Amit a számok mutatnak az erdészeti részvénytársaságokról

Erdővagyon-gazdálkodási közlemények

Amit a számok mutatnak az erdészeti részvénytársaságokról

Lett Béla Stark Magdolna Horváth Sándor Juhász István Szabó Zsófia Vágyi Ferenc

Sopron, 2013

2

Amit a számok mutatnak az erdészeti részvénytársaságokról

Erdővagyon-gazdálkodási közlemények

Amit a számok mutatnak az erdészeti részvénytársaságokról Lett Béla Stark Magdolna Horváth Sándor Juhász István Szabó Zsófia Vágyi Ferenc

Sopron, 2013

2

ISBN 978-963-334-120-9

Kiadja:

Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4.

Felelős kiadó:

Prof. Dr. Varga László tudományos és külügyi rektorhelyettes

 Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron 2012

Címlap fotó:

Horváth Kitti

Nyomda:

Lővér-Print Nyomdaipari Kft. Sopron, Ady E. u. 5. Szabó Árpád

Felelős vezető:

Előszó

Kedves Érdeklődő!

A magyar erdőgazdálkodásról rendszeresen jelennek meg erdészeti naturális adatokat tartalmazó statisztikák, évente leporellók (Erdővagyon, Erdő- és Fagazdálkodás Magyarországon), éves mérlegadatok (Beszámolók az erdősítésekről és a fakitermelésekről), illetve ötévenként naturális vagyonleltár (Magyarország erdőállományai – remélhetőleg a sor 2010-zel sem szakad meg). Az erdészet jogi-hatósági-igazgatási szabályozása kevés figyelmet fordít az ország erdeinek, erdőgazdálkodásának differenciáltságára, a termőhelyi és ebből szükségszerűen származó erdőállományi eltéréseire. Az erdészet számviteli és pénzügyi témakörében a közelmúltban tájékoztató tanulmány jelent meg „Amit a számvitel mutat az erdőgazdálkodásról” (Lett B. Számviteli tanácsadó, 2011. 2.). 2012. őszén „Az erdészeti tartamosság értelmezése és az erdővagyongazdálkodás” (Lett B., Stark M.) című kiadványban érintettük, a „tartamosság ökonómiai vetületeit”, az állami erdészeti szervezet gazdálkodásának regionális megközelítését, számszerűsítését. Most az állami erdőgazdasági részvénytársaságok egyes ökonómiai területeit ismertetjük a nyilvánosan elérhető adatok alapján. Ennek aktualitását adja, hogy korszakhatárhoz érkeztünk, újabb jelentős változások következtek be az állami vállalkozói erdőgazdálkodásban, amelyet a következők fémjeleznek: • lezárult az ÁV Rt.-ÁPV Zrt. tulajdonosi korszak, az MFB Zrt., az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának irányítása módosulásokat hozhat, • 1996 után a 2009. évi erdőtörvénnyel az erdőgazdálkodásban – és különösen az állami erdőgazdálkodásban – is további változások kezdődtek, • részesei voltunk az 1998-2002 évek adatait feldolgozó, „Az ÁPV Rt. új erdészeti stratégiáját megalapozó tanulmány” kidolgozásának, és most lehetőség van párhuzamosan a 2007-2010 évek adatainak az áttekintésére, • az erdészeti részvénytársaságok gazdálkodási adatainak hozzáférésében szűkítés történt, az „Üzemági eredménylap” tartalmakkal összesített vagy regionális csoportosítási formában sem rendelkezünk. A jelen kiadvány az állami vállalkozói erdőgazdálkodási szervezet nagyrégiós erdőgazdálkodási tájainak az erdővagyon-gazdálkodási sajátosságaira épülő ökonómiai jellemzőit mutatja be időszaki átlagadatok segítségével (az egyedi erdészeti részvénytársasági specialitásokban való eltévelyedés elkerülésével). Ebben a vonatkozásban lényegesen különbözünk az egyes erdőgazdaságok évfordulós prezentációitól, illetve az ÁPV Rt. időszaki összefoglalóitól. A feldolgozásban több területet érintünk, ezekről önálló szakanyagokat készítünk, de ugyanakkor szervesen illeszkedve komplexebbé teszik ismeretünket (az egyes különálló témakörök olvasása miatt ismétlések fordulnak elő). Így a Kedves Olvasó egyes fejezetekbe

5

Előszó lapozhat, nem kell egy ültében az egészet végignézni (amire valószínű nem is vállalkozna senki), de ugyanakkor saját kapcsolatokat alakíthat ki a témák részletei között. Célunk, hogy az elmúlt másfél évtizedről a lényeges tendenciákat kihámozzuk, amelyhez a társaságokba veszés helyett a hasonló erdőállományi jellemzőkkel rendelkező nagyrégiókat (hegyvidék, dombvidék, síkvidék erdőgazdálkodási tájakat) vizsgáljuk. A jelen kötetbe foglalt három szakanyag: • az erdőgazdálkodás bevétele, az árbevétel belső (üzemágak) és külső (hazai és export) szerkezete, • az erdőgazdálkodás jövedelmezősége (mutatói), az eredmény (üzemági) szerkezete, • a gazdálkodási eredmény adózása, a társasági adózás jellemzői. Az adózás kérdése eddig még más anyagokban nem került terítékre. Az állami vállalkozói erdőgazdálkodás megítélése a jövedelmezőségben és a társasági adóban: • a társasági adóval forrás kivonása történik az állami erdőgazdálkodásból, • az állami erdőgazdálkodás társadalmi haszna, a közcélok szerinti ráfordítások miatt az állami erdőgazdálkodást támogatni szükséges és érdemes, ezért társasági adó mérséklés vagy mentesség illetné meg, • a társaságok eltérő gazdálkodását az adózás még tovább differenciálja, • a támogatások elszámolása a társasági adóban. A szakanyagok összeállítóinak nevében, a kidolgozás irányítójaként ajánlom a szakközönségnek és az erdőgazdálkodás iránt érdeklődőknek.

Jó szerencsét!

Prof. Em. Dr. Lett Béla

6

Tartalomjegyzék Előszó

5

Ábrajegyzék

9

Táblázatjegyzék

11

Rövidítések jegyzéke

14

Bevezető

17

I. 1.

2.

3.

Az erdészeti részvénytársaságok árbevétele és a kereskedelem szerkezete

21

Az összes hozam és összetétele

23

1.1. Az összes hozam és összetételének alakulása 1998–2010 között 1.2. Az árbevétel 1998-2010 között 1.3. A fagazdaság exportja

23 24 25

Az üzemági szerkezet és az összetétel változása

27

2.1. 2.2. 2.3 . 2.4.

27 29 30 31

A termelési érték összetétele A régiók főüzemágak szerinti termelési érték szerkezete (2000, 2008) Az árbevétel üzemági szerkezete Az árbevétel szerkezetének alakulása (1998–2002, 2008–2010)

Az erdőgazdaságok külkereskedelme 2008–2010

34

3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

34 36 38 39

Az erdőgazdaságok (22) kereskedelmének megoszlása 2008–2010 Az export külpiaci összetétele Az export piaci irányultsága Az export árbevétel piaci szerkezete (2008–2010 összes)

Mellékletek 1. melléklet: A cégenkénti árbevétel alakulása 2. melléklet: Az erdőgazdálkodók exportjának irányultsága (2008–2010 összesen)

41 41 42

II. Az erdészeti részvénytársaságok gazdálkodásának eredményessége

43

1.

Az eredmény-tényezők alakulása 1995-2010 között

45

1.1. Az eredménykategóriák 1.2. Az eredménymutatók 1.3. Regionális megoszlás

45 47 48 7

Tartalomjegyzék 2.

3.

Az eredmény üzemági szerkezete

50

2.1. Az üzemági eredmény alakulása 1998-2008 között 2.2. Az erdészeti részvénytársaságok fő üzemágainak alakulása 1998-2008 2.3. Az árbevétellel és adózással képzett regionális mutatók alakulása

50 52 56

Regionális, naturáliákat is számbavevő üzletági eredménymutatók

59

3.1. Az erdőgazdálkodás naturális és gazdasági jellemzői 2002, 2008

59

Mellékletek 1. melléklet: A fahasználat jellemzői 1998-2002

67 67

III. Az erdészeti részvénytársaságok társasági adózása

71

1.

A társasági adó fizetési kötelezettség alakulása 1995–2010

73

2.

A társasági adózáshoz kapcsolódó fogalmak és értékek

76

2.1. A regionális árbevételi és adózási adatok alakulása 2.2. Az árbevétellel és adózással képzett regionális mutatók alakulása

76 79

Az adófizetési kötelezettség számítása, értéke és aránya (2007–2010)

81

3.1. A gazdálkodási és adózási adatok és mutatók (2007–2010) 3.2. Régiónkénti árbevétel arányos adóalap növelő és adóalap csökkentő tételek

81 83

Erdészeti részvénytársaságok társasági adó fizetése 2007-2010

88

4.1. A társasági adóalap növelő és csökkentő tételek szerepe 2007-2010 4.2. Társaságok és régiók adóalap növelő és csökkentő tényezői 2007-2010

88 91

3.

4.

Mellékletek: 1. Melléklet: Táblázatok 2. Melléklet: Társasági adó mértékek

Felhasznált szakirodalom

8

93 93 101

109

Ábrajegyzék Bevezető 1. ábra:

Erdőgazdálkodási alapon elkülönített régiók (Vékony fekete vonal: megyék határvonala; Fehér vonal: erdészeti nagytájak határvonala)

17

2. ábra:

Állami erdőgazdálkodás regionális besorolásának összehasonlítása

18

3. ábra:

A három nagyrégió és az erdőgazdálkodás viszonyai a tájra jellemző fafajok alapján

20

I.


1. ábra:

Az erdőgazdasági részvénytársaságok összes hozama és az összetételének alakulása 1998–2010 között

23

Az erdőgazdasági részvénytársaságok (19) értékesítési árbevételének dinamikája, az export értékesítés aránya az árbevételen belül

24

A fakitermelés (FK-EX), a fafeldolgozás (FF-EX) és a fagazdaság export arányának (FG-EX) alakulása régiónként a vizsgált években

26

A fakitermelés (FK-EX), a fafeldolgozás (FF-EX) és a fagazdaság export arányának (FG-EX) alakulása a vizsgált években az egyes régiókban

26

A fakitermelés (FK-EX), a fafeldolgozás (FF-EX) és a fagazdaság export arányának (FG-EX) alakulása az egyes régiókban

26

Az egyes ágazatok összes termelési értéken belüli arányának alakulása 1993 és 2008 között

28

7. ábra:

Az egyes ágazatok összes termelési értéken belüli aránya az egyes években

28

8. ábra:

A főüzemágak termelési érték megoszlása régiónként (2002, 2008)

29

9. ábra:

Régiók aránya az ágazatokon belül (2000, 2008)

29

10 ábra:

A főüzemágak árbevétel megoszlása régiónként (2000, 2008)

30

11. ábra:

A régiók aránya főüzemágak árbevételében (2000, 2008)

30

12. ábra:


31

13. ábra:

Az export árbevétel üzemági szerkezete régiónként

38

14. ábra:

Az egyes üzemágak export árbevétel megoszlása régiónként

38

15. ábra:

A régiók súlya a fő export piaci irányokban (2008–2010 átlag)

39

2. ábra: 3. ábra: 4. ábra: 5. ábra: 6. ábra:

9

Ábrajegyzék

II. Az erdészeti részvénytársaságok eredményessége 1. ábra:

Az árbevétel, illetve az eredmény jellemzők alakulása

46

2. ábra:

Az erdőgazdasági eredmény- és adójellemzők alakulása

46

3. ábra:

Az erdőgazdaságok eredménymutatójának alakulása

48

4. ábra:

Az árbevétel és az eredmény régiók szerinti megoszlása

48

5. ábra:

Az ágazati eredmény II. összetétele és változása cégcsoport szinten

51

6. ábra:

Az erdőgazdálkodás eredményességének alakulása

54

7. ábra:

Az árbevétellel képzett regionális adózási mutatók alakulása

56

8. ábra:

Az erdőgazdálkodás regionális naturális jellemzői (2008)

60

9. ábra:

Az erdőgazdálkodás naturális jellemzőinek regionális eltérése (2008)

60

10 ábra:

Az erdőgazdálkodás regionális naturális jellemzőinek átlagtól való eltérése

61

11. ábra:

Az erdőgazdálkodás naturális jellemzői regionális értékeinek átlagtól való eltérése

61

12. ábra:

Az üzemi eredmény mutató regionális eltérése

62

13. ábra:

Az erdészeti üzemágak átlaghoz (100%) való viszonyítása

63

14. ábra:

A fakitermelési üzemág mutatóinak alakulása

64

15. ábra:

A fakitermelési üzemág mutatóinak átlaghoz (100%) való viszonyítása

64

III. Az erdészeti részvénytársaságok társasági adózása 1. ábra:

Az árbevétel, illetve az eredmény jellemzők alakulása

74

2. ábra:


74

3. ábra:

Az erdőgazdaságok adózási mutatóinak alakulása

75

4. ábra:


77

5. ábra:

Az eredmény elemek régiók szerinti megoszlása – szétválasztások

79

6. ábra:

Az árbevétellel és adózással képzett regionális mutatók alakulása

80

7. ábra:

Árbevétel arányos adóalap növelő (N) és csökkentő (CS) tételek

84

8. ábra:

Árbevétel arányos adóalap csökkentő (CS) és növelő (N) tételek aránya az erdőgazdaságoknál

85

9. ábra:

Az adózás előtti eredményhez viszonyított adózási tételek

86

10. ábra:

Adóalap növelő és csökkentő tételek egyenlege

91

11. ábra:

Régiók adóalap növelő és csökkentő tényezői

92

10

Táblázatjegyzék Bevezető 1. táblázat:

Az erdőgazdasági társaságok térségi besorolása

18

2. táblázat:

Közigazgatási megyék térségi besorolása

19

3. táblázat:

Területi Erdészeti Igazgatóságok térségi besorolása

19

I.


1. táblázat:

Az erdőgazdasági részvénytársaságok (19) árbevételének alakulása 1998–2010 között

24

A fahasznosításból (fakitermelés és fafeldolgozás) származó árbevétel térségi és időbeli alakulása

25

Az üzemági termelési érték alakulása 1993 és 2008 között valamint megoszlása az egyes években

27

4. táblázat:

A régiók főüzemágak szerinti termelési érték szerkezete (%)

29

5. táblázat:

A régiók főüzemágak szerinti árbevétel szerkezete (2002, 2008)

30

6. táblázat:

Az erdőgazdaságok sora (sorrendje és csoportjai) az ágazati árbevételarányok alapján

31

7. táblázat:

A főüzemágak kereskedelmi tevékenységének árbevétele

34

8. táblázat:

A főüzemágak kereskedelmi tevékenységének árbevétele régiónként

35

9. táblázat:

Belföldi értékesítés alakulása 2007–2010

35

10 táblázat:

Belföldi értékesítés megoszlása 2007–2010

35

11. táblázat:

A belföldi árbevétel 2008–2010 évi átlagának regionális és üzemági szerkezete

36

12. táblázat:

Export értékesítés alakulása 2007–2010

36

13. táblázat:

Az export árbevétel regionális és üzemági szerkezete

37

14. táblázat:

Az export irányának regionális szerkezete

38

15. táblázat:

Az export legfőbb célországai (2008–2010 összesen)

39

16. táblázat:

Az export legfőbb célországai

40

2. táblázat: 3. táblázat:

11

Táblázatjegyzék

II. Az erdészeti részvénytársaságok eredményessége 1. táblázat:

Az eredménykimutatás kiemelt adatainak változása

45

2. táblázat:

Adózáshoz kapcsolódó fogalmak és értékek 1998-2002, 2007–2010

47

3. táblázat:

Az erdőgazdaságok eredménymutatói

47

4. táblázat:


49

5. táblázat:

Az üzemi eredmény üzemági összetétele

50

6. táblázat:

Az erdészeti részvénytársaságok fakitermelésének hozam-ráfordítás jellemzői

52

Az erdészeti részvénytársaságok erdőfelújításának hozam-ráfordítás jellemzői

53

7. táblázat: 8. táblázat:

Az erdőgazdálkodás (erdőfelújítás és fakitermelés) és az árbevétel arányos fedezet (eredmény) eredményének alakulása 53

9. táblázat:

Az erdészeti részvénytársaságok vadgazdálkodásának hozam-ráfordítás jellemzői

54

Az erdészeti részvénytársaságok fafeldolgozásának hozam-ráfordítás jellemzői

55

11. táblázat:

Az erdészeti Rt.-k közvetett költségeinek alakulása

55

12. táblázat:


56

13. táblázat:

A regionális üzemági eredmény szerkezet (1998, 2002, 2008)

57

14. táblázat:

Az üzemági eredmény regionális szerkezete %-ban (1998, 2002, 2008)

57

15. táblázat:

A régiók üzemági eredményének ágazati összetétele

58

16. táblázat:

Az erdőgazdálkodás naturális jellemzőinek regionális eltérése

59

17. táblázat:


62

18. táblázat:

A fakitermelési üzemág gazdasági teljesítménye regionális jellemzői

63

19. táblázat:

Az erdőművelési üzemág regionális jellemzői

65

10 táblázat:

M-1. táblázat: Erdőgazdaságok átlagtól való eltérése

67

M-2. táblázat: Az erdőgazdálkodás gazdasági szabályozása, és hatása az eredményre 1998-2002 átlag

68

M-3. táblázat: Az erdőgazdaság soros ökonómiai értékek és mutatók alakulása 2007– 2010

69

M-4. táblázat: Az erdőgazdálkodás regionális értékei és mutatói

69

12

Táblázatjegyzék

III. Az erdészeti részvénytársaságok társasági adózása 1. táblázat:

Az eredménykimutatás kiemelt adatainak változása

73

2. táblázat:

Az erdőgazdaságok adózási mutatóinak alakulása, összefüggése

75

3. táblázat:


75

4. táblázat:

Az árbevétel és az adózás előtti eredmény (1998–2002; 2007–2010)

77

5. táblázat:

Az adózáshoz kapcsolódó fogalmak értékeinek régiók szerinti megoszlása

77

6. táblázat:

Adófizetési kötelezettség és adózott eredmény (1998–2002; 2007–2010)

78

7. táblázat:

Az eredmény elemek régiók szerinti megoszlása

78

8. táblázat:

Az árbevétellel és adózással képzett regionális mutatók (1998–2002; 2007–2010)

79

9. táblázat:


80

10 táblázat:

A társasági adózás elemeinek regionális alakulása (2007–2010)

81

11. táblázat:

A gazdálkodási és adózási értékek társasági megoszlása (%)

81

12. táblázat:

Az erdőgazdasági régiók és társaságok társasági adózási mutatói

82

13. táblázat:

A gazdálkodási és adózási mutatók társasági megoszlása (%)

82

14. táblázat:

Árbevétel arányos adóalap növelő (N) és csökkentő (CS) tételek a régiókban

84

Árbevétel arányos adóalap növelő (N) és csökkentő tételek (CS) az erdőgazdaságoknál

84

16. táblázat:


85

17. táblázat:

Az adózási tételek adózás előtti eredményhez viszonyítása társaságonként

87

18. táblázat:

Adóalap növelő és csökkentő tételek egyenlege 2007–2010

90

19. táblázat:

Társaságok és régiók adóalap növelő csökkentő tényezői

91

15. táblázat:

13

Rövidítések jegyzéke AA

– Adóalap

ADE

ATK

– Adózott eredmény ADE2 – Adózott eredmény 1998-2002 átlagértékekkel ADE1 – Adózott eredmény 1998-2001 átlagértékekkel ADE7 – Adózott eredmény 2007-2010 – Adózás előtti eredmény AEE2 – Adózás előtti eredmény 1998-2002 átlagértékekkel AEE1 – Adózás előtti eredmény 1998-2001 átlagértékekkel AEE7 – Adózás előtti eredmény – Adófizetési kötelezettség = Fizetett adó AFK2– Adófizetési kötelezettség 1998-2002 átlagértékekkel AFK1– Adófizetési kötelezettség 1998-2001 átlagértékekkel AFK7– Adófizetési kötelezettség 2007-2010 – Árbevétel ÁRB2 – Árbevétel 1998-2002 átlagértékekkel; ÁRB1 – Árbevétel 1998-2001 átlagértékekkel; ÁRB7 – Árbevétel 2007-2010 – Egyéb, alaptevékenységet kiegészítő tevékenység

CS

– Adóalap csökkentő tételek

D

– Dombvidék

EB

– Egyéb bevétel

EEG

– Egyéb erdőgazdálkodás, fakitermelés

EF

– Erdőfelújítás

EF-E

– Erdőfelújítás üzemi eredménye

EF-K

– Erdőfelújítás költsége

EFJ

– Erdőfenntartási járulék

EFNT

– Erdőfenntartás normatív támogatása

EG

– Erdőgazdálkodás (összesen)

EG-E

– Erdőgazdálkodás üzemi eredménye

EK

– Első kivitel

AEE

AFK

ÁRB

EM

Erdőművelés

EM-K

– Erdőművelés (erdőfelújítás) költsége

EMT

– Erdei melléktermék termelés

ER

– Egyéb ráfordítás

ESZ

– Erdőgazdasági szolgáltatás

14

Rövidítések jegyzéke ET

– Erdőtelepítés

EÜ

– Egyéb üzemágak összesen

ÉCS

– Értékkülönbözet csökkentő tételek

ÉN

– Értékkülönbözet növelő tételek

É(N–CS) – Értékkülönbözet növelő és csökkentő tételek egyenlege FF

– Fafeldolgozás

FF-EX

– Fafeldolgozás export aránya

FG-EX

– Fagazdaság export aránya. A fahasznosításból (fakitermelés és fafeldolgozás) származó árbevétel export aránya.

FH-Á

– Fahasználati árbevétel

FH-E

– Fahasználati eredmény

FK

– Fakitermelés

FKA

– Fakitermelés aránya

FK-Á

– Fakitermelési árbevétel

FK-E

– Fakitermelés üzemági eredménye

FK-EX

– Fakitermelés export aránya

FK-FI

– Fakitermelési fedezet I.

FK-FII

– Fakitermelési fedezet II.

FK-K

– Fakitermelés költsége

H

– Hegyvidék

ICS

– Adóalapot ideiglenesen csökkentő tételek

IN

– Adóalapot ideiglenesen növelő tételek

I(N–CS)

– Adóalapot ideiglenesen növelő és csökkentő tételek egyenlege

KÜE

– Korrigált üzemági eredmény (ÜE + Egyéb ráfordítás – Egyéb bevétel)

KVT-K

– Közvetett költségek

MCS

– Mag-, csemetetermelés

N

– Adóalap növelő tételek

S

– Síkvidék

ST

– Saját tőke

SZA

– Számított adó

SZÜ

– Szolgáltató üzemek

T

– Összes terület

ÜE

– Üzemi eredmény

ÜÖ

– Üzemágak összesen

VG

– Vadgazdálkodás

15

16

Bevezető Az erdészeti naturális viszonyokhoz illeszkedő erdőgazdálkodási, ökonómiai adatfeldolgozáshoz és a számviteli-pénzügyi mutatók készítéséhez az erdészeti részvénytársaságokat az erdőgazdasági tájak rendszerébe illesztettük, amelyek kompatibilisnek tekinthetők az egyéb igazgatási szerveződésekkel is. (Az erdőgazdaságok maguk is különböző potenciálú és teljesítményű erdészetekből álló konglomerátumok.) Erdőgazdasági tájak Erdőgazdasági táj az Erdészeti, vadászati, faipari lexikon megfogalmazása szerint: „Területileg összefüggő, domborzati és vízrajzi kialakulásában egyöntetű, részleteiben kiegyensúlyozott éghajlat és alapkőzet tekintetében azonosnak vehető terület, amelyen meghatározott és meghatározható termesztési, gazdaságipari feladatokat oldanak meg. Az erdőgazdasági tájak elkülönítése során elsősorban a fafajok természetes vagy mesterségesen már kialakított területi elhelyezkedése az irányadó. Természetes előfordulásuk, elterjedésük főleg az éghajlati adottságoktól, ezen kívül a tájra jellemző alapkőzettől és az azon kialakuló talajtípustól függ. Tekintetbe kell venni azonban a tájon előforduló termőhelyeken a jövendőben telepíthető fafajokat, főleg a gyorsan növő fafajok termesztési lehetőségeit. Az erdőgazdasági tájak kijelölésének a célja tehát nem elsősorban a földrajzi elhatárolás, hanem a természeti feladatok és lehetőségek földraji kijelölése. Ez a lényeges eltérése a természeti tájakkal szemben, amelyeknek elhatárolása során a termesztési lehetőségek figyelmen kívül hagyásával kizárólag a növényzet, elsősorban az egyes fafajok természetes előfordulását veszik tekintetbe.” (Ákos L. 1964. p. 164) Az egyes erdőgazdaságok természeti adottságait és gazdálkodását tekintve három régiót különítettünk el. Az árbevétel alakulását is régiós szinten vizsgáltuk. A régiók földrajzi helyzetét az 1. ábra szemlélteti, az egyes erdőgazdaságok térségi besorolását az 1. táblázat tartalmazza.

1. ábra:

Erdőgazdálkodási alapon elkülönített régiók (Vékony fekete vonal: az erdőgazdaságok határvonala; Szürke vonal: erdészeti igazgatóságok határvonala; Fehér vonal: erdészeti nagytájak határvonala)

17

Bevezető Az erdőgazdasági tájakba besoroltuk az erdőgazdasági részvénytársaságokat, amelyeknél a terület meghatározó részét vettük figyelembe (természetesen egyes erdészetek más erdőgazdasági tájba esnek, de erdészetsoros elemzést nem végzünk). HEGYVIDÉK (H)

DOMBVIDÉK (D)

Északerdő Egererdő Ipoly Erdő Pilisi Parkerdő Vértesi Erdő Bakonyerdő (HM Budapest) (HM VERGA)

SÍKVIDÉK (S)

Mecsekerdő Gyulaj SEFAG Zalaerdő Szombathelyi TAEG (HM Kaszó)

NEFAG Nyíredő DALERD KEFAG Gemenc VADEX KAEG

1. táblázat: Az erdőgazdasági társaságok térségi besorolása Az erdőállományi és erdőgazdálkodási hasonlóságok figyelembe vételére a regionális erdőgazdálkodás fogalmának alkalmazása és kimunkálása szolgál. A 2010. évi FAGOSZ Fakereskedelmi Konferencián erről előadás is elhangzott (Lett – Holl, 2010), és az akkor kialakított hármas tagolást megfelelő magyarázó erejűnek ítéltük, ezt használjuk most is: hegyvidék, dombvidék, síkvidék (mivel Magyarországon erdészet mélységű gazdasági adatok még kevésbé nyilvánosak, ezért a különböző erdészetekből álló erdőgazdasági konglomerátumok kerülnek besorolásra). A megoldást lehetővé teszi, hogy az elmúlt húsz évben lényegében az erdészeti részvénytársasági struktúra nem változott meg, így szerkezeti problémák nem vetődnek fel. A regionalitást egyrészt az összetétel (%) számításával érzékeltetjük a folyó értékadatok változásának kiszűrésére, másrészt az átlagok viszonyszámait alkalmazzuk. Az 1998-2002 évekre a már említett tanulmányban szereplő erdőgazdasági adatokat használjuk, de a szinte minden évben és minden régióban előforduló kritikus értékekre nem koncentrálunk, hanem a területi és időszaki átlagokat alkalmazzuk. A 2002. év markáns változása (az eredmény zuhanása) miatt az időszakot két mutatóval jellemezzük: az 1998-2002. (02) mellett az 1998-2001. (01) használata az átlagképzés hatékonyságára is betekintést enged.

Lett-Holl 2010

47

28

Horváth 2010

48

25

0%

10%

20%

30%

40%

Hegyvidék

50%

60%

Dombvidék

25

27

70%

80%

90%

100%

Síkvidék

Forrás: Lett – Holl 2010 és Horváth 2011

2. ábra:

18

Állami erdőgazdálkodás regionális besorolásának összehasonlítása

Bevezető Az 2. ábrán a felső vízszintes sor Lett B. – Holl K. által 2010-ben készített, az állami erdőgazdaságok erdőgazdálkodási nagyrégiókba való besorolását mutatja, a kezelt erdőterület alapján. A második vízszintes oszlop Horváth S. által, 2010-ben készített, az erdészetek erdőgazdálkodási nagyrégiókba való besorolásával készült (utóbbi finomabb változat, de látható, hogy a két besorolás között nincs érdemi eltérés). Az erdőgazdasági részvénytársaságok határa részben követi a közigazgatási megyehatárokat, de a besorolást a megyék esetében is elvégeztük (2. táblázat), amelyet szintén az 1. ábra szemléltet. Hegyvidék

Dombvidék

Síkvidék

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Heves Megye Nógrád Megye Komárom-Esztergom Megye Pest Főváros Pest Megye Veszprém Megye

Baranya Megye Somogy Megye Tolna Megye Zala Megye Vas Megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Hajdú-Bihar Megye Békés Megye Csongrád Megye Jász-Nagykun-Szolnok Megye Bács-Kiskun Megye Fejér Megye Győr-Moson-Sopron Megye

2. táblázat: Közigazgatási megyék térségi besorolása Az erdészeti igazgatás a harmadik regionális besorolási szempont, így az erdészeti igazgatóságoknak (10 db) is elvégeztük a regionális csoportosítását (3. táblázat). (Egyes erdészeti igazgatóságok több megye, erdészeti részvénytársaság erdőgazdálkodásának igazgatását is ellátják.) Hegyvidék Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal EI Heves Megyei Kormányhivatal EI Pest Megyei Kormányhivatal EI Veszprém Megyei Kormányhivatal EI

Dombvidék Baranya Megyei Kormányhivatal EI Somogy Megyei Kormányhivatal EI Zala Megyei Kormányhivatal EI Vas Megyei Kormányhivatal EI

Síkvidék Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal EI Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal EI

3. táblázat: Területi Erdészeti Igazgatóságok térségi besorolása A vállalkozói állami erdészet évtizedes gazdálkodását három részterületre koncentráló feldolgozással mutatjuk be, amelyek a szerkesztésnek megfelelően önállóan is áttekinthetők: I. Az erdészeti részvénytársaságok árbevétele és a kereskedelem szerkezet II. Az erdészeti részvénytársaságok gazdálkodásának eredményessége III. Az erdészeti részvénytársaságok társasági adózása A naturális és ökonómiai összefüggések megjelenítése a számunkra hozzáférhető adatok korlátain belül lehetséges csak. (Az erdészeti részvénytársaság soros adatokat már nem hozzák nyilvánosságra. Az erdészeti részvénytársaságok kiegészítő melléklete a pénzügyi beszámoló része, és így kevés naturális erdőgazdálkodási adatot tartalmaz, szerkezete sem mindenben egységes. Az erdészeti részvénytársaságok szakmai és számviteli komplex információs rendszerének összehangolása folyamatban van.)

19

Bevezető Meggyőződésünk, hogy a gazdasági értékeléseket nem célszerű figyelmen kívül hagyni, megismerésük elutasítása nem lehet célravezető. A gazdálkodási adatok és mutatók számbavételének áttekintése segít az erdészeti naturális leltározás, az erdészeti hatósági szakmai tervezés és a naturális jogi-szakmai szabályozás jelenleg és a jövőben problémákat okozó döntéseinek előkészítésében, a toleránsabb igazgatás és irányítás felé való elmozdulásban. A tájra jellemző fafajokat bemutató ábra is jól szemlélteti a három nagyrégiót és az erdőgazdálkodási viszonyokat (3. ábra).

3. ábra:

20

A három nagyrégió és az erdőgazdálkodás viszonyai a tájra jellemző fafajok alapján

I. Az erdészeti részvénytársaságok árbevétele és a kereskedelem szerkezete

1.

Az összes hozam és összetétele

Az összes hozam alatt a számviteli beszámolóban megjelenő különböző teljesítményeket és bevételeket értjük, amelyből a belföldi és export értékesítés nettó árbevétele a meghatározó. 1.1.

Az összes hozam és összetételének alakulása 1998–2010 között

90

Hozamok 80 70 Rendkivüli bevétel

60

Pénzügyi bevétel Aktivált saját teljesítmények értéke

40

Egyéb bevétel

Mrd Ft

50

Exportértékesítés árbevétele

30

Belföldi értékesítés árbevétele

20 10 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

1. ábra:

Az erdőgazdasági részvénytársaságok összes hozama és az összetételének alakulása 1998–2010 között (Erdőgazdaságok éves beszámolója 2008-2010)

Az összes hozam és ezen belül az értékesítés nettó árbevétele dinamikusan nőtt az 1998– 2010 közötti időszakban, de ez 2001-ben, illetve 2009-ben megtorpant. Az árbevétel változása független az erdőgazdaságok tevékenységét meghatározó fakitermeléstől, amely az elmúlt tizenöt évben lényegében nem változott. Az árbevételen belül jelentős az export részaránya. Az egyéb bevételek is gyarapodtak, az aktivált saját teljesítmény a saját előállítású eszközök és a saját termelésű készletek állománya már kisebb részarányt képvisel. Az erdészeti társaságokban a pénzügyi bevételek sem elhanyagolhatók

23


1.2.

