VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK VESZPRÉM MEGYEI ÉRTÉKTÁR BIZOTTSÁGA 8200 Veszprém, Megyeház tér 1

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK VESZPRÉM MEGYEI ÉRTÉKTÁR BIZOTTSÁGA 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Szám: 02/136-5/2014.

E LŐTE RJES ZTÉ S a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság 2014. szeptember 25-i ülésére

Tárgy:

A Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételre beérkezett új javaslatok

Előterjesztő: Dr. Horváth Zsolt a bizottság elnöke

Az előterjesztés készítésében részt vett: Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési és Vagyongazdálkodási Iroda Fabacsovics Zoltán megyei főépítész, irodavezető Dr. Derzsenyiné Balajthy Zsuzsanna idegenforgalmi referens, bizottsági titkár

Tisztelt Bizottság! A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnökéhez az előző bizottsági ülésen tárgyalt javaslatok beérkezését követően hét nemzeti érték Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételéről szóló javaslat érkezett, kulturális örökség, agrár- és élelmiszergazdaság, ipari és műszaki megoldások, valamint épített környezet szakterületi kategóriákban. A javaslattételek a formai követelményeknek megfelelnek. A hét javaslat három javaslattevőtől érkezett, az alábbi összesítés szerint:

1) Nemzeti érték megnevezése Javaslatot benyújtó neve Szakterületi kategória 2) Nemzeti érték megnevezése Javaslatot benyújtó neve Szakterületi kategória 3) Nemzeti érték megnevezése Javaslatot benyújtó neve Szakterületi kategória 4) Nemzeti érték megnevezése Javaslatot benyújtó neve

A „Jutasi Altiszt” mint kulturális örökség és a VeszprémJutasi Altisztképző intézet épülete Brányi Mária, a Veszprémi Települési Értéktár Bizottság elnöke kulturális örökség Erődített Református Templom (Balatonalmádi – Vörösberény) Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár Balatonalmádi épített környezet Györgyi Dénes életműve, különös tekintettel Balatonalmádiban megvalósult terveire Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár Balatonalmádi kulturális örökség

Szakterületi kategória

Kollár Kálmán karnagy művészeti munkássága Brányi Mária, a Veszprémi Települési Értéktár Bizottság elnöke kulturális örökség

5) Nemzeti érték megnevezése Javaslatot benyújtó neve Szakterületi kategória

Pétisó Dr. Blazsek István vezérigazgató, Nitrogénművek Zrt. Pétfürdő agrár- és élelmiszergazdaság


Szent Jobb kápolna (Balatonalmádi) Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár Balatonalmádi épített környezet 2


Vöröskőfejtés és kőfaragás emlékei Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár Balatonalmádi ipari és műszaki megoldások

A megyei értéktárba felvételre beérkezett egyes javaslatok a Veszprém Megyei Önkormányzat honlapjáról (www.veszpremmegye.hu) letölthetők. A javaslatokat megküldtük a véleményezői körnek, szakmai állásfoglalásuk a bizottsági ülésen kerül ismertetésre.

Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy a beérkezett javaslatokról mind a megyei értéktárba történő felvétel, mind a Magyar Értéktárba történő javaslattétel kérdésében dönteni szíveskedjenek. 1) A „Jutasi Altiszt” mint kulturális örökség és a Veszprém-Jutasi Altisztképző intézet épülete Kérem, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a következő határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek: …./2014. (IX. 25.) Veszprém Megyei Értéktár Bizottsági határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága megtárgyalta „A Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételre beérkezett javaslatok” című előterjesztést és A „Jutasi Altiszt” mint kulturális örökség és a Veszprém-Jutasi Altisztképző intézet épülete megyei értékké nyilvánításáról az alábbi döntést hozta: A A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága A „Jutasi Altiszt” mint kulturális örökséget és a Veszprém-Jutasi Altisztképző intézet épületét felveszi a Veszprém Megyei Értéktár kulturális örökség szakterületi kategóriájába. B A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága A „Jutasi Altiszt” mint kulturális örökség és a Veszprém-Jutasi Altisztképző intézet épülete Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételét elutasítja. Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Horváth Zsolt a bizottság elnöke …./2014. (IX. 25.) Veszprém Megyei Értéktár Bizottsági határozat

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága megtárgyalta „A Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételre beérkezett javaslatok” című előterjesztést és A „Jutasi Altiszt” mint kulturális örökség és a Veszprém-Jutasi Altisztképző 3

intézet épülete Magyar Értéktárba történő felterjesztéséről az alábbi döntést hozta:

A A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága A „Jutasi Altiszt” mint kulturális örökséget és a Veszprém-Jutasi Altisztképző intézet épületét felvételre javasolja a Magyar Értéktár kulturális örökség szakterületi kategóriájába. B A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága A „Jutasi Altiszt” mint kulturális örökséget és a Veszprém-Jutasi Altisztképző intézet épületét nem javasolja felterjeszteni a Magyar Értéktárba. Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Horváth Zsolt a bizottság elnöke

2) Erődített Református Templom (Balatonalmádi - Vörösberény) Kérem, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a következő határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek: …./2014. (IX. 25.) Veszprém Megyei Értéktár Bizottsági határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága megtárgyalta „A Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételre beérkezett javaslatok” című előterjesztést és a Vörösberényi Erődített Református Templom megyei értékké nyilvánításáról az alábbi döntést hozta: A A Veszprém Megyei Önkormányzat Vörösberényi Erődített Református környezet szakterületi kategóriájába. B A Veszprém Megyei Önkormányzat Vörösberényi Erődített Református elutasítja. Határidő: Felelős:

Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága a Templomot felveszi a Veszprém Megyei Értéktár épített Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága a Templom Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételét


A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága megtárgyalta „A Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételre beérkezett javaslatok” című előterjesztést és a Vörösberényi Erődített Református Templom Magyar Értéktárba történő felterjesztéséről az alábbi döntést hozta:

4

A A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága a Vörösberényi Erődített Református Templomot felvételre javasolja a Magyar Értéktár épített környezet szakterületi kategóriájába. B A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága a Vörösberényi Erődített Református Templomot nem javasolja felterjeszteni a Magyar Értéktárba. Határidő: Felelős:


3) Györgyi Dénes életműve, különös tekintettel Balatonalmádiban megvalósult terveire Kérem, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a következő határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek: …./2014. (IX. 25.) Veszprém Megyei Értéktár Bizottsági határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága megtárgyalta „A Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételre beérkezett javaslatok” című előterjesztést és Györgyi Dénes életműve, különös tekintettel Balatonalmádiban megvalósult terveire megyei értékké nyilvánításáról az alábbi döntést hozta: A A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága Györgyi Dénes életművét különös tekintettel Balatonalmádiban megvalósult terveire felveszi a Veszprém Megyei Értéktár kulturális örökség szakterületi kategóriájába. B A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága Györgyi Dénes életműve, különös tekintettel Balatonalmádiban megvalósult terveire Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételét elutasítja. Határidő: Felelős:


A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága megtárgyalta „A Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételre beérkezett javaslatok” című előterjesztést és Györgyi Dénes életműve, különös tekintettel Balatonalmádiban megvalósult terveire Magyar Értéktárba történő felterjesztéséről az alábbi döntést hozta: A A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága Györgyi Dénes életművét, különös tekintettel Balatonalmádiban megvalósult terveire felvételre javasolja a Magyar Értéktár kulturális örökség szakterületi kategóriájába.

5

B A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága Györgyi Dénes életművét, különös tekintettel Balatonalmádiban megvalósult terveire nem javasolja felterjeszteni a Magyar Értéktárba. Határidő: Felelős:


4) Kollár Kálmán karnagy művészeti munkássága Kérem, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a következő határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek: …./2014. (IX. 25.) Veszprém Megyei Értéktár Bizottsági határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága megtárgyalta „A Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételre beérkezett javaslatok” című előterjesztést és Kollár Kálmán karnagy művészeti munkássága megyei értékké nyilvánításáról az alábbi döntést hozta: A A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága Kollár Kálmán karnagy művészeti munkásságát felveszi a Veszprém Megyei Értéktár kulturális örökség szakterületi kategóriájába. B A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága Kollár Kálmán karnagy művészeti munkássága Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételét elutasítja. Határidő: Felelős:


A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága megtárgyalta „A Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételre beérkezett javaslatok” című előterjesztést és Kollár Kálmán karnagy művészeti munkássága Magyar Értéktárba történő felterjesztéséről az alábbi döntést hozta: A A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága Kollár Kálmán karnagy művészeti munkásságát felvételre javasolja a Magyar Értéktár kulturális örökség szakterületi kategóriájába. B A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága Kollár Kálmán karnagy művészeti munkásságát nem javasolja felterjeszteni a Magyar Értéktárba.

6

Határidő: Felelős:


5) Pétisó Kérem, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a következő határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek: …./2014. (IX. 25.) Veszprém Megyei Értéktár Bizottsági határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága megtárgyalta „A Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételre beérkezett javaslatok” című előterjesztést és a Pétisó megyei értékké nyilvánításáról az alábbi döntést hozta: A A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága a Pétisót felveszi a Veszprém Megyei Értéktár agrár- és élelmiszergazdaság szakterületi kategóriájába. B A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága a Pétisó Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételét elutasítja. Határidő: Felelős:


A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága megtárgyalta „A Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételre beérkezett javaslatok” című előterjesztést és a Pétisó Magyar Értéktárba történő felterjesztéséről az alábbi döntést hozta: A A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága a Pétisót felvételre javasolja a Magyar Értéktár agrár- és élelmiszergazdaság szakterületi kategóriájába. B A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága a Pétisót nem javasolja felterjeszteni a Magyar Értéktárba. Határidő: Felelős:


6) Szent Jobb kápolna (Balatonalmádi) Kérem, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a következő határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek: …./2014. (IX. 25.) Veszprém Megyei Értéktár Bizottsági határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága 7

megtárgyalta „A Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételre beérkezett javaslatok” című előterjesztést és a Balatonalmádi Szent Jobb kápolna megyei értékké nyilvánításáról az alábbi döntést hozta: A A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága a Balatonalmádi Szent Jobb kápolnát felveszi a Veszprém Megyei Értéktár épített környezet szakterületi kategóriájába. B A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága a Balatonalmádi Szent Jobb kápolna Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételét elutasítja. Határidő: Felelős:


A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága megtárgyalta „A Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételre beérkezett javaslatok” című előterjesztést és a Balatonalmádi Szent Jobb kápolna Magyar Értéktárba történő felterjesztéséről az alábbi döntést hozta: A A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága a Balatonalmádi Szent Jobb kápolnát felvételre javasolja a Magyar Értéktár épített környezet szakterületi kategóriájába. B A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága a Balatonalmádi Szent Jobb kápolnát nem javasolja felterjeszteni a Magyar Értéktárba. Határidő: Felelős:


3) Vöröskőfejtés és kőfaragás emlékei Kérem, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a következő határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek: …./2014. (IX. 25.) Veszprém Megyei Értéktár Bizottsági határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága megtárgyalta „A Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételre beérkezett javaslatok” című előterjesztést és a Vöröskőfejtés és kőfaragás emlékei megyei értékké nyilvánításáról az alábbi döntést hozta: A A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága a Vöröskőfejtés és kőfaragás emlékeit felveszi a Veszprém Megyei Értéktár ipari és műszaki

8

megoldások szakterületi kategóriájába. B A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága a Vöröskőfejtés és kőfaragás emlékei Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételét elutasítja. Határidő: Felelős:


A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága megtárgyalta „A Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételre beérkezett javaslatok” című előterjesztést és a Vöröskőfejtés és kőfaragás emlékei Magyar Értéktárba történő felterjesztéséről az alábbi döntést hozta: A A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága a Vöröskőfejtés és kőfaragás emlékeit felvételre javasolja a Magyar Értéktár ipari és műszaki megoldások szakterületi kategóriájába. B A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága a Vöröskőfejtés és kőfaragás emlékeit nem javasolja felterjeszteni a Magyar Értéktárba. Határidő: Felelős:


Veszprém, 2014. szeptember 17. Dr. Horváth Zsolt s.k. a bizottság elnöke

9

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Levelezési cím: Telefonszám: E-mail cím:

Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár 8220-Balatonalmádi Városház tér 4. 88/542-514 [email protected]

II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1.

