VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2016.

2

Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági felülvizsgálatában résztvevő szakértőket és titulusukat.

3

Tartalomjegyzék Aláírólap .......................................................................................................................................... 3 Tartalomjegyzék .............................................................................................................................. 4 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................................... 5 1.1 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása ................................................................................. 5 1.2 Városi szintű középtávú tematikus célok .................................................................................. 6 1.3 Városrészi szintű területi célok.................................................................................................... 17 2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK ............................................................................. 20 2.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával ............................................ 20 2.4. A település egésze szempontjából jelentős fejlesztések............................................................ 22 2.5 Egyéb fejlesztési projektek .......................................................................................................... 23 2.3. A településfejlesztési beavatkozások vázlatos pénzügyi terve, fejlesztések ütemezése ........... 24 3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM (amennyiben a településen található szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület) ................................................................................................. 46 3.1 Területek bemutatása ................................................................................................................. 46 3.2 Elmúlt években megvalósított beavatkozások ............................................................................ 46 3.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) ........................ 46 3.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések ................................... 47 3.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések ...................................................................................................................................... 47 4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ............................................................................... 48 4.1. Külső összefüggések ................................................................................................................... 48 4.2. Belső összefüggések ................................................................................................................... 53 Városrész szintű területi célok és adottságok kapcsolata ................................................................. 54 5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ....................................................... 55 6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ....................................................................... 56 6.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 56 6.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása .................................................................................................................................. 56 6.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok ................................... 57 6.4

Ingatlangazdálkodási koncepció ............................................................................................ 57

7. Partnerség ......................................................................................................................................... 58 8. Monitoring rendszer kialakítása ........................................................................................................ 59

4

1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.1 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A város jövőképe A stratégiai tervezés első mérföldköve a jövőkép meghatározása; azé a vízióé, amely elérését a város célként tűzi maga elé. A jövőkép egy ideális állapotot vetít előre, hosszú távra tervez, és figyelembe veszi a megalapozó vizsgálatban feltárt jelen társadalmi, gazdasági és környezeti viszonyokat, valamint az adottságokban rejlő potenciálokat. Vésztő Városa a gyarapodó, értékteremtő társadalom és a versenyképes, helyi adottságokra épülő gazdaság jövőképével 2030-ra pozícionálni kívánja magát a helyi térségi és megyei szerepkörben, valamint a hazai és külföldi piacon egyaránt. A jövőkép két fő területet ölel fel; a „Szerethető város„ képe a társadalom megújulását és gazdasági aktivitásának növekedését, közösségbeli és szellemi gyarapodását, életminőségének javítását foglalja magában. Az „Élhető város” egy dinamikus, a mindenkori piaci viszonyokra reagáló, helyi értékekre és adottságokra építő települési gazdaság képe, amely új munkahelyek teremtésével mind az ipar, mind a mezőgazdaság, szolgáltatás és turizmus területeiből profitál. Vésztő, a szerethető város Olyan város megteremtése, amely kvalifikált, nyitott, fejlődésre képes és motivált, együttműködő lakóközösséggel rendelkezik. Vésztő célja, hogy biztosítsa lakosságának megfelelő szintű életminőségét a jövőben, törekedve annak fenntartására és folyamatos javítására. Aktív társadalmi párbeszédet valósít meg a felek közötti összefogások generálására, az érintettekkel együttműködve foglalkozik a közösség tiszta és rendezett környezetének, lakhatásának, mobilitásának, kiszolgálásának és kikapcsolódásának kérdéseivel. Vésztő szerethető, lakható várossá képes válni, ha törődik jelenlegi lakosságának felkarolásával és megtartásával, és ideális, vonzó környezetet teremt potenciális, új lakói számára is. Vésztő, az élhető város Olyan város megteremtése, amely tisztában van lehetőségeivel és a benne rejlő potenciálokkal; felvázolt céljainak eléréséhez stratégiát állít fel és hajt végre a társadalom, a gazdaság és a környezet fejlesztésének érdekében. Törekedik megyei és térségi szerepkörének pozicionálására és erősítésére, valamint új kapcsolatrendszerek kiépítésére, új fejlődési irányok feltérképezésére is az országon belül és az országon kívül is. Szerepköreinek és elérhető céljainak ismeretében feltérképezi a számára érdekelt célcsoportokat, és lépéseket tesz azok érdekeltté tételére és bevonzására. Gazdaságának fejlesztésében célként magasan kvalifikált munkaerőt alkalmazó, versenyképes, dinamikusan fejlődő és a mindenkori piaci viszonyokhoz alkalmazkodó, hozzáadott értéket teremtő 5

rendszert határoz meg, melyet a felek közti folyamatos párbeszéd és kooperáció működtet. Az értékteremtő helyi gazdaság eléréséhez elengedhetetlen a magasan kvalifikált, képzett munkaerő megteremtése a helyi lakosságban rejlő lehetőségek kiaknázásával és a potenciális munkavállalók bevonzásával. A szerethető és élhető város jövőképéhez egyaránt hozzátartozik a tiszta, rendezett, igényeket kiszolgáló infrastruktúrával ellátott környezet megteremtése, mind az épített, mind a természeti elemek esetében; a gondozott, vonzó település képe ajánlólevele és egyben élő képeslapja is a városnak. Az említett célok elérése mellett kiemelten fontos a települési arculat megtervezése és kommunikációja mind a városon belül, mind a kívánt célcsoportok felé.

1.2 Városi szintű középtávú tematikus célok Stabil gazdasági háttér és kvalifikált munkaerő Vésztő tematikus céljainak megfogalmazása előtt felmérte, milyen veszélyekkel és gátló tényezőkkel kell számolnia, valamint a lehetőségei és adottságai ismeretében a jövőben hova a szeretne eljutni. A város életében sok évre visszamenő kedvezőtlen tendenciájú folyamat a népesség fogyása és a társadalom degradációja, a képzett munkaerő, fiatalok elvándorlása. Éppen ezért egyik fő feladataként a népesség megtartását és bevonzását tűzte ki a város, mely közvetve a magasan kvalifikált, legalább általános vagy szakmai érettségivel rendelkező munkavállalót alkalmazó és magával hozó, meglévő és bevonzott vállalkozások hosszú távon való helyben tartását jelenti. A meglévő vállalkozások esetében elsődleges cél a helyi szereplők megismerése és bennük rejlő lehetőségek feltérképezése az együttműködési lehetőségek megvizsgálásával együtt. A potenciális, új vállalkozások esetében a város elvárása a hozzáadott érték előállítása, amely a bevételek növekedéséhez járul hozzá. Vésztő második célja az adóbevételek növelése, amely az önkormányzati adórendszer átalakításával, a költségvetési támogatási rendszer nyomon követésével, a város meglévő vagyontárgyainak optimális hasznosításával és pályázati források bevonásával érhető el; utóbbi nem csak az önkormányzat, hanem vállalkozások, egyéb szervezetek esetében is. A tematikus célok ezen elképzelések, és az elvégzett vizsgálatok fényében kerültek megfogalmazásra:

6

A város jövőképének eléréséhez megfogalmazott tematikus célok négy fő csoportra bonthatóak: Az első célcsoport (T1), a már a jövőképből ismerős Szerethető város megteremtése címet bír, mely a helyi lakosok és a potenciális, új lakók mobilitásának, lakhatásának és kiszolgálásának biztosítására, egy nyitott, fejlődőképes, motivált lakóközösség kialakítására helyezi a hangsúlyt. A célcsoport alcéljai a szociális ellátás és települési szolgáltatások fejlesztésének, a közlekedési- és közműhálózatok fejlesztésének, valamint a kultúra, sport és szórakozás területén megjelenő elképzelések témaköreivel foglalkozik. A második célcsoport (T2), az első csoport kiegészítéseként az Élhető Város megteremtése nevet kapta, melyben a település gazdaságának és környezeti adottságainak fejlesztése kap kiemelt szerepet. A cél egy karakteres, jövőképe eléréséhez tudatosan tervező és potenciáljai kihasználásához integrált szemléletet megvalósító települési gazdaság megteremtése, és hosszú távú, fenntartható működtetése. A célcsoport alcéljai a gazdaság és a környezet fejlesztése, kiegészülve a gazdaságfejlesztést támogató tevékenységek megvalósításával. A harmadik célcsoport (T3) az Önkormányzat szerepvállalását foglalja magában, amely azokat a célokat gyűjti tematikus rendbe, amelyek kifejezetten a városi önkormányzat önálló tevékenysége nyomán lépnek működésbe. A negyedik, egyben utolsó célcsoport (T4), a Településmenedzsment, mely egyfajta keretet szolgáltat az első három megvalósulásához, és a település önképének kialakítását, fókuszpontjainak megtalálását és külső kommunikációjának fejlesztését foglalja magában. Szociális ellátás fejlesztése Települési szolgáltatások fejlesztése

A szerethető város megteremtése

Közlekedés- és közműfejlesztés Kultúra, sport, szórakozás

VÉSZTŐ

Gazdaságfejlesztés

TEMATIKUS CÉLJAI Az élhető város megteremtése

Gazdaságfejlesztést támogató intézkedések

Önkormányzati szerepvállalás

Környezet fejlesztése

Településmenedzsment

1. ábra: Vésztő tematikus céljainak rendszere 7

T1. CÉLCSOPORT: A SZERETHETŐ VÁROS MEGTEREMTÉSE

Szociális ellátás fejlesztése

Települési szolgáltatások fejlesztése


Kultúra, sport, szórakozás

Közlekedésés közműhálózat fejlesztése

T1.1 Szociális ellátás fejlesztése A szociális ellátások fejlesztése a már Helyi Esélyegyenlőségi Programban feltárt hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életminőségének és esélyeinek javítását célozza meg a meglévő szolgáltatások elérhetőségének fejlesztésével, és új szolgáltatások kialakításával. A tématerület éppúgy fókuszál a település idősödő lakosságának fizikai és szellemi, lelki igényeinek kiszolgálására, mint a családok támogatásának keretében a kisgyermekes anyák munkaerőpiacra való visszatérési esélyének javítására, a gyermekekkel való foglalkozásra, mint a mélyszegénységben élők és romák képzésével, munkaerő-piacra való visszavezetésével és a fogyatékkal élők életszínvonalának emelésével. A cél támasztott feltételeinek teljesüléséhez az alábbi feladatokat tűzte ki a város:  szociális boltrendszer kialakítása  szociális földprogram folytatása  segélyezés természetbeni juttatásainak megvalósítása  Borostyánkő Idősek Otthona igény szerinti bővítése  jelzőrendszeres házi segítségnyújtás rendszerének bővítése igény esetén  idősek nappali ellátásának fejlesztése közétkeztetés  egyedül élő idős emberek segítése a támogató szolgálat fejlesztése a helyi intézmények bevonásával  éjjeli melegedő és átmeneti szállás kialakítása  intézményi, közterületi akadálymentesítés 8

A szociális ellátás fejlesztése az Európai Unió EFOP és TOP pályázatainak forráskeretéből valósulhat meg, az idős emberek ellátásának esetében a helyi fiatalok önkéntes feladatellátásával kiegészülve. T1.2 Települési szolgáltatások fejlesztése A szolgáltatások keretén belül a település nyújtotta szolgáltatások, az egészségügyi ellátás fejlesztése, a közbiztonság javítása és az oktatási infrastruktúra fejlesztése a fő területek. A cél teljesülésével javulni fog a nyújtott szolgáltatások minősége, elérhetősége, az egészségügyi fejlesztések nyomán megoldódik a szakemberhiány a lakosság kielégítőbb ellátásban fog részesülni az intézmények funkció- és kapacitásbővítése nyomán; az oktatási fejlesztések javítani fogják az intézmények közötti együttműködéseket, valamint bővítik a mostani fiatal – és felnőtt képzési támogatási rendszer nyújtotta lehetőségeket, és az épületállomány infrastrukturális ellátottságát. A cél támasztott feltételeinek teljesüléséhez az alábbi feladatokat tűzte ki a város: Települési szolgáltatások  új temetőrész kialakítása  temető kerítés építése  bevásárló központ építésének szorgalmazása  helyi kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése, kereskedő centrum létrehozása  korszerű postaépület létrejöttének szorgalmazása  lakossági szolgáltatások fejlesztése intézményi rendszeren belül  helyi közétkeztetés és szociális étkeztetés-fejlesztés  Monostor étterem többcélú hasznosítása és szolgáltatásainak bővítése Egészségügyi ellátás  szakember utánpótlás hosszú távú biztosítása  szakrendelés beindítása igény és lehetőség szerint  lakossági tájékoztatás, egészséges életmód programok  új egészségügyi centrum kialakítása új védőnői, háziorvosi és szakorvosi rendelőkkel Közbiztonság  térfigyelő kamerarendszer kiépítése  lakossági tűz és betörésjelző rendszer kiépítése igény esetén (KTV hálózaton)  közbiztonságot felügyelő szervezetek munkájának összehangolása, tárgyi felügyeleteinek javítása Oktatás  iskola felújítás II. ütem megvalósítása 9

 

oktatási intézmények együttműködésének fokozása ösztöndíjrendszer bővítése és a helyi vállalkozások bevonása a fiatalok itthon maradása érdekében  esti és felnőttképzés biztosítása helyben  Sinka István Népfőiskola létrehozása A szolgáltatások fejlesztésébe az önkormányzattal együttműködésben érdemes bevonni a vállalkozásokat, kiemelten a felnőttoktatás terén a piacorientált képzés megvalósítása érdekében, és ösztöndíjalap létrehozásában. A fiatalok számára az önkormányzat BURSA HUNGARICA támogatást is nyújthat. Az európai uniós források közül a TOP forrásai alkalmasak a tervezett fejlesztések finanszírozására. T1.3 Közlekedés- és közműhálózat fejlesztése Vésztő gazdasági növekedésének egyik legnagyobb akadálya a település perifériális helyzete és a helyi közlekedési hálózat térszerkezete. A vasúthálózat leépítése, valamint a közúthálózat hiányossága és állapota miatt Vésztő kiesik a megye és a térség gazdasági vérkeringéséből. A közlekedési hálózat — kiemelten a térségi turizmus és a helyi lakosság mobilitása szempontjából is jelentős kerékpárút-hálózat — fejlesztése elengedhetetlen a térség társadalmi és gazdasági helyzetének javítása érdekében. A település közműhálózatának területi lefedettsége a térségen belül is jónak mondható, a tervezett gazdasági- és társadalmi növekedés kiszolgálására rendelkezik tartalékkapacitással; szennyvízcsatorna- és ivóvízhálózata állapota miatt rekonstrukcióra szorul. A cél támasztott feltételeinek teljesüléséhez az alábbi feladatokat tűzte ki a város: Kerékpár:  Belterületi kerékpárút hálózat fejlesztése (Vásártér)  Mágor- Szeghalom közötti kerékpárút megépítése  belterületi leromlott állapotú kerékpárutak felújítása  további kerékpártárolók kihelyezése  KRESZ gyakorlópálya kiépítése Tömegközlekedés  tömegközlekedés összehangolásának szorgalmazása  közlekedési szabályozás felülvizsgálata, szükséges fejlesztése  Gyoma-Nagyvárad vasúti felújítás szorgalmazása  Vésztő- Békés- Szeghalom- Okány közutak felújításának szorgalmazása  Vésztő- Kőrösladány út megépítésének szorgalmazása  Parkolóhelyek számának növelése  meglévő belterületi kövesutak felújítása, kátyúzása (ha munkahelyi mobilitás)  önkormányzati külterületi földutak karbantartása 10

