PEDAGÓcw PRoGRAM A SÁnnocÁnu PErÓnI SÁNoon GuvtNÁzIUM szÁtuÁnt
trffiB Jőváhagyta: Boda János
igazgatő
„Félig sem oly fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. – Amit az iskolában
tanultunk,
annak
legnagyobb
részét
elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” (Eötvös József)
2
TARTALOMJEGYZÉK I. Nevelési program a Sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium számára 1. Az iskola legfontosabb jellemzői 2. Tevékenységünkre hatással levő oktatási koncepciók 3. Az iskola kapcsolatai 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatok feladatok 5. A célok megvalósításának tárgyi, pénzügyi feltételei 6. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 7. Felszerelésjegyzék 8. Könyvtár-pedagógiai program 9. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 10. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok l1. Az iskola közösségei 12. A kapcsolattatás rendje 13. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 14. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának a rendje 15. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai és követelményei 16. A felvétel és átvétel helyi szabályai 17. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
II. Helyi tanterv a Sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium számára
4 5 7 7
8 11 12 12 14 14 15 15 19 21 22 22 23
24 25
1. A helyi tanterv jellemzői 2. Kulcskompetenciák 3. A négy évfolyamos gimnázium óratervei 4. A nyolc évfolyamos gimnázium főbb jellemzői 5. A nyolc évfolyamos gimnázium óratervei 6. Az öt évfolyamos gimnázium 7. Az öt évfolyamos gimnázium óratervei 8. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának alapelvei 9. A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program 10. A választható tantárgyak, foglalkozások, ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 11. Érettségi vizsgatárgyak 12. A középszintű érettségi témakörei 13. A tanulók tevékenységének értékelése Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 14. A tanulók jutalmazásának alapelvei és keretei 15. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 16. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 17. Egészségnevelési és környezetnevelési program 18. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 19. Osztályozó vizsga tételének lehetősége 20. Állami nyelvvizsga-bizonyítvány beszámítása
26 26 29 30 34 35 36
Záró dokumentumok
69
3
37 38 38 39 39 59 64 65 65 66 67 68 68
I.NEVELÉSI PROGRAM A SÁRBOGÁRDI PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM SZÁMÁRA
4
Az iskola legfontosabb jellemzői Neve: Sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium Címe: 7000 Sárbogárd, József Attila utca 4. Tel.: (25) 508–950 vagy (25) 508–951 Fax: (25) 508-951 E-mail-cím:
[email protected] Honlap: www.psg.hu Az intézményi ingatlan tulajdonosa és fenntartója 2012. január 01-je óta a Magyar Állam. Képzéseink nappali rendszerű oktatásban: négy évfolyamos gimnázium, nyolc évfolyamos gimnázium, öt évfolyamos gimnázium (idegen nyelvi előkészítő). Földrajzi, társadalmi és gazdasági környezet: Sárbogárd a Mezőföld közepén található, 40 km távolságra helyezkedik el Székesfehérvártól, és 30 km-re Dunaújvárostól. Az elsőhöz igen jó, az utóbbihoz annál rosszabb tömegközlekedéssel kapcsolódva. Hasonlóan rossz a tömegközlekedés Simontornya és Enying felé is. Ezen a két településen is folyik középfokú oktatás. S bár távolság szempontjából nincsenek messze a várostól, a tömegközlekedési nehézségek miatt gyakorlatilag elérhetetlenek. Mindezek alapján túlzások nélkül mondható, hogy a megye déli részének az egyetlen középfokú oktatást biztosító intézménye a gimnázium. A környék lakossága hagyományosan és döntően agrártermelésből él. A termelőszövetkezetek szétesése, az ipari üzem mélyrepülése, majd felszámolása után az országos átlagot meghaladó a munkanélküliség a térségben. A munkavállalók közül sokan a településen kívül találnak munkát. A munkaidőn túli több órás utazás hatással van a családi életre, kevesebb idő jut a gyerekekkel való foglalkozásra. Sok az alacsony jövedelemmel rendelkező család. A kistelepüléseken és a nagyvárosokban élők régebben is eltérő életvitellel, magatartási normákkal rendelkeztek. Napjainkra ez a különbség tovább növekedett. Főleg a káros szenvedélyek elterjedése, egyre nagyobb térhódítása miatt. Mindezek következtében a szülők egyre kisebb számban tudják vagy akarják a távolba küldeni gyermekeiket. Erősödik az elvárás – ami az állampolgári jogokból és az esélyegyenlőségből is levezethető –, hogy az oktatási igényeket helyben kell kielégíteni. Statisztikusi szemlélettel közelítve a problémához feltételezhető, hogy ebből a térségből az országos átlagnak megfelelő arányban kerülhetnek ki orvosok, ügyvédek, fizikusok, matematikusok stb. A mi számunkra ez azt a feladatot jelenti, hogy olyan képzést szervezzünk, amely megadja a lehetőséget a különböző szakirányok tehetségeinek, esélyegyenlőséget teremt számukra.
5
Tanulói létszám: A demográfiai adatokat és a tapasztalatokat összevetve, úgy tűnik, legfeljebb három osztálynyi, a középiskolai célkitűzéseket megvalósítani képes diákkal számolhatunk. Az iskola diákjainak létszáma jelenleg 387 fő. A tanulócsoportok száma 15. Területi megoszlását tekintve 50-50 % körül ingadozik a sárbogárdi és a környező településekről naponta bejáró diák. Személyi feltételek: Az intézmény statisztikai, dolgozói létszáma 44 fő. Ebből: pedagógus 33, pedagógiai munkát közvetlenül segítő 3 technikai dolgozó 8 fő. Ezzel az álláshelyszámmal feladataink ellátásának nincs akadálya. Viszont évekkel ezelőtt elvonásra került az ifjúságvédelmi felelősi státusz, ami szükséges lenne az eredményes munkához. A testület tagjainak szakképesítése megfelel az előírásoknak. Sokan rendelkeznek többirányú képesítéssel. Jellemző a szakszerűség, lelkiismeretesség, az új iránti fogékonyság. A 2009/2010-es tanévben a kompetencia alapú oktatás implementációja során (a TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0133 azonosítójú projekt megvalósítása keretében) 44 tanúsítványt szereztek a tantestület tagjai. A 2012. április 15. és 2013. február 15. közötti időszakban intézményünk a referenciaintézményi működésre és szolgáltatásra készült fel (projektazonosító szám: TÁMOP 3.1.7 - 11/2. – 2011-0151). A felkészülés során 17 tanúsítvány birtokába jutottak a tantestület tagjai. A különböző tanfolyamokon megszerzett tudás birtokában hatékonyan vehetnek részt az intézményi célok és feladatok megvalósításában. Tárgyi feltételek: A 2009-2010-ben lezajlott iskolabővítés következtében az iskola területén kívüli épületek használatáról le tudunk mondani, az alapterületünkön belüli három épület biztosítja az alapító okiratban szereplő tanulói létszám befogadását. Az oktatás fő bázisa a felújított, teljes körűen akadálymentesített főépület, mozgássérült lifttel ellátva. De emellett a napi feladatok ellátásában igénybe vesszük az udvari épületet és részlegesen a volt kollégiumi épületet is. A 2009/10-es tanévben megszűnt kollégiumi ellátás felszabaduló teremkapacitását oktatási célokra, vendégszobák kiadására és egyéb célú bérbeadásra használjuk fel. A fejlesztés után sem tudjuk megvalósítani a teljes szaktantermi rendszert, de a termek felszerelésének kialakításával biztosítani tudjuk, hogy a tanulók óraszámuk lehető legnagyobb részében szaktanteremben tanuljanak. Az iskola felszereltsége felemás képet mutat. Találhatunk nagy értéket képviselő, korszerű számítógépeket, laboratóriumi műszereket, ugyanakkor ősrégi szertári eszközöket is. 2012-ben 11 interaktív táblával is gazdagodott iskolánk.
6
Tevékenységünkre hatással levő oktatási koncepciók Az iskola pedagógiai programja, tervezett képzési szerkezete összhangban van az országos és helyi közoktatási-köznevelési feladatellátás és intézményhálózat fejlesztési tervével, az iskola feladatát, működését szabályozó magasabb szintű dokumentumokkal.
Az iskola kapcsolatai Az intézményt törvényben meghatározott kapcsolatok fűzik az alapító okiratban, valamint a törzskönyvi kivonatban megjelölt fenntartóhoz és egyben ingatlantulajdonoshoz. Különleges, s ez idáig jó kapcsolatok kötik a Sárbogárdi Önkormányzathoz. A különlegesség abban áll, hogy bár a település szellemi és kulturális életének része tevékenységünk, jelentős mértékben befolyásoljuk a környék jövőjét, de viszonylagos függetlenséggel szervezhetjük munkánkat. Tevékenységünk során figyelembe vesszük az önkormányzat kéréseit, hiszen ezek a település közvéleményének véleményével kell, megegyezzenek. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a zeneiskolával. Diákjaink ott tanulnak hangszeres zenét (az utóbbi években, sajnos, egyre kevesebben). Vannak közösen tartott foglalkozásaink, összehangoljuk programjainkat, jelentős segítséget kapunk a rendezvények szereplőinek felkészítésében. A volt kollégium épületében és a főépületben bérbeadás formájában helyet biztosítunk a zeneiskola óráinak megtartására. Szakmai kötelékek kötnek bennünket a budapesti Németh László Gimnáziumhoz, a nyolcosztályos gimnázium programgazdájához. Tagjai vagyunk a Gimnáziumok Országos Szövetségének. Előbbi választmányának is tagja az iskola mindenkori igazgatója. A település és környékének általános iskoláival – a szakmai kapcsolatok erősítését célzó – törekvéseink ellenére viszonylag lazák, formálisak, felületesek kapcsolataink. Ezek javítására törekszünk. Folyamatos kapcsolatot tartunk fenn a Petőfi nevét viselő középiskolákkal. Évente változó helyszínnel találkozókat szervezünk, ahol verselésben és szellemi vetélkedőkön mérjük össze tudásunkat. 1992-től van egy franciaországi középiskolával cserekapcsolatunk. Korábban MIGENNES-ből érkeztek diákok, az utóbbi években AUXERRE-ből évenkénti váltással egyegy busznyi tanuló érkezik, ill. utazik a másik országába. A program a nyelvtanulásban nyújtott természetes segítségén túl megismerteti egy másik európai nép életét, kultúráját. Mivel a gyermekek és kísérőik családoknál laknak, így közvetlen bepillantást nyerhetnek mindennapjaikba. A franciaországihoz hasonló formában, 1999-ben sikerült egy jól működő kapcsolatot kialakítanunk egy németországi kisváros iskolájával. A város közművelődési intézményeihez számtalan szállal kötődünk. A Madarász József Városi Könyvtárral, a József Attila Művelődési Központtal kölcsönösen támogatjuk egymás munkáját, s nagy segítség, hogy az utóbbi teret ad rendezvényeinknek. A média helyi képviselőivel is partneri kapcsolatot ápolunk. A helyi lapok (Bogárd és Vidéke, Sárréti Híd) és a helyi tévé (Bogárd TV) rendszeresen tájékoztatnak a gimnáziumban zajló eseményekről. A Bogárd és Vidéke c. lapban rendszeresen megjelenik a „Gimi sarok” iskolánk aktuális híreivel.
7
A Sárbogárdi Rendőrkapitányság baleset- és bűnmegelőzési előadásokat, a helyi védőnői szolgálat pedig felvilágosító előadásokat tart diákjaink számára. Partnereink közé tartozik a védőnői szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő központ, a helyi múzeumegyesület, a sportegyesületek, valamint a Sárbogárdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat is. Szűkebb és tágabb környezetünkkel kialakított és fenntartott partneri és szakmai kapcsolataink pedagógiai céljaink megvalósítását szolgálják.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatok feladatok Egy iskola munkájának eredményességét sok szempontból lehet mérni. A statisztikai adatokon kívül fontos és értékes a volt és jelenlegi diákok szüleinek véleménye. Egyikőjük azt mondta: „A sárbogárdi gimnázium egy emberi léptékű középiskola.” Ezt a szülői véleményt igazolják visszajáró volt diákjaink, s az, hogy nincsenek olyan tanulók, akik elhagynak bennünket, mert nem szeretnek ide járni. S ez fontos, mert növelni kell a tudást, de közben ápolni a lelket. Ez a legfontosabb pedagógiai alapelvünk. A XXI. század társadalmi elvárása az iskolával szemben, hogy megfelelő műveltséggel lássa el a tanulókat, ezenkívül fejlessze képességeiket. Hozza felszínre emberi értékeiket, tegye képessé őket az iskoláskor utáni önfejlesztésre és önművelésre! Irányítsa rá a tanulók figyelmét a körülöttük zajló életre, a világban való tájékozódáshoz fejlessze ki a megfelelő készségeket! S jogos társadalmi elvárás, hogy mindezt egyenlő eséllyel. Társadalmi igény, hogy a felnövekvő új nemzedékek tagjai ne csak jó szakemberek legyenek, hanem megelégedett, boldog emberi életet élő emberek. Egész emberként legyenek képesek teljesíteni társadalmi feladataikat. Nevelő-oktató munkánk, mindennapi tevékenységünk alapvető céljai ezek. A gimnáziumi képzés klasszikus funkciója az általánosan művelt, idegen nyelveket beszélő és minden értelmiségi pályára alkalmas fiatalok nevelése, a szellem emberének formálása. Alapfeladata, hogy felkészítse növendékeit az érettségi vizsgára, illetve felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra. Mindig az egész ember az, aki – a többi között – szaktudással is rendelkezik. Pozitív vagy negatív emberi tulajdonságai alapvetően befolyásolják szakértelme felhasználásának egyéni indítékait, mértékét. Az emberi tisztesség, felelősségérzet, kezdeményezőképesség, műveltség, ízlés stb. a munkában éppúgy meghatározóak, mint a munkaidőn kívül. Az ember először és elsősorban ember (az emberi nem része és képviselője) és csak ezen belül szakember, munkaerő. A gimnázium feladata ennek az emberi arculatnak a formálása is. Természetes követelmény, hogy segítse hozzá a diákokat a teljes és egészséges emberi életmód kialakításához. A nyolcosztályos gimnáziumban az előbbi célok fenntartása mellett a nyolc év során igen jó lehetőség kínálkozik a gyermek személyiségének, képességeinek sokoldalú kibontakoztatására saját életének teljesebbé tétele érdekében. (A nyolcosztályos gimnázium céljai, feladatai részletesen a helyi tanterv bevezetőjében találhatók.)
