VEZETŐI PÁLYÁZAT A HAJDÚSZOBOSZLÓI A HŐGYES ENDRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐI BEOSZTÁSÁNAK ELLÁTÁSÁRA

VEZETŐI PÁLYÁZAT A HAJDÚSZOBOSZLÓI A HŐGYES ENDRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐI BEOSZTÁSÁNAK ELLÁTÁSÁRA

Hajdúszoboszló, 2013. május 23.

Készítette: Sárkányné Kertész Éva pályázó

Igazgatói pályázat

Készítette: Sárkányné Kertész Éva

Tartalom MOTIVÁCIÓS LEVÉL ........................................................................................................... 4 I. HELYZETÉRTÉKELÉS ..................................................................................................... 6 I/1. RÖVID BETEKINTÉS AZ ISKOLA TÖRTÉNETÉBE ................................................. 6 I/2. A HŐGYES ENDRE GIMNÁZIUM NEVELŐTESTÜLETE ÁLTAL MEGHATÁROZOTT LEGFONTOSABB PEDAGÓGIAI ELVEK .................................... 8 I/3. TANULÓI LÉTSZÁM VÁLTOZÁSA............................................................................ 9 I/4. A TANULÓK EREDMÉNYEI...................................................................................... 10 I./5. A TANULÓK SZOCIÁLIS HELYZETE ..................................................................... 14 I/6. TANULÓK FEGYELMI HELYZETE .......................................................................... 14 I/7. SZEMÉLYI FELTÉTELEK .......................................................................................... 16 I/8. TÁRGYI FELTÉTELEK ............................................................................................... 17 I/9. GAZDASÁGI HELYZET ............................................................................................. 19 II.VEZETŐI PROGRAM ..................................................................................................... 20 CÉLOK, TERVEK, FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK .......................................................... 20 II/1. JÖVŐKÉP ..................................................................................................................... 20 II/2. A GIMNÁZIUMOK TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁSA .................................. 21 II/3. A GIMNÁZIUMOK NEVELÉSI-OKTATÁSI FELADATAI .................................... 21 II/4. TÖRVÉNYBEN ELŐRÍRT VÁLTOZÁSOK, MELYEK MEGHATÁROZZÁK AZ INTÉZMÉNYI FELADATOKAT ....................................................................................... 22 II/5. A HŐGYES ENDRE GIMNÁZIUM FELÉ TÁMASZTOTT FENNTRARTÓI, PARTNERI ELVÁRÁSOK ................................................................................................. 23 II/6. NEVELÉSI, OKTATÁSI ELVEK, CÉLOK, ELKÉPZELÉSEK ................................ 26 II/6.1. OKTATÁSI STUKTÚRA ................................................................................. 26 II/6.2. TEHETSÉGGONDOZÁS ................................................................................. 31 II/6.3. HÁTRÁNYOS HELYZET ................................................................................ 32 II/6.4. NEVELÉS......................................................................................................... 33

2



II/6.5. KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG, HAGYOMÁNYŐRZÉS ........................... 36 II/6.6. EGÉSZSÉGNEVELÉS ...................................................................................... 37 II/6.7. KÖRNYEZETI NEVELÉS ............................................................................... 38 II/7. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ............................................................................................. 38 II/8. TANTESTÜLET, PEDAGÓGUSOK .......................................................................... 39 II/9. TANULÓI KÖZÖSSÉG, DIÁKÖNKORMÁNYZAT ................................................. 42 II/10. A GIMNÁZIUM MENEDZSELÉSE ......................................................................... 44 III. VEZETÉSI ELVEK, MÓDSZEREK ............................................................................ 46 MELLÉKLETEK................................................................................................................... 49

3



MOTIVÁCIÓS LEVÉL "Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban. (...) A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek meg most már ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk, és őket is a keresők útjára kell vezetnünk." /Rudolf Steiner/ 1970. január 23-án születtem Hajdúszoboszlón. Életem minden jelentős eseménye e városhoz kötődik. Itt végeztem általános iskolai (Gönczy Pál Általános Iskola) és középiskolai (Hőgyes Endre Gimnázium) tanulmányaimat. Az egyetemi diploma megszerzéséhez szükséges szakdolgozatomat is a városról írtam: Hajdúszoboszló funkcionális morfológiája címmel, melyért tudományos elismerésben is részesültem. 1993-ban mentem férjhez, s kezdtem önálló életet. Ugyanebben az évben helyezkedtem el a Szép Ernő Középiskolai Kollégiumban, a középiskolai matematika tanárnőm invitálására, mint nevelőtanár. Ekkor még egyetemistaként, majd a diploma megszerzése után középiskolai tanárként dolgoztam. Szerencsésnek érzem magam, mert iskolai tanulmányaim során, olyan pedagógusok vettek körül, akik példaként szolgáltak számomra emberként és tanárként egyaránt, s elindítottak azon az úton, mely hivatásommá tette a pedagógiát. A társadalmi elismertség hiányát pótolni tudja számomra diákjaim szeretete, megbecsülése. Nevelőtanárként, diákjaimnak köszönhetően, emberileg gazdagabb lettem, s egy olyan hivatást ismerhettem meg, amely nehézségei ellenére, az örömök és sikerek tárházát rejti. 1996-ban született meg a lányom, aki jelenleg szintén a Hőgyes Endre Gimnázium tanulója. Az évek alatt lehetőségem nyílt, óraadó tanárként a tanítás művészetével is megismerkedni, mely a pedagógia másik oldalát is megszerettette velem. Jelenleg is történelmet tanítok a Hőgyes Endre Gimnáziumban.

4



2009 decemberében megpályáztam a Szép Ernő Középiskolai Kollégium igazgatói állását. Pályázatom sikeres volt, így a vezetői pozíciót 2010 januárjától tölthettem be, s jelenleg is a kollégium igazgatójaként dolgozom. Mint, ahogyan önéletrajzomból is kitűnik, lassan 20 éves tapasztalattal rendelkezem, nevelőtanárként, óraadó tanárként, intézményvezetőként, sokoldalú ismeretre tettem szert. Minőségbiztosítási ismereteimet hasznosítva, irányítottam a kollégium minőségfejlesztési programjának kiépítését. Intézményvezetőként hozzájárultam a kollégiumban a pedagógiai munka színvonalának növeléséhez, a kollégium épületének belső felújításához, az intézmény törvényi előírásoknak megfelelő működtetéséhez. A Hőgyes Endre Gimnáziumban eltöltött tíz évben betekintést nyerhettem az iskola életébe, tapasztaltam az ott folyó kiemelkedő pedagógiai tevékenységet. A pedagógusokkal és a diákokkal is sikerült jó kapcsolatot kialakítanom. Úgy érzem a tanári pályán eltöltött két évtizednyi tapasztalatnak, a vezetői ismereteimnek, valamint motiváltságomnak köszönhetően, hozzá tudnék járulni a gimnáziumi oktatás sikeréhez, az intézmény elismertségének további növeléséhez. A tapasztalatok és tudás birtokában szeretném megpályázni a Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola igazgatói állását. Céljaim megvalósításához kérem az Önök bizalmát és támogatását.

Hajdúszoboszló, 2013. május 23.

Tisztelettel:

Sárkányné Kertész Éva

5



I. HELYZETÉRTÉKELÉS Alapját a Hőgyes Endre Gimnázium nevelőtestülete által elkészített szabályzatok, a www.hogyes.hu oldalon megtalálható információk és a gimnázium vezetősége, pedagógusai által szolgáltatott adatok és tájékoztatások adják. A helyzetelemzésben feltárt pozitívumok és negatívumok értékelése a vezetői programban történik. I/1. RÖVID BETEKINTÉS AZ ISKOLA TÖRTÉNETÉBE

A Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola Hajdúszoboszló városának középiskolája. Erős társadalmi igény, közakarat hozta létre, és működése azóta is szorosan összefügg a település történelmével. A hajdúszoboszlói gimnáziumi oktatás gyökerei úgy 300 évre nyúlnak vissza. A debreceni Református Kollégium partikulája működött városunkban, amely a múlt század végén polgári iskolává alakult, és a gimnázium megszűnt. 1945 után ébredt fel újra a gimnáziumi oktatás igénye. A hajdúszoboszlói polgárok kezdeményezését felkarolta Kovács Máté akkori VKM államtitkár, akinek a közbenjárásával sikerült az önálló gimnázium megindításához szükséges engedélyeket beszerezni, és 1947. augusztus 27-én megszületett az új intézmény alapítási engedélye. Ekkor szembesültek a város vezetői az igazi gondokkal. Nem volt tanterem, nem voltak bútorok, tanárok, de még diákok sem. Horváth Ferenc polgári iskolai tanár vállalta föl a nehéz feladatot, hogy diákokat toborozzon az új gimnáziumba. A tanévnyitó ünnepségre, 1947. szeptember 30-ra 3 kinevezett és 2 óraadó tanárt, valamint 16 diákot sikerült összeverbuválni, sőt egy 17. is ígérte érkezését. Tantermet és tanári szobát a polgári iskolában - a jelenlegi Közgazdasági Szakközépiskola épületében - biztosított a város, de az asztalokat és székeket mindenki otthonról volt kénytelen magával hozni, akárcsak a téli tüzelőt.

6



A mostoha körülmények ellenére a munka nagy lelkesedéssel folyt. Az 1950-től Irinyi János nevét viselő gimnázium híre csakhamar eljutott a környező településekre is, így nem csoda, ha a létszám folyamatosan nőtt. Az érettségi vizsga idejére az első osztály létszáma - a különbözeti vizsgát vállalókkal - 22-re gyarapodott. A vidékről érkező tanulók elhelyezésére 1953-ban fiú-, a következő évben pedig leány diákotthon jött létre Horváth Ferenc igazgatása alatt. 1958. június 7-én vette föl az iskola városunk szülöttének, a nemzetközi hírű orvostudósnak, Hőgyes Endrének a nevét. Az iskola folyamatosan gyarapodott. 1961-ben már 3-3 párhuzamos osztállyal működött évfolyamonként. 1962-től megkezdte működését az első szakközépiskolai osztály. Az első évben zöldségtermelő-kertész szak indult, a másodiktól öntözéses növénytermesztő-gépész szak is. A gyarapodó iskolalétszám, a zsúfoltság komoly gondot jelentett a régi épületben. A helyzet tarthatatlanságát jól jellemzi az 1962-es házirend egyik pontja: „a folyosón egyirányú (jobb oldali) közlekedés van, a nagy zsúfoltság miatt a folyosót csak közlekedésre lehet használni, tilos minden csoportosulás, szaladgálás, játék”. Elengedhetetlenné vált az új épület megépítése, amelyet 1964 őszén vehettek birtokba a tanulók. A 8 tantermes épületbe a 12 gimnáziumi osztály költözött, a szakközépiskolai osztályok a régi iskolában maradtak. A két épületben így már megoldható volt a több mint 700 tanuló megfelelő elhelyezése. Ebben az évben indult meg a szakosított tantervű képzés biológia-kémia tagozaton, ahonnan számos kiváló diák került ki az évek során. 1970-től a szakközépiskolai oktatásban profilváltás következett be. Ekkor indult a gyors- és gépíró tanfolyam, a következő tanévtől pedig egy új típusú közgazdasági tagozat kezdte meg működését számviteli és pénzügyi ágazattal. 1974-ben ennek az önállósításával jött létre a Közgazdasági Szakközépiskola. Az iskola igazgatását 1983-ban Barbócz László vette át, aki 1986-ban tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig állt az iskola élén. 1986-tól 1995-ig Csizmadia Katalin, 1995-től 2012-ig Szandai Kázmér irányította a gimnáziumot. 1985-től a tagozatos képzést a fakultációs rendszer váltotta föl. Ez azonban eredményességét tekintve soha nem tudta felülmúlni a tagozatos rendszert.

