Monostorapáti Község Önkormányzata Képviselõtestülete 7/2007./VIII.22.) rendelete az állatok tartásáról
2 Monostorapáti község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.tv. 16.§./1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI.törvény és végrehajtási rendeletei, és az állatok védelméről és kiméleteéről szóló 1998. évi XXVIII.törvény és végrehajtási rendeletei figyelembe vételével az alábbi rendeletet alkotja:
I. Általános rendelkezések 1. §. (1) A szabályozás célja, hogy az állattartás tekintetében egyidejűleg biztosítsa Monostorapáti község polgárainak érdekvédelmét és a közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi, köztisztasági, állatvédelmi előírások érvényesítését. Az árutermelési célú állattartásra az Európai Unió elõírásai vonatkoznak. (2) Minden állattartó köteles törekedni arra, hogy az általa folytatott állattartással mások érdekeit ne sértse, mások nyugalmát, ingatlanhasználatát ne zavarja, másoknak kárt ne okozzon. (3) E rendelet alapján lefolytatott hatósági eljárásokra és vezetendő nyilvántartásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CLX. Tv. előírásait kell alkalmazni. 2. §. (1) A rendelet hatálya Monostorapáti község közigazgatási területére terjed ki. (2) A jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket a település bel- és külterületén minden állattartó köteles betartani. (3) E rendelet nem vonatkozik a cirkuszi rendezvényekre, kiállításokra és versenyekre, állatkereskedések és engedélyezett állattenyésztő és állattartó telepek területén, lovardákban, lovasiskolákban megvalósuló állattartásra. 3. §. E rendelet alkalmazása szempontjából: Haszonállat: a) nagyhaszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly; esetleg zárt körülmények között tenyésztett egyébként vadonélõ, hasított körmû állatok (vaddisznó, dámszarvas, õz, szarvas, muflon); b) közepes haszonállat: sertés, juh, kecske; c) kis haszonállat: baromfi, galamb, nyúl;
3 d) prémes állat: nutria, pézsma, nyérc, róka. Egyéb (kedvtelésbõl tartott) állat: mindaz, ami nem minõsül haszonállatnak. Állattartó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki /amely/ az állatért felelős állandó vagy ideiglenes jeleggel, beleértve a szállítás, forgalmazás alatti időszakot is. Állatszaporulat: az állattartás helyén született állatok, három hónapos korukig. Családi (állat) szükséglet: 4 db nagyhaszonállat, 6 db közepes haszonállat, 100 db kis haszonállat; Üzemszerû állattartás: a családi szükségleten felüli állattartás.
II. Haszonállat tartása, elhelyezése 4. §. (1) Tilos haszonállatot tartani óvoda, napközi otthon, iskola, orvosi rendelõ, élelmiszerbolt, üzemi konyha, melegkonyhás vendéglátó egység ingatlanán és a fenti funkciójú épületektõl mért 20 m-es körzeten belül . (2) A község közigazgatási területén az állatok meghatározott védőtávolságok betartásával tarthatók. (3) A védőtávolságot a lakás és az állattartásra szolgáló épület egymáshoz legközelebb lévő nyílásai között légvonalban kell mérni. (4) Külterületen a belterületi határvonaltól számított 500 méteren belül, folytatható állattartás. (5) A község területén állat csak zárt területen (elkerített udvaron) tartható. (6) Állatot tartani, elhelyezni közös udvarban, kertben, közös tulajdonú ingatlanon a tulajdonos, bérlőtársak, írásbeli hozzájárulásával szabad. (7) Tilos a haszonállatot a közterületre kiengedni, a község utcáin és közterületein legeltetni. (8) Kis létszámú állattartás esetén a trágyagyűjtő helyét úgy kell kialakítani, hogy a gyűjtőbe víz, valamint a gyűjtőből szennyező rész szét ne folyhasson. E célból vízzáró aljzatú és zárt trágyagyűjtőt kell létesíteni, fertőtlenítéséről és takarításáról gondoskodni kell. A trágyagyűjtőt szilárd burkolattal kell ellátni, és legalább 3 oldalról megfelelő magasságú, zárt védőfallal kell körülvenni. Az almostrágya tárolására szolgáló trágyatelephez csatlakozóan a híg rész befogadására megfelelő kapacitású zárt, talajszint alatti trágyalé-akna létesítése szükséges.
4 (9) A kertművelés céljára használt trágyát 24 órán belül földbe kell dolgozni, illetőleg a felhasználásig ugyan ezen határidőn belül földdel be kell takarni. (10) Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket, illetve azok helyiségeit (ólakat, ketreceket) – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – szükség szerint, de legalább naponta takarítani kell.
