könyvet bírni óhajtják, tisztelettel leikérni, hogy ebbeli meg rendeléseiket lehető mielébb hozzám juttatni
szíveskedjenek,
miután a költséges ujabb kiadást csak az esetre fogom síteni, ha legalább annyi megrendelés lesz, mennyi a költségeket
fedezni
fogja.
telje kiadási
A mű a jövő év elején lesz kiad
ható s megrendelési ára példányonként 2 frt 50 kr, melynél a bolti ár jóval magasabb lesz. A megrendelés levelező lapon az „Erdészeti
Lapok"
szerkesztőségéhez
Budapestre, (holduteza
9. sz.) intézendő, a könyv ára pedig postautáuvétel utján an nak megküldésekor lesz fizetendő. Gyűjtőknek minden 10 pél dány után egy tiszteletpéldánnyal szolgálok. Kérdésben
forgó
művem jellegzésére szabad legyen megemlítettem, hogy tartalma könnyen érthető kérdésekben és feleletekben van előadva, hogy az Országos Erdészeti-Egyesület pályadíjjal jutalmazta, a nagy méltóságú földmivelési ministerium által kiadott
szabályrende
let szerint pedig az erdőőri szakvizsgáknál hivatalosan is hasz Bedő
nálandó vezérkönyv.
Albert.
Különfélék. A juhar-ezukor
készítés
nem
jelentéktelen
iparág
némely éjszak-amerikai államban. A e z u k o r - j u k a r f a
(sugar-
maple) legbővebben fordul elő kelet felé a M i s s i s i p p i tól,
folyó
s éjszak felé a 40-ik szélességi foktól. A déli államokban
csak magasabb hegyes vidékeken található. Igen szép fa, mely néha
80
lábnyi magasságra
is nő, terebélyes koronával és
sürü, árnyékos lombozattal, mely különösen ősz idejében pom pásan kiválik a többi lombfa közül. Ezen fa mezgéje igen dús, és a ezukoranyagnak tetemes százalékát
tartalmazza,
mely
tényt már
az Indiánok is jól
ismerték, az államnak a fehérek általi megtelepítése előtt. Oly
vidéken, hol a c z u k o r - j u h a r úgynevezett
„sugar-bush"
díszlik,
sok
(czukor-liget)
„farm"-on,
oly fontos
az
része
a birtoknak, mint minálunk a szilvás vagy cseresnyés.
A fák
február
felfelé
vagy
márezius
indul, megfuratnak
havában ,
midőn
a
mézga
közel a gyökérhez s facsövecske dugatik
a lyukba, melyen át a nedv faedényekbe foly.. Folyása a leg bővebb meleg napokon, melyek fagyos éjekkel váltakoznak. A fák
megcsapolása
nem
árt
nekik annyira, mint minálunk a
nyir- és juharfának ártani szokott. A legtöbb vidéken a ezukorkészitési mód ép oly kezdet leges mint az, mely az Indiánok által űzetik. A gyűjtött nedv nagy katlanokban
főzetik
nyilt tűz felett, mely körül annak
idejében annyi a mulatság, mint minálunk mölcsszedés alkalmával. Miután
szüret
vagy
gyü
elég sűrűre főzetett, a szörp
formákba öntetik, melyekben megszilárdul. Ujabb időben több gond
fordittatik
házat"
ezen
műtéteire,
épit magának,
és sok farmer
mely tökéletesebb
„ezukor-
elpárolgó és más
készülettel van felszerelve. 1870-ben a juhar-ezukor termelése az Egyesült-Államokban 2 8 4 . 4 3 6 mázsa volt, mely összeghez Vermont
8 8 . 9 4 3 és
Newyork
állama 6 6 . 9 2 0
járult. Az ugyanazon évben termelt juhar-szörp
mázsával
(maple-syrup)
mennyisége 9 2 1 . 0 5 7 gallon volt (1 gallon circa 4 liter). Ezen szörp annyira kedvelt czikk, hogy sok farmer czukoiiigetének egész termését ezen alakban küldi a piaezra. Szomorú grádban
és
okulás
Hevesben
tória, melyeknek
az
történt
Mltr.
erdőbirtokosoknak.