7



Az 1992-es esztendő is mérföldkövet jelent az iskola történetében. Ekkor indult meg a hatosztályos gimnáziumi képzés. Ezzel olyan tanulókat sikerült az iskola számára megnyerni, akik a tanári kar szerint a korábbi eredményeket is túlszárnyalják majd. Hogy ez a remény megalapozott, azt mutatják eddigi sikerek. Ma már nem az kelt feltűnést, ha gimnazistáink országos tanulmányi versenyeken szerepelnek, hanem az, ha nincsenek ott a döntőben. 1998-tól az iskola újra megkapta a jogot szakképzés szervezéséhez, így ettől az időponttól viseli újra a Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola nevet. Jelenleg több mint 500 diák tanul az iskolában, 19 osztályban 40 tanár irányításával. Bár kicsit szűkös körülmények között, de a pedagógusok mindent megtesznek annak érdekében, hogy tanítványaik - a Hőgyes hagyományokhoz méltón - megállják a helyüket a felsőoktatási intézményekben, és az élet minden területén. A 2009/2010-es tanévben a gimnázium épülete megújult. A felújított iskola megfelel a 21. század követelményeinek, és méltán lehet büszke rá valamennyi szoboszlói polgár. (Forrás: www.hogyes.hu)

I/2. A HŐGYES ENDRE GIMNÁZIUM NEVELŐTESTÜLETE ÁLTAL MEGHATÁROZOTT LEGFONTOSABB PEDAGÓGIAI ELVEK

 tanuló központú pedagógia  változatos tanulásszervezés  a pedagógus szerep fontossága  módszertani változatosság  egész életen át tartó tanulás folyamatára való felkészítés  kompetencia alapú oktatás  esélyegyenlőség  hátrányos helyzetből fakadó hátrányok leküzdésében segítségnyújtás  felzárkóztatás  egyéni fejlesztésre alapuló tehetséggondozás

8



 külső- belső elvárásoknak való megfelelés  egészséges életmódra nevelés  környezeti nevelés  hagyománytisztelet  pályaorientáció elősegítése  korszerűsítés, modernizáció Vezetői programomban a nevelőtestület által meghatározott elvekhez kapcsolódóan fejtem ki vezetési koncepciómat. I/3. TANULÓI LÉTSZÁM VÁLTOZÁSA

A diagramból egyértelműen kiderül, hogy az össztársadalmi szinten tapasztalható létszámcsökkenés a Hőgyes Endre Gimnázium estében is megfigyelhető. Amíg a 2008/2009es tanévben 622 tanulója volt a gimnáziumnak, addig a 2012/2013-as tanévben 546. Ez 12%os csökkenés. Ezt a folyamatot meg kell állítani. A csökkenés nagyobb méreteket mutat a bejárós és kollégista tanulók körében. A helybeli és a vidéki 8. évfolyamos tanulókat meg kell

9



győzni, hogy a Hőgyes Endre Gimnáziumban olyan minőségű munka folyik, mely által olyan tudáshoz juthatnak, mellyel elérhetik céljaikat és elképzeléseiket.

A második diagram azt mutatja, hogy a 6 osztályos képzésre továbbra is van igény, bár az ide jelentkező tanulók közül nem mindenki rendelkezik azzal a tudásszinttel, ami a felvételhez szükséges. Mivel ezen képzés legfőbb célja a tehetséggondozás, fontosnak tartom a jövőben is a tanulók tudásának mérését és a felvételi ponthatár meghúzását, máskülönben a pedagógiai célkitűzés nehezen lenne teljesíthető. A 9. évfolyamos tanulók számát illetően nagyobb az ingadozás, bár ez önmagában még nem indokolja az iskolai összlétszám csökkenését. Valószínűsíthető, hogy a lemorzsolódás adja ki a 12%-os létszámcsökkenést. Ezért a tanulói létszám megtartása érdekében, a felzárkóztatásra is nagyobb hangsúlyt kell helyezni. I/4. A TANULÓK EREDMÉNYEI A bemeneti értékek tekintetében pontos információval nem rendelkezem, de a felvételi pontok átlagát megfigyelve (matematika és magyar tantárgyakból) elmondható, hogy a 9. évfolyamon különösen a matematikai tudással sok esetben gondok vannak.

10



Így ismételten visszaigazolódik, hogy a felzárkózatásnak milyen jelentős a szerepe. A pontosabb problémafeltárás érdekében a bejövő tanulók estében egységes, minden tantárgyra kiterjedő a munkaközösségek által összeállított felmérést kellene elvégeztetni. A 2011. évi országos kompetenciamérés eredménye Átlageredmények: Hatosztályos képzés:

8. évfolyam matematika

szövegértés

Hőgyes Endre Gimnázium:

1735

1688

Országos átlag:

1601

1577

6 évfolyamos gimnáziumok:

1731

1720

Városi általános iskolák:

1577

1554

10. évfolyam matematika

szövegértés


1841

1818

Országos átlag:

1635

1617


1805

1781

11



Négyosztályos képzés: 10. évfolyam matematika

szövegértés


1675

1680

Országos átlag:

1635

1617


1724

1723

Szakközépiskolai képzés: 10. évfolyam matematika

szövegértés


1704

1665

Országos átlag:

1635

1617

Szakközépiskolák:

1624

1604

A kompetencia mérések adatait megfigyelve megállapítható, hogy az A és B osztályok estében mutatkozik lemaradás, de még ez is az országos átlaghoz viszonyítottan jónak felel meg. A 2013/2014-es tanévtől elinduló új struktúra valószínűleg megszünteti még ezt a különbséget is, s összehangolt, fejlesztő munkával az eredmények is még tovább fognak javulni.

12



Az ábrából kiderül, hogy az utóbbi 2 tanévben a kitűnők és jelesek száma dicséretesen magas és viszonylag állandó értékeket mutat (az össztanulók 8%-a kitűnő, 10%-a jeles). A bukottak száma viszont kb. 2%-os növekedést mutat (az össztanulói létszámra számítva). Amíg 20102011-ben a tanulók 3,6%-a bukott, addig 2011-2012-ben a 6%-a. Ha ehhez a lemorzsolódási arányokat is hozzávesszük, akkor duplán is beigazolódik a felzárkóztatás szükségessége.

A kimeneti értékek jó és eredményes munkát igazoltak vissza, az évek során alig változó értékekkel. A tantestületen belüli magas színvonalú munkát, a tehetséggondozás sikerességét és a hatosztályos képzés létjogosultságát igazolja vissza az emelt szintű érettségi vizsgák magas mutatója (4,7) A 2011/2012-es tanévben nyelvvizsgát szerzett tanulók száma közép és felsőfokon: Középfokú nyelvvizsga: angol: 47 tanuló német: 4 tanuló Felsőfokú nyelvvizsga: angol: 5 tanuló Az adatok mutatják a nyelvi képzés színvonalát is, mivel főként angol nyelvből magas a nyelvvizsgák száma. Fejlesztendő terület németből és más nyelvekből megszerzett

13



nyelvvizsgák terén van, aminek a nyelvi képzés szigorodó feltételei miatt még nagyobb jelentősége van. Kevés azon tanulók száma, akik 2 nyelvből is nyelvvizsgával rendelkeznek. I./5. A TANULÓK SZOCIÁLIS HELYZETE A tanulók szociális helyzetéről csak részismeretek vannak, de ezekből is kiderül, hogy nő a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma.

Hátrányos helyzetű tanulók

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

2011-2012

56

11

2012-2013

63

13

Ugyanezt a változást igazolja vissza az ingyen tankönyvben részesülők száma is, 2011/2012es tanévben 156 fő, a 2012/2013-as tanévben 172 fő kapott ilyen jellegű támogatást. Kiemelten kezelendő ezért a hátrányos helyzetből fakadó hátrányok leküzdésének segítése, mivel a hátrányos helyzetűek aránya az össztanulók 10%-át meghaladja. Nevelési szempontból is feladatot ró ez a nevelőtestületre, mivel csökkenteni kell a vagyoni különbségből adódó esetleges feszültségeket, ellentéteket. A hátrányos helyzet csökkentésében segítséget adhat a Szép Ernő Kollégiummal való együttműködés javítása, mivel a kollégium alapítványa anyagi támogatást, nevelőtestülete pedig pedagógiai segítséget tud nyújtani a hátrányok leküzdéséhez.

I/6. TANULÓK FEGYELMI HELYZETE Tanév

Magatartás átlag

Szorgalom átlag

2010-2011

4,5

4,3

2011-2012

4,4

4,2

14



A fenti adatok pozitívumokat és negatívumokat is bemutatnak. Pozitívum, hogy a tanulók magatartása és szorgalma összességében kiemelkedő.

15



Negatívum a hiányzások és főként az igazolatlan hiányzások számának növekedése. A hiányzási átlag is jelentős, tanulónként közel 100 óra, kb. 3 hét, ami nem indokolható a versenyek, nyelvvizsgák, iskolalátogatások számával. Az igazolatlan óráknál a törvényi szigorítás ellenére is jelentős a növekedés. Az ifjúságvédelmi felelős tanárnőnek kb. 20 feljelentést kell megírnia a hatóságok felé évente. Különösen nagy a gond 10 óra hiányzásig, mert sokszor sem a tanulók, sem a szülők nem veszik komolyan az iskola fellépését. A nevelőtestülettel együttműködve, szigorítások bevezetésével, meg kell állítani ezt a folyamatot. A dicséretek száma magas: a tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményért, versenyeken való részvételért, közösségi munkáért részesültek dicséretben. A büntetések nagy részét igazolatlan hiányzásért, dohányzásért és az iskolai engedély nélküli elhagyásáért kapták a tanulók. Az utóbbi két probléma megoldása érdekében a nevelőtestület már a Házirend szigorításával lépéseket tett. I/7. SZEMÉLYI FELTÉTELEK 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 Összesen éves éves éves éves éves éves éves éves (fő) (fő) (fő) (fő) (fő) (fő) (fő) (fő) Pedagógusok korösszetétele

1

Ebből nő

3

10

6

6

8

6

-

40

3

8

3

3

6

5

-

28

Feladat szerint:

(Fő)

Iskolai végzettség szerint:

(Fő)

igazgató

1

egyetemi

36

igazgatóhelyettes tanár

2 35

főiskolai szakvizsgázott

4 10

ifjúságvédelmi felelős szabadidő-szervező

0,5 0,5

Címek szerint:

könyvtáros-tanár

0,5

főtanácsos

rendszergazda

0,5

16

8



iskolatitkár

1

takarítónő fűtő

5 1

karbantartó

1

udvaros

1

A nevelőtestület összetétele alapján (végzettség, kor, címek) magasan képzett, jelen vannak a nagy tudással és tapasztalattal rendelkező idősebb korosztály tagjai és a fiatalos lendülettel rendelkező 30 év körüli korosztály képviselői is. Ki kell használni ezt az adottságot az iskola propagálásában, építeni kell a tapasztalt pedagógusok jó hírnevére, mely vonzó lehet a szülők és diákok számára is. Ami feladatként mutatkozik, a törvényi változásokhoz igazodó szakos ellátottság biztosítása: gondolok itt a mindennapos testnevelés bevezetésére vagy a természettudományos képzés iránti érdeklődés fokozódására. A pedagógusok között 10 szakvizsgázott van, a pedagógus életpálya modell bevezetésével az ő számukat tovább kell növelni. Fontos célkitűzésnek tartom: az egységes, megújulásra képes, az új ismereteket elsajátító és közvetítő, egységes nevelési elveket valló tantestület működtetését.

I/8. TÁRGYI FELTÉTELEK A gimnázium alaptevékenysége az általános középfokú oktatás és szakmai középfokú oktatás. A gimnáziumi képzésen belül a hagyományos 4 évfolyamos (normál tantervű) képzés mellett 5 évfolyamos (angol nyelvi előkészítő és emelt szintű angol nyelvi képzés) és 6 évfolyamos (akkreditált, egyedi tanterv szerint működő tehetséggondozó képzés emelt szintű matematika és angol oktatással) gimnáziumi képzést is folytat az intézmény. A szakközépiskolai képzés keretében informatikai szakmacsoportos képzés működik 13. évfolyamon webmester kimeneti lehetőséggel. A 2013/2014-es tanévtől átalakul a képzési struktúra, a bejövő A osztály fél csoportjában emelt szintű matematika képzés, a B osztály fél csoportjában reál-orvosi képzés történik, emelt természettudományos óraszámmal. Az iskola épülete 1964-ben készült el. Jelenlegi formájában 19 osztály működik benne. A Rákóczi út 58-64. alatti épületben is használhatnak 8 tantermet. A testnevelés órák zavartalan lebonyolításában segít a B-épületben lévő tornaterem, illetve a szomszédos Sportház.