III. Kedvtelésből tartott állatok tartása 5. §. (1) A kedvtelésből tartott állatok a közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartásával külön engedély nélkül tarthatók. (2) Kertes családi házban és udvarán 2 db eb, 2 db macska, valamint egyszeri szaporulata, közös udvarban lakásonként 1 db. eb, 1 db. macska, valamint egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható. (3) Állatot közös udvarban, kertben, közös tulajdonú ingatlanon tartani a tulajdonos, bérlőtársak, szomszédok írásbeli hozzájárulásával szabad
IV. Egyéb állatok tartásának feltételei 6. §.
(1) A méhészkedést - a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával - erre alkalmas területen, mindenki szabadon gyakorolhatja. Közös udvarban méhészetet létesíteni és fenntartani csak az összes lakás bérlõjének (tulajdonosának)írásbeli hozzájárulásával és a (3) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad.
(2) Méhészetet közös használatú épülettõl és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levõ utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezetõ árok külsõ szélétõl számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. (3) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkezõ irányban vagy - legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élõsövény létesítésével - a magasban való kirepülését kell biztosítani.
5
V. Az ebtartás szabályai 7. §. (1) A jelzõ és vakvezetõ kutya a település egész területén tartható. (2) Családi házban és udvarán 2 db, közös udvarban lakásonként legfeljebb 1 db eb tartható. Az ilyen épület udvarán eb csak megkötve vagy zárt helyen tartható. (3) Külterületi lakott helyeken, tanyákon, egyéb ingatlanokon eb korlátlan számban tartható. Az ebtartó azonban köteles biztosítani, hogy az ebek felügyelet nélkül sem közterületre, sem más magánterületére ne juthassanak ki. 8. §. (1) Az ebtulajdonos köteles az állatot úgy tartani, hogy a falszomszéd, továbbá a közös udvarban élõ lakáshasználók nyugalmát tartósan, vagy rendszeresen ne zavarja, õket ne veszélyeztesse. (2) Az ebtulajdonos, vagy az eb felügyeletével megbízott más személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet, a lakótársak közös használatú , udvarát ne szennyezze. Az esetlegesen okozott szennyezõdést köteles azonnal eltávolítani. (3) A közterületen, közös udvarban az ebet pórázon kell vezetni, a harapós vagy támadó természetû – a jogszabály erejénél fogva veszélyesnek minõsülõ, illetve a körjegyzõ által veszélyesnek minõsített – ebeket szájkosárral is el kell látni. (4) 14 éven aluli gyermek nem vezethet olyan ebet, amelynél szájkosár alkalmazása kötelezõ.
9. §.
(1) Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve ott tartani (az õrzõ, vakvezetõ, a munkakutya feladatot ellátó ebet ide nem értve): a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe,élelmiszer és vendéglátó üzemekbe, b) üzletbe, c) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére, d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe e) óvodába, iskolába, f) játszótérre, homokozók területére, (2) Élelmiszert szállító jármûvön ebet szállítani tilos.
6 (3) Közforgalmú közlekedési jármûvön pórázon tartva és szájkosárral ellátva szabad ebet szállítani. (4) A harapós, vagy támadó természetû ebet kiszabadulását megakadályozó módon kell tartani, és a telek, a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztetõ táblát szembetûnõ módon el kell helyezni. (5) Amennyiben oktatási, kulturális, egészségügyi, illetve szociális intézmény közelében tartott eb a csendet tartósan háborítja, s ezzel az intézmény mûködését zavarja, az eb ingatlanról való eltávolítását a körjegyzõ rendeli el. (6) A település területén talált gazdátlan, kóbor, veszélyes vagy veszélyessé minõsített illetve a közterületen szabadon engedett ebek (vakvezetõ eb kivételével) befogadása és elszállíttatása a polgármester feladata, melyet a gyepmesteri telep közremûködésével lát el. A befogásról az eb tulajdonosát – amennyiben kiléte megállapítható – értesíteni kell, s amennyiben a költségeket megtérítette, részére az ebet vissza kell adni. (7) A befogott illetve szabálysértési vagy büntetõeljárás során elkobzott, lefoglalt, leadott ebet 14 napos állategészségügyi megfigyelés alatt kell tartani. A határidõ letelte után, amennyiben az eb tulajdonosa az ebet nem váltotta ki, s az eb veszélyes, vagy veszélyessé minõsített, ki kell irtani. A kiirtásról a polgármester rendelkezik.