Az árbevétel 1998–2010 között M.e.: Mrd Ft

Megnevezés

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Értékesítés 35,22 40,90 47,07 47,45 47,64 49,35 51,70 54,77 61,10 65,57 72,69 69,80 73,22 nettó árbevétele Eltérés (Mrd Ft) 4,25 5,68 6,17 0,38 0,19 1,71 4,06 3,07 6,33 4,47 7,12 -2,89 3,42 (Bázis: előző év) Eltérés (%) 13,7 16,1 15,1 0,8 0,4 3,6 8,2 5,9 11,6 7,3 10,9 -4,0 4,9 (Bázis: előző év) Belföldi 23,09 27,04 33,04 35,51 36,32 37,14 40,88 42,85 46,28 49,08 54,62 52,54 53,58 értékesítés Export 12,13 13,86 14,03 11,94 11,32 12,21 10,82 11,93 14,82 16,49 18,07 17,26 19,64 értékesítés Export/Árbevétel 34,4 33,9 29,8 25,2 23,8 24,7 20,9 21,8 24,3 25,1 24,9 24,7 26,8 (%) Egyéb bevétel

5,97

4,57

5,25

6,50

6,31

6,59

6,86

6,65

7,72

7,53

5,28

7,03

9,24

Aktivált saját telje1,52 sítmények értéke

1,97

2,27

2,10

1,23

1,05

1,69

1,63

1,49

2,76

1,66

0,93

0,27

Összes hozam

44,24 49,07 55,38 54,86 55,87 57,73 61,29 63,89 71,56 77,16 82,79 79,69 84,06

1. táblázat: Az erdőgazdasági részvénytársaságok (19) árbevételének alakulása 1998–2010 között (CMS– EVGI–ERTI 2003; Erdőgazdaságok éves beszámolója 2008-2010) Mrd Ft

%

8

40

6

30

4

20

Eltérés (Mrd Ft) Bázis: előző év

2

10

Eltérés (%) Bázis: előző év

0

0

Export aránya az árbevételhez (%)

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

-2

-10

-4

-20

2. ábra:

Az erdőgazdasági részvénytársaságok (19) értékesítési árbevételének dinamikája, az export értékesítés aránya az árbevételen belül

Az árbevétel nominális alakulásánál, illetve az előző évi bázisokhoz való emelkedésénél az erősebb növekedési periódusokat (1998–2000 és 2006–2008) szorosan követte a visszarendeződés, a stagnálás, a 2009. évi válságnál a visszaesés (2001–2002 és 2009). Az árbevételen belül jelentős az ágazat exportja (fatermék és faipari termék), és az exportarány az ezredfordulón elérte az egyharmadot, amely a 2001. évi általános árbevétel csökkenésnél erősebben mérséklődött, de még mindig a számottevő egynegyedes szintet érte el, amely a későbbiekben kisebb visszaesés (2004–2005) mellett állandósult.

24

1. Az összes hozam és összetétele

1.3.

A fagazdaság exportja

Az erdőgazdaságok árbevételének meghatározó hányadát a fahasznosítás adja (fakitermelés és fafeldolgozás), így annak térségi és időbeli változása különösen fontos. Természetesen a vizsgált egy évtized alatt társaságonként számos változás történt, a fafeldolgozási üzemek szervezetben elfoglalt helyében, a belföldi egyéb fafeldolgozó iparban (összességében a fakitermelés mennyisége viszont szinten maradt). Az árbevétel alakulását is régiós szinten vizsgáltuk (2. táblázat). Fakitermelés

Fafeldolgozás Együtt fahasznosítás FakiExport Export term. Export Térség Bel- Export Össze- arány aránya Bel- Export Össze- arány Bel- Export Össze- arány földi sen földi sen földi sen (FK-EX) (FKA) (FG-EX) (FF-EX) M Ft

M Ft

M Ft

(%)

(%)

M Ft

M Ft

M Ft

(%)

M Ft

1099 4651 3527 9734 1527 5268 6153 19653

23,6 36,2 29,0 31,3

50,4 95,9 74,1 74,2

2587 351 858 3796

1972 64 984 3020

4559 415 1842 6816

43,3 15,4 53,4 44,3

818 6791 1962 12309 1014 6848 3793 25948

12,0 15,9 14,8 14,6

59,8 91,4 73,0 75,8

2210 569 1660 4439

2364 589 871 3824

4574 1158 2531 8263

2356 13399 4964 18497 1783 9629 9103 41825

17,6 26,8 18,5 21,8

73,0 95,6 66,7 80,2

2709 683 2648 6040

2246 4955 175 858 2165 4813 4586 10626

M Ft

M Ft

(%)

6139 6558 4599 17296

3071 9210 3591 10149 2511 7110 9172 26469

33,3 35,4 35,3 34,7

51,7 50,9 34,4 46,3

8183 10916 7494 26594

3182 11365 2551 13467 1885 9379 7617 34211

28,0 18,9 20,1 22,3

45,3 20,4 45,0 43,2

13752 4602 14216 5139 10494 3948 38462 13689

1998 H 3552 D 6207 S 3741 Összes 13500

2002 H 5973 D 10347 S 5834 Összes 22155

2008 H 11043 D 13533 S 7846 Összes 32422

18354 19355 14442 52151

25,1 26,6 27,3 26,2

Jelmagyarázat: H – Hegyvidék, D – Dombvidék, S – Síkvidék

2. táblázat: A fahasznosításból (fakitermelés és fafeldolgozás) származó árbevétel térségi és időbeli alakulása (CMS– EVGI–ERTI 2003; Erdőgazdaságok éves beszámolója 2008-2010) A fakitermelési árbevétel aránya a legmagasabb a dombvidéken, meghaladja a 90%-ot. A hegyvidéken a fakitermelés bevételi aránya fokozatosan nő a fafeldolgozással szemben, feléről háromnegyedére, a síkvidéken a fakitermelés bevételi aránya némileg csökkent. A fakitermelés árbevétel aránya összességében már eléri a négyötödöt. A fagazdaság exportja az árbevételben egynegyed és egyharmad között alakult, összességében csökkent, de a régiók között nincs lényeges eltérés. 2008-ra a régiók fagazdasági exportjának aránya (FG-EX) ismét közeledett egymáshoz, de 1998-hoz képest közel 9 százalékponttal csökkent (1998 – 34,7%; 2008 – 26,2%). A fafeldolgozási export arányaiban meghaladta a fakitermelését, és a különbség növekedett, a régiók között is jelentés az eltérés, a hegyvidék és az alföld fafeldolgozási exportaránya jelentős. A dombvidéken, ahol a legkisebb a fafeldolgozási árbevétel aránya némileg magasabb az erdei fatermék aránya (amely a nyugati piacokhoz való közelségből is ered).

25

I. Az erdészeti részvénytársaságok árbevétele és a kereskedelem szerkezete A fafeldolgozásban az export arány (FF-EX) összességében nem változott, a régiókban viszont jelentősen módosult, de a régiók közötti különbség megmaradt. A fakitermelésnél az export arány (FK-EX) 2002-re az 1998. évinek mintegy felére lezuhant, és csak részben emelkedett vissza, a régiós értékek átrendeződtek, de a dombvidék vezető értéke erős maradt. Az ábrasorozattal az arányok szemléltetését javítjuk. 60

2002

1998

2008

50

%

40 30 20 10 0 H-98

D-98

S-98

Ö-98

H-02

FK-EX

3. ábra:

D-02

S-02

FF-EX

Ö-02

H-08

D-08

S-08

Ö-08

FG-EX

A fakitermelés (FK-EX), a fafeldolgozás (FF-EX) és a fagazdaság export arányának (FG-EX) alakulása régiónként a vizsgált években

60 Hegyvidék

Síkvidék

Dombvidék

Összes

50

%

40 30 20 10 0 H-98

H-02

H-08

D-98

D-02

FK-EX

4. ábra:

D-08

S-98

FF-EX

S-02

S-08

Ö-98

Ö-02

Ő-08

FG-EX

A fakitermelés (FK-EX), a fafeldolgozás (FF-EX) és a fagazdaság export arányának (FG-EX) alakulása a vizsgált években az egyes régiókban

60 50

%

40 30 20 10 0 FK-EX

H-98

5. ábra:

26

H-02

H-08

FF-EX

D-98

D-02

D-08

S-98

FG-EX

S-02

S-08

Ö-98

Ö-02

Ő-08

A fakitermelés (FK-EX), a fafeldolgozás (FF-EX) és a fagazdaság export arányának (FG-EX) alakulása az egyes régiókban


2.

Az üzemági szerkezet és az összetétel változása

2.1.

A termelési érték összetétele Termelési érték és megoszlás

Év

Mag-, Erdei m. Vad- MezőErdő- Erdő- Fakitertermék gazdál- gazdacsemetefelújítás telepítés melés. termelés kodás termelés ság MCS

EF

ET

FK

EM

494 1 935 1993 Mrd Ft % 2 8 0

98

9 182 39 0

30

573 2 352 1994 Mrd Ft % 2 9 0

97 11 302 43 0

34

621 -40 1995 Mrd Ft % 2 0 0

99 15 296 49 0

30

114 17 302 0 49 0

26

721 1996 Mrd Ft % 2 0

22

VG

FF

1 330 6 1 641

7 7

SZÜ

135

5 232 284 2 302 2 520 26 472 20 1 9 10 100

124

6 711 401 2 967 2 971 31 384 21 1 9 9 100

148

7 139 679 3 561 3 525 35 885 20 2 10 10 100

0 2 650

ATK

5 352 256 2 278 2 728 23 809 22 1 10 11 100

0 2 204

ESZ

126 0

6

FaErdőg. Egyéb SzolgálMindfeldol- szolgál- alaptev. tató összesen gozás tatás kiv. tev. üzemek

0

743 -37 120 19 140 176 2 887 221 7 898 665 3 183 3 823 38 819 1997 Mrd Ft % 2 0 0 49 0 7 1 20 2 8 10 100 835 1998 Mrd Ft % 2 0

20

133 21 657 0 42 0

24

998 1999 Mrd Ft % 2 0

15

130 25 867 0 51 0

22

122 181 30 356 2000 Mrd Ft 1 099 % 2 0 0 52 0

23

2001 Mrd Ft 1 019 % 2 0

0

186 28 875 0 49 0

58

869 2003 Mrd Ft % 2 0

35

266 30 669 52 0

61

829 2004 Mrd Ft % 2 0

0

154 32 807 0 53 0

72

937 2005 Mrd Ft % 1 0

0

203 35 516 55 0

56

2006 Mrd Ft 1 102 % 2 0

9

161 38 926 0 53 0

51

956 -45 133 42 685 2007 Mrd Ft % 1 0 0 53 0

57

2008 Mrd Ft 1 053 % 1 0

56

0

0

6 0

97 48 091 56 0

3 265 6

167 0

3 603 7

193 10 091 692 5 109 4 239 50 974 0 20 1 10 8 100

4 367 7

0 4 861

8

0 4 806

8

1 4 708

6

0 5 217

6

361 10 711 2 028 6 475 3 789 64 733 17 3 10 6 100

265 15 278 2 025 7 054 3 895 73 486 0 21 3 10 5 100

5 026 6

238 10 998 1 618 5 527 4 057 58 991 19 3 9 7 100

254 11 278 1 929 5 981 3 944 62 061 0 18 3 10 6 100

4 614 7

200 11 203 710 5 872 4 621 58 802 19 1 10 8 100

254 11 957 940 6 300 4 414 58 863 0 20 2 11 8 100

4 653 8

9 116 879 4 450 4 173 52 165 18 1 9 8 100

250 17 593 1 495 7 987 3 619 80 118 22 2 10 5 100

430 16 582 1 748 8 613 4 000 85 899 1 19 2 10 5 100

3. táblázat: Az üzemági termelési érték alakulása 1993 és 2008 között valamint megoszlása az egyes években Az üzletági termelési érték (árbevétel, eredmények) ismertetését és elemzését az ÁPV Rt. által rendszeresített „Ágazati eredménylapok” adataira támaszkodva (2009. évtől már nem állnak rendelkezésünkre) készítettük el, az adatok idősoros és cégsoros rendezése után, de 27

I. Az erdészeti részvénytársaságok árbevétele és a kereskedelem szerkezete elsősorban regionális összesítésekkel. (Az adatok összesítése során tapasztaltuk, hogy bár az ágazati lapok szerkezete egységes, annak kitöltését a társaságok nem minden esetben értelmezik egyformán. Megítélésünk szerint ez az eltérés a fő tendenciákkal kapcsolatos tájékoztatásainkat nem befolyásolja lényegesen.) Az árbevétel növekedésével a termelési érték is emelkedett (Ismét hangsúlyozzuk, hogy az arányokat tekintve is a legjelentősebb és az árbevétel emelkedést is adó fakitermelés mennyisége ugyanakkor az időszakban nem változott). Az arányokban 1993–1995-ben bekövetkezett módosulás számviteli jellegű, az erdőfelújítást nem az erdőgazdálkodás költségeként, hanem önálló termelési értéket produkáló beruházásnak (saját előállítású eszköznek) minősítették. Az egyes régiókban, az erdészeti gazdaságoknál a fafeldolgozásban bekövetkező szervezeti változások is (szintén a számviteli elszámoláson keresztül) módosítják a fakitermelés – fafeldolgozás arányát. Az időszakban az erdőgazdálkodás (fakitermelés) termelési értéken belüli aránya nem csökkent, sőt némileg emelkedett, míg a fafeldolgozás csökkent vagy stagnált. A vadgazdálkodás, az egyéb alaptevékenységen kívüli tevékenységek, erdőgazdálkodási szolgáltatások stb. aránya általában kimutathatóan nem változott. Az erdészeti kivitelezői munkák külső erdészeti szolgáltatókhoz kiszervezése a szolgáltató üzemeknél érdemi csökkenést jelentett. 60 50

%

40 30 20 10 0 MCS 1993

6. ábra:

1994

EF 1995

1996

FK 1997

EM 1998

1999

VG 2000

FF 2001

2003

ESZ 2004

2005

ATK 2006

SZÜ 2007

2008

Az egyes ágazatok összes termelési értéken belüli arányának alakulása 1993 és 2008 között (ágazatok rövidítésének kifejtése a 3. táblázatban és a rövidítések jegyzékében)

100% SZÜ

90%

ATK

80% 70%

ESZ

60%

FF

50%

VG

40%

EM

30%

FK

20%

EF

10%

MCS

0% 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2003 2004 2005 2006 2007 2008

7. ábra:

28

Az egyes ágazatok összes termelési értéken belüli aránya az egyes években (ágazatok rövidítésének kifejtése a 3. táblázatban és a rövidítések jegyzékében)

2. Az üzemági szerkezet és az összetétel változása

2.2.

A régiók főüzemágak szerinti termelési érték szerkezete (2000, 2008)

Erdőgazdálkodás 2000 2008 Hegyvidék 39,0 55,4 Dombvidék 72,0 75,0 Síkvidék 55,9 49,9 Összesen 55,0 59,9

Fafeldolgozás 2000 2008 34,9 27,2 4,0 4,1 16,7 25,4 19,2 19,3

Régió

Vadgazdálkodás 2000 2008 6,0 4,7 8,5 7,9 7,8 5,8 7,3 6,1

Egyéb 2000 2008 20,1 12,7 15,5 13,0 19,6 18,9 18,5 14,7

4. táblázat: A régiók főüzemágak szerinti termelési érték szerkezete (%) A főüzemági szerkezetben a régiós sajátosságok alapjai erősek, a teljes időszakot átívelők, ugyanakkor a változások is speciálisak. A dombvidék erdőgazdálkodási (fakitermelési) túlsúlya a szerkezetben nyilvánvaló, a fafeldolgozás szerepe alárendelt (a régió kialakításakor a Bakonyerdő hegyvidéki jellege alapján került besorolásra, amelynek erős faipara nevezhető a szabályt erősítő kivételnek is). A fakitermelés állományi jellemzői (fafaj) magyarázzák a dombvidék növekedését és a síkvidék csökkenését, de gazdálkodási kényszer a síkvidék fafeldolgozásának növelése. Az erdőgazdálkodás mellett a többi ágazat súlya csökken. Hegyvidék

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20%

20,1

Dombvidék

12,7

13

15,5

4,7

7,9 4,1

8,5 4

6 27,2

Síkvidék

Összes

19,6

18,9

18,5

7,8

5,8

7,3

16,7

25,4

19,2

14,7 6,1 19,3

Egyéb Vadgazdálkoás

34,9

Fafeldolgozás 75

72

Erdőgazdálkodás 49,9

55

59,9

S-2008

Ö-2000

Ő-2008

55,9

55,4 39

10% 0% H-2000

8. ábra:

H-2008

D-2000

D-2008

S-2000

A főüzemágak termelési érték megoszlása régiónként (2002, 2008)

Az ábrák plasztikusan és meggyőző erővel mutatják a régiók üzemági összetételének jellemzőit, illetve az egyes üzemágakban a régiók részvételi arányát, módosulását. 100% 80% Síkvidék

60%

Dombvidék Hegyvidék

40% 20% 0% EG

FF

VG

E

EG

9. ábra:

VG

E

2008

2000

EG – Erdőgazdálkodás;

FF

FF – Fafeldolgozás;

VG – Vadgazdálkodás;

E – Egyéb

Régiók aránya az ágazatokon belül (2000, 2008) 29


2.3.

Az árbevétel üzemági szerkezete

Az árbevétel üzemági szerkezetének jellemzői hasonlítanak a termelési értékéhez. Erdőgazdálkodás 2000 2008 46,9 67,6

Régió Hegyvidék

Fafeldolgozás 2000 2008 32,4 18,7

Vadgazdálkodás 2000 2008 8,2 5,7

Egyéb 2000 2008 12,5 8,0

Dombvidék

81,1

80,6

4,2

3,5

9,9

8,5

4,8

7,4

Síkvidék

61,2

54,2

15,7

22,6

7,5

6,0

15,6

17,2

Összesen

63,5

68,2

17,2

14,6

8,6

6,7

9,7

10,5

5. táblázat: A régiók főüzemágak szerinti árbevétel szerkezete (2002, 2008) Hegyvidék

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20%

Dombvidék 4,8 9,9 4,2

8 5,7

12,5 8,2

7,4 8,5 3,5

18,7

Síkvidék 15,6

Összes 9,7

17,2

7,5

6,7

17,2

14,6

6

15,7

10,5

8,6

Egyéb

22,6

32,4

Vadgazdálkoás Fafeldolgozás 81,1

80,6

67,6

61,2

63,5

68,2

Ö-2000

Ő-2008

54,2

46,9

Erdőgazdálkodás

10% 0% H-2000

10. ábra:

H-2008

D-2000

D-2008

S-2000

S-2008


100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Síkvidék Dombvidék Hegyvidék

EG

FF

VG

E

EG

11. ábra:

30

VG

E

2008

2000

EG – Erdőgazdálkodás;

FF

FF – Fafeldolgozás;

VG – Vadgazdálkodás;

A régiók aránya főüzemágak árbevételében (2000, 2008)

E – Egyéb

%

2. Az üzemági szerkezet és az összetétel változása

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Erdőgazdálkodás

H-2000

12. ábra: 2.4.

H-2008

Fafeldolgozás

D-2000

D-2008

Vadgazdálkodás

S-2000

Egyéb

S-2008

Ö-2000

Ö-2008


Az árbevétel szerkezetének alakulása (1998–2002, 2008–2010) Erdőgazdálkodás 2002

VADEX

Fafeldolgozás 2008

2002

2008

7

VADEX

30,7 Gyulaj

0

Pilisi Parkerdő

0

Bakonyerdő

32

Egererdő

43,4 Ipoly Erdő

0

Gyulaj Zrt

0

Pilisi Parkerdő

32

Bakonyerdő

44,8 Mecsekerdő

0

Ipoly Erdő

0

TAEG

39

KAEG

55,8 DALERD

0

Szombathelyi

0

Vértesi Erdő

40

KEFAG

58,2 Szombathelyi

2

DALERD

0

Egererdő

50

Nyírerdő

61,4 SEFAG

5

SEFAG

0,4

Gemenc

53

Gyulaj

63,8 Pilisi Parkerdő

7

Vértesi Erdő

5,1

Gyulaj

57

Pilisi Parkerdő

66,4 NEFAG

9

Mecsekerdő

5,9

Északerdő

59

Mecsekerdő

68,5 Zalaerdő

9

Zalaerdő

6,8

Nyírerdő

67

NEFAG

72,0 KAEG

12

TAEG

7,3

KEFAG

71

TAEG

73,1 KEFAG

15

Északerdő

9,9

KAEG

73

Északerdő

73,2 VADEX

17

KEFAG

11,2

Ipoly Erdő

74

Gemenc

74,8 Gemenc

20

Gemenc

14,9

SEFAG

75

SEFAG

83,6 Északerdő

21

KAEG

14,9

NEFAG

77

Vértesi Erdő

86,0 Vértesi Erdő

22

NEFAG

15,2

Zalaerdő

81

Zalaerdő

86,3 Nyírerdő

28

VADEX

18,7

Mecsekerdő

84

Ipoly Erdő

87,2 Egererdő

36

Egererdő

25,0

Szombathelyi

86

DALERD

88,4 TAEG

46

Nyírerdő

33,4

DALERD

86

Szombathelyi

89,2 Bakonyerdő

54

Bakonyerdő

40,5

6. táblázat: Az erdőgazdaságok sora (sorrendje és csoportjai) az ágazati árbevételarányok alapján 31


Vadgazdálkodás 2002

Egyéb 2008

2002

2008

NEFAG

1

KEFAG

0,5 Nyírerdő

2

Nyírerdő

2,6

KEFAG

3

DALERD

1,8 Zalaerdő

2

Zalaerdő

2,8

Északerdő

4

NEFAG

2,5 Mecsekerdő

2

Szombathelyi

3,1

Nyírerdő

4

Nyírerdő

2,6 Szombathelyi

3

Gyulaj

3,6

Egererdő

5

Vértesi Erdő

3,1 KAEG

5

SEFAG

5,7

Bakonyerdő

7

Gemenc

3,1 DALERD

5

Vértesi Erdő

5,8

Zalaerdő

8

Zalaerdő

4,1 TAEG

6

Ipoly Erdő

7,1

TAEG

9

Bakonyerdő

4,2 Bakonyerdő

7

Gemenc

7,2

KAEG

9

Egererdő

4,6 Egererdő

9

TAEG

8,1

DALERD

9

Északerdő

4,7 Gemenc

9

DALERD

9,8

Pilisi Parkerdő

10,1

SEFAG

10

KAEG

5,4 Gyulaj

9

Szombathelyi

10

Ipoly Erdő

5,7 SEFAG

11

NEFAG

10,2

Ipoly Erdő

12

Mecsekerdő

6,2 KEFAG

12

Bakonyerdő

10,5

Mecsekerdő

13

Szombathelyi

7,7 NEFAG

12

Északerdő

12,2

Vértesi Erdő

15

SEFAG

10,3 Ipoly Erdő

15

VADEX

18,5

VADEX

16

TAEG

11,5 Északerdő

16

Mecsekerdő

19,4

Pilisi Parkerdő

18

VADEX

22,2 Vértes Erdő

23

KAEG

23,8

Gemenc

18

Pilisi Parkerdő

23,5 Pilisi Parkerdő

42

Egererdő

27,0

Gyulaj

33

Gyulaj

32,6 VADEX

60

KEFAG

30,1

6. táblázat folyt.: Az erdőgazdaságok sora (sorrendje és csoportjai) az ágazati árbevételarányok alapján A fagazdaság mellett az egyéb ágazatok árbevételbeli és ezen belül exportban betöltött szerepe már jóval kisebb, de az egyes erdőgazdaságok között jelentős a differencia. A 6. táblázatban az erdőgazdasági sorrendet ismertetjük. A regionális kimutatások természetesen csak a nagyvonalú változásokat érzékeltetik. Az egyes társaságok módosulásait és csoportba sorolásukat az üzemági szerkezettel jellemezhetjük. A cégcsoport szintű árbevétel döntő hányada, mintegy 60%-a származik az erdőgazdálkodásból, 10%-a vadgazdálkodásból, 17%-a fafeldolgozásból, és 13%-a egyéb tevékenységből. Az elmúlt öt év alatt ez az arány kismértékben változott, a vadgazdálkodás árbevételen belüli aránya 9%-ról 10%-ra, az egyéb tevékenységek aránya 12%-ról 13%-ra nőtt, míg a fafeldolgozás aránya 18%-ról 17%-ra csökkent. Az 1998–2002. évek (2002) és a 2008–2010. évek (2008) átlagának árbevételi üzemági szerkezetét a 19 EG Rt.-nél is meghatároztuk és bemutatjuk. A markáns különbségeket mutató regionális átlagok természetesen az ide sorolt erdőgazdaságok adataiból, viszonyszámaiból származnak. Egyes erdőgazdaságok azonban távol esnek a csoport jellemzőjüktől, és ez tartós is lehet. Erdőgazdálkodás: síkvidék – VADEX és DALERD.

32

2. Az üzemági szerkezet és az összetétel változása Fafeldolgozás: síkvidék – DALERD és Nyírerdő; hegyvidék – Bakonyerdő, Ipolyerdő és Pilisi Parkerdő. Az erdőgazdálkodás súlyának fokozatait a 40–45% illetve a kb. 75%-os határokhoz köthetjük. Az erdőgazdálkodás esetében kis aránnyal rendelkező erdőgazdaságok komolyabb faiparral (Bakonyerdő, Egererdő) vagy vadgazdálkodással és egyéb tevékenységekkel (VADEX, Pilis). A meghatározó erdőgazdálkodás esetében lényeges egyéb tevékenység nincs vagy ritkán van. A társaságok tevékenység váltásához jelentős tőkét (anyagi, szellemi, pénzügyi) igényelnének, amelyek elsősorban a kisebb cégeknél nem állnak rendelkezésre. Az árbevételen belül az erdőgazdálkodásból származó árbevétel aránya 11 társaság esetében eléri vagy meghaladja az átlagos 60%-ot, kiugróan magas a Zalaerdő Rt.-nél, a Mecsekerdő Rt.-nél, a Szombathelyi Erdészeti Rt.-nél, illetve a Délalföldi Erdészeti Rt.-nél. Mintegy 5–8 erdőgazdaság egyáltalán nem vagy csak elhanyagolható faipari tevékenységet végez, kb. 3–4-re koncentrálódik az erdőgazdálkodási szervezeten belül művelt fafeldolgozás súlypontja (néhánynál az erdőgazdálkodásból kiszervezett önálló társaság alakult). A fafeldolgozás fejlesztése vagy leépítése nagyon súlyos döntés, így a változások sem gyorsak, jelentősek. A fafeldolgozás árbevételen belüli aránya 8 társaság esetében magasabb az átlagnál, kiugróan magas – 30% feletti – a Bakonyerdő Rt.-nél, a TAEG Rt.-nél és az Egererdő Rt.-nél, és a 30%-hoz közeli a Nyírerdő Rt.-nél. A vadgazdálkodásban az alföldi apróvadas területek a társaságok gazdálkodásában csak kis súlyt képviselnek, és szintén kb. 3–4 cég (Gyulaj, VADEX, Gemenc, Pilis) vadgazdálkodásának aránya kiemelkedő (amelyek a korábbi Erdő- és Vadgazdaságokhoz tartoztak. Az egyéb, szerteágazó kiegészítő tevékenységeket végző erdőgazdaságok a diverzifikációval próbálják a gazdálkodásukat és eredményüket stabilizálni. Az egyéb tevékenységek árbevételen belüli aránya 5 cégnél magasabb, mint az átlag, kiugróan magas, 40% feletti a vadfeldolgozó üzemmel rendelkező VADEX Rt.-nél, és a Pilisi Parkerdő Rt.-nél, ami főként az autópályák melletti rendezési munkákból származó, dinamikusan növekvő bevételekből származik. Az ágazati árbevételek közül az erdőgazdaság bevételei átlagos mértékben, a fafeldolgozás bevételei átlag alatti ütemben, míg a vadgazdálkodás és az egyéb tevékenységek bevételei átlag feletti mértékben emelkedtek.

33


3.

Az erdőgazdaságok külkereskedelme 2008–2010

Az erdőgazdálkodás kereskedelmét, külkereskedelmét külön vizsgáltuk az elmúlt évekre (bizonyos adatok a 2007. évre csak szórványosan álltak rendelkezésünkre). Mind az egyes évek adatait, mind az időszaki átlagokat bemutatjuk. 3.1.

Az erdőgazdaságok (22) kereskedelmének megoszlása 2008–2010

Az üzemági lapok hiányában a nyilvános (az éves beszámolók kiegészítő mellékleteiben szereplő) adatok feldolgozásával határoztuk meg az üzemági szerkezetet és a külpiaci aktivitást.

Főüzemágak

Belföldi

Erdőgazdálkodás 35 506 Fafeldolgozás 5 479 Vadgazdálkodás 4 188 Egyéb 7 257 Összesen

52 430

M Ft 9 498 4 519 1 647 2 201

45 004 9 998 5 835 9 458

Export arány % 21,1 45,2 28,2 23,3

17 865

70 295

25,4

Export

Összes

Belföldi

Export

Összes

52,2 7,8 6,0 8,4

% 14,5 6,4 2,5 2,2

66,7 14,2 8,5 10,6

74,4

25,6

100

7. táblázat: A főüzemágak kereskedelmi tevékenységének árbevétele Az értékesítés nettó árbevételében a meghatározó (kétharmad) az erdőgazdálkodás (a fakitermelési erdei fatermékek) értékesítése. A fafeldolgozás (a belső átadású fatermékek feldolgozása is) részaránya a többszöri fejlesztések ellenére ennek csak töredéke (nem számítva bele a leányvállalatokban elért teljesítményeket), és alapjában néhány gazdaságra koncentrálódik (min-max). A vadgazdálkodás árbevétele semmiképp sem elhanyagolható (minden gazdálkodónál megjelenik), hiszen a fafeldolgozás értékének a felét tartósan eléri, meghaladja. (Az összesen értéktől való eltérést (egyéb-egyéb) az egyéb ágazat csoporthoz soroltuk, ezért az ágazatok megoszlását az egyéb-egyéb nélkül számítottuk.) Az összes árbevétel mintegy háromnegyede belföldi vevőkhöz irányul (akik között természetesen vannak külkereskedelmet folytató exportáló vállalkozók is), egynegyede direkt export. Az értékesítés export részarányában messze a fafeldolgozás vezet (közel fele, a gyártott termékek nagy része messze meghaladja a belföldi keresletet), és a vadgazdálkodási üzemág is meghaladja az erdei fatermék export hányadát (belföldi feldolgozás hiányában több évtizedes kényszer export). A régiókat tekintve ismét feltűnik a fahasznosítás szerkezetében meglévő markáns eltérés, a dombvidék maximális fatermék és minimális fafeldolgozási-faipari termék értékesítése, szemben a hegyvidék és még inkább a síkvidék egyre növekvő fafeldolgozási (és egyéb tevékenységi) részarányával (8. táblázat).

34

3. Az erdőgazdaságok külkereskedelme 2008–2010 M.e.: % Hegyvidék Dombvidék Síkvidék Főüzemágak Belföldi Export Összes Belföldi Export Összes Belföldi Export Összes Erdőgazdálkodás 54 10 64 59 22 81 43 11 54 Fafeldolgozás 8 8 16 3 1 4 13 11 24 Vadgazdálkodás 5 1 6 6 3 9 4 5 9 Egyéb 14 0 14 5 1 6 8 5 13 Összesen 81 19 100 73 27 100 68 32 100 8. táblázat: A főüzemágak kereskedelmi tevékenységének árbevétele régiónként A belföldi-export értékesítés arányában a síkvidéki csoport külföldi értékesítési hányada a legnagyobb (mintegy egyharmad), amelyet a dombvidék követ (egynegyed) és a hegyvidék zár (egyötöd). Az exportot a dombvidék erdei fatermék kiszállítása vezeti (22%) és fafeldolgozása zárja (1%). Régió Hegyvidék Dombvidék Síkvidék EG Portfolió összesen

M Ft % M Ft % M Ft % M Ft %

2007

2008

2009

2010

20 951 86,1 18 808 100,1 13 418 98,6 53 177 93,8

24 777 101,9 19 988 106,4 14 167 104,1 58 932 103,9

25 248 103,8 18 206 96,9 13 007 95,5 56 461 99,5

26 325 108,2 18 148 96,6 13 860 101,8 58 333 102,8

Átlag (2007–2010) 24 325 100 18 788 100 13 613 100 56 726 100

9. táblázat: Belföldi értékesítés alakulása 2007–2010 A 2007–2010 időszak átlagához viszonyítjuk az egyes évek belföldi értékesítését, és portfolió szinten 2008. évi kiemelkedő növekedéssel, majd 2009. évi válság begyürüzéssel és 2010. évi viszonylagos konszolidációval (de 2008. év alatti szinttel) jellemezhetjük. Hasonló az időbeli dinamika a síkvidéken, szemben a hegyvidékkel, ahol 2010-ig folyamatos a növekedés, és a dombvidékkel, ahol a 2010-es év bevétele a leggyengébb. Régió

2007

2009

2010

Átlag (2007–2010)

25 248 18 206 13 007 56 461

26 325 18 148 13 860 58 333

24 325 18 788 13 613 56 726

44,7 32,3 23,0 100

45,1 31,1 23,8 100

42,9 33,1 24,0 100

99,5

102,8

100

2008

Értékesítés (M Ft) Hegyvidék 20 951 24 777 Dombvidék 18 808 19 988 Síkvidék 13 418 14 167 EG portfolió összesen 53 177 58 932 Értékesítés megoszlása a régiók között (%) Hegyvidék 39,4 42,1 Dombvidék 35,4 33,9 Síkvidék 25,2 24,0 EG portfolió összesen 100 100 Értékesítés aránya 2007–2010 átlagában (%) 93,8 103,9 EG portfolió összesen

10. táblázat: Belföldi értékesítés megoszlása 2007–2010 35

I. Az erdészeti részvénytársaságok árbevétele és a kereskedelem szerkezete A korrigált értékeket a 11. táblázat foglalja össze, és az üzemágak árbevételének regionális összetétele mellett felhívjuk a figyelmet a régiók árbevétele üzemági összetételének számottevő eltérésére.

