Polgári VII. évfolyam
15. szám
Ajka, 2005. április
A szavak helyett beszéljenek a tények!
József Attila
Világosítsd föl Világosítsd föl gyermeked: a haramiák emberek; a boszorkák – kofák, kasok. (Csahos kutyák nem farkasok!) Vagy alkudoznak, vagy bölcselnek, de mind-mind pénzre vált reményt; ki szenet árul, ki szerelmet, ki pedig ilyen költeményt. És vígasztald meg, ha vigasz a gyermeknek, hogy így igaz. Talán dünnyögj egy új mesét, fasiszta kommunizmusét – mivelhogy rend kell a világba, a rend pedig arravaló, hogy ne legyen a gyerek hiába s ne legyen szabad, ami jó. S ha száját tátja a gyerek és fölnéz rád, vagy pityereg – ne dôlj be néki, el ne hidd, hogy elkábítják elveid! Nézz a furfangos csecsemôre: bömböl, hogy szánassa magát, de míg mosolyog az emlôre, növeszti körmét és fogát. 1936. júl.–okt.
Majális a Bányász Sporttelepen
Május 1-jén az ajkai Fidesz ajánlata 10.30–12 és 14–16 között EGÉSZSÉG SAROK – Vérnyomásmérés – Vércukor szint meghatározás – „Egészséges életmód” szakorvosi tanácsadás – „Egészséges táplálkozás” szaktanácsadás – Testzsír mérés – Kvíz játék JÁTSZÓHÁZ Csipesz figurák, dísztárgyak készítése, gyöngyfûzés. GULYÁS-PARTI SZIMPÁTIASZAVAZÁS SAKK SZIMULTÁN 14 órától
Lejtmenetben a város Az Állami Számvevôszék súlyos törvénysértéseket megállapító vizsgálatáról a város jelenlegi vezetôi a tények ismertetése és az adófizetôk pénzével történô tényleges elszámolás helyett a ködösítés, sôt a durva sértegetés eszközét választották. Lassan már azt érezhettük, hogy az a felelôs, aki Schwartz és társai – a modernkori Bástya és Virág elvtársak – által elkövetett turpisságokra felhívja a figyelmet, és az adófizetôk védelme érdekében szót emel. Nézzük, mirôl hallgatnak mélyen a közvélemény elôtt! Írásunk a testületi ülés szó szerinti, valamint az ÁSZ vizsgálat jegyzôkönyvén alapul. – Az ötmillió Ft feletti szerzôdések fontosabb adatait az önkormányzatnak közzé kell tennie. Ez része a korrupció elleni küzdelemnek. Ajkán ennek a törvényi kötelezettségnek a városvezetés nem tesz eleget. Ezt feszegette az ellenzék. A polgármester elôször megijedt és az ÁSZ jelentésre gondolt, késôbb úgy tett, mintha nem értené a problémát. A szerzôdéseket a mai napig nem tették közzé a város honlapján és ezzel ma is fittyet hánynak a törvényekre Ajkán. Vajon ezt meddig szabad? – A VW Bora hivatali gépkocsi használata során az alábbiakat állapította meg a vizsgálat. A menetleveleket 2004. július 15–október 29. között ugyanazzal a kézírással vezették annak ellenére, hogy a gépkocsivezetôk váltották egymást. A tankolási számlák 70%-án nem tüntették fel a rendszámot, a km-óra ál-
lást két esetben rögzítették a számlán, mely eltért a valóságtól. 2004. október 19-én az ajkai MOL töltôállomáson 12610 Ft-ért vásároltak üzemanyagot, ugyanakkor a menetlevelek alapján megállapítható, hogy a gépkocsi október 18–25. között nem üzemelt. A menetleveleken feltüntetett gépjármûvezetôk és az irodák által vezetett jelenléti ívek alapján az ÁSZ megállapította, hogy a menetlevelek nem valós adatokat tartalmaznak. A gépkocsivezetôk vagy szabadságon voltak vagy jogosítvánnyal sem rendelkeztek. Ezzel megsértették a számviteli törvényben foglaltakat, miszerint a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. Minden bizonnyal az okirat-hamisítás és adófizetôk pénzével való könnyed bánásmód merül fel mindenkiben, akik a fentieket olvassák. A „dörzsöltebbek” pedig biztosan nem a menetlevelet gyártó kis titkárnô felelôsségére gondolnak. De nézzük, hogy dr. Horváth József tanult szocialista jogász hogyan védte fônökét e kérdésben: „A VW Bora gépkocsit azért használja a polgármester Veszprémben, mert az ökrös szekeret kitiltották a 8-as útról, és nem tud hazamenni vele. Ezért, mivel egész nap itt alszik, néha haza kell mennie aludni, aztán rákényszerül erre.” Briliáns volt Horváth úr! Most az egész város megtudta, a fiktív menetlevelek Schwartz Bélát fedezik. (folytatás a 3. oldalon)
2 Ajka nem régi város, patinája meg végképp nincs, hogy történelmi városrészekrôl, muzeális épületekrôl ne is beszéljünk. Azért, hogy az itteniek számára mégis élhetô, emberi környezetet alakítsanak ki, nagyon sokan, sokat tettek az eltelt évtizedek alatt. Az elôzô érában az itt mûködô nagyüzemek, a Timföldgyár, az Erômû az Üveggyár saját környékükön kívül, felvállalták azoknak a területeknek a parkosítását, karbantartását, csinosítását, ahol zömmel az ô dolgozóik laktak. Maguk az emberek is sajátjuknak érezték környezetüket, óvták, féltették az elültetett fákat, bokrokat, és nem kellett sokat agitálni azért sem, hogy vigyázzanak ezekre az egyre értékesebb zöldövezetekre. Kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy az évtizedekkel ezelôtt ültetett nemes fák alkotják mostanra lakóhelyünk legnagyobb értékeit. Mára azonban mintha a kihalt volna a lelkesedés, mindenki az önkormányzattól várja el, hogy rendben tartsa a város parkjait, közterületeit. Tény, hogy a sok évvel ezelôtt elültetett növények némelyike elöregedett beteg lett, közben kiderült, hogy allergén, vagy hogy annak idején nem szakszerûen ültették. Szükséges a folyamatos felújítás, újratelepítés. A tervszerû munka érdekében erre nemrégiben elkészült „Ajka város zöldterület gazdálkodása”. Ebben többek között szerepel a Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Bercsényi-köz, Semmelweis és Újélet utcai platánok sorsa. Mivel ezeket a fákat 40–50 évvel ezelôtt túl közel
Fa sirató
ültették a házakhoz, sok gondot okoznak az ott élôknek azzal, hogy elérik, és ezzel veszélyeztetik a tetôt, beárnyékolják a lakásokat.
