Vezetői pályázat a mosonmagyaróvári Ujhelyi Imre Általános Iskola igazgatói állására
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mosonmagyaróvári Tankerülete
készítette: Gálos Jánosné beosztása: általános iskolai igazgató munkahely: Ujhelyi Imre Általános Iskola 9200 Mosonmagyaróvár Ujhelyi Imre utca 69.
Mosonmagyaróvár, 2013. május 20.
Vezetői pályázat
Tartalom 1. Pályázati nyilatkozat ............................................................................................................................................................ 3 2. Bevezetés .................................................................................................................................................................................. 4 3. Helyzetelemzés, rövid iskolatörténet.......................................................................................................................... 5 3.1. Az oktatás, nevelés helyzete ....................................................................................................................................... 6 3.1.1. A tanári közösség szintjén 3.1.2. A szülők véleménye alapján 3.1.3. A diákok véleménye alapján 3.1.4. Az esélyegyenlőség megvalósulása 3.1.5. Hagyományaink 3.1.6. Külső kapcsolataink 3.1.7. Külföldi kapcsolataink
3.2.Erőforrás elemzés ........................................................................................................................................................11 3.2.1. Személyi feltételek 3.2.2. Tárgyi feltételek
4. Vezetési program ................................................................................................................................................................... 4.1. Vezetői célok .................................................................................................................................................................15 4.2. A célok megvalósításához kapcsolódó feladatok..............................................................................................15 4.2.1. Iskolavezetés szintjén 4.2.2. Nevelőtestületi szinten 4.2.3. Munkaközösségi szinten 4.2.4. Szülők szintjén 4.2.5. Az oktató-nevelő munkával összefüggő feladatok 4.2.6. Személyiség és közösségfejlesztés 4.2.7. Intézményi feladatok teljesülése
5. Vezetési funkciók ...............................................................................................................................................................21 5.1. Tervezés ..........................................................................................................................................................................21 5.2. Szervezés ........................................................................................................................................................................21 5.3. Szervezeti felépítés ......................................................................................................................................................22 5.4. Ellenőrzés.......................................................................................................................................................................23 5.5. Értékelés .........................................................................................................................................................................24 6. Zárszó.......................................................................................................................................................................................25
2
Vezetői pályázat
1.
Pályázati nyilatkozat
3
Vezetői pályázat
2.
Bevezetés
„A siker azokhoz pártol, akik energikusak, hogy dolgozzanak érte, elég bizakodóak, hogy higgyenek benne, elég türelmesek, hogy várjanak rá, elég bátrak, hogy megragadják és elég erősek, hogy megtarthassák.” (P. Smith) A fenti gondolatokkal zártam hat évvel ezelőtti pályázatomat. A jelen helyzetben még inkább aktuálisnak érzem ezeket a sorokat. 2011. szeptember 30-án hozta nyilvánosságra Hoffmann Rózsa a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára a Nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepcióját. „Törvényt, de elevent tehát, hogy ne csapódjunk folyton össze, hogy részlet-igazát ki-ki illessze a közösbe. Úgy mégis: emberek maradjunk: helytálljunk, mégis szabadon szaladjunk.” (Illyés Gyula) Azóta megszületett a törvény. A megalkotóinak a célja, hogy minden gyermek képes legyen felzárkózni a nemzeti középosztályba. „Az ide történő felzárkóztatás átfogja a test, a lélek és az értelem arányos fejlesztését, az ismeretátadáson, képesség és készségfejlesztésen túl előtérbe helyezi az erkölcsi és közösségi nevelést, valamint a személyiségfejlesztést.” A közoktatás rendszerét úgy kívánják átalakítani, hogy „az alkalmassá váljon a munkát tisztelő, magabíró, korszerű tudással rendelkező, s önálló magyar gondolkodásra képes emberek nevelésére, akik elkötelezettek a nemzeti közösség alapvető értékei iránt.” Iskolánk pedagógiai programjában megfogalmazott hitvallásunk teljes mértékben összecseng a fentiekkel. Célunk: „Harmonikus, a nemzethez kötődő, hagyományokat tisztelő, színes, sokoldalú egyéniségek kialakításában, fejlesztésében való aktív részvétel, akik számára fontos érték a tudás, alkalmazkodók a gyorsan változó világhoz. Megadjuk az alapot ahhoz, hogy tanulóink önmagukat, társadalmi és természeti környezetüket s azok kölcsönhatásait jól ismerő és értő személyiségekké váljanak.” Az összecsengés adja az alapot, hogy mint vezető bizakodjam, jó úton jártunk, járunk. Adja az erőt, hogy a tantestülettel egyetértésben elég energikusak legyünk a megkezdett munka folytatására, akár megváltozott körülmények között is. Türelmeseknek kell lennünk, hiszen a változások soha nem történnek egyik percről a másikra, rugalmasan kell kezelnünk a körülményekből adódó lehetőségeket, és mozgósítanunk kell meglévő tapasztalataink mellett még kihasználatlan erőforrásainkat. A nevelőtestület tagjai megfelelően képzettek, felkészültek, emberileg és szakmailag is, így alkalmasak vagyunk arra, hogy meg tudjunk felelni azoknak a kihívásoknak, amelyek az elkövetkezendő években várnak ránk. Vezetőként komoly erőpróbának fogom fel, hogy iskolámat úgy irányítsam ebben az átmeneti időszakban, hogy az emberi és szakmai oldal a lehető legkevésbé sérüljön. A vezetést szakmának tartom, senki sem születik annak. A megszerzett, tanult tapasztalataimat szeretném tovább kamatoztatni, és természetesen tovább bővíteni az intézményi célok érdekében. Ebben támaszkodni szeretnék a nevelőtestületre, a szülőkre, a tanulókra, vezetőtársaimra, mivel az iskolaigazgató nem lehet magányos farkas, eredményeket csak a közösségben, a közösség segítségével lehet elérni.
4
Vezetői pályázat
3.
