémfólia-hengermű lású aszinkronmotorokkal Andor: különböző Feszültségviszonyok javítása torok párhuzamos kapcsolásával .
Lányi
.
.
.
.
.
.
össze-
.
.
143
.
TANSZÉK:
ELEKTROTECHNIKAI
Uray
KAR:
TANSZÉK:
GEOMETRIAI
Három Géza: kötésének grafikus
Petrich
Dr.
.
.
hajtása
.
.
.
.
kaszkádkapcso.
.
.
.
.
.
.
149
.
transzformá-
áttételű
159
'I*ANSZÉKE:
GEPELEMEK
Az Zénó: Terplán Ajtay-Korbuly-féle vizsgálata....................... A Gépelemek tanszékének Gábor: Varga
hatásfok-
kaparólánc-hajtómű
Dr.
mérő
ipari,
és
tervezői
tevékenysége
1950-56-ban
179"
.
József: ellenőrzése Esztergapad főorsójának Nagy Géza-Olasz A fogdeformációk mérésének módszere István: egyik Herczeg elmélete és gyártása Imre: Ellipszis gördülőhengerű fogaskerekek korszerű méretezésének rövid Tar Sándor: összefoglalása Gépelemek készítése adatainak Pál: Nomogramm fogkihegyesedés Lendvay .
.
.
.
.
Lévai
215
meghatározására Szaladnya Szombathy
Sándor: Emil:
másolóberendezés
Hidraulikus Méretellenőrzések
A
méretóontosság
és Szerszámkutató
József:
Somodi
Jármű mérése
Alajos: sékleteloszlás
János:
Susánszky nagyság
.
.
.
.
.
.
.
kritériuma; .
.
.
irányelve
dugattyúfelületein
dieselmotorok .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
hőmér-
fellépő .
.
.
.
.
.
.
.
.
TANSZÉK:
IPARGAZDASAGTANI Dr.
.
változatok kiválasztásának felületi símaság összefüggése laboratórium tervezésének
TANSZÉK:
GEPÜZEMTANI Lancsarics
a
pontosság-vizsgálata
TANSZÉK:
élgeometriája
Az
Lajos: a
_
esztergakés megmunkálási
József:
Kordoss Bálint
módszerrel
pneumatikus
GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI
új szempont
Néhány
periódus
a
megállapításához
.
és
időtartam
sorozat-
a
271
.
.
TANSZÉK:
MATEMATIKAI
A determinánselmélet Dr. Gáspár Gyula: Raisz Iván: polinomok Interpolációs minimális László: Huszthy Forgó tömegek
megalapozása
axiomatikus .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
281
.
287
.
idejének
felgyorsitási
meghatározása Hosszú Miklós: Dr. Nikodémusz Vincze Endre:
295
Néhány Antal: A
Béla: Miklós: László:
felrakó szerszámok
A
Gyorsacélvizsgálat
metallográfiai
Kóródy
30.)
megoldásáról .
.
309 317
.
.
.
.
.
.
és
327
.
ipar
az
.
.
337
.
TANSZÉK:
.
kikeményítése .
.
Erőmű
kazánforrcsövek módszerrel Pontos hőmérsékletmérés ipari .
.
.
.
.
.
.
meghibásodási .
.
.
.
.
gyorsacél-
egyélű
takarékos
készült
hegesztéssel egyszerű
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
r-, .
.
5559
felderítése
okának .
.
.
.
,
363
3139 u
3 78
általánosítása
.
TECHNOLÓGIAI
MECHANIKAI
Pazár Dénes
közös
grafikus általánosítása
egyik
lengései gerjesztett kutatás a tudományos
rendszerek Csillapított Optikai feszültségvizsgálat
szolgálatában Béla: Zorkóczy forgácsoló
fogalmának
TANSZEK:
MECHANIKAI Dr. Sályi István: Huszár István:
többváltozós függvényegyenlet Parciális differenciálegyenletek
monoton-sorozat
TPYIIH
MHIIIKOJILIICKOPO THJREJIOÜ
HHCTZTYTA
IIOJIIZITEXHHHECHOPO
IIPOMLIIIJIIEHHOCTH
(BEHPPHA)
COEEPJRAHI/IE METAJIJIYPPHHECKHÜI upnxpannoü
Kadmnpn lI-p
Huom
Ynmpauunpoanuurmqeccoe
Boruap: uerauon
nouon
c
.
.
.
onpenexeuue .
.
.
.
.