Nó
ez a két kis erdészeti
his
egyikét, megbízható tudósítónk szerint, egy
tönkre ment erdőbirtokos, másikát pedig 300 hold lakaszabolt fiatal
cserfaerdő
Nógrádban
egy
méter tűzifát,
romja II.
kesergi. Történt
nevü
azzal az
pedig,
hogy X. ur
pesti fakereskedőnek elad 2 0 . 0 0 0
egyszerű
feltétellel,
hogy eladó egy
méter hosszú és 15 cin. vastag hasábokat ad át,
egyebekben
pedig eladó és vásárló a pesti áru- és értéktőzsde megfelelő sza bályainak vetik magukat alá. A szerződés megköttetik, X . ur előpénzt kap s a favágás nagy erélylyel folytattatván, a kivánt tömeg kiállittatik, szállítmány időközben
s a közelebbi vasútállomásra
küldetvén, azonban,
koppaszthassa,
vásárló
hogy
egy pár
annak
átvételére
egy jókora megjelenik;
a birtokost
minél biztosabban le-
hozzá hasonló
kereskedővel a meg-
vásárlott fatömeg eladására jó magas áron kereskedői
levelet
kötött, az átvételre pedig magával viszi a tőzsdei szabályokat, s ennek határozatai szerint méregetni kezdi a hasábokat, ter mészetesen, vékonyabb előírja,
ezek
egyike
valamivel hosszabb, vastagabb vagy
mint a hogy
a lakonicus szerencsétlen szerződés
s ennek
alapján a kétségtelenül már előre erre szá
mító kereskedő megtagadja a fa átvételét, s az ügyet a börzebíróság
elé viszi; ott bemutatja a más kereskedőkkel kötött
eladási levelet,
s minthogy
az
társainak
ő szerződő
már most a kikötött méretű fát
a kiszabott
időre nem szállíthatja,
az ezen üzletből való nyercményveszteség fejében jó
magas
összeget
igényel,
méterenként
a börzebiróság ezt a szerződés
alapján megítéli, a birtokosnak fizetni kell s ennek következ tében
vagyonilag
teljesen
tönkre megy; mikor pedig mindez
igy el lett ítélve, H. kereskedő jól lenyomott áron és kegye lemből megveszi a vágatott tűzifát s most Budapesten a nyereményveszteség
árulja,
összegéből pedig faraktárt rendezett be
s gőzgépet állított fel, holott ezelőtt ő volt a hitelezőit szá nalomért kérő megbukott kereskedő. A hevesi birtokos nem ment ugyan tönkre, de 3 0 0 hold erdejét ugy pusztította el, hogy hallván a
„cserkéreg"-ről,
arra a gondolatra jött, hogy neki is van cserkéregje,
miután
cserfa (quercus cerris) erdeje van, nem is sejtvén azt, hogy a cserkérget
a kocsános
és fürtöstölgy quercus pedunculata és
robur adják, néhány ezer mázsát hamarjában elad, több ezer
forint
előpénzt vesz, s mindenféle
nagy előkészülettel levá
gatja és lehántatja a fiatal cserfaerdőt, s a nyert kérget átvé telre Egerbe küldi; a vásárló megijed
a kéregtől,
természe
tesen megtagadja az átvételt s erre az óriási tévedés kiderül. Azt nem tudjuk,
hogy ennek lett-e
oly keserű nyeremény
vesztesége mint az előbbinek, de meg lett az, hogy 300 beid szép fiatal
cserfaerdő,
melynek fáját
később Budapestre jó
áron lehetett volna eladni, haszontalanul lepusztitatott. Ha ezek az urak egy értelmes erdészhez fordulnak, s nem sajnálták volna ennek közreműködéséért 40 — 50 frtocskát fizetni, akkor az ezerekre-menő károktól mégszabadultak volna; de hiába,, a magyar
ember már nemcsak született gazda (?)
