VezetĘi program a pécsi Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola igazgatói pályázatához
Pályázó neve: Józsa Tímea
2011.
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ……………………………………………………….….….………..
3
I. A vezetĘk közötti feladatok elosztása …………………..……...….…………
4
II. Tervezés, ellenĘrzés, értékelés ……………………………….…...…………
6
III. Létszámgazdálkodás ……………...………………………….…..…………
8
IV. A nevelĘtestület és feladatai …………………………………………...........
9
V. A helyi dokumentumok változása ………………………….…….…………. 11 VI. Az oktatás szerkezete …………………………………….….…………….. 12 VII. Kommunikáció, kapcsolattartás, információáramlás …………..…………. 14 VIII. Tanügyi és gazdasági adminisztráció ….………..……………………….. 17 IX. Az intézmény költségvetése ……………………………………………….. 18 X. A tárgyi feltételek biztosítása ………………………………………………. 19 Utógondolatok …………………………………………………………………. 20 Források ……………………………………………………………………….. 20
2
BEVEZETÉS A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola a 2011/12-es tanévben ünnepli alapításának 155. évfordulóját. Az intézmény történetét áthatják hazánk történelmének, az oktatás területén történĘ jogi változásoknak és a helyi elöljáróságok döntéseinek sora, mely 2011. szeptember 1-jén tovább bĘvült azzal, hogy a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola egyesült a Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskolából kiváló Testnevelési Általános és Középiskolával. Ez az új, összevont intézmény egy igen összetett, sokváltozós rendszert alkot, melynek elemei között számos kapcsolat áll fenn. Ahhoz, hogy jól mĦködjék, az egyes elemek egymáshoz hangolása szükséges. Azonban nem lehet változtatni úgy, hogy az eddig kialakult szokásokat, hagyományokat ne vegyük figyelembe. A szokások és hagyományok áthatják mindennapjainkat, változtatás csak rájuk építve lehetséges. VezetĘi programommal nem bírálni szeretném az eddigi munkát, inkább az eddigi munkára támaszkodva jobbá tenni a munka megszervezését, gondos tervezéssel, ellenĘrzéssel elĘsegíteni az intézményben jelentkezĘ feladatok végrehajtását. Pályázatomban néhány területet emeltem ki, amelyeken fontosnak tartom a szemléletváltást, a változtatást, vagy megerĘsíteni kívánom a folyamatok irányát. Nem részletezem azokat a feladatokat, amelyeket vezetĘi szinten – az igazgatóhelyetteseknek, a gyakorlatioktatás-vezetĘnek vagy a tagozatvezetĘnek – kell megoldani, illetve azokat a célokat, nevelési elképzeléseket sem, amelyeket az egyes intézményi dokumentumok tartalmaznak. Nem kívánok kitérni a Kormány által tervezett, de még meg nem szavazott oktatást érintĘ jogi változásokra sem.
3
I. A VEZETėK KÖZÖTTI FELADATOK ELOSZTÁSA Helyzetelemzés Az intézményben 2011. szeptember 1-jétĘl az igazgató mellett hat vezetĘ látja el a vezetĘi teendĘket. A Király utcai épületben a két igazgatóhelyettes és a gyakorlatioktatásvezetĘ feladata a gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás irányítása, az érettségi és szakmai vizsgák megszervezése. A Radnóti utcai épületben az igazgatóhelyettesek az egyes intézményegységekhez igazodnak: az egyik az általános iskoláért, míg a másik a gimnáziumi oktatásért felelĘs. A tagozatvezetĘ szervezi a felnĘttoktatással (esti és levelezĘ munkarenddel) kapcsolatos teendĘket. A fenntartó 2010-ben hozta létre a Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezetet, mellyel a gazdasági vezetĘ beosztás megszĦnt mind a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában, mind a Mecsekaljai Óvoda Általános Iskola és Középiskolában. Fejlesztési elképzelés A tanulólétszám folyamatos csökkenése és az egy telephelyre való költözés szükségessé teszi a vezetĘk számának csökkentését. A fenntartó döntése alapján 2012-ben megszĦnik az egyik igazgatóhelyettesi beosztás, majd a szakközépiskolai képzés kifutásával 2014-ben megszĦnik a gyakorlatioktatás-vezetĘ beosztás. A hatékony vezetĘi munka megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy minden területnek egy, és csakis egy felelĘse legyen, aki irányítja azt, döntéseket hoz és számon kérhetĘ, ezért a munkakörök strukturálását minden évben vezetĘi szinten kell kezdeni. Az egyes területeket, feladatcsoportokat a vezetĘk egymás között felosztják, az igazgató pedig a vezetĘket irányítja és ellenĘrzi. A feladatok elosztása során el kell kerülni az átfedéseket, és törekedni kell arra, hogy egy vezetĘhöz kerüljenek a logikailag összetartozó, valamint az intézmény több vagy minden területét érintĘ feladatok. A vezetĘi feladatok elosztásának áttekintését évente célszerĦ elvégezni, felvéve az újonnan jelentkezĘ feladatokat, illetve a vezetĘk között néhány feladatot át lehet csoportosítani, ha ezzel idĘ takarítható meg, vagy kizárhatók a hibalehetĘségek. Létre kell hozni olyan eljárásokat, adatbázisokat a vezetĘk részére, amiktĘl megszĦnnek a párhuzamos vagy többször ugyanazt a munkafolyamatot ismétlĘ feladatok, ezáltal a munkavégzés mennyisége csökken, és hatékonyabbá válik.
