VILAGTORTENET 1998. osz-tel
Uj folyam Egyetemes t6rteneti folyoirat Kiadja a Magyar Tudomanyos Akademia Foszerkeszto: Incze Miklos A szerkesztoseg munkatarsa: Biro Lasz16
TARTALOM Timar Attila: Kulturalis asszimilaci6 es kett6s identitas; a birminghami ipari elit dzsentrifikaci6ja. II. resz ................................................................................... Szommer Gabor: John Saris utazasa Japanba, 1611-1614 .................................... Rustis Kamuntavicius: A litvan kulrura a uancia utaz6k szemeben a 17. szazad masodik feleben ................................................................................................. Vadasz Sandor: Az entellektlielekmegjelenese a francia t6rtenelemben "........ Sokcsevits Denes: A horvatok Kossuth-kepe ......................................................... Mayer Janos: A nyugatnemet allam es a menekliltkerdes 1945 utan ".......
3 20 36 49 56 63
SZEMLE 19. szazadi egyetemes tortenet. Szerk.: Vadasz Sandor (Ism.: Gunst Peter) .......... M. P. Murgulija-V. P. Susarin: Polovcli, Gruzija, Rusz' i Vengrija v XII-XIII vekah (Ism.: Niederhauser Emil) ,........................ Claude Schkolnyk: Victoire Tinayre 1831-1895 (Ism.: Kovacs Zsuzsa) .............. K XXI veku. A1temativli(Ism.: Jemnitz Janos) .....................................................
A cimlapon Honterus vilagterkepe Amerika abrazohisaval. (J. Honterus, Rudimenta Cosmographiae. Brass6, 1542. - OSZK. RMK. II. 28.)
74 77 78 80
37
RUSTIS KAMUNTA VICIUS
rendkivi.ilnepszerii volt Nyugat-Eur6paban, tObbszorkiadtak, es leforditottak franciarol angolra es nemetre is. Janos Kazmer (1648-1668) uralkodasanak idejen jart a lengyel-litvan allamban AifredJouvin de R~~~e!ort:7~61a c.sa~annyi.ttudu?k, ho~y terkepe.sz.volt (a lengyel!"tyanallam teri.ileterolls keszltett terkepet), es Europa szamos orszagaban megfordult. ~isszaemIekezeseibenszerepel egy leiras Litvania kulturajar61,de oem lehet biztosan tudni,val6jabanjart-e ebben az orszagban. Fran90is Paulin Dalairac memoarjai ket konyvb61allnak, es oldalszam tekinteteben - a tObbi francia utaz6 munkaival osszevetve - ez a mii szenteli a legnagyobb figyelmeta lengyel-litvan allamnak. Dalairac Chevalier de Beaujeu alnev alatt irta az els6konyvet,8a masodik maTsajat, val6di neve alattjelent meg.9Mara maTaltalanosan elfogadott,hogy a BeaujeulOes a Dalairac nev ugyanazt a szemelyt takarja. Az els6 k5nyv az 1679-1683 kozti korszakkal, a masodik az 1683-1690 kozti id6szakkal foglalkozik.Dalairac kori.ilbeli.il13evig Maria lengyel kiralyne, Sobieski Janos (16741696)felesegenekudvaroncavolt. Az osszes franciamemoarkozi.ilDalairac miive tartalmazzaa leggazdagabb es legszelesebb korii leirast Litvania kulturalis, politikai, katonai es f6ldrajzi helyzeter61. Dalairac memoarjaban csak egy litvaniai utat emlft, 1688-ban elkiserte a kiralyt, amikor az uralkod6 litvan varosokban: Gardinasban (Grodno)es Vilniusban jart. K. Targosz lengyel t6rtenesz szerint oem lehet teljes bizonysaggalmegmondani, Dalairac val6ban elkiserte-e a kiralyt, vagy csak a hallottak alapjanirta le az orszagot.ll Egy masik lengyel tOrtenesz,W. Ziembicki hasonl6 velemenyenvan, szerinte Dalairac a legkisebb kritika nelklilleirt mindent, amit hallott.12 Philippe Dupont (1650 kori.il-1726 utan) fizetett katonatiszt, a ti.izerseg memoke voIt a Sobieski vezette lengyel hadseregben, reszt vett a kiraly tObb hadjarataban. Dupont 1671-1684 kozott tart6zkodott Lengyelorszagban, akkor irta feljegyzeseit, amelyekcsak 1885-benjelentek meg.13Dupont elesen biralja Dalairac memoarjait, all aIlitja,Dalairac oem autentikus m6don irta le a lengyel-litvan allam politikai es kulturaliseletet, klilonosen Sobieski tevekenyseget. Dupont szerint Dalairac olyan dolgokat lrt le, amelyeket oem latott. Mint Sobieski Janos tehetsegenek csodal6ja oem tud egyeterteniDalairac velemenyevel,miszerint a lengyel-litvan allam hadserege szervezetlen volt. Hogy bemutassa, milyen allapotok uralkodtak val6jaban az orszagban, Sorraveszi mindazokat a kerdeseket, amelyeket Dalairac targyalt. Nem tudjuk, Dupont jart-e Litvaniaban, de a litvan varosok, Vilnius, Gardinas rendkivi.ilreszletes leirasa arraenged kovetkeztetni, ha rovid ideig is, de jart ezeken a helyeken. PhilippeAvril (1654-1698) franciajezsuita,1.F. Regnard-hozhasonl6an,lengyelorszagi tart6zkodasa(1687-1689) idejenmeghivastkapott SobieskiJinos udvaraba.Lengyelorszag esLitvaniaAvril szamaracsak egy olyan orszag volt, amelyenathaladt,mikor uj utat keresettKinaba. Litvaniaban akkor jart, amikor Lengyelorszagb61Oroszorszagba ment. Lit~aniabantalalkozottjezsuitakkal- f61ega vilniusiegyetemekentanit6kkal-, akik elkisertek otkeletfele vezet6uDan.Avril kori.ilbeli.il ket evet tOltOtta lengyel-litvanallamban,reszletesebbleirast azonban oem Lengyelorszagr61keszitett, mikent a francia utaz6k altalaban tettek,hanema litvanmedvekr61es mehekr61szamoltbe a legalaposabban.14 De Tende kivetelevel az emlitett .utaz6k vagy egyaltalan oem jartak Litvaniaban, Vagycsak rovid id6t tOltOttekel ott. Altalaban ezek az utaz6k a lengyel udvarral tartott kapcsolataikreven ismertek egymast, aminek az az eredmenye, hogy leirasaik Litvania tekintetebennagyon felUletesek,es sek esetben hasonlitanak egymasra.
