VIII. A kockázati tényezők évközi változása
A magyar gazdaság helyzetéből fakadó kockázati tényezők ·
A magyar makrogazdaság helyzete: A 2002. évben a bizonytalanná vált a korábbi évek gyors gazdasági növekedésének fenntarthatósága. Elképzelhető, hogy az átmenetileg romló makrógazdasági adatok miatt a mindenkori kormány megszorító intézkedésekre kényszerül. Azt sem lehet kizárni a mindenkori kormány részéről, hogy olyan gazdaságpolitikai, költségvetési vagy monetáris intézkedést, amely befolyásolhatja a Kibocsátó jövedelmezőségét.
·
A magyar gazdaság EU-konvergenciája, (forint árfolyamalakulása, kamatkonvergencia): Az Európai Unióhoz való csatlakozás, a fejlettebb pénzügyi rendszerbe való integrálódás során az FHB Rt.-nek várhatóan új kihívásokkal kell szembenéznie. A kamatok középtávú konvergenciája illetve az EUR/HUF árfolyam alakulásának iránya az EMU csatlakozásig bár viszonylag jól prognosztizálható, az alkalmazkodás lefutásának intenzitása és volatilitása kockázatokat rejt.
·
Infláció: Amennyiben az infláció üteme szélsőségesen ingadozik, s kiszámíthatatlanná válnak a hozamelvárások, akkor az kedvezőtlen hatással lehet a Bank teljesítményére. Különösen kockázatos az FHB Rt. számára az infláció esetleges emelkedésével járó gazdasági környezet.
·
Szabályozási kockázatok: A magyar pénzügyi jog EU jogharmonizációja bár gyakorlatilag teljeskörű, a csatlakozásig hátralévő időben is további módosítások várhatók az Európai Unió előírásaival való harmonizáció miatt, hiszen az EU jogrendje is folyamatosan alakul és komoly hitelintézeti és tőkepiaci szabályváltozások előkészítése zajlik. A lakáshitelezésre vonatkozó jogi szabályozás támogatási rendszere jelentősen befolyásolja az FHB Rt. üzletmenetét, fejlődési potenciálját.
·
A magyar tőkepiac méreténél és nyitottságánál fogva jelentős mértékben reagál a nemzetközi tendenciákra. A magyar piac alakulására kihatnak a nemzetközi (főként európai) kamatláb-változások, a tőzsdei és pénzpiaci mozgások. A tőkepiac tartós zavara jelentősen befolyásolhatja az FHB Rt. forrásszerzési műveleteit.
·
A magyar tőkepiacon jelenleg még kis mértékben vannak csak jelen a hosszú lejáratú értékpapírok, ennek befektetői intézményi rendszere és kultúrája még kialakulóban van.
·
A hosszabb lejáratú befektetéseknek a mai magyar tőkepiacon nincs más hozammércéje, mint a különböző lejáratú állampapírok referencia hozamai.
·
Az FHB fő piacát a lakossági lakóingatlanokkal kapcsolatos jelzáloghitelezés jelenti. A magyarországi lakásárak utóbbi 3-5 évben relatív magas növekedése ellenére jelenleg lakóingatlan-piaci árbuborékról nem beszélhetünk, a megnövekedett hitelezés sem eredményezett fenntarthatatlan mértékű drágulást, de nem kizárható, hogy részpiacokon ilyen intenzív árnövekedés-áresés jelenségek kialakuljanak. A fejletlen ingatlanpiaci nyilvántartás nehezítheti a Bank munkáját, az FHB Rt. ezért kapcsolódott a földhivatalok számítógépes rendszeréhez.