Helyzetelemzés, rövid iskolatörténet
Az Ujhelyi Imre Általános Iskola 2011 októberében ünnepelte az intézmény alapításának 100. évét. A centenárium alkalmából emlékkönyvet adtunk ki, valamint „100 év tükörcserepei” címmel nívós színházi előadással készültek diákjaink, emléktáblát avattunk, időkapszulát helyeztünk el, lufikat engedtünk a szél szárnyára. Az évforduló alkalmat adott arra, hogy a múltidézés mellett összegzést is készítsünk. Iskolánkra büszkén tekintenének a hajdani alapítók, s mi magunk is elégedettek lehetünk az elért eredményekkel. Ez a 100 év nem volt mindig felhőtlen. Az egykoron önálló iskola a 70-es évek végétől tagiskolaként működött 10 évig. Az 1990/91-es tanévtől kezdte újra önálló létét. A létszám ekkor 300 körül mozgott, de a 2010/11-es tanévben már 418 tanulóval kezdtük a tanévet. A 2012-es induló létszám 420 fő. Az intézmény kihasználtsága jelenleg 94%-os. A majoroki városrész a város szélén található, a Lajta és a Mosoni-Duna közé ékelt területen. Egy folyamatosan épülő, bővülő kertvárosi részről beszélhetünk, ahol a betelepülő fiataloknak köszönhetően folyamatosan növekedett a lakosság, és ezzel egyidejűleg az iskolások száma. A távlatokra tekintve sem számolunk csökkenéssel az elkövetkező években. A szülők szívesen íratják iskolánkba a gyerekeiket. Népszerűségünket sajátos arculatunknak és annak a gyermekbarát légkörnek köszönhetjük, amelyet az iskola vezetése és tantestülete közös erővel fejlesztett, alakított az évek során. Az iskola sajátos, egyéni arculatát a kiemelt művészeti tevékenység adja. Az általános iskolai alapoktatás keretében a tanterv által előírt kötelező tanítási tartalmakon túl képzési kínálatként jelentkezett az emelt óraszámú balett, tánc és a színvonalas ének-zene oktatás. Emellett heti egy órában kézműves foglalkozásokon is részt vehettek a diákok. Meg szeretnénk találni a módokat és lehetőségeket, hogy a változó körülmények ellenére is folytatni tudjuk az e területeken folyó színvonalas munkát. A városnak, a szülőknek, a gyermekeknek igényük van ezen képességek fejlesztésére, s a képességek alkalmazása során nyert sikerélményekre, tudásra. Tanulóinknak biztosítjuk a szereplési lehetőséget, a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében együttműködési szerződést kötöttünk a Theatrum ad Flexum amatőr színtársulattal, amely együttműködés eredménye az Isten pénze, a Kölyök, a Valahol Európában című nagysikerű színházi előadások. Az elmúlt években a folyamatos fejlődés mellett az állandóság is jellemezte az intézményben folyó tevékenységet. Bár új utakat igyekeztünk keresni, fejlesztettük az intézményben zajló folyamatokat, de nem hagytuk befolyásolni magunkat az aktuális divathullámoktól, a törvények diktálta változásokat az intézmény karakteréhez igazítottuk. Keressük az új lehetőségeket, modern technikákat alkalmazunk, de tiszteljük a hagyományokat. Differenciálpedagógiai módszerekkel közelítünk tanulóinkhoz, az esélyteremtő oktatásról nemcsak beszélünk, de teszünk is érte. Számunkra minden egyes diák külön-külön fontos, hiszünk abban, hogy az iskola magas erkölcsi szellemiséget képvisel, és hagyományokon alapuló, erkölcsi értékekkel rendelkező ifjúságot kívánunk felnevelni, még abban az esetben is, ha ezzel a törekvésünkkel nem minden esetben alkalmazkodunk a modern kor követelményeihez. Iskolánk rengeteg hagyománnyal, szokással bír, melyek minden esetben sok gyereket mozgósítanak, aktivizálnak, s ezáltal tanulóinkban évről évre nő a közösségért vállalt feladattudat, egyre erősödik a gyerekekben, hogy közösségük megbecsült tagjai. A fentiek megvalósításához olyan pedagógusokra van szükség, akik jól érzik magukat az iskolában, a gyermeket helyezik előtérbe, örömüket lelik abban, amit csinálnak, képesek a
5
Vezetői pályázat
folyamatos szakmai megújulásra, képesek alkalmazkodni a társadalom által támasztott kihívásokhoz. G. Dr. Takács Gizella, iskolánk neves tanítványa által megfogalmazottak jegyében végezzük napi tevékenységünket. „Az iskola nagy terített asztal: magára vessen, aki éhesen áll föl mellőle. Az iskola bőségszaru: kincsekkel megrakodva távozhatsz onnan. De naponta meg kell dolgozni érte: okos időbeosztással, figyelemmel, fegyelemmel. E kincs el nem rabolható. Meg nem vámolható szellemi érték: tudás. S a tudás hatalom.”
3.1. Az oktatás-nevelés helyzete 3.1.1. A tanári közösség szintjén Az elmúlt vezetési időszakban, 6 éves igazgatói működésem során mindig nagy hangsúlyt fektettem a kollégáim szakmai fejlődésének támogatására. Módszertani kultúrájuk, szakmaiságuk folyamatosan bővült. A közösen megfogalmazott céloknak mindenki a legjobb tudása szerint igyekszik megfelelni. A pályázatok adta lehetőségeket igyekeztünk kihasználni, ezeknek és a személyes törekvéseknek köszönhetően a tantestület képzettsége megfelel a mai kor követelményeinek. Biztonságosan használják az IKT nyújtotta lehetőségeket, tanulásszervezési módszereik változatosak, érdekesek. A 2009/2010. tanévben két nagy pályázatnak voltunk résztvevői. A TÁMOP 3.1.4. „A kompetenciaalapú oktatás Mosonmagyaróváron” pályázat és a Comenius-projekt, amely az „Európai gyerekek az erőszak ellen” címet viselte nagyban hozzájárult a kollégák szakmai fejlődéséhez, tapasztalataik bővítéséhez. A 2010/11-es tanévben tovább bővültek a lehetőségek a TIOP 1.1.1 projekthez kapcsolódóan. Jelen tanévben pedig egy magyar-szlovák együttműködésre építő, határon átnyúló HUSK/ 1101/1.6.1.-os projektben veszünk részt, amely további közös képzést, oktatást és hálózatépítést jelent pedagógusaink és tanulóink számára egyaránt. A 2012/13-as tanévben a három első osztályunk ún. „kéttanítós” rendszerben kezdte meg a tanévet. Egy év előkészítő munkája előzte meg a bevezetést, az eddigi tapasztalatok nagyon pozitívak. Három szakmai munkaközösség fogja össze a kollégák tevékenységét. Az alsós, a felsős, a napközis munkaközösség élén kiváló munkaközösség-vezetők állnak, akik munkatervben megfogalmazott közös célok, feladatok mentén irányítanak. Mindhárom nagy közösség kiemelt feladatként kezeli a módszertani kultúra kiszélesítését, a differenciált foglalkoztatás, a különböző tanulási technikák elsajátításának lehetőségeit. Sikeresek a belső továbbképzések, a bemutató foglalkozások, amelyeket évente 4-5 alkalommal szervezünk. A tantestületen belül közvetlen szakmai információcserét havi gyakorisággal tantestületi munkaértekezletek és munkaközösségi megbeszélések segítik. Az iskola 2004 tavaszán a közoktatási törvény értelmében kidolgozta minőségirányítási programját, amely a partnerközpontú működés modelljére épült.
6
Vezetői pályázat
A pedagógus célcsoportban 2011 tavaszán klímatesztet végeztünk, 30 pedagógus töltötte ki azt. A kollégák 83%-a úgy gondolja, hogy barátságos, kollegiális légkör uralkodik a tantestületben, 17% részben ért ezzel egyet, senki nem nyilatkozott úgy, hogy rosszul érezné magát. Számomra megnyugtató, hogy 93% szívesen adná saját gyermekét ebbe az iskolába, 7% részben gondolja így. Tanártársaim 93%-a tartja megfelelőnek iskolánk cél és feladatrendszerét, 7 % részben. A jövőben még jobban kell törekednem az egyenletes munkamegosztásra, a feladatok egyenlőbb elosztására, mivel ebben a kérdésben nagyon nagy a szórás. Arra, a kérdésre, hogy az igazgató és a tantestület egyenletesen osztja-e el a feladatokat, 53% válaszolt igennel, 7% nemmel, és 40 % részben ért egyet. Kollégáim nagyon reálisan látják, melyek azok a tényezők, amelyek jelentősen gátolják az eredményes oktatást. Bár sokan említik a pénzügyi korlátokat, azért a legtöbben a gyerekek oldaláról közelítenek, ez az a terület, ahol a legtöbbet tudunk javítani, segíteni, alkotni, hiszen ez a mi fő feladatunk. 3.1.2.
A szülők véleménye alapján
A 2010/11-es tanévben a szülők körében is végeztünk elégedettség-vizsgálatot. A kérdőíveket a felsős tanulóink szüleinek körében osztottuk ki, 175 értékelhető kérdőív érkezett vissza. A szülők véleménye alapján erősségeink: • táncoktatás, művészeti képzés • magas színvonalú oktatás: a gyerekek megállják a helyüket a középiskolában • gyermekközpontúság, családias légkör • gyermekszeretet, egyéni bánásmód • differenciált oktatás • tervezhető tanév • fiatalos lendületű tantestület • szakkörök, sportfoglalkozások • felzárkóztatás, tehetséggondozás Gyengeségeink a szülők véleménye szerint főleg tárgyi eredetűek, mint az iskola udvara, a tornaterem állapota. Továbbra is negatívum az iskola körüli közlekedési helyzet. Vannak szülők, akik szeretnék, ha gyakorlatiasabb lenne az oktatás, főleg a technika és természetismeret órák keretein belül. Okkal félnek az egyre magasabb osztálylétszámoktól, a családias légkör megszűnésétől. Említik a gyermekek neveltségének romlását, a csúnya beszédet, az erőszakos cselekedeteket, a másikkal szembeni megértés, segítőkészség hiányát. Elgondolkodtató, hogy a válaszadók 50%-a érzi úgy, hogy gyermeke minden segítséget megkap a tanáraitól, 48% szerint többé-kevésbé, 2 % szerint nem kapja meg a segítséget. Ezen az arányon mindenképpen szükséges javítani. Mi úgy érezzük, megteszünk mindent, de úgy tűnik, a szülői elvárások többet igényelnek. Ezek az arányok visszaköszönnek a következő témákban is: érdeklődés felkeltése, tanulókra szentelt figyelem, a tananyag átadása, annak sikere, türelem, megértés.
