VI. A tea, mint letisztult vallás-filozófia
A prekozmikus lélegzet, a Dao kezdete Xuanlan renniao shan jingtu (Iratok és illusztrációk a madár-emberk hegyének misztikus elmélkedéséhez; 434)
Van a tea mővelésének egy olyan válfaja, ami a furyu tea kriticizmusából kiindulva, végül az összes eddigi elemet egyesítette magában, ez a XVI. századi Japánban kifejlıdı zen tea, más néven wabi tea. Ebben a zen buddhizmus, a tao, a shinto alapvetı elemei lelhetık fel és keveredik egy sor más kulturális elemmel és válik külön tea úttá, egyszersmind filozófiává. A wabi teában maga a teaivás lényegül buddha létmóddá, a spontán tevékenység pedig a megvilágosodás pillanatává. A tea már nem növény, a tea már nem ital, hanem egy rendszer: kulturális, filozófiai, vallásos: és ez mind ugyanaz. Maga a TEA ÚTJA chadao 茶道, illetve japánul chadō 茶道 kifejezés is erre a kontextusra utal. A tea útja Japánban lényegében a wabi cha, Kínában pedig a hasonló elvek alapján szervezıdı, de korántsem ilyen kifinomult és kanonizált formában megjelenı gong fu cha. Ez a forma a XIV század végétıl a XVI.sz elejéig bomlik ki, ebben az idıben szinte minden tea-ember zen ember is volt. A wabi tea utolsó nagy mestere, stílusegységének megalkotója, mintegy betetızıje Sen no Rikyu (1522-1591) volt, az ı egyik tanítványa Sôji írta 1588-ban a Yamanoue Sôji ki (Yamanoue Sôji feljegyzései) c. traktátusában:
1
Mivel a chanoyu (a japán tea útja) a zen szektából ered, mi tea emberek mindannyian szerzetesként élünk és gyakorlunk. Vannak szabályok és titkok, amik meghatározzák a tea útja színpadát. Mindezek a szabályok, szinte kivétel nélkül a Zenben gyökereznek. A Buddha tanítása a chanoyu alapvetı szándéka. Megérteni a zen és a tea ízét. Mélyen belélegezni a fenyık között fújó szelet és nem összazavarni magunkat a világi léttel. „Ha van elég menedék, a tetı nem ázik be és van ennivaló, ami megment az éhezéstıl. Ez a Buddha tanítása és a tea útja alapvetı célja is. , Elıször is vizet hozunk és tüzifát győjtünk. Ezután vizet forralunk és teát készítünk. Miután egy részét Buddhának ajánljuk, kiszolgáljuk a vendégeket. Végül, magunknak is készítünk. Füstölıt gyújtunk és virágokat rendezünk el.. Midezzel azt mutatjuk meg amit Buddha és a patriarkák tettek. Mindezek mögött az ember elérheti önnön megértését.” A zen tea feljegyzések egy 1828-as tanulmány, a Nampo Roku elsı teoretikus feldolgozása, így foglalja össze a tea mindennapi funkcionalitását a vallásos filozófiai mítosszal egy keretbe foglalva: „a kifordított gondolkodás; …az emberi lét alapvetı problémája az üresség, ami átjárja a létet a saját magunkhoz és a dolgokhoz való ragaszkodásból ered. Minden pillanatban saját létezésünket próbáljuk kitágítani tulajdonlás, karrier, státusz, család, hírnév, külsıdleges jegyek révén. Mivel önmagunkat ilyen felnagyított és védelmezett tárgyként helyezzük a világba, minden mást csak tárgyi dologként élünk meg. Eltorzult egocentrikus világszemléletünk újra és újra csalódások, félelem révén mutatja az út téves voltát. Életünk a samsara ciklikus hullámaiból áll, születés és halál, születés és halál. A tea segít az elfogadásban, a megértésben segít levetkızni a birtoklás vágyat, a zen tea az örökös sóvárgás destrukciója.”