17



Hőgyes Endre Gimnázium korszerűsítése és komplex akadálymentesítése pályázati projekt keretében megújult az iskola épülete. A felújítás során megtörtént a rossz állapotú ablakok cseréje. Az összes ajtót fém ajtóra cserélték. Megtörtént a teljes fűtési rendszer korszerűsítése. Kicserélték a vízvezeték csöveket is. Az elektromos vezetékrendszert modern réz kábelekre cserélték. A termeket korszerű, álmennyezetbe épített világítótestekkel szerelték fel. Elkészült az épület külső hőszigetelése is. A tornaöltözők melegvíz-ellátását napkollektor beépítésével oldották meg, kiváltva a gázbojlereket. A felújítási munka része volt az épület komplex akadálymentesítése is. A mozgáskorlátozottak bejutását rámpa és lift könnyíti meg. A gyengénlátókat a folyosó burkolatába beépített eltérő színű csempék és járólapok, valamint Braille-írással készített feliratok segítik. A hallásproblémákkal küzdőket indukciós hurok segítik a kommunikációban. Megújult a sportudvar is. Az épület előtti udvarrész díszburkolatot kapott, valamint a belső udvart is sikerült díszburkolattal ellátni. A könyvtári állomány 27.301 könyvből áll. Az oktatás szemléltetőeszköz és audiovizuális felszereltsége A 2009-2011-es tanévben 1 millió Ft értékben vásároltak szekrényt, tanulói asztalt, széket, szakkönyveket és különféle taneszközöket. A TÁMOP 3.1.4 pályázaton elnyert összegből színes nyomtatót, digitális fényképezőgépet, interaktív tananyagokat és 6 tanári laptopot vásároltak. A TIOP-1.1.1-09 pályázat keretében az iskola 67 db tanulói laptopot nyert. A TIOP-1.1.1-07 pályázatból pedig 9 interaktív táblát kapott. Informatikai oktatás feltételrendszere 3 számítógéptermet sikerült felszerelni 60 korszerű asztali számítógéppel. Az idegen nyelv oktatásának feltételrendszere Nyelvi szaktanterem nincs. A nyelvtanárok hordozható magnóval rendelkeznek. A tankönyvekhez a hanganyag biztosított. A nyelvoktatás színvonalát mutatják a kiváló érettségi eredmények és a közép- illetve felsőfokú nyelvvizsgák magas száma is.

18



I/9. GAZDASÁGI HELYZET A 2013 januárjától bekövetkező változások miatt átalakult a fenntartói-működtető szerep. Az addig önállóan gazdálkodó intézmény gazdasági feladatköre megszűnt. A gimnázium fenntartói feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, s annak hajdúszoboszlói tankerülete látja el. Az épület és az intézmény működtetéséért a Hajdúszoboszlói Intézményműködtető Központ a felelős. Az új helyzet átgondolásra, átszervezésre kényszerítette az iskolák vezetőségeit. Alkalmazkodni kell az elvárásokhoz, de az intézményvezető feladata, hogy az intézményi érdekek ne sérüljenek, közös erővel sikerüljön biztosítani az oktatás eddigi színvonalát, meg kell teremteni a sikeres munkavégzéshez szükséges személyi, anyagi és tárgyi feltételeket. Együtt kell dolgoznunk a jövő generáció érdekében.

19



II.VEZETŐI PROGRAM CÉLOK, TERVEK, FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK

II/1. JÖVŐKÉP

A vezetői megbízás elnyerése esetén a következő jövőkép megvalósítása szolgál munkám alapjául: Az intézmény dolgozóinak közös célja kell hogy legyen, egy olyan gimnázium működtetése, mely minden tekintetben megfelel a fenntartó, a partnerek, de azok közül is legfőképpen a szülők és diákok elvárásainak. Pedagógusai alkalmazni tudják és akarják a legkorszerűbb pedagógiai és nevelési módszereket, biztosítani tudják tanítványaik képességeinek megfelelő, egészséges, öntudatos, szociálisan érzékeny, a társadalmi elvárásoknak és kihívásoknak megfelelő fejlődését. Diákjaink tudása értékálló, a társadalmi, gazdasági tendenciákhoz igazodó, az igények ismeretében megújulásra képes kell hogy legyen. Ehhez biztos alapot és segítséget kell, hogy nyújtson a hagyományokra épülő, de a kor értékrendszeréhez igazodó pedagógiai rendszer, szakképzett, a munkájuk és a tanulók iránt elkötelezett tantestület. Az intézményvezetés feladata a környezet és feltételrendszer megteremtése az intézmény menedzselése, az információáramlás biztosítása, az innováció megteremtése. Jól összefoglalja gondolataimat a Szent-Györgyi Alberttől származó idézet: ,,Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

20



II/2. A GIMNÁZIUMOK TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁSA A gimnáziumi oktatás megjelenése és elterjedése a kiegyezés utáni években történt meg. A reformkor jelentős gondolkodói az oktatás és kultúra fejlesztését kiemelkedő feladatnak tartották, de ennek megvalósulására a XIX. század második feléig várni kellett. Az Eötvös József nevével fémjelezett reformok a középfokú oktatás fejlődését indították el. A XX. század elejére jónevű gimnáziumok sora jött létre. Az itt képzett kivételes adottságú, képességű tanulóknak volt köszönhető, hogy hazánk élen járt a tudósok, feltalálók számát illetően. Magas képzettségű, alkotó értelmiségi réteg jött létre. A XX. század első felében a Klebelsberg Kunó nevével fémjelezett oktatási reformok további fejlődést, átalakulást hoztak. Mai napig is aktuálisak gondolatai: „ …óriási felelősség van a mindenkori kultuszminiszteren, akinek húsz évre előre kell dolgoznia. Nekünk olyan nemzedéket kell ma felnevelnünk, amely húsz év múlva meg fogja állni a versenyt az akkori más nemzetek generációival.” Szavaival össze is foglalta a gimnáziumi oktatás 2013. évi nevelési, oktatási feladatait. A mi feladatunk, hogy a jövő értelmiségi rétegét kiképezzük, s ezzel hozzájáruljunk, hogy a következő nemzedék olyan jövőt teremtsen, mely számunkra is élhető, az ország gazdasága fejlődőképes, tudósaink pedig világszerte elismertek. Sokat lehet olvasni arról, hogy Finnország gazdasági növekedését annak köszönheti, hogy 10 éve minden mozdítható tőkéjét az oktatás fejlesztésére fordította. Hiszem és vallom, hogy hazánk is csak ebben az esetben képes az előrelépésre. E cél elérése érdekében biztosítanunk kell, hogy a Hőgyes Endre Gimnáziumban tanuló diákok is olyan értékálló tudásra tegyenek szert, mely képessé teszi őket, hogy a társadalmi elvárásoknak megfeleljenek.

II/3. A GIMNÁZIUMOK NEVELÉSI-OKTATÁSI FELADATAI A fenntartó meghatározása szerint: „ A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik. A gimnázium alapfeladata, hogy felkészítse tanulóit az érettségi vizsgára, a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A gimnáziumban a tanulók tevékenységek során elsajátítják a tantárgyi és tantárgyközi ismereteket és továbbfejlesztik - mindenekelőtt kommunikációs és tanulási- képességeiket. A gimnázium feladata, hogy a tanulók képessé váljanak a világos, szabatos szóbeli és írásbeli

21



kommunikációra, az anyanyelv árnyalt, igényes használatára, kulturált nyelvi magatartásra, valamint az idegen nyelven (nyelveken) történő kommunikációra. A gimnáziumi nevelésoktatás egyik legfontosabb célja, hogy a tanulókat a logikus, összefüggésekben, folyamatokban, rendszerekben történő gondolkodásra nevelje, valamint az elméleti ismeretek és a gyakorlati alkalmazások összekapcsolására. El kell érni, hogy a tanulók eligazodjanak a különböző információforrásokban, és azok tartalmát célirányosan tudják felhasználni. Fontos az is, hogy nyitottak legyenek a kérdések, problémák, problémahelyzetek iránt, felismerjék a megoldások alternatíváit, képesek legyenek a mérlegelésére, és kellő tudással és társadalmi érzékenységgel törekedjenek a megoldásokra. A nevelés arra is irányul, hogy a tanulók képesek legyenek a tudásra épülő, önálló vélemény, álláspont kialakítására, képviseletére, érvelő megvédésére, a mérlegelő ítéletalkotásra. A személyiségfejlesztésben fontos a felelős társadalmi magatartás, az együttműködésre és a kooperációra való készség, a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyek és az élethosszig tartó tanulás igényének és készségének kialakítása. A személyiség formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai, és az egészséges életmódra való nevelés. Az iskolának biztosítani kell a tanulók intellektuális, érzelmi és testi nevelését, figyelembe véve folyamatos fejlődésüket. ’’ (forrás: www.nefmi.gov.hu)

II/4. TÖRVÉNYBEN ELŐRÍRT VÁLTOZÁSOK, MELYEK MEGHATÁROZZÁK AZ INTÉZMÉNYI FELADATOKAT Egy ilyen nagy múltú, több mint 500 diákot képző intézmény irányítása nagy kihívások elé állítja annak vezetőjét. Ezt a feladatot ebben az évben tovább nehezíti a fenntartóváltással kapcsolatos feladatok és törvényi változások sokasága. A tantestület és a jelenlegi iskolavezetés az utóbbi hónapokban átdolgozta a legfontosabb szabályzókat, sikeresen levezényelte az átalakulást. A vezetői megbízás elnyerése esetén ezt a megkezdett munkát kívánom folytatni, felkészülve azokra az elvárásokra, melyek a 2013 szeptemberétől bevezetésre kerülő jogszabályok rendelnek el. Törvényi változások:

A Köznevelési Törvény értelmében a következő változások lépnek érvénybe:  fenntartóváltás – új finanszírozási szabályok 88. §  tankötelezettség korhatára 45.§  pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése 62, 64, 65, 97. §

22



 pedagógusok új típusú munkaidő számítási rendszerének bevezetése 62, 69.§  pedagógusok magasabb bérezése 65, 69. § 7, 8. melléklet  intézményvezetők óraszámának szabályozása 1, 5. melléklet  nevelő oktató munkát közvetlenül segítők létszámának szabályozása 97.§  a tanulók finanszírozott heti foglalkozási időkeretének változásai 25, 27, 28, 29. § 4, 6. melléklet  erkölcstan oktatásának bevezetése 35.§  50 óra közösségi szolgálat bevezetése a 2016-ban érettségizőknek 97.§  hatosztályos gimnáziumi évfolyam és a nyelvi képzés emeltszintű követelményeinek bevezetése 97.§

II/5. A HŐGYES ENDRE GIMNÁZIUM FELÉ TÁMASZTOTT FENNTRARTÓI, PARTNERI ELVÁRÁSOK 2013 januárjától a magyar közoktatási rendszer gyökeres átalakuláson ment át, alapjaiban változott meg, szerveződött át minden. A fenntartóváltás, a működtetés, gazdálkodás átszervezése új kihívások elé állítja és állította az iskola vezetését és a pedagógusokat egyaránt. Az igazgatói szerep és feladatkör is átalakulóban van. Az eddig nagyrészt menedzser, gazdasági irányító hozzáállás helyett vagy mellett, oktatási, pedagógiai feladatokra, a minőségi munkavégzés ellenőrzésére helyeződik a hangsúly. Mindez újfajta hozzáállást igényel, még a vezetői tapasztalatokkal rendelkezőktől is. Az iskolák elvesztették ugyan gazdálkodói jogkörüket, de ezzel együtt egy nyomasztó tehertől is megszabadultak. Nagy nyomás volt az igazgatókon a szűkös költségvetési keretből az intézmény irányításának megszervezése. Az új struktúrában a fenntartó és a működtető kölcsönös megállapodásán alapuló rendszerében, az állam és az önkormányzat közösen biztosítja a minőségi oktatáshoz szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételeket. Az új szerkezetet sok kritika érte és éri, reméljük a zökkenőkkel tarkított kezdet után a rendszer bejáratódik, és támogatójává válik a közös célnak: amit minőségi oktatáspolitikának hívunk. Ha a feltételeket a fenntartó és a működtető biztosítja, akkor az intézményvezetők az oktatás szervezésére, irányítására fordíthatják energiájukat.