Régió

Egyéb

Korrigált viszonyítási alap

1 439 1 490 870 3 799

5 110 2 483 1 994 9 587

22 717 17 441 12 960 53 119

37,9 39,2 22,9 100

53,3 25,9 20,8 100

42,9 33,1 24,0 100

ErdőFaVadgazdálkodás feldolgozás gazdálkodás

Árbevétel (M Ft) Hegyvidék 15 062 2 308 Dombvidék 14 071 738 Síkvidék 8 052 2 551 EG portfolió összesen 37 185 5 596 Árbevétel megoszlása a régiók között (%) Hegyvidék 40,5 41,2 Dombvidék 37,8 13,2 Síkvidék 21,7 45,6 EG portfolió összesen 100 100 Árbevétel megoszlása az üzemágak között (%) Hegyvidék 66,3 10,2 Dombvidék 80,7 4,2 Síkvidék 62,1 19,7 EG portfolió összesen 70,0 10,5

6,3 8,5 6,7 7,2

100 100 100 100

Megjegyzés: A korrekciót a tételes besorolásra nem kerülő árbevételek összesítésből való kihagyása indokolja.

11. táblázat: A belföldi árbevétel 2008–2010 évi átlagának regionális és üzemági szerkezete 3.2. Régió

Az export külpiaci összetétele 2007

2008

2009

Export értékesítés (M Ft) Hegyvidék 5 775 5 821 5 693 Dombvidék 5 452 6 753 7 253 Síkvidék 6 709 7 126 5 785 17 935 19 520 18 731 EG portfolió összesen Export értékesítés megoszlása a régiók között (%) Hegyvidék 32,2 29,8 30,4 Dombvidék 30,4 34,6 38,7 Síkvidék 37,4 36,5 30,9 EG portfolió összesen 100 100 100 Export értékesítés aránya 2007–2010 átlagában (%) Hegyvidék 93,7 94,4 92,3 Dombvidék 79,0 97,9 105,1 Síkvidék 104,4 110,8 90,0 92,0 100,1 96,2 EG portfolió összesen 12. táblázat: Export értékesítés alakulása 2007–2010

36

2010

Átlag (2007–2010)

7 373 8 318 6 095 21 786

6 166 6 899 6 429 19 493

33,8 38,2 28,0 100

31,6 35,4 33,0 100

119,6 120,6 94,8 111,8

100 100 100 100

3. Az erdőgazdaságok külkereskedelme 2008–2010 Az export elmúlt évekbeli dinamikájában a régiók markánsan elkülönülnek, amelyben a síkvidék 2008 utáni visszaesése a legerősebb, a dombvidéki erdőgazdaságok fejlődése a legerőteljesebb. Ez alapján az export összetételben való szerep is átrajzolódott, a 2007-ben legnagyobb arányú síkvidék az utolsó helyre, a 2008-ban sereghajtó dombvidék az élre került, a hegyvidék részaránya alig változott. Az export árbevétel regionális és üzemági szerkezetében a belföldihez némileg hasonló kép rajzolódik ki, a közel arányos összes bevételi részesedés a fő üzemágakban már megbomlik. Az erdőgazdálkodás (erdei fatermék) külpiaci értékesítésének több mint a felét a dombvidék teljesíti, míg a síkvidék az egyötödöt sem éri el. A fafeldolgozásban a dombvidék szinte meg sem jelenik, a hegyvidék és a síkvidék faipari exportja közel egyenlő. A síkvidéki erdőgazdaságuk export bevételüket az egyébként kb. fele árbevételi potenciálból való magas, mintegy 50%-os részesedésükkel tudják realizálni, A vadgazdálkodásban a dombvidéki export magasabb szintje mutatja a piacokhoz való közelséget, az egyéb ágazatokban fej-fej mellet haladnak. Ezek mutatkoznak meg nagyon markánsan az egyes régiók eltérő export bevétel szerkezetében, az erdei fatermék értékesítés a dombvidéken négyötöd, a hegyvidéken fele és a síkvidéken mindössze egyharmad arányt jelent. A fafeldolgozásnak az exportban a legnagyobb jelentősége a hegyvidéken van (kétötöd), a síkvidék a maga egyharmadával a legkiegyensúlyozottabb export bevételt adja (vagy erre kényszerül). Régió Árbevétel (M Ft) Hegyvidék Dombvidék Síkvidék EG portfolió összesen

FaVadErdőgazdálkodás feldolgozás gazdálkodás 2 924 5 375 2 066 10 366

2 296 208 2 060 4 564

209 559 936 1 703

Egyéb

Összes – (EE)*

731 757 1 318 2 806

5 593 6 623 6 033 18 248

Export árbevétel megoszlása a régiók között (2008–2010 átlag) (%) Hegyvidék 28,2 50,3 12,2 26,0 Dombvidék 51,9 4,6 32,8 27,0 Síkvidék 19,9 45,1 55,0 47,0 EG portfolió összesen 100 100 100 100 Árbevétel megoszlása az üzemágak között (2008–2010 átlag) (%) Hegyvidék 52,3 41,1 3,7 2,9 Dombvidék 81,2 3,1 8,4 7,3 Síkvidék 34,2 34,1 15,5 16,2 56,8 25,0 9,3 8,9 EG portfolió összesen

31,6 35,4 33,0 100 100 100 100 100

Megjegyzés: * EE: Egyéb-egyébként jelöljük a korrekcióra kerülő, a tételes ágazati megbontásban nem szereplő elemeket, amelyet a százalékszámításnál az összesenből levontunk.

13. táblázat: Az export árbevétel regionális és üzemági szerkezete A 13. táblázat adatait, az arányokat a 13. és 14. ábra jól szemlélteti.

37


60 50

%

40 30 20 10 0 Hegyvidék Hegyvidék

Erdőgazdálkodás

13. ábra:

Síkvidék Síkvidék

Dombvidék Dombvidék

Fafeldolgozás

Portfolió összes Összes

Vadgazdálkodás

Egyéb

Összes

Az export árbevétel üzemági szerkezete régiónként

60 50

%

40 30 20 10 0 Erdőgazdálkodás

Fafeldolgozás

Hegyvidék

14. ábra: 3.3.

Vadgazdálkodás

Dombvidék

Egyéb

Síkvidék

Összes

Portfolió összes

Az egyes üzemágak export árbevétel megoszlása régiónként

Az export piaci irányultsága

A feldolgozott adatokból az export piacok üzemági szerkezetére releváns értékeket nem nyertünk, így a régiók összegeit tudjuk bemutatni (az előzőekhez viszonyítva csak a 20082010 időszakban). Az export alapvetően az európai országokba irányul, így ezen belül az Európai Unió országait célozzuk meg, a régiók között nagy eltérések nincsenek. M.e.: Mrd Ft 2008 Régió Hegyvidék Dombvidék Síkvidék EG portfolió összesen

Nem Össz EU 4,9 0,7 5,6 5,6 0,3 5,9 6,0 0,1 6,1

2009 Nem Össz EU 5,1 0,4 5,5 6,2 0,3 6,5 4,7 0,1 4,8

Nem Össz EU 6,5 0,8 7,4 7,4 0,1 7,5 4,8 0,2 5,1

Átlag (2008–2010)

Nem Össz EU 5,5 0,7 6,2 6,4 0,3 6,7 5,2 0,2 5,3

EU

EU

EU

EU

16,4

1,1 17,6 15,9

0,9 16,9 18,7

1,2 20,0 17,0

14. táblázat: Az export irányának regionális szerkezete

38

2010

1,1 18,2

Mrd Ft

3. Az erdőgazdaságok külkereskedelme 2008–2010

7 6 5 4 3 2 1 0

15. ábra:

EU

Nem EU

Összes

Hegyvidék

Dombvidék

Síkvidék

A régiók súlya a fő export piaci irányokban (2008–2010 átlag)

Az összesen táblázatból számolt részarány mutatók szerint a domb- és síkvidéki erdőgazdaságoknak nincs számottevő nem EU országokba való kivitele. 3.4.

Az export árbevétel piaci szerkezete (2008–2010 összes)

A 2008–2010 időszak összes export árbevételét ország specifikusan is kigyűjtöttük(15. és 16. táblázat, 2. melléklet), melynek eredménye szerint a meghatározó felvevő ország (mindhárom régiónál) egyértelműen Ausztria. A hegyvidéki régiónál Ausztriát a fekvésből adódóan Szlovákia követi. A síkvidékiek árbevétele a legdiverzifikáltabb. Itt a kiemelkedő második helyet tölti be Olaszország (amely összesítésben Szlovákia mögött a harmadik helyet foglalja el). Jelentős hagyományos külpiacunk az ötödik helyen szereplő Németország, amelyet egyébként megelőzött Szlovénia is. A behozatalban számottevő súlyú Romániába a kisszállításunk mérsékelt, ezt is a fekvés alapján a síkvidék teljesíti. Az EU-n kívüli európai országokból szintén inkább importálunk, az export lényeges része Svájcba irányul (és érdekes módon Norvégia is viszonylag számottevő beszerzési pozícióban van). M.e.: M Ft EG Portfolió Hegyvidék Dombvidék Síkvidék Export iránya Ausztria 30 010 9 733 14 500 5 776 Szlovákia 6 958 3 141 1 644 2 173 Olaszország 5 750 845 1 058 3 846 Szlovénia 2 573 277 1 019 1 277 Németország 2 379 661 253 1 465 Románia 745 261 58 427 Csehország 587 267 44 276 51 094 16 432 19 157 15 505 Európai Unió összesen Svájc 1 247 242 688 317 Norvégia 643 638 5 0 Ukrajna 507 500 0 7 Oroszország 241 224 0 17 Horvátország 184 26 4 154 3 227 1 943 775 508 Európa nem EU összesen 54 322 18 375 19 933 16 013 Európa összesen 54 554 18 521 20 006 16 026 Mindösszesen 15. táblázat: Az export legfőbb célországai (2008–2010 összesen) 39


Export iránya Ausztria Szlovákia Olaszország Szlovénia Németország Románia Csehország Európai Unió összesen Svájc Norvégia Ukrajna Oroszország Horvátország Európa nem EU összesen Európa összesen Mindösszesen

EG Portfolió 55,0 12,8 10,5 4,7 4,4 1,4 1,1 93,7 2,3 1,1 0,9 0,4 0,3 5,9 99,6 100

Hegyvidék 17,8 5,8 1,5 0,5 1,2 0,4 0,5 30,1 0,4 1,2 0,9 0 0 3,6 33,7 33,9

Dombvidék 26,6 3,0 2,0 1,9 0,5 0,1 0 35,1 1,3 0 0 0 0 1,4 36,5 36,7

M.e.: % Síkvidék 10,6 4,0 7,0 2,3 2,7 0,8 0,5 28,4 0,6 0 0 0 0,3 0,9 29,4 29,4

16. táblázat: Az export legfőbb célországai Az export vizsgálatánál a viszonylag kevés szolgáltatásexportot most nem kezeljük külön a meghatározó súlyú termék exporttól (ahol a fatermékeket és a fafeldolgozási termékeket együtt tudjuk nyilvántartani). (Az erdőgazdaságok exportjába nem tartozik bele a leányvállalatok, kereskedők teljesítménye.) Az export az európai országokba ezen belül is az EU országokba irányul, több mint 90%ban. Az export célországai a hagyományos nyugati szomszédok, így több mint fele Ausztriába kerül kiszállításra. Fokozódott a Szlovákiába történő értékesítés, amely a második helyre jött fel. További jelentős export történik Olaszországba és Németországba, a nem EU Svájcba. A korábban faanyag importban jelentős beszállító országokba természetesen alig exportálunk (valószínű a határmenti kereskedelem sem tud portfolió szintű jelentőségre szert tenni), ide tartozik Románia, a nem EU Oroszország és Ukrajna vagy Horvátország. A nagyrégiókat tekintve az exportban vezető dombvidék osztrák exportja kiemelkedik, a hegyvidéknél a szlovák irányultság magától értetődő (de ez az elmúlt évtizedek legnagyobb változása), a síkvidék olasz orientációja átlag feletti. A Norvégiába történő export érdekességként említendő, az Európán kívüli értékesítések szórványosak, esetlegesek.

40


Mellékletek

1. melléklet: A cégenkénti árbevétel alakulása Erdőgazdaság Északerdő Egererdő Ipoly Erdő Pilisi Parkerdő Vértesi Erdő Bakonyerdő Hegyvidék Mecsekerdő Gyulaj SEFAG Zalaerdő Szombathelyi TAEG Dombvidék Nyíredő NEFAG DALERD KEFAG Gemenc VADEX KAEG Síkvidék ÁTLAG

1998

1999

2000

2001

2002

E Ft 2 145 507 2 198 524 854 668 2 036 070 880 374 3 932 253

E Ft 2 468 168 2 651 411 1 070 914 2 245 599 1 001 570 4 373 191

E Ft 2 647 146 3 243 273 1 325 077 2 244 190 1 097 140 4 743 380

E Ft 2 674 359 2 886 443 1 361 166 2 477 667 1 079 096 4 770 028

E Ft 2 628 673 3 033 486 1 295 658 3 068 640 1 265 878 4 511 786

2 389 198 741 701 3 470 237 3 007 524 1 816 192 848 783

2 598 965 806 618 4 188 840 3 551 208 2 084 074 1 002 093

3 004 072 915 735 5 084 276 3 847 529 2 450 503 1 054 884

3 102 890 1 007 648 4 658 650 4 483 295 2 644 916 1 071 318

3 024 526 951 419 4 574 140 4 194 259 2 721 760 1 115 897

1 725 487 1 122 179 531 470 2 744 972 1 379 378 1 970 501 1 425 452

2 065 605 1 200 800 587 885 3 657 998 1 485 910 2 198 800 1 656 396

2 389 820 1 484 706 712 534 4 099 702 1 934 664 2 721 283 2 072 868

2 599 270 1 397 933 734 983 3 155 894 2 033 550 3 234 787 2 072 271

2 789 779 1 442 787 768 949 3 309 962 1 827 406 3 035 193 2 082 356

1 853 709 2 152 423 2 477 515 2 497 167 2 507 503

Összesen Átlag 1998–2002 1998–2002 E Ft M Ft % 12 563 853 2 513 5,8 14 013 137 803 6,4 5 907 483 1 181 2,7 12 072 166 2 414 5,5 5 324 058 1 065 2,5 22 330 638 4 466 10,2 12 442 33,1 1 411 951 2 824 6,5 4 423 121 885 2,0 21 976 143 4 395 10,1 19 083 815 3 816 8,7 11 717 445 2 343 5,4 5 092 975 1 019 2,3 15 282 35,0 11 569 961 2 314 5,3 6 648 405 1 330 3,1 3 335 821 667 1,5 16 968 528 3 394 7,8 8 660 908 1 732 4,0 13 160 564 2 632 6,0 9 309 343 1 862 4,3 13 931 31,9 43 656 100

Az 1998–2001, illetve az 1998–2002 időszak más részekben lényegesen eltérő átlagot képvisel (2002 gyenge eredménye miatt).

41

I. Az erdészeti részvénytársaságok árbevétele és a kereskedelem szerkezete 2. melléklet: Az erdőgazdálkodók exportjának irányultsága (2008–2010 összesen) Export célország Ausztria Szlovákia Olaszország Szlovénia Németország Románia Csehország Spanyolország Svédország Dánia Litvánia Hollandia Nagy-Britannia Lengyelország Észtország Franciaország Belgium Bulgária Finnország Görögország Európai Unió összesen Svájc Norvégia Ukrajna Oroszország Horvátország Törökország Szerbia Albánia Lichtenstein British Virgin Island Bosznia-Hercegovina Moldva Európa nem EU összesen Európa összesen USA Seychelles szigetek Kazahsztán Kína Mindösszesen

42

EG portfolió 30 009 941 6 958 401 5 749 613 2 573 450 2 379 100 744 860 587 261 478 596 399 186 232 836 211 267 150 407 122 177 110 010 108 319 107 630 91 935 35 947 22 815 20 527 51 094 278 1 247 111 643 073 507 299 240 909 183 987 134 709 101 671 70 375 41 706 35 207 18 647 2 596 3 227 290 54 321 568 101 671 70 375 41 706 18 647 54 553 967

Hegyvidék 9 733 321 3 141 463 845 398 277 039 661 059 260 616 267 112 158 785 309 326 207 697 132 701 13 993 100 520 62 257 108 319 33 758 76 944 15 595 5 710 20 527 16 432 140 242 054 637 576 500 244 224 201 25 840 134 709 96 574 0 41 276 30 386 7 737 2 575 1 943 172 18 375 312 96 574 0 41 276 7 737 18 520 899

Dombvidék 14 500 403 1 644 273 1 058 394 1 018 938 253 003 57 633 44 035 225 256 88 569 20 736 78 566 89 330 195 42 852 0 30 475 1 738 81 2 683 0 19 157 160 688 354 5 497 0 0 3 793 0 0 70 375 0 4 331 3 102 0 775 452 19 932 612 0 70 375 0 3 102 20 006 089

M.e.: E Ft Síkvidék 5 776 217 2 172 665 3 845 821 1 277 473 1 465 038 426 611 276 114 94 555 1 291 4 403 0 47 084 21 462 4 901 0 43 397 13 253 20 271 14 422 0 15 504 978 316 682 0 7 055 16 708 154 375 0 5 097 0 430 0 7 808 0 508 155 16 013 133 5 097 0 430 7 808 16 026 468


1.

Az eredmény-tényezők alakulása 1995-2010 között

1.1.

Az eredménykategóriák

A számvitel több mint fél tucat eredménykategóriát ismer (az erdőgazdálkodásban az erdővagyon értékváltozása nem szerepel), ebből az ágazatokhoz is kötődőket emeltük ki (nem foglalkoztunk a pénzgazdálkodással és az ahhoz kapcsolódó eredménnyel, valamint a rendkívüli eredménnyel), ezekhez többletként hozzávettük a kiemelten fontosnak tartott Korrigált üzleti eredményt (KÜE), amelynél az üzleti eredményből lefejtjük az egyéb gazdálkodási tételeket, amelyek nem tartoznak szorosan a terméktermelési és szolgáltatási folyamatokhoz. Az üzemi tevékenység és a korrigált üzemi eredmény a társaságok tevékenységeivel kapcsolatos hozamok és ráfordítások különbsége. Minden gazdálkodási, pénzügyi és rendkívüli tevékenység eredője az adózás előtti eredmény, amelyet az adófizetés után az adózott eredmény követ, amelyből az időszakban néhányszor alkalmazott tulajdonosi osztalék elvonása után marad a társaságok saját tőkéjét növelő mérleg szerinti eredmény (1. táblázat). Az erdészeti társaságok árbevételének nominális növekedési dinamikáját az eredmény jellegű fogalmak értékeinél stagnáló-hullámzás váltja fel (1. táblázat). Az 1. ábra is jól szemlélteti az eredmény kategóriák összefüggését, az adózás előtti eredmény vonala alatt fut az adózott eredmény. M.e.: Mrd Ft Ssz. Megnevezés Értékesítés I. nettó árbevétele Üzemi tevéA. kenység eredménye Eltérés Bruttó eredmény (KÜE) Adózás előtti E eredmény Eltérés Adózás e.e./ Árbev. (%) Adózott F. eredmény Adózott e./ Árbev. (%) Adózott e./ Saját tőke (%) Osztalék Mérleg sz. G. eredmény Saját tőke

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 24,89 28,00 30,97 35,22 40,9 47,07 47,45 47,64 49,35 51,7 54,77 61,1 65,57 72,69 69,80 73,22

1,71 1,38 0,71 1,01 1,48 1,82 1,82 0,91 1,11 1,24 0,84 1,38 1,88 2,63 1,13 0,73 -033 -0,67 0,30 0,47 0,34

0 -0,91 0,20 0,13 -0,40 0,54 0,50 0,75, -1,50 -0,40

1,71 1,54 0,51 -0,89 1,14 1,42 0,45 -0,63 -0,42 -0,33 -0,35 -1,04 -0,15 0,55 -2,47 -3,47 1,61 1,27 0,85 1,37 1,86 1,73 1,76 0,71 1,21 1,27 0,96 1,80 2,47 3,08 1,86 0,98 -0,34 -0,42 0,52 0,49 -0,13 0,03 -1,05 0,50 0,06 -0,31 0,84 0,67 0,61 -1,22 -0,88 6,5

4,5

2,7

3,9

4,5

3,7

3,7

1,5

2,5

2,5

1,8

2,9

3,8

4,2

2,7

1,3

1,30 1,05 0,70 1,10 1,52 1,38 1,47 0,57 1,03 1,13 0,80 1,60 2,24 2,73 1,69 0,71 5,2

3,7

2,3

3,1

3,7

2,9

3,1

1,2

2,1

2,2

1,5

2,6

3,4

3,8

2,4

1,0

5,7

4,3

2,5

3,6

4,5

3,9

3,8

1,4

2,3

2,4

1,5

2,8

3,6

4,2

2,5

1,0

0,14

-

-

-

-

- 0,15

-

-

-

-

0

0,5 0,93

0

0

1,16 1,05

0,7

1,1 1,52 1,38 1,32 0,57 1,03 1,13

0,8

1,6 1,74 1,80 1,69 0,71

22,81 24,32 27,53 30,14 33,41 35,59 38,80 40,79 44,19 46,89 53,07 56,93 62,62 64,67 68,89 69,75

Magyarázat: A színnel megjelölt értékek negatívak vagy kiugróan alacsonyak Forrás. Lett B. összeállítása az Éves beszámolók alapján

1. táblázat: Az eredménykimutatás kiemelt adatainak változása

45

II. Az erdészeti részvénytársaságok gazdálkodásának eredményessége Az üzemi eredmény abszolút értéke alacsony, 1–2 Mrd Ft értékű és független az árbevétel növekedésétől, a korrigált üzemi eredmény már többnyire negatív. (Az erdőre és az erdőgazdálkodásra vissza nem forgatott bevétel jelentkezik eredményként a sajátos erdészeti tevékenység során.) Az üzemi eredményváltozásban növekvő és csökkenő évek váltják egymást, az eltérés értékben is ingadozott. (Természetesen a szakmai elemzésben az árbevétel arányos korrigált üzemi eredménynek kiemelt szerepe lenne, de a negatív értékek miatt ennek közlésétől eltekintettünk.) Árbevétel arányos adózás előtti eredményt számítottunk, amely a 2000-es években már 2-4% között fluktuált (az évtized végére minimalizálódott). A mérleg szerinti eredmény stabilizálja a gazdálkodást. Az 1. ábrán a dinamikus árbevétel növekedés mellett bemutatásra kerül az eredmény értékek stagnálása. A 2. ábrán a méretarány az árbevétel elhagyása miatt más, nem érzékelteti az árbevétel és az eredmény eltérő futását, viszont mutatja az üzemi eredmény és a bruttó eredmény (KÜE) eltérő alakulását. 105

3

90

2,5

75

2

60

1,5

45

1

30

0,5

15

0

Mrd Ft

Mrd Ft

3,5

0

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

-0,5

-15

Adózás előtti eredmény

Adózott eredmény

Bruttó eredmény (KÜE)

Értékesítés nettó árbevétele

Megjegyzés: a KÜE a nagy léptékű értékkészleten került ábrázolásra.

1. ábra:

Az árbevétel, illetve az eredmény jellemzők alakulása 4 3

Mrd Ft

2 1 0 -11995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 -2 -3 -4

2. ábra:

46


Adózott eredmény


Üzemi tevékenység eredménye


1. Az eredmény-tényezők alakulása 1995-2010 között Az elemzés során az 1998–2002 és a 2007–2010 időszakát kiemelten kezeljük, hogy az évtizedes változást – változatlanságot objektíven és szemléletesen be tudjuk mutatni. Ehhez az időszaki átlagokat használjuk. A regionális összetétel mellett az adózás előtti eredményre (AEE) és az adózott eredményre (ADE) számszerűsítjük. A dombvidék eredményessége a legnagyobb (az eredménynek közel felét adja), míg az árbevételben való részesedésük alig haladja meg az egyharmadot. Egy-egy erdőgazdaság időszaki átlageredménye lehett negatív (veszteség), amelyet csak megjegyzésnek szánunk. ÁRB ÁRB2 ÁRB1 ÁRB ÁRB7 Régió

1998–2002 M Ft

%

1998– 2001 %

2007–2010 M Ft

%

Hegyvidék 14442,3 33,1

33,1 26113,7 37,1

Dombvidék 15282,2 35,0

35,0 24139,4 34,3

Síkvidék

13930,7 31,9

31,9 20066,1 28,6

Összesen

43655,6

70319,2

Mimimum

1,5

1,5

1,3

Maximum

10,2

10,5

10,9

AEE AEE2 1998–2002 M Ft %

Régió

AEE AEE 1 AEE AEE 7 ADE ADE2 ADE ADE1 ADE ADE7 1998–2001 2007–2010 1998–2002 1998–2001 2007–2010 M Ft % M Ft % M Ft % M Ft % M Ft %

Hegyvidék

338,9 22,8

446,6 26,6

519,4 24,7

261,2 21,6

348,8 25,5

409,3 21,9

Dombvidék

670,0 45,1

722,6 43,0

979,4 46,7

537,0 44,4

575,2 42,2

902,3 48,3

Síkvidék

478,2 32,1

511,4 30,4

600,6 28,6

410,8 34,0

440,8 32,3

556,2 29,8

Összes

1487,1

1680,6

2099,4

1209,2

1365,3

1867,4

Minimum

–1,1

–0,9

–2,2

–1,3

–1,1

–3,4

Maximum

18,5

17,9

30,5

18,4

17,8

31,4

Megjegyzés: Rövidítések magyarázata a rövidítések jegyzékében

2. táblázat: Adózáshoz kapcsolódó fogalmak és értékek 1998-2002, 2007–2010 1.2.

Az eredménymutatók

Az 1. táblázatnak megfelelően az árbevétel (ÁRB) arányos adózás előtti (AEE) és adózott eredmény (ADE) mutatóját emeljük ki, amelyek együtt futnak (a későbbiekben elemzendő adófizetési kötelezettség eltérésével). Az árbevétel arányos eredmény cégcsoport szintű átlaga alacsony, a részvénytársaságok nem profitképesek (tehát a profit orientáció sem helytálló) (3. ábra). M.e.:% Mutató

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

AEE/ÁRB (%)

6,5

4,5

2,7

3,9

4,5

3,7

3,7

1,5

2,5

2,5

1,8

2,9

3,8

4,2

2,7

1,3

ADE/ÁRB (%)

5,2

3,7

2,3

3,1

3,7

2,9

3,1

1,2

2,1

2,2

1,5

2,6

3,4

3,8

2,4

1,0

ADE/ST

5,7

4,3

2,5

3,6

4,5

3,9

3,8

1,4

2,3

2,4

1,5

2,8

3,6

4,2

2,5

1,0

(%)


3. táblázat: Az erdőgazdaságok eredménymutatói

47


7 6

%

5 4 3 2 1 0 1995 1996 1197 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

AEE/ÁRB

ADE/ÁRB

ADE/ST

Megjegyzés: Rövidítések a rövidítések jegyzékében

3. ábra: 1.3.

Az erdőgazdaságok eredménymutatójának alakulása

Regionális megoszlás

Az eredmények és mutatók elemzésére az erdőgazdálkodási tájak alapján nagyrégiókat képeztünk. Az egyes régiók tartós különbsége és ennek változása szakmai irányítási kérdéseket vet fel. ÁRBEVÉTEL

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

ADÓZOTT EREDMÉNY

60 50

%

40 30 20 10 0 ÁRB2

ÁRB1

ÁRB7

AEE2

AEE1

AEE7

ADE2

ADE1

ADE7

1998-2002 1998-2001 2007-2010 1998-2002 1998-2001 2007-2010 1998-2002 1998-2001 2007-2010 átlag átlag átlag átlag átlag átlag átlag átlag átlag

Hegyvidék

4. ábra:

Dombvidék

Síkvidék


A tényezők összhatásaként a régiók között az adózott eredménynél az átrendeződés időben is mérsékeltebb, a dombvidék az adózott eredménynek közel felét képviseli a 20072010 időszakban (a Zalaerdő egymaga közel egyharmadot). A jövedelmezőségről a mutatók elemzéséről más megközelítésben később ismét megemlékezünk. A régióarányoknál az ábrák a dombvidék jó (adózás előtti eredménynél nagyon jó) eredményeit mutatják, a síkvidék és különösen a hegyvidék eredményrészesedése elmarad az árbevételétől.

48

1. Az eredmény-tényezők alakulása 1995-2010 között Az árbevételi arány regionális állandóságán belül az egyes erdőgazdaságoknál vannak – esetenként lényeges – eltérések. Az adózás előtti eredménynél az eltérések sokkal erősebbek, már az 1998-2001 és a 2002 év között is, amely 2007-2010 évek átlagára ismét módosul. (A régiók adózási teljesítményének százalékos aránya mutatja a speciális esetet, a hegyvidék a nem magasabb árbevételnél is kiugróan nagy társasági adó fizetési szintre emelkedett, a többi régió 10-10%-kal csökkent. Az adózás további részében ezzel részletesebben foglalkoznunk kell.) Az adózott eredmény közel a felét a dombvidék adja, a síkvidéknél a kisebb adófizetés hatására az adózott eredménye aránya javult. M.e.: % Régió ÁRB2 ÁRB1 ÁRB7 AEE2 AEE1 AEE7 ADE2 ADE1 ADE7 Hegyvidék Dombvidék Síkvidék

33,1 35,0 31,9

33,1 35,0 31,9

37,1 34,3 28,6

22,8 45,1 32,1

26,6 43,0 30,4

24,7 46,7 28,6

21,6 44,4 34,0

25,5 42,2 32,3

21,9 48,3 29,8

4. táblázat: Az árbevétel és az eredmény régiók szerinti megoszlása

49

II. Az erdészeti részvénytársaságok eredményessége

2.

Az eredmény üzemági szerkezete

2.1.

Az üzemági eredmény alakulása 1998-2008 között M.e.: M Ft, % Mag-,

Év

Erdő-

Erdő-

csemete- fel-

tele-

termelés újítás

pítés

MCS

EF

ET

Erdő-

Erdei

Fakiter- gazdál- mellék- Vadgazmelés

kodás

termék dálkodás

összesen termelés FK

EG

EM

Mezőgaz-

Fa-

Erdőg.

Egyéb Szolgál-

feldol- szolgál- alaptev.

daság gozás

VG

tatás

FF

ESZ

tató

kiv. tev. üzemek ATK

Ágazatok összesen

Erdészeti Üzemi közp. ir.

ered-

ktg-ek

mény

SZÜ

ÜE

1993

49

-19

0

4 203

4 233

20

334

-12

699

58

221

-7

5 546

-3931

1615

1994

56

-85

-2

5 501

5 470

22

362

-10

846

41

369

-7

7 093

-4694

2399

1995

54 -2 782

-6

8 270

5 536

22

544

-12

1307

63

333

-1

7 792

-6238

1554

%

0

-36

0

106

70

0

7

0

17

0

4

0

100

-80

20

1996

45 -3 307

-12

8 990

5 716

17

637

-15

1370

44

299

-9

8 056

-6 900

1 156

1997

70 -1 478

-4

7 489

6 077

35

340

-1

1374

25

231

-1

8 080

-7 125

955

1998

56 -1 880

-7

7 235

5 404

13

411

-18

1266

(77)

410

-13

7 550

-7 051

499

%

1

-25

0

96 72

0

5

0

17

1

5

0

100

-93

7

1999

98 -2 525

-7

8 870

6 436

13

499

-15

1500

-13

289

-7

8 702

-7 748

954

2000

113 -3 065

0

9 956

7 004

12

635

-24

1367

-120

434

-3

9 305

-8 360

945

%

1

-33

0

107

75

0

7

0

15

-1

5

0

100

-90

10

2001

132 -2 784

0 10 509

7 857

14

907

-31

1399

-118

332

-6

10 354

-9 486

868

2002

47 -2 699

-1 10 211

7 558

25

900

-10

917

183

735

-15

10 313

-9 393

920

%

0

26

0

99

73

0

9

0

9

2

7

0

100

-91

9

2003

-69 -2 920

-2 11 306

8 319

14

424

27

928

275

876

-27

10 832

-9 722

1 110

2004

8 -2 286

20 12 796

10 538

0

651

97

660

327

743

-71

11 846

-10 604

1 242

2005

70 -4 052

14 089

10 107

15

635

-87

793

-123

-3

0

11 337

-10 902

433

%

1

-36

0 0

124

89

0

6

-1

7

-1

0

0

100

-96

4

2006

124 -4 664

-8 16 293

11 745

20

723

17

1134

85

619

-12

14 330

-12 951

1 379

2007

-4 -5 465

1 18 220

12 752

27

882

90

1596

-94

491

-12

15 732

-13 851

1 881

2008

52 -8 121

0 22 913

14 844

10

613

-108

1447

-474

-233

-5

16 452

-13 818

2 634

%

0

-49

0

139

90

0

4

-1

9

-3

-1

0

100

-84

16

KÜE = Korrigált üzemági eredmény (Üzemági eredmény ± Egyéb bevétel és egyéb ráfordítás az erdőfelújításnál, a fakitermelésnél és a vadgazdálkodásnál)

5. táblázat: Az üzemi eredmény üzemági összetétele Az erdészeti részvénytársaságok gazdálkodását hagyományosan az üzemági eredménylap segítségével mutatjuk be (2009-ben a beszámolási és informatikai innováció keretében ezen változtattak, a vagyonkezelt erdőhöz kapcsolódás kiemelésére, de 2009-től adat már nem áll rendelkezésünkre). Természetesen a hozamok és a ráfordítások és így az eredmény szempontjából is nagyon különböző értékek, súlyok jelennek meg. A 2004. évi EU

50

2. Az eredmény üzemági szerkezete csatlakozás alapvető eredmény pozícióváltozást nem hozott az erdőgazdasági részvénytársaságok életében. Jelen összeállításban az erdőgazdálkodási szakmacsoport mellett a fafeldolgozás és a vadgazdálkodás jelenik meg még számottevő értékkel, a többit pedig majd az egyéb csoportba vonjuk össze. Az eredmény bemutatásánál elengedhetetlen az ágazatok összesen és az ún. közvetett tevékenységek megjelenítése, hisz ezekből nyerjük az éves üzemi (korrigált üzemi) eredményeket. Az erdőgazdálkodás is tervezési, elszámolási elemzési szempontból két fajsúlyos üzemágat takar. Az erdőfelújítás (fatermesztés, erdőművelés) a telepített és felújított erdőknél (az erdőtelepítés beruházási értékét leszámítva) tartalmazza a szakmai erdőnevelési feladatok ráfordításait (a „negatív értékből” is látni az egyre több milliárdot, amelynek tervezése, szakszerű elköltése és elemzése indokolja a külön oszlopban szerepeltetést (de nem veszteségnek tekintést). A fakitermelési (fahasználati) üzemág adja az árbevétel és az eredmény meghatározó hányadát. Fontossága az elmúlt időszakban még növekedett is (a jövőben is a gazdálkodási stabilitás alapját a kitermelt és értékesített fatermékek biztosítják). Az erdőgazdálkodás sajátossága, hogy hatalmas naturális és pénzügyi értékvagyonon gazdálkodva ennek töredékét jelentő forgalmat bonyolít le, sokkalta kisebb működtető vagyonnal. Az erdőfenntartási (őrzési, védelmi és szervezési) feladatok, és ezek ráfordítás vonzata nagyon jelentős, a bevételekkel (inflációval) együtt növekvő (az ellátó szakember gárda és az infrastrukturális költségek), így az állami erdőgazdálkodás üzemi eredménye csekély. Az abszolút eredmény számok mellett az üzemági összetétel a százalékos értékek mutatják, amelyben már sokkal kisebb a változás (az is régiónként és gazdaságonként még inkább differenciált). 20 000 16 000 12 000 8 000 M Ft

4 000 0 -4 000 -8 000 -12 000 -16 000

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Központi általános -7 051 -7 748 -8 360 -9 486 -9 393 -9 722 -10604 -10902 -12951 -13851 -13818 Egyéb Fafeldolgozás Vadgazdálkodás Erdőgazdálkodás Összesen

5. ábra:

429

267

291

190

1 266 1 500 1 367 1 399 411

499

635

907

938

1 161

3

200

-728

-502

452

917

928

660

793

1134

1596

1447

900

424

651

635

723

882

613

5 404 6 436 7 004 7 858 7 558 8 319 10538 10107 11745 12752 14844 499

954

945

868

920

1 110

1242

433

1379

1881

2634

Az ágazati eredmény II. összetétele és változása cégcsoport szinten

51


2.2.