4
A vezetĘktĘl elvárható, hogy az általuk kezelt területen tájékozottak, napra készek legyenek, folyamatosan képezzék magukat. Ezt önképzéssel, valamint a különbözĘ szervezetek által kínált továbbképzési lehetĘségeket kihasználva lehet megvalósítani. AlapvetĘ a vezetĘre osztott terület jogi ismerete, hogy mind a tanulók, mind a közalkalmazottak problémáit jogszerĦen lehessen rendezni. Ahol viszont a jog már nem szól bele az intézmény életébe, a vezetĘk határozottsága ott se szĦnjék meg; az adott területen dolgozók véleményének kikérésével alakítsanak ki eljárási módokat, amelyekkel a visszatérĘ feladatok végrehajtását rutinszerĦvé teszik, illetve egyedi esetekben legyen olyan problémamegoldó-képességük, amellyel az adott helyzetet kezelni tudják. Egy másik fontos munkamódszer, hogy a vezetĘk világosan fogalmazzák meg a feladatokat és elvárásaikat a területükön dolgozók számára. Nem várható el a beosztottól, hogy ki nem mondott, meg nem fogalmazott követelményekhez igazodjék, teljesítse azokat. Ne az ellenĘrzés során derüljön ki, hogy a hiányosságot a közalkalmazott tájékozatlansága eredményezte. Minden vezetĘ kötelessége a rábízott terület rendszeres, tervszerĦ és gondos ellenĘrzése, valamint az ellenĘrzéssel feltárt hibák, hiányosságok korrigálására vonatkozó utasítások kiadása. Az igazgató feladata az, hogy a vezetĘk munkáját irányítsa, a vezetĘket rendszeresen
elszámoltassa,
ellenĘrizze,
valamint
a
feladatok
végrehajtásához
a
körülményeket megteremtse. Az új vezetĘi feladatok elsĘsorban a két iskola összehangolásából erednek.
5
II. TERVEZÉS, ELLENėRZÉS, ÉRTÉKELÉS Helyzetelemzés Mindkét iskola minden évben készített munkatervet, amelyben megjelentek az oktatással kapcsolatos fĘbb feladatok. A 2011/12-es tanévben már egy munkaterv készült, amelyben felsorolásra kerültek mindkét intézményrész feladatai, és a munkaközösségek terveit is tartalmazza. Viszont a munkaterv összeállításánál nehézséget okozott, hogy eltérĘ hagyományok mĦködnek a két telephelyen, hogy eltérĘ a tanulók érdeklĘdése a különbözĘ programok iránt, hogy azonos tantárgyi munkaközösségek párhuzamosan mĦködnek, és azonos programokat máskor és másképpen gondolnak kivitelezni. Fejlesztési elképzelés Egy ilyen sokoldalú intézmény túl nagy ahhoz, hogy gördülékenyen mĦködhessen tervezés nélkül. Részletes, átfogó tervet kell készíteni az év – itt nemcsak a tanévre, és nem csak az oktatás területére gondolok – feladatairól, és a terjedelmesebb feladatok szervezési munkáiról. Az éves terveken túl a több évre kiható munkákat is szükséges ütemezni, mint például a felújítási és a karbantartási munkákat. A perspektivikus tervek a pályázatok benyújtásához is segítséget adnak. Egyrészt könnyebb a pályázati kiírások között a válogatás, ha hosszú távon is tudjuk, merre akarunk haladni, másrészt kidolgozott projektekkel könnyebb a pályázatokat összeállítani és benyújtani. Az ésszerĦ tervezés alapja a takarékosságnak is. Itt nem feltétlenül csak a pénzbeli takarékosságra gondolok, hanem az idĘvel és az emberi erĘforrásokkal való takarékosságra is. A tervezés segít abban, hogy a hasonló vagy azonos feladatok egy kézben legyenek, így munkaórák spórolhatók meg. Segít abban is, hogy az egyes munkafázisok idĘben elkezdĘdjenek, és idĘben befejezĘdjenek anélkül, hogy bárkinek a határidĘk miatt kellene aggódnia. A tervezésnek meg kell jelennie a munka megszervezésében és elosztásában. Ne legyenek olyan feladatok, amelyekre többen ügyelnek, és olyan területek, amelyekre senki nem figyel. A munkatársak egymás közötti munkamegosztása ne eredményezze, hogy az egyik csak a kedvelt, a másik csak a nem népszerĦ kötelezettségeket vállalja fel. Ezek megvalósítása érdekében a személyi feltételek tervezésekor elĘször a feladatokat kell számba venni, és azok alapján kijelölni az egyes tevékenységekhez a feladat végrehajtóját.
