• tizenhatodik évfolyam, 1 5 2 . s z á m
9. szám
2006
ÖN KOR KÉP
Az ellenzék megyepárti
3. oldal
„Hacsak” (önkormányzati választásokról)
6. oldal
Eladósodó önkormányzatok
14. oldal
ÖN K O R M Á N Y Z A T I FOLYÓIRAT Ára: 507 Ft
Október 1. – önkormányzati választás
Vigyázz, kanyar!
Valamennyi önkormányzati fejlesztési hitelhez – max. 20 éves futamidôvel – igényelhetô a Hitelgarancia Zrt. készfizetô kezességvállalása. Az igénybevevôk lehetnek helyi önkormányzatok, illetve önkormányzati társulások. Mit jelent ez az önkormányzatoknak? A HG Zrt. garanciája mellett csökken a bankok hitelezési kockázata, ezért nô az önkormányzatok hitelhez jutási esélye, javulhatnak a hitelfeltételek, csökkenhet a fedezetigény. Milyen hitelekhez igényelhetô az önkormányzati hitelgarancia? EU-s pályázati önrészt pótló hitelekhez beruházási hitelekhez fejlesztési hitelekhez forint- és devizahitelekhez egyaránt Mekkora összegre vállalhat kezességet a Hitelgarancia Zrt.? A HG Zrt. garanciájának mértéke maximum a tôkeösszeg 80 százaléka, de legfeljebb 800 millió forint lehet. A különbözô hitelekhez vállalt készfizetô kezességek összegét együttesen kell figyelembe venni. Mit kell tennie az önkormányzatnak? A hitelt nyújtó bankot tájékoztatja, hogy a hitelhez biztosítékként a HG Zrt. kezességvállalását is igénybe kívánja venni. A finanszírozó bank közbeszerzés útján történô kiválasztásakor célszerû már a kiírásban szerepeltetni, hogy az önkormányzat fedezetként számít a HG Zrt. kezességvállalására is. Hogyan történik a garanciavállalás? 1. 2. 3. 4.
Az önkormányzat benyújtja hitelkérelmét a bankhoz. A bank a garanciakérelemmel a Hitelgarancia Zrt-hez fordul. A Hitelgarancia Zrt. készfizetô kezességet vállal és errôl értesíti a bankot. A bank folyósítja az önkormányzati hitelt. Mennyibe kerül az önkormányzati hitelgarancia?
Az önkormányzati hitelgarancia díja évente a garantált hitelösszeg 1 százaléka.
1053 Budapest, Szép u. 2. · Telefon: (36-1) 485-83-00 · Fax: (36-1) 485-83-20 E-mail:
[email protected] · Website: www.hitelgarancia.hu
TARTALOM
SZEPTEMBER
„Hacsak” A Marketing Centrum a szeptember elején készült felmérésében azt jósolta, hogy az önkormányzati választások Demszky Gábornak kedveznek, és hogy a fővárosban a szocialisták továbbra is népszerűbbek, mint az ellenzék. „Ez (...) azt jelenti, hogy hacsak nem történik valami nagyon váratlan dolog… akkor ismét Demszky Gábort fogják főpolgármesterré választani a budapestiek.” Azóta a „hacsak” írja a krónikát, az események naponta új helyzetet teremtenek. Amit biztosra vehetünk, az a jelöltek és a jelölteket állított pártok, társadalmi szervezetek neve. Szám szerint tudjuk, hogy hány képviselő- és polgármesterjelölt van, és már megtapasztaltuk azt a helyzetet, azt a hangulatot, amelyben a közigazgatásban dolgozó köztisztviselőknek az önkormányzati választás lebonyolításakor meg kell felelniük. A mindennapi politikai nyilatkozatok – amelyek előre vetítik a választási eredmények tisztaságának kétségbevonását–, nem könnyítik az apparátus munkáját. Nincsenek könnyű helyzetben. Ebben a felfokozott, sokak által szándékosan gerjesztett, bizalmatlanságot árasztó légkörben kell majd a választást lebonyolítani. Csak abban lehet reménykedni, hogy a testületek vezetői, a testületek képviselői átérzik a feladat súlyát, és segítik majd mindazokat, akik a választáskor közhivatalnokként próbálják a mundér becsületét menteni. 6 A Magyar Televízió szeptember 19-én, az ostrom utáni napon kiadott közleményében hangsúlyozza, hogy nem szolgált rá az értelmetlen tombolásra sem erkölcsileg, sem intellektuálisan. A Szabadság téri épületet lezárták, csak a dolgozók tartózkodhattak a székházban. A látvány riasztó volt. Kiégett 5 autó és a földszinten lévő iroda, ahonnan rengeteg irat, számítógép, fénymásoló tűnt el. A ház többi szobájából is elvittek mozdítható számítógépeket, így például az elnökségről, a vallási szerkesztőségből. A főbejárat mellett lévő postázót teljesen szétdúlták, a leveleket szétdobálták. Az intézmény beléptetőkapuja, egy kamerája megsérült. Az archívumból több tucat kazetta tűnt el. Az MTV feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöke október elejére rendkívüli ülésre összehívta a nagykuratóriumot, ahol a vandalizmus okozta károkról kapnak tájékoztatót a civil kurátorok. A kuratórium tagja a Községi és Kistérségi Országos Önkormányzatok képviseletében az ÖN-KOR-KÉP főszerkesztője is. A fejleményekről a továbbiakban is beszámolunk.
KÓRKÉP Vigyázz, kanyar! Arcok, harcok…
2 13
PARLAMENT Az ellenzék megyepárti
3
ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS Elpattant a húr „Hacsak” Bebizonyosodott (lapzárta után)
5 6 20
ÁSZ-VIZSGÁLAT Eladósodó önkormányzatok Az Állami Számvevôszék javaslatai
14 16
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Kezesség az önkormányzati fejlesztésekhez
HÍREK „Az anyag ismeri a brüsszeli nyelvet…” Fejlesztéspolitikai Napok Sikerrel pályáztak az önkormányzatok
Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt • Címlapfotó: Hudák Zsolt • A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. • Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail:
[email protected] Web: www.onkorkep.hu Lapzárta: 2006. szeptember 27. Lapzárta után: 2006. október 2. 10:00 Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. • A folyóirat a kiadóban megrendelhető.
22 22 22
TELEPÜLÉSÜGY Megújulnak a levélgyûjtô szekrények Vakvágányon KÖSZ állásfoglalás
19 23 23
FÔÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN A falu LEADER – Tapasztalatok és tervek A fôépítész kiserdô kialakítása – faültetés Budapest Építészeti Nívódíj Az Év Fôépítésze Díj, a Fôépítészi Életmû Díj átadása A gyermekrajzverseny eredményhirdetése A 2006. évi Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem ajánlásai
polgárok, önkormányzatok információs hírmagazinja • www.onkornet.hu
18
25 26 26 27 27 27 28
Megrendelő Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot ........... példányban. Éves előfizetési díj: 6096 forint+postaköltség Számlázási cím: ............................................................................... Szállítási cím: .................................................................................. Kelt: ..............................., 2006. .................................................... ............................................. Aláírás
2006. szeptember ÖN • KOR • KÉP
1
KÓRKÉP
Vigyázz, kanyar! Az alábbi gondolatok a tavaszi parlamenti ülés egyikén hangzottak el, részben a miniszterelnök ciklust záró, kormányzati munkát értékelő beszédéből, másrészt az erre reagáló pártelnökök, frakcióvezetők megszólalásaiból idézünk. Az ország jelentős része, ha eszével el is fogadja, szívével-lelkével nagyon sokszor hadakozik e bonyolult, új Magyarországgal – értékelt a kormányfő. Gyurcsány Ferenc szerint sokan lélekben még most is a két világ határán állnak. Pedig nincs út vissza a szocializmusba. És nincs út előre, a polgári szocializmus fából vaskarika rendszerébe sem. Magyarországon szociális piacgazdaságot szeretnénk teremteni. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője az elszalasztott lehetőségek négy évének nevezte a kormányzati ciklust, mert mint mondta, nem tudtunk élni az uniós csatlakozás adta lehetőségekkel. Hiller István, az MSZP elnöke azt mondta: a választások tétje, hogy felfordulás, vagy nyugalom és biztonság lesz Magyarországon.
2
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet: kevés szó esik arról, hogy vajon jól használtáke fel ezt a pénzt, vagy egyáltalán kellett-e ennyit elkölteni? Tavasszal, a Fidesz elnökétől hallottuk: az országjárás legvilágosabb mondatát Pécsett fogalmazta meg valaki, aki azt mondta: „az előttünk álló évben az a fő kérdés, bekanyarodunk-e, amikor jön a kanyar, va g y b á t ra n m e g y ü n k tovább egyenesen. Egyenesen a falnak”. Most egy igen éles kanyar következik az úton. Ezt mutatják a veszélyt jelző táblák… Október elseje a választás napja. A – Fidesz elnöke által megidézett – pécsi gondolkodó tavaszi jóslatai beigazolódtak: itt a kanyar! Ezt mutatják a veszélyt jelző táblák. Úgy tűnik, hogy a miniszterelnök is látta ezt, és nem akart a falnak rohanni. Bátran az egyenes utat választotta, holott tudhatta volna, hogy a girbegurba tovább vezetne. A pécsi gondolkodó csak tudja. Mi csak abban bízhatunk , hogy a válasz tás eredménye nem hoz olyan változást, amely az alkotmányos demokráciát kétségbe vonja.
ÖN • KOR • KÉP 2006. szeptember
A TÖOSZ elnöksége ez év januárban kezdeményezte, hogy az általános önkormányzati választásokat és az általános parlamenti választásokat ne egy évben rendezzék meg. A kezdeményezés – a korábbi években megfogalmazottakhoz hasonlóan – egyben arra irányult, hogy később az önkormányzati választások a parlamenti választási ciklusok felező idejében történjenek. A javaslat csak átfogó és széles körű politikai egyetértés esetén valósulhatott volna meg. A TÖOSZ elnöksége ezért a parlamenti pártokhoz fordult, a kezdeményezést azonban az ellenzéki pártok elutasították. Vajon ők látták a veszélyt jelző táblákat?
PARLAMENT
Az ellenzék megyepárti Még békés időkben számoltunk be arról, hogy a parlament nyári rendkívüli ülésszakán döntött a kormány reformcsomagja első tizenöt törvényjavaslatának elfogadásáról. Főként adó- és járulékemelésekről. Kevesebb szót ejtettünk arról, hogy a Gyurcsány-kormánynak nem sikerült az önkormányzati rendszer változtatásához fontos, számos kétharmados törvényhelyet módosíttatni az Országgyűléssel. Ennek főbb vitaelemeit ismertetjük most. Az eredeti terv, amely szerint szeptember közepén a nemzeti fejlesztési tervről cseréltek volna eszmét a T. Házban viszont nem teljesült. Elsöpörte az utcán ekkoriban elszabadult erőszak, amely ellen ötpárti nyilatkozatban tiltakoztak. Legközelebb október kilencedikén találkoznak a képviselők.
Az Országgyűlés az önkormányzati választásokat megelőző, utolsó ülésén nem fogadta el a kormány által javasolt, kétharmados többséget igénylő önkormányzati törvénymódosítást. Pillantsunk röviden bele, milyen érveket sorakoztattak fel az önkormányzati rendszer módosítása érdekében a felek, mielőtt elbukott volna a változtatás. Lamperth Mónika, önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadójaként azzal nyitott, hogy a változtatás célja a rendszer hiányosságainak korrekciója, és az, hogy a központi közigazgatás súlyát csökkentő valódi decentralizáció nagyobb lendületet vegyen. Egyben azt is szeretnék elérni, hogy a megváltozott viszonyoknak megfelelő, hatékonyabb és költségtakarékosabb, magas szintű közszolgáltatásokat nyújtó rendszer alakuljon ki. Tehát a javaslatok az államreform meghatározó részei.
Megye vagy régió A legfontosabbak: törvény által előírt módon lehetővé tennék az önkormányzatok kötelező feladatának többcélú kistérségi társulásban történő ellátását; a körjegyzősé-
gek megerősítését. Ez utóbbi keretében az ezer fő alatti települések önálló hivatali szervezete megszűnne. A megyei jogú városok helyett kiemelt szerepkörrel „hoznák létre” a nagyvárosokat; megalakulhatnának a választott regionális önkormányzatok; valamint a főváros és a kerületi önkormányzatok között új munkamegosztás jönne létre. Ezeket az intézkedéseket a miniszter szerint az elmúlt négy évben megalapozták. Sikeres lépésként emelte ki az önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak működését, s azt, hogy a regionális önkormányzatok létrehozásának tudományos és szakmai megalapozását az IDEA-munkacsoportban elvégezték. Ennek a munkának az egyik leglényegesebb következtetése, hogy az érdemi decentralizáció, a hatékonyan működő területi önkormányzás optimális területi szintje nem a megye, hanem a régió. Beszédében a tárca vezetője erről győzködte képviselőtársait. „A mi regionális önkormányzat létrehozására vonatkozó javaslatunk nem három megyei önkormányzat összetolásán alapul.
Egészen más minőség! Hiszen a választott regionális önkormányzat feladatai, feladatkörei elsősorban a központi közigazgatás döntési kompetenciáiból származnak majd” – mondta Lamperth Mónika. Megítélése szerint a hét országos érdekszövetségből hat aláírásával is elkötelezte magát a közigazgatási reform mellett. A korábbi vitákban a miniszter szerint eddig egy fontos érv nem hangzott el. Az, hogy a választott regionális önkormányzat magában foglalja a nagyvárosok akaratát is. Óriási a különbség tehát a megyei önkormányzat fejlesztési felfogása, és a választott regionális önkormányzat, a régió fejlesztéséért viselt felelősségét tekintve a hatáskörök, feladatkörök között. Az általunk készített javaslat, amit letettünk az Országgyűlés asztalára, ezt a szempontot erősen figyelembe veszi, hiszen a nagyvárosok és a kistelepülések lakói egyaránt szavaznak akkor, amikor létrehozzuk a választott regionális önkormányzatot, és valódi regionális érdeket tudnak megjeleníteni, aminek nemcsak a fejlesztésben, hanem a köz-
szolgáltatások ellátásában is nagyon komoly jelentősége van – vázolta elképzeléseik lényegét a tárcavezető. Majd hozzátette: azzal, hogy európai uniós tagország lettünk, 2007től soha nem látott nagyságrendű források érkeznek majd a települések fejlesztéséhez, ezért erre az új megközelítésre van szükség. A javaslatban a regionális feladatköröknél megjelölték azokat a területeket, amelyeket a választott regionális önkormányzatnak kellene majd ellátni. A konkrét feladatokat, a konkrét hatásköröket azonban az ágazati törvényekben kívánják megfogalmazni. Ezt az ellenzők kifogásolták. A vitában erről a miniszter azt mondta el: a regionális önkormányzatok saját költségvetéssel és saját bevételi forrásokkal – amelyek akár adó vagy bármilyen más saját forrás formájában jelennek meg – kell hogy rendelkezzenek.
Erősíteni az összefogást Ezen túl törvénnyel létrehozott társulásban erősítenék az önkormányzatok összefogását. Meggyőződésem, hogy állampolgári érdekek sérülhetnek, ha valamelyik település nem méltányolható okból elzárkózik a társulástól. A társulásba való belépés a jelenlegi rendszerben nem kényszeríthető ki, legfeljebb az ösztönzőrendszerrel serkenthető. Az együttműködés megadásának orvoslására azonban indokolt valamilyen megoldást kialakítani, amely a rendszer továbbfejlesztésének egy másik útja lehet. Nos, az önkormányzatok maguk azt mondták, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján továbbléphetünk – indo-
2006. szeptember ÖN • KOR • KÉP
3
PARLAMENT kolt a miniszter. Lamperth Mónika úgy vélte, a többcélú kistérségi társulások továbbfejlesztésével elérhető közelségbe hozzák a jó minőségű és egyenletes színvonalú közszolgáltatásokat valamennyi kistelepülésen élőnek. Ugyanezen okból erősítenék a körjegyzőségek rendszerét is. Ezért építették be a törvényjavaslatba azt a szabályt, hogy 1000 és 500 lélekszám között csak akkor engedi a törvény önálló hivatal működését, ha ennek a feltételrendszerét külön segítség nélkül tudja garantálni a település. 500 lélekszám alatt pedig, úgy ítélik meg, hogy nem biztosítható ez a színvonal. Jelenleg kb. háromszáz ilyen jegyzőség van, mondta a miniszter, miközben kormányzati hivatalnokok a mezőgazdasági bizottság ülésén 62 település érintettségéről beszéltek.