     

járdásítás Vasút állomás és a kapcsolódó terület városi hasznosítása, rendezése barnamező hiányzó buszvárók megépítése (Wesselényi, Vásártér) közlekedési szabályozás felülvizsgálata, szükséges fejlesztése A biztonságos közlekedés érdekében átépíteni a WesselényiKossuth és a Kóti-Bartók utca csomópontokat meglévő belterületi kövesutak felújítása, kátyúzása (ha gazdasági terület, munkahely irányában van)

Közmű    

hiányzó területekre szennyvíz pályázat benyújtása igény esetén ivóvízellátás minőségének fejlesztése csapadékvíz elvezető rendszer rekonstrukciója ingyenes WIFI pontok kialakítása a mobil internet és kommunikáció érdekében Az európai uniós források közül a TOP és KEHOP forrásai alkalmasak a tervezett fejlesztések finanszírozására. T1.4 Kultúra, sport, szórakozás A helyiek szellemi és lelki igényeinek kielégítésére, a várost „lakó” közösséggé kovácsolására Vésztőnek elengedhetetlen a rekreációs és kulturális szolgáltatásokat nyújtó kapacitásainak és adottságainak fejlesztése. A kulturális-, sport- és egyéb szórakozási lehetőségek fejlesztése és bővítése kiemelkedő eszköz a város kezében, mivel jellegéből fakadóan a társadalom teljes spektrumát képes elérni, kortól és nemtől független csoportok életminőségét tudja javítani. A cél támasztott feltételeinek teljesüléséhez az alábbi feladatokat tűzte ki a város: Közművelődés  a könyvtár épületének teljes felújítása, bővítése és akadálymentesítése  helyi kiadványok elektronikus megjelenésének biztosítása  Sinka Múzeum és Metykó Múzeum létrehozása lakóházaik felújításával  tájház és környezetének fejlesztése Sport  sportcsarnok és tanuszoda áttervezése  sportcsarnok megépítése  kézilabda és kosárlabda pálya megépítés a sporttelepen  futópálya felújítása a sportpályán  streetball és gördeszka pálya építése a Művelődési Központ mellett

11



biztonságos játszótéri elemek kihelyezése az iskolákba és óvodákba, valamint további két játszótér kialakítása  grund focipályák kialakítása a város több pontján  sporttelep fejlesztése (lelátó, pályavilágítás, parkoló, fásítás)  új sport szakosztályok megalakulásának támogatása  helyi sportutánpótlás nevelés megszervezése  Ifiklub kialakítása a Művelődési Központ előterében Az európai uniós források közül a TOP és EFOP, valamint a Vidékfejlesztési Program forrásai alkalmasak a tervezett fejlesztések finanszírozására.

T2. CÉLCSOPORT: AZ ÉLHETŐ VÁROS MEGTEREMTÉSE


Az élhető város megteremtése Gazdaságfejlesztést támogató tevékenységek


T2.1 Gazdaságfejlesztés Vésztő települési gazdaságának fejlesztését két fő pillérre helyezi: az egyik az ipari tevékenység fokozása, vagyis a meglévő üzemek kapacitásának és termékskálájának bővítése és fejlesztése, valamint új vállalkozások bevonzása és letelepítése; a másik a település és a térség egyedi természeti és kulturális adottságaira épülő, családközpontú turisztikai szolgáltatás kiépítése és működtetése.

12

Vállalkozásfejlesztés, munkahelyteremtés Vésztő vállalkozások fejlesztésének vonatkozásában a település hagyományaiból és adottságaiból adódóan a mezőgazdaság, valamint a mezőgazdaság és az ipar közötti kapcsolatok kiaknázására helyezi a hangsúlyt, továbblépve azon az úton, amelyen az elmúlt években elindult. A város kiemelkedő eredményeket ért el autóiparban hasznosított rostnövények (kender és csalán) termesztésében, mely kapacitását a jövőben bővíteni kívánja. Az építőiparban szintén rostnövények felhasználásával, természetes alapanyagokból készülő, ún. „biotégla” készítésével kíván megjelenni. Az elkövetkező években a gomba- és gyógynövénytermesztés megkezdését, valamint az üvegházas növénytermesztés fejlesztését tervezi. A település szintű fejlesztések mellett, a helyi lakosok megélhetését támogatva, külön célként nevesíti a háztáji gazdálkodás (növénytermesztés és állattartás) szélesebb körű elterjesztését, kultúrájának megteremtését is. A cél támasztott feltételeinek teljesüléséhez az alábbi feladatokat tűzte ki a város:  közmunkaprogram hatékonyságának fokozása  külterületi öntöző csatornahálózat kiépítésének szorgalmazása  háztáji állattartás elősegítése, helyi feldolgozásának fejlesztése  ipari rostnövény termesztés és feldolgozás fejlesztése  zöldségtermesztés, feldolgozás fejlesztése (szabadföldi és hidrokultúrás)  helyi savanyító és konzerv üzem elindítása  ipari csarnokok, inkubátorház, szolgáltatóház igény szerinti létrehozása  állatrakodó felújítása Családbarát turizmus fejlesztése Vésztő adottságaira építve családközpontú kerékpáros turizmust kíván kiépíteni a környező önkormányzatokkal való együttműködésben. A tervek szerint a térségi és települési turizmus fő fizikai vázát a térségi kerékpárút-hálózat, valamint a hálózat célszerű működését kiszolgáló infrastruktúra (szerviz, kerékpárbérlés, pihenőhely, busz+kerékpártároló, vasút+kerékpártároló, stb) hálózat alkotja. A kerékpárút-hálózat feladata a turisztikai látványosságok felfűzése, és a kínálat bekapcsolása az országos kerékpárút-hálózatba. A kerékpárút-hálózat turisztikai jelentősége mellett, nagyban hozzájárul a lakosság mobilitásának javításához is. A cél támasztott feltételeinek teljesüléséhez az alábbi feladatokat tűzte ki a város:  Bagolyvár: idegenforgalmi információs és szolgáltató szervezeti iroda kialakítása  Vésztő-Mágor fejlesztése  csónakázó tó kialakítása 13

  

turisztikai marketing fokozása turisztikai beruházások ösztönzése, szolgáltatások fejlesztése kapcsolódó kerékpáros közlekedési fejlesztések a „T1.3 Közlekedésés közműhálózat fejlesztése” című célcsoportból

T2.2 Gazdaságfejlesztést támogató tevékenységek A gazdaságfejlesztés célzott tevékenységei mellett szükség van olyan intézkedésekre is, amelyek a konkrét feladatok megvalósulásához járulnak hozzá, és/vagy folyamatukat gyorsítják. Ezen intézkedések csoportjáért, jellegéből fakadóan elsősorban az önkormányzat a felelős, az érintett szereplőkkel (bevont szakemberek, helyi vállalkozások) együttműködve. A cél támasztott feltételeinek teljesüléséhez az alábbi feladatokat tűzte ki a város:  munkahelyteremtő támogatási rendszer továbbfejlesztése  kedvezményes önkormányzati telekbiztosítás beruházáshoz  a munkahelyteremtés érdekében támogatni a helyi és ide érkező vállalkozásokat a hamarosan megnyíló uniós támogatások felhasználásával, térségi pályázatíró iroda létrehozása  befektetők felkutatása  a Vésztői Szociális Szövetkezet keretein belül felvásárló, feldolgozó és értékesítő hálózat kialakítása  mezőgazdasági termelő és feldolgozó hálózat létrehozása  megüresedett önkormányzati épületek vállalkozási célú hasznosítása  piac fejlesztése Mind a gazdaság fejlesztéséhez, mind a támogató tevékenységek megvalósításához számos lehetőség van önkormányzat számára. A pénzügyi forrás mellett, mentori és mecénási, egyéb tanácsadói szolgáltatás is rendelkezésre áll attól függően, hogy az adott tevékenység milyen szintű beavatkozást vagy típusú erőforrást kíván. A beruházások támogatására különböző bankok, alapok, hazai és külföldi magánbefektetők, európai uniós (Vidékfejlesztési Program, GINOP, TOP) programok forrásai vehetők igénybe. T2.3 Környezet fejlesztése A települési környezet fejlesztése közvetetten, de hozzájárul a gazdaság fejlesztéséhez a környezet minőségének javításával, egy élhetőbb, tisztább település megteremtésével. A város— különösen a szélsőséges időjárás okozta — változásokra érzékeny természeti elemeinek, országos szempontból is jelentős értékeinek védelme, a környezetvédelmi szempontból is fenntartható, energiahatékony- és takarékos működésének biztosítása (háztáji és települési szinten) mind a célcsoport kiemelt intézkedései. 14

A cél támasztott feltételeinek teljesüléséhez az alábbi feladatokat tűzte ki a város:  Cifra-ági holtág és Holt-Sebes-Körös rekonstrukciójának szorgalmazása  Holt-Sebes-Körös belterületi szakaszainak hullámterében sétány kialakítása  Holt-Sebes-Körös vízutánpótlásának szorgalmazása  megújuló energiaforrások használatának elősegítése, intézményi energiahatékonyság fokozása  napcellás intézményi energiaellátás kiépítése  elektromos iskolabusz és kukásautó beszerzése a környezetvédelem érdekében  fásítási, virágosítási program folytatása  Kertészeti csemetekert létrehozása és fejlesztése a városi fásítás érdekében  kóbor ebek folyamatos ellenőrzése  elhanyagolt telkek tereprendezése, törmelék elhordása utáni hasznosítás (lucerna, grund focipálya)  biogazdálkodás és biotermelés fejlesztésének ösztönzése ökológiai gazdálkodás  szelektív hulladékgyűjtés megszervezés a házaktól a szemétszállítási díj csökkentése érdekében  komposztáló megépítése  régi dögkút rekultivációja A célok európai uniós források (TOP, KEHOP, Vidékfejlesztési Program) valamint települési szereplők (civil szervezetek, vállalkozások) bevonásával valósulhatnak meg. T3 Önkormányzati szerepvállalás Az önkormányzat, mint a település irányítója, vezetői és koordinátori szerepkörben kell, hogy támogassa a település fejlődésének ügyét. Vésztő önkormányzata legfontosabb feladatainak tűzte ki a település bevételeinek növelését valamint a vállalkozások fejlesztését, szem előtt tartva a település lakosságának életszínvonalának emelését is. Ezen célok eléréséhez számos beavatkozási lehetősége van, melyeket erőforrásai függvényében, akár együttműködésben is megvalósíthat: Általános célok  

Az önkormányzat törvényben előírt kötelező feladatainak megfelelő színvonalon történő ellátása Társadalmi részvétel fokozása a beruházások és az egyenlő közteherviselés meghatározása során 15

Önkormányzati gazdálkodás  Az önkormányzat pénzügyi stabilitásának és kiegyensúlyozott gazdálkodásának biztosítása  intézményi hatékonyság növelése, szükséges átszervezések végrehajtása  önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tevékenységének fejlesztése  saját bevételek növelése  Helyi adórendszer átalakítása Önkormányzat egyéb feladatai  civil szervezetek működési támogatásán túl céltámogatási rendszer folytatása  helyi kommunikáció fejlesztése külön koncepció alapján  városrendezési terv aktualizálása, átdolgozása  Lakhatás, letelepedés támogatása  szükséglakás és szociális bérlakás kialakítása  fiatalok ingyenes építési telekhez juttatása  fészekrakó önkormányzati bérlakás program Nemzetiségi Önkormányzatok:  Német- és Roma Nemzetiségi Önkormányzatokkal való együttműködés fokozása, szakmai és pénzügyi támogatás nyújtása A célok forrásigényét jellegéből adódóan, az önkormányzat biztosítja, esetben (pl. szociális bérlakás kialakítása) külső forrás (pl. európai uniós) bevonásával. T4 Településmenedzsment A településmenedzsment eszköztára a település önképének kialakítását, fókuszpontjainak megtalálását és külső kommunikációjának fejlesztését szolgálja, mely közvetetten járul hozzá a települési gazdaság fejlesztéséhez.

