Dr. Varga Katalin
Vezetői program általános iskola igazgatásához
2011.
A program az OM anyagainak útmutatásai alapján, az Interneten található hasonló szakmai programok felhasználásával készült.
Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM Személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés A szociális hátrányok enyhítése A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését segítő tevékenység Pályaorientáció Családpedagógiai koncepció II. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM III. HELYZETELEMZÉS 1. A humánerőforrás jellemzői 2. Segítő kapcsolatok 3. Állapotfelmérés IV. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 1. Az intézményi minőségirányítás alapjai 2. Intézményi minőségpolitika 3. Intézményi minőségfejlesztési rendszer V. MUNKATERV Főfolyamatok A főfolyamatokhoz kapcsolódó feltételek A főfolyamatokhoz kapcsolódó kiegészítő folyamatok VI. HÁZIREND Alapelvek 1. A tanulók jogai 2. A tanulók kötelességei 3. Az iskolai munkarend tanulókra vonatkozó normái VII. MELLÉKLETEK
2
I. NEVELÉSI PROGRAM Személyiségfejlesztés 1. A személyiségfejlesztés értelmezése: Személyiségfejlesztő programunk az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia személyiségfejlesztő modelljét követi. E modell a személyiséget, illetve annak tudatosult magvát, az ÉN-t, s annak már funkcionáló kompetenciáját (képességeit) és potenciáját (lehetőségeit), továbbá az ÉN-nek a környezettel való kapcsolatrendszerét képezi le a kultúra valamennyi ágára való tekintettel (Zsolnai József, 1986). 2. A személyiségben négy személyiségjellemzőt különítünk el (világkép, énkép, magatartás, attitűd). Ezeket olyan teljesítményként értelmezzük, amelyben a mindennapi és az intézményes, a szellemi, a szociális és az anyagi kultúra birtoklásának jól kimutatható szerepe van. Az egyén teljesítménye létező és lehetséges szerepekben realizálódik. A szerep nem más, mint az élethelyzetekben való megfelelés: - életszerepekre és - munkaszerepekre készítjük fel tanulóinkat. A szerep az a közvetítő kapocs, mely az egyén személyes környezetét a társadalmi környezettel összeköti. Az elsajátítandó szereprendszert a kommunikációs viselkedés, a szerepelvárás szempontjából: - a nyelvi, irodalmi és kommunikációs program képességfejlesztő tevékenységrendszerével, - a nem tantárgyi tanulási folyamatok feladatrendszerével, - és az osztályfőnöki órák tematikus tananyagrendszerével sajátíttatjuk el a tanulókkal. 3. Nevelési programunkban az „érték” kulcsfogalom A pedagógiai alapviszony értelmezésében is erre a fogalomra építünk. A pedagógiai alapviszony három pillére: - az érték-objektiváció, - az értéket tanuló személy, - az érték tanulóját segítő személy. Az intézmény által preferált alapértékek: 1. A rend és tisztaság. 2. Az udvarias, illemtudó viselkedés. 3. A munkafegyelem és a tanulási fegyelem. 4. A magyarságtudat és a magyarság kultúrája, mint nemzeti örökség. 5. A teljesítmény, az erőfeszítés, az emberi nagyság tisztelete. 6. A műveltségre, önművelésre, informáltságra való törekvés. 7. Morál. 8. A testi, lelki egészség, a derű és a vidámság.
3
9. A demokratizmus, az emberi jogok és a gyermeki jogok érvényesülése. 10. Reális önismeret. A viszonyt pedagógiaivá az teszi, hogy a tanulás tárgya a „közjó” szempontjából értékes, preferált, értékelt. Az erre irányuló tevékenység tematikailag az alábbi szférákra terjed ki: - a személyre, az individuálisra, mint értékre; - a szociális világra: a normativitásnak alávetett közösségekre, szervezetekre, társulásokra, csoportokra; - az okozatosság, a szabályszerűség szerint működő természetre; - a kommunikációt lehetővé tevő jelrendszerekre; - a kultúra mint a létező és a megismert világ szimbolikusan tárgyiasult, értékszempontoknak alávetett, önállósodott társadalmi világra.
A pedagógiai alapviszony szimmetrikus emberi kapcsolat meglétét feltételezi, melyben a tanuló fél mellett a másik fél a segítő szerepében van. A segítő fél értékelést végez, melynek funkciói: - a személy tudásának bővítése; - az egyén valamiben való tökéletesítése; - alternatívák felkínálása az értékválasztásaihoz; - igényébresztés a létező és lehetséges világok egységben látására; - prevenció; - rehabilitáció; - támpontok nyújtása az egyén létproblémáinak értelmezéséhez. 4. A segítő személy által alkalmazható személybefolyásoló eljárások: - terápia; - példaadás; - vezetés; - edzés stb. Két kritérium mellőzhetetlen a tanulás segítésében, ezek: - a tanuló egyén értékként és célként való tételezése; - a tanuló beavatása befolyásolása céljáról, lényegéről, folyamatáról és lehetséges kimeneteiről, tekintettel a tanuló fél én- világára. Programunkban a tanuló egyén személyiségének fejlesztése érdekében az alábbi feladatcsoportokat tartjuk fontosnak: - a szükségletek fejlesztése, - az érzelmek nevelése, - az érdeklődés fejlesztése, - a képességek fejlesztése, - a magatartás befolyásolása, - az akarat nevelése, - a jellem nevelése, - az attitűdök befolyásolása,
4
- kreatív társadalmi létre, igazságosságra és demokráciára nevelés, - az egyéni tudat és tudatosság nevelése. Közösségfejlesztés 1 . A közösségfejlesztés értelmezése A közösségfejlesztést a Kerettantervek alkalmazása útmutatóban foglaltak szerint értelmezzük, miszerint közösségfejlesztésnek azt a folyamatot tekintjük, amely az egyén és társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. 2. Pedagógiai programunk közösségfejlesztésének feladatrendszere: 2.1. A hon- és népismert tantárgyakban megvalósított, valamint a tantárgyközi és tantárgyi integráció révén kialakított ismeretek közvetítésével arra törekszünk, hogy harmonikus kapcsolatot alakítsunk ki a természeti és a társadalmi környezettel. 2.1.1.Tudatosan készülünk Debrecen és a környék pozitív értéktartalmú befolyásolására. 2.1.2.Az iskola környékét, valamint a tanuló otthonát körülfogó környéket újabb és újabb tanulmányozásnak vetjük alá: tantárgyi keretben, helyi művelődési és közéleti társadalmi folyamatokhoz kapcsolódóan. 2.1.3.Tanulmányoztatjuk tanulóinkkal iskolánk környezetét: - Természetföldrajzi környezetként; bekapcsolódunk a meglévő környezetvédelmi programokba (pl. szelektív hulladékgyűjtés). - Társadalmi környezetként; megismertetjük tanulóinkkal az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal munkáját, a település intézményeit és civil szervezeteit, termelő-szolgáltató szerveit, művelődési, egészségügyi viszonyait, az egyházak szerepét, szervezeteit. Tanulmányoztatjuk a tanulókkal a helyi társadalmat: a népességet, a termelési kultúrát, a munkamegosztás, az építkezés, a szállítás, a közlekedés jellegzetességeit, a hely társadalmi tagoltságát, a helyi érdekképviselet lehetőségeit. - A mindennapi életet a viselkedéskultúra s a hozzá kapcsolódó szokásvilág, a divat, a státuszszimbólumok, a táplálkozáskultúra, valamint az ünnepek, az ünneplés megfigyeltetése, elemeztetése, értékeltetése révén. Az értékeléshez a környezetesztétikai mérce a kiindulópont. Ez vezet el a giccs, az ízléstelenség, a környezetrongálás elleni fellépéshez. A környezetelemzés, a tudatosítás, a kommunikáció, az illem tanulása kisiskolás kortól kezdve csak szoktatással és igényes iskolai környezetkultúrával párosulva hozza a kívánatos eredményt. 2.1.4.Debrecen múltjának feltárása, megismerése, a helytörténet tanulása a tanulók értéktudatát alapozza meg. Olyan tevékenységek végzésével jár a helytörténet tanulmányozása, mint névkutatás, családtörténet-készítés, foto-dokumentálás, a hagyományőrző csoportok működésének megismerése stb.
5
2.2. Tantárgyi integrációs blokkok keretében önművelési programok szervezése 2.3. Országjáró tanulmányi kirándulások Az országjáró tanulmányi kirándulások - a szórakoztató, pihentető funkció mellett – alig visszatérő tanulási alkalmakat jelentenek. A tanulóknak a kirándulóhely legyen turisztikai, idegenforgalmi, múzeumi, műemléki látványosság, s tudják a tájegységet térben lokalizálni, a meglátogatandó települések környezetkultúrájából, termelési kultúrájából, infrastrukturális jellegzetességeiből, a helyi sajtóból tudjanak a helyi társadalom, a helyi hatalom működésére, problémáira következtetni. A tanulmányi kirándulást és a kirándulásra való felkészülést az osztályfőnöknek az osztályfőnöki tanmenetben kell megterveznie, az érintett szakterületet tanító szaktanárok közreműködésével. Javasolt belföldi útvonalak: évfolyamonként változó, a koncentrikusan táguló lehetőségek felmérése és kidolgozása – a tantestület és az önkormányzat közös munkájával. Javasolt európai országjáró útvonalak: határon túli magyarok lakta vidékek, célnyelvi utazások, csereprogramok, testvérvárosok stb.
3. Az osztályok közösséggé fejlesztésének feladatai: 1. Az osztályfőnök irányítja, befolyásolja a rábízott tanulócsoportot, hogy annak megfelelő céljai legyenek a tanulással, a szórakozással, az értelmes iskolai élettel kapcsolatban. 2. A tanulói önkormányzat kiépítését az osztályfőnök végzi, illetve segíti. Ezt a feladatot összekapcsolja a valamennyi tanulóra érvényes tervező, vezető, szervező, ellenőrző, értékelő képességek kiművelésével. 3. A fenti képességek az osztály, mint szervezet életében kapott szerep feladatainak elvégzésével, s az osztályfőnöki és a tanulói ellenőrzéssel, értékeléssel fejleszthetők. 4. A feladatokkal való azonosulás, a munkakapcsolatokban való együttműködés, a baráti stílus, az egymás iránti figyelem és tapintat, a kölcsönös alkalmazkodás jegyében tevékenykedő osztály válhat közösséggé. 5. Az osztályfőnök minden tanév elején, félévkor és új tanuló érkezése után két hónappal egyéni és osztály-szociogramot készít, melyek segítségével megtervezi a magányos és peremhelyzetű tanulók beilleszkedését, a sztár helyzetű tanulók, valamint a szimpátia - és antipátia viszonyulások, a vonzások és taszítások kezelésére. 6. Az osztályfőnök elemzéseit az osztályt tanító team elé tárja, és fejlesztési stratégiákat dolgoz ki a team az osztályfőnök irányításával. 7. Értéksála rangsor módszerrel felderíti a kapcsolatokra és az osztályra jellemző értékvilágot, s a negatív értékek leépítési, gyengítési stratégiáit megtervezi és megszervezi.
6
4. Hagyományok az iskola, mint közösség életében: Iskolai keretben rendezendő ünnepélyek / rendezvények A) Nemzeti ünnep (október 23.) B) Márton napi vigasságok (november 11.) C) Karácsony (december 21.) D) Nemzeti ünnep (március 15.) E) Szalagavató ünnepély (…..) F) Iskola-napok (április első hete) G) Iskolai Fesztivál (bemutatkozó műsor) a páros években H) Szent Flórián nap (május 4.) I) Ballagás J) Tanévzáró ünnepély (június) K) Pedagógusnap (június első vasárnap) Osztálykeretben rendezhető ünnepélyek / rendezvények A) Az aradi vértanúk napján megemlékezés (október 6.) B) Mikulás (december 6.) C) Farsang (február) D) Kommunista diktatúra áldozatainak emlékéről (február 25.) E) Holokauszt áldozatainak emlékéről (április 16.) F) Anyák napja (előtte pénteken) G) Gyermeknap (előtte pénteken) H) Kihívás napja (előtte pénteken)
A szociális hátrányok enyhítése Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése. A képesség és tehetségfejlesztés kérdését szoros összefüggésben kezeljük. A tehetséget az alkotásra való nevelés valóságos lehetőségeként értelmezzük.
7
Pedagógiai rendszerünk a kreatív társadalmi létre készít fel. Törekszünk tanítványainknál a kreatív technikák elsajátíttatására: - a konstruktív problémamegoldásra, - az egyéni alkotásra. Programunkban szorgalmazzuk a szakkörök gazdag választékát, a szabadidős tevékenységeink során a sokféle programlehetőséget. Pedagógiai gyakorlatunkban a teljesítményelv kell érvényesüljön. Figyelembe vesszük a tanulók egyéni tanulási tempóját és tényleges teljesítményét. A differenciált tanulásszervezés során külön program alapján fejlesztjük a lemaradókat, valamint a tehetségeseket. Fejlesztő pedagógusok az iskolai logopédussal együttműködve tárják fel a tanulási problémákat és fejlesztik a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat.