7
Vezetői pályázat
Fontos, hogy a hibákat szem előtt tartsuk, az elemzéseknek azt a célt szolgálniuk, hogy jobban meg tudjunk felelni a szülők igényeinek. 3.1.3.
A diákok véleménye alapján
A 2010/11-es tanévben a tanulók körében is végeztünk elégedettség-vizsgálatot. A felső tagozatosok közül 200-an válaszoltak. A kérdőív kitért az iskolaválasztásra, a tantárgyakra, tanárokra, tanulási szokásokra, szabadidős tevékenységekre, az osztályközösségre, tárgyi feltételekre, eszközellátottságra. A diákok szerint erősségeink: • kedves, jó tanárok • művészeti oktatás • szép udvar, barátságos környezet, fedett kerékpártároló • jó programok, műsorok, sportolási lehetőségek • versenyzési lehetőségek • jól felszerelt, szép tantermek, aula • sportpályák, tánctermek • finom ebéd, tízórai Tanulóinknak sokat jelent a környezet, amelyben tanulnak, és a kínált programok sokszínűsége is vonzó számukra. Gyengeségeink között első helyen szerepel a tornaterem rossz állapota, a mosdók rossz állaga, de zavaró számukra az is, hogy zsúfoltak a tantermek. Nagyon sokat tettünk az elmúlt 6 évben, sokat szépültünk, épültünk, de természetesen mindig van folyamatos tennivaló. A távlati tervek, célok megfogalmazásakor mindig igyekszünk figyelembe venni a szülők és tanulóink igényeit, elvárásait, mivel ezek a vélemények segítenek bennünket a reális helyzetértékelésben, a célok, feladatok meghatározásában. Az az intézmény, amelyik környezetével kommunikációt kezdeményez, és próbálja az iskolahasználók igényeit összehangolni, vonzó a szülők számára. A személyekkel kapcsolatos elégedettség- így az iskolavezetéssel, a tanárokkal,- a másik elfogadásának képessége alapja annak a bizalomnak, amely nélkül nem beszélhetünk hatékony iskoláról. 3.1.4.
Az esélyegyenlőség megvalósulása
Az esélyegyenlőségi programunk célja, „hogy megelőzze a hátrányos megkülönböztetést, és elősegítse azon csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, akik szociális és kulturális hátránnyal indulnak a közoktatás útján”. (Mosonmagyaróvár város Esélyegyenlőségi program) A fentiek értelmében iskolánk feladatul tűzte ki: • együttműködés az óvodákkal, a többi iskolával, a szülői házzal, a fenntartóval, egyéb társadalmi szereplőkkel, a helyi Családsegítő Központtal, a Gyermekjóléti Szolgálattal • infrastrukturális és szakmai fejlesztések
8
Vezetői pályázat
• a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása (tanórán kívüli foglalkozások, egyéni kedvezmények/ • a minőségi és hatékony oktatás feltételeinek biztosítása • kiemelt figyelem az SNI-s és HHH-s tanulók esélyegyenlőségének biztosítására. • az integráció biztosítása, együttműködésre nevelés. A 2012/13-as tanévben 18 integráltan oktatott / 2 autista/ sajátos nevelési igényű, 29 BTM-es, 43 fő hátrányos helyzetű és 3 fő halmozottan hátrányos helyzetű tanulóval kezdtünk. 1 fejlesztő pedagógus, 2 gyógypedagógus tartozik az iskola állományába, őket három utazó gyógypedagógus segíti. Az ellátandó SNI-sek köre évről évre nő, ezért már jó ideje szó sem lehet arról az ideális állapotról, ami az egyéni fejlesztés lényege lenne: egy tanórán egy gyermek átfogó, a sajátosságokhoz maximálisan igazodó fejlesztése. Az SNI-s tanulók félévi eredményeit tekintve elmondható, hogy szinte mindenki megtette azt, ami tőle elvárható, sőt még annál többet is. A városban terjed az iskolánk jó híre mint olyan intézményé, ahol a tanulási problémával küszködő tanulók nincsenek megbélyegezve, elfogadjuk őket, elismerjük más értékeiket, megoldjuk szakszerű fejlesztésüket. Ez lehet, hogy a jövőben esetlegesen többletterheket ró ránk, de a kollégák magas szintű pedagógiai kultúráját és a holisztikus szemléletre való törekvést jelzi. A HH-s tanulók esetében az intézmény a gyermekvédelmi felelőse útján figyelemmel kíséri ezen tanulók helyzetét, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében, az intézmény vezetőjén keresztül javaslatokat, ajánlásokat tesz, lehetőséget biztosít a panasztételre, de legfőképpen és mindenek felett befogadó légkört biztosít . 3.1.5.
Hagyományaink
A hagyományok egy intézmény életében nagyon fontosak, mivel segítik az iskola identitásának megőrzését, és erősítik a közösséghez való tartozás érzését. A táncot, éneket, színjátszást tanuló gyermekeink évente színpadképes produkciókat állítanak össze, amellyel nagyban hozzájárulnak a város kulturális életének színesítéséhez (évente 15-20 nívós fellépésük van városi, iskolai alkalmakkor): • Nyárcsalogató – bemutatkozó gálaműsor • Isten pénze, Kölyök, 100 év tükörcserepei, Valahol Európában, A kis hótündér • 10. éve kapunk meghívást, fellépési lehetőséget testvérvárosunkba, Sepsiszentgyörgyre. • Ujhelyi napok: a DÖK napja • sportnapi rendezvények, városi mezei futóverseny rendezése • jótékonysági bál, diákbál • egészségnevelési hét • Kisiskolások nemzetközi anyanyelvi, zenei vetélkedője • vers- és prózamondó versenyek, kórustalálkozók, népdaléneklési versenyek • zenés est az iskola zenét tanuló diákjainak és kórusának közreműködésével
9
Vezetői pályázat
• tanulmányi versenyek – a jelentős létszámú jelentkező közül többen kiváló eredményekkel jeleskedhetnek • erdei iskolák: hagyományosan mindenki eljut legalább 1 alkalommal • jeles napok megünneplése: mindig magas színvonalú • ünnepnapokhoz kapcsolódó vásárok • ovi-suli a leendő elsősöknek • témahetek, projektek • nyílt napok 1992-ben a nevelőtestület kezdeményezésére alapította az akkori vezetés a Majoroki Iskola Tanulóiért Alapítványt. A tehetséges és hátrányos helyzetű tanulókat igyekszünk támogatni a befolyt összegekből. Év végén az a 8. osztályos tanulónk kapja az Ujhelyi-díjat a tantestület és diákok véleménye alapján, aki a közösségért, közösségben végzett tevékenységével kiérdemelte ezt. A szülők 2 éve alapítottak egy díjat „Útravaló” névvel, amelyet azon 8. osztályos tanulók kapnak, akik 8 éven keresztül kitűnő tanulmányi eredménnyel végeztek. 3.1.6.