Mint tudjuk, az elmúlt hetekben a Móricz Zsigmond utcában egyszerûen kivágták a fákat, ezzel megoldották a korábbi gondokat. A baj csak az, hogy ezek a platánok igen értékesek, már ha lábon állnak, és az eltávolításuk nem találkozott minden ott lakó tetszésével, hogy az arra járókról ne is beszéljünk. Felmerül a kérdés: valójában kinek a vagyona egy-egy ilyen szépen fejlett növény? Azé, aki alatta lakik, vagy az egész városé? Nem mondom, hogy minden fa kivágásakor népszavazást kell tartani, de talán érdemes volna figyelembe venni más megoldásokat, nem mindjárt a fûrész után nyúlni. Különösen úgy, ha az elôbb említett zöldterület gazdálkodási tervezet, amelyet Helyes Tamás képviselô úr bocsátott a rendelkezésemre, kínál más alternatívát is a nagyra nôtt platánok megmentésére. Az eredeti elképzelés szerint elegendô lett volna a növényeket visszavágni és megfelelô helyen új koronát kialakítani rajtuk. Erre egyébként számos szép, sôt érdekes megoldást láthatunk a világ nagyvárosaiban, például Brüsszelben, vagy Párizsban. Nem hiszem, hogy csak pénz kérdése volna egy ilyen akció. Aligha kerül kevesebbe a fák kivágása a rönkök és a tuskók eltávolítása és fejlett 3–4–5 éves csemeték telepítése. Tisztelt ajkaiak! A Móricz Zsigmond utcai platánokat már csak sirathatjuk, de ha összefogunk a többit talán sikerül közös erôvel megmentenünk. A város fái, parkjai értünk vannak, tegyünk valami értük mi is! Csepi Anikó
Schwartz a szakszerûen szakszerûtlen!?
Farkast emlegettek, megjelent Újabb félmillióba került az ajkai lakosságnak a szakszerûtlen munkavégzés. Az országos közbeszerzési döntôbizottság a padragkúti szennyvízcsatornázás bonyolítási pályázata kapcsán hozott ajkai döntést megsemmisítette. Megállapította a közbeszerzési törvény megsértését. A politikai körökben Schwartz Béla erôs embereként nyilvántartott Pákai Péter vezette bizottság szakszerûtlen döntése ellen két pályázó fellebbezett. Számukra az önkormányzatnak összesen 300 ezer Ft-ot kell megtéríteni. Plusz még a közbeszerzési törvény megsértése végett vissza kellett fizetni a tenderkiváltási díj kétszer százezer Ftját is. No de sebaj, gondolták a szocialisták, nem a mi pénzünk! A megismételtetett pályá-
zat már zártkörû volt. Egyáltalán nem apró furcsaság, hogy erre nem a helyi bizottság,
hanem Schwartz Béla hívta meg a kiváltságosokat. Véleményünk szerint ezzel újra túllépte hatáskörét. Azt mondanunk sem kell, hogy az elôzô kör olcsó ajánlatot adó szereplôit nem hívták meg. Mindez a súlyos törvénysértéseket megállapító és nagy hullámokat kavart ÁSZ jelentés tárgyalása után történt. Mint ismeretes, erre a város jelenlegi vezetôi az ellenzék kérdéseinek megválaszolása helyett a múltra való vérszegény visszamutogatással reagáltak. Ezt az ötszázezer Ft-ot vajon mibôl fogjuk kifizetni? Itt a mese már nem segít. Kérdezzük, mit tanultak a szocialisták és Schwartz Béla? Illetve mások sértegetésén kívül, tanulnak-e egyáltalán? Marton József
Állítsunk emlékmûvet! A városban nincs olyan emlékmû, amely az 56-os és a második világháborús hôsöknek és áldozatoknak állítana emléket. Mivel a jövô évben lesz az 56-os forradalom 50. évfordulója itt az alkalom, hogy összefogással tisztelegjünk a hôsök és az áldozatok elôtt. Kérjük, akik támogatják elképzelésünket, jelezzék a Fidesz irodán (Ajka, Alkotmány u. 22.).
3
A szavak helyett beszéljenek a tények!
Lejtmenetben a város (folytatás az 1. oldalról)
Már csak az a kérdésünk, akkor miért fizetünk költségtérítést a polgármesternek? Pláne ha egész nap alszik! Az üvegzseb törvényt pedig Ajkán másodszor is felejtsük el? – Az ellenzék a vásárcsarnok értékesítését illetve az iparcikkpiac 1 Ft-os bérbeadását is kifogásolta, mivel mindkét esetben sérültek a jogszabályok. Az ÁSZ törvénysértéseket állapított meg, az ellenzék pedig a város érdekeinek semmibevételét. A bérlô használati jogát a földhivatal törvénysértônek tartotta, esélyt adva ezzel az újbóli tárgyalásra. A polgármester csúszott a lejtôn tovább és a haszonélvezeti jog megadását javasolta. Ez köztudottan a tulajdonjognál is erôsebb jog megadását jelentette a bérlô számára. A szocialista képviselôknek nem fájt a közérdek csorbulása, megszavazták ezt is. A televízióban Schwartz úr nem értette, az 1 Ft/m2-es ár hogyan jöhetett ki? Segítünk számolni! A POLUS-COOP Rt. 115.30 Ft/m2/év áron kapta meg az iparcikkpiacot 20 évre. Ha 52 héttel és heti két piaci nappal számolunk, akkor egy hatodikos kisgyermek is az egy forintos árat kapja eredményül. Sôt! Rájön arra is, hogy a karácsonyi, húsvéti vásárért már nem is kell fizetni a bérlônek semmit. Hogy mekkorát bukott ezen a város és mekkora a bérlô extraprofitja? Egy nyolc négyzetméteres sátor havi bérleti díja 10500 Ft, plusz még 1200 Ftot kell fizetni a gépkocsi parkolásért. Kinek érte meg ez az üzlet? A városnak biztosan nem!