A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia fontos feladata a magatartás befolyásolása. Pedagógiai programunk az alábbiak révén kísérli meg a magatartási szabályok közvetítését: - a verbális és nonverbális kommunikációs kódok és minták ismertetése, gyakoroltatása; - a kommunikációs szerepek (életkori, hatalmi, szervezeti) gyakoroltatása. Magatartásbefolyásolás színterei: - tanítási órán (illemszabályok, normák gyakoroltatásával); - szabadidőben, szünetben (helyzetelemzéssel); - közművelődési programokon (az élethelyzetek gyakoroltatásával).
Pályaorientáció Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink tájékozódjanak a munkamegosztás, és a vele összefüggő foglalkoztatáspolitika kérdéseiben. Pedagógiai rendszerünkben ez az alábbiakban realizálódik: 1. Tananyagba foglaltan egy-egy szakma, illetve pályakör ismertetése. 2. Az iskolai tanulásszervezés keretében az alábbi munka jellegű tevékenységeket alkalmazzuk: a) tanulás, b) önkiszolgáláshoz kapcsolódó fizikai munkák (karbantartás, takarítás, terítés) c) szolgáltatások iskolán belül (újságárusítás, könyvárusítás stb. d) iskolán kívüli üzemlátogatások, munkahely-látogatások szervezése. Családpedagógiai koncepció: Fontos a szülő, tanuló és az iskolai pedagógus együttműködése. A családot pedagógiai partnerként ismerjük el. A család az elsődleges szocializáció színtere. Erre épül a másodlagos, harmadlagos
8
szocializáció, mint például az iskolai nevelés. Az iskolai nevelés tervezése során szervesen kapcsolódnunk kell a családéhoz, figyelembe vesszük annak hatásait, építünk rá, megerősítjük vagy korrigáljuk azt. A pedagógusok szerepkörei az együttműködés során az alábbiak: - pedagógiai szaktanácsadó, - koordináló, kooperátor, - osztályozó, értékelő. A szülőket a gyermeknevelés során kliensként kezeljük az alábbi alapelvek megfogalmazásával: 1. Az önkéntesség elve annyit jelent, hogy a szülők maguk döntik el, készek-e a pedagógiai együttműködésre 2. A kölcsönösség elve azt mondja ki, hogy a szülő és a pedagógus egyaránt rendelkezik az informálódás, az informálás és a beleszólás jogával és lehetőségével. 3. A kompetencia elismerésének elve.
II. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos feladat hárul az iskolákra. Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség szerves részét képezik. A jelen egészségnevelése nem lehet más, mint tudatosan létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányába elmozdítható.
Az iskola feladata: - Az egészség megvédésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. - Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására ajánljon magatartási alternatívákat, tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra példamutatással. - Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, segítse őket az egészséges életmód kialakításában. - Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják. - Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére.
9
- Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. - Kiemelt feladatunk, hogy a gyerekeket – különösen a serdülőket – a káros függőséghez vezető szokások (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére neveljük. Iskolánk célja, hogy az „egészség” mint életvezetési érték a tanórán belül és azon kívül a szabadidős programok középpontjában álljon. Egészségnevelési programunk célja, hogy hozzájáruljon a tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztéséhez, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket. Járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk kialakításához, meggyökereztetéséhez. Fejlődjön a beteg, sérült embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartásuk.
III. HELYZETELEMZÉS 1. A HUMÁNERŐFORRÁS JELLEMZŐI
Az iskolában tanító pedagógusok között nincs szakképzetlen, bár az intézmény szakos ellátottsága fejleszthető. A pedagógusok folyamatosan figyelemmel kísérik a médiában megjelenő egészségneveléssel és drogprevencióval kapcsolatos információkat. Alkalmanként részt vesznek a témához illő tanfolyamokon, továbbképzéseken. (Ifjúságvédelmi és Koordinációs Iroda szervezésében - Drogprevenciós Konferenciák.) Az egészségnevelési témakörök feldolgozásakor különféle módszereket alkalmazunk. A témától függően rendezünk kerekasztal-vitát, tartunk magyarázó jellegű előadást, elbeszélést. A megfigyelés, mint módszer hangsúlyos szerepet kap. Ügyelünk arra, hogy a megfigyelések a korábbi ismeretekből induljanak ki, hogy a különböző forrásokból szerzett ismeretanyagot is bekapcsolják, integrálják. Fejlesszék a tanulók gondolkodását, s a valóság megfigyelése legyen az elsődleges ismeretszerzési forrás. Az ötletek szabad áramoltatása, vagyis ötletbörze előnye, hogy megtanít az elhangzottak szakszerű értékelésére, ösztönzi a tanulókat a sokszínű gondolkodásra, a sokféle megoldás keresésére. A szerepjáték lehetőséget kínál a problémás élethelyzetek megjelenítésére. Előnye, hogy segít a tanulóknak az önmegismerésben, felfedezhetik érzéseiket, belső gondolatvilágukat, cselekedeteik, tetteik mozgatórugóit.
10
A felsorolt módszerek jól mutatják a tanár irányító, értékközvetítő szerepét. A megfelelő ismereteket a pedagógusnak kell közvetítenie, de a pozitív beállítódásoknak, magatartásformáknak, helyes szokások kialakításának be kell épülnie a tanulók életstílusába.
2. SEGÍTŐ KAPCSOLATOK 2.1. Intézményen belüli segítők
Név
Foglalkozás iskolaorvos
Milyen témában segíthet? Kötelező szűrések, védőoltások védőnő Szűrések, felvilágosító foglalkozások iskolapszichológus Pszichológiai szűrések, egyéni fejlesztés, pszichoterápia Iskolai gyermekvédelmi Jelzett esetekben a segítő felelősök intézményekkel kapcsolatfelvétel, nyilvántartás készítése fejlesztőpedagógus Tanulói képességvizsgálatok, egyéni fejlesztés
A prevenciós tevékenység belső segítői
Osztályfőnökök
Egészséges életmódra nevelés, pozitív minták közvetítése, 7-8. osztályban osztályfőnöki órákon a drogprevenció, mint kötelező témakör feldolgozása, (részvétel a D.A.D.A. programban)
2.2 Intézményen kívüli segítők
11
Szervezet neve
Címe
Kapcsolattartó neve
Pedagógiai Intézet
Gyermekjóléti Szolgálat
Nevelési Tanácsadó Családsegítő Szolgálat
Milyen témában segíthet? Fejlesztőpedagógiai konzultációk, információk, továbbképzések Jelzett eseteknél felveszi a kapcsolatot a családdal. T.M.B. vizsgálat, esetmegbeszélések Jelzett eseteknél felveszi a kapcsolatot a családdal.
Gyámhivatal Családok Átmeneti Otthona Gyermekek Átmeneti Otthona Egyeki Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Iroda
A prevenciós tevékenység külső segítői Rendőrkapitányság
Alsó tagozaton baleset-megelőzési program, felső tagozaton drogprevenció
3. ÁLLAPOTFELMÉRÉS 3.1 Közegészségügyi feladatok
Területek
Megállapítások
12
Iskolánk épületében ………… főzőkonyha működik. Az ebédlő ……. gyermek befogadására alkalmas és biztosítja tanulóink számára a kulturált étkezési lehetőséget. … rendszerben működő tálalókonyhánk van. Iskolaorvosunk évente egyszer végzi el az alábbi szűrővizsgálatokat: ……………….. ………………………………………………… …………………………………………………. Az adatokat a tanulók iskolai törzslapján rögzítik. A tanév elején minden osztályfőnök ismerteti az iskolában érvényes balesetvédelmi előírásokat.
Közétkeztetés
Iskolaorvosi ellátás
Baleset megelőzés
3.2 Iskolai állapotfelmérés 3.2.1. Személyi tisztaság és egészséges öltözködés
Terület Személyi tisztaság öltözködés
és
Megállapítások egészséges Az alsó tagozaton környezetismeret órán, a felső tagozaton osztályfőnöki és biológia órán, valamint az egészségtan modul keretében foglalkozunk a témával.
3.2.2. Testnevelésre vonatkozó állapotfelmérés
Területek Testnevelés
Megállapítások
13
Felmentett tanulók száma
Testi fejlődés mérési eredményei A tanulók mozgásfejlődésével, állóképességével kapcsolatos módszerek Mérés helye (osztály, csoport, tagozat)
. A kondicionális és koordinációs képességek folyamatos ellenőrzése. Mindenhol.
3.2.3 A prevenciós munka érintettjeivel kapcsolatos megállapítások
Érintettek Szülők
Diákok
Pedagógusok prevenciós munkája
Megállapítások Tanulóink többségénél rendes, gondoskodó, együttműködő családi háttérrel találkozunk. Káros szülői magatartásként elsősorban a dohányzás, valamint egyes esetekben az alkoholfogyasztás jelenik meg. Iskolánkban nem jellemző a deviáns viselkedési forma. Egy-egy esetben találkozunk a tolerancia hiányával, agresszivitással, trágár beszéddel. Tanóráikon alkalmazott módszerek: figyelemfelhívás, beszélgetés, önértékelés, szituációs játék, kérdőív, vita, filmvetítés, meghívott előadó meghallgatása.
IV. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
1. Az intézményi minőségirányítás alapjai 1.1 Minőségügyi előzmények Az intézmény bekapcsolódott a COMENIUS programba. Kiépítették a partnerközpontú működést, a folyamatokat egységesítették, szabályozták, felülvizsgálták belső szabályzó rendszerüket, elkészítették a záró beszámolót. A COMENIUS 2000 program sikeres befejezése után is folyamatos feladat maradt a partnerközpontú működés és a folyamatokkal szabályozott területek működtetése és
14
állandó fejlesztése. Közvetlen partnereink: - diákok - szülők - pedagógusok - technikai dolgozók - iskolai alapítványok - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - óvoda Közvetett partnereink: - Nagyközség Polgármesteri Hivatala - ………….. Kft. - élelmezés - egyházak - Művelődési Ház - Könyvtár - helyi egészségügyi intézmények - helyi civil szervezetek - országos szakmai szervezetek - rendőrség - helyi médiák
1.2 Helyzetelemzés Az iskola pedagógusai szakképzettek, szakirányú diplomával rendelkeznek. Az alsó tagozaton egységes, gyermekközpontú szemléletmód jellemzi a tanítókat. Ehhez kapcsolódik az 1-4. évfolyamon tapasztalható sokszínű tantárgyi rendszer. Pedagógiai programunkban fontos alapelvként szerepelnek a pedagógus szaktudásával kapcsolatos követelmények. Ezt a szaktudást azonban alapkövetelményként fogalmazza meg mind az ÉKP pedagógiája, mind Pedagógiai programunk nevelési terve. Az egyénhez igazodó humánus, fejlesztő bánásmód és alapvető elv pedagógiai gyakorlatunkban. A tantárgyi sokszínűség pedagógiai célkitűzéseink fő eleme. Fontos pedagógiai célkitűzésként fogalmazzuk meg dokumentumunkban diákjaink versenyeztetését, a szakköri- és közművelődési programkínálatot. Intézményünk környezetkultúrájára nagy hangsúlyt fektetünk. Egységes követelményt dolgozunk ki a teremdekoráció kialakítására. Az aulában megrendezésre kerülő kiállításoknak is meghatározott rendje kell legyen. A nevelési terv és pedagógiai célkitűzéseink tartalmazzák a tehetséggondozó és felzárkóztató munka összetevőit, a fejlesztés iskolai és iskolán kívüli színtereit. Tanulóink képességeinek széleskörű fejlesztése és a tehetségek korai felismerése komoly értékként fogalmazódik meg célkitűzéseink között.
1.3 A minőségirányítási rendszer működésének szervezeti háttere
15
Feladatunk a minőségirányítási rendszer kiépítése és folyamatos működtetése. Ez a törvényi kötelezettség eleve biztosítja a rendszer továbbépítését és működtetését. A COMENIUS I. hozadékaként az intézmény megfelel a partnerközpontú működés követelményeinek. Elsajátítottuk az önértékelés képességeit és módszereit. Az eddig kialakított szabályozások folyamatosan működnek. A partneri adatbázisunkat folyamatosan frissítjük. Intézkedési tervünknek megfelelően partneri igény- és elégedettségmérést végzünk. Folyamatosan átdolgozzuk mérőeszközeinket, és összehangoljuk az irányított önértékelés rendszerével, mérőeszközeivel. A partnerközpontú működés feladatait évente beépítjük az iskolai munkatervünkbe. 1.4 A minőségirányítási rendszer személyzetének képzése Az intézmény ki kell alakítsa a pedagógus alkalmazottak továbbképzési tervét. Figyelembe kell vegyük a pedagógus- továbbképzési rendszer kínálta lehetőségeket és kötelezettségeket. A beiskolázási tervek elkészítésénél törekednünk kell arra, hogy minél több munkatárs vegyen részt értékelési, mérési, ill. minőségfejlesztési kurzuson. Igyekszünk a belső képzési lehetőségek minél hatékonyabb kihasználására.
