•H^jK-C
* »:*» ;j f ^ r p i f
' - • - W u k '
WjSjgT Y
f
f
f
'viiVM lA^yi^oanxTivíTy s a *r~ : j."!r ';? i.:r" -• i".jt Ví.1. !."•? í1" •'{ 'i»vti t»~ •
I 1
\ v'
a b ü n t e t ő j o g i bűnösség* é r t e k e z é s a b ü n t e t ő j o g köréből. .X
W
S<»,**•»*€.
i$~ //
Y 9 • C . y+*S-<S^
(^A««Ó W * ^
f n n ^ e i t w
JkJ-t ^ÍÁA»^
49^6
J * ü
~2-v.
^H.
/^rW'VI./f
1
t | > / . *
/i/u/si4c*
*' -'
'1 ' f
--• f
'
'
"
/
W í / 1
f
/
T^-hr
y~íjj~
S
£
-trf
tflV
"~p£ 7<í~~
7?S3
,
<
f
ynJ>-
~
?-6
OiA^y
- J f l f S feJ-r-
• Q-tfa^-tíZeO
Cil^ijM,fuO{x)0^ayu
6 -
/fíy-fiö'é&f,
c^4cTx*~rél,
T - 1 . j'ryCiet.
^
fQkb
—
j
y»»/—
.
ÍJ-2M3 K/^&'CIZÍŰ'
.'• ^ $&JÍfCO&H/
o
^uéou^
•v -
•ír*"'
/£'
t ^ ' Z - ö
/
Anyagbeosztás. Első f e j e z e t : A büntetőjogi bűnösség'Általiban. Második f e j w e t : A
b ü n t e t ő i o f f i bűnössé? tanknak r ü v i f l
történelmi v á z l a t a . üarmadik f e j e z e t : , A b ü n t e t ő j o g i bűnösség e l e m e i . Negyedik f e j e z e t : A b ü n t e t ő j o g i bűnösség f e n n f o r g á s á t k i z ^ r ő okok.
f e l h a s z n á l t
f o r r * s-
m ü v e k . 1.Bal*s,Azoközatoss*g büntetőjogi problematikája, Budapest,1936. 2.Bernol*k,A t é v e d é s t a n a a b ü n t e t ő j o g b a n , i t a s s a , 191o. 3.Berolzheimer,Die Entgeltung im S t r a f r e e h t e , 1 9 o 8 . 4.Csemegi,Anyagi b ü n t e t ő j o g , B u d a p e s t ' , 1 9 o 4 , I I . k ö t e t . 5.1)arvai,Az akaratszabads*?? kérdésének gyakorlati fontossága a büntetőjogban,Budapest?191o. 6.1)üscliack,Das mosaisch-talimidische S t r a f r e e h t , Wien,1869. y.-tinkey^Afflagyap b ü n t e t ő j o g tankönyve .Budapest, 19o2. 8.i?rank,Uas S t p a f g e s e t z b u c h f ü r das deutsehe iíeich, Leipzig,1897. 9.ü-allinep,i>ie Bedentung 4es í í r f o l g e s b e i den Sehuldformen des geltenden ö t r a f g e s e t z b n c h s , 1 9 l o , ^ t r a f p e c h t - . l i c h e AbhandÍTingeri,llitefüzet. 10.Hajöik,Egyetemes európai j o g t ö r t é n e t Budapest 1899,v.kiadás. ~ 11.Honig, &ausalit'át -and o b j e k t i v e Zurechnung,if'estgabe f ü r Keinnard von * r a n k , 1 9 3 o , i . k ö t e t . 1 2 . i a r * l y , M a g y a r alkotmány és j o g t ö r t é n e t f B u d a p e s t , 19o9.
13.&ohler és ^eiser.iianmiurabis l í e s e t z . L e i p z i g , 19o4,i.kötet. 14.üohn,i>er schwere ü r f o l g a l s g e s e t z l i e h e r trpund erhöhter S t r a f b a r k e i t ^ i g i O j o t p a f r e c l i í l i c h e Afehandlungen,112.füzet. 15.Larenz,üegels Zurechnungslehre und der tíegriff der o b j e k t í v e n Zurechnung,1927. 16.Mayer Mellmuth,iJas ^ t p a f r e c h t des Deutschen volkes,"1936. 17.^imon,Magyar alkotmány és j o g t ö r t é n e t , í l l . k i adás,-Budapest 19o6. 18.Wenzeí,J^ausalitát und ü a n d l u n g , Z e i t s c l i r i f t f ü r die ^esafflte ^ t r a f r e c ] 1 t s w i S S e n s o i i a f t > i 9 3 i > 5 l . k 8 t e t . 19.Buntető Jog ^ r a j Á A i A . k ö t e t .
- 5 -
iü 1 a 6
f e j e z e t e
A b ü n t e t ő j o g i bűnösség á l t a l i b a n . l . A b ü n t e t ő j o g i bűnösség a bűncselekmény fogalmi a l k a t e l e m e . A bűncselekmény f o g a l m i a l k a t e l e m é t k é pező b ü n t e t ő j o g i bűnösség nem azonos az e t h i k a i értelemin ben vett bűnösséggel.A bűnösség e l s ő s o r b a n nem j o g i , t e h ^ t nem i s b ü n t e t ő j o g i fogalom,hanem az e r k ö l c s t a n fogalmi terméke,mihez k é p e s t e l s ő d l e g e s e n e t h i k a i 1/ fogalom. V
• • i > P . í J e r n o l * k i^ndor-A t é v e ö é s t a n a a b ü n t e t ő j o g b a n , & a s s a , 1 9 1 o , 8 . é s következő l a p o k .
i í
- 6 -
A l é n y e g i különbség az e t h i k a i és a büntetőj o g i bűnösség között abban keresendő,"hogy az e t h i kai bűnösség m^r a bűnös g o n d o l a t t a l , v á g g y a l , k i v * n s ^ g g a l h i á n y t a l a n u l f e n n f o r o g , v a g y i s csupán psychikai elemekből 611,mig a b ü n t e t ő j o g i bűnösség a psyc h i k a i elemen k i v ü l minden esetben normativ elemet is tartalmaz. Különbség tovább* az e t h i k a i és a b ü n t e t ő j o g i bűnösség k ö z ö t t az i s , h o g y az e t h i k a i , v a g y m*s néven l e l k i bün az e t h i k a i normákat,mig a b ü n t e t ő j o g i bün a büntető j o g s z a b á l y o k b ó l d e r i v * l a n i ó b ü n t e t ő j o g i normákat h * g j a * t . Az e t h i k a i és a büntetőjogiVBftlifcÉiég közöt. t i l é n y e g i különbséghez k é p e s t m*p a római b ü n t e tőjognak i s alapvető t é t e l e volt,hogy
a
csupán gon-
dolatban, vágyban, avagy k é p z e l e t b e n megnyilvánult bün b ü n t e t ő j o g i bünösség-fflélegelés t á r g y a t nem k é p e z h e t i : C O P i t a t i o n i s poenam nemo p a t i t y r .
- 7 -
.
.
•
Árai az e t h i k a i és b ü n t e t ő j o g i bűnösség k ö z ö t t i második különbséget i l l e t i : f e k i n t e t b e véve,"hogy a bűnösség
e l s ő s o r b a n nem jogi,hanem e t h i k a i f o -
galom, csak oly b ü n t e t ő j o g i j o g s z a b á l y o k i g a z s á g o s a k , amelyek a bűnösség e l s ő d l e g e s e t h i k a i j e l l e g é n e k szemmeltart*s*val a l k o t t a t n a k mefc. Az olyan j o g s z a b á l y , m e l y a bűnösség minden e k f ö l ö t t i e t h i k a i j e l l e g é r e nincs t e k i n t e t t e l , n e m l e h e t i g a z s á g o s , t e h ^ t nem i s l e h e t h e l y e s b ü n t e t ő j o g i j o g s z a b á l y , m e r t az i g a z s á g o s s á g irányadó e s z méjének a b ü n t e t ő j o g i bűnösség kérdésében sem s z a bad soha h á t t é r b e s z o r u l n i a . ! b i r ő i r o s s z a l ' s h a k csak a cselekmény bűnös t e r m é s z e t e , c s a k az a v a l ó s^g
s z o l g á l h a t a l a p u l , h o g y a t e t t e s e t h i k a i i a g bű-
nös. Ámb^r a bűnösség m i n d e n e k f ö l ö t t i e t h i k a i j e l l e gére t e k i n t e t t e l nem l é v ő b ü n t e t ő j o g i j o g s z a b á l y a b i r ő t Í t é l k e z é s e szabadságában éppúgy k o r l á t o z z a , mint 9. l e g i g a z s á g o s a b b j o g s z a b á l y , m é g i s a tudomány
.