– Az ÁSZ több mint 300 esetben állapított meg jogsértést és a jelentése végén a törvényes állapot helyreállítására hívta fel az önkormányzatot. A polgármester a vizsgálati jegyzôkönyvben leírtakra észrevételt nem tett, ezzel elismerte a benne leírtak valóságtartalmát. Annál elkeseredettebben támadta viszont az ellenzéket. A Fidesz képviselôcsoport javasolta, hogy a felelôsség megállapítására álljon fel egy vizsgálóbizottság a képviselôcsoportok egy-egy delegáltjának bevonásával. A javaslatot elvetették. Azonban itt is akadt furcsaság, hiszen két (korábban tanácsi dolgozó) iskolaigazgató intézményét az ÁSZ jelentés elmarasztalta. Ennek ellenére részt vettek a szavazásban, holott legalább tartózkodniuk illett volna. – Az ÁSZ jegyzôkönyv mellékleteit elôször meg sem kapták a képviselôk. Kérni kellett, hogy ezeket is láthassák. Ugyanis a város gazdálkodását mutató adatokat ezek a mellékletek tartalmazzák. A szocialisták a nekik nem tetszô adatsorokat csak nem titkosítani akarták? Nézzük a város terheit az ÁSZ által rögzített adatok tükrében. 2003. december 31-én a város adósságállománya 1 milliárd 445 millió Ft volt. Ez egy lakosra vetítve, a csecsemôtôl a nyugdíjasig 44 378 Ft-ot jelentett. Amikor Schwartz Béla átvette a várost, ez az összeg nem érte el a lakosonkénti tízezer Ft-ot. A 2004-es már teljesült és a
2005-ös a költségvetésben elfogadott hitelfelvételt is kalkulálva, ma ez az összeg meghaladja a 100 ezer Ft-ot. Jogos a kérdés, hova tûnik a pénz? A város nettó adósságállománya, tehát a tôketartozása 2005 végére 2 milliárd Ft lesz. A szocialisták azt mondják a városban, – visszahalljuk – nem baj. Mi azt mondjuk, nem mondanak igazat! Ha ez bekövetkezik, minden évben csak a kamatokra 300 millió Ft-ot kell kifizetnünk. Ez a felelôtlen gazdálkodás minden évben ennyit fog elszívni a gazdaság elôl, úgy, hogy közben a tôketartozásunk egy Ft-tal sem csökken. A kamatok lesznek a gátjai a város fejlôdésének. A helyi vállalkozók minden harmadik iparûzési adóforintjukat a kamatterhekre fogják fizetni. Az itt élôknek pedig az építmény vagy kommunális adóját kell a duplájára emelni azért, hogy talpon maradhasson a város. Ezzel a gazdaságpolitikával egyszer már megégettük magunkat, pontosabban szólva az elvtársak megégettek bennünket. Schwartz Béla és társai ma Ajkán a lakosságnak ismét a muskátlik mögé rejtett terheket, a nomenklatúrának pedig újra a tôkét szánják. A tanú címû filmben az egykori Pelikán elvtárs nem választhatott. 2006-ban viszont rajtunk áll, hogy ezt elfogadjuk-e? Stolár Mihály, Marton József
4
Stolár Mihály országgyûlési képviselô munkájáról Hozzászólás az Ország Házában az Ajka Kristály Üvegipari Kft. és az ott dolgozók érdekében Szó szerinti jegyzôkönyv: Stolár Mihály (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Több mint két éve írásbeli kérdést nyújtottam be Csillag István gazdasági miniszterhez az Ajka Kristály Kft. biztonságos mûködését is veszélyeztetô árfolyam-politika miatt. A válasz kitért arra, hogy a versenyképesség javításához a kormány a kétséges hatékonyságú célzott támogatások helyett kiszámítható és piacbarát gazdasági környezet teremtésével és adóterhek mérséklésével kíván hozzájárulni. Ma már tény, hogy a kiszámíthatóság, az adóterhek mérséklése és még Csillag miniszter úr is a feledés homályába merült. A nagy ígérgetôk számára egyszerûbb volt minisztereket, miniszterelnököt váltani, mint bevallani, hogy csupán a választók megtévesztésére képesek, a gazdaság élénkítésére nem. Mert beszélhetünk-e piacbarát környezetrôl akkor, amikor az országban napról napra egyre több
munkahely szûnik meg vagy kerül veszélybe, és a munkáltatókat újabb és újabb járulékok, adóterhek sújtják? Minden nehézség ellenére az Ajka Kristály Kft., amelynek ôse 1878-ban kezdett el Ajkán dolgozni, mindvégig fizetôképes volt. Mára azonban már nemcsak az ajkai, hanem a parádi, a salgótarjáni, a hollóházi és a Zsolnay manufaktúrák mûködése, mi több, jövôje is bizonytalanná vált. Nem csupán arról van szó, hogy közel 3 ezer munkahely került végveszélybe, amely önmagában is tragikus, de olyan szakmák és szakmai kultúrák szûnhetnek meg akár örökre, amelyeknek Zsolnay Vilmos, Róth Miksa vagy éppen Fischer Mór voltak a reprezentánsai. Tisztelt Államtitkár Úr! Az említett manufaktúrák által gyártott porcelán- és üvegipari termékeket méltán tekinthetjük hungarikumoknak. Az azonban, hogy ezek a termékek a továbbiakban is Magyarország reklámhordo-
Biztonságban élhetnek a tízemeletesekben „Tûz Ajkán, avagy biztonságban érezhetik-e magukat a magas beépítésû házak lakói?” címmel kérdezte Stolár Mihály képviselô úr dr. Lamperth Mónika belügyminiszter asszonyt azt követôen, hogy a Kórház utcai 10 emeletesek egyikében tûz ütött ki. Az 1/2003. (I. 9.) BM rendelet a tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló VI. Fejezete a (KÖZÉPMAGAS- ÉS MAGAS ÉPÜLETEK TÜZEINEK OLTÁSA) tartalmazza, hogy 20 percen belül a magasból mentô eszköznek a tûzeset helyszínére kell érkeznie, és legalább 2 db magasból mentésre alkalmas eszköz, illetve gépjármû vonultatására kell intézkedni. Ezt a rendeletet – a lakosság biztonságát veszélyeztetve – mindezidáig nem lehetett érvényesíteni, amit a miniszter asszony válaszában is elismert. „Tisztelt Képviselô Úr! Ajka városának nagy számú középmagas épülete miatt megítélésünk szerint is indokolt a saját magasból mentô szer készenlétben tar-
tása a hivatalos önkormányzati tûzoltóságnál. Ennek érdekében a régi tûzoltó szert a jövô év elsô felében egy korszerû új magasból mentô eszközzel tudjuk kiváltani.” Ennek a kérdésnek és kérésnek is köszönhetôen vehette át a helyi tûzoltóparancsnok a magasból mentésre alkalmas gépjármûvet. Így már akár tûz esetén is biztonságban érezhetik magukat a 10 emeletes házakban lakók.
