VEZETŐI PÁLYÁZAT Dr. Fejérpataky László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Balhegy Gabriella Katalin Iváncsa, 2014. április 15.
TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI PÁLYÁZAT...................................................................................................................................................... 1 TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................................... 2 BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................................... 3 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK PROGRAMJA ............................................................................................. 4 1.
PEDAGÓGIAI, VEZETŐI HITVALLÁS. ....................................................................................................... 4
2.
HELYZETÉRTÉKELÉS..................................................................................................................................... 7 Az intézmény bemutatása ...................................................................................................................... 7
2.1. 2.1.1.
Intézményi adatok ................................................................................................................................ 7
3.
TÁRGYI FELTÉTELEK, ESZKÖZELLÁTOTTSÁG............................................................................... 12
4.
AZ INTÉZMÉNY TANULÓI, SZOCIÁLIS KÖRNYEZETE................................................................... 12
5.
EREDMÉNYESSÉG.......................................................................................................................................... 15
6.
FEJLESZTÉSI PROGRAM............................................................................................................................. 17
“Nem elég azt mondani: Megteszek minden tőlem telhetőt. Amire szükség van, azt színvonalasan meg kell csinálni.” .................................................................................................................... 17 (Sir Winston Churchill) ......................................................................................................................................... 17 7.
ZÁRSZÓ, ÖSSZEFOGLALÓ GONDOLATOK .......................................................................................... 27
2
BEVEZETÉS „A legtöbb embernek szüksége van arra, hogy munkájával olyan ügyet szolgáljon, amelyet sokra becsül, s így az önkifejezés által elérje azt a kielégülést és lelki nyugalmat, amelyre vágyik.” (Selye János)
A közművelődés és közoktatás területén eddig eltöltött 32 év tapasztalataira alapozva nyújtom be pályázatom a Dr. Fejérpataky László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetői álláshelyére. Az általános iskolában eltöltött 25 év tapasztalatainak, tudásanyagának birtokában képesnek érzem magam arra, hogy megbirkózzam ezzel a feladattal. Szereztem-e vezetői tapasztalatot? Igen, hiszen pályám során többféle funkciót betöltöttem, hatszor voltam osztályfőnök, de a munkaközösség-vezetést is néhány évig végeztem. 10 évig tartott gyermekvédelmi felelős feladatköröm, melynek során erre a szakterületre is rálátok. A Dr. Fejérpataky László Általános Iskola vezetésére negyedszer pályázom, bízva abban, hogy ezúttal sikerül megszereznem a kellő támogatottságot leendő munkatársaim és a döntéshozók részéről is. A korábbi pályázati fordulók alkalmával sikerült megismernem az iskolát, közelebb kerültünk egymáshoz a pedagógus kollégákkal is. Ismereteimet rendszerezve tudatosan készülök erre a feladatra: a legkorszerűbb tudással felvértezve, melyet a BME közoktatás-vezetői szakvizsgára készülés, valamint a portfólió-készítés során szereztem. Dr. Fejérpataky László munkássága és személye közel áll hozzám, hiszen ő a Heraldikai Társaság alapító tagjaként a történelem tanítását, a családi gyökerek kutatását segítő tevékenységet folytatott, én pedig arra ösztönzöm tanítványaimat, hogy kutassák felmenőik eredetét, tanulmányozzák a kort, amelyben éltek. Így kerül testközelbe a történelem, mely nem csak események sorozata, hanem sorsok alakítója, emberek egymás közötti viszonya.
3
AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK PROGRAMJA „ Olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája” (Szent-Györgyi Albert)
1. PEDAGÓGIAI, VEZETŐI HITVALLÁS. 1.1. Pedagógiai hitvallás
Pedagógiai pályám évei alatt gyakran akartak változtatni a nevelés-oktatás folyamatán, sokszor meggondolatlanul és szolgalelkűen a szakma a vitatkozás, érvelés helyett egyből az új követelmények irányába fordult, ledolgozhatatlan hátrányokat okozva ezzel hosszú távon. A nevelés meghatározó része a gyermekek életének, és mindhalálig kihat az ember életútjának minden szakaszára. Fontos és meghatározó a család példaadó szerepe, melyet az intézményes nevelés csak kiegészíteni, továbbfejleszteni tud. A szülők partnerkapcsolata mindvégig meghatározó eleme a gyermek szocializációjának. A ráhagyó, mindent megengedő szülő nem szereti jobban gyermekét, mint az irányító, megértően korlátozó. A felnőtt tekintélyét, az iránta érzett bizalmat a családban tapasztalt tiszta szándék tudja megalapozni. Kiegyensúlyozott, jogkövető társadalom alapjait a nevelésben részt vevők közös tevékenysége határozza meg.