6
A megtervezett folyamatok végrehajtását ellenĘrzéssel kell lezárni. A tervszerĦ ellenĘrzés az alapja annak, hogy megtudjuk, jó irányba történtek-e a folyamatok, van-e korrekcióra szükség legközelebb. Az ellenĘrzésnek nem célja a folyamatos zaklatás, inkább a munka elĘsegítése, jobbá tétele, a tapasztalatok leszĦrése. A közalkalmazott munkájának értékelése mindig valamilyen normával való összehasonlítást jelent, ezért az értékelés elĘtt ezeket a normákat kell tisztázni. A normákat a törvények, az intézmény pedagógiai programja, munkaterve, MinĘség Irányítási Programja adja. A normákat munkakörönként kell meghatározni, felállítani. Törekednünk kell arra, hogy minél kevesebb szubjektív elemet állítsunk normának, illetve egy-egy mulasztás mögött a valós okokat felderítsük, és ne feltételezésekre hagyatkozzunk. A normákkal minden közalkalmazottnak tisztában kell lennie, ezért ismernie kell a munkájára vonatkozó szabályokat; különösen kezdĘ kollégáktól fontos ezt megkövetelni. Így mindenki tisztában lesz azzal, hogy milyen kívánalmaknak kell megfelelnie. A közalkalmazottaknak ismerniük kell a normáktól való eltérések következményeit is. A normával való összehasonlíthatóság másik feltétele, hogy legyen elég „értékelési pont”, amelyet viszonyítunk, vagyis az ellenĘrzésnek minden területre ki kell térnie, és lehetĘleg ne csak egyszer ellenĘrizzük le mindegyiket. Az ellenĘrzésnek rendszeresnek, folyamatosnak kell lennie. Tulajdonképpen az értékelés egyik alappillére az ellenĘrzés, ezért gondosan kell tervezni, hogy senki ne maradjon ki az ellenĘrzésbĘl, mindenkinek meg legyen az esélye arra, hogy munkáját értékeljék és elismerjék. Az ellenĘrzési terv nagy része nyilvános, mindenkinek lehetĘséget kell adni arra, hogy tudja, mit ellenĘrzünk és mikor. A tervszerĦséggel kiküszöbölhetĘ, hogy az ellenĘrzés egyeseknél sokszor, míg másoknál ritkábban forduljon elĘ, továbbá, hogy néhány terület kontrollálása elmaradjon. Tervezéssel elkerülhetĘ, hogy az ellenĘrzés zavarja a munkát.
7
III. LÉTSZÁMGAZDÁLKODÁS Helyzetelemzés Az intézményben 2011. szeptember 1-jétĘl az engedélyezett álláshelyek száma 124,3 fĘ melybĘl 99,8 fĘ pedagógus, 24,5 fĘ pedig nem pedagógus álláshely. Fejlesztési elképzelés A létszámgazdálkodás egyik alapvetĘ szabálya, hogy az ellátandó feladatokhoz kell igazítani a munkaerĘt. Bár az alfejezet címe fejlesztési elképzelés, mégis tényként kell kezelni, hogy a következĘ tanévekben folyamatos lesz a létszám csökkentése a várható fenntartói döntések alapján. FeltehetĘen a négy év alatt összesen körülbelül 20-22 pedagógus álláshely fog megszĦnni a középiskola nappali tagozatán. A központi épület kiürítésével a technikai közalkalmazottak létszáma is csökkeni fog körülbelül 10-12 álláshellyel. A megszĦntetésre kerülĘ álláshelyek számát össze kell vetni az elkövetkezendĘ években nyugdíjba vonuló közalkalmazottak számával. Törekedni kell arra, hogy minél több aktív közalkalmazottnak maradjon meg a munkahelye.
8
IV. A NEVELėTESTÜLET FELADATAI Helyzetelemzés Az elmúlt évtizedekben a jogszabályi változások több ponton módosították az intézményben lévĘ intézményegységek életét, illetve a nevelĘtestület feladatait. Az általános iskolában módosult a felvételi eljárás, a gimnáziumban és a szakközépiskolában új érettségi követelményekhez kellett igazodni, illetve új szabályozás lépett életbe a belsĘ vizsgák rendjével kapcsolatba is. A szakközépiskola szakképzési évfolyamain modul rendszerĦ oktatás került bevezetésre, és ezzel egyidejĦleg új szakmai vizsgakövetelményekkel kellett szembe néznie a tanulóknak. Új dokumentumokat kellett kidolgozni: minĘségirányítási programot és gyakornoki szabályzatot; illetve a régi dokumentumokat is helyenként át kellett alakítani. Az intézmény mindkét telephelyén a munkaközösségek – a kötelezĘ feladataikon felül – rendszeresen szerveznek háziversenyeket a tanulóknak, ahonnan a legjobbak továbbjutottak a megyei, illetve az országos versenyekre. A diákok sikereket értek el a sport területén, jelentĘs eredmények születtek az egyes közismereti tantárgyak versenyein is. A versenyeken túl a nevelĘtestület nagyon sok kulturális- és tantárgyhoz köthetĘ, valamint sportprogramban vesz részt a tanulókkal. Az oktató-nevelĘ munkát megnehezíti, hogy diákjaink eltérĘ tudásszinttel, neveltségi szinttel jönnek hozzánk, és ez naponta feladatot ró a nevelĘtestületre. Az intézmény egyik erĘssége, hogy tanárai a tanulók problémáira nyitottak, és nemcsak a tananyaggal, hanem a tanulók nevelésével is törĘdnek. Egyre több tanuló igényel egyéni bánásmódot, növekszik a sajátos nevelési igényĦ és a tanulási nehézségekkel küzdĘ tanulók száma. A nevelĘtestület szakmai tudása folyamatosan bĘvült az elmúlt években az újabb diplomák megszerzésével, és a továbbképzéseken való részvétellel.