2. Intézményi minőségpolitika 2.1 A szervezet minőségpolitikai nyilatkozata Tapasztalatunk alapján állíthatjuk, csak a minőségi szemlélet lehet intézményünk fejlesztésének alapja. Nagyra értékelünk minden kezdeményezést ezen a területen. Az iskola munkatársai, pedagógusok és nem pedagógus kollégák elkötelezettek munkájuk, munkahelyük iránt, valamennyien hozzájárulnak, hogy a közösen megfogalmazott és elfogadott minőségcélokat megvalósítsuk. A minőség az alábbiakat jelenti: - szakmai felkészültséget, - felelősségtudatot, - megbízhatóságot, - biztonságot, - kézzel fogható bizonyítékokat, - tanulóink számára szilárd alapműveltséget, biztos képességeket, - képességfejlesztő tanulásszervezést, - fontos számunkra, hogy munkatársaink biztonságban és jól érezzék magukat az iskolában, - a közjó szempontjából megfelelő értékek közvetítése. Partnereink elvárásainak és igényeinek szeretnénk minél jobban megfelelni. Ehhez: - piacképes képzést valósítunk meg, - tanulóinkat úgy készítjük fel, hogy képesek legyenek beilleszkedni a társadalomba és a munka világába, Céljaink elérése érdekében folyamatosan fejlesztjük az oktatás szellemi és tárgyi feltételeit. Arra törekszünk, hogy a munkatársak minőségi munkavégzését megfelelő
16
munkakörnyezettel és a szükséges erőforrásokkal segítsük, és fejlődésük érdekében szakmai továbbképzéseket szervezzünk.
2.2 Minőségcélok Fontos cél az intézmény programkínálatának kiszélesítése az oktatás színvonalának növelésével párhuzamosan. - A szabadidős programkínálat bővítése érdekében népi műhelyek, művészeti csoportok, olvasókörök életre hívása. Iskolaújság létrehozása és iskolarádió működtetése diákok bevonásával, vezetésével. Meg kell teremteni az erősebb érdekképviseletet. Saját fejlődési lehetőségeiket a tanulásban látják, melyek hozzásegítik őket oktatási segédanyagok készítéséhez. (pl. feladatgyűjtemény, különböző taneszközök) Pedagógusaink szakmai fejlődését a továbbképzések, szakmai véleménycserék bevezetésével képzeljük el. Célunk a kapcsolati tőke fejlesztése, az együttműködési lehetőségek bővítése intézményen belül és kívül. Több közös iskolai szintű program szervezése az alkalmazottak között (pl. kirándulás). Szülők fórumának létrehozása, a szakmai párbeszéd elindítása szülő és pedagógus között. Fontos célunk a szabadidős programok bővítése iskolán belül és kívül, ezzel is a tanulók munkafegyelmének javítása, arra törekszünk, hogy csökkenjen a késések, hiányzások száma, valamint a tantárgyi bukások. Fontos cél tehát a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, a tanulók versenyképessé tétele; a diákélet felpezsdítése, diákfórumok szervezése, érdekképviselet megteremtésének lehetősége intézményünkben. 2.3 Folyamatos fejlesztés Meglévő folyamataink fejlesztési feladatai az alábbi szakaszokat jelentik: - a fejlesztés az érintett munkacsoport-vezetők irányításával a munkatársak feladata, - a fejlesztés első, munkatársak által készített változatát a munkacsoport-vezető véleményezi, - a munkacsoport-vezető javaslatainak figyelembevételével újabb változat készül, - a munkacsoport-vezető által jóváhagyott tervezetet az igazgatóhelyettes értékeli és elemzi, és az igazgató hagyja jóvá. Fejlesztési javaslattal az intézmény bármely munkatársa, illetve a feladatra vállalkozó team jelentkezhet. Az elindított folyamatban a résztvevő munkatársakat megfelelő hatáskörrel kell felruházni annak érdekében, hogy hozzájussanak a megfelelő erőforrásokhoz. A fejlesztés bemenő adatai a partneri elvárások és az egyéb érdekelt felek igényei, amelyeket dokumentált formában rögzíteni kell a javaslattevőnek, illetve a fejlesztést megvalósítóknak. 3. Intézményi minőségfejlesztési rendszer 3.1 A vezetés felelőssége, elkötelezettsége Cél: Az intézmény vezetése biztosítsa a minőség iránti elkötelezettségét, a működés
17
rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és a szervezeti kultúrafejlesztésekhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, a pedagógiai program 5 évenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, a 3 évenkénti irányított önértékelés lebonyolításával. 3.1.1 Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályozó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. 3.1.2 A hozzáférhetőség biztosítása Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a CD jogtárban. Az Oktatási Közlöny valamint a Magyar Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ezek egy-egy példánya az igazgatói, illetve az iskola könyvtárában találhatók meg. (Sok jogi információt biztosítanak a folyamatosan bővülő Korszerű iskolavezetés kötetei.) 3.1.3 A minőségfejlesztési szervezet működtetése Az igazgató kinevezi a minőségfejlesztési rendszer irányításáért felelős személyt, aki egyéb feladataitól függetlenül elegendő hatáskörrel rendelkezik a rendszer működtetéséhez, valamint megbízza a támogató szervezet tagjait. Az érintettek bevonásával elkészítik a szervezet működését szabályozó dokumentumokat: - a partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendjét, - az irányított önértékelés eljárásrendjét. 3.1.4 . Szervezeti kommunikáció (belső kapcsolattartás) Az iskola vezetősége hetente egy alkalommal az igazgató irányításával vezetőségi ülést tart. A vezetőségi ülések nyilvánosak, a tantestület bármely tagja részt vehet azokon. A vezetőségi ülések biztosítják az információcserét a munkacsoportokat érintő kérdésekben. Az ülésekről jegyzőkönyv készül, melyet a vezető kézhez kap, a tantestület többi tagja pedig a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán értesülhet az abban foglaltakról. A munkatársak közötti, illetve a munkatársak és a felső vezetés közötti kapcsolattartás napi formája a szóbeli közlés. A munkaköri leírásban szabályozott módon a munkatársak joga és kötelessége a problémák azonnali jelzése és helyesbítése. A kapcsolódó információk szóban azonnal a közvetlen vezetőkhöz jutnak, akik a felmerült javaslatokat megoldják, vagy intézkedésért továbbítják a megfelelő vezető felé. 3.1.5. Elismerés, támogatás Az intézmény már kialakította és működteti a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak ösztönzésére szolgáló rendszerét, anyagi és erkölcsi elismerésük
18
intézményi alapelveit és rendjének szabályozását. Az ünnepségek szervezését elvállaló pedagógusok díjazásban részesülnek. A jutalmat a tantestület tagjai évente kétszer kapnak. Kidolgozzuk a munkatársak jutalmazásának szempontsorát. A munkacsoport-vezetők ennek alapján tesznek javaslatot a jutalmak elosztásának mértékéről. 3.1.6 Felelősségi kör, hatáskör A vezetőség és a munkatársak felelősségi körét és hatáskörét az intézmény SZMSZe és a munkaköri leírások rögzítik. A munkaköri leírások minden dolgozó számára tartalmazzák: - a munkakör megnevezését, - a munkakör ellátásának célját, - a munkakör betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és ismereteket, - a közvetlen felettes megnevezését, - a munkakör szakmai feladatait, - az ellenőrzési feladatokat, - az információhoz jutás jogait és lehetőségeit, - a dokumentációs kötelezettségeket. Minden munkatárs felelős az általa végzett munka minőségéért. 3.2 A tervezés, szervezés 3.2.1. Célok megfogalmazása Az iskola minőségcéljait a minőségi vezető és a vezető munkatársak az intézményvezető egyetértésével határozza meg. A minőségcélokat a minőségpolitika és az ÖMIP mérhető, konkrét követelményei, elvárásai alapján tervezi. A minőségi vezető gondoskodik arról, hogy a minőségcélokat az egyes egységeknél a munkatársak megismerjék.
3.2.2 Feladatok kijelölése Az intézmény meghatározza azokat a feladatokat, folyamatokat, amelyek szükségesek a partnerek által igényelt szolgáltatások tökéletes végrehajtásához. A feladatok hatékony megoldása érdekében az igazgató megfelelő hatáskörrel és döntési joggal ruházza fel az egyes egységek vezetőit (munkacsoport-vezetők, igazgatóhelyettesek, minőségi vezető). 3.2.3 Emberi erőforrások biztosítása Az iskola csak olyan szolgáltatások megvalósítására vállalkozik, melyekhez rendelkezik a szükséges személyi feltételekkel. Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a jogszabályokban, a munkaköri leírásokban vannak szabályozva. A személyi feltételek megteremtése az igazgató felelőssége.
19
3.2.3.1 A továbbképzési támogatások felosztása A minőségi munka fenntartása és folyamatos tökéletesítése érdekében az intézmény megszervezi a munkatársak továbbképzését és minőségügyi oktatását. A továbbképzési tervet a döntés-előkészítő bizottság készíti el, a nevelőtestület véleményezi és hagyja jóvá, az igazgató biztosítja a szükséges erőforrásokat. A továbbképzés támogatásának odaítéléséről „Továbbképzési támogatás elosztásának helyi szabályzata” alapján döntünk. 3.2.3.2 Új munkatársaink felvételi eljárása Új munkatárs felvételekor előírjuk a szükséges szakmai képzettség és gyakorlat meglétét. Az új munkatársak belépésekor meg kell kezdeni belső továbbképzésüket, amely az iskola szervezetébe való beilleszkedés nélkülözhetetlen feltétele. Az intézmény vezetője bízza meg a mentort, aki új munkatársaink továbbképzését szervezi és vezeti. A mentor olyan szakember, aki iskolánkban már több éve dolgozik, pedagógiailag, szakmailag jól felkészült pedagógus. Az ő feladata, hogy óralátogatást szervezzen az új kolléga számára, hospitáljon nála, valamint bevezesse az intézmény szervezeti működésének folyamataiba. A mentorálás az új kolléga bemutatkozó tanításával zárul, amelyet elemez és értékel a mentor, valamint a tagozatvezető igazgatóhelyettes.
