VI. Vadász- és Falunap Bokodon

TÉRSÉGI TÁJOLÓ

10.

VII. évfolyam, 8. szám

Ki viszi tovább a kosárlabdát? Az utánpótlás kérdése Oroszlány sportéletében

A város kosarasainak hatalmas elismerés jár, hiszen amatőr státuszban, munka mellett, a saját idejüket és pénzüket nem sajnálva érik el sikereiket. Az OSE játékosainak háttere stabilnak mondható, bár évről évre nehezebben tudják előteremteni a működéshez szükséges anyagiakat. Tavalyi 3 milliós költségvetésükből 1,9 millió forint folyt be a helyi szponzoroktól

és az 1%-okból, az önkormányzat pedig valamivel több mint 1 millió forintos támogatást nyújtott. Az utóbbi években felújításokra is sor kerülhetett. Minden körülmény adott hát a sportoláshoz, mégis észrevehetően csökken a fiatal tehetségek száma. Tassi József sportmenedzser elmondása szerint a jelenlegi csapat magját 30 éven felüliek alkotják, ezért el kell kezdeni a fiatalok beépítését, hogy biztosíthassák a megfelelő utánpótlást. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem lesz könnyű dolguk, de a vezetők mindent megtesznek, hogy javítsanak a helyzeten. Az utánpótlás-nevelést a meglévő három általános iskola és két középiskola bevonásával képzelik el, innen kerülnének ki az utánpótlás-játékosok. Az egyesület biztosítaná az edzői hátteret és a baj-

nokságokban való versenyeztetést is. Az elgondolás sikerét jelzi, hogy az elmúlt években több fiatal játékos is magasabb osztályba került. A másik lehetőség a feltörésre a tíz év szünet után ismét megrendezendő városi kosárlabda-bajnokság, melyben idén gyermek és felnőtt kategóriában nevezhetnek a csapatok. Az utánpótlás problémája általános, pedig az ifjúság Oroszlányban 13 különböző sportágban is kipróbálhatná magát: a kosárlabda mellett karate, ökölvívás, úszás, triatlon, cselgáncs, teke, súlyemelés, labdarúgás, természetjárás, kajak, tenisz, lovaglás várja a fiatalokat. Figyelemre méltó az a tény is, hogy az általános iskola első és második osztályos tanulói már 23 éve hetente egyszer, a testnevelésóra keretein belül ingyenesen fedezhetik fel az úszás örömeit.

2010. AUGUSZTUS

2840 Oroszlány Rákóczi F. út 78. Tel.: 361-444

A lehetőségek tehát adottak, a többi már csak a fiatal oroszlányiak hozzáállásán múlik. Csákvári Dániel, Markesz Gergely

Érték és élmény találkozása Lakatosból lett kultúraközvetítő Oroszlányban, a hajdani bányászváros tiszta és virágos központjában szürkén, megkopottan fogad bennünket a kultúra háza. Itt indított Kulturális kalandozások címmel új, nagy sikerű programsorozatot Körtvélyfáy Zoltán, a művelődési ház pályakezdő művelődésszervező gyakornoka. Az egykori gépésszel újonnan választott hivatásáról beszélgettünk. – Ön 43 éves. Az, hogy ennyi idősen pályakezdő, sokaknak szokatlanul hangzik. – Tavaly ősszel kezdtem, teljesen új vagyok ezen a pályán. Azelőtt a bányában, majd az erőműben dolgoztam lakatosként, gépészként. Annak idején természetes volt, hogy szakmát tanul az ember, ezért Esztergomba jártam középiskolába, művelődésszervező szakon pedig később, 2000-ben végeztem a szombathelyi főiskolán. – Miért jelentkezett éppen erre a szakra?

Fotó: Fleischmann Ádámné – Kisgyerekkorom óta kultúrafogyasztó voltam: érdekelt a zene, az irodalom, a képzőművészet, de leginkább olvasni szerettem. Amikor elkezdtem dolgozni, hamar kiderült számomra, hogy nem vagyok a helyemen. Jó szakember voltam, jók voltak a munkafeltételek, az emberi kapcsolataim, de legbelül sosem szűnt meg bennem a vágy, hogy azzal foglalkozzak, ami igazán közel áll hozzám.

– Honnan ez a mély vonzódás? – Édesanyám a gyermekkönyvtárban dolgozott, így napközi után nem haza, hanem hozzá mentem, és mihelyt megtanultam olvasni, záróráig a könyveket bújtam. Az a mániám, hogy az embereknek meg lehet mutatni a gyémántokat, amiket feltárunk a kultúra kincsesbányájából. Az én dolgom, hogy megtaláljam, ami számukra értékes, szórakoztató. A kultúra-

VI. Vadász- és Falunap Bokodon

Polgármester: Rajnai Gábor Fotó: Csákvári Dániel

Ebben az évben ünnepli 20 éves jubileumát a város kosárlabdacsapata, az OSE Lions. Egyben eredményeiket is ünnepelhetik, hiszen az egyesület újraalakulása óta 5 arany-, 6 ezüst- és 3 bronzérmet nyert, és a 2009/2010-es szezonban a negyedik helyen végzett az NB II.-ben. Azonban más sportágakhoz hasonlóan a nagy múltú kosarasoknál is égető kérdés az utánpótlás helyzete.

közvetítés kulcsa az érték és az élmény találkozása. – Nem bánta meg a váltást? – Nem. Kevesebbért, de azt csinálom, amiről mindig is álmodtam. Itt másfajta sikerélmények érnek. – Mit vár ettől a manapság nem igazán népszerű pályától? – Az én utam a közösség- és közönségépítés. Azt várom, hogy 8-10 év alatt kialakul egy pezsgő, igényes réteg, annak ellenére, hogy a városba sokfelől érkeztek az emberek, nincs közös múltjuk, nincsenek közös gyökereik. Hiszem, hogy minden emberben van igény a kultúrára, és aki kinyílik egyszer valamilyen területen, az másra is nyitottabb lesz. Úgy is mondhatnám, hogy aki egyszer belekóstol egy ismeretlen ételbe, és nem csalódik, az máskor is bátrabban nyúl a tálba. Fekete Katalin (Az interjú teljes változata a www. oroszlany.hu honlapon olvasható.)