- 8 -
és a törvényhozás ann*l szabadabban,merészebben k e l l , hogy v e l e s z e m b e s z ^ l l j o n , é s a nem i g a z s á g o s j o g s z a b á l y m e g v á l t o z t a t á s a u t j * n a bűnösség j o g i fogalmat annak ethikai magaslatira emelje. ..
i A
tudom'ny és-a törvényhozás e h i v a t a l i f a -
zonban nem a z t j e l e n t i , m i n t h a az *llam * l t a l b ü n t e t e n dő cselekmények megválasztása az e t h i k a hatáskörébe t a r t o z n é k ; a Z e t h i k a csak i r á n y t ű j e , v e z e t ő j e a b ü n t e tendő cselekményeket t u l a j donkép k o n s t r u á l ó j o g s z a bályoknak. E f e l f o g á s t e h * t nem z * r j a k i a i ^ e r k ö l c s t e lennek nem t a r t o t t a d é j o g s z a b á l y b a ütköző cselekmények b ü n t e t h e t ő s é g é t .Az *llam,mint e r k ö l c s i t e s t ü l e t kétségkivül í l l i t h a t f e l
oly r e n d e l k e z é s e k e t ,
melyeknek m e g f e l e l ő s z a b á l y o k a t az e r k ö l c s t a n b a n hi^ba keresünk.E r e n d e l k e z é s e k e r k ö l c s i a l a p j a az államnak egyetemes c é l j a i b ó l f o l y ó az a joga,hogy .
'
'
a s o u v e r a i n i t ^ s a a l * t a r t o z ó személyektől e n g e d e l -
- 9 mességet k ö v e t e l j e n . Á z i s k o l á b a j*i»^s k ö t e l e z e t t s é g e pl.nem erkölcsi,nem e t h i k a i normából fakad,mégis e k ö t e l e z e t t s é g nem t e l j e s i t é s e b ü n t e t ő j o g i t é n y ^ l l a d é k o t t e s t e s i t meg,s a k ö t e l e z e t t s é g szándékos nem t e l j e s i t é s e b ü n t e t ő j o g i bűnösség l é v é n y t e k i n t e t b e véve,hogy a cselekmény mindenkép j o g e l l e n e s , m i n t h o g y az államj o g s z e r i n t az i s k o l á b a j * r * s k ö t e l e s s é g e - b ü n t e t ő j o g i jogkövetkezményt von maga u t * n . Az e t h i k a i é r t é k i t é l e t s z e r i n t nem e r k ö l c s t e l e n cselekmény,avagy nem e r k ö l c s t e l e n mulasztás nem v ^ l i k ugyan az Állami t i l a l o m , i l l e t ő l e g az állami parancs ; f o l y t * n sem erkölcstelenné>de e r k ö l c s t e l e n s é g é n e k hiánya m e l l e t t i s b ü n t e t ő j o g i bűnösség m e g £ l l a p i t * s * r a alkalmas,mert az Állami t i l a l o m m a l , i l l e t ő l e g az állami p a r a n c c s a l szembeni k ö t e l e s s é g e l l e n e s s é g b e n r e j l ő b ü n t e t ő j o g i bűnösség elemei azonosak maradnak az e t h i k a i t i l a l o m , a v a g y az e t h i k a i parakcs megszegésében j e l e n t k e z ő bűnösség a l a k i követelményeivel#
- lo Ezzel szemben az e t h i k a i é r t é k í t é l e t s z e r i n t e r k ö l c s ö s , a z e t h i k a i parancsot követő,vagy az e t h i k a i t i l a l m a t meg nem szegő l e l k i magatartás a l e l k i bűn )
hiánya miatt b ü n t e t ő j o g i l a g sem t e k i n t h e t ő bűnösnek, na mégis megtörténnék,hogy á l l a m i j o g s z a b á l y egyenesen e t h i k a i parancsba vagy t i l a l o m b a ütköznék,? afc á l l a m p o l g á r t az e l é az a l t e r n a t í v a e l é ^ l l i t a n ^ h o g y vags e r k ö l c s t e l e n állami parancsot h a j t v é g r e / i l l e t ő l e g e r k ö l c s t e l e n f l l & n i t i l a l m a t r e s p e k t * ! / a v a g y különben állami büntetésben r é s z e s ü l , a z i l y é n j o g s z a b á l y e r k ö l c s t e l e n lenne,martyrokat teremtene,s e n g e d e l m e s s é g * re n y i l v á n csak a gy*v
.
m i n t a r r a f e n t e b b már utaltunk,nem i g a z s á g o s j o g , m i é r t i s i l y j o g s z a b á l y é r v é n y e s í t é s é n é l mindaddig érvényesülik s
*r
- 11 -
nie k e l l a bűncselekmény e t h i k a i t e r m é s z e t é t v i t a t ó t é t e l n e k , a m i g a j o g a l k o t ó k és a jogalkalmazók a j o g nak az i g a z s á g g a l é s az e r k ö l c c s e l l e g a l á b b l á t s z ó lagos,külső kapcsolatira súlyt helyeznek. 2.Minthogy a k l a s s z i k u s büntetőjogtudomány alapvető
t é t e l e s z e r i n t a bűnösség a bűncselekmény
fogalmi a l k a t e l e m e , j o g i Í t é l e t t * r g y ' t k é p e z h e t i , v a j jon f e l l e h e t - e r ó n i valamely o b j e k t í v t é n y ^ l l ' s t v a lakinek,még m i e l ő t t szóba k e r ü l h e t n e az a t o v á b b i kérdés, j o g e l l e n e s - e ez a t é n y * l l * s , é s k i t e r j e d - e r * a bünösségen a l a p u l ó f e l e l ő s s é g ?
2/
Az o b j e k t í v b e s z á m í t á s e l m é l e t e é r t e l m é ben u g y a n i s a cselekmény b e s z á m í t á s a nem a bűnösség kérdésének a v i z s g a l a t i v a l kezdődik,hanem a l e l k i mozzanatoktól f ü g g e t l e n ü l annak a m e g á l l a p í t á s á v a l , hogy az.ami t ö r t é n i .'a j o g i s z e m l é l e t középpontjában
2/
B a l * s P.Elemér,Az o k o z a t o s s * g b ü n t e t ő j o g i problemat i k á j a , B u d a p e s t , 1 9 3 6 , 1 3 9 . é s következő l a p o k .
- 12 -
i l l ó ember t e t t é n e k t e k i n t h e t ő - e . A z o b j e k t í v beszarnit í s e l m é l e t e az embert nem a t e r m é s z e t i t ö r t é n é s e g y i k láncszemének
t e k i n t i , h a n e m az embernek a j o g • H u g i -
ban e l f o g l a l t középponti j e l e n t ő s é g é b ő l indul k i . Az objek+iv b e s z * m i t * s t a n * t e l s ő s o r b a n a Hegel-i 3/ gel-i f i l o z ó f i a alapján f e j t e t t é k ki,de f i l o z ó f i a i szempontoktól f ü g g e t l e n ü l j * l t a l * n o s j o g t a n i alapon 4/ i s kimutattak a h e l y e s s é g é t , s ő t a Hegel-i f i l o z ó f i ával e l l e n t é t e s nézőpontból:a Kant-i t r a n s z c e n d e n s i g ~1
5
s
idealizmus szemszögéből i s k i m u t a t t ^ a H f o r ^ s t a l a n 5/ s * g * t . Az o b j e k t i v besz^mit^s tanknak h i v e Mayer H e l l muth i s .
6/
3/
Larenz,Hegels Zureehnungslehre und der. B e g r i f f der o b j e k t í v e n Zureehnung,1927. 4/ Honig,Kausalitat und o b j e k t i v e Zureclinung,Festgabe f ü r Reinhard v . F r a n k , 1 9 3 o , l . k ö t e t , 1 7 4 . é s következő 1Í 5/ W e n z e l , K a u s a l i t a t und.HaTígi_uTif*' Z e i t s c h r i f t f ü r d i e gesamte S t p a f r e c b t s w i s s e n s c h a f t , 1 9 3 1 . é v i 5 1 . k ö t e t , 7 o 3 . s következő l a p o k .
6/
Mayer íiellmut|i,Das c t r a f r e o h t des JJeutschen V o l k e s j 1 9 3 6 , 1 6 9 . é s következő l a p o k .