zói maradjanak a világban, csak úgy lehetséges, ha a munkaügyi és a gazdasági minisztérium ebben a rendkívül kritikus helyzetben összefogva segítô kezet nyújt a területnek. A piacon maradást vagy a piacra jutást mozdítaná elô a manufaktúrák segítése munkahelymegtartó támogatással vagy kedvezmények biztosításával. Tisztelt Államtitkár Úr! Tudnak és akarnak-e gyors és hatékony segítséget nyújtani az ajkai, a parádi, a salgótarjáni és a Zsolnay manufaktúráknak, hogy az általuk reprezentált szakmák és nemzetközi hírnévre szert tett szakmai kultúrák ne szûnjenek meg végképp, és a továbbiakban is hungarikumként, márkanévként képviseljék hazánkat a nagyvilágban? Tisztelettel várom válaszát. * * * A közelmúltban a kft. jelentôs munkahelymegôrzô támogatásban részesült!
Esôbeállókat ígér a MÁV vezérigazgatója és a gazdasági és közlekedési miniszter Tárgyalást folytatott Mándoki Zoltánnal, a Magyar Államvasutak Részvénytársaság vezérigazgatójával annak érdekében, hogy a vasútállomás magasított peronján az utasok az idôjárás viszontagságainak ne legyenek kiszolgáltatva. Ennek köszönhetôen a MÁV vezérigazgatója és dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter úr is megerôsítette, hogy az esôbeállók még az idei évben kihelyezésre kerülnek. „Ami pedig Ajka állomáson az esôbeállókat illeti, azokat a II. és III. sz. vágányok közötti széles peronra – a pénzügyi hitelkeret megnyitását követôen – még az idei évben megépítik.” – válaszolta írásban a miniszter.
Szabályt szabályra sért az ajkai önkormányzat Az Állami Számvevôszék jelentése szerint mintegy 300 szabálytalanságot, törvénysértést találtak az ajkai önkormányzatnál – mondta Stolár Mihály, a Fidesz parlamenti képviselôje csütörtökön Ajkán. Kifejtette: az ÁSZ-jelentés szerint 2003. december 31-én már 1 milliárd 445 millió forint volt az önkormányzat adósságának mértéke, amihez még tavaly, majd az idén is 500-500 millió forintos hitelfelvétel járult. A város teljes adósságterhe 2006-ban megközelíti majd a
3 milliárd forintot. Stolár kiemelte, hogy a település jelenlegi vezetése teljesen eladósítja a várost, s legalább 15 évre „beszorítja egy olyan utcába, ahol vagyontalanul és szinte mozgástér nélkül vegetál majd”. A 32 ezer lakosú Ajkának nagyobb a hitelállománya, mint a 200 ezres nagyvárosoknak, Debrecennek vagy Pécsnek. (forrás: MTI)
5
Nekem megszállás
Felszabadítás vagy malenkij robot Évtizedeken át sulykolták belénk, hogy 1945. április 4-én a szovjet csapatok felszabadították hazánkat. Mindennek 60 éve, bár a dátum már akkor sem volt pontos, hiszen Kôszeg környékén még április közepén is folytak harcok a szovjet és a német csapatok között. A felszabadulás vagy megszállás dilemmája napjainkban Gyurcsány Ferenc moszkvai látogatása kapcsán újra felszínre került. A miniszterelnök úr köszönetet mondott Putyin elnöknek az ország felszabadításáért. Nem vitatom, hogy a szovjet invázió egyesek számára a nyilas rémuralom és a német megszállás alóli felszabadulást jelentette, de másoknak ezzel szemben szeretteik elhurcolását, meggyalázását, vagyonuk elkobzását. A történelem egyéni sorsok mozaikjából tevôdik össze, bizonyos történelmi tények azonban tárgyilagosan rámutatnak a szovjet rezsim valódi szándékaira. Ilyen például a hadsereg megjelenését követô több mint négy évtizedes diktatúra, vagy az egyértelmûen bi-
zonyított területszerzés. A valódi szovjet szándékot mutatja a civil lakossággal való bánásmód, a megerôszakolt magyar lányok és asszonyok sokasága, a fogságra és malenkij robotra kényszerítettek hatalmas tömege is. Az elhurcoltak többsége többé soha nem tért vissza. Családunk hálát ad az Istennek, hogy nagyapám több mint öt és fél éves szovjet fogság után, hallását elvesztve ugyan, de élve érkezett vissza 1950 végén Magyarországra. Ezt követôen több hónapra gyûjtôtáborba kényszerítették, majd 1951. március 9-én, Rákosi születésnapi ajándékaként, visszatérhetett szeretteihez. A lágerben túlélt egy fülgyulladást követô „mûtétet”, ami egy fogolynak isteni csodával ért fel. Több ajkarendeki falubelije viszont a szovjet szocializmus építése után még évekig építhette felszabadítói jutalomból a magyar szocializmust is Tiszalökön. Közben a családunk egy részét a „felszabadítók” kitelepítették, házunkat, földünket, jószágainkat elvették, az emberi mivoltukban
megalázott kilenc éves édesapámékat egy batyuval az utcára tették. Nagyapámnak Ajkarendekrôl az 1956-os forradalomig minden vasárnap reggel jelentkeznie kellett az ajkai rendôrségen, akár sütött, akár fújt, akár esett, akár havazott. A miniszterelnök úr családunk nevében ezt köszönte meg az orosz elnöknek! A magyar miniszterelnök és családja vagyonát, valamint életútját ismerve, van miért köszönetet mondania az oroszoknak, de jó lenne, ha a mi családunk nevében ezt többé nem tenné meg! Nagyapám és családunk számára ugyanis 1945. április 4. soha sem jelentett felszabadulást. Nekünk ez a nap 1990. március 25-én, a több évtizedes diktatúra utáni szabad választásokkor jött el. Nagyapám ezt a napot már sajnos nem élhette meg, de ha megélte volna, ô aztán egészen biztosan különbséget tudott volna tenni megszállók, azok kiszolgálói, a megszállás haszonélvezôi, és a felszabadítók között. Fenyvesi Zoltán