Külső kapcsolataink
Első és legfontosabb, hogy a szülőkkel nagyon jó kapcsolatot alakítsunk ki, megteremtsük a kapcsolattartás azon lehetőségeit, ahol alkalmunk van egyeztetni nevelési elveinket. Ennek érdekében havonta tartunk fogadóórákat, évente három alkalommal szülői értekezletet. Minden tavasszal nyílt napokat szervezünk, ahol a szülők közvetlenül bepillantást nyerhetnek a tanórai munkába. A hivatalos időn túl is bármikor nyitottak vagyunk a konzultációkra. A szülői szervezet véleményét minden őket érintő kérdésben kikérjük, segítségükre számítunk. Jelentős segítséget nyújtanak számunkra rendezvényeink előkészítésében, lebonyolításában. Önálló rendezvényeket szerveznek tanulók, szülők számára. Összefogásuknak köszönhetően építhettünk kerékpártárolót, játszóteret, építettünk ki stúdiót, iskolarádiót, udvart burkoltunk, jelmezeket varrattunk… Az iskola kapcsolatai közül kiemelném a szomszédos óvodával való együttműködésünket, amely már csak a földrajzi közelség miatt is élő. Kölcsönösen meghívjuk egymást rendezvényeinkre, nyílt órákra. A két intézmény pedagógusai folyamatosan egyeztetik véleményüket, tapasztalataikat, hiszen az ő gyermekeik 95%-ban nálunk lesznek elsősök. Közös szülői értekezletet is tartunk a leendő elsősök szüleinek. Mindenképpen fontos a kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, az Éltes Mátyásiskolával, hiszen az SNI-s gyermekek ellátásában tőlük kapjuk a szakmai segítséget. A középiskolákkal való kapcsolatban igyekszünk megismerni követelményrendszerüket annak érdekében, hogy gyermekeinket kellőképpen felkészíthessük a továbbtanulásra. Sok tanulónk választja már 6. osztálytól a helyi gimnáziumot. Ennek egyrészt örülünk, mert a mi munkánkat is dicséri, ha tanulóink megállják a helyüket, másrészt szomorúak vagyunk, mert éppen a „húzóerő” távozik idő előtt tanulóink sorából, azok, akik példaként állhatnának tanulóink előtt. 10
Vezetői pályázat
Könyvtárunk fiókkönyvtárból vált iskolai könyvtárrá, és mint ilyen lakossági igényeket is kielégít. Végül, de nem utolsó sorban kiemelném, hogy az Ujhelyi-iskola a városrész egyetlen közintézménye, így mi adunk otthont a Majoroki Kör rendezvényeinek, amelyeken műsorokkal is kedveskedünk. 3.1.7. Külföldi kapcsolataink Testvériskolai kapcsolatot ápolunk 10 éve a Mikes Kelemen Líceummal, Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön. Meghívjuk egymást rendezvényekre, minden évben érkezik küldöttség a Kisiskolások anyanyelvi és zenei vetélkedőjére, de képviseltetik magukat az iskola jelentősebb eseményein (évfordulók, fellépések, bemutatók), és mi is kapunk meghívást a líceum nagyobb eseményeire. Kétévenként a város támogatásával nagyobb kulturális küldöttséget utaztathatunk Erdélybe. Ilyenkor a testvériskola és az ottani városvezetés meghívására fellépési lehetőséget kapunk a Szent György-napi rendezvényeken. Iskolánk táncosai a Baráti Kör a Művészetért Alapítvány amatőr színjátszóival készülnek erre a nívós eseményre, és elmondhatjuk, hogy minden évben méltón képviseltük városunkat. Testvériskolai szerződés köt minket Ukrajnában, Visken a Kölcsey Ferenc Általános Iskolához. A kapcsolat itt is kölcsönös látogatásokban nyilvánul meg, a terveink közt egy közös táborozás is szerepel. Két Comenius projektben is részt vettünk az elmúlt 5 év során, amelyek keretében német, finn, görög, lengyel kapcsolatokra tettünk szert. Jelenleg egy közös projektben veszünk részt a szlovákiai Érsekújvár város iskoláival, amelynek során a kollégák nyelvtanfolyamokon, IKT-s képzéseken, közös találkozókon bővítik tudásukat, a gyermekek sítáborban, nyári táborban vesznek részt.
3.2. Erőforrás elemzés 3.2.1. Személyi feltételek A 2012/13-as tanévben az 1-8. évfolyamos tanulók száma 421 fő, akiket 18 tanulócsoportban foglakoztatunk. Napközis csoportjaink száma hét. Napközis foglalkozásokat 1-4. évfolyamos tanulóink részére szervezünk. 212 tanuló igényli a napközit az idei tanévben. Tanulószobai foglalkozást 5-8. osztályban biztosítunk. Egy tanulószobai csoportunk van 17 fővel. 2012 szeptemberében három első osztályt indítottunk, és ezekben az osztályokban tantárgycsoportos oktatást vezettünk be, amellyel kicsit elébe szerettünk volna menni az új oktatáspolitikai elképzeléseknek. Az osztályban tanítók mindegyike dolgozik délelőtt és délután is. Ellátnak osztálytanítói és napközis feladatokat egyaránt.
11
Vezetői pályázat
Az iskola beiskolázási körzetére jellemző, hogy vegyes képet mutat: a közeli gazdaság melletti kis lakónegyed, az iskola környéki kertvárosi rész, valamint a városszéli új lakóövezet is hozzánk tartozik. Érdekesség, hogy vannak olyan tanulóink, akik már a harmadik, negyedik generációt képviselik iskolánkban. A fenntartó által engedélyezett pedagógus álláshelyek száma 34 fő. A nevelő-oktató munka ellátásához a pedagógus munkakörben alkalmazott valamennyi pedagógus szakképzettsége megfelel. A nevelőtestületből négy fő közoktatás-vezetői, egy kolléga fejlesztő pedagógusi szakvizsgát tett. Egy főállású könyvtárosunk és egy gyógypedagógusunk van. Két tanító gyakornoki idejét tölti. Egy pedagógus kolléga foglalkozik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal. A magasabb vezetői poszton egy igazgatóhelyettes dolgozik. A hatályos jogszabályok alapján, a létszámadatokat tekintetbe véve, két igazgatóhelyettes lenne engedélyezett, szeretnénk, ha a fenntartó a jövőben ezt tekintetbe venné. Három kolléga tölt be középvezetői pozíciót mint munkaközösség-vezető. Az adminisztrációt egy fő iskolatitkár segíti. Az SNI-s tanulók ellátásában 4 külsős szakember segíti munkánkat. A következő évet figyelembe véve, szükségünk lesz erkölcstan oktatására kiképzett kollégára, először az 5. osztályban. Az előző évben kapott képzést kolléganő, de a nyáron szülési szabadságra megy. Ezen kívül pedagógiai asszisztensek alkalmazása is szükségessé válna. A 7 évenkénti továbbképzési kötelezettségét mindenki tervek szerint teljesítette, ill. teljesíti folyamatosan. A képzéseket minden esetben az egyéni karriertervek és az intézmény céljai közt megjelölt feladatok összehangolásával igyekszünk támogatni. 3.2.2. Tárgyi feltételek Az iskola viszonylag nagy területen, az Ujhelyi és Béke utcák által határolt saroktelken épült. Öt különálló épületegyüttest foglal magában, amelyek közül az első épületet 1911-ben adták át, majd több évtizednyi különbséggel felépült még három épület, köztük a tornaterem, amely 35 éve társadalmi munkában készült. A legújabb a 9 tantermes, 18 éves iskolaépület. A telken bitumenes kézilabdapálya, homokos röplabdapálya és nagy füves játszótér helyezkedik még el, valamint egy fedett kerékpártároló, amely 4 éve szülői segítséggel épült. Az intézményben 17 tanteremben és egy szükségtanteremben folyik az oktatás. A tantermek mérete, állapota nagyon változó, attól függően, hogy a 100 éves épületben, vagy a 18 éve épült legújabb épületben helyezkedik-e el. Az 1911-ben átadott épületrész a centenáriumra megújult, teljes külső renováláson esett át, sajnos a belső felújításra már nem jutott anyagi forrás. A tantermek felújításában sok segítséget kaptunk és kapunk folyamatosan a szülőktől. Szaktantermekkel nincs megfelelően felszerelve az iskola, a számítástechnika terem tanteremként is funkcionál. Rajz és természettudományos szertáraink vannak, a felszereltségük jónak mondható. 12
Vezetői pályázat
Az iskola rendelkezik tornateremmel, két tornaszobával (táncteremmel). Sajnos a tornaterem mérete a tanulólétszámhoz viszonyítva nem megfelelő, és az állapotán is lehetne javítani. A beázások szerencsére megszűntek, mivel két éve megtörtént az épület szigetelése. Az öltözők állapota sem megfelelő, az elavult szerelvények okoznak problémát. A testnevelésórák megszervezése - főleg a téli időszakban - komoly fejtörést okoz. A tavaszi, őszi időszakban segítséget jelent a sportpálya. Külön termet foglal le a több ezer kötetes könyvtár és folyóirat-olvasó, amely mint jeleztem, az iskolai feladatokon túl lakossági igényeket is kielégít. Az iskolához tartozik a különálló épületben működő és önálló főzőkonyhával rendelkező ebédlő is. Az idei évtől mintamenzaként működik. A főzőkapacitás 400-420 adag. Diákjaink közel 80 %-a részesül minőségi étkeztetésben. Az intézmény felszereltsége, taneszköz ellátottsága megfelelő, a szükséges igényeket kielégíti. A kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékben előírtakat a fenntartó folyamatosan igyekezett teljesíteni. IKT eszközök tekintetében kiemelkedő az ellátottságunk, különféle pályázatoknak köszönhetően rendelkezünk 38 asztali számítógéppel, 10 interaktív táblával, 28 laptoppal, 149 tanuló laptoppal. Az alapító okiratban megjelölt feladatok ellátásához az iskola tárgyi feladatrendszere kielégítő, de mindenképpen fejlesztést igényel. „Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban. (…) A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek meg most már ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk, és őket is a keresők útjára kell vezetnünk.” (Rudolf Steiner)
13
Vezetői pályázat
4.
