AZ IZOM FELÉPÍTÉSE ¾ vázizmokat (musculus (musculus,, m.) hará harántcsí ntcsíkolt
Izomrendszer
izomszö izomszövet építi fel, ¾ test tö tömegé megének 3535-45%45%-át képezik é szei: ¾ izom ré r
Dr. Bors Melinda
z z z
AZ IZOM VÉRELLÁTÁSA ¾ jó a vé vérellá rellátásuk z z
z
z
gazdag hajszá hajszálér- (kapillá kapillárisris-) há hálózatuk van nyugvó nyugvó izomban a hajszá hajszálereknek 30%30%-a van nyitva,é nyitva,és elegendő elegendő oxigé oxigént és tá tápanyagot szá szállí llítanak működő izomban megnő megnő a nyitott kapillá kapillárisok szá száma, így javul a vé vérellá rellátásuk izom bemelegí bemelegítése sorá során felké felkészü szül az érhá rhálózat a fokozott terhelé terhelésre
AZ IZMOK OSZTÁLYOZASA ¾
z z z z z
hajlí hajlító (flexor) flexor) és feszí feszítő (extensor) távolí volító (abductor) abductor) és közelí zelítő (adductor) szű szűkítő (sphincter, sphincter, mindig gyű gyűrűs izom) emelő emelő (levator) levator) egymá egymás mű működését segí segíthetik (synergista (synergista izmok), vagy ellenté ellentétesen mű működhetnek (antagonista izmok)
Alakja szerint: z z z z
¾
rövid izmok hosszú hosszú izmok (orsó (orsó alakú alakú izmok és tollas izmok) szé széles izmok (lapos ínnal - aponeurosis - tapadnak) gyű gyűrűs izmok
Eredé Eredési hely szá száma szerint: z z z z
AZ IZMOK OSZTÁLYOZASA ¾ Működése szerint:
izomhas (venter) venter) ín (tendo (tendo)) ínhü nhüvely (vagina tendinis) tendinis)
a legtö legtöbb izom egy helyen eredő eredő: egyfejű egyfejű izom két helyen eredő eredő: kétfejű tfejű izom (m. biceps) három helyen eredő eredő: háromfejű romfejű izom (m. triceps) négy helyen eredő eredő: négyfejű gyfejű izom (m. quadriceps)
IZOMMŰKÖDÉS ¾ ¾
¾
izomhas inger hatá hatására összehú sszehúzódik (contractio) ezutá ezután rö rövid ideig az izom nem ingerelhető ingerelhető, ez a refractaer stá stádium, az izom pihen másodpercenké sodpercenként több mint 30 inger éri, elernyedni nem tud, tartó tartós izomö izomösszehú sszehúzódás, tetá tetániá niás contractio következik be, amí amíg az izmot inger éri vagy amí amíg el nem fárad
1
Az inger ¾ Küszö szöb alatti inger: olyan gyenge inger,
amely izomizom-összehú sszehúzódást nem vá vált ki. ¾ Küszö szöbinger: az a leggyengé leggyengébb inger, amely má már izomizom-összehú sszehúzódást eredmé eredményez. ¾ Küszö szöb feletti inger: a kü küszö szöbingerné bingernél erő erősebb; miné minél erő erősebb, anná annál nagyobb mérté rtékű összehú sszehúzódást vá vált ki.
Az inger ¾ Ingermaximum: z
z
): ¾ Ingerö Ingerösszegző sszegződés (summatio (summatio): z
Izomtónus ¾ nyugalomban levő levő izom feszü feszülését
tónusnak nevezü nevezünk ¾ egé egészsé szséges izom normá normális tó tónusa a normotonus ¾ hypotonus, hypotonus, a tó tónus csö csökkené kkenése ¾ atonus, atonus, a tó tónus hiá hiánya ¾ hypertonus fokozott izomtó izomtónus
az a leggyengé leggyengébb inger, amely má már maximá maximális izomizom-összehú sszehúzódást idé idéz elő elő. az enné ennél erő erősebb ingerek az összehú sszehúzódás mérté rtékét má már nem nö növelik. több kü küszö szöb alatti inger egy idő időben hatva izomizom-összehú sszehúzódást vá válthat ki, amennyiben együ együttesen elé elérik legalá legalább a kü küszö szöbinger erő erőssé sségét.