Újraírnák a fővárosi szabályokat A reformfolyamat fontos eleme a fővárosra vonatkozó szabályok újragondolása is. A fővárosban a tervezet szerint az önkormányzati törvény azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek kétharmados voltuk miatt a rendszer egészének szabályozását alapozzák meg. Tehát azt, hogy kétszintű az önkormányzati rendszer – fővárossal és kerületekkel. A kormány azt szeretné, hogy mindazokat a fővárosi munkamegosztáshoz kapcsolódó szabályokat, amelyek a részletekre vonatkoznak, egy külön, önálló fővárosi törvényben határozzák meg. A főváros kétszintű közigazgatásában pedig egy új – meglátásuk szerint – hatékonyabb munkamegosztást kezdeményeztek. A kerületek látnák el mindazokat a közszolgáltatásokat, amelyek közel vannak a lakossághoz – iskola, óvoda, egészségügyi alapellátás, a mindennapokhoz kapcsolódó közszolgáltatások köre –,
4
és a főváros látná el azokat a feladatokat, amelyek a települési önkormányzati jellegből egy egész önkormányzatra értelmezendőek. Vagyis a vonalas közszolgáltatások vagy akár az utak tulajdonlása, működtetése, felújítása és mindaz, ami Budapest egységes fejlesztéséhez kapcsolódik. A fővárosi törvény feles többséggel elfogadandó lenne. Ezt az ellenzék nem támogatta. A miniszter végül hangsúlyozta: semmi nincs kőbe vésve, a megegyezés érdekében nyitottak bármilyen kérdésben tárgyalni. Úgy látszik azonban, a felek egyelőre csak abban értettek egyet maradéktalanul, hogy a helyzet megérett az átfogó változtatásra. A hogyanról azonban szeptember végéig nem jutottak dűlőre. Korábban is tárgyaltunk, millió módosító indítványt előterjesztettünk, de nem tudtunk megegyezni. Ezért ugyanezt a törvénycsomagot a kormány annak idején visszavonta. Az nem konstruktivitás, hogy most bedugjuk a fülünket, és ugyanazt a törvényjavaslatot odadobjuk, és elvárjuk az ellenzéktől, hogy tessék szíves lenni megszavazni – indokolta ellenérzésüket a kereszténydemokraták vezérszónoka, Rubovszky György. A Fideszhez hasonlóan nem fogadták el a megyerendszer megszüntetését.
Maradjanak a megyék A Fidesz képviselőcsoportja, mint szónokuk, Répássy Róbert elmondta, ezzel együtt nem zárná ki, hogy a regionális önkormányzatok is létrejöjjenek, ahogy van példa erre Francia-, Spanyol- és Olaszországban is. A többségi álláspontjuk azonban az, hogy a megyéknek van hagyománya Magyarországon, a régióknak pedig nincs. A korábbi, Nagy-Magyarországi régiók mások voltak – Erdély, Felvidék, Délvidék, Partium –, ezekhez hasonlítva a mai Magyarország területe számít
ÖN • KOR • KÉP 2006. szeptember
egy régiónak. Az uniós támogatások lehívásához pedig a korábbi információkkal ellentétben nincs szükség régiók létrehozására. A másik szempont, hogy a kormány 11–13 milliárd forint megtakarítást vár attól, hogy áttérünk a regionális önkormányzatokra. Az 1700 milliárdos hiányhoz képest, illetve az 1350 milliárdos megszorító csomaghoz képest ez a 11–13 milliárd forint önmagában nem elegendő indok ahhoz, hogy áttérjünk regionális önkormányzatokra – mondta az ellenzéki képviselő. A szocialista vezérszónok, Wiener György viszont arra emlékeztette a Fidesz és az MDF képviselőit, hogy a regionális átalakítás ezen formáját korábban már ők is javasolták. Ennek lényeges következménye a területi különbségek mérséklése lenne – vélte a szocialista honatya. A kisebbségben maradt ellenzéki képviselők azonban úgy ítélték meg, hogy az intézkedések inkább a központosítást szolgálnák. A KDNP kifejezetten a megyék megtartása mellet érvelt, amelyek szerintük el tudják látni a régióknak szánt feladatokat. Nem támogatták a fővárosra vonatkozó szabályok megváltoztatását sem. Tiltakoztak továbbá az ellen, hogy az önkormányzatok megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a törvényjavaslat az Országgyűléstől az Alkotmánybírósághoz telepítse. A körjegyzőségekkel kapcsolatban ellenzéki oldalon úgy értékelték, hogy a szigorító jellegű szabályok leértékelik a társtelepülések szerepét, ahelyett, hogy az eddigi gyakorlat szerint pénzügyileg ösztönöznék azok megalakítását. Átgondolandónak nevezték a régiók szintjén kialakítandó bizottságok tagsá-
gának, tanácskozási jogú meghívottainak körét, a megyéktől átkerülő feladatok pontosítását.
A pénz hiányzik a rendszerből A többcélú kistérségi társulások működésével kapcsolatban elmondták, hogy az elmúlt években olyan forrásokat kaptak, amelyeket korábban a települési önkormányzatok kezeltek. Vagyis, forrásátcsoportosítás, nem forrásbővülés történt. Ennek tükrében pedig nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, parttalan viták területévé váltak, ahol sok esetben kis összegek elosztását kísérte éles vita. Sokan szóvá tették azt is, hogy a többcélú kistérségi társulás összefogás helyett az önkormányzatok, illetve a polgármesterek megosztását eredményezte. Ezért ezen a területen is a mechanizmus újragondolását javasolták. Az MDF vezérszónoka, Hock Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt tizenegynéhány évben megközelítőleg ezer új feladattal bővült az önkormányzatok feladat- és hatásköre, miközben a finanszírozásáról az állam folyamatosan megfeledkezett. Ennek megfelelően alakult ki az a szolgáltatási válság, amelyről beszélnek, és amelynek az eredményét úgy értékelik, hogy rendkívül alacsony hatékonysággal működik az önkormányzati rendszer. Ezért úgy vélte, önmagában a közjogi struktúrának az átalakítása, a megyék kiemelése, a régiók beemelése, ha ehhez a jogalkotó nem tud hozzárendelni egy kiszámítható, tervezhető finanszírozási konstrukciót, akkor semmi nem fog történni. Így nem húsz megyében és háromezer településen fog ez a válság lecsapódni, hanem egyébként a hét régió ugyanezeket a problémákat fogja átélni – állapította meg a politikus. N. E.
ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS ELŐTT
Elpattant a húr Előző számunkban arról adtunk hírt, hogy gőzerővel készülnek a pártok és a civil szervezetek az önkormányzati választásokra; megtörtént a jelöltek kiválasztása. Úgy tűnik, a helyi politika felértékelődött, összesen több mint nyolcvanezren gondolják, hogy tenni kéne valamit szűkebb környezetükért, lakóhelyükért. Polgármesteri ambíciója több mint nyolcezer jelöltnek van, egy helyen nem lesz polgármester-választás, és kellő számú jelölt hiányában hat helyen marad el a kislistás szavazás. A teljesség igénye nélkül kalandozunk az országban, megnézzük, ki mit gondol az önkormányzati választásokról, ki hogyan készül, mit remél október elsejétől. Összeállításunkat befolyásolták az elmúlt napok történései, nem tehetünk úgy, mintha semmi nem történt volna. Eredeti szándékunktól eltérően, ezért a jelöltállítási statisztikán túl, arról is tudósítunk, milyen károkat okoz, ha visszaélnek az emberek bizalmával, ha a rossz szellemet kiszabadítják a palackból, ha a politizáló szervezetek felelőtlenül utcára küldik az embereket. Így történhetett meg, hogy pattant a húr és elszabadultak az indulatok, így történhetett meg, hogy a helyi kisközösségekben is felütötte fejét a gyűlölködés, és már nem tisztelik azt, akiben még néhány nappal korábban bíztak, így történhetett meg, hogy ott állunk a pokol kapujában… Az itt közölt fotón az MTV székháza látható a szeptember 19-i ostrom után.
ÖNKORMÁNYZATI - KOR SZAK-KÉP
Hacsak
”
„
A Marketing Centrum a szeptember elején készült felmérésében azt jósolta, hogy az önkormányzati választások Demszky Gábornak kedveznek, és hogy a fővárosban a szocialisták továbbra is népszerűbbek, mint az ellenzék. „Ez (...) azt jelenti, hogy hacsak nem történik valami nagyon váratlan dolog… akkor ismét Demszky Gábort fogják főpolgármesterré választani a budapestiek.” Azóta a „hacsak” írja a krónikát, az események naponta új helyzetet teremtenek. Amit biztosra vehetünk, az a jelöltek és a jelölteket állított pártok, társadalmi szervezetek neve. Szám szerint tudjuk, hogy hány képviselő- és polgármesterjelölt van, és már megtapasztaltuk azt a helyzetet, azt a
hangulatot, amelyben a közigazgatásban dolgozó köztisztviselőknek az önkormányzati választás lebonyolításakor meg kell felelniük. A mindennapi politikai nyilatkozatok – amelyek előre vetítik a választási eredmények tisztaságának kétségbevonását– nem könnyítik az apparátus munkáját. Nincsenek könnyű helyzetben. Ebben a felfokozott, sokak által szándékosan gerjesztett, bizalmatlanságot árasztó légkörben kell majd a választást lebonyolítani. Csak abban lehet reménykedni, hogy a testületek vezetői, a testületek képviselői átérzik a feladat súlyát, és segítik majd mindazokat, akik a választáskor közhivatalnokként próbálják a mundér becsületét menteni.
A szocialisták önállóan több mint hatezer képviselő- és háromszáznál több polgármesterjelöltet indítanak az önkormányzati választáson. Úgy számolnak, hogy Budapesten és a városok többségében megőrzik vezető szerepüket, ezt a számukra kedvező eredményt a FIDESZ fokozódó radikalizmusával is magyarázzák. Abban bíznak, hogy a főváros és a kormánypárti vezetésű városok többsége a kormány fejlesztéspolitikája mellett szavaz. Ha nem így történne, az kudarc – de erre semmilyen jel nem
ORSZÁGOS ÁTTEKINTÉS A JELÖLT, LISTA ÁLLÍTÁSRÓL Települések száma
Polgármester jelöltek
Összesen
8 166 958
3174
8 623
50 623
12 765
1 071
Budapest
1 406 394
23
87
0
2 353
174
Baranya
326 835
301
794
3 831
451
38
Bács–Kiskun
438 327
119
339
2 284
687
60
Békés
315 306
75
208
1 638
545
51
476
Borsod–Abaúj–Zemplén
577 631
358
987
6 341
744
58
Csongrád
344 423
60
173
1 239
442
35
Fejér
347 243
108
314
1 934
329
25
265
Győr–Moson–Sopron
358 056
182
474
2 147
432
32
Hajdú–Bihar
436 850
82
245
1 944
798
62
Heves
261 638
121
382
2 519
293
26
Jász–Nagykun–Szolnok
329 848
78
262
1 767
496
Komárom–Esztergom
254 583
76
194
1 148
429
Nógrád
174 155
131
373
2 233
202
Pest
916 374
187
573
3 551
Somogy
269 735
245
657
3 503
Szabolcs–Szatmár–Bereg
452 833
229
613
Tolna
199 194
109
308
Vas
216 242
216
Veszprém
298 991
217
Zala
242 300
257
6
ÖN • KOR • KÉP 2006. szeptember
Kislistás jelöltek
Egyéni választókerületi jelöltek
Települési kompenzációs listák
Névjegyzékben szereplők száma
Főváros/megye
Összes jelölt
Mandátumok
11 747
83 758
25 061
2 445
4 885
635
417
5 493
1 806
642
3 952
1 170
2 867
775
681
8 753
2 555
409
2 263
627
2 842
1 019
357
3 410
1 356
726
3 713
852
281
3 475
1 039
43
430
2 955
808
38
430
2 201
710
18
185
2 993
953
2 455
222
2 120
8 699
2 117
243
23
237
4 640
1 909
5 353
552
48
453
6 971
1 914
1 652
295
29
285
2 540
843
482
2 221
335
32
287
3 325
1 319
535
2 581
414
36
381
3 911
1 449
623
2 737
270
21
240
3 870
1 505
Száma
Jelöltek
ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS
Lista
Megye
Összesen Baranya Bács–Kiskun Békés Borsod–Abaúj–Zemplén Csongrád Fejér Győr–Moson–Sopron Hajdú–Bihar Heves Jász–Nagykun–Szolnok Komárom–Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs–Szatmár–Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
167 11 7 14 8 14 7 6 10 10 6 13 8 9 7 12 6 8 5 6
Jelölt
1 719 89 112 110 85 120 37 63 117 81 76 117 64 219 74 95 69 74 74 43
180 13 7 10 10 12 10 8 10 9 10 14 8 8 7 10 8 9 6 11
Jelölt
2 938 182 119 96 173 129 166 198 136 172 104 141 121 190 183 286 98 135 84 225
Lista
347 24 14 24 18 26 17 14 20 19 16 27 16 17 14 22 14 17 11 17
Jelölt
4 657 271 231 206 258 249 203 261 253 253 180 258 185 409 257 381 167 209 158 268
901 40 46 40 59 40 40 41 40 40 40 40 40 80 40 48 41 40 40 40
JELÖLT ÉS LISTA ÁLLÍTÁS ÁTTEKINTÉSE Települési önkormányza- Fővárosi/megyei ti jelöltek listák Szervezet
Összesen Pártok összesen Pártok önállóan Pártok közösen Társadalmi szervezetek összesen Társadalmi szervezetek önállóan Társadalmi szervezetek közösen Különböző típusú szervezetek közösen Függetlenek
Összes jelölt
Lista
Összesen
Jelöltszám
10 ezer és az alatti választó kerület
8 623 1 002 689 313 177
50 623 4 723 3 655 1 068 915
24 512 15 368 11 029 4 339 6 613
75 135 20 091 14 684 5 407 7 528
356 213 172 41 123
5 147 3 581 2 725 856 1 158
88 905 24 674 18 098 6 576 8 863
168
888
6 260
7 148
118
1 108
8 424
9
27
353
380
5
50
439
128
557
1 550
2 107
20
408
2 643
7 316
44 428 981
0
52 725
Listaszám
10 ezer feletti választó kerület
Megyei, fővárosi közgyűlésben betölthető mandátumok összesen
MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK
„Minden jel szerint előretör a FIDESZ az októberi önkormányzati választásokon a megyei önkormányzatokban. … a lehetséges erőviszonyok úgy alakulhatnak, hogy a jelenlegi négy dunántúli fideszes többségű megye mellett további hét, jelenleg MSZP -s megyei önkormányzat válhat vörösből narancs színűvé. A mostani „billegő” körzetek közé tartozik Veszprém, Komárom-Esztergom, Fejér, Bács-Kiskun, Pest, Csongrád, Hajdú-Bihar. Kormánypárti többségű maradhat azonban viszont a főváros, a szocialisták ezen kívül megőrizhetik többségüket Somogyban, Baranyában, Nógrádban, Hevesben, Borsodban, Jász-Nagykun-Szolnokban, Szabolcsban, és Békésben.„ (Magyar Hírlap, 2006. 09.16.)
Összesen
A szabaddemokraták szándékuk szerint erősíteni akarják pozíciójukat az önkormányzatokban. Az első, ’90-es önkormányzati választáskor döntően meghatározó szerephez jutott liberálisoknak jelenleg 101 polgármesterük van, most ezt a számot szeretnék növelni. A választásban résztvevő 140 polgármesterjelölt közül többen
fölény lesz. A megyei önkormányzatok jelentőségüket veszítik, hiszen a fejlesztési támogatásokat a régiók kapják, a megyei jogú városok többségét pedig – reményük szerint – továbbra is a koalíció irányíthatja majd. Horn Gábor szerint Budapesten Demszky Gábor lesz a győztes.
10 ezernél nagyobb
„Budapesten Demszky Gábor lesz a győztes…”
koalíciós támogatással próbálnak szerencsét. A választáson minden megyében állítanak listát; Veszprém, Csongrád, Győr-MosonSopron megyében a szocialistákkal közösen. Jelenleg a városok több mint kétharmadában a kormánypártok polgármesterei dolgoznak, ahogy a fővárosi kerületek nagy részében is. Horn Gábor, a szabaddemokraták kampányfőnöke egyik sajtótájékoztatóján kiemelte a főváros XIV. kerületét, ahol reményeik szerint a közös koalíciós jelölt győzni tud majd. Emlékeztetőül: négy évvel ezelőtt a kormánypártiak nem tudtak közös jelöltet állítani, így a FIDESZ jelöltje nyerte meg a választást. A liberális párt kampányfőnöke kétségbe vonja, hogy a megyei önkormányzatokban – mint azt a Fideszben remélik – átütő ellenzéki
10 ezer és kisebb
„Szoros küzdelem várható a fővárosban a Századvég Politikai Elemzések Központja és a Forsense közös közvélemény-kutatása alapján. A felmérés a Marketing Centrumhoz hasonlóan szeptemberi adatok alapján készült. Az öt nyilvántartásba vett főpolgármester-jelölt közül az SZDSZ-MSZP közös jelöltjeként induló Demszky Gábor és a független, de a FIDESZ és más jobboldali pártok által is támogatott Tarlós István támogatottsága között az adatok alapján már alig van különbség: a jelenlegi főpolgármesterre a választók 33 százaléka, az óbudai polgármesterre 31 százalékuk szavazna. Bár a pártok támogatottságát tekintve a FIDESZ előnye prognosztizálható a budapestiek körében, a helyi képviselő-választáson vagy a kerületi polgármester-választáson összességében az MSZP jelöltjei állnak jobban: a
kerületekben 26 százalék szavazna az MSZP képviselő-jelöltjére és 29 százalék a párt polgármester-jelöltjére, míg a FIDESZ képviselőjelöltjei és polgármester-jelöltjei esetében ez az arány 24-24 százalék.”