Vezetői program
Mért pályázom újra a vezetői állásra? Az oktatásban bekövetkezett változások nyomán megváltozik az igazgatói munka tartalma, mibenléte. Több helyen megfogalmazódott, mit vár el ma az oktatási ágazat az igazgatóktól. A feladatok, hatáskörök megváltozása egyfajta szemléletváltozást, rugalmasságot feltételez. A vezetés szakma, senki sem születik annak. Szerzett-tanult tapasztalataimat szeretném tovább kamatoztatni. Úgy érzem, a munkámban támaszkodhatok a nevelőtestületre, a szülőkre, a tanulókra, vezetőtársaimra, szeretnék továbbra is az ő elvárásaiknak megfelelni. Tudjuk, hogy jó iskolát építeni nem megy máról - holnapra, ez hosszú folyamat. A jó hírnevet viszont rövid idő alatt el lehet veszíteni. Szeretnék az iskolánkról kialakult pozitív kép megőrzésének a részese lenni - a meghirdetett minőségi munka irányítójaként -, a megváltozott körülmények között is. Vezetői céljaim megfogalmazásakor az intézmény meglévő, jól működő - az intézményi dokumentumokban is megfogalmazott - hagyományait, értékeit feltétlenül szeretném alapul venni. Emellett tudom, hogy nagy változásoknak, innovációnak lehetünk részesei az elkövetkezendő években. Ez a folyamat már elkezdődött, de a feladatok zöme most következik. Szeretnék én lenni az, aki átvezeti az intézményt ezen az időszakon. Oroszlány Péter szavait ugyanis teljesen magamra vonatkozónak érzem: „Jó, ha az igazgató innovatív hajlamú, aki kitartóan keresi a megoldást a problémákra. Reformpedagógussá kell válnia: régi hordókba nem lehet új bort tölteni, folyamatos megújulásban kell élnie. Merész és meggondolt egyszerre. Nemcsak jó adminisztrátor, hanem pedagógiai vezető is, képes mozgásba hozni környezetének rejtett erőit. Képes táplálni a hitet, felszabadítani a kedvet a munkához. Ugyanakkor nem akar uralkodni, örül az övénél jobb ötleteknek, a tehetségesebb pedagógusokra nem féltékeny, hanem örül nekik, támogatja őket, sőt rájuk támaszkodik, a szakmai kérdéseket egyenrangúságot adva megtanácskozza a testülettel, vagyis létrehozza minden dolgok legjobbikát, az iskola pedagógiai műhelyét.” Ez a műhely már működik az iskolánkban, de működését az új dokumentumokban, jogszabályokban megfogalmazott irányelveknek megfelelően kell a továbbiakban biztosítani. Kihívásként élem meg a zökkenőmentes átállást, szeretném, ha a mi pedagógiai műhelyünk bebizonyítaná, hogy rugalmasan képes alkalmazkodni, képes megfelelni a kihívásoknak. Képes magas szintű szakmai, emberi kvalitásait a gyermekek oktatása – nevelése szolgálatába állítani mindig, minden körülmények között. A közeljövőben számos olyan szakmai feladat vár a tantestületre, amely a tanároktól és az iskolavezetéstől is az eddigiektől eltérő szakmai felkészültséget igényel. Gondolok itt a NAT-ból és a kerettantervekből adódó új feladatokra, gondolok a szükségszerű szemléletváltozásra, a felügyelet megváltozott rendszerére, a szervezeti változásokra… Véleményem szerint a nevelőtestület tagjai rendelkeznek a jövő feladataihoz szükséges ismeretekkel, szakmai felkészültséggel, ezért az elmúlt években szerzett tapasztalataim birtokában a belső tartalékokra koncentrálva az előttünk álló feladatokat megvalósíthatónak tartom. Mindenképpen szem előtt tartanám Beke Kata gondolatait: „A közgondolkodás és értékrend egyik legfontosabb műhelye az iskola.” 14
Vezetői pályázat
4.1. Vezetői célok Olyan iskolát szeretnék, ahol a nevelőtestülettel együttműködve a következők valósulnak meg: • A törvényi előírások megtartása mellett az intézmény sajátos arculatának megőrzése. • Alapvető készségek, képességek magas színvonalon való fejlesztése a társadalmi elvárásokkal összhangban. • A NAT által is támogatott sokirányú képzési kínálat biztosítása, új képzések bevezetése (erkölcstan). • A kerettantervek által meghatározott tananyagtartalmak tudatos, magas színvonalon való továbbadása, kiegészítése. • Az ifjúság testi, fizikai, szellemi, mentális képességei közötti összhang megteremtése. • A kompetenciák a tudásanyag alkalmazásában kapjanak fő szerepet, „tartalomfüggetlen” kompetencia nem létezik. • A tanulók értékrendjében kapjanak fontos szerepet a kötelességtudattal, az elvégzett munka és a tudás megbecsülésével kapcsolatos fogalmak. • Esélyegyenlőség biztosítása oly módon, hogy a mindenki számára elérhető minimum szint helyett legyen esélye kinek-kinek a tehetsége szerinti érvényesülésre, különös tekintettel a hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozására, felzárkóztatására. • Az integráció ne eszköz, hanem cél legyen. • Tehetséggondozás, versenyek szorgalmazásával, támogatásával. • Ifjúságvédelmi feladatok erősítése – a megelőzés előtérbe állításával. • Szakmai tapasztalatok megosztása, publikálásának támogatása. • Összetartó, szakmailag magasan kvalifikált tantestület biztosítása. • Az intézményi céloknak megfelelő továbbképzések szorgalmazása. • Szakmai munkaközösségek színvonalas munkájának fenntartása. • A szülőkkel való optimális partnerkapcsolat további ápolása, fejlesztése, kommunikációs lehetőségek bővítése. • Külső kapcsolataink ápolása, bővítése. • Pályázati lehetőségek felkutatása, a tárgyi feltételek javítása érdekében.
