VIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2005 december 10–11.
A vargyasi karácsonyikarácsonyi-újévi társas bál
Témavezető: Máthé Ferenc
Készítette: Máthé Csongor
népművész
EMTE – Sapientia, Kolozsvár Természettudomány Kar Környezetföldrajz I. év
Tartalom:: Tartalom
Kutatástörténet A vargyasi karácsonyikarácsonyi-újévi társas bál szokásleírása A társas bál története A táncmulatság megszervezése A bál lefolyása
A székelyek hadi kötelezettségeinek megnyilvánulásai a vargyasi karácsonyikarácsonyi-újévi társas bálban Utógondolatok Irodalom
1. Kutatástörténet
Seres András (1978) átfogó tanulmány a farsangi szokásokról a vargyasi farsangi szokás részleges leí leírása
Imreh Barna (1998) az alsórákosi „sereg” leí leírása földrajzi közelség folytán fellépő hasonlóságok és különbségek
Faragó József (1981) kalotaszegi farsangi szokások elemzése strukturális felép felépíítés átörökí átörökítése
Helyi adatközlők, népmüvészek hiányzó információk begyűjtése a háttér események megismerése a falu egykori társadalmi szerkezetének megismerése
2. A vargyasi karácsonyikarácsonyi-újévi társas bál szokásleí szokásleírása:
2.1 A társas bál története: története:
A farsangi társas bál történtének rekonstruálásakor fellépő problémák: az írott források hiánya – szájhagyomány alapján a társas bál történtében a 19. századfordulóra vannak utalások Az 19891989-es változások előtti politikai viszonyok végett az akkor megjelent szakirodalmi forrásokban vannak részigazságok, illetve lényeges hiányosságok egyaránt nem teljesen egyértelmű mikor került megrendezésre az utolsó „igazi” társas bál – a táncmulatság sorsa 19521952-1955 között fordult válságosra
2.2 A táncmulatság megszervezése:
Az előszervezés a bál előtt 2 héttel megkezdődött. A megbeszélések helyszí helyszíne a fonó volt. Legfontosabb momentum a báli vezetőség megválasztása volt:
legénybíró legénybí őrmester úr, csendőrök 2 leánykáplár doktor úr 2 beütő legény, székelőtevő lovak tűzfelelősök, padlólocsolók, lámpagyújtók megbeszélés a fonóban…
2.2 A táncmulatság megszervezése:
Feladatkörök: legénybí legénybíró: felelt a bál sikeres lezajlásáért, döntéshozó funkcióval rendelkezett, a pénzügyek intézője volt őrmester úr: a végrehajtó szerv, a rendfenntartó csoport (csendőrök) parancsnoka doktor úr: a falú legviccesebb legénye, feladata az ítélet végrehajtása előtt az elitélt testitesti-lelki teherbíró teherbíró--képességének megítélése volt. leánykáplárok: feladatuk a leányok elkéresztetése , és a zenészek megfogadása, felügyelete volt beütő legények, székelőtevő: a falú legerősebb legényei voltak, akik a legénybíró által megítélt büntetéseket voltak hivatottak végrehajtani lovak: egyetlen feladatuk a bálból haza szökött lányok visszahozása volt táncmester: a tánc menetét irányította
2.3 A bál lefolyása: lefolyása
zenekar(ok) felvonulása a bálterembe
a lányok bevonulása a bálterembe a leánykáplárok vezetésével:
a felszegi lánykáplár és „lányainak” bevonulása az alszegi lánykáplár és „lányainak” bevonulása a bevonulás egyes sorban történt a sorban elől mindig a lányok, hátrább a menyecskék (fiatal házas asszonyok) sorakoztak fel
2.3 A bál lefolyása: lefolyása
zenekar felvonulása…
leányok bevonulása…
2.3 A bál lefolyása: lefolyása
Táncrend:
csárdás keringő gólya hétlépetű--kalupp hétlépetű rózsacsárdás tangó cepel--lapos (rezgő polka) cepel balogtánc
Beavatás: a bál kezdetekor egy induló kíséretében az egész báli vezetőséget beavatták 11-2 sima botütéssel. Ez egy jelképes, szertartásszerű művelet volt. táncrend
2.3 A bál lefolyása: lefolyása
Büntetések: A büntetés formája botütés volt, amelyet nádpálcával hajtottak végre. Az ütésnek három változata volt: sima, közepes, és „bossos”. Kis hibák: illemszabályok enyhe megsértése és az apró figyelmetlenségek – egyegy-két botütést vont maga után Közepes hibák: ha valaki tánc közben akasztott, ha a leánynak az ülő helyét nem adta át, vagy ha nem adott elsőbbséget az ajtóközlekedésnél - ezért 5 és 15 közötti botütés járt Főhibák (súlyos hibák): ha valaki ittas állapotban ment be a bálterembe, ha valaki táncközben elkérte a leányt, ha elfelejtette megköszönni a nevelést, mindennemű csalási kísérlet, szökési kísérlet - ezért 25 botütés járt!!!