9
Fejlesztési elképzelés ElĘre láthatóan jogi változások nem érinti a közeljövĘben az intézmény oktatási feladatait. A jelentkezĘ feladatok a két iskola összehangolásából, az új, közös hagyományok létrehozásából, az egységes dokumentáció és az egységes adminisztráció megteremtésébĘl erednek. Nem az egyik iskola programjainak, szokásrendszerének a másik iskolára való ráerĘltetésérĘl kell szólnia a közös munkának, hanem a hangsúly mindenképpen a közös együttgondolkodáson, a közös értékteremtésen kell legyen. Ki kell válogatni a legértékesebb programokat, hagyományokat mindkét iskolából, de törekedni kell arra is, hogy a két telephely viszonylatában a munkaközösségek közötti versenyszellem következtében a feladatok reálisak, megvalósíthatóak, és mennyiségük elvégezhetĘ legyen. Továbbra is kiemelten kell figyelemmel kísérni, és meg kell adni a szükséges segítséget a helyi versenyek szervezéséhez, illetve támogatni kell, hogy a tanulók és felkészítĘ tanáraik más intézmények által szervezett versenyeken is részt tudjanak venni. A minĘségi munkának egyik célja kell legyen, hogy az intézménybe felvett tanulók közül minél nagyobb százalékban legyenek azok, akik sikeresen fejezik be a tanéveket, illetve leérettségiznek. Sajnos a kilencedik évfolyamra beiratkozó tanulók sokszor nem rendelkeznek azzal a tudással, amit elvárnánk tĘlük, ezért módszereket kell kidolgozni annak érdekében, hogy a tanulás-tanítás folyamata hatékonyabb, és a tanulók számára eredményesebb, az intézmény tanulómegtartó ereje nagyobb legyen. A tanulók tanulási nehézségeit folyamatosan szĦrĘvizsgálattal fel kell deríteni. Nem csak az általános iskolának feladata ez, hanem a gimnázium kilencedik évfolyamában is szükségesek a vizsgálatok, mert az általános iskolák nem mindig ismerik fel a tanulási nehézségekkel küzdĘ tanulókat. Ki kell használni a továbbiakban is a továbbképzési lehetĘségeket, akár pedagógustovábbképzés – újabb diploma, szakvizsga megszerzése vagy akkreditált továbbképzésen való részvétel – keretében kerül erre sor, akár pályázati keretek között. Folytatni kell az intézmény marketingtevékenységét az óvodákban, illetve a gimnáziumi beiskolázás segítésére az általános iskolákban. Rész kell venni a pályaválasztási kiállításon, és folytatni kell az elĘkészítĘ tanfolyamokat. Fontos, hogy az intézmény bekapcsolódjon drogmegelĘzési, egészségnevelési, környezeti nevelési, kulturális és oktatási programokba. Az erdei iskolai kirándulásoknak, a pályaorientációt
elĘsegítĘ
kirándulásoknak,
a
közismereti
tudást
bĘvítĘ
múzeumlátogatásoknak illetve a történelmi helyek felkeresésének szerepe nem csak a tudásbĘvítés, hanem nevelĘ hatásukat is ki kell használni.
10
V. A HELYI DOKUMENTUMOK Helyzetelemzés Az iskolák egyesítésével a fĘbb szabályzatok együttes elkészítésére 2011. december 31-éig kapott haladékot az intézmény. A Szervezeti és MĦködési Szabályzat, a Pedagógiai Program és a Házirend tekintetében el is kezdĘdtek a közös dokumentumok kidolgozásai. Az intézmény dokumentumainak Interneten való közzétételét jogszabály is elĘírja, mégis hiányosak vagy nem napra készek a honlapokon található dokumentumok. Fejlesztési elképzelés A nevelĘtestület és a vezetĘk együttes feladata a helyi dokumentumok rendszeres karbantartása. A vezetĘk és az igazgató feladata, hogy idĘközönként, illetve jogszabályi utasításra a jogszabályokkal egyeztesse a helyi dokumentumokat, valamint biztosítsa hozzáférhetĘségüket; a nevelĘtestület jogköre pedig, hogy jóváhagyja a változtatásokat. Az iskolaszerkezeti változások, illetve a telephelyek változása miatt a decemberig elkészülĘ szabályzatokat is az elkövetkezendĘ négy évben módosítani kell. A nagyobb szabályzatok kialakítása után egyesíteni kell a MinĘségirányítási Programokat, a Közalkalmazotti Szabályzatokat, a Gyakornoki Szabályzatokat. Új Kollektív SzerzĘdést kell kötni a szakszervezetekkel. Az intézmény honlapját folyamatosan aktualizálni kell; törekedni kell, hogy ne csak a kötelezĘ elemek szerepeljenek rajta, hanem rendszeresen aktuális információkat is nyújtson az intézményi életrĘl.