Polgármester-jelöltek
utal – mondta Lendvai Ildikó, a szocialisták frakcióvezetője.
45 409 0
Az összesítésben nem szereplő főpolgármester jelöltek száma: 5
2006. szeptember ÖN • KOR • KÉP
7
4 947 2 237 2 088 2 272 658 562 422 294 175 172 201 136 4 62 56 69 33 56 8 34 20 29 28 21 3 17 14 14 14 13 0 9 1 5 3 2 2 1 1 1
„A választások harmadik fordulója…” A FIDESZ a 2002-es gyenge szereplése után a kormány megszorító intézkedéseit látva egyértelmű győzelemre számít. Párt támo-
8
33 31 39 0 13 12 1 5 8 4 0 0 2 7 1 1 3 0 5 1 1 0 0 0 2 0 0 0 0 0 2 0 1 0 0 0 0 0 0 0
997 454 548 0 152 121 14 30 62 37 0 0 105 41 31 5 27 0 44 10 17 0 0 0 15 0 0 0 0 0 10 0 5 0 0 0 0 0 0 0
ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS Összes jelölt
3 414 2 106 1 979 927 604 493 166 290 158 162 151 127 0 57 56 69 32 48 1 34 20 20 28 21 2 17 2 12 14 12 0 1 0 1 3 0 0 0 1 1
Jelöltszám
Összesen
1 533 131 109 1 345 54 69 256 4 17 10 50 9 4 5 0 0 1 8 7 0 0 9 0 0 1 0 12 2 0 1 0 8 1 4 0 2 2 1 0 0
Fővárosi/ megyei listák Listaszám
10 ezernél nagyobb
311 54 61 195 12 10 14 4 1 4 7 1 3 0 0 1 0 3 1 0 0 1 1 0 0 0 3 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0
10 ezer és kisebb
MSZP SZDSZ MDF FIDESZ MIÉP MUNKÁSPÁRT MCF CENTRUM MUNKÁSPÁRT 2006 JOBBIK KDNP VP ÖSSZEFOGÁS MEGYÉ FKGP HUMANISTA PÁRT ZÖLD DEMOKRATÁK M NY P ZÖLDEK MVPP MSZDP ÉLŐLÁNC ÖSSZEFOGÁS PÁRT ZÖLD PÁRT KDP NKPP MAVEP SZDP FKNP MNF ZÖLD CENTRUM NYUP MKP F.É.P. EJIP LRUP MFP MSZP LŐRINCI PPSZ DPSZ ZÖLDEK PÁRTJA
Polgármester jelöltek
Szervezet
PÁRTOK ÖNÁLLÓAN Települési önkormányzati jelöltek
6 255 2 745 2 697 2 467 822 693 450 328 238 213 208 137 112 103 87 75 60 59 53 44 37 30 29 21 18 17 17 15 14 13 10 9 6 5 3 2 2 2 1 1
gatással közel két és félezer jelölt áll a starthoz, és százkilencvenöt polgármesterjelölt bízik a győzelemben. Négy évvel ezelőtt a FIDESZ mindössze három megyei közgyűlésben (Győr-Moson-
ÖN • KOR • KÉP 2006. szeptember
Sopron, Vas és Zala) tudott többséget szerezni, és öt megyei jogú városnak – Debrecen, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Tatabánya és Zalaegerszeg – adott polgármestert, Budapesten mindössze három kerületben (I., XII., XIV.) volt fideszes polgármester. Az utolsó hetek eseményeit látva és Orbán Viktor kijelentéseire figyelve az önkormányzati választást a FIDESZ a választások harmadik fordulójának tekinti, elszántságukat látván okkal kérdezhetjük: ez a harc lesz a végső?
Fűben, fában orvosság Katona Kálmán, az MDF főpolgármester-jelöltje energia-takarékossági programjával jól aláfűtene a riválisainak. Sikerét arra alapozza, hogy ez a kérdés minden embert érint. A főpolgármester-jelölt egyik sajtótájékoztatóján elmondta: a fővárosban főenergetikus vezetésével elkészítenék Budapest energia-takarékossági programját, áttekintenék a főváros gáz és villamos energia szükségletének beszerzési lehetőségeit, és ahol érdemes, versenyeztetnék a szolgáltatókat. A jelölt elképzelései között szerepel az is, hogy kedvezményes hitel keretében lecserélnék a tíz évnél régebbi, alacsony hatékonyságú fűtőberendezéseket, ennek költségeit az energia megtakarításból finanszíroznák. A hivatalokban, közintézményekben kizárólag energiatakarékos világítást alkalmaznának. Katona Kál-
mán tervei között szerepel még egy biomassza erőmű és a bioetanol-gyártó üzem építése is. A Magyar Demokrata Fórum önállóan hatvanegy polgármester-jelöltet és közel kettőezer-hétszáz képviselő-jelöltet indított. Ez kétszázzal több, mint amit a FIDESZ magáénak mondhat. Katona Kálmán a versenyben a 15 százalékos eredmény elérését minimális célnak tekinti, a 30 százalékot pedig győzelemként értékelné. Úgy nyilatkozott,„szomorú lenne”, ha az MDF a megyei listákra nem kapna legalább 10 százalékot, s ha egyetlen városi polgármestere sem lenne. Az MDF sikernek köny-
Demszky Gábor az október 1-jei főpolgármester-választás esélyese, állítja a Marketing Centrum közvélemény-kutató cég felmérése. A szeptember 5-e és 9-e között végzett kutatás ugyanakkor az MSZP és az SZDSZ gyengülését, és az ellenzéki pártok erősödését is jelzi. „Az október 1-jei önkormányzati választáson a fővárosban aligha fog revansot venni a Fidesz a kormánypártokon” – áll a Marketing Centrum elemzésében, amely rámutat arra is, hogy Budapesten a kormánypártok továbbra is népszerűbbek, mint az ellenzék. A kérdezőbiztosoknak a megkérdezettek 66 százaléka „tudott és akart” választ adni arra, kire szavazna. Demszky Gábort, a koalíció jelöltjét 38 százalékuk, Tarlós Istvánt, a Fidesz és a KDNP által is támogatott független jelöltet 21 százalékuk, Katona Kálmánt pedig, az MDF jelöltjét 4 százalékuk választotta. A választáson várhatóan résztvevők több mint egytizede valószínűleg csak az utolsó pillanatokban fog dönteni egyik vagy másik jelölt mellett. „Ez (...) azt jelenti, hogy hacsak nem történik valami nagyon váratlan dolog, akkor ismét Demszky Gábort fogják főpolgármesterré választani a budapestiek” – áll az elemzésben. A fővárosban változatlanul az MSZP a legnépszerűbb párt, bár a megkérdezettek 40
Fővárosunk, Budapest A budapesti kerületi polgármesterjelöltekkel az előző számunkban bővebben foglalkoztunk. Mint ahogy már korábban is említettük, KŐBÁNYÁN Andó Sándor polgármester nem indul a választáson, helyette a szocialisták Verbai Lajost indítják. A X. kerületben erős küzdelem várható. ÚJBUDÁRA azért érdemes odafigyelni, mert Molnár
százaléka azt nyilatkozta, hogy mostanában romlott a véleménye a nagyobbik kormánypártról. Ez a véleményromlás azonban csak a töredéküket vitte át a Fidesz táborába – mutatott rá a Marketing Centrum. Arra a kérdésre, hogy melyik párt fővárosi listáját kívánják támogatni, a fővárosiak 68 százaléka válaszolt pártnévvel. A várható listás eredmények azt jelzik, hogy a fővárosi közgyűlésben biztos többsége lesz az MSZP–SZDSZ koalíciónak. Az MSZP listáját a válaszadók 26 százaléka, a Fideszt 23 százaléka, az SZDSZ-t 12 százaléka valamint az MDF-et 4 százaléka támogatná. Ez azt jelenti, hogy a 2002-es választási eredményhez képest a Fidesz várhatóan erősödni, míg az SZDSZ gyengülni fog. A felmérés szerint a Fidesz támogatóinak 5 százaléka szavazna át Demszky Gáborra, míg az MSZP támogatóinak 3 százaléka voksolna Tarlós Istvánra. Az SZDSZ-lista támogatói közül csak a megkérdezettek 1 százaléka választaná Tarlós Istvánt, a többiek Demszky Gáborra voksolnának. „Demszky Gábor várhatóan sikeres szereplése nem kis részben annak köszönhető, hogy a fővárosiak kétharmada inkább fejlődő városnak érzi Budapestet, és mindössze a negyedük érzi inkább hanyatlónak”– áll az elemzésben. (Forrás: MTI)
FIDESZ–KDNP 200 845 2 302 3 147 23 MSZP–SZDSZ 71 91 976 1 067 6 FIDESZ–KDNP–MDF 9 37 139 176 0 JOBBIK–MIÉP 1 0 140 140 0 FIDESZ–MDF 6 14 99 113 0 CENTRUM–MDF 4 0 110 110 0 FIDESZ–KDNP–VP 4 6 66 72 0 JOBBIK–KDNP 0 0 59 59 0 MDF–MVPP 2 0 56 56 0 MIÉP–MVPP 0 0 39 39 1 FIDESZ–MDF–MIÉP–VP 1 0 48 48 0 FIDESZ–JOBBIK–KDNP 0 0 41 41 0 CENTRUM–KDP–ZÖLD DEMOKRATÁK 1 0 33 33 0 FIDESZ–JOBBIK–KDNP–VP 1 0 30 30 0 CDU–MVPP 0 0 25 25 0 JOBBIK–MIÉP–MNF 0 0 24 24 0 FKGP–KDNP–MIÉP 1 0 22 22 0 FKGP–MIÉP 0 0 23 23 0 CENTRUM–MSZP 1 0 20 20 0 KDNP–MDF 0 0 18 18 0 MDF–ÖSSZEFOGÁS MEGYÉ 1 0 16 16 0 CENTRUM–EMU 0 0 16 16 0 FKGP–JOBBIK–MFP 0 0 0 0 2 FIDESZ–FKGP–MDF 1 13 0 13 0 CENTRUM–FIDESZ 1 12 0 12 0 FKGP–JOBBIK 0 0 0 0 2 FKGP–JOBBIK–MIÉP 0 3 0 3 2 JOBBIK–MDF 0 0 13 13 0 JOBBIK–MFP 0 0 13 13 0 KDP–M NY P–MVPP 0 0 0 0 1 FKNP–KDP 1 1 0 1 2 FIDESZ–FKGP–KDNP–MDF 1 9 0 9 0 MSZP–MUNKÁSPÁRT 0 10 0 10 0 FIDESZ–KDP 1 8 0 8 0 FKGP–MIÉP–MVPP 0 0 0 0 1 FIDESZ–FKGP–KDNP–VP 1 4 0 4 0 FIDESZ–JOBBIK–KDNP–MDF–MIÉP 0 0 5 5 0 MVPP–SZDP 0 0 0 0 1 FIDESZ–VP 0 4 0 4 0 MSZDP–MSZP 1 3 0 3 0 FIDESZ–JOBBIK 0 0 2 2 0 FIDESZ–KDNP–MIÉP 0 2 0 2 0 FIDESZ–KDP–VP 1 1 0 1 0 MSZDP–MUNKÁSPÁRT 2006 1 1 0 1 0 MSZDP–SZDSZ 0 0 2 2 0 FIDESZ–JOBBIK–KDNP–MIÉP 0 0 1 1 0 FIDESZ–MDF–ÖSSZEFOGÁS MEGYÉ 0 1 0 1 0 MCF–MSZP 0 1 0 1 0 MDF–MIÉP 0 0 1 1 0 MSZDP–MSZP–SZDSZ 1 0 0 0 0 MSZP–MUNKÁSPÁRT 2006 0 1 0 1 0 2006. szeptember ÖN • KOR • KÉP MSZP–MUNKÁSPÁRT 2006–SZDSZ 0 1 0 1 0
Összes jelölt
Jelöltszám
Listaszám
Szervezet
Összesen
Gyula (MSZP) és Kupper András (FIDESZ) budapesti pártelnökök ugyanazt a kerületet jelölték meg a harc színterének. Ráadásul, mindketten bizonyítani kényszerülnek a pártjaiknál korábban elszenvedett presztízsveszteség okán. Tavaly még Molnár Gyula joggal gondolhatta, hogy az MSZP őt indítja önálló jelöltként a főpolgármesterségért. Az ismert, Demszkyt támogató koalíciós megállapodás eredményeként viszont Újbudán a szabaddemokraták is Molnár Gyulára, a jelenlegi polgármesterre voksolnak. A támogatókat illetően nem ilyen átlátható a helyzet Kupper Andrásnál, a pártjánál korábbról ismert feszültségek miatt. Mára mindebből leginkább az látszik, hogy nem ő vezeti pártja fővárosi listáját. A tét tehát jelentős, a fővárosi frakcióvezetői poszt helyett Kupper számára a kerületi polgármesterség jelenthetne megnyugvást. A jelölteket látva persze ez nem olyan egyszerű, helyzetét nem könnyíti meg az egykori fideszes, volt polgármester Juhos Katalin jelenléte. Igaz, a küzdelem nem kettőjük között várható, ugyanakkor jelentős számú szavazatokat vihet el a FIDESZ jelöltjétől, akárcsak az MDF jelöltje. A XII. kerületben mindenképpen polgármesterváltás lesz, mivel a három ciklust kiszolgáló, kegyvesztett Mitnyan György helyett a FIDESZ Pokorni Zoltánt indítja. Úgy tűnik, Mit-
10 ezernél nagyobb
veli el, ha az ország minden önkormányzati testületében lesz képviselője, Budapesten pedig egy legalább tízfős frakciója. (Demszky Gábor és Tarlós István programját most nem ismertetjük, a napi sajtó velük foglalkozik)
Települési Fővárosi/ önkormányzati jelöltek megyei listák 10 ezer és kisebb
ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS
Polgármesterjelöltek
PÁRTOK KÖZÖSEN
618 3 965 153 1 291 0 185 0 141 0 119 0 114 0 76 0 59 0 58 13 52 0 49 0 41 0 34 0 31 0 25 0 24 0 23 0 23 0 21 0 18 0 17 0 16 15 15 0 14 0 13 13 13 10 13 0 13 0 13 13 13 10 12 0 10 0 10 0 9 6 6 0 5 0 5 5 5 0 4 0 4 0 2 0 2 0 2 0 2 0 2 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 9 0 1
Összesen
Listaszám
Jelöltszám
Összes jelölt
Fővárosi/ megyei listák
10 ezernél nagyobb
Települési önkormányzati jelöltek 10 ezer és kisebb
Polgármester jelöltek
ORSZÁGOSAN LEGTÖBB JELÖLTET, LISTÁT ÁLLÍTÓ SZERVEZETEK (TOPLISTA)
LUNGO DROM
4
118
69
187
0
0
191
SOMOGYÉRT
14
32
0
32
2
120
166
Szervezet
BUDAPEST TÁRS.
0
0
112
112
1
10
122
RPM
2
40
52
92
2
9
103
FKSZ
2
0
56
56
2
10
68
1
1
0
66
66
0
0
67
MNYLVE
1
0
21
21
2
41
63
Újpestért E.
1
0
58
58
0
0
59
FFE
1
0
55
55
0
0
56
NF
1
5
8
13
1
40
54
PFM
7
0
0
0
2
47
54
FIROSZ
1
19
4
23
2
28
52
ÖHME
4
2
0
2
2
40
46
EURIFE
4
37
0
37
0
0
41
SZENTES FELEMELK
1
0
28
28
2
12
41
ZUPE
1
0
40
40
0
0
41
FE
0
0
40
40
0
0
40
BARANYAI EMBEREK
0
0
0
0
1
39
39
JME
1
0
27
27
1
9
37
Kispestért
1
0
36
36
0
0
37
Itthon
1
0
34
34
0
0
35
Aranyhegyi Szöv.
1
0
33
33
0
0
34
FPSZ 17
1
0
33
33
0
0
34
FVSZM-MAGYAR EGY
1
0
33
33
0
0
34
Pártfüggetlen
1
0
33
33
0
0
34
ELE
1
0
32
32
0
0
33
Hon. Vsz. Egy.
0
0
23
23
1
10
33
Khely Városért
0
0
21
21
1
12
33
PKP
0
0
33
33
0
0
33
PSZM
0
0
23
23
1
10
33
PolgármesterKlub
1
0
32
32
0
0
33
F.P.M
0
0
0
0
2
32
32
ESZE
1
0
30
30
0
0
31
IPARTESTÜLET 22.