V. MUNKATERV FŐFOLYAMATOK Tanulásszervezés és tanulásirányítás 1. A tantárgyi tanulás körébe eső teendők 1.1. A tanulási célok, követelmények aktualizálása, megismertetése a tanulókkal; az időtervek elkészítése. Határidő: szeptember 20. és január 15. Felelős: szaktanárok, osztályfőnökök Ellenőrzik: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek 1.2. Kötelező tudásszint-mérés a tanév megkezdésekor és a tanév végén, valamennyi évfolyamon, anyanyelvből és matematikából illetve számtanból. Határidők: a tanév eleji mérés szept. 30. (1. évfolyam kivételével) a tanév végi mérés és/vagy vizsga május 30., ill. január 30. Felelős: szaktanárok, osztályfőnökök Ellenőriznek: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek, munkacsoport-vezető 1.3. Az egyéni tanulási tempóhoz igazított tanulásirányítás és tanulásszervezés megvalósítása minden egyes pedagógus és tantárgy esetében Határidő: folyamatos
20
Felelős: szaktárgyat tanító pedagógus, osztályfőnökök Ellenőriznek: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek, munkacsoport-vezetők 1.4. Az önálló tanulási szokások és technikák kialakítása és folyamatos fejlesztése, a tanuláshoz fűződő negatív viszony korrekciója. Határidő a feladat indításához: szeptember 1., ill. folyamatos Felelős: osztályfőnök, szaktárgyat tanító pedagógus Ellenőrzik: a tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek, munkacsoport-vezetők 1.5. Tanulástani és tanulás-módszertani ismeretek közvetítése révén a tanulási teljesítmény fokozása Határidő: folyamatos Felelősök: szaktanárok, osztályfőnökök, tagozatvezető igazgatóhelyettesek, munkacsoport-vezető (továbbképzés) Ellenőrzik: igazgatóhelyettesek, munkacsoport-vezetők 1.6. A hátrányos helyzetű és a lemaradó tanulók szervezett szakszerű segítése, tanulási kudarcaik megelőzése, felzárkózási lehetőségeik feltárása: tanulószoba, kompenzálás, szükség szerinti team-értekezlet. Határidő a munka indításához: szeptember 9. Felelős: szaktanárok, osztályfőnökök Ellenőriznek: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek 1.7. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók szociális helyzetének megismerése, elemzése, gyermekvédelmi és pedagógiai szempontból megoldások keresése (segélyek adása, jogi védelem biztosítása, felzárkóztatás, családlátogatás). Határidő: szeptember 1-től folyamatos Felelős: osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök Ellenőrzik: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek 1.8. Tehetségfejlesztés, a tanulók versenyképessé tétele, versenyek szervezése intézményen belül, intézményen kívül. Határidő a feladat indítására: szeptember 1-től folyamatos. Felelős: szaktanárok, munkacsoport-vezetők Ellenőrzik: a tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek 1.9. Az alkotásra késztetés lehetőségeinek további szélesítése mind tematikában, mind műfajban, mind életkorban. Pedagógusok felkészítése alkotásra nevelésből. Határidő: október 1-től folyamatosan. Felelős: szaktanárok, osztályfőnökök, munkacsoport-vezető Ellenőrzik: a tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek 1.10. Az önművelési képességek: a könyv- és könyvtár- a sajtó- és médiahasználat, valamint a közművelődési- intézmény látogatás szokásának és technikáinak kialakítása és fejlesztése. Határidő: szeptember 1-től folyamatos Felelős: osztályfőnökök, szaktanárok, könyvtáros, tagozatvezetők, munkacsoportvezető Ellenőrzik: a tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek
21
1.11. Az informatika- számítástechnika, valamint új szakmacsoportban alkalmazandó új modul tantervek és központi programok adaptálása. Az alkalmazandó taneszközök listájának aktualizálása. Határidő: szeptember 1-től, ill. január 15-től Felelős: érintett szaktanárok Ellenőrzik: szakképzési csoportvezetők 1.12. Az iskola valamennyi tanulójára kiterjedő állóképesség és erőnléti felkészültség felmérése évente két alkalommal. Felelősök: testnevelők Határidő: szeptember 30., ill. május 30. 1.13. Az oktatási folyamat egészében erősíteni kell a kommunikációs készséget, a szövegértés, a szövegalkotás, a vizuális nyelv és nyelvhasználat elsajátítását. Törekedni kell rá, hogy a szövegértés és kommunikációs képességek szakszerű fejlesztése minden tantárgyban érvényesüljön. Határidő: szeptember 1-től folyamatos Felelős: minden tanító, tanár Ellenőrzik: igazgatóhelyettesek, munkacsoport-vezetők 2. A tevékenységi rendszer bővítése és korrekciója 2.1. A tanulói iskolaújság indítása, szerkesztésének folyamatossá tétele Határidő: szeptember 1-től folyamatosan Felelős: felelős vezető szaktanár Ellenőrzi: igazgató 2.3. Az iskolai WEB- lap elkészítése és naprakész működtetése Határidő: folyamatos Felelős: rendszergazda és az iskolatitkár Ellenőrzi: igazgató 3. A szabadidős tevékenységek tanulásának szervezése és irányítása Határidő: szeptember 1-től folyamatosan Felelős: osztályfőnökök, szaktanárok, szabadidő-felügyelők, szabadidő-szervező Ellenőrzik: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek, igazgató 4. A játék és szórakozás, valamint az ünneplés tanulásának segítése. Határidő a feladat indítására: szeptember 1. Felelős: osztályfőnök, szaktanárok, szabadidő-felügyelők Ellenőrzik: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek 5. Az iskolai szocializáció irányítása, ehhez a családban és a kortárs csoportban tetten érhető szocializáció nyomon követése. 5.1. A munkafegyelem és a tanulási fegyelem kialakítása és fejlesztése. Határidő: szeptember 1-től folyamatosan Felelős: szaktanárok, osztályfőnökök, Ellenőrzik: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek, igazgató, munkacsoport-vezetők 5.2. A rend, tisztaság, informatív és ízléses környezetkultúra biztosítása az iskola minden helyiségében, az udvaron és az iskola körüli utcákon is.
22
Határidő: szeptember 1-től folyamatosan Felelős: szaktanárok, osztályfőnökök, ügyeletesek, dekorációfelelős Ellenőrzi: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek, igazgató. 5.3. Figyelmes, illemtudó, felelős magatartás meghonosítása, amely megfelel mind a kommunikációs normáknak, mind a nyelvhasználati kultúrának akár szóbeli, akár írásbeli érintkezésről legyen is szó. Határidő: szeptember 1-től folyamatosan Felelősök: szaktanárok, osztályfőnökök, tagozatvezetők Ellenőriz: igazgatóhelyettesek, igazgató. 5.4. Az iskola házirendjének, büntetési és jutalmazási rendszerének ismertetése, ismétlése, tudatosítása. Határidő: szeptember 1. Felelősök: osztályfőnökök, szaktanárok Ellenőrzi: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek és az igazgató.
5.5. A teljesítményelv és a teljesítménymotiváció térnyerése - a humánus, beavató bánásmód szem előtt tartása mellett - a lazaság, a felületesség, a pontatlanság megszüntetése Határidő: szeptember 1-től folyamatosan Felelős: szaktanárok, osztályfőnökök, gyermek- és ifjúsági felelősök Ellenőrzik: munkacsoport-vezetők, tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek, igazgató. 5.6. A fizikai és a szellemi munka tanulásának segítése és életkorhoz igazítása Határidő: szeptember 1-től folyamatosan Felelős: szaktanárok, osztályfőnökök Ellenőrzik: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek 5.7. Tanulói teljesítmények összemérése versenyeken való indulás (házi, községi, megyei és országos szintű versenyek szervezésével). Határidő: folyamatos Felelős: munkacsoport-vezetők, versenyfelelősök Ellenőrzik: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek 5.8. Az iskolai testvér-osztály kapcsolatok megerősítése és végzése. Határidő: folyamatos Felelős: osztályfőnökök, tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek Ellenőrzi: igazgató 6. Az én-folyamatok tanulásának feltételeként a tanulók szakszerű megismerése 6.1. A családi háttér szakszerű feltárása családlátogatások révén is, legalább a következő esetekben: szélsőségesen lemaradó tanulók, deviáns tanulók, újonnan érkező tanulók Határidő: szeptember 1-től folyamatosan Felelős: osztályfőnök, osztályfőnök- helyettes Ellenőrzi: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek
23
6.2. A gyermekek szakszerű megismerése: világképük, céljaik, énképük, képességeik, szükségleteik stb. Határidő: szeptember 1-től folyamatosan Felelős: osztályfőnök, szaktanárok Ellenőrzik: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek 7.Az intézményi minőségfejlesztési program időarányos teljesítése. Határidő: szeptember 1-től folyamatosan Felelős: támogató szervezet és vezetője Ellenőrzi: igazgató 8. Az intézmény pedagógiai programjának éves felülvizsgálata, korrekciója Határidő: december 31 és június 30. Felelős: igazgatóhelyettesek, munkacsoport-vezetők Ellenőrzi: igazgató 9. Az intézmény házirendjének felülvizsgálata, a törvényes egyeztetések lebonyolítása és a fenntartói elfogadásra való fölterjesztés megszervezése Határidő: június 30. Felelős: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek, munkacsoport-vezetők Ellenőrzi: igazgató 10. Az intézményi SZMSZ felülvizsgálata, a jogszabályokhoz igazítása és a fenntartói elfogadásra való fölterjesztés megszervezése Határidő: szeptember 7. Felelős: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek, munkacsoport-vezetők Ellenőrzi: igazgató 11. Az intézményi Kollektív Szerződés felülvizsgálata, átdolgozása, a jogszabályokhoz igazítása és a fenntartói elfogadásra való fölterjesztés megszervezése Határidő: december 15. Felelős: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek, munkacsoport-vezetők Ellenőrzi: igazgató 12. Az intézményi Közalkalmazotti Tanács működésének segítése Határidő: folyamatos Felelős: tagozatvezető igazgatóhelyettesek, munkacsoport-vezetők Ellenőrzi: igazgató 13. Iskolai logopédia és fejlesztés megszervezése, a folyamat indítása Határidő: szeptember 1. Felelős: a logopédus, a fejlesztő pedagógus, az 1-4. évfolyam igazgatóhelyettese Ellenőrzi: igazgató 14. Iskolai pszichológiai kezelés és fejlesztés megszervezése, a folyamatok folytatása. Határidő: szeptember 1. Felelős: az iskolapszichológus és igazgatóhelyettesek Ellenőrzi: igazgató
24
15. Iskolai gyógy-testnevelési szakorvosi szűrés megszervezése és lebonyolítása Határidő: szeptember 1. Felelős: a testnevelési munkacsoport vezető Ellenőrzi: igazgató 16. Iskolai vers- és prózamondó verseny szervezése és lebonyolítása Határidő: április 30. Felelős: anyanyelvi munkacsoport vezetője Ellenőrzi: igazgató 17. Területi vers- és prózamondó verseny szervezése és lebonyolítása Határidő: április 30. Felelős: anyanyelvi munkacsoport vezetője és az 1-4. évfolyam igazgatóhelyettese Ellenőrzi: igazgató Innováció Az iskola tagozatainak speciális programjait, pedagógiáját bemutató foglalkozások és nyílt napok szervezése (szülőknek, pályaválasztás előtt álló tanulóknak, önkormányzat képviselőinek stb.). Határidő: pályaválasztási napok, iskolai nyílt napok Felelős: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek, felkért pedagógusok Ellenőrzi: igazgató
A FŐFOLYAMATOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FELTÉTELEK Szakmai önismeret, továbbképzés, önképzés 1. Alkalmanként nyílt iskolai kulturális, művészeti és tudományos előadások szervezése, részben külső előadók meghívásával. Határidő: szeptember 15-től. Felelős: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek, munkacsoport-vezetők Ellenőrzi: igazgató 2. Belső továbbképzések tervének elkészítése munkacsoporti, tagozati és intézményi szinten Határidő: szeptember 20-tól. Felelős: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek, munkacsoport-vezetők Ellenőrzi: igazgató Szakmai munkacsoportok 1. Szakmai munkacsoportok alakuló értekezlete, vezetők megerősítése vagy megbízása Határidő: szeptember 1-ig. Felelős: szaktanárok Ellenőrzik: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek
25
2. Munkacsoportok munkatervének elkészítése, a tervezett munkák indítása Határidő: szeptember 20. Felelős: megválasztott munkacsoport-vezetők Ellenőrzik: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek 3. Minőségfejlesztési feladatok ütemezése Határidő: szeptember 20. Résztvevők: alkalmazottak és a támogató szervezet Ellenőrzi: igazgató 3.1. Az intézmény teljesítmény értékelési rendszerének aktualizálása. Az értékelési tervek tagozati bontású elkészítése. Az értékelési tevékenység végrehajtásának ellenőrzése. A működő rendszer PDCA módszer szerinti értékelése. Határidő: június 30. Felelős: tagozatvezetők, a támogató csoport tagjai Ellenőrzi: igazgató 3.2. Az intézmény önértékelési rendszerének frissítése, átdolgozása a Kt. előírásai szerint. Az önértékelési tervek tagozati és osztály szintű bontású elkészítése és végzése. Az önértékelési tevékenység végrehajtásának ellenőrzése. Az önértékelés megküldése a fenntartónak. Határidő: június 30. Felelős: tagozatvezetők, a támogató csoport tagjai Ellenőrzi: igazgató
Szakember-utánpótlás 1. Az iskola szakemberszükségletének elemzése, értékelése és a létszám biztosítása 1.1. Aktuálisan nélkülözhetetlen szakemberek toborzása, felvétele Határidő: folyamatos Felelős: igazgatóhelyettesek, igazgató 1.2. Áttekintés készítése az intézményben rendelkezésre álló szaktudásról és szakmai távlatokról, javasolt és támogatott továbbtanulási és továbbképzési formákról Határidő: február 15. Felelős: igazgatóhelyettesek Ellenőrzi: igazgató 1.3. Áttekintés készítése a munkaerő- kihasználtságról és terhelésről. Határidő: szeptember 15.és május 15. Felelős: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek Ellenőrzi: igazgató 1.4. Javaslattétel a következő tanév munkaerő-elosztására (szakos ellátottság biztosítása, munkacsoport-vezetők, felelősök, osztályfőnökök stb.) Határidő: május 20. Közreműködők: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek, munkacsoport-vezetők
26
Felelős: igazgatóhelyettesek Ellenőrzi: igazgató 1.5. Adatbank frissítése az intézményben dolgozó pedagógusokról és alkalmazottakról, valamint a tanulókról az oktatási törvény előírása szerint. 1.5.1. A személyi adatok, dokumentáció ellenőrzése, kiegészíttetése Határidő: október 1-ig, ill. folyamatos korrekció Közreműködő: tanügyi előadó, iskolatitkár, pénzügyi előadó Felelős: gazdasági vezető Ellenőrzi: igazgató 1.5.2. A tanulói adatbank ellenőrzése és aktualizálása (be- és kilépések, személyi adatok, évfolyamléptetés, létszámadatok kiegészítése) Határidő: szeptember 15-ig, ill. folyamatos korrekció Közreműködő: iskolatitkár, pénzügyi előadó Felelős: tanügyi előadó Ellenőrzi: igazgató 2. Javaslattétel ösztönzési formákra 2.1. Jövedelmi viszonyok áttekintése az intézményben, a teljesítmény-elv és az érdekeltségi rendszerek figyelembevételével. Határidő: szeptember 10., január 10. Felelős: gazdasági vezető Közreműködők: munkacsoport-vezetők, tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek, Pedagógus Szakszervezet, Közoktatási Tanács, Iskolaszék Ellenőrzi: igazgató 2.2. További lehetőségek feltárása dolgozóink jövedelmi viszonyinak javítása érdekében a) Belső lehetőségek elemzése a meglévő személyi kompetenciák és az infrastruktúra függvényében Határidő: október 1. Közreműködők: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek, Pedagógus Szakszervezet, Közoktatási Tanács, Iskolaszék Felelős: gazdasági vezető Ellenőrzi: igazgató 3. Munkáltatási feltételek meglétének áttekintése és javítása, a törvényességi kritériumok alapján Határidő: szeptember 30. Közreműködők: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek, Pedagógus Szakszervezet, Közoktatási Tanács, Iskolaszék Felelős: gazdasági vezető Ellenőrzi: igazgató Tanügyigazgatás 1. A tanévre érvényes iskolai munkarend elkészítése 1.1. Tantárgy- és óratervek rögzítése, valamint órarend készítése az egyes tagozatokon Határidő: szeptember 1.