·
Ágazati szintű kockázati tényezők A magyar kereskedelmi bankok, lakástakarékpénztárak, takarékszövetkezetek és biztosító társaságok által támasztott verseny: Magyarországon a legtöbb hitelintézet
nyújthat jelzálogjog kikötése mellett jelzálog típusú kölcsönt, s ezt a jogosultságot – korlátozott mértékben – 2001 januártól a biztosítók is megkapták. ·
·
Jelzálogbanki konkurencia: A módosított Hitelintézeti törvény az EU szabályokkal harmonizálva lehetővé teszi külföldi bankoknak a fióknyitást Magyarországon. Ezzel megnyílt a lehetőség, hogy bármely külföldi Jelzálogbank fiókot nyisson. Ezen kívül részben külföldi, részben hazai hitelintézetek fontolgatják új Jelzálogbank beindítását. A magyar piacon már három Jelzálogbank működik. Az FHB Rt.-re jellemző kockázati tényezők Az FHB Rt. szakosított hitelintézetként korlátozott hitelintézeti jogosultsággal, szigorúan szabályozott tevékenységet folytathat, mely a koncentrált, nagyvolumenű jelzáloghitelezés kockázatának mértékét mérsékli, s a jelzálogtörvény a Bank működésére vonatkozóan igen szigorú és részteles előírásokat (ld. pl. lejárati, fedezeti korlátok) tartalmaz, védve a Jelzáloglevél tulajdonosokat.
·
Az FHB Rt. – a törvényi korlátok miatt – ügyfelei részére nem vezethet számlát. A számlavezetéssel automatikusan rendelkezésre álló közvetlen ügyfél-információkat más forrásból kell megszereznie. A kölcsön visszafizetési kockázatok csökkentése és annak kezelésére vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében fontos, hogy a Bank ügyfeleiről megbízható információkkal rendelkezzék. Az FHB Rt. szerződést kötött a bankközi információs rendszert működtető Bankközi Informatika Szolgáltató Rt.-vel és egyéb szervezetekkel az ügyfél esetleges fizetési késedelmével kapcsolatos mihamarabbi tájékoztatás megszerzése céljából.
·
Az FHB Rt. fő profilja a lakáshitelezés. Kockázatot hordozhat, ha a jelenleg érvényes lakásrendelet feltételei jelentősen megváltoznak.
·
Az FHB Rt. 2002-től speciális refinanszírozási konstrukciót vezetett be a kereskedelmi bankok által nyújtott jelzáloghitelek refinanszírozásánál, ezek eredményéről tapasztalati adatok csak a későbbi években várhatók.
·
Az FHB Rt. forrásait nagyrészt a tőkepiacról szerzi jelzáloglevél kibocsátás formájában. A zártkörű értékpapírpiac már telítődött, s a piaci felmérések szerint a nyilvános sorozatok befogadó kapacitása sem véges. A Banknak a jövőben a nemzetközi intézményi befektetői körben is meg kell ismertetni jelzálogleveleit.
·
Hitelkockázat: a jogszabályi általános hitelintézeti és specifikus jelzálogbanki előírások szigorú és következetes betartása, valamint a jelzáloghitelezés felfutása mellett kiemelten fontos a belső limitek és hitelezési szabályok érvényesítése és a piaci innovációkhoz való alakítása, továbbfejlesztése. Kihívást jelent az új bázeli elvekre való felkészülés.
·
Likviditási kockázat: jóllehet az FHB Rt. eszközeinek és forrásainak a szerkezetét a kibocsátandó jelzáloglevelek strukturálásával összhangba lehet hozni, de nincs biztosíték arra, hogy a lejárati megfelelőség minden adott időpontban fennáll. A likviditásmenedzselés alapvető célja, hogy kiszűrje az ebből fakadó kockázatokat.
·
Forrásmegújítási kockázat: az FHB Rt. 1 és 5 éves kamatperiódusú eszközeinek lejárata jellemzően 5-20 év, a forrásoké pedig 5-10 év, egyes periódusokban nagyobb volumenű forrásmegújító kibocsátásokra van szükség. Ezen jövőbeli kibocsátások kockázatcsökkentő technikáját a Bank kidolgozta.
·
Kamatlábkockázat: az eszközök és források kamatérzékenységének eltéréséből adódó piaci kockázatok esetén is a kamatperiódusok összehangolása (természetes fedezés)
illetve a portfoliószintű kockázatok figyelése és kockázatkezelési technikák alkalmazása az aktivitás növekedésével válik egyre fontosabb kérdéssé. ·
Devizaárfolyam kockázat: Jelenleg az FHB-ban nincsen, de a külföldi kibocsátások illetve a forint-euro konvergencia kapcsán ki kell építeni a kezelésére alkalmazandó elveket és eljárásokat.