2.3 A bál lefolyása: lefolyása
Az ítélet végrehajtásának procedúrája: az ítélet kiszabása és végrehajtása a nótaszünetekben történt az elkövetett hiba függvényében a legénybíró meghozta az előzetes ítéletet a doktor úr „megvizsgálta” az elitéltet – a legénybíró meghozta végleges ítéletét a beütő legény végrehajtotta a büntetést „botozás”
2.3 A bál lefolyása: lefolyása
A haza szökött lány visszahozatala: amennyiben a leány a bálból hazapárolgott… a lovak feladata volt, hogy a leánykáplár utasítására a hazaszökött leányt visszahozzák a bálba a „lovak” két legényből, egy szánkóból és egy takaróból ált
hazaszökött leány visszahozása…
2.3 A bál lefolyása: lefolyása
„kimozsikálás”: egyetlen leányokra vonatkozó büntetés ha nem volt hajlandó táncolni azzal a legénnyel aki felkérte… abban az évben a farsang ideje alatt nem volt szabad báloznia nagy szégyennek számított…
„kimozsikálás”
3. A székelyek hadi kötelezettségeinek megnyilvánulásai a vargyasi karácsonyi--újévi társas bálban karácsonyi
3.1 A táncmulatság kulcsfontosságú jellegzetességei:
Demokratikus jelleg: társadalmi és vagyoni helyzettől függetlenül bárki beválasztható a volt társas bál vezetőségébe a törvények minden egyes bálozóra ugyanúgy vonatkoztak, nem léteztek kivételek
Becsületesség:
az adott szó hitelessége – a hímezett szalagadás mint szerződés a felvállalt feladatok maximális végrehajtása – „visszaverés”
Rendszeresség:
a rend mindenek fölött állt, a közösség semmi nemű ellenszegülést nem tolerált gyakorlatias gondolkodásmód – teremelrendezés, hibák behatárolása, stb.
3.1 A táncmulatság kulcsfontosságú jellegzetességei:
Erkölcsi normák feltétel nélküli propagálása: az illem szabályok szigorú betartatása az apró részletek gondos kezelése – „köszönjél meg mindent amit kaptál, akár jó vót akár nem…”
Ésszerű mérlegelés:
a legényvirtus és az engedetlenség közti különbségtétel…
3.2 A székelységre jellemző fő tulajdonságok:
a falusi közösség mint a székely társadalom alapvető pillére kötött, merev társadalmi struktúrák erős identitás és közösségtudat összetartás demokráciára utaló jegyek a társadalmi felépítésben primor--székely, lófő primor lófő--székely, gyalog gyalog--székely szerkezet önrendelkezés fontossága szabadság szeretete katona nemzet – utalások formájában az élet több dimenziójában is nyomon követhető, az (ön)védelmi funkció fontossága…
3.3 A hadászati funkció csirái a társas bálban: Erős utalások:
katonai rangfokozatok alkalmazása – őrmester úr katonai egység név és funkció alkalmazása – csendőrség szerepjátékok: csendőrök „kimenője” logisztika – a „lovak” szerepe
Lágy utalások:
a legényvirtus (bátorság és vakmerőség) fontossága – „visszaverés”, „kitörési kísérlet” a hadakozás alaptényezője a rend és fegyelem – a bál szervezettsége, szankciók léte katonai törvénykezés – a büntetések kiszabása és végrehajtása, „kinyújtás” testi fenyítés (puska vesszőzés) – „botozás”
4. Utógondolatok
Minden emberi közösségek számára különösen fontosak a közösségi életnek keretet adó formák, a különböző összejövetelek, szokások. Tragikus esemény és ugyanakkor súlyos következményekkel is jár, ha a közösség egységé azért bomlik meg, mert külső hatás végett a közösségi életnek keretet adó formák elhalnak. Ilyenkor egy évszázadok óta fennálló egyensúlyi helyzet borul fel és egy újabb egyensúlyi helyzet kezd kialakulni, de ez már szerkezetileg, és minőségileg is másabbá válik.