16

1.3 Városrészi szintű területi célok 1.3.1. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A városi célok a város egészére alkalmazandó kitűzések, míg a területi célok az egyes városrészekre vonatkoztatva, az adott környezeti, gazdasági és társadalmi adottságokat figyelembe véve fogalmaznak meg feladatokat, amelyek megvalósításával elért részcélok szervesen illeszkednek a város szintű tematikus célokhoz, együttesen támogatva a kitűzött jövőkép elérését. A városrész szintű területi célok a Helyzetértékelő munkarész városrész elemzése alapján kerültek megfogalmazásra. VR1: Belvárosi rész: nyújtott szolgáltatások fejlesztése és települési funkciók bővítése VR2: Kisvárosi rész: gazdaságfejlesztési beruházások megvalósítása VR3: Kertvárosi rész: leromlott állapotú lakóterületek rehabilitációja és zöldfelületek fejlesztése VR1: Belvárosi rész: A városrész a városra vonatkozó tematikus célok közül a települési szolgáltatások, a sport, gazdaságfejlesztést támogató tevékenységek és a környezet fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. A belvárosi városrész magában foglalja a legtöbb közfunkciót magába tömörítő településmagot, valamint a központ körüli közvetlen lakóterületeket; funkcionálisan és szerkezetileg is a legfejlettebb városrész, külön értéke a történeti szerkezetet őrző utcahálózat és utcaképek, középületek, valamint a központi kiterjedt zöldfelületek a Művelődési ház és a Református templom körül. A területen a város tengelyét alkotó Kossuth Lajos út halad át. A belváros elsődleges területi céljai a nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése és a területi potenciálok kiaknázása a gazdaság fejlesztése érdekében. A városrészben megvalósítható fejlesztések között barnamezős beruházás, helyi gazdaságélénkítő beavatkozás, játszótér fejlesztés, lakóhely megújítás, sportterület- és közintézmény fejlesztés is található. VR1.1 Sportcsarnok fejlesztése a Vörösmarty és Eötvös utcák közötti barnamezős területen, a település nyújtotta szolgáltatások bővítése, és az életminőség színvonalának emelése érdekében VR1.2 Közintézmények fejlesztése: könyvtár funkcióbővítő és energetikai korszerűsítése, Városháza energetikai korszerűsítése VR1.3 A helyi gazdaság élénkítése érdekében a piacterület fejlesztése a helyi termelők támogatására, lehetőségeik javítására

17

További kapcsolódó fontosabb, intézkedések:  Játszóterek fejlesztése (Művelődési ház mögött és Bartók Béla tér mellett)  Utcafásítás  Járdásítás  Közintézmények és közterületek akadálymentesítése  Közlekedési csomópontok közlekedésbiztonsági átépítése  Parkolók számának növelése, hiányzó buszvárók megépítése a Wesselényi és Vásártér utakon VR2: Kisvárosi rész A városrész fő tematikus célterületei a gazdaságfejlesztés és a gazdaságfejlesztést támogató tevékenységek, emellett kiemelt szerepet kap a környezet fejlesztése is. A kisvárosi városrész, mely körülöleli a belvárosi magot, ad teret elsősorban a település hosszú távú gazdaságélénkítő fejlesztéseinek. A terület változatos funkciókkal rendelkezik; északi részén A Holt-Sebes Körös medre húzódik, valamint itt találhatóak a Kós Károly tervezte Bagolyvár és Faksz házak is. A déli részen kiterjedt, ipari gazdasági területek húzódnak; a fejlesztések megvalósításához ezek mellett zöld- és barnamezős területek is rendelkezésre állnak. A gazdaságfejlesztési tevékenység mellett, a déli részen zöldfelületi fejlesztés, északon pedig szolgáltatásfejlesztés is megvalósulhat. VR2.1: Barnamezős és zöldmezős beruházások: barnamezős beruházás a Móra és Kóti iskola, valamint az egykori Állatvásártér, zöldmezős beruházás megvalósítása a Kinizsi út melletti területen VR2.2: Holt-Sebes Körös medrének karbantartása és kísérő zöldfelületek környezetrendezése VR2.3: Iparterületek fejlesztése: A déli városrészen részben már hasznosított, bővíthető gazdasági területek fejlesztése, befektetők és vállalkozók számára kedvező környezet kialakítása További kapcsolódó fontosabb, intézkedések:  A Móra, Kóti iskolák, illetve Állatvásártér területe alkalmas lehet egy jövőbeli naperőmű létesítésére.  Szigetszerű zöldfelületek fejlesztése  Játszóterek fejlesztése (Szabadság tér mellett, Szillér és Munkás utcában)  Bagolyvár fejlesztése, funkcióbővítése  Utcafásítás  Járdásítás  Közintézmények és közterületek akadálymentesítése

18

VR3: Kertvárosi rész A városrész a tematikus célok közül a szociális ellátás, lakhatás és a települési szolgáltatások fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, emellett kiemelt szerepet kap a gazdaságfejlesztés és az önkormányzat is. A kertvárosi városrész a település perifériális részein, a város D-Dny-i részén, valamint keleten, a Szillér utcától délre található. A területen elsősorban a lakófunkció dominál; keleten a holtág, a mesterséges tó és a kapcsolódó zöldfelületek fekszenek. A déli részen, a Békési út mellett kiterjedt, gazdasági célú hasznosításra alkalmas terület húzódik. A város délnyugati pereme, valamint keleten a Nagy Sándor utca erősen leromlott állapotú területek. VR3.1: Leromlott állapotú lakóterületek megújítása VR3.2: Iparterület fejlesztése a déli városrészen VR3.3: A holtágak és a mesterséges tó medrének karbantartása és a kísérő zöldfelületek környezetrendezése, fenntartása További kapcsolódó fontosabb, intézkedések:  Játszóterek fejlesztése (Liszt Ferenc és Mikes Kelemen utcában)  Utcafásítás  Járdásítás  Közintézmények és közterületek akadálymentesítése

19

2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 2.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával Az ITS megvalósítását szolgáló beavatkozások esetében az alábbi projekttípusok kerültek lehatárolásra:   

Akcióterületi projektek (AT1; AT2; AT3) Település egésze szempontjából jelentős fejlesztések Egyéb projektek

2. ábra: Akcióterületi projektek (forrás: saját szerkesztés)

20

AT1 akcióterület

Az első akcióterület a belvárosi városrész Kossuth út menti területét foglalja magába; a helyszínen megvalósuló fejlesztések a település egésze szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak; elsősorban a szolgáltatások és a környezet fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, de szerepet kap a gazdaságfejlesztést támogató tevékenységek megvalósítása is. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Sportcsarnok fejlesztése Meglévő játszótér fejlesztése (Kossuth u. 53-57.) Meglévő játszótér fejlesztése (Bartók Béla tér) Piac fejlesztése Könyvtár funkcióbővítése: konferenciatermek és népfőiskola kialakítása Meglévő önkormányzati ingatlan megújítása, funkcióváltása (Kossuth Lajos u. 77.)

AT2 akcióterület A második akcióterület az összehangolt gazdaságfejlesztési projektekre koncentrál, emellett északi részén, mely a városközponthoz csatlakozik, zöldterületi fejlesztésen belül játszótér megújítását is tervezi a város. 1. Meglévő játszótér fejlesztése (Szabadság tér) 2. Móra iskola területének hasznosítása 3. Zöldmezős beruházás megvalósítása a Kinizsi utca mellett (inkubátorház, ipari park kialakítása) 4. Meglévő gazdasági ipari terület fejlesztése

AT3 akcióterület A harmadik akcióterület a másodikhoz hasonlóan a gazdaságfejlesztési beavatkozások megvalósítására koncentrál, ehhez a már meglévő területek fejlesztésével, és újak kijelölésével járul hozzá. 1. Állatvásártér területének gazdasági ipari célú hasznosítása 2. Déli ipari terület fejlesztése, üres gazdasági épület hasznosítása

AT4 akcióterület A negyedik akcióterület a város déli részén fekvő kiterjedt, szegregációval érintett városrészt foglalja magába. Az akcióterület előzetes lehatárolását rendelkezésre álló adatai alapján a települési önkormányzat végezte el, amely a Központi Statisztikai Hivataltól megkért adatok alapján felülvizsgálatra és pontosításra fog kerülni. Az akcióterület a Kinizsi21

Bezerédi-József Attila-Okányi-Rozgonyi-Mikes Kelemen- belterület DK-i határa-BezerédiAndrássy-Jósika-Ábrány és Köröslaányi utcák közötti városrészt öleli fel. A városrész összetett környezeti és társadalmi problémáira a stratégiában megfogalmazott Anti-Szegregációs Program nyújt megoldást. 2.4. A település egésze szempontjából jelentős fejlesztések Iparterületek fejlesztése: az iparterületek fejlesztése kiemelt jelentőségű Vésztő jövője szempontjából. A vállalkozások letelepedésének előfeltétele a megfelelő vállalkozó környezet kialakítása. Az iparterület fejlesztés az első és második akcióterületeket érinti, emellett kapcsolódik hozzá a kisvárosi városrész északi területén található Kóti iskola, valamint potenciális fejlesztési területként a Nagy Sándor utca is. Piac területének fejlesztése a helyi gazdaság fejlesztéséhez járul hozzá, támogatva a helyi termelők piacra jutását és a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok kialakítását. Hálózatos elemek fejlesztése: a hálózatos elemek fejlesztése a település egésze szempontjából fontosak, mert nyújtott szolgáltatásukkal a település jelentős részére kiterjednek.  Intézmények energetikai korszerűsítése o Idősek Otthonának épületének hőszigetelése, nyílászárócseréje, fűtéskorszerűsítése és napelemmel való felszerelése o Városháza: nyílászáró csere és napelem felszerelése o Könyvtár épületének hőszigetelése, nyílászárócseréje, fűtéskorszerűsítése és napelemmel való felszerelése  Közlekedés fejlesztése o Járdásítás o Vásártér úti kerékpárút fejlesztése, leromlott állapotú kerékpárutak fejlesztése, további kerékpártárolók kihelyezése o Wesselényi, Kossuth és Bartók utcai csomópontok átépítése közlekedésbiztonsági szempontok szerint o Belterületi kövesutak felújítása o parkolóhelyek számának növelése, Wesselényi és Vásártér úti buszvárók megépítése  Közműfejlesztés o Szennyvízhálózat rekonstrukciója, fejlesztése o Csapadékvíz-elvezető rendszer és csatornahálózat fejlesztése  Zöldfelület fejlesztése o Holt-Sebes Körös medrének és partvonalának rendezése o Belterületi csatornákat kísérő zöldfelület rendezése o Sporttelep melletti területen található gyümölcsös átalakítása zöldterületté o Utcafásítás a település teljes területén o Meglévő játszóterek fejlesztése és új játszóterek kialakítása  Meglévő játszóterek: Szillér utca  Új játszóterek: Munkás utca (914/2 hrsz.), Móricz Zsigmond és Mikes Kelemen u. (2491 hrsz.), Liszt Ferenc utca és Kossuth Lajos út sarka) 22

 

o új temetőrész kialakítása Épített örökség védelme o Bagolyvár funkcióbővítése o Sinka István és Metykó Múzeum létrehozása Közintézmények és közterületek akadálymentességének biztosítása

2.5 Egyéb fejlesztési projektek Szelektív hulladékgyűjtés: a szelektív hulladékgyűjtésének programja jelenleg folyamatban van; a város a lakosság körében a szelektív gyűjtés elterjesztését tervezi, valamint inert hulladék gyűjtését és egy komposztáló kialakítását kívánja megvalósítani. A város kiemelt programja a helyi lakosok életminőségének és munkaerő-piaci elhelyezkedésének támogatására a települési identitástudat erősítése, a szemléletformálás és a foglalkoztatottság elősegítése. Kiemelt feladat a szegregációval érintett területek szociális városrehabilitációja és az érintett lakosság helyzetének javítása speciális intézkedések nyomán, a lakókörnyezet fejlesztésével, az elérhető szolgáltatások és mobilitás javításával, képzés megvalósításával, foglalkoztatottság elősegítésével természetbeni juttatás, szociális bolthálózat és földprogram kialakításával.  AT4 akcióterület megújítása  Szociális bérlakások kialakítása a Balassa utcában

23

2.3. A településfejlesztési beavatkozások vázlatos pénzügyi terve, fejlesztések ütemezése

A szerethető város Szociális ellátás fejlesztése

Meghatározott feladatok (prioritás: 1-2-3)

Forrás

Szociális ellátás: - szociális boltrendszer kialakítása (2) - szociális földprogram folytatása (1) - segélyezés természetbeni juttatásainak megvalósítása (1) - Borostyánkő Idősek Otthona igény szerinti bővítése (3) - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás rendszerének bővítése igény esetén (2) - idősek nappali ellátásának fejlesztése (2) - egyedül élő idős emberek segítése a támogató szolgálat fejlesztése a helyi intézmények bevonásával (1)

Az EMMI szociális földprogramra hirdetett pályázatot (SZOC-FP-15-KOZ), de Vésztő nem szerepel a jogosultak között. Szociális boltrendszer: az önkormányzat és a MAGOSZ összefogásában. Természetbeni juttatás: Önkormányzat, gazdák, erdészet együttműködésében. TOP-4.2.1-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése A) A szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, ezen belül támogatható: a) férőhely bővítése, b) átalakítás, felújítás (beleértve az épületgépészetet is), c) új szolgáltatás létrehozása, d) étkeztetéshez szükséges konyha kialakítása, fejlesztése, e) az alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó IKT infrastruktúra fejlesztése, hálózati rendszerek kiépítése, f) az épülethez tartozó, telekhatáron belüli külső terek (udvar, zöld terület) kialakítása, átalakítása, felújítása. B) Eszközbeszerzés, ezen belül támogatható: a) eszközök, bútorok és berendezési, felszerelési tárgyak beszerzése, b) külső terekhez kapcsolódó tárgyi eszközök beszerzése, c) járműbeszerzés.