1
0
30
30
0
0
31
MVJE
0
0
20
20
2
11
31
PRO URBE
0
0
31
31
0
0
31
RODOSZ
0
4
17
21
1
10
31
SZÖ-SZI
1
0
30
30
0
0
31
HOM
0
0
20
20
1
10
30
10
ÖN • KOR • KÉP 2006. szeptember
ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS nyan távolmaradása próbára teszi a kerület stabilan jobbos szavazóit is, az országos politikai csatározás nem kedvez a jelöltnek. Ennek ellenére várhatóan mégis fideszes polgármestere lesz a Hegyvidéknek, hiszen mint ahogy több kerületben tapasztalható, a koalíciós pártok itt sem tudtak megegyezni, korábban az országgyűlési képviselő-jelöltként is induló Élő Norbert (MSZP) és Ungár Klára ( SZDSZ ) lesz Pokorni Zoltán kihívója. A koalíciónak ANGYALFÖLDÖN sem sikerült közös jelöltet állítania. Itt a szocialisták a jelenlegi polgármestert dr. Tóth Józsefet támogatják, a szabaddemokraták Szabadai Viktor fiatal rendszerszervezőt jelölték. A FIDESZ-KDNP közös jelöltje sem ismeretlen a választók előtt, hiszen Gubicza Katalin Európa-szakértő, tanár, már korábban is szerepelt a listán. ZUGLÓBAN szintén erős küzdelem várható. Úgy tűnik, hogy a XIV. kerületben a koalíciós partnerek megtanulták a leckét. Az előző ciklusban a szocialisták a korábbi évek gyakorlatával szakítva önálló jelöltet állítottak, így a nyolc évig szabaddemokrata vezetésű Zugló FIDESZ vezetéshez jutott. Érdemes lesz figyelni, hogy Rátonyi Gábor jelenlegi fideszes polgármestertől a koalíciós jelölt dr. Weinek Leonárd képes lesz-e elnyerni a kerület vezetését. A jelenlegi polgármes-
ternek Seres András MDF-es jelölttel és dr. Füzy Mártonné (ZUPE) jelölttel is számolnia kell. XVII. kerület! Itt is erős a küzdelem, hat polgármesterjelölt, többek között Riz Levente (FIDESZ-KDNP) jelölt száll szembe dr. Hofmann Attila jelenlegi – koalíció által támogatott polgármesterrel. A XIX. kerületben tuti biztosra vehető a polgármester változás, hiszen Steinerné Török Katalin nem indul a választáson. A koalíció Gajda Pétert indítja polgármester-jelöltként, fő riválisa dr. Tarnai Richárd (FIDESZ– KDNP), de még ott vannak a civil szervezetek is Béres András jelölésével (ZÖLDEK–CENTRUM–KDNP).
Országos körkép Kezdjük a kistelepülésekkel. Nézzük például Zala megyét, ahol összesen 623 polgármesterjelölt van, és az összes jelöltek száma 3870. Most a legtöbb településen a szükségesnél nem kevesebb, hanem több jelölt van, sőt akad olyan község is, ahol tízszeres a túljelentkezés. A Zala megyei, 350 lakosú CSONKAHEGYHÁTON például tíz polgármesterjelölt száll harcba. ALSÓRAJKON például 6 független polgármester-jelölt van és a választási névjegyzékben lévők száma 331! BAGLAD: 2 független polgármester-jelölt van és összesen 52 a választási névjegyzékben szereplők száma.
ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS A népszerű, rohamosan fejlődő ZALAKAROSON Szirtes Lajos független polgármesternek 2 független kihívója van. Ennél érdekesebb, hogy Somogy megyében SÖJTÖR község 6 független polgármesterjelöltet mondhat magáénak. Úgy tűnik, itt is felértékelődött a helyi politika, ilyen kis településnek hat jelölt igazán figyelemre méltó. Bezzeg CSESZTREG ! A közel ezer fős település nem hagy kétséget a falu jövőjére vonatkozóan. Czupi Sándorné már a jövő évi költségvetési tervezettel foglalkozhat, biztos független befutó, nincs ellenfele. ZALAEGERSZEGEN erős küzdelem várható, dr. Gyimesi Endre polgármesternek (FIDESZ–KDNP –NF támogatással) a koalíció jelöltje mellett az MDF és 2 civil jelölt kihívásával kell szembenéznie. S z a b o l c s m e g yé b e n MÁTÉSZALKÁN biztosra vehető, hogy új vezetője lesz a városnak, Bíró Miklós jelenlegi polgármester nem indul a választáson. Mondhatjuk, itt is nagy a tolongás, a polgármesteri tisztségért öten versenyeznek. A koalíció közös jelöltjüktől reméli a győzelmet, a FIDESZ az MDFfel és egy civil szervezettel fogott össze a siker érdekében. A további három jelölt független, illetve civil szervezet jelöltje. Úgy tűnik, hogy a küzdelem itt is a koalíciós és az ellenzéki pártok között dől el.
szintén felértékelődött a polgármesteri szerepkör. Az öt jelölt közül kettő független, itt a szocialisták és a szabaddemokraták is abban reménykednek, hogy önállóan nyerhetnek. A szabaddemokraták a jelenlegi polgármestert, Jütner Csabát indítják, a FIDESZ és a KDNP közös jelölttel próbálkozik. Az országos átlagot figyelve tapasztaljuk, hogy nem csak a pártok között várható erős küzdelem, a települések többségére a független jelöltek (7316) vetélkedése a jellemző. Szabolcs megyei példánál maradva: VAJÁN, Tisza Sándor jelenlegi polgármester függetlenként indul, a kihívója Sólyom Zsuzsa szintén független. Mindennek ellenére itt a pártszimpátiának és a társadalmi szervezeteknek is lehet hatása, hiszen nehéz elképzelni, hogy a korábbi polgármester Balogh Gyula, aki először kisgazda, majd később fideszes országgyűlési képviselő volt, távol tartaná magát a helyi politikától. Egy biztos, a vajai polgárok aktívak, ez jól látható azon a videófelvételen is, amely a nyíregyházi szeptember 19-ei tüntetésen készült. A tüntetők tiltakoztak Gyurcsány Ferenc nyilvánosságra került hangfelvétele és a kormány megszorító intézkedései miatt. A tüntetők szeptember 19-én este a Városháza előtt gyülekeztek, ahol békés demonstrációt tartottak, Gyurcsány Ferenc távozását és a tandíj VÁSÁROSNAMÉNYBAN
megszüntetését követelték. Ott egy vajai gazdálkodó, a miniszterelnök lemondásán túl, a nyíregyházi polgármester menesztését is követelte a megyei elöljárókkal együtt. Távolról nehéz megjósolni, hogy a megyei vezetők közül kinek a leváltását szerették volna. Ha már NYÍREGYHÁZÁNÁL tartunk, nézzük a polgármesterjelölteket. Nincs könynyű dolga a szocialista Csabai Lászlóné – országosan is közismert – polgármester asszonynak, vele szemben a szabaddemokraták Lövei Csabát indították. A FIDESZ és a KDNP közös jelöltje dr. Vinnai Győző. A kérdés a szocialisták és az ellenzéki koalíció jelöltjei között dőlhet el. Bár még az is lehet, hogy a szabaddemokraták meggondolják magukat és viszszaléptetik a jelöltjüket. Egy kis színes. HAJDÚ SÁMSON nevű településen Layer József, volt fideszes országgyűlési képviselő, volt megyei elnök, a Helyi Sporthorgászok támogatásával indul a polgármesteri posztért.
A függetlenségnek is ára van De ne ragadjunk le egy helyen, nézzük tovább a független jelöltek listáját! Azt látjuk, hogy a függetlenek, illetve a társadalmi szerveztek által támogatottsága nagyon magas. Persze ez nem azt jelenti, hogy egyegy függetlennek mondott jelölt nem kaphat valamelyik párttól megfelelő „hátszelet”.
Társadalmi szervezeteknél maradva, Debrecenben a Kozlok Lászlót jelölő „1’” elnevezésű szervezet egyike azoknak, akik a legtöbb jelöltet állították. Polgármesternek mindössze egyet jelöltek, de a tízezernél nagyobb lélekszámú településeken állított települési önkormányzati jelöltek száma öszszesen 67. Ezzel az önállóan jelölteket állító szervezetek listáján a hatodik helyet foglalják el. Ezen a listán az első helyen a Lungo Drom nevű szervezet áll, ahol összesen 191 a jelöltek száma, ebből négy polgármesterjelölt. Ezt követi a Somogyért Egyesület, ahol összesen 166 jelölt van, ebből tizennégy polgármesterjelölt. Somogy megyében már „hátszelet” is tapasztalunk. BÁBONYMEGYER polgármestere – az első ciklus óta élvezi a falu bizalmát – az OVB nyilvántartása szerint függetlenként indul a másik két független jelölttel szemben, de ha megnézzük a FIDESZ listáját, dr. Ruff Flórián nevét ott is felfedezhetjük. Ugyanez a helyzet TAB polgármesterénél is. Schmidt Jenő szintén független, de az ő nevét is megtaláljuk a FIDESZ listáján. Így tehát Tabon két függetlennek mondott jelölt küzd majd a polgármesterségért.
Polgármesterek valamilyen szervezete Nagyon sok társadalmi szervezet már a nevével is azt próbálja elhitetni, hogy jelentős, polgármestere-
2006. szeptember ÖN • KOR • KÉP
11
ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS
Harminckét jelölt lépett vissza A települési önkormányzati választáson összesen több mint 88 500 jelöltet vettek nyilvántartása, a kisebbségi választásra pedig több mint 16 ezret; a jelöltállítás óta eltelt időszakban harmincketten léptek vissza, de ez sehol nem veszélyezteti a választás megtartását, mondta az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője. Rytkó Emília az önkormányzati választás szavazatösszesítésének
ket gyűjtő szervezetről van szó: ilyen például a Polgármesterek a Faluért elnevezésű, naszályi székhelyű társadalmi szervezet. Különös, hogy ez a szervezet nevének ellentmondóan, egy polgármestert sem tudott jelölni, összesen 1 listát állított 10 jelölttel. Ugyancsak Komá-
Percről percre
A Magyar Televízió szeptember 19-én, az ostrom utáni napon kiadott közleményében hangsúlyozza, hogy nem szolgált rá az értelmetlen tombolásra sem erkölcsileg, sem intellektuálisan. A Szabadság téri épületet lezárták, csak a dolgozók tartózkodhattak a székházban. A látvány riasztó volt. Kiégett 5 autó és a földszinten lévő iroda, ahonnan rengeteg irat, számítógép, fénymásoló tűnt el. A ház többi szobájából is elvittek mozdítható számítógépeket, így például az elnökségről, a vallási szerkesztőségből. A főbejárat mellett lévő postázót teljesen szétdúlták, a leveleket szétdobálták. Az intézmény beléptető-kapuja, egy kamerája megsérült. Az archívumból több tucat kazetta tűnt el.
12
informatikai főpróbája alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta, egyéni választókerületi jelölt tizenöt lépett vissza, kislistás településen öt. Tizenkét polgármesterjelölt Uszódon, Kevermesen, Pusztaföldváron, Alapon, Lepsényben, Fertődön, Horton, Csatkán, Ádándon, Szántódon, Csényén és Gétyén is úgy gondolta, inkább nem méretteti meg magát a választáson.
rom-Esztergom megyében jegyzik a Polgármesterek és Nemzetiségek Egyesületét. Azon már nem csodálkozunk, hogy polgármesterjelölt itt sincs, összesen 1 listájuk van, 3 jelölttel. De említhetjük a Polgármesterek Összefogása elnevezésű szervezetet is, amelynek bot-
Szeptember 18., hétfő 22.45: Baló György Az Este című műsorban kapta a hírt, hogy tüntetők érkeztek a Szabadság térre. 24.00: A Késő Esti Híradó élő képekkel jelentkezett. A székház elől Nemes Tamás, az aulából pedig Olajos Gergő segítségével követhették a Magyar Televízió nézői az eseményeket. Szeptember 19., kedd 00.15: Felgyújtották az MTV előtt álló egyik vállalati személygépkocsit, felszedték az utcaköveket, megrohamozták a székházat. 00.18: A tűzoltók a székházhoz érkeztek, várnak, értesüléseik szerint Molotov-koktélokat akarnak bedobálni. 00.25: Személyi sérülések is vannak (6–7 könynyű sérültet láttak el). 00.30: A rendőrök vízágyúval és könnygázzal próbálják kiszorítani a tömeget a MTV székháza elöl. 00.55: Az Este két vendégét, egy fideszes és egy szocialista politikust, valamint egy politológust a műsor után az épület IV. emeletén levő vasráccsal is biztosított részébe menekítettek, akik 2 óra elteltével sem tudták elhagyni az intézmény épületét. A Híradó rendkívüli
ÖN • KOR • KÉP 2006. szeptember
rányos, már-már nyomdafestéket nem tűrő, és a jó ízlést sértő a honlapja, nagy hangon, nyíltan a kormány megdöntésére uszít. Nevében azt jelzi, mintha egy komoly, jelentős tagsággal bíró szervezet volna, de csak három, a politikai közélet sértett kegyvesztettjeiről van szó. S mint
adásában – amely Petrétei miniszter megszólalásával kezdődött – az MTV elnöke személyesen foglalta össze a helyzetet és a kamerákon keresztül próbálta békíteni a feldühödött tömeget. 01.00: Súlyosbodik a helyzet, a tüntetők 1520 percenként újabb támadást intéznek az épület ellen. Rudi Zoltán abban reménykedik, hogy az MTV ennek ellenére tájékoztatni tudja a nézőket. 01.10: Kert Attila hírigazgató a TV2-nek így nyilatkozik: „Nem tűnik biztonságosnak a helyzet.” Az égő autókról átterjedtek a lángok az épület egyik ablakára. 01.14: A brit hírtelevíziók élőben közvetítik az MTV épülete előtt történteket. 01.20: Megszakadt az m1-es és m2-es csatorna adása, a képernyő elsötétült. 01.28: A tüntetők bejutottak a székházba, lebontották a beléptető kapukat, az aulában már 40–50 ember tartózkodik. 01.35: A lángok tovább terjedtek, az ablakokról az épület jobb szárnyának a főlépcsőtől 40–50 méterre eső szakaszára. 01.39: Élő tudósítást közölt a kialakult helyzetről a CNN és a Sky News hírtelevízió is.
ahogy a példa itt is mutatja, egyetlen polgármester jelöltet sem tudtak állítani, de van 2 listájuk és 10 jelöltjük! De azért akadnak jó példák is. A Polgármesterek Fejér Megyéért elnevezésű társadalmi szervezet, 1 megyéből hét polgármestert jelölt, 2 listájuk van és 47 képviselőjelöltjük. Az Országos Választási Irodától kapott tájékoztatás szerint PERESZNYÉN kívül minden településen megtarthatják a polgármester-választást október elsején. Kellő számú jelölt hiányában elmarad a kislistás szavazás a baranyai KISBUDMÉREN, a Győr-MosonSopron megyei RÁBASZENTANDRÁSON , a Komárom-Esztergom megyei VÉRTESKETHELYEN, a Veszprém megyei EGERALJÁN, KISPIRITEN és PÁPAKOVÁCSIBAN, valamint Zala megyében BONCODFÖLDÉN és HOTTÓN. Csiky Ildikó
01.46: Holub Katalin szóvivő első nyilatkozata az MTI-nek a műsor megszakításáról: a hírigazgató utasítást adott, hogy állítsák le az adást, és hagyják el az épületet, hiszen a műsorkészítés lehetetlenné vált. 01.55: A tűzoltók nem tudják megközelíteni a székházat. 02.30: Kert Attila hírigazgató a helyzet békés rendezése érdekében hajnalban átvette a tüntetők petícióját és azt az aulában el is olvasták. A dokumentum nem szólt a Magyar Televízióról. 02.39: Az aulába már közel száz tüntető jutott be. Az épületben mindent szétvertek. 02.47: Megfékezték a lángokat az MTV székháznál. 02.57: A rendőrség visszafoglalta az MTV székházát . 03.47: Szabad rablás a székházban. 04.22: A Kossuth téren tartózkodó mintegy ezer ember visszaindult az MTV székházhoz, amikor meghallotta, hogy a rendőrök kiterelték az épületből a tüntetőket. 05.54: Újraindította adását a Magyar Televízió. A Magyar Televízió támadásakor keletkezett becsült károk értéke: 231 730 000 forint.