Hiszem és vallom, hogy a legfontosabb klasszikus didaktikai alapfogalmak nem veszítették el érvényességüket: - tanítás, tanulás, ismeret, tudás, jártasság, készség, képesség, - oktatás és képzés ma is részét képezik az eredményes oktatási folyamatnak. A kompetencia minden eddiginél tágabb értelmezést kapott, felölelte a tudást és a képességeket a viselkedési és pszichoszociális jellemzőkkel együtt. A helyes arányokat a szakembereknek kell megtalálniuk, és a laikus közvéleménynek bíznia kell a szaktudással rendelkezőkben. A pedagógiai módszerek és modern technikai eszközök alkalmazásának lehetőségei érdekessé tehetik a nevelés-oktatás folyamatát, mely, ha a kölcsönös megbecsülés jegyében zajlik, elégedett partnereket eredményez. Fontos vezetői feladatnak tekintem az iskolai nevelés-oktatás hatékonyságának növelését, a tanulók képességeinek folyamatos fejlesztését.
4
Fontos vezetői feladatnak tartom, hogy közös célok érdekében munkálkodó, szervezett közösségeket fogjak össze, a jól végzett munka örömét érezze felnőtt és gyermek, aki érzi: értékes és tehetséges. 1.1.1. Milyen iskolát szeretnék? „Egy szabadságszerető hazában a tökéletes nevelés kötelesség” (gr. Széchenyi István)
-
Olyan intézmény vezetése a célom, ahol a település szerves részeként, s annak fejlődésének szolgálatában zajlik a szakszerű, minőségi nevelő-oktató munka, a közös cél érdekében pedig mindenki összefog.
-
Ahol világosan, tisztán látja mindenki a feladatait, és legjobb képességei szerint teljesít.
-
Ahol a kölcsönös tisztelet, segíteni akarás és jó szándék képes elsorvasztani a kicsinyességet és gáncsoskodást.
-
Ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szeretetteljes légkör veszi őket körül.
-
OKM mérések eredményei évről évre tovább javulnak.
-
Ahol minden gyermek a benne rejlő értékek és tehetség megtalálása során átélt sikerélmény motiváltságával gazdagodik.
-
Ahol nem szégyen a tanulás, méltán lehet büszke eredményeire gyermek, szülő és pedagógus egyaránt.
-
Ahová a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, és együttműködnek nevelésioktatási céljaink elérésében.
-
Ahol a nevelőtestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amely számára az alkotás örömét biztosítja.
-
Amely rugalmasan képes megfelelni társadalmi követelményeknek.
1.2. Legfontosabb vezetői törekvéseim és céljaim: Hibázni egyedül is tudok, de eredményeket csak együtt tudunk elérni!
o Helyzetelemzés, értékelés, stratégiai, operatív célok megfogalmazása.
5
o Tartalmi és szakmai korszerűsítés; a nevelési funkció erősítése. o A hátránnyal küzdő gyermekek fokozott segítése. o Tehetséggondozás megszervezése. o Demokratikus iskolavezetési gyakorlat kiszélesítése. o Partnerekkel jó kapcsolat kiépítése. o Munkánkat segítő, aktív kommunikációs rendszer működtetése. o Egyén és közösség érdekeinek összehangolása a szükségletek pontos feltárásával, a közös célok pontos megfogalmazásával és konszenzus kialakításával. o Korábbi hagyományok megőrzése, közös értékekre épülő kreatív együttműködés kialakítása.
Egy intézményt vezetni felelősségteljes feladat. A szakmai felkészültség csupán alap, mert az emberi tulajdonságok, a stílus, személyes kontaktusteremtő képesség mind kevés, az együttműködő közösség támogató bizalma szükséges. Egy kistelepülés iskolája fontos az ott élők és dolgozók számára. Meg kell mutatni a partnerek, a külvilág számára a bennünk rejlő értékeket, s ehhez a mai kor technikáit bátran kell alkalmaznunk. Ma, az Internetről szerzik be az emberek információik nagy részét. Az intézményi honlap további fejlesztésével el lehet érni, hogy napra kész, „élő” információk váljanak elérhetővé egyszerű, de logikus menükön keresztül.
6
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Az intézmény bemutatása 2.1.1. Intézményi adatok1 Az intézmény OM azonosítója:
030092
Az intézmény megnevezése:
Dr. Fejérpataky László Általános Iskola és Alapfokú
Művészeti Iskola 2454 Iváncsa, Fő utca 61.
Címe:
Ellátott alapfeladatok: általános iskolai nevelés-oktatás (alsó tagozat), általános iskolai nevelés-oktatás (felső tagozat), alapfokú művészetoktatás táncművészeti ágon, alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ágon, alapfokú művészetoktatás szín- és bábművészeti ágon, egyéb A fenntartó megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A fenntartó címe:
1051 Budapest V. kerület, Nádor utca 32.
A fenntartó típusa:
állami intézményfenntartó központi hivatal
Tankerület megnevezése:
KLIK Dunaújvárosi Tankerülete
Tankerület címe:
2400 Dunaújváros, Vasmű út 41. II. emelet 234.
Az intézménytípusa:
összetett iskola (Köznevelési és egyéb alapfeladatok) 2
I. általános iskolai nevelés-oktatás a. nappali rendszerű iskolai oktatás b. alsó tagozat, felső tagozat c. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) d. integrációs felkészítés e. képességkibontakoztató felkészítés
1
2
Forrás: 2013. 10. 05. Szakmai alapdokumentum (OH) 7
II. alapfokú művészetoktatás3 a. zeneművészeti ág (kifutó tanszakok: szolfézs (klasszikus zene) tanszak, zongora tanszak) (új tanszakok: billentyűs tanszak, zeneismeret tanszak) b. táncművészeti ág (kifutó tanszakok: modern-kortárstánc tanszak, néptánc tanszak) (új tanszakok: moderntánc tanszak, néptánc tanszak) c. képző- és iparművészeti ág (kifutó tanszakok: bőrműves tanszak, festészet tanszak, grafika tanszak, kerámia tanszak, szobrászat d. tanszak, textilműves tanszak) (új tanszakok: grafika és festészet tanszak, szobrászat és kerámia tanszak, textil- és bőrműves tanszak) e. szín- és bábművészeti ág (kifutó tanszakok: színjáték tanszak) (új tanszakok: színjáték tanszak) f. zeneművészeti ágban: 8 évfolyamos képzés (1-2 előképző évfolyam, 1-6 alapfokú évfolyam) táncművészeti ágban: 8 évfolyamos képzés (1-2 előképző évfolyam, 1-6 alapfokú évfolyam képző- és iparművészeti ágban: 8 évfolyamos képzés (1-2 előképző évfolyam, 1-6 alapfokú évfolyam) szín- és bábművészeti ágban: 12 évfolyamos képzés (1-2 előképző évfolyam, 1-6 alapfokú évfolyam) Férőhelyek/felvehető tanulók száma: 350 fő Tantermek száma: 15 Az intézmény tanulólétszáma4 2013. okt. 1-i állapot szerint: 269 fő; 14 tanulócsoportban, 112 fő iskolaotthonos, 20 fő tanulószobás ellátásban részesül, 17 fő jár más településről, 18 fő integráltan nevelt SNI tanuló, 41 fő BTM-es, 9 évfolyamismétlő, 24 fő hátrányos helyzetű, s ebből 14 fő halmozottan hátrányos helyzetű. 181 fő tanul idegen nyelvet.
3
Jelenleg nem, vagy részben működő funkciók
4
Forrás:
8
Az intézményben alkalmazott pedagógusok: 1-4. évfolyamon 12 fő tanít (ebből 10 fő nő) 5-8. évfolyamon 13 fő tanít (ebből 7 fő nő) felső tagozaton 2 fő óraadó, (ebből 1 fő nő) Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők száma 5 fő (ebből 4 fő nő) Az intézmény dokumentumai
2.1.2. Szakmai Alapdokumentumok:5 Alapító Okirat – az intézmény állami fenntartásba vétele utáni legutolsó: 2013. 10.05.
Pedagógiai Program és Művészeti Pedagógiai Program (2004.) Szervezeti és Működési Szabályzat (2004.) Házirend (2013. szept. 1.)
2.2. Az iskola vezetői: Az iskola élén jelenleg a megbízott igazgató áll, aki munkáját – jelenleg - egy igazgatóhelyettes közreműködésével végzi. .
Az alapdokumentumok elkészítése terén van a legtöbb tennivaló, többszöri módosítás, újra fogalmazás elmaradt. 5
9
2.2.1. Az iskola vezetése Az intézmény vezetőinek munkáját –két munkaközösség vezető segíti. Általuk az alsó tagozatos és a felső tagozatos pedagógusok a szakmai, módszertani kérdésekben, a szaktárgyak oktatásának jobb ellátásában, a módszertani kultúra fejlesztésében kapnak szerepet. Vezetőik a szakmai munka tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és segítésében is részt vesznek. Segítik a házi versenyek szervezését, lebonyolítását, a körzeti versenyek előkészítését. 6
2.3. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai:
Alkalmazotti közösség: - iskolai, szakmai munkaközösségek - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülői közösségek: - szülői választmány – szülői közösségek A tanulók (gyermekek) közösségei: - osztályközösségek, csoportok - diákönkormányzat A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. 2.4. Az intézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. 2.5. A szülői közösségek
6
Intézményi munkaterv 2013-2014.
10
Munkájában az osztály szülői vesznek részt, akik választott képviselőik útján kapcsolódnak az intézményi munkaközösséghez. Kapcsolattartási formák: Családlátogatás Szülői értekezlet Fogadóóra Nyílt nap Írásbeli tájékoztató Együttműködés az iskola szabadidős programjai, ünnepélyei, rendezvényei során, valamint a település érdekében. 2.6. Egyéb kapcsolatok o Mesepalota Művészeti Óvoda o Egyházak o Gyermekjóléti Szolgálat o Családsegítő szolgálat o Nevelési Tanácsadó o Védőnő, iskolaorvos o Helyi civil szervezetek o Helytörténeti Gyűjtemény o Dunaújváros középiskolái o Megyei Pedagógiai Intézet
11
3. TÁRGYI FELTÉTELEK, ESZKÖZELLÁTOTTSÁG
A dr. Fejérpataky László Általános Iskola és Művészeti Alapiskola megújulása után a település legimpozánsabb épülete lett. Közel 200 éves múltra tekint vissza a községi iskola, mely több fejlődési perióduson esett át. Elismeréssel kell megemlítenem a sok munkát, amit a pályázatok megírása, megvalósítása és elszámolása jelentett mindazok számára, akik ebben részt vettek.