2855 Bokod Hősök tere 6. Tel.: 490-151

Polgármester: Valter Alajos 2854 Dad Fő utca 21. Tel.: 470-025

Polgármester: Szücs Attiláné 2852 Kecskéd Vasút utca 105. Tel.: 478-244

Polgármester: Grúber Zoltán 2853 Kömlőd Szabadság u. 9. Tel.: 470-512

Polgármester: Kiss Ferenc 2856 Szákszend Száki utca 91. Tel.: 317-524

Polgármester: László Kálmán 2824 Várgesztes Arany J. u. 47. Tel.: 493-806

Polgármester: Menoni Gabriella 2823 Vértessomló Rákóczi F. út 63. Tel.: 593-440

Polgármester: Hartdégen József

Jól tették a szervezők, hogy ingyenes fuvarokat biztosítottak azoknak, akik már a délelőtti programokat is fel kívánták keresni a falunapon, ugyanis a nagy sár miatt hétköznapi autóval szinte lehetetlen volt megközelíteni a vadászházat. Pedig érdemes volt kilátogatni, már csak az ínycsiklandó kóstolók okán is. Aki aktív kikapcsolódásra vágyott, jókat akart enni, inni, kellemes környezetben kívánta eltölteni július utolsó szombatját, és még értékes nyereményeket is szeretett volna hazavinni, annak Bokodra vezetett az útja, a VI. Vadász- és Falunapra. A vadászháznál a Megyei Vadász-

kürt Egyesület műsorát vadász-, íjász-, és solymászbemutató, légpuska lövészet, valamint a bugaci csikósok felvonulása követte, miközben vaddisznósültet, marhapörköltet és bokodi vegyes halászlét kóstolhattak a vendégek a településtől pár kilométerre lévő csodálatos erdei környezetben. Koradélután a község rendezvényterén Major Adrienn főszervező konferálta fel az éjszakába nyúló programsorozatot, amit bizony néha egy-egy rövid zápor erejéig megtréfáltak az égiek. A gazdag, változatos szórakoztató műsorban fellépett többek között az Egyedné Selmeczi Ágnes vezette Lipityő gyermek néptánccsoport, a

Vidékfejlesztési tábor Félszáz fiatal vesztt részt az oroszlányi kistérség Vidékfejlesztési és környezetvédelmi táborában a festői Dobai kútnál. A Kecskédről, Dadról, Kömlődről, Bokodról és Oroszlányból érkező 16-25 éves fiatalok minden nap az adott

pusztavámi Német Nemzetiségi Énekkar, a Shadows Live Band, a Pötörke táncegyüttes és a Kincső zenekar, valamint sztárvendégként Galambos Lajos. A falunap kísérőrendezvényei között mini vidámparkba, szöszmötölőre invitálták a gyerekeket, egészségügyi vizsgálatokra az idősebbeket, de lehetőség nyílt a helyi borok kóstolására is, a művelődési házban pedig régi játékokból, fafaragásokból és gobelinekből nyílt kiállítás. Nagy érdeklődés kísérte az esti tombolát, melyen számtalan értékes nyeremény lelt gazdára, végül az Atlantic együttes utcabáljával zárultak a VI. Vadász- és Falunap bokodi eseményei.

témához kapcsolódó előadók, kiemelkedő személyiségek, a vidékfejlesztésben tevékenykedő szakemberek előadásain keresztül ismerkedtek meg többek között az uniós célokkal és alapelvekkel, a vidékfejlesztés rendszerével, a LEADER programmal, a hagyományőrzés fontosságával, a környezettudatos magatartás jellemzőivel.

Második kecskédi lovasnap - 2010. augusztus 28.

térségi tájoló

2


Sarlós Boldogasszony-napi búcsú A Vértessomló melletti erdő szélén 1736 előtt kis kápolna állott, melynek szomszédságában remete lakott. 1736-ban Esterházy József a düledező kápolnát megnagyobbíttatta, szentéllyel látta el, s még abban az esztendőben Fahrer Krisztina polgárasszony megfesttette a bécsi kapucinusok templomában lévő, Kisdedét tejével tápláló Szűzanya kegyképének másolatát. Ezt az eredetihez érintette, s az óvári (Mosonmagyaróvár) kapucinusoknak ajándékozta. Innen hozta magával a képet András páter a vértessomlói remeteségébe, s a hagyomány szerint a Boldogságos Szűz itt valóban sok bajbajutott ember fohászát meghallgatta. A község ez alapján vált búcsújáró hel�lyé, ahova különösen Sarlós Boldogasszony napján zarándokolnak, ahogyan tették ezt július első vasárnapján is. Kicsinek bizonyult a somlóiak félezer embert befogadó rendezvénysátra, hiszen mintegy hétszázan érkeztek Várgesztesről, Oroszlányból, Kecskédről, Környéről, Alsó- és Felsőgalláról, de még Pannonhalmáról is. A hí-

TÉRSÉGI TÁJOLÓ


A gyermekvédelem helyzete Oroszlányban Sikeres évet tudhatnak maguk mögött Oroszlány képviselő-testülete 2010. április 27-én elfogadta az önkormányzat 2009. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolót.

veket a kápolnánál Hartdégen József polgármester és dr. Kis József világi lelkipásztori munkatárs köszöntötte, köztük a Bakony Baranta Egyesület tagjait, akik szombat reggel gyalog indulnak Kisbérről, és csaknem 40 km-es, Vérteskethely–Császár–Bokod–Oroszlány–Majk– Vértessomló útvonalon érkez-

Segítség a gazdáknak A Vidékfejlesztési Minisztérium az utóbbi hónapok kritikus időjárási viszontagságai végett úgy döntött, hogy lépéseket tesz a kárenyhítési rendszer hatékonyságának növelése, továbbá a károsult termelők terheinek csökkentése érdekében. Sor kerül a kárenyhítési törvény módosítására, melynek köszönhetően a termelők június 30. helyett szeptember 30-ig fizethetik be önrészüket a Kárenyhítési Alapba. A törvény módosítását az Országgyűlés hamarosan tárgyalja. Kezdeményezi, hogy a Kormány a kö-

tek meg. Fél tízkor indult a menet, élén a Mária kegykép két évvel ezelőtt elkészült zászlajával, hogy végigjárva a falut, a templom melletti réten felállított rendezvénysátorhoz vonuljanak. A zarándokok között ott volt többek mellett Menoni Gabriella várgesztesi, Michl József tatai és

telező mértéken felül is járuljon hozzá a Kárenyhítési Alap feltöltéséhez. Támogatja, hogy a rendkívül súlyos helyzetre való tekintettel a Kárenyhítési Alapból előleget fizessenek a termelőknek. Egyszerűsíti a vis maior bejelentésekhez kapcsolódó hivatali ügyintézést. A gazdasági vészhelyzetre való tekintettel (árvíz,belvíz) az Európai Bizottsághoz fordul a jövőre esedékes területalapú SAPS támogatási összeg egy részének előlegként történő kifizetése érdekében. Kezdeményezi az Európai Unió Bizottságánál a válság miatt kedvezményesen nyújtható vállalkozásonként 3 év alatt adható 15 ezer euró állami támogatás 2010. december 31-i határidejének meghosszabbítását. A károk

Beke László környei polgármes-

ter is. A hívők előtt Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke tartott szentmisét, majd délután a Sarlós Boldogasszony templomban litániára várták a résztvevőket, miközben a közelben búcsúi vásár fogadta a település lakóit és vendégeit.

összesítése után javasolja a kormánynak, hogy a költségvetés általános tartalékából a tárcához tartozó területeken kárenyhítésre kerüljön sor. Kezdeményezte, hogy a kormány forduljon az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy a rendkívüli árvízkárokra való tekintettel Magyarország minél hamarabb részesülhessen az Európai Unió 1 milliárd eurós Szolidaritási Alapjából. Azonnali segélyakciót szervezett az árvízkárosultak, a kilátástalan helyzetbe került emberek megsegítése érdekében. Remélhetőleg ezen intézkedések, nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a jelenlegi kritikán aluli helyzetben a gazdálkodók egy leheletnyivel kön�nyebben át tudják vészelni a nehéz időszakot.