Ez már egy, a modern civilizáció ártalmaira is reagáló zen tea feljegyzés A zen tea legtisztább megjelenése a Nanpo roku. Rikyu poszthumusz megjelentetett tea jegyzeteit tartalmazza, amit Nambo Sokei, Rikyu tanítványa zen mester vetett papírra több, mint 100 évvel Rikyu halála után. A pontos címe Kissa Nampo Roku (feljegyzések a teaivásról, a teáról, ami délrıl származik) • • • • • • •
1 2 3 4 5 6 7
- oboekagi memoranda - Kai - teafogadások – tana - shoin tartozékok – daisu – sumibiki - metsugo - posthumus
A metsugo fejezet így inul: „A tea útja, a chanoyu a zenben gyökerezik és a tea az, amiben a zen buddhizmus legtisztábban megmutatja magát”
2
- a szerény teaházban bemutatott tea minden részletben a buddha tanításaival össszhangban lévı út megvalósítása és gyakorlása A wabi tea útján Rikyu legfontosabb stíluseszközei: - a leegyszerősítés, ..mivel a szutrák és a buddha tanítások, traktátusok gyakran zavart és meg nem értést okoztak, megtartva az eredeti formát mint egy lábnyomot követve, attól a vágytól vezetve, hogy feljebb lépjek, mohón tanultam a daitokuji és a nanshuji mestereitıl. Éjjel és nappal a zen temlomok tanításait alapul véve egyszerősítettem a formalitásaikat, más szabályokat szabva a nagyra tartott shoin térnek. A tiszta földet a rojira szabva, a wabi tetıpontját egy szegényes kunyhóba szabott két tatamin találtam meg, ahol igyekeztem tzifával és vízzel gyakorolni, végül félénken, visszahúzódva egy csésze teában találtam meg az igazság ízét..." A buddhista tanok nagy része még a tanult ember számára is átláthatatlanul bonyolult írásbeli örökség. A zen viszont írott, sıt beszélt kánonoktól is mentes vallás. Rikyu teája a kevésbé felkészült, sıt nem buddhista vendég számára is nyilvánvalóvá teszi a zen legfontosabb tanításait. - a zen világiasulása: Rikyu teája révén a tea kilépett a kolostorokból és a világi létbe ért. Ennek a folyamatnak lehetünk a tanúi az ötvenes évek óta Nyugaton és Magyarországon is. - a zen társadalmi egyenlısége "Mivel a wabi alapvetı szándéka a tiszta, szennyezetlen Buddha világ felmutatása, amikor a vendég és vendéglátó rálépnek a kis teakunyhóra vezetı útra, levetik magukról a világi dolgok és gondok porát és nyitott lélekkel és tiszta tudattal felkészülnek a találkozóra, akkor történik meg, ami tmeg akartam mutatni. A chanoyu csak egy mód, amivel tüzet rakunk, vizet forralunk és teát iszunk. Nem kell semmi másnak történnie. Itt a Buddha lét teljességében mutatja meg magát." • •
a térszervezés szimbólumai: roji, mint a megtisztulás útja, stb… a szertartások esztétikája
A wabi tea alapelvei: • • • • • • • • •
Metafizikai alapok: A dolgok a semmibıl jönnek és a semmi felé tartanak Spirituális értékek : A természet szemlélése megajándékoz az igazsággal. A nagyság az alábecsült, jelentéktelen részletekben rejlik. A szépség levezethetı a rútságból Létállapot: Az elkerülhetetlen elfogadása A kozmikus rend csodálata Morális elvek: Szabadul meg minden szükségtelentıl Koncentrálj a belsıre és hanyagold az anyagi hierarchiát.
3
VII. A tea, mint világrend
" Az én parázstartóm mindhárom lábát huszonegy régi stílusú írásjegy26 díszíti. Az egyik lábon ez áll: „A víz trigrammja (kan) felül, a szél trigrammja (hszün) alul, a tûz trigrammja (li) középen.”27 A másik láb szövege így szól: „A testben egyensúlyban tartva az öt elemet, távol tartjuk a száz nyavalyát.”28 A harmadik lábán pedig ezt olvashatjuk: „Öntetett, a dicsõ Tang dinasztiának, a barbárok leigázását követõ esztendejében.”
