VIII. téma A jogérvényesülés, jogsértés, A hatósági jogalkalmazás. 1.1. A jogérvényesülés fogalma: Pozitív megközelítésben:
a jogérvényesülés egy olyan folyamat, amelynek során az emberi magatartásokban, a jogi előírások megvalósulnak, a címzettek követik a jogi normákat
Negatív megközelítésben:
a jogérvényesülés folyamatában a jogi normák megsértőivel szemben a jogkövetkezmények, illetve a szankciók alkalmazásra kerülnek.
A jogérvényesülés normális esetben a többség által önként követett jogilag szabályozott magatartások sorozata, másrészt a jogi előírásokat megszegő kisebbséggel szembeni állami fellépés valamely hátrányos intézkedés, szankció érvényesítésével. 1.2. A jogérvényesülés módjai A jog az 1.1. pontból következően kétféle módon érvényesülhet: a)
önkéntes jogkövetéssel jogsértés esetén való érvényesítéssel
az önkéntes jogkövetés jelenti:
az emberi magatartás külső kényszerítő hatás nélkül nem sérti a jogi normát
Az emberi tudat (jogtudat) szempontjából a következő jogkövető magatartásokat lehet megkülönböztetni: automatikus (tudattalan) jogkövetés • a leggyakoribb • nem tudja, hogy az adott helyzetben a jog szerint jár el (pl.: fizetés a boltban) tudatos jogkövetés • a szabályozást ismeri, elfogadja, sőt gyakran hasznosnak tartja, ezért követi (pl.: a szülő gyermekét 6 éves korban beíratja az iskolába) érdek elleni jogkövetés • az objektív érdek alapján sértené a jogot, de mert azt tiszteli, ezért betartja (pl.: adófizetés, sebességkorlát betartása)
1
b)
kényszer hatására történő jogkövetés • a címzettben felmerül a jogsértés gondolata, de fél a jogkövetkezményektől, ezért követi a jogot (pl.: a gépkocsi vezető azért nem iszik alkohol tartalmú italt, mert fél a vezetői engedély elvételétől
a jogsértés esetén történő jogérvényesítés A jogsértés az jelenti, hogy:
az emberi magatartás legalább egy jogi normával ellentétes és ezzel veszélyt jelent a társadalomra
jogsértések általános okai: egy egyénben rejlő okok pl.: jellembeli hiányosságok kábítószer függőség mikrotársadalmi okok:
például: vallási közösségek hitéből eredő feszültségek jogsértéseket okozhatnak (World Trade Center, 2001.09.11.) (burka/csador viselése az iszlám – tálib – vallás alapján kötelező a nőknek, a francia jog viszont tiltja)
makrotársadalmi okok:
ez a társadalomban lévő ellentmondásokra utal, ideológiai válságot fejez ki
1.3. (A hatósági) jogalkalmazás Jelenti:
az állam erre létrehozott szervei, monopolizált helyzetükből fakadóan az általános jogi normát, egyedi esetekre alkalmazzák.
Fajtái (szervi értelemben)
célja iránya jogviszony (a felek között) kötelezheti-e a másikat hivatalból eljárhat-e
Bírói jogvédelem múltra néző nincs igen soha
2
Közigazgatási a közérdek érvényesítése jövőre néző mindig soha gyakran
A közigazgatási hatósági jogalkalmazás esetei a)
tipikus hatósági jogosítás: tipikusan ilyen az engedély kiadása (építési, fegyvertartási) hatósági kötelezés: magatartást, cselekvést ír elő vagy attól való tartózkodást (le kell bontani a veszélyes épületet, nem lehet sztrájkolni) jogviták eldöntése: ellenérdekű jogalanyok vitáját a hatóság eldönti (gyámhatóság családjogi vitában dönt, birtokvita) szankcionálás: a jogsértővel szemben joghátrányt alkalmaz a hatóság, lehet: • eljárásjogi • anyagi jogi (szabálysértések)
b)
atipikus hatósági regisztratív tevékenység: • ide a közhiteles nyilvántartások vezetése (lakcímnyilvántartás, bűntettesek nyilvántartása) • és a hatósági bizonyítványok (erkölcsi bizonyítvány, tulajdoni lap másolat) • illetve a hatósági igazolványok kiállítása (személyi, útlevél) hatósági felügyeleti tevékenység: a közig. szervek folyamatosan ellenőrzik, hogy a polgárok és a szervezetek betartják-e a jogszabályokat, jogszabálysértés esetén fellépnek (a személyi jövedelemadó befizetését a NAV adóhatósága felügyeli)
1.4. A jogalkalmazás műveletei, szakaszai Logikai folyamat, amely elvben a következő szakaszokra osztható: Az adott cselekmény kapcsán a) az alkalmazandó jogszabály hatályos szövegének kiválasztása, megállapítása, b) a cselekmény történeti tényállásának megállapítása, c) a kiválasztott jogszabályi normák értelmezése a tényállás tükrében, d) a döntés meghozatala; Egyenként bővebben: ad. a)