4.2. A célok megvalósításához kapcsolódó feladatok 4.2.1. Iskolavezetés szintjén • Országos, helyi elképzelések megismerése, továbbadása. • A törvénymódosítások ismertetése, beépítése a dokumentumokba. • Az oktatás-nevelés személyi, tárgyi feltételeinek biztosításában való közreműködés. • Kapcsolattartás a fenntartóval és működtetővel, ill. szakmai szervezetekkel. • Az iskolai döntési mechanizmusok felülvizsgálata a szervezeti kultúra fejlesztése érdekében. • Olyan munkahelyi légkör biztosítása, amely kedvez az alkotókedvnek. • Folyamatos belső ellenőrzés, rendszeres óralátogatások. • Az értékelési követelmények tudatosítása, realitásra törekvés. • A munkamegosztás egyenlőségének biztosítása, motiváció erősítése. 15
Vezetői pályázat
4.2.2. Nevelőtestületi szinten • Az átdolgozott pedagógiai program alapos megismerése, megismertetése, az azokban foglaltak betartása, betartatása. • A pedagógiai kultúrában a kompetencia alapú oktatás további kiterjesztése. • Az IKT stratégiában foglaltak további alkalmazása. • A tanulói laptop program folytatása. • A mérési eredmények szinten tartása, ill. javítása, ahol szükséges. • A kompetenciamérések, egyéb mérések folyamatos elemzése. • Egységes pedagógiai követelmények megvalósítása. • A személyre szabott feladatok pontos, magas színvonalú elvégzése. • A módszertani kultúra fejlesztése, továbbképzések, önképzés keretében. • Egymás munkájának megismerése, segítő együttműködés. • A szabadidős tevékenységek, tanórán kívüli foglalkozások, sportkörök, színvonalának növelése. • Adminisztrációs munkánk javítása: a korrepetálások, tehetséggondozás precízebb nyilvántartása, a tanulói hiányzások dokumentálása, számonkérése. • Tanulók felkészítése rendezvényekre, versenyekre. • A jó versenyeredmények megtartása. 4.2.3. Munkaközösségi szinten Alsós (osztálytanítókat összefogó) munkaközösség • • • • • • • • • • • • • •
a kijelölt osztályokban a TÁMOP 3.1.4. pályázat fenntarthatóságának biztosítása a TIOP 1.1.1. pályázat előírásainak való megfelelés IKT technikák kiterjesztése tanulói laptop program folytatása alapkészségek fejlesztése változatos tanulásszervezési módokkal alapvető szokások kialakítása személyre szabott, a tanulók életkorának megfelelő tanulási technikák alkalmazása esélyegyenlőség biztosítása, hogy mindenki a képességeinek, tehetségének megfelelő módon és ütemben fejlődhessen egészséges életmódra nevelés környezettudatos szemlélet kezdeti lépéseinek bemutatása játékosság biztosítása a tanórákon és azokon kívül mozgáslehetőség biztosítása az életkori sajátosságoknak megfelelően mindennapos testnevelés biztosítása, adminisztrálása ismerkedés a könyvtárral
16
Vezetői pályázat
Felsős munkaközösség • • • • • • • • • • • • • • • •
a TÁMOP 3.1.4. pályázat fenntarthatóságának biztosítása a kijelölt osztályokban a TIOP 1.1.1. pályázat előírásainak való megfelelés IKT technikák kiterjesztése tanulói laptop program folytatása az iskola szellemi és erkölcsi normáinak elfogadtatása a tanulókkal, közvetítsék is társaik felé demokrácia, önszerveződés, felelősség, képviselet, kulcsszavak kapjanak szerepet az osztályfőnöki órákon legyen értéke a tudásnak, az önművelődésre való igénynek, a pluszfeladatok végzésének önálló tanulási technikák gyakoroltatása azonos értékelési rendszerek a tanári szabadság, egyéniség megőrzése mellett e- napló rendszeres vezetése, karbantartása igényesség alakítása a tanulókban önmagukkal, környezetükkel szemben, környezettudatos szemlélet alakítása egészséges életmód, testedzés szorgalmazása, káros szokások ártalmainak tudatosítása felzárkóztatás, tehetséggondozás szabadidő tartalmas eltöltése, kulturált szórakozás lehetőségei beszédstílust, beszédtechnikát fejlesztő gyakorlatok alkalmazása önálló könyvtárhasználat Alsós (döntően napközis tevékenységet végzőket összefogó) munkaközösség
• a délutáni munka szervesen kapcsolódjék a délelőttihez • Kapjon szerepet a kulturált étkezési szokások kialakítása, az önállóságra nevelés, a szabadidő hasznos eltöltése. Az utóbbi érdekében irányítsák céltudatosan a tanulók szokásait, közös játékok tanításával, minél több tanuló bevonásával. • folyamatosan szervezzenek az egészségmegőrző, ill. sportfoglalkozásokat • segítsék az önálló tanulási szokások kialakítását konkrét rávezető példákon keresztül • teremtsenek lehetőséget a napi testgyakorlásra, a mindennapos testnevelés megvalósítása érdekében • nyújtsanak segítséget az önképzéshez, a könyvtárhasználat támogatásával • A kommunikáció fejlesztése, a viselkedési szabályok következetes betartatása legyen napi feladat. Ez lehet spontán helyzetből adódó, de tudatosan, tréningszerűen napi szinten is megvalósulhat. 4.2.4. Szülők szintjén • az iskola céljainak ismerete, egyeztetés, közös programok szorgalmazása • kölcsönös párbeszéd, partnerként való működés • egymás kölcsönös megbecsülésén, tiszteletén alapuló viszony szülők és pedagógusok között 17
Vezetői pályázat
• • • •
a szülők tágabb csoportjának bevonásával az aktív mag bővítése a gyermekek érdekében a képességeiknek, lehetőségeiknek megfelelő elvárások támasztása segítő, megértő, következetes szülői háttér biztosítása folyamatosan tájékozódjanak gyermekük előmeneteléről: a fogadóórák, szülői értekezletek látogatottságának emelése
4.2.5. Az oktató-nevelő munkával összefüggő feladatok • • • • • • • • • • • • • •
kompetencia alapú oktatás folytatása, a fenntarthatóság biztosítása folyamatos, egyénhez, lehetőségekhez igazodó fejlesztés tanulási nehézségek okainak feltárása, konzultáció szakemberrel változatos tanulásszervezési módok elterjesztése egyénre szabott követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása konfliktuskezelési technikák alkalmazása kommunikációs kompetencia fejlesztése esélyegyenlőség biztosítása az egyéni képességek kibontakoztathatósága terén az ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok kiemelkedő szerepet kapjanak a közösségi érdek hangsúlyozása az individualizmussal szemben életvezetési szokások bemutatása viselkedéskultúra mintáinak bemutatása önismeret, önfegyelem fejlesztése önművelés, ismeretszerzés lehetőségeinek megismertetése
4.2.6. Személyiség és közösségfejlesztés Az oktatáspolitikai alapelvek között mindig fontos szerepet kapnak a közösségi érdekek, értékek. A két fenti fogalom elválaszthatatlan egymástól.
• • • • •
• • • •
A közösségfejlesztés feladatai: a tanulók közösségi magatartásának kialakítása, a közösségi normák megismertetése véleményalkotó képesség kialakítása közösségi szokások, normák, etikai értékrend elfogadtatása másság elfogadása harmonikus emberi kapcsolatok kialakítása Személyiségfejlesztés feladatai: színes, sokoldalú iskolai élet kialakítása, amely teret ad a tanulásnak, a játéknak, a munkának önismeret, együttműködési készség fejlesztése szokások, életmód alakítása, értékekkel való azonosulás cselekvési, önálló ismeretszerzési képesség kialakítása 18
Vezetői pályázat
• • • •
műveltség megalapozása világszemlélet kialakításának kezdeti lépései segítés a szűkebb és tágabb környezetben való eligazodásban egyénre szabott tartalom
• • • • • • • • • • • •
Személyiség és közösségfejlesztés színterei: tanórák, szakkörök, szervezett iskolai foglalkozások ünnepek, megemlékezések sportnap, sportrendezvények fellépések, bemutatók színházlátogatások versenyek, vetélkedők táborok, erdei iskolák, kirándulások iskolai könyvtár diákönkormányzat farsangi rendezvények, vásárok projekthetek, témahetek ismeretterjesztő előadások, bemutatók
4.2.7. Intézményi feladatok teljesülése A fenti célok, feladatok hatották át iskolai életünket az elmúlt években, és terveim szerint az elkövetkezőkben is áthatják, természetesen az új oktatáspolitikai elképzelésekhez alkalmazkodva. Ma nem könnyű nevelni. Megváltoztak a körülmények, megváltoztak a társadalmi elvárások, és a szülők is mást szeretnének, mint akár 10 évvel ezelőtt. A felgyorsult, technika által irányított világban nem könnyű érdekesnek, vonzónak lenni, olyan iskolát „csinálni”, ahova szívesen jár a diák, pozitív élményeket szerez, ahol megmozgatják testét, szellemét, fantáziáját, amely tevékenységközpontú, és nem utolsó sorban a gyermek áll a középpontban. „Minden gyermekben egy márványtömb testesül meg: a nevelést értő, művészi szeretetvésője alkot belőle remekművet. A gyermek gyémánt. Csiszold: briliáns lesz belőle. Kölcsönös szeretet nevel boldog egyént és közösséget. Az erősebb nem élhet vissza erejével, hatalmával, a gyenge nem élhet vissza a gyöngeség „előnyével”, különben megbomlik az áhított harmónia.”(G. Dr. Takáts Gizella). Az elmúlt évek versenyeredményei azt mutatják, hogy kollégáim nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra. Tanulóink 30-40%-a vett részt különböző szintű versenyeken. Büszkék vagyunk rájuk, hiszen többnyire a szabadidejét áldozta tanár és tanuló egyaránt. A 2011/12-es tanévtől az anyanyelvi vetélkedő szervezése révén a Tehetségpont tagja lettünk A felzárkóztató tevékenység az egyik legnehezebb területe munkánknak, mivel soha nem jut rá annyi idő, amennyit a kollégák rá szeretnének fordítani. Sajnos egyre több az olyan tanulónk, aki valamely területen problémával küzd. Ezen a területen elsődleges feladat a helyes tanulási technikák elsajátítatása, mivel legtöbbször ez áll a problémák hátterében. Szerencsére a tanítás tanulása mint önálló téma jelenik meg a NAT-ban.