23



Az új helyzet azonban új kihívásokat is teremt: az iskola vezetése felé a fenntartó és működtető is elvárásokat fogalmaz meg, melyek nem mindig vannak összhangban, mégis teljes mértékben meg kell nekik felelni, úgy, hogy az iskola és főként a diákok érdekei ne sérüljenek, a gimnázium partnerei elégedettek legyenek az itt folyó munka színvonalával. Az új rendszerben a gimnáziumok önkormányzati működtetésűek, a szakmai, fenntartói feladatokat és az irányítást a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és annak hajdúszoboszlói tankerülete látja el. Az igazgatók legfőbb feladata – így sikeres pályázat esetén az enyém is - az érdekek egyeztetésében való közreműködés, az intézmény érdekében történő érvelés, a helyi sajátosságok feltárása, szakmai indoklása. Az intézmény működtetéséhez szükséges anyagi, tárgyi, személyi feltételek biztosítása érdekében a jó, partneri kapcsolat kialakítása mindkét irányba elengedhetetlenül fontos. A gimnázium széles körű partneri kapcsolatokkal rendelkezik, a Pedagógia programból is kiderül, hogy a társintézményekkel (így: általános iskolák, városi, megyei középiskolák, Pedagógiai Szakszolgálat, szakmai szervezetek, munkaközösségek) jó, és gyümölcsöző kapcsolatot sikerült kialakítani. Igazgatóként feladatomnak tartanám az eddigi jó kapcsolatok ápolását, fejlesztését, s ezzel egyidejűleg új partnerek bevonását, tapasztalatszerzés és csere érdekében. Kiemelten fontosnak tartom a városi és a vidéki általános iskolákkal a kapcsolat bővítését. Ebben a kollégiummal jól együtt lehetne működni, mivel kollégiumi igazgatóként, pedagógus munkatársaimmal kialakítottunk egy olyan rendszert, melynek segítségével minden tanév elején, még a pályaválasztási szülői értekezletek előtt felkerestük a végzős diákokat (több mint 40 településen) és népszerűsítettük a hajdúszoboszlói középiskolai oktatást, mivel a kollégiumi tanulók létszáma is ettől függ. Pozitívan fogadtak bennünket a legtöbb helyen. Az itt szerzett tapasztalataimat hasznosítani tudnám a gimnázium érdekében is. Látható volt a helyzetelemzésnél, hogy a demográfiai negatív változások elérték a középiskolákat, így a gimnáziumot is. Ha ezt a folyamatot meg akarjuk állítani, s vissza akarjuk fordítani, akkor ezért tennünk kell. Már a 7. osztályos tanulókat meg kell ismertetni a gimnázium által nyújtott lehetőségekkel, majd ezt folytatni kell a 8. osztályos tanulók körében is, úgy Hajdúszoboszlón, mint a vidéki általános iskolákban. A nevelőtestülettel közösen kell kialakítanunk azt a programot, mely felhívja a figyelmet a sikerekre és elnyeri a tanulók és szüleik tetszését.

24



Tapasztalataim alapján, elmondható, hogy a továbbtanulás irányáról, a választott iskoláról 80%-ban a diákok döntenek, s a szüleik elfogadják a választásukat. Ebből következik, hogy a diákokat kell személyesen felkeresni, meggyőzni, s erre legalkalmasabbak a pályaválasztással foglalkozó osztályfőnöki órák. Átgondolandónak tartom azt is, hogy a 8. osztályos tanulók és szüleik részére tartott bemutató órák nem délután, az iskola valós életétől teljesen elszigetelve, hanem a délelőtti órákban kerüljenek megrendezésre, mivel valljuk be, a diákok nem a matematika órára kíváncsiak, szüleik inkább érdeklődnek iránta-, hanem a diákéletre, a hangulatra és a tanárokra. Meg lehetne őket hívni a diák-önkormányzati napra vagy rendezni lehetne részükre az egész tanév során, több alkalommal versenyeket, bemutatókat. A szülők tájékoztatására, megkeresésére a tanév első szülői értekezletei biztosítják a legalkalmasabb színteret. Meg kell jelenni ugyanakkor a megyei rendezvényeken is, mivel a szélesebb körű tájékoztató fórumokat is szívesen látogatják a diákok és szülők, hogy összehasonlítást kapjanak az egyes középiskolákról. Amennyiben a tantestület elfogadja, hogy mindenkinek tennie kell a tanulói létszám megtartása érdekében, s ebbe a népszerűsítésbe a gimnázium diákjait is be tudjuk vonni, akkor a tanulói létszám nemhogy megtartható, hanem növelhető lesz, hasonlóan a kollégiumi tanulói létszámhoz. A partneri elvárások közül a legfontosabb a tanulók és szüleik elégedettsége, így azt rendszeresen mérni kell, hogy az elégedettséget fenn is lehessen tartani. Ebben az esetben sem szabad megelégedni a sikerekkel, folyamatos visszajelzésre van szükség. A gimnáziumban, a helyzetértékelésnél is látható volt, magas színvonalú pedagógiai munka folyik. A tanulók versenyeredményei, a nyelvvizsgák száma, az érettségi és továbbtanulási eredmények magukért beszélnek. Ezt a színvonalat a jövőben is biztosítani kell, s ehhez meg kell teremteni a szükséges, s az elvárásokhoz igazodó személyi és tárgyi feltételeket. A fejlesztendő területnek a felzárkóztatást látom. Csökkenteni kell a bukott és a gyenge tanulmányi eredményt elérő tanulók számát, valamint a lemorzsolódás arányát. A szülőkkel együttműködve, véleményüket kikérve, olyan korrepetálási, felzárkóztatási rendszert kell kialakítani, hasonlóan a tehetséges tanulók fakultációjához, amely segít a hátrányok és hiányosságok

leküzdésében,

sikeres

tanévzárást

és

érettségit

tesz

lehetővé.

Az

alkalomszerűen, többnyire témazáró dolgozatokhoz igazodó korrepetálások nem mindig

25



sikeresek, mivel a részvétel is önkéntes, a diákok gyakran inkább az ebédet választják. Érettségi előkészítő, felzárkóztató fakultáció meghirdetésével lehet, hogy sikeresebbek lehetnénk. Ez azért is fontos, mert évente kb 10-12 tanuló morzsolódik le és vált iskolát, mely 5 évre visszatekintve egy osztálynyi tanulót jelent. A tanulói létszám ismeretében mindent meg kell tenni a megtartásukért. Nem szabad megengedni, hogy a tanulók ne az iskolában, hanem a magántanároknál kapják meg azt a tudást, ami a sikerességhez szükséges. Ugyanez igaz a tehetséges tanulókra is, meg kell győzni a szülőket, hogy a 8. évfolyam befejezésével ne vigyék el gyermeküket debreceni középiskolákba, mivel itt is tudunk olyan felkészítést biztosítani, amivel elérhetik céljaikat. A tanulók elégedettségét növeli az iskolai diákélet sokszínűsége, változatossága is, így annak átalakítása, színesebbé tétele szükséges, (erre a diák-önkormányzattal foglalkozó részben részletesen is kitérek). Összegezve: a partneri elégedettség biztosítása a siker alapja, így igazgatóként ezt kiemelt feladatomnak tartanám.

II/6. NEVELÉSI, OKTATÁSI ELVEK, CÉLOK, ELKÉPZELÉSEK Nevelés nélkül nem létezik oktatás, oktatás nélkül pedig nevelés. A kettő egymástól el nem választható. A közelmúltban voltak olyan felfogások, társadalmi viták, ahol elhangzott, hogy a nevelés a szülő feladata, az iskola koncentráljon az oktatási feladatokra, de minden gyakorló pedagógus tudja, hogy a nevelés a család és az iskola közös feladata. A pedagógus már személyiségével nevel, mintát ad, így a nevelői szerep nem elválasztható az oktatói, tanári szereptől. A nevelés területén szerzett 20 éves tapasztalatom mondatja velem ezeket a sorokat, mivel úgy érzem, hogy ezt fontos kihangsúlyozni.

II/6.1. OKTATÁSI STUKTÚRA Az oktatás területén az eddigi sikeres elemekre építve, az új elvárásoknak megfelelően szükséges fejleszteni és előrelépni. A jelenlegi – tehetséggondozásra, nyelvi és humán képzésre alapozott – szerkezet, kiegészítve a 2013 szeptemberétől bevezetésre kerülő emelt szintű matematika, reál-orvosi csoportokkal,

26



alkalmas arra, hogy a megfelelő tudást és képzést biztosítsa a különböző képzettségű és elvárású diákok számára. Hat évfolyamos, egyedi tantervű képzés esetében meg kell felelni a Köznevelési törvényben szereplő magas színvonalú követelményrendszernek, meg kell teremteni az előírt feltételeket. Ebben az esetben különösen fontos a kompetencia alapú oktatás megteremtése, mivel ez a képzés fennmaradásának feltétele. Ennek

teljesítése

érdekében

a

pedagógusoknak

továbbképzéseken,

szakvizsgákon,

mesterképzéseken kell megszerezniük azt a tudást és végzettséget, ami az új elvárásokban szerepel. A tantestületen belül, minél több pedagógusnak rendelkeznie kell a tehetségek felismeréséhez és képzéséhez szükséges feltételekkel. Fontos, hogy a fiatalabb pedagógusok is bekapcsolódjanak ebbe a munkába, mivel az ő lendületük a tapasztalt kollégák tudásával, sikeresebbé teheti ezt az oktatási típust. A hatosztályos képzés színvonalának biztosítása érdekében fenn kell tartani a bemeneti mérést, ragaszkodni kell ahhoz, hogy ebbe a képzésbe a tehetséges, motivált tanulók kerüljenek be, mivel a közösség húzóereje az egyéni teljesítményt is növeli. A nyelvi képzést adó évfolyam esetében is ugyanez a helyzet, a nyelvi előképzettség pontos mérésével alakítható ki olyan osztály, amely alkalmas a magas elvárásoknak megfelelni. Ne felejtsük el, hogy komoly teljesítmény lesz 10. évfolyamra elérni, hogy a tanulók 60%-a rendelkezzen az első nyelvből középfokú nyelvvizsgával. Ám ettől még nehezebb lesz elérni, hogy a második nyelvből is megszerezze a 40%-uk a középfokú nyelvvizsgát. Ehhez nagyon meg kell válogatni a diákokat, mivel egyértelmű, hogy a jó alapokkal érkező diákok könnyebben tudják teljesíteni az elvárásokat. A nyelvi munkaközösségekkel együttgondolkodva, ki kell dolgozni azokat a méréseket, módszereket, amellyel ez elérhető. A nagyobb gondot a második nyelvnél látom, mivel a diákok közül már az általános iskolában is kevesen tanulnak németül, a többi nyelvről ne is beszéljünk. Minden középiskolában gondot okoz a németet tanuló csoport elindítása. Ha pedig a tanuló a nulláról kezdi a nyelv tanulását, nehezen tudja azt 4 év alatt a nyelvvizsgához szükséges szintre emelni. Ehhez mindenképpen a második nyelv óraszámának növelése szükséges. Az angol képzésnél, a kéttannyelvű osztályokból érkező diákokra kell új módszereket kidolgozni, mivel ebben az esetben a szülők jogos elvárása, hogy a képzés az eddigi tudásra alapozva történjen, ne kezdjék elölről a diákok az ismétlést. Alkalmazkodni kell viszont