A lábak között egy nyílást képeztek ki, s úgyszintén egyet a fenéken, hogy huzatot biztosítsanak, no meg hogy a hamut kivehessék. Ezek fölött összesen hat régi stílusú írásjegy olvasható: az egyik felett a „Ji” és a „herceg”; a másik felett a „öntet” és a „Lu”; a harmadik felett pedig az „úr” és a „tea”. Ez egybeolvasva: „Öntetnek Ji herceg; teának Lu úr.” A parázstartó belsejében magas támaszték található a parázs számára, felsõ részében három négyszögletes nyúlvánnyal. Ezek közül az elsõn a „fácán” írásjegy áll, mivel ez az állat a tûzhöz kötõdik, a hozzákapcsolódó trigramm pedig a li. A másodikon a „tigris” írásjegy található, mivel a tigris a szélhez kötõdõ vadállat, és a neki megfelelõ trigramm a hszün. A harmadik kiszögellésen a „hal” írásjegy szerepel, merthogy a hal vízi teremtmény, így hozzá a kan trigramm kapcsolódik. A hszün a szélen, a li a tûzön, a kan pedig a vízen uralkodik. A szél képes táplálni a tüzet, a tûz képes felmelegíteni a vizet. Ezért látták el e három trigrammal."
Tokaji Zsolt fordítása
Mindezt, amirıl eddig beszéltünk, beleértve a buddhizmust és a tea orvosság szerepét megelızte a tea és a vele való foglalatosság beillesztése egy tágabb rendszerbe, egy mindent átható szervezı rendbe, ami egészen a XIX. Sz.végéig az összes keleti teaországban a lét igazi tere volt. "A kanna a víz és az északi irány trigrammját, valamint a fém (tui), egyben a a nyugati égtáj trigrammját reprezentálja, maga a kanna formája pedig hegységet idéz. A parázstartó a fa (chen) trigrammját viseli, ami megfelel a keleti iránynak, illetve a tőzét (li), ami nem más mint a dél.
4
Szél nélkül semmi sem mőködne, így alulra került a fa és a tőz, felülre a fém és a víz. Ch’ien (ég) és (k’un) föld egyesíti a jeleket. "
Ha, ahogy azt az eddigiekben tettük, egybegyőjtjük a tea történelem során betöltött és a korábbiakban már felsorolt funkcióit, annak ellenére, hogy ezek közül sok ma is élı és megfigyelhetı, tanulmányozható tea-életmód, még mindig ismeretlen marad elıttünk a rendszer, amin belül ezek a szerepek sok-sok évszázadon át feltőnhettek. A tea használata és a vele való foglalatosság egy olyan filozófiai-vallási rendszerben artikulálódott, ami egészen a XIX. Sz.végéig az összes keleti teaországban a lét igazi tere volt. A teáról elfogadhatóan biztos írásbeli feljegyzések az i.sz.I-II sz-tól kezdve vannak. Minden feljegyzés a tea egészségre gyakorolt elınyös tulajdonságairól, értékérıl és szerepérıl ír. A teát taoista papok, sámánok vették gondjaikba és használták szertartásaikban, mint életelixírt, a halhatatlanság ígéretes katalizátorát.
A Ji King, 易 (yì )經 (jīng), a Változások Könyve a yin és yang és az öt változó elem rendszere az ısi kínai kultúra filozófiájának, vallásának, egyúttal kozmológiájának alapjául szolgáló rendszer volt. Az ötödik századtól koreai közvetítéssel megjelent Japánban is és attól kezdve a mindennapi élet és a rítusok elengedhetetlen részét képezte. Nem csupán vallásos hit, hanem a kormányzás, az évi ceremóniák, a katonai tudományok, az orvostudomány és a gyógyszerészet, továbbá a legkülönfélébb mővészetek alapjául szolgált. A Ji Kinget 易經 használták arra, hogy megszervezzék a gazdasággal kapcsolatos tevékenységeket, a különféle évi rítusokat, ceremóniákat és közösségi létet és egyáltalán minden eseményt, ami az emberi életet kíséri. Éppen ezért lehetetlen kínai, koreai, japán kultúráról és lehetetlen teakultúráról beszélni anélkül, hogy ne vizsgálnánk meg a tea Jikinghez való kapcsolódását. Mára a Ji King az akadémiai tudomány és részben a mindennapi élet körében is elvesztette hitelességét, de mégis, minden távol-keleti társadalom identitásának mélyreható részét képezi…
A 易 (yì), mint ige azt jelenti, változtatni, cserélni, kicserélni. A 經 (jīng) klasszikus szöveget jelent, eredeti jelentése szabály, változatlanság, kitartás, ami arra utal, hogy a szöveg olyan módszert ír le, ami az idık folyamán nem változik, egyetemes érvényő. Ugyanezzel a karakterrel jelölték a szanszkrit 'sūtra' szót, ami a buddhista alap szövegekre utal. Összességében tehát nagy tanítás. A Ji-King az univerzum miniatőr tükörképe. A Ji változásának szabálykönyve három princípiumra épül: egyszerőség, variabilitás és állandóság.A Ji kínai ideogramjának fejlıdéstörténetében az eredeti jel a nap (felül - yang) és a hold (alul - yin) szimbólumának összevonásából keletkezett.