A nemzeti érték megnevezése Erődített Református Templom

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

3.

 agrár- és élelmiszergazdaság

 egészség és életmód

 épített környezet

 ipari és műszaki megoldások

 kulturális örökség

 sport

 természeti környezet

 turizmus

A nemzeti érték fellelhetőségének helye Balatonalmádi-Vörösberény, Veszprémi út 107.

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik  települési 5.

 tájegységi

 megyei

 külhoni magyarság

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása Vörösberény, középkori nevén Szárberény a veszprémvölgyi apácák birtoka volt. A település 1109-ben jelenik meg először az oklevelekben, mint 54 házzal rendelkező falu. Templomát, amely Szent Marton tiszteletére épült, 1290-ben említik először az írások. Az Árpád-kori templom téglalap alaprajzú volt, szentélye keresztboltozatos, amely diadalív közbeiktatásával csatlakozott a hajóhoz. Ezt a korábbi kis templomot a XII. században déli irányban az épület teljes hosszában kibővítették, a bővített részből oldalkápolnát alakítottak ki. A következő, gótikus átépítésre feltehetőleg a XIV-XV. században került sor. A déli homlokzatra csúcsíves ablaknyílás került, valamint két gótikus ablakot nyitottak a nyugati záró-falon. A régi ablaknyílásokat a szentélyen lévők kivételével befalazták. A diadalívet áthelyezték, s a déli homlokzat elé támpilléres harangtornyot emeltek, amelynek tágas, ülőfülkés toronyalja egyben a templom bejárata is lett. Amikor Veszprémet a törökök elfoglalták, a veszprémvölgyi apácák elmenekültek, s birtokaik is török kézre kerültek (Vörösberény 1567-ben). Ebben az időben kezdődött a környéken a reformáció terjedése. 1618-ban már református lelkész (prédikátor) működött a faluban. Ettől kezdve templom további sorsát az határozta meg, hogy melyik felekezet kezén volt. II. Ferdinánd király 1625-ben a győri püspökre bízta a veszprémvölgyi apácák

birtokait, így Vörösberényt is. 1626-ban pedig elrendelte, hogy a katolikus megújhodás – más néven ellenreformáció - harcos szerzetesrendjét, a jezsuitákat telepítsék Vörösberénybe. A jezsuiták 1700-ban császári katonaság segítségével visszafoglalták a reformátusoktól a templomot. Ekkor épült a sekrestye, s valószínűleg a lerombolt oltárokat is helyreállították. 1707-ben, a Rákóczi szabadságharc alatt a kurucok a jezsuiták birtokait lefoglalták, de a szabadságharc lehanyatlása után a jezsuiták 1713-ban újra átvették a birtokot - valószínűleg a templom nélkül. 1737 körül a reformátusok hozzáláttak a templom restaurálásához, igyekeztek azt minél jobban átalakítani, miközben állandó perlekedés folyt a tulajdonjog miatt. Megváltoztatták az ablakokat, leszedték a kereszteket a toronyról és a tetőről. Majd 1739-ben lőrésekkel ellátott magas kőfallal vették körül a templomot, hogy fegyverrel is meg tudják azt védeni. 1748-ban a templomért folyó harc kissé nyugvópontra jutott, amikor a jezsuiták Loyolai Szent Ignác tiszteletére egy kis kápolnát építettek. 1773-ban a jezsuita rendet feloszlatták és a Királyi kamara vette kezelésbe a vörösberényi birtokot. A rend eltörlésével véget ért a templom birtoklásáért hetven évig tartó küzdelem. Ezután a templom végleg a reformátusoké maradt, akik ettől fogva békében birtokolják a templomot. A templom az utolsó – barokk stílusú - építési korszakban nyerte el mai jellegét. A templomtér lefedését teljesen megváltoztatták, s három csehsüveges boltozattal egységes csarnokká alakították az egész teret. Megszüntették a boltozott szentélyt és mellette a kápolnát. Mivel a belső tér így alacsonyabb lett, azt 80 - 100 cm-rel lesüllyesztették. A templom nyugati felébe karzatot építettek, a korábbi ablakokat befalazták, és két újat nyitottak a déli homlokzaton, és egyet a nyugatin. A tornyot egyszerű, félkörívben záródó ablakokkal látták el. A toronyból a hajóba nyíló bejárat magasságát lecsökkentették, és ekkor festették fel az újjáépítés évszámát, az 1789-et. A templom építési korszakai ezzel lezárultak, később már csak egy újabb ablakot nyitottak, és 1899-ben megépítették a keleti karzatot. A templom műemléki helyreállítását 1967-ben végezték el úgy, hogy megőrizték a templom XVIII. századi állapotát azzal a különbséggel, hogy a nyugati és keleti oldalon emelt karzatokat (a templom két rövidebb oldalán) megszüntették. A keleti oldalon a középkori szentély és mellékkápolna helyének érzékeltetésére a járószintet közel egy méterrel megemelték, vissza az eredeti szintre. A templom az 1985-ös földrengés során kisebb károkat szenvedett, majd legújabban, 2013-ban új fazsindely-borítást kapott. A templom, mint Balatonalmádi legősibb épülete, megjelenik a város címerében is. 6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett A kerített templom Balatonalmádi emblematikus építménye, ma is működő református templom. A település egyik legrégebbi épülete, amely a város címerében is szerepel. 7.