·
Az FHB Rt.-nek nincs olyan peres ügye, amelynek a perértéke meghaladná a Bank alaptőkéjének 10%-át.
·
Az FHB Rt. köztartozásai: A Banknak jelen Éves Jelentés elkészítésekor jogerős határozat alapján társadalombiztosítási, valamint adótartozása nincs. Ügyfél és ügyletkockázat kezelése
Az FHB Rt. kockázat- és kötelezettségvállalásait megelőzően vizsgálja leendő partnerei hitel-visszafizető képességét és készségét, továbbá a fedezetül felajánlott ingatlanok értékét és mobilizálhatóságát. · Adósminősítés A Bank egyszerű és komplex adósminősítést végez az ügyfeleinél, s 1-5 osztályba sorolja a hitelkérelmezőket, részükre hitellimitet állapít meg. Az adósminősítés keretében a Bank vizsgálja ügyfelei pénzügyi és üzleti kockázatait, ezek alapján minősíti ügyfeleit. A Bank az adósminősítés során az ügyfél pénzügyi mutatói alapján hitellimitet állapít meg. A nyújtható hitel nagyságát így összességében az ügyfél adósminősítésének fokozata, a részére megállapított maximális hitellimit, illetve az ingatlan hitelbiztosítéki értéke határozza meg. A Bank új stratégiájának megfelelően új minősítési rendszer lépett életbe 2000 januárjától: megszűnt a csupán az adósazonosítást végző egyszerűsített alrendszer. Mivel előtérbe került a lakossági hitelezés, a lakosság fizetőképességének és készségének mérésére alkalmas „scoring rendszert” alakított ki a Bank. A lakosság számára a hitellimitet a jövedelmek terhelhetősége alapján állapítja meg a Bank, a hitel kamatlába és futamideje függvényében. · Kintlevőség minősítés A minősítési osztályok és a hozzájuk tartozó céltartalék-képzési határok a következők: „A” problémamentes
0%
Problémamentes a kintlévőség abban az esetben, ha dokumentálhatóan valószínűsíthető a megtérülése és a Banknak veszteséggel nem kell számolnia, vagy a tőke-, illetve kamattörlesztésnél, vagy egyéb törlesztési kötelezettségnél a 15 napot, lakossági hitelek esetében a 30 napot nem haladja meg. „B” külön figyelendő
0-10%
Külön figyelendő kategóriába kell besorolni a kintlévőséget, befektetést és a mérlegen kívül vállalt kötelezettséget, ha veszteség a minősítés időpontjában még nem valószínűsíthető, de a Bank olyan információ birtokába került, amely következtében az adott kockázatvállalás az általánostól eltérő kezelést igényel. Ebbe a kategóriába tartozhatnak azok a tételek is, amelyek a hitel típusa, az adós személye vagy a kapcsolódó egyéb feltételek következtében külön kezelést igényelnek, de a minősítés időpontjában konkrét, veszteségre utaló tényező nem jelentkezett.