3.1 Az iskola épülete, felszereltsége: Az iskola szépen rendezett környezetben található, az épület teljes mértékben akadálymentesített. Az épületben 15 tanterem áll rendelkezésre, melyekben jelenleg 14 tanulócsoport működik. Hat tanulócsoport iskolaotthonos rendszerben egész nap használja az iskolát, a délutáni időben szakkörök, és két tanulószobás csoport tartózkodik az épületben. Az épület berendezési tárgyai, felszerelése korszerűek. Az ebédlő/tálalókonyha állapota jóval alatta marad a többi felújított térnek – erre nem jutott a pályázatból pénz, és az állami átvétel után sem történt felújítás. A fenntartóváltás megnehezítették a karbantartási munkák végzését, az eszközellátás gördülékenységét. A községi könyvtár egyben iskolai könyvtárként is működik, azonban számomra nem átlátható viszonyok között.7
4. AZ INTÉZMÉNY TANULÓI, SZOCIÁLIS KÖRNYEZETE A tanulók nagy része helybéli, de a környező településekről is vannak bejáró diákok, a VOLÁN helyközi járataival közelítik meg az iskolát. A beiskolázási körzet felnőtt lakossága ipari, mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik javarészt, de elég nagy számban vannak munkanélküliek is. A település lakosságszáma enyhe csökkenést mutat, a születések száma ingadozó, a népesség öregszik.
7
Feltétlenül tisztázni kell a működéssel kapcsolatos minden kérdést a jó együttműködés érdekében.
12
Települési adatok8
Kor szerinti megoszlás
Öregedési index:
Beiskolázás előtt álló korosztályok9
3 évesek száma
8
2012-13/fő 27
2013-14/fő 21
2014-15/fő 25
2015-16/fő 31
Helyi Esélyegyenlőségi Program 2012.
9
Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv Fejér megye 2013-2018.
13
A 272 tanulóból 21 fő részesül integrált nevelésben, HH 65, HHH 43 fő. Az SNI tanulók aránya 6,7% mely az integrált oktatás specifikumával is magyarázható.
HUMÁN ERŐFORRÁSOK A nevelőtestület szakos ellátása részben elégséges, hiány mutatkozik matematika, magyar, erkölcstan és testnevelés szakos pedagógusból. Életkoruk szerint fiatal-középkorú csoport, sokan régóta tanítanak az iskolában, értékes, alapos, elhivatott pedagógusközösség. Lehetővé kell tenni, hogy a hajlandósággal rendelkezők tanulhassanak, a megszerzett tudást pedig erkölcsileg és anyagilag egyaránt el kell ismerni. Mindenki azért dolgozzon, hogy neveltjeink és önmagunk (iskolások, felnőttek) emberi milyensége, minősége pozitív irányba változzon. Az intézményi környezethez tartozik a vele kapcsolatba kerülők közérzete, elégedettsége. Sajnos, ilyen vizsgálati eredmények nem jutottak el hozzám, pedig a tervezéshez hasznos támpontot adnának.
14
5. EREDMÉNYESSÉG Neveltégi szintről nem rendelkezem adatokkal, az OKM mérések10 eredményeit tanulmányoztam több évre visszamenőleg. A hatodikosok teljesítménye szövegértésből javult,11 de így is alatta marad a községi iskolák átlagának is. Nem vigasztaló, hogy a tankerületben ez a 14. helyezést jelenti.
Rosszabb a helyzet matematikából, ahol visszaesés tapasztalható, a Dunaújvárosi tankerületben ez a 16. helyre szorította az intézményt, ami a legrosszabb helyezés.
10
< https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=i&id=030092>
11
Dr. Fejérpataky László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola eredményei = „saját intézmény”
15
A nyolcadik évfolyam szövegértés eredményei is nagyon alacsonyak, (13. hely) de a matematika ennél az évfolyamnál is mélyponton van. Ez a tankerület iskolái közül az utolsó helyet jelenti.
A kedvezőtlen eredményeket ha képességszintek szerint vizsgáljuk, az intézményi FITjelentésben szereplő adatok igazítanak el bennünket. A 2013-as oszlop feliratozott. A jelentésben alapszintnek 6. évfolyamon a 3. képességszintet el nem érőket, nyolcadik évfolyamon a 4. képességszint alatti eredményt veszi. (A 20/2012. EMMI rendelet (VIII. 31.) szerint intézkedési tervet kell készíteni, ha 6. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 2. képességszintet, illetve a 8. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 3. képességszintet.) Ez szerencsére nem 16
következett be, mert 6. évfolyamon szövegértésből 15,7 %; matematikából 35% teljesített 2. képességszint alatt, nyolcadikban szövegértésből 24,1%; matematikából 39,4 % teljesített 3. képességszint alatt.