Nyögünk, vagy belerokkanunk Az elmúlt idôszakban gyakran hallottunk pénzügyi, gazdasági téren jártas képviselôk szájából egymásnak nekifeszülô érveket a város adósságállományáról. Az egyszerû halandó azonban a számok és szakkifejezések sûrûjében nem látja a fától az erdôt, vagy érthetetlen számára a nem hétköznapi nyelven megfogalmazott eszmefuttatás. Azért ragadtam tollat, hogy az önkormányzat gazdálkodását ismerô képviselôként – de nem a pénzügyesek nyelvén megfogalmazva – az egyszerû olvasó számára is érthetôvé tegyem a város adósságállományának, hitelfelvételének nagyságát. A város adósságterhe kamataival együtt lassan megközelíti a 3 milliárd Ft-ot. Az összeg ismeretében ellenzéki képviselôként gyakran hívjuk fel a figyelmet az eladósodás veszélyére. Ellenérvként a várost irányító koalíció tagjaitól általában azt kapjuk, hogy ez azért nem tekinthetô soknak, mert Ajka vagyona meghaladja a 33 milliárd Ft-ot. Érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy mi-
bôl is áll ez a 33 milliárdos vagyon, ugyanis akkor igen érdekes dolgot fedezünk fel. A vagyon kb. 97%-a forgalomképtelen – vagyis nem értékesíthetô – vagyontárgy. Megközelítôleg 10 milliárdot tesz ki a városban lévô fák, bokrok, virágok értéke (1 db fa eszmei értéke kb. 800 000 Ft.). Több mint 20 milliárdra tehetô a közutak, közjárdák, közparkolók, közintézmények, a köztéri szobrok, a csatorna- és vízközmûvek, a kórház, iskolák, óvodák értéke. Persze bizonyos forgalomképtelen vagyon – pl. közpark, zöld terület – átminôsíthetô forgalomképessé, de Ajka 1987ben többek között a közparkok száma és szépsége miatt kapott Hild-érmet. A forgalomképes, azaz eladható, vagyontárgyak – uszoda, strand, kemping, épületek, zöld területek stb. – mindössze 1 milliárd Ft-ra rúgnak. Vajon nyugodtan alszik-e az az adós, akinek háromszor annyi a tartozása, mint a teljes értékesíthetô vagyona? A mostani városvezetés hatalomra kerülésekor, 2002-ben, Ajka egy fôre jutó adóssága
– beleértve a csecsemôket és a nyugdíjasokat is – kevesebb, mint 10 000 Ft volt, 2005. végére pedig eléri a 100 000 Ft-ot. A cikket olvasók hová kívánnák azt a hozzátartozójukat, aki végrendeletében nem vagyont, hanem jókora adósságot szándékozna rájuk hagyni…? Nos, ezért emeljük fel mi is a szavunkat! Félre értés ne essék, nekünk nem a hitellel, mint lehetôséggel van bajunk, hiszen már 1830-ban leírta Széchenyi, hogy az a gazdaság motorja, hanem annak nagyságával. Az a hitel szükséges, amelybôl fejlesztések valósulnak meg, és nem veszélyezteti a város mûködôképességét. A mostani városvezetés azonban tavaly a felhalmozási bevételekbôl 450 millió Ft-ot, idén pedig már 850 milliót kénytelen átcsoportosítani mûködési célokra. Nagy felelôtlenség tehát olyan súlyos terhet rakni az utódok vállára, amitôl azok, jobb esetben nyögnek, rosszabb esetben belerokkannak. Fenyvesi Zoltán
Öregségi nyugdíjak néhány uniós országban A kétmillió hazai nyugdíjas közül alig több mint 140 ezer ember mondhatja el magáról, hogy a nyugdíjas elithez tartozik. Vagyis azt, hogy a havi járandóságuk túllépi a százezer forintot. Az érintettek nagy része 110–130 ezer forinthoz jut, a 160 ezer feletti pénz már ritkaság számba megy. Az adatok természetesen azokra vonatkoznak, akik öregségi nyugdíjasok. Arról nincs kimutatás, hogy mennyi a legmagasabb nyugdíj Magyarországon. Az Országos Nyugdíjbiztosító Fôigazgatóság egyik munkatársa azt mondja, pályafutása során egyszer találkozott 260 ezres összeggel, de ennél nagyobb szinte kizárt. Ennek hátterében az áll, hogy a munkaidô alatti járulékbefizetésnek van egy plafonja, amit nem lehet túllépni, így a nyugdíj sem szökhet fel csillagászati mértékig.
Ország Ausztria Dánia Görögország Luxemburg Hollandia Spanyolország Magyarország
Legkisebb 160750 201250 100000 330500 226500 117750 23700
Legmagasabb (forintban) 591250 721750 535000 1650000 * 507250 *
*nincs törvényben szabályozott maximális nyugdíj
6
Gondold meg, hol és mit mondasz
Mádai súlytalan szavai Vajon hol van ma Ajkán a politikai tisztesség határa? Mádai Péternél biztosan nem. Ô a rágalmazás szocialista útjára lépett. Az ajkai televízióban személyesen hallhattuk, az írott sajtóban legalább négyszer olvashattuk, ahogyan Schwartz Bélával együtt megvádolta a város parlamenti képviselôit. Szerinte elítélendô módon idehozták az ÁSZ-t, hogy vizsgálódjon, és a városért végzett munkájukról sértôen nyilatkozott. Két dolgot kívánunk ehhez hozzáfûzni: 1. Tette mindezt az a Mádai, aki a kilencvenes években büszkén mondogatta személyes kapcsolatait kihasználva, kéri az Állami Számvevôszéket, vizsgálja meg saját SZDSZ-es városát. Mert ô akkor nyugodt, ha itt törvényesen mennek a dolgok. Akkor nyu-
godt is volt. Igaz, most nyugtalan és ez sokat elárul. 2. Tette mindezt az a Mádai, akirôl belsô politikai körökben nyílt titok volt, hogy sokat ígért de rendkívül keveset tett városáért. Talán ugyanannyit, mint az olajszôkítôk utoléréséért. Annak a bizottságnak is tagja volt. A város politikai vezetését, az esztelen gyûlölködô stílusát jellemzi, amelynek hevessége az alaptalanságával volt egyenesen arányos. Maguk sem érzik „hatalmuk” eredményeinek meggyôzô mivoltát. Fôleg materiális vonatkozásban nem. Hacsak a mi kontónkra felvett hiteleket nem tartják eredménynek. A tisztességes munka hiányát és az eredménytelenséget azonban kihagyó emlékezettel, a nagy szünetekkel tarkított semmit mondás tu-
dományával Budapesten, sôt még Ajkán sem lehet helyettesíteni. Mi már megszoktuk, Mádai Péter politikában elhangzott szavait nem szabad komolyan venni. (Errôl talán még az ajkai bányászok is tudnának mesélni.) Azon mi sem csodálkoztunk, hogy az a Mádai Péter, aki 1994-ben azzal fenyegetôzött, kilép a szadeszból ha a párt koalíciót köt a szocialistákkal, most kegyeltjükként alpolgármester lehet. Azonban az, hogy Schwartz Béla régmúltat idézô csatlakozási felhívásához a nevét adta, legalább is megmosolyogtató. Talán azt is elfelejtette, 1990-ben kit akart leváltani. Ôt sajnáljuk, de mi nem felejtünk. Az ajkai szabaddemokraták egykori alapító tagjai
Padragiak! Szervezôdni nem kell félnetek jó lesz!