„C” átlag alatti
11-30%
Átlag alattinak kell minősíteni a kintlévőséget, befektetést és a mérlegen kívül vállalt kötelezettséget, ha a rendelkezésre álló információk alapján a szokásosnál magasabb kockázatnak minősül, illetve a minősítés időpontjában bizonytalan mértékű tőke-, vagy tőke jellegű veszteség valószínűsíthető. „D” kétes
31-70%
Kétesnek kell minősíteni azt a kintlévőséget, befektetést és a mérlegen kívül vállalt kötelezettséget, amely esetében egyértelműen megállapítható, hogy a Banknak veszteséget okoz, de a veszteség mértéke a minősítés időpontjában még nem ismert; illetve a törlesztési késedelem tartós (90 napot meghaladó) vagy rendszeres, illetve a peresített követeléseket is. „E” rossz
71-100%
Rossznak kell minősíteni a kintlévőséget, befektetést és a mérlegen kívül vállalt kötelezettséget, ha a keletkező veszteség a kockázatvállalás összegének 70%-át előreláthatóan meghaladja és az adós törlesztési kötelezettségének többszöri felszólítás után sem tesz eleget; vagy ha felszámolási eljárás indult az adós ellen (kivéve azokat a követeléseket, amelyek a felszámolási eljárás során keletkeztek). · A fedezetek minősége Az FHB Rt. hitelkihelyezéseinek biztosítékaként a fizetőképességen és a gazdaságos tevékenységen túlmenően az önállóan forgalomképes, az értékét megőrző, per-, igény- és tehermentes ingatlanokra alapított, alapvetően első helyen bejegyzett jelzálogjogot fogad el. A Bank, mint a jelzáloghitelek nyújtásával üzletszerűen foglalkozó hitelintézet, jogosult a biztosítékát képező ingatlanok önálló vagy az ügyféllel közösen való értékesítésére. Emellett az elidegenítési és a terhelési tilalom törvényileg kötelező bejegyzésével megakadályozhatja, hogy a tulajdonos a Bank engedélye nélkül adja el vagy terhelje meg az ingatlanát. A Bank a jelzálog-hitelezés biztonsága érdekében az egyik sarokpontnak tekinti az ingatlanok reális értékelését. Ennek érdekében a biztosítékul felajánlott és elfogadott ingatlanok értékelését – a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertan elveiről szóló 25/1997 (VIII.1.) PM, továbbá a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997 (VIII.1.) FM rendeletek módszertani előírásai alapján – eddig saját szervezete által végezte és ennek alátámasztására széles adatbázist hozott létre az illetékhivatalok forgalmi adataira építve. Az új stratégia bevezetését és a Bank tevékenységének módosulását követően az FHB Rt. által szerződésben feljogosított külső ingatlanértékelők is részt vesznek az ingatlanértékelésben. Az ingatlanok hitelbiztosítéki értékét azonban továbbra is a Bank saját szakemberei állapítják meg. · A Vagyonellenőr A PricewaterhouseCoopers (PwC) Kft.-vel kötött szerződés értelmében a Vagyonellenőr a jogszabályi előírásokon túlmenően az általa kiválasztott esetekben az FHB Rt. értékelőjének a munkáját felülvizsgálja, illetve szúrópróba-szerű értékelési felülvizsgálatot végez. · Szigorú belső szabályozás Az FHB Rt. hitelbiztosítéki érték megállapítási szabályzatát és a jelzáloglevek mögött meglévő rendes- és pótfedezet nyilvántartási szabályzatát az PSZÁF jogelődje, az ÁPTF hagyta jóvá.
A kamatkockázat kezelés ·
Jelzáloglevél fedezeti megfelelés
A Jelzáloglevél fedezeti megfeleltetése érdekében a FHB Rt. a hitelek előtörlesztését időben és összegben korlátozza, annak érdekében, hogy a jelzáloglevelek rendes fedezete folyamatosan biztosított legyen. ·
Partnerkockázat, partnerlimitek
A Bank működése során különböző pénzügyi illetve befektetési szolgáltatásokat végző partnerekkel kerül kapcsolatba, illetve vállal velük szemben kockázatot. A partnerlimit megállapításának alapja a Partner- és Ügyfélminősítési szabályzat alapján készült minősítési rendszer. E szerint a bankokat öt kategóriába sorolja és ennek alapján folyamatos limitmegállapítást végez. Az egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatókra vonatkozó limitet az FHB Rt. esetenként határozza meg. ·
Kamatkockázat és kezelése
A pénzügyi közvetítői tevékenység alapvető sajátossága a kamatozó eszközök és források meghatározó aránya a bankmérlegben. A banki tevékenység komplex jellegéből adódóan a finanszírozandó állományok és azok forrásának jellemzői jelentősen eltérhetnek, ami kamatkockázattal járhat. Az FHB Rt. jelzálogbanki tevékenységéből és speciális törvényi szabályozásából eredően a hazai bankrendszeren belül sajátos eszköz-forrás struktúrával rendelkezik, aminek kamatkockázat szempontjából meghatározó elemei az alábbiak: °
Forrásai jelentős része hosszú lejáratú tőkepiaci forrás az ahhoz igazodó sajátosságokkal – azaz fix kamatozással vagy relatív hosszú (1 éves) kamatperiódussal,
°
A fix vagy hosszú kamatperiódusú tőkepiaci források mellett időszakonként jelentős lehet a gyors átárazódású bankközi források aránya,
°
Az ügyfél hiteleken belül meghatározóak az öt évnél hosszabb – eredeti – futamidejű hitelek.