.
xmmu:
(Iaasuxo-xnunx
Xopsar:
:
u
Hnxomneune
xarunan
uouomuo
oómeü
Kadmxpa Aypexb
(IJAKYJIBTET
xunnu:
nucxom
uapreuuacnoro
n Kncbenpa IHHBPEIOPBH nerporpupnu: II-p Tuóop Ilona: MunepaJe-nwpoppaclxuqecxnü Yunoumx ryqyoa n paüoue Illaenexaana,
npouecca
summa
By.wmann-1ecxuxc
Hanbóapua
u
ívül
.
Raqyazxpa Ixseínoü Merauyprnn: xuuuuecnnu Oóoraruenue Xopsu: nyTeM uaprauueanx pyzn x-p Ypxcyr (Beurpna) pnnnonecua I/Ioüxeq) Beóep. ycnoann OIGTBMLLMGPHIÍÜEBCIOPOJI Jhüom nsprannenux Bypnonxn: Oópaóowxn oweqecmenunx pyn nayoxncmo cepxo Boauomnocm oorarux azonoson penraöexbnoü Hanzxop Bmnep: oópaóorxn n oreqecraeaunx óoxcuronu ouuru gnyoxucsxo xpexnum Eaqmxpe npn II-p
Boxrau
.
.
_
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Knqxenpa II-p
Bana
reonesnn:
Mulamoacxu:
llpodnema
acrponounqecxoü
Eaqmenpn
merauyprnxecnnx
oópaóomn
MBTBHIOB:
B
Bpsnn
.
ZI-p
Éomeq)
Katbenpa II-p Ilaunaxb
.
.
.
.
.
uuxpoxuunn
nnacrnqnoü
n
nccnenoaaranbcxoü
yqeónux
B
rnrronnxnx
Hamm!
Bmnoxuaeuoü
paónu
zaanenex-max
.
Bankon.
aucronpoxzrruux
Oprauuaannx
Bepe:
Mewauyprntxecxnq Xajro: lux
.
ueTalxorpatbun:
ZI-p HaHnop mreű
.
.
oupenexeunu
xuunu:
BHCIIIBX
Heuzóponxa
npu
xoxopnmerynaqecnoro
Bnnqeune
Feneu:
nonurexuuqecxux
Iíuux:
Kacbenpa
qacon
xozm
noxrom
Haqwenpa uerauyprnqecxoü JI-p Éomed) Mama: IIpnMeHenne
lI-p Alexcaunp
oouw uuwru -I '_u
1xoarolreme.
o
neveik
lxzocem:
paóora
u
By3"os Omer
qyryuoa
.
nocxoscmx .
.
nonomemm
a
.
.
oóxacrz
.
.
.
nccnenosanua
.
n
POJlb
Tonxnua; ossza.
s
npoueccax
ropennx
.
.
.
.
.
.
.
saueHnTexeü
.
.
qepnoü
Katbenpn
uernuypruu:
Cexa: Paanume qepnoü menxuypmn Hlmaou Bnusuue xncaoponuoro rasonoü (pasa nocpencmou
"Mnxaü
Inauaop
1955
a
r.
H!
nyrbs
MGTBIIII
-
.
MAIIIIZIHOCTPOHTEZIBHHÜI Hauoprarenmxoü
Karpenpa
Bubuom cmuon
Beno
IOIIIBXCIAH
Pausz:
.
.
.
aneuenron
.
'
npnuoü, 143
npxmux
Aürau
cucreuu
ronxonucronux
aanrarennmn
uanpnmennü c
paannqnum
Knzx
npua
.
upoxamux .
.
.
.
.
Kopdyü
n
.
.
.
.
óaarrepuuun
c
zxa .
.
.
,
nemmu .
.
.
.
.
.
.
.
3y6=en
mnnponaxbuoro
Eomponb
Eadmnpn
eocnu
axcnnoaTaunn
nopmneü
Huom
I/Ismepenue
Kacbenpa
Xycm:
Muxnom
HGCKOCbKHMB
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
pesxn
.
221
.
231 233
.
.
.
.
.
.
.
239
.
Memuy .
.
243
.
.
uccneaosaunm
r.o .
.
.
.
Ha.
Temneparyp
.
.
_
.
.
F3 LI
.
nposepxnocm
259
.
npnnunnbx pazmepos cepnu
u
nepuona
Axcxtomuan
ocuona
onpenenennx .
.
.
neTepMnHan-ros
TEOPHH
.
.
271
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
'
nH-repnonsiunu Macc
Oőmee
.
.
.
.
Munnmanbuoto .
_
oőoőmenne
nepenenuunn
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
:
.
.
.
.
.
.
381 287 295
.
cbyHKnnoHa/xbbxx ypasneuuü .
305
.
.
napuuanbubix
pemeuun .
.
.
ycxopenn
.
uexoropbxx _
.