11
VI. AZ OKTATÁS SZERKEZETE Helyzetelemzés A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola történetének elmúlt másfél évszázada most egy fiatalabb négy évtizede mĦködĘ iskola történetével olvad egybe. Az alábbiakban rövid áttekintést szeretnék adni az egyes oktatási területek múltjáról és jelenérĘl. Ezt az összevont intézményt a sokszínĦség jellemzi. Szerkezetében megtalálható az általános iskola, a szakközépiskola és az erre épülĘ szakképzési évfolyamok, valamint a gimnázium nappali, esti és levelezĘ munkarenddel. Összességében 52 osztályban körülbelül 1500 diák oktatása folyik jelenleg. E tanévtĘl az intézmény részévé váló Testnevelési Általános és Középiskola jogelĘdje 1969-ben nyitotta meg kapuit, és kezdetben általános iskolaként mĦködött. 1981-ben az iskola egyesült a Városi Sportiskolával, és ekkor lett a sport iránt elkötelezett. Jelenleg az általános iskola nyolc évfolyamon 15 osztállyal mĦködik. Évente két osztály kerül beiskolázásra, de a 2010/11-es tanévben a fenntartó egy osztály indítására adott csak engedélyt. A két osztály közül az egyikben közoktatási típusú sportiskolai, míg a másikban emelt szintĦ testnevelés oktatás folyik. A negyedik, illetve az ötödik osztálytól a sportágak között válogathatnak tanulóink. (Sportágtól függ a kezdĘ évfolyam.) Délután napköziben folytatódik az oktatás, nevelés. A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola jogelĘdjében 1958-tól indult a politechnikai képzés, amely az 1961-es oktatási reform következtében szakközépiskolává alakult. A Testnevelési Általános és Középiskolában 1996-tól indult érettségi utáni OKJ-s képzés, de mára már megszĦnt ez a képzési forma. Ma az egyesült intézmény szakközépiskolájában már kifutó rendszerben van a 12. évfolyamon az elektrotechnika-elektronika, valamint az informatika szakmacsoportos képzés. Az érettségi utáni szakképzési évfolyamokon az autóelektronikai mĦszerész szakma oktatása folyik. A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola jogelĘdje az 1857-ben alapított háromosztályos reáliskola, elĘször hat-, majd nyolcosztályossá alakult. 1934-ben egy törvényrendelet létrehozta a nyolcosztályos gimnáziumot, majd 1945-tĘl az általános iskolák nyolc évfolyamossá alakítása miatt a gimnázium fokozatosan négyosztályossá vált. Az iskola 1948-ban beolvadt a Nagy Lajos Gimnáziumba, majd 1954-ben indult újra és mĦködik napjainkig.
12
A Testnevelési Általános és Középiskola gimnáziumi képzése 1992-ben alternatív közgazdasági gimnáziumként indult, majd a közgazdasági képzést felváltotta az emelt szintĦ számítástechnikai, illetve késĘbb a közoktatási típusú sportiskolai és az emelt szintĦ testnevelés irányultság. A gimnázium nappali tagozatán a legtöbb osztály valamilyen specializációval bír. Ma az egyesült intézményben négyéves belügyi rendészeti, emelt szintĦ informatikai, emelt szintĦ testnevelési és közoktatási típusú sportiskolai, illetve ötéves, intenzív nyelvi osztályra épülĘ emelt szintĦ idegen nyelvi valamint humán tantárgyblokkos orientációjú gimnáziumi osztályok mĦködnek. A közoktatási típusú sportiskolai osztály 10. évfolyamát e tanévtĘl kezdve két részre bontva oktatjuk. A futball akadémiai osztály a Szántó Kovács János utcában került elhelyezésre. A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola történetében többször is megjelenik a felnĘttoktatás mind a fĘreáliskolában, mind szakközépiskolai szinten esti és levelezĘ képzésben, de mára már ez az oktatási forma megszĦnt. A Testnevelési Általános és Középiskolában 1999-tĘl van felnĘttoktatás, ekkor egyesült az iskola a Dolgozók Önálló Gimnáziumával. Ma az egyesült intézményben esti és levelezĘ munkarend közül választhatnak a felnĘtt hallgatók. A gimnázium esti tagozatán 8, a levelezĘ tagozatán 4 osztály mĦködik 9-12 évfolyamokon. Fejlesztési elképzelés Az általános iskolai szerkezeten változtatni nem szükséges. A középiskolát a fenntartói döntésekhez kell igazítani. A szakközépiskola utolsó szakképzĘ évfolyama 2014-ben tesz majd szakmai vizsgát. A gimnázium nappali szerkezete is jól meghatározott a fenntartói döntés alapján. Összesen négy osztály indítható: belügyi rendészeti, emelt szintĦ nyelvi és emelt szintĦ informatikai (egy osztály a két képzés), közoktatási típusú sportiskolai, valamint futball akadémiai. Minden osztály négy évfolyamos. A gimnázium esti és levelezĘ tagozata változatlan marad. Jogi változás miatt a 2012/13-as tanévtĘl lehetĘvé kell tenni a középiskolákban az angol nyelv tanulását azok számára, akik nem tanulják ezt a nyelvet. E mellett azonban meg kell Ęrizni azt az idegen nyelvi sokszínĦséget, amit ez az intézmény eddig is nyújtani tudott.