8
A gyerekek az otthonukra, a szomszédságukra és kortárscsoportjukra jellemző egyenlőtlenségeket továbbviszik magukkal, s ezekkel az egyenlőtlenségekkel felnőtt életükben, az iskola elhagyása után is szembe kell nézniük. A gimnázium mint intézmény jelentősége a hátrányos helyzetű térségben abban van, hogy tevékenységével hozzájárul az egyenlőtlenségek kiküszöböléséhez. Törekszünk nevelőoktató munkánk során az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésére, inkluzivitással az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítására. Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítására. Az öt évfolyamos (idegen nyelvi előkészítő) gimnáziumban a gimnáziumi képzés alapvető céljai mellett az idegennyelv-oktatás általános célja, hogy a középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű, használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást. A nyelvtanulásra és informatikára szánható év lehetőséget ad a különböző háttérrel érkezők tudásának összehangolására és intenzív fejlesztésére, így esélyteremtő és hátránykompenzáló hatással bír. Ezen túl, megfelelő alapot adhat ahhoz, hogy a jövőben a felsőoktatás a szaknyelvi képzés terévé váljon, és mindenki egyenlő eséllyel indulhasson a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon. Minden iskolatípusban törekszünk a használható tudást nyújtó oktatásra, illetve az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátíttatására. Törekvésünk olyan képességek, lehetőség szerint egyénre szabott fejlesztése és megerősítése, amelyek szükségesek a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz, segítik diákjainkat a gazdaság világában, illetve a modern társadalomban való eligazodásban. Ezt a célt szolgálja a digitális írástudás széles körű elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása nevelőoktató munkánkban. A munkába állás elősegítését is hivatásunknak tekintjük. De csak abban az értelemben, amennyiben az felruházza diákjainkat az értelmes munkavégzés megkívánta készségekkel: az önálló ismeretszerzés, az önművelés, a kreativitás, a problémaérzékenység és a kulturált életvitel képességével. Céljaink elérését, feladataink megvalósítását segíti a 2009/10-es tanévben a TÁMOP 3.1.4 /08/2. = Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben című projekt keretében történt intézményi innováció. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének tartalmi fejlesztése adott tanulócsoportban a „Szövegértés – szövegalkotás”, adott tanulócsoportban a „Matematika”, adott tanulócsoportban az „Idegen nyelv/angol nyelv) kulcskompetencia területet érinti. Az ötéves fenntartási kötelezettség (2015/2016-os tanév végéig) időtartama alatt az intézmény éves munkaterveiben szabályozott módon. A kompetencia alapú oktatás módszertanának, eszközeinek és eljárásainak implementációja a kulcskompetencia-területek fejlesztését szolgálja. Ennek eszközei a modern pedagógiai módszerek, hatékony újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása: - műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása egy műveltségi területen – az éves munkatervekben szabályozott módon - moduláris oktatási program megszervezése – az éves munkatervekben szabályozott módon - info-kommunikációs technológia alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban - három hetet meghaladó projekt megszervezése – az éves munkatervekben szabályozott módon - témahét megszervezése - az éves munkatervekben szabályozott módon
9
- múzeumpedagógiai, drámapedagógiai foglalkozások – az éves munkatervekben szabályozott módon - erdei iskolai foglalkozások – az éves munkatervekben szabályozott módon - a tanítási órákon differenciált tevékenységi formák szervezése - korszerű taneszközök, hatékony, változatos tanítási módszerek (kooperatív módszerek, projektmódszer, epochális oktatás stb.) alkalmazása - a tanulás tanítása - sikeres új pedagógiai eljárások, módszerek kipróbálása, „jó gyakorlatok” átvétele - a tanulói tevékenykedtetés előtérbe helyezése. Mindezek mellett a felsorolt bevezetésre került és alkalmazott új módszerek a személyiségfejlesztés és közösségformálás hatékony eszközei is. A kompetencia alapú oktatás elterjesztését szolgálja az iskolában dolgozó pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos korszerűsítése. Két tanévet érintett a referenciaintézményi szerepre való felkészülés az intézményben (2012. április 15. és 2013. február 15. - projektazonosító szám: TÁMOP 3.1.7- 11/2. – 20110151). A felkészülés során elkészültek a referenciaintézményként való működés és szolgáltatás belső szabályai, eljárásrendjei. Iskolánk a kompetencia alapú oktatás mintaértékű eljárásainak elterjesztésére, valamint kidolgozott két jó gyakorlatunk, „Tandolgozat” és „Év végi vizsgák” átadására, valamint felsőoktatási gyakorlóhelyként működésre készült fel. Céljaink sikeres megvalósítása érdekében továbbra is meg kívánjuk őrizni azokat a tanórán kívüli foglalkozásainkat, amelyek már hagyományosaknak tekinthetők. Szerveznünk kell a nagyvárosok szabadidős kínálatát pótolni szándékozó foglalkozásokat is, de nem vállaljuk fel a szórakoztatóipar sokszor negatív jelenségeket szállító rendezvényeinek megszervezését. Az iskolában működik diákönkormányzat. Tevékenységével színesíti az intézmény tanórán kívüli tevékenységeinek kínálatát. Véleményével befolyásolja a vezetői döntéseket, s talán a legfontosabb, hogy olyan tevékenységformákat gyakorolnak be a diákok, amelyeknek jó hasznát veszik későbbi életükben. A diákok személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok teljesítése a tantervi anyagon túl a közösségi rendezvényeken, az iskolai hagyományok ápolásában is megjelenik. Jó színterei ezek a programok a közösségfejlesztésnek is. Az iskola eredményeit tekintve a következő területekről kell szólni. - Az évente elkészülő más-más középiskolai statisztikák, összehasonlítások listáján mindig az első negyedben vagyunk. Ezeknek a listáknak a hitelessége, információtartalma erősen vitatott, de más összehasonlítás nem lévén, be kell érni vele. Ezt a helyünket a jövőben is meg kívánjuk őrizni. - Az évente zajló kompetenciaméréseken (6.,8. és 10. évfolyamos diákjainkat érinti) osztályaink eredménye általában az országos átlagot meghaladó. Ennek az eredménynek az elérésére a következő években is törekszünk. - Egy-egy tehetséges diák és párját ritkító lelkiismeretességű tanár találkozásakor szép OKTV-eredmények is születnek. De különösen elégedettek lehetünk a területi, a megyei, a regionális és országos versenyeken nyújtott teljesítményekkel. Itt a pálmát a nyolcosztályos gimnazisták viszik el. Törekvésünk a jövőben is, hogy diákjaink minél nagyobb számban öregbítsék iskolánk hírnevét a különböző megmérettetéseken.
10
- Jelentős eredményeink vannak a tanórán kívüli foglalkozások terén. Sok tudáshoz, élményhez, szereplési lehetőséghez jutnak általuk diákjaink. Olyan tevékenységi formákban vesznek részt, amit máshol nem kapnának meg, viszont egészséges fejlődésükhöz feltétlenül szükségesek. Hibáink, hiányosságaink jelentős része – jó szándékunk ellenére – gyakran rejtve marad előttünk. A következő számvetés is inkább problémáinkról szól. Az iskolai eredményességet döntően befolyásolják a felvételi lehetőségek. Különösen igaz ez a mai fogyó gyermeklétszám mellett. Ezért központi kérdés a beiskolázási esély javítása. Az elmúlt években tettünk ez irányban lépéseket, de ezen a területen soha nem lehetünk tökéletesen elégedettek. Minden év új helyzetet teremt, új megoldási módszereket kíván. A fakultációs képzési forma megszűnése után is megőriztük a rendszert. A nyolcosztályos gimnázium megszervezése és indítása után volt pár év, amikor a fakultációs órakeretet az évfolyamon maradt egy osztály hozta létre. Így kevesebb tárgy szerepelhetett a kínálati listán. Valószínűleg ez a jelenség közrejátszott abban, hogy a négyosztályos gimnáziumi osztályokban a kívánatos alatt maradt a versenyeztetés, ill. azok eredményessége. A megőrzött fakultációs rendszer zökkenőmentesen alakult át a kétszintű érettségire történő felkészítéssé. Napjainkra a korábban egysíkú idegen nyelvi képzés kétsíkúvá vált. Szinte minden általános iskola angol és/vagy német nyelvet oktat. A hatásfok nem egységesen jobb a korábbiakban megszokottnál. Ennek két következménye van. Az első, hogy a diákok nehezen kezdenek el új nyelvet, bármennyire is kezdők a másikban. A második, hogy soha nem látott tudásbeli különbségekkel érkeznek a tanulók. Szinte lehetetlen eredményesen tanítani őket azonos csoporton belül. A probléma megoldásaként meg kell próbálni (a „próba” az órarendi megvalósíthatóságra vonatkozik) a tudásszint alapján történő csoportszervezést. A nyelvoktatásban a sokszínűségre törekszünk. Ezért a 9. évfolyam tanulói számára (megfelelő számú jelentkező és szülői támogatás esetén) a második idegen nyelv tanulásának elkezdésével egy időben harmadik idegen nyelv tanulását is lehetővé tesszük.
A célok megvalósításának tárgyi, pénzügyi feltételei Az európai uniós pályázat keretében 2009-2010-ben megvalósult iskolabővítés és – felújítás megfelelő körülményeket teremt napi teendőink elvégzéséhez, így céljaink megvalósításához. Az eszközállomány felújításának, ennek teljes körű megvalósításának azonban középtávon sem látjuk esélyét. A kötelező taneszközjegyzék teljesüléséhez sok pénzre lesz szükség. A Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány pályázatai némi segítséget jelentenek. Sajnálatos, hogy anyagi forrásaik megszűntével, a 2009/2010-es tanévtől érdemben nem írtak ki pályázatot. A kínálkozó pályázati lehetőségekkel rendszeresen élünk. A korábbiakban megfogalmazott célok, amelyek a térségi esélyegyenlőséget biztosító középiskolai feladatokból adódnak, nevelési-oktatási, valamint közművelődési feladatokat is tartalmaznak. Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük, hogy a település igen csekély lehetőséget kínál fiataljainak a szabad idő hasznos eltöltéséhez. Ezért elvárásként fogalmazódik meg, hogy az iskola e területen is jelenjen meg kínálatával. Az intézménybe felvételt nyert diákok, az objektív lehetőségeket figyelembe véve, előképzettségük alapján választhatnak idegen nyelveket. A csoportok kialakításánál, ha a
11
létszámkorlátok indokolják, akkor a tanult idegen nyelvből jobb eredményt elért tanulók részesülnek előnyben. A tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon a kétszintű érettségire történő felkészítést a kötelező érettségi tárgyakon túl, legalább három tárgyból biztosítjuk, amelyek időkereteit az érintett osztályok törvényes órakereteinek összege biztosítja. A gimnáziummal jogviszonyt létesített tanulók az intézmény helyiségeit, létesítményeit, berendezéseit tanulmányi tevékenységükkel kapcsolatos foglalkozásokon ingyenesen használhatják. Ugyancsak ingyenesek számukra az iskolai kötelező és szabadon választott foglalkozások, különórák, szakkörök, verseny-előkészítők, sportköri foglalkozások. A kötelező tananyag elsajátítását csak segítő, megkönnyítő foglalkozások (erdei iskola, múzeumpedagógiai, drámapedagógiai stb.), kirándulások, színházlátogatások, múzeumlátogatások stb. fakultatívak és önköltségesek (a szülőkkel történő egyeztetés után). Önköltségesek a francia és német cserekapcsolat programjai is.
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A tanulók számára szükséges tanulmányi segédletek, taneszközök és felszerelések beszerzése a szülők feladata, a tankönyvek beszerzésében az iskola megrendeléssel segítséget nyújt. A tankönyveket (a szaktanárok javaslatai alapján, a szakmai munkaközösségi egyeztetést követően) az iskola tankönyvfelelőse rendeli meg (l. tankönyvválasztás alapelvei). A tanulóknak lehetősége van arra, hogy a szaktanár által kiválasztott tankönyveket önállóan szerezzék be, használt tankönyvet vásároljanak. A tanulók a tankönyveket a tanév kezdete előtt – a tankönyvfelelős által megjelölt napokon – vehetik át, ekkor kell kifizetni is őket. A törvény által ingyenes tankönyvre jogosultak kivételével (az ő esetükben a szülőnek nyilatkoznia kell). A tankönyvek várható árát az előző tanév végén közöljük a diákokkal és szüleikkel. A kezdő évfolyamok tanulóit, illetve szüleit a beiratkozáskor, a többi évfolyam tanulóit az előző tanév végén tájékoztatjuk a szükséges felszerelésekről. Ezek meghatározása a szakmai munkaközösségek feladata. Általános alapelv: nem ragaszkodunk a drága eszközökhöz, az alapvető szempont a használhatóság és célszerűség. Sok tárgyból lehetőség van a füzetek, taneszközök több évig történő használatára. A kompetencia alapú oktatás megvalósításához szükséges programcsomagok az iskolai könyvtár állományából tanórai használatra kölcsönözhetőek. Szülői kérésre önköltséges áron beszerezhetők.
Felszerelésjegyzék Formaruha 5–8. osztály: Fiúknak: sötétkék vagy fekete nadrág, fehér ing, sötét cipő Lányoknak: sötétkék vagy fekete szoknya vagy nadrág, fehér blúz, sötét cipő 9–12. osztály Fiúknak: sötét öltöny, fehér ing, sötét cipő Lányoknak: sötétkék vagy fekete szoknya vagy nadrág, matrózblúz, sötét cipő Rajz A/4-es félfamentes rajzlap (kb. 50 db/év) A/4-es famentes rajzlap (kb. 20 db/év) A/3-as famentes rajzlap (alkalomszerűen)
12
A/2-es színes karton (alkalomszerűen) A/3-as színes karton (alkalomszerűen) A/3-as fotókarton (1db) tapétavágó kés akvarell festék ecset 2–4–8-as (3 db) tempera vagy akrill festék (alkalmanként) Informatika pendrive írható CD-DVD-lemez vagy más adathordozó Életvitel varrókészlet színes papír alkalmanként szendvics-alapanyag, alapanyag asztali dísz készítéséhez, konyhai kesztyű készítéséhez stb. Testnevelés 5–8. osztály: lány: fehér póló és kék nadrág, tornacipő fiú: fehér atléta vagy póló és kék nadrág, tornacipő 9–12. osztály: lány: fehér póló és kék nadrág, tornacipő fiú: fehér atléta vagy póló és kék nadrág, tornacipő Matematika: 5. osztály: papírszögmérő, vonalzó, körző 6. osztálytól: bármilyen szögmérő, körző, 2 vonalzó (az egyik derékszögű legyen) 9. osztálytól számológép, amely számol sin-, cos-, tg-, ctg-, lg-t Osztályfőnöki óra vastag füzet (A/4-es méretű) kirándulási naplóhoz Ének ötvonalas hangjegyfüzet Néptánc lányoknak: kartonból készült szoknya (megállapodás után egységes) Több tanítási órán is kell: kis vonalzó (amely elfér a tolltartóban) színes ceruza ceruzák radírok golyóstollak A/5-ös írólap A/4-es lapok sima, vonalas, négyzetrácsos – dolgozatíráshoz papírmappák A/5-ös, A/4-es méretű füzetek dolgozatíráshoz és az órai munkához (sima, vonalas, négyzetrácsos) – a szaktanárok kérésének megfelelően olló színes papír papírragasztó ragasztószalag
13
Az iskolai könyvtár lehetőséget biztosít az ajánlott és kötelező olvasmányok kölcsönzésére, az idegen nyelvek tanulásához szükséges szótárak használatára, a tanórai felkészüléshez az állományában levő dokumentumok igénybevételére (kölcsönzés és helybenhasználat). Részletesen: l. a könyvtár működésével kapcsolatos dokumentumok. Az iskola biztosítja a tanítási órák megtartásához szükséges felszereléseket: szemléltető eszközök, térképek, a különböző típusú dokumentumok használatához szükséges technikai berendezések (pl. videó, tv, számítógép, cd-lejátszó, DVD-lejátszó, projektor stb.), a könyvtár dokumentumai, a táblai munkához szükséges eszközök stb.
Könyvtár-pedagógiai program A gimnáziumi nevelés és oktatás alapvető célja, hogy a tanulmányok befejeztével általánosan művelt, idegen nyelveket beszélő, felsőfokú tanulmányokra és azt követően minden értelmiségi pályára alkalmas fiatalok hagyják el az iskolánk falait. S későbbi életükben is képesek legyenek a folyamatos önképzésre és önművelésre. Ehhez segítjük hozzá diákjainkat a könyvtárhasználati ismeretek tanításával és a rendszeres könyvtárhasználatra szoktatással a szaktárgyi órákon, a délutáni és hétvégi szabad idejükben. A könyvtárhasználati ismeretek tanítása a magyar nyelv és irodalom, az anyanyelv és művelődés, valamint az informatika tantárgyak keretén belül történik. Itt sajátítják el a tanulók az alapismereteket, erre épülnek a különböző tantárgyaknak a könyvtár-pedagógia eszközeivel és módszereivel megtartott szakórái. A könyvtár-pedagógia felelősei az iskolai könyvtárban feladatokat ellátó könyvtárostanár, valamint az alapozó könyvtárhasználati ismereteket tanító magyar szakos kollégák.
Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Tudatában vagyunk annak, hogy a korunk fiataljait sújtó problémák előbb-utóbb hozzánk is elérnek. Ezért a felkészülést, a megelőzést napirenden tartjuk. A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A teljes körű egészségfejlesztés területei a következők: a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné. Már jó néhány évvel ezelőtt kidolgoztuk az életmódórák programját. Az osztályfőnöki órák keretén belül 10 életmódórát tartunk. Ezenkívül a többi szakórán is (elsősorban kémiaés biológiaórákon) sor kerül életmóddal kapcsolatos kérdések megbeszélésére. Az 5–6. osztályok számára tartott életvitelórákon is nagy szerepet kap az egészséges életmódra nevelés, különösképpen az egészséges táplálkozásra nevelés.
14
Az előírásoknak megfelelően diákjaink rendszeres egészségügyi vizsgálatokon (fogászati, szemészeti, belgyógyászati) vesznek részt. Az egészséges életmódra nevelés színtere a testnevelésóra is. Itt az állóképesség fejlesztése és a sportolás, testmozgás megszerettetése a fő feladat. A testápolás, testi higiéné is témája ezeknek az óráknak. A napi rendszerességű testmozgás biztosításához hozzátartoznak tömegsport és sportszakköri órák is. A nyolcosztályos tagozat 5. és 6. osztályosai számára az ebédelős órák idején is nyílik lehetőség testmozgásra. 2012. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben bevezetésre került a mindennapos testnevelés is. A lehetőségek keretein belül pályázati tevékenységet folytatunk, hogy külső szakembereket is bevonhassunk a munkába. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok megtervezésénél, valamint megvalósításánál együtt működünk az iskola-egészségügyi szolgálat munkatársaival. A feladatok megoldásában továbbra is jelentős szerepet szánunk az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének.
Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskola közösségei 1. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a jogszabályok (elsősorban a Munka törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a nemzeti köznevelésről törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) rögzítik. 2. A nevelők közösségei 2.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:
tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, a tanév rendjében meghatározott számú alkalommal nevelési értekezlet.
Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az a) igazgató b) a nevelőtestület tagjai egyharmadának, c) az iskolaszék, a szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére.