10. §. (1) A tulajdonos - nyilvántartásba vétel céljából - a település körjegyzõjéhez köteles bejelenteni, ha az eb - a három hónapos kort elérte, - elhullott, vagy elveszett, - tartási helye három hónapnál hosszabb idõre megváltozott, - új tulajdonoshoz került. (2) Az ebet - három hónapos kora után - tulajdonosa vagy tartója köteles évenként - a három hónapos kort elérteket 30 napon belül - saját költségére állatorvossal veszettség ellen beoltatni. (3) Az évi szervezett eboltás idõpontját, helyét és költségeit a körjegyzõ a helyben szokásos módon kihirdeti. (4) Az oltás megtörténtérõl adott állatorvosi igazolást meg kell õrizni. (5) az ebek kötelező veszettség elleni védőoltásakor – beazonosítás céljából – az ebet egyedi megjelölésű számozott bilétával kell ellátni, amennyiben azzal még nem rendelkezik. A bilétát az ebtartó köteles az eb nyakán rögzíteni. A biléta árát az ebtartó köteles megtéríteni.
7 (6) Az ebtartó a sorszámozott biléta elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása esetén köteles azt haladéktalanul a jegyzőnek bejelenteni, aki annak pótlásáról térítés ellenében gondoskodik. (7) Az eb tulajdonosa az eb 3 hónapos kötelező védőoltásakor, illetve a közigazgatási területen kívülről történő vásárlás esetén haladéktalanul köteles az ebet nyilvántartásba vétel miatt bejelenteni, és sorszámozott bilétát igényelni.
VI. Az állatok tartására vonatkozó építési és igazgatási szabályok 11. §. (1) Az állattartó köteles az általa tartott állat részére megfelelõ életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani. (2) Állatot tartani csak olyan épületben lehet, amely megfelel a hatályos közegészségügyi, állategészségügyi és építési szabályoknak. Az alkalmasság megállapítása az építési hatóság hatáskörébe tartozik. Eljárásában a közegészségügyi és állategészségügyi hatóságok szakhatóságként vesznek részt. (3) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségnek könnyen tisztíthatónak, hézagmentes, megfelelõ lejtésû burkolattal ellátottnak kell lenni. A padozat zárt, szivárgásmentes levezetõ csatornával rendelkezzen, mely a trágyagyûjtõbe van bekapcsolva.
12. §. (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket, istállókat, ólakat úgy kell kialakítani, hogy ott az állat-egészségügyi és egyéb beavatkozások balesetmentesen elvégezhetõk legyenek. (2) Az állattartás céljára szolgáló létesítményt a szomszédos lakóépülettõl 10m védõtávolság biztosítása mellett lehet létesíteni, illetve üzemeltetni. (3) Siló-, trágya- és trágyalétárolót lakóépülettõl 10 m, ásott kúttól 25 m, fúrt kúttól 3 m, csatlakozó vízvezetéktõl 2m védõtávolság biztosítása mellett lehet létesíteni, illetve üzemeltetni. (4) Silótárolóba, trágya- és trágyalégyűjtőbe a csapadékvíz befolyását, valamint abból a szennyezett lé kifolyását meg kell akadályozni. (5) Zárt trágyalétároló esetén nem kell védőtávolságot biztosítani, amennyiben az vízzáró kivitelben készült és a fedőlapja légmentesen záródik.
8
(6) A trágya- és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint, de a nyári időszakban legalább hetente gondoskodni kell. 13. §.
Az állattartó köteles állattartási tevékenységérõl (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, baromfi és nyúlállományok esetén 100 egyed felett), a tevékenység megkezdésérõl, illetve megszüntetésérõl az állatállományt ellátó állatorvost, illetõleg a települési önkormányzat körjegyzõjét egyidejûleg tájékoztatni. 14. § . (1) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelõ elhelyezésérõl (eladás, ajándékozás stb.) gondoskodni. (2) Az az állattartó, akinek az ebe vagy macskája embert megmart, vagy megharapott - valamint a megsérült ember - haladéktalanul köteles bejelentést tenni a körzeti állatorvosnak, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak. Az állat megfigyelésével, kivizsgálásával kapcsolatban felmerült költségek a tulajdonost terhelik.