Az erdészeti részvénytársaságok fő üzemágainak alakulása 1998-2008

FAKITERMELÉS

EU belépés és első pénzügyi időszak 2003 2004 2005 2006

M.e.: M Ft

1998

1999

2000

2001

2002

2007

2008

Árbevétel

19653

23106

26648

25864

25949

29480

31207

32246

37653

36717

41525

Hozam

19829

23332

26980

26354

25779

29559

31587

32355

37746

37700

41442

943

1099

1222

1210

1210

1111

1220

1169

1180

1341

1243

20772

24431

28202

27564

26989

30670

32807

33492

38926

39041

42685

734

1048

1145

843

653

–

–

–

–

–

–

Belső felhasználás Termelési érték Átadási különbözet

Korrigált termelési érték 21 506 25 749 29 347 28 407 27 642 30 670 32 807 33 492 38 926 39041 42685 Anyag jellegű ráfordítás 8 487 10 203 12 384 11 472 11 147 13 307 14 018 13 512 16 456 14 525 15 629 összesen Személyi ráfordítás összesen 833 835 841 744 692 637 646 601 673 602 621 Értékcsökkenés

164

Közvetlen ktg. I.

192

231

227

262

300

315

351

363

384

422

9 534 11 230 16 456 12 443 12 101 14 244 14 979 14 490 17 492 15 511 16 707

Üzemági fedezet I. korrigált Közvetett kg. II

11 972 14 249 15 891 15 964 15 541 16 426 17 828 19 002 21 434 23 530 25 798 1 753

Közvetett kg. I+II

1 953

2 093

2 280

2 343

2 531

1 945

2 579

2 802

3 240

3 422

11 287 13 183 15 549 14 723 14 444 16 775 16 924 17 069 20 294 18 751 20 129

Üzemági fedezet II. korrigált 10 219 12 296 13 798 13 684 13 198 13 895 15 249 16 423 18 632 20 290 22 556 Egyéb bevétel

(EB)

118

141

143

271

242

134

159

38

209

174

184

Egyéb ráfordítás

(ER)

2 456

2 571

2 934

2 785

2 752

2 723

2 611

2 506

2 548

2 457

126

–2 338 –2 430 –2 791 –2 514 –2 510 –2 589 –2 452 –2 468 –2 339 –2 283

58

EB – ER Fakitermelés üzemi eredmény korrigált Erdőfelújítás üzemi eredmény Erdőgazdálkodás üzemi eredménye

7 881

9 866 11 007 11 170 12 163 11 306 12 796 13 955 16 293 18 007 22 614

–1 880 –2 524 –3 065 –2 784 –2 699 –2 920 –3 386 –4 052 –4 664 –5 465 –8 011 5 901

7 342

7 942

8 386

9 474

8 386

9 410

9 903 13 629 12 542 14 603

Átadási különbözet: A belső átadás (elsősorban a fafeldolgozásnak) során a piaci ár és az elszámoló ár (önköltség) különbözete

6. táblázat: Az erdészeti részvénytársaságok fakitermelésének hozam-ráfordítás jellemzői Az erdészeti gazdálkodás legfontosabb bevétele a kitermelt fatermékek értékesítéséből származik, amely az üzemág jelentőségét adja, mint azt az előző táblázatból láthatjuk. A fakitermelés az erdőgazdálkodás része és jövedelmezőség szempontjából csak az erdőműveléssel, erdőfelújítással együtt értelmezhető. A költségek és ráfordítások tervezése, számbavétele és elemzése céljából fontos a két üzemág külön vizsgálata is (a regionális eltéréseket még plasztikusabban lehet megjeleníteni). A fakitermelés néhány erdőgazdálkodásnál kölcsönhatásban van a társasági fafeldolgozással, a saját fatermék feldolgozás számviteli szabályai miatt (az 1998-2002-es időszakra korábban kimunkáltuk az átadási árkülönbözetet, amely a fafeldolgozás eredményét alapvetően más megvilágításba helyezi.) Az évtizedes időszakban számos jogi, szakmai és szabályozási változás történt, amelyeket szintén bele kell kalkulálnunk a számok és mutatók értelmezésébe (2008-ba az egyéb bevétel és egyéb ráfordítás elhagyása az erdőművelés és a fafeldolgozás között), de bizonyos intézkedések szakmai hatásának átfutása hosszabb időt vesz igénybe, és külön témának tartjuk ennek vizsgálatát.

52

2. Az eredmény üzemági szerkezete A fahasznosítás piaci kategória, és a természetvédelmi korlátozások ellenére is a mennyiség összességben szinten tartásával sikerült az eredménymutatókat javítani, de a regionális differenciálás erősödése komoly veszélyekre is felhívja a figyelmet. EU belépés és első pénzügyi időszak 2003 2004 2005 2006

ERDŐFELÚJÍTÁS 1998

1999

2000

2001

2002

Árbevétel

–

0

209

35

–

–

–

–45

215

13

–35

–

–

9

–45

69

3 987

4 270

4 624

4 947

5216

5 576

5454

5 898

715

628

588

406

669

885

1 478

1493

1 522

114

108

126

151

168

230

265

311

355

386

4 038

4661

4 741

5 009

5 198

5 846

6377

7 365

7302

7 806

15

122

Termelési érték Anyag jellegű ráfordítás összesen Személyi ráfordítás összesen

–20

15

122

2 809

3 198

3838

749

726

101 3 659

Üzemági fedezet I. korrigált Közvetett kg. II Közvetett kg. I+II Üzemági fedezet II. korrigált Egyéb bevétel

(EB)


(ER)

EB – ER Erdőfelújítás üzemi eredmény

2008

– –20

Közvetlen ktg. I.

2007

13

Hozam

Értékcsökkenés

M.e.: M Ft

–3 679 –4 023

–

–4539 –4 741 –4 996 –5 163 –5 846

–6377 –7 356

–7377 –7 737

754

888

1035

1 077

1 176

1 219

1 351

1457

1 606

1739

1 881

4 413

4 926

5696

5 818

6 182

6 382

7 197

7834

1 606

9041

9 687

–4 433 –4 911 2 577

2 487

–5574 –5 818 –6 172 –6 382 –7 197 2552

3 110

3 542

3 528

3 849

–7834 –8 962 4037

4 368

–9086 –9 618 3644

1 633

24

100

43

76

69

66

38

256

70

23

26

2 553

2 387

2509

3 034

3 473

3 462

3 811

3781

4 298

3621

1 607

–1 880 –2 524

–3065 –2 784 –2 699 –2 920 –3 386

–4052 –4 664

–5465 –8 011

7. táblázat: Az erdészeti részvénytársaságok erdőfelújításának hozam-ráfordítás jellemzői Az erdőgazdálkodást az erdőfelújítási (fatermesztési) és fakitermelési üzemágra, tervezési és elemzési szempontok miatt bontja szét a szakma, de az egyes gazdaságok és régiók eredményét az erdőgazdálkodás egészére szükséges értelmezni. (8. táblázat) ERDŐGAZDÁLKODÁS 1998 Erdőfelújítás üzemi eredmény Fakitermelés üzemi eredmény korrigált Erdőgazdálkodás üzemi eredménye

1999

2000

2001

2002

EU belépés és első pénzügyi időszak 2003 2004 2005 2006

M.e.: M Ft 2007

2008

–1 880 –2 524

–3065 –2 784 –2 699 –2 920 –3 386

–4052 –4 664

–5465 –8 011

7 881

9 866

11007 11 170 12 163 11 306 12 796

13955 18 293

18007 22 614

6 001

7 342

9903 13 629

12542 14 603

7942

8 386

9 474

8 386

9 410

Az erdőgazdálkodás (erdőfelújítás és fakitermelés) mutatószámai Fakitermelés 7 881 9 866 11 007 11 170 12 163 11 306 12 796 13 955 18 293 18 007 22 614 üzemi eredménye (FK-E) Fak-E / ÁRB (%) 40,1 42,7 41,3 43,2 46,9 38,4 41,0 43,3 43,3 49,0 54,4 Erdőfelújítás -1 880 -2 524 -3 065 -2 784 -2 699 -2 920 -3 386 -4 052 -4 664 -5 465 -8 011 üzemi eredménye (EF-E) EF-E / ÁRB (%) -9,6 -10,9 -11,5 -10,8 -10,4 -10,0 -10,8 -12,6 -7,1 -14,8 -19,2 Erdőgazdálkodás 6 001 7 342 7 942 8 386 9 474 8 386 9 410 9 903 13 629 12 542 14 603 üzemi eredménye (EG-E) EG-E / ÁRB (%) 30,5 31,8 29,8 32,4 36,5 28,4 30,2 30,7 36,2 34,2 35,2

8. táblázat: Az erdőgazdálkodás (erdőfelújítás és fakitermelés) és az árbevétel arányos fedezet (eredmény) eredményének alakulása

53

II. Az erdészeti részvénytársaságok eredményessége A szakmai elvárásokat kielégítő erdőműveléshez szükséges fakitermelési bevételt az ágazat összességében biztosítani tudta, így az egyre növekvő ráfordítások finanszírozásra kerültek, de a regionális különbségek itt is szembetűnők. (A természetes és a mesterséges erdőfelújítás költségei közötti differencia növekszik.) Az erdőművelés kiadásait a természetvédelmi korlátozások mellett a vadgazdálkodásból származó terhek is növelik. Az erdőgazdálkodás (fakitermelés és erdőművelés együtt) üzemi eredménye folyamatosan növekedett, de a jövő gazdálkodását több régi-új hatás is befolyásolja, és egyes erdészeti típusokat folyamatosan kell támogatni, finanszírozni. Az újabb erdészeti szakmai elképzelésekhez nem rendelkezünk naturális modellekkel, így az ökonómiai hatások is bizonytalanok. Az infláció hatását az eredmények árbevételhez viszonyításával igyekeztünk kiszűrni, a fakitermelés és az erdőművelés esetében kb. 25%-os a növekedés, így az erdőgazdálkodás árbevétel arányos eredménye érdemben nem változott. 60 40

%

20 0 -20

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

-40 FK-E /ÁRB

6. ábra:

EF-E /ÁRB

EG-E /ÁRB

Az erdőgazdálkodás eredményességének alakulása

VADGAZDÁLKODÁS 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Árbevétel

3 101

3 434

4 083

4 553

4 619

4 449

Hozam

3 113

3 446

4 156

4 561

4 636

4 492

152

157

214

300

232

3 265

3 603

4 367

4 861

1 811

1 967

2 556

316

346

76

Közvetlen ktg. I. Üzemági fedezet I.

Belső felhasználás Termelési érték Anyag jellegű ráfordítás összesen Személyi ráfordítás összesen Értékcsökkenés

Közvetett kg. II Közvetett kg. I+II Üzemági fedezet II

M.e.: M Ft

EU belépés 2005

2006

4 504

4 360

4 494

4 698

4 509

161

108

105

4 868

4 653

4 806

2 589

2 607

2 848

401

392

409

89

140

150

2 203

2 402

2 997

1 062

1 201

498

540

2 701

2007

2008

4 721

4 900

4 892

5 025

152

134

192

4 614

4 708

5 026

5 217

2 813

2 653

2 667

2 798

3 026

349

360

354

379

316

356

180?

197

181

192

210

213

208

3 131

3 196

3394

3 354

3 257

3 256

3 328

3 590

1 370

1 730

1 672

1259

1 451

1 358

1 452

1 698

1 627

603

646

648

691

732

767

790

906

987

2 944

3 600

3 777

3 844

4085

4 086

4 023

4 046

4 214

4 577

564

661

767

1 084

1 024

568

719

591

662

812

640

Egyéb bevétel

(EB)

46

110

164

166

307

259

388

519

552

503

455


(ER)

198

272

296

343

431

403

456

475

491

433

431

–152

–162

–132

–177

–124

–144

–68

–44

–61

–70

–24

Üzemi eredmény

412

499

635

907

900

424

651

635

723

882

616

Vadgazd. Üz.e./Árbevétel

13,3

14,5

15,6

19,9

19,5

9,5

14,5

14,7

16,1

18,7

12,6

EB – ER

9. táblázat: Az erdészeti részvénytársaságok vadgazdálkodásának hozam-ráfordítás jellemzői

54

2. Az eredmény üzemági szerkezete Az erdőgazdálkodáshoz hasonlóan a vadgazdálkodás gazdasági elszámolása is problémákkal terhelt, a számvitelben megjelenő adatok alapján az ágazat árbevétel arányos eredménye szinten tartott, és az árbevétel és a ráfordítások növekedési dinamikája alacsonyabb. EU belépés M.e.: M Ft FAFELDOLGOZÁS 1998 Árbevétel Hozam Belső felhasználás Termelési érték Alapanyag átadási különbözet x Anyag jellegű ráfordítás összesen Személyi ráfordítás összesen Értékcsökkenés Egyéb Közvetlen ktg. I. Üzemági fedezet I. Közvetett kg. II Közvetett kg. I+II Üzemági fedezet II Egyéb bevétel (EB) Egyéb ráfordítás (ER) EB – ER Üzemi eredmény Fafeld. Üz.e./Árbevétel

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

6 815 7 636 7 968 8 719 8 263 8 319 8 248 8 072 10 212 11 138 7 126 7 951 8 355 8 055 8 382 8 356 8 194 11 491 1 990 2 140 2 848 2 209 3 055 2 642 2 864 2 525 5 106 6 102 9 116 10 091 11 203 11 957 11 437 10 998 11 278 10 711 15 278 17 593

2008 10 626 11 289 5 293 16 582

–

734

1 048

1 145

843

653

6 121

6 673

7 623

8 322

8 336

7 940

8 484

7 817 11 800 13 636

1 305

1 398

1 574

1 651

1 604

1 500

1 459

1 449

1 614

1 540

1 594

180 65 8 340 776 240 8 580 532 64 52 +12 544 8,0

265 367 341 332 338 335 68 79 9 384 10 709 11 157 10 925 9 778 10 278 707 494 800 512 1 220 1 000 255 272 244 223 260 276 9 640 10 981 11 401 11 148 10 038 276 451 222 556 289 960 724 21 13 13 22 26 10 36 49 43 27 59 74 –15 –36 –30 –5 –33 –64 436 186 536 284 928 660 5,7 2,3 6,1 3,4 11,2 8,0

372

364

417

395

9642 13 778 15593 1068 1500 2000 274 245 356 9916 14 012 15 949 793 1266 1644 1 10 7 25 142 55 –24 –132 –48 769 1 134 1 596 9,5 11,1 14,3

14 703 1 879 393 15 096 1486 24 167 –143 1 343 12,6

12 714

10. táblázat: Az erdészeti részvénytársaságok fafeldolgozásának hozam-ráfordítás jellemzői A fafeldolgozás erdőgazdálkodáshoz integrálása, elszámolása sajátos (az árbevétel és a ráfordítás a legkevésbé emelkedett), megítélését az egyes vertikumok elemzése alapján lehetne elvégezni. Az árbevétel arányos eredménye a nagyon gyenge szintről (jelentős beruházásokkal) emelkedett, de a válság hatására újabb konfliktus területek jelennek meg. KÖZVETETT 1998 Árbevétel Termelési érték Anyag jellegű ráfordítás Személyi ráfordítás Értékcsökkenés Közvetlen ktg. I. Üzemági fedezet I. Közvetett kg. II Közvetett kg. I+II Üzemági fedezet II Egyéb bevétel (EB) Egyéb ráfordítás (ER) EB – ER Üzemi eredmény Közvetett ktg. / Árbevétel

M.e.: M Ft

EU belépés 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

–

14 14

32 50

4

– 0

0

5 5

4 43

5 14

6 7

5 5

2 825

3 087

3 314

3 577

3 371

3 639

3 808

3 912

4 164

4 665

4 467

616 414 3 855 –3 855 3 460 7 315 –7 315 1 266 917 349 –6 966

628 445 4 160 –4 146 3 602 7 762 –7 748 955 939 16 –7 732

622 536 4 472 –4 422 3 938 8 410 –8 360 1 234 1 107 127 –8 283

720 591 4 888 –4 884 4 600 9 488 –9 484 1 498 1 451 38 –9 446

628 617 4 616 –4 616 4 635 9 251 –9 251 1 058 1 200 –142 –9 393

19,8

18,9

17,6

19,9

19,7

592 607 615 827 1 014 849 579 596 598 632 700 848 4 810 5 011 5 126 5 623 6 379 6 164 –4 810 –5 006 –5 082 –5 609 –6 372 –6 159 4 937 5 302 5 820 6 572 6 929 7 211 9 747 10 313 10 946 12 195 13 308 13 375 –9 747 –10 308 –10 902 –12 181 –13 301 –13 370 1 437 1 495 1 143 1 052 1 549 1 420 1 413 1 791 1 802 1 822 2 099 2 102 24 –296 –659 –770 –550 –682 –9 722 –10 604 –11 561 –12 951 –13 851 –14 052

19,7

20,5

21,1

21,2

21,1

19,3

11. táblázat: Az erdészeti Rt.-k közvetett költségeinek alakulása

55

II. Az erdészeti részvénytársaságok eredményessége A közvetett (az általános vagy a központi és erdészeti irányítási) költségek (benne a meghatározó személyi ráfordítások) és ezek növekedése, az árbevétel arányos mutatók szinten tartása is erősítette az eredmény kategóriák abszolút értékének stagnálását. 2.3.

Az árbevétellel és az adózással képzett regionális mutatók alakulása

A legfontosabb árbevétellel kapcsolatos eredménymutatókra már a teljes időszak bemutatásakor felhívtuk a figyelmet, most a régiók időszakonkénti eredményeit számszerűsítjük, ábrázoljuk és magyarázzuk M.e.: %

Hegyvidék Dombvidék Síkvidék Átlag Minimum Maximum

1998– 2002 2,35 4,38 3,43 3,41 –1,57 7,21

AEE / ÁRB 1998– 2007– 2001 2010 3,17 1,99 4,83 4,06 3,76 2,99 3,94 2,99 –1,46 –1,63 9,0 9,44

1998– 2002 1,80 3,51 2,95 2,77

ADE / ÁRB 1998– 2007– 2001 2010 2,42 1,57 3,76 3,74 3,16 2,77 3,13 2,66 –1,75 8,67

1998– 2002 77 80 86 81

ADE / AEE 1998– 2007– 2001 2010 78 79 80 92 86 93 81 89 74 107

12. táblázat: Az árbevétellel képzett regionális adózási mutatók alakulása Az árbevétel arányos eredmény összességében alacsony szintű és változó jövedelmezőséget mutat (a régiókat egy-egy társaság problémája már erősen érinti). A hegyvidék jövedelmezősége elmarad a síkvidékétől is, a dombvidék eredménye kiemelkedő. ADE / ÁRB

AEE / ÁRB

6 5

%

4 3 2 1 0 AEÁ2

AEÁ1

AEÁ7

ADÁ2

ADÁ1

ADÁ7

1998–2002

1998–2001

2007–2010

1998–2002

1998–2001

2007–2010

Hegyvidék

7. ábra:

Dombvidék

Síkvidék

Összesen


A regionális értékeknél az egyes elemek jelentős különbsége alakult ki a 2007-2010-es időszakra, a hegyvidék az árbevételben elért arányát az adózás előtti eredményben (az árbevétel arányos jövedelmezőségben) nem tudja tartani, viszont az adófizetési kötelezettségnek majdnem a felével vesz részt. A dombvidéki erdőgazdaságok erős jövedelmezőségét és kedvezőbb adózását mutatja, hogy az adózás előtti eredménynek és az

56

2. Az eredmény üzemági szerkezete adózott eredménynek közel felét reprezentálják. A síkvidéki erdőgazdaságok árbevétel és adózott eredmény hányada megegyezik, némi javulást jelent az adózott eredményben a viszonylag kedvezőbb adóterhelésük. Me.: E Ft Régió

EM

EEG

EG

FF

VG

EÜ

ÜÖ

KVT-K Összes

ÜE

2 082,5 3 364,6 2 276,1 7 723,2

1 670,4 2 340,0 1 833,0 5 843,4

976,2 49,4 252,9 1 278,5

145,5 143,2 122,8 411,5

–94,0 137,6 394 5 850,2

2 698,1 2 670,2 2 603,2 7 971,5

–2 442,9 255,2 –2 278,6 391,6 –2 244,1 359,1 –6 965,6 1 005,9

–631,9 548,8 –799,1 –882,2

Hegyvidék –356,1 2 429,1 Dombvidék –1 326,6 4 833,5 Síkvidék –1 016,0 3 007,0 Összesen –2 698,7 10 269,6

2 073,0 3 506,9 1 991,0 7 570,9

455,2 105,5 376,4 937,1

361,8 256,7 281,0 899,5

404,0 3 294,0 149,7 4 018,8 351,6 3 000,0 905,3 10 312,8

–3 402,9 –108,9 –3 396,9 621,9 –2 593,2 406,8 –9 393,0 919,8

–880,4 963,8 –626,9 –543,5

–2 540,6 7 322,5 4 781,9 –2 913,2 10 035,3 7 122,1 –2 666,9 5 595,4 2 928,5 –8 120,7 22 953,2 14 832,5

160,9 188,6 954,6 1 304,1

187,4 237,8 187,7 612,9

270,5 5 400,7 –443,0 7 105,5 556,2 4 627,0 383,7 17 133,2

1998 Hegyvidék –412,1 Dombvidék –1 024,6 Síkvidék –443,1 Összesen –1 879,8 2002

2008 Hegyvidék Dombvidék Síkvidék Összesen

–5 090,6 310,1 110,1 –5 717,9 1 387,6 1 339,9 –3 690,9 936,1 –861,4 –14 499,4 2 633,8 588,6

13. táblázat: A regionális üzemági eredmény szerkezet (1998, 2002, 2008) A regionális üzemági szerkezetet és időszaki változását három időponton (1998, 2002, 2008) keresztül és az összevont főágazati bontásban mutatjuk be abszolút értékkel, illetve százalékos formában. Az egyéb bevételek (és egyéb kiadások nélkül) a korrigált üzemi eredmény a dombvidék kivételével veszteséget mutat. A 2008. évi adatok az erdőgazdálkodás eredményénél már mutatják a szabályozás, az elszámolás változásának hatását. Az eredményeket és változását a táblázatok idő és régió szerinti szerkesztésével igyekeztünk átláthatóbbá tenni. M.e.: % Régió

EM

EEG

EG

FF

–5,2 –12,9 –5,5 –23,6

26,1 42,2 28,6 96,9

20,9 29,3 23,0 73,3

12,2 0,6 3,2 16,0

–3,5 –12,9 –9,9 –26,2

23,6 46,9 29,2 99,6

20,1 34,0 19,3 73,4

–14,8 –17,0 –15,6 –47,4

42,7 58,6 32,7 134,0

27,9 41,6 17,1 86,6

VG

EÜ

ÜÖ

KVT-K

Összes

ÜE

1,8 1,8 1,6 5,2

–1,2 1,7 4,9 10,7

33,8 33,5 32,7 100

–30,6 –28,6 –28,2 –87,4

3,2 4,9 4,5 12,6

–7,9 6,9 –10,0 –11,0

4,4 1,0 3,6 9,1

3,5 2,5 2,7 8,7

3,9 1 ,5 3,4 8 ,8

31,9 39,0 29,1 100

–33,0 –32,9 –25,1 91,1

–1,1 6,0 3,9 8,9

–8,5 9,3 –6,1 –5,3

0,9 1,1 5,6 7,6

1,1 1,4 1,1 3,6

1,6 –2,6 3,2 2,2

31,5 41,5 27,0 100

29,7 33,4 21,5 84,6

1,8 8,1 5,5 15,4

0,6 7,8 –5,0 3,4

1998 Hegyvidék Dombvidék Síkvidék Összesen 2002 Hegyvidék Dombvidék Síkvidék Összesen 2008 Hegyvidék Dombvidék Síkvidék Összesen

14. táblázat: Az üzemági eredmény regionális szerkezete %-ban (1998, 2002, 2008) 57

II. Az erdészeti részvénytársaságok eredményessége M.e.: % EM

EEG

EG

FF

VG

EÜ

ÜÖ

KVT-K

Összes

ÜE

–15,3 –38,4 –17,0 –23,6

77,2 126,0 87,4 96,9

61,9 87,6 70,4 73,3

36,2 1,9 9,7 16,0

5,4 5,4 4,7 5,2

–3,5 5,2 15,2 10,7

100 100 100 100

–90,5 –85,3 –86,2 –87,4

9,5 14,7 13,8 12,6

–23,4 20,6 –30,7 –11,1

–10,8 –33,0 –33,9 –26,2

73,7 120,3 100,2 99,6

62,9 87,3 66,4 73,4

13,8 2,6 12,5 9,1

11,0 6,4 9,4 8,7

12,3 3,7 11,7 8,8

100 100 100 100

–103,3 –84,5 –86,4 –91,1

–3,3 15,5 13,6 8,9

–26,7 24,0 –20,9 –5,3

–47,0 –41,0 –57,6 –47,4

135,6 141,2 120,9 134,0

88,5 100,2 63,3 86,6

3,0 2,7 20,6 7,6

3,5 3,3 4,0 3,6

5,0 –0,6 12,0 2,2

100 100 100 100

–94,3 –80,5 –79,8 –84,6

5,7 19,5 20,2 15,4

2,0 18,9 –18,7 3,4

1998 Hegyvidék Dombvidék Síkvidék Összesen 2002 Hegyvidék Dombvidék Síkvidék Összesen 2008 Hegyvidék Dombvidék Síkvidék Összesen

15. táblázat: A régiók üzemági eredményének ágazati összetétele (Az erdőművelésből, az erdőfelújításból hiányzik a korábbi erdőfelújítás normatív támogatása (EFNT) transzfer, amelyet a fakitermelés bevételéből központosítottak, és a társaságok, állományok, régiók között átcsoportosítottak. Ennek elemzése külön tanulmányt igényelne, de a 2008. év jelenti az új típusú szabályozási átcsoportosítás nélküli elszámolás bázisát. A közeljövőben fog következni a megváltozott körülményekhez való szakmai alkalmazkodás időszaka, amelynek tartalmát most becsülni sem akarjuk.) Az üzemági eredmény regionális összetételét a képzésének üzemági szerepét bemutató táblázat jelentős időszaki átrendezést mutat, amelyet csak növel a 2008-ban megváltozott szabályozás. A dombvidéki régió jövedelmezősége a legmagasabb, még tovább növekedett, amelyben meghatározó szerepe van az erdőgazdálkodási ágazatnak (a fakitermelés átcsoportosítási befizetésektől való mentesülése, az erdőművelés kisebb növekedése). A fafeldolgozás alacsony intenzitása kevéssé befolyásolja a hatékonyságot, és a vadgazdálkodás jövedelmezőség csökkenése is átlag alattinak mutatkozott. A síkvidéki erdőgazdálkodás üzemági eredmény mutatója a legszerényebb, de helyzete kedvezőbb a hegyvidéki régiónál az alacsonyabb közvetett költség hányad miatt. A régiók üzemági eredményének ágazati összetételénél a dombvidék kiugró eredményét magyarázza az is, hogy az erdőgazdálkodási üzemága fedezni tudta az egyéb ágazatok veszteségét is. A síkvidék erdőgazdálkodásának gyenge eredménye reális, a fafaj és választékszerkezetből adódó alacsony fakitermelési jövedelmezőségének és a véghasználati kis élőfakészletből származó magas erdőfelújítási ráfordításának következménye. A hegyvidéki erdőgazdálkodás eredményét sajátosságként a teljes vizsgálati időszakban sújtja a közvetett ráfordítások magas szintje.

58


3.

Regionális, naturáliákat is számbavevő üzletági eredménymutatók

Az erdőgazdaságok eltérő termőhelyi és erdőállományi adottságai következtében az egyes társaságok által kezelt erdők jövedelemtermelő képessége rendkívül különböző mértékű. Bemutatjuk, hogy regionális szinten hogyan alakul az egy hektárra, illetve az egységnyi kitermelt fára jutó bevétel és üzemi eredmény. A fajlagos mutatók alakulását és az átlagtól való eltéréseket a következő táblázatok mutatják be. 3.1.

Az erdőgazdálkodás naturális és gazdasági jellemzői 2002, 2008

Az erdőgazdálkodás naturális adatai és mutatói regionális és időszaki bontásban kirajzolják a gazdálkodási kereteket. Az erdőgazdaságok összes területe nem változott, s mivel a fakitermelés évtizede azonos szinten van, így a gazdálkodás szempontjából meghatározó „Fakitermelés/Össz.ter (m3/ha)” mutató, sőt annak regionális eltérése is változatlan. A dombvidék első helye magától értetődő, a hegyvidék messze síkvidék mögé szorulása azonban a múlt és a jelen erdőgazdálkodásának szigorú következménye. Az első kivitel (1998-2002-nél az első kivitel és a befejezett számtani átlaga) kb. 15%-os mérséklődése nem tartós tendencia (a természetközeli eljárásoknál fog a felújítási kötelezettség csökkeni), de hatása az erdőfelújítást finanszírozó fakitermelésben is megjelenik. Az erdőgazdaságok területéhez viszonyított erdőfelújítás a dombvidéken átlagos, míg a síkvidéken több mint kétszerese a hegyvidéknek, ennek összes gazdasági terhével. Az erdőfelújítást finanszírozó fakitermelés is a dombvidéken a legmagasabb, a síkvidéken ennek felét is alig haladja meg

Össz. terület (T) (E ha) Fakitermelés (FK) (m3) Első kivitel (EK) (ha) Fakitermelés / Össz. ter (m3/ha) FK/T - % Elsőkivitel / Össz.ter. (ha/E ha) EK/T - % Fakitremelés/Első kivitel (100 m3/ha) FK/EK - %

Hegyvidék 2002 2008

Dombvidék 2002 2008

Síkvidék 2002 2008

Összesen 2002 2008

393 1 212 3 015

418 1 329 3 060

272 1 571 3 392

280 1 623 2 832

262 1 199 4 890

3,08

3,2

5,78

5,8

4,57

4,6

4,29

4,3

72

74

135

135

107

107

100

100

7,70

7,3

12,5

10,0

18,6

15,7

12,2

10,5

63

70

102

95

152

150

100

100

4,02

4,34

4,63

5,73

2,45

2,92

3,52

4,13

114

105

132

139

70

71

100

100

270 927 968 1 240 3 982 4 192 4 251 11 297 10 143

16. táblázat: Az erdőgazdálkodás naturális jellemzőinek regionális eltérése

59

%


16 14 12 10 8 6 4 2 0 Hegyvidék

Dombvidék FK/T

Síkvidék EK/T

Összesen

FK/EK

FK/T – Fakitermelés/Összes terület; EK/T – Első kivitel/Összes terület; FK/EK – Fakitermelés/Első kivitel

%

8. ábra:

Az erdőgazdálkodás regionális naturális jellemzői (2008)

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 FK/T Hegyvidék

EK/T Dombvidék

FK/EK Síkvidék

Összesen


9. ábra:

Az erdőgazdálkodás naturális jellemzőinek regionális eltérése (2008)

A fakitermelés jóval alacsonyabb a növedéknél, az üzemi területre eső fakitermelés különösen a hegyvidéken alacsony, alig haladja meg a 3 m3/ha értéket (némelyik erdőgazdaság még ennél is jelentősen kevesebb), de természetesen a felújítási terület is csekély. Az alacsony fakészlet miatt az erdősítési feladat mutató a síkvidéken kb. másfélszerese az átlagnak, így az erdőfelújítás költségét finanszírozó fahasználati értékesítésnél messze a legrosszabb az arány. Az eltéréseket plasztikusan mutatja az átlaghoz viszonyítás.