.
.
apemenn .
.
380
.
uoabxe
O rpaqynqecxom II-p Anna/x Hnxonenyc: nmbcbepeunuanhnux ypanueuuh nonsrms 3H11pe Buuue: Onno Ha oöoőmennü
.
.
215
npouaaoncrsa:
Onpezxeneune
Xoccy: c
.
.
20]
.
Maremamxn:
Honnuomu
apamalomuxcn
.
Toxapuoro
-
JIHBBIIIJMOTOPOB
Hexo-ropbxe
HPOLIOJDKHTGJIBHOCTH
Pauc:
.
cuocoóou
pacnpenenenna
oprauusaunn
Ulymancxu:
lI-p Ilbxona. Faumap: I/Inan JIacno
.
.
.
.
manim-x:
Tpancnoprnmx
Kacbenpa. H-p
.
.
runpannnqecxoro
aaaucumonm oópaóoxu (ópaóonn noaepxnocm a naóopnropuu
npaexmponau nncroyuenron
upoexmponaunm
Hanqapuq:
.
.
.
.
.
IIPDMKB
xawxecreou
Hpnunuuu
Kacbenpa
.
.
padon: .
199
.
Mamnuocrpoeana:
n
pasmepoa
I/Iomeq) IIIoMonn
Anaüom
.
nnesuawnqecxum
Peomempmu pemymeü Kpmopun nuóopa Bana
Bannnr:
_
a
.
roquocm
rexnonornu
ÉlomenpKopaom: Tor;
.
.
paanepou
uaman
anemenroa pacqera nammx onpenexeuua
nm
poücraa
yc
Couóam
Jlaüom
.
.
Hccxenosanue
Hlauzzop Bumm
cospenouuoro mMorpauMH
Gocranxeuno
aaocrpeuua Canmua:
-
oóaop
179 189
.
.
.
.
.
Kptmuaü
.
.
.
173
.
.
.
.
.
.
.
LiIerumau
139
xoaqnbzuueumom mamdmpuaquu
.
Tap
149
.
.
.
IIBDIJHIOJIMIOFO
nyreu
H MBIIIBH oónarm npouumneuuocra, Faóop Baprav Paóma Eaqmapu axeMenron u n 956 rr. 950xmuepaunü npoemnposanan cranxa l'un Hanw a rnnnoro mnuunenx Toxapuoro omeq) Onac; Hponepsa Hmrnan Onuu na cnocoóon Pepuor nauepennx nedaopmönau ayűben xonec axnenumqecxnx Kupa JIeaan Teopua n uaroToaxonne ayóqacrux
Hm
129
.
.
Mamun:
Hccnezxonanno
TepuJLH:
Ulaunop
123
.
.
.
.
.
.
CDAKYJITET:
[Ipuvon
acunxponnuuu
pemmia Ynyumenne rpaucdxopmaropos
Iímbenpa JI-p
.
neayxmbnponnuuz
xpaxqaürueü
naaxomncnne
ZI-p Anexcnunp
m
IHIGKBIIHBMH
Mann: coenunenne
.
sxexrporeqnnxn:
Ypau
Annop
.
.
.
reomerpun:
_1I-p Pasa Ilerpux Ppadmqecxoo rpn nopecexummeü cxpemna
Kaqyenpa
.
upouecc
.
.
.
MOHOTOHHOIO
.
.
309
.
pyma
.
.
.
.
.
317
Kaqaenpa MexaHHKu: cncrem Boaőyxneunme xoneöanna Il-p I/Imraan Hlan: aaryxaromux I/Im-raau Xycnp: Orrruqecxoe namepenue Hanpaxenuü Ha cnyxőe uayqno-nccnenoaarencxoü paöoru n nponumenennocru Kacbenpa Bana
3opxuuu:
rexnonornu
Hpoc-rasr
aaxanxa.
sxononurxuoro
uHcrpyMeH-ra Hasapxn.
pexymero
onnoü Benn Hasap: I/Icnuraune craneü őumpoopexynxux Bmsmnenne Mmmom KOTGJIhHHX Hanem rpyö apu-nm nopqu cnocoőom ycrauosox Merannorpamuqecxum Hacno a Koponu: Toqnoe usmepenue npouaaoncrne. Temneparyp B
pexymeü
'
327 .
337
Mamnu:
xpomxoü,
naro-roaneunoro
ny-rem
.
.
.
.
.
.
'
347 359
cnzxoaux .
.
363 369
3819
"
PUBLICATIONS
UNIVERSITY
THE
OF
OF
MISKOLC
THE
HEAVY
INDUSTRIES,
(HUNGARY)
INDEX
METALLURGICAL DEPARTMENT Dr.