27



azokhoz a tanulókhoz is, akik még csak az alapokat sajátították el. Így a tehetséggondozásnak, a felzárkóztatásnak és a módszertani sokszínűségnek jelentős szerepet kell kapnia. A nyelvi munkaközösségeknek egységesíteni kell a követelményeket, alternatívákat kell kidolgozni, a tudásszintbeli különbségek figyelembe vételével. Fontosnak tartom a félévente elvégzendő egységes tudásszint méréseket, a rendszeres próba érettségik megszervezését alap, közép és felső szinten is. A diákoknak szükségük van arra, hogy tisztában legyenek tudásuk szintjével, rutint szerezzenek a vizsgafeladatok megoldásában. A felsőoktatás követelményei, a külföldi munkavállalás elterjedése miatt fontos, hogy a nyelvek tanulása iránt érdeklődő és fogékony tanulók, s itt nemcsak a nyelvi képzősökre gondolok, két nyelvet beszéljen, legalább középfokon. Ha az utóbbi évek tendenciája folytatódik, az egyetemekre nem is lehet majd nyelvvizsga nélkül bekerülni. A szülők pedig akkor fogják a Hőgyes Endre Gimnáziumot választani, ha ezen a téren is biztosítani tudja az egyetemi bejutáshoz szükséges ismereteket, s akkor nem fogják gyermeküket sem, másik például kéttannyelvű gimnáziumba vinni. Úgy vélem, hogy a nyelvi képzés megtartása az iskola hírneve szempontjából is fontos, így minden tartalékot meg kell mozgatni annak érdekében, hogy a feltételeknek megfeleljünk. Az informatikai képzés fenntartása, színvonalának további emelése a társadalmi és munkaerő piaci elvárások miatt is fontos, mivel jelen társadalmunkban az érvényesüléshez, a munkavállaláshoz, a szabadidő eltöltéséhez, de még a mindennapokhoz is elengedhetetlenül fontos az informatikai ismeretek megszerzése. A funkcionális analfabetizmus egyik jellemzője, ha az egyén nem rendelkezik a mindennapi élethez szükséges informatikai ismeretekkel (de ide sorolható a nyelvi ismeretekkel való rendelkezés és a gépjármű vezetési ismeret is). Ezt az igénynövekedést jelzi az is, hogy az utóbbi években nagy érdeklődés mutatkozott az ilyen jellegű képzés iránt, ugrásszerűen megnövekedett az ECDL vizsgával, előrehozott informatika érettségivel rendelkezők száma és sokan választják az informatika tantárgyat érettségi tárgyként. Látható az is, hogy külön üzletág épült ki az ilyen jellegű ismeretek oktatására, de mivel ez a tudás az iskola keretein belül is megkapható, biztosítani is kell azt a diákok részére. Ösztönözni kell a diákokat az előrehozott és az emelt szintű érettségi letételére, mert az egy természettudományos tantárggyal párosítva kitágítja a továbbtanulási esélyeket.

28



Az informatikai képzést adó szakközépiskolai osztályoknál azonban ügyelni kell arra, hogy a közismereti tantárgyak esetében ne legyen ilyen nagy a lemaradás. Természettudományos képzés: a munkaerő-piaci és felsőoktatási képzési igények ismeretében, az e területen továbbtanuló diákoknak nagyobb esélye van az elhelyezkedésre, alacsonyabb pontszámokkal be lehet jutni az egyetemekre, főiskolákra. Jelenleg. Nyilvánvaló, hogy minden középiskola az igényeknek megfelelően változtatja oktatási struktúráját, így sok helyen előtérbe fogják helyezni az ilyen jellegű képzéseket. Ennek hatására emelkedni fog a jelentkezők száma, ezzel együtt a színvonal és a ponthatárok is. Megítélésem szerint is fontos a természettudományos ismeretek jelentőségének hangsúlyozása, mivel köztudott, hogy már napjainkban is mennyire nehéz pl. kémia vagy fizika szakos tanárt találni. Ha a jelenleg aktív tanárok 10-15 év múlva nyugdíjba mennek, ez a probléma hatványozottan fog mutatkozni. Éppen ezért nagyon jó kezdeményezésnek tartom a reálképzés erősítését, emelt matematika és reálképzést kapó csoport elindítását 9. évfolyamon, már a következő tanévtől. Ehhez a személyi feltételeket is biztosítani kell, mivel jelenleg különösen a fizika szakos pedagógusok túl vannak terhelve, ezért szükségesnek látom fizika, kémia, matematika, informatika szakos kollegák felvételét, s az új rendszerhez igazítani a tantárgyfelosztást és a szakos ellátottságot is. Pályázati úton fejleszteni szükséges a képzéshez szükséges tárgyi felszereltséget is, fel kell készülni rá, hogy pár év múlva jelentősebben megnövekedhet a közép és emelt szinten érettségizők száma. Amennyiben az igények abba az irányba mutatnak, a közeljövőben lehet, hogy érdemes lesz több ilyen képzést adó csoportot is elindítani. Tudomásul kell venni, hogy amelyik iskola nem alkalmazkodik a változásokhoz, az új elvárásokhoz, az lemarad, s ez a folyamat nehezen visszafordítható. A természettudományos tantárgyak és a matematika tantárgy esetében is az általános iskolákból érkező tanulónak nagy a lemaradásuk, hiányosságuk – ezt igazolja az elért felvételi pontszám is - ezért a felzárkóztató foglalkozások szervezése fontos e hátrányok leküzdése érdekében. Matematika oktatás: ezen a területen egyszerre jelen vannak a legnagyobb sikerek és a legnagyobb kudarcok is. A tehetséges tanulók szép sikereket érnek el, de az ő esetükben is képességeik

fejlesztése

érdekében

tehetséggondozó

programok

indítása

szükséges.

Tudvalevő, hogy aki matematikából jeleskedik, annak a logikai képességei is fejlettek, melyet más tantárgyaknál is sikeresen hasznosítani tud.

29



A lemaradás és a bukások oka már a bemeneti eredményekből kiderül. A matematika felvételi eredmények alacsony értékűek a nyolcadik osztályos tanulók körében, többen vannak, akik 10 pontot sem érnek el a felvételin. A szülőkkel együttműködve a tanulókat rendszeresen és kötelezően korrepetálni kell, meg kell őket győzni ennek fontosságáról. Gyakran az is segítség lehet, hogy nem a saját szaktanár tartja a foglalkozásokat, így a tanuló a többféle magyarázat segítségével jobban megértheti az adott folyamatot. Nem szabad, hogy elterjedjen az a hozzáállás, hogy a tanuló a magántanárnál keresi a megoldást, mivel ennek tömeges mérete a gimnázium hírnevét is rontja. Humán jellegű képzés: szerepe csökken, az oktatáspolitikai távlati tervek, a felvételi pontszámok magas aránya, az államilag finanszírozott helyek alacsony száma nem kedvez az ilyen jellegű képzéseknek. Tíz-tizenöt éve még a jogi pálya volt az egyik legvonzóbb, legjobb távlatokkal kecsegtető, mára ez már átalakult, bizonyos szakokon nincs szükség olyan magas számú végzősre, mint korábban, az elhelyezkedés is problémás. Kivételt képeznek ez alól a tanár szakok, s központi akarat, hogy ezen a téren minőségi javulást kell elérni, s ezért az egész tanárképzés ismételten átalakulóban van. Nem mindegy milyen tudású, kvalitású tanárok képzik majd a jövő generációját. Mivel a verseny nő, csak a legjobbak fognak bekerülni az államilag finanszírozott helyekre, ezért a humán jellegű képzés eddig is magas színvonalát, még tovább kell emelni, hogy diákjainknak minden esélye meglegyen a felsőoktatásba való bekerülésre. A humán érdeklődésű tanulókat ösztönözni kell, hogy legalább egy, de inkább két tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek, mivel e nélkül esélyeik is csökkennek. A humán jellegű képzésnél nagyon fontosnak tartom, hogy előadók, művészek meghívásával, kirándulások szervezésével színesedjen a módszertan, hogy a diákok minél több oldalról alátámasztott, sokoldalú ismerettel rendelkezzenek. Művészeti képzés: megítélésem szerint ezen a téren kicsiny lemaradás mutatkozik, valószínűleg a diákok közül kevesekben merül fel, hogy ezen a téren is tehetségesek és esetleg ilyen irányba is tovább képezhetnék magukat. Mivel a szakemberek adottak, egy kicsit ilyen szemmel is fel kellene mérni a tehetségeket, s motiválni a tanulókat, hogy próbálják ki magukat a művészetek egy-egy részében vagy akár többen is. Már az is nagy eredmény, ha az ilyen tehetséges tanulók felfedezik a bennük rejlő tehetséget.

30



Az oktatás területén egyre kevesebb az az időkeret, melynek beosztásáról az iskola dönthet, így ennek meggondolt, szakmai érvekkel alátámasztott, gyakran az egyéni érdekeket félreseprő és a tanulói, intézményi érdekeket szem előtt tartó felosztása a gimnázium vezetőségének komoly kihívása, mivel ezzel olyan irányba tudja az iskola jövőjét befolyásolni, ami adott esetben a tanulói létszám és az eredményesség további növekedéséhez vezethet. Az oktatási struktúrát, az oktatás és a pedagógia színvonalát minden évben mérni kell és szükség szerint a kívánt irányba módosítani. Annyira gyorsan változó, állandóan fejlődő világban élünk, hogy enélkül korszerű iskolát működtetni lehetetlen feladat. Összefoglalásként elmondható, hogy a pozitív irányú fejlődés érdekében a tanulói, szülői elvárásoknak megfelelő oktatási struktúrát, fakultációkat, specializációkat, szakköröket, érdeklődési köröket kell működtetni, melyet az igényfelmérés kell, hogy megelőzzön. A tervezés során mindenképpen tekintettel kell lenni a fenntartó és a működtető elvárásaira és az általuk biztosított személyi és tárgyi feltételekre. A tanulókat fel kell készíteni a folyamatos ismeretbővítésre, az életen át tartó tanulás folyamatára, mivel a kor elvárásainak csak ekkor tudnak megfelelni, az iskola eredményességének pedig záloga az ő befogadó készségük, pozitív hozzáállásuk, motivációjuk.

II/6.2. TEHETSÉGGONDOZÁS A tehetséggondozás napjaink oktatási rendszerének kiemelt fontosságú területe. Csak akkor tud a gimnázium az elvárásoknak megfelelni, tudja a tanulói létszámot megtartani, növelni, a versenyt állni a debreceni középiskolákkal, ha erre a területre az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt helyez. A 6 osztályos és a nyelvi képzés indításának, megtartásának a feltételei is nehezednek, de a nevelőtestület és a vezetés közös érdeke kell, hogy legyen, hogy a tehetségek felkutatásában és fejlesztésében elől járjon, erre külön programot alakítson ki. Jelenleg is zajlanak a Pedagógia Szakszolgálat irányításával olyan felmérések, tesztek melyek már az óvodás kortól a gyerekek tehetségét mérik. Több középiskolában is tehetség pontok jöttek létre, amikor is erre építik az oktatási rendszerüket. Hiszem, hogy erre a gimnázium nevelőtestülete is képes lenne és igény is mutatkozna az ilyen jellegű felmérésre, majd az eredmények ismeretében a speciális fejlesztésre, mert Hajdúszoboszló városában is sok tehetséges ember él, s a jelenlegi tanulók között is sok tehetséges van. Meg kell tudni, hogy az adott diák mely területeken

31



kiemelten tehetséges, és nem szabad elfecsérelni az energiáit, hogy mivel jó eszű gyerek, minden területen tőle várjuk el a maximumot. A tantestületben annyi nagy tudású, tapasztalt szakember van, hogy a tehetségek felkarolása és fejlesztése biztos, hogy sikeres lenne. Az ilyen jellegű programok indításához szükséges beiskolázásokat meg kell tenni, hogy adminisztrációs akadálya ne legyen a munkának.