TÉRSÉGI TÁJOLÓ • Közéleti havilap • Laptulajdonos: Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás Kiadó: Propaganda 17 Bt. • 2800 Tatabánya, Győri út 4/A. fszt. 3. • Főszerkesztő: Salamon Gyöngyi E-mail: [email protected] • 20/9611-833 • [email protected] • 20/3692-468 • Hirdetésfelvétel: 20/9611-833 Lapzárta: a hónap utolsó napja • Megjelenik havonta 11.500 példányban az oroszlányi kistérség nyolc településén. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy az olvasói leveleket, reflexiókat rövidített formában, szerkesztve közölje. Ezek az írások nem minden esetben tükrözik a szerkesztőség véleményét. A meg nem rendelt anyagok és hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. Anyagokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

9.

A testületi ülésen a képviselők furcsállták, hogy Oroszlányban jóval több veszélyeztetett gyermek van, mint a környező településeken. A tájékoztatásból azonban kiderült, hogy a szám a lakosságszámhoz viszonyítva nem olyan magas, illetve az, hogy a városban jobban feltérképezték a gyerekek helyzetét a többi településhez képest. A gyermekvédelmi programokról Dobzsevics Ágnes, a családsegítő szolgálat munkatársa, az Életút Oroszlányi Segítők Egyesületének vezetője nyilatkozott lapunknak. A 2003 óta fennálló egyesület tagjai szociális szakemberek. A szervezet aktívan részt

vesz a településen élő veszélyeztetett gyerekek felkutatásában és a gyermekvédelmi programok lebonyolításában. Dobzsevics Ágnes elmondta, hogy ez az év különösen sikeres volt a város számára, hiszen 2009-ben jelentős támogatást nyertek a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretén belül. A pályázó az önkormányzat volt, a végrehajtó pedig az Önkormányzati Szociális Szolgálat, azonban a program sikerességéhez több szervezet – a Roma Kisebbségi Önkormányzat, a rendőrség, a Benedek Elek Általános Iskola és a Dadi Református Egyházközség – is hozzájárult. A támogatást szabadidős programok és kompetenciajavító szolgáltatások szervezésére kapták az oroszlányi térségben felügyelet nélkül csellengő 6-18 év közötti gyerekek és családjaik számára. A programok célja az volt, hogy a hátrányokkal küzdő iskolásko-

rú gyerekek, fiatalok és családjaik beilleszkedési esélyeit növeljék. 24 féle programot kínáltak, ezen belül a tervezett 374 foglalkozás helyett több mint 500 valósult meg 2009 és 2010 márciusa között. Elsősorban azoknak a családban élő fiataloknak szánták a programokat, akik a gyermekjóléti szolgálat kliensei közé tartoznak. A célcsoport meghatározása azonban csak látszólag ilyen egyszerű, hiszen nem könnyű eldönteni, kik is pontosan a „csellengők”.

Ők azok, akik napközben céltalanul kószálnak, mert családjukban nincs olyan összetartó erő, amely pozitív jövőképük és életszemléletük kialakulását segítené, illetve az életminőségüket javíthatná. A szakemberek végül 1000 fő körül határozták meg azon fiatalok számát, akik segítségre szorulnak. A pályázat lebonyolítói bíznak abban, hogy a jövőben is hasonlóan sikeres programokkal segíthetik a gyerekek beilleszkedését. Dési Andrea, Nagy Eszter

Tűzoltók az árvíz idején Az elmúlt másfél hónap során Magyarországot eddig soha nem látott mennyiségű csapadék árasztotta el. Az Oroszlány városát érintő károkról, az esőzés következményeiről és a védekezésről a helyi tűzoltóság parancsnoka, Busa János tájékoztatta lapunkat. Az esőzéseket követő árvizek, belvizek jelentős károkat okoztak a mezőgazdaságban, illetve rengeteg ember ingóságait rongálták meg vagy pusztították el. A tragédiát követő példátlan összefogás nemcsak a leginkább érintett területeken, hanem az olyan településeken is tapasztalható, melyeket főleg a belvíz sújtott, vagy ahol kisebb mértékű károk keletkeztek. Ezek közé tartozik Oroszlány is. Busa Jánostól megtudtuk, hogy az oroszlányi tűzoltókat az elmúlt másfél hónapban összesen 148-szor riasztották, ezek közül mindössze négy alkalommal hívták őket tűzesethez. A kivonulás oka 29 esetben fakidőlés volt, és 104 alkalommal

szivattyúztak vizet. Kétszer hordalékfa mosott el hidat, és szintén két alkalommal dőlt össze házfal a településen. A tűzoltóknak háromszor kellett járművet kimenteniük a vízből, és egy baleset is történt a közutakra lerakódott 60-80 centiméteres sár- és iszapréteg miatt.

Oroszlányban jelenleg 17 hivatásos tűzoltó teljesít szolgálatot, az önkéntesek száma mintegy 80 fő. A hirtelen jött nagyszámú riasztás ellenére minden alkalommal a lakosság segítségére siettek, igaz, néhol akár órákba is telt, mire a helyszínre érkeztek, hiszen még a teljes állo-

Fotó: Konyecsni Dóra

mánnyal sem tudták minden esetben megoldani a kivonulást. A hamarosan 51. szolgálati évét töltő parancsnok elmondta: bár az ítéletidő miatt személyi sérülés nem történt, megérintették a helyszínen tapasztalt állapotok, az elkeseredett emberek beszámolói. Számos alkalommal a szivattyúzás is ideiglenes megoldásnak bizonyult, hiszen a vízerek nagyobbra duzzadva árasztották el újra az épületeket, pincéket, ahol a tulajdonosoknak épp csak személyes tárgyaik, mozdítható értékeik kimentésére volt idejük. Éveken át gyűjtögetett javak vesztek most oda, melyeknek csak töredéke pótolható anyagi támogatással. A helyzet súlyosságát enyhíti az önkormányzat és a civilek közötti összefogás. Ez arra enged következtetni, hogy a később esetlegesen bekövetkező hasonló méretű katasztrófák nem érhetik váratlanul a települést, és ha úgy hozza a szükség, gördülékenyen folyhatnak majd a mentési munkálatok. Deim Éva, Konyecsni Dóra

TÉRSÉGI TÁJOLÓ

8.