15
A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten (pl. egy osztályban tanító nevelők értekezlete, azonos szakos nevelők értekezlete stb.). A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó feladatokat maga látja el, jogkört nem ruház át. 2.2. A szaktanár, az osztályfőnök, a helyettes diákönkormányzatot segítő tanár munkaköri feladatai
osztályfőnök
és
a
a) A szaktanár munkaköri feladatai: A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak mellett különösen: - a tanítási órák pontos megtartása, ezekre való lelkiismeretes szakmai és módszertani felkészülés, - szakmai- és általános műveltségének fejlesztése; ennek érdekében az önképzés és a szervezeti továbbképzés alkalmainak kihasználása, - tantervben meghatározott dolgozatok megíratása, és 10 munkanapon belüli kijavítása, - tehetséggondozás, a tanulók továbbtanulásának elősegítése (formái: emelt szintű érettségi előkészítő, verseny-előkészítők stb.), - az iskolai munkával kapcsolatos adminisztrációs tevékenység ellátása (naplók, tanmenetek stb.), - ügyeleti, helyettesítési tevékenység ellátása az iskolában, - részvétel a tanulók sport és kulturális rendezvényén, ha azok tanítás nélküli munkanapokon kerülnek megrendezésre; egyéb esetekben is a rendező diákok és tanárok munkájának segítése, - a tanulók folyamatos fejlődése érdekében kapcsolat tartása a szülőkkel, - lehetőségeihez képest részvétel a város kulturális életében, annak fejlesztésében. - Mivel városunkban ez az egyetlen középiskola, a gyengébb tanulók segítése érdekében korlátozott számban és külön igazgatói engedéllyel az iskola tanulói közül is fogadhat magántanítványt, de a magántanítvány nem lehet a saját tanítványa. Magántanítványát az iskola helyiségeiben nem fogadhatja.
16
b) Az osztályfőnök munkaköri feladatai: Az osztályfőnökség nevelési szempontból kulcsfontosságú megbízatás. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg a tantestület véleményének meghallgatásával (az osztályt lehetőség szerint a képzési időn át vezesse). Az osztályfőnök feladata a rábízott osztályban a tanulók képességeinek kibontakoztatása, tanulmányi előmenetelének segítése, személyiségük sokoldalú kibontakoztatása, közösségfejlesztés – az intézményi célokkal összhangban. Mindezt változatos pedagógiai módszerekkel, az osztályfőnöki órák, kirándulások, tanítás órákon kívül együtt töltött idő tartalmas felhasználásával Az osztályfőnök kötelességei: - Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében működjék együtt az osztály diák-önkormányzati szerveivel! Tudatosan használja fel segítségüket! - Az osztály diákvezetőit lássa el tanácsokkal! - Az iskola munkatervében rögzített osztályfeladatok irányítása, ünnepélyek megszervezése, hagyományápolással kapcsolatos feladatok elvégzése. - A tanulók tanulmányi előmeneteléről rendszeresen tájékoztassa a szülőket! - Előzetes megbeszélés alapján – bármelyik fél kezdeményezésére – fogadja a tanulók szüleit! - Végezze el az osztályával kapcsolatos adminisztrációt! - Segítse a tanulók iskolai és iskolán kívüli szabadidős tevékenységét! Az iskolai engedélyhez kötött iskolán kívüli tevékenység engedélyezésében egyetértési joga van. c) A helyettes osztályfőnök feladata: Az osztályfőnöki munka segítésére minden tanév elején az osztályfőnökök helyettes osztályfőnököt választanak. A helyettes osztályfőnökök számbavétele az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének a feladata. - Az osztályfőnök munkájának a segítése. - Az osztályfőnök távollétében a napi aktuális feladatok és problémák megoldásában segítség nyújtása. d) A diákönkormányzatot segítő tanár feladata: - a diákönkormányzat demokratikus működésének elősegítése, - az igazgató és a diákönkormányzat, illetve a tantestület és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartás, kölcsönös tájékoztatás, - diák-önkormányzati programok előkészítésében való részvétel, - pályázati lehetőségek kihasználása. Az igazgató a dolgozók részére további állandó és eseti feladatokat is megállapíthat.
17
2.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak az igazgató döntése alapján. Az alkalmi munkacsoport alakulásáról tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. 3. Az iskolaszék Az iskolában a nevelő-oktató munka segítésére, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók együttműködésének érdekében iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. 9 főből áll. Saját szabályzata és munkaterve alapján tevékenykedik. Az iskolaszék a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolaszéknek az intézmény működésével véleményezését a nevelőtestülettel ismertetni kell.
kapcsolatban
tett
javaslatát,
4. A szülői munkaközösség Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői közösségei a szülők köréből két fő munkaközösségi tagot választanak minden tanév elején. Ők alkotják az iskolai szülői munkaközösséget, s maguk közül egy vezetőt választanak. A szülői munkaközösségi tagok személyi frissítése minden tanév elején megtörténik. A szülői munkaközösség mindenkori elnöke tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletén a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő kérdések, ügyek tárgyalásakor. Az osztályok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott munkaközösségi tagok, az iskolai munkaközösség vezetője vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösséget a szülők, illetve az iskola igazgatójának kezdeményezésére kell összehívni. Az iskolai szülői munkaközösség összehívott értekezlete akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői munkaközösséget a jogszabályban meghatározott jogok illetik meg. 5. A tanulók közösségei 5.1 Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök minden tanév elején helyettes osztályfőnököt kér fel kollégái közül. Az osztályközösség saját tagjaiból tisztségviselőket választhat (pl. diák-önkormányzati tag, tisztasági felelős stb.).
18
5.2. A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményét, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével kéri meg. A diákönkormányzatot a nevelőtestületi értekezleteken a segítő tanár képviseli. Amennyiben igény van rá, az értekezletre a diákönkormányzat képviselőit meg lehet hívni. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket, a napi munka zökkenőmentessége és pénzügyi lehetőségeinek figyelembe vétele mellett az iskola biztosítja. (Az iskola helyiségeit és berendezéseit a diákönkormányzat a megfelelő szabályok betartásával programjai számára előzetes egyeztetés után használhatja. A programokhoz az iskola anyagi lehetőségeinek függvényében támogatást biztosít.) A kapcsolattartás rendje A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról az igazgató hirdetmény vagy a tantestület tagjainak útján az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon a diákönkormányzat képviselőik által tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztályfőnököknek, a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról az igazgató: o a szülői munkaközösség ülésén, o az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten tájékoztatják. A szülői munkaközösség elnökével az iskola igazgatója tart kapcsolatot. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:
19
a családlátogatások, a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, a nyílt tanítási napok, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben.
A szülői értekezletek időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A szülőkkel való kapcsolattartás feladatai Az oktatás-nevelés folyamatában az első pillanattól lényeges a szülőkkel való kapcsolatteremtés. A szülők aktív segítsége több területen megnyilvánul, de a legaktívabb az év végi ballagás és ballagtatás előkészítésekor. Fontos megnyerni a bizalmukat, s fontos ezt végig megőrizni. Már az első találkozás (l. évnyitó) alkalmából fel kell hívni a figyelmüket, hogy az együttműködés a gyerek érdeke. Bízzanak meg bennünk, tájékoztassanak a gyerekek esetleges betegségéről, nevelési (családi) problémáikról, ha úgy érzik, hogy tudunk segíteni! Hagyományos kapcsolatteremtési mód a szülői értekezlet és a fogadóóra. Egy tanévben négy szülői értekezletet tartunk. Az elsőt szeptember elején – október végén. A téma az évindítás tapasztalatainak megbeszélése. A másodikat november végén – december elején. Ez – a többitől különbözően – nem osztályértekezlet. Ekkor lehetőséget adunk a diákokat tanító tanárokkal négyszemközti találkozásra. Tulajdonképpen minden tanár azonos időben tart fogadóórát. A harmadik időpontja a féléves értesítő utáni napok valamelyike, s feladata az eredmények értékelése. Az utolsó szülői értekezletre inkább az anyukákat szoktuk invitálni, időpontja az anyák napjához legközelebbi szabad péntek. Témája a köszöntésen túl az éves munka értékelése, az évi utolsó közös teendők egyeztetése. Kihirdetett fogadóórákat nem jelölünk meg, de előzetes egyeztetéssel, vagy anélkül mindig szívesen fogadjuk az érdeklődő szülőket. Emellett az eddigi nyolcosztályos gimnáziumi tapasztalataink alapján jó kapcsolatteremtési mód a kirándulás. Itt, amellett, hogy a szülők látják saját gyermekük viselkedését társaik között, összehasonlítást tehetnek önmagukban, segíthetnek megérteni, megismerni gyermekeiket és a többieket is. Láthatják, hogy milyen fegyelmezési problémáink vannak, mik az elvárásaink. A színházlátogatásokba szeretnénk minél több szülőt bevonni. A közös szórakozás nagyon jó lehetőség az együttműködésre. A szülőkkel való kapcsolatépítés kipróbált jó formája a nyílt tanítási napok szervezése. Nagyon hasznos ez a nap az osztályokban, a kollégák és a szülők is elégedettséggel nyilatkoztak róla. Erősíti a bizalmat az iskola iránt. Emellett be kell vonni a szülőket más iskolai rendezvényekbe. A kicsiknél erre több lehetőség van még: farsang, szaktárgyi bemutatók stb. A nagyobbaknál ez már legfeljebb a tablóbálkor valósulhat meg. Fontos dolog lehetne a családlátogatás is, de erre kevés az idő. Mindemellett, ha szükséges, el kell menni a problémás gyermek családjához.
20
A szülőkkel való kapcsolattartás új lehetőségét kínálják a kompetencia alapú oktatás implementációja során bevezetett új tanulásszervezési eljárások, például három hetet meghaladó projekt, témahét, erdei iskola stb. Ezek megszervezésébe, lebonyolításába is be lehet vonni a szülőket, lehet kérni segítségüket. Kapcsolattartás a diákönkormányzattal Az iskola igazgatója az iskolai diákönkormányzat vezetőjén és a diákönkormányzatot segítő tanáron keresztül, az osztályfőnökök osztályuk diák-önkormányzati felelőseiken és a diákönkormányzatot segítő tanáron keresztül állnak kapcsolatban a diákönkormányzattal. A tanulókat érintő ügyekben a diákönkormányzat vezetőjén, képviselői útján közvetlenül az igazgatóhoz is fordulhat. Kapcsolattartás az iskolaszékkel Az iskolaszék elnökével az iskola igazgatója folyamatos kapcsolatot tart. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az iskolát külső kapcsolataiban az igazgató vagy az általa megbízott személy képviseli. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn: - a fenntartóval - a körzetéhez tartozó általános iskolákkal, - a városi önkormányzat vezetőivel. A napi feladatok elvégzése érdekében, a szűrővizsgálatok és védőoltások megszervezésében a kijelölt védőnővel az igazgatóhelyettes működik együtt. A városi gyermekjóléti szolgálattal, a Családsegítő Központtal, a pedagógiai szakszolgálattal és a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal az igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot.
Kiemelt tevékenység
figyelmet
a) A beilleszkedési, tevékenység
igénylő
tanulókkal
magatartási
kapcsolatos
nehézségekkel
pedagógiai
összefüggő pedagógiai
Iskolánk elhelyezkedése folytán rendelkezik bizonyos előnyökkel. A kisvárosi légkör, a környező falvakról bejáró diák sok olyan értéket tudott megtartani, ami a mai középiskolai átlagban, különösen a nagyvárosok tekintetében, ma már nincs meg. Erős a családokhoz való kötődés, és szinte a középiskolás kor végéig meg is marad a szülői odafigyelés. Ebből kifolyólag kevés a magatartási és beilleszkedési probléma. A meglevők felderítésében a fő szerep az osztályfőnököké, valamint az osztályfőnöki munkaközösségvezetőé. A megoldásban az osztályban tanító kollégák közösen tevékenykednek. A lemorzsolódás és kirekesztődés megelőzését támogató személyközpontú, egyéni tanulási utak kialakítására törekszünk. A feladatok meghatározása az osztály-tanári értekezleteken történik.
21
Természetesen, itt is érvényesnek gondoljuk, hogy az országosan tapasztalható jelenségek nem elkerülnek, csak késleltetve érnek el bennünket. Ezért a problémának folyamatosan figyelmet szentelünk. Az iskolai könyvtár a maga eszközrendszerével ebben a tevékenységben is jelentős szerepet tölt be. b) A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Diákjaink örvendetesen magas számban szerepelnek tanulmányi versenyeken, s érnek el jó eredményeket. A tevékenységet továbbra is támogatandónak tartjuk. A felkészüléshez biztosítjuk a szükséges feltételeket. Ennek mértékét és formáját az SZMSZ szabályozza, amelynek kereteit – hasonlóan a pedagógiai programban megfogalmazott minden tevékenységhez – a mindenkori költségvetési lehetőségek határozzák meg. A tanórán kívüli tevékenységeket tekintve több évtizedes múltra visszatekintve működtetünk színjátszó köröket, de vannak kézműveseink, csapataink különböző sportágakban, énekkarunk, iskolarádiónk és iskolaújságunk, s a közeli zeneiskolával kialakított jó kapcsolatunknak köszönhetően hangszeres zenét tanulóink is. Ezeket a tevékenységi formákat fenn kívánjuk tartani. Diákjaink számára ezek ingyenesek. Az iskolai könyvtár állományával, eszközrendszerével és tevékenységével hozzájárul a tehetség, képesség kibontakoztatásához. c) A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Az osztályok majdani tanulmányi eredményeit, így az iskoláét is alapvetően meghatározza a beiskolázás. Szerencsés körülményként értékelendő, hogy osztályainkba hosszú évek óta válogatással tudjuk felvenni a diákokat. Ez teszi lehetővé, hogy viszonylag egységes képességekkel és tudással rendelkeznek tanulóink. Természetesen, ennek ellenére mindig akad egy-egy tantárgy, ahol vannak különbözőségek. A probléma megoldásának érdekében – különösen a kezdő évfolyamokon – a szaktanár kezdeményezésére egyéni vagy csoportos felzárkózató foglalkozásokat szervezünk, vagy/és tanulópárokat alakítunk ki. A tanórák megfelelő arányában a differenciálás módszerével igyekszünk segíteni tanulóinknak.
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A diákönkormányzat jogosult a tanulókat képviselni. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzatának megfelelő rendben jogosult a jogszabályokban meghatározott kérdésekben a diákokra ruházott véleményezési és javaslattételi joggal élni. A diákság véleményezési jogának gyakorlása szempontjából tanulók nagyobb csoportjának számít egyetlen osztályt érintő esetben az osztálylétszám legalább harminc százalékát, az iskola egészét érintő esetben az iskola tanulói létszámának húsz százalékát meghaladó taglétszámú csoport.
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai és követelményei A köznevelési törvényben meghatározott tanulmányok alatti vizsgák esetében (javító, pótló, különbözeti és osztályozó vizsga) a törvényi szabályozás az irányadó a vizsga
22
szervezésére, lebonyolítására vonatkozóan. A vizsgaidőpontok kijelölésért az igazgató a felelős. A vizsga lebonyolítása az igazgatóhelyettes feladata. A vizsgakövetelmények és az értékelés szempontjai megegyeznek a helyi tantervben rögzítettekkel. A vizsgarészek meghatározása, a tantárgy jellegétől függően, a vizsgáztatással megbízott szaktanár feladata. A gimnáziumnak a legfontosabb képzési célja, hogy felkészítse tanítványait a felsőfokú tanulmányokra. Ezért dolgoztuk ki vizsgarendszerünket. Ennek részletes ismertetése a helyi tanterv fejezetben található.
A felvétel és átvétel helyi szabályai Felvétel A mindenkori beiskolázási rendet befolyásolja az aktuális tanévre vonatkozó „a tanév rendje” című utasítás. A négy- és öt évfolyamos képzési típusba jelentkező diákok írásbeli felvételi vizsgán esnek át matematikából és magyar nyelvből. A jelentkezők felvételi rangsorának kialakításánál figyelembe vesszük a felvételi vizsgán nyújtott teljesítményt és az általános iskolában elért eredményeket. Azonos pontszám esetén a jobb általános iskolai eredmény dönt, elsősorban a jövőbeni érettségi tárgyakban nyújtott teljesítmény. A nyolcosztályos gimnáziumi felvételi eljárásban is követjük a beiskolázási szabályokat meghatározó rendeletet. A felvételi feltétele az írásbeli vizsga, amennyiben lehetséges a szóbeli meghallgatás. A jelentkezők felvételi rangsorának figyelembe vesszük a felvételi vizsgán nyújtott teljesítményt és az általános iskolában elért eredményeket. Azonos pontszám esetén a jobb általános iskolai eredmény dönt, elsősorban a jövőbeni érettségi tárgyakban nyújtott teljesítmény. A nyolcosztályos gimnázium szóbeli vizsgáján a tanulóknak ismeretlen szöveget kell hangosan felolvasniuk, majd a szöveghez kapcsolódó kérdésekre kell válaszolniuk. Ezt - a tanuló személyiségének, tanuláshoz való viszonyának, érdeklődésének megismerése céljából egy elbeszélgetés követi. Átvétel A képzés megkezdése után diákokat csak meghatározott feltételekkel veszünk át. Ezek a feltételek a következők: A tanult tárgyak megfeleltethetősége. Eltérés esetén különbözeti vizsgára utasítás. Az igazgatónak mérlegelnie kell, hogy mennyiségét tekintve teljesíthető-e a vizsga. Az érkező diák nem ronthat a fogadó osztály tanulmányi átlagán, tehát övének annál magasabbnak kell lennie. (Ezt az ittlevő diákok védelme érdekében követeljük meg.) A fogadó osztály létszáma nem éri el a 32-t. Ez tantermeink befogadóképességének határa. Az érkezőnek ne legyen olyan fegyelmi múltja, ami arra enged következtetni, hogy rossz hatással lesz a fogadó osztályra. A fogadó osztály osztályfőnökének beleegyező véleménye.
23
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása a biológia tantárgy keretei között történik. A szaktanár által az éves tanmenetekben meghatározott módon. A lehetőségek keretein belül pályázati tevékenységet folytatunk, hogy külső szakembereket is bevonhassunk a munkába.