A LITVAN KULTURA A FRANCIA UTAZOK SZEMEBEN A 17. SZAZAD MAsODIK FELEBEN
A litvan tOrtenelemben a 17. szazad masodik felet omHl6korszaknak lehet tekinteni1 kezdetet az Oroszorszaggal es Svedorszaggal vivott Mboruk, illetve a kozakok felkel~se jelenti. A harcok hatalmas pusztitast okoztak a gazdasag es a kultura teri.ileten,Litvania lakossaganak kori.ilbeli.il40%-a elpusztult.2 A nagy vesztesegek ellenere a 17. szazad masodik feleben Litvania magahoz tert, ez az az id6szak, amikor gyonyorii barokk templomok epi.iltek,es amikor a ket legnagyobb magnascsalad, a Pacas es a Sapiega sikerrel ki.izdottLitvania nagyobb fi.iggetIensegeert.Ezt a fejl6dest akasztotta meg az eszaki haboru (1701-1721). A 17. szazad masodik feleben a lengyel-litvan allamot szamos ki.ilfdldiutaz6 kereste tel, tObbsegi.ikfrancia es olasz volt. 21 francia utaz6 jart a lengyel-litvan uni6ban
a 17.szazadmasodikfeleben.Litvaniat- Lengyelorszagt61 elter6en- a franciautaz6k sokkal ritkabban latogattak meg, es csak rovid ideig tart6zkodtak ott. Ennek tObboka volt. EI6szor is sakau kozi.ili.ika kiralyi udvarral alltak kapcsolatban, amelyik viszont igen ritkan tart6zkodott Litvaniaban. Masodszor: nagyszamu francia szolgalt a lengyel hadseregben, nekik viszont tilos volt Litvaniaba menui. Harmadszor: az elenkebb politikai es kulturalis elet lengyel f6ldon zajlott, ezert az utaz6knak, akik politikai ki.ildetessel erkeztek a lengyel-litvan allam teri.iletere, vagy akar ha csak altalanos kepet akartak a lakossag eleter61kapni, oem volt ertelme, hogy meglatogassak Litvaniat. Le Laboureur francia tOrtenesz 1646-ban elkiserte Ludovika Maria (1645-1667) lengyel kiralynet Lengyelorszagba, es nagyon reszletes beszamol6t lrt az utr61? A konyv felettebb lelkes stilusban ir6dott, mivel megrendel6je, a francia udvar igenye az volt, hogy amennyire csak lehet, j6 szinben ti.intessektel a kiralyne uj hazajat. Az utaz6 oem jart Litvaniaban, a lengyel-litvan allam teri.iletencsak Gdanskt61Vars6ig utazott. Ennek ellenere a szerz6 erintett Litvaniaval kapcsolatos kerdeseket. Gyakran emlitette a Radvila es a Sapiega csalad tagjait, akik, mivel tautos politikai szemelyisegekvoltak, reszt vettek a kiralyne lengyelorszagi fogadasan. Gaspard de Tende (1618-1697) gazdag visszaemIekezeseket hagyott hatra.4 Provence-ban szi.iletett,az 1650-es evekben keri.iltLengyelorszagba, es mint kincstarnok dolgozott Ludovika Maria udvaraban. Felesege is az udvarban szolgalt. De Tende 1667-ben elutazott Lengyelorszagb61,de 1674-ben mint a francia kovet titk
ban forgott, de hivatala oem volt.s De Tende - mikepp sajat maga megjegyezte-
lengyelorszagi tart6zkodasa alatt jelent6s id6t tOltott Litvaniaban,6 ennek ellenere nel11 adott informaci6kat azokr61 a varosokr61 es teri.iletekr61, amelyeket meglatogatott. De Tende visszaemlekezese 29 fejezetb61 all, ki.ilOnb6z6 kerdesk6rok szerint rendezye, melyek celja, hogy bemutassa Lengyelorszag-Litvania t6rtenelmet, sajat koninak, vagyis az 1660-1670-es evek politikai, kulturalis es tarsadaImi viszonyait. Munkaja
l
JJ
38 Litvania elmaradottsaga?
kifosztottak. 1661-ben K. Z. Pacas litvan kancellar azt panaszolta M. K. Pacas litvan hetl11annak,hogy vilniusi litvan katonak kifosztottakjiezanasi birtokat.22 Dalairac es de Tende miiveiben a litvan hadsereg ugy tiinik tel, mini amelyik barbaabb es hajlamosabb a fosztogatasra, mini a lengyel. Elter6en Nyugat-Eur6pat61 a ~engyel-litvan allamban oem tettek kiserletet arra; hogy megteremtsek a katonasag infrastrukturajat, es biztositsak ellatasat. A katonaknak maguknak kellett ellatniuk l11agukat,mindent maguknak kellett megvenniiik. A zsoldfizetesben mutatkoz6 zavarok kenyszeritettek6ket lopasra es rablasra. De Tende szerint ha lettek volna markotanyosok, a rosszul fizete!,tkatonak kifosztott
Az orszag altahinos leirasa
A kora ujkori Litvania mind a mai napig ugy szerepel a lengyel es az eur6pai t6rtenetirasban, mini Lengyelorszagnal elmaradottabb orszag. Az elmaradottsag fogalma alatt lak6inak kevesbe civilizalt, kevesbe nyugatias modorat, viselkedeset es szokasait, mi t6bb erdeinek "vadsagat" ertettek. A kovetkez6kben a 17. szazadi francia utaz6k velemenyevel ismerkedhetiinkmeg ezzel kapcsolatban. Dalairac a litvan nemesseget a lengyelhez viszonyitva arrogansabbnak, miiveletlenebbnek, az embereket pedig kevesbe civilizaltnak, kegyetlenebbnek taialta, az orszagot pedig Lengyelorszagnal fejletlenebbnek mondta. A litvaniai tart6zkodas unalmas vali szamara, mivel az emberek oem voltak kell6keppen baratsagosak es tarsasagkedve16k, egyetlen oromiik a dorbezolas volt. Ahhoz, hogy valamilyen elfoglaltsagot talaljon az ember, vagy vadasznia, vagy pedig innia kellett.15 Hason16 kovetkeztetesre jutott a litvan emberek altalanos leirasa soran Jouvin de Rochefort: "A litvanok lustak es lassu eszjarasuak, es mivel orszaguk kevesbe gazdag [mini Lengyelorszag], lopni kezdtek. Kozonyosebbek az erzelmek es a becsiilet inint, mini a lengyelek. Konnyebb bottal megnyemi 6ket a j6 dolgoknak, mini szelid rabeszelessel. Kevesbe birjak a munkat, es kevesbe kitart6ak.,,16 A kicsapong6 litvan n6r61 alkotott kep volt a masik sztereotipia, amely alatamasztotta a litvan tarsadalom elmaradottsagar61sz616elmeletet. "Ha a legkisebb ok is van, elvalnak. Ha a ferj oreg, a titkos szerelmi kapcsolatot oem itelik el, de ha a ferj es a feleseg egykoru, a n6t nagyon szigoruan megbtintetik a hazassagt6res miatt.,,17 A litvan n6k ilyenfajta megitelese oem volt egyedtilall6. Egy 17. szazad veger61 szarmaz6 es a lengyel-litvan allamot