- 13 A magyar b ü n t e t ő j o g b a n e l v k é n t - a k l a s s z i k u s bUntetőjogtudom^ny a l a p v e t ő t é t e l é h e z k é p e s t - a b ű nösségül besz*fflit£g u r a l k o d i k . Mégis a magyar Büntetőtörvénykönyvbea k i v é t e l t képeznek a bűnösségül besz*fflit*s e l v e a l é l az eredmény ««# V
s z e r i n t minősülő bűncselekmények. a súlyosabb ered»ény s z e r i n t minősülő b ű n c s e l e k ményeknek a b ü n t e t ő t ö r v é n y e k b ő l történendő k i k ü s z ö b ö 7/ 8/ l é s é t k ö v e t e l i k különöse a &ohn és G a l l i n e r . 9/ isilenben ÖerolzlieÍB«p e n y h i t é s t l * t abban, hogy p l . a h a l á l t o k o z ó t * s t i s é r t é s , m i n t eredmény s z e r i n t minősülő bűncselekmény b ü n t e t é s e k i s e b b , m i n t a h a l á l o s eredményt i s á t f o g ó s z ^ d é k esetében az emberölésé* 7/
Kohn,JJer schwere j&xftög a l s g e s e t z l i c h e r ürund e r hőhter D t r a f b a r k e i t , 1 9 1 o , ^ t r a f r e c h t l i c h e Abhandlungen,112.füzet. ( j a l l i n e r , i / i e fta&eutung des E r f o l g e s b e i den Schuldfewae) formen dós geltenden S t r a f g e s e t z b u c h s , 1 9 1 o , ö t r a f rechtiiche Ibhandlungen,116.füzet. y/öerolzheimer,i>ie Sntgeltung im o t r a f r e c h t e , l 9 o 8 , 362^ s következő l a p o k .
- 14 Mint l á t t u k teh^t^a magyar b ü n t e t ő j o g b a n , k ö z e l e b b r ő l a magyar B ü n t e t ő t ö r v é n y k ö n y v b e n / i R 7 8 : ^ . t c . 3o6.§/az eredmény s z e r i n t minősülő bűncselekmény,nev e z e t e s e n a h a l á l t okozó s u l y ó s t e s t i s é r t é s az a l a nyi bűnösségen túlmenően az o b j e k t i v b e s z * m i t * s e l v e a l a p j á n b ü n t e f f e 4 " i k . Á h a l á l t okoző s ú l y o s t e s t i s é r t é s e l k ö v e t é s e e s e t é n a t e t t e s , bűnös sz'ndéka csak a t e s t i s é r t é s r e i r á n y u l t ; a t e t t e s szándéka még
eventu*-
liatan sem i r ' n y u l t a s é r t e t f " h a l i n a k e l ő i d é z é s é r e / p r a e t e r i n t e n c i o n ^ l i s bűncselekmény/,mégis a s z ' n d é k*n túlmenően bekövetkezett-eredmény a l a p j á n
nyeri
el a közönséges s ú l y o s t e s t i s é r t é s n é l nagyobb büntetését^mert a b e k ö v e t k e z e t t eredményt,a s é r t e t t h a l ^ l * t ő okozta. a h a l ' l t okoző t e s t i s é r t é s a gyakorlatban e g y i k l e g g y a k o r i b b , s l e g t ö b b v i t t r a s z o l g á l ó bűncselekmény. A Guria h a l á l t okozd t e s t i s é r t é s t * l l a p i t p t t meg,midőn v á d l o t t k a r ó v a l több ü t é s t mért a s é r t e t t f e j é r e , mely ü t é s e k csak a z é r t okoztak h a l ^ l t ^ m e r t
a
sértett-
- 15 nek r e n d k í v ü l vékony koponyacsontja v o l t .
lo/
3 . ü l t e k i n t v e az o b j e k t í v b e s z á m í t * g e l vétől,mely a t e t t e s b ű n ö s s é g é t ő l f ü g g e t l e n ü l az e redményokozás a l a p j á n t e k i n t i a t e t t e s t büntetendőnek, a k r i m i n a l i t á s e l l e n f o l y t a t o t t k ö z v e t l e n harc még i t t sem merülhet k i . A j o g s é r t é s e k e l l e n e r é l y e s e n k e l l védekezni oly esetekben i s , a m i k o r a j o g s é r t ő bűnösségét a b i r ó e g y á l t a l á n meo nem ^ l l a n i t h a t j a . Az o b j e k t í v f e l e l ő s s é g r e v o n * s f e n n f o r g á sakor u g y a n i s a t e t t e s n e k van b ű n ö s s é g e , c s a k az nem az á l t a l a okozott eeedményben v a l ő nagyobb b ű n ö s s é g . Amikor e l l e n b e n a j o g s é r t ő bűnösségét a , b i r ó e g y ^ l t a l ^ n nem Á l l a p i é b a t j a meg,vagyis amikor a cselekvő m a g a t a r t á s i n a k s z a n k c i ó j a k é n t szorosabb ToT
" ~~ BJTX#AAiA.147^1áT>.
- 16 -
érdelemben v e t t b ü n t e t é s nem h e l y é n v a l ó , a c s e l e k v ő /immáron nem tettes/g^k'o'lcsi f e jlőrlésének,vapy a t*r». sas é l e t b é k é j é n e k érdeke k é n y s z e r - i n t é z k e d é s e k e t akkor i s k i v ^ n / f i a t a l k o r ú a k n e v e l é s e , v é d e k e z é s a k ö z v e s z é l y e s b ű n t e t t e s e k e l l e n , a megrögzött a l k o h o 11/ listák ellen,stb./» .
11/
ü v ^ j c E l ü t ö t t f e l a közeim-altban megrögzött a l k o h o l i s t á k k a l szemben^Loryhéimban gyógyitó intézetet.
- 17 -
M á s o d i k
f e j e z e t .
a b ü n t e t ő j o g i bűnösség tanknak r ö v i d történelmi v^zla^su ~ l«ti*r a b ü n t e t ő j o g i a l a n y i bűnösség tanknak tudományos f e l d o l g o z á s i r ó l c s a t a b ü n t e t ő j o g l e g újabb korszakiban l e h e t sző,a tan c s i r á i mégis é v ezredekre nyúlnak v i s s z a , s a mai elméletnek és gyakorlatnak a l a p j ' t hosszú f e j l ő d é s a d j a meg. Az állami b ü n t e t ő j o g f e j l ő d é s é n e k e l s ő k o r szakiban egyedül a j o g s é r t ő cselekmény az,amelynek a l a p j á n a b i r ó a t e t t e s bűnösségét és b ü n t e t é s é t megállapitja* A bűnösség
e t h i k a i természetének,valamint
- 18 a
b ű n ö s s é g e t k i z á r ó okoknak
a f e l i s m e r é s e hosszú f e j -
lődés u - ' n az a l a n y i bűnösséget * l l i t o t t a a j o g s é r t ő cselekmény v é g h e z v i t e l e é r t és k ü l s ő eredményeért v a l ó felelősség helyébe. A büntetőjogtudom^ny u j i r * n yai,amelyek az a b s o l u t determinismus * 1 1 * s p o n t j * r a helyezkedve az a l a n y i bűnösségnek eddig * l t a l * n o s a n elfogadott f o g a i m * t f e n n t a r t a n i nem k i v * n j * k , a z a l a n y i bűnösség döntő suiy*nak h e l y é r e a b ű n t e t t e s k ö z v e s z é l y e s s é g é t kiv*nj*k helyezni. ü-z a l a n y i bűnösség t a n a k i f e j l ő d é s é n e k sősorban
el-
a keresztény gondolkozás t é r f o g l a l * s a , s en-
nek a k*nonjogban t ö r t é n t g y a k o r l a t i m e g v a l ó s i t * s a a dott döntő l ö k é s t . a A ¥ i i i . s z * z a d s z e l l e m i forradalm*nak f e l v i l á g o s o d o t t irodalma h a t * r o z o t f k i f e j e z é s r e j u t t a t j a a különbséget az e r k ö l c s t e l e n és a esak a t é t e l e s j o g g a l t i l t o t t bűncselekmények j o g e l l e n e s s é g é n e k a /
tudata közt.K nagy s z e l l e m i forradalom azonban sok-