6. FEJLESZTÉSI PROGRAM “Nem elég azt mondani: Megteszek minden tőlem telhetőt. Amire szükség van, azt színvonalasan meg kell csinálni.” (Sir Winston Churchill) Kiindulópontom, hogy a megkezdett folyamatokat folytatni kell, elismerve minden erőfeszítést, szándékot, eredményt, mely a minőség emelését célozta. A változások elkezdődtek, és folyamatosan átszövik mindennapjainkat. A pedagógus kollégák hozzáállását kívánom abban az irányban alakítani, hogy ne elszenvedői legyenek az elkerülhetetlen változásoknak, hanem szaktudásuk legjavával alakítói is.
17
A fejlesztési program az intézmény jövőjét jelentő fejlesztési elképzeléseimet tartalmazza, amelyek csak a legfontosabb partnerek együttműködésével valósulhatnak meg – a diákok, szülők, pedagógusok közös elhatározásával és a fenntartó támogatásával. 6.1. Gyermekeink nevelése „Szent György napkor anyámasszony is lehet pásztor, Szent Andráskor, behajtáskor, akkor tudni, ki hogy számol.” Az idézett népi bölcsesség a nevelés-oktatás folyamatára is érvényes: míg zajlik, mindenki bírálja, ért hozzá, de sok-sok év hozza meg a gyümölcsét a szakszerűségnek, szeretetnek, amit adhatunk. Sajnálatos módon a viselkedési problémák, az agresszió megjelent az iskolában, a tanulók között elterjedt a verbális és tettleges bántás. A gyerekekben ma sokkal nagyobb a feszültség, a türelmetlenség, apróságokon képesek egymással összekapni. Ahhoz, hogy nevelő-oktató munkánk hatékony legyen, meg kell teremtenünk azt az együttműködő, elfogadó légkört, amelyben a tanítás-tanulás folyamata megvalósulhat. A nevelői ráhatásoknak meg kell előzniük oktatási tevékenységünket, csak a tanulói együttműködés megteremtésével lehet tevékenységünk eredményes. Így először nevelnünk kell; emberi, erkölcsi értékeket kell közvetítenünk; képessé kell tennünk tanulóinkat a közösségekben való együttműködésre. Sajnos, ma a családok nagy része nem tudja biztosítani azt a szerető, nevelő légkört, amelyben a gyermek harmonikusan fejlődhet. (Széteső családok, munkanélküliség, megélhetési gondok, kevés időt töltenek a gyerekkel, hiányzik a megfelelő következetesség, korlátok hiánya, a kamaszok reakcióival szemben a szülő gyakran tehetetlen.) A reklámok világa és a média a termelő-fogyasztó embereszményt sugallja, a maratoni szappanoperák sugározzák a gonosz, csaló, erkölcstelen, de gazdag ideált, mellyel nehezen tud az iskola szembeszállni. A jövő iskolájának nagy kihívása, hogy az értékválsággal küzdő társadalmi viszonyok között a gyermekek pozitív emberi értékeket követő és közvetítő, alkotó, együttműködésre képes emberekké váljanak.
18
Ehhez a feladathoz meg kell nyernünk a szülőket, mert csak velük közösen, egységes elvárásokkal érhetünk el eredményeket. 6.1.1. Feladataink: A negatív hatások és magatartási minták hatásának csökkentése, a pozitív minták megerősítése, az együttműködési és szociális kompetenciák erősítése, fejlesztése. Sikere elsősorban a folyamatos, következetes, összefogásra épülő, egységes elvárások alapján működő pedagógiai tevékenységnek lehet. A kezdeti feladatok már az óvodában, majd az 1-4. évfolyamokon tanító kollégákra hárulnak. Ki kell alakítani, majd erősíteni kell a gyerekekben az intézményre jellemző szokásrendet, pótolni kell a mentális hiányosságokat, meg kell teremteni az óvoda és iskola közötti zökkenőmentes átmenetet. A tanítók nevelő munkája a napi hosszú együttlétek során összeszokottá, kiegyensúlyozottá válik, mely egyensúly kicsit megbillen felső a tagozatba lépést követően. A kamaszkor és az idegen, felvett viselkedésminták vonzóbbak lehetnek, mint a megszokott tradíciók. Konzervatív értékeket vallok, számomra fontos, hogy már kisgyermekkorban megismerjék a népi hagyományok gyökereit. A magyar ember, még az egyszerű, írástudatlan paraszt is „megsüvegelte” szomszédját a szőlőben, a határban, az utcán szembejövőt nemkülönben. Soha nem ment be senki házába (se az Istenébe, se a sajátjába) úgy, hogy sapka, kalap volt a fején. Ma a fejre ragadt baseballsapkák korszakát éljük, Halloween-partykat rendeznek, elvetve a csendes emlékezés hagyományát. Valentin napok helyett már „felfedezték” a Bálint-napot, de mintha szégyellnünk kellene gazdag népi hagyományainkat, jeles napjainkat, melyek gyakran ma is igaz népi bölcsességet hordoznak.
6.2. Együttműködés, kapcsolattartás a partnerekkel Az iskola jövőbeni sikere a partnerek együttműködésén múlik. Ehhez, mint vezető, a következőkkel szeretnék hozzájárulni: -
Korrekt, jó viszony a fenntartóval a kölcsönös bizalom jegyében.