Bognár: by
J.
OF
DEPARTMENT A.
Horváth:
OF
Physical
Pojják:
T.
GENERAL
OF
DEPARTMENT
of
the
and
acid
and
NONFERROUS
OF
DEPARTMENT Dr.
astronomic
Mika:
J,
Geleji:
J.
Dr.
N.
Dr.
D.
Verő:
high Hajtó:
in
DEPARTMENT
Development The
DFOCESS
effect Of metals
.
.
25
.
.
37 53 65
.
.
system
.
.
silica 75
.
.
.
.
.
in
.
the
of
nation
79
.
.
CHEMISTRY: of
and
Moscow the
.
colorimetric
85
titrations
ENGINEERING
the
at
AND
technical
universities
93
.
97
THE
role 01-" of
of
FERROUS ferrous
0_f m
.
.
ín
.
of
state
SCIENCE ozone
of
working .
present
on
FOR
The
.
METALLOGRAPHY:
organasation
Report
.
.
motion
.
of research work of sheet rolls
OF
DEPARTMENT
Szele: M. S. Simon!
.
FOR METALLURGICAL WORKING OF METALS:
The schools
tuffs
.
.
dioxyde and of high-iron theoreon Department
chronometer
application
forming
Diószeghy:
ore
manganese
METALLURGICAL
Importance
Convex
volcanic .
magnesium-oxygen ores by sulphur
processing University
.
.
OF
DEPARTMENT
Dr.
of
problem
Microchemical
DEPARTMENT OF PLASTIC Dr. A. E. Kiss:
of .
METALLURGY:
the
longitude
DEPARTMENT Dr.
13
process
PETROLOGY:
GEODESI:
The
Milasovszky:
B,
of
Experiments
hearth
open
AND
petrologic investigation and Nagybarca
Chemical enrichment of Dr. Z. Horváth: J. Webet: conditions of the Equilibrium L. Burnóczky: of home Treating manganese N. Wieder: economic Possibilitíes of bauxites
metal
CHEMITSRY:
Uppony OF
of
determination
and
MINERALOGY
Mineralogic
Sajóvelezd,
around
FACULTY
CHEMISTRY: demonstration
chemistry
DEPARTMENT Dr.
ENGINEERING
APPLIED
Ultramícroanalytíc catalysis
ions
.
.
.
.
research OF
engineeríng
metallurgical .
.
on
.
.
.
.
.
103 113
.
.
íron
cast
economy
HEATING:
combustion
117
processes
METALLURGY:
metallurgy
Oxygen
enriched
gaseous
phases
in
1955.
blast .
.
.
the
on .
.
.
.
.
.
.
.
.
123
desulphurization .
.
.
.
.
.
.
129
383
MECHANICAL DEPARTMENT Dr.
G. of
Petrich: three
OF The
ENGINEERING
DESCRIPTIVE axes
OF
DEPARTMENT
A.
formators
different
of
DEPARTMENT
.
.
.
mill
rolling
.
.
.
.
.
conditions
.
drive .
.
by
ratios
.
.
linking .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
of
connection
parallel
.
149
_
trans-
.
.
DESIGN:
MACHINE
OF
.
Tenplán:
of the of the mechanism Investigation efficiency driving the Ajtay-Korbuly scraper conveyor of Machine G. Varga: The Elements measuDepartmenfs Design industrial, work in the of 1950-56. design years ring and of the main of a lathe G. Nagy-J. Olasz: Chekíng spindle I. Herczeg: method of measuring dear tooth deformations One I. Lévai: and fabrication of gears with Theory elliptical pitch cylinder of up-to-date A. Tar: 01' elements Short summary proportioning ofmechanism of data of the determination on Lendvay: gear-tooth pointing Nomogram the of the attachment precision hydraulic Szaladnya: Checking copyíng method Szombathy: Ganging by the pneumatic Dr.
143
_
cascade-connected
by
.
.
.
ELEMENTS
FOR
recticlínar
shortest
.
ENGINEERING:
foil .
the
.
ELECTRICAL
Metal A. Geleji: Uray-Dr. motors asynchronous of voltage Lányi: Improving
V.
of .
.
.
FACULTY
GEOMETRY:
solution
graphical
deviating
Z.
of
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
173
,
179 189 199 201
.
.
[ár/Fű
215 221 231 235
.
.
.
.
OF
DEPARTMENT
Kordoss:
FM Bálint: .
.
of J.
of
Geometry of
Criterion dimensional
Somodi:
of
Principles
DEPARTMENT A.
Lancsarics: Diesel
Susánszky:
J.
of
duration
I. L.
M.