24
II.HELYI TANTERV A SÁRBOGÁRDI PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM SZÁMÁRA
25
A helyi tanterv jellemzői A helyi tanterv egyrészt a Nat szellemiségét tükrözi. Értékrendszerében igazodik a Natban meghatározott közös értékekhez. A kulcskompetencia-területek fejlesztésére épít. Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. Másrészt beépülnek a tantervbe az iskola földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan olyan természettudományos, történelmi, helytörténeti, irodalmi, kulturális ismeretek, amelyek a szűkebb környezet jelenének, múltjának megismeréséhez feltétlenül szükségesek. Harmadrészt, a helyi tanterv kerettantervtől eltérő óraszámainak meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a képzési típus gyakorlatban már bevált értékeit továbbvigyük, valamint megfeleljünk a XXI. század társadalmi elvárásainak is. Az egyes tantárgyaknál a megemelt óraszámokkal cél az ismeretek elmélyítése, a képességfejlesztés.
Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció A tanuló hétköznapi kommunikációs helyzetekben alkalmazza a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Felismeri és tudja értelmezni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített üzenetrétegeket. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Képes a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyvhasználatra. Képes az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetésére az általános nyelvészeti ismereteinek felhasználásával. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet, és törekszik a célnyelvi kultúra megismerésére. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni, képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Törekszik arra, hogy egy második idegen nyelven is képes legyen az alapszintű kommunikációra, így teljesíti a többnyelvűség igényét. Valós élethelyzetekben is tudja használni a nyelvet a produktív
26
készségek (írás és beszéd) alkalmazásával is. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Matematikai kompetencia A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismeretei birtokában megérti a természettudományos-technikai eredmények alkalmazásának szerepét a társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek formálódásában. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Bővülő ismeretei segítségével, illetve a megfelelő módszerek, algoritmusok kiválasztásával és alkalmazásával képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait, felismeri a folyamatok közötti összefüggéseket. Természettudományos tanulmányai végére a tanuló képessé válik arra is, hogy bizonyos feltételek mellett megfogalmazza a természeti-környezeti folyamatok várható kimenetelét. Képes meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket levonni. Képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar is cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális következményeit. Digitális kompetencia A gimnáziumban a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének megfelelő együttműködő hálózatokban a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában. Kialakul a tanulóban az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magatartás, elfogadja és betartja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és
27
vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Innen folyt. A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események önálló feldolgozására, életkorának megfelelő szintű értelmezésére, ennek során a művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontokat azonosítani, többféle értelmezési kontextusban elhelyezni. A tanuló képes képi, plasztikai, zenei és dramatikus megjelenítésre. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz eszközhasználat szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban sokoldalúan tudja használni az IKT-eszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási
28
és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.
A négy évfolyamos gimnázium helyi tantervei külön kötetben találhatóak. CD-n mellékelve. A négy évfolyamos gimnázium óratervei (mellékelve): A 2013-2014-es tanévtől a 11. évfolyamtól kifutójellegű A 2013-2014-es tanévtől a 10. évfolyamtól kifutó jellegű (emelt angol, info) A 2013-2014-es tanévtől felmenő rendszerben érvényes
29
A nyolc évfolyamos gimnázium főbb jellemzői: A 2013-2014-es tanévtől a 6. évfolyamtól kifutó jellegű A nyolcosztályos gimnázium programját és tantervét a budapesti Németh László Nyolcosztályos Kísérleti Gimnáziumban dolgozták ki dr. Hoffmann Rózsa vezetésével. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium engedélyével 1989-ben kezdődött el a képzés, s 1992-ben a minisztérium támogatásával tantervüket kötet formájában is megjelentették. Iskolánk 1992-ben kapott engedélyt a program átvételére, adaptálására. Egy éves előkészítő munka után 1993 őszén kezdtük meg a képzést. Nem szabad elhallgatni azt sem, hogy a kezdeti időszakban igen aktív meggyőző munkát kellett kifejteni a szülők és a település általános iskolái körében, hogy megértessük és elfogadtassuk terveinket. Mára a program meghozta elvárt eredményeit. Az iskola tekintélye, szavahihetősége, jövője függ a tematika következetes véghezvitelétől. Ezt átérezve dolgozik az iskola egész tantestülete. A nyolcosztályos gimnázium olyan iskolatípus, amely a múltban már többszörösen bizonyította életképességét. A cél olyan nevelési-oktatási programot nyújtani, amely a nyolcéves képzési szakaszt egy egységként kezeli, belső szakaszolással megváltoztatja az alapozó képzés, a képességfejlesztés és a tudományos alapozás szerkezeti arányait, a mindenkori tananyagot maximálisan adaptálja a gyermeki személyiség fogadókészségéhez. Az elképzelés az, vagyis a tanterv gyakorlati alkalmazásától az várható, hogy a nyolcosztályos gimnázium jó színvonalon töltse be azt a hivatást, amit a gimnáziumnak mint intézménynek be kell töltenie, s amire a legtöbb négyosztályos gimnázium széleskörűen jelenleg nem képes. A szó hagyományos értelmében is általánosan művelt, idegen nyelveket beszélő és minden értelmiségi pályára alkalmas fiatalokat neveljen! Növendékeinek többségét az egyetemi és főiskolai továbbtanulásra készítse fel, ezt a munkája elsődleges céljának tartsa! Ne tekintse feladatának azt, hogy szakmai előképzést adva segítse elő az érettségi utáni munkába állást! Ennyiben különbözzék a többi oktatási intézménytől! A nyolcéves képzési egység három jól elkülöníthető, de nem mereven elválasztott szakaszra tagolódik. Az előkészítő (alapozó és képességfejlesztő) szakasz két, a szaktudományok alapjaiba történő fokozatos bevezetés (orientáció) három, és a szakmai előkészítő szakasz szintén három évig tart. A 5–10. évfolyamokon csoportbontásban tanítjuk a matematika, informatika, idegen nyelv, életvitel tárgyakat. A 11–12. évfolyamokon az emelt szintű érettségire történő felkészülés a csoportszervező szempont. a) Az első, előkészítő szakasz A képzés szempontjából ez a legfontosabb, a további munka eredményességét tekintve a leginkább meghatározó. Itt kell a gimnázium céljainak végleg megnyerni a tanítványokat (és szüleiket), és itt kell őket felruházni azokkal a képességekkel, amelyek birtokában könnyebben tudják majd tanulni később a hagyományos tantárgyakat. Itt kell őket képessé tenni az önálló ismeretszerzésre is. Az előkészítő szakasz középpontjában az anyanyelvi nevelés áll. Sok gyakorlati feladattal alakítjuk ki az anyanyelvi készségeket. A művelődéstörténetbe (történelem, irodalom-, művészet- és tudománytörténet) az életkoruknak megfelelő olvasmányok, igazi értéket hordozó irodalmi szövegek feldolgozásával vezetjük be a tanulókat. Ez két tantárgy, az anyanyelv és művelődés, valamint a latin keretében történik. A természettudományi tárgyak a természeti jelenségek egyszerű, logikus magyarázatával, kevés elmélettel kezdik munkájukat. A természettudományos tárgyakban integrálva jelentkeznek itt és a későbbiek során is a jelenlegi technika elméleti és gyakorlati ismeretei.
30
Az idegen nyelvek tanítását a latin nyelv alapozza meg. Abban az életkorban, amikor a gyermek már nem ösztönösen, hanem tudatosan, grammatikai–lexikai struktúrákból építkezve képes az idegen nyelvet elsajátítani, fontos, hogy első találkozása olyan idegen nyelvvel történjék, amelynek kristálytiszta, logikus a szerkezete, írása–olvasása, fonetikája pedig nem okoz nehézségeket. A latin nyelv jól megfelel e kritériumoknak. A hozzá kapcsolt ismeretanyag ugyanakkor a művelődéstörténeti stúdiumokat is kiegészíti, és szilárd alapokat épít az európai kultúra befogadásához. A latin mellett – egyelőre alacsony heti óraszámban – megkezdődik egy választott első élő idegen nyelv (francia, angol, német) tanítása. Az ének és a vizuális nevelés tantárgyak az alapozó szakaszban sok gyakorlattal haladnak. Forrásuk és tananyaguk nagyrészt a népzene, a népművészet. Az alapozó szakaszban a 2012-2013-as tanévtől az ötödik osztálytól felmenő rendszerben hetente ötször van testnevelésóra. A testnevelésóra keretében, kapcsolódva az ének és a vizuális nevelés órák tananyagához megismerkednek a magyar néptánc alapjaival is. A gyerekek mozgásigényének kielégítésére szolgálnak még a napi órarendbe iktatott közös étkezéseket követő séták, testmozgások. b) Orientációs szakasz A második hároméves szakaszban megkezdődik, ill. folytatódik a hagyományos szaktárgyi oktatás, még mindig egységes program alapján. Magasabb óraszámban folytatódik az első élő idegen nyelv, és megkezdődik a második (esetleg harmadik) tanítása. A negyedik (8. oszt.) évfolyam végén befejeződik a latin nyelv egységes programja: ettől fogva már csak a nyelv iránt fakultatív módon érdeklődők foglalkoznak a latin kultúrával. E szakasznak képzési célja, hogy bevezesse a gyermekeket a tantárgyak megalapozta tudományos ismeretekbe, és előkészítse a hatodik osztályban (10. évfolyamon) kezdődő szakosodást. A napirend innentől fogva a felsőbb éves gimnazisták napirendjéhez alkalmazkodik. A délutáni foglalkozásokon uralkodóvá válnak a szakkörök és az önként vállalt stúdiumok. c) Szakmai előkészítő szakasz A harmadik szakasz, vagyis az utolsó három év kiemelt képzési célja, hogy a tanulókat előkészítse a választott pályára, a továbbtanulásra. A felvételi rendszer alakulásától függően fel kell őket készíteni a felvételi vizsgákra is. Az óratervet az utolsó két évben kiegészíti az ún. specializáció, az emelt szintű érettségire történő felkészítés. Minden diák számára lehetőség csupán, amelynek igénybevételéről szabadon dönthet. Egyéni tudományos ambícióinak kielégítését, továbbtanulási szándékát szolgálja a specializáció. Az elgondolásból következik, hogy a specializáció programját nem kell, de nem is lehet előre meghatározni. Mindig az adott évfolyam ismeretében, a diákok kívánságára, valamint a tanári kar alapján áll össze. Szombati programok Az óratervben szereplő kötelező és választható órák mellett tanulóink számára szombati programokat szervezünk az osztályfőnökök és a szaktanárok bevonásával. E szombati foglalkozások célja olyan a tantervhez kapcsolódó ismeretnyújtás, gyakorlat elvégzése, amely nem oldható meg a 45 percekre szabdalt munkahét keretében, ill. a kisvárosi keretek között nem megvalósítható. Formái: tanulmányi kirándulás, múzeum- és hangverseny-látogatás, versenyek, intenzív foglalkozások, mérések, terepgyakorlatok. Ezeken a foglalkozásokon tanulóink fakultatív módon vehetnek részt, önköltségesek. Tapasztalataink szerint a diákok,
31
sőt szüleik is szívesen jönnek ezekre a programokra, töltik együtt az időt. A közösségfejlesztésben is kiemelt szerepük van ezeknek az együttléteknek. Különórák Az egységes alapképzés mellett különórák rendszerével is szükséges a differenciálást (az egyes szakterületeken való elmélyülést, a tanulói aktivitás kibontakoztatását, a tanár és a diák egyéni ambícióinak és adottságainak megfelelő kötetlenebb együttműködést) szolgálni. A cél annak elérése, hogy a gimnázium diákjai ne kényszerüljenek iskolán kívüli különórák látogatására. A kötelező foglalkozásokon kívüli egyéb formák: szakkör, önképzőkör, sportkör, énekkar, zenekar, diákkör és egyéni foglalkozások. E különórák rendszerét nem kell előre részletesen kidolgozni, hiszen nagymértékben igazodni kell a tanulói–szülői igényekhez és képességekhez, valamint a testület mindenkori lehetőségeihez. Az alsóbb évfolyamokon elsősorban képesség, ill. készségfejlesztő szakköröket tartunk. Ilyenek: színjátszás, sakk, társastánc, énekkar, anyanyelvi, kézilabda, kerámia, újságíró, könyvtáros stb. Csak a magasabb évfolyamokon (9–12. o.) jelennek meg az elméleti jellegűek, mint a történelem, matematika, számítástechnika, francia. A hagyományos szakköri formát a magasabb évfolyamokon fokozatosan felváltják a diákok szervezte önképzőkörök. A NAT-ról szóló kormányrendeletnek megfelelően 2007 márciusában a helyi tanterv átdolgozásra került. A tantervi modulok a következő tantárgyakba integrálódtak: - hon- és népismeret: 5–6. osztály anyanyelv és művelődés, testnevelés (néptánc), vizuális kultúra, ének. - tánc és dráma: 6. osztály anyanyelv és művelődés, valamint 5–6. osztály testnevelés (néptánc), 9–12. osztály magyar irodalom - mozgókép- és médiaismeret: 8. és 12. osztály magyar irodalom - társadalomismeret: történelem 12. osztály - egészségtan: biológia 7–11. osztály.
A nyolc évfolyamos gimnázium főbb jellemzői: A 2013-2014-es tanévtől az 5. évfolyamtól felmenő rendszerben Célok, feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fel tanulóit arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhangban kialakítja a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet.
32
A nyolc évfolyamos gimnázium első négy évfolyama ráépül az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkájára. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. A 9–12. évfolyamon az iskola nevelési-oktatási tevékenységével tovább fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez elengedhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. Különórák Az egységes alapképzés mellett különórák rendszerével is szükséges a differenciálást (az egyes szakterületeken való elmélyülést, a tanulói aktivitás kibontakoztatását, a tanár és a diák egyéni ambícióinak és adottságainak megfelelő kötetlenebb együttműködést) szolgálni. A cél annak elérése, hogy a gimnázium diákjai ne kényszerüljenek iskolán kívüli különórák látogatására. A kötelező foglalkozásokon kívüli egyéb formák: szakkör, önképzőkör, sportkör, énekkar, zenekar, diákkör és egyéni foglalkozások. E különórák rendszerét nem kell előre részletesen kidolgozni, hiszen nagymértékben igazodni kell a tanulói–szülői igényekhez és képességekhez, valamint a testület mindenkori lehetőségeihez. Az alsóbb évfolyamokon elsősorban képesség, ill. készségfejlesztő szakköröket tartunk. Ilyenek: színjátszás, sakk, társastánc, énekkar, anyanyelvi, kézilabda, kerámia, újságíró, könyvtáros stb. Csak a magasabb évfolyamokon (9–12. o.) jelennek meg az elméleti jellegűek, mint a történelem, matematika, számítástechnika, idegen nyelv. A hagyományos szakköri formát a magasabb évfolyamokon fokozatosan felváltják a diákok szervezte önképzőkörök. Szombati programok Az óratervben szereplő kötelező és választható órák mellett tanulóink számára szombati programokat szervezünk az osztályfőnökök és a szaktanárok bevonásával. E szombati foglalkozások célja olyan a tantervhez kapcsolódó ismeretnyújtás, gyakorlat elvégzése, amely nem oldható meg a 45 percekre szabdalt munkahét keretében, ill. a kisvárosi keretek között
33
nem megvalósítható. Formái: tanulmányi kirándulás, múzeum- és hangverseny-látogatás, versenyek, intenzív foglalkozások, mérések, terepgyakorlatok. Ezeken a foglalkozásokon tanulóink fakultatív módon vehetnek részt, önköltségesek. Tapasztalataink szerint a diákok, sőt szüleik is szívesen jönnek ezekre a programokra, töltik együtt az időt. A közösségfejlesztésben is kiemelt szerepük van ezeknek az együttléteknek.