19
Vezetői pályázat
A Köznevelési törvényben hangsúlyos szerepet kap a nehézségekkel küzdő gyermekek oktatása-nevelése, az 1.§ kiemelt feladatként jelöli az SNI-s és BTM-s tanulók fejlődésének elősegítését, valamint a 4.§ is alapfeladatként tartalmazza ezt. Az érintett tanulóknak nemcsak az egyéni fejlesztésen megvalósuló habilitációja/rehabilitációja számon kérhető, hanem a tanórai differenciált foglalkoztatása is. Ezeknek a törvényi megjelenése többletterhet ró a kollégákra. Az új NAT „Biztosítja, hogy a tanulók és az iskolák kellő idővel rendelkezzenek a tananyag feldolgozásához.” Ennek gyakorlati megvalósulása elé várakozással tekintünk. A NAT ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Szorgalmazza, hogy a diákok a tanulás folyamatában cselekvő módon vegyenek részt, különböző szervezeti formában: csoportos, páros, egyéni. Kiemeli a differenciálást, a kooperatív technikák alkalmazását. Szerencsére ez a mi esetünkben nem jelent újat, hiszen hosszú évek óta törekszünk a fentiekre, a TÁMOP és TIOP pályázatoknak köszönhetően kellőképpen ki is vagyunk képezve nevelőtestületi szinten. A 2003-ban módosított NAT-ból kikerültek a közművelődési tartalmak, most újból visszakerülnek… Ez különösebben a mi munkánkat nem befolyásolja, hiszen mi eddig is olyan szellemben dolgoztunk, aminek a célja az volt, hogy „olyan gyerekeket neveljünk, akik sokoldalúságukkal, felelősségtudatukkal, döntésképességükkel a haza felelős polgáraivá váljanak, kifejlődjön bennük a hazafiság érzelemvilága, ill. reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyenek szert.” Folyamatosan változik körülöttünk a világ, nekünk is lépést kell tudni tartani ezekkel. Az igazán új elemek, ill. modern tartalmak (pl. gazdasági és pénzügyi nevelés, önkéntesség…) oktatása valóban szükségessé vált. Hiszen az a célunk, hogy gyermekeink valóban versenyképes és minőségi tudást kapjanak a társadalom jogos elvárásaként. Melyek azok a területek, amelyekre kiemelt várakozással tekintek, és amelyek újabb kihívást jelenthetnek a minőségi oktatásban? • újjáéledő szakmai ellenőrzés • a tankönyvellátás új rendszere • az új kerettantervi tartalmak • sakkoktatás • Iskolánkban évekig folyt sakkoktatás tanórai keretben. Szakember hiányában szüntettük meg, jelenleg szakköri szinten folyik, de amennyiben módunk lenne az újbóli bevezetésére szívesen élnénk vele. • művészeti nevelés kiemelt helyen • egész napos iskola • Az elmúlt tanévben már kéttanítós rendszerben indultak az első osztályaink, ezt folytatni szeretnénk. • mindennapos testnevelés megszervezése felmenő rendszerben • tanulói órakeretek bővülése • pedagógusok munkaidejének módosulása, beosztása
20
Vezetői pályázat
5.
Vezetői funkciók
5.1. Tervezés A vezetés folyamat jellegű, különböző munkaformákon keresztül valósul meg. Gyakorlását nem lehet csupán a megbízott vezető egyéni, személyes feladataként felfogni. A vezetés szervezeti funkció, a szervezet élete, működése szervezettséget és nem utolsó sorban csapatmunkát igényel. A vezetéselméletek közül mindegyik első helyre teszi a tervezést mint legfontosabb vezetői funkciót. A tervezéstől azonban nem választható el a tájékozódás, az információszerzés, ezeknek az információknak a rendszerezése, viszonyítása, értékelése. Pedagógiai munkánk irányvonalát pedagógiai programunk határozza meg, amely közös tervező munka eredménye, és hosszú időre meghatározza céljainkat. Most, amikor a dokumentum jóváhagyásának felelőssége az igazgatóra hárul, az eddigieknél is felelősségteljesebben kell gondolkodnunk. Az elképzelések megvalósításához a fenntartó egyetértése szükséges, nem mindegy tehát, milyen többletfeladatokat szeretnénk megvalósítani. A munkálatok során meg kell felelni a törvényességi követelményeknek, figyelembe kell venni a személyi, tárgyi feltételeket, a tanulók összetételét, a szülők elvárásait. A pedagógiai program alapján éves munkaterv készül. A munkaterv a tanévre megtervezett és a testület által elfogadott feladatok írásba foglalása, a részfeladatok időbeli ütemezésével és a feladatok végrehajtásával felelős megnevezésével. A munkaterv elkészítésének kritériumai: • jól kezelhető, • konkrét, • világos, • megvalósítható, • ellenőrizhető legyen. Az iskola munkaterve alapján készül a munkaközösségek, a diákönkormányzat, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkaterve. A munkaterv az a vezérlő dokumentum, amely a munkában irányadó, és kinek-kinek felelőssége, hogy végrehajtásában képességeinek legjavát nyújtva munkálkodjék. Mindenképpen fontosnak tartom, hogy a dokumentumokban az országos, járási, iskolai érdekek összhangja köszönjön vissza.
5.2. Szervezés A szervezés szabályozó tevékenység, tevékenységek, folyamatok és az ezeknek megfelelő szervezet kialakítása. A projektek kapcsán bizonyítást nyert ennek a funkciónak a fontossága. Tapasztaltam, mennyire kulcsa a sikernek, hogy a megfelelő pozíciókra, funkciókra a megfelelő emberek kerüljenek.
21
Vezetői pályázat
Melyek a szervezés legfontosabb területei az oktatási intézményekben? • az iskola zökkenőmentes munkavégzésének megszervezése • a középvezetők munkájának összehangolása • a nevelőtestület munkájának koordinálása • a tanulók tevékenységeinek megszervezése A szervezés során bizonyos tartalmi követelményeket szem előtt kell tartanunk. Ezek: • rugalmasság • komplexitás • a változó körülményekhez való igazodás • stabilitásra törekvés
5.3. Szervezeti felépítés A szervezeti felépítés eddigi értelmezése változott a fenntartóváltás következtében, hiszen más lett az iskola működtetője és más a fenntartója. Azok a technikai dolgozók, akik eddig szorosan a szervezet részét képezték, egy másik szervezethez tartoznak, de létüktől nagyon sok minden függ. Gondolok itt a gazdasági ügyintézőre, a takarítókra, a karbantartókra, vagyis a technikai személyzetre. Az igazgató már nem egyszemélyi felelős vezetőként áll a szervezet élén, de a felelőssége ettől még nem kevésbé jelentős. Felelős kapocs a tantestület, a fenntartó és a működtető között. Továbbra is felelős azért, hogy a tantestület olajozott gépezetként, a kiemelkedő szakmaiság jegyében működjön. Gondoskodni kell a megfelelő munkamegosztásról a vezetőtársakkal, továbbra is ki kell kérni a véleményüket szakmai döntések meghozatalakor. Az iskola irányítása szempontjából elengedhetetlen a feladatkörök pontos leírása. A munkaköri leírások folyamatos karbantartása fontos feladat, hiszen ezek tartalmazzák a vezetők feladatait, irányító, ellenőrző jogköreit, így a belső ellenőrzés részét is képezik. Intézményünkben jelenleg egy igazgatóhelyettes van. A munkamegosztás jegyében adminisztrációs, napi szervezési feladatokért felel, munkájában precizitásra, pontosságra van szükség, mely feladatait kiemelkedő színvonalon végzi. Iskolánkban a munkaközösségek szakmai szerepe nagyon jelentős. Vezetőik részt vesznek a tervezési, szervezési folyamatban, a belső ellenőrzésben, értékelésben. Három nagy munkaközösség fogja össze a kollégákat: alsós, felsős, napközis. Ez a munkamegosztás eddig jól működött, mivel a munkaközösségek vezetői szakmailag magas szinten képzettek és emberileg is alkalmasak az irányításra. A funkcionális jellegű munkamegosztás jellemző iskolánkra, az igazgató és közvetlen segítői a feladatokat azok természete szerint osztják meg. Ennek a szervezeti felépítésnek nagy előnye a szakszerűség érvényesítése. Követelmény a szoros munkakapcsolat a vezetők között, fontos, hogy döntéseikben valamennyiük véleménye tükröződjék. Havonta akár többször is tartunk vezetői megbeszéléseket, ez a záloga, hogy a közös célokhoz vezető utat közösen találjuk meg.