Dr.
OF
.
I.
stress
the
vehicle
in
of
determinatioxu
period 271
.
.
.
.
.
.
281 287
theory .
.
.
.
acceleration
.
peroid 295
function on the .
.
equations graphical
.
.
.
of
.
.
.
.
305
.
solution
.
.
.
.
309
.
r-
series
monotonous
.
.
.
.
.
.
.
systems .
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
327
research
scientific
of .
.
.
.
337
.
TECHNOLOGY:
MECHANICAL
of the welded Zorkóczy: Simple hardening hard-facing steel tool edge hard cutting B. Pazár: Test of high-speed steel M. Dénes: of failune of boiler tubes theicause Exploration methode by metallographic L. Kóródy: Exact of industrial measurement temperatures B.
.
.
.
.
a
384
243 255
OPERATION:
determinant
the
of damped in the service
test .
239
MECHANICS:
OF
oscillations
OF
.
MATHEMATICS:
variables About several Nikodémusz: of partial differential equations of the Vincze: One of generalizations concept
industry
.
259
of
view
A.
DEPARTMENT
.
ECONOMICS: of
.
and
.
.
.
of Axiomatic establishment Gáspár: Raisz: polynomials Interpolating minimum Determination of the I-Iuszthy: ofrotatingmasses.................. of some Hosszú: Common generalization
I. Sályi: Forced Huszár: Optical
.
size
Gy.
DEPARTMENT
Dr.
.
surfaces
piston
on
.
E.
.
TECHNOLOGY:
MACHINE
distribution
points
new
OF
DEPARTMENT Dr.
SCIENCE
heat
serial
.
.
.
Some and
.
.
INDUSTRIAL
OF
DEPARTMENT Dr.
of
.
.
THE
FOR
.
of the lathe tool cutting eorhreiation of metal woorking methods; of surface smoothness of research on a laboratory tooling
edge choíce and
planning
Measuring engines
.
ENGINEERING
MECHANICAL
the the
accuracy
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
economic .
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
of .
.
single
.
.
.
.
.
.
347 359
plants
power .
.
.
.
.
.
363 369
LIUNIVERSITE
DE
ANNALES
DE
MISKOLC
TABLE
Dr.
J,
CHAIRE
DE
Bognár: catalyse
Démonstration desions-nnétaux DE
CHAIRE A.
CHAIRE
Dr.
T.
DE
Dr. J. L.
DE
.
.
détermination
et
ultramicroanalytique .
procédé
du
physique MINÉRALOGIE
Étude Pojják: Sajóvelezd,
CHAIRE
MÉTALLURGIE
DE
.
.
.
.
.
.
par
.
.
NI
.
GÉNERALE:
CHIMIE
ET
METALLURGIE
Horváth: Enrichíssement nésedTTrkut Conditions Wéber: d'équi1ibre Traítement Burnóczky: par
par
tuÍs
des
.
.
.
.
NON des
chimique
systéme
du Facide
des
volcaniques .
MÉTAUX
voie
de
fabri-
PÉTROLOGIE:
DE
DES
Z.
acide
Siemens-Martin
minéro-pétrologíque et Nagybarca Uppony
de
DE
APPLIGUÉE:
CHIMIE
Horváth: Chimie catiortdeFacier
LOURDE
MATIÉRES
DES
FACULTÉ
IJINDUSTRIE
(HONGRIE)
environs .
,
.
FERREUX:
de
minerais
manga-
magnésium-oxygéne
sulfureux
des
.
.
manganése
de
minerais
65
hongrois N.
de de traítement Wieder: Possibilités économique en fer et en riches exposé des recherches silice, avec collaborateurs de la Chaire de Métallurgie
CHAIRE
Dr,
B.
DE
Dr.
J.
Mika:
DE
Dr.
A
Kiss:
DE
des .
DE
CHAIRE J.
D);
N_
Verő: de
25
79
.
.
de
travaux
85
MÉTALLURGIE
LA
POUR
IVIÉTAUX:
DES
effectués
recherches
dans
les 93
.
.
.
fabrícatioh ae-lahihoilr -po'x,1r']a.
de
tóles 97
.
METALLOGRAPHIE:
Métallurgle Rapport
Hajtó:
75
dans .
colorimétrique
titrage
MECANIGUE
des
cylindres .
Organjsation de
économique
du
PLASTIGUE
Dimportance techniques
universités Evasement
chronométre
du
astronomique
CONSTRUKTION
minces
Dr.
.
.
METALLURGIGUE: microchimíque
FACONNAGE
Geleji:
marche
de
CHIMIE
Application
CHAIRE DE ET
E.
de la probléme la longitude
Le
détermínation
CHAIRE
.