- 19 kai inkább ann*l az á l t a l á n o s a n i s m e r t , e g y e t e mes j e l legű é s v i l á g t ö r t é n e t i f o n t o s s é g u s z e r e p é n é l f o g v a é r t é k e s , a m e l l y e l megalapozta a természetjog&szoknak a b ü n t e t ő j o g o t k o d i f i k á l ó t e v é k e n y s é g e révén a b ü n t e t ő j o g gyökeres r e f o r m j á t . A X i A > s z * z a f | M1rt f ető kódexei az * l t a l * n o s részben s z i n t e k i v é t e l n é l k ü l s i a b ^ l y o z z ^ k az a l a n y i bűnösségetjám csak n e g a t i v i r ^ n y b a n j a bűnösség p o z i t i v tana h e l y e t t n e g a t i v formában,a b e s z * m i t * s t k i z á r ó okok a l a k j á b a n . A
-
z a l a n y i bűnösségnek döntő s ú l y a e l l e n á l l -
h a t a t l a n u l k ö v e t e l i a bűnösség tanknak p o z i t i v k i é p í t é s é t , é s a l e g ú j a b b irodalom,valamint a l e g ú j a b b j o g f e j l ő dés már e hiányok p ó t l á s i r a i s b i z t a t ó reményt n y ú j t . 2.Az ókor k e l e t i népeinek a AIA.század f o l y a min f e l d e r í t e t t j o g r e n d s z e r e i b e n a modern b ű n t e t ő j o g tudomány számos követelményét m e g v a l ó s í t v a t a l á l j u k . Hammurabi t ö r v é n y e , a mózesi j o g , a p e r z s a Zend A v e s t a , a hindu tgpvénykönyv/Jaanu s z a b á l y a i /
a*.alanyi bű-
- 2o n ö s s é f , a szendék és a gondatlanság f o g a l m a i t i s é r i n t i k . ^ z t o l v a s s u k ki többek közt Mami törvényének azokból a r e n d e l k e z é s e i b ő l , a m e l y e k a cselekmény indokára, valam&nt a szendék és a g o n d a t l a n s * ? megkülönböztetésére v o n a t k o z n a k . a mózesi jogban s i n c s szendék vagy gondaÉlans^g n é l k ü l bűncselekmény. HawmiraM törvénye 13/
m*r
bűnösséget k i z á r ó okot i s ismer. Ám mindezek a f e l s o r o l t , és az a l a n y i b ű n ö s s é g e t é r i n t ő k i t é t e l e k csak e s e t l e g e s rendelkezések,ha mélyebb e l v i alapokra i s v e zethetők v i s s z a . ügyedül a görög irodalomban t a l á l k o z u n k s z a b a tos e l v i k i j e l e n t é s e k k e l . A r i s t o t e l e s ü t h i k ' j * b a n hangsúlyozza, hogy az e r k ö l c s i s z a b á l y t mindenkinek ismernie k e l l , m e r t az e r k ö l c s i szabályok a józan észnek és a természetes erkölcsnek f e l e l n e k meg,minél f o g v a közi s m e r t e k . A r i s t o t e l e s ez e l v i k i j e l e n t é s é n e k törvényhozási h e l y e s m e g v a l ó s í t á s a a f e j l ő d é s hosszú folyamin az a l a ny ib'Unöss ég kérdésének f ő problémája,amelynek gyakorlati megoldása f e l é az e l s ő sz*mbavehétő l é p é s t Róma j o g * /
- 21 -
s z a i t e s z i k meg. 3 . " rómaiaknak,kik a magánjog rendszerét f é nyesen k i é p i t e t t é k , s z i l á r d a l a p r a f e k t e t v e annak é v ezredes f e j l ő d é s é t , n e m v o l t m e g f e l e l ő érzékük a büntetőjog, és különösen annak1 * l t a l * n o s e l v e i ir*nt..«.z a l a n y i bűnösség e l m é l e t i j e l e n t ő s é g ű k é r d é s e i v e l e g y ^ l t a l ^ n a l i g f o g l a l k o z t a k . ^ é g i s egyes kérdéseknek, igy különösen a bűnösséget k i z á r ó okok közül a t é v é dé s n e k / i g n o r a n | i a / v ö r é b ő l b e c s e s adatokat t a l á l u n k j o gi gyűjteményeikben. a római bünte'tőjogi d o c t r i n a k é t s é g k í v ü l s z e r f e l e t t h i á n y o s . E n n e k e l l e n é r e még ma i s f i g y e l m e t é r d e m e l ,
mert I r i s t o t e l e s gondolatat g y a k o r l a t i l a g i s é r v é n y e s i t e n i i g y e k s z i k . S ő t a római jognak több t é t e l e m*r a r r a i s u t a l , h o g y a cselekmény e r k ö l c s e l l e n e s s é g é n e k 1'2/M.Duschakk,Das mosaisch-talmudiselie S t p a f r e c b t , Wien,1869,2.lap. 13/Kobler és Peiser,Hammurabis ü e s e t z , L e i p z i g , 1 9 o 4 , i . k ö t e t ^ . , 68., 69. lapok.
- 22 -
ismerete f e l t é t e l e az a l a n y i bűnösségnek,s e z z e l a büntethetőségnek i s . ü gondolat e l v i alapokon nyugvó megoldása m*r a kánonjog érdeme. 4.Ü.Z a l a n y i bűnösség tana a k^nonjogban a római j o g g a l szemben j e l e n t é k e n y h a l a d á s t t ü n t e t f e l . f i * r rends z e r e s f e l d o l g o z á s a i t t i s h i * n y | i ; k , a z egész tan mépis oly magas színvonalon <11,hogy a benne k i f e j e z é s r e j u t t a t n i kivont a l a p f e l f o g * s a modern t é t e l e s jogokat i s több t e k i n t e t b e n meghaladj a.-^z a l a n y i bűnösség f o g a l m i nak t i s z t x z * s a
a
k*nonjognak * l t a l * n o s f ö l é n y t b i z t o s í t o t t
nemcsak ama korszak j o g r e n d s z e r e i f e l e t t ^ a m e l y b e n k e l e t kezett^hanem a későbbi századok b ü n t e t ő j o g a f e l e t t i s . k*nonjognak e z t a f ö l é n y é t mindenekelőtt az magyarázza meg,hogy az egyhez az egyén e r k ö l c s i bűnének s ú l y á t a k ü l s ő j o g s é r t é s f e l é h e l y e z v e , a büntetőjogtudomlnyba b e l e v i t t e a z t ^ é s a büntetőjogtudom^ny l e g f o n t o s a b b r é s z é vé az a l a n y i bűnösség tan^t t e t t e . £ . 1 k e l l ismernünk,hogy az egyh'znak a bűnről é s a bünhődésről a l k o t o t t e r k ö l c s i f e l f o g * s a döntő t é n y e z ő j e v o l t a b ü n t e t ő j o g t e r é n b e ^ l -
- 23 l o t t annak a v á l t o z á s n a k , h o g y a j o g s é r t é s eredményeért v a l ó f e l e l ő s s é g h e l y e t t az a l a n y i b ű n ö s s é g é r t v a l ó f e l e l ő s s é g * l l . A z a l a n y i bűnösségnek i l y e l ő t é r b e * l l i t * s a maga ut^n vonta a bűnösség e g y i k a l a p j á n a k , a s z a bad a k a r a t n a k , s e z z e l az a k a r a t b a n működő tudatnak é s elemeinek a v i z s g á l a t á t i s . J
5 . ^ germán népek b ü n t e t ő j o g a nemcsak a kánonjog f e j l e t t r e n d s z e r e mögött maradt'el,hanem a római j o g ban k i a l a k u l t j o g s z a b á l y o k k a l szemben i s e r ő s v i s s z a e s é s t mutat;különösen é r e z h e t ő a v i s s z a e s é s az a l a n y i bűnösség tan^han. A
középkor k e z d e t l e g e s * l l a m é l e t é b e n a bűncselek-
ményeket s z i n t e k i z á r ó l a g magánjogi szempontból Í t é l ték meg>a középkor e l s ő s z á z a d a i n a k b ü n t e t ő j o g i b a n mag á n j o g i t e k i n t e t e k v o l t a k irányadók.Amint a magánjogi sérelemnél a l ^ r a n d e l t j e l e n t ő s é g e van annak,hogy a s é r tés rosszakaratból,vagy gondatlanságból,megfontoltan, vagy t u d a t l a n s á g b ó l k ö v e t k e z e t t - é be,ugy a bűnösség me
g*llapit*s'n*l,a b ü n t e t é s k i s z a b * s * n * l és a b ü n c s e -
- 24 lekményért j * r ó v * l t s ' g m e g * l l a p i t * s * n * l i s e korban egyedül az okozott j o g s é r t é s és annak nagysága dön14/ tött.