bemutat6 anonim leiras hason16 stilusban kesziilt. Szerz6je megjegyzi, hogy a tizeves lanyok mir oem sziizek, es kiilf61dikeresked6k konnyen hozzajutnak ilyen lanyokhoz. Az orszagb61 azonban oem lehetett ilyen lanyokat kivinni, mert ha ezt megpr6baljak, a keresked6k elveszitik javaikat es vagyonukat.18 T. Chynczewska-Hennel lengyel t6rtenesz szerint a litvan n6k kicsapong6 eleter61 es Litvania elmaradottsagar61 kialakitott altalanos kep, sztereotipia a kozepkorb61 szarmazik, a Szent Kereszt lovagjai negativ kepet festettek a pogany litvanokr61,es azt elterjesztettek Eur6pa-szerte. Bar a 17. szazad masodik feleig az altaluk alkotott sztereotipiak nagy resze feledesbe mertilt, a litvan n6k kicsapong6 voItar61sz616kazonban eletkepesnek bizonyultak es egeszen a 19. szazad elejeig fennmaradtak.19 A litvanok jellemenek es viselkedesenek negativ megiteleset kiegeszithetjiik a francia utaz6k vitaival a litvan hadseregr61 es annak fegyelmezetlenseger61.Ket francia utaz6, Dalairac es de Tende a lengyel-litvan al1am hadsereget fegyelmezetlennek es ellen6rizhetetlennek mutatja be. Ezt a velemenyt osztotta a legt6bb korabeli ktilf6ldi utaz6. Az Ozonviz (az 1655-os sved tamadas) idejen elvesztett haboru volt ennek a
velemenyneka legf6bboka.20Dupontvolt az egyetlenfranciautaz6 - mini Sobieski Janos hive es katonai akci6inak resztvev6je -, aki tagadta ezt a sztereotipiat. Szerinte a lengyel-litvan allam hadserege meg mindig ugyanaz, mini amelyik megverte a t6rak sereget Becs alatt, es se oem rosszul felszerelt, se oem anarchikus.21 Teny viszont, hogy a 17. szazad masodik feleben a haboru okozta penzhiany miatt a katonakat rosszul fizettek, akik emiatt gyakran raboltak es fosztogattak. Az anarchia olyan nagy vali, hogy a katonak meg az aIlam legfontosabb embereinek birtokait is
I
40
41
kai, a farkasokat, illetve szamos ha1fajtat es mas el6lenyt. Ezeknek a fajtaknak a beJllutatasanem vo1tolyan reszletes es kifejez6, mini a szarvase es a bo1enye. Az erd6khoz szorosan kapcso16d6tema az e1elem.EIT61szinten reszletesen beszaoltak az utaz6k, ki.i10noskeppende Tende es Da1airac. Hason16an a teibbi nyugatJllr6pai utaz6hoz, akik Ke1et-Eur6pabanjartak, Da1airac all irta, hogy Litvaniaban ~~mvali hiany hUsb61,halb61 es baromfib61.41A litvaniai, vagy akar a magyarorszagi 'lelemb6seg sztereotipiaja onnan eredhetett, hogy Nyugat-Eur6para ekkor a tu1nepese~es es az elelmiszerhiany vo1tjellemz6. Nagyon rossz volt viszont a kenyer Da1airac szerint,es nem voltak gyi.imolcsoksem, ilIetvehianyoztaka Nyugat-Eur6paban megszokott edessegek is. Csak a magyar bar vali ismert Litvaniaban. De Tende kiegeszitette ezt azzal, hogy masfajta borokat is isznak, megpedig olasz, francia es rajnai borokat. Erdekes de Tende megjegyzese a Litvaniaban fogyasztott nepszerii italokr61.Elter6en Lengyelorszagt61,Litvaniaban a mezsor nepszeriibb, mini a SOf."A lengyelek aItalaban soft isznak, Litvaniaban es Ukrajnaban azonban mezsort, a mehek mennyisege miatt, amelyek ezekben az erd6kben vannak... Litvaniaban es Ukrajnaban ketfajta mezbor van, tiszta es vi1agos,mindegyik kellemes ital, kicsit erz6dik benni.ika viasz. Ehhezkonnyen hozzaszoknak.,,42 Da1airacmegk6stolta a mezsor ket fajtajat, eles ki.ilonbsegettett keizotti.ik.Megallapitotta, hogy az egyik fajta Veiros-Oroszorszagra(Kelet-Galicia) jellemz6, mig a masik, a vilagos mezsor pedig Litvaniara. De Tende-t61 elter6en Dalairac szerint nem azonos iziiek, a masodik fajta jobb, mini az els6. A 1itvanmezsor nagyon j6izii, meg Sobieski Janos udvaraban is fogyasztottak, igaz, a mezseirta nemesek nemigen ittak, mert tul nepszerii volt a kozemberek kozott. "A lengyelorszagi mezsornek ket fajtaja van: az egyik, amely kozeinsegesmezb61keszi.il,ebb61 a mezb61 csinalja a 1engyela mezseirt,a masik a litvaniai feher mez, amit lipiets-nek43hivnak: ez sokka1finomabb, ezt neha a magnasoknal is felszolgaljak, es en is ittam ilyet a kira1yvendeglatasanal, s nemtudtam megki.ilOnbOztetni a spanyolorszagi borokt61.Megis a mezet nem hasznaljak nagyon az e16ke16k,megvetik, lenezik, mert tul kozonseges ital."44 Nem mindig es nem mindegyiklitvant tekintettekvad erd61ak6nak,barbarnak, kevesbe civilizaltnaka 1engye1eknel.A maTemlitett sztereotipia a 1itvankozemberekre es a hadseregrevonatkozott. A litvan nemesseg szamos 1eirasszerint nem vo1t a1ava16bba lengyelnel.De Tende megal1apitotta,hogy a 1engyeleknekes litvanoknakmajdnem ugyanolyan a viselkedesm6djuk. Varatlanul meg all is hozzatette, a 1itvanokjobban emlekeztetneka franciakra,mini a 1engye1ek,noha a litvanoktavolabb vannak a franciakt61: "Nekik [a litvanoknak es a 1engye1eknek]nincsenek azonos szokasaik, de teibbnyire ugyanugycse1ekszenek.Mindazonaitaiabban az id6ben, amikor en Litvaniaban vo1tam, ~~ vettemeszre, hogy a litvanok sokka1inkabb tudnak franciasak 1enni,a franciak mintajara,jobban koze1a1lnaka franciakhoz,mini a 1engye1ek,bar tavolabb vannak.,,45 Jouvin de Rochefort hasonl6 megfigye1esekr61ad szamot. A 1itvan nemessegr61 rnegal1apitotta,"szive1yesebb, mini mas lengyel terliletek" nemessege.46Nehez megrn?ndani,miert nyilatkoztak ilyen pozitivan a 1itvannemessegr61,de egy magyarazat rnl~denkeppenkina1kozik.Amikor a francia utaz6k a lengyel-litvan allamban jartak, elsosorban a 1engyelnemessegge1kerliItek kapcsolatba, es mivel Litvaniat ritkabban ke:estek fel a kli1f6ldiek,ezert a litvanok nagyobb erdekl6dest mutattak iranyukban, es SZlvelyesebbenfogadtak 6ket. IIy m6don alakult ki a sztereotipia a litvan nemesseg Vendegszereteter61es szivelyesseger61.