Az izom-összehúzódás ¾
Isotoniá Isotoniás contractio: contractio: z
¾
az izomrostok megrö megrövidü vidülnek, de feszü feszülési állapotuk nem változik
Isometriá Isometriás contractio: contractio: z
z
az izomrostok nem rö rövidü vidülnek meg, de feszü feszülési állapotuk fokozó fokozódik contractió contractiónak ez a formá formája figyelhető figyelhető meg állá lláskor, azokon az izmokon, amelyek a test sú súlyá lyát viselik, az alsó alsó végtag feszí feszítőizmain, a gerinc ké két oldalá oldalán levő levő izmokon
A FELSŐ VÉGTAG IZMAI ¾ Vállizmok ¾ Karizmok ¾ Alkarizmok ¾ Kézizmok
2
A FELSŐ VÉGTAG IZMAI ¾ ¾ ¾
A vá vállö llöv izmai (rotá (rotátor kö köpeny): a lapocká lapockán, valamint a kulcscsonton erednek, a felkarcsonton tapadnak vállí llízületet elö elölrő lről, felü felülrő lről és há hátulró tulról veszik körül, s fontos szerepet já játszanak ennek az ízületnek az összetartá sszetartásában z z z
z
A vállöv izmai (rotátor köpeny): ¾ Deltaizom (m. deltoideus): z
z z
Deltaizom (m. deltoideus) Nagy és kis gö görgetegizom (m. teres major et minor) Lapockatö Lapockatövis feletti (m. supraspinatus) és alatti ( m. infraspinatus) Lapocka alatti izom (m. subscapularis)
z
z
ered: kulcscsont oldalsó oldalsó harmadá harmadán, vállcsú llcsúcson, lapockatö lapockatövisen tapad: karcsont tuberositas deltoideadeltoidea-n működése: kart tá távolí volítja, tá távolí volított kart elő előre, illetve há hátra hú húzza szerepet já játszik a vá váll jellegzetes alakjá alakjának kialakí kialakításában, alatta bursa subdeltoidea helyezkedik el
A vállöv izmai (rotátor köpeny): ¾
Lapockatö Lapockatövis feletti izom (m. supraspinatus): z z z
¾
ered: lapockatö lapockatövis feletti árokban tapad: karcsont nagy gumó gumóján (tuberculum majus) működése: kar tá távolí volítása 00-30 fokig
Lapockatö Lapockatövis alatti izom ( m. infraspinatus) z z z
ered: lapockatö lapockatövis alatti árokban tapad: karcsont nagy gumó gumóján (tuberculum maius) működése: kifelé kifelé rotá rotálja a kart
A vállöv izmai (rotátor köpeny): ¾
Nagy gö görgetegizom (m. teres major) z z z
¾
ered: lapocka alsó alsó csú csúcsa tapad: kisgumó kisgumó alatt működése: befelé befelé rotá rotálja a kart, kö közelí zelíti, há hátrahú trahúzza
Kis gö görgetegizom (m. teres minor) z z z
ered: lapocka laterá laterális szé széle tapad: karcsont nagy gumó gumóján (tuberculum majus) működése: kifelé kifelé rotá rotálja a kart
3
A FELSŐ VÉGTAG IZMAI ¾ ¾
A kar izmai: felkar hajlí hajlító izmai z z z z z
¾
elö elöl helyezkednek el könyö nyökízületet mozgatjá mozgatják kétfejű tfejű felkarizom (m. biceps brachii) karizom (m. brachialis) holló hollócső csőrkarizom (m. coracobrachialis).