A magánjogtól e l t é r ő u j szempontként a k e z -
d e t l e g e s büntetőjogban cak a bosszúvágy j e l e n t k e z i k , amely azonban a bűnösségnek napjainkban megkiv^nt f e l t é t e l e i v e l s z i n t é n nem t ö r ő d ö t t . J o g t ö r t é n é s z e i n k á l t a l i b a n elismerák,hogy a középkori büntetőjognak ez a jellemvonása a középkori magyar b ü n t e t ő j o g r a i s r á i l l i k . i l y körülmények között nem meglepő,hogy az a l a n y i bűnösség kérdése a középkori jogrendszerekben nemcsak nem nyer k i e l é g i t ő megold*st,hanem hogy e k é r d é s t a l e g t ö b b j o g r e n d s z e r nem i s i s m e r i í c s a k e l v é t , ve t a l á l u n k egyes j o g s z a b á l y o k a t , a m e l y e k é r i n t i k . ö . ^ r a g l o s s a t p r o k és a t j o s t g l o s s a t o r o k , 1 4 / ü a j n i k J-mre,Egyetemes európai jogtörténet,x>tidap e s t , 1 8 9 9 , V . k i a d ^ s ? l o 2 . é s következő i a p o k j 3 8 2 . é s következő l a p o k . — K i r á l y J ^ n o S j M ^ ^ p alko^mfny é s j o g t ö r t é n e t > í 3 n d a p e s t > 1 9 o 9 , 2 7 1 . 1 a p . — A i m o n Ákos,Magyar alkotmány- és j o g t ö r t é n e t , j . i ± . k i a d á s , B u d a p e s t , 19o6,389.és következő l a p o k .
- sájüst
- 25 leik a római és a kánonjog t é t e l e i t tudományos mezbe ö l t ö z t e t n e messzemenő k a z u i s z t i k a m e l l e t t mélyebb alapokon i s f e l d o l g o z n i iparkodtak,gonddal f e j t e t t é k k i az a l a n y i bűnösség é s különösen a szendék és a gond a t l a n s á g tan^t.Ők az e l s ő k , a k i k a római és a k*nonj o g r a támaszkodva,az a l a n y i bűnösség f e l t é t e l e i t és akadályait keresik. 7.A római j o g r e c e p c i ó j a f o l y t a n , a kánonj o g h a t o s a a l a t t és a g o s s a t o r o k , p o s t g l o s p a t o r o k i r a t a i nyomon az a l a n y i bűnösség m é l t a t á s a és különböző f o k a i n a k m e g f e l e l ő é r t é k e l é s e t é r t f o g l a l a v i l á g i törvényhozásokban i s . A t é r f o g l a l á s azonban , a büntető törvényhozás * l t a l * n o s a i a b ^ l y o k alkotós*Ea •
nem t ö r e k v ő , t ö r e d é k e s , r e n d s z e r t e l e n j e l l e g e m e l l e t t s z e r f e l e t t l a s s u í i g y a bűnösség tana még hosszu i £ dőn *t e l h a n y a g o l t kérdés marad,noha m*r az -újkor e l s ő századaiban jobban f o g l a l k o z t a t j a a t ö r v é n y - és szabályalkotókat,mint előbb. •
Aki a b ü n t e t ő j o g t ö r t é n e l m é t csak f e l ü l e -
- 26 -
tesen i s i s m e r i , a z t nem l e p h e t i meg,hogy az ú j k o r egyébként a n n y i r a e l ő h a l a d t s z á z a d a i b a n i s mily e s e t l e g e s e k és f o g y a t é k o s a k az a l a n y i b ű n ö s s é g r e vonatkozó t ö r v é nyes r e n d e l k e z é s e k . ^ t é n y t az a körülmény magyarázza, hogy tudományos,és az a l a n y i bűnösség t a n í t a l a p o s a n f e l d o l g o z ó r e n d s z e r e s b ü n t e t ő j o g r ó l , v a l a m i n t f e az e l v i alapokat k e r e s ő és s z i g o r ú a n t i s z t e l e t b e n t a r t ó b ü n t e t ő j o g i g y a k o r l a t r ó l a A V J . i i , s z * z a g v é g é i g nem l e h e t s z ő . 8.A AVJ.II*szazad hatalmas s z e l l e m i f o r r o n g á s a , amely a b ü n t e t ő j o g g y ö k e r e s á t a l a k u l * s * t eredményezte, az a l a n y i bűnösség tankba i s é l e s e n b e v i l á g í t o t t . - " - t e r m é s z e t j o g i i r ó k közül többen behatóan f o g l a l k o z t a k e tannal.-^- g l o s s a t o r o k k a l és p o s t g l o s a a t o r o k k a l szemben, kik a k a z u i s t i k a m e s t e r e i v o l t a k , a r é s z l e t k é r d é s e k nagy r é s z é t m e l l ő z t é k ugyan,de ann*l mélyebb e l v i a l a pokon k e r e s t é k a megoldás m ó d o z a t a i t . F o l y t a t t a k a munkát a b ü n t e t ő j o g nagy á t a l a k u l * s * n a k l * n g l e l k ü e l ő k é s z í t ő i , akik egyúttal gyakorlati u t a u t a t * s t i s adtak /
a törvényhozásnak a k o d i f i H o i ó h o z .
- 27 *• t e r m é s z e t j o g ' s z o k k i i n d u l ó p o n t j a e t á r g y b a n a z , hogy minden emberkek önmaga és m*sok i r £ n t t a r t o z ó k ö t e l e s s é g e megismerni az e r k ö l c s i t ö r v é n y t mi a r o s s z és mi a j ó , s ő t e r r e állandóan t a n i t a n i m á sokat i s j a k i e z t a k ö t e l e s s é g e t e l m u l a s z t j a , v é t k e z i k . mai magyar t é t e l e s b ü n t e t ő j o g az a l a n y i bűnösség t a n * t p o z i t i v alakban nem é p i t i k i . A szendék és gondatlanság fogalminak k i f e j t é s é t a tudományra, és a b i r ó i g y a k o r l a t r a b i z z a . ^ z a l a n y i bűnösség e l e meinek k é r d é s é t ^ i g y p l . a z t , h o g y
a
bűncselekmény e l -
követőjének az e l k ö v e t é s i d e j é n mit k e l l tudnia,hogy bűnösnek t e k i n t e s s é k , c s a k egyes t é n y ^ l l a d é k i elemek t e k i n t e t é b e n , a törvény különös részében o l d j a meg. Rendszere s z e r i n t á l t a l i b a n csak k i v é t e l , h a a tgrvéiiy különös r é s z é b e ütköző cselekmény a b ű n ö s s é g e t k i z á ró,vagy a b ü n t e t h e t ő s é g e t megszüntető valamely okból b ü n t e t l e n marad.-a n e g a t i v j e l l e g ű s z a b á l y o z á s h ^ t r * n y a i t modern perjogunk csökkenti ugyan,mert s z e l l e m e , s t é t e l e s r e n d e l k e z é s e i egyaránt megkiv*nj*k,hogy a
- 28 -
t e r h e l t t e l szemben az a l a n y i bün'ősség i s a maga t e l j e s s é g é b e n b i z o n y i t t a s s é k í t e b ^ t a v'dnak k é t s é g e s e tében éppen ugy k e l l a bűnösséget k i z á r ó s a b ü n t e t h e t ő s é g e t megszüntető okok h i * n y * t bizonyitaniayimint ahogy k e l l e n e a p o z i t i v formában k o n s t r u á l t bűnösség meglétét ja n e g a t i v s z a b á l y o z á s egyef h^tp^nyai mégis ugy az a l a n y i bűnösség egész taní.n*l,mint különösen a bün'ősség elemeinek k é r d é s é n é l é r e z h e t ő k .
- 29 -
H a r m a d i k
f e j e z e t .
A b ü n t e t ő j o g i bűnösség elemei* b ü n t e t ő j o g i bűnösség-fogalma s z e r i n t „besz*mit*sra képes egyénnek k ö t e l e s s é g e l l e n e s l e l k i magatartása.
• Annak t e h ^ b o g y a b ü n t e t ő j o g i künösség in
konkrét© f e n n f o r o g h a s s o n , l e g e l s ő s o r b a n e l ő f e l t é t e l e az egyén b e s z á m í t á s i k é p e s s é g e . egyén,kinek be8B*mit*si k é p e s s é g é t k e l l dolgozatunk sor*n v i z s g á l n u n k , a l é t r e h o z ó j a a bűnnek, ami t u l a j donkép nem m*s,mint az ő bűnös l e l k i magatartásinak konkretizálódósa. A l5
15/ bűn c s i r á n a k e g y i k r é s z é t az á t ö r ö k l é s ,
/ i ! i n k e y , A magyar b ü n t e t ő j o g tankönyve,Jöudapest,19o2, 157.lap.