22
Vezetői pályázat
A funkcionális jellegű szervezeti felépítés hátránya lehet, hogy keresztintézkedéseket tesz lehetővé, de a mi esetünkben ez nem okoz gondot, mivel a többéves munka kialakított egy bizonyos fajta szokásrendet. A kollégák pontosan tudják, milyen ügyekben kihez kell fordulniuk. Ezen a szervezeti felépítésen nem szeretnék változtatni a jövőben. Viszont bízom abban, a fenntartó mérlegelni fogja, hogy két igazgatóhelyettes kapjon lehetőséget a közös munkára. hiszen erre a törvényi előírások módot adnak.
5.4. Ellenőrzés Ellenőrzés nélkül a vezetés nem lehet eredményes. Ezt igazolják eddigi vezetői tapasztalataim, ezért mindig nagy hangsúlyt fektettem erre a tevékenységre, az iskolai élet minden területén. Pályámat akkor kezdtem, amikor még működött a szakfelügyeleti rendszer. Sokat segített szakmai fejlődésemben, és soha nem felejtettem ezt el, igazgatóként sem. Évente legalább két alkalommal igyekeztem minden kollégánál látogatást tenni. Az óralátogatást megbeszélés követte, amelyen mindkét fél elmondhatta észrevételeit. Fontos részét képezték a látogatások a kollégák teljesítményértékelésének. Egy-egy óralátogatás kapcsán nemcsak az oktató-nevelő munkát lehet elemezni, hanem személyes, emberi kapcsolatok építésére is lehetőséget ad. A jó kapcsolat fontos feltétele a bizalom, a személyes odafigyelés, ami a vezetői munka sarkalatos pontja kell hogy legyen. Iskolánkban az ellenőrzésnek két formáját alkalmazzuk: 1. folyamatellenőrzés: ilyen jellegű ellenőrzést végez az igazgató, a helyettese, a munkaközösség vezető, amikor tanítási órákat, különböző foglalkozásokat vizsgál. 2. eredményvizsgálat: az elért eredményeket teszi mérlegre, s ezzel egy folyamat befejezése és az új elkezdése között teremt kapcsolatot. Az ellenőrzés alapjául szolgál a belső ellenőrzési terv, a pedagógiai program, a munkaterv. Az ellenőrzésben törekszünk: • tényszerűségre • objektivitásra • folyamatosságra • tervszerűségre
Nagy reményeket fűzök a most alakuló szaktanácsadói rendszerhez. Mi sem bizonyítja jobban, hogy magam is kértem a felvételemet a szaktanácsadói körbe. A portfólió elkészítése izgalmas feladatnak ígérkezik minden egyes pedagógus számára, hiszen összeállítása kapcsán mód nyílik azoknak az eredményeknek az összegzésére, amelyek meghatározzák egy pálya, egy életút sikerességét. Ugyanakkor továbbra is fontos feladatnak tartom a folyamatos belső kontrollokat, és a korábbi jó gyakorlatot szeretném folytatni. Továbbra is rendszeresen szeretnék órákat látogatni. Az óralátogatások célja a megerősítés, hiszen erre időről-időre szükségük van a kollégáknak, úgy a kezdőknek, mint a tapasztaltabbaknak.
23
Vezetői pályázat
Most, hogy az igazgatók szerepe átértékelődik, több idő jut erre a feladatra, és a szakmai konzultációk részletesebben kiterjedhetnek az egyes pedagógiai feladatok elemzésére, több idő jut majd egy-egy részterületre, illetve a személyes tanácsadásra.
5.5. Értékelés Az ellenőrzést szükségszerűen kell követnie az értékelésnek. Hiszek benne, hogy minden kollégának szüksége és joga van objektív értékelésre. Az ellenőrzéshez szorosan hozzátartozik az értékelés. A kettő szorosan összefügg, de nem azonosítható egymással. Az értékelés szembesítést jelent. Az értékelésnek lehetnek különböző formái: jelentések, beszámolók, egyéni vagy csoportmegbeszélések, minősítések, értekezletek. Az értékelés akkor éri el célját, ha konkrét, egyértelmű, következetes elvárásokon alapszik. Meggyőződésem, hogy csak az az értékelés lehet célravezető, amely a pedagógusok igazságérzetével találkozik. Az értékelés funkciója nagy hatással van a nevelőtestület hangulatára, ezért csak a gondos, tényszerű, reális értékelés lehet célravezető. A belső ellenőrzésnek egy nagyon nagy hátránya van: egy idő után nem zárható ki a szubjektivitás. A vezetőkre nagyon nagy felelősség hárult, amit most kiváltani látszik egy objektívabb ellenőrzési, értékelési rendszer. Kívánom, hogy megvalósuljanak azon oktatáspolitikai elképzelések, amelyek a pedagógusok méltán megérdemelt anyagi elismeréséhez vezetnek. Szeretném igazgatóként megélni, hogy részese legyek ennek a folyamatnak. Egy intézmény sikerességének egyik záloga a jó munkahelyi légkör. Ennek megőrzése érdekében mindent el szeretnék követni, többek között a fent leírtak jegyében szeretném gyakorolni a vezetési funkciókat.
24
Vezetői pályázat
6.
Zárszó
A kezembe került minap a Néptanítók Lapja 1868-as példányának egy oldala, amely a következőket írta: „…a törvényhozás bár mi czélszerüen intézkedjék is, csak egy szebb jövőnek alapjait rakhatja le: az egyesületi tevékenység a népoktatás javitásánál bár nagy segédül szolgálhat, de végre is csak segédkezet nyujthat: hanem e javítás maga csak azok által eszközölhető, kik a közoktatással közvetlenül foglalkoznak s ha azt kivánjuk, hogy népoktatási állapotaink gyorsan javuljanak, ha belátjuk, hogy épen e téren nem várhatunk, hanem hogy arra kell törekednünk, hogy a népnevelés emelésére addig is, míg törvényhozásunk határozatai gyümölcsöt hozhatnak - annyit tegyünk, amennyit lehet: be kell látnunk azt is: miként minden e czélra irányzott törekvéseinknek eredménye azon buzgalomtól függ, amellyel e hon néptanítói törekvéseinkben részt vesznek.” A nyelvezet elavult ugyan, de a megfogalmazott gondolatok nem. Nem a pedagógus a kulcsa az eredményes nevelésnek a XXI. században is? Nem az ő hozzáállásukon múlik az, hogy mi tud megvalósulni a törvényekből? Az idők folyamán megváltozott a tanulók és szüleik értékrendje, gyakran érdektelenségbe ütközünk, tekintélyünk erősen csökkent. De nekünk mindenképpen a szülői házzal együttműködve lehet csak esélyünk arra, hogy eredményes nevelést folytassunk Nem zárhatjuk ki a külső tényezőket, de alkalmazkodnunk kell, ahogy tettük eddig is, rugalmasan – felmérve a lehetőségeket, kihasználva azokat. A változásokban próbáljuk megkeresni az állandóságot, a pozitívumokat, és fordítsuk a magunk hasznára. Tudni kell, hogy nem a világ fog értünk változni, hanem nekünk kell a régi rutinokat elfelejteni és felvenni a környezet, a társadalom által diktált tempót. S végezetül, hiszek Dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár asszony szavaiban: „…a magyar iskola jó lesz. A magyar iskolába jó lesz járni, mert a legfontosabb az ember lesz benne” Bízva a nevelőtestület, az iskola dolgozóinak bizalmában, a szülők, gyerekek szeretetében, a saját elkötelezettségemben, megpályázom az Ujhelyi Imre Általános Iskola igazgatói állását.
„Ne csatlakozz azokhoz, akik mindenben csak a könnyűt keresik! Menj inkább oda, ahol magasra helyezik a mércét és jóval több a jutalom is!” (Jim Rohn)
Mosonmagyaróvár, 2013. május 20.
……………………….……………….
Gálos Jánosné
25