27
Felelős: igazgatóhelyettesek Ellenőrzi: igazgató 1.2. A tanév rendjének és a munkarendnek a megismertetése, elfogadtatása; a munkarend állandó nyilvánosságának biztosítása (weblapon, tanári szobában, titkárságon stb.) Határidő: szeptember 1. Felelős: igazgató Ellenőrzi: fenntartó 2. A kialakított helyettesítési rendszernek és a rendszer adminisztrációjának folyamatos működtetése, alkalmazása Felelős: igazgatóhelyettesek, tanügyi előadó Ellenőrzi: igazgató 3. Országos kompetenciamérés a 4., 6., és 8. évfolyamon minden tanulóval (olvasás- szövegértés és matematikai eszköztudás). Határidő: május 30. Felelős: iskolai mérési referens, igazgatóhelyettesek, pedagógusok Ellenőrzi: igazgató 4. Országos mérés az eltérő ütemű mérésből adódó különbségek feltárására. A mérésben részt vesznek az 1. évfolyam tanulói. (Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásával) Határidő: december 15. Felelős: OKÉV mérő-biztosok, tanító osztályfőnökök, igazgatóhelyettes, tanügyi előadó Ellenőrzi: igazgató 5. A tankötelezettséggel összefüggő feladatok 5.1. A tanulói nyilvántartás egyeztetése, pontosítása az osztályfőnökökkel Határidő: szeptember 5-ig Felelős: iskolatitkár és az osztályfőnökök Ellenőrzi: igazgató 5.2. A tankötelezettségi törvénynek való megfelelés ellenőrzése Határidő: szeptember 30. Felelős: igazgatóhelyettes Közreműködők: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek Ellenőrzi: igazgató 6. A meglévő iskolai szabályzatok felülvizsgálata 6.1. Átdolgozásuk a javasolt változtatások és az érvényben lévő jogszabályok, rendeletek szerint 6.2. A szabályzatokról dokumentációs jegyzék készítése 6.3. A szabályzatok érvényesíttetése Határidő: folyamatos Felelős: igazgatóhelyettesek Ellenőrzi: igazgató
28
7. A titkárság működésének biztosítása Határidő: folyamatos Felelős: iskolatitkár és tanügyi előadó Ellenőrzi: igazgató 8. A meglévő munkaköri leírások átadása, és a megbízások kiadása Határidő: szeptember 1. Felelős: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek Ellenőrzi: igazgató 9. Az ügyeleti rend (a tanulói ügyelet) átszervezése és működtetése. Határidő: szeptember 15. Felelős: igazgatóhelyettes Résztvevők: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök Ellenőrzi: igazgató 10. A tagozatvezetők által bekért és ellenőrzött tantárgyi időtervek a) összegyűjtése, értékelése és b) kezelhető dokumentációtár készítése Határidő: szeptember 20. Felelős: munkacsoport-vezetők, igazgatóhelyettesek Résztvevők: szaktanárok, munkacsoport-vezetők, tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek Ellenőrzi: igazgató
Gazdálkodás 1. Az újra értékelt minőségi bérpótlékok megállapítása és az új átsorolások elkészítése. Határidő intézkedésre: szeptember 1. Végrehajtás: szeptember 10-ig. Felelős: gazdasági vezető Ellenőrzi: igazgató 2. A munkáltató által adható bérkiegészítések felülvizsgálata, az átsorolások elkészítése. Határidő: szeptember 1. Végrehajtás: szeptember 10. Felelős: gazdasági vezető Ellenőrzi: igazgató 3.Takarékossági intézkedések megfogalmazása és az intézkedés kiadása Határidő: szeptember 30. Felelős: gazdasági vezető Ellenőrzi: igazgató 4. Belső ellenőrzési terv kidolgozása és megvalósítása Határidő: folyamatos
29
Felelős: gazdasági vezető Ellenőrzi: igazgató 5. Költségvetési terv készítése a 2011-es pénzügyi évre Határidő: fenntartó határidőzése szerint Felelős: gazdasági vezető, igazgatóhelyettesek Ellenőrzi: igazgató 6. Beruházások forrásfeltételeinek tervezése, a források biztosítása (fenntartói segítség, pályázatok stb. útján.); Határidő: fenntartó határidőzése szerint Felelős: gazdasági vezető Ellenőrzi: igazgató 7. Az iskola épületében és udvarán levő eszközök karbantartásának tervezése és kivitelezése Határidő: szeptember 1-től Felelős: gazdasági vezető Ellenőrzi: igazgató 8. A technikai dolgozók munkájának ellenőrzési terve Határidő: augusztus 30-tól Felelős: gazdasági vezető Ellenőrzi: igazgató
9. Az iskola munkafeltételeinek biztosítása, az infrastruktúra karbantartása Határidő: szeptember 1-től Felelős: gazdasági vezető Ellenőrzi: igazgató 10. Vagyonvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi utasítások betartatása és betartatása. Évente két munka- és tűzvédelmi szemle megszervezése és végzése. Határidő: folyamatos Felelős: gazdasági vezető valamint tűz- és munkavédelmi felelős Ellenőrzi: igazgató 12. Az anyag és szerszám igényes tantárgyak (technika, KVK, néprajz, bábozás stb.) feltételeinek biztosítása, ill. a lehetőségek rangsorolása. Határidő: folyamatos Felelős: gazdasági vezető, a szaktanárok és a tagozatvezetők Ellenőrzi: igazgatóhelyettesek, igazgató Tanulási forrásközpont fejlesztése 1. Szakszerű könyvtári állományelemzés és az állományfejlesztési terv elkészítése Határidő: szeptember 20. Felelős: könyvtáros Ellenőrzi: igazgató
30
2. A pedagógusok javaslatainak összegzése a 2011. évi költségvetéséhez kapcsolódóan a tanulási forrásközpont fejlesztésére (könyvtár, médiatár, szertárak) Felelős: minden pedagógus, tagozatvezetők, szakértők Határidő: október 30. Ellenőrzi: igazgató 3. Információk gyűjtése arról, hogy tanulóink szülei, illetve a környék vállalkozói mivel tudnák bővíteni a tanulási forrásközpontot Felelős: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek Határidő: folyamatos Ellenőrzi: igazgató 4. Tanulási források összegyűjtése műveltségi területenként. Határidő: november 20. Felelős: könyvtárvezető Ellenőrzi: igazgató Az iskolai környezetkultúra fejlesztése 1. Az intézmény belső arculatának kialakítása 1.1. Dekorációs és galériaterv készítése Határidő: szeptember 1-től. Felelős: tagozatvezetők Ellenőrzi: igazgató 1.2. Az iskola arculatának kialakítása Határidő: augusztus 30-tól folyamatosan Közreműködők: tagozatvezetők, osztályfőnökök, az iskolaújság tanár segítője. Felelős: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek Ellenőrzi: igazgató Az iskola környezeti kapcsolatainak fejlesztése 1. Az intézmény külső arculatának fejlesztése (külső PR és belső koordinátor közreműködésével) 1.1. Községi újságokkal való folyamatos kapcsolattartás Határidő: folyamatos Felelős: igazgatóhelyettesek Közreműködők: szaktanárok, vezetők, osztályfőnökök Ellenőrzi: igazgató 1.2. Kapcsolatok fenntartásának biztosítása a fenntartóval és a társadalmi szervezetekkel Határidő: folyamatos Felelős: igazgatóhelyettesek Ellenőrzi: igazgató 1.3. Szoros kapcsolat biztosítása a szülői és diák önkormányzati szervezetekkel Határidő: folyamatos Közreműködők: az iskolaszék vezetője, DÖK vezetője
31
Felelős: Közalkalmazotti Tanács vezetője, igazgatóhelyettes Ellenőrzi: igazgató
1.4. Pályázatokon való részvétel Határidő: folyamatos Közreműködők: szaktanárok, munkacsoport-vezetők és tagozatvezetők Felelős: igazgatóhelyettesek Ellenőrzi: igazgató 1.5. Bel- és külföldi kapcsolatok lehetőségének feltárása és kialakítása Határidő: szeptember 1-től folyamatosan Közreműködők: idegennyelv-tanárok, osztályfőnökök Felelős: 5-8. évfolyam igazgatóhelyettese Ellenőrzi: igazgat Étkeztetés 1.Az iskolai étkeztetés folyamatos biztosítása és ellenőrzése Felelős: gazdasági vezető Határidő: folyamatos Ellenőrzi: igazgató 2. Étkezési térítési díjkedvezmények megajánlása és megítélése Felelős: osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, gazdasági vezető Határidő: folyamatos Ellenőrzi: igazgató
A FŐFOLYAMATOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTŐ FOLYAMATOK Az iskolai egészségvédelem 1. Az iskolai egészségvédelmi program adott évre történő lebontása és végzése Felelős: iskolaorvos, iskolai fogorvos, egészségnevelési csoport, valamint gyermekés ifjúságvédelmi felelősök Határidő: szeptember 20., ill. folyamatos Ellenőrzi: igazgató A gyermek- és ifjúságvédelem 1. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök megbízása, ill. megerősítése Határidő: augusztus 30. Felelősök: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek Ellenőrzi: igazgató 2.Helyzetfelmérés és munkatervkészítés Határidő: szeptember 20. Felelősök: Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök Ellenőrzi: igazgató Tűz- és munkavédelem
32
1. Munka-és tűzvédelmi oktatás megszervezése az alkalmazottak részére az iskolában Felelős: munka- és tűzvédelmi felelős Határidő: augusztus 31. Ellenőrzi: igazgató 2. Munka-és tűzvédelmi oktatás megszervezése az iskola tanulói számára Felelősök: osztályfőnökök Közreműködnek: osztályfőnök- helyettesek, barkácsolás/technika, informatika valamint a testnevelés tárgyakat tanító pedagógusok Ellenőrzi: tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek és az igazgató 3. Az ÉKP Tűzvédelem programjának beemelése a kezdő tagozat osztályainak az önismeret tantárgyi témaköreibe Felelős: tagozatvezetők, 1-4. évfolyam igazgatóhelyettese Közreműködnek: osztályfőnökök, barkácsolás/technika tárgyakat tanító pedagógusok Ellenőrzi: igazgató 4. Tűz és katasztrófa védelem tanulása az osztályfőnöki órák keretében a központi program szerint Felelős: osztályfőnökök, barkácsolás/technika tárgyakat tanító pedagógusok Ellenőrzik: igazgatóhelyettesek Vagyonvédelem Az intézmény leltári egységeinek évenkénti átadása-átvétele a gondnok és a szertárőr között. Határidő: augusztus 26-tól, ill. június 15-től külön beosztás szerint. Felelős: gazdasági vezető Ellenőrzi: igazgató Iskolai statisztika elkészítése Az intézmény központi statisztikájának elkészítése és feladása az Internetre. Határidő: október 15-ig. Közreműködnek: a tantestület tagjai külön beosztás szerint. Felelős: tanulmányi előadó és az iskolatitkár Ellenőrzi: igazgató
VI. HÁZIREND ALAPELVEK 1. Az iskola politikamentes intézmény. Ezért az iskola területén és rendezvényein tilos bármely párt és politikai szervezet jelképeit, jelvényeit viselni, használni és terjeszteni. Az iskola területén tilos pártpolitikai rendezvényt tartani. Pártpolitikai nézeteit nyilvánosan egyetlen tanár sem terjesztheti a tanulók között. (Nyilvánosnak minősül: a tanítási és osztályfőnöki óra, óraközi szünetek és az iskolai rendezvények.) A tanár a tanulókat nem késztetheti párt vagy pártok által szervezett
33
politikai rendezvényeken való részvételre. Semmilyen formában - sem magánbeszélgetésben, sem nyilvánosan - nem tilthatja meg az ilyen jellegű rendezvényeken való részvételt, kivéve, ha az adott rendezvény a Magyar Köztársaság Alkotmányába ütközik, vagy törvények tiltása alá esik. 2. Tilos az iskolában népek, nemzetiségek, etnikumok hátrányos megkülönböztetése. 3. Az emberi és gyermeki jogok tiszteletben tartása mindenki számára kötelező. 4. A tanulók az iskolában nem részesülhetnek sem testi fenyítésben, sem megaláztatásban. 5. A tanulók az iskola épületében sem tanítási időben, sem tanítási időn kívül nem fogyaszthatnak szervezetükre káros élvezeti cikkeket (dohány, alkohol, kábítószer stb.). Ez a tilalom érvényes minden, az iskola által szervezett rendezvényre az iskola épületén kívül is. 6. A tanulók időszakos egészségügyi szűrővizsgálatokon vesznek részt az iskolaorvossal való külön megállapodás alapján. 7. Minden tanuló választó és választható az Iskolai Diákbizottság diáktisztségeire. 8. Az Iskolai Diákbizottság felépítését és működési feltételeit a közoktatásról szóló törvény, valamint ezzel összhangban a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. 9. A tanuló joga, hogy az iskola egésze számára szervezett tanítási időn kívüli rendezvényeken részt vegyen. Ugyancsak joga az olyan szűkebb iskolai közösség rendezvényén való részvétel, mely közösségnek tagja. A szűkebb közösséghez nem tartozó tanuló is részt vehet az adott rendezvényen, ha azzal a rendezvényért felelős tanár is egyetért. Ettől a jogától kötelező jellegű rendezvény esetén az iskola igazgatója fegyelmező vagy fegyelmi eljárás során foszthatja meg. Nem kötelező jellegű rendezvény esetén kizáró döntést a rendezvényért felelős tanár hozhat, mely döntését az iskola igazgatójának kérésére köteles megindokolni.