de született erdész is akar lenni! Minő másképen van ez máshol, e sorok irőja
folyó
augusztus 18-án egy 16 — 18 éves fiatal cseh gróffal
évi
utazott,
ki Salzburgbanient zerge vadászatra, s vasúti olvasmányul, mint jogász, a római-jog kézikönyvét vitte, a kivel útközben hoszszabb beszédbe bocsátkozván, bámulattal kellett meggyőződnie arról, hogy a fiatal ember az erdőgazdaság köréből mily ala pos tájékozással bir, mennyire ismeri a Csehországban
honos
fanemeket, ezek természetét, tenyészet! vidéküket, sőt a tény leg fennálló szállítási és fapiaczi viszonyokat is. A római jog nehéz
tantételeiről
az
erdészetre
átment társalgás
meglepő
eredménye arra kényszerítő- e sorok íróját, hogy megkérdezze a fiatal grófot alapos- erdészeti tájékozásának
honnan
történt
szerzéséről, mire következő választ nyerte : „atyámnak több erdeje van, s én az erdőmester úrral a vadászatokon s más kor is, ha csak tehetem, szívesen beszélek az erdőkről, s tőle tanultam azt a mit az erdészetről tudok." Nálunk a korosabb urak közt is ritkán találhatni hasonlót, a fiatal grófok között pedig olyanok is akadnak, kik erdejüket az erdőmester tudta nélkül is eladják! No de talán majd csak
okulunk á magunk kárán mi is annyit, hogy elvégre a fennebbiekhez, hasonló" szomorú leczkék megszűnnek, a mi hogy való ban is ugy legyen a Magyarország és illetőleg a magyar em ber számára szükséges munkásság, vagyonosodás és szaporodás érdekeben a legmelegebben kell óhajtanunk. A magyar
erdészet
a párisi
B.
A.
kiállításon,
5
arany érmet, két arany-érem értékű díszoklevelet, !» ezüst érmet. 2 broncz érmet és 4 ezüst munkatársi érmet nyert. E számok igen
kedvezők,
minden
mert
36
kiállítóra
esnek
részéből jött és kerekszámban
s
1000-re
mert a
világ
menő
kiállí
tóknak a, nemzetközi bíráló bizottság által, melyben országot B e d ő Albert képviselte, összesen 71
ezüst
érem
és
11 munkatársi
érem
Magyar
csak 29 arany-, szavaztatott
meg.
A kitüntetések kihirdetése Parisban f, hó 21-én történik meg s ennek részletes ismertetését lapunk jövő füzete fogja hozni. A z 1000 f r . t t o s e r d é s z e t i
ösztöndijat,
rendeltetése, hogy segélyével fiatal jelesebb erdészeti tanintézetek
kiválóbb tanárainak
melynek
erdészek
külföldi
előadásait
hallgat
hassák meg, s tartózkodási helyük vidékén tanulmányi utakat is tegyenek,
a f.
tanévre
nyerte, ki az erdőhasználat
K o v á c s Géza, és erdészeti
okleveles
kisérletügy
a müncheni egyetemen ez évben megnyílt erdészeti kon fogja
erdész tárgyait
előadáso
hallgatni.
A z e r d é s z e t i á 11 a m v i z s g á k , melyek
szabálysze
rűen minden évben Budapesten tartatnak, f. évi október 14-én vették kezdetűket; a vizsgáló bizottság elnöke W a g n e r m, kir. főerdőtanácsos úr, az állandó bizottsági tagok vizsgáló biztosokká S c h o l c z
Gyula,
K.,
közül
erdőtanácsos és akad.
tanár, H o f f m a n n Sándor, ministeri titkár és V a n k e Sándor, primási
érdőmester
urakat
hívta
be.
A vizsgára
2 2 jelölt
nyert engedélyt, kik közül azonban többen a boszniai hadse regnél lévén, nem jelenhetnek meg. Ugy az
államvizsgákról,
mint az ország különböző részeiben megtartott
erdőőri szak
vizsgákról szóló részletei tudósításokat, lapunk jövő füzetében fogjuk közölni. A magyar
1 é x i k o n második
kötetéből 11 és 12-ik
füzet „Aue" szóig közelebbről megjelentek. Mi már első meg jelenésekor
t.