8.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

megjelenítő

források

listája



Erődített Református Templom – Almádi Wiki



Horváth József : Vörösberény története. – Balatonalmádi Város Önkormányzata : Balatonalmádi, 2000. – p. 70-113.



Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. OMH. 1993.



Pámer Nóra-Schönerné Pusztai Ilona: A vörösberényi református templom feltárása és helyreállítása. In. Balatonalmádi és Vörösberény története. Balatonalmádi, 1995. 227-246. p.

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

III. MELLÉKLETEK 1.

Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuálisdokumentációja

2.

A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek

3.

A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:

Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár

Levelezési cím:

8220-Balatonalmádi Városház tér 4.

Telefonszám:

88/542-514

E-mail cím:

[email protected]


A nemzeti érték megnevezése Györgyi Dénes életműve, különös tekintettel Balatonalmádiban megvalósult terveire

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

3.

 agrár- és élelmiszergazdaság


 épített környezet


 kulturális örökség

 sport


 turizmus

A nemzeti érték fellelhetőségének helye Balatonalmádi

4.

Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik  települési

5.

 tájegységi

 megyei


A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása Györgyi Dénes a művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgár családba született. Középiskolai tanulmányainak befejezése után, a Budapesti Királyi József Műegyetem építészkarán 1909-ben szerzett oklevelet. Az Országos Magyar Iparművészeti Iskolánál vállalt oktatói állást. 1945-tõl 1946-ban történt nyugdíjazásáig õ töltötte be az iskola igazgatói tisztét. Oktatói tevékenysége mellett tervezői munkát is végzett, időnként más építészekkel társulva. Kós Károllyal kötött barátsága, a "Fiatalok" építészcsoportjához való tartozása megszabta pályafutásának kezdetét. Fontosabb munkái: a zebegényi római katolikus templom, a Városmajor utcai iskola és óvoda. IV. Károly 1916-os koronázási ünnepségének dekorációját Kós Károllyal, Kismarty-Lechner Jenővel és Pogány Móriccal együtt tervezte. 1919-ben megnősült: tanítványát, Grofcsik Emíliát vette feleségül. A Grofcsik család révén került kapcsolatba a Balaton vidékével, elsősorban Balatonalmádival. Györgyi Dénes pályája során számos megbízást kapott. Az építészet szinte minden műfaját művelte, a belsőépítészeti és bútortervek készítésétől nyaralók, családi házak, villák, bérházak és ipari épületek, emlékművek tervezésén át számos középület megalkotásáig. Ő tervezte például a Hangya Szövetkezet IX. Közraktár utcai egykori

székházát, a keszthelyi Balatoni Múzeumot és a debreceni Déri Frigyes Múzeumot, az Elektromos Művek V. Honvéd utcai bérházát, stb. Az általa Debrecenben, majd Kassán rendezett iparművészeti kiállítások elismeréseként mindkét város iparkamarája aranyéremmel tüntette ki. Korának leggyakorlottabb kiállítás-építésze volt, a philadelphiai, barcelonai, brüsszeli, párizsi világkiállítások általa tervezett hatásos magyar pavilonjaira a külföld is felfigyelt, megkapta a belga Lipót-rend parancsnoki keresztjét, majd a francia becsületrend tiszti keresztjét és a párizsi világkiállítás nagydíját. Tervei alapján készült el a pittsburghi egyetem főépületében az ún. magyar terem berendezése. A hazai hivatalos körök is elismerték munkásságát: 1935-ben a Képzőművészeti Társulat nagydíját, 1936-ban a Magyar Képzőművészek Egyesületének aranyérmét, 1937-ben a Magyar Építőművészek Szövetségének mesterdíját vehette át. 1948-ban tervei alapján épült fel a balatonalmádi általános iskola. 1950-tõl néhány évig lehetősége volt állami tervező vállalatok számára dolgozni. Utolsó éveit Balatonalmádiban élte le, ahol 1990-ben az általa tervezett általános iskolát és a mellette lévő utcát róla nevezték el. Életművében tervezői és oktatói munkássága egyenrangú volt. Alkotásai a városban: Györgyi Dénes Általános Iskola - A dombtetőn emelkedő épület a magyar iskolaépítészet mintapéldája, egyszerű és funkcionális megjelenésével a városkép meghatározó eleme. Homlokzatán hangsúlyosan jelenik meg a helyi vöröskő, mint építőanyag. Belső terei kiemelkedően kulturált körülményeket biztosítanak az iskolai munkához. Györgyi Dénes utolsó munkája, 1948-ban épült. Hősi emlékmű – Balatonalmádi első világháborús hőseinek emlékműve. A helyi kitermelésű vöröskőből épült emlékmű méretét és anyagát tekintve is egyedülálló, hasonló nagyságú vöröskő emlékmű nem ismert. Györgyi Dénes 1934. februárjában nyerte el az emlékműre kiírt pályázatot. Az ünnepélyes felavatásra 1935. május 19-én került sor. Az emlékmű Györgyi Dénes villa - A villa Györgyi Dénes saját tervei alapján, saját családja használatára, apósa nyaralójának telkén épült 1934-ben. Nyugállományba vonulása után itt töltötte élete utolsó éveit. Pannónia Villa – 1936-ban épült mint Postatakarékpénztári Tisztviselők Üdülőotthona. A két világháború közötti magyar építészet szép példája, letisztult, funkcionalista formavilágával szépen illeszkedik a Balaton parti sétány látványos természeti környezetébe. Jelenleg az MTA Balatonalmádi Akadémiai Tudós Üdülője. 6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett Európai rangú építész, alkotásaival városunk épített környezetét gyarapította. Györgyi Dénes emlékét a róla elnevezett általános iskola gondozza. 7.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

megjelenítő

források

listája



Az emlékkiállítás elé. 125 éve született Györgyi Dénes. In: Új Almádi Újság, 2011. 8. sz. 4.p.



Fülöp Csilla, Hadik András, Pusztai László: Györgyi Dénes 1886-1961 építész emlékkiállítása. OMF. Magyar Építészeti Múzeum. Budapest, 1986.