medve neve1t fe1, es akli Ludovika Maria kiraIyne er6fesziteseinek keiszeinhet6en vegUI egy vars6i apacarend gondjaira biztak. Antoine de Grammot, aki 1663-ban jart Len. gye1orszagban, szinten megem1iti visszaem1ekezeseiben ezt az esetet.29 Da1airac szinten leirta a teirtenetet. Memoarjai szerint Janos Kazmer kiraly egy Va. daszat a1kalmaval a 1itvan erd6kben egy 14 ev keirli1igyereket ta1a1t, akit egy medve neve1t rei, es aki ugy vise1kedett, mini egy medve: szerette a mezet, es min den felelel11 ne1klil jcitszott a medvekkel. 30Avri1 szinten foglalkozott az esette1, 6 meg azt is al1itot. ta, hogy meg1ehet6sen gyakran taIa1nak gyermekeket medvebarlangban. Avril azt is megjegyezte, mutattak neki egy isko1cit Smurgoniaiban, aho1 medveket tanitottak min. denfajta mutatvanyra, es az itteni emberek medvetanc91tat6 e16adasokat tartottak egesz Eur6paban.3J A 1egresz1etesebb 1eirast vegli1 is nem egy francia utaz6, hanem a Sobies. ki Janos udvaraban orvoskent do1goz6 ir O'Connor keszitette, aki beszamo16jahoz mellekelt egy kepet is, melyen egy medve eppen egy gyermeket tapla1.32 Chynczewska-Hennel szerint az ilyen teirtenetek szenzaci6nak szamitottak a korabeli Nyugat-Eur6paban, ezert ismeteltek olyan sokszor a francia es mas orszagbeli utaz6k.33A medvekr61 sz616 sok hir nagyban befolyasolta a Litvaniar61 es a lengyel-litvan al1arnr61 nyugaton kialakitott kepet. Ugy neztek eITe az orszagra, mini amelyik tele van medvekkel, es amelyben normalisnak szamit, ha egy medve nevel fel egy gyereket.34 Ha a festmenyeket is hasonl6 szempontb61 vesszlik szemligyre, mini a memoarokat, akkor mindenkeppen meg kelI emliteni F. Desportes-t (1661-1743), a hires francia fest6t. 6 vali a legnevesebb azon francia fest6k keizi.il,akik a lengyel kiralyi udvarban miikeidtek a 17. szazadban. Desportes 1695-1696-ban tart6zkodott Lengyelorszagban, es hazaterte utan, 1697-ben festette meg Medvevadaszat cimii kepet, amely kifejezetten lengye1-litvan tema vo1t. A kep rea1ista es autentikus, mive1 a1kot6ja 1engyelorszagi tart6zkodasa idejen min den bizonnyal reszt vett ilyen esemenyen. Pontosan abrazolta a vadaszok eilteizeket es a helyi emberek ruhazatat.35 Az a teny, hogy Desportes mecenasa egy medvevadaszatot rende1t, mutatja, a korabeli Franciaorszagban ismert vo1t az a sztereotipia, amely szoros kapcsolatba hozta a lengyel-litvan allamot a medvekkel. A medveken kivli1 mas allatokat is lehetett a litvan erd6kben ta1a1ni. Da1airac irta le e16szeir azokat az allatokat, amelyek ismeretlenek voltak Lengye1orszagban, nevezetesen a szarvast es a bo1enyt.36 W. Ziembicki 1engye1teirtenesz szerint amikor Da1airac a 1engyel-1itvan allamban tart6zkodott, maT nem e1tek bo1enyek, mive1 a 17. szazad elsa feleben kiha1tak.37 Da1airac tevedese nem vo1t pe1da ne1ki.ili a kli1f61di utaz6k koreben. Duppont hason16an ir: "Ezek a nagy allatok, mini a bO1enyek es a vadtehenek csak a litvan erd6kben ta1a1hat6k.,,38De meg a 1engye1-1itvan allam lak6i kozott is egeszen a 19. szazadig eit az a hiede1em,hogy a 1itvanerd6kben bo1enyeke1nek. . Dalairac memoarjaiban a bo1eny mini egy klilOnosen hata1mas es fe1elmetes al1at szerepe1, amely villamokat sz6r a szemeve1, a b6re pedig ki.ilOnosen ertekes. Da1airac szerint Ludovika Maria es Maria 1engyel kiralynekboIenyb6rb61 keszlilt ovet viseltek, hogy elkeri.iljek a vete1est. A szarvasnak is csodaer6t tulajdonitottak. Da1airac szerint a szarvas ballaba eredmenyesen gy6gyitotta az epilepsziat.39 A szarvasnak ezt a hihetetlen tulajdonsagat nem a francia utaz6 talalta ki. Chynczewska-Hennel szerint a szarvasIab gy6gyit6 erejer61 sz616 hiede1em teibb es nemcsak 17., hanem 16. szazadi feljegyzesben szerepel.40 A francia utaz6k - ki.i10nosen Da1airac es de Tende - sok oldaIt szenteltek a litvan erd6kben es vizekben el6 allatok leirasanak. Megemlitettek a pe1ikanokat, a m6kuso-
i
43
42
Ugyancsak erdekesek Rochefort megjegyzesei a litvan gazdasagi elettel kapcsolatban, melyek szinten ellentmondanak annak a mitosznak, miszerint ennek az orszagnak nincsenek kapcsolatai a civilizaci6val. Rochefort leirja, hogy telen (mint ismeretes ez az evszak a legmegfelel6bb az utazas szempontjab61) a lengyel-litvan allam "ezen tartomanyaban... szamos hires vasart tartottak, amelyek sok kmf6ldi spekulanst vonzottak Hollandiab61, Angliab61, Franciaorszagb6l es SVedorszagb61".47 Volt olyan velemeny is, amely ketsegbe vanta az erd6s Litvania sztereotipia igazat ugyan nem francia utaz6t6l es nem a 17. szazad masodik feleb6l szarmaz6. Claudi~ Rangoni papai legatus, aki 1599-1607 kozott Jart a lengyel-litvan allamban, egyike volt azon ritka szemelyeknek, akik nem ertettek egyet ezzel a sztereotipiava1.48Rangaili azt allitotta, hogy Litvania se nem muveletlen, se nem erd6s videk, hanem gyonyoru termeszetet, tajat es erd6ket ir le, amelyek tele vannak viragokka1.49 Osszefoglalasul: Litvaniat bemutatasakor a francia utaz6k gyakran osszehasonlitottak Lengyelorszaggal. Eszerint Litvaniaban tObbvolt az erd6, melyekben a civilizalatlan k6znep eit, rajtuk kMU pedig mehek, baratsagos medvek es felelmetes bOlenyek. Az ut6bbi raj ugyan ekkorra maTkihalt, de a francia utaz6k - akik azt allitottak, hogy lattak 6ket - nem tudtak err51.Az erd5k fura lak6in kivi1ligen gyakran emlitettek az utaz6k azt a sztereotipiat is, miszerint a litvan hadsereg szervezetlenebb es hajlamosabb a rablasra, mint a lengyel. A litvan nemessegr5l kialakitott kep azonban nem volt ennyire egyoldalu. Nehany utaz6, igy els5sorban Dalairac kulturalisan fejletlenebbnek tartotta a lengyelnel, mig masok, igy peldaul de Tende vagy Jouvin de Rochefort szerint a litvan nemesseg kultUrajafejlettebb volt, mint a lengyele. Terji1nkvissza Litvania elmaradottsaganakkerdesehez. Ahogy az e15z6ekbenlattuk, a francia utaz6k nem voltak egyseges allasponton a litvan kulturat i1let5en.Nehanyan k6zi1li1kLitvaniat Lengyelorszagnal fejletlenebb orszagnak mutattak be, de voltak olyanok is, akik ellentetes velemenyt kepviseltek. Az 5 velemenytiket egeszitheti ki a litvan magnasok es varosok bemutatasa.