Az ısi kínai filozófia az elsıdleges, egyszerre abszolút és egyetlen létezıt káoszként gondolta el. Ezt az elsıdleges létezıt a Ji Kingben a Nagy, vagy Végsı Abszolútumnak hívták. (t’ai-chi) 太 極 拳. Ebbıl a végsı, mindent magába foglaló létezıbıl két elsırangú szellem emelkedett ki, a yin és yang. A yang szellem fölszállt és belıle lett az ég, a yin szellem leülepedett és megalkotta a földet. Yin azt jelenti, a hegy sötét oldala, yang a hegy sötét oldala. A yin és yang úgynevezett relatív szellemek, mert önmagukban semmilyen teremtı erıt nem hordoznak, csak egymással egyesülve hoznak létre új és még újabb létezıket. A világ miriád dolgai mind e két szellem egyesülésébıl keletkeztek.
5
Kevéssé ismert, hogy honnan ered a jól ismert, a koreai zászlóban is ábrázolt yin-yang szimbólum. Az ısi kínai civilizációban, csakúgy mint más kultúrákban a változás alapvetı szinonimája az évszakok, és az égitestek látszólagos mozgásának éves ciklusa volt. Az égi változásokat az ókori kínai taoista csillagász sámánok egy egyszerő eszközzel, egy 8 láb hosszúságú rúddal regisztrálták. Az egy pontba állított rúddal mérték a zenitben lévı nap, a változó hold és az éjszakai égbolt legfontosabb csillagképeinek vándorlását, mozgását. A bot által vetett árnyékot egy hat koncetrikus körbıl álló, 24 szegmensre osztott körvetületen ábrázolták. A bot árnyéka az évszakok változásainak megfelelıen pontosan rögzítette az égtájakat, a föld keringésébıl adódó legfontosabb jelenségeket (a napéjegyenlıségeket, a napfordulókat és a keringés hosszát , amit 365.25 napban állapítottak meg). A legrövidebb árnyékot (az északi féltekén mérve) a nyári napforduló idején zenitben lévı nap adta, a leghosszabbat a téli napforduló déli nap árnyéka. Összekötve a gondosan regisztrált és a kör síkján ábrázolt árnyékokpontokat a kínai naptérkép a baloldalt látható mintát adta. A térkép voltaképpen a az ekliptika és a föld forgástengelyére húzott merıleges síkja metszéspontjának szögértékét (23 26' 19'') ábrázolja.
6
A kínai naptár a hold-, és naptár kombinációja. Az év és a napok hosszának meghatározásában a Föld Nap körüli keringésén alapszik, a hónapok esetében ellenben kettıs arcú, egyrészt a Nap, másrészt a Hold mozgását veszi alapul. A holdhónapok szerinti naptárban az újhold napja a holdhónap elsı napja, de nevét az állatövbıl kapja. A Nap látszólagos mozgásán alapuló hónap naptár nem a modern kalendáriumok megfelelıje, hanem 24 részre osztott, az állatöv csillagképeit, vagy annak megfeleltethetı szimbólumokat használ. Ez a kalendárium a földmővelés igényei szerint alakult ki. Így a Yin Yang kínai ábrázolása magában foglalja a teljes égi jelenségsort, a nap ciklusát, a négy évszakot,a 24 tagú chit, a Ji King alapjait és a kínai kalendáriumot.