KÓRKÉP
Arcok, harcok… Teljes a káosz, a zűrzavar, felgyorsult a világ körülöttünk, figyelünk jobbra, figyelünk balra, mindenhol „készültség”. Mindenki véd valamit: kormánypártiak a tavaszi választási eredményeket, az ellenzékiek egyre hangosabban harsogják, hogy a kormány hazudik, mást ígértek a kampánykor, és másként cselekszenek ma. A politikusok korábban is csak ígértek és ígértek. Ez nem meglepő, a kampányok már csak ilyenek. Idáig többnyire a választást az nyerte, aki színesebbet és meggyőzőbbet tudott álmodni: például, hogy milyen volna az ország, ha a gazdaság fejlődne, ha az egészségügyi reform végre megvalósulna, vagy ha az oktatás színvonala legalább olyan jó volna, mint a rendszerváltás előtt, hiszen akkor még a diákok többsége meg-
tanult helyesen írni és folyamatosan olvasni, akkor még a szakképzésnek volt becsülete, akkor még rang volt valamelyik hazai felsőoktatási intézménybe bekerülni és tanulni, akkor még a fiatal diplomás pályakezdőnek is volt állása és jövője … Mára mindez megváltozott, a kampány eldurvult, ez most már vérre megy. A hatalomra törők nem cicóznak, az önkormányzati választást a kormányváltással mossák össze. Nincs
könnyű helyzetben Gyurcsány és kormánya, ráadásul a kommunikációt is elszúrták. A mindennap más mesét nehéz követni, még a gyakorlott, sokat látott politikusok és a kifinomult hallású, éles látású, tapasztalt szakemberek is elbizonytalanodnak. Hiába a jó szándék, ha hiányzik a szakemberekkel való tartalmi egyeztetés, a folyamatos párbeszéd (vagy mindez csak egészen szűk körben történik.) Aggodalommal mondhatják az elégedetlenkedők, hogy még mindig bizonytalan a közigazgatási/közszolgálati reform, még mindig hiányzik a teljes feladat- és hatáskör tartalmának, finanszírozásának áttekintése. Ezt a regio-
nális vitafórumokkal, társadalmi párbeszédekkel nem lehet pótolni. Sajnos lépéshátrányban van a kormány, hiszen szeptemberben, nem sokkal az önkormányzati választás előtt, még mindig nem tudni, hogy miként alakul az irányító hatóságok köre, nem tudni, hogy az ágazatok racionalizálása után milyen intézmények szűnnek meg, vagy kerülnek összevonásra? Még mindig kérdéses, hogy milyen lesz a viszony az újonnan alakult Nemzeti Fejlesztési Tanács és az Országos Területfejlesztési Tanács között, és miként vesznek részt a közös munkában az országos önkormányzati érdekszövetségek képviselői? Mindez a területfejlesztési források elosztása szempontjából sem lényegtelen… Az elmúlt napok történései erősen befolyásolhatják az önkormányzati választás kimenetelét. Félő, hogy olyan hatalmas nyomás nehezedik a választókra, hogy sokan inkább otthon maradnak. De a jelöltek sincsenek könnyű helyzetben. Gondoljunk akár a jelöltek többségének tájékozatlanságára, felkészületlenségére, akár a települések érdekében megoldásra váró feladatokra. S akkor még nem beszéltünk a politikai csatározásokról, az egymás legyűrésére szerveződő szkanderezőkről. A meccs elkezdődött, hogy ki kit győz le, azt még nem tudni, de bárhogy is lesz, az említett feladatokat meg kell oldani… Csy-kó ÖN • KOR • KÉP
13
ÁSZ-VIZSGÁLAT
Eladósodó önkormányzatok Az előző évekhez viszonyítva nem javult az önkormányzatok költségvetési egyensúlyi helyzete. Az Állami Számvevőszék átfogó vizsgálatában az ellenőrzött több mint nyolcszáz önkormányzat mintegy kétharmadánál talált a költségvetésében tervezett hiányt. És számottevően nőtt a hitelfelvétel aránya is. Alább a gazdálkodásról szóló vaskos jelentés rövidített összefoglalóját közöljük. Az államháztartás önkormányzati alrendszerét 2005ben 3187 helyi és 1825 helyi kisebbségi önkormányzat alkotta. A helyi önkormányzatok könyvviteli mérlegben kimutatott vagyona a 2004ben 9618 milliárd forint volt, ami a következő évre 9861 milliárd forintra nőtt. Az önkormányzatok 2004-ben 3061 milliárd forint, 2005-ben 9,9%-kal magasabb összegű, 3364 milliárd forint konszolidált költségvetési bevétellel gazdálkodtak. Feladataik ellátásában 43 ezer, az előző évinél 2,4%-kal több köztisztviselő és 404 ezer, 2%kal kevesebb, teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott vett részt.
Csaknem 20 százalékkal több az adósság Az összes önkormányzat 2005. évi konszolidált bevétele-kiadása az előző évinél mintegy 10%-kal volt magasabb, meghaladta a 3000 milliárd forintot. Az évi növekedés mértéke pedig magasabb volt a 2003–2004 közötti 6% feletti emelkedési ütemnél. A növekedésen belül azonban kiemelkedő a hitelfelvételek emelkedése. Az ebből származó bevétel az előző
14
évhez viszonyítva a 2004. és a 2005. években mintegy harmadával nőtt. Az önkormányzatok hitel- és kölcsönfelvétel miatti összes adóssága a 2005. év végén 385 milliárd forint volt, amely az előző évinél 18,4%-kal több. Az általános tendencián belül továbbra is jelentős különbségeket tapasztaltunk még a hasonló adottságú önkormányzatok között is, amely csak részben magyarázható az eltérő földrajzi, történelmi meghatározottsággal. A helyi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti vagyona 2004 végén 9618 milliárd forint, 2005 végén pedig 9861 milliárd forint volt. Ez az előző évhez képest 4%os növekedést jelent, melyet az átvett pénzeszközök segítségével megvalósult beruházások eredményeztek. A vagyon könyvviteli mérleg szerinti értékének nagyarányú növekedése 2003-tól – az azt megelőző három évtől eltérően – azért nem tapasztalható, mivel a korábban érték nél-
kül nyilvántartott ingatlanok érték-megállapítása általában befejeződött. Az ellenőrzött önkormányzatok közel felénél nem rendelkeztek azonban a korlátozottan forgalomképes vagyon vagyongazdálkodási rendeletben rögzített korlátozott forgalomképességének megváltoztatási feltételeiről, illetve a törzsvagyonon kívüli egyéb vagyoni körbe történő átsorolási feltételeiről. Az önkormányzatok egyharmada nem határozta meg azt az értékhatárt, amely felett csak versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlattevő részére lehet a vagyont értékesíteni, kezelésbe adni, a használat, illetve hasznosítás jogát átengedni.
Csökkent az értékpapír-állomány Az ellenőrzött önkormányzatok több mint egyharmada vásárolt, kétharmada értékesített értékpapírokat, az adás-vételek mintegy ötöde az önkormányzat költségvetésében, vagyongaz-
dálkodási rendeletében előírtaktól eltérő módon történt. Az értékpapírok adásvétele az önkormányzatok többségénél a pénzpiaci lehetőségeknek megfelelő eredményt biztosított, azonban mintegy tizedük az értékpapírok forgatásával járó kockázatot az önkormányzat nevére szóló együttes rendelkezésű alszámla nyitás kezdeményezésével nem csökkentette. Jelentősebb változás az értékpapírok állományában és a kötelezettségek mértékénél 2003–2005 között következett be. Az önkormányzatok tulajdonában lévő értékpapírok állománya csökkent, melyet jellemzően a gázközművek privatizációjához kapcsolódóan ellentételezésként kapott állampapírok értékesítése eredményezett. A kötelezettségek növekedését az emelkedő összegű hitelfelvételek miatti visszafizetési kötelezettség okozta. A hitelfelvételeken belül emelkedett a rövid lejáratú likvid hitelek aránya, amelyet – az ellenőrzési tapasztalataink szerint – az önkormányzatok közel fele az év végén nem fizetett vissza. Így ezek is a következő év gazdálkodását
Konszolidált bevételek és kiadások alakulása (országos összesen) Megnevezés
2004. év
2005. év
Bevételek (millió Ft
3061
3365
Kiadások (millió Ft)
2726
3036
ÖN • KOR • KÉP 2006. szeptember
ÁSZ-VIZSGÁLAT Az önkormányzatok bevételeinek megoszlása 2004. év 6. 13%
5. 24%
el, és a kiadások csökkentése érdekében tett intézkedések hatását sem számszerűsítették. A saját bevételek között jelentős egyensúlyjavító tényező volt a helyi adóbevétel, amelynek költségvetési bevételen belüli aránya az ellenőrzött önkormányzatoknál a 2002. évi 9%-ról, a 2004. évben 13%ra növekedett. A megállapított adómértékek a törvényben meghatározott adómaximumok átlag háromnegyedét érték el. A helyi adóbevételek között változatlanul a legjelentősebb, 2004-ben és 2005-ben az adóbevétel 84%-át képviseli az iparűzési adó, melynek összege 2004-ben 310,5 milliárd forint, a 2005. évben 334,1 milliárd forint volt.
2005. év 1. 8%
4. 24%
5. 26%
3. 15%
1. intézményi működési bevételek 3. személyi jövedelemadó 5. költségvetési támogatás
terhelték. A pénzeszközök a rövid lejáratú kötelezettségeket egyre kevésbé fedezték, a fedezeti arányt mutató likviditási gyorsráta 2005 végén 0,8 volt. A költségvetési hiányok kialakulásában a feladatellátás módjának célszerűtlen megszervezése, az intézményi kapacitások alacsony kihasználtsága, a teherbíró képességet meghaladó önként vállalt feladatok felvállalása, valamint a tervezési hibák is szerepet játszottak. Az egyensúly javítására tett önkormányzati intézkedések hatására az év végére az ellenőrzött önkormányzatok egyharmadánál volt csak költségvetési hiány. A működési célú bevételek-kiadások egyensúlyhiánya a tervezettnél alacsonyabban teljesült, az év végén az ellenőrzött önkormányzatok egyötödénél állt fenn. A felhalmozási célú bevételeknél a hiány a tervezett szinten teljesült annak ellenére, hogy az ellenőrzött önkormányzatok harmada a
1. 8%
6. 14%
2. 16%
2. 15%
4. 24%
3. 13%
2. adók, illetékek 4. egyéb saját bevételek 6. egyéb bevételek
működési célú bevételek egy részét is felhalmozási célú kiadásokra fordította.
Még mindig a helyi adók a legfontosabbak A tervezett hiányt a költségvetés végrehajtása során csökkentették a pályázatok révén megszerzett források, a saját bevételek többletei, a vagyonértékesítésből származó többletbevételek, valamint a nem megalapozott tervezés miatt jelentkező többletbevételek. Az ellenőrzött önkormányzatok
a hiány finanszírozásához a pénzmaradvány tervezett igénybevételi összegének több mint háromszorosát vették igénybe a költségvetés teljesítése során. A kiadások csökkentése érdekében az ellenőrzött önkormányzatok kétharmada különféle intézkedéseket kezdeményezett, egyes tervezett feladatainak megvalósítását átütemezte, későbbre halasztotta. Viszont a feladatok kötelező és önként vállalt jellegét nem tekintették át, azokat nem különítették
Romló pénzügyi egyensúly Az ellenőrzött önkormányzatoknál a tárgyévi hitel visszafizetési kötelezettséget részben újabb hitelek segítségével teljesítették, amely a pénzügyi egyensúlyi helyzetet tovább
A helyi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti saját vagyona (Adatok milliárd Ft-ban) Eszközök Immateriális javak
2002
2003
2004
2005
XII. 31-én 9
11
16
21
4350
6832
7021
7238
Befektetett pénzügyi eszközök
565
566
575
556
Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök
930
1254
1396
1482
Forgóeszközök
569
571
610
564
6423
9234
9618
9861
490
518
589
697
5933
8716
9029
9164
Tárgyi eszközök
Eszközök összesen Kötelezettségek Saját vagyon
2006. szeptember ÖN • KOR • KÉP
15
ÁSZ-VIZSGÁLAT
Az Állami Számvevőszék javaslatai A kormánynak: kezdeményezze az önkormányzatok ágazati jogszabályokban előírt kötelező feladatainak egyértelmű meghatározását; a pénzügyminiszternek: kezdeményezze, hogy az Áht. 124. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány határozza meg az Áht. 116. § 10. pontjában előírt közvetett támogatásról készítendő kimutatás részletes tartalmi követelményeit; kezdeményezze, hogy a helyi önkormányzatok gazdálkodásában érvényesítési feladatot az Ámr. 135. § (2) bekezdésében meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező köztisztviselő végezhessen, ennek érdekében helyezze hatályon kívül az Ámr. 168. § települési önkormányzatok hivatalaira vonatkozó előírását; kezdeményezze a szakmai teljesítés igazolás tartalmi követelményeinek meghatározását annak érdekében, hogy jogszabályi előírások segítsék az Ámr. 135. § (3) bekezdésében előírt helyi szabályozást, valamint az Ámr. 135. § (1) bekezdésében foglalt előírás gyakorlati végrehajtását és ellenőrzését; kezdeményezze az Áht. és az Ámr. kiegészítését annak érdekében, hogy a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok Áht. 66. § előírásai alapján kötendő megállapodása terjedjen ki a gazdálkodás végrehajtásának feladataira, tartalmazza részletesen a kötelezettségvállalás, az utalványozás és ezek ellenjegyzésének az Áht. 74/A. § (1)-(3)bekezdés előírásai alapján, valamint a szakmai teljesítés igazolás és az érvényesítés Ámr. 135. § (1)-(5) bekezdésében előírtak alapján történő ellátásának rendjét és a kijelölések, megbízások alapján a feladatok jogosultjait, illetve kötelezettjeit; adjon útmutatást a helyi önkormányzatokra vonatkozó speciális ellenőrzési szabályokat tartalmazó, a 2006. évben kiadásra tervezett Önkormány-
16
zati Belső Ellenőrzési Kézikönyvben az önkormányzatok által céljelleggel nyújtott támogatások esetében a számadás és a rendeltetésszerű felhasználás ellenőrzéséhez; kezdeményezze az Áht. módosítását annak érdekében, hogy az önkormányzatokra vonatkozóan meghatározásra kerüljön a hiány számításánál a hitel figyelembevételének módja; kezdeményezze a Vhr. 8. § (13) bekezdésének módosítását, hogy a számviteli politikának és a kapcsolódó szabályzatok előírásainak az önkormányzati hivatalhoz tartozórészben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekre, részjogkörű költségvetési szervekre történő kiterjesztéséről a jegyző döntsön; kezdeményezze a közpénzek felhasználásának átláthatósága, nyilvánosságának fokozása érdekében a szervezeteknek, illetve magánszemélyeknek céljelleggel – nem szociális ellátásként – nyújtott valamennyi támogatás kedvezményezetteinek nevére, a támogatás céljára, összegére vonatkozó adatok közzétételi kötelezettségének előírását; az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek: kezdeményezze az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontjában előírtak módosítását annak érdekében, hogy a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonként meghatározott vagyon törzsvagyonon kívüli egyéb forgalomképes vagyonkategóriába történő átsorolás rendelettel történő módosítási kötelezettsége előírásra kerüljön; kezdeményezze az önkormányzati gazdálkodás nyilvánosságának, átláthatóságának elősegítése érdekében a Ptk. 373. § (4) bekezdés kivételre vonatkozó szabályának oly módon történő módosítását, hogy megszűnjön az önkormányzati tulajdonú nemlakás céljára szolgáló helyiség esetében a gazdálkodó szervezet bérlője részére biztosított lehetőség, miszerint kijelölheti a részére bizto-
ÖN • KOR • KÉP 2006. szeptember
sított elővásárlási jog gyakorlására jogosult személyt; kezdeményezze az Ötv. 88. § (2) bekezdésének módosítását, hogy a folyamatosan megújított (éven belül visszafizetett és újra felvett) folyószámla hitelek is figyelembe vételre kerüljenek az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások felső határának a megállapításánál; a szociális és munkaügyi miniszternek: kezdeményezze, hogy a Szoc. tv. egyértelműen, nevesítetten határozza meg a megyei önkormányzatok kötelező szociális feladatait; az igazságügyi és rendészeti miniszternek: segítse elő a beszerzések átláthatóságát és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségét a jogszabályi feltételek áttekintésével és szükség szerinti módosításának szorgalmazásával. Fontolja meg annak kezdeményezését, hogy az egy önkormányzathoz tartozó költségvetési szervek közbeszerzési igényének megállapításához az azonos, vagy hasonló jellegű, illetve egymással közvetlenül összefüggő felhasználási célra történő árubeszerzések, építési beruházások és szolgáltatás megrendelések becsült értékét számítsák egybe és ehhez az önkormányzatok ezen beszerzések fedezetét biztosító költségvetési előirányzatokat megfelelően öszszevontan állapítsák meg; a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek: hívja fel az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazása, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladatairól és hatásköréről szóló 155/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 6. §(2) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatához kapcsolódóan a földhivatalok figyelmét arra, hogy az Ötv. 79. § (2) bekezdés a) pontja alapján forgalomképtelen ingatlanok esetében – figyelemmel a Ptk. 173. § (2) bekezdésében foglalt elidegenítési tilalomra – ne jegyezzék be a tulajdonosváltozást.
rontotta. Adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásról az ellenőrzött önkormányzatok kétharmada döntött, melynek módja leggyakrabban hitelfelvétel volt. A hitelfelvételt megelőzően az összeg meghatározása során mintegy kilenc tizedük vizsgálta és betartotta az Ötv-ben előírt felső határt. A folyószámlahitel keretének növekedése folyamatosan történt, igénybevételének gyakorlata nem befolyásolta az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás felső határának a számítását. Az ellenőrzött önkormányzatok több mint kétharmada a folyamatos fizetőképességet, a működési kiadások teljesítését a folyószámlahitel keret megemelésével, az előző évhez képest növekvő összegű likvid hitel igénybevételével biztosította. Az év közben felvett likvid hiteleket a hitelt felvevő önkormányzatok közel fele az év végéig nem fizette vissza, ezért az a következő év gazdálkodását terhelte, mintegy tovább görgetve, növelve ezzel a következő évi hiányt. Az önkormányzatok a likviditási terv készítését még mindig formalitásnak tartották, mindössze harmaduk rendelkezett olyan likviditási tervvel, amely jó alapul szolgált és segítette az évközi likviditási gondok megoldását.