Közös erővel a fejlődésért Az oroszlányi kistérség eredményei Régió, megye és kistérség – ez a három szerveződési szint országszerte sok fejtörést okoz a települések vezetőinek és a kistérségek irányítóinak, hiszen a közösen megoldandó feladatokban egyetértésre kell találni. A kistérség eredményeinek feltérképezésében dr. Séfer Erika, az Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Irodájának vezetője volt segítségünkre. A kistérség legnagyobb erőssége és egyben gyengesége is, hogy a térségi települések önkormányzatai egyesével is megállnak a lábukon – emelte ki dr. Séfer Erika. Ám büszkék arra, hogy önállóságuk ellenére felismerték, hogy együtt, összefogásban könnyebben és többre vihetik. Mint elmondta, fő céljuk a közszolgáltatások szintjének kiegyenlítése a térségen belül. A 2005-ben alakult társulás ennek jegyében közös erővel hangolta össze a szociális szolgáltatások körét, tett rendet az egészségügyi ellátásban és mentette meg az egy-

Fotó: Bognár Györgyi re kevesebb nebuló miatt szenvedő oktatást. Jelenleg az egységes település-

képek kialakításán, a közutak minőségének javításán és a tömegközlekedés fejlesztésén dolgoznak

intenzíven. Kihelyezték az egységes információs táblákat, és a településközpontok is megújultak. Különböző fórumokon harcolnak a vasúti járatok sűrítésén, és a közutak javítására is folyamatosan keresik a lehetőségeket, forrásokat. A 2007-ben alapított Oroszlányi Kistérségi Közkincs Kerekasztal a térségi események színvonalasabbá tételét és a kulturális események népszerűsítését tűzte ki céljául. 2007-ben pályázati pénzből elkészült a kistérség községeinek turisztikai leltára is, amely rendszerezi a természeti, kulturális és közösségi értékeket, így kiváló alap a turisztikai infrastruktúra fejlesztéséhez. Dr. Séfer Erika hangsúlyozta: a szerteágazó feladatokat együtt megoldani, a különbözőségeket egységbe foglalni nem lehet máról holnapra. Ám érdemes munkálkodni, hiszen a térség települései rengeteg szépséget és lehetőséget rejtenek magukban. Bognár Györgyi, Halmos Monika, Perleczki Edina

Mérés a tudás szolgálatában Oroszlány közoktatása az országos átlaghoz képest Tizedik éve végeznek kompetenciamérést az ország általános és középiskoláiban. A szövegértési és matematikai teljesítményt középpontba állító felmérés azt hivatott megmutatni, hogy a diákok az adott tanév ismeretanyagát mennyire tudják hasznosítani a gyakorlatban. Az eredmények segítségével pontos képet kaphatunk a helyi diákok országos átlaghoz viszonyított tudásáról is. Alább a 2009-es felmérés adatainak alapján mutatjuk be az oroszlányi iskolák helyzetét. A 6. osztályban szövegértésben az országos átlag 513 képességpont. Iskoláink összesített pontátlaga 494 pont. Az országos átlag felett végzett a Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola 524 képességponttal. A matemati-

kai eszköztudásban mért országos átlag 489 képességpont volt, helyi iskoláink összesített átlaga pedig 467 képességpont. A Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola e területen is kiemelkedően, 498 ponttal teljesített. A 8. osztályban szövegértésben és matematikában is elmaradtunk az országos átlagtól, azonban a fent említett iskola ezen az évfolyamon is mindkét területen kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A 10. évfolyam összesített adatai alapján az oroszlányi iskolák szövegértésben szerzett pontjai meghaladják az országos átlagot, míg matematikában minimálisan ugyan, de elmaradnak tőle. A kompetenciamérés teljes eredményét áttekintve kiderül, hogy iskoláink teljesítményében jelentős eltérések mutatkoznak.

A felmérésnek köszönhetően pontos képet kaptunk arról, hogy a diákok gyakorlati tudásának elmélyítéséhez mely intézményekben van szükség fejlesztésre. A József Attila Általános Iskolának – az előző két évben mutatott teljesítménye miatt – intézkedési tervet kellett készítenie. A terv eredményesnek bizonyult, hiszen nemcsak az országos átlaghoz viszonyítva javultak az eredmények, de a diákok között is csökkentek a különbségek. A Ságvári Endre Általános Iskola mutatói az előző években folyamatosan romlottak. Ugyan vannak az iskolában kiemelkedően teljesítő tanulók, ám az ő eredményük nem tudja nagymértékben javítani az iskolai átlagot. A tesztek ugyanis négy készségszintet különböztetnek meg, és egy továb-

bi rétegbe kerülnek az első szintet el nem érő tanulók – az utóbbi csoportba tartozó diákok aránya az iskola 6. és 8. évfolyamán 2009-ben meghaladta a jogszabályban meghatározott 25 százalékot. Így az iskolának a törvényben leírtaknak megfelelően fejlesztési tervet kell kidolgoznia a lemaradás csökkentésére. A Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola eredményei az országos átlag felett vannak, az iskola a korábbi eredmények alapján állandó szintet tud tartani. Az Eötvös Loránd Szakközépés Szakiskolának is intézkedési tervre volt szüksége a rossz eredmények miatt. A tervnek köszönhetően szakközépiskolai szinten átlagosan, míg szakiskolaként jóval az országos átlag felett teljesített. Varga Pál


térségi tájoló

3

Tizenötödször tisztelegtek Rákóczi fejedelem előtt „Tizenöt esztendő telt el azóta, hogy helyi szervezetünk névadónk, II. Rákóczi Ferenc méltóságos fejedelem tiszteletére emléktáblát helyezett el e csodálatos műemlékegyüttes egykori templomtornyának a falán.” – ezekkel a gondolatokkal köszöntötte v. Nagy Csaba, a Rákóczi szövetség Oroszlányi Szervezete és Milleniumi Alapítványának elnöke a majki Kamalduli Műemlékegyüttes udvarán megjelenteket. A másfél évtizedes múlttal rendelkező programra ezúttal is érkeztek határainkon túlról is olyan barátok, akiket – Nagy Csaba megfogalmazása szerint – az igazságtalan és szégyenteljes trianoni döntés elszakított az anyaországtól, ám mégis büszkén vallják igaz magyarságukat. „II. Rákóczi Ferenc életútja és hitvallása erősítse a mi lelkünket is, hiszen példamutatás arra, hogyan lehet és kell a legnehezebb időben is megtartani a reményt, s minden elénk tornyosuló akadály ellenére sem elfelejteni, hogy mindannyiunk közös feladata együtt munkálkodni közös jövőnk, a magyarság közös jövőjének jobbra fordulásán.” – hangsúlyozta az elnök. A magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakját méltató beszédének zárásaként az égiekkel üzenve háláját és

köszönetét fejezte ki annak a kiváló embernek, aki megalapította és létrehozta az Oroszlányi Rákóczi Szövetséget, aki szülőatyja volt a Majki Rákóczi Napoknak, de sajnos már nem lehet közöttünk. Ő néhai vitéz Nagy Elemér Attila. Rajnai Gábor, Oroszlány polgármestere a szellemi hagyaték gondozása, az utókor megbecsülése kapcsán megfogalmazódott gondolatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Felidézte az oroszlányi szervezet megalakulását, amikor a kilencvenes évek közepén 20-30 ember azért fogott össze, hogy támogassa a Kárpát-medencei magyarsággal való kapcsolattartást, anyanyelvük gyakorlásának biztosítását, nemzeti kultúrájuk, évszázados hagyományaik továbbvite-