II/6.3. HÁTRÁNYOS HELYZET A helyzetelemzésnél látható, de a tanulók és a családok ismeretében érzékelhető is, hogy a hátrányos helyzetű tanulók száma az utóbbi 10 évben folyamatosan emelkedett. Az ő körülményeikre, szociális helyzetükre az ifjúságvédelmi felelősnek, de legfőbbképpen az osztályfőnököknek fokozott figyelmet kell szentelniük, szükség esetén, gondoskodni kell a támogatásukról. Az osztályfőnökök minél több alkalommal folytassanak személyes beszélgetést tanulóikkal, természetesen négyszemközt, hogy azok bizalmukba fogadva őt, feltárják problémáikat. Az osztályfőnöki órák tematikáját is át kell gondolni, azoknak fejlesztő jellegűeknek kell lenniük: meg kell tanítani a diákokat a tanulás módszerére, meg kell őket ismertetni saját személyiségükkel, fejleszteni kell a pozitívumaikat, valamint sok energiát kell a közösség kialakítására fordítani. Egyik osztályban sem megengedhető, hogy tanulók elszigetelődjenek, társaik kigúnyolják, kiközösítsék őket. S e negatív folyamatok észrevétele és kezelése az osztályfőnökök felelőssége.

Az osztályfőnöki órákat a valós

problémák megoldására és nem csupán a hiányzások ellenőrzésére kell fordítani. Szükség esetén, amennyiben a kérdés súlyossága túlmutat a pedagógus hatókörén, az ifjúságvédelmi felelős és a vezetőség bevonásával, külső szakértőket, pszichológusokat, gyámügyeseket kell igénybe venni, hogy a tanuló helyzetén javíthassunk. Kevés figyelmet kapott eddig, de a kollégium is segítséget tud nyújtani, a támogatásra szorulóknak, mivel a napi térítési díj 50%-át alapítványi támogatás formájában, meg tudják a szülők igényelni. Az esélyegyenlőség biztosítása elvárás, melynek emberi kötelességünk megfelelni. Az oktatás területén jövőbeli vezetői célom, hogy biztosítsuk tanulóink számára a NAT előírásainak megfelelő, a kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító, versenyképes tudás megszerzését. A NAT-ban szereplő legfontosabb kompetenciák:  énkép- és önismeret  hon- és népismeret

32



 európai azonosságtudat  egyetemes kultúra  aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  gazdasági nevelés  környezettudatosságra nevelés  a tanítás tanítása  testi és lelki egészségre nevelés  felkészítés a felnőtt szerepre

II/6.4. NEVELÉS 20 éve a nevelés területén dolgozom, így annak jelentőségét kiemelten fontosnak tartom. A jó pedagógus a nevelési feladatokat ugyanolyan fontosnak tartja, mint az oktató, tanári szerepet. Elfogadhatatlan számomra a tiszteletlen magatartás,- diákjaimtól mindig megkövetelem, hogy köszönjenek,- a tettlegesség, a szándékos károkozás, a trágárság, az emberi értékek, személyiség bármilyen módon történő megsértése, egymás megalázása. Az ilyen jellegű viselkedéssel szemben határozottan fel kell lépni, s ezen a téren a nevelőtestületnek egységesnek és következetesnek kell lennie, mivel a nevelés területén felmerülő gondok könnyen fegyelmező eljáráshoz, büntetéshez vezetnek, melyek károsak, mert minden esetben rontják az intézmény hírnevét. Fontosnak tartom, hogy ugyanazon bűnért, ugyanaz a büntetés jár, ebben az esetben nem lehet a mentség, hogy pl. jó tanulóról van szó. Az egységes elvek alkalmazása a nevelés elengedhetetlen tényezője. A nevelés értékfejlesztő tevékenység. Az értékek taníthatóak és tanulhatóak. Vannak olyan alapértékek, amelyek minden kultúrában érvényesek: az élet, a szeretet, a hűség, a barátság, az igazság. Az értékstruktúra középpontjában a fejlődő személyiség áll. A következő területek fejlesztése a legfontosabb: (forrás: Lappints Árpád Új Pedagógiai Szemle 1998) a.) a biológiai lét értékei b.) az én harmóniájára vonatkozó értékek c.) a társas kapcsolatra vonatkozó értékek 

személyes, intim kapcsolatok értékei

33





szociális kapcsolatok értékei



mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek

d.) a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek  műveltséggel kapcsolatos értékek  munkával kapcsolatos étékek e.) a világkép értékei  hazával, nemzettel kapcsolatos értékek  társadalommal kapcsolatos értékek  a világra vonatkozó értékek Amikor tervszerűen és tudatosan kialakítjuk a nevelési célokat, mérlegelni kell, hogy mi az, ami a személyiségfejlődés szempontjából a nevelési tevékenység alapfeladata kell, hogy legyen: o a tanuló körülményeinek a megismerése o a tanuló fejlettségének, értékrendszerének a meghatározása o a személyiség fejlődését eredményező segítő és megmutató értékelés fejlesztése A nevelés, ezek figyelembevételével is csak akkor lesz hatékony, ha folyamatos és állandó, valamint ha elősegíti a nevelt aktivitását és önállóságát biztosító személyiségkomponensek kialakulását, az önfejlesztő, autonóm személyiség kibontakozását. A nevelés csak abban az esetben éri el célját, ha az kellő hatékonysággal történik. Sokszor tapasztaljuk, hogy valami miatt nem működnek a jól bevált sémák. Ennek hátterében az áll, hogy a nevelés egy igen összetett folyamat, éppen ezért hatékonyságát is sok tényező egyidejű megléte és kölcsönössége biztosítja. A NEVELÉS HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK: a.) A pedagógus személyisége, szakképzettsége, elkötelezettsége, hivatástudata b.) A családi környezet c.) Az öröklött értékek d.) A diákot körülvevő környezet e.) Egységes normákkal rendelkező csoport kialakítása f.) Egységes nevelési elvek, értékrendszerek g.) Az elvek következetes betartása

34



h.) Egységes tantestület i.) Elkötelezett intézményvezetés j.) Hatékony mérési-ellenőrzési-értékelési rendszer k.) A minőségbiztosítás elveinek betartása l.) Átgondolt innovációs program. A NEVELÉS HATÉKONYSÁGA FÜGGETLEN: a.) A diákok nemétől b.) Iskolai fokozatától A HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSÉNEK TOVÁBBI FELADATAI: a.) Az iskolában folyó nevelési tevékenység folyamatos ellenőrzése, értékelése b.) A hatékonyság méréséhez szükséges feltételrendszer kidolgozása c.) A hatékonyság mérésének rendszeres elvégzése d.) A tapasztalatok tükrében a nevelési célok, eszmények módosítása e.) A tantestület folyamatos képzése, a nevelést segítő szakember-hálózat kiépítése f.) Egységes nevelőtestület, jó munkahelyi légkör kialakítása A helyzetértékelésből is kitűnik, hogy a gimnázium esetében, mely területekre kell helyezni a hangsúlyt: -

A tanulás tanítása, mivel a bukott diákok egy része önhibáján kívül, a helyes tanulási módszerek hiánya miatt bukik meg. Fejleszteni kell az alapkészségeket, hangsúlyt kell helyezni az ismétlésre, a gyakoroltatásra, ami a feszített tanmenetek ismeretében nem könnyű feladat. Ha szükség van rá, egyéni fejlesztési terveket kell kialakítani.

-

Következetesen és mindenkinek be kell tartania a Házirendben foglaltakat. Ha valamiben megállapodunk az értekezletek alkalmával, akkor ahhoz mindenkinek tartania kell magát, különben minden próbálkozás a fegyelem javítására értelmetlenné válik.

-

A szülők nagyobb arányú bevonása az iskolai nevelési folyamatokba, a szabályzók megalkotásába. A kapcsolattartás formáit és gyakoriságát növelni kell, ebben az esetben is jobban ki kell használni az internet nyújtotta lehetőségeket.

-

A hiányzások csökkenésének elérése, ez különösen igaz az igazolatlan órák számára

-

Szükségesnek tartom a büntetések szigorítását a hiányzások visszaszorítása érdekében

35


-


Fontosnak tartom nevelési és oktatási szempontból, hogy az osztályzat a becsületes teljesítményért járjon, ne hunyjunk szemet a csalások, puskázások, manipulációk felett, ne adjuk érdemtelenül jobb osztályzatot csak azért, hogy valaki kitűnő tanuló legyen, vagy javuljon az osztályátlag. A felsoroltak ugyanis olyan romboló erejűek az egész közösség szempontjából, ami aztán nehezen korrigálható. Ezeket a káros folyamatokat a rendszeres ellenőrzések bevezetésével csökkenteni lehet.

-

Az iskolai rendezvényeken, kirándulásokon is szigorúan meg kell követelni a Házirendben szereplő szabályok betartását.

-

A diákokat be kell vonni a nevelési folyamatba, mivel a közösség nevelő hatása felette áll minden pedagógiai módszernek.

II/6.5. KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG, HAGYOMÁNYŐRZÉS Az iskola feladatának tekintem azt is, hogy közreműködjön a tanulók kulturális nevelésében. A kultúra minél több szegmensével kell a tanulóknak megismerkedniük, mivel ez, ahogy felsoroltam a NAT-ban is megjelenő társadalmi elvárás. A kultúra megismertetése, az igény felkeltése a tanítási órák egy részében is megoldható, de ennél is fontosabbak és maradandóbbak azok a programok, előadások, színdarabok, koncertek, kirándulások, melyek egy más élménnyel és élőben látható kiváló művészek tehetségével ismertetik meg a diákokat. Ne azért menjen el egy diák egy előadásra, hogy ne kelljen iskolában lenni, hanem azért, hogy egy újabb élménnyel gazdagodjon. Így inkább kevesebben menjenek, de azok érdeklődők legyenek. Az ilyen jellegű kulturális programok szervezésének már hagyománya van, de ezeket még lehetne bővíteni egy-egy kiállítás megszervezésével, vagy az iskolai és osztálykirándulások átgondolásával. A hagyományok ápolására szükség van, mivel e nélkül nagy múltú iskola nem létezhet. Ezek a rendezvények azok, melyekre a diákok még évtizedek múltán is visszaemlékeznek. A vezetői pozíció elnyerése esetén azonban szeretném azt elérni, hogy a diákok a délután folyamán visszajöjjenek az iskolába, hogy egy számukra érdekes előadást, programot megtekintsenek, vagy aktív részesei legyenek egy-egy érdeklődési vagy művészeti körnek, alkotó csoportnak. Ha már 10-20 diákot mozgósítani tudnánk, elindulhatna valamilyen pozitív változás a tanulók hozzáállásában.

36



A gimnáziumnak sok tehetséges tanulója van, akiknek az eddigiekhez hasonlóan szereplési lehetőséget kell biztosítani az iskolai rendezvényeken. Szükségesnek tartom a Hőgyes vetélkedő átszervezését is, mivel megítélésem szerint annak nem egy életrajzi, történelmi vetélkedőnek, hanem egy tanulmányi versenynek kellene lennie, ahol a diákok minden évben más és más területen szerzett jártasságukról adnának számot. Fontosnak tartom a kreatívitást igénylő feladatokat is, hogy ne csak tehetséges tanulóknak legyen esélye a győzelemre. Érdemes lenne bevezetni, hogy minden évben másik munkaközösség állítaná össze a feladatokat, s ugyanaz a diák kétszer nem indulhatna. Ezzel nemcsak mindig ugyanaz az öt diák versenyezhetne évről-évre és mindenki lehetőséget kaphatna, hogy tegyen az osztálya sikere érdekében. Amennyiben a város másik két középiskolája partner lenne, kicsit közelebb lehetne hozni egymáshoz a diákokat, 1-1 közös program, sportbajnokság megszervezésével. A tantestületek közötti kapcsolattartás sok ismeretet adna, melyből tanulni lehetne, illetve a jó ötleteket be lehetne építeni a gimnázium programjai közé.