felkarfeszí felkarfeszítő z z z
hátul talá található lható könyö nyökízületet mozgatja háromfejű romfejű felkarizom (m. triceps brachii)
Felkar hajlító izmai ¾ Kétfejű tfejű felkarizom (m. biceps brachii) z
ered: • hosszú hosszú fej: vá vállizü llizület árka feletti gumó gumó z
áthalad a vá vállizü llizület üregé regén
• rövid fej: holló hollócső csőrnyú rnyúlvá lvány z
z
tapad: orsó orsócsont prox. vé vége (tuberositas radii) működése: könyö nyökizü kizület hajlí hajlítása
4
Felkar hajlító izmai ¾
Karizom (m. brachialis) z z z
¾
ered: karcsont elü elülső lső felszí felszíne tapad: singcsont prox. vé vége (tuberositas ulnae) működése: könyö nyökizü kizületet hajlí hajlítja
Holló Hollócső csőrkarizom (m. coracobrachialis). z z z
ered: holló hollócső csőrnyú rnyúlvá lvány tapad: karcsont medialis éle működése: kart elő előrelendí relendíti és kö közelí zelíti
Felkarfeszítő izom ¾ Háromfejű romfejű felkarizom (m. triceps brachii) z
A FELSŐ VÉGTAG IZMAI ¾
z
ered: • lapocka vá vállizü llizületi árka alatti gumó gumó • karcsont há hátsó tsó szé szélén medialisan • karcsont há hátsó tsó szé szélén lataralisan
z z
tapad: singcsont kö könyö nyökcsú kcsúcsa működése: könyö nyökizü kizület nyú nyújtá jtása
Az alkar izmai:
z
z
¾ ¾
a hajlí hajlítóizmok a tenyé tenyéri oldalon talá található lhatók, felü felületes és mé mély réteget alkotnak. feszí feszítőizmok a ké kézhá zháti oldalon talá található lhatók, ugyancsak ké két rétegben helyezkednek el. A ké két izomcsoport feladata a ké kéz és az ujjak mozgatá mozgatása.
Az alkaron elhelyezkedő elhelyezkedő izmok egy ré része alul hosszú hosszú ínba megy át, kifut a ké kézre, s az ujjperceken tapad. Meghatá Meghatározott helyeken az inak ínhü nhüvelyben helyezkednek el (az I és V. ujjaké ujjaké kifut a kö körömpercig)
Az alkarhajlító izmok ¾
Hengeres proná pronátor izom (m. pronator teres): z z z
¾
ered: karcsont epicondylus medialis tapad: orsó orsócsont teste, kö középtő ptől feljebb működése: alkart proná pronálja
Orsó Orsócsonti csukló csuklóhajlí hajlító izom (m. flexor carpi radialis): z z z
ered: karcsont epicondylus medialis tapad: II. ké kézkö zközépcsont bá bázisa működése: • csukló csuklót hajlí hajlítja (volarflexio) (a singcsont oldali hajlí hajlítóizommal együ együtt) • csukló csuklót az orsó orsócsont felé felé távolí volítja (radialis abductio) (orsó (orsócsont felő felőli csukló csuklófeszí feszítő izommal)
5
Az alkarhajlító izmok ¾
Singcsonti csukló csuklóhajlí hajlító izom (m.flexor carpi ulnaris): z z z
z
¾
ered: karcsont epicondylus medialis tapad: V. ké kézkö zközépcsont bá bázisa működése: csukló csuklót hajlí hajlítja (volarflexio) (orsó (orsócsonti csukló csuklóhajlí hajlító izommal együ együtt) ina a ké kéztő ztőcsatorna (canalis carpi) felett hú húzódik
Az alkarhajlító izmok ¾
z z
Hosszú Hosszú tenyé tenyérizom (m. palmaris longus): z z
z
z
ered: karcsont epicondylus medialis tapad: tenyé tenyér kö kötőszö szövetes bő bőnyé nyéjébe (aponeurosis palmaris) sugá sugárzik bele működése: feszesen tartja az aponeurosist, ezzel elő elősegí segíti tárgyak fogá fogását a ké kéztő ztőcsatorna felett halad, ezé ezért kú kúpszerű pszerűen összeszorí sszeszorított ujjak mellett a csukló csuklótájékon el tud emelkedni