60

3. Regionális, naturáliákat is számbavevő üzletági eredménymutatók

Dombvidék

%

Hegyvidék

Síkvidék

160 140 120 100 80 60 40 20 0 2002

2008

2002

FK/T

2008

EK/T

2002

2008

FK/EK

FK/T – Fakitermelés / Összes terület; EK/T – Első kivitel / Összes terület; FK/EK – Fakitermelés / Első kivitel

Az erdőgazdálkodás regionális naturális jellemzőinek átlagtól való eltérése (Á=100%)

%

10. ábra

160 140 120 100 80 60 40 20 0 FK/T

H-2002

EK/T

H-2008

D-2002

FK/EK

D-2008

S-2002

S-2008


11. ábra

Az erdőgazdálkodás naturális jellemzői regionális értékeinek átlagtól való eltérése (Á=100%)

61

II. Az erdészeti részvénytársaságok eredményessége Az üzemi eredmény mutató alakulása A naturális adatokkal és mutatókkal a fakitermelési üzemág gazdasági teljesítményét vizsgáljuk. Hegyvidék 2002 2008

Üzemi eredmény mutató Fahasználati árbevétel / Össz. terület (E Ft/ha) FH-Á/T (%) Fakitermelés költsége / Össz. terület (E Ft/ha) FK-K/T (%) Fahasználati eredmény / Össz. terület (E Ft/ha) FH-E/T (%) Erdőművelési költség / Össz. terület (E Ft/ha) EM-K/T (%) Üzemi eredmény / Össz. terület (E Ft/ha) ÜE/T (%)

Dombvidék 2002 2008

Síkvidék 2002 2008

Összesen 2002 2008

17,8

33,8

44,3

66,4

26,5

38,1

27,9

44,1

64

77

159

145

95

86

100

100

10,0

16,4

22,6

30,7

14,4

18,1

14,9

20,8

67

79

152

148

97

87

100

100

7,8

17,4

21,7

35,7

12,1

20

13,0

23,3

60

75

167

153

96

86

100

100

4,3

6,1

8,4

10,4

7,7

9,9

6,4

8,4

67

73

131

124

120

118

100

100

3,5

11,0

13,3

25,4

4,4

10,4

6,6

15

53

73

201

169

67

69

100

100

17. táblázat: Az üzemi eredmény mutató regionális eltérése 70 60

%

50 40 30 20 10 0

H

D

S

Ö

FH-Á/T H-2002

H-2008

H

D

S

Ö

FK-K/T D-2002

H

D

S

Ö

FH-E/T D-2008

S-2002

H

D

S

Ö

H

EM-K/T S-2008

D

S

Ö

ÜE/T Ö-2002

Ö-2008

FH-Á/T – Fahasználati árbevétel/Összes terület; FK-K/T – Fakitermelés költsége/Összes terület; FH-E/T – Fahasználati eredmény/Összes terület; EM-K/T – Erdőművelési költség/Összes terület ÜE/T – Üzemi eredmény/Összes terület

12. ábra:


A legerőteljesebben a fakitermelés árbevételek növekedtek (az erdőművelés költségeit visszafogták), amely hozza magával a fakitermelés fedezetét és az ágazati eredményt is. Az átlaghoz viszonyítás tükrözi a regionális viszonyokat, tartós eltéréseket.

62

3. Regionális, naturáliákat is számbavevő üzletági eredménymutatók A hegyvidék mutatói tartósan alacsonyak, a dombvidéké pedig magasak, a síkvidék közepes értékeket tud produkálni, de a felgyorsult rotáció nagyobb erdőfelújítási összes költséggel és így kisebb erdőgazdálkodási üzemi eredménnyel jár. 220 200 180

%

160 140 120 100 80 60 40 20 0 FK-Á/T

H-2002

FK-K/T

H-2008

FH-E/T

D-2002

EM-K/T

D-2008

S-2002

ÜE/T

S-2008

FH-Á/T – Fahasználati árbevétel/Összes terület; FK-K/T – Fakitermelés költsége/Összes terület; FH-E/T – Fahasználati eredmény/Összes terület; EM-K/T – Erdőművelési költség/Összes terület ÜE/T – Üzemi eredmény/Összes terület

13. ábra:

Az erdészeti üzemágak átlaghoz (100%) való viszonyítása

A fakitermelési üzemág gazdasági teljesítménye A fakitermelés mennyiségére eső árbevétel, költség és fedezet mutatók érzékeltetik az állományi, gazdálkodási körülményeket és azok változását. A fakitermelésnél az egységárak, a költségek és az eredmény idővel természetesen megnövekedtek. A régiók között a dombvidék mutatói a legjobbak (bár a költségek is magasabbak), hegyvidék javult és a síkvidék romlott. Hegyvidék 2002 2008 Fakitremelési árbevétel / Fahasználat (E Ft/m3) FK-Á/FH - %

6,4 91

10,4 102

Fakitermelés költsége / 4,02 5,0 Fahasználat (E Ft/m3) FK-K/FH - % 109 104 Fakitemelés eredménye / 2,43 5,7 Fahasználat (E Ft/m3) FK-E/FH - % 82 106

Dombvidék 2002 2008 7,64 115 4,02 109 3,62 122

11,4 112 5,3 110 6,1 113

Síkvidék 2002 2008 5,94 89 3,30 90 2,64 89

8,3 81 3,9 81 4,4 81

Összesen 2002 2008 6,64 100 3,68 100 2,96 100

10,2 100 4,8 100 5,4 100

18. táblázat: A fakitermelési üzemág gazdasági teljesítménye regionális jellemzői

63


12 10 E Ft/ha

8 6 4 2 0 FK-Á/FH H-2002

H-2008

D-2002

FK-K/FH D-2008

S-2002

FK-E/FH S-2008

Ö-2002

Ö-2008

FK-Á/FH – Fakitermelési árbevétel/Fahasználat; FK-K/FH – Fakitermelés költsége/Fahasználat; FK-E/FH – Fakitermelés eredménye/Fahasználat

14. ábra:

A fakitermelési üzemág mutatóinak alakulása

%

140 120 100 80 60 40 20 0 FK-Á/FH H-2002

H-2008

FK-K/FH D-2002

D-2008

FK-E/FH S-2002

S-2008

FK-Á/FH – Fakitermelési árbevétel/Fahasználat; FK-K/FH – Fakitermelés költsége/Fahasználat; FK-E/FH – Fakitermelés eredménye/Fahasználat

15. ábra:

A fakitermelési üzemág mutatóinak átlaghoz (100%) való viszonyítása

Az erdőművelési üzemág Az erdőművelési, erdőfelújítási költségek a bázishoz képest átlagosan közel megduplázódtak. A dombvidéki erdőfelújítások a legdrágábbak, bár az eltérés a hegyvidékhez hasonlóan mérséklődött (ahol már az átlag alá csökkent és megegyezik a síkvidéki erdőfelújítási költségekkel). A síkvidéki erdőfelújítási technológia biztonságra törekvő, így költségcsökkentés nem következett be. (19. táblázat)

64

3. Regionális, naturáliákat is számbavevő üzletági eredménymutatók

Hegyvidék Dombvidék Síkvidék Összesen 2002 2008 2002 2008 2002 2008 2002 2008 Első kivitel (ha) 3015 3,060 3392 2,832 4890 4,251 1 1297 10,143 Erdőfelújítás ktg. (M Ft) 1 211,4 2 152,3 1 804,9 2 680,5 1 424,9 3 013,2 4 440,8 7 845,9 Erdőfelújítás egys. ktg. 402 703 532 947 291 709 393 774 (E Ft/ha) (%) 102 91 135 122 74 92 100 100 19. táblázat: Az erdőművelési üzemág regionális jellemzői Az erdőgazdasági részvénytársaságok gazdálkodási eredményességének jellemzőit és mutatóit a 20. táblázatban foglaljuk össze. Megállapítjuk, hogy az összesített adatok mögött lényegesen eltérő erdészeti viszonyokkal rendelkező nagyrégiók, a gazdasági eredményt képező részletekben is jelentősen különböznek egymástól. Javasoljuk, hogy az erdőgazdálkodási tájak szakmai és gazdálkodási eltérései figyelembe vételre kerüljenek. Megnevezés

Jel

M. e.

Hegyvidék Dombvidék Síkvidék Összesen 2002 2008 2002 2008 2002 2008 2002 2008 393 418 272 280 262 270 927 968 1212 1329 1571 1623 1199 1240 3982 4192 3015 3,060 3392 2,832 4890 4,251 11297 10,143

Összterület Fakitermelés Erdőfelújítás

T FK EF

E ha E m3 E ha

Fakitermelési árbevétel Fakitermelési költség Fakitermelési eredmény Erdőfelújítási költség Üzemi eredmény

FK-Á FK-K FK-E EF-K ÜE

Mrd Ft Mrd Ft Mrd Ft Mrd Ft Mrd Ft

Területre eső fakitermelés Területre eső erdőfelújítás Erdfelúj-ra eső fakiterm.

FK/T EF/T FK/EF

m3/ha ha/E ha m3/ha

3,1 7,7 402

Területre eső üzemi eredm. Területre eső fakit. eredm. Területre eső fakit. árbev. Fakit.-re eső fakit árbev Területre eső fakit. ktg Fakit.-re eső fakit. ktg Erdfelúj.-ra e. fakit.eredm. Erdfelúj.-ra e. erdf. ktg. Erdfelúj.-ra e. üzemi eredm. Fakit.-re eső fakit. árbev. Fakit.-re eső fakit. ktg Fakit.-re eső fakit. eredm. Területre eső erdfelúj. ktg.

ÜE/T FK-E/T FK-Á/T FK-Á/FK FK-K/T FK-K/FK FK-E/EF EF-K/EF ÜE/EF FK-Á/FK FK-K/FK FK-E/FK EF-K/T

E Ft/ha E Ft/ha E Ft/m3 E Ft/ha E Ft/m3 E Ft/ha E Ft/ha E Ft/ha E Ft/m3 E Ft/m3 E Ft/m3 E Ft/ha

7,8 17,8 10,0

6,4 4,0 2,4 4,3

13,8 6,6 7,2 2,5 4,6

18,6 8,6 10,0 2,9 7,1

3,2 7,3 434

5,8 5,8 12,5 10,0 463 573

11,0 17,4 33,8 10,4 16,4 5,0 2,33 0,96 1,37 10,4 5,0 5,4 6,1

21,7 44,3 22,6

7,6 4,0 3,6 8,4

25,4 35,7 66,4 11,4 30,7 5,3 3,53 1,14 2,39 11,4 5,3 6,1 10,4

10,3 4,9 5,4 2,7 2,8 4,6 18,6 245 12,1 26,5 14,4

6,0 3,3 2,7 7,7

4,6 15,7 292 10,4 20,0 38,1 8,3 18,1 3,9 1,27 0,84 0,43 8,3 3,9 4,4 9,9

42,7 20,1 22,6 8,1 14,5 4,3 12,2 352 13,0 27,9 14,9

6,6 3,7 2,9 6,4

4,3 10,5 413 15,0 23,3 44,1 10,2 20,8 4,8 2,23 0,80 1,43 10,2 4,8 5,4 8,4

20. táblázat: Regionális – ágazati – üzemi jellemzők és mutatók – (1998-2002) – 2008

65


Üzemi eredmény / Összterület Fahasználati eredmény / összterület Fakitermelés árbevétele (Fakitermelés árbevétele / Fakitermelés) * (Fakitermelés / Összterület) * Összterület

– Fakitermelés költsége (Fakitermelés költsége / Fakitermelés) * (Fakitermelés / Összterület) * Összterület

Erdőművelés költsége / összterület (Erdőfelújítás első kivitel / összterület) * (Erdőfelújítás költsége / Erdőfelújítás első kivitel) * Összterület

Árbevétel / Fakitermelés * Fakitermelés (m3) 21. táblázat: A terület egységre eső erdőgazdálkodási üzemi eredmény (fedezet számítási sémája)

66

Mellékletek

1. melléklet: A fahasználat jellemzői 1998-2002 Az ÁPV Rt. Erdészeti Portfolió 1998-2002. évi átlag adatait tekintve megállapítható, hogy jelentős változás nincs a fakitermelés mennyiségében. Az erdőgazdaságok teljesítményét tehát a területnagyság mellett az egy hektárra eső nettó vastagfa m3 kitermelés jellemzi, amely a hasznosítható tényleges fatermék mennyiséget mutatja. Az átlag 3,6 m3, a legjobbak értéke 5 m3/ha, illetve afölötti, a leggyengébbek a 2,5 m3/ha-t sem haladják meg. Ezt az adatot tehát a későbbiekben is állandóan szem előtt kell tartani, mert ha a kitermelés lecsökken, akkor nincs hozam, amely a vagyonkezelési, erdőfenntartási feladatokat finanszírozni tudná. A bemutatásra kerülő vállalkozás soros termelési érték, termelési költség és fahasználati fedezet táblázatokból most még a termelési értéket kapcsoljuk az erdőgazdaság területéhez, és így meghatározzuk az egy hektár területre eső fahasználati (erdőgazdálkodási) termelési értéket, amelyben az eltérő Ft/m3 hozamok miatt még fokozódik az erdőgazdaságok között különbség, és a fafajösszetétel változása miatt némileg a sorrend is módosul. A legjobb és a leggyengébb hozamú erdőgazdaságok között az előbbi háromszoros különbség most már négyszeresre növekedik. A fakitermelési egységre eső termelési érték, költség, fedezet adatok alapján szintén bemutatjuk az erdőgazdaságok sorrendjét. Fakitermelés m3/ha 2,0 2,2 2,2 2,3 2,3 2,5 3,1 3,4 3,5 3,6 3,6 3,7 3,8 4,0 4,3 4,6 4,6 5,0 5,7 6,0

Vértesi Erdő Északerdő VADEX Pilisi Parkerdő Ipoly Erdő Egererdő Gyulaj TAEG KEFAG ÁPV átlag DALERD Nyírerdő Bakonyerdő GEMENC SEFAG NEFAG KAEG Mecsekerdő Szombathelyi Zalaerdő

Termelési érték E Ft/ha 15 15 16 17 17 19 25 26 27 29 29 30 31 33 33 35 43 48 50 59

Termelési érték Ft/m3 fakiterm.

VADEX 6585 Ipoly Erdő 6785 Vértesi Erdő 7047 Pilisi Parkerdő 7241 Északerdő 7404 Egererdő 7426 Gyulaj 7436 KEFAG 7687 DALERD 7693 Nyírerdő 7785 TAEG 7878 ÁPV átlag 7944 GEMENC 8092 NEFAG 8340 Bakonyerdő 8361 KAEG 8565 SEFAG 8659 Szombathelyi 9847 Mecsekerdő 9917 Zalaerdő 10057

Ipoly Erdő VADEX NEFAG KEFAG DALERD Pilisi Parkerdő KAEG Északerdő Nyírerdő Egererdő GEMENC Gyulaj Vértesi Erdő ÁPV átlag Szombathelyi TAEG Bakonyerdő Zalaerdő Mecsekerdő SEFAG

Költség/fakitermelés Ft/m3 2572 2763 2967 3011 3026 3093 3168 3336 3396 3426 3502 3548 3570 3651 3769 4002 4417 4447 4541 4613

NEFAG DALERD Nyírerdő VADEX Ipoly Erdő Északerdő Gyulaj Vértesi Erdő Pilisi Parkerdő KAEG KEFAG Zalaerdő GEMENC ÁPV átlag Egererdő Szombathelyi Mecsekerdő SEFAG Bakonyerdő TAEG

Fedezet/fakitermelés Ft/m3 3559 3738 3774 3952 4010 4016 4030 4118 4308 4359 4475 4593 4641 4689 4725 4756 4776 5500 5609 6299

Ipoly Erdő KEFAG VADEX TAEG KAEG Egererdő Pilisi Parkerdő Bakonyerdő GEMENC Szombathelyi NEFAG ESZAK DALERD ÁPV átlag Nyírerdő Vértesi Erdő Gyulaj Mecsekerdő SEFAG Zalaerdő

M-1. táblázat: Erdőgazdaságok átlagtól való eltérése Az erdőgazdaságok fakitermelésének naturális és értékbeni hozam különbségeit nagyrészt az erdőállományi adottságok, ezen belül is a véghasználati területek fafaj, valamint méret és minőség eltérései okozzák.

67

II. Az erdészeti részvénytársaságok eredményessége M.e.: E Ft

Megnevezés

Északerdő Egererdő Ipoly Erdő Pilisi Parkerdő Vértesi Erdő Bakonyerdő Hegyvidék Mecsekerdő SEFAG Gyulaj Zalaerdő Szombathelyi TAEG Dombvidék Nyírerdő NEFAG KEFAG KAEG Gemenc DALERD VADEX Síkvidék (EFNT -EFJ) + (EFNT -EFJ) – ÖSSZESEN

Erdőfenntartási járulék

Erdőfelújítás normatív EFNT -EFJtámogatása

(EFJ) 167 415 107 466 61 932 104 640 64 670 180 245

(EFNT) 230 727 136 677 64 588 124 860 64 206 118 720

63 312 29 212 2 655 20 220 –464 –61 525

236 192 300 532 78 290 389 609 200 416 50 557

153 452 212 998 90 974 136 647 107 355 32 161

–82 740 –87 534 12 684 –252 962 –93 062 –18 396

123 358 63 139 107 776 91 943 186 370 50 599 27 060

194 737 127 206 146 835 126 465 218 594 67 289 25 341

71 380 64 067 39 059 34 522 32 224 16 691 –1 719

2 379 832

386 026 598 402 –212 376

2 592 207

Üzemi eredmény

Korrigált üzemi eredmény

(ÜE) 27 478 63 240 16 153 29 901 7 327 105 468 249 567 148 377 123 765 259 262 679 91 778 –3 452 623 406 163 316 34 267 133 534 59 610 56 736 4 831 27 249 479 543

(KÜE) –35 834 34 028 13 498 9 681 7 791 166 993 196 157 231 117 211 299 –12 425 515 641 184 840 14 944 1145 416 91 936 –29 800 94 475 25 088 24 512 –11 860 28 968 223 319

ÜE / KÜE

– 185,8 119,7 308,9 94,0 63,2 771,6 64,2 58,6 – 50,9 49,7 0 223,4 177,6 – 141,3 237,6 231,5 – 94,1 882,1

M-2. táblázat: Az erdőgazdálkodás gazdasági szabályozása, és hatása az eredményre 19982002 átlag Az erdőgazdálkodás gazdasági szabályozása az erdőfenntartási járulék elvonásán és az erdőfelújítás normatív támogatásán keresztül belső átcsoportosítást hajtott végre a „befizetők és kivevők” között. A rendszer részletes elemzése nélkül az egyes társaságok, régiók eredmény változását mutatjuk be. A „befizetők” a dombvidéki erdőgazdaságok, míg a „kivevők” a síkvidéki és a hegyvidéki erdőgazdaságok (néhány erdőgazdaság helyzete nem tipikus). Az üzemi eredményeket ez a szabályozás lényegesen megváltoztatja, négynek még az előjelét is, a jövedelmezőbb társaságoknak az eredményét megfelezi.

68

Mellékletek

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

ErdőErdőErdőErdőÁRB7 AEE7 ADE7 gazdaság gazdaság gazdaság gazdaság Bakonyerdő 10,9 Zalaerdő 30,5 Zalaerdő 31,4 Nyírerdő SEFAG 9,8 Nyírerdő 19,1 Nyírerdő 19,7 Zalaerdő Zalaerdő 9,7 Északerdő 9,8 Északerdő 9,2 Északerdő KEFAG 6,8 SEFAG 8,4 SEFAG 9,2 Szombathelyi Vértesi Erdő 6,4 Szombathelyi 8,2 Szombathelyi 8,4 Dombvidék Nyírerdő 6,0 Bakonyerdő 7,0 Bakonyerdő 6,3 Ipoly Erő Pilisi Parkerdő 5,8 Pilisi Parkerdő 5,3 Pilisi Parkerdő 5,3 NEFAG Mecsekerdő 5,6 Ipoly Erdő 4,9 Ipoly Erdő 5,0 Síkvidék Szombathelyi 5,4 KEFAG 3,0 KEFAG 3,4 Össz–Á Egererdő 5,2 NEFAG 2,9 NEFAG 2,9 Pilisi Parkerdő Északerdő 5,1 Gemenc 1,7 Gemenc 1,8 SEFAG VADEX 4,6 Gyulaj 1,1 Gyulaj 1,0 Hegyvidék KAEG 3,8 KAEG 0,8 KAEG 0,9 Bakonyerdő Ipoly Erdő 3,7 VADEX 0,7 VADEX 0,8 Gyulaj Gemenc 3,6 TAEG 0,7 TAEG 0,8 Gemenc NEFAG 2,5 Vértesi Erdő 0,6 DALERD 0,4 KEFAG TAEG 2,0 DALERD 0,4 Vértesi Erdő –0,5 TAEG Gyulaj 1,8 Mecsekerdő –2,2 Mecsekerdő –2,6 DALERD DALERD 1,3 Egererdő –2,9 Egererdő –3,4 KAEG VADEX Vértesi Erdő Mecsekerdő Egererdő

AEE/ ErdőÁRB gazdaság 9,44Nyíredő 9,35Zalaerdő 5,85Északerdő 4,53Szombathelyi 4,06Dombvidék 3,89Ipoly Erdő 3,42Nefag 2,99Síkvidék 2,99Össz–Á 2,70SEFAG 2,57Pilisi Parkerdő 1,99Hegyvidék 1,92Bakonyerdő 1,79Gyulaj 1,47KEFAG 1,34Gemenc 1,11TAEG 0,79DALERD 0,65KAEG 0,48VADEX 0,28Vértesi Erdő –1,17Mecsekerdő –1,63Egererdő

ADE/ ÁRB 8,67 8,57 4,86 4,14 3,74 3,55 3,05 2,77 2,66 2,52 2,42 1,57 1,54 1,54 1,34 1,32 1,11 0,69 0,62 0,48 –0,20 –,23 –1,75

M-3. táblázat: Az erdőgazdaság soros ökonómiai értékek és mutatók alakulása 2007–2010 Az erdőgazdaságok sorrendje jól érzékelteti a síkvidéki erdőgazdaságok gyengébb körülményeit, amelyet csak néhány erdőgazdaság ki- (Nyírerdő tartósan) vagy bekerülése (Mecsek, Egererdő átmenetileg) módosít (az átlagok tehát szépítik a képet).

69


Régió

Mindösszesen Hegyvidék Dombvidék Síkvidék



FakiFakiFakitermelés FakiErdőtermelés termelési Terület termelés felújítás fedezete árbev. ktg. I. T FK EF FK-Á FK-K FK-FI E ha E m3 ha M Ft M Ft M Ft 2002 1998-2002 927,5 3982 11297 26440,1 11388,9 13892,4 393,2 1212 3015 7319,2 3126,1 3546,5 271,9 1571 3392 12003,7 5246,6 6601,4 262,4 1199 4890 7117,2 3016,2 3744,5 FK/ EF/ FK-Á/ FK-K/ FK-FI/ T T FK FK FK m3/ha ha/ha E Ft/m3 E Ft/m3 E Ft/m3 4,29 12,2 6,64 2,86 3,49 3,08 7,7 6,04 2,58 2,93 5,78 12,5 7,64 3,34 4,20 4,57 18,6 5,94 2,52 3,12 FK/ EF m3/ha 352 402 463 245

M-4. táblázat: Az erdőgazdálkodás regionális értékei és mutatói

70

FakiErdőtermelés felújítás fedezete költsége II. . FK-FII EM-K M Ft M Ft 11791,4 4440,8 2949,9 1211,4 5681,7 1804,9 3159,8 1424,5 FK-FII/ FK E Ft/m3 2,96 2,43 3,62 2,64 EF-II/ EM-K/ EF EF M Ft/ha M Ft/ha 1,04 393 0,98 402 1,68 532 0,65 291

Erdőg. üzemi eredm. EG-E E Ft/ha 7350 1739 3877 1736 EG-E/ T E Ft/ha 7,92 4,42 14,25 6,63 EG-E/ EF M Ft/ha 0,65 0,58 1,14 0,36


1.

A társasági adó fizetési kötelezettség alakulása 1995-2010

Az elmúlt másfél évtizedben az erdőgazdaságok gazdasági környezetében jelentős változások történtek, amelyek befolyásolják a bevételeket és a ráfordításokat, így a jövedelmezőséget és az adózás előtti eredményt is. Ugyanakkor a társaságok jövedelem adózása is folyamatosan módosult (2. melléklet), a Társasági nyereségadó (TÁNYA) valamint a Társasági és osztalékadó (TAO) fogalmában és mértékében is más-más társasági adóterhet jelentett (menetközben osztalékadó, különadó is volt, és jelenleg is van minimum adóalap stb.) A társasági adót alapvetően meghatározza az adóalap képzése is, az adóalap növelő és csökkentő tételek, illetve azok mértéke. Először az eredménykimutatás kiemelt adatai alapján tekintjük át az erdészeti portfolió időszaki gazdálkodását, a teljesítmény-elemeket. A társaságok adózás előtti eredményét alapvetően módosítja az adózás, az adózott eredményt az osztalék már alig terheli (de ezek is természetesen csökkentik az erdőfenntartáshoz rendelkezésre álló működő vagyon forrását, a saját tőkét). Az értékesítés nettó árbevétele lényegében változatlan naturális teljesítmény, tartamos erdőgazdálkodás mellett is ütemesen (dinamikusan, a 15 év alatt háromszorosára) növekedett a magyar gazdaság inflációs trendjének megfelelően. Ez az árnövekedés természetesen az inputoknál is jelentkezett és begyűrűzött az erdőgazdálkodásba, a ráfordítások hasonló ütemben növekedtek. Az üzemi eredmény is hullámzott, de növekvő tendencia nem állapítható meg (az erdővagyongazdálkodásnak nem is célja, legfeljebb következménye a nyereség emelkedése). Az egyéb bevételekkel és ráfordításokkal korrigált üzemi eredmény (KÜE – korrigált üzemági eredmény, bruttó eredmény) viszont már romlik, és a 2002–2010. közötti időszakban rendre negatív értéket mutat (az állami erdőgazdálkodás jövedelmezőségével részletesebben más fejezetben foglalkozunk). M.e.: Mrd Ft Ssz. Megnevezés

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Értékesítés nettó 24,89 árbevétele Bruttó eredmény 1,71 (KÜE) Üzemi tevékenyA. 1,71 ség eredménye Adózás előtti E. 1,61 eredmény Adóz. e. eredm. / 6,5 Árbev. (%) Adófizetési XIII. 0,3 kötelezettség Fizetett adó / 1,2 Árbevétel (%) Fizetett adó / 18,6 Adóz e. er. (%) Adózott eredF. 1,3 mény I.

G.

28,00 30,97 35,22 40,9 47,07 47,45 47,64 49,35 51,7 54,77 61,1 65,57 72,69 69,80 73,22 1,54 0,51 -0,89 1,14 1,42 0,45 -0,63 -0,42 -0,33 -0,35 -1,04 -0,15 0,55 -2,47 -3,47 1,38 0,71 1,01 1,48 1,82 1,82 0,91 1,11 1,24 0,84 1,38 1,88 2,63 1,13 0,73 1,27 0,85 1,37 1,86 1,73 1,76 0,71 1,21 1,27 0,96 1,8

2,47 3,08 1,86 0,98

4,5

3,8

2,7

3,9

4,5

3,7

3,7

1,5

2,5

2,5

1,8

2,9

4,2

2,7

1,3

0,22 0,15 0,27 0,33 0,35 0,29 0,14 0,18 0,14 0,16 0,2

0,24 0,35 0,16 0,27

0,8

0,4

0,8

0,7

0,8

0,9

0,6

0,3

0,4

0,3

17,3 17,6 17,7 17,7 20,2 16,5 19,7 14,9 11,0

0,3

0,3

8,9 11,1

0,5

9,7 11,4

0,2

0,4

8,6 27,6

1,05 0,7

1,1

1,52 1,38 1,47 0,57 1,03 1,13 0,8

1,6

2,24 2,73 1,69 0,71

-

-

-

0

0,5

1,1

1,52 1,38 1,32 0,57 1,03 1,13 0,8

1,6

1,74 1,80 1,69 0,71

Osztalék

0,14

-

Mérleg szerinti eredmény

1,16 1,05 0,7

-

0,15

-

-

-

-

0,93 0

0

1. táblázat: Az eredménykimutatás kiemelt adatainak változása

73

III. Az erdészeti részvénytársaságok társasági adózása Az árbevétel növekedési dinamikát az eredmény jellegű fogalmak értékeinél stagnálóhullámzás váltja fel. A részletesebben tárgyalt 1998-2002 (2001), illetve a 2007-2010 közötti periódus kedvezőbb (még a 2009 évtől érzékelhető válságot is figyelembe véve). Az ábrák is jól szemléltetik az eredmény kategóriák összefüggését, az adózás előtti eredmény vonala alatt fut az adózott eredmény, a csökkentő tényező az adófizetési kötelezettség, amely ránézésre arányos az adózás előtti eredménnyel (1. ábra). A 2. ábrán a méretarány az árbevétel elhagyása miatt más (nem érzékelteti az árbevétel és az eredmény eltérő futását, viszont mutatja az üzemi eredmény és a bruttó eredmény (KÜE) eltérő alakulását), az adófizetési kötelezettség (a nagyságrendileg nagyobb árbevétel ábrázolásának elhagyása mellett is) csekély eredményrontó tehernek tűnik. 105

3

90

2,5

75

2

60

1,5

45

1

30

0,5

15

0

Mrd Ft

Mrd Ft

3,5

0

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

-0,5

-15


Adófizetési kötelezettség

Adózott eredmény


Értékesítés nettó árbevétele

Megjegyzés: A KÜE a nagy léptékű értékkészleten került ábrázolásra.

1. ábra:

Az árbevétel, illetve az eredmény jellemzők alakulása 4 3

Mrd Ft

2 1 0 -11995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 -2 -3 -4

Bruttó eredmény (KÜE) Adózás előtti eredmény Adózott eredmény

2. ábra:

Üzemi tevékenység eredménye Adófizetési kötelezettség


Az abszolút értékek megadása mellett célszerű mutatók számítása is, amelyek számszerűen is érzékeltetik az adózási viszonyokat. Három mutatót képeztünk, amelyek (a más ívű ár-

74

1. A társasági adó fizetési kötelezettség alakulása 1955-2010 bevétel figyelembe vételével) ugyanakkor össze is függnek: az „Árbevétel-arányos (adózás előtti) nyereség” és az „Adóintenzitás” szorzata az „Árbevétel-arányos Adóterhelés”-t adja. Árbevétel arányos (adózás előtti) nyereség Adózáselőtti eredmény/ Árbevétel

Adóintenzitás

Adóterhelés

Fizetett adó/ Adózás előtti eredmény

Fizetett adó /Árbevétel

AEE/ÁRB

AFK/AEE

AFK/ÁRB

2. táblázat: Az erdőgazdaságok adózási mutatóinak alakulása, összefüggése Az árbevétel-arányos adózás előtti nyereség csökkenése következik az árbevétel folyamatos növekedése melletti eredmény stagnálásából (a 2002. év beszámítása ezért lényegesen módosítja az időszaki átlagokat, mutatókat). Az átlagos adóintenzitás a 2002-ig tartó szintről mintegy kétharmadára csökken, de 2010-ben (pl. a Hipa – Helyi iparűzési adó - kedvezmény eltörlése miatt) felugrik. Az árbevétel arányos társasági adó fizetési kötelezettség 2001-2002. években a töredékére esett, és lényegében ezen a minimális arányon is maradt. M.e.: % Mutató AEE/ÁRB AFK/AEE AFK/ÁRB

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 6,5

4,5

2,7

3,9

4,5

3,7

3,7

1,5

2,5

2,5

18,6 17,3 17,6 17,7 17,7 20,2 16,5 19,7 14,9 11,0 1,2

0,8

0,8

0,7

0,8

0,9

0,6

0,3

0,4

0,3

1,8

2,9

3,8

4,2

2,7

1,3

8,9 11,1

9,7 11,4

8,6 27,6

0,3

0,4

0,2

0,3

0,5

0,4

AEE – Adózás előtti eredmény; ÁRB – Árbevétel; AFK – Fizetett adó

30

1,5

25

1,25

20

1

15

0,75

10

0,5

5

0,25

0

%

%

3. táblázat: Az erdőgazdaságok adózási mutatóinak alakulása

0 1995 1996 1197 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

AEE/ÁRB

AFK/AEE

AFK/ÁRB

Megjegyzés: Az adóintenzitás számait a baloldali tengely mutatja AEE – Adózás előtti eredmény; ÁRB – Árbevétel; AFK – Fizetett adó

3. ábra:


75


2.