II/6.6. EGÉSZSÉGNEVELÉS Az Egészségnevelési Program része az iskola Pedagógiai programjának. A XXI. században a jövő generációjának nevelése szempontjából, nagy jelentőséggel bíró terület. A globalizmusnak és hatásainak köszönhetően a diákok gyakran önpusztító, egészségtelen életmódot folytatnak, nem törődve ezek jövőbeli következményeivel. Az iskola feladata, hogy felhívja a figyelmet a veszélyekre, utat mutasson, végső esetben akár a fegyelmezés, büntetés eszközével is meg kell, hogy gátolja a káros szokások szenvedéllyé válását. Ez csak akkor működőképes, ha a szülők és a pedagógusok azonos elveket vallanak. A tanulók részére biztosítani kell: -

Az egészséges, megfizethető étkezés lehetőségét (menza, büfé)

-

A rendszeres, akár versenyszerű sportolás lehetőségét

-

Versenyek, bajnokságok szervezésével biztosítani kell az egyéni kitörési lehetőséget, s meg kell ismertetni a tanulókat a csapatsport okozta élményekkel. Ki kell alakítani az egészséges versenyszellemet

-

Biztosítani kell a rendszeres orvosi szűrést

-

Előadások, intézmény látogatások szervezésével küzdeni kell a káros szenvedélyek elterjedése ellen, segíteni kell a leszokást, a különböző módszerek bemutatásával

37


-


Szigorúan és következetesen be kell tartani a Házirend előírását ezen a területen is. Ha az a szabály, hogy nem lehet az utcán dohányozni, akkor nem lehet és nincs alóla kivétel.

-

Hozzá kell segíteni a fiatalokat a testi, lelki, szellemi egészség eléréséhez, ezen a téren minden segíteni akaró szervezetet, szakembert fogadni kell.

-

Az osztályfőnöki órák tematikájában ennek a területnek is nagyobb szerepet kell kapnia

-

Minden eszközzel (pályázatok, versenyek, kiállítások, előadások) fel kell hívni a diákok figyelmét az egészség fontosságára.

II/6.7. KÖRNYEZETI NEVELÉS Talán ez a terület kapja a legkisebb figyelmet. Szerencsés a gimnázium tanulóinak helyzete, mivel a felújítási munkálatoknak köszönhetően, egy modern, esztétikus, környezetbarát iskolában tanulhatnak, ahol még a meleg víz szolgáltatás is környezettudatosan történik. Fel kell hívni a fiatalok figyelmét ezen értékek megőrzésére, a környezetvédelem fontosságára. A tanítási órákon a tanulók megismerkedhetnek a téma elméleti alapjával, melynek a mindennapok részévé kellene válnia. Ennek érdekében az osztálykirándulások közül

legalább

egynek

természeti

célirányt

kellene

választani,

ahol

a

diákok

megismerkedhetnének az órán tanultakkal a természetben is. Különösen hatékony lenne, ha egy földrajz vagy biológia tanár is elkísérné őket a szakmaiság érdekében. Rövidesen bevezetésre kerül – az érettségi feltételeként megjelölt - közmunka végzés, amely valószínűleg, részben hozzá fog járulni az ilyen jellegű ismeretek bővüléséhez is, bár e program megszervezése és adminisztrálása jelentős emberi energiákat fog lekötni.

II/7. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

A gimnázium minőségbiztosítása munkacsoportjának vezetője, rendelkezésemre bocsájtotta az iskola SWOT analízisét, melyben szereplő pozitívumok és negatívumok a nevelőtestület által ismertek, így annak kijavítása a mindennapok részét képezi. A jövőben fontosnak tarom:

38



 A mérés, értékelés rendszerességét, hogy tisztában legyünk helyzetünkkel és visszaigazolást kaphassunk.  Az ismeretek birtokában a fejlődést szolgáló feladatok kijelölését és elvégzését.  Az eddiginél nagyobb jelentőséget kell, hogy kapjon az ellenőrzés és a visszacsatolás  A külső ellenőrzés jelentősége is növekszik szeptembertől, így minden pedagógus egyéni érdeke az önrevízió és a megújulás.  El kell fogadni, hogy a XXI. század digitális információs kultúrájában , melynek a mai fiatalok születésük óta részesei, nem lehet hosszú távon sikeres a hagyományos, csupán a frontális munkára alapozott oktatás. Ha a munkaközösségek tagjai összefognak, a gimnáziumi oktatás profiljához illő feladatokat tudnak kidolgozni, de pályázatok és továbbképzések segítségével is biztosítani kell a módszertani megújulás lehetőségét.  A szülőket, diákokat, pedagógusokat, minden fórumon – taninform, email, honlap, hirdetőtábla, suli rádió, fogadó óra, szülői értekezlet - tájékoztatni kell az iskolában zajló eseményekről, ki kell kérni a véleményüket, hogy érezzék, a siker elérése a közös munkában rejlik.  A pedagógusok értékelési rendszerét is ki kell dolgozni, egybe kell hangolni a külső szakértői elvárásokkal.

II/8. TANTESTÜLET, PEDAGÓGUSOK

A nevelőtestület által képviselt értékek és tudás a gimnázium értékei is egyben. A nevelőtestület mentalitása, összetartása meghatározza a pedagógiai munka színvonalát. Az iskola és a diákok érdekében olyan nevelőtestületnek kell működnie, amely jól képzett, elkötelezett, a gimnázium érdekeit szem előtt tartó pedagógusokból áll. Azt is el kell tudni fogadni minden pedagógusnak, hogy előfordulhat, hogy az iskola és vagy a diákok érdekei a pedagógusok érdekei elé kerülnek. Ennek érvekkel való alátámasztása és indoklása az igazgató feladata. Döntései előtt minden esetben tájékoztatnia kell a tantestületet vagy az érintett pedagógusokat, bevonva őket a döntési folyamatokba. Napjainkban a pedagógus szerep átalakulóban van, egyre nagyobb elvárás mutatkozik a társadalom részéről. A pedagógusok munkáját sokan, szigorúan szemlélik, sokszor kritizálják. Nekünk, itt a Hőgyes Endre Gimnázium falain belül, a személyes példamutatásunkkal,

39



tudásunkkal, nevelési elveinkkel, értékeinkkel kell a saját tanítványainkkal elismertetni a pedagógiai hívatás fontosságát. Az elismerést nem elvárni, hanem kivívni kell, nap, mint nap. A vezetőnek biztosítania kell, a nevelőtestületen belül az egyenlő feladat és teherelosztást. Minden pedaagógus tapasztalhassa meg, a különböző osztályok közötti különbséget, próbálhassa ki magát a tehetséggondozás területén is, hogy megismerhesse saját képességeit, korlátait, és hogy egységes képet kaphasson a gimnázium tanulói közösségéről. Senki sem tapasztalt pedagógusként kezdte, de az esélyt mindenkinek meg kell adni, hogy azzá válhasson. Az osztályokban tanító pedagógusok összeállításakor a vezetőknek figyelembe kell venniük az egyes pedagógusok értékeit, korát, tapasztalatát, s ennek ismeretében kell a tantárgyfelosztást elkészíteni. Az SZMSZ lehetőséget biztosít a tanulók részére a pedagógus megválasztására. A fakultációk és specializációk meghirdetésekor ennek teret lehetne biztosítani. A tanulónak már a fakultáció kiválasztása előtt ismernie kell a pedagógus személyét, ezt a szabályzók is előírják, hogy ennek ismeretében választhasson. Még azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy a tanuló megjelölhesse, hogy ő kit választana. Ez ösztönző erővel hatna a tantestület tagjaira. Törekedni kell arra is, hogy arányos legyen a terhelés, a tanítási időkereten belül, minden pedagógusnak lehetősége legyen különböző feladatokban kipróbálnia magát: osztályfőnöki szerep, versenyfelkészítés, korrepetálás, szakkör, érdeklődési kör vezetése, kirándulás, ünnepség, előadás szervezése. Pozitív hatásúnak tartanám azt is, ha a pedagógusoknak lehetőségük lenne egymás óráját megtekinteni, a tapasztalatokat kicserélni. Ezt a pályakezdő fiatalok esetében különösen fontosnak tartanám, mivel tudjuk, hogy a pedagógiai ismereteket, nem az egyetemen, hanem az életben lehet elsajátítani. A pedagógusokkal szembeni szakmai elvárások:  Kompetenciákhoz igazodó, értékálló és megújulásra képes tudás.  Értékközvetítés.  Az

„ideális”

sokoldalúnak,

pedagógusnak rugalmasnak,

egyszerre

kell

empatikusnak,

ötletgazdagnak,

nagy tudásúnak,

eredményorientáltnak,

jó

kommunikátornak és konfliktuskezelőnek lennie.  A tanulók szociális helyzetének romlása miatt, elvárás a szociális érzékenység, a hátrányos helyzetből fakadó hátrányok felismerése, s azok kezelése.

40



 A nevelési helyzetek szakszerű kezelése érdekében a konfliktuskezelési ismereteket gazdagítani kell, a Thomas Gordon által kidolgozott módszer, az én tanári pályámon, már többször megoldást hozott.  A pedagógus a figyelem központjában áll, így életvitele, munkája, a munkához való hozzáállása példaként szolgál.  A pedagógustól ma már az is elvárható, hogy egy kicsit pszichológus legyen. Meg kell ismernie tanítványai személyiségét, törődnie kell az egyéni problémákkal, meg kell találnia a diákok motiváláshoz szükséges módszereket, törekednie kell a képességekhez igazodó fejlődés elérésére, de ugyanakkor jó közösséget kell formálnia, ahova minden diák képes beilleszkedni, s a közösség értékrendszere, önnevelő képessége megfelel az iskolai elvárásoknak. (zárójelben jegyzem meg, hogy mindezt egy 30 fő feletti osztályban, feszített tanmenet mellett.) A feladatokat és az elvárások sokaságát lehetne még sorolni, de ezzel együtt felmerül a kérdés: mit kap cserébe a pedagógus? Remélhetőleg, elismerést, megbecsülést és szeptembertől a végzett munkával arányos, értékálló fizetést. Vezetői feladatok ezen a területen: o A vezetőnek kötelessége törődnie a pedagógusok egyéni problémáival. o Biztatnia, motiválnia kell a tantestület tagjait. o El kell ismernie a tantestület egésze előtt az egyéni képességeket, tapasztalatokat, eredményeket, s azokat fel kell használnia az iskola érdekében. o Biztosítania kell az egyéni képzés, fejlődés lehetőségét. o Gondoskodni kell - a lehetőségeken belül- a pedagógusok erkölcsi és anyagi elismeréséről o Meg kell teremteni a módját, hogy a pedagógusok kikapcsolódási, pihenési lehetőséghez jussanak, s lehetőségük legyen a feltöltődésre. o Minden a gimnáziumot, s ezzel együtt a pedagógusokat érintő döntést meg kell beszélni a tanárokkal, a döntést meg kell, hogy előzze a pedagógusok véleménynyilvánítása, s törvényi előírás esetén az egyetértés kikérése. o A vezető köteles naprakész tájékoztatással ellátni a tantestület tagjait. o Ki kell alakítani és folyamatosan biztosítani kell az eredményes munkavégzéshez szükséges ideális személyi és tárgyi feltételeket. Szerencsés a jelenlegi helyzet, mivel ez többségében biztosított.

41



o Fontos lenne olyan összetartó közösség kialakítása, ahol a pedagógusok nem egymás riválisai, hanem segítői. o Javítani szükséges a tantestületen belüli kommunikációt, az információáramlást, pontosítani kell a feladatokat, meg kell követelni a határidők pontos betartását. o A felmerülő problémákat közösen kell megoldani, az együttgondolkodás fejlesztőleg hat a tantestületre is. o Az állandó megújulás, fejlődés biztosítása az igazgató feladata, de egyedül nem végezheti azt, ki kell alakítania maga körül egy olyan vezetői csoportot, amely segíti munkáját, és amely feladatának az innovációt tekinti. o A vezetői feladatok közül a legfontosabb: az ellenőrzés, értékelés, elismerés, a hiányosságok feltárása, kijavítása. Remélem, hogy a vezetői megbízás elnyerése esetén módom lesz a fenti feladatok teljesítésével hozzájárulni a tantestület további sikeréhez.