Györgyi Dénes - Pannónia KK és Könyvtár: Helytörténeti gyűjtemény http://wiki.strandkonyvtar.hu/index.php?title= Gy%C3%B6rgyi_D%C3%A9nes



A Györgyi-Giergl család három évszázada. Katalógus. Budapesti Történeti Múzeum. 2007.



Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes. Budapest. Akadémia, 1974

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: http://www.giergl.hu/



2.


3.


I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1.

A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Nitrogénművek Zrt. 8105 Pétfürdő, Hősök tere 14.

2.

A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Dr. Blazsek István vezérigazgató, Nitrogénművek Zrt. Levelezési cím: 8105 Pétfürdő, Hősök tere 14. Telefonszám: 88/620-100 E-mail cím: [email protected]


A nemzeti érték megnevezése Pétisó

2.

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

3.

 agrár- és élelmiszergazdaság



ipari és műszaki megoldások


 sport


 turizmus

A nemzeti érték fellelhetőségének helye Magyarország, Pétfürdő, Nitrogénművek Zrt.


 tájegységi

 megyei


A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása A Nitrogénművek Zrt. az egyetlen ammónia- és műtrágyatermelő kapacitásokkal rendelkező nitrogénműtrágya-gyártó cég Magyarországon, több mint 80 éves múltra tekint vissza. A Társaság a magyar vegyipar meghatározó tagja, Veszprém megye egyik legnagyobb ipari vállalata és foglalkoztatója. Fő terméke a Pétisó, amelyet mint legfontosabb védjegyét 1932. június 28-án jelentették be szabadalmaztatásra. A Pétisó termék kémiai neve: Kalcium-ammónium-nitrát (CAN) A termék kémiai képlete: NH4NO3 + CaMg (CO3)2 Hatóanyag-tartalma: ammónium-nitrát, dolomitliszt Összetétele: 27% nitrogén (N); 5% kalcium (Ca), kalciumoxidban kifejezve: 7% CaO, 3% magnézium (Mg), magnéziumoxidban kifejezve: 5% MgO A Pétisó fő előnye, hogy bármilyen növényre, alap- és fejtrágyaként is felhasználható, könnyen szállítható, tárolható és alkalmazható. A nitrogén mellett jelenlévő dolomittartalomnak köszönhetően csökkenti a talaj savasságát, ezért különösen ajánlott savanyú talajok kezelésére. Az elmúlt évtizedek folyamán a termék rendkívüli népszerűségre tett szert, és napjainkra a Pétisó fogalommá vált a magyar gazdálkodók körében. 2013-ban a Társaság több mint 400 ezer tonna Pétisót értékesített a hazai és az exportpiacokon (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Szerbia, Németország, Olaszország, Ausztria, Szlovénia). A Nitrogénművek Zrt. rövid története, több mint 80 év mérföldkövei: 1931: felépült Pétfürdőn a Magyar Ammóniagyár és a Magyar Műtrágyagyár. Alapítók: Salgó Rt., Unió Rt., Magyar Kereskedelmi Bank, valamint a Honvédelmi Kincstár. 1933: a két gyár egyesülésével létrejött a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. ’60-as évek: 2,5 milliárdos fejlesztési program keretében felépült többek között egy új ammóniaszintézis-üzem, savüzem, karbamid üzem, elindult a nagytisztaságú argon termelése. A termelés alapanyagául szolgáló lignitről áttértek a földgázra.

’70-es évek eleje: felépült az ország legnagyobb, 1.000 tonna/nap kapacitású ammóniaüzeme. Újabb karbamid, salétromsav valamint komplex műtrágyagyártó üzem épült. ’80-as évek eleje: 500.000 tonna/év körüli ammóniát termeltek Pétfürdőn. 1990: a társaság Nitrogénművek Rt. néven alakult újjá. Alapítói között hazai bankokat, külkereskedelmi és szolgáltató cégeket találhattunk. ’90-es évek: japán technológiájú tömény salétromsav üzem, ipari gázokat előállító argon üzem épült. Újabb energia-racionalizálási, környezetvédelmi és kapacitásnövelő eredményeket hozó beruházások kezdődtek. 2002: újabb tulajdonosváltás: a társaság tulajdonosi jogait Bige László és Bige Zoltán szerezte meg. 2003: a Nitrogénművek Rt. csatlakozott az Európai Műtrágyagyártók Szövetségéhez (EFMA). A Társaság Genezis márkanév alatt kezdte el forgalmazni műtrágya termékeit, és létrehozta országos márkakereskedelmi hálózatát. 2004: megalakult az országot lefedő szaktanácsadói hálózat. A Társaság megkezdte komplex NPK termékek értékesítését. 2005: a Nitrogénművek Zrt. megkezdte a 25 milliárd forint értékű többéves beruházási programját, mely új savüzem, granuláló üzem, csomagoló üzem, semlegesítő üzem és dolomitőrlő felépítését foglalta magába. 2007: az év során befejeződött a 2005-ben megkezdett beruházási program, a régi savüzem leállításra került. 2009: a Társaság a Bige Holding csoport többi tagvállalatával együtt létrehozta a Genezis Partnerhálózatot. A Nitrogénművek Zrt-re a folyamatos fejlesztések, technológiai korszerűsítések jellemzők. 2007-ben a Társaság nagy horderejű változásokat hozó tervei valósultak meg 25 milliárd forint értékben. A program keretében korszerű, környezetbarát salétromsav- és granuláló üzem is épült, ahol megkezdték a granulált Pétisó gyártását. Immár a hagyományos prillezett termék mellett granulálási eljárással előállított Pétisó is kapható. A beruházások révén a Társaság nemcsak többlettermelési lehetőségekhez jutott, hanem a termékminőség, a költséggazdálkodás, a piaci lehetőségek és versenyképesség szempontjából is jelentős előrelépések történtek. A fejlesztések nem álltak meg 2007-ben, napjainkban is jelentős beruházások történnek Pétfürdőn. A tervek szerint 2016 végéig befejeződő 105 milliárd forint értékű beruházásokkal a környezetvédelem, az energiahatékonyság javítása és a kapacitásbővítés a cél. Ennek köszönhetően a jelenlegi 1,1 millió tonnás nitrogénműtrágya-gyártó kapacitás 650 ezer tonnával fog bővülni. A Pétisó gyártásához elengedhetetlen dolomit előállítására zöldmezős beruházás keretében dolomitőrlő malom, valamint egy új 1.500 tonna kapacitású salétromsav-üzem kerül kialakításra. Folyamatban van egy új, napi 2.000 tonna granulált műtrágyát előállító üzem építése, valamint egy korszerű logisztikai központ létesítése. 6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett Napjainkra a termésnövelő anyagok, műtrágyák szerepe rendkívüli módon felértékelődött az egész világon. Műtrágyák használata nélkül, hagyományos módszerek alkalmazásával a Földön élő jelenleg több mint 7 milliárd ember élelmezése elképzelhetetlen. A művelésbe vonható mezőgazdasági területek nagysága csak korlátozottan növelhető, tehát szükséges termésnövelő anyagok használata a kívánt terméshozam eléréséhez. Bár a műtrágyák vegyi termékek, alkotóelemeik megtalálhatók a természetben, pl. nitrogén, kalcium, magnézium. Megfelelő szaktanácsadással és célzott adagolással tehát nem