13
VII. KOMMUNIKÁCIÓ, KAPCSOLATTARTÁS, INFORMÁCIÓÁRAMLÁS Helyzetelemzés A belsĘ kapcsolatokra jellemzĘ, hogy jelenleg az intézmény úgy mĦködik, mintha két nevelĘtestülete lenne. A fizikai elválasztódás a szellemi elválasztódást is magában hordozza. Rendszeresen problémák adódnak az információáramlással; a kollégák, a szervezeti egységek, de még a vezetĘk egymás közötti kommunikációjával is. Az intézmény érdekképviseleti szervezetei többek között jelentĘs ellenĘrzĘ szereppel bírnak, a velük való folyamatos kapcsolattartás elengedhetetlen része az iskola életének. Az elmúlt években a diákönkormányzatok és a szülĘi szervezetek egyre több jogosítványt kaptak az intézményt szabályozó kérdések kialakításában. A
diákok
érdekképviseletei
szervezetei
a
diákönkormányzatok,
amelyek
diákfórumokon, illetve a diákönkormányzatot patronáló tanárokon keresztül tartják a kapcsolatot a vezetĘséggel. Rendezvényeik színesítik, gazdagítják az intézmény életét. A szülĘk érdekképviseleti szervezetei egy ekkora intézményben önszervezĘdĘ formában nem képesek mĦködni, a szervezetek felépítéséhez és munkájukhoz az iskolák eddig is segítséget nyújtottak. A szülĘk aktívan részt vesznek a tanulóknak szervezett programok lebonyolításában. Az intézmény munkavállalói érdekképviseleti szervezetei: a szakszervezetek és a közalkalmazotti tanács. A szakszervezetek az egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezetek, amelyek tagjaik munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeit képviselik. A közalkalmazotti tanács a munkavállalók által választott testület, amely – a szakszervezettel ellentétben – minden munkavállaló képviseletét ellátja néhány munkáltatói döntési folyamatban. Jelenleg több szakszervezet is mĦködik az intézményben, a közalkalmazotti tanács választásának folyamata pedig elindult. A belsĘ szervezetekkel való kommunikáción túl számtalan szervezettel tart fenn az intézmény kapcsolatot: óvodákkal, általános és középiskolákkal, szakképzési helyekkel, vállalkozókkal, sportegyesületekkel, a Városi Sportiskolával, a helyi és a megyei önkormányzattal,
a
kereskedelmi
és
iparkamarával,
egészségügyi
intézményekkel,
hatóságokkal, alapítványokkal. A külsĘ partnerek folyamatosan segítik, ellenĘrzik az intézmény mĦködését. Az évek során differenciálódott, hogy melyik vezetĘ melyik szervezettel tart folyamatos kapcsolatot.
14
Fejlesztési elképzelés A kommunikációnak és az információáramlásnak az intézmény minden szintjén mĦködnie kell. MĦködnie kell a vezetĘk és beosztottak, az egyes munkahelyek, szervezeti egységek és szervezetek között. A vezetĘk naprakészsége függ attól, hogy hozzájutnak-e az aktuális információkhoz: jogtárakhoz, közlönyökhöz, szakfolyóiratokhoz, Internethez. Ennek érdekében olyan megoldásokat kell keresni, amelyek jelentĘsen nem növelik a költségeket, mégis hozzáférhetĘvé teszik a mindennapi munkához szükséges információt. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vezetĘknek a munka szervezésével kapcsolatos információk közlésére. A pontos, részletes munkautasítások és az elvárások közlése a feladatokat végrehajthatóbbá teszi az utasított számára. A határidĘs feladatokhoz kapcsolódó információk idĘbeni kifüggesztésével a munka gördülékenysége növelhetĘ, továbbá a közalkalmazottak számára is tervezhetĘbbé teszi az idĘbeosztásukat. Az elĘírások, etalonok ismertetése, kidolgozása egységesíti az azonos munkafázisokat. A munkaközösségek feladata lenne a szakmai etalonok kidolgozása, például az adminisztráció egységesítése. Sokszor az is megkönnyítené a munkát, ha a helyi szabályzatok rendelkezésre állnának minden munkahelyen, illetve azok a jogszabályok, amelyek alapján tanmeneteket írunk vagy vizsgáztatunk. Az intézmény honlapjának tartalmaznia kellene ezeket, hogy bárki fel tudja használni a munkájához. A külsĘ és a belsĘ kapcsolattartásban cél a kapcsolatok folyamatos fenntartása, ápolása. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy partnereinket az együttmĦködéshez szükséges információkkal ellássuk, és pozitív hírnevünket növeljük rajtuk keresztül is. Ez része kell legyen az intézmény marketingstratégiájának is. Az iskolai diákönkormányzatokból létre kell hozni az intézmény diákönkormányzatát. Rendezvényeit
továbbra
is
támogatni
kell,
illetve
elĘ
kell
segíteni,
hogy
a
diákönkormányzatok tagjai többet tehessenek a diákjogok érvényesüléséért. A szülĘkkel folytatott párbeszédnek nem szabad kimerülnie a szülĘi szervezetekkel folytatott párbeszédben, minden szülĘvel, aki felkeresi az intézményt, tudnunk kell párbeszédet folytatni. Szorgalmazni kell, hogy az itt tanuló diákok szülei közül minél többen keressék a kapcsolatot a tanári kar tagjaival. Továbbra is (mind tanulói, mind szülĘi vonatkozásban) a központban a problémamegoldás, a segítĘkészség és az együttmĦködés kell hogy álljon az intézmény részérĘl.