A világ dolgai mind e két elsıdleges szellem, a yin és yang egyesülésébıl keletkeztek. Ugyanakkor a világban fellelhetı miriád dolog sosem szőnik meg változni és újjászületni. Egyetlen pillanatra sincs nyugalom. Még az állandónak tőnı áramlásban, a mozdulatlannak tőnı nyugalomban is állandóan változik minden. A változás ellenére az
7
elıforduló permutációk, változások mind csakis egy rendszeren belül, egy meghatározott „mátrix” szerint történhetnek. Ez a mátrix fix és nem létezik ettıl való eltérés. (a fejlıdés egyenes irányú). A Ji Kingben a változás filozófiáját éppen a várható változások elırejelzésére igyekeztek felhasználni.
A központ talizmánja V. századi taoista illusztráció. A vonalak a teknıspáncél repedéseit utánozzák, egyszersmind az írásjelek formájára következtetni engednek.
A yin és a yang elsıdleges párosításai négy kombinációt adnak. A yin yang elsıdleges erıit egy osztatlan és osztott vonallal jelölték, a hagyomány szerint ezek a parázsra helyezett teknıspáncél repedéseit hivatottak jelölni, amit a taoista sámánok használtak jövendöléseik során. A négy különbözı karakterő másodlagos szellemet diagrammokkal jelölték. Ezek kombinációi további 8, ún. trigrammot ( a kombinációk révén három vonallal jelzett tulajdonság együttest) hoznak létre. Ezek az elsıdleges trigrammok.
8
Bagua: Nyolc trigramm
A nyolc elsıdleges trigramm mindegyike egy-egy alapvetı természeti jelenség képzete és nyolc iránynak, égtájnak és tulajdonsághalmaznak felel meg. Ezzel a nyolc trigrammal a világban fellelhetı minden létezı, minden jelenség, minden tulajdonság leírható. A mellékelt térkép csak egy egyszerő kombinatív mátrix, ami emberi tulajdonságokkal, elemekkel és egyéb alapvetı tulajdonságokkal felelteti meg a trigrammokat.
9
A trigrammok elrendezése kétféle módon lehetséges : -
az elsıdleges, vagy korai ég elrendezésével és
a belsı világ szerinti, avagy késıi égbolt elrendezésével. A Korai ég elrendezés azt jelenti, hogy a trigrammok olyan tulajdonság együtteseket kapnak párul, amik egyébként is megfelelnek saját belsı attribútumaiknak. Így például a fényes déli irány az éggel párosul, a sötét északi a földdel, a keleti, ahonnan a nap fölkel, a tőzzel és a nyugat, ahol a nap a víz alá bukik a vízzel. A Belsı Világ elrendezésben olyan jegyekkel kerülnek egy párba a trigrammok, amik nem elsıdleges tulajdonságaikat tükrözik. Így ami az elsıdleges elrendezésben dél és észak, az megfelel tőznek és víznek, a belsı elrendezésben viszont pont fordítva.. Ez azért van, mert télen a tőz „kiszárad” és felköltözik az égbe, nyáron viszont visszaesik a földre, ugyanígy a víz elpárolog és felemelkedik az égbe, de esıként visszatér a földre.
A tőz és víz cirkulációja az élet forrása és szükségképpen áthatja mindennapi életünket a fızéstıl a rituálékig. Így tükrözi a Belsı Világ szerinti elrendezésben minden trigramm az emberi lét legapróbb megnyilvánulásait is. A nyolc trigramm közül (a koreai zászlóban is szereplı) legfontosabb elemek a következıek: ch’ien, az ég ; k’un a föld; li a tőz; k’an a víz A nyolc trigrammal, illetve ezek kombinációjával a 64 hexagrammal minden földi és égi jelenséget, az emberi és természeti lét, tevékenység és jelenség mindegyikét le lehet írni, sıt, mivel ezek változása, mégha mégoly váratlan is, a mátrix törvényei szerint, bizonyos körülmények fennállása esetén elıre leírható.
10
A Ji Kingben a változás hat fı szabály összetett jelenségeként jelenik meg, ezek a: o o o o o o
változás, változatlanság, egyszerőség, illetve képzet, számok, princípiumok.