olvasóink
figyelmébe
ajánlottuk
Somogyi
Ede
szerkesztő urnák, ezen a magyar irodalomban hiánytpótló fon tos vállalatát, s az eddigi füzetek tartalmát
tekintve
ujabban
is csak" ezt tehetjük, még pedig annyival inkább, mert a füzetenkénti 30 kros árt oly olcsónak tartjuk, mely igazán lehetővé teszi a nagyobb
kiadás
nélküli megszerzést, maga a
pedig a társadalmi ismeretek köréből
könyv
oly sok szükséges
hasznos tudnivalót tartalmaz, hogy arra
mindenkinek
é;
sokszor
lehet szüksége, a mi ha egy évben csak egyszer történnék is, ez a reáforditott költséget eléggé kárpótolja. Megrendelések a „Magyar-Lexikon kiadó-hivatalához Buda pestre" , intézendők. Serajevo
környékének
kevés
mint a lapokban olvasható, a Serajevoban nai
barakkokhoz
nyéke
egészen
szükséges
épületfát,
az
erdeje.
most épített
miután
Serajevo
A
kato kör
ki van használva, távolról kell hozni, s csak
a Bosna folyó forrásai közelében lévő hegyi erdőkben vannak még jó
szálfák,
melyek
azonban
a legnagyobb
fáradsággal
szállíthatók le a hegyekről. A forgalmi eszközök teljesen hiá nyozván, az áruszállítás legfőképen teherhordó állatokkal tör ténik s a faszállitáshoz alig lehet kocsit találni. Olasz
Erdészeti
„Uj Erdészeti Folyóirat" vallombrosai mellett
erdészeti
Florenczben
uj
Lap
1
„ N uovo Rivista Forestale".
czim alatt Ficcioli
tanintézet erdészeti
tanárainak lapot
erdőmérnök a közreműködése
indított
meg, a mi
annál figyelemre méltóbb Róma hazájában, mert ott két hasonczélu kezdeményezés már sikertelen volt.
Uj c s e r z é s i m ó d . — P a r é s i , olasz vegyész, egy új módját jelenti be a cserzésnek, mely abban áll, hogy a bőrök tengeri vízben felolvasztott sósavas vasban áztatnak. Ezen áztatás 4—G hónapig tart, s miután a sósavas vegyitek hatal mas „disinfeetans", az egész műtét nem oly kellemetlen, mint a közönséges tiniári kezelés. Ez által — azt állítja letesen
pótoltatni fog a fakéregből
nyert
— töké
cseranyag', s vége
loend vetve az ő nézete szerinti tömérdek erdőpusztitásnak, mely a nevezett anyag megszerzése czéljából űzetik. F a k er esk ed ők gyűlése 21-én, tünk,
melynek a vasúti
tárgyát,
tar tátik Bécsben folyó hó
mint megbízható
szállítási díjszabályzatok
forrásból
s egy
értesül
fakereskedői
egylet megalakítása képezendik. A gyűlés határozatait
lapunk
jövő füzetében közölni fogjuk. Hófehér
z e r g e . Svájczban a solothurni püspöki palota
zooplastikai múzeumában
egy hófehér zerge látható, melynek
vörös szeme, fehér szarva és körme vau s tömött gyapja
is
hófehér. A két éves ritka állatot a graubündeni canton Savién völgyében ejtették él. Az első fehér zörget Svájczban 1853-ban lőtték. (V. V. L.) P é c s b e n e g y u j c s . é s k i r . e r d é s z e t i é s g.azd á s z a t i ü g y n ö k s é g a 1 a k u 11, melynek egyik üzleti társa a lapunk t. olvasói közöl is többek által ismert nyug. m. kir. főerdész H o r v á t h Imre ur. Ez ügynökség mindennemű erdé szeti munkák teljesítésére vállalkozik, s hivatalos helye „Wieden Margarethenstrasse 12. Ajánljuk azok figyelmébe, kik hasonló munkálatok közvetítését igénylik. V á l t o z á s o k az e r d é s z e t i s z o l g á l a t k ö r é b e n . T a k á c s Ferencz közalap, érdőmester Nagyváradról Mislyére; T á r n o k Imre erdész Szegszárdról Sajoládra; J a m b r i c h Alajos erdész Lakocsáról J e n ő r e ; M f l l l e r Henrik erdész Jenőről Lakocsára; L e n d e r e r Arthur erdész Mochnyáról Jenszeghre, valamennyien hasonló minőségben áthelyeztettek.