EFOP 1.2.1-15: Védőháló a családokért (2018. 03.10.)  A fiatalok családi életre való felkészítése, életvezetési és háztartásvezetési kompetenciák fejlesztése  Gyermekneveléssel, gondozással kapcsolatos tanácsadás, képzések, csoportfoglalkozások  Nők és fiatal lányok helyzetének, társadalmi egyenlőségének javítását, valamint a nők és férfiak közti harmonikus együttműködés előmozdítását szolgáló támogató programok  Kapcsolati erőszak áldozatává és elkövetőjévé válás megelőzését szolgáló 24

programok Család és munka összeegyeztetését segítő tanácsadás Családi közösségépítő programok szervezése. (pl: generációk közötti együttműködés)  Sajátos vagy nehéz helyzetben lévő családokat segítő programok, tanácsadás,  A fenti témakörökhöz kapcsolódó helyi szintű közösségi programok, tájékoztatók, információs események szervezése EFOP 3.3.1-15: Tanoda programok támogatása (2016. 07. 30.) EFOP 1.2.2-15 Ifjúsági programok támogatása (2018. 03. 07.) (felfüggesztve)  Önkéntes programok szervezése, lebonyolítása  Az eseményekhez kapcsolódó figyelemfelkeltő tevékenységek.  Az eseményekhez, különösen az önkéntes programokhoz kapcsolódó anyagok, kisértékű eszközök beszerzése Forrás  

Települési szolgáltatások fejlesztés


Települési szolgáltatások - új temetőrész kialakítása (2) - temető kerítés építése (2) - bevásárló központ építésének szorgalmazása (2) - helyi kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése, kereskedő centrum létrehozása (2) - korszerű postaépület létrejöttének szorgalmazása (3) - lakossági szolgáltatások fejlesztése intézményi rendszeren belül (2) - helyi közétkeztetés és szociális étkeztetésfejlesztés (2) - Monostor étterem többcélú hasznosítása és szolgáltatásainak bővítése (2)

Ösztöndíjrendszer bővítése és vállalkozások bevonása: vállalkozások és önkormányzat együttműködésében, közös ösztöndíj alap létrehozása, és pályakezdő stratégia kidolgozása, BURSA HUNGARICA Felnőttképzés: vállalkozókkal, befektetőkkel együttműködve TOP-4.1.1-15 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése a) Közfinanszírozott és területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi és házi gyermekorvosi rendelőnek, fogorvosi rendelőnek, védőnői tanácsadónak, alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátásnak helyt adó helyiségek felújítása, átépítése, bővítése, meglévő – jelenleg más funkciót betöltő – épületben történő kialakítása, valamint új helyiség/épület építése. Kizárólag meglévő, működő praxisok/védőnői szolgálatok fejlesztése támogatható. TOP 1.1.3-15 Helyi gazdaságfejlesztés (2016. 04. 25.)  A) Helyi termelők, helyi piacra jutásának támogatása o Piaci terület üzlethelyiség vagy szövetkezeti bolt kialakításához kapcsolódó infrastruktúra kiépítése. o Meglévő piaci terület, üzlethelyiség vagy szövetkezeti bolt átalakítása, 25

Egészségügyi ellátás - szakember utánpótlás hosszú távú biztosítása (1) - szakrendelés beindítása igény és lehetőség szerint (1) - lakossági tájékoztatás, egészséges életmód programok (2) - új egészségügyi centrum kialakítása új védőnői, háziorvosi és szakorvosi rendelőkkel (1) Közbiztonság - térfigyelő kamerarendszer kiépítése (1) - lakossági tűz és betörésjelző rendszer kiépítése igény esetén (KTV hálózaton) (2) - közbiztonságot felügyelő szervezetek munkájának összehangolása, tárgyi felügyeleteinek javítása (1) Oktatás - iskola felújítás II. ütem megvalósítása (2) - oktatási intézmények együttműködésének fokozása (2) - ösztöndíjrendszer bővítése és a helyi vállalkozások bevonása a fiatalok itthon maradása érdekében (1) - esti és felnőttképzés biztosítása helyben (1) - Sinka István Népfőiskola létrehozása (2)

felújítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása. B) Önkormányzati, saját közétkeztetési célokat szolgáló fejlesztések támogatása, (iskola, önkormányzati intézmények konyhája) o Új épület építése, létesítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása. o Meglévő épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása. o Konyha és konyhai előkészítő fejlesztéséhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítása, bővítése.  C) Helyi termékek piacra jutását segítő agrár-logisztikai fejlesztések támogatása gyűjtőpont (hub) jelleggel o A termelést követő műveletekhez (tárolás, hűtés, válogatás, mosás, csomagolás), kezeléséhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítése (pl. raktár, hűtőházak kialakítása), szolgáltatásként történő biztosítása. o Meglévő épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása (pl. raktár kapacitások bővítése).  Választható tevékenységek o A fejlesztéshez nélkülözhetetlen, a helyi termékek piacra jutását segítő, ill. közétkeztetéshez kapcsolódó eszközbeszerzés. o Megújuló energiaforrások részarány-növelése. TOP 1.4.1-15 A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével (2016. 05. 23.)(Óvodák, bölcsődék részére)  Intézmény/szolgáltatás infrastrukturális fejlesztése, ezen belül támogatható: o férőhely bővítése, átalakítása, felújítása (beleértve az épületgépészetet, a főzőkonyha vagy a melegítőkonyha fejlesztését is); o új telephely/szolgáltatás létesítése; o udvar, játszóudvar felújítása (pl.: kerékpártároló/babakocsi tároló létesítése; kerítés építése, javítása; zöldterület-fejlesztése, növelése; ivókút építése); 

26

o o





Közlekedés- és közműfejlesztés

bezárt telephely újranyitása; szocializációt, mozgásfejlesztést, fejlesztést segítő helyiségek, szabadidős programoknak lehetőséget biztosító terek fejlesztése; o tornaszoba, orvosi szoba, elkülönítő helyiség létesítése, felújítása. Eszközbeszerzés, beleértve: o a bútorok és egyéb berendezési tárgyak (pl.: konyhai berendezések; udvari játékok; utcabútorok; játéktároló), eszközök (pl.: konyhai eszközök; fejlesztő eszközök) beszerzését közvetlenül a szolgáltatáshoz kapcsolódóan; o az informatikai eszközök, berendezések, IKT-eszközök, vezeték nélküli (ún. wireless) technológiák beszerzését. Választható tevékenységek: o tanmedence felújítása, bővítése; o gyermekpancsoló, szabadtéri zuhany létesítése, fejlesztése; o a hatályos jogszabályokban minimálisan előírt számú parkoló-férőhely és akadálymentes parkoló-férőhely fejlesztése. Indokolt esetben a hatályos jogszabályokban minimálisan előírt szám feletti parkolóférőhely és akadálymentes parkoló-férőhely létesítése is támogatható o a bölcsőde alapfeladatain túli szolgáltatás (kizárólag játszócsoport és időszakos gyermekfelügyelet); o járműbeszerzés (legfeljebb 15 fős kisbusz beszerzése, kizárólag társulás esetében és bölcsődei kapacitásbővítéshez kapcsolódóan); o megújuló energiaforrások alkalmazása.


Forrás

Kerékpár: - Belterületi kerékpárút hálózat fejlesztése (Vásártér) (1) - Mágor-Szeghalom közötti kerékpárút megépítése (1) - belterületi leromlott állapotú kerékpárutak felújítása (2) - további kerékpártárolók kihelyezése (2)

TOP 1.2.1-15 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés (2016. 04. 27.)  A térségben jelentős kulturális és örökségi helyszínek turisztikai fejlesztése  Ökoturisztikai fejlesztések  Aktív turizmushoz kapcsolódó fejlesztések o Kerékpáros turizmus fejlesztése Meglévő nemzetközi vagy országos kerékpáros-turisztikai 27

- KRESZ gyakorlópálya kiépítése (2) Tömegközlekedés - tömegközlekedés összehangolásának szorgalmazása (1) - közlekedési szabályozás felülvizsgálata, szükséges fejlesztése (2) - Gyoma-Nagyvárad vasúti felújítás szorgalmazása (1) - Vésztő-Békés-Szeghalom-Okány közutak felújításának szorgalmazása (1) - Vésztő-Kőrösladány út megépítésének szorgalmazása (1) - Parkolóhelyek számának növelése (2) - meglévő belterületi kövesutak felújítása, kátyúzása (2) - önkormányzati külterületi földutak karbantartása (2) - járdásítás (1) - Vasút állomás és a kapcsolódó terület városi hasznosítása, rendezése (2) - hiányzó buszvárók megépítése (Wesselényi, Vásártér) (2) - közlekedési szabályozás felülvizsgálata, szükséges fejlesztése (2) - A biztonságos közlekedés érdekében átépíteni a Wesselényi-Kossuth és a KótiBartók utca csomópontokat (2) - meglévő belterületi kövesutak felújítása, kátyúzása (1) Közmű - hiányzó területekre szennyvíz pályázat benyújtása igény esetén (1) - ivóvízellátás minőségének fejlesztése (1)

hálózatokra (pl.: EuroVelo-hoz kapcsolódó) ráhordó vagy a turisztikai attrakcióhoz csatlakozó, illetve turisztikai vonzerőket összekötő turisztikai célú kerékpáros turisztikai útvonalak kialakítása és fejlesztése.  Választható tevékenységek o Kerékpárosbarát projektelemek megvalósítása. TOP 3.1.1-15 Fenntartható közlekedésfejlesztés  

Kerékpárosbarát fejlesztés Forgalomcsillapítás, közlekedésbiztonság, akadálymentesítés

TOP 1.3.1-15 Gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés (2016. 04. 04.)  4 és 5 számjegyű utak fejlesztése, felújítása  Országhatárhoz vezető alsóbbrendű utak fejlesztése, felújítása, építése  Választható tevékenységek o 4 és 5 számjegyű utak csomópontjainak a fenntartható közlekedés előnyben részesítésével és a közlekedésbiztonság érdekében történő átalakítása. o Olyan önkormányzati tulajdonú, helyi gyűjtőutak vagy csomópontok építése, felújítása, fejlesztése, átépítése vagy megerősítése, melyek a településeket összekötő állami tulajdonú 4 és 5 számjegyű utak gazdasági területek irányába tartó közvetlen vagy közvetett útvonali folytatását és vagy a munkahelyek irányába tartó forgalom útvonalát képezik. o Kiegészítő infrastrukturális elemek fejlesztése:  Kerékpár támaszok, kerékpár parkolók és B+R kerékpár tárolók/rekeszek építése, és egy kerékpárosbarát kiegészítők beszerzése és elhelyezése. Kerékpártámaszokat, parkolókat vagy tárolókat csak mindenki számára hozzáférhetően lehet elhelyezni.  Beruházáshoz kapcsolódó gépjárműparkolók és biztonsági sávok kialakítása, felújítása, áthelyezése. o Szükséges infrastrukturális munkák, az útberuházásához kapcsolódó (utak alatt, felett és mellett található) infrastrukturális elemek, forgalomtechnika korszerűsítése, műtárgyépítés és felújítás, komplex terület-előkészítési munkák (bontás, tereprendezés, kármentesítés, 28

- csapadékvíz elvezető rendszer rekonstrukciója (1) - ingyenes WIFI pontok kialakítása a mobil internet és kommunikáció érdekében (2)

o o

o

o

o

o

lőszermentesítés, régészet, stb.). Zöldterület-építési, átalakítási munkák a tevékenységek helyrajzi számain (növénytelepítés és árnyékolástechnika, stb). Autóbuszöblök, autóbusz megállók, autóbusz fordulók, autóbusz peronok, váróhelységek, leszállóperonok felújítása, kialakítása, fejlesztése, akadálymentesítése. Közlekedésbiztonságot szolgáló fejlesztések:  A közlekedésbiztonság növelését szolgáló elemek építése, felújítása (pl.: biztonsági berendezések, forgalomtechnikai jelzések és eszközök, sebesség- és forgalomcsillapító  településkapuk és vagy szigetek kiépítése, gyalogátkelőhelyek, gyalogos védő szigetek létesítése, akusztikai és, vagy optikai fék a település bejárata előtt, forgalomvonzó létesítményekhez, az úthoz közvetlenül kapcsolódó parkolóhelyek kialakítása az átkelési szakaszok esetén, stb.), csomópontok átépítése, felújítása, korszerűsítése.  Balesetveszélyes közútszakaszok közlekedésbiztonsági fejlesztése, balesetveszélyes ívek korrekciója.  Kerékpáros átvezetések kialakítása. Beruházással érintett útszakaszok mentén a hiányzó járdaszakaszok kiépítése, vagy meglévő járdaszakaszok akadálymentesítése. A beruházással érintett útszakaszokon található vagy létesülő gyalogátkelőhelyek megközelítése érdekében gyalogjárdák kiépítése vagy akadálymentesítése. Közút szegélyén belül kiépítésre vagy kijelölésre kerülő kerékpárforgalmi létesítmény (pl.: kerékpársáv, vagy koppenhágai típusú kerékpársáv, stb.) kialakítása. Amennyiben a kerékpárforgalmi létesítmény nyomvonalvezetése szükségessé teszi, a kialakításra kerülő kerékpáros útvonal az indokolt részeken (pl.: ívek, keresztezések, keresztmetszeti vonalvezetési adottságok, stb. okok miatt) közúttól elválasztott kerékpárforgalmi létesítményként is kiépülhet. Automata forgalomszámláló eszközök telepítése a gépjármű és, vagy a kerékpáros forgalom számlálása érdekében. 29

o

Beruházás részeként hidak, nem szintbeli kereszteződések felújítása, korszerűsítése, építése. o A beruházás megvalósításához szükséges idegen területek megvásárlása/kisajátítása TOP 2.1.1-15 Barnamezős területek rehabilitációja (2016. 05. 17.) KEHOP 2.2.1-15 Felhívás szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés megvalósítására (2017. 08. 14.) KEHOP 2.2.1-15 Felhívás szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés megvalósítására – szakaszolt projektek (2017. 07. 31.) KEHOP 2.1.4-15 Az egyedi, illetve térségi vízminőség-javító rendszerek kiépítésével és lakosság egészséges ivóvízzl való ellátáshoz kapcsolódó projektek megvalósítása – szakaszolt projektek (2017. 07. 31.)  vízkezelés  ivóvízhálózat rekonstrukció  kiegészítő tevékenységek TOP 2.1.3-15 Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések (2016. 04. 18.)  Belterület védelmét szolgáló vízelvezető-hálózat fejlesztése, rekonstrukciója a csapadékvíz-gazdálkodás céljainak figyelembe vételével.  Belterület védelmét szolgáló vízkár elhárítási és vízvisszatartási célú tározók fejlesztése, rekonstrukciója  Belterületet veszélyeztető vízfolyások lokális vízkár elhárítási fejlesztései (belterületen áthúzódó vízfolyások és csatornák, valamint a belterületről elvezetett csapadékvizeket befogadó vízfolyások és belvízelvezető csatornák)  Belterület védelmét szolgáló csapadékvíz elvezető rendszerek védelmi töltéseinek lokális fejlesztése, rekonstrukciója  Választható tevékenységek o Felszíni vízelvezetést kiegészítő, a vízszintet szabályozó rendszer kialakítása, kizárólag a magas talajvízállású ill. karsztvíz fakadóvizes területeken. o Csapadékcsatorna-hálózat építéssel közvetlenül érintett, a beruházás során sérült közúthálózat burkolat, járda, kapubejáró, parkoló felület a beruházás előttivel azonos típusú burkolattal történő helyreállítása 30

o o

o

o Kultúra, sport, szórakozás

(teljes útburkolat felújítása kizárólag indokolt esetben lehetséges), átereszek átépítése, bővítése. Szennyező források kizárása (szűrőmezők, szennyezett csapadékvizet tisztító berendezések és hordalékfogók létesítése). Töltéskorona burkolat építése kőzúzalékos kivitelben – kizárólag a 3.1.1 fejezet D) pontban meghatározott „Belterület védelmét szolgáló csapadékvíz elvezető rendszerek védelmi töltéseinek lokális fejlesztése, rekonstrukciója” pontban felsorolt tevékenységekhez kapcsolódva. Növényzet telepítése, helyreállítása a létesítményekhez tartozó területen beleértve az előírások szerinti parti sávot is (természeti védelem alatt álló területen a telepítendő fajok kiválasztásánál a táji, természeti jellemzőket is figyelembe kell venni). Keresztező műtárgyak kiépítése, átépítése, felújítása, rekonstrukciója, amennyiben indokolt.