Civil marketingről az erdőben A bátrabbak autóval, a még merészebbek pedig lovas kocsival érkeztek a bokodi Vadászházhoz, ahol az oroszlányi kistérség Civil Nyár programsorozatának negyedik állomására várták a vendégeket a szervezők. Az érdeklődőket az erdei út okozta rázkódásért jócskán kárpótolta a közelmúltban gyönyörűen felújított Vadászház és környezetének látványa, a zsíros kenyér és hagyma, s egyáltalán nem utolsó sorban Domonkos Ágnes PR szakértő előadása. Az előadó, aki maga is civil szervezeti vezető, kezdésként úgy fogalmazott, hogy számára nagy kihívás a civil marketingről beszélni, hiszen véleménye szerint nekik nincs szükségük marketingre. A proaktivitásra viszont annál inkább, hiszen – mint elmondta – háromféle szervezet létezik: vannak, akik maguk idézik elő az eseményeket, mások csak figyelik a történéseket, azaz, csak saját összejöveteleikre helyezik a hangsúlyt, s a harmadik típus pedig úgymond rácsodálkozik az eseményekre. Ez utóbbi szerveződéseknek „köszönhető” az is, hogy bár az utóbbi 20 évben rengeteg civil közösség jött létre, sokan el is haltak. „Ahhoz, hogy fenn tudjuk magunkat tartani, meg kell felelni a jelen kihívásainak, s ezek legfontosabb eleme a szakértelem.” – hangsúlyozta az előadó, aki a megújulási tényezők közül a képességet emelte ki, hiszen anélkül a tudás sem hasznosítható. A

lét. „Az akkori csapat mára komoly szervezetté fejlődött, akik nemcsak ma ünnepelnek együtt 15. alkalommal, hanem megalakulásuk tizenöt éves jubileumáról is ez évben emlékeznek meg.” – emelte ki a polgármester, aki azt kívánta a szervezet tagjai számára, hogy a továbbiakban is legyen erejük és kitartásuk megvalósítani terveiket, elképzeléseiket. A rendezvényen részt vett és Rákóczi fejedelem tetteit, nagyságát idézte fel – többek között – Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség szervezési főtitkára, Gubicz András, Jászkisér emeritus jászkapitánya, s Szinyei Melinda, a Párizsi Magyarház Egyesület elnöke. A párizsi és az oroszlányi szervezet alig több mint két éve talált egymásra, de

mindannyiuk számára azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy a két közösséget azonos célok vezénylik. „Bíztatónak és felemelőnek érzem, hogy világszerte vannak olyan megemlékezések, mint ez a mai, amelyekkel a magyar közösségek azonosulni tudnak, és amelyek a magyar nemzet 1100 éves öntudatát, hitét szimbolizálják.” – fogalmazott az elnök, majd Ing. Török Alfréd, a Csemadok lévai járási elnöke is azon emlékeit osztotta meg a jelenlévőkkel, amikor egymásra leltek az oroszlányiakkal. „Töretlen a kapcsolatunk, s a tisztességes közösségi munkának ezek a baráti kapcsolatok adják meg a jutalmát, és én szeretnék még nagyon sokáig az oroszlányi Rákóczi Szövetség barátja lenni.” – emelte ki az elnök, aki Szent István intelmével zárta beszédét: „Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.” Az ünnepséget Nagy Roland szavalata, a Szerbiából érkezett Csókai Rákóczi férfikar és Közép-Dunántúl válogatott fúvósai, a Royal Brass Band színesítette, majd zárásul a jelenlévő szervezetek és vendégek elhelyezték a tisztelet és kegyelet virágait a Rákóczi emléktáblánál.

jelenlévők az előadás során azt is megtudhatták, hogy stratégia nélkül nem lehetnek hatékonyak, de még a stratégia-alkotásnak is lehetnek különböző irányai. Szó volt a szervezeti kommunikációról, a marketingről, annak modelljeiről, a helyes gondolkodásmódról, s Domonkos Ágnes zárásul – utalva arra, hogy a civileknek maguknak kell kiválasztani a számukra megfelelő utat – Galilei gondolatait idézte: „Egy embert nem taníthatsz meg semmire. Csupán segíthetsz neki, hogy maga fedezze fel a dolgokat.”

térségi tájoló

4

Kicsik és nagyok játéka nyert teret Bokodon

Stílszerűen gyerekek tartották a nemzeti színű szalagot az ünnepélyes átadáson Bokodon, ahol – Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési és helyi önkormányzati képviselő megfogalmazása szerint – kicsik és nagyok játéka nyert teret. A gyerekek legnagyobb örömére ugyanis új közcélú játszótér épült az ÁMK épülete mögött, mellette pedig piac. A község legapróbb állampolgárai a játszószereket – mivel az korábban elkészült – már jó egy hónapja folyamatosan „avatják fel”, alkalmanként 20-25 apróság tölti ott közös játékkal az időt. A két beruházás tervezett összértéke majdnem 22,4 millió forint volt, amelyhez a falu közel 15,5 milliós támogatást nyert el az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásaiból, de mint Valter Alajos polgármester hétfőn elmondta, a közbeszerzési eljárás eredményeként a megvalósítás a pályázatban megfogalmazott összegnél kevesebb kiadással járt. Az is elhangzott, hogy a piac létrehozását már jó ideje tervezték. Az önkormányzat közel tíz éve vásárolta meg a hivatal mögötti kerteket olyan rendezvények lebonyolításához, melyek jelentős létszámot mozgatnak meg. Néhány éve pedig lakossági kezdeményezésre

megszületett a piac létrehozásának gondolata, s 2008-ban olyan kedvező pályázati kiírás született, ami igen közel állt a terveikhez. A piac 248 négyzetméteres területén húsz fedett elárusító pavilont helyeztek el, parkolókat alakítottak ki 18 személyautó, 6 tehergépkocsi számára, s a mozgáskorlátozottak részére négyet. A játszótér eredetileg nagyobb területen valósult volna meg, de a szabadtéri színpad és a telekhatárok miatt nyújtott formában alakították ki összességében 351 négyzetméteren. A polgármester az eseményen reményét fejezte ki, hogy a piacnak is legalább akkora sikere lesz a helyi, kistérségi mezőgazdasági vállalkozások, őstermelők körében, mint amilyen örömmel érkeznek a gyerekek a játszótérre. „A játék nagyon fontos része az életünknek. A játék közösséget formál, a játék szabályokat tanít, a játék az életre nevel, s játék közben át lehet élni azokat a kis harcokat, küzdelmeket, amik sokkal nehezebbek lesznek felnőtt korunkban.” – fogalmazta meg a szalagátvágás előtt gondolatait Czunyiné dr. Bertalan Judit, aki örömét fejezte ki, hogy az óvoda udvara mellett már egy újabb helyszínen is összegyűlhetnek a gyerekek, anyukák, apukák.

A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában május hónap végén 58.719 fő álláskereső szerepelt, ez 5.258 fős (8,2 %-os) mérséklődésnek felel meg számukban áprilishoz képest, így a két hónapja kezdődött mérsékelt csökkenés most még nagyobb lendületet vett. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 11,7 %, ami 1,0 %-ponttal alacsonyabb a múlt havi értéknél, az egy évvel ezelőttivel pedig megegyezik. A régión belül továbbra is Komárom-Esztergom megyében a legalacsonyabb (10,3 %).