A nyolc évfolyamos gimnázium helyi tantervei külön kötetben találhatóak. CD-n mellékelve. A nyolc évfolyamos gimnázium óratervei (mellékelve): A 2013-2014-es tanévtől a 6. évfolyamtól kifutó jellegű A 2013-2014-es tanévtől az 5. évfolyamtól felmenő rendszerben
34
Az öt évfolyamos gimnázium (idegen nyelvi előkészítő) A 2013-2014-es tanévtől a 11. évfolyamtól kifutó jellegű A képzés 2005 szeptemberében indult iskolánkban fél osztállyal. Ehhez az osztályhoz kapcsolódott a következő (2006/2007-es tanévben) egy fél osztálynyi négyévfolyamos képzésben résztvevő diák, s így egy osztályt alkotva, az angol nyelv, a matematika és az informatika tárgyak kivételével, a négy évfolyamos gimnázium tanterve szerint folytatják tanulmányaikat. A nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás célja, hogy a 9. évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelvből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát. Mindezen célkitűzések összhangban vannak az Európai Unió oktatási koncepciójával és az Európa Tanács idevágó dokumentumaiban meghatározottakkal, valamint a NAT elvárásaival is. Az előkészítő évfolyam különösen alkalmas arra, hogy a tanulókban motivációt alakítson ki a nyelvtanulás és a hozzájuk tartozó kultúrák iránt. A megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazása és átadása képessé teszi a tanulókat nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére. Ennek az évfolyamnak a programja hozzájárulhat a diákok egyéni képességeinek jobb kibontakoztatásához. Az intenzív nyelvtanulás segíti a tanuló egész személyiségének fejlődését, látókörének és szellemi befogadóképességének bővülését, a más emberekkel, kultúrákkal való közvetlenebb kapcsolat kiépülését. Ezáltal a diák nemcsak több tudásra tesz szert, hanem egész személyisége nyitottabbá, toleránsabbá, humánusabbá válhat felnőttként is. Az informatika tanításának célja, hogy a tanulók sajátítsák el a szükséges számítógépes ismereteket, s ECDL-bizonyítványt szerezzenek a képzés végére, valamint felkészüljenek a középszintű érettségi vizsga követelményeinek a teljesítésére. A nyelvi előkészítő évfolyamon az idegen nyelvi és az informatikai órákon túli kötelező órakeretet a törvény szerint képességfejlesztésre kell felhasználni. Ennek egy kis hányadát teszi ki – heti 1 órában – a természettudományok alapjai című tantárgy. A tárgy célja, hogy az általános iskolában fizikából, kémiából, biológiából és földrajzból tanultakat integrálja, egységes természettudományos világképet alakítson ki a tanulókban, és nem utolsósorban megszerettesse a természettudományokat. E cél érdekében a tananyag kialakításában fontos szerepet játszanak azok a tevékenységi formák, amelyek a tudományágak egymáshoz kapcsolódását mutatják be, az önálló kutatási munka, a kísérletezés és a megfigyelés. A tanév során az egyes témakörökön keresztül fejleszteni kívánjuk a tanulók önálló tanulásra, önművelődésre való képességét. A természet megfigyelésének és a modellalkotásnak fontos szerepe van a tudományos megismerésben, e célt szolgálják a kísérletek és mérések, amelyeknél a tanulók által elvégzett kísérleteken van a hangsúly. Az anyanyelv és kommunikáció, valamint a matematika tárgyakat heti 3-3 órában oktatjuk. Ezek a tantárgyak elsősorban hidat képeznek az általános iskola és a középiskola között. Az előbbi tárgy tanításának célja még az anyanyelvi készségek (olvasás, beszéd, szövegértés, szövegalkotás, helyesírás) fejlesztése, az alapvető anyanyelvi ismeretek segítségével az idegen nyelv tanulásának elősegítése, a szóbeli és írásbeli kommunikációs készség javítása, az információszerzés elősegítése. A hiányosságok pótlása, szintrehozás. A szókincs gyarapítása, személyiségfejlesztés. Az utóbbié pedig a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. A matematikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók absztrakt, modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét, megmutatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét.
35
Ahogy telnek az évek az iskolában, úgy növekednek a követelmények; egyre többet kíván a tanulóktól az iskola: a játékos és szinte észrevétlen tanulást mindinkább fölváltja a tudatos, munkához hasonlító ismeretszerzés. A munkához eszközökre, módszerekre és képességekre van szükség. Aki rossz módszerrel dolgozik, az nem élvezheti a tevékenységet, túlságosan sok időt tölt vele, s az eredmény mégsem hoz örömöt és elégedettséget. Tanulni is meg kell tanulni! A tanulásmódszertan tantárgy foglalkozásain belül a tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek (a koncentráló- és a beszédképesség, a hatékony olvasás képessége, az emlékezőképesség, a gondolkodóképesség és tájékozódó képesség) fejlesztése a cél. A feladatok, illetve gyakorlatok elvégzése során a tanulók személyisége és jelleme is csiszolódik, mert a képességek megszerzése erőfeszítést, akaratot, tartós és tudatos törekvést kíván tőlük. Így megtanulnak céltudatosan dolgozni és dinamikusan cselekedni, amit az élet más területein is hasznosítani tudnak. Az öt évfolyamos gimnázium (idegen nyelvi előkészítő) helyi tanterve külön kötetben található. CD-n mellékelve. Az öt évfolyamos gimnázium (idegen nyelvi előkészítő) óraterve (mellékelve): A 2013-2014-es tanévtől a 11. évfolyamtól kifutó jellegű
36
A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának alapelvei A választás súlya és felelőssége elsősorban azokban az évfolyamokban nagy, ahol az illető tantárgy bevezetésre kerül. A felsőbb évfolyamokon az elsődleges szempont a felmenő rendszer. Adódhat olyan helyzet, hogy más megoldáshoz kell folyamodni, de az előzményekhez való illeszkedés ebben az esetben is magától értetődő. A döntésben az alapvető szempont a szakmai tényező, tehát az előadott ismeretanyag színvonala, korszerűsége, az előadásmód pedagógiai szintje (életkori sajátságok figyelembevétele, ötletesség, „fogyaszthatóság”, taníthatóság, az óravezetés és otthoni tanulás hatékonyságát elősegítő elemek). Lényeges árkülönbségek esetén latolgatni kell az anyagi meghatározókat. A szaktárgyi munkaközösségek igyekeznek egy vagy több karakteres álláspontot kialakítani, rövid beszélgetések során próbálják tisztázni, melyik tankönyvnek melyek az értékei és negatívumai. A szaktanár akarata ellenére ne legyen kényszeríthető egy bizonyos tankönyv kiválasztására. A tankönyvkiadás terén mutatkozó bizonytalanság a pedagógusban az áttekinthetetlenség érzetét kelti. Az egyes kiadók munkatársai az illető cégek üzleti szempontjai szerint adják az eligazítást. Szükséges, hogy legyen független tájékoztatás. Az ideális az lenne, ha a tankönyvek változása a tankönyvkritika felvirágzását is előidézné. A tanári szabadság elve magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy a szaktanár tankönyv segítsége nélkül, saját módszerei szerint tanítson. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás lebonyolításáért az iskola igazgatója által megbízott személy a felelős. Feladata: elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, lebonyolítja az iskolai tankönyvterjesztést. A tankönyvjegyzék megjelenése után a szakmai munkaközösségek vezetői összegyűjtik a munkaközösségükbe tartozó kollégáktól a következő tanév osztályai számára megrendelni kívánt tankönyvek listáját. A munkaközösség-vezetők feladata a rendelések koordinálása, a tanterv és óratervek alapján a rendelések ellenőrzése, nyilvántartása. Ezek után a tankönyvfelelős összeállítja az iskola tankönyv- és segédkönyv-rendelését a munkaközösség-vezetők által elkészített javaslatok alapján. A tankönyvek leszállítását az iskola augusztus végére kéri. Tanárváltozás esetén az új tanár nem kérhet új tankönyvet a tanulóktól. A tanuló a tankönyvrendelés időszakát megelőzően írásban nyilatkozhat arról, hogy az iskolán keresztül vagy önállóan kívánja beszerezni tankönyveit. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek a jogszabályban meghatározott százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.
37
A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A jogszabályoknak megfelelően az arra jogosult tanulók ingyenes tankönyvellátásban részesülnek. Az előírásoknak megfelelően a jogosultságot igazolni kell.
A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program Az egyes évfolyamok kötelező testnevelésóráinak a számát az óratervek tartalmazzák. 2013. szeptember elsejétől bevezetésre került az 5. és 9. évfolyamon a mindennapos testnevelés. Az intézmény egy szabvány alatti tornateremmel rendelkezik. Ezért és a növekvő óraszámok miatt az 5. és 6. osztályok számára kötelezően előírt testnevelésórát csak külső létesítmények bevonásával tudjuk megtartani. Ennek környezetünkben egyetlen lehetősége az úszásoktatás megszervezése a mindennapos testedzés keretein belül. A lehetőségek figyelembevételével igyekszünk a legközelebbi uszodát megkeresni. Az úszásoktatás tananyagát a testnevelés tantárgy helyi tanterve tartalmazza. Két, megfelelő szakképesítéssel rendelkező tanár látja el a testnevelő-tanári feladatokat. A gimnáziumban iskolai sportkör működik. A kézilabda és a röplabda a preferált sportágunk, de növekvő teret hódítanak meg egyéb sportágak is, mint a labdarúgás, sakk. Az 5–6. osztályosok számára naponta egy óra áll rendelkezésre (az 5. óra) mozgásra, sportolásra a közös ebéd előtt. Diákjaink tanítási napokon este hat óráig a házirend betartása mellett használhatják az iskola sportpályáit (ingyenesen). A szükséges eszközökhöz ezen idő alatt hozzájuthatnak. A diákönkormányzat szervezésében rendszeresek a tanulók szabad idejében szervezett bajnokságok különböző sportágakban (kosárlabda, kézilabda, kispályás futball stb.). A diák-önkormányzati napon egész nap zajlanak a sportversenyek, bajnokságok. Az iskola egyik testnevelője gyógy-testnevelői végzettséggel is rendelkezik, így igény esetén az ilyen típusú foglalkozás megszervezhető.
Választható tantárgyak, pedagógusválasztás szabályai
foglalkozások,
ezek
esetében
a
A különböző képzési típusok óratervei tartalmazzák az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák kötelezőek, kötelezően választandóak vagy szabadon választhatók. A kötelezően és szabadon választott órák a törvény eljárási szabályai szerint és az iskolai lehetőségek függvényében választhatók a tanulók számára. A tanuló joga, hogy az ötödik és a kilencedik évfolyamba lépésekor eldöntse (az iskola lehetőségeit, valamint a csoportalakítási szempontokat figyelembe véve), hogy milyen élő idegen nyelvet kíván a továbbiakban tanulni. A tanuló joga, hogy a tizenegyedik évfolyamba lépésekor eldöntse (az iskola lehetőségeit és a csoportalakítási szempontokat figyelembe véve), hogy milyen emelt szintű érettségire felkészítő tárgya(ka)t kíván tanulni magasabb, illetve kiegészítő óraszámban. A választott nyelv, az emelt szintű érettségire felkészítő tantárgy vagy annak óraszámának módosítására indokolt esetben kizárólag a tanév befejezése után van lehetőség az igazgató egyedi döntése alapján.
38
A tanuló joga, hogy vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelő hit- és vallásoktatásban részesüljön.
Érettségi vizsgatárgyak Az egyes képzési típusok óratervének megfelelően a kötelező érettségi vizsgatárgyakon túl tanulói igény esetén az iskola vállalja az emelt szintű érettségire való felkészítést biológia, fizika, informatika, kémia, idegen nyelv tárgyakból. Az érettségi vizsga szabályainak megfelelően, a helyi tantervben a kötelező tantárgyak követelményinek teljesítése után a tanulók bármelyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát.
A középszintű érettségi témakörei Magyar irodalom Életművek 1. 2. 3. 4. 5. 6. Portrék 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. Látásmódok 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
Petőfi Sándor Arany János Ady Endre Babits Mihály Kosztolányi Dezső József Attila Balassi Bálint Csokonai Vitéz Mihály Berzsenyi Dániel Kölcsey Ferenc Vörösmarty Mihály Mikszáth Kálmán Móricz Zsigmond Radnóti Miklós Szabó Lőrinc Weöres Sándor Ottlik Géza Márai Sándor Pilinszky János Zrínyi Miklós Jókai Mór Krúdy Gyula Karinthy Frigyes Kassák Lajos Illyés Gyula Németh László Örkény István
39
28. Nagy László 29. Nemes Nagy Ágnes 30. Szilágyi Domonkos A kortárs irodalomból 31. A kortárs irodalomból Világirodalom 32. Az antikvitás irodalmából 33. A romantika és a realizmus irodalma 34. A századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) Színház és drámatörténet 35. A görög dráma és színjátszás 36. A reneszánsz és/vagy a klasszicista dráma és színház 37. A magyar dráma és színház születése (Katona József: Bánk bán) 38. Madách Imre: Az ember tragédiája (drámai költemény) Az irodalom határterületei 39. Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra 40. Regionális kultúránk
Magyar nyelv Ember és nyelv 1. Ember és nyelv 2. A nyelv mint jelrendszer Kommunikáció 3. A kommunikációs folyamat 4. A jel, a jelrendszer A magyar nyelv története 5. A magyar nyelv rokonsága 6. Nyelvtörténeti korszakok Nyelv és társadalom 7. Nyelvváltozatok 8. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A nyelvi szintek 9. Hangtan 10. Alaktan és szótan 11. Mondattan 12. A mondat szintagmatikus szerkezete 13. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatokban 14. Szókincs és frazeológia A szöveg 15. A szöveg 16. A szöveg és kommunikáció 17. A szöveg szerkezete és jelentése 18. A szöveg szóban és írásban 19. Az intertextualitás 20. A szövegtípusok
40
21. Szöveg a médiában A retorika alapjai 22. A retorika alapjai 23. A nyilvános beszéd 24. A szövegszerkesztés eljárásai Stílus és jelentés 25. Stílus és jelentés 26. Szóhasználat és stílus 27. A szójelentés 28. Állandósult nyelvi formák 29. Stíluseszközök 30. Stílusréteg és stílusváltozat
Történelem 1. Az ókori Hellasz 2. Az ókori Róma 3. Az antik műveltség 4. A feudalizmus jellemzői 5. Az iszlám 6. A középkor gazdasága, társadalma, műveltsége 7. A magyar nép őstörténete 8. Árpád-kor 9. Vegyesházi királyok kora 10. A nagy földrajzi felfedezések és következményei 11. Reformáció és ellenreformáció 12. Magyarország a törökkorban 13. Habsburg-ellenes küzdelmek a XVII-XVIII. században 14. A felvilágosodás és következményei 15. A nagy francia forradalom és következményei 16. A kettős forradalom kora 17. A reformkor 18. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 19. A dualizmus kora 20. Nagyhatalmi átalakulás a XIX. század második felében 21. Az első világháború és következményei 22. Totalitárius rendszerek 23. A gazdasági világválság és következményei 24. A második világháború 25. Forradalmak Magyarországon 1918-1919-ben és a Horthy-kor 26. A kétpólusú világrend 27. Szocializmus Magyarországon 28. 1956-os forradalom 29. Integráció, globalizáció és a globális problémák 30. Alapvető állampolgári ismeretek
41
Élő idegen nyelvek (angol, francia, német, olasz, orosz) Személyes vonatkozások, család 1. Bemutatkozás (személyes adataim, külső és belső tulajdonságok) 2. A családom bemutatása (családtagok, rokonok) 3. Terveim a jövőt illetően (továbbtanulás, a jövőmről) Az ember és társadalom 4. A legjobb barátom 5. Ünnepeink és családi ünnepek (karácsony, húsvét, születésnap) 6. Öltözködés és divat 7. Vásárlás (hétköznapi bevásárlás, üzletek, áruház, piac) 8. Szolgáltatások (posta, fodrász, bank, patyolat) Környezetünk 9. A házunk, lakásunk bemutatása (a szobám) 10. A város, ahol élek Az iskola 11. Az iskolám bemutatása 12. A nyelvtanulás szerepe, fontossága 13. Oktatás és iskolarendszer Magyarországon és a célországban A munka világa 14. Házimunkák otthon, ki mit segít otthon Életmód 15. Napirend 16. Az egészséges életmód (helyes és helytelen táplálkozás) 17. Étkezés otthon és étteremben 18. Sportok 19. Orvosnál (betegségek, kórház) Szabadidő, művelődés 20. Szabadidő és hobbi 21. Mozi, színház, koncert 22. Könyv, tv, számítógép, Internet Utazás, turizmus 23. Nyaralás itthon és külföldön 24. Városi közlekedés 25. Magyarország és Budapest 26. Célország és fővárosa
Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1. Halmazok A halmazok megadásának különböző módjai, a halmaz elemének fogalma. Halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz. Halmazműveletek: egyesítés, metszet, különbség. Ponthalmazok ábrázolása koordináta-rendszerben. Számosság, részhalmazok, véges halmazok elemeinek száma.
42
Matematikai logika: egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A kijelentés (állítás, ítélet) fogalma. Az állítás tagadása művelet. Az „és”, a „(megengedő) vagy” logikai jelentése, használatuk halmazműveletekben. Implikáció és az ekvivalencia. A „minden”, „van olyan” kvantorok használata. Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában. Definíciók, tételek pontos megfogalmazása. A „szükséges”, az „elégséges” és a „szükséges és elégséges” feltétel fogalmak használata. 2. Kombinatorika Sorbarendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatok megoldása. A binomiális együtthatók kiszámítása. Konkrét szituációk szemléltetése és egyszerű feladatok megoldása gráfok segítségével. Számelmélet, algebra 3. Természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Alapműveletek biztonságos elvégzése (zsebszámológéppel is). Az alapműveletek műveleti azonosságai (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás). Oszthatósági alapfogalmak (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám). Természetes számok prímtényezős felbontása. Adott számok legnagyobb közös osztójának és legkisebb közös többszörösének kiszámítása; alkalmazásuk egyszerű szöveges (gyakorlati) feladatok megoldásában. Relatív prímszámok. Számelmélet alaptételének alkalmazása feladatokban. A 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályok, egyszerű oszthatósági feladatok megoldása. Számrendszerek, más számrendszerek létezése. Számok átírása 10-es alapú számrendszerből 2 alapú számrendszerbe és viszont. Helyiértékes írásmód. 4. Racionális és irracionális számok A racionális szám és az irracionális szám fogalma. Adott n (nN) esetén eldönteni, hogy n irracionális szám-e. Valós számok, a valós számkör felépítése ( N, Z, Q, Q , R). A valós számok és a számegyenes kapcsolata. Számok ábrázolása a számegyenesen. Abszolútérték definíciója. Adott szám normálalakjának felírási módja, számolás normálalakkal. 5. Hatvány, gyök, logaritmus A hatványozás értelmezése racionális kitevő esetén. A hatványozás azonosságai. Az n a fogalma.