GEODÉSIE:
Milasovszky: 1a
bauxites hongroises lés effectuées par
sur
et
fonctionnement
Moscou l'état
.
actuel
des .
des
.
.
Ecoles
Hautes .
recherches
.
.
.
.
sur
.
la
.
.
.
103
fente _,
113
385
CHAIRE Dr,
CHAUFFAGE
DU
Díószeghy:
D.
L'effet méta]
liozone
CHAIRE
G. de
soufflé
phase
en
DE
Petrich: trois
de
I.
I.
Lévai:
S. P.
Tar:
.
.
liaison
courte
plus
.
.
.
.
des de
.
.
.
.
.
.
.
ellipsoides
Bref
du zgpergu Nomogramme
DE
CHAIRE
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
TECHNOLOGIE
.
,
.
.
.
.
.
.
Mesurage des piston
.
149
.
.
.
.
.
.
.
.
DÉCONOMIE
Susánszky: la
CHAIRE
dístribution
la
199 201 215
.
.
.
.
.
.
.
.
221
.
hydraulique .
.
.
231 235
.
MÉCANIGUE:
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
239
température
la
sur
super-
INDUSTRIELLE:
de DE
179 189
.
pneumatique
.
de la véhicules
de
Diesel
Guelques points la période et
durée
.
relatives .
.
.
.
.
MA.CHINES:
DES
de
moteurs
nouveaux de Vue de la grandeur
la
pour
détermination
séries
des
MATHÉMATIGUE:
G. Gáspár: Le fondement axiomatique I. Raisz: Polynomes dinterpolation L. Huszthy: Déterminatíon de la période Dr.
tournantes Hosszu: Généralisation á plusieurs variables
de
commune
.
o
386
.
.
.
.
.
CONSTRUCTION
DE
DEXPLOITATION du
CHAIRE
M.
.
paralléle
raclettes
.
.
copier .
.
.
.
á
.
.
CHAIRE Lancsarics: ficie
de
143
.
.
.
machines données
de des
pour
.
.
.
.
.
calcul
.
.
FF
J,
.
159
á
de tour Géométrie du taillant de Youtil entre d*un mode corrélation Critére du choix d'usinage; dímensions et le lisse la précision des superficiel de Pétablissement de de laboratiores Somodi: Principes projets de recherches sur Poutillage
Dr.
.
.
en
convoyeur
Kordoss: Bálint:
.
.
MÉCANIGUE:
du .
.
.
montage
par
mécaníque
.
í)
.
métaux
de .
.
CONSTRUCTION
DE
des modeme organes la détermination devenues aux dents pointues dengrenages de Fappareil Examen de la précision Szaladnya: fraiseuses etc. pour tours, méthode Contróles de dimensions par Szombathy:
.
.
rectiligne .
.
á feuilles
de laminoir cascade conditions de tension différents rapports
.
primitifs
J.
.
.
.
désulfurisation
et de projets détablissement de mesures de construction la chaire des éléments effectués par de 1950. á. 1956. de la broche de tours Olasz: Contróle des dents de roues de mesurage de la déformation méthode Une aux des rouer Théorie et fabrícation (Tengrenages cylindres
Lendvay:
E.
.
la
contsruction
Nagy-J. Herczeg:
S.
.
INDUSTRIELLE:
en
mécaniqhe, G.
oxygéne
.
.
Étude du rendement Terplán: systeme Ajtay-Korbuly Travaux industriels et Varga: de
la
.
Z.
G.
combustion
.
sur
DESCRIPTIVE:
ÉLÉMENTS
DES
CHAIRE Dr,
.
MÉCANIGUE
DE
GÉOMÉTRIE
Amélioration transformateurs
de
de
processus
gazeuse
Commande Geleji: asynchrones
S.
par
en
DÉLECTROTECHNIGUE:
moteurs
Lányi:
1955.
Solution graphique évasifs
Uray--Dr.
A.
les
en
enrichi
axes
CHAIRE V.
dans
sidérurgie
de la dair
FACULTÉ
Pr.
INDUSTRIEL:
de
SIDÉRURGIE:
Progrés
M. Szele: S. Simon: du
róle
Le DE
CHAIRE
.
.
théorie
la
de .
.
.
.
daccélération
.
.
.
.
.
minima
équations
quelques .
.
.
déterminants
des
de
.
.
.
des fonctíons
.
masses
.
.
Nikodémusz:
Dr.
A.
E.
Vincze:
Une
CHAIRE Les I. Sályi: Dr, Procédé I. Huszár:
.
des DE
.
.
solution .