A társasági adózáshoz kapcsolódó fogalmak és értékek

Társasági adózás és adófizetés, erdészeti társaságok és régiók A rendelkezésre álló adatok az erdészeti társaságok éves adózással kapcsolatos értékeit tartalmazzák 1998–2002, illetve 2007–2010 között. A társaságok jövedelmezőségét az egyes években számtalan naturális és gazdálkodási tényező hatása befolyásolja, így ezek eseti feltárása és értékelése nem lehet a vizsgálat témája. (Az 1998–2002 közötti adatsorok az ÁPV Rt 19 erdőgazdaságát tartalmazzák, a 2007–2010 éveknél az összevetéskor is ezeket vettük figyelembe.) A rövid összeállítás lehetőséget ad a feldolgozások és mutatók együttes megjelenítésére (az éves alaptáblázatokat nem ismertetjük, a gazdaságsoros átlagokat mellékletbe rendezzük). Az árbevétel természetesen más gazdálkodási témákban hangsúlyosabb (kereskedelem, üzemági összetétel), de a mutatókban való alkalmazás miatt elhagyása nem lenne indokolt. Az eredmény és az adózás kapcsolata végső soron az adózott eredményben összegeződik, ezért ezt is szerepeltetjük. 2.1.

A regionális árbevételi és adózási adatok alakulása

Alapadatként csak a regionális és időszaki átlagokat közöljük a mellékletben, a részletek a hivatkozásokban szereplő dokumentumokban találhatók. Az időbeli változásokhoz a társaságonkénti adatokból képzett régiók részesedési aránya (százalék) adhat hasznos információt, ezért ezek kimunkálására sor kerül az átrendeződések érzékeltetéséhez. Az 1998-2002 (illetve az 1998-2001) időszakokra számított árbevételi megoszlás között nincs különbség (a minimum és maximum értékekben is alig), ugyanakkor az adózás előtti eredmény lényegesen változik a hegyvidék kárára (Egererdő, Bakonyerdő). Az 1998-2002, illetve a 2007-2010 időszakok között már az árbevételben is van összetétel módosulás, a hegyvidék javára (Vértesi Erdő) a síkvidék terhére (KEFAG, VADEX), de a változásokat az adózás előtti eredménynél a dombvidék, nevezetesen a Zalaerdő előretörése dominálja (bár a tájegységen belül növekedések (Szombathely) és csökkenések (a SEFAG-nál és a Mecsekerdőnél) váltják egymást. A többi régióban is nagyon erősek a cégszintű ingadozások, a javulások (mindenek előtt, a magas bázisú Nyírerdő, az Északerdő, a Pilisi Parkerdő), illetve a zuhanásszerű romlások (Egererdő) vagy a síkvidékiek alacsony jövedelmezőségi szintje. Az adózás előtti eredmény már tartalmaz tartósan negatív veszteség minimumot. Az adózás előtti eredménynél a 2002. év adatának eltérő számértéke miatt két megoszlási sorozatot készítettünk: AEE2 (1998-2002) és az AEE1 (1998-2001) átlagértékekkel. A társasági adófizetési kötelezettségnél is más-más képet kapunk, akár az adózás előtti értékekhez hasonlítunk, akár a 2007-2010 időszakot viszonyítjuk a korábbihoz (4. táblázat). A fizetett társasági adó a hegyvidék esetében lényegesen magasabb az adózás előtti eredmény arányához képest, míg a síkvidék esetében ellentétes a tendencia. Az adófizetési arány a hegyvidék (Északerdő, Vértesi Erdő, Bakonyerdő) esetében az idővel is nőtt, míg a dombvidéknél (a SEFAG-nál és a veszteséges Mecsekerdőnél) és a síkvidéknél (a Nyírerdő növekedése mellett az eredmény csökkenésű KEFAG-nál, KÁEG-nál és a Gemencnél) csökkent (1.1. és 1.2. melléklet).

76

2. A társasági adózáshoz kapcsolódó fogalmak és értékek

Régió

Hegyvidék Dombvidék Síkvidék Átlag Minimum Maximum

Árbevétel ÁRB ÁRB2 ÁRB1 ÁRB ÁRB7 1998–2002 1998-2001 2007–2010 M Ft % % M Ft % 2407,4 33,1 33,1 4352,3 37,1 2547,3 35,0 35,0 4023,4 34,3 1990,0 31,9 31,9 2866,6 28,6 2297,7 3701,0 1,3 1,5 1,3 10,2 10,5 10,9

Adózás előtti eredmény AEE AEE2 AEE AEE1 AEE AEE7 1998–2002 1998–2001 2007–2010 M Ft % M Ft % M Ft % 56,5 22,8 74,4 26,6 86,6 24,7 111,7 45,1 120,3 43,0 163,3 46,7 68,3 32,1 73,1 30,4 85,0 28,6 78,3 88,5 110,5 -1,1 -0,9 -2,2 18,5 17,9 30,5

4. táblázat: Az árbevétel és az adózás előtti eredmény (1998–2002; 2007–2010) M.e.: % ÁRB2 ÁRB1 ÁRB7 AEE2 AEE1 AEE7 AFK2 AFK1 AFK7 ADE2 ADE1 ADE7

Régió

Hegyvidék 33,1 33,1 Dombvidék 35,0 35,0

37,1 22,8 26,6 24,7 29,0 31,0 47,5 21,6 25,5 21,9 34,3 45,1 43,0 46,7 47,1 46,6 33,3 44,4 42,2 48,3

Síkvidék

28,6 32,1 30,4 28,6 23,9 22,4 19,2 34,0 32,3 29,8

31,9 31,9

5. táblázat: Az adózáshoz kapcsolódó fogalmak értékeinek régiók szerinti megoszlása ÁRBEVÉTEL

50


40

%

30 20 10 0 ÁRB2

ÁRB1

ÁRB7

AEE2

AEE1

AEE7

1998-2002 átlag

1998-2001 átlag

2007-2010 átlag

1998-2002 átlag

1998-2001 átlag

2007-2010 átlag

Hegyvidék

Dombvidék

Síkvidék

50 40

%

30 20 10 0 Hegyvidék

Dombvidék ÁRB2

4. ábra:

ÁRB1

ÁRB7

AEE2

Síkvidk AEE1

AEE7


77

III. Az erdészeti részvénytársaságok társasági adózása Ezek összhatásaként a régiók között az adózott eredménynél az átrendeződés időben is mérsékeltebb, a dombvidék az adózott eredménynek közel felét képviseli a 2007-2010 időszakban (a Zalaerdő egymaga közel egyharmadot). A jövedelmezőségről és az adóterhelésről a mutatók elemzéséről más megközelítésben ismét megemlékezünk. A régióarányoknál az ábrák a dombvidék jó (adózás előtti eredménynél nagyon jó) eredményeit mutatják, a síkvidék és különösen a hegyvidék eredményrészesedése elmarad az árbevételétől. Az árbevételi arány regionális állandóságán belül az egyes erdőgazdaságoknál vannak – esetenként lényeges – eltérések. Az adózás előtti eredménynél az eltérések sokkal erősebbek, már az 1998–2001 és a 2002 év között is, amely 2007–2010 évek átlagára ismét módosul. A régiók adózási teljesítményének százalékos aránya mutatja a speciális esetet, a hegyvidék a nem magasabb árbevételnél is kiugróan nagy társasági adó fizetési szintre emelkedett, a többi régió 10–10%-kal csökkent, az adózás további részében ezzel részletesebben foglalkoznunk kell (bár már részben érintettük). Adófizetési kötelezettség Régió

AFK AFK2 AFK AFK1 AFK AFK7 ADE ADE2 ADE ADE1 ADE ADE7 1998-2002 1998-2001 2007-2010 1998-2002 1998-2001 2007-2010 M Ft % M Ft % M Ft % M Ft % M Ft % M Ft %

Hegyvidék

77,8

Dombvidék

132,9

Síkvidék Átlag

Adózott eredmény

67,5

29,0

31,0 110,1

47,5

261,2

21,6 348,8

25,5 409,3

21,9

47,1 146,1

46,6

77,3

33,3

537,0

44,4 575,2

42,2 902,3

48,3

23,9

22,4

44,5

19,2

410,8

34,0 440,8

32,3 556,2

29,8

1209,2

1365,3

1867,4

278,2

97,8 70,7 315,4

231,2

Minimum

0

0

0

–1,3

–1,1

–3,4

Maximum

18,6

19,4

22,9

18,4

17,8

31,4

6. táblázat: Adófizetési kötelezettség és adózott eredmény (1998–2002; 2007–2010) Az adózott eredményből közel a felét a dombvidék adja, a síkvidéknél a kisebb adófizetés hatására az adózott eredmény aránya javult. M.e.: % Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Régió AEE2 AEE1 AEE7 AFK2 AFK1 AFK7 ADE2 ADE2 ADE7 Hegyvidék 22,8 26,6 29,0 31,0 21,6 25,5 24,7 47,5 21,9 Dombvidék 45,1 43,0 47,1 46,6 44,4 42,2 48,3 46,7 33,3 Síkvidék 32,1 30,4 23,9 22,4 34,0 32,3 28,6 19,2 29,8 7. táblázat: Az eredmény elemek régiók szerinti megoszlása

78

2. A társasági adózáshoz kapcsolódó fogalmak és értékek


60

ADÓ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

ADÓZOTT EREDMÉNY

50

%

40 30 20 10 0 AEE2

AEE1

AEE7

AFK2

AFK1

AFK7

ADE2

ADE1

ADE7


Hegyvidék

Dombvidék

Síkvidék

60 50

%

40 30 20 10 0 Hegyvidék AEE2

5. ábra: 2.2.

AEE1

Dombvidék AEE7

AFK2

AFK1

Síkvidék AFK7

ADE2

ADE1

ADE7

Az eredmény elemek régiók szerinti megoszlása – szétválasztások


A legfontosabb adózással kapcsolatos mutatókra már a teljes időszak bemutatásakor felhívtuk a figyelmet, most a régiók (a mellékletben a társaságok) időszakonkénti eredményeit számszerűsítjük, ábrázoljuk és magyarázzuk. (Írtuk: az „Árbevétel arányos (adózás előtti) nyereség” és az „Adóintenzitás” szorzata az „Árbevétel arányos adóterhelést” adja. Lásd 75. oldal, 2. táblázat) M.e.: % Régió Hegyvidék Dombvidék Síkvidék Átlag Minimum Maximum

AEE/ ÁRB

AFK/ AFK/ AEE/ AFK/ AFK/ AEE/ AFK/ AFK/ ADE/ ADE/ AEE ÁRB ÁRB AEE ÁRB ÁRB AEE ÁRB ÁRB AEE 1998 – 2002 1998 – 2001 2007 – 2010 2,35 23,0 0,54 3,17 21,9 0,69 1,99 21,2 0,42 1,57 0,79 4,38 19,8 0,87 4,83 20,3 0,98 4,06 0,32 3,74 0,92 7,9 3,43 14,1 0,48 3,76 13,8 0,52 2,99 0,22 2,77 0,93 7,4 3,41 18,7 0,64 3,94 18,8 0,74 2,99 11,0 0,33 2,66 0,89 0 -1,46 0 -1,63 0 -1,57 0 0 -7,3 -1,75 0,74 7,91 74,6 1,38 9,0 144,8 1,65 9,44 173,8 0,99 8,67 1,07

8. táblázat: Az árbevétellel és adózással képzett regionális mutatók (1998–2002; 2007–2010)

79


Az árbevétel arányos eredmény összességében alacsony szintű és romló jövedelmezőséget mutat (a régiókat egy-egy társaság problémája már erősen érinti). Az adózási intenzitásnál, a régiók közötti jelentős különbség még idővel fel is erősödött, és a mostani 10%-nál tartósan magasabb is, de a domb és síkvidéki régióban felére csökkent.(a távlatosan általános 10%-nyi szintre). Az (ÁFK/ÁEE) összességében és régiónként is csökkent, hiszen az adózás előtti eredmények minden régióban és az adóterhelés több régióban és így összességében is alacsonyabbá vált. Az árbevételhez viszonyítjuk az adófizetési kötelezettséget is (AFK/ÁRB), amely időszakonként és régiónként az 1% alatt maradt, átlagban a hegyvidék kivételével a felét vagy harmadát sem érte, éri el. M.e.: % AEE/ AEE/ AEE/ AFK/ AFK/ AFK/ AFK/ AFK/ AFK/ ÁRB-02 ÁRB-01 ÁRB-07 AEE-01 AEE-02 AEE-07 ARB-01 ARB-02 ARB-07

Régió

AEÁ1

AEÁ2

AEÁ7

AFE1

AFE2

AFE7

AFÁ1

AFÁ2

AFÁ7

Hegyvidék

3,17,

2,35

2,55

21,9

23,0

21,3

0,69

0,54

0,54

Dombvidék

4,83

4,38

3,93

20,3

19,8

10,2

0,98

0,87

0,40

Síkvidék

3,76

3,43

2,99

13,8

14,1

7,4

0,52

0,48

0,22

Átlag

3,94

3,41

3,13

18,8

18,7

13,1

0,74

0,64

0,41

9. táblázat: Az árbevétellel és adózással képzett regionális mutatók alakulása AEE / ÁRB

25

AFK / EEE

AFK / ÁRB

20

%

15 10 5 0 AEÁ1

AEÁ2

AEÁ7

AFE1

AFE2

AFE7

AFÁ1

AFÁ2

AFÁ3


Hegyvidék

AEÁ1 = AEE/ÁRB-01 AEÁ2 = AEE/ÁRB-02 AEÁ7 = AEE/ÁRB-07

6. ábra:

80

Dombvidék

AFE1 = AFK/AEE-01 AFE2 = AFK/AEE-02 AFE7 = AFK/AEE-07

Síkvidék

Átlag

AFÁ1 = AFK/ARB-01 AFÁ2 = AFK/ARB-02 AFÁ3 = AFK/ARB-07



3.

Az adófizetési kötelezettség számítása, értéke és aránya (2007-2010)

3.1.

A gazdálkodási és adózási adatok és mutatók (2007-2010)

A társasági adófizetést természetesen alapvetően meghatározza az adózás előtti eredmény (amely a jövedelmezőségen és a mérleg szerinti eredményen keresztül az ágazat, a régiók és a cégek pozitív megítélését és fejlődését biztosítja). Adózás előtti eredmény ÁRB7 AEE AEE7 % M Ft % 37,1 519359 24,7 34,3 979380 46,7 28,6 600651 28,6 2099390

Árbevétel Régió Hegyvidék Dombvidék Síkvidék Összes Minimum Maximum

ÁRB M Ft 26113,7 24139,0 20066,1 70319,2

Adófizetési kötelezettség AFK AFK7 M Ft % 110090 47,5 77238 33,3 44495 19,2 231623

Adózott eredmény ADE ADE7 M Ft % 409271 21,9 902322 48,3 556155 29,8 1867748

ADE/ ÁRB

ADE/ AEE

M Ft 1,57 3,74 2,77 2,66 -1,75 8,67

% 0,79 0,92 0,93 0,89 0,74 1,07

10. táblázat: A társasági adózás elemeinek regionális alakulása (2007–2010) A regionális értékeknél az egyes elemek jelentős különbsége alakult ki a 2007-2010-es időszakra, a hegyvidék az árbevételben elért arányát az adózás előtti eredményben (az árbevétel arányos jövedelmezőségben) nem tudja tartani, viszont az adófizetési kötelezettség majdnem felével vesz részt. A dombvidéki erdőgazdaságok erős jövedelmezőségét és kedvezőbb adózását mutatja, hogy az adózás előtti eredménynek és az adózott eredménynek közel felét reprezentálják. A síkvidéki erdőgazdaságok árbevétel és adózott eredmény hányada megegyezik, némi javulást jelent az adózott eredményben a viszonylag kedvezőbb adóterhelésük. M.e.: % 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Erdőgazdaság ÁRB7 Erdőgazdaság AEE7 Bakonyerdő 10,9 Zalaerdő 30,5 SEFAG 9,8 Nyírerdő 19,1 Zalaerdő 9,7 Északerdő 9,8 KEFAG 6,8 SEFAG 8,4 Vértesi Erdő 6,4 Szombathelyi. 8,2 Nyírerdő 6,0 Bakonyerdő 7,0 Pilisi Parkerdő 5,8 Pilisi Parkerdő 5,3 Mecsekerdő 5,6 Ipoly Erdő 4,9 Szombathelyi 5,4 KEFAG 3,0 Egererdő 5,2 NEFAG 2,9 Északerdő 5,1 Gemenc 1,7 VADEX 4,6 Gyulaj 1,1 KAEG 3,8 KAEG 0,8 Ipoly Erdő 3,7 VADEX 0,7 Gemenc 3,6 TAEG 0,7 NEFAG 2,5 Vértesi Erdő 0,6 TAEG 2,0 DALERD 0,4 Gyulaj 1,8 Mecsekerdő –2,2 DALERD 1,3 Egererdő –2,9 100 100

Erdőgazdaság Zalaerdő Északerdő Nyírerdő Bakonyerdő Vértesi Erdő Szombathelyi Pilisi Parkerdő Ipoly Erdő NEFAG Egererdő Gemenc SEFAG Gyulaj Mecsekerdő DALERD KAEG VADEX TAEG KEFAG

AFK7 22,9 15,1 14,1 12,6 9,1 6,5 4,9 3,9 2,8 1,9 1,6 1,5 1,3 1,0 0,4 0,3 0 0 –0,1 99,8

Erdőgazdaság ADE7 Zalaerdő 31,4 Nyírerdő 19,7 Északerdő 9,2 SEFAG 9,2 Szombathelyi 8,4 Bakonyerdő 6,3 Pilisi Parkerdő 5,3 Ipoly Erdő 5,0 KEFAG 3,4 NEFAG 2,9 Gemenc 1,8 Gyulaj 1,0 KAEG 0,9 VADEX 0,8 TAEG 0,8 DALERD 0,4 Vértesi Erdő –0,5 Mecsekerdő –2,6 Egererdő –3,4 100

11. táblázat: A gazdálkodási és adózási értékek társasági megoszlása (%)

81

III. Az erdészeti részvénytársaságok társasági adózása M.e.: M Ft Régió Hegyvidék Dombvidék Síkvidék Átlag Minimum Maximum

ÁRB Átl. 4352,3 4023,2 2866,6 3701,0

AEE Átl. 86,6 163,2 85,8 110,5

AFK Átl. 18,3 12,9 6,4 12,2

ADE Átl. 68,2 150,4 79,5 98,6

AEE/ ÁRB 1,99 4,06 2,99 2,99 –1,63 9,44

AFK/ AEE 21,2 7,9 7,4 11,0 –7,3 173,8

AFK/ ÁRB 0,42 0,32 0,22 0,33 0 0,99

ADE/ ÁRB 1,57 3,74 2,77 2,66 –1,75 8,67

12. táblázat: Az erdőgazdasági régiók és társaságok társasági adózási mutatói Az erdőgazdasági adózási mutatók első csoportját az árbevételhez való viszonyítással képezzük. Az adózott eredmény mutatója az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség különbségéből adódik. A legjobb helyzetben, mint azt az előzőekben már más elemeknél bemutattuk, a dombvidéki erdőgazdaságok vannak, mutatóik kétszeresét teszik ki a hegyvidéki gazdaságoknak, amelyeket a legmagasabb adó terhel. A síkvidéki erdőgazdaságoknak így sikerül a középmezőnyben megkapaszkodniuk a portfolió átlaggal, sőt a legalacsonyabb adózással az adózott eredménynél még kedvezőbb helyzetbe kerülnek. M.e.: % Erdőgazdaság Nyíredő Zalaerdő Északerdő Szombathelyi Dombvidék Ipoly Erdő NEFAG Síkvidék Össz-Á Pilisi Parkerdő SEFAG Hegyvidék Bakonyerdő Gyulaj Gemenc KEFAG TAEG DALERD KAEG VADEX Vértesi Erdő Mecsekerdő Egererdő

AEE/ ÁRB 9,44 9,35 5,85 4,53 4,06 3,89 3,42 2,99 2,99 2,70 2,57 1,99 1,92 1,79 1,47 1,34 1,11 0,79 0,65 0,48 0,28 –1,17 –1,63

Erdőgazdaság Vérteserdő Hegyvidék Bakonyerdő Gyulaj Északerdő DALERD NEFAG Össz-Á Pilisi Parkerdő Gemenc Szombathelyi Ipoly Erdő Zalaerdő Nyíredő Dombvidék Síkvidék SEFAG KAEG TAEG VADEX KEFAG Mecsekerdő Egererdő

AFK/ AEE 173,8 21,2 19,8 18,5 16,9 12,2 11,0 11,0 10,3 10,0 8,8 8,8 8,3 8,2 7,9 7,4 2,0 0 0,0 0 –0,3 –5,1 –7,3

Erdőgazdaság Északerdő Zalaerdő Nyíredő Vértesi Erdő Hegyvidék Szombathelyi Bakonyerdő NEFAG Ipoly Eerd Gyulaj Össz-Á Dombvidék Pilisi Parkerdő Síkvidék Gemenc Egererdő DALERD Mecsekerdő SEFAG KAEG VADEX TAEG KEFAG

AFK/ ÁRB 0,99 0,78 0,77 0,47 0,42 0,40 0,38 0,38 0,34 0,33 0,33 0,32 0,28 0,22 0,15 0,12 0,10 0,06 0,05 0,03 0 0,0 0,0

ADE/ ÁRB Nyíredő 8,67 Zalaerdő 8,57 Északerdő 4,86 Szombathelyi 4,14 Dombvidék 3,74 Ipoly Erdő 3,55 NEFAG 3,05 Síkvidék 2,77 Össz-Á 2,66 SEFAG 2,52 Pilisi Parkerdő 2,42 Hegyvidék 1,57 Bakonyerdő 1,54 Gyulaj 1,54 KEFAG 1,34 Gemenc 1,32 TAEG 1,11 DALERD 0,69 KAEG 0,62 VADEX 0,48 Vértesi Erdő –0,20 Mecsekerdő –,23 Egererdő –1,75 Erdőgazdaság

13. táblázat: A gazdálkodási és adózási mutatók társasági megoszlása (%) Az erdőgazdaságok sorrendje jól érzékelteti a síkvidéki erdőgazdaságok gyengébb körülményeit, amelyet csak néhány erdőgazdaság ki- (Nyírerdő tartósan) vagy bekerülése (Mecsekerdő, Egererdő átmenetileg) módosít (az átlagok tehát szépítik a képet).

82

3. Az adófizetési kötelezettség számítása, értéke és aránya (2007-2010)

3.2.

Régiónkénti árbevétel arányos adóalap növelő és adóalap csökkentő tételek

A társasági adó fizetési kötelezettség nagyságára ugyanakkor jelentős befolyása van az adóalapnak, az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tényezőknek is, így az adófizetésben (az adózott eredményben) már jelentős változást idézhetnek, idéznek elő. Először a régiókat tekintjük át (most már csak a 2007-2010 időszakára mivel a korábbi tanulmányban az adózással ilyen mélységben nem foglalkoztunk, illetve az évtizedes szabályozási változások nagyon lényegesek). A két viszonyítási tényező az árbevétel és az adózás előtti eredmény. A növelő (N) és csökkentő (CS) tényezők számos elemből tevődnek össze (amelynek elemzésére rögtön rátérünk) és összesített értékük jelentős mértékénél fogva csak az árbevételhez viszonyíthatók (az erdőgazdálkodás alacsony jövedelmezőségét már bemutattuk). Az adóalap módosító tényezők összességében az árbevétel 7-10%-át teszik ki (5,8 és 6,6 Mrd Ft), amelyek között az ábra alapján nagy regionális eltérést nem is tapasztalunk, de az egyenlegük (a növelő és a csökkentő értékek különbsége), és a köztük lévő eltérések már komolyan eltérítik az adóalapot. Az árbevétel arányos adózási alap összesített csökkentése több mint 1%-ot tesz ki (800 M Ft-ot), de a hegyvidéknél ez növekedést mutat, míg a másik két régiónál az adóalap mérséklés 2% pontnyi. További mutató képzésére adódik lehetőség: a CS/N, azaz a ((CS/ÁRB)/(N/ÁRB)) hányados segítségével. Az időszak kiemelt cégei: pozitív (Zalaerdő, Nyírerdő) és negatív (Vérteserdő, Mecsekerdő) itt is kitűnnek. M.e.: % Régió Min Síkvidék-Á Dombvidék-Á Átlag Hegyvidék-Á Max.

N/ÁRB

5,0 7,00 8,20 8,24 9,24 10,2

Régió Min Hegyvidék-Á Síkvidék-Á Átlag Dombvidék-Á Max.

Régió

CS/ÁRB

3,9 8,88 9,10 9,39

Min Síkvidék-Á Dombvidék-Á Átlag

10,18 Hegyvidék-Á 16,6 Max.

(CS/ÁRB)/ (N/ÁRB) –5,32 Min 0,58 –2,10 Hegyvidék-Á 0,96 –1,98 –1,15 Átlag 1,14 Dombvidék-Á 1,24 0,36 Síkvidék-Á 1,30 2,92 Max. 1,74

(N-CS)/ ÁRB

Régió

N – Adóalap növelő tételek; CS – Adóalap csökkentő tételek

14. táblázat: Árbevétel arányos adóalap növelő (N) és csökkentő (CS) tételek a régiókban

83

%


12 10 8 6 4 2 0 -2 -4

N / ÁRB

CS / ÁRB

%

Össz-Á 12 10 8 6 4 2 0 -2 -4

Össz-Á

Hegyvidék-Á

7. ábra:

Dombvidék-Á

Hegyvidék-Á

N / ÁRB

(N-CS) / ÁRB Síkvidék-Á

Dombvidék-Á

CS / ÁRB

Síkvidék-Á

N-CS / ÁRB

Árbevétel arányos adóalap növelő (N) és csökkentő (CS) tételek

Erdőgazdaság Nyíredő Zalaerdő SEFAG Szombathelyi KEFAG TAEG VADEX Ipoly Erdő Pilisi Parkerdő DALERD KAEG Gyulaj Gemenc NEFAG Egererdő Bakonyerdő Északerdő Vértesi Erdő Mecsek Összes

N/ÁRB 7,2 8,0 7,3 7,5 6,6 9,0 5,0 15,2 10,2 7,8 6,1 8,5 7,9 10,8 7,8 8,3 10,4 6,7 10,5

CS/ÁRB 12,5 12,7 9,5 9,6 8,6 10,6 6,5 16,6 11,5 9,1 7,1 9,3 8,4 11,0 7,2 8,0 9,8 3,9 7,6

M.e.: % (N-CS)/ÁRB (CS/ÁRB)/(N/ÁRB) –5,32 1,74 –4,73 1,59 –2,28 1,30 –2,18 1,28 –1,96 1,30 –1,56 1,18 –1,48 1,30 –1,38 1,09 –1,32 1,13 –1,22 1,17 –0,96 1,16 –0,82 1,09 –0,59 1,06 –0,24 1,02 0,22 0,92 0,35 0,96 0,64 0,94 2,78 0,58 2,92 0,75 1,14

15. táblázat: Árbevétel arányos adóalap növelő(N) és csökkentő (CS) tételek) az erdőgazdaságoknál

84

3. Az adófizetési kötelezettség számítása, értéke és aránya (2007-2010)

2

Dombvidék

Hegyvidék

Síkvidék

%

1,5 1 0,5 0

(CS/ÁRB) / (N/ÁRB) H D S

8. ábra:

Északerdő Vérteserdő Mecsek Szombathely Nyíredő Gemenc Összes

Egererdő Bakonyerdő Gyulaj TAEG NEFAG VADEX

Ipolyerő Hegyvidék SEFAG Dombvidék DALERD KAEG

Pilis Oszlop 8 Zalaerdő Oszlop 16 KEFAG Síkvidék

Árbevétel arányos adóalap csökkentő(CS) és növelő (N) tételek aránya az erdőgazdaságoknál

Az adófizetési kötelezettség számítása régiónként Az árbevétel után most elsősorban az adózás előtti eredményt helyezzük a középpontba, és ennek arányában fejezzük ki az adózási elemeket, így az adóalap növelő és csökkenő tételeket és ezek egyenlegét is az adózás előtti eredményhez viszonyíthatjuk. Nagyságrendi okokból az egyenleget hasonlítjuk az adózás előtti eredményhez. M.e.: % (N-CS)/AEE AA/AEE SZA/ AEE AFK/AEE ADE/AEE SZA/AA Min -149,3 Min -210,8 Min -8,0 Min -7,3 Min 0,74 Min -22,5 Síkv.

-70,3 Síkv.

29,7 Síkv.

6,3 Síkv.

7,4 Hegyv.

Dombv.

-49,0 Dombv.

51,0 Dombv.

7,9 Dombv.

9,8

Átlag

-38,5 Átlag

61,5 Átlag

10,2 Átlag

12,1 Átlag

0,89 Átlag

16,7

118,0 Hegyv.

19,2 Hegyv.

21,7 Dombv.

0,92 Síkv.

21,3

Hegyv.

18,0 Hegyv.

Hegyv.

Síkv. Max

1036,2 Max

1136,2 Max

173,8 Max

0,79 Dombv. 15,5

173,8 Max

16,2

0,96 1,07 Max

25,5


16. táblázat: Az adózás előtti eredményhez viszonyított adózási tételek

85

%


120 100 80 60 40 20 0 -20 -40 -60 -80

N-CS / AEE

AA / AEE

%

Összes

120 100 80 60 40 20 0 -20 -40 -60 -80

Összes

Hegyvidék

Hegyvidék

N-CS / AEE

9. ábra:

A A/ AEE

SZA / AEE

Dombvidék

AFK / AEE

Síkvidék

Dombvidék

SZA / AEE

Síkvidék

AFK / AEE


Az adózás előtti eredmény mintegy 40%-át lehet valamilyen csökkentő tétellel mérsékelni, de ez az előzőekkel hasonlóan a régiók közt jelentősen szór, és még nagyobb a differencia a megszokottan közölt minimális és maximális értékek között. A hegyvidék nehéz helyzetét mutatja, hogy az adóalapja nagyobb az adózás előtti eredménynél, és a számított adó vagy az adófizetési kötelezettség mintegy duplája az átlagnak. A táblázatok és az ábrák jól szemléltetik az adóalap növelő és csökkentő, illetve kiemelten az egyenlegük nagyságrendi viszonyítását az adózás előtti eredményhez. (Ezért szerepeltetjük az erdőgazdaságokat.) Az adózás előtti eredményhez viszonyított adóalap növelő és csökkentő tételek egyenlegében társaságonként nagyon jelentősek az eltérések, amelyek mind a számláló mind a nevező szélsőségeiből származnak, illetve a veszteségből (az alacsony számviteli adózás előtti eredmény gyakran párosul jelentős adózás előtti eredmény növeléssel, a ráfordításokat, azok egy részét nem ismeri el a tárgy évben az adózás). A növelő és csökkentő tényezők egyenlegének adózás előtti eredményhez viszonyított értéke természetesen (az adózás előtti eredményből így képezzük az adóalapot) szorosan összefügg az adóalap/adózás előtti eredmény viszonyszámmal (növelési többletnél az adóalap is növekszik, csökkentő tételnél kiegészítésként jelentkezik). A regionális értékeknél megjelenik, hogy a hegyvidéken a növelő tételek a nagyobbak, a másik két régióban (és különösen a síkvidéken) és így összességében az adóalap csökkentés a jelentős. A számított adót az adózás előtti eredményhez viszonyítva kapjuk az adóintenzitást, amely a síkvidék esetében kiugró értéket mutat. Természetesen nem az adókulcs eltéréséről van szó, hanem a negatív adóalapok nem képeznek látens adóváltozást a tárgy évben (néhol a későbbiekben elhatárolt veszteség miatti adóalap csökkentést tapasztaltunk).

86

3. Az adófizetési kötelezettség számítása, értéke és aránya (2007-2010) Az adófizetési kötelezettséget az adózás előtti eredményhez viszonyítva ismét csak a hegyvidék magasabb (legalább kétszeres) adóterhelését tapasztaljuk. Az adófizetési kötelezettség adóalaphoz viszonyításánál a hegyvidék mellé társul, sőt értékében meg is előzi azt (a negatív adóalap adózási szerepével kapcsolatban fentebb megemlítettek miatt) a síkvidék is. (A társaságok és az átlagok között különbség jelentkezik az átlagszámítások eltérő évei miatt.) M.e.: % Társaság, N-CS/ AEE Régió Vértesi Erdő 1036,2 Gyulaj 45,6 Bakonyerdő 18,3 Hegyvidék 18,0 Északerdő 11,0 NEFAG -7,1 Egererdő -13,3 Ipoly Erdő -34,9 Összes -38,5 Gemenc -40,2 Szombathely -48,0 Zalaerdő -48,4 Pilisi Parke. -48,7 Dombvidék -49,0 Nyíredő -56,4 Síkvidék -70,3 SEFAG -88,8 TAEG -140,4 KEFAG -146,3 KAEG -146,3 Mecsekerdő -149,3 DALERD -154,3 VADEX -310,8

Társaság, AA/ Régió AEE VADEX -210,8 DALERD -54,3 KEFAG -46,3 KAEG -46,3 TAEG -40,4 SEFAG 11,2 Síkvidék 29,7 Nyíredő 43,6 Mecsekerdő 49,3 Dombvidék 51,0 Zalaerdő 51,6 Szombathely 52,0 Gyulaj 54,4 Gemenc 59,8 Összes 61,5 Ipoly Erdő 65,1 Egererdő 86,7 NEFAG 92,9 Északerdő 110,0 Hegyvidék 118,0 Bakonyerdő 118,3 Pilisi Parke. 513 Vértesi Erdő 1136,2

Társaság, SZA/ Régió AEE KAEG -8,0 Egererdő -3,8 TAEG 0 KEFAG 0 VADEX 0 SEFAG 1,9 Mecsekerdő 4,5 Síkvidék 6,3 Nyíredő 6,9 Pilisi Parke. 7,8 Dombvidék 7,9 Zalaerdő 8,0 Szombathely 8,1 Gemenc 9,2 Ipoly Erdő 9,8 Összes 10,2 NEFAG 12,2 DALERD 12,2 Gyulaj 13,9 Bakonyerdő 15,3 Északerdő 16,9 Hegyvidék 19,2 Vértesi Erdő 173,8

Társaság, AFK/ AEE Régió Egererdő -7,3 KEFAG -0,3 TAEG 0 VADEX 0 SEFAG 2,0 Mecsekerdő 4,0 KAEG 4,4 Síkvidék 7,4 Nyíredő 8,2 Zalaerdő 8,8 Szombathely 8,8 Dombvidék 9,8 Gemenc 10,0 Pilisi Parke. 10,3 NEFAG 11,0 Ipoly Erdő 11,5 12,1 Összes DALERD 12,2 Gyulaj 13,9 Északerdő 16,9 Bakonyerdő 19,8 Hegyvidék 21,7 Vértesi Erdő 173,8

Társaság, Régió Egererdő Mecsekerdő TAEG KEFAG VADEX SEFAG KAEG Síkvidék Zalaerdő Dombvidék Nyíredő Ipoly Erdő Szombathely Pilisi Parke. Gemenc Összes NEFAG DALERD Gyulaj Északerdő Bakonyerdő Hegyvidék Vértesi Erdő

ADE/ AEE 1,07 1,05 1,00 1,00 1,00 0,98 0,96 0,93 0,92 0,92 0,92 0,91 0,91 0,90 0,90 0,89 0,89 0,88 0,86 0,83 0,80 0,79 0,74

Társaság, SZA/ AA Régió Gyulaj 25,5 Síkvidék 21,3 SEFAG 16,8 Összes 16,7 Hegyvidék 16,2 Nyíredő 15,9 Zalaerdő 15,5 Szombathely 15,5 Dombvidék 15,5 Gemenc 15,4 Vérteserdő 15,3 Északerdő 15,2 Pilisi Parke. 15,2 Ipoly Erdő 15,1 NEFAG 13,2 Bakonyerdő 12,9 Mecsekerdő 9,0 TAEG 0 KEFAG 0 VADEX 0 Egererdő -4,4 DALERD -22,5 KAEG +16,9

17. táblázat Az adózási tételek adózás előtti eredményhez viszonyítása társaságonként

87


4.