Felü Felületes ujjakatujjakat-hajlí hajlító izom (m. flexor digitorum superficialis):
z
¾
ered: karcsont epicondylus medialis tapad: IIII-V. uj kö középső pső ujjperceinek bá bázisá zisán működése: IIII-V. ujjak hajlí hajlítása
Mély ujjakatujjakat-hajlí hajlító izom (m. flexor digitorum profundus): z z z
ered: singcsont elü elülső lső felszí felszíne tapad: IIII-V. ujj kö körömpercé mpercének basisa működése: IIII-V. ujjak hajlí hajlítása
Az alkarhajlító izmok ¾
Hosszú Hosszú hüvelykvelyk-ujjhajlí ujjhajlító izom (m. flexor pollicis longus): z z z
¾
ered: orsó orsócsont tapad: hüvelykujj kö körömbercé mbercének bá bázisá zisán működése: se: hü hüvelykujj hajlí hajlítása
Négyszö gyszögű pronator izom (m. pronator quadratus): z z z
ered: singcsont distalis ré része tapad: orsó orsócsont distalis ré része működése: alkar proná pronáció ciója
Az alkarfeszítő izmok ¾
Karorsó Karorsói izom (m. brachioradialis): brachioradialis): z z z
¾
ered: karcsont epicondylus lateralisa felett tapad: orsó orsócsont distalis vé végén (proc. styloideus radii) működése: spec. izü izületlet-stabilizá stabilizálás (ellenkező (ellenkező irá irányú nyú mozgá mozgásokban egyará egyaránt)
Hosszú Hosszú és rö rövid orsó orsócsonti csukló csuklófeszí feszítő izom (m. extensor carpi radialis longus et brevis): z z z
ered: karcsont epicondylus lateralis tapad: IIII-III. ké kézkö zközépcsont bá bázisa működése: csukló csuklót az orsó orsócsont felé felé távolí volítja (orsó (orsócsont felő felőli csukló csuklóhajlí hajlító izommal együ együtt)
6
Az alkarfeszítő izmok ¾
Singcsonti csukló csuklófeszí feszítő izom (m. extensor carpi ulnaris): z z z
¾
ered: karcsont epicondylus lateralis tapad: V. ké kézkö zközépcsont bá bázisá zisán működése: csukló csukló feszí feszítése
Ujjakat feszí feszítő izom (m. extensor digitorum): z z z
ered: karcsont epicondylus lateralis tapad: IIII-V. ujj kö közép és kö körömperc bá bázisa működése: ujjak feszí feszítője
Az alkarfeszítő izmok ¾
Kisujjfeszí Kisujjfeszítő izom (m. extensor digiti minimi): z z z
¾
ered: karcsont epicondylus lateralis tapad: V. ujj dorsalis iná inában működése: kisujj kü külön feszí feszítője
Rövid és hosszú hosszú hüvelykujjvelykujj-feszí feszítőizom (m. extensor pollicis brevis et longus): z z z
ered: orsó orsócsontcsont-singcsont tapad: hüvelyk alappercalapperc-körömperc bá bázisa működése: hüvely feszí feszítője
Az alkarfeszítő izmok ¾
Mutató Mutatóujjujj-feszí feszítőizom (m. extensor indicis): z z z
¾
Hosszú Hosszú hüvelykujjvelykujj-távolí volítóizom (m.abductor pollicis longus): z z z
¾
ered: singcsont distalis ré része tapad: II. ujj dorsalis iná inába csatlakozik működése: II. ujj feszí feszítője
ered: singcsont kö középső pső harmada tapad: hüvelyk ké kézkö zközépcsont bá bázisa működése: II. ujj feszí feszítője
Supinator izom (m.supinator): z z z
ered: karcsont epicondylus lateralis tapad: orsó orsócsont nyaká nyakára csavarodik működése: alkar supinatioja
7
A FELSŐ VÉGTAG IZMAI ¾ A ké kéz izmai: ¾ a ké kézen há három csoportban rö rövid izmok
talá található lhatók: z
hüvelykpá velykpárna izmai (thenar)
z
tenyé tenyér kö közép izmai (mesothenar)
z
kisujj pá párna izmai (hypothenar)
Hüvelykpárna izmai (thenar) ¾ Opponens, Flexor, Adductor, Abductor: z z
z