15
A
munkavállalói
érdekképviseleti
szervezetekkel
továbbra
is
folyamatosan
párbeszédet kell folytatni, a velük való kapcsolattartást rendszeressé kell tenni, amelyet érdemes az éves tervben is rögzíteni. Mind a közalkalmazotti tanács, mind a szakszervezetek könnyebben közlik problémáikat a vezetĘkkel, ha a találkozások idĘpontjai elĘre ismertek. Szorgalmazni
kell,
hogy
a
munkavállalói
érdekképviseleti
szervezetek
tagjai
továbbképzéseken bĘvebb ismeretekre tegyenek szert, amelyet érdekképviseleti munkájukban alkalmazni tudnak. A külsĘ kapcsolattartás egyik fontos eszköze az internet. A két iskola honlapját közös honlappá kell szerkeszteni. Folytatni kell az intézmény külföldi kapcsolatainak ápolását is. A cserediák rendszer kulturális tapasztalatot ad a tanulóknak, és alkalmat teremt a tanult idegen nyelvek alkalmazására is.
16
VIII. TANÜGYI ÉS GAZDASÁGI ADMINISZTRÁCIÓ Helyzetelemzés A tanulókról vezetett nyilvántartások és statisztikai kimutatások, a tanulók felvételével, tanulmányi elĘmenetelével, a tankötelezettség teljesítésével és a tanulók vizsgáztatásával kapcsolatos adminisztrációs munka megnĘtt az utóbbi években. Ez a növekvĘ tendencia tapasztalható a gazdasági nyilvántartások mennyiségét tekintve is. A titkárságon több számítógépen nyilvántartott adatbázist kell kezelni, mint tíz évvel ezelĘtt. Megjelentek az érettségi és szakmai vizsgák kezelését szolgáló szoftverek és a KIR rendszer. Az egyes iskolák külön-külön alakították ki elektronikus tanuló-nyilvántartásaikat, statisztikai programjaikat és a pedagógus munkaidĘ nyilvántartására szolgáló adatbázisaikat. Fejlesztési elképzelés Az intézményben egységes tanuló-nyilvántartást, egységes tanulmányi statisztikát, egységes pedagógus és nem pedagógus munkaidĘ nyilvántartását, egységes szabadságnyilvántartást kell bevezetni. A titkárságokon a párhuzamos feladatok helyett személyekhez kell kötni az egyes nyilvántartások vezetését. Úgy kell kialakítani az adatbázisokat, hogy egy adat felvitelével több különbözĘ célú és összeállítású adatkinyerés is elvégezhetĘ legyen. Mind a tanügyi, mind a gazdasági adminisztráció területén a feladatok végrehajtását megkönnyítené,
hogy
a
rendszeresen
visszatérĘ
feladatokat
algoritmizálnánk,
nyomtatványokat, iratmintákat készítenénk a feladatok gyorsabb ügyintézésére. Az intézmény munkatervében meg kell, hogy jelenjenek a titkárságok és a gazdasági csoport teendĘi is, aminek következtében határidĘre elkészülhetnek a feladatok. Mivel az osztályfĘnökök és szaktanárok által vezetett tanügyi dokumentációk (osztályés csoportnaplók, fejlesztési és beírási naplók, statisztikák) egyre gyakrabban használatosak pénzügyi elszámolások, különbözĘ szervezetek felé szolgáló kimutatások alátámasztására, ezért ezekben a dokumentumokban fellehetĘ hibákat, hiányosságokat a minimálisra kell csökkenteni.