Forrás

Közművelődés - a könyvtár épületének teljes felújítása, bővítése és akadálymentesítése (1) - helyi kiadványok elektronikus megjelenésének biztosítása (3) - Sinka Múzeum és Metykó Múzeum létrehozása lakóházaik felújításával (2) - tájház és környezetének fejlesztése (2) Sport - sportcsarnok és tanuszoda áttervezése (1) - sportcsarnok megépítése (1) - kézilabda és kosárlabda pálya megépítés a sporttelepen (2) - futópálya felújítása a sportpályán (2) - streetball és gördeszka pálya építése a Művelődési Központ mellett (2)

TOP 2.1.1-15 Barnamezős területek rehabilitációja (2016. 05. 17.) EFOP 1.2.2-15 Ifjúsági programok támogatása  Célcsoport toborzása.  Ifjúsági programok, táborok, fesztiválok szervezése.  Szemináriumok, szakmai műhelyek, tematikus találkozók szervezése.  Ismeretterjesztő előadások, programok szervezése.  Rendszeres (pl. heti, havi) ismétlődő programok szervezése.  A célcsoport számára tréningek, képzések.  Tanácsadás, kompetenciafejlesztés.  Önkéntes programok szervezése, lebonyolítása >> idősek  Az eseményekhez kapcsolódó figyelemfelkeltő tevékenységek.  Az eseményekhez, különösen az önkéntes programokhoz kapcsolódó anyagok, kisértékű eszközök beszerzése  Információs anyagok, ismeretterjesztő kiadványok készítése.Ifjúsági programok, táborok, fesztiválok szervezése  Szemináriumok, szakmai műhelyek, tematikus találkozók szervezése 31

- biztonságos játszótéri elemek kihelyezése az iskolákba és óvodákba, valamint további két játszótér kialakítása (1) - grund focipályák kialakítása a város több pontján (2) - sporttelep fejlesztése (lelátó, pályavilágítás, parkoló, fásítás) (2) - új sport szakosztályok megalakulásának támogatása (2) - helyi sportutánpótlás nevelés megszervezése (2) - Ifiklub kialakítása a Művelődési Központ előterében (2)

      

Ismeretterjesztő előadások, programok szervezése Rendszeres (pl. heti, havi) ismétlődő programok szervezése A célcsoport számára tréningek, képzések Tanácsadás, kompetenciafejlesztés Önkéntes programok szervezése, lebonyolítása Az eseményekhez kapcsolódó figyelemfelkeltő tevékenységek Az eseményekhez, különösen az önkéntes programokhoz kapcsolódó anyagok, kisértékű eszközök beszerzése  Információs anyagok, ismeretterjesztő kiadványok készítése TOP 1.4.1-15 A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével (2016. 05. 23.)(Óvodák, bölcsődék részére)  Intézmény/szolgáltatás infrastrukturális fejlesztése, ezen belül támogatható: o férőhely bővítése, átalakítása, felújítása (beleértve az épületgépészetet, a főzőkonyha vagy a melegítőkonyha fejlesztését is); o új telephely/szolgáltatás létesítése; o udvar, játszóudvar felújítása (pl.: kerékpártároló/babakocsi tároló létesítése; kerítés építése, javítása; zöldterület-fejlesztése, növelése; ivókút építése); o bezárt telephely újranyitása; o szocializációt, mozgásfejlesztést, fejlesztést segítő helyiségek, szabadidős programoknak lehetőséget biztosító terek fejlesztése; o tornaszoba, orvosi szoba, elkülönítő helyiség létesítése, felújítása.  Eszközbeszerzés, beleértve: o a bútorok és egyéb berendezési tárgyak (pl.: konyhai berendezések; udvari játékok; utcabútorok; játéktároló), eszközök (pl.: konyhai eszközök; fejlesztő eszközök) beszerzését közvetlenül a szolgáltatáshoz kapcsolódóan; o az informatikai eszközök, berendezések, IKT-eszközök, vezeték nélküli (ún. wireless) technológiák beszerzését.  Választható tevékenységek: o tanmedence felújítása, bővítése; 32

o o

gyermekpancsoló, szabadtéri zuhany létesítése, fejlesztése; a hatályos jogszabályokban minimálisan előírt számú parkoló-férőhely és akadálymentes parkoló-férőhely fejlesztése. Indokolt esetben a hatályos jogszabályokban minimálisan előírt szám feletti parkolóférőhely és akadálymentes parkoló-férőhely létesítése is támogatható o a bölcsőde alapfeladatain túli szolgáltatás (kizárólag játszócsoport és időszakos gyermekfelügyelet); o járműbeszerzés (legfeljebb 15 fős kisbusz beszerzése, kizárólag társulás esetében és bölcsődei kapacitásbővítéshez kapcsolódóan); o megújuló energiaforrások alkalmazása. VP-6-7.4.1.1-16 Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés (2018. 03. 27.) 1. célterület esetében: az állami vagy önkormányzati funkciót nem magában foglaló közösségi funkciókat ellátó létesítmények energetikai korszerűsítése, illetve a megújuló energia hasznosítását célzó fejlesztése 2. célterület esetében: Településképet meghatározó épületek külső felújítása: a fejlesztéssel érintett épület, épületek, épületrészek külső felújítása. 3. célterület esetében: Többfunkciós közösségi tér/szolgáltató központ létrehozása, fejlesztése TOP-2.1.2-15 Zöld város kialakítása A) Főtevékenység – zöld város kialakítása a) növényfelület, élőhelyek és biodiverzitás növelése, a zöldfelület növényállományának rekonstrukciója, egyszeri beavatkozásként gyomirtás/beteg fák eltávolítása, valamint ápolási munkák; b) talajerózió-védelmi (szél- és víz, hófúvás) talajtakarás, védő fasorok, erdősávok telepítése; c) városklíma, hősziget-hatás ellen árnyékoló lombhullató, klímatűrő fasorok, cserjesávok, több szintes zöldfelületek létesítése; d) városi aktív rekreációs zöldterületek (városi tanösvény, tanpálya, futópálya, kutyafuttató, játszótér, szabadtéri tornapálya stb.) kialakítása; 33

e) városi aktív közösségi gazdálkodást segítő új zöldfelületek (városi farm, közösségi kert, iskolakert stb.) kialakítása; f) a településre hulló csapadékvíz fejlesztésre kerülő zöldfelületen történő hasznosítására alkalmas infrastruktúra kiépítése; g) a csapadékvíz közvetlen hasznosítása a fejlesztésre kerülő zöldterületen, önfenntartó-képességének fokozása érdekében. B) Főtevékenység: az akcióterületre eső, többségi önkormányzati tulajdonban, vagy önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság tulajdonában lévő, illetve legkésőbb a vonatkozó mérföldkő teljesítéséig legalább többségi önkormányzati tulajdonba kerülő, továbbá a konzorciumi partner tulajdonában lévő területek és épületek klímatudatos, energiahatékony üzemeltetést biztosító módon történő megújítása, azok fenntartható üzemeltetése érdekében, nem épület jellegű építmények, létesítmények fenntartható, energiahatékony üzemeltetését biztosító megújítása. I. Gazdaságélénkítő tevékenységként megvalósulhat: a) önkormányzat vagy a konzorciumi partner tulajdonában lévő kereskedelmi és/vagy szolgáltató terek megújítása, átalakítása (közszolgáltatás, nonprofit módon üzemeltetett szolgáltatás közösségi célú funkciónak számít és nem tekinthető gazdaságélénkítésnek); b) helyi termékek számára piaci terület (városi, helyi piac, vásárcsarnok) megújítása, a kapcsolódó területek revitalizálása és az alapműködéshez szükséges tárgyi eszközbeszerzés; c) alulhasznosított vagy használaton kívüli többségi önkormányzati tulajdonban lévő épület megújítása, hasznosítása gazdaságélénkítési céllal II. Közösségi céllal megvalósulhat: a) kulturális tevékenységet magában foglaló, a támogatási kérelem benyújtását megelőzően is üzemelő, önkormányzati tulajdonban vagy a konzorciumi partner tulajdonában lévő épület megújítása és az alapműködéshez szükséges tárgyi eszközbeszerzés, kivéve a jelen felhívás 3.1.4. pontjában foglalt tevékenységeket; b) alulhasznosított vagy használaton kívüli önkormányzati tulajdonban vagy a konzorciumi partner tulajdonában lévő épület megújítása, hasznosítása közösségi céllal C) Főtevékenység: az akcióterületen önkormányzat vagy önkormányzati többségi 34

tulajdonban lévő gazdasági társaság tulajdonába kerülő szolgáltató épület kialakítása Gazdaságélénkítő tevékenységként megvalósulhat: a) helyi termékek számára piaci terület (városi, helyi piac, vásárcsarnok) kialakítása és az alapműködéshez szükséges tárgyi eszközbeszerzés; b) önkormányzat vagy a konzorciumi partner tulajdonában lévő kereskedelmi és / vagy szolgáltató terek kialakítása és az alapműködéshez szükséges tárgyi eszközbeszerzés; c) olyan díjfizetés ellenében használható parkolási infrastruktúra kialakítása és az alapműködéshez szükséges tárgyi eszközbeszerzés, amelynek megvalósításával egyben növekszik a közösség által igény bevehető tér, ill. a zöldfelület (pl.: zöldtetővel kialakított parkolólemez, mélygarázs). Közösségi céllal megvalósulhat: olyan ingyenesen használható parkolási infrastruktúra kialakítása és az alapműködéshez szükséges tárgyi eszközbeszerzés, amelynek megvalósításával egyben növekszik a közösség által igény bevehető tér, ill. a zöldfelület (pl.: zöldtetővel kialakított parkolólemez, mélygarázs).

35

Vésztő, az élhető város Gazdaságfejlesztés, gazdaságfejlesztést támogató intézkedések


Forrás

Vállalkozásfejlesztés, munkahelyteremtés - munkahelyteremtő támogatási rendszer továbbfejlesztése (1) - kedvezményes önkormányzati telekbiztosítás beruházáshoz (1) - a munkahelyteremtés érdekében támogatni a helyi és ide érkező vállalkozásokat a hamarosan megnyíló uniós támogatások felhasználásával, térségi pályázatíró iroda létrehozása (1) - közmunkaprogram hatékonyságának fokozása (1) - befektetők felkutatása (1) - külterületi öntöző csatornahálózat kiépítésének szorgalmazása (2) - háztáji állattartás elősegítése, helyi feldolgozásának fejlesztése (2) - ipari rostnövény termesztés és feldolgozás fejlesztése (1) - zöldségtermesztés, feldolgozás fejlesztése (szabadföldi és hidrokultúrás) (1) - a Vésztői Szociális Szövetkezet keretein belül felvásárló, feldolgozó és értékesítő hálózat kialakítása (2) - helyi savanyító és konzerv üzem elindítása (1) - ipari csarnokok, inkubátorház, szolgáltatóház igény szerinti létrehozása (1)

Magyar Nemzeti Bank  Növekedési Hitelprogram Magyar Fejlesztési Bank  MFB Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Program 2020  MFB-NHP Földhitel Hitelprogram  MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020  MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020  MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020  MFB Vállalkozásfinanszírozási Program 2020  MFB Közösségi Közlekedésfejlesztés Finanszírozási Program  Start hitelprogram  Beruházási/Projekt hitel Kereskedelmi Bank EXIM Bank Norvég-, Svájci-, Ír Alap Hazai és külföldi befektetők, Üzleti Angyal JEREMIE program Private Equity Alapok HORIZON 2020 COSME VP-6.1.1-15 Fiatal gazda pályázat GINOP-2.1.5-15 - Innovációs ökoszisztéma (start-up és spin-off) (2018. 04. 25.) GINOP-2.2.1-15 - K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések (2017. 11. 30.) TOP 1.1.1-15 Felhívás ipari parkok, iparterületek fejlesztésére (2016. 05. 23.) A) Ipari parkok, tudományos és technológiai parkok fejlesztése (meglévő, címmel rendelkező parkok esetében)  Meglévő ipari parkok telekhatáron belüli alapinfrastruktúra (gáz, víz, 36

- megüresedett önkormányzati épületek vállalkozási célú hasznosítása (1) - állatrakodó felújítása (3) - - mezőgazdasági termelő és feldolgozó hálózat létrehozása (2)

csatorna, út, iparvágány, parkoló, elektromos vezetékrendszer, energia hálózat, távközlési és kommunikációs hálózat, hulladékkezelő létesítmények) kiépítése, átalakítása, felújítása, bővítése, korszerűsítése, közlekedőfelület kialakítása, illetve telekhatáron kívüli alapinfrastrukturális beruházás  A termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épület építése, létesítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása.  A termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó meglévő épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása.  Ipari parkok, tudományos és technológiai parkok elérhetőségét megteremtő vagy erősítő önkormányzati tulajdonú, helyi utak vagy csomópontok felújítása, fejlesztése, átépítése vagy megerősítése. B) Iparterületek kialakítása és meglévők fejlesztése, barnamezős, illetve zöldmezős beruházások  Az iparterületek alapinfrastruktúrájának (gáz, víz, csatorna, út, iparvágány, parkoló, elektromos vezetékrendszer, energia hálózat, távközlési és kommunikációs hálózat, hulladékkezelő létesítmények) kiépítése, átalakítása, felújítása, bővítése, korszerűsítése, közlekedőfelület kialakítása, illetve telekhatáron kívüli alapinfrastrukturális beruházás  A termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épület építése, létesítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása.  A termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó meglévő épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása.  Iparterületek elérhetőségét megteremtő vagy erősítő önkormányzati tulajdonú, helyi utak vagy csomópontok felújítása, fejlesztése, átépítése vagy megerősítése. Választható tevékenységek  Új épületek kialakítása, ill. meglévő épületek energetikai korszerűsítése során a megújuló energiaforrások részarány-növelése, amelyet a 3.2. pontban szereplő energiahatékonysági elvárások mentén kell megoldani 37

(kivéve raktárak, üzemcsarnokok): Az ipari park, tudományos és technológiai park, iparterület működtetéséhez és a betelepülő vállalkozások számára nyújtott működést és termelést elősegítő szolgáltatási funkciók ellátásához szükséges eszközök, berendezések beszerzése.  Barnamezős területek kármentesítése. TOP 1.1.3-15 Helyi gazdaságfejlesztés (2016. 04. 25.)  A) Helyi termelők, helyi piacra jutásának támogatása o Piaci terület üzlethelyiség vagy szövetkezeti bolt kialakításához kapcsolódó infrastruktúra kiépítése. o Meglévő piaci terület, üzlethelyiség vagy szövetkezeti bolt átalakítása, felújítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása.  B) Önkormányzati, saját közétkeztetési célokat szolgáló fejlesztések támogatása, (iskola, önkormányzati intézmények konyhája) o Új épület építése, létesítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása. o Meglévő épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása. o Konyha és konyhai előkészítő fejlesztéséhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítása, bővítése.  C) Helyi termékek piacra jutását segítő agrár-logisztikai fejlesztések támogatása gyűjtőpont (hub) jelleggel o A termelést követő műveletekhez (tárolás, hűtés, válogatás, mosás, csomagolás), kezeléséhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítése (pl. raktár, hűtőházak kialakítása), szolgáltatásként történő biztosítása. o Meglévő épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása (pl. raktár kapacitások bővítése).  Választható tevékenységek o A fejlesztéshez nélkülözhetetlen, a helyi termékek piacra jutását segítő, ill. közétkeztetéshez kapcsolódó eszközbeszerzés. o Megújuló energiaforrások részarány-növelése. VP2-4.1.3-3-16 Gyógynövény termesztés (2018. 03. 02.) 