¾ Tenyé Tenyér: a hü hüvelykujjpá velykujjpárna és a kisujjpá kisujjpárna
közti terü terület. ¾ Felü Felületesen az aponeurosis palmaris talá található lható, mely a m.palmaris longus iná inának része. ¾ Izmai: z
¾ Opponens, flexor, abductor:
erednek: radialis ké kéztő ztőcsontokon tapadnak: metacarpophalangealis izü izület lencsecsontja működésük: hüvelyk megfelelő megfelelő irá irányú nyú mozgatá mozgatása Æ fogá fogás
Tenyérközép izmai (mesothenar)
z
Kisujj párna izmai (hypothenar)
Gilisztaizmok (mm. lumbricales): Kézkö zközépcsontok kö közötti izmok (m. interosseus):
z z z
erednek: borsó borsócsonton tapadnak: kisujj metacarpophalangealis működésük: kisujj mozgatá mozgatása
Tenyérközép izmai (mesothenar) ¾
Gilisztaizmok (mm. lumbricales): z z z
¾
erednek: mély ujjhalí ujjhalítók inairó inairól tapadnak: ujjak dorsalisan futó futó ujjfeszí ujjfeszítő izok inaiban működésük: gazdag érző rzőidegideg-ellá ellátás Æ az ujjak helyzeté helyzetéről tájékoztatja az idegrendszert
Kézkö zközépcsontok kö közötti izmok (m. interosseus): z z z
erednek: kézkö zközépcsontok tapadnak: kézhá zháton az ujjfeszí ujjfeszítő inakon működésük: • ujjak szé szétterpeszté tterpesztése (abductio), zá zárása (adductio) • metacarpophalangealis izü izületben flexio; extensor ínnal az interpahalegealis izü izületben extensio (hegedű (hegedűvonó vonó tartá tartás) • hüvelyujj szembefordí szembefordítása a tö többivel (opponá (opponálás)
8
9
Mellkas izmai ¾ mellkas elü elülső lső és oldalsó oldalsó részé szén
talá található lhatóak, ¾ felü felületes mellkasizmok a vá vállö llöv és felkar
csontjairó csontjairól erednek, ¾ mély mellkasizmok csak a mellkas falaival
vannak kapcsolatban.
Felületes mellkasizmok ¾
Nagy mellizom (m.petoralis major): z z
z
¾
ered: kulcscsont, szegycsont, IIII-VI. bordaporc tapad: felkarcsont nagy gumó gumójának éle (crista tuberculi majoris) működése: távolí volított kart kö közelí zelíti és elő előrehú rehúzza (pl. úszá szás)
Felületes mellkasizmok ¾ Elü Elülső lső fűrészizom (m. serratus anterior): z z z
ered: I-IX. borda tapad: lapocka alsó alsó szö szögleté gletének belső belső szé széle működése: lapocka alsó alsó csú csúcsá csát kifelé kifelé fordí fordítja
Kis mellizom (m. pectoralis minor): z z z
ered: IIIIII-V. borda elü elülső lső felszí felszíne tapad: holló hollócső csőrnyú rnyúlvá lvány működése: elő előrehú rehúzza, rö rögzí gzíti a lapocká lapockát
10
Mély mellkasizmok ¾
Külső lső és belső belső bordakö bordaközti izmok (mm. intercostales externi et interni): z z z
¾
erednek: felső felső bordá bordák alsó alsó részé szén tapadnak: alsó alsó bordá bordák felső felső része működésük: belé belégzé gzésben emelik a bordá bordákat
Bordaemelő Bordaemelő izmok (mm. levatores costarum): z
z
z
erednek: VII. nyakcsigolyá nyakcsigolyától a IX. há hátcsigolyá tcsigolyáig a hará harántnyulvá ntnyulványokon tapadnak: egy bordá bordát átugorva a mé mélyebben levő levő bordá bordán működésük: bordá bordákat belé belégzé gzésben emelik
Mély mellkasizmok ¾ Rekeszizom (diaphragma): z
z
z
ered: mellkas alsó alsó hatá határának belső belső peremé pereméről körkö rkörösen tapad: a kupola tetejé tetején talá található lható inas lemezen működése: belé belégzé gzésben a kupola lelapul Æ a mellü mellüreg tá tágul
11