19
-
Az intézményi kultúra fejlesztése érdekében konszenzusra törekszem, nyílt és őszinte párbeszéd előzi meg a döntéseket.
-
A pedagógusokkal napi munkakapcsolat fenntartását fontosnak tartom. Szeretném
biztosítani
számukra
az
alkotás
szabadságát
és
örömét.
Értekezleteken a fesztelen, együttműködő légkör kívánatos, ahol mindenki elmondhatja javaslatát, véleményét. -
A szülőkkel való szorosabb kapcsolat kialakításához tervezem a szülők aktívabb bevonását iskolai programok szervezésébe. Nyitottá kell tenni rendezvényeinket az érdeklődők számára, több alkalommal kell szervezni nyílt napokat, hogy bepillanthassanak az iskola életébe. Az iskola megtartó erejét növelni kell, a problémákat időben meghallgatni.
-
A diákok legfontosabb partnereink. A DÖK vezetővel és segítő tanárukkal való napi kapcsolattartás, problémáik megoldásának segítése kiemelt vezetői feladat. Segítheti ezt diákfórumok tartása és a rendszeres iskolagyűlések, valamint a diákok aktívabb bevonása az iskola programjainak szervezésébe. Elsők között őket kérdezem: ti hogyan szeretnétek eltölteni az iskolai napokat, hogy a hasznosat a kellemessel összeköthessük?
6.3. Diákok önszerveződésének erősítése A diákok képviselete a diákönkormányzat. Fontos, hogy magukénak érezzék az iskolát, ismerjék programját, vegyenek részt életében – kompetenciáik határáig. Feladatunk: -
A diákönkormányzatot segítő tanár folyamatosan működteti a DÖK gyűléseket.
-
Osztályfőnökök segítségével biztosítani, hogy a DÖK képviselői átadják az üléseken elhangzottakat az osztálynak (osztályfőnöki órákon).
-
A DÖK vezetőinek aktív bekapcsolása az iskolai programok szervezésébe (farsang, iskolai versenyek, stb.)
-
Diákgyűlések, ötletbörzék tartása
20
6.4. Intézményi kultúra fejlesztése, hagyományőrzés 6.4.1. Az intézményvezetés szerepe: Demokratikus vezetési stílussal, a hatáskörök és feladatkörök pontos tisztázásával, rendszeres intézményvezetőségi megbeszélések megtartásával jó munkahelyi légkör megteremtését és fenntartását lehet megvalósítani, mely alapja lehet a jó alkotó munkának. Fontosnak tartom, hogy minden kolléga érezze, a feladatok csak általa és vele oldhatók meg. 6.4.2. A tantestületi és az alkalmazotti közösség szerepe Legfontosabb az emberi példamutatás. Bizonyára az összes dolgozó eddig is azon fáradozott, hogy példamutatásukkal, pozitív emberi hozzáállásukkal, következetes nevelési eljárások egységes alkalmazásával a nevelési-oktatási folyamat hatékony legyen. Ennek a jövőben is így kell lennie. Alapvető fontosságúnak tartom, hogy: -
A kollégák és a vezetés között nyílt és folyamatos legyen az információáramlás.
-
Munkatársaimat ösztönözzem és támogassam szakmai és módszertani megújulásukban.
-
Tiszteletben tartsam önálló véleményüket, javaslataikat, javító szándékú kritikai észrevételeiket.
-
A vezetési funkciók közül az előkészítés, végrehajtás, ellenőrzés fázisában aktív együttműködésre ösztönözzem kollégáimat.
-
Egyenletes terhelésre kell törekedni a feladatok vállalása, kiosztása terén.
-
A szakszerűség és törvényesség magától gyakorlat legyen.