Erdészeti részvénytársaságok társasági adó fizetése 2007-2010

4.1

A társasági adóalap növelő és csökkentő tételek szerepe 2007-2010

Az előzőekben az adóalap növelő és csökkentő tételek szerepét összességében, egyenlegükben tekintettük át, de a társasági és régió szinten való eltérésük indokolják részletesebb elemzésüket is. Természetesen a 2007-2010 közötti évek, az adott rövid időszak is jelentős változásokat hozott az adóalap növelő és csökkentő tételek szabályozásában (az országos és a szélesebb körű válság hatására is). Jelenleg az erdészeti társaságok szempontjából az adóalap változtatásokat az előzőekhez hasonlóan a 2007-2010-es évek átlagával jellemezzük, de nem térünk ki az egyes évek változtatásainak társaságokat, régiókat befolyásoló hatására (amely speciális elemzés témája lehetne). Az adóalap változtatásokat alapvetően négy csoportba oszthatjuk (az erdőgazdaságoknál kisebb mértékben előfordulókkal nem foglalkozunk): • adóalap növelő tételek, • adóalap csökkentő tételek, ezek egyenlegeként a növelés és csökkentés különbsége, • ideiglenesen növelő és csökkentő tételek, • értékkülönbözet növelő és csökkentő tételek. A besorolás természetesen egy lehetséges megoldás, mert pl. a korábbi évek elhatárolt vesztesége (másutt a negatív adó alap) elszámolására más megoldás is lehetséges (időbeli elszámolásba sorolás, hiszen ez az agráriumban, így az erdőgazdálkodásban a korábbi évek eredményének terhére is érvényesíthető). Az adóalap növelő tételek: ezeket a számvitel vállalkozási ráfordításként elismeri, de a társasági adózás nem (fő tételei nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordítások, illetve a vállalkozások nem szabályszerű adózásból következő bírságok és késedelmi kamatok), értékük összességében nem túl magas (a síkvidékieknél a legalacsonyabb), Az adóalap csökkentő tételek közé tartoznak: • a számviteli elszámolásban pénzügyi bevételkén megjelent osztalék és részesedés, amelyet a kettős adóztatás elkerülése miatt kivonunk az adóalap alól (hiszen az osztalékot megállapító és kifizető már elszámolta rá az adót, azt az adózott eredményből fizeti), (az erdészeti portfolióban kevés vállalkozás tagja valamilyen társaságnak, ezek gazdálkodása is romlott, a pénzügyi bevételek helyett az adózásnál máshol számba vett értékvesztést szenvedtek el.), • a korábbi adóévek elhatárolt veszteségét azért jelenítjük meg itt, mert a negatív adóalapnál nincs látens adó elszámolási lehetőség (egyébként nem jelentős – az időbeli elszámolásának lehetőségét érintettem), • a gazdaságpolitikai célú adókedvezmények közül a képzést, a szakképző iskolai tanulók támogatását emeljük ki (ennek van erélyesen kedvezőbb változata is, amikor a társaság gyakorlati képzést is megvalósít – társasági adó befolyásoló szerepe a társaságok részleges és csekély összegű szerepvállalásánál elhanyagolható), • az elmúlt évtizedben Európa szerte problémát jelentett a vállalkozások központi (állami) és helyi, regionális adózásának viszonya, egymással való kapcsolata, az adó befizetések figyelembe vétele. A helyi iparűzési adó megtartása több éven át az adóalap csökkentő tételként való számbavételével járt együtt (de ez a lehetőség már 2010. évre megszűnt, azonban így is az időszak legjelentősebb tételét képviselte). Az adóalap növelő és csökkentő tételeket egyenlegükkel vesszük számba.

88

4. Erdészeti részvénytársaságok társasági adó fizetése 2007-2010 A harmadik nagy csoportba a különböző évek közötti növelés és csökkentés tételei szerepelnek, ilyenek: • a céltartalék (a növelő tényezők a dupláját teszik ki a csökkentőnek, az egyenleg kb. 350 M Ft), • az értékvesztéseknél hasonló az arány, a növelési többlet kb. 250 M Ft, • a csökkentő tételekhez soroltuk a fejlesztési tartalékba helyezett kb. 680 M Ft-nyi értékét (amely a csoportot csökkentő irányba kiegyensúlyozza), amely összefügghetne az értékkülönbözettel is, hisz majd az eszközök értékcsökkentési leírásának különbözetében fog, időben csúsztatottan számításba vételre kerülni. A negyedik csoportba az érték-különbözetek tartoznak, eltérő növelő és csökkentő érték: • a legnagyobb tétel az értékcsökkenési leírás (amely közel 5 Mrd. Ft. értékű), de az egyenleg minimális, az összes eltérés kb. 5%-ára tehető, • kisebb az összesített hatása a támogatásokhoz kapcsolódó növelő és csökkentő tételek egyenlegének, ahol a bruttó értékek is 100 MFt. alatt maradtak, • az előbbihez hasonlóan kis értékek jellemzik az adózás és a számvitel előző évi korrekcióját érintő összegeket, amelyeknek egyenlege szinte teljesen elhanyagolható. Természetesen régiónként, és még inkább társaságonként és évenként, ezek a növelőcsökkentő egyenlegek (és tételek) már más-más hatással járnak, amelyekre már az előzőekben (az árbevételhez és az adózás előtti eredményhez viszonyítással) utaltunk. A részletes adatokat táblázatba foglaltuk, de a korábban említett rendkívül sok ható tényező miatt társaság szinten nem értékeljük. Néhány elem nagy értéke miatt inkább az egyenlegek érdemelnek bemutatást. Az adózás előtti eredménynél a dombvidék előnye egyértelmű, de az összes növelőcsökkentő egyenleg szintén a dombvidéknél a legkedvezőbb, így az adóalap helyzete lényegesen jobb a hegyvidéki gazdálkodási csoportnál. A síkvidéki erdőgazdálkodók csekélyebb adózás előtti eredményét tovább csökkenti a korrekciók erős egyenlege, és a legalacsonyabb adóalap keletkezik. Két változatban, témánként cégsorosan, illetve cégenként tételenként ábrázoljuk az adózáshoz kapcsolódó értékeket, amellyel néhány kiemelkedő cégre irányíthatjuk a figyelmet. A valamelyik évben jelentősebb ráfordítást elkönyvelő társaságoknál ezek a többlet ráfordítások az adózásban általában nem érvényesíthetők, növelő tételek, és magasabb lesz az adóalap (látszólagosan is duplán sújtva ezen cégeket). Az erdőgazdasági társaságok adózását különböző időszakokban áttekintve megállapítható, hogy az erdészeti alaptevékenységek sikeres művelése mellett a cégek pénzügyi eredményeit jelentősen befolyásolja (néha átrendezi) az adózási szabályok alkalmazása, különösen a növelő és csökkentő tényezőkkel való tudatos gazdálkodás.

89

III. Az erdészeti részvénytársaságok társasági adózása M.e.: E Ft Hegyvidék Dombvidék Síkvidék 8.d) Költség, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a tevékenységgel 8.e) Jogerős határozatban megállapított bírság - Adóalap Növelő – Összesen (N) 7.a) Korábbi adóévek elhatárolt veszteségéből 7.g) Kapott (járó) osztalék 7.i,j) Tanulónként, szakképző iskolai tanulónként 7.x) A törvény rendelkezései szerint megállapított helyi iparűzési adó - Adóalap Csökkentő – Összesen (CS) Növelő és csökkentő tételek egyenlege (N–CS) 8.a) Képzett céltartalék 8.gy,h) Elszámolt értékvesztés; behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés - Ideiglenesen Növelő – Összesen (IN) 7.b,c) Céltartalék 7.n) A követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés – behajthatatlan 7.f) Fejlesztési tartalék - Ideiglenesen Csökkentő – Összesen (ICS) Ideigl. növelő és csökkentő tételek egyenlege I (N–CS) 8.b) Az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírás 8.n) Az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz 8.p) Adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként elszámolt összeg, - Értékkülönbözet Növelő – Összesen (ÉN) d) Értékcsökkenési leírás 7.ly,z) Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (járó) támogatás, juttatás, a véglegesen átvett pénzeszköz következtében az adóévben elszámolt bevétel, a térítés nélkül átvett eszköz; adomány 7.u) Adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevétel - Értékkülönbözet Csökkentő – Összesen (ÉCS) Értékk. növelő és csökkentő tételek egyenlege É(N–CS) Növelő és csökkentő tételek egyenlege Ideiglenesen növelő – csökkentő összesen Értékkülönbözet növelő – csökkentő összesen Összes növelő Összes csökkentő Növelő – Csökkentő – Összesen Ö(N–CS)

25 277

40 184

3 812

69 273

35 047 60 325 26 828 14 871 2 622

10 824 51 008 29 929 19 158 620

13 153 16 964 72 588 1 324

59 024 128 297 129 345 35 352 3 241

269 313

214 785

138 488

622 586

313 633 264 490 212 399 790 523 – 253 308 – 213482 – 195 435 – 662 226 477 416 132 083 66 265 675 764 248 268

155 446

725 684 187 532

287 529 49 611

91 392

102 730

71 604

475 318

137 869 1 151 082 79 085 316 228 37 662

231 784

70 395 451 781 155 750 677 926 349 319 604 122 272 497 1225 938 376 365 – 316 593 – 134 628 –74 856 1 973 444 1 675 174 1 216 362 4 864 980 28 568

36 991

21 042

86 600

40 126

13 910

13 424

67 460

2 042 138 1 726 074 1 250 828 5 019 040 2 012 179 1 581 136 1 300 687 4 894 002

15 884

40 571

9 462

65 917

34 225

18 334

9 818

62 376

2 062 287 – 20 149 – 253 308 376 365 –20 149 2 656 478 2 565 938 102 908

1 640 041 86 033 – 213 482 –316 593 86 033 1 505 009 1 848 919 –444 042

18. táblázat: Adóalap növelő és csökkentő tételek egyenlege 2007–2010

90

Összesen

1 319 967 5 022 295 – 69 139 –3 255 – 195 435 – 662 225 –134 628 –74 856 –69 139 –3 255 1 405 661 6289419 1 804 863 7038759 –399 202 –740 336

M Ft

4. Erdészeti részvénytársaságok társasági adó fizetése 2007-2010

400 300 200 100 0 -100 -200 -300 -400 -500 -600 -700 -800

Növelő

Összesen

Csökkentő Összesen

Hegyvidék

10. ábra:

Növ-Csökk egyenlege

Ideiglenesen növelő Értékkülönbözet Növelő - Csökkentő - csökkentő növelő - csökkentő összesen összesen

Dom bvidék

Síkvidék

Összesen

Adóalap növelő és csökkentő tételek egyenlege

Az adóalap módosításánál a hegyvidék lényegesen rosszabb helyzetbe került. 4.2.

Társaságok és régiók adóalap növelő és csökkentő tényezői 2007-2010 M.e.: E Ft

Erdőgazdaság; Régió Északerdő Egererdő Ipoly Erdő Pilisi Parkerdő Vértesi Erdő Bakonyerdő Hegyvidék HM BP HM VERGA Hegyvidék össz Mecsekerdő Gyulaj SEFAG Zalaerdő Szombathelyi TAEG Dombvidék HM Kaszó Dombv-össz Nyíredő NEFAG DALERD KEFAG Gemenc VADEX KAEG Síkvidék Összes Mindösszesen

N 6759 11690 5728 9365 4973 12917 51432 6894 1999 60325 8703 705 19414 7413 7424 5612 49271 1738 51009 2215 1974 226 6200 1351 3641 1359 16966 117665 128297

CS 47197 26700 29220 31158 22760 62094 219129 58418 25722 303269 21032 8843 83591 86773 42713 12351 255303 9188 264491 41655 21053 11610 65906 27978 13138 31060 212400 697195 790523

(N-CS)

IN

ICS

-40438 82603 48367 123 -15010 16536 -23492 69083 67508 -21793 87800 120743 -17787 129071 7058 -49177 90582 36962 -167697 475675 280761 -51524 33386 47864 -23723 216622 179115 -242944 725683 507740 -12329 130642 41667 -8138 23664 11365 -64177 60472 41365 -79360 57775 400351 -35289 7264 51857 -6739 5037 117 -206032 284854 546722 -7450 266 15380 -213482 285120 562102 -39440 13267 173087 -19079 39565 38042 -11384 2653 875 -59706 39122 9971 -26627 4889 6799 Í-9497 29760 39837 -29701 8613 3886 -195434 137869 272497 -579530 898398 1142004 -662226 1151081 1225938

I ÉN ÉCS (N-CS) 34236 278629 249907 16413 250496 251753 1575 209888 271480 -32943 294267 282528 122013 167259 145449 53617 536244 513656 194911 1736783 1714773 -14478 122005 166385 37507 183351 181129 217940 2042139 2062287 88975 280215 243743 6149 96447 103297 -17701 383351 377207 -342576 480044 381561 -44593 276872 270469 4920 117046 159893 -304826 1633975 1536170 -12704 101101 103635 -317530 1735076 1639805 -159820 288730 315109 1523 147756 134451 1778 71475 73419 29151 269818 322744 -1910 189379 181699 -10077 130273 138694 4726 153392 153830 -134629 1250823 1319946 -243606 4612583 4571145 -74857 5019040 5022295

É (N-CS) 28722 -1257 -46194 11739 21810 22588 37408 -44381 1667 -5306 27354 -3425 30752 73684 -2596 -42847 82922 -1901 81021 -26374 13284 -1944 -52926 7680 -8421 -439 -69140 23510 -21106

Ö AA (N-CS) 22694 229569 7969 -51777 -36094 67386 -53851 56753 126152 138326 27028 174533 93898 614790 -163694 -144188 174430 409030 104634 879632 116217 38397 -10224 12199 -156449 19824 -323661 344813 -82478 89255 -22025 -6337 -478620 498151 -23415 412 -502035 498563 -225609 174559 -4229 55638 -11551 -4066 -93263 -29529 -14691 21866 -47611 -32292 -25413 -8206 -422367 177970 -807089 1290911

AFK 10898 0 20622 26000 0 0 57520 12875 0 70395 29012 0 30000 334237 47500 0 440749 11032 451781 145000 10750 0 0 0 0 0 155750 654019 677926

Megjegyzés: Rövidítések magyarázata a 18. táblázatban, illetve a rövidítések jegyzékében

19. táblázat: Társaságok és régiók adóalap növelő csökkentő tényezői

91


2500 2000

E Ft

1500 1000 500 0 -500

AEE

N

CS

N-CS

I (N-CS) É (N-CS) Ö(N-CS)

AA

FT

-1000

Hegyvidék összesen

11. ábra:

92

Dombvidék összesen

Régiók adóalap növelő és csökkentő tényezői

Síkvidék

Össz-Á


Mellékletek 1. Melléklet: Táblázatok 1.1. melléklet: Adózáshoz kapcsolódó fogalmak (árbevétel – adózás előtti eredmény) és értékek ÁRB Erdőgazdaság; Régió

ÁRB2 ÁRB1

1998–2002

E Ft Északerdő 2512771 Egererdő 2802627 Ipoly Erő 1181497 Pilisi Parkerdő 2414433 Vértesi Erdő 1064812 Bakonyerdő 4466128 Hegyvidék 14442268 Mecsekerdő 2823930 Gyulaj 884624 SEFAG 4395229 Zalaerdő 3816363 Szombathelyi 2343489 TAEG 1018593 Dombvidék 15282228 Nyíredő 2313992 NEFAG 1329681 DALERD 667164 KEFAG 3393706 Gemenc 1732182 VADEX 2632113 KAEG 1861869 Síkvidék 13930707 Összes 43655603

% 5,8 6,4 2,7 5,5 2,5 10,2 33,1 6,5 2,0 10,1 8,7 5,4 2,3 35,0 5,3 3,0 1,5 7,8 4,0 6,0 4,3 31,9

1998– 2001

ÁRB

ÁRB7

2007–2010

AEE

AEE2

1998–2002

E Ft E Ft % % % 5,8 3536538 5,1 94597 6,4 6,4 3656341 5,2 37846 2,5 2,7 2618145 3,7 67281 4,5 5,3 4093080 5,8 50533 3,4 8188 0,6 2,4 4530967 6,4 10,5 7678598 10,9 80455 5,4 33,1 26113669 37,1 338900 22,8 6,5 3982397 5,6 123248 8,3 2,0 1250769 1,8 13514 0,9 10,2 6860878 9,8 176071 11,8 8,7 6846898 9,7 275291 18,5 5,3 3786325 5,4 97815 6,6 2,3 1412183 2,0 -15960 -1,1 35,0 24139450 34,3 669979 45,1 5,2 4238832 6,0 183077 12,3 3,1 1749306 2,5 32049 2,2 1,5 947378 1,3 8725 0,6 8,0 4762974 6,8 110326 7,4 4,0 2489580 3,6 63127 4,2 5,9 3218321 4,6 22087 1,5 4,2 2659692 3,8 58871 4,0 31,9 20066083 28,6 478262 32,1 70319202 1487148 100

AEE

AEE1

1998–2001 E Ft 100137 69034 63841 53293 4933 155318 446555 142231 14656 186336 301426 92506 -14520 722635 197500 29375 9866 117544 73351 25689 58076 511401 1680591

% 6,0 4,1 3,8 3,2 0,3 9,2 26,6 8,5 0,9 11,1 17,9 5,5 -0,9 43,0 11,8 1,7 0,6 7,0 4,4 1,5 3,5 30,4

AEE

AEE7

2007–2010 E Ft 206800 -59746 101942 110679 12174 147510

519359 -46609 22423 176 274 639871 171733 15688

979380 400318 59867 7485 63735 36558 15319 17369

600651 2099390

% 9,8 -2,9 4,9 5,3 0,6 7,0 24,7 -2,2 1,1 8,4 30,5 8,2 0,7 46,7 19,1 2,9 0,4 3,0 1,7 0,7 0,8 28,6


93


1.2. melléklet: Adófizetési kötelezettség és adózott eredmény AFK AFK2 AFK AFK1 AFK AFK7 Erdőgazdaság; 1998-2002 1998-2001 2007-2010 Régió E Ft E Ft E Ft % % % Északerdő Egererdő Ipoly Erdő Pilisis Parkerdő Vértesi Erdő Bakonyerdő

17685 15960 10640 4580 6111 22803

19064 19951 11973 4108 7144 35537

6,0 34 965 6,3 4 355 3,8 8922 1,3 11424 2,3 21158 11,3 29266

15,1 1,9 3,9 4,9 9,1 12,6

76912 21886 56641 45953 2077 57652

6,4 81073 1,8 49083 4,7 51868 3,8 49185 0,2 -2211 4,8 119781

Hegyvidék

77780 29,0 97776

31,0 110090

47,5 261120

Mecsekerdő Gyulaj SEFAG Zalaerdő Szombathelyi TAEG

26194 5,3 28857 4724 1,7 4588 30110 10,7 32853 52602 18,6 61252 19246 6,8 19362 0 0 0

9,2 1,5 10,4 19,4 6,1 0

2362 4 151 3 558 53097 15107 0

Dombvidék

132876 47,1 146913

46,6

2,2 5005 2,2 5441 0,6 1922 9,3 28678 3,4 11865 1,5 5198 4,7 12557

1,6 1,7 0,6 9,1 3,8 1,6 4,0

67469 23,9 70665

22,4

Nyírerdő NEFAG DALERD KEFAG Gemenc VADEX KAEG Síkvidék Összes/Átlag

6225 6260 1756 26224 9492 4243 13269 278125

6,3 7,1 3,8 1,6 2,2 8,1

ADE ADE2 ADE ADE1 1998-2002 1998-2001 E Ft E Ft % %

315353

6,0 171 836 3,6 -64 101 3,,8 93020 3,6 99256 -0,2 -8984 8,8 118244

9,2 -3,4 5,0 5,3 -0,5 6,3

21,6 348779

25,5

409271

21,9

1,0 97054 1,3 8790 1,5 145961 22,9 222689 6,5 78569 0 -15960

8,0 0,7 12,1 18,4 6,5 -1,3

8,3 -48971 0,7 19310 11,2 172 715 17,6 586774 5,4 156626 -1,1 15688

-2,6 1,0 9,2 31,4 8,4 0,8

77238

33,3 537103

44,4 575722

42,2

902322

48,3

32721 6583 916 -163 3667 0 771

14,1 176852 2,8 25789 0,4 6969 -0,1 84102 1,6 53635 0 17844 0,3 45602

14,6 192495 2,1 23934 0,6 7944 7,0 888866 4,4 61486 1,5 20491 3,8 45519

14,1 1,8 0,6 6,5 4,5 1,5 3,3

367597 53284 6568 63897 32891 15319 16599

19,7 2,9 0,4 3,4 1,8 0,8 0,9

44495

19,2 410793

34,0 440736

32,3

556155

29,8

231623

1209023

1365238


94

ADE ADE7 2007-2010 E Ft %

113374 10068 153483 240174 73144 -14520

1867748

Mellékletek

1.3. melléklet: Adózáshoz kapcsolódó fogalmak regionális és társasági megoszlása Erdőgazdaság; ÁRB2 ÁRB1 ÁRB7 AEE2 AEE1 AEE7 AFK2 AFK1 AFK7 ADE2 ADE1 ADE7 Régió

Északerdő Egererdő Ipoly Erdő Pilisi Parkerdő Vértesi Erdő Bakonyerdő Hegyvidék Mecsekerdő Gyulaj SEFAG Zalaerdő Szombathelyi TAEG Dombvidék Nyírerdő NEFAG DALERD KEFAG Gemenc VADEX KAEG Síkvidék

5,8 6,4 2,7 5,5 2,5 10,2 33,1 6,5 2,0 10,1 8,7 5,4 2,3 35,0 5,3 3,0 1,5 7,8 4,0 6,0 4,3 31,9

5,8 6,4 2,7 5,3 2,4 10,5 33,1 6,5 2,0 10,2 8,7 5,3 2,3 35,0 5,2 3,1 1,5 8,0 4,0 5,9 4,2 31,9

5,1 5,2 3,7 5,8 6,4 10,9 37,1 5,6 1,8 9,8 9,7 5,4 2,0 34,3 6,0 2,5 1,3 6,8 3,6 4,6 3,8 28,6

6,4 2,5 4,5 3,4 0,6 5,4 22,8 8,3 0,9 11,8 18,5 6,6 -1,1 45,1 12,3 2,2 0,6 7,4 4,2 1,5 4,0 32,1

6,0 4,1 3,8 3,2 0,3 9,2 26,6 8,5 0,9 11,1 17,9 5,5 -0,9 43,0 11,8 1,7 0,6 7,0 4,4 1,5 3,5 30,4

9,8 -2,9 4,9 5,3 0,6 7,0 24,7 -2,2 1,1 8,4 30,5 8,2 0,7 46,7 19,1 2,9 0,4 3,0 1,7 0,7 0,8 28,6

6,3 7,1 3,8 1,6 2,2 8,1 29,0 5,3 1,7 10,7 18,6 6,8 0 47,1 2,2 2,2 0,6 9,3 3,4 1,5 4,7 23,9

6,0 6,3 3,8 1,3 2,3 11,3 31,0 9,2 1,5 10,4 19,4 6,1 0 46,6 1,6 1,7 0,6 9,1 3,8 1,6 4,0 22,4

15 1 1,9 3,9 4,9 9,1 12,6 47,5 1,0 1,3 1,5 22,9 6,5 0 33,3 14,1 2,8 0,4 -0,1 1,6 0 0,3 19,2

6,4 1,8 4,7 3,8 0,2 4,8 21,6 8,0 0,7 12,1 18,4 6,5 -1,3 44,4 14,6 2,1 0,6 7,0 4,4 1,5 3,8 34,0

6,0 3,6 3,,8 3,6 -0,2 8,8 25,5 8,3 0,7 11,2 17,6 5,4 -1,1 42,2 14,1 1,8 0,6 6,5 4,5 1,5 3,3 32,3

9,2 -3,4 5,0 5,3 -0,5 6,3 21,9 -2,6 1,0 9,2 31,4 8,4 0,8 48,3 19,7 2,9 0,4 3,4 1,8 0,8 0,9 29,8


95


1.4. melléklet: Adózási mutatók regionális és társasági alakulása Erdőgazdaság; Régió Északerdő Egererdő Ipoly Erdő Pilisi Parkerdő Vértesi Erdő Bakonyerdő Hegyvidék Mecsekerdő Gyulaj SEFAG Zalaerdő Szombathelyi TAEG Dombvidék Nyírerdő NEFAG DALERD KEFAG Gemenc VADEX KAEG Síkvidék Összes/Á

AEE/ ÁRB 3,76 1,35 5,69 2,09 0,77 1,80 2,35 4,36 1,53 4,01 7,21 4,17 -1,57 4,38 7,91 2,41 1,31 3,25 3,54 0,84 3,16 3,43 3,41

AFK/ AFK/ AEE ÁRB 1998 – 2002 18,7 0,70 42,2 0,57 15,8 0,90 9,1 0,19 74,6 0,57 28,3 0,51 23,0 0,54 21,3 0,93 35,0 0,53 17,1 0,69 19,1 1,38 19,7 0,82 0,0 0,0 19,8 0,87 3,4 0,27 19,5 0,47 20,1 0,26 23,8 0,77 23,8 0,77 19,2 0,16 22,5 0,71 14,1 0,48 18,7 0,64

AEE/ ÁRB 4,03 2,51 5,54 2,37 0,49 3,49 3,17 5,13 1,69 4,28 8,10 4,11 -1,46 4,83 9,00 2,26 1,54 3,44 4,29 1,01 3,21 3,76 3,94

AFK/ AFK/ AEE ÁRB 1998 – 2001 19,0 0,77 28,9 0,73 18,8 1,04 7,7 0,18 144,8 0,70 22,9 0,80 21,9 0,69 20,3 1,04 31,3 0,53 17,6 0,76 20,3 1,65 20,9 0,86 0 0 20,3 0,98 2,5 0,23 18,5 0,42 19,5 0,30 24,4 0,84 16,2 0,69 20,2 0,21 21,6 0,70 13,8 0,52 18,8 0,74


96

AEE/ ÁRB 5,85 -1,63 3,89 2,70 0,28 1,92 1,99 -1,17 1,79 2,57 9,35 4,53 1,11 4,06 9,44 3,42 0,79 1,34 1,47 0,48 0,65 2,99 2,99

AFK/ AFK/ AEE ÁRB 2007 – 2010 16,9 0,99 0,12 -7,3 8,8 0,34 10,3 0,28 173,8 0,47 19,8 0,38 21,2 0,42 0,06 -5,1 18,5 0,33 2,0 0,05 8,3 0,78 8,8 0,40 0,0 0,0 7,9 0,32 8,2 0,77 11,0 0,38 12,2 0,10 0,0 -0,3 10,0 0,15 0 0 0,03 7,4 0,22 11,0 0,33

Mellékletek

1.5. melléklet: Az erdőgazdaságok sorrendje a 2007-2010 átlagok alapján (%) Erdőgazdaság 1 Bakonyerdő 2 SEFAG 3 Zalaerdő 4 KEFAG 5 Vértesi Erdő 6 Nyírerdő 7 Pilisi Parkerdő 8 Mecsekerdő 9 Szombathelyi 10 Egererdő 11 Északerdő 12 VADEX 13 KAEG 14 Ipoly Erdő 15 Gemenc 16 NEFAG 17 TAEG 18 Gyulaj 19 DALERD

ÁRB7 10,9 9,8 9,7 6,8 6,4 6,0 5,8 5,6 5,4 5,2 5,1 4,6 3,8 3,7 3,6 2,5 2,0 1,8 1,3

Erdőgazdaság Zalaerdő Nyírerdő Északerdő SEFAG Szombathelyi Bakonyerdő Pilisi Parkerdő Ipoly Erdő KEFAG NEFAG Gemenc Gyulaj KAEG VADEX TAEG Vértesi Erdő DALERD Mecsekerdő Egererdő

AEE7 30,5 19,1 9,8 8,4 8,2 7,0 5,3 4,9 3,0 2,9 1,7 1,1 0,8 0,7 0,7 0,6 0,4 –2,2 –2,9

Erdőgazdaság Zalaerdő Északerdő Nyírerdő Bakonyerdő Vértesi Erdő Szombathelyi Pilisi Parkerdő Ipoly Erdő NEFAG Egererdő Gemenc SEFAG Gyulaj Mecsekerdő DALERD KAEG VADEX TAEG KEFAG

AFK7 22,9 15 1 14,1 12,6 9,1 6,5 4,9 3,9 2,8 1,9 1,6 1,5 1,3 1,0 0,4 0,3 0 0 –0,1

Erdőgazdaság Zalaerdő Nyírerdő Északerdő SEFAG Szombathelyi Bakonyerdő Pilisi Parkerdő Ipoly Erdő KEFAG NEFAG Gemenc Gyulaj KAEG VADEX TAEG DALERD Vértesi Erdő Mecsekerdő Egererdő

ADE7 31,4 19,7 9,2 9,2 8,4 6,3 5,3 5,0 3,4 2,9 1,8 1,0 0,9 0,8 0,8 0,4 –0,5 –2,6 –3,4


1.6. melléklet: Az erdőgazdaságok sorrendje a 2007-2010 mutatók alapján Erdőgazdaság Nyíredő Zalaerdő Északerdő Szombathelyi Dombvidék Ipoly Erdő NEFAG Síkvidék Össz–Á Pilisi Parkerdő SEFAG Hegyvidék Bakonyerdő Gyulaj Gemenc KEFAG TAEG DALERD KAEG VADEX Vértesi Erdő Mecsekerdő Egererdő

AEE/ÁRB 9,44 9,35 5,85 4,53 4,06 3,89 3,42 2,99 2,99 2,70 2,57 1,99 1,92 1,79 1,47 1,34 1,11 0,79 0,65 0,48 0,28 –1,17 –1,63

Erdőgazdaság Vértesi Erdő Hegyvidék Bakonyerdő Gyulaj Északerdő DALERD NEFAG Össz–Á Pilisi Parkerdő Gemenc Szombathelyi Ipoly Erő Zalaerdő Nyíredő Dombvidék Síkvidék SEFAG KAEG TAEG VADEX KEFAG Mecsekerdő Egererdő

AFK/AEE 173,8 21,2 19,8 18,5 16,9 12,2 11,0 11,0 10,3 10,0 8,8 8,8 8,3 8,2 7,9 7,4 2,0 0 0,0 0 –0,3 –5,1 –7,3

Erdőgazdaság AFK/ÁRB Északerdő 0,99 Zalaerdő 0,78 Nyíredő 0,77 Vértesi Erdő 0,47 Hegyvidék 0,42 Szombathely 0,40 Bakonyerdő 0,38 NEFAG 0,38 Ipoly Erő 0,34 Gyulaj 0,33 Össz–Á 0,33 Dombvidék 0,32 Pilisi Parkerdő 0,28 Síkvidék 0,22 Gemenc 0,15 Egererdő 0,12 DALERD 0,10 Mecsekerdő 0,06 SEFAG 0,05 KAEG 0,03 VADEX 0 TAEG 0,0 KEFAG 0,0


97


1.7. melléklet: Az erdőgazdaságok adóalap módosítása Erdőgazdaság; Régió Északerdő Egererdő Ipoly Erdő Pilisi Parkerdő Vértesi Erdő Bakonyerdő Hegyvidék Mecsekerdő Gyulaj SEFAG Zalaerdő Szombathelyi TAEG Dombvidék Nyírerdő NEFAG DALERD KEFAG Gemenc VADEX KAEG Síkvidék Összes

ÁRB

N

CS

3536538 3656341 2618145 4093080 4530967 7678598 26113669 3982397 1250769 6860878 6846898 3786325 1412183 24139450 4238832 1749306 947378 4762974 2489580 3218321 2659692 20066083 70319202