A litvan magnasok nagysaga es a varosok szepsege Az els5 pi1lanatraa magnasok es a varosok egyi1ttesszerepeltetese az alcimben il1ogikusnak tunhet. A modern kori nyugati orszagok tekinteteben val6ban igy is lenne, de a 17. szazadi litvan-lengyel allamban szoros volt a kapcsolat a magnasok ereje es a varosok szepsege kozott. A 17. szazadban a magnasok a kulturalis, a gazdasagi es a politikai elet minden tertileten kulcspozici6ba keri1ltek,hatterbe szoritva a nemesseg mas retegeit, a polgarsagot, s5t magat a kiralyt is. Maria Bogucka nepszeru Lengyelorszag tOrteneteben a 17. szazadot a magnasok uralmanak korszakakent jel1emezte.50 Litvaniaban a magnasok meg nagyobb hatalomhoz jutottak. Nem egyszeru egyertelmii ktilonbseget tenni a lengyel es a litvan magnasok koz6tt, ez a kerdes mindeddig megoldatlan a modern tOrtenetirasban. Lengyelnek lehet-e tekinteni a legtekintelyesebb litvan csaladokat (Pacas, Sapiega, Radvila)? Egyreszt mint politikailag fontos tenyez6k sok id6t t5ltOttekLengyelorszagban es sok szallal k6t5dtek a lengyel magnasokhoz, minek eredmenyekent nemcsak lengyeltil beszeltek, hanem felvettek a lengyel eletformat is. Masreszr61 viszont a litvau szuverenitas elharcosai
voltak, akik a lengyeleket5l elter6 szarmazasuk mitoszanak letrehozasaval megki1lonb6ztettekmagukat a lengyelekt61. :Manapsagnehez megallapitani, hogy a Radvilak, a Pacasok vagy a Sapiegak lengyelnekavagy litvannaktekintettek magukat, vagy csak a lengyel-litvan allam lak6inak. Bogy elkertiljtik ezt a problemat, nezzi1k meg, a francia utaz6k mikent ki1lOnb6ztettek meg 5ket. T6bbsegtik nem tett semmilyen ktilOnbseget, lengyel magnasoknak nevezte 5ket, vagyis a lengyel-litwin allam magnasainak, mivel ebben az id6ben a Lengyelorszag terminus egyarant jelentette a lengyel-litvan allamot es Lengyelorszagot. Nehany utaz6 viszont nagyon elesen elki1lonitette6ket. Dalairac azt allitotta, hogy a csaladnev alapjan meg lehet ki1lonbOztetnia lengyel es litvan magnasokat. A lengyel magnasokneve a birtokuk neveb6l alakult ki a -ski vegzOdeshozzaadasava1.Dalairac peIdaval is szolgalt: "Franciscus de Potok"-ot es "Joannes de Zolkief'-et Pototskinak es Zolkiewskinek hivtak. Litvaniaban es Poroszorszagban azonban mas volt a helyzet, a nemet szokasra emlekeztetett: "Litvaniaban es Poroszorszagban az arisztokrata csaladoknak nevtik van, ftiggetlentil a f6ldekt5l, mint d'Henoffok Pacok vagy Patzok, Sapiak, Crispinek, Tarlok, Radgivilek, nemet es mas orszagok peldajara.,,51 Egy masik francia utaz6, Dupont a litvan nemesseget es magnascsaladokat a Jagel16-dinasztiat6lval6 ftigg5seg alapjan hatarozta meg: "Litvaniaban vannak teljes jogu hercegek, akik a dics5seges Jage1l6-haz ki1lOnb6z6agaib6l szarmaznak. A Jagell6k voltakennek a nagyfejedelemsegnek az uralkod6i, ilyenek: Vichenovieski, Michel kiraly ebb5l a csaladb6l szarmazott; Sartoriski, a Ragevi1lek,a Sangouskok; k6zti1kvannak olyan nemesek, mint az Oginskik, a Crispinek, a Sapiak, a Tisquevitchek, a Pobulinskik,a Kochioulok es meg sakau masok.,,52 Bar ktilonbOz5alapon a ket utaz6, amelyik evtizedeket tOltott a lengyel-litvan allambanes tisztaban volt annak viszonyaival, ketseget kizar6an litvan csaladnak tartotta a Radvila, a Sapiega, a Krispinas es a Pacas magnascsaladokat. Ezen csaladok legkiemelked5bbkepvisel5inekjelent5s politikai es kulturalis hatasuk volt a korabeli Litvaniaban, amelyet hatarozottan megktilonboztettek Lengyelorszagt61. Ez a teny ismert volt a francia utaz6k el5tt is, annak ellenere, hogy a litvan csaladok gyakran jartak es eltek Lengyelorszagban, kapcsolatban voltak a lengyel magnascsaladokkal es a kiralyi udvarra1. Noha az utaz6k politikai es geneol6giai szempontb61kiserletet tettek a lengyel es litvanmagnasok megki1lOnboztetesere,egyiki1ksem vizsgalta a kerdes kulturalis veti1leteit,de a lengyeles litvan tOrtenetirasbanis megvilagitasraszorul a magnasok kulturalis attitiidje. Tekintettel a lengyel es litvan magnasok kozotti szoros kulturalis kapcsolatokra,a litvan magnasokat a lengyel-litvan al1amaltalanos keretei k6zott targyalhatjuk. Franciaorszagt6l elter5en a lengyel-litvan allamban a 17. szazadi barokk kultura kozpontja nem a kiralyi udvar volt, hanem a magnasok rezidenciai.53Ez a francia utaz6k szamara erdekes es feltun6 jelenseg volt, ezert visszaemJekezeseikbennemcsak a magnasokpolitikai befolyasanak szenteltek sok oldalt, hanem viselkedesi1knek,szokasaiknakes eletm6djuknak is. J. Tazbir lengyel t5rtenesz azt kutatta, mikent velekedtek a ktilf6ldi utaz6k a lengyel-litvan magnasok eletformajar61.54A ktilf6ldi utaz6k szerint a kenyelem, a j6let jellemezte 6ket, es a magnasok legfObbtulajdonsaganak a vendegszeretetet es a nagyVonalusagottekintettek. A lengyel tortenesz velemenyet alatamasztja de Tende, aki el
45
44
bai ad6d6an vett .reszt Ludovika Maria fogadasan a hataron, hanem anyagilag is 61 t!irnogattaaz utazast . A. St. Radvila (1623-1656) litvan nagyhetman, aki Sapiegahoz hason16anreszt vett kinilyne lengyelorszagi fogadasan, memoarjaban egeszen maskeppen, sokkal kisebb ~elkesedessellrt az esemenyr61, mini a fiatal Laboureur, aki el6szor vett reszt ilyen unnepelyen. Radvila viszont mar hozzaszokott az ilyen alkalmakhoz. A nagyhetman sokkalkisebb letszamunakmutatja be Sapiega kiseretet, mi wbb a kiralyne fogadasMLaboureurrelellentetben - teljesseggel sikertelennek ertekelte.62 Sapiegagazdagsagaravannak utalasok de Tende memoarjaibanis, aki kortilbeli11egy evtizeddel Ludovika Maria Lengyelorszagba erkezese es a szazad kozepenek pusztit6 haboruiutan jart az orszagban. A magnasok korabeli gazdagsaga ebben az id6ben mar rnitosszavail. De Tende szerint a korabbi id6kben a magnasok olyan gazdagok voltak, hogynemcsaktizezer f6s