Mennyit ér a szakosító? A városháza hivatalos tájékoztatójában „pártatlan” Sanyi újabb politika szerzeményét olvashatjuk. Tájékoztatás helyett nevelni, formálni, talán fenyegetni akarja a padragiakat. Sanyi magáévá tette, de mondhatnánk azt is, nem felejtette el a korábbi módszereket. Leírja, „a városrész vezetésére a részönkormányzat „államilag” hivatott, mindenkinek elemi érdeke, hogy mögé álljon. Célszerûtlen a széllel szemben menni”. A szél nyilván a szocialista vezetés, élén Sanyi munkaadójával úgy, mint a pártállami idôkben. A legfôbb szembenálló pedig a nép, a Civil Fórum Molnár Lászlóval az élén. Javítsuk „pártatlan” Sanyink írásának tévedéseit, netán szándékos ferdítéseit. A Civil Fórum jelöltje az önkormányzati választásokon indult és nyert az egyik padragi választókerületben. Molnár László megmérettetett és nyert a lakosságnak köszönhetôen. A padragi részönkormányzat tagjait viszont nem a településrész lakosai, hanem a városi önkormányzat tízegynéhány szocialista tagja választotta. Ma ilyenek a törvények, ez lehetséges. Aki gátlástalan, vissza is él a helyzettel. Ismerve Schwartz Bélát és módszereit, a részönkormányzat összetételének nem sok köze van a padragiak akaratához, sokkal inkább a politikai hûséghez. Molnár László is csak annak köszönheti tagságát, hogy a tör-
vény kimondja, a települési képviselô nem hagyható ki a részönkormányzatból. Ily módon a népképviselet említése e vonatkozásban Sanyink erôs csúsztatásának, netán aktív politikai munkájának részeként minôsíthetô. Még durvábbnak és alantasabbnak tekinthetô Sanyinktól a csatornázás százmillióinak említése. A Civil Fórum besározásának a szándéka vezérelte talán? A bonyolító és a kivitelezô kiválasztásáról a városi közbeszerzési bizottság dönt. A döntés a bonyolítóról már meg is született. A pénzek áramlása az önkormányzaton keresztül történik. E kérdéskörben hogyan lehetne a Civil Fórum negatív szereplô? Netán a döntéshozók az ellenôrzéstôl félnek? Ezt csak Sanyink tudja megmagyarázni! Azt, hogy mi történt Padragkúton a rendszerváltás óta, különbözô módon ítélhetjük meg. De azt, hogy ezekbôl a véleményekbôl a hivatalban lévô városvezetés politikai csúsztatásait tartsuk egyedül igaznak, azért mégis túlzás. Csak a teljesség kedvéért említjük meg, hogy Padrag Schwartz Béla nélkül kapott telefont, nélküle történt meg a vízvezeték rekonstrukció és valósult meg a fô út teljes burkolatcseréje, fejezôdött be a gázberuházás. Schwartz Béla nélkül maradt meg önállónak az iskolája, és a csatornadíjban sem kellett megfizetnie mondjuk Tósok csatornázási költségeit.