veszélyesek a környezetre, és pótolják a mezőgazdasági termelés során a talajból kivett hatóanyagokat. A Veszprém megyei Pétfürdőn gyártott CAN típusú Pétisó műtrágya 39% hasznosuló hatóanyag-tartalmú, hazánkban 1931 óta közismert és elterjedt nitrogéntartalmú műtrágya, napjainkra a gazdálkodók számára egyet jelent a műtrágyával. A Nitrogénművek Zrt. ammónia és salétromsav felhasználásával bonyolult technológiai folyamatokon keresztül állítja elő a Pétisó alapanyagát. Az eljárás során őrölt dolomitot, mészkövet is kevernek az alapanyagba, így nyerik az európai hírű műtrágyát, a Pétisót. A kiváló minőségű dolomit bakonyi bányákból kerül a műtrágyagyárba. A Pétisó évtizedek óta változatlan minőségű, sikeres termék. Nemzetközi sikerét bizonyítja, hogy az 1930-as évek végére a Pétisó szinte teljes egészében kiszorította a német termékeket az egyiptomi piacról. Napjainkban a Pétisó Nyugat-Európában és Magyarországon is egyre inkább előtérbe kerül a korábban népszerű ammónium-nitráthoz képest. Nem véletlenül, hiszen számos tulajdonságát tekintve előnyösebb hatású: - A Pétisó jobban raktározható, mint az ammónium-nitrát - A Pétisónak magasabb a szemcseszilárdsága és a hőfoktűrése, mint az ammóniumnitrátnak - A Pétisó kalciumtartalma mellett egyedülálló módon magnéziumot is tartalmaz - A Pétisó talajjavító hatású savanyú talajon - A Pétisó növeli a növény stressztűrő képességét Milyen előnyökkel jár a Pétisó használata? - Gyorsan beoldódik a talajba, biztosítva a növény számára a folyamatos nitrogén ellátást. - Javul a fehérjeszintézis, hatékonyabbá válik a szemben a tartalékfehérje képzés. - Nő a termés sikértartalma, javul a sütőipari érték. - Nem savanyítja feleslegesen a talajt, javul a növények kalcium és magnézium ellátottsága. A Pétisó Veszprém megyében több mint 80 éve gyártott magyar termék, 1932 óta védjegyoltalom (114929) alatt áll. A gyártó Nitrogénművek Zrt. 100%-ban magyar tulajdonú vállalkozás, amely elsősorban helyi munkavállalókat foglalkoztat. A Társaság jelentős értéket képvisel a térségben, 2013-ban a Pétisó közel 65%-a belföldön került értékesítésre. A Társaság piaci pozíciójának megtartásának érdekében fontos, hogy az itt gyártott termékek folyamatosan elérhetők legyenek a felhasználók számára. Ezt szolgálhatná a Pétisó Hungarikummá minősítése, valamint erősíthetjük vele a hazai vegyipar tekintélyét, megőrizhetjük a hazai munkahelyeket, és továbbra is javíthatjuk a magyar mezőgazdaság termőképességét. A Pétisóban egyesül a több évtizednyi szakmai tapasztalat és tudás, a kiváló minőség, a korszerű technológia és az elkötelezettség a magyar mezőgazdaság eredményessége iránt. Mindezek fényében fontos feladatunk megőrizni ezt a terméket és márkát az utókor számára. A Pétisó elismertségét az alábbi díjak is tanúsítják: - A 2008. augusztus 21-24. között megrendezett Szentlőrinci Gazdanapokon, a vásárdíj pályázaton Nagydíjat nyert a Pétisó műtrágya. - A 2008. szeptember 10-13. között megrendezett Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokon a növénytermesztési és állattenyésztési technológiai inputok kategória Nagydíját nyerte el a granulált Pétisó műtrágya.

7.