www.oroszlany.hu


Polgármesterek Akadémiája Július végén fejeződött be az a tavaly indított képzés, melyen az oroszlányi térségből négy polgármester vett részt: Menoni Gabriella (Várgesztes), László Kálmán (Szákszend), Grúber Zoltán (Kecskéd) és Kiss Ferenc (Kömlőd). A TÖOSZ (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége) és a Budapesti Corvinus Egyetem Polgármester Akadémiájának elsődleges célja az volt, hogy speciális képzést nyújtsanak a polgármesterek részére, ami egyedülálló módon segíti azon ismeretek bővítését, amelyek a településvezetők mindennapi életével függnek össze. A Norvég alap által is támogatott tízhónapos kurzus a hagyományos oktatáson túl célul tűzte ki a személyes kreativitás és vezetői készségek fejlesztését, azáltal, hogy speciális témájú workshopokat illesztett a képzési rendszerbe. A szakértők segítségével a képzési tematikába és módszertanba a nagy múltra visszatekintő norvég önkormányzati tapasztalatok is beépültek, s a "hallgatók" személyesen is megismerkedhettek az északi ország önkormányzati működésével. László Kálmán és Kiss Ferenc elsősorban a számunkra szinte felfoghatatlan szervezettséget és környezetbarát szemléletmódot emelte ki a látogatás tapasztalatai közül. A csoportot a Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége (KS) fogadta Oslóban. A 4,8 milliós országban egyébként 19 megyei és 430 helyi önkormányzat van. A magyarok útjuk során ellátogattak Baerum városába is. Itt megtekintették az önkormányzat hulladékgazdálkodási rendszerét. Erről annyit kell tudni, hogy a legújabb technológia, ami vákuummal működtetve szükségtelenné teszi a gyűjtés, illetve azt a földfelszín alatt, gyűjtőcsatornákon végzi, a lakosság által észrevehetetlenül. A házigazdák óvoda- és iskolalátogatást is szerveztek a magyar vendégeknek, ahol betekinthettek a norvég intézményrendszer működésébe.


TÉRSÉGI TÁJOLÓ

Összefogással a város jövőjéért Beszélgetés Rajnai Gábor polgármesterrel Az oroszlányi vasútállomást elhagyva végtelenül csendes, rendezett, békés kisváros mutatkozik be nekünk. A kép később sem változik, de tudjuk, a bányászvárosnak is meg kell küzdenie a 21. század kihívásaival. A Vértesi Erőmű sorsa megpecsételődött, 1500 munkahely van veszélyben, és a távfűtés biztosítására is új alternatívát kell találni. A polgármester mégsem borúlátó, ütőképes hivatali csapatával máris új irányokat keres. – Úgy tudjuk, egy fontos tárgyalásról érkezett, bár szabadságon van. – Nekem már az is szabadság, ha nem kell korán reggel a hivatalban kezdeni a napom, ráadásul a tárgyalás, ahonnan érkeztem, megoldást kínálhat Oroszlány jövője szempontjából. A megbeszélésen speciális fűtőelemek alkalmazási lehetőségeiről volt szó, ami hosszú távon kiválthatná az erőmű által termelt, távfűtéshez szükséges energiát. – Az erőmű megszűnésével 300 bányász és mintegy 1500 dolgozó kerülhet utcára. Hogyan lehet felkészülni ekkora munkaerő kiáramlására? – Már most azon dolgozunk, hogy a tervezett 2014-es felszámolásig a lehető legjobban felkészüljünk a helyzetre, de igyekszünk a várható intézkedések időpontját is

minél jobban kitolni. A fennmaradó időben a munkaerő-piaci kérdésekre, a város fűtésére és a kieső bevételek pótlására kell megoldást találnunk, mindez több százmilliós nagyságrendet jelent. Azon küzdünk, hogy az 1500 munka nélkül maradt alkalmazott ne zúduljon egyszerre a munkaerőpiacra. Szerencsére már látunk biztató jeleket, hiszen a munkaügyi központ a napokban jelentette be, hogy ha csak tizedekkel is, de csökkent a munkanélküliségi ráta, és lassan megindul a munkaerő-felvétel is. – Második ciklusát tölti a város élén. Melyek azok az eredmények, amelyekre a legbüszkébb? – A bányászat újrafejlesztése után a 2000-es évek elejére jól működő ipari parkot hoztunk létre, amely számos munkahelyet teremtett, illetve szolgáltatásokat és kereskedelmi egységeket is magához vonzott. Fontosnak tartom, hogy sikerült hatékonyan átalakítani az intézményrendszerünket, és megtartani két középiskolánkat. Büszke vagyok arra is, hogy mindezt egy igazán jó csapattal közös munkában sikerült elérnem. Olyan fiatal titánokkal dolgozom együtt, akik nap mint nap friss ötletekkel bombáznak, innovatív felvetéseik mellé pedig hatékony munka is párosul. Személyemben konszenzuskereső, csapatszellemű partnerre találnak.

Hírek, információk, letölthető fotók:

www.oroszlany.hu

www.oroszlany.hupont.hu

www.oroszlany.hupont.hu

7.

Fotó: Varga Dezső

Fotó: Dömök Viktória – Közelegnek a helyhatósági választások. Adódik a kérdés: hogyan tovább? – Számos sikeres feladaton vagyok túl, és rengeteg tervem van, amelyeket a jövőben szeretnék megvalósítani a csapatommal. Egyértelmű a válaszom: indulok a választásokon, és bízom abban, hogy előttem áll egy újabb sikeres ciklus. Persze a választásokat az aktuális politikai viharok is befolyá-

solják; a politika az idén meglehetősen felkorbácsolta az emberek indulatait. Hallottam például olyan közeli településről, ahol a képviselő-testület ellenzéki tagjai szóba sem állnak a kormánypártiakkal. Szerencsére Oroszlányban a józan politizálás honos, a testületben azért dolgozunk, hogy megtaláljuk a mindannyiunk számára fontos ügyek megoldását. Orosz Anita, Török Dániel

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Helyi Lapok Szakosztálya és a Média Provincia Kulturális Egyesület Oroszlány Város Önkormányzatának támogatásával, a Bálint György Újságíró Akadémia szakmai egyetértésével 2010. június 27. és július 3. között Oroszlányban, a Beatrix Vendégházban rendezte meg egyhetes, bentlakásos képzését Településmarketing és média címmel. A Térségi Tájoló e havi lapszáma 7–10. oldalainak anyagát az újságíróképzés hallgatói készítették. Képzésvezető: Gönczi Mária Résztvevők: Csákvári Dániel Bélapátfalva (Heves megye), Dálnoki Gábor Budapest, Deim Éva Szentes (Csongrád megye), Dési Andrea Fertőhomok (Győr-Moson-Sopron megye), Dömök Viktória Budapest, Fekete Katalin Alsómocsolád (Baranya megye), Feketsné Kisvarga Anita Vértesszőlős (Komárom-Esztergom megye), Fleischmann Ádámné Liptód (Baranya megye), Gabula Andrásné Halmos Monika Kistarcsa (Pest megye), Horváth Enikő Bokod (KomáromEsztergom megye), Konyecsni Dóra Üllő (Pest megye), Markesz Gergely Liptód (Baranya megye), Nagy Erzsébet Budapest, Nagy Eszter Nagymaros (Pest megye), Németh-Gotthárd József Egervár (Zala megye), Orosz Anita Nyírbátor (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), Perleczki Edina Pitvaros (Csongrád megye), Sörösné Kolonics Erzsébet Dunaújváros (Fejér megye), Szládovicsné Móri Ildikó Oroszlány (Komárom-Esztergom megye), Török Dániel Budapest, Varga Pál Kardoskút (Békés megye), Zajzonné Bognár Györgyi Szigethalom (Pest megye) Szerkesztők: Ivák István, Porcsin Zsolt Olvasószerkesztő: Varjaskéri Viola Tördelőszerkesztő: Barna Ildikó A képzés ideje alatt készült írások és fotók elérhetők az alábbi oldalakon: mediafalu.blog.hu oroszlany.hu muosz.hu