kiserettelrendelkeztek, de sajMhadsereget is ki tudtak allitani, rnikent Sapiega is 1648-ban. "J61 tudom, hogy Lengyelorszag mennyire gazdag vali, voltakurak, akik Wbb mini tizezer f6s kiseretteljottek. Ismertem magnasokat is, akik a szorongat6sztiksegbenharomezerfos sereget toboroztak a [nemesi]koztarsasagnaksajM koltsegtikon.igy tett Leon Sapieha, Litvania alkancel1arja,aki a lengyel hadsereg nagy veresegeutan az ukrajnaiPilavezbeerkezett 1648.szeptember29-en.,,63 Mint az orszag leggazdagabb emberei a magnasok beavatkoztak a varosok eletebe is, es hatassal voltak azok kepere es eletvitelere. Chynczewska-Hennel szerint a 17. szazadbana Lengyelorszagba es Litvaniaba IMogat6ktilf61diutaz6knak nagyon negativ keptik vali a varosok t6bbseger61.A kivetelek a legnagyobb es legt6bb esetben a magnasokaltal uralt varosok voltak: Gdansk, Krakk6, Vars6, Poznan, Vilnius es Lw6w. A ktilf61diutaz6k, ki116noskeppena franciak, a t6bbi varos eseteben a rossz utburkolatra vagy annak hianyara panaszkodtak, minek kovetkezteben esos idoszakban nagy volt a sar a varosokban.64Nem csak a rossz utak tettek rettenetes benyomast az utaz6kra a kisebbvarosokban. Tazbir szerint a varosok hazainak t6bbseget az 6si hagyomanyokat
vali ragadtatva a magmisok becsiiletesseget61es a kiilf6ldiek fele megnyilvanul6 figyelmessegt61: "Az osszes lengyel nemesember termeszeteb61 fakad6an becsiiletes. Amikor ki1lf6ldiekutaznak es elmennek a hazuk mellett, meghivjak 6ket pihenni es egy italra, amennyire t61iiktelik, nagyon kedvesen fogadjak 6ket. A nagyurak nagyon b6keziiek es kival6 emberek. Ismertem olyanokat, akik hazukba hivtak olyan franciakai, olaszokat es nemeteket, akiket oem ismertek, s akiket megvendegeltek addig, ameddig erre m6djuk volt. Ugyancsak tudom, hogy Patz kancellar lovakat es penzt adott idegeneknek anelki1l,hogy neki barmilyen szolgalatot tettek volna.,,55 J. Tazbir szerint ezek a nemes vonasok val6jaban jellemeztek a magnasokat. Az Orszagban uralkod6 szokasoknak megfelel6en hatalmas osszegeket koltottek tarsasagi eletre, lovakra es reprezentaci6ra. Ebben az id6ben - Nyugat-Eur6pat61 elter6en - a lengyel-litvan allamot meg oem erintette meg a megtakaritasra es befektetesre 6sztOnz6 kapitalizmus szelleme. A felhalmozott t6ket balok rendezesere, templomok epitesere es reprezentaci6ra forditottak. Ennek a tevekenysegnek Franciaorszagban oem voit anal6giaja, ezert a francia utaz6k ezt nagyon lelkesen es mini ki116n6senegzotikus jelenseget mutattak be. Lehet, hogy a magnasok baljainak fenyet tulsagosan lelkesen irtak le a francia utaz6k, de mini ismert, t6bbsegi1ka kozepnemesi retegb61 szarmazott, es oem jart Versailles-ban. A lengyel-litvan allamban viszont fogadtak 6ket a kiralyi udvarban, mi t6bb ott is eltek, vagy pedig a legbefolyasosabb magnascsaladoknal. Laboureur visszaemlekezeseiben tahiljuk a litvan nemesseg pompajara vonatkoz6 legt6bb utalast. Laboureur 1646-ban elkiserte Ludovika MariMFranciaorszagb61Lengyelorszagba. Feladata az volt, hogy reszletes es pozitiv kepet fessen az utazasr61, ezert minden egyes alkalmat megragadott, hogy a lengyeleket es litvanokat gazdag es hatalmas nepnek mutassa be. A lengyel hataron a kiralynet az orszag legtekintelyesebb emberei vartak, es sakau el is kisertek a kiralynet Vars6ba. Kozotti1k voltak litvan magnasok is: Kazimieras Leonas Sapiega, Litvania alkancellarja es Litvania nagyhetmanja, Jonušas Radvila. Radvila kiseretenek szamos es reszletes leirasa mellett Laboureur nagy figyelmet szentelt a litvan magnas francias vonasainak: ,,[Radvila] lengyel m6dra oltozkodott. Ennek ellenere nagyon konnyen kiilf61dineklehetne 6t nezni, mivel nagyonj61 beszelte nyelvi1nket.Gondolkodasm6dja teljesen franciasnak tiint.,,56Nemcsak francias hatasat, bar ez onmagaban is e16ny6s vali a francia szemeben, emliti, hanem leirja Radvila nemes erkolcset es tevekenyseget, amely melt6 dics6 6seihez es az allamban bet6ltott szerepehez.57Tobb korabeli litvan magnashoz hasonl6an Radvila hosszabb id6t wJtOtt ki1lf6Idon,tanult nemet egyetemeken, jart az Egyestilt Tartomanyokban es Angliaban.581633-ban Radvila Franciaorszagba utazott, hogy nehany ruhat vegyen maganak, de ez minden, amit ottani tart6zkodasar61tudunk.59 Laboureur leginkabb K. L. Sapiega gazdagsagM61volt elragadtatva, 6t tartotta a lengyel-litvan allam leggazdagabb emberenek, akinek birtokaiMI evi 500 ezer zloty jovedelem szarmazik. Ez az osszeg Laboureur szamara hihetetlennek tUnt.Az utaz6 arr61 is lrt, hogy SapiegM negyezer lovas kiserte, a kfseret t6bbseget nemesek alkottak, de voltak koztiik kozakok es tatarok is, mindegyikiik voras es zold szfnii ruhakhall. (Ezek a Sapiega csalad szinei.) Laboureur azt is hozzatette, hogy oem ekkora vali a teljes kfserete, mas alkalommal t6bb tagb61 allt.6OMeg keli jegyezniink, K. L. Sapiega val6ban az orszag egyik leggazdagabb magnasa volt, es nemcsak tisztsege-
kovetvefaMI epitettek.A fab61epi1ltvarosokpediga kiilf61diutaz6kban- akik sajat varosaikkal,amelyekben a hazakat a legWbbesetben teglab61 es k6bOl epitettek, hasonlitottakossze a litvan varosokat - az elmaradottsag erzeset keltettek.65 A francia utaz6k csak a ket legnagyobb litvan varost, Vilniust es Gardinast mutattak be reszletesen. Vilnius vali a nagyfejedelemseg f6varosa, Gardinasban tartottak a lengyel-litvan allam minden harmadik orszaggyiileset. Meg Regnard utaz6 is, aki pedig sohasemjart Litvaniaban,megjegyzi,hogy ez a ket varos"Litvanialegfigyelemremelt6bb varosa".66A nagyfejedelemseg t6bbi varosM vagy egyaltalan oem emlitettek az utaz6k,vagy csak nehany rovid mondatban. De Tende peldaul csak egy-ket mondatos bekezdesbenirta le a litvan palatinusok szekhelyeit, altalaban csak foldrajzi helyzeti1ket emlitve. Vilniusr61azt irta: "ez a varos nagyon nagy es nepes", es hozzatett meg nehanymondatot a varos f61drajzielhelyezkedeser61.67 . Dalairac es Dupont lefrasai sokkal elevenebbek. Dalairac szerint Vilnius az egesz eszak egyik legnagyobb es legszebb varosa. Megemlitette, hogy a varost gyonyorii templomokes remek teglapalotak diszftik. A varosban gazdag polgarsag, illetve nagykeresked6k es mindenfele kezmuvesek elnek.68Dupont is osztotta ezt a velemenyt. ~alairac-t61 elteroen 6 meg azt is megjegyezte, hogy Vilniust tekintettek a lengyelhtvan allam masodik f6varosanak, es a kiils6 kep alapjan egyaltalan oem marad el az elsa f6varos, Krakk6 mogott: "VilnMugy tekintik, mini Lengyelorszag masodik f6va-