A 2009. januárjában megrendezett Agro+Mashexpo kiállítás Különdíját nyerte el a Genezis granulált Pétisó nitrogén műtrágya. Többszörös MagyarBrands díjas a Pétisó.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) Dr. Sárdi Katalin: Tápanyag-gazdálkodás, Pannon Egyetem Georgikon Kar, 2011. Radics László (szerk.): Fenntartható szemléletű szántóföldi növénytermesztéstan, I, II, III. kötet, Agroinform Kiadó, 2012. Integrated Pollution Prevention and Control Reference Document on BAT for the manufacture of Large Volume Inorganic Chemicals, 2007. Fertilizer Manual, 1998, Kluiwer Academic Publishers A. Mosier, J. K. Syers, J. R. Freney: Agriculture and the Nitrogen Cycle, Island Press 2004. Dr. Kádár Imre: A növénytáplálás alapelvei és módszerei, MTA TAKI, 1997. Katona Zsolt Vazul, 2011, Babilon, A magyarországi nitrogénműtrágya-ipar bölcsője, a péti Nitrogénművek 80 éve A magyarországi nitrogénműtrágya-ipar bölcsője, a péti Nitrogénművek 80 éve DVD kiadvány, 2011, Babilon Genezis365 mobilalkalmazás: https://play.google.com/store/apps/details?id=eu.clapp.genezis http://www.nitrogen.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id =47&Itemid=68 http://www.nitrogen.hu/index.php?option=com_rokdownloads&view=folder&Itemid=38& id=399:hirdetesek http://www.nitrogen.hu/index.php?option=com_rokdownloads&view=folder&Itemid=38& id=171:nitrogen-mtragyak http://www.genezispartner.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=89%3Ap etiso&catid=4%3Amtragyak&Itemid=266&lang=hu http://www.nitrokomplex.hu/petiso.html http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9tis%C3%B3 http://agronaplo.hu/hasznaljon-petisot-amellyel-noveli-foldje-termokepesseget-es-ezaltalmegorzi-azt-unokai-szamara-is/ http://www.agraragazat.hu/kategoria/cikk-temak/petiso http://www.tozsdehirek.hu/p%C3%A9tis%C3%B3/ http://magyarbrands.hu/adatlapok/393/petiso.htm

http://www.agrarunio.hu/hir/referencia-riport-a-petiso-es-a-genezis-muragyakfelhasznaloi-tapasztalatairol-6643.html http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=77&ved=0CEcQFjA GOEY&url=http%3A%2F%2Fwww.ntk.hu%2Fc%2Fdocument_library%2Fget_file%3Fu uid%3Dd97f6141-5e39-4bd6-8633-c1d1d23f73f4%26groupId%3D10801&ei=a9eOUfaDdTN7Aab4DoDQ&usg=AFQjCNHmhJR9dvjLM_gYCkaX2aLkFtDRMg&bvm=bv.68235269,d.ZG U 8.

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: www.nitrogen.hu www.genezispartner.hu


Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuálisdokumentációja vedjegy.pdf petisozsakprillezett.jpg petisozsakgranulalt.jpg petisoszemcseprillezett.doc petisoszemcsegranulalt.doc Hirdetések, pr cikkek fénymásolatai How is it made? Műtrágya, CD kiadvány, 2007, Spektrum televízió A magyarországi nitrogénműtrágya-ipar bölcsője, a péti Nitrogénművek 80 éve DVD kiadvány, 2011, Babilon

2.

A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek 6 db támogató és ajánlólevél petisoprillezetttermekspec.pdf petisogranulalttermekspec.jpg petisobiztadatlap.pdf

3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár 2.

A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár Levelezési cím: 8220-Balatonalmádi, Városház tér 4. Telefonszám:+36 88 542 514 E-mail cím: [email protected]


A nemzeti érték megnevezése Szent Jobb kápolna

2.

3.

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása  agrár- és élelmiszergazdaság


 épített környezet



 sport


 turizmus

A nemzeti érték fellelhetőségének helye Balatonalmádi, dr. Óvári Ferenc utca 47.


 tájegységi

 megyei


A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása A Szent Jobb kápolna: A budai királyi vár Zsigmond kápolnájából nyílt - a főoltár mögött - az a kápolna-fülke, amelyben 1901 és 1944 között Szent István Jobbját őrizték. A harcok során a vártemplom teljesen elpusztult, de a Szent Jobb kápolna – bár súlyosan megrongálódott – csodálatosan megmaradt, mert a királyi palota egy emelete ráomlott, romjaival eltakarta és a további teljes elpusztulástól megmentette. A kápolnát Róth Miksa műhelyében készített Szent István aranymozaik díszítette, amelyet a millenniumra tervezett. A trónon ülő alak mellett két oldalt az Árpád sávos és a kettős keresztes címer látható. Érdekes ezen az ábrázoláson, hogy István király fején nem a ma ismert Szent Korona volt, hanem annak csupán a felső része, a Corona Latina. (Ily módon láthatjuk egyébként az Országház kupolacsarnokában is első királyunk szobrát.) Az arany üvegmozaik Róth Miksa műhelyében készült. Tizenkét esztendeig roskadozott terhével a romok alatt, míg az “utolsó órában” sikerült megmenteni a végső pusztulástól. Az ötvenes évek közepén Bicskei Karle János festőművész dolgozott a Szent Imre templom falképein, s ő értesítette az akkori plébánost, Dr. Pintér Sándort a budai vár romjai között rejlő, pusztulásra ítélt értékről. Az ő kezdeményezésére és szervező munkája eredményeként épült fel 1957-ben a Szent Jobb kápolna pontos mása a Szent Imre plébániatemplom mellett. A boltozat mozaikját és a kápolna belső terének több részletét (az oltárt a tabernákulummal, a gyertyatartókat, a kovácsoltvas kaput és márvány keretét)

hozzáértő kezek gondos munkával rekonstruálták a teherautókon ideszállított töredékekből. A plébánia és a kápolna történetének egyedülálló szépségű napja volt 2000. május 13, amikor a Szent Jobb ereklye egy napra visszatért eredeti őrzési helyére. A millenniumot záró ünnepségek részeként, 2001. augusztus 19-én a Szent Jobból származó ereklyét (fragmentumot) adományozott a kápolnának Szabó Géza kanonok, a Szent István bazilika plébánosa, a Szent Jobb őre. Az utóbb kapott Szent Imre- és Boldog Gizellaereklyékkel ismét együtt van Balatonalmádiban az első Magyar Szent Család. 6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett A mozaik egyedülálló művészettörténeti értéket képvisel, az épület a Szent Jobb eredeti őrzőhelye volt, egyedi történelmi emlékhelyként ma már Szent István családjának valamennyi tagjától őriz ereklyét. A város, a turisztikai egyesület és a Honismereti és Városszépítő kör nagy hangsúlyt fektet ezen értékek minél szélesebb körű megismertetésére. 7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)  

megjelenítő

források

listája

Czagány István: A budavári palota és a Szent György téri épületek. Budapest. Műszaki Kiadó. 1966. Vajkai Aurél: Balatonalmádi és környéke. Útikönyv, p. 45-46.