VII. Az állattartással kapcsolatos állat-egészségügyi és környezet-higiénés követelmények 15. §.
(1) Az állatok tartása az emberek, az állatok egészségét nem veszélyeztetheti, a környezetet nem károsíthatja. (2) Az állattartáshoz olyan állattartó épületet, telepet, karámot, stb. kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési, állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetõvé teszi az állatok fertõzésmentes, egészséges környezetben való tartását és biztosítja, hogy az állati termék közvetlenül emberi fogyasztásra vagy élelmiszer-elõállításra alkalmas legyen. (3) Az állattartásra szolgáló létesítményeket és azok helyiségeit naponta legalább egyszer, de szükséghez képest többször is ki kell takarítani és mésztejjel, vagy más, megfelelõ fertõtlenítõ szerrel rendszeresen fertõtleníteni kell. Az ott található legyek és kártékony rágcsálók irtását rendszeresen el kell végezni. Amennyiben a fertõtlenítésre kötelezett állattartó a fertõtlenítést a kitûzött határidõre nem végzi el, azt az állattartó költségére a polgármester elvégeztetheti. (4) Folyamatosan gondoskodni kell a szagártalom csökkentéséről. Ennek lehetséges módja a
9 fásítás, a bokrosítás, valamint az ammóniaképzõdés csökkentésére a trágya és alomanyag szuperfoszfáttal, vagy zeolittal való keverése, továbbá a kellemetlen szagú takarmány fedett állapotban való tárolása. (5) Gondoskodni kell arról, hogy a trágyalé a szomszédos telekre, vagy az utcára ne folyhasson, és a saját építési telket se szennyezze. (6) Trágyát csak olyan módon szabad szállítani, hogy az a szállítmányból ki ne hulljon, illetve csepegés ne keletkezzen. (7) A település mezõgazdasági mûvelés alatt álló területein a kiszállított trágyát haladéktalanul be kell dolgozni. (8) Külterületi földrészleteken a mindenkori belterületi határtól mért 200 m-en belül, az ingatlanokon trágyát, vagy silót szabadon tárolni tilos. 16. §.
(1) Az állatok etetésekor, itatásakor és legeltetésekor az állat-egészségügyi szabályok szerint kell eljárni. Az állatok etetésére és itatására csak olyan takarmányt és ivóvízet szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. (2) A takarmányozásban tilos hormontartalmú és hormonhatású, továbbá az ember, illetõleg az állat egészségét veszélyeztetõ kémiai anyagok használata. (3) Állati hulladékokat emberi fogyasztásra felhasználni tilos, állatok takarmányozására pedig az Állategészségügyi Szabályzat elõírásai szerint szabad felhasználni, vagy forgalomba hozni. 17. §. Ha a települési önkormányzat körjegyzõje bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségrõl, betegség gyanújáról, fertõzöttségrõl vagy fertõzöttség gyanújáról tudomást szerez, haladéktalanul köteles a) a hatósági állatorvost és a területen mûködési jogosultsággal rendelkezõ magánállatorvost értesíteni; b) a hatósági állatorvosnak a helyszínre történõ megérkezéséig az állathullá(ka)t, a beteg, betegségre gyanús, fertõzött vagy fertõzöttségre gyanús állat(ok)nak az egészségesektõl való elkülönítésére az állattartót kötelezni; c) állatszállítási tilalmat elrendelni; d) a beteg, betegségre gyanús, fertõzött, vagy fertõzöttségre gyanús állatok termékenyítését vagy fedeztetését felfüggeszteni és a helyben szokásos módon közzétenni; e) azokat a helyeket, ahol a b) pontban említett állatok megfordultak, megfordulhattak - vagy halak esetében az összefüggõ vízrendszert - elõzetesen helyi zárlat alá helyezni: f) az állatorvos megérkezéséig a 41/1997. (V. 28.) FM. rendelet 112. §-ában foglaltak szerint eljárni, ha a betegséget vagy ennek gyanúját szállítás közben észlelik;
10 g) a betegség hatósági megállapítása esetén - a hatósági állatorvossal történt konzultáció után azt a helyben szokásos módon közzétenni; h) a zárlat alatt álló helyen tartózkodó személyek élelmezésérõl és az állatok takarmányozásáról - a költségek megtérítése ellenében - gondoskodni. VIII. Az állati hullák és állati eredetû hulladékok ártalmatlanná tétele 18. §.