43
Négyzetgyökvonás azonosságainak használata. A logaritmus fogalma, logaritmus azonosságai. Áttérés más alapú logaritmusra. 6. Betűkifejezések A polinom fokszáma, fokszám szerint rendezett alakja. Nevezetes azonosságok: ( a b) 2 ; ( a b) 2 ; ( a b) 3 ; ( a b) 3 ; a 2 b 2 ; a 3 b 3 . Alkalmazás feladatokban: kifejtés, szorzattá alakítás. Műveletek algebrai kifejezésekkel: összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazása. Az an bn , illetve az a2m1 b2m1 kifejezés szorzattá alakításának alkalmazása. 7. Arányosság, százalékszámítás Az egyenes és a fordított arányosság definíciója és grafikus ábrázolásuk. Arányossági feladatok megoldása. Százalékszámítás, százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása. 8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalma. A különböző egyenletmegoldási módszerek: mérlegelv, grafikus megoldás, ekvivalens átalakítások, következményegyenletre vezető átalakítások, új ismeretlen bevezetése stb. Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek. Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek. Elsőfokú, egyismeretlenes egyenletek megoldása. Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer megoldása. Egyenletek, egyenletrendszerek szöveges feladatok megoldásában. Paraméteres elsőfokú egyenletek. 9. Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek, magasabb fokú egyenletek Másodfokú egyenlet általános alakja. Diszkrimináns fogalma. Megoldóképlet. Teljes négyzetté alakítás módszere. A gyöktényezős alak. Törtes egyenletek, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatok megoldása. Másodfokú egyenletrendszerek megoldása. Másodfokúra visszavezethető egyenletrendszerek. Magasabb fokú egyenletek. Egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenletek megoldása. Négyzetgyökös egyenletek. ax b cx d típusú egyenletek megoldása. 10. Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek. ax b c típusú egyenletek algebrai és grafikus megoldása
44
ax b cx d típusú egyenletek megoldása. Exponenciális és logaritmikus egyenletek. Definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatok megoldása. Trigonometrikus egyenletek. Definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatok megoldása. 11. Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Az egyenlőtlenségek alaptulajdonsága (mérlegelv alkalmazása). Egyszerű első- és másodfokú egyenlőtlenségek és egyszerű egyismeretlenes egyenlőtlenség-rendszerek megoldása. Egyszerű négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenlőtlenségek megoldása. Középértékek, egyenlőtlenségek Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolata, használata. Függvények 12. A függvény A függvény matematikai fogalma. Alapfogalmak (értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet). Függvény megadása képlettel. Helyettesítési érték számítása. Egyszerű függvények esetén f(x) = c alapján az x meghatározása. Az egy-egyértelmű megfeleltetés fogalma. Függvények alkalmazása gyakorlati problémák megoldásánál. Az inverzfüggvény fogalmának szemléletes értelmezése (pl. az exponenciális és a logaritmus függvény vagy a geometriai transzformációk). Egyváltozós valós függvények ábrázolása és jellemzése az alábbi hozzárendeléssel megadott (alapvető) függvényeknek: x ax b ; x x 2 ; x x 3 ; x a x 2 bx c ; x x; x x; a x tgx ; x sin x ; x cos x ; x x x loga x . x ax ; A függvények grafikonja, értéktáblázat és képlet alapján függvény ábrázolása, illetve adatok leolvasása a grafikonról. Függvénytranszformációk [f(x) + c; f(x+c); c·f(x); f(cx)]. Egyszerű függvények jellemzése (grafikon alapján) értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás szempontjából. 13. Sorozatok A számsorozat fogalma, megadási módjai. Számtani és mértani sorozatok. Feladatok megoldása számtani, illetve segítségével.
45
mértani
sorozat
fogalmának
Az a n -re, illetve az S n -re vonatkozó összefüggések használata. Kamatos kamat, járadékszámítás. Kamatos kamatra vonatkozó képlet használata. Abból bármelyik ismeretlen adat kiszámolása. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 14. Elemi geometria Az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított tétel fogalma. A térelemek és a szög fogalma. Szögek osztályozása, nevezetes szögpárok. Térelemek. Térelemek távolságára és szögére (pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos egyenesek, párhuzamos síkok távolsága; két egyenes, egyenes és sík, két sík hajlásszöge) vonatkozó meghatározások. A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok. A kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalma. Használatuk feladat-megoldásokban. 15. Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk síkban Síkbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, pont körüli forgatás) leírása, tulajdonságai. Az eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, egybevágósági transzformációk alkalmazása feladatokban. Transzformációk végrehajtása konkrét esetekben. A háromszögek egybevágósági alapesetei. Alakzatok szimmetriái. 16. Geometriai transzformációk Hasonlósági transzformációk. A transzformációk leírása, tulajdonságai, alkalmazásuk. A középpontos nagyítás, kicsinyítés alkalmazása gyakorlati feladatokban. Szakasz adott arányú felosztása. Hasonló alakzatok felismerése (pl. háromszögek hasonlósági alapesetei), alkalmazása, arány felírása. A hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételek. 17. Síkbeli és térbeli alakzatok A síkidomok, testek csoportosításának különböző szempontjai. Síkbeli alakzatok. Háromszögek. A háromszögek oldalak és szögek szerinti csoportosítása. Összefüggések a háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között. Háromszög-egyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek összege, nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van. A speciális háromszögek tulajdonságai. A háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciók, tételek (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, illetve beírt kör).
46
A Pitagorasz-tétel és megfordítása. A magasság- és a befogótétel. 18. Síkbeli és térbeli alakzatok Négyszögek. A négyszögek fajtái (trapéz, paralelogramma, deltoid), tulajdonságaik, alkalmazásuk egyszerű feladatokban. Konvex síknégyszög belső és külső szögeinek összege, alkalmazása egyszerű feladatokban. Húrnégyszög, érintőnégyszög tételének ismerete és alkalmazása. Sokszögek. Konvex sokszögek tulajdonságai, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételek. A szabályos sokszögek definíciója. 19. Síkbeli és térbeli alakzatok A kör. A kör részeinek ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. A kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, külső pontból húzott érintőszakaszok. A szög mérése fokban és radiánban. Középponti szög arányos a körívvel és a hozzá tartozó körcikk területével. Thalész-tétele és megfordítása. A kerületi és középponti szögek tételének ismerete (bizonyítás nélkül). A látókör fogalma. 20. Térbeli alakzatok Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Térgeometriai feladatok megoldása 21. Vektorok síkban és térben A vektor fogalma, abszolútértéke. Nullvektor, ellentett vektor. Vektorok összege, különbsége, vektorok skalárszorzata, vektorműveletekre vonatkozó műveleti azonosságok, vektor felbontása összetevőkre. Skaláris szorzat definíciója, tulajdonságai. Vektor koordinátái, a vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái. Vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátái, skalárszorzat kiszámítása koordinátákból. Vektorok alkalmazása feladatokban. 22. Trigonometria A hegyesszögek szögfüggvényei derékszögű háromszögben, alkalmazása feladatokban. A szögfüggvények általános definíciója. A szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggések: pótszögek, kiegészítő szögek,negatív szög szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés.
47
Hegyes szögek szögfüggvényeinek kifejezése egymásból. A nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényei. A szinusz- és a koszinusztétel. Számolások általános háromszögben. 23. Koordinátageometria Pontok, vektorok. Az AB vektor koordinátái, abszolútértéke. Két pont távolságának, szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjainak felírása, alkalmazása feladatokban. A háromszög súlypontja, koordinátáinak felírása, alkalmazása feladatokban. Egyenes. A különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenlete. Egyenesek metszéspontjának számítása. Az egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételei. Elemi háromszög és négyszög – geometriai feladatok megoldása koordinátageometriai eszközökkel. 24. Koordinátageometria Kör. Adott középpontú és sugarú körök egyenletének felírása. Kétismeretlenes másodfokú egyenletből A kör középpontjának és sugarának meghatározása. Kör és egyenes metszéspontjának meghatározása. A kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírása. 25. Kerület, terület A kerület és a terület szemléletes fogalma. Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból: ab sin a ma t . t 2 2 Nevezetes négyszögek területének számítása. Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása. Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe. Kerület- és területszámítási feladatok. 26. Felszín, térfogat A felszín és a térfogat szemléletes fogalma. Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel. 27. Statisztika Leíró statisztika. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai . Az adathalmaz szemléltetetése. Adathalmaz táblázatba rendezése, táblázattal megadott adatok feldolgozása.
48
Véletlenszerű mintavétel. Kördiagram és oszlopdiagram készítése. Diagramról információk kiolvasása. Osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság. Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók: aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép), medián (rendezett minta közepe), módusz (leggyakoribb érték). Terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás. Szórás kiszámolása adott adathalmaz esetén számológéppel. Adathalmazok összehasonlítása a tanult statisztikai mutatók segítségével. 28. A valószínűségszámítás elemei Véges sok kimenetel esetén szimmetria megfontolásokkal számítható. Valószínűségek (egyenlő esélyű elemi eseményekből) egyszerű feladatokban. Esemény, eseménytér konkrét példák esetén. A klasszikus (Laplace)-modell ismerete. Szemléletes kapcsolat a relatív gyakoriság és a valószínűség között. Valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén. Binomiális eloszlás. Fizika 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.
Newton törvényei Pontszerű és merev testek egyensúlya Mozgások leírása Egyenes vonalú mozgások Periodikus mozgások Mechanikai hullámok, a hang Munka, energia, teljesítmény Termodinamikai állapotjelzők és termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggések az ideális gáz állapotjelzői között, állapotegyenlet Ideális gáz kinetikus modellje A hőtan főtételei Kalorimetria Halmazállapot-változások Elektrosztatika Egyenáramok Időben állandó és időben változó mágneses mező Váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény mint elektromágneses hullám Geometriai optika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete, a kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó folyamatok, a radioaktivitás Az atomenergia gyakorlati felhasználása, sugárvédelem A gravitációs mező, a csillagászat elemei
49
Biológia Egyed alatti szerveződési szint 1. Szervetlen és szerves alkotóelemek (elemek, ionok, szervetlen molekulák, lipidek, szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak, nukleotidok) 2. Az anyagcsere folyamatai (felépítő folyamatok, lebontó folyamatok) 3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben). Elhatárolás. Anyagcsere. Osztódás. Az egyed szerveződési szintje 4. Vírusok 5. Baktériumok 6. Egysejtű eukarióták Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 7. A növények szövetei, szervei 8. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése Az emberi szervezet 9. Kültakaró 10. A mozgás 11. A táplálkozás 12. A légzés 13. Az anyagszállítás 14. A kiválasztás 15. A szabályozás (idegrendszer, a hormonrendszer, az immunrendszer) Szaporodás és egyedfejlődés 16. Szaporítószervek 17. Egyedfejlődés Egyed feletti szerveződési szintek 18. Populáció (környezeti kölcsönhatások) 19. Életközösségek (élőhelytípusok, az életközösségek jellemzői, hazai életközösségek) 20. Bioszféra 21. Ökoszisztéma (anyagforgalom, energiaáramlás, környezet- és természetvédelem) Öröklődés, változékonyság, evolúció 22. Molekuláris genetika 23. Mutáció 24. Mendeli genetika (minőségi jellegek, mennyiségi jellegek) 25. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 26. A bioszféra evolúciója (prebiológiai evolúció, az ember evolúciója) Földrajz 1. 2.
Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk - csillagászati földrajz
50
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
A kőzetburok fejlődése, szerkezete és építőkövei A globális lemeztektonika A levegőburok földrajza A vízburok földrajza A földfelszín formakincse (geomorfológia) A szoláris és a valódi éghajlati övezetek kialakulása Az éghajlati övezetek komplex jellemzése A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői A világ változó gazdasági-társadalmi képe Amerika földrajza Ázsia földrajza Afrika földrajza Ausztrália és Óceánia földrajza Európa természeti földrajza Az Európai Unió Észak-Európa földrajza Nyugat-Európa földrajza Dél-Európa földrajza Közép-Európa földrajza Kelet-Európa földrajza A Kárpát-medence természetföldrajza Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Magyarország helye és kapcsolatai Európában Hazánk fővárosának és nagyrégióinak bemutatása Megyénk és kistérségünk földrajzi képe Globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Kémia
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
Atomszerkezet A periódusos rendszer Kémiai kötések Molekulák, összetett ionok Anyagi halmazok Egykomponensű anyagi rendszerek Diszperz rendszerek Kémiai átalakulások Kémiai egyensúly Termokémia Reakciósebesség A kémiai reakciók típusai Elektrokémia Nemfémes elemek és vegyületek Fémek és vegyületei A szerves vegyületek általános jellemzői Szénhidrogének Halogéntartalmú szénhidrogének Oxigéntartalmú szerves vegyületek
51
20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak Műanyagok Energiagazdálkodás Az anyagmennyiség Gázok Oldatok, elegyek, keverékek Környezetvédelem Filozófia
I. Filozófiai problémák 1. Mi a filozófia? Platón, Arisztotelész, Kant, (Jaspers, Wittgenstein) 2. A létre vonatkozó kérdés Platón, Arisztotelész, Descartes, Kant, (Parmenidész, Hérakleitosz, Szent Ágoston, Bécsi Kör, Heidegger) 3. Test-lélek probléma Platón, Arisztotelész, Descartes, (Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás) 4. Megismerhetőség, igazság, bizonyosság Preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, Descartes, Kant, (hellenizmus, Aquinói Szent Tamás, Locke, Comte, Bécsi Kör, K. Popper, Wittgenstein) 5. Az én problémája Descartes, Kant, (Locke, Schopenhauer, Kierkegaard, Heidegger, Sartre, életfilozófiák) 6. A végesség emberi problémája Descartes, életfilozófiák, (Aquinói Szent Tamás, Heidegger) 7. Az érték problémája: a jó és a szép Platón, Arisztotelész, epikureizmus, sztoicizmus, (Szent Ágoston) 8. A szabadság kérdése felvilágosodás, Kant, (Szent Ágoston, Sartre) 9. A környezet- és bioetika problémái 10. Globalizáció és társadalom II. Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete 1. Platón 2. Arisztotelész 3. Descartes 4. Kant 5. Nietzsche 6. Szent Ágoston 7. (Aquinói Szent Tamás 8. Bacon 9. Locke 10. Hume 11. Hegel 12. Marx
52
13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. III.
Comte Schopenhauer Kierkegaard Bergson Heidegger Sartre Wittgenstein)
Korszakok, irányzatok 1. Antik görög filozófia 2. Felvilágosodás 3. Életfilozófiák Latin nyelv I. Fabellae Phaedri: Canis per fluvium carnem ferens N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv II., 12 .o.) II. Fabellae Phaedri: De vulpe et uva N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv II., 13. o.) III. Titus Livius: Coriolanus („Magna vis frumenti ex Sicilia …tum spiritus gerens”) (N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv II., 34. o.) IV. Ovidius: Metamorphoses, Daedalus et Icarus („Me duce carpe viam...”) (N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv II., 70 .o.) V. Plautus: Miles gloriosus („Ubi tu es?...bracchium”) (N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv II., 97. o.) VI. Ovidius: Philemon et Baucis („Iuppiter huc specie... ferendo”) (N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv II., 108. o.) VII. Ovidius: Pygmalion („Pygmalion….esse fatetur.”) ( N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv III., 23. o.) VIII. Cicero: Oratio in Catilinam primam („Quo usque tandem abutere… arbitraris?”) (N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv II., 52. o.) IX. Caesar: De bello Gallico („Natio est omnis… iustitia sacrificia.”) (N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv III., 32. o.) X. Vergilius: Georgica („Ipse cava solans… mansuescere corda.”) (N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv III., 82. o.) XI. Vergilius: Aeneis („Arma virumque cano …caelestibus irae?”) (N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv III., 92. o.) XII. Lucretius: De rerum natura („Aenadum genetrix, hominum... lumine caelum.”) (N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv IV., 17. o.)