Internetes hivatkozások:   

A balatonalmádi Szent Jobb kápolna története http://mienkahaz.blog.hu/2012/07/23/a_balatonalmadi_szent_jobb_kapolna_tortenete A Szent Jobb kápolna eredete és Balatonalmádiba kerülése http://www.almadiplebania.hu/historiadomus Toldi Éva: Templomi anzix Balatonalmádiból http://ujember.hu/index.php?option=com _k2&view=item&id=19891:templomianzixbalatonalm%C3%A1dib%C3%B3l

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:



2.


3.


I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:

Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár

Levelezési cím:

8220-Balatonalmádi Városház tér 4.

Telefonszám:

88/542-514

E-mail cím:

[email protected]


A nemzeti érték megnevezése Vöröskőfejtés és -kőfaragás emlékei

2.

3.

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása  agrár- és élelmiszergazdaság



 ipari és műszaki megoldások


 sport


 turizmus

A nemzeti érték fellelhetőségének helye Balatonalmádi

4.

Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik  települési

5.

 tájegységi

 megyei


A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása A földtörténet Perm időszakában képződtek a Balatonfelvidéki Homokkő Formáció rétegei. Anyagukat negyedmilliárd éve folyóvizek rakták le, melyek félsivatagi környezetben tartottak a közeli tenger felé. A kőzet jellegzetes, többnyire fakó lilásvörös-barnásvörös színét a homokszemcsék közötti hézagokban elhelyezkedő és a szemcsék felületét bevonó vasásványok (hematit és limonit) adják. Maguk a homokszemek az ősi variszkuszi magashegységet felépítő kőzetek lepusztulásából származnak. A permi vörös homokkő a Balaton-felvidéken jelenleg két sávban bukkan felszínre: Balatonfűzfőtől Aszófőig egy 3 km széles, valamint Zánka-Badacsonyörs között egy körülbelül 5 km széles zónában. Ezeken a területeken találkozhatunk a feltűnő színű homokkővel, ami évszázadok óta kedvelt építőanyag. A kőzet felhasználását kedvező mechanikai tulajdonságai mellett az is segítette, hogy az erózió sok helyen felszínre hozta, a 20. század elejéig gyakoriak voltak a kibúvások mentén spontán létrejött „bicskabányák”, melyek a térség legfőbb építőkő forrásai voltak. A 20. század elején Alsóörs, Kővágóörs, Szepezd, Zánka és Almádi határában műveltek üzemszerűen vörös homokkő bányát, melyek kőanyaga főként építőipari célokat szolgált.

A legtovább üzemelő balatonrendesi bánya adta a 20. század második felétől a balatoni partvédő művek kőanyagának zömét. A vörös homokkövet faraghatósága miatt kváderkövek, fedkövek, lábazati lapok, kőkapukeretek készítésére is évszázadok óta alkalmazták (pl.: felsőörsi románkori templom, vörösberényi erődtemplom, csopaki Szent Miklós templomrom). A kőzetet szerkezete, keménysége és időtállósága miatt csak durvább faragványok készítésére lehetett használni. A vörös homokkő évszázadokon át a térség szakrális emlékeinek (feszületek, sírkövek) legfontosabb kőanyaga volt. A Lomb, majd Batthyány utcában volt az almádi vöröskő-bányászat központja. Első írásos emlékeit XIII. századi oklevelekben találták meg, de a régészeti leletek azt is elárulják, hogy a vörös homokkövet már a rómaiak is szívesen megfaragták. Az itteni középkori kőfaragó-kultúra kialakításában falusi mestereink mellett olasz mesterek is szerepet játszottak. Apáról fiúra szállott a kőzet és a kőfaragás szeretete. Hozzáértésüket, eredendő szépérzéküket ma is számtalan alkotás őrzi. 6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett A Balaton-felvidék ezen belül Balatonalmádi magán és középületeinek meghatározó díszítő- és építő anyaga. Az 1904-ben kiadott Schafarzik Ferenc bányakatalógusa szerint Almádiban Toscani Kázmér tulajdonában volt kőbánya, amely 1890 óta működött. Az egyik legkevésbé feltárt dokumentációjú helyi érték, kutatását a Honismereti és Városszépítő kör egyik fontos feladatának tartja. 7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

megjelenítő

források

listája

 Babinszki Edit: Az ismeretlen ismerős : A Balatonfelvidéki Homokkő. In: Természet Világa. 145. évf. 7. sz. p. 327-328.  Juhász Árpát: Évmilliók emlékei. Gondolat. Budapest, 1983.  Körmendy József: Keresztek a felsőörsi határban. In: A Veszprém megyei múzeumok közleményei. 1980. 15. szám. p. 147-157.  Radisics Milán-Juhász Árpád: Fénnyel festett kövek. In: National Geographic. 2012. 3. sz. p. 72-85.  Schafarzik Ferenc: A Magyar Szent Korona országi területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest, 1904. [http://www.ace.hu/schaf/]  Schildmayer Ferenc: A kőbányászat történetéből... (I. rész). In: Új Almádi Újság. 20 évf. (2008.) 4. sz. 7 p.  Schildmayer Ferenc: A kőbányászat történetéből... (II. rész). In: Új Almádi Újság. 20 évf. (2008.) 5. sz. 2 p.  Schildmayer Ferenc: A kőbányászat történetéből... (III. rész). In: Új Almádi Újság. 20 évf. (2008.) 6. sz. 2 p.  Vajda Szabolcs: Hagyományos építőkövek a települési tájban a Dunántúliközéphegység példáján : doktori dolgozat. Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola, Budapest. 2013. 8.

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:



2.


3.


VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK VESZPRÉM MEGYEI ÉRTÉKTÁR BIZOTTSÁGA 8200 Veszprém, Megyeház tér 1

Recommend Documents