17
IX. AZ INTÉZMÉNY KÖLTSÉGVETÉSE Helyzetelemzés A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola bár szakmailag önálló, de nem önálló gazdálkodó. Pénzügyeit a Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet felügyeli. A 2011. évben a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola 206.382 ezer Ft éves elĘirányzatát a fenntartó a Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola létrehozásával 291.038 ezer Ft-ra emelte. Az intézmény bevételi oldalának legnagyobb részét az intézményfinanszírozás (256.996 ezer Ft) teszi ki, de jelentĘs a betervezett saját bevétel (5.019 ezer Ft) is. A kiadási oldalon találjuk a személyi juttatásokat és ezek munkaadói járulékait összesen 244.986 ezer Ft-ot. A dologi kiadások pedig 24.733 ezer Ft-ot tesznek ki a kiadásokból. Fejlesztési elképzelés A költségvetés két oldalát: a bevételeket és a kiadásokat egyensúlyban kell tartani. Növelni kell a normatív támogatásokból származó bevételt az osztályok minél magasabb létszámú feltöltésével; a saját bevételeket pedig a termek, tornatermek kiadásával. A kiadási oldalon rendszeresen át kell tekinteni a személyi és dologi kiadásokban rejlĘ megtakarítási lehetĘségeket. Néhány, nagyobb értékĦ tárgyi eszköz beszerzésére sor kerülhet pályázatokon keresztül, de saját forrásból is kell fejleszteni a szertárakat, a szemléltetĘ eszközöket. A beruházásokat támogató pályázati lehetĘségek eltolódtak az egyre nagyobb földrajzi területĦ projektek felé. Feladatul kell kijelölnünk, hogy minél több ilyen projektekbe be kell kapcsolódnunk a megfelelĘ partnerekkel.
18
X. A TÁRGYI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA Helyzetelemzés A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola életében nem csak a képzések változtak, hanem többször változtatott helyet, épületet is, míg a Testnevelési Általános és Középiskola épülete – néhány átépítést leszámítva – változatlan. A két iskola egyesülésével jelenleg három helyszínen folyik az oktatás: a Király utcában, a Koller utcában és a Radnóti Miklós utcában. Az intézmény felszereltsége elég jó, az oktatáshoz szükséges eszközök nagyrészt rendelkezésre állnak. Pályázattal sikerült nagyobb értékĦ tárgyi eszközöket vásárolni. Legutóbb interaktív táblák beszerzésére került sor. A kisebb értékĦ tárgyi eszközök beszerzése folyamatos. A tárgyi feltételek biztosításának fontos része a tárgyak és épületek állagának megóvása, a rongálások valamint az elhasználódás következtében keletkezĘ hibák javítása, amelyet a rendszergazda, a portás, a karbantartó és a takarító munkakörökben dolgozók folyamatosan ellátnak. Fejlesztési elképzelés A Király utcai épület kiürítésével fokozatosan a Radnóti utcai épületbe kerül át az oktatás. Az átköltözést gondosan meg kell tervezni, a tárgyi eszközöket folyamatosan át kell szállítani. Át kell tekinteni a Radnóti utcai épület helyiségeinek funkcióit, meg kell határozni a funkcióváltásból eredĘ feladatokat. Célul kell kitĦzni egy megfelelĘ méretĦ könyvtár kialakítását. A tárgyi feltételek tervezése során az intézmény számára jogszabályokban elĘírt kötelezĘ eszközöket össze kell hasonlítani a meglévĘkkel, illetve át kell tekinteni munkavédelmi és tĦzvédelmi szempontból az intézményben folyó tevékenységeket. A karbantartás „tĦzoltó” jellegĦ munkáját tervezéssel megelĘzés jellegĦvé kell alakítani. Rendszeresen áttekintĘ, megelĘzĘ munkákat kell végezni, hogy az oktatás tárgyi feltételei folyamatosan fennálljanak. A lehetĘségre álló pénzügyi kereteken belül, az egyes épületrészeket fel kell újítani, ki kell festeni. Az épületek nagyobb karbantartási munkáit, felújításait szintén meg kell tervezni a reális elévülés figyelembevételével. Kiemelten kell figyelemmel kísérni az öt évnél hosszabb programokat, mert ezek gyakran elsikkadnak az igazgatói ciklusok között. Ilyenek az épületek egyes részeit vizsgáló, különbözĘ ellenĘrzési és felülvizsgálati munkák.
19
UTÓGONDOLATOK Egy intézmény, mint rendszer, akkor életképes, ha rugalmasan tud reagálni az egyre változó igényekre, feladatokra. Néha azonban alapjaiban is át kell gondolni, hogy az évek során rosszul kialakult szokásoktól megtisztítsuk. ElsĘdleges célom, hogy az intézmény egyes területeit összehangoljam, a változtatásokat a szakmai fórumokkal együtt alakítsam ki úgy, hogy a fejlĘdés irányába mutassanak a folyamatok. Pályázatomban megpróbáltam a realitások talaján állni, és figyelembe venni az intézmény tárgyi és személyi adottságait. Köszönet kollégáimnak, akik segítették véleményükkel – tudatosan vagy tudtukon kívül – e pályázat elkészültét.
FORRÁSOK www.szechenyi-pecs.sulinet.hu www.tasipecs.hu www.varoslako.pecs.hu
20