Az FHB eszköz-forrás struktúrájából fakadóan kamatkockázata elsősorban az alábbi tényezőkből ered: °
A hitelek folyósítása és a jelzáloglevelek kibocsátása között eltelt időszakban bekövetkező tőke- és pénzpiaci hozamváltozások.
°
A hitelek és a források eltérő árazódási struktúrája vagy eltérő kamatperiódusa.
°
Újra befektetési kockázat, azaz a hitel előtörlesztésekből felszabaduló források újrabefektetésekor elérhető hozam és az eredeti hitelkamat közötti eltérés.
°
Az annuitásos kamatozású hitelek és a jelzáloglevelek eltérő törlesztési üteme.
°
Az eszközök és források eltérő lejárati struktúrája következtében előálló kamatkockázat.
A kamatkockázatot jelenleg a természetes hedge-re törekedve a források és eszközök lejárati struktúrájának közelítésével, az átárazódási periódusok megfeleltetésével, a fix és változó eszközök és források közötti lehetséges eltérés limitálásával kezeli az FHB Rt. A
későbbiekben egyre fontosabbá válik a portfolió szintű kamatkockázat-kezelés és derivatív eszközök alkalmazása. A Bank napi rendszerességgel figyeli a következőket: °
Likvid eszközök aránya
°
Likviditási mutató
°
Lejáró Jelzáloglevél aránya
°
A lejáró jelzáloglevelek lefedettségi aránya
°
Nagy egyedi betétektől való függőség mutatószáma.
Havi rendszerességgel történik a lejárati fedezettségi limitek, vagyis a különböző lejárati sávokban előforduló lejárati mismatch-ek figyelése. ·
A likviditási kockázat kezelése
A banki tevékenység alapvető eleme a likviditás biztosítása. A Bank likviditását követeléseinek és kötelezettségeinek lejárati megfeleltetése révén biztosíthatja. Ugyanakkor a mindenkori fizetőképesség biztosítása mellett a banki jövedelmezőség érdekében limitekkel szabályozott mértékű lejárati transzformációt alkalmaz.
Felelősségvállalási nyilatkozat
A jelen Éves Jelentést a tőkepiacokról szóló 2001 évi CXX törvény 40. § (2) bekezdésének megfelelően aláírjuk, és a jelen Forgalomba hozatal adatait tartalmazó összeállításban szereplő információért egyetemleges felelősséget vállalunk. Kijelentjük hogy az FHB Rt. jelen Éves Jelentése valamennyi, a Kibocsátóra és a Jelzáloglevélre vonatkozó lényeges információt tartalmaz és ezek az információk, adatok és állítások a valóságnak megfelelnek. Kijelentjük továbbá, hogy az FHB Rt. jelen Éves Jelentése nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.
Budapest, 2003.04.28.
Gyuris Dániel Vezérigazgató
Siklós Jenő Vezérigazgató-helyettes
Cégszerű aláírás
Az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaság a Bank 2002 évben induló Kibocsátási Programjának Tájékoztatója alapján a jelen jelzáloglevél ötödik sorozatrészletének kibocsátásához készült, a Forgalomba hozatal adatait tartalmazó összeállítást cégszerűen aláírja.
Budapest, 2003.04.28.
Gyuris Dániel Vezérigazgató
Siklós Jenő Vezérigazgató-helyettes