Jelzálogtól terhes Ajkait? Veszteséget termelt 2004-ben az Ajkait Kft. Önkormányzati hitelbôl fedezte mûködését. A város újabb hatalmas vagyont készül pumpálni a társaságba. A Fidesz frakció nem támogatja az elképzelést, ezért különös figyelmet fordítunk a városlakók érdekeinek védelmére. Munkánk során összesen 1000 millió azaz egymilliárd forint jelzálog terhelést bizonyító tulajdoni lapokra bukkantunk. Közzé tesszük az egyik eredeti másolatát. A mellékelt tulajdoni lapról: 2. bejegyzô határozat 36935/1997.10.08. Jelzálogjog 200 000 000 Ft, azaz Kettôszázmillió forint erejéig. Jogosult: HUNGALU MAGYAR ALUMÍNIUMIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Cím: 1024 BUDAPEST Margit körút 85. A közeljövôben a vizsgálat részletes eredményeire visszatértünk. Fidesz frakció
A közrôl és az államról való gondolkodást illetôen, Sanyinknak a marxista szakosítón szerezhetô ismereteit modernizálnia kellene. Az uniós alapelvek szerint a társadalom egységei az egyén, család, közösség. Ha a közösség kialakította a véleményét-akaratát, az államnak, önkormányzatnak kötelessége annak megvalósulását segítenie. Hogy is van ez Ajkán? Azt írja Sanyi „ha az állam megjelenik a maga kinyújtott kezével, az a logikus, hogy az addigi történések azonnal és teljes mellszélességgel megkísérlik az államhoz történô felcsatlakozást. Felismerik legelemibb érdekeiket, és mintegy munkára jelentkeznek a részönkormányzatnál.” Gratulálunk Sanyinak! Nagyot tévedett, övé a szürke kardigán Ajkán. Ezt Rákosi elvtárs sem mondhatta volna szebben! Már csak azt kellett volna leírnia, hogy éljen a diktatúra! A sorok közt olvasó ember pontosan tudhatja, mi folyik ma Padragkúton. A stílus elárulja a szándékot is. Elgondolkoztató, mennyit és merre haladtunk az elmúlt majd három évben. A legfrissebb közvélemény kutatások adatait nézve azonban azt mondhatjuk, egyre többeknek van elege belôle. Egy dologban egyetértünk Sanyival, a kabátot valóban újra kell gombolni. Ékes József, Marton József
7
Igaz-e? (Egy ajkai átlagpolgár gondolatai és a felelôsök felé intézett kérdései) Egy kedves emlék mulandó voltára gondoltam, amikor úgy döntöttem, hogy a városban kialakult egészségügyi problémákat próbálom megfogalmazni. Harminchárom évvel ezelôtt az új kórház átadása után városunk lakosai elôtt egy reményteljes egészségügyi ellátó rendszer próbált kibontakozni. Akkor úgy gondoltam, jó lesz itt megöregedni, hisz teljes körû, biztonságos egészségügyi ellátásban lesz részem. Sajnos az idô eljárt felettem is, de vágyam, a jelenlegi helyzetet ismerve, nem teljesedett be. Pedig néhány évvel ezelôtt még volt reményem, de ez az utóbbi idôben teljesen szertefoszlott. Önmagamban feltett kérdések és válaszok tárják fel talán a legpontosabban a valós helyzetet egy ajkai átlagpolgár szemszögébôl. Mit is tudunk a kórházról általában? Talán semmit. Ugyanis a képviselô-testületi ülésekrôl egyértelmû, pontos számadatok nem olvashatók ki. Csak mendemondákból tudhatjuk a kórház adósságállományát, elbocsátásokat, keresett szakmák megszûnését, kiváló orvosaink távozását. A jelenlegi városvezetés nagy hûhóval „indított” az egészségügy megváltoztatásával kapcsolatosan. De mint annyi más, ez is csak ígéret maradt. Elfogadták a sürgôs, fontos és kevésbé fontos teendôk lajstromát, de ennek a megvalósításáról már semmit sem mondtak. Mert nem volt mit mondaniuk. Azt hallani, hogy régi ismert orvosok távoznak, távoztak. Igaz-e ?
A kórházon ez sem segít A hír igaz. A közeli városok talán biztosabb jövôt, egzisztenciát és anyagi megbecsülést biztosítanak számukra. Mi pedig hagyjuk, hogy ez bekövetkezzen. Majd útra kelünk és utazunk utánuk, vagy elfogadjuk hiányukat. A kialakult sajnálatos helyzet adott, de elkerülhetô lenne, ha az elvándorlás
nem következett volna be. Más városok biztosan jobban érvényesítik polgáraik iránti elkötelezettségüket. Azt hallani, hogy a kórház csôd közeli helyzetben van. Igaz-e ? A sajtó értesülései szerint a korábban nagyvonalú állami 2003-as kölcsönt vissza kell kamatostól fizetni. Ez kórházunkat is érinti és további színvonalcsökkenéssel jár. De hol van a tûrôképesség határa? Ez volt az ígérgetések reformja, nem pedig a valóságos egészségügyi reform. Igaz-e, hogy a hasonló ipari városokhoz viszonyítva Ajkán a legmagasabb a daganatos megbetegedések száma? Sajtóértesüléseim ezt támasztják alá. Az oly sokszor emlegetett szûrési programok már csak a múlt relikviái. Sokszor szerepelünk, hivalkodunk, dicsekszünk ezzel a programmal, de a gyakorlati megvalósítása kudarcba fulladt. Ígérünk, dicsekszünk, de nem teljesítünk. Talán összefüggésben van a helyi, köztudottan kiváló orvosok távozásával? Vagy esetleg az oly gyakran emlegetett pénzhiánnyal? Ezek a kérdések talán a végtelenségig folytathatóak lennének, de remélem, hogy a többség egy év múlva egyszerre teszi fel a kérdések sokaságát a jelenlegi felelôsöknek, és értelmes válasz hiányában meghozza bölcs döntését. Takács János
Problémák az egészségügyben is! Az egészségügyi ellátás megfelelô szintû mûködése közérdek. Észrevételét mindenkinek joga a döntéshozók tudomására adni. Az Ajkai Szóban megjelent, a kórház fôigazgatójával készült beszélgetésbôl kitûnik, „… tudomásul kell venni…egyre jobban szûkülni fog az ellátásunk.” Nehéz tudomásul venni olyan változást, amely bárkinek az egészségét veszélyezteti. Nem érv az, „hogy tessék mondani nekem, van olyan terület, ahol szárnyal az ország?”. Az említett cikkben idézett problémákon kívül jó néhány van, amely az utóbbi két és fél évben keletkezett. Íme: – Az ügyeleti ellátás elsô szintje a mentôszolgálat és a háziorvosi ügyelet. Mindkettô kapacitása elégtelen. Egyetlen esetkocsi lát el negyedmegyényi területet. Ez év márciusa óta bevonták az ellátásba Szentgált. A falu eddig Veszprémhez tartozott. Most viszont az odavissza 50 km távolságot az ajkai ügyeletnek kell megtenni. Ellátás nélkül marad erre az idôre a város. A háziorvosi ügyelet ellátási területét 2004. május 1-tôl kiterjesztették a városkörnyéki településekre. A legtávolabbi pontok Szôc, Zsófiapuszta, Csehbánya. Ha az ügyeletes kocsi valamelyik távoli községben
van, egy óránál is több idôbe telhet, míg valaki a városban sürgôs ellátáshoz jut. – A fogászat tekintetében legalább a hétvégékre és az ünnepnapokra létre kellene hozni az ügyeleti ellátást. Az egészségbiztosító ezt finanszírozza, meg kellene szervezni. Úgy gondoljuk a város lakossága ennyi figyelmet megérdemelne. – A sürgôsségi osztály orvosa nem tudja szakorvosi konzílium nélkül megfelelôen ellátni a beteget. Szükséges, hogy legalább behívható készenlétben legyen ideggyógyász, fül-orr gégész és szemész (emlékezzünk a pécsi esetre). E nélkül a sürgôsségi osztály elsôsegélynyújtó hellyé fog visszafejlôdni, de mondhatjuk ugyanezt az egész kórházra is. Sok kiváló szakember távozott el a kórházból. Kötôdtek a városhoz, de a vezetés nem tett meg mindent azért, hogy itt maradjanak. Sokszor csak néhány jó szó, kiszámítható jövô, karrierlehetôség hiányzott. Nem minden a pénzen múlik. Az újonnan idekerültek kiemelt bért, lakást, autót kapnak, a régiek arroganciát, és részükre az ügyeleti díj kifizetése is gondot jelent. Ez a „természetes mértékû és egészséges fluktuáció” a fôigazgató asszony szerint. Tényleg?