a konkrét – közigazgatási, szabálysértési stb. – ügyhöz a jogalkalmazó a Magyar Közlöny szerinti hatályos jogi szöveget kikeresi
ad. b)
az eset összes fontos tényeinek megállapítása és bizonyítása Fontos tény az, ami jogilag releváns, vagyis a jog szempontjából figyelembe kell venni a döntésnél, mert értékelendő A bizonyítás eszközei közül az eljárási (alaki) jogágak a legfontosabbakat nevesítik, ilyenek például: okirat, szakértő, vallomás stb. A jog nem képes valamennyi bizonyítási eszközt felsorolni, részben a technikai fejlődés, részben az ügyek számtalan fajtája miatt
3
ad. c) (1) a jogi norma értelmezése (interpretációja) során a hatóság (tagja) a kiválasztott jogszabályi normákat elemzi és logikailag „ráülteti” a tényállásra és így bírálja el azt
ad.c) (2)
a jogszabály értelmezését leggyakrabban hatóságként a • bíróságok és • a közigazgatás szervei végzik ezt hívjuk jogalkalmazói értelmezésnek
a jogszabályi értelmezés egyéb alanyai lehetnek • a jogalkotói szerv ez a jogszabályban jelenik meg, pl.: hozzátartozói kör meghatározása, értelmezése • a jogirodalom részvevői, vagyis a tudomány művelői, a tudósok is értelmezhetik a jogot, ez a fentiekkel ellentétben nem kötelező erejű
a jogszabály értelmezésének több módszere ismert:
nyelvtani: a normát a magyar nyelvtan szabályai szerint értelmezzük logikai: a norma formál-logika szerinti értelmezése rendszertani: a normának tartalmi összevetése más normákkal történeti: a norma jogtörténeti értelmezését jelenti
ad.c) (3) Az értelmezés eredménye lehet: kiterjesztő értelmezés: a rendszertani és a történeti értelmezések az adott jogi normának további jelentéstartalmat adhat Például: • a tömegközlekedési eszközökön tilos gyúlékony anyagot szállítani, a kiterjesztő értelmezés szerint szintén tilos a sífelvonón is, • a KRESZ szabályait be kell tartani az utakon és szintén egy gyár belső telephelyén
megállapító értelmezés: a norma bármelyik értelmezési technikája ugyanazt az eredményt állapítja meg, a norma tényleges tartalmát az értelmezés nem tágítja, deklarálja a normát
megszorító értelmezés: a jogi norma szó szerinti értelmezésének szűkítését jelenti (Például: „a nappali szakos egyetemi hallgató X, Y,Z kedvezményt kap”, megszorító értelmezés szerint X, Y, Z kedvezményre a levelezős hallgató nem jogosult)
ad. c) (4): Joghézag: az értelmezés folyamán, ha azt találjuk, hogy a döntést nem tudjuk jogi normával megindokolni, vagyis az adott történeti tényállásra jogszabály hiányában nem tudunk döntést hozni, akkor joghézagról beszélünk
4
Okai: - a társadalom fejlődése teremtette új életviszonyt a jogalkotó előre nem láthatta, ezért azt nem szabályozhatta Például: • számítógépes bűnözés • kíberbűnözés, - gyülekezési törvény • környezetvédelem • béranyaság
- jogalkotói szakszerűtlenség
A joghézagot ANALÓGIA alkalmazásával a jogalkalmazó esetleg kitöltheti, ilyenkor a tényállás hasonlósága alapján meglévő jogi normát hív segítségül és az általános jogi elvek keretei között az adott ügyre alkalmazza! ad. c) (5): A jogszabály interpretációjának elvei
a jogi normát mindig a jogszabály többi normáival együtt kell értelmezni, az egyes részt az egésszel, mindig vizsgálni kell a törvényhozó akaratát, a büntető jogszabályokban kétség esetén a vádlott javára kell dönteni, a jóhiszeműséget vélelmezni kell.
ad. d):
a jogalkalmazói tevékenység célja a döntés a végső (érdemi) döntés előtt születhetnek közbenső döntések (eljárás felfüggesztése, szakértő kirendelése, idézés) az érdemi döntés fő részei: 1. döntéshozó megnevezése 2. rendelkező rész: • érintett adatai • az érdemi döntés • jogorvoslati felhívás • költségekről döntés 3. indokolási rész: • a tényállás rögzítése • a bizonyítékok megnevezése • a döntés alapjául szolgáló jogszabályok részletes megnevezése (szám, cím, paragrafus, bekezdés) • hatásköri, illetékességi szabályok megnevezése 4. záradék: • dátum • aláírás • pecsét
5