38

VP2-6.3.1-16 Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése (2018. 03. 20.) VP-3-4.2.1-15 Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforráshatékonyságának elősegítése a feldolgozásban (2018. 02. 25.) A Felhívás keretében a TEÁOR 10 és 11 besorolás szerinti - mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozás esetén kizárólag az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek (továbbiakban: Annex I. termék) előállítására vonatkozó – tevékenységekhez kapcsolódó, élelmiszeripari feldolgozást szolgáló projektek támogathatóak az alábbi célterületi bontásban:  A mezőgazdasági termékek értéknövelése, a piacra jutást elősegítő technológiai fejlesztést célzó beruházások támogatása az élelmiszerfeldolgozás vállalati hatékonyságának növelése érdekében. o Termeléshez kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzése, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítása; o Az anyagmozgatáshoz és/vagy raktározáshoz és/vagy csomagoláshoz kapcsolódó új eszköz beszerzése; o A termeléshez, a vállalatirányításhoz, a belső nyilvántartási-, és a vállalati infokommunikációs rendszerekhez kapcsolódó informatikai eszközök és szoftverek beszerzése; o A célterülethez tartozó tevékenységet szolgáló épületek, építmények kivitelezése.  A mezőgazdasági termékek értéknövelésével összefüggő, a környezeti erőforrás- hatékonyságot célzó fejlesztések támogatása. Anyag-, energiavíztakarékos, valamint a környezetterhelést egyéb módon csökkentő feldolgozási technológiák és működési módszerek bevezetése. Energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek, megújuló energiával működő technológiák. o Energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek. o Az adott célterülethez azok a tevékenységek tartoznak, melyek elsődleges célja az üzemen belüli energiahatékonyság fokozása. A célterületen belül kizárólag már meglévő létesítmények energetikai hatékonyságnövelés céljából történő felújítása és korszerűsítése valósítható meg. 39

o Egyéb környezetterhelést csökkentő tevékenységek. o Megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása. TOP-5.1.1-15 Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatásigazdaságfejlesztési együttműködések TOP-5.1.2-15 Helyi foglalkoztatási együttműködések TOP-5.2.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok A) Együttműködés a közösségi és egyéni szintű társadalmi integráció feltételeinek megteremtése céljából: B) Folyamatos szociális munka megteremtése: C) Törekvés a foglalkoztatás elősegítésére: D) Törekvés a kora-gyermekkori, gyermekkori és formális oktatáson kívüli fejlesztésre és oktatás fejlesztésére: E) Törekvés az egészség fejlesztésére: F) Szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása G) Bűnmegelőzést, a közbiztonság javítását elősegítő programok

Idegenforgalom, turizmusfejlesztés - Bagolyvár: idegenforgalmi információs és szolgáltató szervezeti iroda kialakítása (2) - Vésztő-Mágor fejlesztése (1) - turisztikai marketing fokozása (2) - turisztikai beruházások ösztönzése, szolgáltatások fejlesztése (1)


Meghatározott feladatok (prioritás: 1-2-3) - Cifra-ági holtág és Holt-Sebes-Körös rekonstrukciójának szorgalmazása (2) - Holt-Sebes-Körös belterületi szakaszainak hullámterében sétány

TOP 1.2.1-15 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés (2016. 04. 27.)  A térségben jelentős kulturális és örökségi helyszínek turisztikai fejlesztése  Ökoturisztikai fejlesztések  Aktív turizmushoz kapcsolódó fejlesztések VEKOP 4.1.1-15 Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése Bejárható Magyarország keretprogramban rögzített járásmódoknak (lovas, túrakenu, kerékpáros, természetjárás) megfelelő útvonalak és megállópontok/állomáshelyek kialakítása (pl. lovas megállópontok, vízi megállóhelyek, kerékpárforgalmi létesítmények, turistaházak). Forrás TOP 1.2.1-15 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés (2016. 04. 27.)  A térségben jelentős kulturális és örökségi helyszínek turisztikai fejlesztése  Ökoturisztikai fejlesztések 40

kialakítása (2) - Holt-Sebes-Körös vízutánpótlásának szorgalmazása (1) - megújuló energiaforrások használatának elősegítése, intézményi energiahatékonyság fokozása (1) - napcellás intézményi energiaellátás kiépítése (1) - elektromos iskolabusz és kukásautó beszerzése a környezetvédelem érdekében (2) - fásítási, virágosítási program folytatása (1) - Kertészeti csemetekert létrehozása és fejlesztése a városi fásítás érdekében (1) - kóbor ebek folyamatos ellenőrzése (1) - elhanyagolt telkek tereprendezése, törmelék elhordása utáni hasznosítás (lucerna, grund focipálya) (2) - biogazdálkodás és biotermelés fejlesztésének ösztönzése ökológiai gazdálkodás (2) Települési hulladék kezelése - szelektív hulladékgyűjtés megszervezés a házaktól a szemétszállítási díj csökkentése érdekében (1) - komposztáló megépítése (1) - régi dögkút rekultivációja (1)

 Aktív turizmushoz kapcsolódó fejlesztések VP-6-7.4.1.1-16 Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés (2018. 03. 27.) 1. célterület esetében: az állami vagy önkormányzati funkciót nem magában foglaló közösségi funkciókat ellátó létesítmények energetikai korszerűsítése, illetve a megújuló energia hasznosítását célzó fejlesztése 2. célterület esetében: Településképet meghatározó épületek külső felújítása: a fejlesztéssel érintett épület, épületek, épületrészek külső felújítása. 3. célterület esetében: Többfunkciós közösségi tér/szolgáltató központ létrehozása, fejlesztése

KEHOP 3.2.1-15 Az előkezelés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás alrendszereinek fejlesztése a települési hulladék vonatkozásában (2017. 10. 30.) I. Megelőzés  „újrahasználati” központok fejlesztése, pl. meglévő hulladékudvarok kiegészítésével, bővítésével, vagy önállóan létesítésre kerülő újrahasználati központokkal;  a házi/közösségi komposztálás fejlesztése házi/közösségi komposztáló edények, eszközök beszerzésével és az ahhoz kapcsolódó helyi komposztálási program végrehajtásával;  szemléletformálás a megelőzés érdekében (pl. tájékoztató dokumentumok készítése, kommunikációs kampány szervezése a 41

helyes hulladékgazdálkodási gyakorlatról); egyéb, a keletkező, illetve a gyűjtendő hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentését célzó fejlesztési tevékenység (csak szolgáltatás igénybevétel és eszközbeszerzés számolható el). II. A hulladék elkülönített és vegyes gyűjtéséhez szükséges gyűjtő-szállító kapacitás fejlesztése  a gyártói felelősségi körbe tartozó lakossági eredetű hulladékok;  lakossági eredetű egyéb fém, üveg, papír, műanyag, kompozit hulladék;  lakossági eredetű biohulladék (pl. zöldhulladék, használt sütőolaj);  lakossági eredetű veszélyes hulladék;  szemléletformálás az elkülönített gyűjtés megismertetése érdekében. III. Hasznosítást megelőző előkészítés növelése  a gyűjtött hulladék válogatása;  egyéb előkezelési tevékenység;  elkülönítetten gyűjtött biohulladék anyagában történő hasznosítása, különösen: komposztálás; mechanikai-biológiai hulladékkezelés. IV. Lerakással történő ártalmatlanítás  a hulladékkezelésből származó (előkezelés, hasznosítás során keletkező) hulladék lerakásának biztosítása; kapacitáskiépítés;  lerakó kapacitás kihasználtságának növelése, melynek keretében: speciális járművek, gépek (homlokrakodó, kompaktor) beszerzése (nem haladhatja meg a projekt elszámolható költségének 25%-át);  csurgalékvíz kezelésével kapcsolatos fejlesztések. KEHOP 3.2.2-15 Települési hulladékkezelő létesítmények hálózatának rendszerszerű fejlesztése – szakaszolt projektek (2017 07. 31.) I. Megelőzés  „újrahasználati” központok fejlesztése, pl. meglévő hulladékudvarok kiegészítésével, bővítésével;  a házi komposztálás fejlesztése házi komposztáló edények beszerzésével és az ahhoz kapcsolódó helyi komposztálási program végrehajtásával;  szemléletformálás a megelőzés érdekében; 

42



egyéb, a keletkező, illetve begyűjtendő hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentésében hatást elérő fejlesztés jellegű tevékenység (csak szolgáltatás igénybevétel és eszközbeszerzés számolható el). II. Szelektív hulladék gyűjtő-szállító kapacitás fejlesztése  a gyártói felelősségi körbe tartozó lakossági eredetű hulladékok;  lakossági eredetű egyéb fém, üveg, papír, műanyag hulladék;  lakossági eredetű biohulladék;  lakossági eredetű veszélyes hulladék;  szemléletformálás az elkülönített gyűjtés megismertetése érdekében. III. Hasznosítást megelőző előkészítés növelése  a gyűjtött hulladék válogatása;  elkülönítetten gyűjtött biohulladék anyagában történő hasznosítása, különösen: komposztálás; . előkezelés. IV. Lerakással történő ártalmatlanítás  hulladék átrakása;  a maradék hulladék és a másodlagos hulladék (a gyűjtés, előkezelés, hasznosítás, során keletkező hulladék) lerakása, legfeljebb 2027-ig elegendő kapacitás kiépítésével;  indokolt esetben lerakó korszerűsítés, mellyel elkerülhető új kapacitások kiépítése;  Lerakó kapacitás kihasználtságának növelése, melynek keretében: speciális járművek, gépek (homlokrakodó, kompaktor) beszerzése (nem haladhatja meg a projekt elszámolható költségének 25%-át).

43

Önkormányzati szerepvállalás Meghatározott feladatok (prioritás: 1-2-3) Általános célok - Az önkormányzat törvényben előírt kötelező feladatainak megfelelő színvonalon történő ellátása (1) - Társadalmi részvétel fokozása a beruházások és az egyenlő közteherviselés meghatározása során (2) Önkormányzati gazdálkodás - Az önkormányzat pénzügyi stabilitásának és kiegyensúlyozott gazdálkodásának biztosítása (1) - intézményi hatékonyság növelése, szükséges átszervezések végrehajtása (2) - önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tevékenységének fejlesztése (2) - saját bevételek növelése (1) - Helyi adórendszer átalakítása (1) Önkormányzat egyéb feladatai civil szervezetek működési támogatásán túl céltámogatási rendszer folytatása (1) - helyi kommunikáció fejlesztése külön koncepció alapján (1) - városrendezési terv aktualizálása, átdolgozása (1) Lakhatás, letelepedés támogatása - szükséglakás és szociális bérlakás kialakítása (1) - fiatalok ingyenes építési telekhez juttatása (1) - fészekrakó önkormányzati bérlakás program (1) Nemzetiségi Önkormányzatok: - Német - Roma

Forrás EMMI (EMET) – Nemzetiségi Önkormányzatok működési támogatása 2016 (Német és Roma Önkormányzat is részesül) EMMI (EMET) – Nemzetiségi Önkormányzatok feladat alapú támogatása 2016 (?) TOP-4.3.1-15 Leromlott városi területek rehabilitációja A) Lakófunkciót erősítő tevékenységek a) Társasházi, lakásszövetkezeti tulajdonban lévő lakóépületek korszerűsítése, felújítása b) A modern szociális bérlakások kialakítása, komfortosítása érdekében önkormányzati (ide értve a 100%-os tulajdonú önkormányzati gazdasági társaságot is) vagy nonprofit szolgáltató kizárólagos tulajdonában álló, vagy a fejlesztés eredményeként kizárólagos tulajdonába kerülő szociális bérlakások korszerűsítése céljából energiahatékonyság javítással egybekötve c) Önkormányzati (ide értve a 100%-os tulajdonú önkormányzati gazdasági társaságot is) vagy nonprofit szolgáltató kizárólagos tulajdonában álló, vagy a fejlesztés eredményeként kizárólagos tulajdonába kerülő lakóépületek, lakások és melléképületeik megszüntetése II. Amennyiben a kiválasztott akcióterület szegregált terület, a fentiekben felsorolt tevékenységek mellett az alábbiak is támogathatóak: 1) Az akcióterületen: a) Maximum 1 db önkormányzati bérlakás biztosítása szolgálati lakásként (vásárlás, felújítás, komfortosítás, átalakítás, korszerűsítés, bútor beszerzés), amennyiben a folyamatos segítő munkát az erre szerződtetett szakember életvitelszerű ott tartózkodással tudja biztosítani a program időtartamára és fenntartási időszakára. Új építés nem támogatható. 2) A beavatkozási helyszín(ek)en: a) Önkormányzati (ide értve a 100%-os tulajdonú önkormányzati gazdasági társaságot is) vagy nonprofit szolgáltató kizárólagos tulajdonába kerülő, a fejlesztés eredményeként szociális bérlakásként funkcionáló lakások és ahhoz tartozó melléképületek: vásárlása, építése, komfortosítása, felújítása, bútorzat beszerzése az alábbi funkciók biztosításához: alvás, tárolás, tanulás, étkezés, valamint műszaki cikkek esetében élelmiszerek főzésére, sütésére, hűtésére és ruhatisztításra alkalmas berendezése.