- 3o a t e r m é s z e t / v é r m é r s é k l e t / és a t á r s a d a l m i h e l y z e t k é pezik.A bűn c s i r ^ n ^ k m^sik r é s z e pedig az ember b e l * t * s * b a n és a k a r a t i b a n v a n . r e h * t az e g y é n i / ö r ö k l ö t t fagy s z e r z e t t / h a j l a m o k , a t á r s a d a l m i h e l y z e t y m i l i e u / é s az a k a r a t azok a közös tényezők,mik egy embert bűnössé, bűncselekmény e l k ö v e t ő j é v é t e s z n e k . E g y i k n é l egyik,ffiás i k n ^ l m ' s i k tényező l e s z e r ő s e b b , h a t á l y o s a b b , d e minden bűnösnél a h*rom tényező minéegyike s z e r e p e l k i s e b b nagyobb mértékben. i t t k e l l rátérnünk az a k a r a t s z a b a d s á g prob-
16/
lém'3*ra,miből mi e t é r e n föl végső konklúzióként csak a r r a utalunk,hogy a két b ö l c s é s z e t i i s k o l a é l e s h a r c a i a mérsékelt d e t e r m i n i s t a , i l l e t ő l e g a mérsékelt i n d e t e r minista álláspontokban közös nevezőre j u t o t t a k , s l e h i g gadtak. Ami a besz^mit-'si k é p e s s é g e t i l l e t i ^ u t a l t u n k m*r. arr.afhogy a b e s z * m i t * s i képesség a b ű h t e t ő j o g i bűnösségnek nem alkateleme.hanem e l ő f e l t é t e l e , a l a p j a . 16/Űarvai Dénes A z ' a k a r a ^ s z a b a d s á g kérdésének g y a k o r l a t i fontossága a bűntetőjogban,Budapest,191o,7-lo2.lapok.
- 31 B e s z * m i t ' g i képesség a büntetőjogban a t e s t i és a l e l k i f e j l e t t s é g n e k az a l e g k i s e b b mértéke,mellyel a cselekmény e l k ö v e t ő j é n e k b í r n i a k e l l , h o g y t e t t é t bűncselekménynek számíthassuk b e . A magyar Büntetőtörvénykönyv s z e r i n t beszámít á s i k é p e s s é g g e l b i r minden 1 2 . é l e t é v é t . b e t ö l t ö t t ^ t e s t i l e g , s l e l k i l e g f e j l e t t és e g é s z s é g e s ember,aki a c s e l e k v é s r e v a l ó e l h a t á r o z á s és a v é g h e z v i t e l a l kalmival öntudatos és szabad á l l a p o t b a n v o l t . i t t k e l l megismernünk a b ü n t e t ő j o g i f e l e l ő s s é g és a b ü n t e t ő j o g i b e s z á m í t * s f o g a l m a i t . B ü n t e t ő j o g i f e l e l ő s s é g a l a t t a bűncselekmény elkövetőjének azt a képességét értjük,amely szerint őt cselekményeért b ü n t e t é s s e l s u j t h a t ő n a k í t é l h e t j ü k . B ü n t e t ő j o g i beszámít *s a l a t t pedig valamely j o g s é r t ő c s e l e k v é s n e k az a z t e l k ö v e t ő személy a l a n y i bűnösségére v a l ó v i s s z a v e z e t é s é t é r t j ü k .
- 32 A f e n t i fogalmak ismeretének a birtokában
piai-
ba t j ü k a b ü n t e t ő j o g i bűnösség a l k a t e l e m e i t . A b ü n t e t ő j o g i bűnösség *11: l / p s y c h i k a i / s z * n d é k , t u d a t o s gongatlans*g,nem tudatos gondatlanság/és 2/normát i v / k ö t e l e sségelleneaséjj/elemekből'. Ahhoz teh^t^hogy b ü n t e t ő j o g i bűnösségről b e s z é l h e s s ü n k , f e l t é t l e n szükséges valamelyik psychikai elemnek és azon k i v ü l a bűnösség n o r m a t i v e | j « é a « k e g y ü t t e s fennforgása. Szendék alatt az a f ö l t e v é s é r t e n d ő , m e l y n é l f o g va v a l a k i t^dva és akarva t e s z i , i l l e t ő l e g e l m u l a s z t j a azt,aminek e l k ö v e t é s é r e , i l l e t ő l e g elmulaszt*g*i»a a tgi»_ i?/ vény b ü n t e t é s t r e n d e l t . A büntetőtörvénykönyvek értelmében a sz*ndék k é t eszmét f e j e z k i : 1/annak i s m e r e t é f , h o g y a cselekmény büntetendői 2/az akaratnak a z t a szabaá. m e g * l l a p o d * s * t , a Z t az e l h a t * r o z * s * t t h o g y e cselekmény v é g h e z f c j t e s s é k . 17/Gsemegi J ^ P 0 l y Anvagi büntető]og,Budapest, 19o4,m*sodik J kötet,2o6.1ap. "
-33Néraely b ű n t e t t e k r e és v é t s é g e k r e vonatkozólag az aka akaratnak egy különös i r * n y * t , v a g y i s egy különösen meglaatá határozott c é l e l é r é s é r e i r á n y l o t t működését k ö v e t e l i a térvény akként,hogy a eselekmény nem v á l i k büntetendővé az e l k ö v e t é s szándékossága * l t a l , h a c s a k e szendék /
nem v o l t irányozva a törvény * l t a l különösen m e g j e l ö l t célra. Másrészről pedig vannak oly büntetendő c s e l e k mények, melyeknek szándékos e l k ö v e t é s e minden esetben b ü n t e t t e t vagy v é t s é g e t á l l a p i t ugyan meg:ge.melyeknek
5
természete és nemei változnak a s z e r i n t , a m i n t az a k a r a t irányzata v á l t o z i k . A hamispénzkészités nem büntetendő cselekmény, ha az ut*nz*s nem abból a szándékból e s z k ö z ö l t e t e t t ^ hogy az u t á n z o t t darab v a l ó d i pénz gyanánt t é t e s s é k a forgalomba.A szándékos "utánzás t e h á t nem elegendő, hanem ehhez még egy további szándéknak,a forgalombah e l y e z é s sz'ndékának,mint célnak k e l l j á r u l n i a , h o g y a cselekmény pénzhamisitág l e g y e n .
•
-i
!
- 34 okból a z f a k i gyűjteményének k i e g é s z í t é s e végett utánoz ak*r fémpénzt,ak*r papirpénztípénzhamis i t ^ s t a térvény értelmében nem követ e l í m e r t h i á n y z i k a különös s z e n d é k , v a g y i s a szendék a r r a , h o g y az u t ^ n jsött darabot forgalomba t e g y e . &z e s e t b e n a különös szendék hiánya a c s e l e k mény bűnösségét s z ü n t e t i meg.De vannak esetek,amelyekben s z i n t é n megkívántatik a különös szendék a n é l k ü l azonban, hogy ennek hiánya a konkrét cselekményt büntetlenné t e n né .A cselekmény,ha szándékosan k ö v e t t e t e t t e l , b ü n t e t e n dő ; c s w * n a b ű n t e t t t e r a é s z e t e v * l f o z i k ^ é p "pedig a különös c é l különbsége s z e r i n t . -Lgy p é l d á u l a c s a l * s n *1 a szándékos és r a v a s z f o n d o r l a t o k á l t a l i k í r o s i t ó tévedésbe e j t é s e n f ö l ü l az a különös szendék i s megkívántatÍk,hogry e z á l t a l v a l a k i nek j o g t a l a n haszon s z e r e z t e s s é k . H a t e h * t ez az utőbbi szendék,azaz e c é l h i á n y z i k , e z e s e t b e n a megkárosító f o n d o r l a t á l t a l nem á l l a p í t t a t h a t i k meg a c s a l ' s . A m •
ez nem z t r j a ki,hogy m^s büntetendő cselekmény ne f o r o g d # *
- 35 hasson f e n n , p é l d á u l :m*s ingó vagyoninak szándékos megrongálása.-üz utóbbi cselekmény f o g f e n n f o r o g n i , ha a pósztófinomitó a f i n o m í t á s
c é l j á b ó l neki át-
a d o t t s z ö v e t e t szándékosan oly f o l y a d é k b a . m a r t j a , mely a z t megrontja és h a s z n á l h a t a t l a n n á t e s z i . -tt- k á r o s í t ó szándékkal és r a v a s z f o n d o r l a t t a l v é g h e z v i t t cselekmény ez e s e t b e n i s l é t e z i k ; s ő t a k á r o s í t o t t a l a n y r a vonatkozólag mindkettőnek h a t o s a u gyanaz
mert az utóbbi esetben a c é l egyedül a n e p k ^ e
r o s i t ^ s v o l t , s nem egyszersmind az e z á l t a l v a l a k i s z * m*ra elérendő haszon:ez okból az o b j e k t í v e azonos c s e lekmény a c é l szempontjából m^snemii b ű n t e t t é v á l i k . Gondatlanság a l a t t á l t a l i b a n valamely t e v é kenység vagy mulasztás j o g s é r t ő eredményének k ö t e l e s s é g e l l e n e s f e l nem i s m e r é s é t vagy f i g y e l m e n k i v ü l h a gyását é r t j ü k . j^ég ma i s v i t a t o t t kérdés,hogy a t u d a t o s és a nem tudatos gondatlanság a gondatlanságnak két különböző f a j t « j a - é , a v a g y csak különböző f o k a .