Ahhoz, hogy egy szétbomló rendszerből egy új rendszer jöjjön létre, elengedhetetlen a régi rendszer alapinformációinak ismerete, átörökítése.
Személyes erkölcsi normáim közé tartozik az az alapelv, hogy az egyén felelősséggel tartozik mindazokért a humánhumán- és természetitermészetikomponensekért melyek emberré válását lehetővé tettéktették-teszik, illetve biztosítják folyamatos fejlődését. Hiszem és vallom, hogy a komplex dolgok apró dolgokból, tettekből épülnek, ezért fontos küzdeni azokért a nemes célokért is, amelyek az egyén dimenziója felett állnak.
Irodalom Adatközlők: Máthé Ferenc (legénybíró, sz. 1927), Máthé György (leánykáplár, sz. 1924), Balogh Judit: A székely nemesség kialakulásának folyamata a 17. század első felében. Erdélyi Tudományos Füzetek (254), Az Erdélyi Múzeum--Egyesület Kiadása, kolozsvár – 2005 Múzeum Egyed Ákos: A székely hadkötelezettség és hadszervezet, különös tekintettel a XVI.századra. in: Benkő Samu, Demény Lajos, Vekov Károly (szerk.): Székely felkelés 1595– 1595–1596. Bukarest, 1979, p. 47– 47–59. Faragó József: Téli legényünnepek a kalotaszegi Kiskapuson. in. Népismereti Dolgozatok 1981. Kriterion kiadó, Bukarest, 1981, p. 138 – 160.
Farkas-Zoltán: Székelyek és szászok. Mentor Kiadó Hajdú FarkasMarosvásárhely – 2001 Hankó Vilmos: Székelyföld. Akadémiai kiadó. Budapest, 1993.
Irodalom Imreh Barna: Az alsórákosi „sereg”. in. Népismereti Dolgozatok 1998. Kriterion kiadó, Bukarest,1998, p. 232 – 238. Kisgyörgy Zoltán: Erdővidék. Sepsiszentgyörgy, 1973. Kordé Zoltán: A székelykérdés története. Kiadja a Haáz Rezső Kulturális Egyesület és az INFOPRESS Rt, Székelyudvarhely, 1991 MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON, LEXIKON, Akadémiai Kiadó, Budapest 19771977-1982 Ortutay Gyula: Kis magyar néprajz. Gondolat kiadó, Budapest, 1996. Seres András: Az ifjúság téli mulatsága, Bodza, Barcaság, Erdővidéken, valamint a Nagyküküllö, Nyikó és Homoródmentén. in. Aluta 19761976-77, Sepsiszentgyörgy, Csikszeredai nyomda, 1977, p. 329 – 343. Tivai Nagy Imre: Emlékezés régi csíkiakról. Csíkszereda, 1996
Köszönetnyilvánítás: A tanulmány elkészítésében nyújtott segítségükért, szakmai tanácsaikért köszönetemet szeretném kifejezi:
Máthé Ferencnek Lupescu Radunak Ihos Andreeának
Köszönöm a figyelmet!
Várom észrevételeiket, kérdéseiket…