I. A TANULÓK JOGAI 1. A tanulónak joga van részt venni az osztály és az iskola életében és annak alakításában, a házirend keretén belül. 2. A tanulónak joga van megismerni azokat a tantervi követelményeket, amelyek alapján tanárai a teljesítményét és tudását minősítik. A részletes követelményeket a pedagógusok év elején átadják a diákoknak. 3. A tanuló kérelmezheti, hogy egy vagy több tantárgynak több évfolyamra megállapított tantervi követelményét egy tanévben teljesíthesse. A tanuló joga továbbá, hogy magántanuló legyen.
34
4. Részt vehet az iskola által szabadidőben szervezett programokon. 5. A tanulónak joga van az iskola helyiségeit és berendezéseit rendeltetésszerűen használni az iskolai foglalkozások és szabadidő eltöltésének idején. 6. Az iskola udvarát, sportpályát tanítási időn kívül csak írásbeli igazgatói engedéllyel, felnőtt felügyelete mellett használhatják a tanulók. 7. A tanulónak joga van olyan diákszervezeteket létrehozni, működtetni, részvételével és munkájával segíteni, amelyek az érdekeit védik és érvényesítik az iskolában. 8. A tanulók érdekképviseleti szerve az Iskolai Diákbizottság. Iskolánkban a tanulók nagyobb közösségének az iskola tagozatait neveztük meg. Egy-egy tagozatot érintő ügyben ki kell kérni a DÖK véleményét. 9. A tanulóknak jogukban áll részt venni az Iskolai Diákbizottság ülésein. A tanuló sérelmével fordulhat szaktanárához, osztályfőnökéhez, a tagozatvezető igazgatóhelyetteshez, az igazgatóhoz, valamint az Iskolai Diákbizottsághoz. 10. A tanulónak joga van arra, hogy a tanítási órák közti szünetet a házirend betartása mellett teljes tartamában pihenésre, rekreációra, a társas érintkezés megengedett formáira használja fel. A tanár köteles a tanórát a kicsöngetéskor befejezni 11. A tanulónak joga tudni tanulmányi előmenetelét, a tanórákon szerzett érdemjegyeit, ezért: a) a szóbeli feleletek érdemjegyeit azonnal közölni kell a tanulókkal - és még azon a napon be kell írni az ellenőrző könyvbe és a naplóba is. b) az írásbeli feleletek (dolgozatok) eredményét legkésőbb két hét múlva közölni kell a tanulókkal, valamint az ellenőrző könyvbe és a naplóba be kell írni. c) minden tantárgyból félévente az óraszám függvényében legalább 3-5 jegy megszerzésének lehetőségét kell biztosítani minden tanulónak. d) jegyet adni csak az órai teljesítményért, illetve a tananyaggal összefüggő tanórán kívüli tevékenységért - házi feladat, kiselőadás, verseny stb. - lehet. A tantárgyi jegyek nem használhatók közvetlen fegyelmezési eszközként. 12. Minden olyan írásbeli számonkérést, mely egész tanórás, a dolgozatot írató szaktanár köteles öt tanítási nappal korábban bejelenteni (témazárók esetében). Ha ez nem történik meg, úgy a dolgozatírást - a tanulók kérésére - el kell halasztani. Egy tanítási napon kettő, egy héten legfeljebb 4 dolgozat íratható. 13. A tanulónak joga van a dolgozatát és annak értékelését a megírástól számított két héten (tíz tanítási napon) belül kézhez kapni. A dolgozata értékelésével kapcsolatban kulturált formában kérdéseket tehet fel, melyre a tanár köteles válaszolni. 14. Mind a félévi, mind az év végi osztályzatokat - a félév elején a tanár által
35
megadott követelményeknek való megfelelést tükröző - félévenként legalább három, különböző időpontokban szerzett érdemjegy alapján kell megállapítani. Amennyiben a félévi vagy év végi eredményjegy a tanuló véleménye szerint nem tükrözi híven a szaktárgyi tudását, (nincs összhangban az előre megadott követelményrendszerrel ), a Közoktatási Törvény 11.§.1/h. pontja értelmében jogában áll független vizsgabizottság előtt számot adni tudásáról. 15. A tanuló indokolt esetben, az iskola és a fenntartó lehetőségeitől függő mértékben szociális juttatásban, szociális támogatásban részesülhet. A jogszabályi változásokról és lehetőségekről (mentességek, kedvezmények) minden év elején szülői értekezleteken tájékoztatjuk a szülőket. A szociális támogatás megállapításánál és felosztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: - a családban eltartottak száma, - az egy főre jutó nettó átlagjövedelem, - fogyatékos vagy beteg gyermek a családban, - rendkívüli esemény a családban A tankönyvtámogatás elosztási rendjét a 1159/2002. kormányhatározat szabályozza. Iskolánkban a tárgyévet megelőző tanévben december 15-ig a szülő büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tesz arról, hogy tankönyv-támogatásra jogosult. Ennek alapján a tanuló térítésmentesen megkapja tanévkezdéskor az iskolában a tankönyveit. 16. A tanulók joga, hogy iskolarádiót működtessenek, és iskolaújságot adjanak ki, melynek felelős szerkesztőit a tantestület az Iskolai Diákönkormányzattal egyetértésben nevezi ki, működési feltételeit a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. Az iskolaújság, illetve az iskolarádió műsorának az értékközvetítő és képességfejlesztő program értékrendjét tükröznie kell. Az iskolarádió külön működési rend szerint sugározhat. 17. A tanuló joga, hogy a vezetők által kijelölt és kihirdetett konzultációs időpontban/okban problémájával (személyes- osztály-, tagozati- iskolai) a területért felelős vezetőhöz forduljon, és tőle információt, segítséget kérjen. 18. Az iskola tanulói a könyvtárat kölcsönzésre vagy helyben olvasásra használhatják a nyitvatartási időben. 19. A tanuló tanulmányi, szakköri, hittan és egyéb tevékenységéhez használhatja az idevonatkozó szabályok betartásával - az iskola felszereléseit (sportszerek, szertári eszközök stb.) és helyiségeit. 20. „A tanuló joga különösen, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő, oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről.” (KT.11.§) Az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz és az iskolaszékhez kérdést intézzen, és arra a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapjon.
36
II. A TANULÓK KÖTELESSÉGEI 1. A tanuló köteles az iskolában és az iskolán kívül az iskola értékrendjét (amely a pedagógiai programban van kifejtve) képviselni és annak megfelelően viselkedni. 2. A tanuló az iskolai munkarend rá vonatkozó normáit tudomásul veszi, azt igyekszik legjobb tudása szerint megvalósítani. 3. Vállalja, hogy a tanulmányi munkában legjobb képességei és szorgalma szerint vesz részt, képességeihez és tudásához mérten a legjobb teljesítményt igyekszik nyújtani. 4. Tudomásul veszi, hogy az ellenőrző könyv a szülő és az iskola közötti kapcsolattartás egyik fontos eszköze, hivatalos dokumentum, ezért minden órán magánál tartja. 5. Az iskola elvárja tanulóitól, hogy társaikkal, tanáraikkal, az iskola minden dolgozójával és az iskola (számukra ismert vagy ismeretlen) vendégeivel szemben kulturáltan és udvariasan viselkedjenek. Minden, az iskolában tartózkodó személyt (gyereket, felnőttet, ismerőst és ismeretlent) naponta kétszer, az első találkozáskor, illetve az elbúcsúzáskor az illemszabályoknak megfelelően köszöntsenek. 6. A tanuló tudomásul veszi, hogy a tanulók egymás közti érintkezésében a nyelvi durvaság, káromkodás, egymás megalázása szigorúan tilos, és büntetést von maga után.(Súlyos esetben már az első alkalommal osztályfőnöki fokozatú büntetés adható.) 7. A tanuló belátja, hogy a testi erőszak, fenyegetés (verekedés, durva játék, köpködés stb.) szigorúan tilos, és felelősségre vonással jár. (Súlyos esetben már az első alkalommal tagozatvezetői figyelmeztetéssel büntetendő.) 8. A tanuló kötelességének tartja, hogy az alkalomhoz illően, tiszta és kulturált öltözetben, rendezett hajviselettel jelenjék meg az iskolában mind tanítási időben, mind tanítási időn kívül szervezett egyéb rendezvényeken. A tanuló tudomásul veszi, hogy az iskola nem tartja értékrendjébe illőnek: az arcfestést, a műkörmöt, a kihívó ruhaviseletet, fiúk esetében a fülbevalót. 9. A tanulók az iskolában rádiótelefont (mobil) foglalkozási időn kívül – csak indokolt esetben - az engedélyező pedagógus jelenlétében használhatnak. Foglalkozási időben való használatuk büntetést von maga után. Az iskola területén kerékpározni, görkorcsolyázni, gördeszkázni, rollerozni és sétáló magnót használni szigorúan tilos (kivétel az iskola vezetője által engedélyezett sportrendezvényeken)! 10. A tanuló az iskola épületét, eszközeit, berendezéseit rendeltetésszerűen köteles használni. Tudomásul veszi, hogy a nem rendeltetésszerű használatból eredő minden károkozásért a Közoktatási törvény 77. §-a alapján kártérítési felelősség terheli.