.
forcées de mesure optique et de l'industrie
DE
déquations
graphique .
.
généralisations
.
.
.
du
convept
de
systémes
.
.
.
de
.
différentielle .
309 317
.
.
.
des
tensions
.
.
.
.
.
327
rechevxches
des
service
au
.
337
MÉCANIGUE:
TECHNOLOGIE
Zorkóczy:
.
.
lé Un
.
monotone
amortis
doutils de coupe Trempe simple économiques soudure exécutes par dépóts par daciers Essai B. Pazár: rapides Méthode reconnaítre les M. Dénes: métallographique pour de chaudiéres des centrales ration des tubes de températures industrielles L. Kóródy: Mesurage précis B.
.
série
la
MÉCANIGUE:
vibrations
scientifiques CHAIRE
la
Sur
partielles
.
.
.
.
.
.
.
á
tailiant
un
.
.
,
.
.
causes .
.
.
de
.
.
.
.
347 359
détério363 369
383
DER
MITTEILUNGEN
UNIVERSITÁT
TECHNISCHEN
MISKOLC
SCHWERINDUSTRIE,
FÜR
DIE
(UNGARN)
INHALTSVERZEICHNIS FAKULTÁT
J.
Bognár: Katalyse
von
Pojják:
der
Chemie
mittels
Bestimmung .
.
.
.
nach
.
Stahlerzeugung
.
dem
sauren
13
FÜR
UND
MINERALOGIE und der
Mineralogische
vulkanischen
und
.
.
CHEMIE:
Horváth: Physikalische Martinverfahren
T.
CHEMIE: Nachweis
Metallionen
FÜR
LEHRSTUHL Dr.
HÜTTENINGENIEURWESEN
ANGEWANDTE
Ultramikroanalytischer
LEHRSTUHL A.
FÜR
FÜR
LEHRSTUHL Dr.
Tuffe
aus
GESTEINSKUNDE: der und
gesteinsanalytische Untersuchung von Gegend Sajóvelezd, Uppony
Nagybarca..................... LEHRSTUHL
FÜR
METALLURGIE:
Dr. Z. Horváth: des Ürkúter auf chemischem Aufbereitung Manganerzes J. Wéber: des Gleichgewichtsverháltnisse Magnesium-Sauerstoff-Systems mit L. Burnóczky: Die der Behandlung ungarischen Manganerze
N.
und
Eisen
bezüglichen LEHRSTUHL
Dr.
B.
Dr.
J.
Milasovszky:
Kieselsáure Versuche
FÜR Die
astronomischen LEHRSTUHL Mika:
Dr.
eíner wirtschaftlichen reichen ungarischen Lehrstuhls
und .
.
des
bei
Uhrganges .
.
.
.
.
der
Bombierung
.
.
.
.
.
kolorimetríschen
der
Anwendung HÜTTENMASCHINEN
UND
Forschungsarbeit
der
Bedeutung
-
75
.
.
.
.
Titrationen
79
85
PLASTISCHE
FÜR
an
den
93
.
METALLOGRAPHIE:
FÜR
Über
technischen 97
Blechwalzen
von
J. Verő: Organisation für Hútteningenieurwesen Bericht über N. Hajtó:
Diószeghy:
-
'
Über die Geleji: Uníversitáten.................----
D.
dies-
der
Bestimmung
und
Betátigung
der
Moskauer
gegenwártiáeriÉtarldvdér Épárghséeisen.
den
Hochschulen
.
,
forschung......................
Dr.
.
.
HÜTTENCHEMIE:
FÜR
S.
LEHRSTUHL
ín
der die
Verarbeitung Bauxite
GEODESIE:
Frage Lángen
FÜR
Kiss:
LEHRSTUHL Dr.
des
Míkroanalytische
LEHRSTUHL VERFORMUNG:
Dr. E.
Wege
65
Schwefeldioxyd.................... Wieder: Die Möglichkeiten
FEUERUNGSTECHNIK: die
Rolle
des
Ozons
bei
Brennvorgángen
FÜR
LEHRSTUHL M.
S.
G.
V.
S. Geleji: Uray-Dr. Asynchronmotoren
A.
Lányi:
Verbesserung
von
Transformatoren
Lösung
GEOMETRIE;
kürzesten
der
.
Verbindung
geradlinigen
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Antríeb mit der
Metallfolienwralzwerken
von
Kaskadenschaltung Spannungsverháltnisse
durch .
.
.
.
durch
.
.
.
.
Die Terplán: Prüfung S:hrapperketten-triebwverkes Über die industrielle, Varga: Z.
für
G.
S. E.
des
des
Wirkungsgrades
.
.
.
.
.
.