II/9. TANULÓI KÖZÖSSÉG, DIÁKÖNKORMÁNYZAT A gimnázium tanulói közössége vegyes képet mutat: 

Eltérő képesség és motiváció



Különböző szociális háttér



Eltérő tervek és célok



Egyszerre vannak jelen – akár egy osztályon belül is- a korrepetálásra szorulók és a tehetségesek

A cél, egy empatikus, összetartó tanulói közösség kialakítása. Ebben a legfőbb szerep – mint már említettem- az osztályfőnökökre hárul. Elsődleges feladatnak tarom a szélsőséges viselkedés visszaszorítását, az iskolába járási fegyelem javítását, a bukások számának csökkentését, a becsületességet. A nevelőtestületnek és a diákönkormányzatnak együtt kell dolgoznia: o A közösségi szellem fejlesztésében o A nevelési problémák csökkentésében o A lemaradó diákok fejlesztésében o A hátrányos helyzetű tanulók támogatásában Meg kell fogalmazni a pedagógusok elvárását a diákokkal szemben, s hangsúlyozni kell, hogy nemcsak jogaik, de kötelességeik is vannak. Elvárás:

42





A képességeiknek megfelelő szellemi, lelki, testi fejlődés



A gimnáziumi közösségbe történő beilleszkedés



Aktív közreműködés az osztály-, és iskolai közösség fejlődése érdekében



Egymás elfogadása, tiszteletben tartása, az alapvető személyi és szabadságjogok védelmezése



Értékeink – anyagi és szellemi egyaránt- elismerése, megőrzése



Hagyományok ápolása



Kezdeményezőkészség fejlesztése



A kritika megfogalmazása esetén, az soha ne bántó, hanem fejlesztő szándékú legyen



Aktív közreműködés a diákönkormányzat munkájában, ezzel az érdekképviseleti jog gyakorlásában. Sokszor láthatjuk, hogy a diákok kritizálják a rendezvényeket, de ők sem a szervezésben, sem a lebonyolításban nem akarnak részt venni. Ezt a mentalitást kell megváltoztatni.

Az intézmény az elvárások megfogalmazása mellett köteles: o Biztosítani a tanulók jogainak érvényesülését o A diákokat partnernek tekinteni o

Közreműködni annak érdekében, hogy a diákönkormányzat a jogköreit gyakorolhassa

o A tanulók panaszát meghallgatni, kivizsgálni, részükre tájékoztatást adni o Bevonni a diákokat a döntéshozatalba o Biztosítani a tanuláshoz, fejlődéshez, a képességek kibontakoztatásához szükséges feltételeket o Szakértelemmel, kötelességtudattal rendelkező tantestületet működtetni o A diákélet fejlesztése érdekében színvonalas programokat szervezni, az igényeknek megfelelően. A felvázolt jövőkép megvalósításában a diákönkormányzatnak meghatározó szerepe van. Célom a partneri kapcsolat kialakítása a diákokkal. Ennek érdekében: 

Növelni kell a diákönkormányzat érdekképviseleti feladatkörét



Nagyobb mértékben be kell őket vonni a gimnázium napi ügyeibe, a döntések előkészítésébe



Tapasztalatcsere lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy megyei, országos fórumokon megismerhessék diáktársaik véleményét

43





El kell érni, hogy önálló ötletekkel álljanak elő, melynek megvalósításához tanári segítséget kell nyújtani



Közre kell működniük a diákok érdeklődésének felkeltésében, a nevelési helyzetek megoldásában



Munkájukat patronáló tanár kell hogy segítse, akinek feladata a közvetítés a nevelőtestület és a vezetők felé



Az iskola rádiót és az internetet is fel kell használni a programok, események, hírek közvetítése érdekében



Kirándulások, táborok, üdülések szervezésével fejleszteni kell a közösséget



A közösségért aktívan tevékenykedő, kimagasló teljesítmény nyújtó diákok munkáját rendszeresen el kell ismerni a gimnázium közössége előtt.

Vezetőként szeretném elérni, hogy a diákok a saját ügyüknek érezzék az iskolában folyó tanulmányi, sport és kulturális életet, amikor elballagnak, jó szívvel gondoljanak vissza a Hőgyes Endre Gimnáziumba töltött középiskolás évekre.

II/10. A GIMNÁZIUM MENEDZSELÉSE

A XXI. század iskolája nem tud hatékonyan működni, ha az intézményvezető nem helyez hangsúlyt az intézmény menedzselésére. Igaz, hogy a gazdálkodói jogkör elkerült az intézményektől, de a fenntartóval és a működtetővel való kapcsolattartás, az intézményi érdekek képviselete, az igények pedagógiai indoklása a vezető feladata. Ha az igazgató nem hívja fel a figyelmet a problémákra, igényekre, akkor annak megoldása is késedelmes lehet. Ezért a legfőbb feladat a kapcsolattartás, - építés és - fejlesztés a fenntartóval és a működtetővel. A már eddig is működő kapcsolati rendszert tovább kell fejleszteni, újakat kell kialakítani:  A város általános- és középiskoláival, valamint a kollégiummal napi szinten kell a kapcsolatot tartani  A gimnázium tanulói közül – kollégiumi igazgatóként úgy látom-, nemcsak 6 tanuló szorulna rá a kollégium nyújtotta anyagi és pedagógiai segítségre. A rászoruló vidéki tanulókat meg kell győzni, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.

44



 Fontos feladat az iskola propagálása, minél több csatornán keresztül. El kell érni, hogy a szülők megismerjék munkánkat, sikereinket, a gimnázium nyújtotta lehetőségeket. Félévkor és év végén rövid tájékoztató füzetet is lehetne készíteni, s azt eljuttatni a szülőknek. Ebben fel lehetne sorolni az elért eredményeket, az osztályok tanulmányi eredményeit, hiányzását, a versenyhelyezéseket, a nyelvvizsgázók nevét, beszámolót lehetne készíteni a sport és kulturális rendezvényekről, mindezt fotókkal illusztrálva.  Biztosítani kell az információáramlást a vezetőség és a tantestület között, a honlapon külön felületet lehetne létrehozni csak a pedagógusok részére. Ugyanígy a diákok tájékoztatását is meg lehetne oldani, a honlap segítségével hasznos információkkal lehetne napi szinten ellátni őket. Akár minden munkaközösségnek is lehetne egy-egy felülete, ahol megoszthatnának információkat, feladatlapokat, vagy internetes versenyt hirdethetnének.  Az informatika nyújtotta lehetőségeket egyre szélesebb körben kell alkalmazni, még a 8. osztályosok tájékoztatására is fel lehet használni. A lényeg ebben az esetben is a naprakész adat- és információszolgáltatás.  Az általános iskolák felé visszajelzéssel kellene élni, hogy milyen teljesítményt nyújtanak a 9. évfolyamos tanulók.  Pályázati lehetőségek felkutatása minden területen minél nagyobb számban a fejlődés biztosítása érdekében.  A menedzselés teammunkát igényel, ezért a pályázat sikeressége esetén remélem, hogy olyan vezetői csoportot sikerül kialakítani, akik tudnak és akarnak is tenni a gimnázium jövőjéért.  Az adott feladatokra munkacsoportot kell létrehozni, pályázatok esetében pedig érdekeltté kell tenni a pedagógusokat a pályázatírás sikere érdekében.  Az iskoláért tett bármilyen jellegű munkát el kel ismerni, ki kell emelni. A vezetői megbízás elnyerése esetén a felsoroltakat személyes feladatomnak fogom tekinteni, munkámmal a gimnázium érdekeit fogom képviselni.

45



III. VEZETÉSI ELVEK, MÓDSZEREK Az intézményvezetés csak abban az esetben lehet sikeres, ha mögötte tudatos, szervezett, tervezett, ellenőrzött tevékenység áll. A spontán, kapkodó, a fő célokat szem elől tévesztő vezetői stílus csak a problémák számát növeli. A tervezettség mellett, az igazgatónak helyesen kell reagálnia a váratlan helyzetekre és eseményekre is. A vezetőnek ugyanúgy, sőt még inkább összetett, állandóan megújuló egyéniségnek kell lennie, mint a pedagógusoknak. Meg kell felelnie számtalan – fenntartói, pedagógiai, dolgozói, szülői, tanulói – elvárásnak, jártasnak kell lennie a jogi, gazdálkodási, a szociológiai, pszichológiai s legfőképpen a pedagógiai ismeretekben. Alkalmasnak kell lennie a tervezésre, folyamatszabályozásra, az ellenőrzésre, a konfliktuskezelésre. Olyan vezető társakat kell maga köré választania, akikkel osztozni tud a feladatokon és a felelősségen. Biztosítania kell a pontos feladat-meghatározást és az információáramlás zavartalanságát. A vezetői stílusomat meghatározó legfőbb jellemzők, elvárások önmagammal szemben:  demokratikus, együttműködő, de ugyanakkor határozott, következetes, feladatorientált vezetői stílus kialakítása  a szervezet fejlesztése, ezen belül: közös célokért, közösen küzdeni, így valamennyien osztozni tudunk a sikeren és az eredményeken  a minőségfejlesztés biztosítása, mivel a minőségi munkavégzés az intézmény fejlődésének alapköve

46


 a

tervezés,


szervezés,

feladatteljesítés,

ellenőrzés,

értékelés,

visszacsatolás

folyamatának beépítése a mindennapi élet minden színterére  az általános intézményi célok, egyéni feladatokra való lebontása, pontos feladatmeghatározás  a vezetőtársak bevonása az irányításba  teammunka megszervezése a legtöbb feladatnál  az egyéni fejlődés, előrelépés biztosítása  mások munkájának megbecsülése, elismerése, a jó munkavégzés elismerése  jó munkahelyi klíma, közösség kialakítása, mivel csak ilyen légkörben várható el a hatékony munkavégzés  érzékeny szeretnék maradni mások problémáira, lehetőség szerint szeretnék ezek megoldásában segíteni  részese szeretnék maradni a mindennapi pedagógiai folyamatnak, nemcsak irányítóként, hanem pedagógusként is szeretnék tevékenykedni  az intézményben uralkodóvá szeretném tenni a pedagógiai humanizmust, a bizalmon alapuló, de ugyanakkor felelősségvállaló szervezeti rendszert  a törvényben előírt szabályzók áttekintése, korszerűsítése a mindennapok részévé kell, hogy váljon  a törvényi előírásoknak megfelelően szeretném működtetni, a mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerünket  figyelemmel fogom követni a pályázati lehetőségeket  az intézményben folyó munka elismertetése céljából, átgondolt, tudatos PR tevékenységet fogok folytatni Tudásomat, vezetői ismereteimet, módszeremet a tapasztalatok megszerzése után is folyamatosan fejleszteni szeretném. Törekedni fogok arra, hogy jó munkatársi, partneri

47



kapcsolatot alakítsak ki, nemcsak a pedagógusokkal és a dolgozókkal, hanem a gimnázium tanulói közösségével is. Remélem, hogy személyiségem, pedagógiai és vezetői tapasztalatom, tudásom alapján a Hőgyes Endre Gimnázium eredményes, sikeres, de mindenekelőtt emberséges vezetőjévé tudok válni. ÖSSZEGZÉS A pályázatomban igyekeztem feltárni az intézmény jelenlegi helyzetét, megfogalmazni elképzeléseimet, céljaimat. Összegzésképpen Dr. Benedek Istvántól – a nevelés elismert szakértőjétől – szeretnék egy gondolatot kiemelni, mellyel teljes mértékben azonosulni tudok: Az intézmény működésének alapkövei: 1. a közös jövőkép 2. a csoportos tanulás 3. a belső meggyőződés 4. az önfejlesztés 5. az egységben való gondolkodás 6. az együttműködés A vezetői megbízás elnyerése esetén legfőbb célom az lesz, hogy az irányításom alatt, egy olyan szervezet jöjjön létre, melynek működése megfelel a felsoroltaknak.

48



MELLÉKLETEK

49

VEZETŐI PÁLYÁZAT A HAJDÚSZOBOSZLÓI A HŐGYES ENDRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐI BEOSZTÁSÁNAK ELLÁTÁSÁRA

Recommend Documents