37
11. Az iskolában elhelyezett növényeket, az iskola udvarát, parkját óvnia kell, kerülni minden olyan tevékenységet, amely veszélyeztetheti épségüket. 12. A tanuló tudomásul veszi, hogy az iskola minden tanulójának tilos a dohányzás, a szeszesital-fogyasztás és a kábítószerek bármely fajtájának használata iskolában és az iskolai rendezvényeken egyaránt. A fenti, egészségre káros élvezeti cikkek használóit az iskola szigorúan bünteti. (Már az első alkalommal igazgatói figyelmeztetéssel büntetendő.) 13. Az iskola épületét, ill. területét a tanítási idő alatt csak a vezetőügyeletes írásbeli engedélyével hagyhatja el. 14. A tanuló a hetesi, ügyeletesi feladatait (beleértve a tanterem takarítását is) a legjobb tudása szerint köteles ellátni, akadályoztatása esetén helyettesről gondoskodik. 15. A tanuló köteles az iskolába az órarend szerint szükséges felszereléseit (tankönyvek, füzetek, testnevelési felszerelés stb.), házi feladatait pontosan elhozni. Iskolánkban a kötelezően előírt tornafelszerelés fiúknak fehér póló (trikó) és kék vagy fekete tornanadrág, lányoknak tornadressz (tetszőleges színű) vagy a fiúkkal megegyező öltözet. A házi feladatok el nem készítését, pontatlan, igénytelen, elnagyolt elvégzését, a felszerelési tárgyak el nem hozását a szaktanár pluszfeladatok adásával, az iskolában tanítás végén, - a szülővel egyeztetett időpontban – a tanuló pedagógus felügyelettel pótolja mulasztását, vagy írásbeli figyelmeztetéssel büntetheti. A házi feladat el nem készítéséért elégtelen osztályzat adható. 16. A tűz- és balesetvédelmi szabályok betartása minden tanulónak kötelező. A tűzés vagyonvédelmi riadót többször ismétlődő rövid csengetés jelzi, ami után a szaktanár vezetésével a kijelölt úton el kell hagyni az épületet, és az utcán gyülekezni. A baleseteket azonnal jelenteni kell a legközelebbi tanárnak. Az iskola munka- és tűzvédelmi felelőse gondoskodik arról, hogy minden osztályfőnökhöz eljusson (a tanév első hetében) a tűz- és balesetvédelmi szabályzat. A szabályok megismerése után a tanulók jegyzőkönyvben rögzített aláírásukkal igazolják azok tudomásulvételét. 17. Tilos az iskolába olyan tárgyat hozni, ami nem oda való. Például: a) ami veszélyeztetheti mások testi épségét, egészségét: b) ami rongálhatja a környezetet; c) ami betegséget terjeszthet (állatok, vegyszerek stb.); d) amit egyéb jogszabályok tiltanak. A tanulók értékeiért az iskola csak akkor vállal felelősséget, ha azokat az osztály zárható szekrényébe vagy a titkárságon helyezték el. 18. A tanulók az iskolában tanítási napokon 7.00-17.00-ig tartózkodhatnak. Az ettől eltérő időpontokban csak szervezett foglalkozásokon vagy tanári engedéllyel szabad
38
az épületben tartózkodni. 19. Hivatalos ügyeket tanítási napokon a kiírt ügyfélfogadási időben a titkárságon és a gazdasági irodában lehet elintézni. A befizetések (diákigazolvány, igazolások, ebédbefizetés, tankönyvek árusítása stb.) időpontját és helyét az iskola előre meghatározza és tudatja a tanulókkal. 20. A tanórákon kívül a következő típusú iskolai foglakozásokon vehetnek részt a tanulók: -iskolaotthonos oktatás, tanulószoba, - szakkör, korrepetálás, - sportkörök, önképzőkörök, - énekkar, - tanulmányi, sport és egyéb versenyek, - diáknap, - egyéb iskola rendezvények, ünnepélyek. - közművelődési programok; A pedagógiai programban leírt módon kötelező, illetve kötelezően választható iskolaotthonos foglalkozások működnek iskolánkban, az 1-4. évfolyamon. Tanulószobai foglalkozások igénybevételét a szülő és a tanuló kérheti, az osztályfőnök és a szaktanár javasolhatja. A más településekről bejáró azon tanulók számára kötelező a tanulószoba igénybevétele, akik az iskolabusz indulásáig külön órák vagy egyéb elfoglaltságuk miatt az iskolában tartózkodnak. 21. Az iskola tárgyi és személyi feltételeinek függvényében szakköröket, felzárkóztató foglalkozásokat hirdet a tanulók és a szülők igényeinek figyelembevételével. A foglalkozásokra a szorgalmi időszak kezdetén lehet jelentkezni. Ezen foglalkozások látogatása alól csak különösen indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet távol maradni. A foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak. 22. Minden évben iskolagyűlést (diákfórumot) tartunk, melyet az iskola igazgatója, helyettese vagy egy felkért pedagógus vezet. Évente tagozati gyűléseket tartunk a helyzetnek és a problémáknak megfelelő gyakorisággal. 23. A talált tárgyakat a titkárságra kell leadni, ahol a jogos tulajdonos átveheti.
III. AZ ISKOLAI MUNKAREND TANULÓKRA VONATKOZÓ NORMÁI Megérkezés az iskolába 1. A reggeli ügyeletet igénylő tanulók 7.00-től tartózkodhatnak az erre kijelölt teremben, addig az aulában gyülekeznek. 2. Az iskolába érkező tanulók sorakozás után 7.30-kor az ügyeletes tanár irányításával mehetnek fel a tantermekbe.
39
3. Aki 7.50 és 8.00 óra között érkezik az iskolába, elkésettnek számít, s késését indokolnia kell a földszinten tartózkodó ügyeletes tanárnak és az osztályfőnökének. Indokolt esetben, a tanár kérésére ezt írásban is meg kell erősítenie. 4. A késések az ügyeleti naplókba és a tanuló ellenőrzőjébe beírásra kerülnek. 5. Minden harmadik késés után az osztályfőnök értesíti a szülőket, és hatáskörében eljár. A helyiségek használati rendje 1. Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. 2. Az iskola rendjének és tisztaságának megtartása minden tanulóra, alkalmazottra és külsős használóra vonatkozó kötelezettség. 3. Az osztály- és foglalkoztatási termek dekorálása az osztályfőnökök illetve a szaktermekben érintett szaktanárok irányításával történik. Az osztálytermek lehetőség szerint - több évre az "osztályok birtokába kerülnek", az adott osztály feladata a terem és bútorzatának állagmegóvása. Az osztályoknak lehetőségük van az osztályfőnök egyetértésével saját arculatú terem kialakítására 4. A rongálásokat és a meghibásodásokat azonnal jelenteni kell az osztályfőnöknek vagy az illetékes szaktanárnak. 5. Tanítás után, illetve azokon az órákon, amelyeken az osztály nincs a termében, az osztálytermeket az osztályfőnökök a portán található kulccsal bezárhatják. 6. A délutáni foglakozásokra minden tanuló vagy vigye magával az összes felszerelését vagy a tanterméhez tartozó szekrényében tárolja, amíg az iskola épületében tartózkodik. 7. A kabátokat, váltócipőket az osztály számára kijelölt szekrényekben kell tárolni. A szekrényeket lehetőség szerint zárva kell tartani. Ennek megszervezése az osztályfőnök és a gondnok feladata. 8. A számítástechnikai teremben, a könyvtárban, a szaktantermekben, valamint a szertárakban csak szaktanári felügyelet mellett tartózkodhatnak tanulók. A termek biztonságos zárása a szaktanárok feladata. 9. A tornaterembe csak tiszta tornacipővel szabad belépni, sportolni, játszani csak a tornaórákon használatos felszerelésben – tanári felügyelettel - szabad. 10.Az öltözők zárásának megszervezéséről a testnevelési órát tartó tanár kötelessége gondoskodni. Az udvar tisztaságának megóvása minden tanuló és dolgozó kötelessége. 11.A tanulók a szakképzésből adódó képzési helyeken kötelesek betartani az iskola, illetve a munkahely által előírt rendet.
40
12.Károkozás a) Véletlenszerű a károkozás, ha azt a tanuló rendeltetésszerű, házirendben vagy egyéb szabályban nem tiltott tevékenység végzése közben kellő körültekintés és elővigyázatosság mellett okozta. Véletlenszerű károkozás esetén a tanulót kártérítési felelősség nem terheli b) Egyéb esetben a tanulót - illetve szüleit - kártérítési felelősség terheli. A kárt a kár értékétől függetlenül - a jogszabályokban előírt módon - meg kell téríteni. A szünetek rendje 1. A délelőtti, valamint a délutáni foglalkozások közötti szünetet lehetőleg az épületben, a tanteremben töltsék a tanulók. 2. A tanulók - időjárástól függően - az uzsonna szünet kivételével kimehetnek az udvarra. 3. A szünet végén az udvarról való felvonulást az ügyeletes pedagógus irányítja. 4. A tanulók a második szünetben tízóraiznak. 5. A tantermekben étkezni (reggelizni, tízóraizni, uzsonnázni) a következőképpen lehet: mindenki a saját helyén, tiszta szalvétán fogyasztja el az élelmet, majd utána rendbe teszi a környezetét. 6. A heteseknek (naposoknak, takarítósoknak) minden szünetben az osztályban kell tartózkodniuk. Gondoskodniuk kell a szellőztetésről, a tábla tisztaságáról, a tanterem rendjéről, és a munkatanulásban leírt egyéb feladatok ellátásáról. 7. Az aulákban és folyosókon lévő ülőgarnitúrát rendeltetésszerűen, kulturált beszélgetés céljára lehet használni. Az ülőgarnitúrák környékén, az iskolagalériában, illetve az ebédlő folyosóján táskát, kabátot, egyéb fölszerelési tárgyat tárolni nem szabad. A tanítás végeztével a tanulók az udvaron, illetve rossz idő esetén az ügyeleti teremben várakoznak egymásra. 8. Ha egy osztály másik terembe megy órára (pl. testnevelés, idegen nyelv stb.), akkor a saját termét rendezetten kell elhagynia. Értékeiket a tanulók mindenkor adják le osztályfőnöküknek vagy a titkárságra, vagy tegyék az osztály zárható szekrényébe. 9. Ha egy osztálynak idegen teremben lesz tanórája, az adott osztályba csak a pedagógus megérkezése után léphetnek be. Az osztályteremben lévő felszerelésekért kártérítési felelősséggel tartoznak. A termet az óra végén rendezett állapotban kell hagyniuk (a táblát letörölve, a padokból, illetve a padlóról a szemetet összeszedve, a székeket a helyükre tolva). 10. A tanulók a hirdetőtáblákról tájékozódhatnak az aktuális feladatokról, s az egyéb, iskolát érintő eseményekről.
41
Az ebédelés rendje 1. 11.35-12.45-ig elsősorban az 1-4. osztályosok ebédelnek, önkiszolgáló rendszerben. Ezen idő alatt nagyobb tanulókat a számukra kijelölt asztalhoz az ebédelést felügyelő pedagógus engedhet be, de ez nem zavarhatja a kezdő tagozatos tanulók étkezését. 2. Az 5. évfolyamtól az osztályok tanulói a napi munkarendjüknek megfelelő időben, az iskolaotthonos osztályok után (kb.12.45-14.00-ig) mehetnek önkiszolgáló rendszerben étkezni. 3. Étkezési díj befizetése: A tanulók minden hónapban csekket kapnak a gazdasági iroda munkatársától, a tárgyhónap 10-ig ezen kell befizetniük az étkezési díjat. Hiányzás esetén a szülő kötelessége, hogy gondoskodjon az étkezés lemondásáról. A tanuló hiányzása esetén a befizetett étkezési díjat a következő hónap térítési díjából vonják le. A tárgynapon délelőtt 9.30 óráig lemondott étkezés a következő naptól lép érvénybe.
Munkafegyelem 1. Minden tanuló köteles az iskolába magával hozni és az órakezdésre előkészíteni a tanszereit, tankönyveit. 2. A tanuló köteles minden tanórán jelzőcsengetéskor a tanteremébe menni és az órára felkészülve várni az órát tartó tanárt. Ha a tanuló csengetés után érkezik a tanterembe, mulasztása késésnek, ha 15 percnél többet késik, teljes órai hiányzásnak minősül. Amennyiben késését nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hiányzása igazolatlannak minősül. 3. Ha az órát tartó, vagy az őt helyettesítő tanár 5 perccel a becsengetés után nem érkezik meg a tanterembe, a mindenkori hetes köteles ezt a titkársági irodában jelezni. 4. Csengetés után az órára belépő tanárt, az órára érkező vendégeket felállással köszöntik a tanulók, az óra végi elköszönés is hasonlóan történik. A tanulók ülve is fogadhatják az óra közben érkezőket, ha a felállás baleset vagy károkozást idézhet elő (pl. KVK, számítástechnika, kémiai és fizikai tanuló kísérleti óra stb.). 5. Az órákon a feladatmegoldásokat a tanulók - az adott tantárgyban szokásos módon - választásuk szerint ülve vagy állva is közölhetik. 6. Az udvaron eltöltött testnevelésórákon, valamint a szabadidős foglalkozásokon résztvevő minden tanulónak tekintettel kell lennie a tantermekben folyó munkára. A szabadidős tevékenység ideje alatt a tanulók lehetőleg az iskola udvarának hátsó részét használják. 7. Az iskolán kívül szervezett foglalkozások is a tanulás forrásai, ezért ezeken is a kulturált viselkedés és tanulásra, művelődésre való beállítódás, az iskola
42
értékrendjének és hírnevének megfelelő viselkedés kötelező. 8. Ha a tanuló a kötelező foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztás igazoltnak számít, ha: a) előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, b) beteg volt és ezt 3 tanítási napon belül igazolja, c) távolmaradást állami hivatal igazolja. 9. A tanuló tanítási napokról történő hiányzását igazolhatja: a) a szülő, egy tanévben 3 tanítási napról történő hiányzást; b) orvosi igazolás és a szülői ellenjegyzés együttesen, egyéb hiányzás esetén; c) az osztályfőnök, tanévenként egyszer, 5 tanítási napnál nem hosszabb hiányzást, előzetes szülői megkeresés alapján; d) az igazgató, szülői kérésre, indokolt esetben 5 tanítási napnál hosszabb hiányzásra adhat engedélyt. 10. Engedéllyel történő távolmaradását a tanuló köteles előre jelezni tanárainak, és velük a mulasztott feladatok pótlásának módját megbeszélni. A szülői kérésre a távollétre szóló engedély megtagadása csak indoklással történhet. 12.Az iskola épületében osztályok rendezvényeket csak a tagozatvezető igazgatóhelyettesnek előzetesen leadott és engedélyezett forgatókönyv esetén tarthatnak. 13. A tanulók jutalmazásának és büntetésének elvei és formái: a) példamutató magatartást tanúsít, vagy b) folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy c) az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy d) iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy e) bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez: az iskola jutalomban részesíti.
Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret - tagozatvezetői dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret
43
b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért - példamutató magatartásért - kiemelkedő szorgalomért - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. c) Az egyes tanévek végén, valamint bármely tagozaton, négy éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.
Az iskolai büntetések formái: Fegyelmi eljárás mellőzésével kiadható büntető fokozatok: - szaktanári figyelmeztetés; - osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés; - tagozatvezetői figyelmeztetés; - tagozatvezetői intés; - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - tantestületi intés.
Fegyelmi eljárást az oktatási törvény előírásai szerint kell szervezni és lebonyolítani. Fegyelmi eljárás keretében az oktatási törvény 76.§ (1) bekezdésében meghatározott vétségek esetében, a (2) bekezdésben felsorolt büntetések szabhatóak ki. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az évközi és félévi értékeléseket az osztályozási naplóba és a tájékoztató füzetbe is
44
beírjuk, hogy a tanulók és a szüleik tájékozottak legyenek az évközi érdemjegyekről, a formatív értékelés folyamatában szerzett osztályzatokról. Havonta legyen érdemjegye a tanulónak minden olyan tantárgyból, amelynek heti óraszáma legalább kettő. A többi tantárgyból félévenként legalább három különböző témakörben szerzett érdemjegyet kapjon minden tanuló. A tanév végi értékelést a havi, illetve negyedévenkénti részérdemjegyek és minősítések határozzák meg, s a gondosan súlyozott osztályzatok, illetve minősítések kerülnek az értékelő lapba, illetve a bizonyítványba.
Az iskolából való távozás rendje 1. Az utolsó foglalkozás befejeztével minden tanuló rendet tesz a padjában, a szekrényben, felteszi a széket a padra, s felszedi a szemetet. Ezt követően az óra befejezésétől számított 10 perc alatt elhagyja a tantermet és a folyosót. A takarítást végző tanulók igyekeznek 20-30 perc alatt elvégezni a munkájukat. A felelősök munkáját az osztályfőnök értékeli. 2. A tanulók a tanítás után az épületben és az udvaron csak szervezett foglalkozás keretében lehetnek jelen, felügyelet nélkül az udvaron nem tartózkodhatnak. Egyedi esetekben ilyen foglalkozásokat csak a tagozatvezető igazgatóhelyettes engedélyezhet. 3. Az épületet 19.00 órakor zárják, utána az iskola területén tanuló csak engedéllyel tartózkodhat. Kivétel edzéseken résztvevő tanuló/k. Az iskola tisztaságának biztosítása 1. A tantermek rendjéért minden tanuló, takarításáért az osztályfőnök és/vagy a diákönkormányzat által kijelölt tanulók felelősek. Ha napközben a szemétkosár megtelt, a kijelölt tanulók kiürítik. 2. Minden tanuló köteles váltócipőt használni. A váltócipőket a tanítási idő végén az osztály részére kijelölt szekrényben rendezetten tárolják. 3. A kabátokat az osztály részére kijelölt szekrényben saját vállfákon tartják a tanulók, a szekrényeket a szekrényfelelős nyitja és zárja. 4. A tanulók tisztasági csomagot hoznak magukkal, vagy azt az iskolában tartják. Étkezés előtt, WC-használat után kezet mosnak. 5. A WC-ket rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Szünetekben ott indokolatlanul senki nem tartózkodhat. Az illemhelyek ajtaját csukva kell tartani.
IV. A házirend gyakorlati alkalmazása 1. A házirend az iskolával jogviszonyban álló minden személy által kötelezően
45
betartandó. A házirendről a tantestületre, az iskolavezetésre háruló feladatokat részletesen az iskola Szervezeti- és Működési Szabályzata és az iskolai Munkarend tartalmazza. 2. Tanóráról diákot csak meghatározott céllal szabad kiküldeni pontosan meghatározva tartózkodási helyét, tevékenységét és felügyeletét. Fegyelmi okokból diákot az óráról kiküldeni nem lehet. 3. Az iskola csak a titkárságon leadott értékekért vállal felelősséget. 4. Ha a házirendet a tanuló megsérti, a szabálysértés mértékétől függően részesíthető szaktanári intésben, osztályfőnöki figyelmeztetésben, intésben, továbbá igazgatói figyelmeztetésben, intésben, illetve fegyelmi tárgyalás indítható ellene. Az itt megjelölt büntetési fokozatok mindegyikét a tanuló ellenőrző könyvében és a haladási naplóban rögzíteni kell. A tanuló egy tanévben legfeljebb egyszer részesülhet azonos fokozatú büntetésben. A büntető fokozatnak arányban kell lennie az elkövetett vétséggel. Fegyelmi határozatot a Közoktatási Törvény értelmében csak a tantestület hozhat. 5. Ha a tanuló figyelmeztetésben vagy intésben részesült, azonos vagy magasabb szintű dicsérettel kijavíthatja. 6. A tanulói jogviszonya — akarata ellenére — csak fegyelmi határozattal szüntethető meg, a törvény által előírt keretek között. Nem szükséges fegyelmi határozat a tanulói jogviszonyának megszüntetéséhez abban az esetben, ha igazolatlan óráinak száma meghaladja a tanuló heti óraszámát. Ha mulasztott óráinak száma egy tanéven belül meghaladja a 250-et, akkor a tanuló a tantestület engedélyével a tanév végén osztályozóvizsgát tehet, másképpen tanulmányait csak évismétléssel folytathatja. 7. Az osztályfőnök köteles a tanuló első igazolatlan mulasztásakor a szülőt értesíteni, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. Ha a távolmaradást egy héten belül nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Igazolatlan órák esetében a büntetési fokozatok határai a következők: 5., 10., 15., 20., és 25. óra
8. Ha az iskola bármely tanulója vagy dolgozója a házirenddel ellentétesen cselekszik, a sértett, annak képviselője, a sértettel egyetértésben az Iskolai Diákbizottság, vagy sértett hiányában az iskolai élet bármely résztvevője panasszal az iskola igazgatójához fordulhat. 9. A házirendet és annak módosítását a tantestület hagyja jóvá, az Iskolai Diákbizottság és az iskolaszék egyetértésével. A házirendet minden tanév elején és minden egyes módosítást követően egy héten belül ismertetni kell a tanulókkal. A házirend egy példányát minden osztályfőnöknek és a Diákönkormányzatnak át kell adni. 10. A hit- és vallásoktatás megszervezését a hitoktatók és az iskolatitkár közösen végzik. Minden év elején az ezzel kapcsolatos tudnivalókról a hitoktatók tájékoztatják a szülőket.
46
VII. MELLÉKLETEK I. A tanulókra vonatkozó ügyeleti szabályzat 1. A diákügyelet célja, hogy a diákok megfelelő útbaigazítást adjanak a iskolába érkezőknek, jártasak legyenek az ügyviteli munkákban, kommunikációs technikákat és a tanult illemszabályokat alkalmazzák és gyakorolják. 2. Az ügyeletet az 5.-11. évfolyam osztályai adják, havi váltásban. Az osztályon belüli beosztást az osztálynaplóba be kell vezetni. Az ügyeleti beosztás az osztályfőnök feladata. Az ügyeleti beosztást egyszerre 2 tanuló látja el. Az ügyelet helye a főbejárati porta és a III. emeleti titkársági folyosó. A diákügyelet 7.30-tól 13.25-ig tart. 3. A reggeli késéseket az erre rendszeresített ügyeleti naplóba kell vezetni (a késő nevét és osztályát). 4. A füzetet az ügyeletes vezetőtől kéri el. Az ügyeletes tanuló a füzet alapján összesíti a későket, és arról tájékoztatja az érintett osztályfőnököket. 5. Ha vendég érkezik az iskolába, akkor a portán tartózkodó ügyeletes udvariasan megkérdezi, hogy kit keres (ezt az ügyeleti naplóba feljegyzi). Ezután elkíséri a keresett személyig, ha nem találja, akkor a titkárságra kíséri a vendéget. 6. Az ügyeleteseknek fokozottan ügyelniük kell arra, hogy az intézménybe érkező vendégek pozitív benyomást szerezzenek iskolánkról. 7. A diákügyeletes tanulók az ügyeleti helyükön az aznapi tanórák anyagaiból a szaktanároktól kapott egyéni feladataikat maradéktalanul megoldják. 8. A diákügyeletes tanulók akadályoztatás esetén - az osztályfőnök bevonásával helyettesről gondoskodnak, engedély nélkül nem távozhatnak az ügyeleti helyükről. 9. Az ügyviteli munkára beosztott tanuló számára feladatokat adhatnak a gazdasági iroda és a titkárság munkatársai, valamint a tantestület tagjai. 10. Ha az ügyeletes bármilyen rendkívüli eseményt észlel, köteles azonnal értesíteni az ügyeletes vezetőt, vagy az iskolai titkárságot. 11. Probléma vagy általa megoldhatatlan eseménykor segítséget kérhet az ügyeletes vezetőtől, illetve az intézmény valamennyi munkatársától. 12. A diákügyelet munkáját a vezető ügyeletes naponta értékeli, az értékelést az ellenőrzőbe be kell jegyezni. 13. Az ügyeleti munkára az osztályfőnök köteles felkészíteni a tanulót.
47
II. A takarítási szemle szempontjai 1. A hetesi ügyelet célja, hogy a diákok a saját tantermeiket rendben, tisztán tartsák, ezáltal a tanórák kulturált környezetét is biztosítsák. 2. A hetesek a nap folyamán rendben tartják osztályukat, ez azt jelenti, hogy szünetekben szellőztetnek, a táblát, ha szükséges letörlik, a szemetelést megszüntetik, a szeméttárolót kiürítik és megakadályozzák a rongálásokat és egyéb károkozást. 3. A hetesek a nap végén kitakarítják a tantermüket: a) a padokra feltetetik (vagy felteszik) a székeket, b) a padokból kiszedetik (vagy kiszedik) a szemetet; c) a táblát letörlik; d) az osztályt kiszellőztetik; e) a függönyöket megigazítják; f) a tanterem szeméttárolóját a földszinti kukába ürítik; g) az osztály szekrényeiben rendet tetetnek (vagy tesznek); h) szemlét kérnek az ügyeletes tanártól, vagy az ügyeletes vezetőtől. 4. A hetesi szolgálatot az osztály tanulói adják, heti váltásban. Az osztályon belüli beosztást az osztálynaplóba be kell vezetni. A hetesek beosztása az osztályfőnök feladata. A hetesi feladatokat - általában - egyszerre 2 tanuló látja el. 5. A hetes tanulók dolga, hogy a tanári asztal környékén megfelelő rendet, tisztaságot tartsanak, megakadályozzák az osztályon belüli szaladgálást és egyéb rendbontást. 6. Ha a hetes tanuló az osztályában bármilyen rendkívüli eseményt észlel, köteles azonnal értesíteni az ügyeletes vezetőt, vagy az osztályfőnökét. 7. Probléma vagy általa megoldhatatlan eseménykor segítséget kérhet a szintügyeletes pedagógustól, ill. az intézmény valamennyi tanárától. 8. A hetesek munkáját - az ügyeletes tanár véleményének kikérése után - az osztályfőnök értékeli, és az értékelést az ellenőrzőbe be kell jegyezni.
48