A
46
47
rosat, amely se nem kevesbe nagy es se nem kevesbe szep, mint Krakk6, amelyik az els6 [f6varos]. Biztos, hogy ez a varos szamos legszebb varossal is osszehasonIithat6' ez nagyon j61 felosztott es j61 elrendezett [varos], az utcak nagyon szelesek, a litvaniai uraknak igen nagy szamban vannak itt hazai, es sok csodalatos templom van, ktiIonOsen ajezsuitakehoz keves hasonl6 van.,,69
3 J. Le Laboureur: Histoire et relation du voyage de la Royne de Pologne et du retour de Madame le Mareschal1e de Guebriant, ambassadrice et surintendante de sa conduitte... Paris, 1647 es 1648. (Angol kiadasa 1649.)
A Neris foly6t, amely menten Vilnius epiilt, ugy irja le, mint amelyiket a keresked6k gyakran hasznaljak, a foly6n ativel6 hid pedig egy mestermii: "Ez a varos a Vilia, egy nagy foly6 menten fekszik, amely felfele tObbmint negyven merf6ld hosszusagbanhaj6kat visz, es a Niemenbe omlik. Ezen egy fahidat epitettek, amelyremekmiivolt, es melyhez hasonl6t Ferte sur Marne-ban lattam, de ~emaz egyik,sem a masik nem maradt fenn sokaig: az el6bbit ajeg elsodorta,es nem tudom, mi okozta az ut6bbi pusztulasat.,,70 Vilniushoz hasonl6 Gardinas bemutatasa is: "Grodno... egy litvaniai vaTaS,nagy es j61 epitett... A grodn6i var, amelyet ujszeriien epitettek, nagy es tagas, es az egesz kiralysag egyik legnagyobb kiralyi eptiIete van benne. A legnagyobb litvan magnasok tObbsegenek itt vannak a palotai. Egysz6val a vaTaSigen megfelel6 egy meg olyan nagy es meg oly nagyszamu orszaggyiilesszamara.,,71 Vilniushoz hasonl6an Gardinast is gazdag es fontos gazdasagi kozpontkent emliti Dupont, melyet gyakran keresnek reI a keresked6k: "Grodno egy igen termekeny siksagon terlil el es nagyon b6velkedik az elethez szlikseges mindenfele dolgokban, eppugy, rnint a komyekbeli videk, amelyet hosszu dombok hatarolnak, s amelyek labamil folyik a Niemen, amely egy nagy foly6, megterhelve haj6kkal tavasszal, nyaron, 6szsze1. Ezek a haj6k Konigsbergbe gabonat es mas termekeket visznek, es a Baltitengeren Eur6pa mas orszagaiba szallitanak es mindenfele olyan dolgot hoznak, melyeket a kli1f6ldiorszagok adnak,es amelyekLitvaniae reszeben hianyoznak;ugyanugya Daugava, amely meg nagyobb foly6, s amely Riganal ugyanabba a tengerbe omlik, hasonl6 dolgokat szallit ennek a nagyfejedelemsegnekmas reszebe.,,72 Elter6en a Litvan Nagyfejedelemseg tObbivarosat61Vilniusban es Gardinasban sok gazdag es pompas magnasi rezidencia volt. Ezekben a politikailag fontos varosokban a magnasok nem sajnaltak a penzt a reprezentaci6t61.A palotak mellett nagy osszegeket koltottek barokk templomok epitesere, s nyugati, f6kepp olasz mestereket hivtak a munkalatokhoz. Sok keresked6 vett reszt a varosokban szekel6 magnasok elelmiszerrel es egyeb javakkal val6 ellatasaban. By m6don ez a ket varos mely benyomast tett a francia utaz6kra, es amikor a civilizalatlan videk sztereotipiajaval vetettek ossze 6ket, meg inkabb csodalatosnak tiintek. Anelki1l,hogy jartak volna a tObbi varosban, vagy hallottak volna r6luk, az utaz6k egy resze azt kezdte gondolni, hogy a tObbi litva~ vaTaSis ilyen szep. Ennek legjobb peldaja Dalairac, aki all allitotta: "Litvania varosal szepek es j61 epitettek.,,73
(Tovabbi kiadasok: Amsterdam, 1687, Cologne 1697, 1705, Frankfurt, 1711, Leipzig, 1711. Nemet kiadas: Koln, 1697, angol kiadas: London, 1698. Munkam soran az 1686. evi parizsi kiadast hasznaltam.) 5 K. Targosz: lan III Sobieski mecenasem nauk i uczonych. Warszawa, 1991. 99. 6 Vo. 7 Alfred Jouvin de Rochefort: Le voyageur de I'Europe ou sont les voyages de France, d'Italie, et de Malthe, d'Espagne, du Portugal, des Pays Bas, d'AlIemagne et de Pologne, d'Angleterre, de Danemarc et de Sude... Paris, 1672. 1-3. kol. 8 F. P. Dalairac (Chevalier de Beaujeu neven): Memoires du chevalier de Beaujeu contenant ses divers
4 G. de Tende (Sieur de Hauteville neven): Relation historique de la Pologne contenant le pouvoir de ses Tais, leur election et leur couronnement, les privilcges de la noblesse, la religion, la justice, les moeurs et les inclinations des Polonois avec plusieurs actions remarquables. Paris, 1686, 1687, 1694, 1697.
voyages Iant en Pologne, en Al1emagne, en Hongrie depuis I'annee 1679. Paris, 1698, Amsterdam, 1700. (Munkam soran a parizsi kiadast hasznaltam.) 9 F. P. Dalairac: Les anecdotes de Pologne ou memoires secrets du regne de Jean III du namo Amsterdam, 1699. (Tovabbi kiadasok: Paris, 1700, angol kiadas: London, 1700, holland kiadas: Gravenhage, 1700. Az amszterdami kiadast hasznaltam.) 10 De Beaujeu (1656-1730) val6s szemely volt, aki Dalairac-kal ment 1679-ben Lengyelorszagba. Nevet Dalairac alnevkent hasznalta memoarjai elsa kotetenel. Ld.: K. Targosz: Nieznane "portrety" lana III i Marii Kazimiery pi6ra Fran<;ois Paulin Daleraca oraz ich autor. In: Acta universitatis Wratislaviensis (Wroclaw), No 1418. Historica, ClI. 1992. 111-l20. II K. Targosz: lan III Sobieski... 107. 12 W Ziembicki: Sobiesciana. Przyczynki do pracy "lan Sobieskijako
mysliwy". Lw6w, 1933.28.