térségi tájoló

6

Tíz megye sajtósai találkoztak Oroszlányban Huszonketten vehették át dr. Eötvös Páltól, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnökétől és Rajnai Gábor polgármestertől azt a tanúsítványt, melynek birtokában az egyhetes kurzus résztvevői felvételi nélkül kezdhetik meg tanulmányaikat a Bálint György Újságíró Akadémián. Oroszlány másodszor adott otthont a MÚOSZ Helyi Lapok Szakosztálya képzésének, melyre Mátészalkától Hegykőig, Szigethalomtól Orosházáig, az ország tíz megyéjének tizenkilenc településéről érkeztek hall-

gatók. Az ötvenórás tanfolyamra a települési újságok, városi, községi és intézményi honlapok szerkesztőit, munkatársait, PR menedzsereit invitálták, akik kiváló szakemberektől leshették el az újságírás alapjait. Mint azt Gönczi Mária, a projekt vezetője, szervezője, mindenese elmondta, a képzés kezdete a múlt század kilencvenes éveinek végére nyúlik vissza, s dr. Müllner Jenő sajtótörténész nevéhez fűződik. Már akkor felmerült, miként lehetne a tanfolyamot vidéken is megszervezni, neves újságírók, szerkesztők

segítségével fejleszteni azok tudását, akik nem szakképzett újságírók, hanem népművelők, könyvtárosok, pedagógusok, köztisztviselők. A településmarketinget segítő képzésen tizenhatodik alkalommal vettek részt a honlapok, helyi lapok készítői, szerkesztői, a városok és községek kommunikációs feladattal megbízott munkatársai. Megyénkből Bokod, Tatabánya és Oroszlány képviseltette magát.

A hallgatók vizsgamunkáit a 7-10. oldalon olvashatják.

Ha minden a tervek szerint halad, s az időjárás sem húzza át a számításokat, augusztusban elkészül Várgesztesen a Hegyalja út ivóvíz gerincvezetéke. A 650 méteres vezeték kiépítése 15 millió forintba kerül, amit a Vízmű ezúttal saját költségvetéséből finanszíroz, annak ellenére, hogy a magyar állam ilyen beruházásokban nem szokott pénzügyi szerepet vállalni. Mint Menoni Gabriella polgármester elmondta, a projekt szálai messzire nyúlnak, hiszen a Hegyalja úti vízellátást és vízelvezetést az önkormányzat 2008-ban indította útjára, amikor saját büdzséje terhére megterveztette, s engedélyeztette a munkálatokat, s legnagyobb örömükre a vízmű beállította idei beruházási tervébe. Az utca első pár telkének korábban volt hosszú bekötővezetéke a Vár utca szélén lévő vízóraaknából, a szerdán elkezdődött beruházással viszont valamennyi ingatlantulajdonos előtt megnyílik a rácsatlakozás lehetősége. Mátis Istvántól, a szolgáltató üzemvezetőjétől megtudtuk, hogy azok részére, akiknek volt ivóvízbekötése, a vízmű térítésmentesen gondoskodik az átkötésről, az új vízbekötést igénylőknek azonban a szokásos eljárás alapján engedélyeztetni kell a rácsatlakozást.

Játszóteret avattak Szákszenden Bár a szákszendi gyerekek már birtokba vették, hivatalosan július elején vágta át az új játszótér átadási ünnepségén a nemzeti színű szalagot Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő, valamint László Kálmán polgármester. A község első embere elmondta: a Faluház mögött elkészített játszótérhez az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programtól majdnem 5,2 millió forintot nyertek el, s ha egy másik pályázatuk is sikerrel szerepel, akkor az összeget terhelő forgalmi adót is megszerzik támogatásként, így az önkormányzat számára egyáltalán nem jár kiadással a beruházás. „A játszótér ugyan kicsi, de azt gondolom, hogy egy ekkora község életében mégis nagy öröm, hiszen pontosan jól tudom, hogy a környező településeken milyen játszótéri körülményeket tapasztalhatunk.” – fogalmazott a térség országgyűlési képviselője, aki azért is örömét fejezte ki, amiért Szákszend vezetői a fejlesztéssel a jövőbe ruháztak be, gondoltak a felnövekvő nemzedékre, azok községben tartására. Czunyiné dr. Bertalan Judit a műsorral készülő óvodás gyerekektől azt kérte, hogy társaikkal együtt óvják a most átadott játszószereket, hogy pár esztendő múltán a most még pici apróságok is ugyanilyen örömmel érkezhessenek a térre, s tölthessék el ott vidáman a játék óráit.


Intézményi beszámolókat vitatott meg a kömlődi képviselő-testület Az elmúlt tanév volt az első, hogy csak alsó tagozatos gyerekeket fogadott a kömlődi Perczel Mór iskola, a felsősök ugyanis mikrotársulási keretben Kocson folytatták tanulmányaikat - hangzott el többek között a község képviselő-testületének ülésén. A 34 alsós kisdiákot két összevont osztályban okítják a pedagógusok. Mint az az előterjesztésben olvasható, a szeptemberi kezdéshez több külsős szakemberre lenne szükség, többek között fejlesztő pedagógusra, gyógypedagógusra, német és számítástechnika tanárra. A következő tanévre tárgyi feltételeiken is szeretnének javítani. Számítógépek, sportszerek beszerzésére lenne szükség. Az óvodában négy óvodapedagógus és két dajka gondozza a 39 apróságot, s így tulajdonképpen teltházzal üzemelnek, lévén, hogy 40 fő a maximun befogadóképességük. Sajnos az óvoda felújítására kiírt pályázaton nem tudtak indulni az önkormányzat forráshiánya miatt, s nem valósult meg az egységes óvoda-bölcsőde csoport kialakítása sem, pedig, mint azt a beszámoló tartalmazza, lett volna rá igény. Az ülésen szóba került a Határ út is, ahol a jelek szerint sikerül megegyezni a földtulajdonosokkal. Ezen a területen az út megépítését követően kedvezményes árú építési telkeket kíván kialakítani az önkormányzat. A felvenni tervezett közel 23 milliós hitel az itt építendő út kialakítását, illetve egyéb, kizárólag fejlesztéseket tartalmazó beruházások fedezetét jelentené. Jelenleg jó eséllyel tárgyalnak a bankokkal, hiszen Kömlődnek nincsen adósságállománya.