53
XIII. Lucretius: De rerum natura („Contemplator enim ...pugnas”) (N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv IV., 27. o.) XIV. Lucretius: De rerum natura („...edere turmatim …vestigia notitiai.”) (N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv IV., 27. o.) XV. Horatius: Ad Maecenatem (N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv IV., 49–53. o.) XVI. Horatius: Ad Thaliarchum (N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv IV., 64–65. o.) XVII. Horatius: Ad Leuconoen (N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv IV., 67., 68. o.) XVIII. Horatius: Ad sodales (N. Horvát Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv IV., 81–83. o.) XIX. Horatius: Ad Licinium (N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv IV., 94–96. o.) XX. Horatius: Odi profanum vulgus… (N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv IV., 106. o.) XXI. Horatius: Ad Melphomenen (N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv IV., 121, 122. o.) XXII. Horatius: Ad Romanos (N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv IV., 151., 152. o.) XXIII. Horatius: Ad Maecenatem (N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv IV., 158., 159. o.) XXIV. Cornelius Tacitus: Ab excessu divi Augusti liber primus (N. Horvát Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv IV., 208. o.) (A szöveghelyek oldalszámának megjelölése az N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc Latin nyelvkönyv I–IV. kötetének 1991-es kiadása alapján készült.) Rajz és vizuális kultúra 1. A vizuális nyelv alapelemei – a vonal legalább háromféle minőségű (különböző vastagságú, tónusú, karakterű) a választott eszköznek megfelelő vonal következetes használata szabadkézi rajzban. 2. A vizuális nyelv alapelemei – sík és térforma pontos visszaadása modellalapján készített leképező munkában. 3. A vizuális nyelv alapelemei – tónus és szín megadott színek pontos kikeverése. 4. A vizuális nyelv alapelemei – célnak legmegfelelőbb térábrázolási módok kiválasztása. 5. Vizuális nyelvi elemek viszonyai, kontrasztokkal történő kiemelése, használata az értelmező ábrázolásban. 6. Szabadkézi rajz eszközeinek ismertetése, illetve elkészítése ceruzával, tollal. 7. Festészeti eljárások ismertetése, illetve festés akvarellel, temperával. 8. Sokszorosító grafikai eljárások ismertetése egy alkalmazás gyakorlati elsajátítása (nyomtatás). 9. Mozgásértelmezés egyszerű képből a kétiránypontos ás egyiránypontos perspektivikus ábrázolás szabályainak alkalmazása szabadkézi rajzban. 10. Mozgásértelmezés egyszerű képből a látvány axonometrikus képéből vagy valós tárgycsoport vetületi rajzának elkészítése
54
11. Érzelmek megjelenítése, lelkiállapot értelmezhető kifejezése szabadon választott vizuális formában. 12. Folyamat, mozgás, történet bemutatása értelmezhető képsorokban. (l. folyamatábra, képregény) 13. Adott kép és szöveg tartalmának megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása. 14. Vizuális információ szín és forma kapcsolatban, adott funkcióra csomagolás tervezése. 15. A legjellemzőbb térábrázolási módok felismerése és lényegének ismerete, a térmélység különböző módjainak ismerete. 16. Látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (pl. nézőpont, arányok, képelemek egymáshoz való viszonya) lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazása az elemzés során. 17. A színharmóniák, színkontrasztok (hideg-meleg, komplementer, hőfok, szimultán, minőségi, mennyiségi) felismerése. 18. A tömegkommunikáció legfontosabb (auditív, vizuális, audiovizuális) eszközeinek, leggyakoribb formáinak ismerete és megkülönböztetése. 19. Médiakategóriák. 20. Forma és funkció adott tárgycsoportból leolvasható információk ismerete, különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak formaelemzése. 21. Szobrászat mint művészeti ágazat. 22. Az építészet mint művészeti ágazat. 23. Az őskori művészet korszaka. 24. Az ókori művészet korszaka. 25. A középkor és a reneszánszkor művészeti korszaka. 26. A barokk művészet korszaka. 27. A klasszicizmus, romantika, realizmus művészeti korszaka. 28. Az impresszionizmus és posztimpresszionizmus művészeti korszaka. 29. A szecesszió művészeti korszaka. 30. Az expresszionizmus, futurizmus és kubizmus művészeti korszaka. 31. A szürrealizmus, és absztrakt irányzatok művészeti korszaka
Testnevelés Elméleti ismeretek 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Úszás 10. Testnevelési- és sportjátékok 11. Természetben űzhető sportok
55
Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika 2. Atlétika Futások Ugrások Dobások 3. Torna Talajtorna Szekrényugrás Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Korlát 4. Testnevelési- és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda Ének I. Éneklés 1. Népzene Huszonnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből A magyar népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni. 2. Középkor Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. Egy trubadúr dallam előadása szöveggel emlékezetből. 3. Reneszánsz Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből. 4. Barokk Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel emlékezetből. Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából. 5. Bécsi klasszika Egy dal szöveges éneklése emlékezetből Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből. Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2 # – 2b-ig). 6. Romantika Egy dal éneklése szöveggel emlékezetből. 7. Századforduló Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva. 8. XX. századi és kortárs zene Egy - egy téma éneklése szolmizálva kottából Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből. A tanult zeneművekből válogatva, három zenei szemelvény éneklése kottából (szabadon választva: szöveggel vagy szolmizálva 3# – 3 b-ig
56
II. Műelemzés Népzene Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe. III. Zenetörténet 1. Népzene A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzőinek ismerete (dallamvonal, szerkezet, forma, hangnem). A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete. A furulya, a duda, a tekerőlant, a citera, a cimbalom megnevezése hangzás alapján 2. Középkor A gregorián zene általános jellemzése. 3. Reneszánsz A vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál) A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása. 4. Barokk A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása. Barokk hangszeres formák (rondó, variáció), műfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga) értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása. 5. Bécsi klasszika A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák meghatározása. Jellemző műfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus versenymű, klasszikus opera) általános bemutatása. A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése. 6. Romantika A romantikus dal, jellegzetes vonásainak ismerete. A programzene jellemzése. A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. Liszt Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. A nemzeti romantika jellemzése. Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. 7. Századforduló A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés). 8. XX. századi és kortárs zene Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek). A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése. Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása. Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása. IV. Zenefelismerés A műjegyzékben szereplő művek felismerése a továbbiakban megadott szempontok szerint, CD vagy hangkazettáról történő lejátszás alapján. 1. Népzene Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom felismerése, megnevezése.
57
2. Reneszánsz Korszak, műfaj meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén 3. Barokk Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: J. S. Bach, Händel 4. Bécsi klasszika Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Haydn, Mozart, Beethoven 5. Romantika Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Verdi, Muszorgszkij 6. Századforduló Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Ravel 7. XX. századi és kortárs zene Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Orff, Gershwin V. Zeneelmélet A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete.(lásd Szakkifejezések) Oktávig terjedő hangközök(csak a tiszta, kis és nagy), alaphelyzetű hármashangzatok ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel adott hangra. VI. Dallamírás Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2# – 2b-ig).
Informatika 1. Információ és kommunikáció 2. Az informatika fejlődéstörténete 3. Kódolás, számrendszerek 4. A számítógép felépítése 5. Számítógépes hálózatok felépítése 6. Számítógépes hálózatok használata 7. Operációs rendszerek I. (fajtái, felhasználói felületek) 8. Operációs rendszerek II. (könyvtárszerkezet, fáj- és könyvtárműveletek 9. Szövegszerkesztés – alapműveletek 10. Szövegszerkesztés – kényelmi funkciók 11. Szövegszerkesztés – táblázatok, hasábok, grafika 12. Szövegszerkesztés – körlevélszerkesztés 13. Táblázatkezelés – alapok 14. Táblázatkezelés – képletek, függvények 15. Táblázatkezelés – formázási lehetőségek 16. Táblázatkezelés – diagramkészítés 17. Speciális feladatok megoldása táblázatkezelővel
58
18. Adatbázis-kezelési alapfogalmak 19. Adatbázis-kezelés alapműveletek (adatbázisok létrehozása, karbantartás, törlése, módosítása) 20. Adatbázis-kezelés haladó (lekérdezések, űrlapok, jelentések) 21. Az Internet kialakulása, fejlődése, szolgáltatásai 22. Kommunikáció az Interneten – E-mail 23. Kommunikáció az Interneten – WWW 24. Kommunikáció az Interneten – FTP, távoli adatbázisok használata 25. Weblapkészítés 26. Prezentáció készítése beépített sablonok alapján 27. Prezentáció készítése egyéni külalakkal 28. Grafika (saját rajz készítése, képek manipulálása) 29. Könyvtár fogalma, típusai, eligazodás a könyvtárakban 30. Dokumentumtípusok a könyvtárban 31. Nem nyomtatott dokumentumok, digitális, multimédiás eszközök 32. A könyvtári katalógusok
A tanulók tevékenységének értékelése Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az értékelés és a magasabb évfolyamba lépés legfontosabb kereteit a törvényi szabályozás határozza meg. A szaktárgyi követelményeket a helyi tanterv tartalmazza. A kompetencia alapú oktatás implementációjához tartozó értékelési sajátosságok: A „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen adott tanulócsoportban teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag alkalmazása esetén a tanulók az óratervnek megfelelően magyar nyelvből és magyar irodalomból is kapnak értékelést. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, valamint új tanulásszervezési eljárással szervezett oktatás esetén (például moduláris oktatás, témahét, projektoktatás stb.) a tantervben, ill. a projekttervben előzetes módon rögzített követelményeknek, kereteknek megfelelően értékelhető a tanulók munkája, teljesítménye. 1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatások formái a kialakult gyakorlatnak megfelelően: 1.
Kisdolgozat (röpdolgozat, írásbeli felelet) – az előző órai anyagot, anyagokat kéri számon.
2.
Témazáró dolgozat (egy téma, ill. a téma részegységének, részegységeinek lezárását követi)
3.
Tandolgozat (önálló bővebb terjedelmű írásbeli munka hosszú határidővel). Projektmunka.
4.
Vizsgadolgozat (az év végi tantárgyi vizsgák része)
Kisdolgozat felelet értékű. Előzetes bejelentés nélkül, korlátlan számban íratható. A szaktanár a pedagógiai elvek mérlegelésével szabadon dönthet gyakoriságáról, valamint arról,
59
hogy a tanulók mely körére terjed ki (egész osztály, néhány diák, egy diák stb.). Kívánatos azonban, hogy ne helyettesítse a szóbeli számonkérést. A témazáró dolgozat súlyozott értékű (a feleletjegy két-háromszorosa – a téma nagysága határozhatja meg). A tantárgy jellegétől függően egy vagy több jeggyel is értékelhető. A témazáró dolgozatok érdemjegye megkülönböztető színnel kerül a naplóba, ahol lehetőség van erre, ott az osztályozó napló megfelelő rubrikájába. A gyakorlatnak megfelelően a tantárgy heti óraszámának megfelelő számú témazáró dolgozatot íratunk (a készségtárgyak kivételével). A témazáró dolgozat időpontját legkésőbb a dolgozatírást megelőző tanórán közölni kell a tanulókkal. Az iskola házirendje rögzíti, hogy a tanulók kérhetik, hogy egy tanítási napon két témazáró dolgozatnál többet ne írjanak. A kérés figyelembe vételét, ill. elutasítását pedagógiai szempontok alapján szaktanár mérlegelheti. Szükség esetén az osztályfőnök koordináló szerepet tölt be. A tandolgozat, projektmunka szintén súlyozott értékű. A tantárgy, a feladat jellegétől függően egy vagy több jeggyel is értékelhető. Megkülönböztető színnel kerül a naplóba. Bármely tantárgyból kérhető, bármely kulcskompetencia-terület fejlesztéséhez kapcsolható, hosszú távú feladat, amelyet megadott határidőre kell a diákoknak elkészíteni. Célja az önálló ismeretszerzés, az információk etikus felhasználásának megtanítása a megfelelő hivatkozásokkal. Vizsgadolgozat az év végi vizsgarendben előírt szabályoknak megfelelően íratandó, a szóbeli vizsga jegyével együtt alkotja a vizsgajegyet. Ennek szabályozását lásd ott! 2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formája A tantervekben, ill. az évfolyamokra lebontott tantárgyi programokban utalás történik az adott tantárgy követelmény-rendszerére. Megmaradunk tehát a hagyományos, ötfokozatú osztályozás mellett. A tanuló tudásának értékelésére és minősítésére a jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1) érdemjegyeket és osztályzatokat használjuk. Szöveges értékelést alkalmazunk az öt évfolyamos gimnázium tanulásmódszertan és a nyolc évfolyamos gimnázium erkölcstan, valamint az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan tantárgyak esetében: nem felelt meg; megfelelt. Az osztályozás szempontjait és gyakoriságát minden szaktanár maga alakítja ki. Törekedjünk havonta legalább egy, de félévenként minimum három osztályzatot adni szóbeli és írásbeli teljesítményekre. A magatartást és a szorgalmat szöveges formában minősíti az osztályfőnök (a szaktanárokkal folytatott konzultáció után). Az ellenőrzés és értékelés legkiemelkedőbb formái azonban az év végi vizsgák. A vizsgarendszer a nyolcosztályos gimnázium iskolakoncepciójának szerves része, 2004-től felmenő rendszerben a négy-, öt évfolyamos gimnáziumi osztályokban is bevezettük. A gimnázium jelenlegi gyakorlatában az érettségi vizsga szinte előzmények nélkül való stresszhelyzet, amelyre a legjobb szándékunk és tudásunk mellett sem vagyunk képesek mindig kellőképpen felkészíteni tanítványainkat. A kétszintű érettségi bevezetése növeli felelősségünket, hiszen az emelt szintű érettségi vizsga egyenértékű a felvételi vizsgával. Sikeres vagy sikertelen voltán diákjaink jövője múlhat.
60
A gimnáziumnak pedig az a legfontosabb képzési célja, hogy felkészítse tanítványait a felsőfokú tanulmányokra. Vizsgarendszerünk ezt a felkészítést szolgálja. Még fontosabb érv a vizsgarendszer mellett az a körülmény, hogy a nyolcéves, ill. négyötéves képzés programjába beiktatott többszöri vizsga (az ezt megelőző rendszerezés, összefoglalás, ismétlés révén) várhatóan lényegesen emelni fogja a gyermekek tudásszintjét, s így az egyes tanévek során jobban építhetünk majd az előző évek munkájára. A vizsgák szervezése és előkésztése során a következő szempontokat követjük: a) A vizsgaterv az óraterv és a tanterv szerves része. (A nyolcosztályos képzés vizsgatervét ld. az óratervnél!) A négy-, ötosztályos képzés vizsgaterve: 10. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a tanult két nyelv közül a tanuló szabadon választhat) 11. évfolyam: történelem és matematika b) A vizsgák tartalmát az évekre lebontott tantárgyi programok követelményrendszere rögzíti. c) A szóbeli vizsgaforma dominál. Matematikából és idegen nyelvből kötelezően van írásbeli vizsga. A többi tantárgyból a szaktanár döntése alapján lehet. Az írásbeli vizsga időtartama: 5–8. évfolyam: 60 perc 9–12. évfolyam: 90 perc d) A vizsgakérdések zöme komplex jellegű. 5–8. évfolyam: 12–15 tétel (nincs A és B tétel) 9–12. évfolyam: 15–20 tétel (lehet A és B tétel – elméleti és gyakorlati) e) A bizonyítványba az év végi osztályzat és a vizsgajegy összegzése kerül. A vizsgajegy egy jeggyel módosíthatja a tanév során körvonalazódott osztályzatot. f) A nyolcosztályos képzésben, ha a tantárgy tanítása lezárul, azt általában vizsga követi. g) Az alsóbb évfolyamokon kevesebb és nagyrészt gyakorlati jellegű, a felsőbb évfolyamokon már 3 elméleti vizsga zárja a tanévet. h) A vizsgatételeket úgy állítjuk össze, és a diákokat úgy szoktatjuk, hogy egy-egy felelet max. 10 perces legyen. i) A vizsgák min. 3 fős bizottság előtt folynak, csekély adminisztrációval (olyan jegyzőkönyv vezetésével, mint az osztályozó vizsgáké). j) A külsőségek az érettségire emlékeztetnek (több gyerek készül egyszerre, felkészülési idő, tételhúzás stb.),de kevésbé ünnepélyesek. k) A vizsga egyéni, nem osztályvizsga. (Ének, rajz és testnevelés esetén a kettő keveredik – év végi tantárgyi bemutató.) l) A vizsgák nyilvánosak. m) A vizsgatételeket február 28-ig közöljük a tanulókkal, a munkaközösség-vezetőkkel való egyeztetés után (az ellenőrzést aláírásukkal igazolják). n) Csoportbontás esetén az osztályon belül lehetőleg azonos tételsor legyen ugyanazon tárgyból. o) A vizsgák a tanév utolsó négy hetében zajlanak, előzetes beosztás alapján.
61
3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A XXI. század iskolájának alapvető feladata a tanulók felkészítése az élethosszig tartó tanulásra, a mindennapi ismeretszerzésre. Ezért fontosnak tartjuk, hogy tanulóink számára is általános gyakorlattá váljék a folyamatos tanulás. Ennek kialakításában segítenek a házi feladatok. Tanulóink tanítási napokra, hét végi pihenőnapokra és a szorgalmi időben biztosított szabad napokra, szünetekre is kaphatnak házi feladatot (írásbelit és szóbelit) egyaránt, valamennyi tantárgyból, a pedagógiai elvek megfelelő alkalmazásával (figyelembe véve az életkori sajátosságokat, a házi feladat szerepét a tanulási folyamatban, a tantárgynak a tanulók heti órarendjében elfoglalt helyét, heti óraszámát, érvényesítve a fokozatosság elvét stb.), egyéb korlátozás nélkül. Az új tanulásszervezési eljárással szervezett oktatás esetén is az előzőekben leírtaknak megfelelően kaphatnak a tanulók házi feladatot. Az írásbeli és szóbeli házi feladatok szerepe a tanult ismeretek, a tananyag elmélyítése, gyakoroltatás, önálló ismeretszerzésre nevelés, új anyag feldolgozásának előkészítése stb. Lehetnek rövid távúak (felkészülés a következő órára/órákra) és hosszú távúak (tandolgozat, kiselőadás stb.). Az esetleges túlkapások, tanulói túlterhelés megakadályozása (a szülők, tanulók észrevételei alapján) az osztályfőnökök, a munkaközösség-vezetők és az igazgató feladata. 4. A magatartás- és szorgalomjegyek elbírálásának szempontjai I. A magatartásjegyek: 1. A tanuló magaviselete a tanulmányi idő alatt: (iskolában, iskolán kívüli) Hiányzásai: igazolt – (felülvizsgálva annak számát, okát, megalapozottságát, az igazolástól függetlenül) igazolatlan – (gyakorisága, okai) A házirend betartása: - iskolába érkezés, késés - öltözködés - dohányzás, alkoholfogyasztás - órák előtti, folyosón, udvaron, menzán való viselkedése - hetesi kötelességinek ellátása - a társadalmi vagyonhoz való viszonya - az órák alatti fegyelmezettsége, aktivitása - a közösséghez való viszonya - társaihoz való viszonya (negatív, pozitív, segítés, törődés) - tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz, a felnőttekhez való viszonya (beszéd stílus!)