13 Ph. Dupont: Memoires pour servir a l'histoire de la vie et des actions de lean Sobieski III du nom raj de Palagne paT Philippe Dupont attache a ce prince en qualite d'ingnieur en chef de l'artil1erie. Varsovie, 1885. (1. lanicki kezirata alapjan adtak ki.) 14 Ph. Avril: Voyage en divers etats d'Europe et d' Asie, enterpris pour decouvrir un nouveau chemin ii la Chine etc. Paris, 1692 es 1693. 15 F. P. Dalairac: Les anecdotes... 2. kol. 356. es 361. 16 A. Jouvin de Rochefort: Pamietnik Warszawski, XVIII. 1829.84. 17 Va.
P. Albert de Rochefort. 0 Polsce za lana Kazimirza.
In: Dziennik
18 Obraz Polski pod koniec XVII. wieku. Ze zbioru podr6zy, ogloszonych w Hadze 1705. r. Ford., jegyzetek: X. Godebski. Lw6w, 1869. 13. 19 T Chynczewska-Hennel: Rzeczpospolita XVII wieku w oczach cudzoziemc6w. Wroclaw-WarszawaKrak6w, 1993. 201-202. 201. Tazbir: W oczach obcych. In: Rzeczpospolita i swial. Studia z dziej6w kultury XVII wieku. Warszawa-Krak6w-Gdansk 1971 178-179 21 Ph. Dupont: i. m.
,.
.
22 V Kamuntaviciene: Kristupas Zigmantas Pacas - XVII a. Lietuvos vlastybes veikejas. Kaunas, (Kezirat). 23 G. de Tende: i. m. 233. 24 F. P. Dalairac: Les anecdotes... 1. kol. 16. 25 G. de Tende: i. m. 248. 26 Vo. 27 F P. Dalairac: Les anecdotes... 28 W Ziembicki: i. m. 35.
Jegyzetek
1998.
2. kol. 358.
29 T Chynczewska-Hennel: i. m. 90. 30 F P. Dalairac: Les anecdotes... 2. kol. 360. 31 W. Ziembicki: i. m. 36.
1 A lengyel tortenetinlsban problemakentjelentkezik, hogy a 17. szazadot gazdasAgi, politikai es kultunllis szempontb61 egy korszaknak kell-e tekinteni, vagy a szazad kozepen lezajlott hAboruk miatt ket koldnboza szakaszra keli osztani. Ez a problema fogalmaz6dott meg abban a vitAban, amelyben reszt vett W. Czaplinski, A. Kersten. l. Pele, l. Tazbir, Z. W6jcik es A. Wyczanski. Ld.: Polska w kulturze Europejskiej XVII wieku. Dyskusja. In: Kwartalnik Historyczny, LXXXIII. 1976. 4. sz. 858-874. 2 Z. Kiaupa-J. Kiaupiene-A. Kuncevicius: Lietuvos istorija iki 1795 metu. Vilnius, 1995.357.
32 B. 0 'Connor: The History of Poland, in several letters to persons of quality published by Mr Savage. London, 1698. 1-2. kol. 33 T Chynczewska-Hennel: i. m. 90.
i
41S 3400.90--91. 35 2. K. sz. Kalinowski: 252-256.
Fran~ois Desportes: Polowanie na niedzwiedzie.
36 F. P. Dalairac: Les aneedotes... 37 W Ziembicki: i. m. 29. 38 Ph. Dupont: i. m. 187. 39 40 41 42
In: Biuletyn historii sztuki, Xx. 1958.
2. kol. 356.
F. P. Dalairac: Les aneedotes... 2. kol. 356. T. Chynczewska-Hennel: i. m. 82-83. F. P. Dalairac: Les aneedotes... 2. kol. 360-361. G. de Tende: i. m. 278.
43 Lipiee: lengyel sz6, mezetjelent. 44 F. P. Dalairac: Memoires... 209. 45 G. de Tende: i. m. 114. 46 A. Jouvin de Rochefort: Pamietnik... 4700. 48 T. Chynczewska-Hennel:
85.
i. m. 240.
49 Relaeije nunejusz6w apostolskieh i innyeh os6b Rykaezewski. Berlin-Pozmm, 1864.2. kol. 146.
0 Polsee
od roku
50 M Bogucka: Dawna Polska. Narodziny, rozkwit, upadek. Warszawa, 51 F. P. Dalairac: Les aneedotes... 2. km. 283.
1548 do 1690.
Szerk.: E.
1987.261-356.
52 Ph. Dupont: i. m. 194. 53 1. Tazbir: i. m. 172. 5400.181-184. 55 G. de Tende: i. m. 253-254. 561. Le Laboureur: Wypis z podr6:i:y Pani de Guebriant, poslowey nadzwyezayney Wladislawa IV. In: Nowy Pamietnik Warszawski, 3. kol. 1801. augusztus, 136. 5700.3. kol. 1801. szeptember, 264. 58 E. Kotlubajus: Radvilos. Vilnius, 1995. 112.
do Polski za
59 J. Radzwi!!. In: Polski Slownik Biografiezny. 208. 601. Le Laboureur: Wypis z podr6:i:y... i. h. 3. kol. 1801. julius, 11-12., iIletve U6.: Relaeja z podr6:i:y kr610wej Polskiej. In: Cudzoziemey 0 Polsee. Relaeje i opinie. Szerk. 1. Gintel. 1. kol. 240. 61 00.257. 62 A. St. Radzwill: Pamietnik 1980.2. km. 472. 63 G. de Tende: i. m. 251. 64 T. Chynczewska-Hennel: 65 1. Tazbir: i. m. 172.
0 dziejaeh w Polsee. Szerk. es ford.: A. Przybos-R.
i. m. 93.
661. F. Regnard: Les oeuvres de M. Regnard. Amsterdam, 67 G. de Tende: i. m. 134. 68 F. P. Dalairac: Les aneedotes...
2. kol. 362.
69 Ph. Duppont: i. m. 230. 7000. 230. 71 00.229. 72 00. 229. 73 F. P. Dalairac: Les aneedotes...
2. kol. 362.
1771. 1. kol. 176.
Zelewski.
Warszawa,