Szabályozási hiányosságok Az elfogadott költségvetések az előző évieknél magasabb arányban feleltek meg a szerkezetre, tartalomra vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
ÁSZ-VIZSGÁLAT rulások, támogatások aránya a vizsgált időszakban csökkent, amit – a feladatellátás megoldása érdekében – a magasabb önkormányzati forrás biztosítása ellensúlyozott. A szociális feladatokat ellátó intézményekben egy ellátottra jutó kiadás a vizsgált időszakban közel egyharmaddal emelkedett.
Az önkormányzatok adósságállománya (országos összesen) 300 000 200 000 100 000 0
hosszú lejáratú kötelezettségek
rövid lejáratú kötelezettségek
2004. év (millió Ft)
233 831
91 544
2005. év (millió Ft)
285 948
99 356
Voltak azonban szabályozási hiányosságok, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a munkafolyamatba épített ellenőrzés színvonala nem javult a korábbi évekhez viszonyítva. A közbeszerzési törvényben előírtakat figyelmen kívül hagyva a közbeszerzési eljárást nem folytatta le az ellenőrzött önkormányzatok közel egyharmada. A Közbeszerzési Döntőbizottság az ellenőrzött, közbeszerzési eljárást lefolytató önkormányzatok ötödét a Kbt.-ben előírtak megsértése miatt elmarasztalta, valamint bírság megfizetésére kötelezte. A közbeszerzési szabályok betartása az önkormányzati gazdálkodásban magas kockázatú területnek minősül.
Összevonások, átszervezések a takarékosság jegyében Az ellenőrzött önkormányzatok a vizsgált időszakban a költségvetési koncepció meghatározása során tapasztalt forráshiány mér-
séklése érdekében a kötelező és az önként vállalt feladatok gazdaságosabb és hatékonyabb ellátásáról, intézményracionalizálásokról döntöttek. A szervezési intézkedések közel fele költségvetési szervek alapítására, átszervezésére, megszüntetésére irányult. A költségvetési intézmények gazdasági szervezeteinek összevonásával csökkent az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmények száma és ezzel összhangban növekedett a részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmények száma. Az átszervezések, intézmény összevonások, megszüntetések hatására csökkent a foglalkoztatott közalkalmazottak létszáma is, ugyanakkor a közszolgálati feladatok ellátásában közreműködő közhasznú szervezetek száma 2002–2004 között 29-cel bővült, valamint az önkormányzati kötelező feladatok ellátásában
Az önkéntes vállalások
33-mal több gazdasági társaság vett részt. Az ellenőrzött önkormányzatok 2003-tól az előző évhez viszonyítva 136-tal több társulásban vettek részt. A társulások elsősorban szociális-, egészségügyi- és közoktatási feladatokat láttak el, valamint társulási célkitűzésként szerepelt még a terület- és térségfejlesztési programok összehangolásának megoldása. Az ellenőrzött önkormányzatok oktatási-nevelési és szociális intézményeiben az egy tanulóra, illetve az egy ellátottra jutó kiadás az elmúlt években emelkedett, a működési kiadások növekedése, valamint a – bölcsődei ellátás kivételével – az ellátást igénybe vevők számának csökkenése eredményeképpen. Az óvodai és az általános iskolai oktatási, nevelési feladatok kiadásainak finanszírozásában az állami hozzájá-
Az önként vállalt feladatok ellátására az ellenőrzött önkormányzatok költségvetési kiadásaiknak 1–23% közötti részarányát fordították a vizsgált időszakban. Budapest főváros kerületi önkormányzatai, valamint a városi önkormányzatok több mint egyharmada önként vállalt feladatként középfokú oktatási és bentlakásos szociális intézmény fenntartásáról gondoskodott, valamint a városi önkormányzatok közel fele járóbeteg, közel egyharmada fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézményeket is működtetett. A középületek akadálymentesítéséhez szükséges feladatokat az elmúlt években az ellenőrzött önkormányzatok kétharmada mérette fel. Végrehajtására a költségvetésekben az elmúlt három évben 1,3 milliárd forintot terveztek, amelynek közel kétharmadát fordították a költségvetés végrehajtása során az akadálymentes közlekedés feltételeinek kialakítására. Szerkesztette: N. E. A teljes anyag a www.asz.hu honlapon megtalálható.
2006. szeptember ÖN • KOR • KÉP
17
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS
Kezesség az önkormányzati fejlesztésekhez Új távlatokat nyit a Hitelgarancia Zrt. programja Miben segítheti az önkormányzatokat a program? A fejlesztések és beruházások lebonyolításában a garanciavállalás intézménye nem újdonság, a vállalkozások körében elismert és népszerű szolgáltatásról van szó. Az önkormányzatok körében azonban kevéssé ismert programról beszélhetünk, ám az utóbbi idők infrastruktúrafejlesztései és a hozzájuk kapcsolódó hitelprogramok szükségessé tették az önkormányzati hitelezés garantálásának létrehozását. A Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalásával olyan életképes önkormányzati fejlesztések hitelhez jutását segíti, amelyekhez az önkormányzatok nem tudnak elegendő forgalomképes biztosítékot felajánlani a bankoknak, ezért a hitelező bank túl kockázatosnak tartaná hitelezésüket. Elmondhatjuk tehát, hogy az önkormányzatok hitelezése így biztonságosabb, kockázatmentesebb, ezzel több önkormányzatnak nyílik esélye a fejlesztési programokban való részvételre, az uniós források igénybe vételére. Ön szerint van kereslet az önkormányzatok körében erre a szolgáltatásra? Az Európai Unió 2007–2013 közötti költségvetési időszaka jelentős fejlesztési lehetőséget biztosít a tagállamok önkormányzatai számára. Végső szakaszába érkezett a II. Nemzeti fejlesztési terv elkészítése, és előkészítés alatt állnak a kapcsolódó opera-
18
Önkormányzati garancia programot indított néhány hónapja a Hitelgarancia (HG) Zrt., amelynek elsődleges célja, hogy a magyar településeket segítse az európai fejlesztési forrásokhozvalóhozzájutáshoz,ésahosszútávú önkormányzatifejlesztésekhez garanciátbiztosítson. A részletekről Radnai Györgyöt, a Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük. tív programok. A jövő alakulása nagymértékben azon is múlik, hogy milyen jövőt fogalmaznak meg maguk az önkormányzatok. Az önkormányzati vezetők számára éppen ezért nélkülözhetetlen feladat, hogy megismerjék az országos fejlesztéspolitikai és területfejlesztési elképzeléseket. Annak érdekében, hogy az önkormányzatok felkészültek legyenek a konkrét programok, pályázatok kidolgozására, a fejlesztési források fogadására, létfontosságú a megfelelő információk ismerete. A hosszú távú stratégiai tervek mellett kiemelkedő szerep hárul a fejlesztések és beruházások finanszírozási kérdéseire, köztük a hitelekre és kapcsolódó szolgáltatásokra, mint garancia, kockázati tőke stb. Milyen előnyökkel jár a garancia? Az önkormányzatok számára számos előnyt jelenthet a szolgáltatás. Amellett, hogy könnyebben és olcsóbban kaphatnak hitelt, lehetőségük nyílik arra is, hogy a fedezetként szolgáló tárgyi biztosítékaikat nem kell hosszú időre, gyakorta évtizedekig tartó futamidőre jelzáloggal terhelniük, hanem más fejlesztési célokra is felhasználhatják, szükség esetén értékesíthetik.
ÖN • KOR • KÉP 2006. szeptember
Ezzel az önkormányzati gazdálkodás újabb perspektívái nyílnak meg. A garanciavállalás futamideje rugalmasan alkalmazkodik a hosszú távú fejlesztési hitelek futamidejéhez, a garanciavállalás menete pedig egy rendkívül egyszerű és átlátható banki folyamat. Csak a helyi önkormányzatok vehetnek részt a programban? A hosszú távú fejlesztéspolitika fő irányai, a fejlesztés csomópontjai a kistérségekre és a régiókra fókuszálnak, ezért elengedhetetlen, hogy számukra is megfelelő legyen a fejlesztési környezet. A tájékoztató fórumokon egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés a társulások és a kistérségek hitelezésének (garantálásának) köréből. A társulások jogi szabályozását megoldottnak tekinthetjük, ámde a bankok szempontjából hitelezésük mégis kívánni valót hagy maga után, mert sem a forrás oldal sem a biztosítéki vonatkozások nem megoldottak. A gesztor önkormányzattal való hitelezés pedig több esetben is problematikus volt. A társulás rendszerint egy térség átfogó jellegű infrastruktúrafejlesztési feladatait oldja meg. A beruházás nagysága és bonyolultsága csak tovább nehezíti az
amúgy sem könnyű térségi öszszefogást. Ezért a fejlesztési környezet hatékony kialakításában a társszerveknek meg kell találni a megoldásokat. Igazán nem lenne szerencsés, ha e nélkül jelentős uniós források hasznosulásától, térségek fejlesztési lehetőségeitől esne el az ország. A Hitelgarancia Zrt. a maga lehetőségeivel – készfizető kezességvállalásával – támogatja azon önkormányzatokat és kistérségi társulásokat, amelyek fejlesztési célú forráshoz szeretnének jutni. A HG készfizető kezességének kiemelten nagy jelentősége van a társulások és kistérségi társulások fejlesztéseiben, mert ezzel a biztosítékállítás leegyszerűsödik, nem terheli az egyes önkormányzatok fedezeti körét, kis költségigényű és gyors hitelezési eljárást tesz lehetővé. A program tavasz óta működik. Mit mutatnak az első eredmények? A HG önkormányzati hitelgarancia szolgáltatása néhány hónap alatt igazolta létjogosultságát: a nyár folyamán kötött önkormányzati garanciavállalással összesen mintegy 180 millió forint hitel segítségével több, mint 1 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg. Bizton állíthatom tehát, hogy a HG önkormányzati garancia szolgáltatása újabb távlatokat nyithat az önkormányzati beruházások előtt, a garantált hitelekkel pedig a felzárkóztatáshoz és a versenyképességhez nélkülözhetetlen önkormányzati fejlesztések felgyorsulása várható.
TELEPÜLÉSÜGY
Megújulnak a levélgyűjtő szekrények A régi, elavult postai levélgyűjtő szekrények cseréjével kedveskedik a Magyar Posta ügyfeleinek. Ezzel egy időben folytatódik az elmúlt években megkezdett, több éves modernizációs program, amelynek keretén belül a társaság korszerűsíti hálózatát, eszközparkját és szolgáltatásai kínálatát is.
A Magyar Posta Zr t. hagyományosan jelen van minden településen, és folyamatosan törekszik arra, hogy ügyfeleinek magas színvonalú postai szolgáltatást nyújtson. Másfél éves előkészítő munkával felmérték az országban található utcai postaládák állapotát, kihasználtságát, majd meghatározták a levélszekrények koordinátáit is. A posta tisztában van azzal, hogy hosszú évek használata mellett a levélgyűjtő szekrények állapota – a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem – felel meg a lakosság és a társaság elvárásainak. A levélszekrények bedobó-nyílásának magassága és nagysága sok esetben nem megfelelő, az eszközök rossz állapotúak, kopottak és összefirkáltak, s legtöbbször a hozzáférhetőségük sem megoldott. A legújabb törvényi előírásoknak megfelelően az új levélszekrénynek alkalmas-
nak kell lennie nagy alakú levélpostai küldemények gyűrődésmentes felvételére, és az is követelmény, hogy a kerekesszéket használó ügyfelek is könnyen megközelíthessék és elérhessék a bedobó nyílást.
Első körben főként a kistelepülések Az eszközöket két ütemben cserélik le. Az első szakasz augusztusban kezdődött: 1500 településen közel 2700 levélgyűjtő szekrény újul meg, többségében a kistelepüléseken. A csere második szakaszát a jövő év második felére tervezik. A társaság az újonnan felszerelt levélgyűjtő szekrények telepítésekor – azok helyszíneiről – folyamatosan egyeztet a helyi önkormányzatokkal, a közútkezelő társaságokkal. A társaság különös figyelmet fordít arra, hogy a ládákat minden alkalommal a lakosság számára a leginkább elérhető, forgalmas helyszínekre telepítse. Törekszenek arra is, hogy a kivitelezés a vonatkozó építési szabályoknak megfelelően történjen, minél kevesebb fennakadással, a lakosok széles körű tájékoztatása mellett.
A mozgáskorlátozottak kényelme érdekében – a jogszabályoknak megfelelően – a levélgyűjtőket könnyebben elérhető, megfelelő magasságba helyezik. A levélgyűjtő szekrények áttelepítésekor a posta által megbízott vállalkozónak a terület rendezését is el kell végeznie, kulturált állapotot hagyva maga után. Esztétikai szempontból a társaság fontosnak tartja a szekrények egységes megjelenését, ezért azonos típust és telepítési módot (tartóállványt) használnak. A posta a cseréknél kiemelten ügyel a környezetvédelemre. Ezért az eljárás végén a véglegesen leszerelt eszközöket és kiegészítőket, a selejtezési eljárást követően a társaság megbízásában eljáró, veszélyes hulladékok megsemmisítésére szakosodott cég a telephelyről elszállítja.
A p os t a bízik abban, hogy minőségjavító i nté z ke d é s e i k ke l ü g y f e l e i k ké nye lm é t s zo l gálhatják . A z es zközök cseréjéről szeptemberben valamennyi önkormány z at p olgármes te rét tájékoz tat ták levél ben, segítségüket kér ve e g y b e n ahh oz , h o g y a csere a lehető leggyorsabban és zavar talan u l v a l ósu lj o n m e g . A lecserélendő postaládák ra tájékoz tató matricákat helyeznek el, így a lakosok is tájékozód hatnak az eszközc seré rő l , a z új l evé l g y űj tő k p ontos helyéről. (x)
Változatlanul megbízható szolgáltatás A Magyar Posta Zrt. továbbra is rendszeresen és pontosan gyűjti és szállítja a küldeményeket. 2006. szeptember ÖN • KOR • KÉP
19
LAPZÁRTA UTÁN
BEBIZONYOSODOTT, hogy az ellenzéki pártok jelentős sikerét hozta az önkormányzati választás
Lapzárta után vagyunk, így csak egy gyors összesítésre van lehetőségünk. Az első, gyorsmérleg alapján elkészítettük a fővárosi-kerületi, a megyei jogú városok és a megyei közgyűlésekben helyet foglaló pártok mandátumára vonatkozó statisztikát, és ízelítőt adunk az urnazárást követő eseményekből, ki, mit mondott az eredmények hallatán. Budapesten Demszky Gábor szoros küzdelemben megőrizte főpolgármesteri tisztségét, de vidéken, a nagyvárosokban és a megyei közgyűlésekben a Fidesz és szövetségesei jelentősen megerősödtek. Sok nagyvárosban, ahol eddig MSZP-s vagy SZDSZ-es polgármester irányított, most fideszes győzelem született. A megyei közgyűlésekben szinte mindenütt a Fidesz és szövetségesei nyertek.