- 36 A t u d a t o s g o n d a t l a n s á g / d i e bewuszte JNachlassigk e i t / , v a g y m^s néven könnyelműség/luxuria/ a culpának az a f a j a , m i d ő n a cyelekvő c s e l e k v é s é n e k v e s z é l y e s j e l l e géről,teháfc a j o g s é r t ő eredményről k é p z e t t e l b i r ugyan,de a z t v é l i , h o g y az nem f o g b e k ö v e t k e z n i . A nem tudatos g o n d a t l a n s * g / d i e unbewuszte JMachnéven v i p y ^ z a t i a n g ^ / e u l p a i*1
lássigkeit/^^p^
sensu s t r i c t o / a cul"Da körének az az epete,midőn a t e t t e s szórakozottságból,fi(?yelmetlenséf?ből,vaEty han y a ? s / g b ó l nem l * t t a előr<= t e t t é n e k v e s z é l y e z t e t ő j e l e n t ő s é g é i g igy az e l ő r e l á t h a t ó
eredmény e l ő r e nem
l á t í s á . v a l k ö v e t t e e l a gondatlan c s e l e k v é s t . h á t r a van még a b ü n t e t ő j o g i bűnösség normativ elemének
sa. ^végből tudnunk k e l l , h o g y minden j o g s z a b á l y
mellett^mely az egyénnek p a r a n c s o l , a v a g y t i l t v a l a m i t , h a l l g a t ó l a g o s a n egy norma áH^mely az ember l e l k i v i lágában
a
j o g s z a b á l y b a n f o g l a l t parancshoz vagy t i l a -
lomhoz k é p e s t a parancsnak vagy a tilalomnak m e g f e l e -
- 37 l ő k ö t e l e s s é g gondolatat é b r e s z t i . " l e g t ö b b ember a j o g s z a b á l y b ó l a b s z t r a W l ó d o t t kötelességnorm^t r e s p e e t á l j a , s ahhoz képest k ö t e l e s s é g s z e r ű e n c s e l e k s z i k . A b ű n t e t t e s e l l e n b e n , a k i n e k b ü n t e t ő j o g i bűnössége j e l e n dolgozatunk t á r g y á t k é p e z i , a kötelességnormának az ő l e l k i v i l * g * b a n t ö r t é n t f e l m e r ü l é s e k o r annak t u datiban,hogy a b ü n t e t ő j o g i j o g s z a b á l y h o z kénest őt t e r h e l ő kötelességnorma t ő l e k ö t e l e s s é g s z e r ű c s e l e k vést követel,kötelességellenes l e l k i magatartást t a n u s i t , m e r t nem a normának megfelelően,nem k ö t e l e s s é g szerűen . á l l i t j a be l e l k i v i l á g á t , a bűnösség normátiv eleme t e h á t a k ö t e l e s s é g ellenesség,mely a l e l k i magatartást/szándék,gondat-
18/
lans^g/kötelességellenes l e l k i magatartását m i n ő s i t i .
18/ í r a n k Keinhard,i>as o t r a f g e s e t z b u c h f ü r das deutsche iteich,i>eipzig, 1 8 9 7 , 1 2 4 . s következő l a p -
- 38 -
N e g y e d i k
f e j e z e t ,
b ü n t e t ő j o g i bűnösség f e n n f o r g á s á t k&z^rő okok. -0- tudomány mai *11*sa s z e r i n t a b e s z á m í t á s t k i z á r ó okok,vagyis azok az okok,melyek a j o g s é r t ő csel e k v é s n e k az a z t e l k ö v e t ő személy a l a n y i bűnösségére való v i s s z a v e z e t h e t é s é t elenyésztik,megszüntetik,"h*rom f é l é k 9 1 / b e s z ^ m i t ^ s i k é p e s s é g e t k i z á r ó okok; 2 / j o g e l l e n e s s é g e t k i z á r ó okok; 3/bűnösséget k i z á r ó okok. Mi ezek közül dolgozatunk t « r g y f h o z k é p e s t csak
a bűnösséget k i z á r ó okokkal f o g l a l k o z u n k .
- 39 ^ magyar
tíüntetőtörvénykönyv
a büntetőjogi iro-
dalom akkori * l l * s x n a k megfelelően a f e n t f e l s o r o l t h*rom k i z á r ó okot b e s z * f f l i t * s t k i z á r ó okok név a l a t t f o g l a l j a össze,*m az egyes k i z á r ó okok megszövegezése t é r t enged annak a gondolatunknak,hogy a törvénykönyv megalkotója m*r vil*f?osan l * t t a az é l e s különbséget a besz^mitdgi képességet kizáró,a j o g e l l e n e s s é g e t k i záró,valamint a bűnösséget k i z á r ó okok k ö z ö t t . A
bűnösséget k i z á r ó okok oly okok,melyek a bű-
nösség fogalmi elemeinek njeg nem l é t e f o l y t a n z * r j * k k i a c s e l e k v ő egyén b ű n ö s s é g é t , k ö v e t k e z é s k é p a v á d l o t t büntethetőségét. t e k i n t e t b e véve,hogy a bűnösség normativ é s p s y c h i k a i elemekből a l a k u l , a bűnösség normativ e l e mének^ k ö t e l e s s é g e l l e n e s s é g n e k meg nem l é t e , a v a g y a bűnösség p s y c h i k a i elemének,a szándéknak fenn nete f o r g á s a l e h e t az okozója a bűnösséget k i z á r ó ok keletkezésének. a gondatlanság b e s z * m i t h a t ó s * g a , j ó l l e h e t a gon-
- 4o datlaná^g i s a bűnösség p s y c h i k a i %lkateleme,külön e l b i r * l * s a l * e s i k . A k i gondatlanságból követ e l büntetendő cselekményt,az vagy nem ismeri cselekményének büntetendő t e r m é s z e t é t , v a g y nem szándékosan i dézi e l ő a h * t r * n y t , v a g y veszélyt',mely t e t t é b ő l a k a r a t o n k i v ü l b e k ö v e t k e z e t t .De sok e s e t b e n b e l á t h a t t a , &y.»i i l l e t ő l e g e l ő r e l á t h a t t a volna a h * t r * n y t , a v a g y a v e s z é l y t jgondolkozásának és figyelmének k e l l ő megfes z i t é s e , s z e l l e m i tevékenysége,energiájának fokozása m e l l e t t f e l i s m e r h e t t e volna a t e t t é b ő l származó v e szélyt,avagy botrányt. Hogy nem f e s z i t e t t e meg s z e l l e m i t e v é k e n y s é gét,hogy nem f e j t e t t k i nagyobb f i g y e l m e t , h o p y nem v o l t óvatosabb és k ö r ü l t e k i n t ő b b , e z t e s z i őt v é t ke s s é . ^ z okból v é t k e s s é g é t nem i s s z ü n t e t i meg,s nem i s csökkenti az,bogy nem t-adta,nem ismerte a z t
a
körülményt,mely a k * r o s erélményt e l ő i d é z t e . ^ gond a t l a n s á g besz*mithatós£ga c s a k i s a z á l t a l szűnik ,meg,$a a cselekmény k*ros vagy sérelmes k ö v e t k e z -
- 41 ményei a k e l l ő gond,figyelem és ó v a t o s s á g m e l l e t t sem voltak előrel^thatók. A bűnösséget k i z á r ó okok: l/az e l l e n á l l h a t a t l a n kényszer; 2/a végszükség? 3/a t é v e d é s . adl/-ö- B t k . 7 7 . $ - a s z e r i n t nem sz*mitható be a bűncselekmény annak,aki e l l e n á l l h a t a t l a n erő,vagy oly fenyegetés á l t a l k é n y s z e r i t t e t e t t arra,amely s a ^ t ^ v a g y valamelyik h o z z á t a r t o z ó j á n a k életét", vagy t e g t j , énségét k ö z v e t l e n ü l v e s z é l y e z t e t t e , a m e n n y i b e n a v e s z é l y misként nem v o l t e l h * r i t h a t ó . A B t k . e §-a a b e s z ^ m i t ^ s t t e h * t az e l l e n á l l h a t a t l a n e i ő , a z a z a f i z i k a i kényszer és a f e n y e g e t é s , a z a z a l e l k i vagy e r k ö l c s i kényszer m i a t t z ^ r j a k i . A
z e l l e n á l l h a t a t l a n erő és a f e n y e g e t é s e s e t e -
iben a oseleldíőnek szabad a k a r a t a , k ö v e t k e z é s k é p a büiiösség p s y c h i k a i elemét tevő szándéka van k i z á r v a . i t t •
B. szabad akáP8,t nem a t e t t e s é r t e l m i állapota,hanem az
.