368666 286545 398162 418581 301328 639743 2413025 420139 106523 498259 545232 282560 127549 1980262 304243 189088 74353 315446 195619 161157 163363 1403269 5796556

345972 278576 434256 472432 175176 612716 2319128 303923 116747 654709 868893 365039 149574 2458885 529852 193317 85904 408709 210310 208768 188776 1825636 6603649

N-CS 22694 7969 -36094 -53851 126152 27028 93898 116217 -10224 -156449 -323661 -82478 -22025 -478620 -225609 -4229 -11551 -93263 -14691 -47611 -25413 -422367 -807089


98

N/ ÁRB 10,4 7,8 15,2 10,2 6,7 8,3 9,24 10,5 8,5 7,3 8,0 7,5 9,0 8,20 7,2 10,8 7,8 6,6 7,9 5,0 6,1 7,00 8,24

CS/ ÁRB 9,8 7,2 16,6 11,5 3,9 8,0 8,88 7,6 9,3 9,5 12,7 9,6 10,6 10,18 12,5 11,0 9,1 8,6 8,4 6,5 7,1 9,10 9,39

(N-CS)/ ÁRB 0,64 0,22 -1,38 -1,32 2,78 0,35 0,36 2,92 -0,82 -2,28 -4,73 -2,18 -1,56 -1,98 -5,32 -0,24 -1,22 -1,96 -0,59 -1,48 -0,96 -2,10 -1,15

(CS/ÁRB)/ (N/ÁRB) 0,94 0,92 1,09 1,13 0,58 0,96 0,96 0,75 1,09 1,30 1,59 1,28 1,18 1,24 1,74 1,02 1,17 1,30 1,06 1,30 1,16 1,30 1,14

Mellékletek

1.8. melléklet: Az erdőgazdaságok adóalap módosításának mutatói Erdőgazdaság; Régió

AEE E Ft

E Ft

E Ft

Északerdő Egererdő Ipoly Erdő Pilisi Parkerdő Vértesi Erdő Bakonyerdő Hegyvidék Mecsekerdő Gyulaj SEFAG Zalaerdő Szombathelyi TAEG Dombvidék Nyírerdő NEFAG DALERD KEFAG Gemenc VADEX KAEG Síkvidék

206800 –59746 103480 110679 12174 147510 520897 –77820 22423 176274 668474 171733 15688 976772 400168 59867 7485 63735 36558 15319 17369 600501

22694 7969 –36094 –53851 126152 27028 93898 116217 –10224 –156449 –323661 –82478 –22025 –478620 –225609 –4229 –11551 –93263 –14691 –47611 –25413 –422367

229569 –51777 67386 56753 138326 174533 614790 38397 12199 19824 344813 89255 –6337 498151 174559 55638 –4066 –29529 21866 –32292 –8206 177970

34965 2294 10146 8637 21157 22585 99784 3469 3113 3331 53551 13834 0 77298 27719 7333 916 0 3378 0 –1384 37962

34965 4335 11896 11424 21158 29266 113044 3150 3113 3558 70775 15107 0 95703 32721 6583 916 –163 3667 0 771 44495

2098170 –807089 1290911

215044

253242

Összes

N-CS

AA

SZA E Ft

AFK E Ft

AA/ AEE %

SZA/ AEE %

AFK/ AEE %

SZA/ AA %

AFK/ AA %

11,0 –13,3 –34,9 –48,7 1036,2 18,3 18,0 –149,3 45,6 –88,8 –48,4 –48,0 –140,4 –49,0 –56,4 –7,1 –154,3 –146,3 –40,2 –310,8 –146,3 –70,3

110,0 86,7 65,1 513 1136,2 118,3 118,0 49,3 54,4 11,2 51,6 52,0 –40,4 51,0 43,6 92,9 –54,3 –46,3 59,8 –210,8 –46,3 29,7

16,9 –3,8 9,8 7,8 173,8 15,3 19,2 4,5 13,9 1,9 8,0 8,1 0 7,9 6,9 12,2 12,2 0 9,2 0 –8,0 6,3

16,9 –7,3 11,5 10,3 173,8 19,8 21,7 4,0 13,9 2,0 8,8 8,8 0 9,8 8,2 11,0 12,2 –0,3 10,0 0 4,4 7,4

15,2 –4,4 15,1 15,2 15,3 12,9 16,2 9,0 25,5 16,8 15,5 15,5 0 15,5 15,9 13,2 –22,5 0 15,4 0 +16,9 21,3

15,2 –8,4 17,7 20,1 15,3 16,8 21,6 8,2 25,5 17,9 20,5 16,9 0 19,2 18,7 11,8 –22,5 –0,6 16,8 0 –9,4 25,0

–38,5

61,5

10,2

12,1

16,7

19,6

(N-CS)/ AEE %


99


1.9. melléklet: Az erdőgazdaságok adóalap növelő csökkentő tényezői 2007-2010 Erdőgazdaság; Régió Északerdő

6759

47197

–40438

82603

48367

I (N-CS) 34236

278629

249907

É (N-CS) 28722

229569

10898

11690

26700

–15010

16536

123

16413

250496

251753

–1257

7969

–51777

0

Ipoly Erdő

5728

29220

–23492

69083

67508

1575

209888

271480

–46194

–36094

67386

20622

Pilisi Parkerdő

9365

31158

–21793

87800

120743

–32943

294267

282528

11739

–53851

56753

26000

Vértesi Erdő

4973

22760

–17787

129071

7058

122013

167259

145449

21810

126152

138326

0

Bakonyerdő

12917

62094

–49177

90582

36962

53617

536244

513656

22588

27028

174533

0

Hegyvidék

51432

219129 –167697

475675

280761

194911 1736783 1714773

37408

93898

614790

57520

–44381 –163694 –144188

12875

Egererdő

HMBP HM Verga

N

CS

(N-CS)

IN

ICS

6894 1999

58418

–51524

33386

47864

25722

–23723

216622

179115

303269 –242944

725683

507740

ÉN

ÉCS

Ö(NCS) 22694

AA

AFK

–14478

122005

166385

37507

183351

181129

1667

174430

409030

0

217940 2042139 2062287

–5306

104634

879632

70395

Hegyv. össz

60325

Mecsekerdő

8703

21032

–12329

130642

41667

88975

280215

243743

27354

116217

38397

29012

705

8843

–8138

23664

11365

6149

96447

103297

–3425

–10224

12199

0

SEFAG

19414

83591

–64177

60472

41365

–17701

383351

377207

30752 –156449

19824

30000

Zalaerdő

7413

86773

–79360

57775

400351 –342576

480044

381561

73684 –323661

344813

334237

Szombathelyi

7424

42713

–35289

7264

51857

–44593

276872

270469

–2596

–82478

89255

47500

TAEG

5612

12351

–6739

5037

117

4920

117046

159893

–42847

–22025

–6337

0

255303 –206032

284854

82922 –478620

Gyulaj

Dombvidék

49271

HM Kaszó

1738

Dombv. össz

51009

9188

–7450

266

264491 –213482

285120

546722 –304826 1633975 1536170 15380

2215

41655

–39440

13267

NEFAG

1974

21053

–19079

39565

38042

226

11610

–11384

2653

875

KEFAG

6200

65906

–59706

39122

GEMENC

1351

27978

–26627

VADEX

3641

13138

KAEG

1359

31060

Síkvidék össz.

101101

103635

562102 –317530 1735076 1639805

Nyírerdő DALERD

–12704

173087 –159820

498151

440749

–23415

412

11032

81021 –502035

498563

451781

–26374 –225609

174559

145000

–1901

288730

315109

1523

147756

134451

13284

–4229

55638

10750

1778

71475

73419

–1944

–11551

–4066

0

9971

29151

269818

322744

–52926

–93263

–29529

0

4889

6799

–1910

189379

181699

7680

–14691

21866

0

Í–9497

29760

39837

–10077

130273

138694

–8421

–47611

–32292

0

–29701

8613

3886

4726

153392

153830

–439

–25413

–8206

0

–69140 –422367

177970

155750

23510 –807089 1290911

654019

16966

212400 –195434

137869

Összesg

117665

697195 –579530

898398 1142004 –243606 4612583 4571145

272497 –134629 1250823 1319946

Mindössz

128297

790523 –662226 1151081 1225938

–74857 5019040 5022295

–21106

217940 2042139 2062287

–5306

677926

Hegyv. össz

60325

303269 –242944

725683

507740

104634

879632

70395

Domb. össz

51009

264491 –213482

285120

562102 –317530 1735076 1639805

81021 –502035

498563

451781

Síkvidék össz.

16966

212400 –195434

137869

272497 –134629 1250823 1319946

–69140 –422367

177970

155750

6575 –819768 1556165

677926

Össz-Á

128300

780160

651860 1148672 1342339 –234219 5028038 5022038


100

Mellékletek

2. Melléklet: Társasági adó mértékek Jogszabály

Időszak

1988.IX.

1988,01-1989,12 1990,01-12,

1991.LXXXVI.

1996.LXXXI.

1991,01-1993,12 1994,01-12 1995,01-1996,12 1997,01-2003,12, 2004,01-2005,12, 2006,01-12, 2007,01-12, 2008,01-2009,12, 2010,01-12,

Adókulcs % 40 (50) 35 (40) 40 36 18 18 16 16 16(10) 16(10) 19(10)

Adóalap

Egyéb

Adókulcs (%)

Különadó

Adókulcs (%)

2006.LIX. 2006.LIX. 2006.LIX.

4 4 4

Min. aa.: 2% Kieg. a. Külf. tev. Külf. tev. Nyer. min.: 2% Nyer. min.: 2% Nyer. min.: 2% Nyer. min.: 2%

Külf. szerv. j.

23 3 4

30

101

III. Az erdészeti részvénytársaságok társasági adózása 1988. évi IX. törvény a vállalkozási nyereségadóról Az adó mértéke (1988-89) 12. § (1) Az adó mértéke az adóalap 3 millió forintot meg nem haladó részének 40%-a, az ezt meghaladó részének 50%-a (a továbbiakban: számított adó.) (2) Az adókedvezményekkel (13-15. §) csökkentett számított adó (fizetendő adó) összegével akkor is csökkenteni kell a módosított eredményt, ha az arra nem nyújt fedezetet. Az adó mértéke (1990) 12. § (1) Az adó mértéke az adóalap 3 millió forintot meg nem haladó részének 35%-a, az ezt meghaladó részének 40%-a (a továbbiakban: számított adó). (2) Az adókedvezményekkel (13-15. §) csökkentett számított adó (fizetendő adó) összegével akkor is csökkenteni kell a módosított eredményt, ha az arra nem nyújt fedezetet. Az adó mértéke (1991) 12. § (1) Az adó mértéke az adóalap 40%-a (a továbbiakban: számított adó). (2) Az adókedvezményekkel (13-15. §) csökkentett számított adó (fizetendő adó) összegével akkor is csökkenteni kell a módosított eredményt, ha az arra nem nyújt fedezetet. 1991. évi LXXXVI. Törvény a társasági adóról Az adó mértéke (1992) 9. § Az adó a pozitív adóalap 40 százaléka (a továbbiakban: számított adó). Az adó mértéke (1993) 9. § Az adó a pozitív adóalap 40 százaléka (a továbbiakban: számított adó). Az adó mértéke (1994) 9. § (1) Az adó a) a pozitív adóalap 36 százaléka, kivéve a b) pontban meghatározott adóalanyokat; b) az árbevétel 2 százalékának 36 százaléka azoknál az adóalanyoknál - kivéve a 2. § (1) bekezdésének g) és h) pontjában felsorolt szervezeteket, valamint az egyesüléseket -, akiknél az adóalap az árbevétel 2 százalékát nem éri el; c) a b) pontban foglaltak alkalmazásához az árbevételt az 5. számú mellékletben felsorolt tevékenységből származó árbevétellel csökkentve kell számításba venni; (a továbbiakban: számított adó). (2) A Kormány az állami adóhatóság javaslatára az (1) bekezdés b) pontja szerinti adó megfizetése alól mentesítést adhat elemi kár és olyan objektív ok alapján, amelynek fennállása a vállalkozás működőképességét veszélyezteti. Az adó mértéke (1995) 9. § (1) Az adó a) a pozitív adóalap 18 százalékának megfelelő számított adó és b) a (2) és (3) bekezdésekben felsorolt jogcímeken felhasznált jövedelem utáni 23 százalék kiegészítő adó együttes összege. (2) A kiegészítő adót az 1995. évi, illetve az azt követő évek adózás utáni eredményéből a külön nyilvántartás szerint a (3) bekezdésben felsorolt jogcímeken felhasznált összeg után kell fizetni. (3) Kiegészítő adót kell fizetni: a) az adóévben jóváhagyott - egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál a fizetett - osztalék, részesedés, és ebből az osztalékból a magánszemélyt megillető, megbízása alapján, a nevében az adóalany által Egzisztencia hitel törlesztésére pénzintézetnek átutalt összeg, valamint a bevételként elszámolt kapott osztalék, részesedés pozitív különbözete után, b) a véglegesen átadott pénzeszköz után, kivéve a 4. § (2) bekezdés g) és k) pontjában meghatározottak alapján az adóalap számításakor az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett, továbbá jogszabály előírása alapján átadott összeget, ideértve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény alapján adómentesen juttatott lakásépítési támogatást is, c) az adózás utáni eredményből megvalósított, a cégbíróságnál bejegyzett jegyzett tőke növelés öszszege után, ha a bejegyzés évét követő három naptári éven belül a jegyzett tőke leszállítására kerül sor, vagy az adóalany jogutód nélkül megszűnik, d) az adóalanynak jogutód nélküli megszűnésekor és az egyéni vállalkozónak a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá történő átjelentkezésekor a (2) bekezdés szerinti (halmozott) adózás utáni eredménynek a nyilvántartás szerint fel nem használt összege után, e) a külföldi vállalkozónak az adóalap 65 százalékát alapul véve. (4) A jogutódlás melletti megszűnés esetén a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott időtartam a jogutódnál és a jogelődnél együttesen értendő. (5) A (2) bekezdés szerinti adózás utáni eredmény és a (3) bekezdés szerinti felhasználások évenkénti és halmozott összegéről, valamint a jegyzett tőke növelésére a vállalkozásban visszahagyott összegről

102

Mellékletek az adóalap levezetéséhez külön nyilvántartást kell vezetni. Nem része a külön nyilvántartott összegnek az adóévi pozitív mérleg szerinti eredménynek (egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál az ennek megfelelő tartalmú jövedelemnek) a kapott és jóváhagyott osztalék pozitív különbözetét meg nem haladó része. Ezt az összeget 1995. év előtti eredményből képződő jövedelemként lehet nyilvántartani. Az adó mértéke (1996) 9. § (1) Az adó a) a pozitív adóalap 18 százalékának megfelelő számított adó és b) a (2) és (3) bekezdésekben felsorolt jogcímeken felhasznált jövedelem utáni 23 százalék kiegészítő adó együttes összege. (2) A kiegészítő adót az 1995. évi, illetve az azt követő évek adózás utáni eredményéből a külön nyilvántartás szerint a (3) bekezdésben felsorolt jogcímeken felhasznált összeg után kell fizetni. (3) Kiegészítő adót kell fizetni: a) az adóévben jóváhagyott - egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál a fizetett - osztalék, részesedés, és ebből az osztalékból a magánszemélyt megillető, megbízása alapján, a nevében az adóalany által Egzisztencia hitel törlesztésére pénzintézetnek átutalt összeg, valamint a bevételként elszámolt kapott osztalék, részesedés pozitív különbözete után, b) a véglegesen átadott pénzeszköz után, kivéve a 4. § (2) bekezdés g) és k) pontjában meghatározottak alapján az adóalap számításakor az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett, továbbá jogszabály előírása alapján átadott összeget, ideértve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény alapján adómentesen juttatott lakásépítési támogatást is, c) az adózás utáni eredményből megvalósított, a cégbíróságnál bejegyzett jegyzett tőke növelés öszszege után, ha a bejegyzés évét követő három naptári éven belül a jegyzett tőke leszállítására kerül sor, vagy az adóalany jogutód nélkül megszűnik, d) az adóalanynak megszűnésekor és az egyéni vállalkozónak a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá történő átjelentkezésekor a (2) bekezdés szerinti (halmozott) adózás utáni eredménynek a nyilvántartás szerint fel nem használt összege után, e) a külföldi vállalkozónak az adóalap 65 százalékát alapul véve. (4) A jogutódlás melletti megszűnés esetén a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott időtartam a jogutódnál és a jogelődnél együttesen értendő. (5) A (2) bekezdés szerinti adózás utáni eredmény és a (3) bekezdés szerinti felhasználások évenkénti és halmozott összegéről, valamint a jegyzett tőke növelésére a vállalkozásban visszahagyott összegről az adóalap levezetéséhez külön nyilvántartást kell vezetni. Nem része a külön nyilvántartott összegnek az adóévi pozitív mérleg szerinti eredménynek (egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál az ennek megfelelő tartalmú jövedelemnek) a kapott és jóváhagyott osztalék pozitív különbözetét meg nem haladó része. Ezt az összeget 1995. év előtti eredményből képződő jövedelemként lehet nyilvántartani. (6) Ha a jegyzett tőke leszállítását megelőzően az (5) bekezdés szerint külön nyilvántartott összegből a jegyzett tőke felemelésére került sor, akkor a jegyzett tőke leszállítását a nyilvántartott összegből megvalósított tőkeemelés(ek)re kell beszámítani, időbeli sorrendben. (7) Külföldi tulajdonos esetén az osztalék utáni kiegészítő adó mértékére vonatkozóan a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények osztalékra vonatkozó cikkelyét kell alkalmazni. Ha e rendelkezés alapján eltérő adókulccsal kell a kiegészítő adót meghatározni, akkor a különböző adókulcs alá tartozó adóalaphoz (jóváhagyott és a kapott osztalék különbsége) a kapott osztalékot, mint csökkentő tételt, a jóváhagyott osztalékból történő részesedés arányában kell figyelembe venni. A kiegészítő adó összege az adó alapjának és az adó mértékének a szorzata. (8) A (3) bekezdés b), c) és d) pontja nem terjed ki a 2. § (1) bekezdés g) pontjában felsorolt adóalanyokra. (9) Az 1996. január 1. napjától történő átalakulás esetén a vagyonfelértékelés pozitív különbözetéből a) a jegyzett tőke növekményeként megjelenő összegre a (3) bekezdés c) pontjának a rendelkezését kell alkalmazni, b) a jegyzett tőke növekményeként meg nem jelenő összeget pedig az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás részeként kell kezelni és felhasználására - abban az esetben is, ha azt a tőketartalékba helyezte az adóalany - a (3) bekezdésben foglaltakat kell érvényesíteni.

103

III. Az erdészeti részvénytársaságok társasági adózása 1996. évi LXXXI. Törvény a társasági adóról és az osztalékadóról A társasági adó mértéke (1997) 19. § (1) A társasági adó a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a pozitív adóalap 18 százaléka. (2) A külföldön tevékenységet végző esetében a társasági adó a pozitív adóalap 3 százaléka. Osztalékadó (1997) 27. § (1) A kapott (realizált) osztalék után az osztalékban részesülő 20 százalék mértékű osztalékadót köteles fizetni. (2) Mentes az osztalékadó alól az e törvény hatálya alá tartozó belföldi illetőségű osztalékban részesülő. (3) Az osztalékból a kifizető a kifizetés napján állapítja meg, vonja le az osztalékadót és azt az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint bevallja és megfizeti. A kifizető az adó levonásáról az osztalékban részesülőnek igazolást ad. (4) A kifizető állapítja meg az osztalékadót, és azt az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint bevallja és megfizeti, abban az esetben is, ha a külföldi illetőségű osztalékban részesülő részére az osztalék teljesítése nem pénzben történik. Ilyen esetben a kifizető az osztalék összegéről és a megállapított adóról igazolást ad az osztalékban részesülőnek, és a megfizetett osztalékadót a könyveiben a követelések között tartja nyilván. (5) Nem kell az osztalékadót a kifizetőnek megállapítania, megfizetnie, levonnia az osztalék azon része után, amelyet a külföldi illetőségű osztalékban részesülő belföldön, már működő gazdasági társaság, szövetkezet ideértve az osztalékot fizető gazdasági társaságot, szövetkezetet is - jegyzett tőkéjének az emelésére fordít, vagy amellyel belföldön újonnan alakuló gazdasági társaság, szövetkezet alapításában vesz részt, feltéve, hogy a külföldi illetőségű osztalékban részesülő rendelkezése alapján a kifizető azt közvetlenül erre a célra utalja, adja át. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott osztalék után az osztalékadó fizetési kötelezettség a) a jegyzett tőke csökkentésére hozott döntés alapján, vagy b) a jegyzett tőkének megfelelő részvény, üzletrész értékesítésekor, vagy c) a társaság megszűnésekor válik esedékessé. (7) A kifizetőnek le kell vonnia az osztalékadót a belföldi illetőségű osztalékban részesülőnek fizetett osztalék azon részéből, amely készpénzben került kifizetésre, vagy amelyet nem a belföldi illetőségű osztalékban részesülő belföldi pénzintézetnél vezetett bankszámlájára utal. (8) A kifizető a (4) bekezdés alapján megfizetett osztalékadónak arra a részére, amely meghaladja a külföldi illetőségű osztalékban részesülőt az egyezmény alapján terhelő osztalékadót, a külföldi illetőségét igazoló - az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó - okirat benyújtásával az adóhatóságnál adóvisszatérítési igényt terjeszthet elő. (9) A külföldi illetőségű osztalékban részesülő állapítja meg, vallja be és fizeti meg az osztalékadót, ha az osztalékhoz nem kifizetőtől jut hozzá. (10) Az osztalékelőlegre az osztalékra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az osztalékelőlegre teljesített adónak az osztalék adóját meghaladó különbözetével az osztalék jóváhagyásakor a kifizető számol el az adóhatósággal. A társasági adó mértéke (1998) 19. § (1) A társasági adó a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a pozitív adóalap 18 százaléka. (2) A külföldön tevékenységet végző esetében a társasági adó a pozitív adóalap 3 százaléka. A társasági adó mértéke (1999) 19. § (1) A társasági adó a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a pozitív adóalap 18 százaléka. (2) A külföldön tevékenységet végző esetében a társasági adó a pozitív adóalap 3 százaléka. A társasági adó mértéke (2000) 19. § (1) A társasági adó a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a pozitív adóalap 18 százaléka. (2) A külföldön tevékenységet végző esetében a társasági adó a pozitív adóalap 3 százaléka. A társasági adó mértéke (2001) 19. § (1) A társasági adó a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a pozitív adóalap 18 százaléka. (2) A külföldön tevékenységet végző esetében a társasági adó a pozitív adóalap 3 százaléka. A társasági adó mértéke (2002) 19. § (1) A társasági adó a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a pozitív adóalap 18 százaléka. (2) A külföldön tevékenységet végző esetében a társasági adó a pozitív adóalap 3 százaléka. A társasági adó mértéke (2003) 19. § (1) A társasági adó a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a pozitív adóalap 18 százaléka. (2) A külföldön tevékenységet végző esetében a társasági adó a pozitív adóalap 3 százaléka. A társasági adó mértéke (2004) 19. § (1) A társasági adó a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a pozitív adóalap 16 százaléka. (2) A külföldön tevékenységet végző esetében a társasági adó a pozitív adóalap 4 százaléka. A társasági adó mértéke (2005) 19. § (1) A társasági adó a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a pozitív adóalap 16 százaléka. (2) A külföldön tevékenységet végző esetében a társasági adó a pozitív adóalap 4 százaléka.

104

Mellékletek A társasági adó mértéke (2006) 19. § (1) A társasági adó a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a pozitív adóalap 16 százaléka. (2) (3) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a (4) bekezdésben foglaltak teljesítése esetén a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 5 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 16 százalék. (4) A 10 százalékos adókulcsot az az adózó alkalmazhatja, aki nem vesz igénybe e törvény alapján adókedvezményt, és az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, valamint az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének - ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér - adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. (5) A 10 százalékos adókulcs alkalmazása az állami támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A támogatástartalom az adóalap 5 millió forintot meg nem haladó részének, illetve, ha az adóalap nem éri el az 5 millió forintot, akkor az adóalapnak a 6 százaléka. (6) A (3)-(4) bekezdés alkalmazása esetén a) a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (3) bekezdés szerinti adómértékkel számított értékkel egyenlő, b) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát azon személyek nélkül kell figyelembe venni, akiknek a jövedelme alapján kizárólag baleseti járulék kötelezettség áll fenn. A társasági adó mértéke (2007) 19. § (1) A társasági adó a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a pozitív adóalap 16 százaléka. (2) (3) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a (4) bekezdésben foglaltak teljesítése esetén a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 5 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 16 százalék. (4) A 10 százalékos adókulcsot az az adózó alkalmazhatja, aki nem vesz igénybe e törvény alapján adókedvezményt, és az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, valamint az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének - ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér - adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. (5) A 10 százalékos adókulcs alkalmazása az állami támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A támogatástartalom az adóalap 5 millió forintot meg nem haladó részének, illetve, ha az adóalap nem éri el az 5 millió forintot, akkor az adóalapnak a 6 százaléka. (6) A (3)-(4) bekezdés alkalmazása esetén a) a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (3) bekezdés szerinti adómértékkel számított értékkel egyenlő, b) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát azon személyek nélkül kell figyelembe venni, akiknek a jövedelme alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség áll fenn. A társasági adó mértéke (2008) 19. § (1) A társasági adó a pozitív adóalap 16 százaléka. (2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a (3) bekezdésben foglaltak teljesítése esetén a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 16 százalék. (3) A 10 százalékos adókulcsot az adózó akkor alkalmazhatja, ha a) nem vesz igénybe az adóévben e törvény alapján adókedvezményt, és b) az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, és c) adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben - a (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg, kivéve, ha az adózó a 6. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozik, és d) az adóévben megfelel az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, és e) az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének - ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér - adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíjés egészségbiztosítási járulékot.

105

III. Az erdészeti részvénytársaságok társasági adózása (4) Az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részének, illetve, ha az adóalap nem éri el az 50 millió forintot, akkor az adóalapnak a 6 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a) az elsődleges mezőgazdasági termelést is végző adózónál az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt - az adóévben igénybe vett - támogatásnak minősül, ha az (5) bekezdés szerint lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel; b) más adózónál csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy ha az adózó az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel, akkor - választása szerint - a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő. (5) A (4) bekezdés alkalmazása esetén az adózó az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részének - ha az adóalap nem éri el az 50 millió forintot, akkor az adóalap - 6 százalékának megfelelő összeget az adóév utolsó napján - az eredménytartalékból történő átvezetéssel - lekötött tartalékként köteles kimutatni, és azt a lekötése adóévét követő négy adóévben a) megvalósított beruházás - ide nem értve a (6) bekezdésben felsorolt beruházást - bekerülési értékének megfelelően, és/vagy b) a 7. § (3) bekezdésében foglaltak szerint korábban munkanélküli személy, illetve a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy a 22/B. § (11) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelő pályakezdő foglalkoztatására tekintettel elszámolt személyi jellegű kifizetésre, feltéve, hogy az említettek foglalkoztatása 2007. december 31-ét követően kezdődött, és/vagy c) a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére oldhatja fel, kivéve, ha a feloldást - ideértve azt is, ha a feloldás nem a (4) bekezdés szerinti elszámolásnak megfelelően történt - követő 30 napon belül megfizeti a feloldott résszel azonos összegű adót. Az adózó megfizeti továbbá a lekötött tartaléknak a lekötés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig fel nem használt részével azonos összegű adót, a lekötés adóévét követő negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig, illetve a jogutód nélküli megszűnése napjáig fel nem használt részével azonos összegű adót, a jogutód nélküli megszűnése napját követő 30 napon belül. Az adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. A késedelmi pótlékot a 10 százalékos adókulcs érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és az adóval együtt a megfizetés esedékességét követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani. (6) Az adózó az (5) bekezdés alapján lekötött tartalékot nem használhatja fel a fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházásra, továbbá a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a fejlesztési tartalék terhére el nem számolt műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt. (7) A (2)-(5) bekezdés alkalmazása esetén a) a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (2) bekezdés szerinti adómértékkel számított értékkel egyenlő, b) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát azon személyek nélkül kell figyelembe venni, akiknek a jövedelme alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség áll fenn. (8) A (3) bekezdés c) pontjában foglaltak alkalmazásakor a jogelőd nélkül alakult adózó az első adóéve (ha az előtársaság időszaka önálló adóév, akkor ideértve az azt követő adóévet is), a jogutód adózó az átalakulás évében kezdődő adóévében a jogelőd - átalakulás napját megelőzően lezárt - adóéve [az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, illetve a végleges vagyonmérleg(ek) alapján megosztott] adóalapját veszi figyelembe, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában beolvadáskor az átvevő adózó jogelődnek is minősül. A társasági adó mértéke (2009) 19. § (1) A társasági adó a pozitív adóalap 16 százaléka. (2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a (3) bekezdésben foglaltak teljesítése esetén a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 16 százalék. (3) A 10 százalékos adókulcsot az adózó akkor alkalmazhatja, ha a) nem vesz igénybe az adóévben e törvény alapján adókedvezményt, és b) az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, és c) adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben - a (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg, kivéve, ha az adózó a 6. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozik, és d) az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát az adóévben és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az

106

Mellékletek egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot, e) az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének - ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. (4) Az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részének, illetve, ha az adóalap nem éri el az 50 millió forintot, akkor az adóalapnak a 6 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a) az elsődleges mezőgazdasági termelést is végző adózónál az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt - az adóévben igénybe vett - támogatásnak minősül, ha az (5) bekezdés szerint lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel; b) más adózónál csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy ha az adózó az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel, akkor - választása szerint - a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő. (5) A (4) bekezdés alkalmazása esetén az adózó az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részének - ha az adóalap nem éri el az 50 millió forintot, akkor az adóalap - 6 százalékának megfelelő összeget az adóév utolsó napján - az eredménytartalékból történő átvezetéssel - lekötött tartalékként köteles kimutatni, és azt a lekötése adóévét követő négy adóévben a) megvalósított beruházás - ide nem értve a (6) bekezdésben felsorolt beruházást - bekerülési értékének megfelelően, és/vagy b) a 7. § (3) bekezdésében foglaltak szerint korábban munkanélküli személy, illetve a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy a 22/B. § (11) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelő pályakezdő foglalkoztatására tekintettel elszámolt személyi jellegű kifizetésre, feltéve, hogy az említettek foglalkoztatása 2007. december 31-ét követően kezdődött, és/vagy c) a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére oldhatja fel, kivéve, ha a feloldást - ideértve azt is, ha a feloldás nem a (4) bekezdés szerinti elszámolásnak megfelelően történt - követő 30 napon belül megfizeti a feloldott résszel azonos összegű adót. Az adózó megfizeti továbbá a lekötött tartaléknak a lekötés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig fel nem használt részével azonos összegű adót, a lekötés adóévét követő negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig, illetve a jogutód nélküli megszűnése napjáig fel nem használt részével azonos összegű adót, a jogutód nélküli megszűnése napját követő 30 napon belül. Az adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. A késedelmi pótlékot a 10 százalékos adókulcs érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és az adóval együtt a megfizetés esedékességét követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani. (6) Az adózó az (5) bekezdés alapján lekötött tartalékot nem használhatja fel a fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházásra, továbbá a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a fejlesztési tartalék terhére el nem számolt műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt. (7) A (2)-(5) bekezdés alkalmazása esetén a) a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (2) bekezdés szerinti adómértékkel számított értékkel egyenlő, b) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát azon személyek nélkül kell figyelembe venni, akiknek a jövedelme alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség áll fenn. (8) A jogutódnak és a jogelőd nélkül alakult adózónak - ideértve a 17. § (9) bekezdése szerinti külföldi személyt is - első adóévében a (3) bekezdés c) pontjában foglaltak alkalmazásakor a megelőző adóévre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmaznia. (9) (10) A (3) bekezdés d) pontja szerinti, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát nem érinti, ha az egyéni vállalkozó a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.

107

III. Az erdészeti részvénytársaságok társasági adózása A társasági adó mértéke (2010) 19. § (1) A társasági adó mértéke - a (2) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a pozitív adóalap 19 százaléka. (2) A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék. (3) A csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére az (1)-(2) bekezdés szerinti adómértékkel számított értékkel egyenlő. (4) A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék. A társasági adó mértéke (2011) 19. § (1) A társasági adó mértéke - a (2) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a pozitív adóalap 19 százaléka. (2) A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék. (3)-(4)

108

Felhasznált irodalom Ákos L. (szerk.) (1964): Erdészeti vadászati faipari lexikon. Mezőgazdasági Kiadó Budapest 732 p. A fagazdaság ágazati szerkezete, Erdőgazdasági és faipari választékok külkereskedelmi tendenciái 1990–2000 CMS-EVGI-ERTI (2003): Az ÁPV Rt. új erdészeti vagyonkezelési stratégiájának kialakítását megalapozó tanulmány Erdőgazdaságok éves beszámolója 2008-2010 (Mérleg, Eredménykimutatás, Kiegészítő melléklet) Horváth S. (2010): Vállalkozások fejlődése az erdőgazdálkodásban. Doktori disszertáció, NYME EMK Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola Lett B. – Holl K. (2010): Regionális erdőgazdálkodás, üzemméret. Előadás kézirat. XXXVIII. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, Siófok, 2010. március 30. Lett B. (2011): Amit a számvitel mutat az erdőgazdálkodásról Számviteli tanácsadó, 2011. 2.

109

Amit a számok mutatnak az erdészeti részvénytársaságokról

Recommend Documents