– A járóbeteg szakellátás elérhetôsége is egyre romlik. Reumatológiára csak az tud felkaptatni a dombon, akinek nem fáj a lába. Az elôjegyzési rendszer bevezetésével csak azt érték el, hogy heteket, sôt a nyári idôszakban hónapokat kell várni, mire valaki szakorvoshoz kerül. – Vajon mindez csak pénzkérdés? A kórház milliárdos nagyságrendû OEP támogatáson túl jelentôs önkormányzati támogatást kap. Mindannyiunk adóforintjaiból. Tudomásul kell venni, hogy a lakosságnak „csökkenteni kellene az elvárásokat”, „hasonló méretû kórházak száz fôvel kevesebb létszámmal dolgoznak” – mondja a fôigazgató asszony. Érdekes, vajon ott is ekkora a menedzsment? Az ellátás ilyen mértékû leépítése véleményünk szerint már a privatizációra való elôkészülés jele. Úgy vesszük észre, hasonló folyamat játszódik le, mint annak idején az üzemek privatizációjakor. Akinek kedves a maga és a hozzátartozója egészsége, pártállástól függetlenül kérjük, gondolkodjon el ezeken a dolgokon. Az ajkai kereszténydemokraták
8
Köszönet a több száz támogatónak! Az Ajkai Szóban nem jelenhetett meg „Nyílt levél Ajka város hivatalban lévô polgármesterének”, amit „Kedves Schwartz Béla” megszólítással a város volt polgármesterei (dr. Csertán János, Marton József és Ékes József urak) mellett a Fidesz frakciócsoport tagjai is aláírtak. Így a térség reklámújságának köszönhetôn nem csak a városiak, hanem a térség polgárai is olvashatták, hogy mire is kérik az aláírók a város polgármesterét. A levél foglalkozott a polgármester demokratikusnak nem mondható ülésvezetésével; azzal, hogy a kérdésekre adott válaszokat miért kerüli meg folyamatosan; azzal, hogy a vagyontárgyakat miért árulja ki,
felélve ezzel az itt élôk jövôjét; az Ajkait Kft. ügyeivel; és azzal, hogy a város polgármesterének nem a félelemkeltés, az ellenzék megsemmisítése, hanem a városért való munkavégzés a feladata. A levél végén a frakcióvezetô kérte: „Akik látták a képviselô testület említett ülését és egyetértenek velünk, kérem a Fidesz irodán telefonon, írásban vagy személyesen erôsítsék meg véleményünket.” Köszönjük annak a több száz támogatónak a jelentkezését, akik egyetértettek a levélben megfogalmazottakkal. Ez erôt ad számunkra a mindennapi küzdelemben és a jövôt illetôen.
Öt jelölt a szimpátiaszavazáson Megtárgyalta és elfogadta a Fidesz parlamenti frakciója az ügyvezetô elnökség szerdán ismertetett javaslatát – jelentette be sajtótájékoztatóján Áder János frakcióvezetô. Ennek értelmében szimpátiaszavazást rendez a Fidesz, melyen mindenki két szavazatot adhat le. A személyek: Mádl Ferenc, Sólyom László, Szili Katalin, Glatz Ferenc és Gombár Csaba. Azokkal az elvekkel is egyhangúlag egyetértett a frakció, amelyeket a köztársasági elnökkel szemben megfogalmazott az ügyvezetô elnökség. Így a nemzeti egységet kell jelképeznie, pártok felett kell állnia, köztiszteletben álló, megkérdôjelezhetetlen személyiségnek kell lennie. Fontos, hogy konfliktusok esetén integrálni tudja a különbözô nézeteket, kimagasló szakmai életút szükséges, mindemellett pedig nemzetközi tekintélyre és kommunikációs képességre is szükség van. Öt jelölt Áder János elmondta: mindenki két szavazatot adhat le. Zárt listát készített a Fidesz a szavazásra, melyen szerepelnek a kormánypártok esélyes jelöltjei is. A személyek: Mádl Ferenc, Sólyom László, Szili Katalin, Glatz Ferenc, valamint Gombár Csaba. Áder János hozzátette: ezen személyek nem mindegyike felel meg a fent említett kritériumoknak. Interneten és a való világban A Fidesz honlapjain, majd a köztereken és Fidesz-irodákban nyilváníthatják ki szimpátiájukat az emberek, de mozgóurnához hasonló módon is lehet majd szavazni. Május 16-án zárja a szimpátiaszavazás folyamatát a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, ezt követôen kerül sor összesítésre. Ön is véleményt nyilváníthat a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség ajkai irodájában, (Alkotmány u. 22.) ahol ügyeletet tartunk. Hétfô 15.00–17.00 Csütörtök 9.00–11.00, 15.00–17.00 Szombat 9.00–11.00 Stolár Mihály országgyûlési képviselô fogadóórája minden hónap második csütörtökén 15.00–17.00
Fidesz–MSZP: 55–34 Április második felében az eddigi mélypontjára süllyedt a vezetô kormánypárt támogatottsága. Eközben a Fidesz támogatóinak aránya gyakorlatilag nem változott. A Fidesz és az MSZP közt a teljes népesség körében 31–19 százalék a különbség, a biztos szavazók közt 55–34 százalék a támogatók aránya – írja a Gallup legfrissebb elemzése.
A valamilyen pártot választók között, ha most lennének a választások a Fideszre: 53 százalék, az MSZP-re: 32 százalék, az SZDSZ-re: 5 százalék, a Munkáspártra: 3 százalék, az MDF-re 2 százalék, a MIÉP-re: 2 százalék, a Centrum-pártra pedig 1 százalék voksolna.
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Ajkai Csoportjának lapja Szerkesztôség címe: Ajka, Alkotmány u. 22. E-mail cím:
[email protected] Nyomda: KellerPrint Nyomda Kft. Megjelenik: 12500 példányban Felelôs vezetô: Keller Gyula