6.4.3. Hagyományőrzés Az intézmény értékes hagyományrendszerének megőrzése fontos a közösségépítés szempontjából.
21
Hiszem, hogy az intézmény és a település jövőjét is a hagyományok ápolásával, a múlt értékeinek átörökítésével lehet eredményesen építeni. Megőrzendő hagyományok és javaslataim: Bensőséges hangulatú tanévnyitó és tanévzáró Történelmi múltunk nevezetes eseményeire emlékezés Települési rendezvényeken való részvétel Tömegsportjellegű rendezvények Farsang Környezetvédelmi nap a Föld, vagy a Víz világnapján (esetleg projekt formában) Téma-napok évente egy, vagy két alkalommal. Köszöntsük az édesanyákat! Fejérpataky-hét Ki mit tud? Hulladékgyűjtés Tanulmányi kirándulások, testvérkapcsolatok ápolása Szülői Munkaközösség rendezvényei Ötleteim a népi kultúra megőrzése céljából o Mihály napi vásár. o Márton nap o Lucázás, Betlehemezés o Húsvéti kézműves o Helyi hagyományok kutatása (mesélő tárgyak, családtörténet)
22
6.5. Pedagógus szerepváltás az oktatásban, az infokommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása Mai társadalmunkban a pedagógus szerepe nem pusztán a tudás átadása, hanem annak megszerzésében a legfőbb segítő. A segítség csak ahhoz a gyerekhez jut el, aki nyitott és együttműködő. Ahhoz, hogy a ma diákjai a holnap sikeres felnőttjei legyenek, fontos őket megtanítani az eszközök megfelelő használatára, az infokommunikációs technológiák alkalmazására. Ezen eszközök alkalmazása során meg kell találni a helyes arányokat, a gyerekekben pedig ki kell alakítani azt a képességet, mely alkalmassá teszi őket az információdömpingben való eligazodásra, a technika korrekt, etikus alkalmazására. Az alapozó szakaszban tanuljanak meg biztonságosan írni-olvasni, számolni, anyanyelvi kompetenciáik minél magasabb szintet érjenek el. Az informatikai tudás fejlesztése a jelenlegi felszereltség mellett biztosított. Ez lehetővé teszi, hogy a tanulás szerves részeként kezeljük a számítógépet és az Internetet. Minden tantárgynál lehetőséget biztosít az egyéni tanulási utak bejárásához, az egyénhez szabott követelmények megvalósításához is. Szívesen megosztom az érdeklődőkkel a Moodle-rendszer működtetése során szerzett tapasztalataimat, hogy együtt tervezzük meg a fejlesztések irányait. 6.5.1. Hatékony iskolai digitális kommunikáció és adminisztráció
A számítógép és az egyéb korszerű eszközök lehetővé teszik, hogy a digitális kommunikációs csatornákat is használjuk a partnerekkel való kapcsolattartás során. (Tananyagok, feladatok kitűzése, otthoni munkák beküldése, stb.) Lényeges követelmény, hogy minden pedagógus és felső tagozatos gyermek biztonsággal kezelje a számítógépet. A digitálisan megjeleníthető információk nagy része legyen megtalálható az intézmény honlapján. (Alapdokumentumok, Éves program, Havi program, versenyeredmények, közlemények). Fel kell készülni további változásokra is, a középiskolák már alkalmazzák a digitális naplót, az általános iskolák életében is rövidesen be fog következni. A Microsoft Office 365 felhőalapú ingyenes szolgáltatás bevezetése nagyban megkönnyítheti a közös munkát felnőttek és diákok között.
23
6.6. Kiemelt nevelési-oktatási területek fejlesztése A XXI. század iskolája az infrastruktúra fejlesztése mellett új szemléletű pedagógiai megközelítést igényel. Napjainkban mind a hazai társadalom, mind az egyén számára rendkívül fontos a változó munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás. Az iskolai nevelés-oktatás folyamatában is új szemlélet vert gyökeret, mely nem tekinti a tanulmányok befejezésével lezártnak a megszerzett ismereteket. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása, új készségek, kompetenciák elsajátítása. Ezért az oktatásban a hangsúly az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére helyeződik át. A kompetencia alapú oktatás a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást helyezi középpontba. Az OKM mérések eredményeit javítani kell a jövőben, ehhez el kell tervezni a kompetenciafejlesztés alkalmazandó módszereit, majd azt szisztematikusan a tantárgyi metodikába be kell építeni. Fel kell vállalni a szociális kompetenciák fejlesztését is. Pedagógiai kutatások igazolják, hogy az értelmi képességek fejlesztésében a kooperatív és kompetitív (versenyszerű) módszerek egyaránt eredményesek lehetnek. Az ismeretek és kompetenciák harmonikus egységét kell a gyermekek számára befogadható módon közvetíteni. Az SNI gyermekek érdekében a fejlesztési tervek készítése és végrehajtása szükséges, továbbá a tanórai és tanórán kívüli időben is képességeik fejlesztésére kell módszertani repertoárt kidolgozni. A tehetséggondozás legalább annyira fontos, mint a felzárkóztatás. El kell ismerni a versenyeken elért szép eredményeket, melyek a gyermekek és pedagógusok együttes munkájának gyümölcse. Mindenkiben meg kell találni a tehetséget, hogy az általa szerzett sikerélmény más területek fejlődésére is hasson. A motiváció gyermeknek és felnőttnek egyaránt fontos, mert szárnyakat ad, könnyeddé és örömtelivé változtatja a kudarcokkal teli erőlködést.
24
6.7.Minőségfejlesztés √
Alapos, jót tervezett nevelő-oktató munka a minőség javítása érdekében.
√
A differenciált képességfejlesztés és felzárkóztatás megvalósítása a tanítási órákon és azokon kívül,
√
Kooperatív munkamódszerek gyakoribb alkalmazása az oktatásban,
√
Konfliktuskezelő módszerek alkalmazása a nevelésben,
√
Minőségi célok folyamatos felülvizsgálata, módosítása a partneri kérdőívek visszajelzései alapján (pedagógus, diák, szülői minőség-visszajelző lapok)
6.7.1. Az oktatás minőségi javításához hozzájárulhat: √
IKT eszközök széleskörű alkalmazása a nevelési - oktatási folyamatban
√
A délutáni lehetőségek szélesebb körű kihasználása a kooperatív tanulásra (Csoportok, tanulópárok, kompetenciafejlesztő feladatbank létrehozása).
√
Tantárgyi, intézményi mérések, azok kiértékelése folyamatosan.