Az elsı három csupán szabályzó folyamatoknak tekinthetı, míg az utolsó három olyan eszközöket jelent, amik lehetıvé teszik az univerzumban mőködı erık érzékelését, felfogását és végsısoron – megértését. A Ji King szerint a számok és azok sorrendje alapvetıen fontos szerepet kapnak a rend megértésében. A számoknak is vannak tulajdonságaik, ezek közül a legfontosabb, hogy tíz alapvetı szám létezik: 1-10-ig. Ezek közüllényegi (az éghez tartozó ) számok az 1-5;összetett (a földhöz tartozó ) számok a 6-10.
11
Az ég számainak belsı összege 25, míg a föld számaié 30, ami együtt, tehát és és föld 55-öt ada páratlan számok az ég számai, a párosak a földé Így a következı párosítást adják Az 1-tıl 5-ig terjedı számok esszenciális, tiszta, nem összetett számok, szemben a 6-tól 10-ig terjedıekkel, amelyek az elsı ötbıl levezethetıek. Ezeket az ábrán látható módon lehetésges párosítani. A világmindenségben megjelenı elemeket, egymásból levezetve e számokhoz lehet rendelni, így jelenik meg a ji king öt alapeleme a víz, tőz, fa, fém és föld.. Amikor tehát arról beszélünk, hogy a nyugati kultúrákkal szemben a kínai filozófiában öt elem jelenik meg, az csupán egy erıszakos hasonlítás. Az itt megjelenı öt elem nem öt halmazállapot, nem is a népszerő megnevezéssel öt elem, hanem a világban létrejövı változások alapszabályait jelenti. Az öt elem nem statikus, hanem idıleges állapotokat fejez ki és végsısoron öt egymásba átalakulni képes változó, melyek folyamatosan átalakuknak, más elemekké változnak ezért lényeges a sorrendjük, és egymás fölött gyakorolt erejük.
12
13
Az öt elem tana - Wu Xing A történelmi Ázsia tudósai megvizsgáltak és kaegorizáltak minden fenomént, természeti jelenséget és az indiai öt elem tanának a hatása alatt öt alapvetı egységet határoztak meg, mint az univerzum építıköveit. Kínában ez a fa, tőz, föld, fém és víz Indiában föld, víz, tőz, szél, és az üresség Minden a világban megjelenı létezı és fenomén felosztható erre az öt elemre, ízek, színek, jelenségek, akciók, tulajdonságok. Az öt elem tanában a változás három minta szerint lehetséges: A változásnak három mintája lehetséges: • • •
a természetben való megjelenés sorrendje az egymásba való átalakulás sorrendje az egymást kioltó erık sorrendje szerint
A természetben való megjelenés sorrendjét már láthattuk a számok tárgyalásakor, míg az egymásba átalakulás azt jelenti, hogy az elemek megfelelı sorrendben levezethetık egymásból: A víz élteti a fát A fa élteti a tüzet A tőz élteti a földet a föld hordozza a fémet a fémbıl jön létre a víz Az egymással szemben fellépı, mondhatnánk negatív erık sorrendje ellenben a következı: a a a a a
víz legyızi a tüzet tőz legyızi a fémet fém legyızi a fát fa legyızi a földet föld legyızi a vizet.
A világban ez a két egymással ellentétes változó és szabályrendszer mőködik és ezek pillanatnyi állapota és változásának szabályossága, vagy „szabálytalansága” adja a dolgok lehetséges állapotát. Ettıl kezdve minden változó párosítható és ugyanakkor szembehelyezhetı egy tulajdonsággal. A vátozás tónusai, szabályossága az idıben és térben is leírható ezért az idı évszakos, napi, vagy holdhónap szerinti ciklikussága is megfeleltethetı a fentebb már ismertetett tulajdonságokkal és számokkal. Az év kezdete, a víz uralma alatt telik, amit a fa elem követ, ami nyárra tőzbe fordul át. Az évszakok változásának katalizátora a föld-elem, pontosabban föld funkció (doyo), ami egyszerre yin és yang és egyikhez sem kapcsolódik kizárólagosan.
A harcmővészetekben igen nagy hangsúlyt kap az öt elem rendszere
14
15