62
- közösségi munkavállalásai - a tanulmányi munkához való viszonya (munkaerkölcs) 2. Fegyelmi vétségei (azok súlyossága, gyakorisága). A fegyelmezésre való reagálása (a kapott intelmeket hogyan értékelte, illetve mit tett azután). 3. Kapott dicséretek, jutalmak az év folyamán, pozitív vélemények, a szaktanárok, szakkörvezetők stb. részéről. A magatartás-érdemjegyekről az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület dönt. A javaslattételnél az osztályfőnök figyelembe veszi a nevelőtestület tagjainak a tanuló magatartására vonatkozó írásbeli bejegyzéseit. A magatartás-érdemjegyek a következők: példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2) Félévkor az ellenőrzőbe és az év végi bizonyítványba betűvel kerül bejegyzésre. II. A szorgalomjegyek kialakítása minden esetben a tanuló értelmi képességének felmérése után történik az alábbi szempontok alapján: 1. Elérte-e a megállapított szintet a tanulmányi munka általános értéke? (összkép) 2. Törekvésének mértéke? 3. Rendszeres tanulása, munkája biztosította-e az eredményt? (de nem csupán „vészhelyzetekben”!) 5. Hogyan reagált a figyelmeztetésekre? 6. Törekedett-e a jó tanulási módszerek átvételére? 7. A tanuló órán való munkája, aktivitása. 8. Órán kívüli foglalkozásai (szakkör, szakirodalom olvasása stb.) 9. A tanuló munkájában a javítás szándéka és mértéke. 10. Az érdemjegyet az osztályban tanító tanárok többségi szavazással döntik el. A szorgalom érdemjegyei: példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2) Félévkor az ellenőrzőbe és az év végi bizonyítványba betűvel kerül bejegyzésre.
63
A tanulók jutalmazásának alapelvei és keretei Iskolánk tanulói kiemelkedő tanulmányi eredményük, közösségi munkájuk, sport, kulturális stb. teljesítményeikért, az iskola hírnevének növelése érdekében kifejtett tevékenységükért jutalomban részesülhetnek. A jutalom lehet pénz- vagy tárgyjutalom. A jutalmazáshoz szükséges összegeket részben az iskola költségvetéséből, részben az Öregdiákok Egyesület alapítványának felhasználható részéből, esetleges adományokból, felajánlásokból (szponzorok felajánlásaiból) stb. kell biztosítani. A tanulók jutalmazására az osztályfőnök, valamint a szaktanárok tehetnek javaslatot a tantestületnek vagy az igazgatónak. A jutalmak átadása részben az osztályközösség előtt, részben ünnepélyes keretek között a tanévzáró ünnepségen történik. A tanévzárón történő jutalmazások kérdésében – vitás esetekben – a tantestület szótöbbséggel dönt. A nem tanévzárón történő jutalmazásokról az igazgató a hirdetőkönyvön keresztül tájékoztatja a tanuló ifjúságot. Az iskola hírnevének öregbítése céljából tanulóink eredményességéről rendszeresen ismertetés jelenik meg a helyi újságban is. A jutalmazások módjai: 1. Alkalomszerű jutalmak: pl. tisztasági versenyért, házi sportversenyekért, vetélkedőkért, közösségi munkáért. A jutalmak odaítélői: a rendező vagy rendezők. Formáját és a jutalmazás helyét is ők állapítják meg (oklevél, jelvény, tárgy, könyv stb.). 2. A Petőfi-napok rendezvényeinek jutalmazása: Petőfi-pályázatok, vetélkedők, sportversenyek díjazása a kialakult hagyományok alapján. a) A Petőfi-pályázatok jutalmazására az illetékes szaktanárok tesznek javaslatot. Formája könyvvásárlási utalvány, könyv vagy egyéb jutalomutalvány, jutalomtárgy. Jutalmazás az iskolai közösség előtt ünnepélyes formában. b) Vetélkedők, sportversenyek jutalmazása a szervezők vagy zsűri ítélete alapján a versenyek után (könyv, tárgy vagy oklevél). 3. Tanévzárón ünnepélyes keretek közötti jutalmazás. Osztályfőnök v. szaktanár javaslata alapján. a) Kitűnő és jeles tanulmányi eredményért. b) eredményekért.
Megyei
vagy
országos
tanulmányi
64
versenyeken
elért
kimagasló
c) Minden olyan megyei vagy országos rendezvényen elért eredményért, amely elősegítette iskolánk jó hírének öregbítését. 4. Petőfi-emlékplakett Négyéves kimagasló eredmény alapján (a nyolc és öt évfolyamos gimnazisták esetében is az utolsó négy év): - kitűnő v. jeles tanulmányi eredmény (ebben az esetben a kitűnő vagy jeles érettségi eredmény is elvárt) - példás magatartás és szorgalom avagy valamilyen kimagasló eredményesség (pl. OKTV-verseny). Ennek odaítélése minden esetben tantestületi döntés alapján történik. Javaslatot a mindenkori végzős osztályok osztályfőnökei tehetnek. Mértéke maximum évi 2-3.
Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az 5-10. évfolyamon csoportbontásban tanítjuk a matematika, az idegen nyelv, az informatika és az életvitel tantárgyakat. Az osztály csoportokra bontását az osztályfőnökök végzik, szükség esetén a szaktanárok véleményének kikérésével. A csoportokra bontást az osztály adottságai jelentősen befolyásolják. Csoportszervező szempont lehet pl, hogy tanulta-e már a diák a nyelvet, így a kezdők és haladók külön csoportba kerülhetnek. A csoportok beosztásán lehetőség szerint nem változtatunk, de pedagógiai szempontok mérlegelésével esetenként előfordulhat. Igazgatói engedéllyel, az osztályfőnök és a szaktanárok támogatásával. 11-12. évfolyamokon az emelt szintre felkészítő órák, valamint a kötelezően választandó órák évfolyamonként szerveződnek. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását szabályozó rendeletnek megfelelően, az iskolai lehetőségek mérlegelésével az iskola igazgatója meghirdeti a választható tantárgyakat. Feltehetően, ha a tanulói jelentkezések száma eléri a 7 főt.
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban a tanulók kondicionális képességének felmérése tanévenként kétszer történik. Szeptember végén, október elején és tavasszal április–májusban. A felmérés minden évfolyamon zajlik, azonos mérési feltételekkel. Az eredmények értékelése az Oktatási Minisztérium által kiadott útmutató alapján történik. Az aerob állóképesség mérésére a Cooper-teszt szolgál (12 perc futás közel azonos sebességgel). A futástesztet kiegészítjük pulzusméréssel. Az általános testi erő–állóképesség mérésére a következőket használjuk: 1. Helyből távolugrás az alsó végtag dinamikus erejének a mérésére. Értékelés életkorra lebontva, centiméterekben meghatározva. 2. Hasonfekvésből törzsemelés folyamatosan (max. 4 percig végezhető). A hátizmok dinamikus erő–állóképességének mérésére szolgál. Értékelés életkorra lebontva, darabszámra meghatározva.
65
3. Hanyattfekvésből felülés folyamatosan (sit up teszt). Max. időtartam: 4 perc. Értékelés életkorra lebontva, darabszámra meghatározva. 4. Fekvőtámaszban karhajlítás–nyújtás folyamatosan. A vállövi és a karizmok dinamikus erő–állóképességének mérésére. Maximális időtartam: lányok 2 perc, fiúk 4 perc. Értékelés: életkorra, nemekre lebontva, darabszámra meghatározva. A dinamikus erőkifejtés mérésére a függőleges súlypontemelkedést használjuk. Az egyes próbák végrehajtási módja egzakt módon meghatározott.
Egészségnevelési és környezetnevelési program A megfelelő szakórákon a tananyag szerves részeként foglalkoznak tanáraink a témák tárgyalásával. A természettudományos tárgyak közül főként a biológia, kémia és a földrajz tantárgyak érintettek ebben. Fő cél a környezettudatos szemlélet kialakítása. Tanórán kívüli tevékenységi formák is kapcsolódnak hagyományosan ehhez. A helyi és környékbeli értékek megismerése kiemelt jelentőségű (pl.: mindszenti kőbánya, Cifrabolondvár, löszformák, Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet stb.). Ezek bemutatása már régóta szerepel a Petőfi-pályázatok témái között is. A környékbeli lehetőségeinket még jobban ki kell használnunk. Rétimajor, Nagyhörcsökpuszta és a Velencei-tó bővelkedik az értékekben, és egyben kiváló példát nyújt arra, hogy miként lehet harmóniában élni a természettel. A már többször emlegetett intézményi innováció keretében erre is több mód kínálkozik. Moduláris oktatási programmal, erdei iskolai foglalkozásokkal, különböző projektek megvalósításával fejleszthetők az ehhez a területhez kapcsolódó kulcskompetenciák, gyarapítható diákjaink tudása. Tanulóink kisebb csoportjai rendszeresen járnak gyalogtúrákra és nyári táborokba. A környezeti nevelés itt valósul meg a leghatékonyabban. A fentebb taglalt tevékenységi formák gyakorlására alkalmas a négy- öt évfolyamos gimnáziumi képzés is, de főként a nyolc évfolyamos gimnázium programja ad ehhez jó keretet. A nyelvi munkaközösség tagjai is foglalkoznak az egészségvédelem és környezetvédelem témáinak tanításával. Az új kiadású nyelvkönyvek témakörei között ezek a témák is megtalálhatók. A nyelvi versenyeken, nyelvvizsgákon, érettségi írásbelin, szóbelin is a kedvelt beszélgetési szituációk közé tartoznak. Az idegen nyelveket oktató kollégák a tanórákon bekapcsolják a négy alapkészségbe, tehát szövegolvasáshoz és -elemzéshez, fordításra ilyen jellegű, tartalmú szövegeket is keresnek a tanulóknak. Beszélgetéshez bővítik a szókincset hasznos kifejezésekkel, véleményalkotásra kérik a diákokat. Rövid esszéírást is adhatnak időnként otthoni feladatra, vagy a diákok hallgathatnak a témához illő párbeszédeket, szituációkat. Az 1992 óta működő francia-magyar diákcsere kapcsolat folyamán is sor került a környezettudatos szemlélet kialakítását célzó témafeldolgozásra idegen nyelven. A közös témák a szennyvíztisztítás korszerű módja, a hulladékgazdálkodás és a természetes energiaforrások felhasználása voltak. Főként az egészséges életmódra nevelés színtere a testnevelésóra. Itt az állóképesség fejlesztése és a sportolás, testmozgás megszerettetése a fő feladat. A testápolás, testi higiéné is témája ezeknek az óráknak. A napi rendszerességű testmozgás biztosításához hozzátartoznak tömegsport és sportszakköri órák is. A nyolc évfolyamos gimnázium 5. és 6. osztályosai számára az ebédelős órák idején is nyílik lehetőség testmozgásra.
66
A hétvégi szabadidős sportok is kedveltek. Versenyekre is eljárnak diákjaink a testnevelő-tanárok vezetésével. Pl.: sakk, kézilabda, röplabda, kispályás labdarúgás, tömegsport. Teljesítménytúrákat is tesznek időnként diákjaink az osztályfőnökök vezetésével. Sportfoglalkozásokon a versenysportágak technikai-taktikai tudásának elmélyítése a cél. Így diákjaink eredményesen szerepelnek a megyei diákolimpiákon, főként a kézilabdabajnokságban. A szülők figyelmét is szeretnénk felhívni e témákra. Drogprevenciós és egészséges táplálkozással kapcsolatos előadásokat szervezünk számukra. Az iskolai védőnő és a sárbogárdi családsegítő központ munkatársaival működünk együtt. A technikai dolgozók segítségére is számítanunk kell az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programjának megvalósításában, főként az iskola külső és belső környezetének szebbé tételében. Az osztályfőnöki órák az egészségnevelés ügyét is szolgálhatják. Az osztályfőnöki tanmenetek is tartalmaznak különböző egészségnevelési témákat, de külső előadókat is szervezünk az osztályfőnöki órákra az ifjúságvédelmi felelős hiányában az osztályfőnökök, az osztályfőnöki munkaközösség-vezető és az igazgatóhelyettes szervezési segítségével. A védőnők, az ÁNTSZ helyi és megyei szervezete, valamint a rendőrség munkatársainak a segítségét is igénybe vesszük az iskolai egészségneveléshez és prevenciós tevékenységhez. A diákönkormányzat is tesz és tehet az ügyért. Évente egy-két alkalommal hulladékpapír-, valamint használtelem-gyűjtést szerveznek. A diákönkormányzat szervezésében megvalósult az iskolában a műanyag flakonok és használt elemek szelektív gyűjtése. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével együtt diák-önkormányzati felelősök szervezik a tisztasági versenyt. Az iskolabővítéssel büfé is kialakításra került. Kínálatát az iskolai büfékre vonatkozó hatályos rendelkezéseknek megfelelően kell kialakítani. Tervezzük egészséges életmód nap szervezését is előadásokkal, vetélkedőkkel, egészséges ételek készítésének bemutatásával stb. Diák-önkormányzati felelősök segítik a testnevelő tanárokat a különböző tömegsport versenyek szervezésében. Ebben szükség lenne aktívabb részvételükre. Több tanulót kellene megnyerni az ügynek. Az 5–6. osztályok számára tartott életvitelórákon is nagy szerepet kap az egészséges életmódra nevelés, különösképpen az egészséges táplálkozásra nevelés. Az előírásoknak megfelelően diákjaink rendszeres egészségügyi vizsgálatokon (fogászati, szemészeti, belgyógyászati) vesznek részt.
A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Sárbogárdon és térségében az országos átlagot meghaladó a munkanélküliség, s ez a közeljövőben valószínűleg nem is fog változni. A családok anyagi helyzete szélsőségeket mutat. Diákjaink jelentős része alacsony jövedelemmel rendelkező családból kerül ki. A különbségek csökkentéséhez az iskolának nincsenek eszközei, s nem is feladata, de a tevékenység szervezésénél figyelembe kell vennünk. A programok szervezésénél csak minden szülő által finanszírozni tudottakat tervezünk. A tankönyvek rendelésénél fontos szempont az olcsóság, de minőséget hátrányosan befolyásoló kompromisszumokat nem kötünk. Természetesen, a központilag biztosított lehetőségekkel élve némi differenciálás megvalósítható, pl. a tartós tankönyvek kiadásával. Az iskolai foglakozások mindegyike ingyenes, s ezt tartani is kívánjuk.
67
A nyári táborozások, még a pályázati lehetőségeket kihasználva is drágák. Csak a jó anyagi kondíciókkal rendelkezők tudják igénybe venni. Ilyen feltételek mellett átlagosan két nyári tábort szervezünk, s gyakoriak az évközi kisebb kerékpáros vagy gyalogos túrák.
Osztályozó vizsga tételének lehetősége Ha egy kiemelkedő tehetségű és szorgalmú tanuló társainál korábban elsajátította egy tantárgy anyagát, akkor a tanuló kezdeményezésére, a szülő írásbeli kérelmére, a szaktanár javaslatára, az igazgató döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Osztályozó vizsga több tantárgyból is tehető.
Állami nyelvvizsga-bizonyítvány beszámítása A megszerzett bármely típusú és fokú nyelvvizsga-bizonyítvány nem mentesíti a tanulót az adott idegen nyelv tanulása és az órák látogatása alól. Az alapfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkező tanuló mentesíthető a nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályok 9. ill. 10. osztályos, a négy- öt évfolyamos gimnáziumi osztályok 10. osztályos év végi vizsgája alól. A középfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkező tanuló mentesíthető a nyolc évfolyamos gimnázium 11. osztályos év végi vizsgája alól is. A szaktanár pedagógiai szempontokat mérlegelve dönthet a vizsga alóli felmentésről.
68
Záró dokumentumok: A pedagógiai program az iskola partnereinek nyilvános. A teljes szöveg felkerül az iskola számítógépes hálózatára, valamint egy példányt (DVD-n) elhelyezünk az intézmény könyvtárában. A pedagógiai program érvényessége: A köznevelési törvény alapján átdolgozott jelen pedagógiai program az elfogadás napjától érvényes. A kerettantervek alapján elkészített helyi tantervek bevezetése a 2013. szeptember 1jével induló tanévtől felmenő rendszerben valósul meg. A pedagógiai programot módosítani kell a magasabb szintű dokumentumok változása és a tantestület többségi akarata nyomán. Az iskola tantestülete a pedagógiai programot 2013. március 27-én elfogadta. A pedagógiai programot munkaközösség és az iskolaszék.
támogatja
az
69
iskolai
diákönkormányzat,
a
szülői