20
ÖN • KOR • KÉP 2006. szeptember
A fővárosi kerületi polgármesteri helyekből a kormánykoalíció jelöltjei tizenhármat szereztek, a Fidesz és szövetségesei nyolcat, két kerületben civil szervezet jelöltje nyert. Négy évvel ezelőtt a Fidesz és szövetségesei négy, az MSZP és az SZDSZ összesen tizenhét kerületben szerezte meg a polgármesteri széket, akkor egy-egy kerületben független, illetve civil szervezet által indított jelölt győzött. Nem sokkal a választás befejezése után, Sólyom László köztársasági elnök kijelentette: a társadalmi bizalom helyreállítása a parlamenti többség kezében van. „Most az Országgyűlésnek van cselekvési lehetősége. A kormány az Országgyűlésnek felelős. Az Országgyűlés dönt a miniszterelnök személyéről. Az Országgyűlés helyreállíthatja a szükséges társadalmi bizalmat. A megoldás kulcsa a parlamenti többség kezében van” – mondta. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a köztársasági elnöki pozícióhozméltatlannaknevezteSólyomLászlóbeszédét.„Nemgondolom, hogyolyanhelyzetvanMagyarországon,hogyegyilyen,énazthiszem, hogyaköztársaságielnökipozícióhozméltatlanbeszédetkellettvolna mondani” – fogalmazott. A szocialista politikus úgy vélte, a szavazás eredményearramutat,hogy„sokkalszélesebbpolitikaikonszenzuson alapulóan” kell a tervezett változtatásokat megvalósítani. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette: miközben
LAPZÁRTA UTÁN Megyei körkép
MSZP-SZDSZ
MDF
66
30
24
2
-
40
21
16
1
2
46
28
17
1
-
40
24
16
-
-
53,72 %
59
32
27
-
-
47,34 %
48,69 %
40
20
16
-
4
Fejér
48,61 %
50,93 %
40
22
14
-
4
Győr-Moson-Sopron
53,15 %
55,16 %
41
26
12
2
1
Hajdú-Bihar
46,76 %
50,37 %
40
23
14
2
1
Heves
51,51 %
53,31 %
40
20
20
-
-
Jász-Nagykun-Szolnok
49,71 %
49,57 %
40
22
16
1
1
Komárom-Esztergom
48,00 %
48,23 %
40
21
16
1
2
Nógrád
53,64 %
56,63 %
40
22
16
2
-
Pest
48,83 %
51,39 %
80
43
35
2
-
Somogy
56,05 %
56,40 %
40
20
10
-
10
Szabolcs-Szatmár-Bereg
54,94 %
58,07 %
48
26
17
1
4
Tolna
52,57 %
54,11 %
41
25
14
2
-
Vas
54,63 %
55,33 %
40
25
11
-
4
Veszprém
53,50 %
53,09 %
40
23
15
-
2
Zala
51,37 %
53,06 %
40
25
11
-
4
MDF
Budapest
52,68 %
55,89 %
Baranya
52,50 %
54,03 %
Bács-Kiskun
47,30 %
49,79 %
Békés
47,79 %
50,63 %
Borsod-Abaúj-Zemplén
52,92 %
Csongrád
7
Főváros/megye
társadalmi szervezetek
FIDESZ-KDNP
6 1 -
Megoszlás pártok szerint
Megyei, fővárosi közgyűlésben betölthető mandátumok összesen
1 1 1 1 1 3 2 2 1 1 1 3 -
Megjelentek aránya (2006)
8 12 16 17 9 13 13 11 13 14 18 10 21 19 15 9 12 16 16 15 17 10 5
társadalmi szervezetek
15 17 17 9 13 10 11 16 12 12 18 17 11 13 10 16 14 12 10 12 10 12 5
Megjelentek aránya (2002)
66,24 % 67,96 % 59,94 % 51,06 % 63,79 % 53,78 % 49,84 % 45,23 % 50,77 % 49,32 % 64,31 % 67,94 % 54,74 % 59,30 % 52,30 % 59,67 % 54,04 % 52,44 % 52,84 % 48,36 % 47,32 % 59,17 % 53,39 %
Egyéb
kerület, Nagy Gábor Tamás – Fidesz–KDNP kerület, Láng Zsolt – Fidesz–KDNP kerület, Bús Balázs – Fidesz–KDNP kerület, Derce Tamás – Újpestért Egyesület kerület, Rogán Antal – Fidesz–KDNP kerület, Verók István – MSZP–SZDSZ kerület, Hunvald György – MSZP–SZDSZ kerület, Csécsei Béla – SZDSZ kerület, Gegesy Ferenc – SZDSZ kerület Verbai Lajos – MSZP kerület, Molnár Gyula – MSZP kerület, Pokorni Zoltán – Fidesz–KDNP kerület, Tóth József – MSZP kerület, Weinek Leonárd – MSZP–SZDSZ kerület, Hajdu László – MSZP kerület, Kovács Péter – Fidesz–KDNP kerület, Riz Levente – Fidesz–KDNP kerület, Mester László – MSZP kerület, Gajda Péter – MSZP–SZDSZ kerület, Szabados Ákos – MSZP kerület, Tóth Mihály – MSZP kerület, Szabolcs Attila – Fidesz – JOBBIK Magyarország kerület, Geiger Ferenc – Soroksári Civil Szervezetek
Parlamenti pártok (koalíció)
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII.
Megoszlás pártok szerint Parlamenti párt (ellenzék)
Kerületi polgármesterek
Megjelentek aránya (%)
Fővárosi kerületi gyorsmérleg
Megyei jogú városok
meg kell hallani a választók szavát, vinni kell tovább a reformok politikáját. Orbán Viktor szerint az önkormányzati választások eredménye azt mutatja, hogy a választók a kormányt nem tartják alkalmasnak a válság megoldására. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök szerint Orbán Viktor igyekszik úgy beállítani az önkormányzati választást, mintha az egy országgyűlési választás lett volna, de nem az. Dávid Ibolya szerint bebizonyosodott, hogy az MDF a harmadik erő az országban, a párt jelöltjei a megyei jogú városok kétharmadában, a megyék több mint felében bejutottak a közgyűlésbe. Forrás: MTI
Rendben lezajlottak az önkormányzati és kisebbségi választások október elsején. A részvételi arány meghaladta a négy évvel ezelőttit. Az Országos Választási Iroda által kiadott előzetes adatatok szerint az önkormányzati jelöltekre, a választásra jogosultak 52,93 százaléka voksolt. A részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb (57,85%), és Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb (42,53%). A fővárosban a választók 48,10 százaléka adta le szavazatát.
Település
Polgármester
Mandátumok száma
FIDESZ
MSZP
Békéscsaba Debrecen Dunaújváros Eger Érd Győr Hódmezővásárhely Kaposvár Kecskemét Miskolc Nagykanizsa Nyiregyháza Pécs Salgótarján Sopron Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg
Vantara Gyula Kósa Lajos Dr.Kálmán András Habis László T. Mészáros András Borkai Zsolt Dr. Lázár János Szita Károly Dr. Zombor Gábor Káli Sándor Marton István Csabai Lászlóné Tasnádi Péter Székyné Dr. Sztrémi Melinda Dr.Fodor Tamás Dr.Botka László Warvasovszky Tihamér Horváth István Szalay Ferenc Dr.Ipkovich György Bencsik János Debreczenyi János Dr.Gyimesi Endre
27 49 25 25 27 35 23 27 32 44 25 34 40 23 25 42 32 23 27 28 27 25 27
15 29 10 9 15 20 14 16 18 15 14 15 16 11 14 13 15 13 14 13 12 12 16
10 12 10 13 9 10 5 8 6 24 6 13 20 10é 7 23 15 6 9 12 12 7 8
SZDSZ
1 2 1 1 1 1 1 1 1 3 1 1 1 1 1
2006. szeptember ÖN • KOR • KÉP
2 1 2 1 2 3 5 2 2 1 2 1 1 2 2 1 3 -
21
EGYÉB 1 4 4 3 1 3 2 2 2 3 4 1 2 3 1 2 1 1 2 3 2
HÍREK
„Az anyag ismeri a brüsszeli nyelvet…” Több száz kutató véleményezte a tervet A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértői az Új Magyarország Fejlesztési Terv (NFT II.) fő céljait elfogadják és egyetértenek azokkal. A kormányfő a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épületében az MTA elnökével és a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztossal közösen egyeztetett a fejlesztési tervről. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Vizi E. Szilveszter hangsúlyozta, hogy a fejlesztési terv benyújtható, elmondása szerint több száz kutató együtt dolgozott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, és véleményezte a dokumentumot. „Ezt az anyagot mi tulajdonképpen alkalmasnak tartjuk arra, hogy Brüsszelnek benyújtsuk. Ez az anyag ismeri a brüsszeli nyelvet, azaz eleget tud tenni azoknak a követelményeknek, amelyeket az Európai Unió megkíván a tagországoktól” – mondta Vizi E. Szilveszter. Véleménye szerint a program megfelelő alapot képez az ország olyan jellegű fejlesztéséhez, amelyben Magyarországnak nem
volt része az elmúlt évtizedekben. „Meggyőződésünk, hogy további javításokkal olyan nemzeti tervet tudunk letenni az asztalra, amely alapjául szolgálhat egy modern Magyarország megteremtéséhez” – jelentette ki. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy tudásalapú gazdaságra kell fordítani a fejlesztési források jelentős részét. Hatalmas kihívás előtt áll az ország, hiszen 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurót, 80009000 milliárd forintnak megfelelő összeget szánhatunk fejlesztésre, de csak akkor, ha ezt pályázatokon elnyerjük – hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztési tervről szóló viták eddigi tapasztalatai alapján a kormány a szeptember 30-áig elkészítendő végleges tervezetben „érdemben fogja figyelembe venni a vitákban elhangzottakat”.
Sikerrel pályáztak az önkormányzatok Közel 190 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg az NFT pályázatokon elnyert támogatásokból. Az uniós pályázatokon nyertes önkormányzatok területén csaknem 7 millió ember él – az ő életminőségük javítását segíti az önkormányzatok és intézményeik 1372 nyertes pályázata. A megítélt 165 milliárdból – augusztus végéig – 45 milliárd forint jutott el a 706 nyertes önkormányzatokhoz.
22
Az uniós pályázatokon sikerrel pályázó önkormányzatok 84 százaléka 10 ezer fő alatti népességű település, ebből 30 kistelepülésen a lélekszám nem éri el a 200-at. A legtöbb pályázatot a főváros után Pécs és Miskolc nyújtotta be. Az első tíz legtöbb támogatást elnyert önkormányzat között szerepel Gárdony, Cegléd, Nyíregyháza, Debrecen, Hatvan, Gyula és Szolnok. A legtöbb uniós támoga-
ÖN • KOR • KÉP 2006. szeptember
tást elnyert önkormányzat több mint 8 milliárd forintot fordíthat fejlesztésre, de az egy önkormány zatra jutó legala csonyabb támogatási összeg is meghaladja az 1,3 millió forintot. Az egy lakosra jutó legnagyobb támogatási összeget a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Füzér önkormányzata nyerte, itt az egy főre jutó uniós fejlesztési forrás meghaladja az 1,6 millió forintot.
Együttműködé si keret-megállapodást írt alá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásának időszakáig szóló megállapodás szerint az ügynökség és a TÖOSZ közösen készíti fel az önkormányzatokat a fejlesztéssel járó tervezési és végrehajtási feladatokra. Ennek értelmében az ügynökség képviselői részt vesznek a TÖOSZ által kezdeményezett fejlesztéspolitikai napokon. A hét fejlesztési régióban tervezett eseménysorozaton polgármesterek és fejlesztéssel foglalkozó önkormányzati szakemberek vesznek majd részt.
Fejlesztéspolitikai Napok
Az Akadémia elnöke szerint benyújtható a fejlesztési terv
A n e m ze ti fejl es z té si ter v (20 0 4 és 20 06 k öz ö t t e l é r h e tő ) o p e ratív programjaira kiír t pályázatokon összesen 694 milliárd forint sorsáról döntöt tek az irányító hatóságok . Hatályos támogatási szer ződése 14 ezer 183 projek tgazd á n a k v a n , 8 e z e r 939 pályázónak 268 milliárd forint fejlesz tési forrást már átutaltak . Támogat o t t p r o j e k t e k : AV O P ( 4 0 47 p r o j e k t ) , G V O P (10 019 projek t), HEFOP (2102 projekt), KIOP (164 projek t), ROP (755 pro jek t).
TELEPÜLÉSÜGY
Vakvágányon Előző számunkban írtunk arról, hogy a kormány a tervek szerint még az idén megszünteti 28 vasúti mellékvonalon a személyszállítást, mivel az gazdaságtalan. Számítások szerint több mint évi 6 milliárd forint veszteséget okozott. Ezeken a vonalakon az utasok kevesebb mint 2 százaléka utazik, hosszuk összesen 942 kilométer, a teljes pályahálózat 12,2 százaléka. Tervek szerint megszüntetésükkel 9 százalékkal csökkenne a MÁV vesztesége. A MÁV középtávú stratégiai tervében az szerepel, hogy a vasúttársaság az idén nem lépheti túl a 80 milliárd forintos hiányt. Régóta téma, hogy további megtakarításokat a mellékvonalak felszámolásától reméli az állam. Korábban azt is tervezték, hogy ezeket önkormányzati kezelésbe adnák, de a helyhatóságoknak nem volt pénzük a működtetésre.
Ennyit az előzményekről. A hír hallatán megmozdultak az érdekvédelmi szervezetek – előző számunkban erről is hírt adtunk –, a kétszáz települést tömörítő Vasutas Települések Szövetsége népi kezdeményezésbe kezdett, aláírások gyűjtésével a mellékvonalak megszüntetése miatt tiltakoznak. A szövetség elnöke – Kaszai János, Vésztő polgármestere – szerint a kormány hatástanulmány készítése nélkül döntött a szárnyvonalak megszüntetéséről, ugyanis nin-
csenek megbízható adatok arra vonatkozóan, hogy ez a lépés valóban a racionális megoldást szolgálná. Ez egyben azt a veszélyt rejti magában, hogy a bejelentett 28 mellékvonalból akár még hatvan is lehet. Van olyan vélemény is, mely szerint azért gazdaságtalan a mellékvonalak üzemeltetése, mert rossz a menetrend. A MÁV nem veszi figyelembe az érintett településeken élők szokásait: a munkába vagy iskolába járás kezdetét stb.
KÖSZ állásfoglalás a vasúti mellékvonalak megszüntetése ellen
A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének 2006. szeptember 20-21, balatonkenesei cikluszáró közgyűlésén a szövetséghez tar tozó több település polgármestere sérelmezte, hogy a kormány még ebben az évben – feltehetően még októberben – egyoldalúan megszün-
teti a gazdaságtalannak vélt 28 vasúti mellékvonalát. A közgyűlés tisztelettel kéri a kormányt, hogy – mivel a döntés közvetetten 1 millió állampolgár t, valamint 200 önkormányzatot érint – olyan mellékvonalak kerüljenek megszüntetésre, amelyek aránytalanul nagy terhet rónak a társadalomra és üze-
A z Orsz ágos Választási Bizottság augusztus végén hitelesítette a szövetség népi kezdeményezésére vonatkozó aláírásgyűjtő ívét. Ahhoz, hogy az országgyűlés napirendre tűzze a témát, legalább ötvenezer érvényes aláírás kellene. A helyzet reménytelennek tűnik, hiszen az önkormányzati választások miatt az augusztus végén hitelesített aláírásgyűjtő ívekkel nem kereshetik meg a tiltakozókat, ugyanis a választási eljárásról szóló törvény értelmében választások előtt és utáni negyven napon belül nem lehet aláírást gyűjteni. Így tehát legkorábban november 12-én kezdhetik az aláírásgyűjtést.
meltetésük más szervezeti formában nem biztosítható. Kérjük, hogy a MÁV a GKM-mel, az érintett települések polgármestereivel (a térség gazdasági szakembereinek bevonásával) kezdjen egyeztető tárgyalásokat, s döntését – a személy és teherforgalom, a turisztikai adottságok, lehetőségek figyelembevételével, a térségfejlesztési tervek egyeztetése után – ezen tárgyalásokat követően hozza meg. Balatonkenese, 2006. szeptember 21. Dr. Wekler Ferenc a szövetség elnöke
2006. szeptember ÖN • KOR • KÉP
23
A Közigazgatási Kalendárium 2007 társ a munkában Több, mint egy határidőnapló. Kézikönyv jellegű, az állam- és a közigazgatás területén dolgozó, illetve az iránt érdeklődő szakemberek számára készített hasznos adatok és információk tára. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve a kalendáriumot tartalmilag és formailag is folyamatosan megújítottuk. Önálló fejezetben foglalkozunk az EU intézményrendszerével, és ismertetjük a magyar EU-képviselők névsorát, az intézményekben elfoglalt helyüket, tisztségüket és elérhetőségüket. Formailag pedig sikerült egy olyan újszerű agendát létrehozni, amely ötvözi a napi és heti előjegyzési naptár előnyeit. Ezért figyelmébe ajánljuk minden polgármesternek, önkormányzati képviselőnek, a közigazgatási hivatalok, illetve a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsok dolgozóinak. Mindazoknak, akik közszolgálati feladatot látnak el, a közigazgatásban dolgoznak, illetve a közigazgatás iránt érdeklődnek, és munkájuk során igénylik az ilyen irányú tájékozottságot. A KÖZIGAZGATÁSI KALENDÁRIUM 2007 fejezetei: Pénzügyi és fejlesztési kiskáté: a helyi önkormányzatok szempontjából legfontosabbnak minősülő finanszírozási, gazdálkodási, terület- és településfejlesztési tudnivalókat foglalja össze Közigazgatási címtár: a központi közigazgatásnak, a Magyar Köztársaság Kormányának, az államigazgatási, önkormányzati és köztestületi szerveknek (megnevezés, székhely, telefonszám, faxszám) az ország összes településének és polgármesterének névjegyzékét tartalmazza (regionális és kistérségi bontásban) Az EU intézményrendszerének hazai vonatkozásai Határidőnapló Mellékletek: öröknaptár, 2007-es összesített naptár, havi előjegyzés, Európa és Magyarország színes térképe, legfontosabb útvonalak km-táblázata, munkaszüneti napok Európában, nagyobb külföldi városok és magyar nagyvárosok körzeti hívószámai stb. FORMÁTUM Méret: B/5-ös, terjedelem: 160 oldal + 48 oldal adatbank, papír: 80 gr-os fehér ofszet, nyomás: kék-szürke, kötészet: cérnafűzés, sarokperforálással, kombinált bőr borítással, két darab könyvjelzővel. (50 példány feletti rendelés esetén lehetőség van a borítón cégük, intézményük logóját elhelyezni) Várható megjelenés: 2006. december 6. Bővebb információ: www.onkorkep.hu; www.onkornet.hu; 06 30 9615 573
Ha augusztus 20-áig megrendeli, tavalyi áron jut hozzá (2750 Ft+áfa+posta- és csomagolási költség) a Közigazgatási Kalendáriumhoz. Kiadja az ÖNkorPRess Kiadó, 1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 23. Megrendelhető: e-mailen:
[email protected] Telefonon: (06-1) 329-2302, faxon: (06-1) 320-7600
MEGRENDELŐ Megrendelem a Közigazgatási Kalendárium 2007 című kiadványt ...................................................................................... példányban. Számlázási cím: ................................................................................ Szállítási cím: ................................................................................... Kelt: ......................., 200.., ............................................................. Aláírás
FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN
A FALU „Sokáig úgy gondoltam, hogy a falu, ahol születtem, maga az egész világ. Most, hogy már valóban láttam a világot és tudom, hogy azt összességében a települések sokasága teszi ki, biztos vagyok benne, hogy kisfiúként nem jártam messze az igazságtól.” (Cesare Pavese: A hold és a máglyák)
TÚRISTVÁNDI 2006. szeptember 6–8.