Somlói tűzoltósiker Bár végre az időjárás is a nyarat idézi, a Vértessomlói Önkéntes Tűzoltó Egyesület háza táján nagy a sürgés-forgás, s szó sincs tétlenkedésről, pihenésről. A Magyar Tűzoltó Szövetség ezúttal a Csongrád megyei Pusztamérgesen rendezte meg az Országos Ifjúsági Tűzoltó Versenyt, melyen szűkebb hazánkat az oroszlányi és a vértessomlói fiatalok képviselték. A bajnokságra 30 fiú, 9 lány csapat érkezett magyar színekben, s vendégként egy-egy gárda Szerbiából és Horvátországból. Az együttesek akadálypályán, majd staféta-futásban mérték össze tudásukat, s a vértessomlói csapat igazolta, hogy nem eredménytelenül készült négy hónapon át a versenyre:

az akadálypályán második, stafétában harmadik, így ös�szetettben második helyezést értek el, azaz, három éremmel állhattak fel a dobogó második fokára. „Ez nagyon szép eredmény. Viszont az egyik szemem sír, a másik pedig nevet.” – fogalmazott a verseny után Schäffer László. Az egyesületi elnök indoklásként hozzátette: jó érzés lett volna ismét megszerezni a bajnoki címet, ám az egy újabb, hatalmas feladat elé állította volna őket, hiszen az első helyezett jogot szerez a tűzoltó olimpián való részvételre, ők pedig már tapasztalatból tudják, mekkora szervezési feladattal jár a kiutazás, a szükséges anyagiak előteremtéséről már nem is beszélve. Az oroszlányi csapat is szépen szerepelt a bajnokságon, ők összesítettben a nyolcadik helyet érték el.


Iskolai, óvodai beszámolók Dadon Négymilliós kárt okozott május végén egy hatalmas felhőszakadás Dadon, a Petőfi köz hídjában. Ennek helyreállításához kért segítséget, s fordult az önkormányzat a Magyar Államkincstár vis major alapjához - tájékoztatta Szücs Attiláné polgármester képviselőtársait a legutóbbi ülésen, ahol az iskola és óvoda működéséről is tárgyalt a grémium. 2007 szeptembere óta működik a helyi iskola a Pápai Református Kollégium tagintézményeként, melyben "a tantestület magas színvonalú szaktudással és elkötelezett gyermekszeretettel végzi munkáját" - áll a Bakiné Takács Irén igazgató által jegyzett beszámolóban. A tartalmi munka alaposságát alátámasztja az országos kompetenciamérés is. A hatodik osztályosok a matematika és szövegértés felmérésekben a kistérség legjobbjai voltak, s az országos átlag felett teljesítettek. A nyolc tanulócsoportba 89 diák jár, s az éves tanulmányi átlaguk négyes. Az iskolai munka mellett az intézményben nagy hangsúlyt fektetnek a kiegészítő tevékenységekre, így logopédiai ellátás, tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások, szakkörök, sportkörök egészítik ki a tanórákat. Két csoportban negyvennégy apróságot gondoznak Dad óvodájában - ismertette tevékenységüket Csillag Istvánné intézményvezető, ami maximális kihasználtságot jelent. Eszközkészletük folyamatosan gyarapszik és fejlődik, s az ehhez szükséges forrásokat költségvetésük mellett sikeres pályázataik biztosítják. Az elmúlt évben több mint félmillió forint jutott erre a célra. Nagy gondot jelent azonban az épület állagának romlása. A májusi nagy esőzések következtében komoly beázások keletkeztek, s ezek már nemcsak a plafont, de a falakat is eláztatták. Emiatt hullik a vakolat, megindult a penészesedés. A problémát a födémszerkezet cseréjével, vagy a lapos tető átalakításával lehetne orvosolni, erre azonban az óvoda költségvetése nem nyújt fedezetet.

Szorgalmasan látogatták az üléseket az oroszlányi képviselők Tizenegy alkalommal ültek asztalhoz az első félévben az oroszlányi képviselő-testület tagjai, hogy megtárgyalják a település ügyeit. A városatyák nyolc munkaterv szerinti, két rendkívüli és egy ünnepi ülés során összesen 82 napirendi pontot vitattak meg, és 86 határozatot hoztak. A hat hónap alatt 4 önkormányzati rendeletet alkottak, míg további hetet módosítottak. A képviselők igencsak szorgalmasan látogatták az üléseket, hiszen egynél több sohasem hiányzott a 17 fős testületből. Az anyagok előkészítettségét, a bizottságok munkáját, s a grémium együttműködési készségét bizonyítja, hogy a 97 szavazásból 59-szer egyhangú véleményt jelzett a számlálórendszer.

térségi tájoló

5

Mesefesztivál Szákszenden

Hetek heteken keresztül varrtak, fúrtak, faragtak, festettek a szákszendi pedagógusok és szülők, hogy megvalósítsák Hirják Gáborné iskolaigazgató ötletét, s létrejöjjön a faluközpontban az a csoda, melyet méltatlanul kevesen kerestek fel - a meseország.

Hartmann Imre alpolgármester köszöntötte a Mesefesztivál vendégeit, aki tolmácsolta az esemény két fővédnökének gondolatait. A Döbrentey Ildikó és Levente Péter művészházaspár egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a programon, de mint üzenetükben fogalmaztak: "A mese széles kaput tár a világra. Ezen a kapun bárki beléphet, aki szomjazza a szépet. Kedves szákszendi gyerekek és felnőttek - tessék belépni! Legyenek kalandjaitok, legyenek győzelmeitek! Győzzön a jó! Legyen ragyogó, meseszép ez a napotok!" S bizony a szervezők mindent elkövet-

tek, hogy valóban ilyen legyen a nap. Kirakodóvásár, régi gyerekjátékok kiállítása várta az érdeklődőket, a faluház mögött kialakított mesevárosban szöszmötölő, arcfestés, meselabirintus, mesefogadó csalogatta a rendezvény résztvevőit. A községben több portán lehetett pogácsát, palacsintát, rétest kóstolni, a szendi evangélikus parókián pedig Bartos Erika meseíró és illusztrátor kiállítása kapott helyet. Koradélután lovaskocsikon indult az az élőképes felvonulás, melynek szereplői a falu főutcáját végigjárva elevenítették fel a mesehősöket, de volt mesemaraton olvasás, meseszínház, illetve mesebál is. Az igen színvonalas és szórakoztató eseményen a felnőttekre is gondoltak a rendezők, így őket este Kóka Rozália, a Népművészet Mestere szórakoztatta pajzán meséivel.

Utómunkák az özönvíz után Az elmúlt időszak hatalmas esőzései azt eredményezték Kecskéd területén, hogy a szikkasztó árkok felteltek vízzel, a pincékben megjelent a talajvíz, a mélyebben fekvő területeken kisebb –nagyobb tavak képződtek a felszíni vizektől, míg az elvezető árkok viszonylagos elhanyagolt állapotuk miatt nem győzték elvezetni a csapadékot. A kritikus időben a problémák mielőbbi megoldásában nagy segítséget nyújtott a lakosságnak ill. az önkormányzatnak a helyi

Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A krízis elmúltával a képviselő testület a legkritikusabb helyen, a Vasút utca elején jelentkező probléma megoldása érdekében, az Által-ér irányába vezető vízelvezető árok azonnali tisztítása mellett döntött. A munkák június végén az árokban és annak partján kinőtt fák kivágásával, a gyökerek eltávolítá-

sával kezdődött, majd a felgyülemlett iszap kiemelésével folytatódott. A munkálatokat nehezítette, hogy a községet ivóvízzel ellátó vízvezeték pontosan az árok nyomvonalában helyezkedik el. Egyébként a belterületi árkok tisztítására is felkérte az önkormányzat a lakosságot - tájékoztatott Hartman József alpolgármester.

VI. Vadász- és Falunap Bokodon

Recommend Documents