44

Településmenedzsment Meghatározott feladatok - Adottságok felmérése (1) - stratégia kidolgozása és megvalósítása (1)

Forrás Meghatározása folyamatban van.

45

3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM (amennyiben a településen található szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület) 3.1 Területek bemutatása A KSH adatszolgáltatása nyomán, a terület rövid bemutatását kell elvégezni ebben a fejezetben.

3.2 Elmúlt években megvalósított beavatkozások Az elmúlt években számos beavatkozást megvalósított az önkormányzat a települési szegregáció mérséklésének érdekében:  



Gépkezelői és mezőgazdasági képzést szervezett. Szociális földprogram keretében vetőmagot, baromfit osztott, tápot biztosított, valamint egy szakértőt a magánmert megművelésére és a kapott állatok gondozására. A szegregációval érintett település egy részén szennyvízhálózatot fejlesztett, újított fel kövesutat, épített új utat és járdát, valamint karban tartja az érintett területeken vízelvezető hálózatot.

3.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) Az átfogó tematikus célok keretében a település alapvető célja az esélyegyenlőség és az integráció biztosítása. A cél elérése érdekében ezt képzési, foglalkoztatási, szociális és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések összességével tervezi megvalósítani. A piacorientált képzések a fiatalok mellett a felnőtteket is célozzák. A szolgáltatásokhoz való hozzáférést pl. a könyvtár akadálymentesítésével és egy új orvosi rendelő kialakításával tudja megvalósítani. Az alacsony státuszú lakosok integrációjának elősegítését olyan szolgáltatások megvalósításával érhetjük el, amelyekkel csökkentjük a munkaerő piaci hátrányaikat (a már említett, fiatalok és felnőttek számára szervezett képzések, munkahelyek teremtésének elősegítése). A mobilizációs lehetőségek megteremtésével lehetőség nyílik a szegregáció oldására, a közösségi terek kialakítása A területi célok keretében Vésztő a lakhatási feltételek javítását és biztosítását, vagyis a lakókörnyezet élhetőbbé tételét szociális bérlakások építésével, még lakható állapotú épületek megújításával, az alkalmatlan épületek elbontásával, valamint közösségi terek kialakításával tervezi. A foglalkoztatottság növelésének érdekében a város a jövőben közmunkaprogramjának bővítése mellett új fiatal- és felnőttképzést kíván meghonosítani, amely piacképes végzettséget ad a résztvevőknek. A közműhálózat tervezésénél lehetőség van előfizetéses vagy kártyás rendszer kialakítására a villany- és vízszolgáltatás keretében. A szociális szövetkezet által megvalósuló szociális bolthálózat a helyben megtermelt 46

savanyúságot, különféle aszalványokat, gyümölcsleveket, lekvárokat és egyéb élelmiszeripari terméket fogja árusítani. A szociális földprogram folytatását az évben is tervezi Vésztő, melynek keretében vetőmagot, tápot és baromfit osztanak a rászorulóknak, akiknek egy szakértő segíti a háztáji gazdasági feladatok elvégzését a saját kertjükben. A segélyezés természetbeni juttatása során az érintettek élelmiszert, gyógyszert, tüzelőanyagot és gyermekvédelmi kedvezményt is kapnak. 3.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések A beruházások, fejlesztések tervezésekor általános tartózkodni kell attól, hogy a beavatkozások diszkriminációhoz, esélyegyenlőtlenséghez vezessenek. A stratégia dokumentumainak és a település helyi rendeleteinek elkészítésekor ugyanezt az elvet kell érvényre juttatni. A beruházások megvalósításának társadalmi elfogadottsága a képviselő-testület elemi érdeke. Az egyes projektek előkészítése és megvalósítása során a társadalmi kommunikáció lehetséges formáinak biztosítása szükséges (pályázatok nyilvánosság biztosítása szórólap, ingyenes helyi újság biztosítása minden lakos számára havonta, honlap, hirdető táblák). Lakossági fórumok szervezése. A település fejlődése érdekében tervezett beavatkozások és fejlesztések nem járulhatnak hozzá a szegregációhoz. 3.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A szegregáció hátterében különböző okok húzódhatnak meg. Legjellemzőbb az alacsony iskolai végzettségből következő munkanélküliség, legolcsóbb és legrosszabb minőségű lakhatáshoz történő hozzáférés lehetősége, eladósodás és az ebből fakadó közszolgáltatásokhoz való hozzáférés szűkülése. A rossz szociális helyzetben lévő családok, fiatalok jobb helyzetbe kerülése akkor érhető el, ha munkához jutnak, ennek elősegítésére képzéseket szükséges szervezni melyek után a munkaerő piacon az elhelyezkedésük biztosítva lehet. A lakhatási programok tervezésénél a legfontosabb, a város elkerülje, hogy a legszegényebbek egy tömbben lakjanak, mivel az tovább rontaná a helyzetet és szegregációs folyamatokat indíthat el. Ha egy városrész leromlása elindul, az önkormányzat feladata ezt felismerni és megtenni a szükséges lépéseket azért, hogy a városrész felzárkózhasson. Ezek eszközei lehetnek a mobilitás biztosítása, a közszolgáltatások elérése, a közműhálózatok fejlesztése, az aktív párbeszéd megvalósítása az érintett felek képviselőivel.

47

4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 4.1. Külső összefüggések A fejlesztési, rendezési és ágazati típusú tervek készítésekor alapkövetelmény, hogy célrendszerük illeszkedjen a magasabb szintű tervtípusokba. Az alábbi ITS megalapozó tanulmányának készítésekor már részletesebben feltárásra kerültek az európai uniós, országos és megyei, esetben járási szintű fejlesztési és rendezési dokumentumok és tervek kapcsolódási pontjai, amelyek keretet szolgáltattak a települési integrált stratégia elkészítéséhez. Vésztő Integrált Településfejlesztési Stratégiának elhelyezkedését a területiés települési fejlesztési és rendezési eszközök, a különböző ágazati fejlesztési dokumentumok alkotta hierarchikus kapcsolatrendszerben az alábbi 2. ábra mutatja be:

3. ábra: Tervek hierarchikus rendszere Illeszkedés az EU 2020 tematikus célkitűzéseihez Az EU 2014−2020 az Európai Unió 2020-ig tartó, minden tagállamra kiterjedő kohéziós politikája. A stratégia az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében az alábbi, 11 tematikus célt fogalmazta meg: 1) A kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció erősítése 2) Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása

48

3) A KKV-k, (EMVA esetén) a mezőgazdasági, (ETHA esetén) a halászati és akvakultúra ágazat versenyképességének fokozása 4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése 6) Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának segítése 7) A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása 8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10) Beruházás az oktatásban készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 11) Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása ITS tematikus céljai

EU 2020 tematikus célkitűzései

T1.1 Szociális ellátás fejlesztése

(9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem T1.2 Települési szolgáltatások fejlesztése (10) Beruházás az oktatásban készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba T1.3 Közlekedésés közműhálózat (6) Környezetvédelem és az erőforrások fejlesztése hatékonyságának segítése (7) A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása (8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése T1.4 Kultúra, sport, szórakozás (6)Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának segítése (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem T2.1 Gazdaságfejlesztés (1) A kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció erősítése (3) A KKV-k, (EMVA esetén) a mezőgazdasági, (ETHA esetén) a halászati és akvakultúra ágazat versenyképességének fokozása (4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban (5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése (8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 49

T2.2 Gazdaságfejlesztést intézkedések

támogató (3) A KKV-k, (EMVA esetén) a mezőgazdasági, (ETHA esetén) a halászati és akvakultúra ágazat versenyképességének fokozása (8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése T2.3 Környezet fejlesztése (4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban (5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése (6) Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának segítése T3 Önkormányzati szerepvállalás (8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése (11) Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása T4 Településmenedzsment (8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése (3) A KKV-k, (EMVA esetén) a mezőgazdasági, (ETHA esetén) a halászati és akvakultúra ágazat versenyképességének fokozása

Illeszkedés az Országos Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) célrendszeréhez Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi adottságait, lehetőségeit figyelembe véve hosszú távú jövőképet és fejlesztéspolitikai célokat és elveket fogalmaz meg. Célrendszerét hosszú (2014-2030)- és középtávon (2014-2020) alakítja ki, előbbinél 4 átfogó fejlesztési célt, utóbbinál 7 ágazati, és további 6 területi célt megfogalmazva. A koncepció négy átfogó fejlesztési célja: 1) Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés 2) Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom 3) Természeti erőforrásaink fenntartható használata 4) Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet Az átfogó fejlesztési célok valamennyi pontjába illeszkedik Vésztő stratégiai célrendszere; a város fő célkitűzései, „A szerethető város megteremtése” a negatív társadalmi folyamatok ellen határoz meg lépéseket a település nyújtotta szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésével egy motivált, nyitott, fejlődőképes lakóközösség megteremtésére. Az élhető város jövőképe Vésztő és térsége társadalmi, gazdasági és

50

környezeti adottságaira alapozva fogalmazza meg a gazdaság- és környezetfejlesztési feladatokat a helyi munkaerő fejlesztésével és új, kvalifikált munkaerő bevonzásával. Az OFTK 2030 az alábbi szakpolitikai célokat fogalmazza meg: 1. Versenyképes, innovatív gazdaság 2. Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság 3. Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás 4. Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I 5. Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom 6. Jó állam: szolgáltató állam és biztonság 7. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme Vésztő az országos koncepció által felállított szakpolitikai céloknak eleget tesz, egyes alcéljai, és a célok elérésére megállapított feladatok összhangban vannak az OFTK ágazati területen megfogalmazott igényeivel. A város számára az OFTK területi jellegű céljai közül a városstratégia koncepciója, a Helyi gazdaságfejlesztés programja és a Nemzeti Vidékstratégia releváns. A városstratégia koncepciója a városok közötti kapcsolatrendszer javítását, a térszerkezet fejlesztését tűzi ki célul, amely Vésztő perifériális helyzetéből fakadó hátrányainak és kedvezőtlen közlekedési kapcsolatainak javításának szándékával vonható párhuzamba. A helyi gazdaságfejlesztés programja a település társadalmi, gazdasági és környezeti adottságainak kiaknázásával, a benne rejlő potenciálokra építve támogatja a település előrelépését. A Nemzeti Vidékstratégia a helyi gazdaságfejlesztés programjával összhangban, kifejezetten vidéki térségek települései számára fogalmaz meg speciális átfogó célokat a táji és közösségi értékek, valamint erőforrások védelmében, a vidéki, kiemelten a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében. Illeszkedés a Békés Megyei Területfejlesztési Koncepció célrendszeréhez Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója megyei szintű stratégiai céljait kistérségek szintjére vetítve is megfogalmazza, kiemelve, az egyes térségeknek melyekre kell a hangsúlyt fektetniük. A Vésztőt is magába foglaló Szeghalomi kistérség (járás) számára a koncepció mind a 4 fő tematikus célkitűzést megjelöli: 1. Versenyképességet javító-, értékalapú-, horizontális gazdaságfejlesztés 2. Térségspecifikus brandek fejlesztése a megye perifériális helyzetű településein 3. Társadalmi- gazdasági kohézió erősítése a megye mag- és perifériális helyzetű térségei között 4. Természeti és épített értékek, a szellemi és kulturális örökség megóvása, alkotó innovatív fenntartható továbbfejlesztése Vésztő mind a négy célkitűzés eléréséhez fogalmaz meg feladatokat, hátrányinak leküzdésére adottságaira épülő, a mezőgazdaság és ipar együttműködésében fejlődő helyi gazdaságot kíván kiépíteni a helyi lakosság felkarolásával, és új munkaerő, tőke 51

bevonzásával. Gazdag természeti kincseinek védelme és reprezentálása érdekében már megkezdte a fejlesztéseket, és további intézkedéseket tervez a turizmus és a természetvédelem területein, a település brand értékű, családbarát kerékpáros turizmusának megteremtése érdekében. Illeszkedés a Békés Megyei Területfejlesztési Program tematikájához A megye operatív fejlesztési programja három részprogramból áll (gazdaságfejlesztési, járás-fejlesztési és ágazat fejlesztési). A gazdaságfejlesztési részprogramban 6 projektcsomag került lehatárolásra, melyekben számos – a később települési gazdasági programban is szereplő - projektjavaslattal megjelenik Vésztő a komplex vállalkozásfejlesztés, a beszállító rendszer-, az agrár- és turizmusfejlesztés, valamint humánerőforrás fejlesztés területén. Az ágazati fejlesztési projektcsomagok közül, Vésztő az 1. és 5. célkitűzés körében nem fogalmazott meg tevékenységeket. 1. Komplex termálvíz hasznosítási projektcsomag 2. Integrált fenntarthatóság fejlesztési projektcsomag Vésztő vonatkozó tematikus céljai: a. Gazdaságfejlesztés b. Gazdaságfejlesztést támogató intézkedések c. Környezet fejlesztése 3. Komplex logisztikai rendszer fejlesztése projektcsomag 4. Integrált társadalmi felzárkóztatási projektcsomag 5. Komplex halgazdálkodási rendszer kialakítási projektcsomag A járási fejlesztési részprogramban a TOP-hoz kapcsolódóan a Szeghalomi járás részére 5 intézkedés kerül megfogalmazásra, melyek Vésztő stratégiai célrendszerében is megjelennek: 1. Komplex járási településfejlesztési program (településfejlesztési és környezetfejlesztési részprogramok) 2. Járási turisztikai fejlesztési program (turisztikai vonzerő fejlesztése, természeti-, kulturális-, történelmi értékek megőrzése) 3. Járási közlekedésfejlesztési program (közösségi és kerékpáros közlekedés fejlesztése) 4. Környezetvédelmi és energetikai fejlesztések a Szeghalomi járásban (önkormányzati energetikai korszerűsítés, megújuló energiaforrások hasznosítása, szeghalmi „Fenntartható Energia Akcióprogram létrehozása) 5. Közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése a Szeghalomi járásban (egészségügyi és szociális infrastruktúra, egyéb önkormányzati feladatellátás alá tartozó intézménynek fejlesztése, szociális városrehabilitáció)