√
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről része az életünknek, a minősítésre készülés során addigi tapasztalataink átgondolása egy magasabb minőségi munka irányába mutat. A portfólió készítése túlélhető, egy szakember számára nem teljesíthetetlen feladat.
6.8. Egészségnevelés Az iskolai környezeti nevelés fontos eleme és elengedhetetlen része az egészségnevelés. A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban kialakuló szokásokat, életideálok, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyermekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció.
25
Az óvoda, iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell, hogy beépüljön.
6.8.1. Környezeti nevelés Az esztétikus, tiszta környezet magában hordozza az egészség illatát. Az iskola környezete, programja egyaránt az egészség érzését és igényét közvetíti. A jó közérzet nyitott, barátságos nyugodt közösséget teremt. Az elnyert ÖKO-iskola cím további kötelezettségeket, feladatokat jelent, mely a napi pedagógiai gyakorlatot átható szemlélet kell, hogy legyen. Formák: √
Terepmunka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek
√
megfigyelések, kísérletek stb.
√
Közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az önkormányzattal
√
Akciók: Rajzok, plakátok, faliújságok, szórólapok készítése, video- és filmbemutatók,
√
pályázatok, projektek, moduloktatás erdei iskolában, fogalmazások
√
Mérések, környezeti adatok gyűjtése
√
Médiafigyelés, könyvismertetés
√
Önálló forráskutatás
√
Kiselőadások, házi dolgozatok készítése
26
√
A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakítása.
√
közvetlen környezet értékeinek megőrzése, gyarapítása.
√
Meteorológiai megfigyelések
6.9. Az iskola menedzselése Az intézmény vezetője számára folyamatos feladat az iskola menedzselése. Legfontosabb elemeinek a következőket tekintem: o A partnerekkel való folyamatos kapcsolattartás o Információk hozzáférési lehetőségeinek széleskörű biztosítása o További pályázati lehetőségek bevonása a nevelés-oktatás folyamatába o Új kapcsolatok feltérképezése, kiépítése
7. ZÁRSZÓ, ÖSSZEFOGLALÓ GONDOLATOK TRADÍCIÓ ÉS INNOVÁCIÓ Folytatni szeretném azt az utat, amit igazgató elődeim megalapoztak, a később érkezők pedig folytattak, a kor igényeihez alkalmazkodva. A társadalmi elvárások, a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a Nemzeti Alaptanterv, a fenntartó változása mutatja, hogy átalakulóban van a pedagógiai intézményrendszer. Feladatunk, hogy a pedagógia eddig működő folyamatait, módszereit megőrizve újuljunk meg. Az infrastruktúra összeállt, a szakmai munka színvonalas. Külső pályázóként negyedszer ajánlom fel tapasztalataimat, tudásomat annak érdekében, hogy a stabilitás és kiszámíthatóság biztos hátteret nyújtson a színvonalas munka további tervezéséhez, kivitelezéséhez. „Tradíció és innováció” jellemzi legtömörebben, amit képviselek. Történelemtanárként elkötelezett vagyok a hagyományok megőrzése, a Haza, a Szülőföld, a lakóhely, és a 27
kenyeret, tudást adó intézmény szeretete és tisztelete iránt. A folyamatos szakmai megújulás könnyebb eligazodást biztosít a közoktatás jelenlegi rendszerében: ismereteim a legfrissebb forrásból táplálkoznak. Változó világunkban a diákok lelkéhez és értelméhez is új utak vezetnek, a mi dolgunk, hogy megtaláljuk azokat.
Tennivalók
Helyzetelemzés – partnerek elégedettségi mérése Az intézmény stratégiai céljainak meghatározásához konzultáció a partnerekkel, ötletek, javaslatok gyűjtése. (Nevelőtestület, szülők, diákok, önkormányzat, fenntartó). Művészeti iskola folytatása, vagy más specifikáció kijelölése. Célok, küldetésnyilatkozat megfogalmazása, arculattervezés. Alapdokumentumok módosítása a törvényi előírásoknak megfelelően. Iskolai honlap fejlesztése, feltöltése aktuális tartalommal. ÖKO-szemlélet elterjesztéséhez minél több partner megnyerése. Tehetséggondozás eredményessége érdekében stratégiai célok megfogalmazásához partnerek összefogásának kezdeményezése. Iskolai könyvtár státuszának rendezése érdekében egyeztető tárgyalások kezdeményezése. Jó kapcsolat ápolása a fenntartóval, az intézmény érdekeinek képviselete a törvények és jogszabályok által biztosított kereteken belül. A fenntartás, működtetés eredményessége és hatékonysága érdekében egyeztető tárgyalások kezdeményezése. Jó kapcsolat ápolása a környékbeli intézményekkel, aktív együttműködés. Források, támogatások felkutatása fejlesztések érdekében. (Iskolai ebédlő) 28
Jó kapcsolat ápolása a település civil szervezeteivel, önkormányzattal, egyházakkal, egészségügyi és szociális egységekkel, óvodával. Az uszoda folyamatos működésének kihasználtsága érdekében sport/úszó osztály(ok) indítására egyeztető tárgyalások kezdeményezése.
29