(1) Az állat elhullását a tulajdonos köteles a területileg illetékes állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. (2) Az állat hulláját, az állati eredetû hulladékot és mellékterméket emberi fogyasztásra felhasználni, vagy forgalomba hozni tilos, azt más eljárással - a körzeti állatorvos szakvéleménye alapján - ártalmatlanná kell tenni. (3) Az állattartónak az állathullával az Állat-egészségügyi Szabályzatban foglaltaknak megfelelõen kell eljárnia. Amennyiben a tulajdonos ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az állati hullát a polgármester megbízásából a gyepmester - a tulajdonos költségére elszállíttatja. (4) Közterületen baleset következtében elhullott állat tetemét - bejelentésre - a gyepmester köteles elszállítani. Az elhullott állatokat a gyepmesteri telepre történõ elszállításig és szállítás közben zárt, csurgásmentes göngyölegben kell tárolni. (5) Elhullott állatot az állattartó saját telkén - évente legfeljebb ötven kilogramm tömegig eláshatja. A nagyobb testtömegû állatok hulláját engedélyezett állati hulladékgyûjtõ helyre kell szállítania. (6) Az állatok elhullását az elhullás helye szerint illetékes települési önkormányzat körjegyzõjénél is be kell jelenteni, ahol a település területén elhullott állatokról nyilvántartást kell vezetni.
IX. Az állatok védelmének szabályai 19. §.
(1) Tilos az állatok kínzása, bármilyen módon történõ bántalmazása, elhagyása, kitétele. (2) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelõ életfeltételekrõl gondoskodni.
11 (3) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentõ, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (4) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelõ rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenõrzésérõl. 20. §. (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelõ és biztonságos elhelyezésérõl, szökésének megakadályozásáról. (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetõségét. (3) A szabadban tartott állatot – különleges igényeit és figyelembe véve- védeni kell a kedvezõtlen idõjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitõl. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles megfelelõ az állattartó, az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani. 21. §. (1) Az állatnak tilos indokolatlanul, vagy elkerülhető fájdalmat, sérülést okozni, igy különösen nem szabad az állatot a) kínozni, b) emberre vagy állatra uszítani, illetõleg állatviadalra idomítani, c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerû táplálás esetét, d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, e) a teljesítõképességét felismerhetõen meghaladó teljesítményre kényszeríteni, f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. (2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre. 22. §. (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés. (2) Tilos állatviadal céljára a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni; b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.
12
(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történõ kiképzésére, vadászaton való alkalmazására. (4) Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elûzése, elhagyása vagy kitétele tilos. 23. §. (1) Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást - az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével - kizárólag szakirányú végzettséggel, illetve az állattartó körében szokásos beavatkozás esetében csak gyakorlattal rendelkezõ személy végezhet. (2) Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhetõ, ha az érzéstelenítés, illetõleg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna mint a beavatkozás. A gazdasági haszon céljából tartott állaton érzéstelenítés nélkül végezhetõ beavatkozásokról külön jogszabály rendelkezik. 24. §.
(1) Az állat küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy késõbbi egészségkárosodásának megelõzése céljából történõ sebészeti beavatkozás - az ivartalanítás, valamint kutya esetében a tenyésztési hatóság által elismert tenyésztő szervezet tenyésztési programjában meghatározott küllemi előírások kialakítását biztosító sebészeti beavatkozás – fül, illetve farok korrekció – kivételével - nem végezhető. (2) Az állat megjelölésénél az állat számára legkisebb fájdalommal járó - külön jogszabályban meghatározott - megoldást kell alkalmazni.
X. Vegyes és záró rendelkezések 25. §. (1) Aki e rendelet 4.§.(1)-(10) bek., 5.§.(1)-(3) bek,7.§. (1)-(3) bek, 8.§.(1)-(4), 9.§-15.§., 10. §. (5)., a 16.§.(1), 17.§, 18.§. (1)-(6) bekezdésében foglaltakat megszegi, vagy kijátssza amennyiben cselekménye nem minõsül bûncselekménynek, vagy egyéb szabálysértésnek - a "helyi állattartás rendjének megsértése" szabálysértést követi el és 30 000.- Ft-ig terjedõ pénzbírsággal sújtható. (2) A szabálysértési eljárást a körjegyzõ folytatja le
13 26. §. A polgármester e rendelet alapján meghozott döntései ellen jogorvoslatnak van helye Monostorapáti Község Önkormányzatának Képviselõtestületéhez. 27. §. (1) E rendelet 2007. szeptember 1. napján lép hatályba. (2) Az állattartó az állattartást – ha e rendelet hatályba lépése előtt meghatározottak szerint folytatja, és számára e rendelet szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz, illetve e rendelet szerinti tiltott helyen, vagy meg nem engedett mértékben tart állatot – köteles 2008.szeptember 1-ig megszűntetni, illetve az előírt mértékre csökkenteni.
JOGHARMONIZÁCIÓS ZÁRADÉK 28. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3.§-ával összhangban van. Az Európai Közösségek legfontosabb alapelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. 29.§. *
E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Monostorapáti, 2007. augusztus 1.
Hárshegyi József sk polgármester *
Módosította a 8/2009.(VI.25.) rendelet
Takács Lászlóné sk körjegyzõ
14