- 42 -
e l l e n á l l h a t a t l a n kényszernek a h a t o s a a l a t t c s e l e k v ő egyénceé ható k ü l s ő erő következtében van k i z ^ r v a . A laposabb v i z s g ' l a t után a r r a a meggyőződésre k e l l jutnunk, feogy az e l l e n á l l h a t a t l a n kényszer t u l a j donképen,s l e g k ö z v e t l e n e b b ü l nem i s a szabad akaratot,hanem a szabad v á l a s z t h a t ó t z ^ r j a k i , i l l e t ő l e g kfrrl^tozza.-S erőszak, vagy a v e s z é l y e s f e n y e g e t é s b e f o l y á s a a l a t t i l l ó n a k e r ő s a k a r a t t a l k e l l b i r n i a e l nem k ö v e t n i a t e t t e t , melyre e r ő s z a k o l va van,vagy melyre a f e n y e g e t ő v e s z é l y k ö z v e t l e n b e k ö v e t k e z é s é v e l k é n y s z e r í t v e v a n j d e vagy éppen nincs hatalmiban a k a r a t i t k ö v e t n i , v a g y a z t csak h e r o i k u s f e l á l d o z á s s a l kőire t h e t n é . V i z s g a l a t a l * vévén az e l l e n á l l h a t a t l a n erő f o g a l m a t f t u d n u n k kell,hogy erőszak alatt
a
z t az Á l l a -
potot,helyesebben helyzetet értjük,amelyben valaki e l l e n á l l h a t a t l a n p h y s i k a i erő á l t a l van k é n y s z e r í t v e o$.y cselekményre vagy m u l a s z t á s r a , a m e l y a t é r v é n y s z e r i n t b ü n t e t t e t vagy v é t s é g e t Á l l a p i t meg, A
z erőnek,hogy a b e s z á m í t * s k i z ^ r a s s é k , e l l e n -
- 43 á l l h a t a t l a n n a k , a z a z olyannak k e l l l e n n i e , m e l y e t a z , k i
*
e r r e h i v a t k o z i k , a z a d o t t körülmények között nem győzh e t e t t l e . C s a k a l e h e t e t l e n s é g máskép c s e l e k e d n i , m i n t a cselekvő cselekedett^lehet a besz*mit£s kiz*r*s*nak e l é g s é g e s és h e l y e s indoka. Ü- f e n t i e l ő f e l t é t e l mellett
a
f i z i k a i erőn
k i v ü l a b e s z ^ f f l i t ^ s t j i l l e t ő l e g k ö z e l e b b r ő l a bűnösséget k i z á r ó ©k gyanánt s z o l g á l a f e n y e g e t é s i s . ad 2/A B t k . 8 o . | - a s z e r i n t :Hem b ü n t e t t e t i k a cselekmény,ha az a t e t t e s vagy h o z z á t a r t o z ó i é l e t é nek v é t l e n ü l sz^rmazött^m^s módon e l nem h á r í t h a t ó , k ö z v e t l e n v e s z é l y b ő l v a l ó megmentése v é g e t t ^ v é g s z ü k s é g b e n követtetett
e
l .
Végszükség e s e t é n a végszükségben c s e l e k v ő egyén bűnössége van k i z á r v a , m e r t e b ü n t e t ő j o g i l a g r e l e v á n s h e l y z e t b e n c s e l e k v ő egyén az é l e t v e s z é l y közvetlen hatosa a l a t t a
bűnösség normatív elemét tevő
k ö t e l e s s é g e l l e n e s l e l k i m a g a t a r t á s t nem t a n a s i t j a J h i szen az i l y h e l y z e t b e n l é v ő egyén nem képes cselekményé„ . U B t e l . s s é ^ w r U . i l l ' ^ l e g kötelességellenes m i v o l t a n e f e K0 Mérlegein
- 44 nek k ö t e l e s s é g s z e r ű , i l l e t ő l e g k ö t e l e s s é g e l l e n e s mivoltát mérlegelni. ^61 me^epyj'ienflő
a vépssükséer-
fem elkövetett c s e l e k v é s s z á n d é k o s a m m^ggem bűnös, mert
a
p s y c h i k a i elem m e l l ő l h i á n y z i k a normatív e -
lem,a k ö t e l e s s é g e l l e n e s s é g . Meg k e l l még jegyeznünk,hogy mind az e l l e n á l l h a t a t l a n erő és f e nye ge t é s , mind pedig a v é g s z ü k ség a magyar B t k . s z e r i n t csak abban az « s e t b e n b e s z á m í t á s t k i z *ró ok,amennyiben a törvényben f e l s o r o l t valamennyi t é n y * l l a d é k i elemek e g y ü t t e s e n f e n n f o r o g n a k , azaz amennyiben valóban e l l e n á l l h a t a t l a n e r ő v e l ^ f e n y e g e t é s s e l , v a g y v é g s z ü k s é g g e l * l l u n k szemben. ad 3/.A
ritk.82.^-a
s z e r i n t : n e m számítható*
be a b ű n t e t t n e k vagy v é t s é g n e k t é n y i l a d é k á h o z t a r tozó,vagy annak sulyosakb b i s z ^ m t ' s ^ t okozó ténykörülmények,ha az elkövető a cselekmény e l k ö v e t é s e k o r azokról nem b i r tudom^ssal.x A gondatlanságból e l k ö v e t e t t cselekmények-
- 45 n é l a ténykörülmények nem ^ud^ia csak akkor z ' r j a k i a. b e s z á m í t á s t , h a az é r i n t e t t körülmények nem t u d * s a m*r magiban nem képez gondatlans « g 0 t . A t é v e d é s a bűnösség p s y c h i k a i elemét^teh^t a szándékot,vagy a gondatlanságot z á r h a t j a kiiméír *>ed i g a szándékot f e l t é t l e n ü l , a gondatlanságot e l l e n b e n csak akkofc,ha a t é v e d é s e l k e r ü l h e t e t l e n , a z i l l e t ő tény. körülmény t^d^sa t e l j e s l e h e t e t l e n s é g v o l t . A k i p l . a g y ó g y s z e r t á r b ó l kapott o r v o s s á g o t egyenesen maga b o n t j a f e l és azonnal b e a d j a a betegnek,ha a g y ó g y s z e r é s z az üvegbe szándékosan vagy v é l e t l e n ü l m é r g e t t e t t > g o n d a t l a n s * g é r t sem vonható f e l e l ő s s é g r e , h i s z e n annak a körülménynek a tudása,hogy a g y ó g y s z e r é s z az üvegbe 19. mérget tgtt^sz*m4ra t e l j e s l e h e t e t l e n s é g v o l t .
19/
i*inkey,A magyar b ü n t e t ő j o g t a n k ö n y v e , ^ n d a p e s t > 1 9 o 2 , 186-19o.és 198-2o2.lapok. Gsemegi,Anyagi büntetőjog,i?udapest > 19o4,íík;l-ü'(á5.és 235-243.lapok. '
,
,r
r
r - i
r '
. 1 C" »• f • •
•>; <
- >;> r
•
!
* -r-, r
C
• O • ' ' r" " *'
<*.
.J *'
f
"t
iC*
r r0
DEBRECENI EGYEÍEMI K&NYVM
sL
<"¥ (*•
? ~v
r