J.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
der Zahnausspitzung Szaladnya: Préizisionsprüfung Masskontrollen Szombathy:
FÜR
.
FÜR
Dr.
Dr.
J.
Susánszky:
FÜR
390
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
hydraulischen pneumatische
und
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Huszthy:
FÜR
Methode
.
.
.
.
.
.
.
Zusam-
.
auf
.
.
.
.
Kolbenfléichen
den .
.
.
der
Bestimmung
zur .
.
Perioden-
.
IVIATHEMATIK:
Begründung .
.
der
Bestimmung
Massen Hosszu:
.
GEWERBEWIRTSCHAFTSKUNDE: neue
der
199 201
.
Die G. Gáspár: axiomatische Raisz: Interpolationspolynonue
der
.
.
minimalen
Determinantentheorie
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
281 287
rotíerender
Beschleunigungszeit
295
Gemeinsame ren Varéinderlichen Über A. Nikodémusz:
Vincze:
179
189 .
Kopiervorrichtungen
Tbmperaturverteilung
Gesichtspunkte Seriengrösse
Einige
gleichungen E.
.
.
.
MASCHINENBETRIEBSKUNDE:
der Lancsarics: Messung der Fahrzeug-Dieselmotoren
LEHRSTUHL
I.
.
der durch
.
.
zeitdauer
M.
.
des Kordoss: Schneide-Geometrie Drehmessers Kriterium für Auswahl der Bálint: die Bearbeitilngsvarianten: der zwischen und der menhang Níassgenauigkeit Oberfléíchengüte der Somodi: eines Grundprinzipien Planung Werkzeugforschungslaboratoriums
LEHRSTUHL
L.
.
.
MASCHINENBAUTECHNOLOGIE:
.
Dr.
173
Maschinenelemente
LEHRSTUHL A.
159
Ajtay-Korbulyschen
J. Nagy und Eine Herczeg:
LEHRSTUHL J. L.
149
.
.
Parallelschaltung
Übersetzungsverhöltnisses
verschiedenen
MASCHINENELEMENTE:
Messdes Lehrstuhls und Planungstíitigkeit ín 1950-56. Die der der Drehbünke Olasz: Kontrolle Arbeitsspindeln I. der Zahndeformationen Methode für die Mcssung der Zahnráder mit I. Lévai; Theorie und Fabríkatíon Ellipsenrollzylihdern der von S. Tar: Kurze zeitgeméissen Zusammenfassung Dimensionierung Maschinenelementen zur der Daten P. Lendvay: eines Auffertigung Nomogramms Bestimmung
G.
143
.
ELEKTROTECHNIK:
FÜR
LEHRSTUHL
129
MASCHINENBAUINGENIEURWESEN
Achsen
FÜR
im Jahre 1955. Sauerstoff auf den die Gasphase
von
durch
DARSTELLENDE
Petrich: Graphische dreier windschiefer LEHRSTUHL
Eisenhüttenwesens des Einblasens des Metailes
FÜR
FÜR
LEHRSTUHL
Dr.
des
Die Entwicklung Über die Wirkung Entschwefelungsvorgang
FAKULTÁT
Dr.
EISENHÜTTENKUNDE:
Szele: Simon:
Über
.
eine
Verallgemeinerung .
.
die .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Lösung
graphische
Verallgemeinerung
Funktionen
einiger
.
.
.
des
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
305
.
Differential-
partialer
Begriffes
mehre-
von
.
der
.
.
.
monotonen
.
.
.
.
Folge
.
309 317
LEHRSTUHL I. Sályi: Dr. I. Huszár: chen
FÜR
MECHANIK:
gedéimpfter
Die Erregungsschwingungen Díe Spannungsprüíung optísche Industrie und der Forschung
LEHRSTUHL
FÜR
Systeme
Díenste
im
.
d
32'?
er
wissenschaftli-
.
337
MECHANISCHE
TECHNOLOGIE:
Einfache der durch Zorkóczy: Aushártung herAuftrageschweissung spanabhebenden gestellten sparsamen Einschneide-Schne11stah1werkzeuge......,............_ B. Pazár: Schnellstahlprüfung der Ursachen des Schadhaftwerdens der M. Dénes: KesselAufdeckung Kraftwerken durch Methode von siederohre metallographische ín der Industrie Genaue L. Kóródy: Temperaturmessung B.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
_
_
347 359 363
369
391
Felelős
Megjelent Borsodmegyei
500
kiadó:
Dr.
példányban Nyomdaípari Felelős
34.3
Terplrín A/5-ös
Vállalat.
vezető: o
Csellö
Zénó ív
terjedelemben
Miskolc. János
-
31 764