52

Illeszkedés Vésztő Város Gazdaságfejlesztési Programjához Vésztő Város Önkormányzata törvényi kötelezettségének eleget téve, a 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint, az önkormányzati ciklusra gazdasági programot készített. A 2015. március 18-án elfogadott Gazdaságfejlesztési Program a korábban elkészült Településfejlesztési Koncepciót, az érvényben lévő szakági terveket és programokat is figyelembe veszi, és a város középtávú, 2015-től 2019-ig szóló intézkedéseit foglalja össze. A gazdaságfejlesztési program már az ITS előtt elkészült, így az integrált stratégia célrendszere a program feladataihoz kölcsönösen illeszkedik. A gazdaságfejlesztési programban összegyűjtött feladatok a stratégiában további releváns információval bővültek és az egyes tematikus feladatcsoportok részletes leírást kaptak. A gazdaságfejlesztési programban megfogalmazott célok közül kiemelt hangsúlyt kapott az ITS-ben a vállalkozásfejlesztés és a munkahelyteremtés, a közlekedés- és közműfejlesztés, kiemelten a kerékpárút-hálózat fejlesztése, a térségi családbarát kerékpáros turizmus fejlesztése, valamint a település nyújtotta szolgáltatások minőségének javítása és kapacitásbővítése. 4.2. Belső összefüggések Középtávú tematikus célok és város szintű problémák összefüggései Szociális ellátás fejlesztése


Települési szolgáltatások fejlesztése Közlekedés- és közműfejlesztés Kultúra, sport, szórakozás

VÉSZTŐ


TEMATIKUS CÉLJAI Az élhető város megteremtése

Gazdaságfejlesztést támogató intézkedések

Önkormányzati szerepvállalás


Településmenedzsment

4. ábra: Vésztő tematikus céljainak rendszere 53

Vésztő két legfőbb célja a népességének megtartása és a települési adóbevételeinek növelése. Pénzügyi támogatás nélkül a helyi adóbevételek mértéke csökkenni kezd, ahogy a városban működő vállalkozások a forrás elmaradásával nem képesek a növekedésre és a kapacitásaik bővítésére. A pénzügyi támogatás mellett, a megfelelő vállalkozó környezet biztosítása az önkormányzat kötelessége; a vállalkozásokat kiszolgáló támogató infrastruktúra (pénzügyi szolgáltatás, őrzés-védelem, hulladékszállítás, étkeztetés, stb) és fizikai infrastruktúra (épület, közmű- és közlekedési hálózati elemek) hiányosságai esetén a vállalkozások el fogják hagyni a települést, és egy olyan városba települnek, ahol biztosítják számukra a működésükhöz és fejlődésükhöz szükséges feltételeket. A vállalkozások eltelepülésével a város munkahelyeket veszít el, ami pedig vitális lenne a település lakosságának megtartása szempontjából. A munkahelyek megszűnésével a város fiataljai már nem az ingázást fogják választani, hanem elkötöznek. A munkaerő elvándorlásával, Vésztő lakossága idővel elöregszik, az eltelepülő fiatalok helyére szociálisan hátrányosabb helyzetű csoportok költöznek, ezzel társadalmi és gazdasági válságba sodorva a települést.

Városrész szintű területi célok és adottságok kapcsolata A kialakított városszintű célok szervesen illeszkednek a város szintű tematikus célok rendszerébe, megvalósításuk hathatósan járul hozzá a település egészén és az egyes városrészekben feltárt problémák orvoslásához és a területi potenciálok kiaknázásához.

54

5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI Jelen stratégia megvalósíthatóságának legfőbb belső kockázatai a stratégia naprakészen tartása, nyomon követése és rugalmas kezelése. A folyamatosan változó társadalmi és gazdasági környezet kihívásaira való reagálás, a stratégia rendszeres időközönként való felülvizsgálatának és újragondolásának hiánya veszélybe sodorhatja a város hosszú távon kitűzött céljainak elérését. A városnak képesnek kell lennie befogadnia az új fejlődési irányokat, elsajátítani a megjelenő új készségeket, alkalmazni a technikai és technológiai vívmányokat, ha versenyképes és előremutató gazdaságot kíván kiépíteni és fenntartani. A város vezetőségének felelőssége a stratégia céljainak eléréshez támasztott feltételek teljesülésének folyamatos nyomon követése, monitorozása, változások esetén a tervezés folyamatának rugalmas alakítása. A stratégiát érintő, legfőbb külső kockázatok a politikai-, jogszabályi-és gazdasági környezet változása. Az ország demokratikus berendezkedéséből adódóan, az egymást váltó kormányzati ciklusok során a gazdaság új ágazataira, más, az előzőtől eltérő fejlődési irányokra helyeződhet a hangsúly. A változások nyomon követésére, és a város elképzeléseinek tolmácsolására Vésztőnek az önkormányzati képviselővel való kommunikációt szükséges erősítenie. A jogszabályi környezet változásainak figyelemmel kísérése szintén elengedhetetlen a város működését és ellátását szolgáló feladatok törvényes keretek között való elvégzésében csakúgy, mint a gazdasági környezet változásainak figyelemmel kísérése, az új lehetőségekre és trendekre való reagálás. A külső kockázatokra közvetlen ráhatása a település vezetőségének nincs, de aktív jelenlétével és a változások nyomon követésével, a releváns döntéshozókkal való kapcsolatok fenntartásával sikeresen kezelheti az új kihívások teremtette helyzeteket. Partneri kapcsolatok Az ITS-ben foglalt célok teljesüléséhez elengedhetetlen az érintett felek közötti párbeszéd kialakítása és folyamatos fenntartása a hosszú távú célok elérése érdekében. A stratégia integrált jellege miatt a gazdasági és civil közösség legszélesebb rétegeit szólítja meg ezért a sikerhez elengedhetetlen a kommunikáció leghatékonyabb módjának megtalálása. Pénzügyi tervezés és rendelkezésre álló források A stratégia megvalósítása a rendelkezésre álló erőforrások mennyiségén és menedzsmentjén múlik. A pénzügyi tervezés elengedhetetlen a feladatok végrehajtásának ütemezésében. A stratégia szervezeti hátterének működését szolgáló stabil önkormányzati gazdálkodás megteremtése, a költségvetés tudatos tervezése, az elérhető források nyomon követése és a kapcsolódó tanácsadás a város vezetőségének felelősségi körébe tartozik, csakúgy, mint a már rendelkezésre álló források irányítása, és megfelelő szereplőkhöz való eljuttatása is.

55

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE 6.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az önkormányzat a beruházási támogatások mellett, számos egyéb feladat ellátásával segítheti a stratégiában megjelölt célok teljesülését. A befektetők bevonzását a helyi jogszabályi környezet átláthatóvá és kiszámíthatóvá tételével ösztönözheti a város önkormányzata. A megtelepedni kívánó vállalkozásoknak így lehetőségük nyílik összevetni saját igényeiket a település nyújtotta lehetőségekkel, és a kiszámíthatóság jegyében előre tudnak tervezni. Programok szervezésével, a különböző társadalmi csoportok, civil és gazdasági érdekcsoportok közötti kommunikáció kialakításával a város jövőjében érdekelt szereplők közös célokat fogalmazhatnak meg, és együtt kereshetnek megoldást a felmerülő problémákra. A település megfelelő PR tevékenységének kialakítása szintén e csoport közreműködésével, az önkormányzat koordinációjában valósulhat meg; a település énképének erősítése, és pozitív imázsának külvilág felé való kommunikációja mind a gazdaság erősítését szolgálják.

6.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása A városfejlesztési feladatokban döntési jogkörrel a helyi képviselőtestület rendelkezik. A testület a meghozott rendeletek és határozatok nyomán dönt a pénzügyi források méretéről és elosztásáról, az önerő biztosításáról. Szintén a testület jogkörébe tartozik a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadása, rendszeres időközönként való felülvizsgálata és szükség esetén módosítása is. A testület döntéseinek előkészítésében a testület bizottságai (Pénzügyi, ügyrendi, Városfejlesztési, Közbeszerzési, Szociális, Oktatási, Kulturális és Sportbizottság) is fontos szerepet játszanak. ITS megvalósításának intézményi háttere Vésztő az integrált stratégia végrehajtását a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának szervezeti apparátusával kívánja megvalósítani. Az önkormányzat városfejlesztésért felelős intézményi szervei alkalmasak a stratégiában foglalt feladatok koordinálására és végrehajtására, a stratégia megvalósulásának folyamatos biztosítására. Az ITS-al kapcsolatos döntések meghozatalában a képviselőtestület az illetékes, a döntések előkészítését témájuk szerint a hivatal egyes szervezeti egységei végzik.

56

6.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Vésztő tagja a 2006-ban alakult Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer létrehozását Célzó Önkormányzati Társulásnak (DAREH). A jelenleg 93 tagtelepülést tömörítő szervezet közös feladata a bezárt hulladéklerakó telepek rekultiválása, korszerű hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, valamint a szelektív hulladékgyűjtés és a szerves hulladék komposztálásának elterjesztése. Vésztő kiemelt fejlesztési elképzelése a térségi családbarát kerékpáros turizmus megteremtése, amely működőképes csak a környező önkormányzatok együttműködésében lehetséges. A szomszédos települések bevonása nyomán lehetővé válik a térség turisztikai látványosságainak összekapcsolása és Vésztőn keresztül az országos kerékpárút-hálózatba való kapcsolása.

6.4 Ingatlangazdálkodási koncepció Az ingatlangazdálkodási koncepció célja, hogy összefoglalja, az önkormányzat forgalomképes és forgalomképtelen ingatlanvagyonát miképpen tudja a városfejlesztés szolgálatába állítani a megnevezett célok elérése érdekében. Vésztő az alábbi ingatlanok fejlesztését valósíthatja meg:  Móri és Kóti iskola: a jelenleg kihasználatlan épületek és telkeik ipari tevékenység megvalósítására, naperőmű megépítésére alkalmasak.  Könyvtár: az eredeti funkció mellett lehetőség van konferenciaterem, népfőiskola, valamint az iskola mellett szálláshely kialakítására is.  A Kossuth Lajos út 77. sz. alatt korábban szükséglakást tartott fenn az önkormányzat, mely felújításra és funkcióváltásra szorul.  A Balassa utcában új szociális bérlakások kialakítására van lehetőség.  Állatvásártér területe: helyén naperőmű létesülhet.  Piac területének fejlesztése.  Az egykori orvosi szolgálati lakás, mozi és szennyvízátemelő területén a Vörösmarty és Eötvös utca között sportcsarnokot tervez felépíteni a város.

57

7. Partnerség Ide csatoltunk anyagot, ami segít meghatározni.

58

8. Monitoring rendszer kialakítása A monitoring rendszer kialakításának előfeltétele, hogy a stratégia megvalósulásában érdekelt felek megtalálják és rögzítsék azokat a célokat, amelyekben a kitűzött jövőkép eléréséhez közösen megegyeztek. A stratégia hosszú távú elképzelései időben túlmutatnak az ország demokratikus berendezkedésén alapuló kormányzati ciklusok intervallumán, ezért elengedhetetlen a stratégia kontinuitását fenntartó, kiszámítható jogszabályi keret és ellenőrző szerv kialakítása. Az stratégiát megalapozó adatok felülvizsgálatát évente javasolt elvégezni, és a kapott eredmények alapján, szükség esetén kis korrekciókkal módosítani vagy alakítani a stratégiában foglalt feladatokat és célkitűzéseket. A stratégiát 3-5 évenként szükséges aktualizálni. A monitoring során, az átfogó célokhoz egy-két hatásindikátort, a tematikus és területi célokhoz két-három eredményjellegű indikátor kapcsolása javasolt. Átfogó és tematikus célok javasolt indikátorai: Cél megnevezése

Indikátor, mértékegység

Adatszolgáltatási forrás

Mérés gyakorisága

Szociális ellátás fejlesztése A szerethető város megteremtése:

Települési szolgáltatások fejlesztése Közlekedés és közműfejlesztés Kultúra, sport, szórakozás Gazdaságfejlesztés

Az élhető város megteremtése:

Gazdaságfejlesztést támogató intézkedések Környezet fejlesztése

Önkormányzati szerepvállalás: Települési menedzsment:

59

Városrészek számára megfogalmazott célok

Városrész szintű cél

Indikátor, mértékegység

Adatszolgáltatási forrás

Mérés gyakorisága

VR1 Belvárosi rész VR1.1 Sportcsarnok fejlesztése a Vörösmarty és Eötvös utcák közötti barnamezős területen, a település nyújtotta szolgáltatások bővítése, és az életminőség színvonalának emelése érdekében VR1.2 Közintézmények fejlesztése: könyvtár funkcióbővítő és energetikai korszerűsítése, Városháza energetikai korszerűsítése VR1.3 A helyi gazdaság élénkítése érdekében a piacterület fejlesztése a helyi termelők támogatására, lehetőségeik javítására V2 Kisvárosi rész VR2.1: Barnamezős és zöldmezős beruházások: barnamezős beruházás a Móra és Kóti iskola, valamint az egykori Állatvásártér, zöldmezős beruházás megvalósítása a Kinizsi út melletti területen VR2.2: Holt-Sebes Körös medrének karbantartása és kísérő zöldfelületek környezetrendezése VR2.3: Iparterületek fejlesztése: A déli városrészen részben már hasznosított, bővíthető gazdasági területek fejlesztése, befektetők és vállalkozók számára kedvező környezet kialakítása VR3. Kertvárosi rész VR3.1: Leromlott állapotú lakóterületek megújítása VR3.2: Iparterület fejlesztése a déli városrészen VR3.2: A holtágak és a mesterséges tó medrének karbantartása és a kísérő zöldfelületek környezetrendezése, fenntartása

60

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

Recommend Documents