Fotó: Edward Galagan
XI. Országos Főépítészi Konferencia
Túristvándi XI. Országos Főépítészi Konferencia
Na g y sike r re l z ár ult Túristvándiban a XI. Országos Főépítészi Konferencia. Köszönhető ez Túristvándi Község Önkormányzata „szervező csapatának”, élén Lakatosné Sira Magdolna polgármester asszonynak és az egész falunak, a kistérségnek, az országgyűlési képviselőnek, a területi főépítésznek, a környező települések állami és egyházi vezetőinek, az előadóknak, a szekcióvezetőknek, a szakmai közreműködőknek, a polgármestereknek, a támogatóknak, a szponzoroknak, az Országos Főépítészi Kollégiumnak – mint szakmai szervezőnek, nem kevésbé a mintegy 190 résztvevő aktivitásának.
A helyszín és a konferencia témája összhangban volt. A konferencia hivatalos megnyitója előtt másfélnapos, csodálatos kiránduláson vettünk részt. Kisebb csoportokban autóbusszal, lovas kocsival, kerékpárral, gyalog, hajóval, kenuval közlekedtünk, megismertük Bereget és Szatmárt, láttuk a térség nevezetességeit, megismertük Túristvándit és a környező falvakat. Mindezt köszönhetjük a nagyszerű szervezésnek és a polgármesterek vendégszeretetének. Sokat tanultunk a 3–4 nap alatt, megéreztük, tapasztaltuk, mit jelent az, ha az egymásra utaltság összefogással, emberséggel párosul, akkor csodák születhetnek!
2006. szeptember ÖN • KOR • KÉP
25
FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Vidékfejlesztés
LEADER
Tapasztalatok és tervek
Ha a LEADER betűszó jelentését vizsgálnánk, akkor azt az „Akciók közötti kapcsolat a vidék gazdasági fejlesztéséért” fordításként értelmezhetnénk. Közvetlen cél viszont a helyi közösségek fejlesztése. Több éves előkészítés eredményeképpen, 2005 nyarán, helyi kezdeményezések sokasága alakult hazánkban a helyi közösségek fokozódó aktivitásából adódóan. A LEADER egyéni sajátosságainak megértése kulcsfontosságú a program megvalósításában. A terület-alapú megközelítés: az akcióterület meghatározása a jogosultsági kritériumok, illetve a térségi identitás, hagyományok, hajlandóság, szándék függvényében. Partnerség – helyi akciócsoport: azoknak a szervezeteknek, személyeknek a fóruma, amelyek érdekeltek, érintettek a térség fejlesztésében, együttműködés a tervezés és a megvalósítás során. A térség fejlesztése alulról jövő kezdeményezések révén: a helyi szereplők megnyerése annak érdekében, hogy aktívan vegyenek részt a tervezés, a döntés és a megvalósítás során. Integrált, több-szektoros megközelítés: valamenynyi szektor/ágazat bevonása a közös tervező munkába, az erőforrások aktivizálása, együttműködés a térségek
26
között, tapasztalatcsere. Kísérleti jelleg: átültethető modellek, térségek és nemzetek közötti együttműködés lehetőségének biztosítása. Innováció, újszerűség a térség szempontjából: új válaszok keresése a térségben jelentkező problémákra, új termék, szolgáltatás létrehozása, módszerében újszerű megvalósítás és működtetés (erőforrások hasznosítása, szervezeti formák, stb.). Kiegészítő jelleg: amit a „mainstream” intézkedések nem támogatnak. Együttműködés – hálózatépítés: együttműködés más helyi akciócsoportokkal, térségekkel, bekapcsolódás a regionális, nemzeti és EU szintű hálózatok munkájába A fokozódó aktivitás eredményeképpen, tavaly augusztusban, 186 helyi kezdeményezés, úgynevezett „akciócsoport” adta be a pályázatát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal regionális illetékességű kirendeltségeire. Mindez 2332 települést, közel 3,5 millió embert, az ország területének 75 százalékát érinti. Ezen mutatók is bizonyítják a LEADER+ Program hazai népszerűségét. A két pályázati forduló után kiválasztott 70 nyertes akciócsoport egyenként 90–100 millió forint (összességében 6,7 milliárd forint) felett rendel-
ÖN • KOR • KÉP 2006. szeptember
kezhet. Külön öröm, hogy az akciócsoportok által kidolgozott helyi vidékfejlesztési tervek közül 5 éppen SzabolcsSzatmár-Bereg megyében valósulhat meg. Túristvándi a Szatmár Hagyományápolásáért és Felzárkóztatásáért helyi akciócsoport akcióterületen helyezkedik el. Remélhetőleg minél több helyi kezdeményezés megvalósításának örülhetünk a nagy múltú településen. További céljaink, hogy több vidéki településre kiterjedő belső erőforrás mozgósítást érjünk el a népesség öszszetartásának erősítése mellett. Fontos, hogy bizonyos fejlesztéseket közös érdekből együtt valósítsanak meg a helyi lakosok. Kicsit a jövőbe tekintve, a 2007–2013 közötti programozási időszakban a LEADER az Európai Mezőgazda-
sági és Vidékfejlesztési Alap negyedik, különálló tengelyét alkotja majd. Valamennyi vidékfejlesztési programnak tartalmaznia kell a LEADERszerű megközelítés valamely elemét a helyi vidékfejlesztési stratégiák végrehajtása során. Úgy gondolom, hogy közös álláspontként fogalmazható meg a helyi kezdeményezésen alapuló térség-, település-, területfejlesztés kiemelt szerepe, hangsúlyozva a helyi pályázatok készítéséhez nyújtott szakmai segítségnyújtást (műemlékek helyreállítása; építési engedélyezések; korabeli arculati elemek feltérképezése stb.). Paszternák Tímea OV (FVMMVH Leader Osztály. A XI. Országos Főépítészi Konferencián, Túristvándiban, elhangzottak alapján.
A főépítész kiserdő kialakítása – faültetés A konferencia részeként a résztvevők az iskola melletti önkormányzati területen, a Túr partján lévő Merítőn fákat ültettek. Ez az a hely, ahol évente halászléfőző versenyt tartanak. Az elültetett 30 facsemete, az úgynevezett „főépítész kiserdő” emlékezteti majd a község apraját-nagyját, a látogatókat arra, hogy itt volt 2006-ban a XI. Országos Főépítészi Konferencia. Lakatosné Sira Magdolna polgármester aszszony megköszönte a konferencia résztvevőinek a tevékeny közreműködést, hangsúlyozta, büszkén fogják mindenkinek megmutatni a főépítészekre emlékező kiserdőt.
FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Budapest Építészeti Nívódíj Budapest Főváros Önkormányzatának Főpolgármesteri Hivatala meghirdeti Budapest Építészeti Nívódíja 2006. évi pályázatát. A Nívódíjat megvalósult építészeti alkotások nyerhetik el. A pályázat nyilvános. A Nívódíjra pályázni lehet Budapest közigazgatási területén megépült, Budapest építészeti arculatát befolyásoló új, illetve értéknövelő módon rehabilitált középületekkel, valamint négylakásosnál nagyobb lakóépületekkel, ipari és egyéb épületekkel. Pályázatot nyújthat be minden olyan személy, aki az épület megvalósításában felelős építész tervezőként, generálkivitelezőként vagy tulajdonosként közreműködött, és a pályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek ismeri el. A pályázatra csak olyan épülettel lehet nevezni, amely jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkezik, és az nem régebbi 2004. július 1-jén. Nem lehet pályázni, ha az épület tervezésével kapcsolatban szerzői jogi, vagy etikai vita áll fönn! A pályázati kiírás és a jelentkezési lap 2006. szeptember 29-től díjmentesen szerezhető be a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában (1052 Budapest, Bárczy István u. 1–3. H, Sze 8.00–18.00, K, Cs 8.00–16.30, P 8.00–14.00 óra között), valamint megtalálható és letölthető a főváros honlapjáról is (www.budapest.hu, „Pályázatok”). További információ kérhető a Studio Metropolitana Kht. Titkárságán a 411-09-77 telefonszámon Krausz Mártontól. Beadási határidő: 2006. október 25., személyesen, a kiírásban meghatározott helyen, a kiírásban meghatározott tartalommal és formában. Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal, Főépítészi Iroda. 1052 Budapest, Városház u. 9–11. III. emelet 366. tel: 327 1153, 327 1154, fax: 327 1851 (Forrás. www.mek.hu )
Az Év Főépítésze Díj, a Főépítészi Életmű Díj átadása H e te d i k a lk a l o m ma l adták át a Nagykanizsa Megyei Jogú Város és az Országos Főépítészi Kollégium által alapított díjat. Eddig összesen tizenketten kapták meg: Szilágyi
Dr. Schneller István és Béres István
István [†] és Zábránszkyné Pap Klára, Philipp Frigyes és dr. L. Szabó Tünde DLA [†)Gömöry János és Dr. Sersliné Kócsi Margit, Bodonyi Csaba DL A és Körmendy János, Beniczky Péter – Főépítészi Életmű Díj [†] és Sáros László DLA, Filippinyi Gábor – Főépítészi Életmű Díj és Virányi István. A Túristvándi XI. Országos Főépítészi
Konferencián Lakatosné Sira Magdolna, a község polgármestere, Virányi István, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke és Arató András István, Észak-alföldi területi főépítész adta át a díjakat. FŐÉPÍTÉSZI ÉLETMŰ DÍJAT KAPOTT: Dr. Schneller István okleveles építészmérnök, Budapest főváros főépítésze, több mint egy évtizedes főépítészi tevékenységéért, a főváros érdekében magas elméleti felkészültséggel végzett munkásságáért, valamint az önálló okleveles településmérnök oktatás elindításában vállalt jelentős munkájáért. Az ÉV FŐÉPÍTÉSZE DÍJBAN részesült: Béres István okleveles építészmérnök, Gyula város főépítésze, másfél évtizedes következetes, magas szintű főépítészi tevékenységéért, melyet példamutató szakmai, etikai hozzáállással lát el, együttműködve a város lakosságával és annak vezetőivel.
A gyermekrajzverseny eredményhirdetése Túristvándi Önkormányzata az „Én falum” címmel gyermekrajzversenyt hirdetett. Nagy volt az érdeklődés, népszerűnek bizonyult a pályázat, sok rajzot készítettek. A gyermekek rajzaiban a településre jellemző épületek – templom, vízimalom, parasztházak – köszöntek vissza. Több rajzon, parasztházak mellett a kanyargó Túr folyó is felfedezhető. A természeti környezet szinte minden rajzon megtalálható, a szín-
használatban zöld szín a jellemző. A gyermekrajzpályázat első helyezettje az alsó tagozatból Kiss Vivien (3. osztályos), a felső tagozatból Karmacsi Gábor (6. osztályos). Külön díjat kapott Jakab Barbara. Minden résztvevő oklevelet és a díjazottak jutalmat is kaptak. Az eredményt Lakatosné Sira Magdolna polgármester ismertette a zsűri tagjainak - Philipp Frigyes és Sáros László DLA – közreműködésével. 2006. szeptember ÖN • KOR • KÉP
27
FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN „Nagyközségek és kisvárosok környezetkultúrája”
A 2006. évi Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem ajánlásai A XXXIX. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem idei témája a „NAGYKÖZSÉGEK ÉS KISVÁROSOK KÖRNYEZETKULTÚRÁJA” volt. Az előadások, a kerekasztalbeszélgetések, valamint az esettanulmányok bemutatása során számos elvi, gyakorlati és aktuális szakmapolitikai kérdés került megvitatásra, melyek közül a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem a következő gondolatokat ajánlja az önkormányzatok, a kormányzati szervek, illetve a témában érintett szakemberek figyelmébe: 1. A globalizáció, a világméretű környezetszennyeződés, az urbanizáció torz formái, a társadalmi szakadékok szélesedése és a tradicionális kultúrák eltűnése árnyékában fel kell figyelni azokra a jószándékú, de sokszor elkeseredett és néha apokaliptikus víziókra, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy felelősen kell szembenéznünk a jelenlegi fejlődési tendenciák árnyékában lehetséges katasztrófákkal. 2. A globalizálódó világ városai, és ezen belül az ország települései nem csak gazdasági, hanem kulturális szempontból is versenyben állnak egymással, amiben a kommunikációs hálózatokhoz való kapcsolódás az életben maradás feltétele. Ebben a helyzetben a települések közterületei nem csak felértékelődnek, hanem az identitás hordozóivá is válnak. 3. Az országon belül folytatódik a vidék leértékelődése, egyrészt a központi térségek kontrol nélküli szuburbanizációja, másrészt bizonyos perifériális helyzetben lévő térsé-
28
gekben megfigyelhető egy regionális léptékű gettósodás kibontakozódása. A kormányzati szerveknek mindent meg kell tenniük, hogy mérsékeljék az ország gazdasági és kulturális kettészakadását, és ha lehet, megfordítsák a mai kedvezőtlen tendenciákat. 4. A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem résztvevői egyetértenek abban, hogy – függetlenül a megyei vagy regionális beosztás jövőjétől, a szubszidiaritás jegyében szükség van a forráselosztás igazságosabb rendszerének megteremtésére, a túlcentralizált államigazgatás lebontására. Amíg ez nem történik meg, számítani kell a vidék és a központi régió közti szakadék továbbmélyülésével, és ezzel az ország keleti felének leszakadásával
5. A településen lakó személyek, csoportok és rétegek differenciált identitástudata a helyi környezetkultúra fennmaradásának fontos, összetett feltétele. Az identitástudatban a helyben élők értékítélete is megjelenik, ami szorosan összefügg a településnek a térség egészében betöltött szerepével, a település vagy városrész hagyományainak és múltjának ismeretével, a település struktúrájának maradandóságával, valamint az élhető környezet feltételeinek meglétével. 6. A különböző életformák közti különbségek ellenére a hagyományos és a modern városrészek, valamint a régi és a legújabb épületek nem zárják ki, hanem inkább feltételezik egymást. Az eltérő környezetkultúrák lokális közössége azonban csak akkor válik települési társadalommá, ha létezik egy olyan hagyományos centrum, amely a település identitásának integrálója és megjelenítője lehet. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ellátás gazdasági és logisztikai szempontjai ne tegyék tönkre a települések központjait. 7. A lokális identitástudat megőrzésének legfontosabb szakmai eszköze a helyi települési karakter felismerése
A VÁNDORZÁSZLÓ ÁTADÁSA PÁPÁNAK Pápa város lesz a XII. Oszágos Főépítészi Konferencia helyszíne Az Országos Főépítészi Konferencia vándorzászlóját Lakatosné Sira Magdolna, Túristvándi polgármetere és Arató András, Északalföldi területi főépítész adta át Pápa város
ÖN • KOR • KÉP 2006. szeptember
és védelme, valamint a helyi értékvédelem. Ebben nem csak a helyi önkormányzatoknak, hanem a civil szervezeteknek és a lakosságnak is szerepet kell vállalniuk. Az értékvédelem jelenlegi alacsony hatásfokának egyik oka az, hogy a szabályozás túlságosan építésorientált. Ezért a védelmet ki kell terjeszteni a közterületek védelmére, vagyis a közösségi zóna környezetkultúrájára is. Ennek tudatában fokozottan kell támogatni a komplex rehabilitációs programokat, és legalizálni kellene a közterület-rehabilitációt, mint önálló tervfajtát. 8. A mai településtervezési gyakorlatból hiányzanak azok a szemléleti és módszertani elvek, amelyek a puszta telekosztáson, a telepszerű beépítés racionalizmusán, vagy a területfelhasználáson túlmenően ismét alkalmaznák azokat a klasszikus városépítészeti jellegű szerkesztési elveket, amelyek pedig hazai szakmai hagyományaink szerves részét képezik. Fel kell újítani a minőségi környezettervezés elvét és gyakorlatát, és újra kell értelmezni a városépítészet fogalmát. Szombathely, 2006. augusztus A rovatot Zábránszkyné Pap Klára szerkesztette.
jelenlévő képviselőinek. A vándorzászlót dr. Kovács Zoltán polgármester és dr. Winkler Gábor főépítész nevében átvette Kanozsnainé dr. Pék Mária jegyző és Németh Tamás műszaki osztályvezető. Pápa város polgármestere hívta meg a főépítészeket, hogy ott közösen tartsák meg 2007-ben a XII. Országos Főépítészi Konferenciájukat.